1. § E rendelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 3. § (2) bekezdés alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével készült, és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) hatályos állapotán alapul.

2. § (1) E rendelet hatálya Visegrád Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet mellékletei:

(3) E rendelet függelékei:

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a terület belterületbe vonását követően történhet.

5. § (1) Közterület csak a szabályozási terven rögzített szabályozás szerint alakítható ki.

(2) Közterületen bármilyen okból elhalt, illetve kivágott fa pótlásáról a fa 1 méter magasságban mért kerületének megfelelő kerület-mennyiségű előnevelt fa telepítésével kell gondoskodni. A fapótlási kötelezettség a fa kivágásában érdekeltet terheli.

6. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlékeket és műemléki környezetüket a Szabályozási terv jelöli és jegyzéküket e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2) A helyi értékvédelem alatt álló területeket és egyedi védelem alatt álló épületeket, építményeket a szabályozási terv jelöli.

(3) Műemléki környezet területén az építményeket (épületek, kerítések, utcabútorok) a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

7. § (1) A nyilvántartott azonosított régészeti területeket a Szabályozási terv jelöli.

(2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázsépítés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyezési eljárása során hatályos örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.

8. § (1) A települést érintő magasabb szintű jogszabályokkal megállapított természetvédelemmel és ökológiai hálózati elemekkel érintett területeket a szabályozási terv tartalmazza, az alábbiak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység, változtatás a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet

(3) A felhagyott bányaterületek a településrendezési tervben feltüntetett területhasználatnak megfelelő rekultivációs terv alapján rekultiválandók.

9. § (1) A telken belül be nem építhető területet a szabályozási terv jelöli.

(2) A telken belül be nem építhető területen épület nem helyezhető el a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) A telken belül be nem építhető területen melléképítmény, műtárgy nem helyezhető el, kivéve

(4) Amennyiben a telek teljes egészén telken belül be nem építhető terület van kijelölve, úgy a telek legalacsonyabban fekvő pontjától 20 méteren belül helyezhető el épület és a tájba való illeszkedést a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt látványterv és kilátási-rálátási terv által kell igazolni. A kilátási, rálátási terv készítése során a meghatározó tájképi feltárulási irányokat kell figyelembe venni.

(5) A telken belül be nem építhető területen teljes egészében benn álló meglévő épület felújítható, de bővítése korlátozott. Az épület egyszeri alkalommal a telken megengedett beépítettség mértékén belül és legfeljebb a meglévő beépített alapterület 15%-a mértékében növekedhet úgy, hogy a meglévő homlokzatmagasságok nem növekedhetnek, és a tájba való illeszkedést a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt látványterv és kilátási-rálátási terv által kell igazolni. A kilátási, rálátási terv készítése során a meghatározó tájképi feltárulási irányokat kell figyelembe venni.

(6) A telken belüli védőterületbe részben benyúló épület felújítható, de bővíteni csak a védőterületen kívül lehet.

(7) A telken belül be nem építhető területen részben vagy egészben benn álló épületet a fő rálátási irányok felől nagy lombkoronájú fával takarni kell.

(8) Telken belül be nem építhető területen belül új telek nem alakítható ki, akkor sem, ha az övezetben előírt legkisebb teleknagyság követelményének megfelel.

(9) Telken belül be nem építhető területet érintő telekalakítás csak úgy lehetséges, ha a létrejövő új telkek mindegyikén a megengedett beépítettségnek megfelelő nagyságú építési hely marad fenn a telek beépíthető részén.

10. § (1) A természet védelméről szóló törvény szerinti természetközeli állapotú vizes élőhelyként kell figyelembe venni a szabályozási tervben vízgazdálkodási területként jelölt vízfolyásokat, vízmosásokat.

(2) Vízmosást, árkot feltöltetni, a víz útját elzárni nem szabad, a feltöltést, elzárást az eredeti állapotára vissza kell állítani.

(3) Patakpart, vízmosás rendezése során a teljes vízgyűjtő területét figyelembe véve kell megoldani a víz veszélytelen továbbszállítását, a víz-visszatartási lehetőségek megoldási igényével.

(4) Forrás körül a 10 méteres védőterületet, illetve a forrásfoglalás területét mint hidraulikai belső övezetet kell figyelembe venni.

11. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(2) A település igazgatási területén a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

12. § (1) Légszennyezést okozó helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a területre érvényes határértékeket.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, illetve létesítmény úgy helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, sport- és rekreációs célú különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet.

(3) A Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Pilisi Bioszféra Rezervátum, a Natura 2000 területek, valamint az országos ökológiai hálózat magterületei levegőtisztaság-szempontból érzékenyek és sérülékenyek. E területeken kizárólag olyan új építmények és létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése során az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

13. § (1) A termőföldön történő építési engedélyköteles beruházások esetén az építési engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervdokumentációban külön tervrész foglalkozzon a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás, továbbá a felhasználás módjával.

(2) A termőtalaj védelme érdekében a földmunkák végzésekor a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell:

(3) Termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. Az 1,0 métert meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához szükséges az építésihatóság engedélye.

(4) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága, valamint a felszíni vizek elvezetése rendezett legyen. Szakadó falak, nagy esésű terepalakulatok, valamint vízmosásos árkok esetén az eróziós károk megelőzése érdekében mérnökgeológiai eszközöket kell alkalmazni.

14. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédő-szer csurgalékvize nem kerülhet.

(3) Új építmény oly módon helyezhető el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozza, továbbá az érintett terület vízháztartását ne befolyásolja.

(4) Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem változtathatók meg.

(5) A szennyvizek elvezetésére és kezelésére vonatkozó további rendelkezéseket a 26. § tartalmazza.

(6) Vízfolyások, vízelvezető árkok és tó folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos, vagy a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

15. § Zajt, illetve rezgést előidéző, meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad elhelyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

16. § (1) A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati hulladékgazdálkodásról és köztisztaságról szóló rendeletben előírtak szerint kell végezni.

(2) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő magasabb szintű jogszabályban előírtaknak megfelelően kell tervezni és végrehajtani.

(3) Hulladéklerakó telep - a zöldhulladék gyűjtésére szolgáló terület kivételével -, illetve veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető.

17. § A tűzivíz-ellátást biztosítani kell.

18. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

(2) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

(3) A Szabályozási terven feltüntetett, a természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteres, illetve tavak partjától számított 100 méteres védőtávolságon belül új építmények elhelyezése tilos, kivéve

(4) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

19. § Az önkormányzat településfejlesztési és településrendezési céljainak megfelelően a szabályozási terv rögzíti

20. § A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 3. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 3. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.

21. § A településszerkezeti tervben (a továbbiakban: TSZT) beépítésre szánt területként jelölt, de a HÉSZ-ben jelenleg még nem építési övezetbe sorolt területeknek a TSZT-ben szereplő területfelhasználásnak megfelelő építési övezetbe sorolása feltételeként, valamint az építési övezetbe sorolt területek övezeti paramétereinek telekérték-növelő megváltoztatása esetén a települési önkormányzat az érintett ingatlanok tulajdonosával, vagy az ingatlanon beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet a vonatkozó jogszabályok szerint, amelyben rögzíteni kell

22. § (1) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(2) A tervezett közterület szabályozás végrehajtásával kapcsolatos telekhatár rendezés során a telekalakítás akkor is elvégezhető, ha a kialakuló telek – megengedett legkisebb telekméretre, megengedett legnagyobb beépítettségre és megengedett legkisebb zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az övezet előírásaitól eltérnek.

(3) Telekalakítás útján nem jöhet létre olyan telek, amelynek megközelítése csak erdő övezeten keresztül lehetséges, vagy erdő övezetben magánút kialakítását igényli.

(4) Beépítésre szánt területen újonnan kialakításra kerülő magánút - a gazdaság terület megközelítésére szolgáló, illetve gazdasági területen belüli magánutak kivételével -, szélességi mérete nem lehet kisebb

(5) Gazdaság terület megközelítésére szolgáló, illetve gazdasági területen belüli, újonnan kialakításra kerülő magánút szélességének legalább 10 méternek kell lennie.

