A Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§- ában, meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról szóló 22/2011. (VI. 9.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. §-ában a „Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: JVV Zrt.)” szövegrész helyébe a „Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: JVV NZrt.)” szövegrész lép.

(2) Az Ör.

1. 3. § (1) bekezdés b) pontjában,
2. 3. § (2) bekezdés c) pontjában,
3. 3. § (3) bekezdésében,
4. 3. § (4) bekezdés a) pontjában,
5. 3. § (4) bekezdés b) pontjában,
6. 3. § (4) bekezdés c) pontjában,
7. 6. § (1) bekezdés b) pontjában,
8. 12/A.§ (6) bekezdésében,
9. 13/A. § (4) bekezdésében,
10. 14. § (2) bekezdésében,
11. 16. § (8) bekezdésében,
12. 17. § f) pontjában,
13. 17. § l) pontjában,
14. 18. § (3) bekezdésében,
15. 18. § (7) bekezdésében,
16. 19/A. § (4) bekezdésében,
17. 19/A. § (5) bekezdésében,
18. 19/A. § (8) bekezdésében,
19. 26. § (3) bekezdésében,
20. 29. § (1) bekezdésében,
21. 31. § (1) bekezdésében,
22. 31. § (2) bekezdés b) pontjában,
23. 31. § (4) bekezdésében,
24. 32. § (1) bekezdésében,
25. 32. § (2) bekezdésében,
26. 32. § (4) bekezdésében,
27. 32. § (5) bekezdésében,
28. 32. § (6) bekezdésében,
29. 32. § (7) bekezdésében,
30. 33. § (1) bekezdésében,
31. 33. § (2) bekezdésében,
32. 36. § (1) bekezdésében,
33. 40. § (2) bekezdésében,
34. 41. § (1) bekezdésében,
35. 42. § (5) bekezdésében,
36. 42. § (6) bekezdésében,
37. 43. § (1) bekezdésében,
38. 44. § (1) bekezdésében,
39. 44. § (2) bekezdésében,
40. 45. § (1) bekezdésében
    

a „JVV Zrt.” szövegrész helyébe a „JVV NZrt.” szövegrész lép.

(3) Az Ör 3. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A JVV NZrt. a rendelet keretei között

1. jogosult a rendelet által ráruházott feladatai kapcsán felmerülő költségeinek finanszírozása okán a lakások és helyiségek bérbeadásából származó – beszedett – bérleti díj összegének 30 %-ára, jelen rendelkezés nem vonatkozik a 26. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségekre,”
   

(4) Az Ör 3. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosítható lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal az alábbi feladatokat látja el:

4. a gazdasági környezet változásaira tekintettel szükség szerint kezdeményezi az önkormányzati szabályozás és az üzemeltetési szerződés módosítását, illetve a vagyonelemek változása esetén kezdeményezi azok felülvizsgálatát,”
   

(5) Az Ör 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgármester a megüresedő bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki a jászberényi állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, települési szintű lakóhellyel rendelkező, vagy jászberényi székhelyű munkáltatónál legalább három éve foglalkoztatott szociálisan rászoruló személyek, családok részére.”

(6) Az Ör 6. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jövedelmi viszonyai szerint az a pályázó tekinthető rászorulónak, akinek esetében a vele együtt költöző személyeket számítva az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének 80%-át, egyedülálló esetében 110%-át.

(5) Az egy főre jutó átlagjövedelem számításánál a pályázat benyújtását megelőző hat hónapra vonatkozó nettó jövedelmet kell alapul venni, beleértve az együttköltöző személyek pályázat benyújtását megelőző hat hónapra vonatkozó jövedelmét is.”

(7) Az Ör 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az a pályázó, akinek esetében a vele együtt költöző személyeket is számítva az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének 35%-át, egyedülálló esetében 60%-át, csak a 2. melléklet szerinti I-es számú kategóriába sorolt szociális alapon bérbeadható önkormányzati bérlakás vonatkozásában nyújthat be érvényes pályázatot.”