(6) A 80 méteres hosszt meghaladó, újonnan kialakításra kerülő zsák magánút végfordulóval alakítandó ki.

(7) A telekcsoport újraosztás céljából telekalakítási terv készítésének kötelezettségével érintett területet a Szabályozási terv jelöli. E területen a telekalakítás kizárólag egyidejűleg történhet. A telekalakítást megelőzően épület nem helyezhető el a területen.

23. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

24. § (1) Épületet elhelyezni, vagy elhelyezhető rendeltetésre váltani csak akkor lehet, ha:

25. § (1) Új közüzemű vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 méteres sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.

26. § (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, és a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.

(2) A szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű elvezetést kell építeni.

(3)⁴ A beépítésre szánt területen a hétvégi házas üdülőterület kivételével, valamint a zöldterületen a szennyvíz elvezetését közcsatorna hálózattal kell megoldani.

(4)⁵⁶

(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű útkapcsolat biztosított.

(6)⁷ Az (5) bekezdés szerinti védőtávolságon belül új beépítésre szánt övezet nem jelölhető ki.

(7) Védőtávolságon belül:

27. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett területek (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak vízjogi engedély alapján módosítható.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással, kell biztosítani.

(5) Ha a telken a beépítés és a burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m² beépített vagy burkolt felület után min.1 m³ helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(6) A záportározó késleltetett vízleeresztését nem szabad akadályozni. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

28. § (1) Hullámtérben, nagyvízi meder területén csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területhasznosítás valósítható meg, attól eltérő új területhasznosítás nem jelölhető ki.

(2) Hullámtérben, nagyvízi meder területén az arra vonatkozó előírásokban nem megengedett, de a nagyvízi mederkezelési terv ágazati elfogadását megelőző hatályos településrendezési eszközök alapján már építési jogot szerzett épület építésénél a padlószint a mértékadó árvízszint + 1 méter biztonsági magasításnak megfelelő szinten jelölhető ki és figyelembe kell venni, hogy az árvízi védelmét egyedileg kell megoldani és az épület árhullámok levonulásakor elöntésre kerülhet.

(3) Hullámtérben, nagyvízi meder területén a vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítású építési tevékenység csak akkor lehetséges:

(4) Töltés mentett oldalán a fakadóvízzel veszélyeztetett sávban felszín alatti építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetve végezhető.

(5)⁸ A Szabályozási terv jelöli az elsődlegesen vízgazdálkodási célú árvízvédelmi védmű területét, amelyen kizárólag a vízgazdálkodás érdekeinek megfelelő építmények helyezhetők el.

29. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

30. § Földgázvezetéket közterületen és magán telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

31. § Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:

32. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.

33. § (1) Két övezetbe illetve építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső részének megfelelően.

(2) Beépítésre nem szánt területen fekvő telken az övezetben megengedett beépítés feltétele, hogy a telek az építési szabályoknak megfelelően kialakított legyen és közterületről vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról közvetlenül megközelíthető legyen.

(3) A telek megközelíthetőnek tekintendő akkor is, ha a közterülettel vagy a magánúttal legalább 3,0 méter széles, vízfolyás fölött átvezetett hídon kapcsolata van.

(4) Az épületmagasság megállapítása során a részletes övezeti előírásokban meghatározott épületmagasság mértéke megnövelhető az alábbi hányadossal:

(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az oldalhatáron vagy attól legfeljebb 1,0 méterre kell elhelyezni. Ha a telek szélessége eléri a 20,0 métert, úgy az oldalhatártól legfeljebb 3,0 méterre lehet az épületet elhelyezni.

(5a)⁹ Oldalhatáron álló építési mód esetén az építési határvonalat jelentő oldalhatár az utcában kialakult oldaltól eltérően is meghatározható, amennyiben egy adott telken meglévő épület így áll építési helyen belül.

(6)¹⁰ Az építési helyen kívül eső jogszerűen meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de a tetőtér beépítését kivéve csak építési helyen belül bővíthető, ha az megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.

(7) Ha a sarokteleknek az a telekhatára, amelyre az oldalhatáron álló építési módnak megfelelő építési hely illeszkedne egyben közterületi telekhatár is, és a saroktelek szélessége nem éri el a 16 métert, akkor azon az oldalon az előkert mérete 0 m.

(8) A Szabályozási terv egyes telkeken jelöli az építési helyet. Ezekben az esetekben épület csak a jelölt építési helyen belül helyezhető el.

(9) A település közigazgatási területén nem helyezhető el

(10) Lakókocsi, lakóautó a település közigazgatási területén életvitelszerű lakás céljából nem helyezhető el. A lakókocsi, lakóautó megőrzése, tárolása céljából a műemléki jelentőségű területen belül az előkertben nem helyezhető el.

(11) Üzemanyag töltő állomás a településen nem helyezhető el, kivétel a Köu övezetben meglévő üzemanyagtöltő állomást.

(12) Az építési övezetekben melléképítmény kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve:

(13)¹² A kerti építmények közül a gépjármű tárolás céljára szolgáló lábon álló kerti tető vízszintes vetületi területe a 20 m2-t nem haladhatja meg, és építési helyen kívüli elhelyezése a hátsó kertben és az oldalkertben történhet.

(14) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.

(15) A belterületen kívül a közutak mentén építmény (kerítés, közmű műtárgy is) az út tengelyétől számított legkevesebb 4-4 méteres távolságban helyezhető el.

(16) Az övezetekben/építési övezetekben a meghatározott legkisebb zöldfelület mértékébe a víz- és légáteresztő burkolatok nem számíthatók be, a természetes vízfelületek teljes mértékben beszámíthatók.

(17) A telek kötelezően előírt legkisebb zöldfelületét háromszintes növényállománnyal kell betelepíteni.

(18) A növénytelepítés során az ültetés telekhatártól mért távolsága

(19) 15 méternél hosszabb támfal, illetve épületfal esetében a felület megbontásáról, takarásáról omló-kúszó növényzet, valamint nagy lombkoronájú fák, örökzöldek telepítésével gondoskodni kell.

(20) A 30 férőhelynél nagyobb parkoló kialakításánál, felújításánál a parkoló összterületének 25 %-án zöldfelületet kell létesíteni úgy, hogy a parkoló felületeket legalább 15 m² területű zöldfelületi egységek, zöldsávok tagolják. A parkolófelületet bontó zöldfelületekbe ültetett fák a parkolók létesítésénél kötelezően telepítendő fák mennyiségébe nem számíthatók be . A parkolók létesítésénél kötelezően telepítendő, 4 parkoló helyenként 1 db közepes, vagy nagy lombkoronájú fa a parkolót szegélyező területen telepítendők.

34. § (1)¹³ Az épület elhelyezése érdekében történő tereprendezés után az épület terepcsatlakozásához viszonyított végleges bevágás és feltöltés függőlegesen számított legnagyobb eltérése az eredeti terepszinttől sehol nem haladhatja meg

(2) 10%-nál kisebb lejtésű terepen az épülethez csatlakozó terepszint legfeljebb 50 cm feltöltéssel alakulhat ki.

(3)¹⁴¹⁵ A kert rendezése érdekében történő tereprendezés során a telek be nem épített részén az eredeti terepfelszín átalakítása a közvetlenül szomszédos telkek terepfelszínéhez képest a telekhatártól mért 1 méteres sávban

(4) A kert rendezése érdekében történő tereprendezés során a rézsű és támfal alkalmazásával az eredeti terepszint felfelé legfeljebb 1,0 méterrel, lefelé legfeljebb 1,0 méterrel, de együttesen a 1,5 métert meg nem haladóan változtatható meg, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(5)¹⁶¹⁷ Tereprendezés az építési helyen kívül

(6) Az előkertben legfeljebb 20 m² területen a gépjárművel való behajtásnak megfelelő magasságú, de az útnál nem magasabb terepszint alakítható ki, amennyiben

(7) Az építési helyen kívül, az oldalkert és a hátsókert építési határvonalától mért 2,0 méter távolságon belül tereplépcső illetve kerti szabadlépcső elhelyezhető.

35. § (1) A terepszint alatti beépítés, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik,

(2) A terepszint alatti beépítés az elő-, oldal- és hátsókert területébe nem nyúlhat be.

36. § (1) A telek határvonalán, vagy attól 5 méteren belül a kerítéssel egybeépített támfalgarázs csak abban az esetben létesíthető, ha

(2) Önálló terepszint alatti építményként garázs csak abban az esetben létesíthető, ha a telek az utcától 15 %-nál meredekebben emelkedik, és a már meglévő vagy tervezett épület az utcai telekhatártól mért 15 méternél távolabb kerül(t) elhelyezésre.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a garázs az építési helyen belül, a telek homlokvonalától legalább 5 méterrel hátrább, a csatlakozó terepszint alá süllyesztve, növényzettel borítottan valósítható meg úgy, hogy a földtakarás a legkisebb vastagságnál is legalább 0,5 méter és a földtakarás felső síkja az eredeti terepet követi.

(4) Garázs rámpája közterületen nem alakítható ki, közvetlenül a közterületről nem indítható, de az előkertben elhelyezhető. Ha a teleknek az útra merőlegesen mért lejtése 10%-nál nagyobb, akkor a telekre vezető bejárati kapu telepítési szintje legfeljebb 20 cm-rel térhet el az út átlagos szintjétől.

37. § A Szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:

38. § (1) A kisvárosias lakóterület építési övezetei több rendeltetési egységet magukban foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület

(3) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben telkenként legfeljebb egy épület helyezhető el, gépjárműtárló és egyéb kiegészítő rendeltetések a főépítménnyel egybe építve alakíthatók ki.

(4) A kisvárosias lakóterületek építési övezeteiben a terepszint alatti beépítés az épülettől függetlenül nem alakítható ki.

(5) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(6) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben telepengedély vagy telep bejelentés köteles gazdasági tevékenységi célú épület nem helyezhető el. A fentiek körébe nem tartozó egyéb gazdasági tevékenységi célú épület a kézműipari rendeltetés keretei között elhelyezhető.

39. § (1) A kisvárosias lakóterület Lk-1, Lk-2, Lk-3 és Lk-g jelű építési övezetkre tagolódik.

(2) Az Lk-1 jelű építési övezetben

(3) Az Lk-1 jelű építési övezetben az előkert mérete 0,0 méter, de új épület utcai homlokzatának a telken belül meglévő épület vagy az azonos övezetben fekvő szomszédos beépítés vonalához kell igazodnia.

(4) Az Lk-2 jelű építési övezetben

(5) Az Lk-2 jelű építési övezetben

(6) Az Lk-3 jelű építési övezetben a 38. § (2) bekezdésben foglaltakon kívül elhelyezhető a településüzemeltetési szolgáltatáshoz kapcsolódó rendeltetésű épület.

(7) Az Lk-3 jelű építési övezetben

(8) Az Lk-3 jelű építési övezetben

(9) Az Lk-g jelű építési övezetben

(10) Az Lk-g jelű építési övezetben

(11) A Lk-g jelű építési övezetben kizárólag garázs épület helyezhető el, melléképítmény nem helyezhető el.

40. § (1) A kertvárosias lakóterület építési övezetei laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület

(3) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben telkenként legfeljebb egy, a (2) bekezdés szerinti főrendeltetésű épület és egy kiegészítő rendeltetésű barkácsműhely vagy műterem helyezhető el.

(4) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben egy épületben legfeljebb két lakás helyezhető el.

(5) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a gépjárműtároló a főépítménnyel egybeépítve, vagy a 36. § előírásainak figyelembe vételével támfalgarázsban vagy önálló terepszint alatti építményként alakítható ki.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti gépjáműtároló kialakítását a meglévő épület elhelyezkedése, kialakítása nem teszi lehetővé, úgy a gépjárműtároló az építési helyen belül, a telek homlokvonalától legalább 5 méterrel hátrább különálló épületként is elhelyezhető.

(7) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(8) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben telepengedély köteles gazdasági tevékenységi célú épület nem helyezhető el. Telep bejelentés köteles valamint a fentiek körébe nem tartozó egyéb gazdasági tevékenységi célú épület a kézműipari rendeltetés keretei között elhelyezhető.

(9) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben

(10) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben beépített utcaszakasz esetén az előkerti kötelező építési vonalnak a többségében vagy legalább két-két szomszédos beépítésnél kialakult állapothoz kell igazodnia. Amennyiben az adott utcaszakaszon nincsen egyértelműen meghatározható előkerti építési vonal, úgy az előkerti építési határvonal 5,0 méter.

(11) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben az oldalkert mérete, ha a részletes övezeti előírás másként nem rendelkezik

(12) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben zártsorú beépítési mód esetén az épület úgy helyezhető el, hogy

(13) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a hátsókert mérete 6,0 méter, de fekvő telek esetében, ha a szomszédos telek beépíthetőségét nem korlátozza, 3,0 méterre csökkenthető.

(14) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben zártsorú beépítési mód esetén a szomszédosan csatlakozó épületek utcai homlokzatának magassága között legfeljebb 0,5 méter különbség lehet.

41. § (1) A kertvárosias lakóterület Lke-1-O, Lke-1-SZ, Lke-2, Lke-3, Lke-4-O, Lke-4-SZ, Lke-5, Lke-6, Lke-7, Lke- 8 és Lke-9 jelű építési övezetekre tagolódik.

(2) Az Lke-1-O jelű építési övezetben

(3) Az Lke-1-O jelű építési övezetben az építési telek kialakítható legnagyobb területe 1400 m².

(4)¹⁸ Az Lke-1-O jelű építési övezetben két olyan telek közötti telekhatár rendezés esetén, amelynél a két telek egyike sem éri el 700 m²t, a csökkenő nagyságú telek legkisebb megengedett nagysága 500 m² lehet.

(5) A Mozi köz északi oldalán elterülő Lke-1-O jelű övezetben

(6) A Mozi köz északi oldalán elterülő Lke-1-O jelű övezetben az épület padlószintje nem lehet 106,5 mBf magasság alatt.

(7) Az Lke-1-SZ jelű építési övezetben

(8) Az Lke-2 jelű építési övezetben

(9) Az Lke-3 jelű építési övezetben

(10) Az Lke-3 jelű építési övezetben a Fő utca és Széchenyi utca közötti tömbben a két utcáról is megközelíthető telek megosztható, ha a kialakuló telkek nagysága legalább 450 m² és szélessége legalább 18 méter.

(11) Az Lke-3 jelű építési övezetben az építési telek kialakítható legnagyobb területe 2000 m².

(12) Az Lke-4-O jelű építési övezetben

(13) Az Lke-4-O jelű építési övezetben az építési telek kialakítható legnagyobb területe 1600 m².

(14) Az Lke-4-O jelű építési övezetben a Fő utcára néző homlokzat magassága nem lehet magasabb, mint 6 méter.

(15) Az Lke-4-SZ jelű építési övezetben

(16) Az Lke-4-SZ jelű építési övezetben amennyiben az eredeti terepszint tereplejtése a telek egészére vonatkozóan a 15%-ot meghaladja, úgy az völgy felőli homlokzat magassága nem lehet több 6 méternél.

(17) Az Lke-4-SZ jelű építési övezetben két olyan telek közötti telekhatár rendezés esetén, amelynél a két telek egyike sem éri el 800 m²-t, a csökkenő nagyságú telek legkisebb megengedett nagysága 500 m² lehet.

(18) Az Lke-5 jelű építési övezetben

(19) Az Lke-5 jelű építési övezetben amennyiben a telek területe a legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, úgy az építési telken két főépület helyezhető el.