(8) Az Ör 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pályázati ajánlatot zárt borítékban, írásban kell benyújtani a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon, amelyhez csatolni kell az egy főre jutó átlagjövedelem megállapításához szükséges igazolásokat.

(2) A pályázati ajánlat benyújtására rendelkezésre álló határidő leteltét követő 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatására egyszeri alkalommal van lehetőség, abban az esetben, amennyiben a Polgármesteri Hivatal pályázat bontására kijelölt köztisztviselői megállapítják, hogy a pályázati anyag hiányosan került kitöltésre, vagy a kötelezően előírt mellékletek hiányosan kerültek csatolásra.

(3) A hiánypótlás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártát követő rendes HEB ülés napirendjei között szerepelnie kell a pályázati ajánlatok értékelésének.

 (4) Érvénytelen az ajánlat, ha

1. azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,
   
2. az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
3. az hiányos, mert adatokat nem közöl, a szociális rászorultság nem állapítható meg, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázati ajánlat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat,
4. a pályázó a becsatolt jövedelemigazolások alapján folyamatos hat havi jövedelemmel nem rendelkezik
5. a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.
   
   

(5) A zárt borítékban beérkezett pályázatokat a jegyző által kijelölt 2 köztisztviselő bontja fel a benyújtásra rendelkezésre álló határidő leteltét követő 5 napon belül, és indokolt esetben a jegyző hozzájárulásával környezettanulmány készítését rendelhetik el. A HEB bármely pályázónál végeztethet környezettanulmányt.

(6) A HEB környezettanulmány végzésének elrendelése esetén a tanulmány elkészítését követő 15 napon belüli ülésén dönt a bérlő vagy bérlők személyének kiválasztásáról. A pályázók besorolásánál az 5. mellékletben foglalt pontrendszer, valamint a környezettanulmány során szerzett tapasztalatok, adatok az irányadóak.

(7) A HEB, amennyiben erre lehetősége van, a bérlőt, vagy bérlőket kiválasztó döntése során köteles legalább 1. és 2. helyezettet hirdetni. A HEB döntése alapján a pályázat nyertesének nevét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni.

(8) A döntéssel kapcsolatban a kifüggesztés ideje alatt a jegyzőnél lehet észrevételt írásban benyújtani. Az észrevételeket a Polgármesteri Hivatal soron kívül kivizsgálja, s ennek eredményéről a jegyzőt, valamint a HEB tagjait tájékoztatja.

(9) Ha az észrevétel alapos, a HEB döntését felülvizsgálja. A HEB a felülvizsgálat eredményétől függően döntését módosíthatja, vagy visszavonhatja. Módosításnak, visszavonásnak akkor van helye, ha a javaslatban szereplő pályázóról kiderül, hogy nem jogosult bérlakásra, vagy pályázatában megtévesztő, félrevezető adatokat közölt.

(10) Ha a HEB bérlőt, vagy bérlőket kiválasztó döntésére észrevétel nem érkezik, a bérlővel a bérleti szerződés a kifüggesztést követő 16. naptól számított 10 munkanapon belül kerül megkötésre.

(11) Ha a meghirdetett lakásra érvényes pályázati ajánlat nem érkezik, a soron következő pályázati felhívás alkalmával kell a lakást ismételten meghirdetni.”

(9) Az Ör. 9. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szociális rászorultság változatlan fennállása esetén a lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére és a JVV NZrt. egyetértése valamint a (2)-(3) bekezdésekben szereplő feltételek fennállása esetén a HEB döntése alapján további minimum 1, legfeljebb 3 évi időtartamra lehet újra megkötni, amennyiben

1. a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal és
   
2. bérleti jogviszonya keletkezése óta egyszer sem volt 3 havit elérő, vagy azt meghaladó mértékű lakbérhátraléka, vagy a 19/A. § szerinti adósságrendezésről szóló megállapodást kötött és teljesítette a számára abban előírtakat.
   