(20) A Rákóczi lejtő elnevezésű, 254/2 és 254/3 hrsz. alatti út közforgalom elől elzárt magánútként működhet, és kizárólag a vele közvetlenül határos, az úttól fölfelé eső telkek megközelítésére szolgál, további telkek megközelítését nem lehet rászervezni magánút kialakításával sem. A Rákóczi lejtőről megközelíthető telkeken építeni csak akkor lehet, ha a telken belüli vízvisszatartás, a burkolt és beépített felületekre leeső csapadékvíz telken belüli elhelyezése számítással igazolt.

(21) A Rákóczi lejtő elnevezésű, 254/2 és 254/3 hrsz. alatti magánútról nyíló telken nem helyezhető el olyan rendeltetésű épület, amely ügyfélforgalommal jár.

(22) Az Lke-6 jelű építési övezetben

(23) Az Lke-6 jelű építési övezetben amennyiben a lakó rendeltetéstől eltérő főrendeltetés meghaladja a lakó rendeltetés mértékét, úgy a megengedett legkisebb zöldfelület mértéke 50%.

(24) Az Lke-6 jelű építési övezetben az épület egyik homlokzatának a magassága sem haladhatja meg a 7,5 métert.

(25) Az Lke-7 jelű építési övezetben

(26) Az Lke-8 jelű építési övezetben

(27) Az Lke-9 jelű építési övezetben

42. § (1) A településközpont vegyes terület építési övezetei elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben elhelyezhető épület, amennyiben a részletes övezeti szabály másként nem rendelkezik

(3) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a telken több épület is elhelyezhető.

(4) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben telepengedély köteles gazdasági tevékenységi célú épület nem helyezhető el. Telep bejelentés köteles valamint a fentiek körébe nem tartozó egyéb gazdasági tevékenységi célú épület a kézműipari rendeltetés keretei között elhelyezhető.

(6) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik

(7) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben beépített utcaszakasz esetén az előkerti építési vonalnak a többségében vagy legalább két-két szomszédos beépítésnél kialakult állapothoz kell igazodnia. Amennyiben az adott utcaszakaszon nincsen egyértelműen meghatározható előkerti építési vonal, úgy az előkerti építési határvonal 5,0 méter.

(8) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az oldalkert mérete, ha a részletes övezeti előírás másként nem rendelkezik

(9) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben zártsorú beépítési mód esetén az épület úgy helyezhető el, hogy

(10) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a hátsókert mérete 6 méter, de fekvő telek esetében, ha a szomszédos telek beépíthetőségét nem korlátozza, 3,0 méterre csökkenthető.

(11) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben zártsorú beépítési mód esetén a szomszédosan csatlakozó épületek utcai homlokzatának magassága között legfeljebb 0,5 méter különbség lehet.

43. § (1) A településközpont vegyes terület Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vt-5, Vt-6, Vt-7, Vt-8, Vt-9, Vt-10 és Vt-11 jelű építési övezetekre tagolódik.

(2) A Vt-1 jelű építési övezetben

(3) A Vt-1 jelű építési övezetben az épület egyik homlokzatának a magassága sem haladhatja meg a 12 métert.

(4) A Vt-2 jelű építési övezetben

(5) A Vt-2 jelű építési övezetben a telek kialakítható legnagyobb területe 2000 m².

(6) A Vt-2 jelű építési övezetben az épület lejtő felőli homlokzatának a magassága nem haladhatja meg a 6,0 métert.

(7) A Vt-3 jelű építési övezetben

(8) A Vt-3 jelű építési övezetben a telek kialakítható legnagyobb területe 2000 m² kivéve óvoda és bölcsőde esetében.

(9) A Vt-3 jelű építési övezetben a Fő utcára néző homlokzat magassága nem lehet magasabb, mint 6 méter.

(10) A Vt-4 jelű építési övezetben

(11) A Vt-4 jelű építési övezetben a telek kialakítható legnagyobb területe 1500 m².

(12) A Vt-4 jelű építési övezetben a hátsókert mérete 3 méter, kivéve az értékvédelem alatt álló épület esetén, ahol a kialakult állapotnak megfelelően kevesebb is lehet.

(13) A Vt-4 jelű építési övezetben az utcára néző homlokzat magassága nem lehet magasabb, mint 6 méter.

(14) A Vt-5 jelű építési övezetben

(15) A Vt-5 jelű építési övezetben a telek kialakítható legnagyobb területe 1500 m².

(16) A Vt-5 jelű építési övezetben a hátsókert mérete 3 méter, kivéve az értékvédelem alatt álló épület esetén, ahol a kialakult állapotnak megfelelően kevesebb is lehet.

(17) A Vt-5 jelű építési övezetben tornacsarnok esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság és homlokzatmagasság a kialakult állapothoz igazodó lehet.

(18) A Vt-6 jelű építési övezetben

(19) A Vt-6 jelű építési övezetben a telek kialakítható legnagyobb területe 800 m².

(20) A Vt-6 jelű építési övezetben a 400 m²-nél kisebb telken a (17) bekezdéstől eltérően a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 50%, a megengedett legkisebb zöldfelületi mérték 40% lehet.

(21) A Vt-7 jelű építési övezetben

(22) A Vt-7 jelű építési övezetben az épület egyik homlokzatának a magassága sem haladhatja meg a 7,5 métert, kivéve templomtorony esetén.

(23) A Vt-8 jelű építési övezetben

(24) A Vt-9 jelű építési övezetben

(25) A Vt-9 jelű építési övezetben az épület egyik homlokzatának a magassága sem haladhatja meg a 9,0 métert.

(26) A Vt-10 jelű építési övezetben

(27) A Vt-10 jelű építési övezetben a telek kialakítható legnagyobb területe 1300 m².

(28) A Vt-10 jelű építési övezetben a Fő utcára néző homlokzat magassága nem lehet magasabb, mint 6 méter.

(29) A Vt-11 jelű építési övezetben

(30) A Vt-11 jelű építési övezetben új épület a telekhatártól legalább 5,0 méter távolságban létesíthető, kivéve a Szabályozási terven jelölt, a magassági korlátozással érintett részt, amelyen belül épület bárhol elhelyezhető.

(31) A Vt-11 jelű építési övezetben az épület egyik homlokzatának a magassága sem haladhatja meg a 15,0 métert.

(32) A Vt-11 jelű építési övezetben a magassági korlátozással érintett részen az épület egyik homlokzatmagassága sem lehet nagyobb 6,0 méternél.

(33) A Vt-11 jelű építési övezetben a tetőkert és a telek zöldfelülettel borított részét háromszintű (gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen) növényzettel kell beültetni.

(34) A Vt-11 jelű építési övezetben legkisebb kötelező zöldfelület mértékét úgy kell betartani, hogy az építési telek teljes területének minden 150 m² –e után legalább 1 db fa ültetése szükséges.

44. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetei elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésre szolgálnak.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető épület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben a telekhatáron mérhető, a kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet területén keletkező környezeti terhelés mértéke nem haladhatja meg a szomszédos területeken megengedett terhelési szint mértékét.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben a telken több épület is elhelyezhető.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(6) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben

45. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezetekre tagolódik.

(2) A Gksz-1 jelű építési övezetben

(3) A Gksz-2 jelű építési övezetben

46. § (1) Az üdülőházas terület építési övezetei elsősorban kettőnél több üdülőegységet magában foglaló üdülő épület elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben elhelyezhető épület

(3) Az üdülőházas terület építési övezeteiben a telken több épület is elhelyezhető.

(4) Az üdülőházas terület építési övezeteiben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) Az üdülőházas terület építési övezeteiben, ha a részletes övezeti előírás másként nem rendelkezik

(6) Az üdülőházas terület építési övezeteiben az épület tájba való illeszkedését a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt látványterv és kilátási-rálátási terv által kell igazolni. A kilátási, rálátási terv készítése során a meghatározó tájképi feltárulási irányokat kell figyelembe venni.

47. § (1)¹⁹ Az üdülőházas terület Üü-1, Üü-2, Üü-3, Üü-4, Üü-5, Üü-6, Üü-7, Üü-8, Üü-9 és Üü-10 jelű építési övezetekre tagolódik.

(2) A Üü-1 jelű építési övezetben

(3) Az Üü-1 jelű építési övezetben a magassági korlátozással érintett részen a villa padlószintjét meg nem haladó magasságú épület helyezhető el.

(4) Az Üü-1 jelű építési övezetben az épület lejtő felőli homlokzatának a magassága nem haladhatja meg a 7,5 métert.

(5) A Üü-2 jelű építési övezetben

(5a)²⁴ Az Üü-2 jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítés mértéke a 35. § (1) bekezdéstől eltérően, a telek területének 20%-a, ami épület alatt, épületen túlnyúlóan és önállóan alakítható ki.

(6) A Üü-3 jelű építési övezetben

(7) A Üü-4 jelű építési övezetben

(8) Az Üü-4 jelű építési övezetben egy épület alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a 100 métert.

(9) Az Üü-4 jelű építési övezetben az épület egyik homlokzatának a magassága sem haladhatja meg a 15,0 métert.

(10) A Üü-5 jelű építési övezetben

(11) A Üü-6 jelű építési övezetben

(12) A Üü-7 jelű építési övezetben

(13) Az Üü-7 jelű építési övezetben négyszintes épülettömegek telepítésére a megengedett beépítettségnek legfeljebb 70 %-a használható ki, és egy négyszintes épülettömeg legfeljebb 550 m² alapterületű lehet.

(14) Az Üü-7 jelű építési övezetben az épület egyik homlokzatának a magassága sem haladhatja meg a 12,0 métert.

(15) Az Üü-7 jelű építési övezetben az épület a telekhatártól mért 10 méteren belül nem állhat.

(16) A Üü-8 jelű építési övezetben

(17) Az Üü-8 jelű építési övezetben az épület lejtő felőli homlokzatának a magassága nem haladhatja meg a 7,5 métert.

(18) A Üü-9 jelű építési övezetben

(19) Az Üü-9 jelű építési övezetben a magassági korlátozással érintett részen az épületmagasság nem lehet nagyobb 16 méternél.

(20) Az Üü-9 jelű építési övezetben a terepszint alatti beépítés alapterülete a telek területének legfeljebb 35 %-a lehet, és a az épület alatt és épületen túlnyúlóan alakítható ki.

(21) Az Üü-9 jelű építési övezetben az épület lejtő felőli homlokzatának a magassága nem haladhatja meg a 18,0 métert.

(22)²⁵ Az Üü-10 jelű építési övezetben

(23)²⁶ Az Üü-10 jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítés mértéke a 35. § (1) bekezdéstől eltérően, a telek területének 35%-a, ami épület alatt, épületen túlnyúlóan és önállóan alakítható ki.

(24)²⁷ Az Üü-10 jelű építési övezetben az épületnek a közterületi telekhatár felé néző homlokzatmagassága nem lehet több 5,8 méternél.

48. § (1) A hétvégi házas terület építési övezetei elsősorban a legfeljebb egy üdülőegységet magában foglaló üdülőépület elhelyezésére szolgálnak.

(2) A hétvégi házas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület

(3) A hétvégi házas terület építési övezeteiben telkenként legfeljebb egy, a (2) bekezdés szerinti főrendeltetésű épület helyezhető el.

(4) A hétvégi házas terület építési övezeteiben egy épületben egy rendeltetési egység helyezhető el.

(5) A hétvégi házas terület építési övezeteiben a gépjárműtároló a főépítménnyel egybeépítve, vagy a 36. § előírásainak figyelembe vételével támfalgarázsban vagy önálló terepszint alatti építményként alakítható ki.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti gépjáműtároló kialakítását a meglévő épület elhelyezkedése, kialakítása nem teszi lehetővé, úgy a gépjárműtároló az építési helyen belül, a telek homlokvonalától legalább 5 méterrel hátrább különálló épületként is elhelyezhető.

(7) A hétvégi házas terület építési övezeteiben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(8) A hétvégi házas terület építési övezeteiben telepengedély köteles és telep bejelentés köteles gazdasági tevékenységi célú épület nem helyezhető el. A fentiek körébe nem tartozó egyéb gazdasági tevékenységi célú épület a kézműipari rendeltetés keretei között elhelyezhető.

(9) A hétvégi házas terület építési övezeteiben, ha a részletes övezeti előírás másként nem rendelkezik

49. § (1) A hétvégi házas terület Üh-1, Üh-2-O, Üh-2-SZ, Üh-3, Üh-4, Üh-5 és Üh-6 jelű építési övezetekre tagolódik.

(2) A Üh-1 jelű építési övezetben

(3) A Üh-2-O jelű építési övezetben

(4) A Üh-2-SZ jelű építési övezetben

(5) A Üh-3 jelű építési övezetben

(5a)³³ Az Üh-3 jelű építési övezetben az épület elhelyezése érdekében történő tereprendezés során, a beépített alapterületnek legalább 70%-án földdel fedett épület esetén a 34. § (1) bekezdéstől eltérően, a földfedés felszíne és az eredeti terepszint közötti szintkülönbség legfeljebb 5 méter lehet.

(6) A Üh-4 jelű építési övezetben

(7) A Üh-5 jelű építési övezetben

(8) A Üh-6 jelű építési övezetben

(9) Az Üh-6 jelű építési övezetben az épület lejtő felőli és a lejtésvonalra merőleges oldalán a homlokzatmagasság nem lehet több 4,0 méternél.

(10) Az Üh-6 jelű építési övezetben az épület tájba való illeszkedését a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt látványterv és kilátási-rálátási terv által kell igazolni. A kilátási, rálátási terv készítése során a meghatározó tájképi feltárulási irányokat kell figyelembe venni.

(11) Az Üh-3, Üh-5 és Üh-6 jelű építési övezetekben a megengedett legnagyobb beépítettség OTÉK-tól eltérő mértékének előírásához a Pest megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze PE/AF/00073-2/2019 számú véleményében hozzájárulását adta.

50. § (1) A különleges beépítésre szánt terület építési övezetei sajátos céljuknak megfelelően a következők:

(2) A különleges beépítésre szánt terület építési övezeteiben, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik

51. § (1) A különleges sport építési övezetek elsősorban a sportlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A különleges sport építési övezetekben elhelyezhető épület

(3) A különleges sport építési övezetekben a telken több épület elhelyezhető.

(4) A különleges sport építési övezetekben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

52. § (1) A különleges sport terület Ksp-1 és Ksp-2 jelű építési övezetekre tagolódik.

(2) A Ksp-1 jelű építési övezetben

(3) A Ksp-1 jelű építési övezetben árvízvédelmi célú raktározás valamint a telek területének 20%-án sátras kemping jellegű szálláshely szolgáltató rendeltetés is elhelyezhető.

(4) A Ksp-2 jelű építési övezetben

53. § (1) A különleges kemping terület Kke jelű építési övezetbe van sorolva, amely elsősorban a sátorozásra valamint szálláshely szolgáltató kisépítmények és az azokat kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kke jelű építési övezetben elhelyezhető épület

(3) A Kke jelű építési övezetben a telken több épület elhelyezhető, de egy épületnek a beépítettségbe beszámított alapterülete nem haladhatja meg a 100 m²-t.

(4) A Kke jelű építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) A Kke jelű építési övezetben

(6) A Kke jelű építési övezetben, ha a részletes övezeti előírás másként nem rendelkezik

54. § (1) A különleges termálturisztikai építési övezetek elsősorban strand és fürdő elhelyezésére szolgálnak.

(2) A különleges termálturisztikai építési övezetekben elhelyezhető épület

(3) A különleges termálturisztikai építési övezetekben a telken több épület elhelyezhető.