   

(5) Ha a bérbeadó a Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának közreműködésével azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, de lakás hiányában a bérlőnek nincs hová költöznie, úgy a bérlővel – kérésére, melyet a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejártát megelőző 15. munkanapig be kell nyújtania bérbeadónak – a HEB döntése alapján – 50%-kal magasabb bérleti díj állapítandó meg 1 éves időtartamra, mely időtartam különös méltánylást érdemlő esetben alkalmanként 1 éves időtartammal meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér- és közüzemi díj tartozása. Ezt a bérleti szerződést a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejárata utolsó napjáig meg kell kötnie szerződő feleknek.

(6) A bérlőnek a lakásbérleti szerződés időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelme csak akkor teljesíthető, ha maradéktalanul eleget tett lakbér- és közüzemi díjfizetési kötelezettségeinek.”

(10) Az Ör 10. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A lakásbérleti szerződést, az elhelyezést kérő szerv vagy szervezet által megnevezett személlyel kell megkötni. A szerződés időtartamát, az elhelyezést kérő szerv kérelmében foglaltak figyelembevételével a polgármester határozza meg. A bérlő kérelmére a feltételek további fennállása esetében a polgármester a bérleti szerződést alkalmanként legfeljebb 3 évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér- vagy közüzemi díj tartozása. A bérlet időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg az (2) bekezdésben meghatározott maximális időkorlátot.

(5) A közérdekű célból bérbe adott lakások bérleti díja az 1. mellékletben megjelölt költségalapú négyzetméterenkénti díj alapterülettel szorzott összege.

(6) Ha a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg, a bérleti jogviszony a (3) bekezdésben meghatározott munkacsoport javaslata alapján a polgármester döntésével legfeljebb egyszeri alkalommal 2 éves időtartamra meghosszabbítható. A bérlet időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg az (2) bekezdésben meghatározott maximális időkorlátot.”

(11) Az Ör 12. §-a a következő  (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A pályázati ajánlat benyújtására rendelkezésre álló határidő leteltét követő 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatására egyszeri alkalommal van lehetőség, abban az esetben, amennyiben a Polgármesteri Hivatal pályázat bontására kijelölt köztisztviselői megállapítják, hogy a pályázati anyag hiányosan került kitöltésre, vagy a kötelezően előírt mellékletek hiányosan kerültek csatolásra.”

(12) Az Ör 12. § (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Nem biztosítható lakás annak a pályázónak, akinél a bérleti díj rendszeres megfizetése nem látszik biztosítottnak, vagy az együtt költözők egy főre jutó nettó átlagjövedelmének 40 %-a a lakás havi bérleti díját nem éri el.

 (11) A költségelvű lakásbérleti szerződést – a bérlő kérelmére és a JVV NZrt. javaslatára – a HEB döntése alapján pályáztatás nélkül –legfeljebb egyszeri alkalommal 5 évre újra meg lehet kötni, amennyiben a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.”

(13) Az Ör. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói ítélet alapján a volt házastárs saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül az önkormányzati lakás elhagyására köteles, elhelyezésre tarthat igényt.

(2) A HEB az elhelyezés során a volt házastárs részére – jogerős bírósági ítélet alapján – legfeljebb egy szobás másik önkormányzati lakást biztosíthat, amely a legszükségesebb bútorzatának és felszerelési tárgyainak elhelyezésére alkalmas.

(3) A bérleti szerződést bérlő kérelmére a HEB döntése alapján pályáztatás nélkül egyszeri alkalommal legfeljebb 3 évre újra meg lehet kötni, amennyiben a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.”

(14) Az Ör. 13/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendkívüli szociális krízishelyzetbe került Jászberényben lakó- vagy tartózkodási hellyel, települési szintű lakóhellyel rendelkező igénylő – amennyiben lakhatását másképp megoldani nem tudja és megfelel a 6. § (4) – (6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek – elhelyezése iránt kérelemmel fordulhat a polgármesterhez.”

(15) Az Ör. a következő 10/C. alcímmel egészül ki:

„10/C. Szociális intézményből elbocsátott részére történő bérbeadás

13/C. §

(1) Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, a lemondással érintett lakással megegyező bérbeadási jogcímen, ahhoz hasonló adottságú lakás bérleti jogára jogosult. Amennyiben ilyen lakást a bérbeadó átmenetileg felajánlani nem tud, úgy a szociális intézményből elbocsátott személy átmeneti lakásra jogosult.