(4) A különleges termálturisztikai építési övezetekben a vendéglátó, a kereskedelmi, szolgáltató, a szolgálati lakás rendeltetés és a gépjárműtároló a főépítménnyel egybeépítve helyezhető el.

(5) A különleges termálturisztikai építési övezetekben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(6) A különleges termálturisztikai építési övezetekben

(7) A különleges termálturisztikai építési övezetekben az épület tájba való illeszkedését a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatok közt felsorolt látványterv és kilátási-rálátási terv által kell igazolni. A kilátási, rálátási terv készítése során a meghatározó tájképi feltárulási irányokat kell figyelembe venni.

55. § (1)³⁵ A különleges termálturisztikai terület Ktk-1, Ktk-2 és Ktk-3 jelű építési övezetekre tagolódik

(2) A Ktk-1 jelű építési övezetben

(3)⁴⁰

(4)⁴¹

(5) A Ktk-1 jelű építési övezetben az építés a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő geotechnikai jelentés alapján végezhető.

(5a)⁴² A Ktk-1 jelű építési övezetben a tereprendezés a 34. § (1), (3)-(5) bekezdéseitől eltérően történhet úgy, hogy rézsű és támfal alkalmazásával az eredeti terepszint 6 métert meg nem haladóan változtatható meg, de a közvetlenül szomszédos telkek terepfelszínéhez képest a telekhatártól mért 1 méteres sávban nem térhet el.

(5b)⁴³ A Ktk-1 jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítés mértéke a 35. § (1) bekezdéstől eltérően, a telek területének 10%-a, ami épület alatt, épületen túlnyúlóan és önálló szerkezettel alakítható ki.

(5c)⁴⁴ A Ktk-1 jelű építési övezetben a Szabályozási terven jelölt rom területét az örökségvédelmi érték bemutatásának elősegítésén kívül beépítés nem érintheti.

(5d)⁴⁵ A Ktk-1 és Ktk-3 jelű építési övezetek közös övezeti határa vagy telekhatára mellett az épület elhelyezésekor nem kell oldalkerti távolságot tartani.

(6) A Ktk-2 jelű építési övezetben

(7)⁴⁶⁴⁷ A Ktk-3 jelű építési övezetben az 54. § (2) bekezdés szerintieken kívül szálloda és apartmanszállás funkcióra alkalmas lakás is elhelyezhető.

(8)⁴⁸ A Ktk-3 jelű építési övezetben

(9)⁴⁹ A Ktk-3 jelű építési övezetben az építés geotechnikai jelentés alapján végezhető.

56. § (1) Az különleges egészségügyi terület Keü jelű építési övezetbe van sorolva, amely elsősorban egészségügyi épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Keü jelű építési övezetben elhelyezhető épület

(3) A Keü jelű építési övezetben a telken több épület elhelyezhető.

(4) A Keü jelű építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) A Keü jelű építési övezetben

(6) A Keü jelű építési övezetben

57. § (1) A különleges szociális terület Kszo jelű építési övezetbe van sorolva, amely elsősorban szociális otthon elhelyezésére szolgál.

(2) A Kszo jelű építési övezetben elhelyezhető épület

(3) A Kszo jelű építési övezetben a telken több épület elhelyezhető.

(4) A Kszo jelű építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) A Kszo jelű építési övezetben

58. § (1) A különleges temető terület Kt jelű építési övezetbe van sorolva, amely temetkezés céljára szolgál.

(2) A Kt jelű építési övezetben elhelyezhető épület

(3) A Kt jelű építési övezetben a telken több épület elhelyezhető.

(4) A Kt jelű építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) A Kt jelű építési övezetben a telek határán a vizuális lehatárolásról legalább 1 sor nagy lomboronájú fa és a fák közé ültetett örökzöld telepítésével kialakuló keretültetvénnyel gondoskodni kell.

(6) A Kt jelű építési övezetben a 462 hrsz. alatti telek kivételt képez a zöldfelületre vonatkozó 33. § (17) bekezdés szerinti szabály alól. Itt a (6) bekezdés szerinti keretültetvényen kívül a zöldfelület beültetésnek mértékére nincs követelmény.

(7) A Kt jelű építési övezetben

(8) A temető bővítési területének használatba vételét tájépítészeti és kertészeti tervezés és kiépítés kell, hogy megelőzze.

59. § (1) A különleges kiállítási építési övezetek elsősorban bemutató jellegű, múzeumi és különleges kiállítási létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A különleges kiállítási építési övezetekben elhelyezhető épület

(3) A különleges kiállítási építési övezetekben a telken több épület elhelyezhető.

(4) A különleges kiállítási építési övezetekben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik:

60. § (1) A különleges kiállítási terület Kki-1, Kki-2 és Kki-3 jelű építési övezetekre tagolódik.

(2) A Kki-1 jelű építési övezetben

(3) A Kki-2 jelű építési övezetben

(4) A Kki-3 jelű építési övezetben

(5) A Kki-3 jelű építési övezetben állatól, állatkifutó elhelyezhető.

61. § (1) A különleges történelmi emlék terület Ktör jelű építési övezetbe van sorolva, amely a római kori romok (őrtornyok, erőd és katonai tábor romjai), a királyi vár épületegyüttes (Fellegvár, Salamontorony, összekötő várfalak), a Királyi Palota és a Mária kápolna területeit tartalmazza.

(2) A Ktör jelű építési övezetben elhelyezhető épület a történelmi emlékhez illeszkedő rendeltetést tartalmazhat.

(3) A Ktör jelű építési övezetben a telken több épület elhelyezhető.

(4) A Ktör jelű építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) A Ktör jelű építési övezetben az építési hely, a beépítés módja, az épületmagasság, a zöldfelület mértéke és beültetése az illeszkedés elve alapján határozandó meg.

(6) A Ktör jelű építési övezetben a Mária kápolna esetében kerítés nem építhető.

62. § (1) A különleges pincesor terület Kpi jelű építési övezetbe van sorolva, amely elsősorban a meglévő pincék megőrzésére szolgál.

(2) A Kpi jelű építési övezetben elhelyezhető épület

(3) A Kpi jelű építési övezetben a telkek nem megoszthatók, nem összevonatók, telekhatár-rendezés során az érintett telkek területe 10%-nál nagyobb mértékben nem változhat.

(4) A Kpi jelű építési övezetben a telken egy épület helyezhető el.

(5) A Kpi jelű építési övezetben melléképítmény kizárólag a közmű-becsatlakozási műtárgy lehet.

(6) A Kpi jelű építési övezetben

(7) A Kpi jelű építési övezetben,

(8) A Kpi jelű építési övezetben az építés a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő geotechnikai jelentés alapján végezhető.

63. § (1)⁵¹ A különleges városgazdálkodási terület Kvg és Kvg-g jelű építési övezetekbe van sorolva, amelyek a városgazdálkodáshoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A Kvg jelű építési övezetben elhelyezhető épület

(3) A Kvg jelű építési övezetben a telken több épület elhelyezhető.

(4) A Kvg jelű építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) A Kvg jelű építési övezetben

(6) A Kvg jelű építési övezetben

(7)⁵² A Kvg-g jelű építési övezetben elhelyezhető épület

(8)⁵³ A Kvg-g jelű építési övezetben a telken több épület elhelyezhető.

(9)⁵⁴ A Kvg-g jelű építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(10)⁵⁵ A Kvg-g jelű építési övezetben

64. § (1) A különleges faanyag gazdálkodási terület Kfa jelű építési övezetbe van sorolva, amely fatelep elhelyezésére szolgál.

(2) A Kfa jelű építési övezetben elhelyezhető épület

(3) A Kfa jelű építési övezetben a telken több épület elhelyezhető.