(2) Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le, a jelen rendelet szabályai szerint juthat lakás bérleti jogához. Ebben az esetben a 6. § (6) bekezdés c) pontja nem alkalmazható.”

(16) Az Ör 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bérlő a közüzemi díjat a lakbérrel egy időben köteles megfizetni. Nem teljesítés esetén a jogkövetkezmények a lakbérfizetés elmaradásának jogkövetkezményeivel egyeznek meg. A bérlő köteles minden hónap 15. napjáig a közüzemi szolgáltatók felé fennálló aktuális folyószámla egyenlegét a JVV NZrt. részére igazolni.”

(17) Az Ör. 20/A. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. §

(1) A felek a lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik úgy, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető.

(2) Ha bérlő a bérleti jogviszony megszüntetését kezdeményezi pénzbeli térítés ellenében, a kérelemről a GTB dönt és döntésében az Önkormányzat hatályos költségvetési rendeletében a részére „Ingatlan vásárlás” címen nevesített előirányzat terhére – ingatlanforgalmi szakértő véleményének bekérését követően – megállapítja a pénzbeli térítés mértékét is.

(3) A másik lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

a) komfortfokozatát,

b) alapterületét,

c) műszaki állapotát,

d) lakóhelyiségeinek számát,

e) településen és épületen belüli fekvését,

f) lakbérét.

(4) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a pénzbeli térítés mértéke az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított összeg. Ha a bérlőnek másik önkormányzati lakásként nagyobb alapterületű, több szobaszámú, magasabb komfortfokozatú lakás bérletét ajánlja fel bérbeadó, és bérlő ezt elfogadja, úgy a bérlő a az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított összeget köteles bérbeadónak megfizetni.

(5) Ha a bérlő másik lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított összeg.

(6) Pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha

a) a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozta, vagy hozzájárult ahhoz, hogy a fizetendő pénzbeli térítés összegéből ezen kiadásait a bérbeadó rendezze, így a pénzbeli térítés maradék összegére tarthat igényt, és

b) a lakást kiürítve, kifestve és kitakarítva a bérbeadónak átadta.

 (7) Épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bontása miatti bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bérbeadónak a lakást helyreállítatlanul, berendezési tárgyait a leltárnak megfelelően adja vissza.

(8) A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbérhátralékot, víz- és csatornahasználati díjtartozást, a települési szilárd hulladék elszállításának kötelező igénybevételével kapcsolatban felmerülő díjtartozást.”

(18) Az Ör. a következő 19/A. alcímmel egészül ki:

„19/A. Társbérleti jogviszony

23/A. §

(1) Lakásban lévő társbérleti lakrészre új társbérleti szerződést kötni nem lehet.

(2) A megüresedő társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlőnek fel kell ajánlani a már meglévő lakásbérleti szerződésének feltételeivel - kivéve a bérleti díj és a külön szolgáltatási díjak összegét - úgy, hogy az egész lakásra önálló bérleti jog keletkezzen.

(3) Amennyiben a társbérlő az egész lakás bérleti jogára nem tart igényt, a megüresedett társbérleti lakrész akkor sem adható ki önálló bérletként.”

(19) Az Ör. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 4. hónaptól a lakás lakbérének 1,5-szerese.”

(20) Az Ör. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a bérlő a lakásba történő bejutást, a 3. leegyeztetett alkalommal sem teszi lehetővé, a bérleti szerződés felmondásra kerül.”

(21) Az Ör. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a bérlő a helyiségbe történő bejutást, a 3. leegyeztetett alkalommal sem teszi lehetővé, a bérleti szerződés felmondásra kerül.”

(22) Az Ör. az alábbi 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. §

E rendeletnek az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról szóló 22/2011. (VI. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Ör.) megállapított rendelkezéseit az Ör. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

(23) Az Ör 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(24) Az Ör 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(25) Az Ör. 5. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(26) Az Ör 6. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(27) Az Ör 7. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

2. §

Ez a rendelet 2019. január 01-jén lép hatályba.