(4) A Kfa jelű építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) A Kfa jelű építési övezetben

65. § A Szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe sorolja:

66. § (1) A közlekedési terület övezetei

(2) A közlekedési terület övezetei

(3) A település többi közlekedési célú közterülete külön övezetbe nem sorolt, de a szabályozási terv színezéssel jelöli.

(4) A közlekedési terület övezeteiben és az övezetbe nem sorolt közlekedési célú közterületeken bármilyen építési tevékenység, bármilyen építmény elhelyezése, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály előírásai szerint történhet.

(5) A közlekedési terület övezeteiben és az övezetbe nem sorolt közlekedési célú közterületeken elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények, köztárgyak az alábbiak:

67. § (1) A Köu jelű övezetben és az övezetbe nem sorolt közlekedési célú közterületeken épület nem helyezhető el kivéve a (2) bekezdés szerinti építményeket.

(2) Ünnepekhez, rendezvényekhez kapcsolódóan ideiglenes pavilon, sátor, árnyékoló szerkezet, színpad elhelyezhető.

(3) A Kö jelű övezetben és az övezetbe nem sorolt közlekedési célú közterületeken a közterület felszíni alakítását, felújítását a környező beépítéssel összhangban kell megvalósítani, amelynek során az akadálymentes használatot biztosítani kell.

(4) A parkolást/rakodást az országos építési követelményeknek megfelelően kell megoldani.

(5) Turistabusz parkolás csak a Szabályozási terven erre kijelölt (P_busz) területeken lehetséges.

(6) Rendezvények ideiglenes parkolásához igénybe vehetőek az Önkormányzat által erre kijelölt területek.

(7) Újonnan szabályozott közutak kiépítése során figyelembe kell venni a 5. függelék szerinti minta-keresztszelvényeket.

(8) 8 méternél keskenyebb utca csak vegyes használatú utcaként építhető ki.

(9) A közlekedési területeken, meglévő növényzet hiányában

(10) A fasorok létesítéséhez fa-egyedenként legalább 2,5 m²-nyi burkolatlan felületet, vagy legalább 1,2 méter széles zöldsávot kell kialakítani.

68. § A Köv jelű övezetben elhelyezhető épület

69. § (1) A zöldterület övezetei jellemzően növényzettel fedett, rekreáló és kondicionáló szerepet betöltő közterületek, melyek nagyságuk, elsődleges funkciójuk és beépíthetőségük szerint eltérők.

(2) A zöldterület övezeteiben a telek nem megosztható, telekalakítás csak a szabályozási tervben jelölt szabályozási vonalnak és övezethatárnak megfelelően történhet.

(3) A zöldterület övezeteiben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények, köztárgyak az alábbiak:

(4) A zöldterület övezeteiben állattartó építmény nem helyezhető el.

(5) A zöldterület övezeteiben a zöldfelületen háromszintes növényállományt kell biztosítani.

(6) Zöldterületek (közparkok, közkertek) átépítése, fejlesztése, területükön a funkciójuknak megfelelő létesítmények elhelyezése csak az érintett terület egészére – tájépítész által készített – környezetrendezési terv alapján történhet.

70. § (1) A zöldterület Zkk, Zkp-1, Zkp-2 és Zkp-3 övezetekre tagolódik.

(2) A Zkk jelű közkert övezetbe az 1 hektárnál kisebb kiterjedésű jellemzően zöldfelülettel fedett közterületek (terek, teresedések, út menti zöldsávok, valamint a Kisoroszi rév fogadóterülete) tartoznak, amelyek a városkép alakítását és a megpihenés célját szolgálják.

(3)⁵⁶ A Zkk jelű övezetben épület nem helyezhető el és terepszint alatti beépítés nem alakítható ki.

(4) A Zkk jelű övezetben a megengedett legkisebb zöldfelületi mérték 60 %.

(5) A Zkk jelű övezet közhasználat elől nem zárható el.

(6) A Zkp-1 jelű közpark övezetbe a legalább 1 hektár nagyságú, jellemzően zöldfelülettel fedett területek tartoznak, amelyek összetett funkciót, a városkép alakítását, fogadótér biztosítását, pihenést, játszást, rekreációt, és az idegenforgalmat szolgálják.

(7) A Zkp-1 jelű övezetben a területet használók ellátást szolgáló vendéglátó épület elhelyezhető.

(8) A Zkp-1 jelű övezetben

(9)⁵⁷ A Zkp-1 jelű övezetben az épület a telekhatártól mért 3 méteren belül nem állhat, és terepszint alatti beépítés nem alakítható ki.

(10) A Zkp-1 jelű övezet közhasználat elől nem zárható el, de játszótér, kutyafuttató vagy egyéb meghatározott funkcióra területrész lekeríthető.

(11) A Zkp-2 jelű közpark övezetbe a nagy kiterjedésű, zöldfelülettel fedett Duna-parti területek tartoznak, amelye, elsősorban a rekreációt, strand, kikötő, sport, játék, céljait szolgálják.

(12) A Zkp-2 jelű övezetben vízi sportoláshoz, strandoláshoz kapcsolódó épület, vendéglátó épület elhelyezhető.

(13) A Zkp-2 jelű övezetben

(14)⁵⁸ A Zkp-2 jelű övezetben

(15) A Zkp-2 jelű övezet közhasználat elől nem zárható el, de egyes funkciók lekeríthetők, és korlátozott közhasználatuk átmenetileg biztosítható.

(16) A Zkp-3 jelű övezetbe a nagy kiterjedésű, út menti zöldfelületek tartoznak, amelyek határoló, szigetelő funkciójuk mellett a közlekedéshez kapcsolódó kerékpárút, kerékpáros pihenő, parkoló céljait is szolgálják.

(17) A Zkp-3 jelű övezetben kerékpáros pihenő kiszolgáló épülete, dombgarázs, helyezhető el.

(18) A Zkp-3 jelű övezetben

(19) A Zkp-3 jelű övezetben a dombgarázs

(20) A Zkp-3 jelű övezetben a telken belül kötelezően beültetendő telekrész növényzete a többi telekrész háromszintes növényállományába nem számítható bele.

71. § (1) A település erdőövezetei a különböző rendeltetésű erdők fenntartására szolgálnak, a Földhivatal nyilvántartása és az Országos Erdészeti Adattár szerint meglévő erdőket és tervezett erdőterületeket tartalmaznak.

(2) Az erdőterület övezeteire vonatkozó előírások az Erdőtörvény rendelkezéseivel, a természet- és környezetvédelmi előírásokkal együtt érvényesek.

(3) Az erdőterület övezeteiben kerítést csak erdőgazdálkodási és vadvédelmi célból lehet létesíteni.

72. § (1)⁵⁹⁶⁰ Az erdő terület Evf, Ev-1, Ev-1V, Ev-2, Ek-1 és Ek-2 övezetekre tagolódik.

(2) Az Evf jelű övezetbe a Natura 2000 hálózatban, az országos ökológiai hálózat magterület övezetében, országos jelentőségű fokozottan védett területen lévő, elsődlegesen védelmi rendeltetésű, üzemtervezett erdők tartoznak.

(3) Az Evf jelű övezetben a meglévő úthálózat fenntartható, új út (sem gépkocsi, sem kerékpáros, sem lovas, sem turisztikai) nem létesíthető.

(4) Az Evf jelű övezetben épület nem helyezhető el. Meglévő építmények fenntarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők.

(5) Az Evf jelű övezetben a terület közhasználat elől átmenetileg vagy véglegesen elzárható.

(6)⁶¹ Az Ev-1 és Ev-1V jelű övezetbe a Natura 2000 hálózatban, az országos ökológiai hálózat magterület vagy ökológiai folyosó övezetében lévő, jellemzően elsődlegesen védelmi rendeltetésű, üzemtervezett erdők, és ezek tömbjeihez csatlakozó üzemtervezett, vagy nem üzemtervezett, de a földhivatali nyilvántartás szerinti erdők tartoznak.

(7) Ev-1 jelű övezetben a meglévő úthálózat fenntartandó, új turisztikai utak és a hozzájuk tartozó tájékoztató létesítmények, pihenőhelyek elhelyezhetők.

(8)⁶² Ev-1 jelű övezetben épület vagy terepszint alatti beépítés nem helyezhető el. Meglévő építmények fenntarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők.

(8a)⁶³ Az Ev-1V jelű övezetben legfeljebb 5100 m2 területű víztározó és kiszolgáló műtárgya helyezhető el.

(9)⁶⁴ Ev-1 és Ev-1V jelű övezetben a terület közhasználat elől nem zárható el.

(10) Az Ev-2 jelű övezetbe a Natura 2000 hálózatban, az országos ökológiai hálózat magterület, ökológiai folyosó vagy pufferterület övezetében lévő, jellemzően elsődlegesen nem védelmi rendeltetésű, üzemtervezett, vagy nem üzemtervezett, de a földhivatali nyilvántartás szerinti erdők tartoznak.

(11) Az Ev-2 jelű övezetben a meglévő úthálózat fenntartható, új út, parkolóhely, kerékpáros, lovas és turistaút kialakítható. A turizmust kiszolgáló kilátó, pihenőhely, játszótér, esőbeálló, tűzrakóhely, tájékoztató létesítmény elhelyezhető.

(12) Az Ev-2 jelű övezetben épület nem helyezhető el. Meglévő építmények fenntarthatók, felújíthatók. Meglévő épület a meglévő alapterületének 20%-ával, de legföljebb 150 m² összes alapterületig bővíthető.

(12a)⁶⁵ A (12) bekezdés szerinti bővítés során a meglévő épület megtartandó, bővítése csak alaprajzi értelemben történhet és a bővítéssel az épületmagasság mértéke nem növekedhet.

(12b)⁶⁶ Az Ev-2 jelű övezetben terepszint alatti beépítés nem alakítható ki.

(13) Az Ev-2 jelű övezetben a terület közhasználat elől nem zárható el.

(14)⁶⁷ Az Ek-1 jelű övezetbe a Natura 2000 hálózatban, az országos ökológiai hálózat magterület vagy ökológiai folyosó övezetében lévő, elsődleges rendeltetés nélküli üzemtervezett erdők tartoznak.

(15)⁶⁸ Az Ek-1 jelű övezetben a meglévő úthálózat fenntartható, új út, parkolóhely, kerékpáros, lovas és turistaút kialakítható. A turizmust kiszolgáló pihenőhely, emlékhely, játszótér, esőbeálló, tűzrakóhely, tájékoztató létesítmény elhelyezhető.

(15a)⁶⁹ Az Ek-1 jelű övezetben terepszint alatti beépítés nem alakítható ki.

(16)⁷⁰ Az Ek-1 jelű övezetben legalább 4 hektár területű telken legfeljebb két darab, egyenként legfeljebb 70 m² beépített alapterületű épület helyezhető el, amelynek rendeltetése kilátó vagy kápolna lehet.

(17)⁷¹ Az Ek-2 jelű övezetbe a Natura 2000 hálózatban, az országos ökológiai hálózat magterület vagy ökológiai folyosó övezetében lévő, elsődleges rendeltetés nélküli üzemtervezett erdők tartoznak.

(18) Az Evk-2 jelű övezetben a meglévő úthálózat fenntartható, új út, parkolóhely, kerékpáros, lovas és turistaút kialakítható. A turizmust kiszolgáló pihenőhely, emlékhely, játszótér, esőbeálló, tűzrakóhely, tájékoztató létesítmény elhelyezhető.

(18a)⁷² Az Ek-2 jelű övezetben terepszint alatti beépítés nem alakítható ki.

(19)⁷³ Az Ek-2 jelű övezetben amennyiben a telek területe, vagy a telken belül az övezetbe eső terület legalább 2 hektár, úgy kilátó, kápolna, a közjóléti funkcióhoz tartozó fogadó épület és technikai építmény elhelyezhető.

(20)⁷⁴ Az Ek-2 jelű övezetben

(21)⁷⁵ Az Ek-2 jelű övezetben az alaprajzilag pontszerűnek minősülő technikailag szükséges műtárgyak megengedett legnagyobb magassága 15 méter.

(22)⁷⁶ Az Ek-2 jelű övezetben az épület a telekhatártól mért 5 méteren belül nem állhat.

(23)⁷⁷ Az Ek-2 jelű övezetben építkezéssel járó fejlesztés a terület egészére készített átfogó koncepcióterv alapján történhet.

73. § (1) A mezőgazdasági terület övezetei általános mezőgazdasági övezetek, amelyek árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmasak, és biztosítják a mezőgazdasági használat fennmaradását, a tájkarakter megőrzését.

(2)⁷⁸ A mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető épület

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben az OTÉK szerinti birtokközpont nem alakítható.

(4) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terepszint alatti beépítés alapterülete nem haladhatja meg az 500 m²-t.

74. § (1)⁷⁹ A mezőgazdasági terület Má-1, Má-1T Má-2, Má-3 és Má-4övezetekre tagolódik.

(2)⁸⁰ Az Má-1 és Má-1T jelű övezetben

(3)⁸¹ Az Má-1 és Má-1T jelű övezetben

(4) Az Má-1 jelű övezetben az épület a telekhatártól mért 15 méteren belül nem állhat.

(4a)⁸² Az Má-1T jelű övezetben az épület a telekhatártól mért 15 méteren belül nem állhat, kivéve a közterülettel közös telekhatárnál, ahol 5 méteren belül nem állhat.

(4b)⁸³ AZ MÁ-1T jelű övezetben a 73. § (2) bekezdés szerintieken kívül turisták fogadását, tájékoztatását szolgáló épület is elhelyezhető.

(5) Az Má-1 jelű övezetben az épület egyik homlokzatának a magassága sem haladhatja meg a 4,5 métert.

(6) Az Má-2 jelű övezetben

(7) Az Má-2 jelű övezetben

(8) Az Má-2 jelű övezetben az épület a telekhatártól mért 5 méteren belül nem állhat.

(9) Az Má-2 jelű övezetben az épület egyik homlokzatának a magassága sem haladhatja meg a 4,5 métert.

(10) Az Má-3 jelű övezetben

(11) Az Má-3 jelű övezetben

(12) Az Má-3 jelű övezetben az épület a telekhatártól mért 5 méteren belül nem állhat.

(13) Az Má-4 jelű övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 10.000 m².

(14) Az Má-4 jelű övezetben épület nem helyezhető el.

75. § (1) A vízgazdálkodási terület természetes vízfelületek, vízfolyások, vízmosások és árkok fenntartását valamint a vízművek elhelyezését szolgálja.

(2) A vízgazdálkodási terület övezetei

(3) A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett területeket (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót végezni csak vízjogi engedély alapján szabad.

(4) A V jelű övezet fenntartása, karbantartása során figyelembe kell venni a 27. § (3) bekezdés előírásait.

(5) A V jelű övezet karbantartásának céljára

(6) A V jelű övezetben, csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények valamint a vízkárelhárítást, az ismeretterjesztést, és a turizmust szolgáló, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el.

(7)⁸⁴ A Duna folyó V jelű övezetében a Szabályozási terv jelöli

(7a)⁸⁵ A Szabályozási terven a Mária kápolnától északra kijelölt, (7) bekezdés a) pont szerinti helyen kizárólag a középkori kikötő rekonstrukciója érdekében létesíthető úszómű.

(8) A Vg jelű övezetben kizárólag vízmű építmény helyezhető el.

76. § (1) A különleges beépítésre nem szánt tájképvédelmi terület Kbtá jelű övezetbe van sorolva, amely a tájkép védelme érdekében a Duna felől látható kiemelkedő domborrok beépítetlen állapotának megtartását szolgálja.

(2) A Kbtá jelű övezetben út kivételével építményt nem lehet elhelyezni.

(3) A Kbtá jelű övezetben

77. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Visegrád város helyi építési szabályzatáról szóló 5/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelet.