Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesterének 32/2020 (XII.18.) önkormányzati rendelete

Hajdúnánás Város Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 04. 30

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesterének 32/2020 (XII.18.) önkormányzati rendelete

Hajdúnánás Város Helyi Építési Szabályzatáról

2024.04.30.

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti hatáskörében eljáró Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármestere a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) be- kezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szó- ló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében hivatkozott, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 13/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletben meghatározott, véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek:

- Állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

- Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

- Nemzeti Park Igazgatóság,

- Területi vízvédelmi hatóság,

- Területi vízügyi hatóság,

- Országos Vízügyi Főigazgatóság,

- Területi vízügyi igazgatási szerv,

- Megyei katasztrófavédelmi igazgatóság,

- Népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

- Közlekedésért felelős miniszter,

- Légiközlekedési hatóság,

- Katonai légügyi hatóság,

- Közlekedési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

- Örökségvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

- Ingatlanügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

- Megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala,

- Honvédelemért felelős miniszter,

- Megyei rendőr-főkapitányság,

- Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala,

- Országos Atomenergia Hivatal,

- Budapesti Főváros Kormányhivatala,

- a Korm. rendelet 38. § (2) c) szerint előírt érintett területi, települési önkormányzatok megkereséséhez biztosított véleményezési jogkörében eljáró:

Szomszédos települések önkormányzatainak (Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Kálmánháza, Polgár, Tiszavasvári), és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, valamint városi fejlesztéseket megalapozó dokumentumok partnerségi egyeztetési eljárásának szabályairól szóló 11/2017. (III.31.) Önkormányzati Rendeletében rögzítettek szerint bevont partnerek véleményének figyelembe vételével, és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § bekezdésben meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal záró szakmai véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

HATÁLY ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) Átmenő telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.

b) Kismélységű telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 30 méter.

c) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással –legfeljebb 135°-os) szöget bezáró határvonalon érintkezik.

d) Belső körgyűrű: Ady E. krt. - Széchenyi- – Kazinczy u. – Irányi u. – Jókai u. – Bartók B. krt. – Bethlen G. krt. által összefüggően képzett városközpont körüli közutak összessége.

e) Külső körgyűrű: A szabályozási terven kijelölt „Helyi értékvédelmi terület határvonala” által körülvett városrészt határoló utak által alkotott körút. (Magyar utca, Attila utca, Baross utca, Honfoglalás útja, Árpád utca)

f) Zártsorú épület elhelyezés: olyan zártsorú beépítési móddal szabályozott építési övezet, mely a városközpontban és a városközpontot határoló kiskörút külső oldalához csatlakozó kisvárosias lakóövezetben került szabályozásra, ahol az ingatlanok számottevő része a korábbi szabályok szerint oldalhatáron álló beépítési mód szerint épült be. A teljes zártsorúsítás elérése- és az épület-elhelyezés hézagokkal történő tagolásának lehetővé tétele érdekében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletáltal megengedett épület elhelyezési lehetőségeken kívül az épület-elhelyezés helyi szabályokkal is kiegészült.

g) Lakózóna: Lk, Lke, Lf lakóövezetekben az építési telek utcavonaltól mért 20 méter mélységig tartó része, ahol állattartó épület, az egyébként megengedett környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenységek építményei közül a termelő kisüzemi tevékenységi célú épület közvetlen termelést szolgáló helyiségei nem helyezhető el. Ezeket a lakózóna mögötti gazdasági zónában kell elhelyezni. A lakózóna kijelölése a telek e részén megfelelő biztonságot jelent, az egyébként elhelyezhető nem lakó funkciókkal szemben. A lakózóna kijelölése ugyanakkor nem zárja ki a mögötte lévő gazdasági zóna ugyancsak lakó funkcióként való használatát, lakóépület építését sem!

h) Szabadonálló épület elhelyezés: Az oldalhatáron álló beépítési mód által lehatárolt építési helyen belül történő olyan épületelhelyezés, amikor az épület nem az építési oldalt jelentő telekhatáron, vagy attól „csurgó távolságra” kerül elhelyezésre, hanem attól legalább 3 méter távolságra. Amennyiben az építési oldal jelentő telekhatár felé néző homlokzaton huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség ablakai néznek, akkor legalább az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasságnak megfelelő távolságot kell tartani.

2. Bevezető előírások

2. § (1) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok mellett a város Településképének védelméről szóló (továbbiakban TvR) Rendelete és jelen Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) alapján szabad.

(2) E rendeletet az „országos településrendezési és építési követelményekről” alkotott 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelettel, és „Hajdúnánás Város Településképének védelméről” alkotott 13/2018.(VI.29.) sz. önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.

(3)¹ JELEN RENDELET

1. melléklete: Sz-1 Külterület szabályozási terv (M= 1:10 000);

2. melléklete: Sz-2/m3 Belterület szabályozási terv (M= 1: 4 000);

3. melléklete: Sz-2/T Tedej településrész szabályozási terv (M=1: 4 000)

4. melléklete: Építési övezetek előírásai (1-5 táblázat)

5. melléklete: Országos- és térségi övezetek lehatárolása (A/3 méretű tervlap)

6. melléklete: Előkertek szabályozása (A/3 méretű tervlap)

7. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek

8. melléklet: Egyes sajátos jogintézmények (Építési tilalmak, településrendezési kötelezések)

9. melléklet: Sz-1/m2 Szabályozási terv – Külterületi Fedvényterve (M=1:15 000)

(4) A szabályozási terven ábrázolt vonalas szabályozási elemek helyzete, méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában, digitális méréssel állapítandó meg, az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

3. A város területének felhasználása

3. § (1) Beépítésre szánt területek

a) lakóterület, ezen belül

aa) nagyvárosias lakóterület Ln

ab) kisvárosias lakóterület Lk

ac)² kertvárosias lakóterület Lke

ad) falusias lakóterület Lf

b) vegyes terület

ba) településközpont vegyes terület Vt

bb) intézmény terület Vi

c) gazdasági terület, ezen belül

ca) kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz

cb) ipari terület Gip

cc) Mezőgazdasági- Ipari terület (Tedej) Gmg

d) különleges terület K, ezen belül

da) Strand célú különleges terület Kst

db) Sportolási célú különleges terület Ksp

dc) Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Kid

dd) Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére és hulladékudvar kialakítására szolgáló terület Ksz

de) Sportolási célú különleges terület – lovas sport számára Ksp-lov

df) Idegenforgalmi funkcióval rendelkező mezőgazdasági üzemi terület Kid-mü

dg) Nemzetvédelmi célú különleges terület Kn

dh) Mezőgazdasági üzemi különleges terület Kmü

e) üdülő terület Ü, ezen belül

ea) Hétvégiházas üdülőterület Üh

eb) Üdülőházas üdülőterület Üü

kerültek kijelölésre, melyek besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

Az építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető épületmagasság mértékét a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban Hész) 4. melléklete tartalmazza.

(2) Beépítésre nem szánt területek

a) közlekedési területek, ezen belül

aa) kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület KÖk

ab) közúti közlekedési terület KÖu

b) zöldterületek, ezen belül közpark Z

c) erdőterület, ezen belül

ca) védelmi erdő Ev

cb) gazdasági erdő Eg

cc) közjóléti erdő Ek

d) mezőgazdasági területek, ezen belül

da) Többségében szántó művelésű terület Msz

db) Többségében gyep, legelő művelésű terület Mgy

dc) Kertgazdálkodásra szolgáló terület Mk

dd) Intenzív kertészet területe M-ik

de) Mezőgazdasági- idegenforgalmi jelentőségű terület M-id

g) vízgazdálkodási terület V

h) Különleges terület Kb, ezen belül

ha) Temető, kegyeleti park, különleges terület Kb-tem

hb) Kegyeleti park különleges területe Kb-kegy

hc) Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Kb-id

hd) Napelempark, különleges terület Kb-En

he) ³ a MotoGP versenypálya és multi funkciós autó-motor sport komplexum - mint lelátóval rendelkező részben fedett sportlétesítmény - elhelyezésének céljára szolgáló különleges terület övezete Kb-msport

kerültek kijelölésre, melyek besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

4. Szabályozási elemek

4. § (1) A szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv (jelen rendelet) mellékletét képező Szabályozási tervlapok) tartalmazzák.

(2) A szabályozási terven megjelenő szabályozási előírások, követelmények megváltoztatásához, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a Szabályozási Terv módosítása szükséges.

(3) A szabályozási terven meghatározott két telek között kijelölt építési övezethatár a szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során elmozdítható, de az elmozdítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem építési övezetváltás. (Az építési övezethatár úgy mozdítható el, hogy a területében ezáltal csökkenő telek területe ne csökkenjen az adott övezetben előírt legkisebb alakítható terület, telekszélesség, telekmélység alá.)

5. Az épület elhelyezés beépítési módokhoz kapcsolódó helyi szabályai

5. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód: Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatára, vagy attól 1,0 m-en belül „csurgó távolságra” kell elhelyezni.

(2) Zártsorú beépítési mód:

a) A Zártsorú épület-elhelyezés esetén az épületek zárt sora helyenként (kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérő módon intézkedik), a megengedett épületmagasság 2/3-a, de minimum 10,0 m-es épületközzel megszakítható. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30 %-ának, és 4,0 m széles résznek egy telekre kell esnie,

b) Ha az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos telken álló épület oldalhatáron áll, és a zártsorú csatlakozás tűzfalas kialakítás hiányában nem biztosított - az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 4,0 m-re álljon. A szemben lévő telekhatár melletti homlokzatot ebben az esetben nem kell nyílás nélküli határfalként kialakítani, de csak nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséghez tartozó nyílások helyezhetők el, ezen a homlokzaton,

c) Az utcavonalon előírt kötelező építési vonal esetében az utcafrontra kerülő épületet utcafronti homlokzatának homlokvonalra vetített vetületi hosszának legalább 80 %-ban ténylegesen utcavonalon állóan kell elhelyezni. A hátrább helyezkedő épületrész az utcavonaltól 3,0 m-nél több, és 1,50 m-nél kevesebb távolságra nem kerülhet,

d) A fokozatos vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az építési vonaltól számított max. 12 méter mélységig az épületet a zártsorú beépítésére vonatkozó általános szabályok betartásával, az építési hely teljes szélességében el lehet helyezni. Tűzfal építése az oldalhatáron e mélységig kötelező. Az e mögött lévő építési helyen belül udvari épületszárny is építhető, de ennek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek nyílászáróit magába foglaló homlokzatát,

da) Vt-1 és Vt-1x építési övezetekben a szemben lévő szomszédos ingatlanon elhelyezkedő épülettől legalább az előírt épületmagassággal megegyező távolságra kell elhelyezni, vagy

db) Vt-2, Vt-2x, Vt-4 és Lk-1 építési övezetekben a szemben lévő telek határától legalább az előírt épületmagassággal megegyező távolságra kell elhelyezni.

e) Az építési hely meghatározását tekintve a beépítés előkert nélküli, az utca felöli kötelező építési vonal az utcai telekhatár, kivéve ahol a szabályozási terv (kötelező építési vonallal) vagy e rendelet 6. „Előkertek szabályozása” melléklete ettől eltérően intézkedik. Ugyancsak az építési hely meghatározását tekintve, hátsó kert a „Vt”- jelű (településközpont vegyes) övezetekben nincs és az épületet a hátsó telekhatárra tűzfallal csatlakozva lehet elhelyezni, vagy a hátsó telekhatártól legalább 6,0 távolságra helyezhető el.

6. Az építési övezetekre vonatkozó általános előírások

6. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához (az Oték. 42. § –ban meghatározott számú személygépkocsi parkolót kell biztosítani.

(2)⁴

(3) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani: Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak épület és tetőgerinc magassága a (főépítmény) tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.

7. § Az új magánutak létesítésének szabályai:

a) A beépítésre szánt telektömbök belsejének feltárására a szabályozási tervben szereplő utakon kívül közforgalom elől el nem zárt magánutak is létesíthetők. Ezen esetekben az útterület-szélességet az adott út révén megközelítendő építési telkek beépíthetőségéhez szükséges út és közműigények egységes figyelembe vételével kell meghatározni,

b) Az új magánutak (szabályozási) szélessége 80 m hosszúságig legalább 8,0 m, 150 m hosszúságig legalább 10,0 m, 150 m hosszúság felett legalább 12,0 m lehet. A 100 m hosszúságot meghaladó zsákutca csak méretezett, a közforgalmú városüzemeltetést és a katasztrófavédelmet is kiszolgáló fordulási sugarat biztosító végfordulóval alakítható ki, és

c) Az ingatlan-nyilvántartásban magánútként bejegyzett telek használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha csak olyan tel(k)ek megközelítését szolgálja, amely(ek)nek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad. Ezen magánutak megszüntetése esetén a tulajdonosnak a meglévő közműveket szükség esetén át kell helyezni, a felszíni csapadékvíz-elevezető árkot ki kell váltani, vagy a part élétől számított 3,0 m-es karbantartási sávval együtt önálló telekként kell megtartani.

III. Fejezet

KÖZTERÜLET- ÉS TELEK ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

7. Közterület-szélesítés, utak-szabályozása

8. § A közterület-szélesítéssel érintett teleksávon, valamint az utak szabályozási vonallal kijelölt szélesítési sávjában új közműbekötést a szabályozási vonal, mint jövőbeni közterületi telekhatár figyelembevételével kell létesíteni.

8. Telekalakítás általános előírásai

9. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a HÉSZ előírásaival összhangban történhet. Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti.

(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új és visszamaradó telek eléri az övezetben előírt telekterületet és szélességet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) 10 %-kal csökkenthető, ha a telek megosztására más mód nincs.

(3) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de utcai homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. A telek nyúlványos része legalább 3,0 m szélességű és legfeljebb 50 m hosszúságú. Nyúlványos telek csak a külső körgyűrűn belül alakítható. A nyúlványos telekrész a telek beépítettségének számításakor telekterületként nem vehető figyelembe.

10. § (1) Telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben, építési övezetben előírt minimumnál, de az előírt mértéket jobban megközelíti. Telekrész csak akkor csatolható el, ha a megmaradó telek területe és szélessége az előírtaknak megfelelő marad.

(2) Az előírástól kisebb telekmélységgel már kialakult telek felosztása akkor engedélyezhető, ha a területe és legkisebb telekszélesség megfelel az előírásoknak.

(3) Meglévő telek esetén, a szabályozási terven feltüntetett, utcanyitást, utcaszélesítést jelentő telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha a meglévő telek területe ezzel a telekalakítással (vagy már a tervezett telekalakítás előtt is) kisebb lesz, az előírt legkisebb alakítható telekterületnél, de továbbra is beépíthető marad.

IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. Régészeti területek

11. § A településen található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatásának felhasználásával a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

10. Kerítés építés helyi szabályai

12. § (1) A teljes közigazgatási területre meghatározott, általános építészeti követelmények:

a) A lakást tartalmazó ingatlanokat, a szabályozási terv szerinti közterület határán kerítéssel kell lezárni. Ez alól kivételt képeznek, a mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő tanyák, ahol nem kötelező kerítést építeni, illetve a művelésből kivett terület határvonalán is el lehet a kerítést helyezni.

b) A belterületen elhelyezkedő, közterülettel határos kerítésmezők kialakítására deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakításon és a c) pont feltételeit kielégítő fémlemezen kívül, más anyag nem alkalmazható.

c) Belterületen elhelyezkedő, közterülettel határos kerítés lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.

d) Belterületen elhelyezkedő, közterülettel határos kerítések színének az épület homlokzatával összehangolva kell készülnie, és

e) A kerítésben, annak részeként hulladéktartály tároló elhelyezhető.

(2) A településképi szempontból meghatározó területnek minősülő Településközpont vegyes és Kertvárosias építési övezetekben, közterület határán elhelyezkedő kerítésekre, kapukra vonatkozó követelmények:

a) A településképi szempontból meghatározó területeket a TvR határozza meg,

b) A kapukat és a kerítéseket a környezetében kialakult magassághoz illeszkedően, nem kialakult beépítésű területek esetében 1, 8 m magasságúra kell építeni. Ettől eltérni, a közintézmények áttört- vagy jelzésszerű kerítései kivételével nem megengedett, és

c) A közösségi-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenység esetén, az előkertet nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni, ilyen esetekben fedett, vagy nyitott terasz is kialakítható.

V. Fejezet

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

11. Természet- és tájképvédelem

13. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(3) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.

(4) Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken az övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési célú, ökoturisztikai illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági építmények helyezhetők el.

12. A Tájképi illeszkedésre vonatkozó külön szabályok:

14. § A tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat a TvR szabályozza.

VI. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

13. Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások

15. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítmény, berendezés számára szolgáló építményt csak akkor és úgy szabad elhelyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(3) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(4) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.

(5) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

(6) Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 30 méter széles védőövezet. Ezen védőövezetben építmény nem helyezhető el.

14. Zöldfelületekre vonatkozó helyi előírások

16. § (1) Övezeten belüli ökológiai zöldterület: Építési övezetekben, a természetes vízfolyások medrére lenyúló telekvégeket lekeríteni nem lehet. Használata korlátozott annak érdekében, hogy a természetes vízfolyás kezelhető és környezeti károsodása elkerülhető legyen. A szabályozási terven jelölt területen belül épület nem helyezhető el. A területet kertgazdálkodási, mezőgazdasági-növénytermesztési, erdőművelési céllal, vagy pihenő- rekreációs- sportolási célú zöldterületként lehet hasznosítani.

(2) Telken belüli kötelező védő zöldterület: A szabályozási terv meghatározott területeken, elsősorban gazdasági (Gip, Gksz) és különleges mezőgazdasági üzemi (Kmü) övezetekben környezetvédelmi, és (vagy) környezetalakítás miatt, telken belüli, méretezett kötelező védő zöldterület kialakítását jelöli. A kijelölt területre vonatkozóan a tulajdonost legalább 4 m2/fa sűrűségű kötelező védő zöldfelület kialakítása terheli. E terület az előírt zöldterületbe beszámítandó.

(3) Telken belüli védőzóna: A szabályozási terv környezetvédelmi indokok alapján, a gazdasági övezetekhez csatlakozó, vagy közvetlen közelében lévő lakóterületek védelme érdekében telken belüli, korlátozott használatú védőzónát jelöl. A kijelölt védőzónában legalább 60 %-os zöldterületi fedettséget (fásított területet) kell létesíteni. A területen belül az övezetben megengedett építmények közül termelő tevékenységnek, vagy a környezetet zaj, talaj vagy légszennyezéssel terhelő egyéb tevékenységnek helyet adó épület nem helyezhető el. Adminisztrációs, szociális épület, raktárépület, fásított parkoló a területen elhelyezhető, a terület 15%-os beépítettségével.

VII. Fejezet

AZ EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

15. Elővásárlási jog

17. § (1) A szabályozási tervben és Hész-ben meghatározott településrendezési célok megvalósíthatósága érdekében Hajdúnánás Városi Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:

(2) Elővásárlási jog: jelen rendelet 7. mellékletében felsorolt ingatlanokra.

16. Beültetési kötelezettség

18. § A beültetési kötelezettség jogintézménye a közérdekű környezetalakítás érdekében rendelhető el. Ennek értelmében az ingatlan növényzettel történő beültetését rendelheti el a polgármester, hatósági döntéssel. Beültetési kötelezettség érinti a szabályozási terven megjelölt ingatlanokat.

17. Útépítési és közművesítési hozzájárulás

19. § Amennyiben a beépítésre szánt területekre kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak létesítési költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

VIII. Fejezet

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

18. A közművesítés területei és létesítményei

20. § (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke:

a) Kisvárosias és kertvárosias lakóterület és üdülőterület: teljes közművesítés,

b) Településközponti vegyes és központi vegyes terület: teljes közművesítés,

c) Gazdasági területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen részleges közművesítettség, és

d) Különleges területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítettség.

(2) Általános előírások

a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.

b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.

c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani, és

d) Újonnan több telket kiszolgáló közmű gerincvezetékeket (víz, csatorna, gáz, elektromos, hírközlés) csak közterületen szabad elhelyezni, építési telken nem. Ebből a célból szolgalmi jog sem létesíthető

(3) Ivóvízellátás

a) A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők és

b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(4) Szennyvízelvezetés és - tisztítás: A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(5) Felszíni vízelvezetés: A csapadékvíz-elvezetést a városközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával kell megoldani.

IX. Fejezet

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

19. Az építési telkek beépítésének általános előírásai

21. § (1) Belterületen állattartó épület (az idegenforgalmi célú lótartás épületének kivételével) csak főépítménnyel rendelkező telken építhető.

(2) A lakótelken az előírt számú gépjármű elhelyezését biztosítani kell:

a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként;

b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként vagy

c) gépjárművel megközelíthető, min. 3,0 x 5,0 méter nagyságú szabad területen.

Külön épületben gépjárművet csak 400m2-nél nagyobb telken lehet elhelyezni.

(3) Építési vonal

a) Az építési vonalat jelen rendelet részletes övezeti előírásai határozzák meg, mely alól eltérést a szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.

b) A kötelező építési vonal használatának értelmezése:

ba)⁵

bb) A már kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javítandó kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli, építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését.

20. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek építési szabályozása

22. § (1) Az előkertek szabályozását e rendelet 6. melléklet „Előkertek szabályozása” tartalmazza. Az előkert méretét (3,0 m, vagy 5,0 m, vagy 0,0 m) az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) Előkert nélküli beépítés – utcavonalon álló épület elhelyezéssel

ba)⁶ Előkert nélküli beépítés - választható (utcavonalon álló, vagy attól 3,0 m, templom-imaház esetében tetszőleges távolságra álló épület elhelyezéssel)

bb) Előkert nélküli beépítés - választható (de ajánlottan utcavonalon álló) épület elhelyezéssel

c) Előkertes beépítés esetén az előkertek mérete:

ca) Lakóövezetekben a nagykörúton belül és azon kívül csak ott, ahol jelenleg is kisebb 5,0 m-nél 3, 0, egyéb esetekben 5, 0 méter,

cb)⁷ Gazdasági területeken 10,0 méter, (kivéve ahol a szabályozási terv mást nem ír elő,és kivéve a Gksz-1xx építési övezetet, ahol az előkert mérete 3,0 m.)

cc) Új oktatási létesítmények esetében: 10,0 m., és

cd) Egyéb övezetek esetében az övezeti előírás határozza meg.

(2) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:

a) Szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság mértékének felénél, de legalább 3,0 m.

b) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság mértékénél, és

c)⁸ 7,5 m szabályozott épületmagasságot meg nem haladó övezeti előírás esetén az oldalkert mértéke 4,0 m-re csökkenthető a (6) bekezdés a,b,c,d pontjában meghatározott követelmények együttes betartása mellett.

(3) A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb:

a) sem 6,0 m-nél,

b) sem az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnál,

c) sem a hátsókertre néző épületrész homlokzatmagasságánál, és

d) A a,b,c) pontokban meghatározott esetektől eltérően, jelen rendelet 29. §-ban foglalt esetekben, nem építési oldalhoz csatlakozó hátsó telekhatárral rendelkező „kismélységű telkek” esetében, hátsókert nincs. Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik.

(4) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítési módra szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felőli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0 m) szélességű épület megépíthető.

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, építési helyen belül, az alábbi feltételek teljesülése esetén szabadonálló (a telekhatártól legalább 3,0 m-re lévő) épület elhelyezés is engedélyezhető az utcában kialakult előkert mélységének biztosításával,

a) saroktelek esetén

b) 18,0 métert elérő vagy meghaladó szélességű telek esetén,

c) ha az építési oldal változása miatt az épület a telek egyik oldalán sem volna elhelyezhető az építési helyen belül az övezetben előírt homlokzatmagasság megtartása mellett,

d) Saroktelek esetében, ha az építési oldal az utcai telekhatárral egyezik meg, az épület a telekhatárra, vagy az utcában előírt előkert távolságra helyezhető el, vagy

e) Saroktelek esetében az az épületet építési helyen belül az építési oldalra, vagy attól távolabb, de legalább 1 méter távolságra kell elhelyezni.

(6) Oldalhatáron álló épület-elhelyezés esetén, az épületet az építési oldalt képező telekhatárra, vagy a telekhatártól 1,0 m-es csurgó távolságra kell elhelyezni. Amennyiben a szomszédos ingatlanon az építéssel érintett ingatlan építési határvonalától számított 2,0 méteren belül épület található, akkor az új épületet az építési oldalt jelentő telekhatártól távolabb kell elhelyezni úgy, hogy a két épület átfedő homlokzatai között legalább 2,0 méter távolság maradjon az alábbi feltételekkel:

a) A két szomszédos építmény egyikének a másik felé néző homlokzati falában csak a mellékhelyiségek, helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablak, ill. szellőzőnyílás lehet.

b) Az érintett építmények egyikének tűzterhelése sem haladhatja meg a 800 MJ/m2-t.

c) A mindkét építmény egymás felé néző tető héjazata nem éghető legyen.

(7) Hátsó kertben az Oték szerinti melléképítmények közül, a kerti építmények helyezhetők el.

23. § (1) A közterület felöl minden önálló építési telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.

(2) Az előkertben terepszint feletti építmény – közmű műtárgyak kivételével – nem helyezhető el. Az építési helyen kívül az egyébként elhelyezhető építmények közül az üvegházakat vagy fóliasátrakat a hátsókertben a szomszéd telekkel közös határtól legalább 1,50 m távolságra szabad telepíteni.

(3) Lk, Lke, Lf lakóövezetekben és a Vt vegyes építési övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket, amennyiben azok az utcavonalon, vagy az utcaképet befolyásoló módon – egymás mellett – kerülnek elhelyezésre, egy épületben, vagy egy épülettömegben, vagy épületcsoportban kell elhelyezni. Az önálló rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben akkor helyezhetők el az önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldali építési oldalon építési helyen belül, ha az építési telek területe eléri a 400 m2-t, állattartó melléképítmények esetében pedig az 500 m2-t.

(4) Lakózóna kijelölése:

a) Lk, Lke, Lf lakóövezetekben az építési telek utcavonaltól mért 20 méter mélységig tartó része lakózónának minősül, ahol állattartó épület, az egyébként megengedett környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenységek építményei közül a termelő kisüzemi tevékenységi célú épület közvetlen termelést szolgáló helyiségei nem helyezhető el. Ezeket a lakózóna mögötti gazdasági zónában kell elhelyezni.

b) Saroktelek esetében, amennyiben a hátsókertként használt telekrész a szomszédos telek lakózónájához csatlakozik, a telekhatártól mért 20 méter távolságig a lakózóna előírásait kell alkalmazni, azontúl azonban a másik utca felöl biztosítandó lakózónáig gazdasági zónaként lehet a telket használni. (40 méternél nem mélyebb olyan saroktelek, melynek hosszabbik vége másik telek lakózónájához csatlakozik, az előírásból adódóan csak lakózónával rendelkezik.)

21. Tetőterek beépítésére, szintjeire, épületmagasságra vonatkozó kiegészítő helyi előírások

24. § (1) A meglévő és új kialakítású tetőtérben csak egy hasznos szint alakítható ki, felette csak üres padlástér lehet.

(2) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult épületmagassága nagyobb, mint a szabályozásban megengedett legnagyobb épületmagasság értéke úgy az átalakítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatása esetén megtartható, de nem növelhető. Lapostetős épületre – az (a) pont szerintiek betartásával– magastető építhető.

a) A jelenleg megengedettnél magasabb lapostetős épületnél magastető építése esetében a bővítés legfeljebb 1,0 m-rel növelheti a meglévő épületmagasságot.

b) Az e rendelet hatálybalépése előtti, előírásoknak megfelelően épült épületek a épületmagasság növelése nélkül, illetve az a) pont szerinti engedmény figyelembe vételével bővíthetők.

(3) A gazdasági és mezőgazdasági területeken lévő technológiai építmények, műtárgyak és sajátos építményfajták, valamint az egyházi építmények toronyszerű részeinek magasságával az épületmagasság szabályozott legnagyobb mértéke, ha azt egyéb előírás nem korlátozza, növelhető.

(4) Az előírt épületmagasság követelménye nem vonatkozik az egyes építési telkeken elhelyezhető különálló melléképítmények esetében, falusias építési övezetben, lakózóna mögött 7.5 m.

(5)⁹ Középület esetében, az erre a célra kialakított telken az épületmagasság 8,5 m-re növelhető szabadonálló beépítési mód mellett.

22. Terepszint alatti építmények elhelyezésének helyi előírásai

25. § A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

a) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, csak épület alatt helyezhető el. Önállóan épület nélkül, a földalatti parkoló vagy garázs és nyilvános illemhely, zöldségverem, trágyatároló kivételével terepszint alatti építmény nem építhető.

b) Terepszint alatti építmények a lakóterületeken csak az építési helyen belül, de a hátsó telekhatártól legalább 1,5 m távolságra építhető.

23. A város közterületi beépítésére vonatkozó helyi előírások

26. § (1) Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető 60 cm-nél nagyobb kiülésű, eresz, stb.) csak abban az esetben nyúlhat, ha az a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatát, az esetleges légvezetékek biztonsági zónáját nem érinti, valamint a közterületi fák, növényzet lombozatát, állagát nem veszélyezteti, a közterület szélessége a 20,0 m-t eléri, vagy meghaladja. Zárt erkély közterület felé nyúló része a homlokzati hossz 4/5-ét foglalhatja el, a telekhatártól legalább 3,0 m kivételével, 3,0 m fölötti űrszelvény biztosításával. A kiülése a közterület felé legfeljebb 1,0 m lehet.

(2) Vendéglátóipari terasz zárt kialakítással közterületen nem létesíthető.

(3) Vendéglátó terasz közterületen csak akkor létesíthető, ha a terasz ülőhelyeit is számításba véve a szükséges illemhely kapacitás 20 m-es körzeten belül biztosított.

(4) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület mellett visszamaradó gyalogos járófelület szélessége legalább 1,6 m.

24. Az általános előírásoktól eltérő mélységű és elhelyezésű telkek beépítésének sajátos szabályai

27. § (1) A kismélységű telkek beépítése:

a) Ha a telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig tűzfallal ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, legalább 3 m távolságot vagy a szabályozott épületmagasság felét kell tartani.

b) Ha a telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az előírt oldalkert jelenti a betartandó hátsó kert méretét, vagy

c) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kismélységű teleknek minősül, legalább 3 m távolságot vagy a szabályozott épületmagasság felét kell tartani.

(2) A vasúti területre lenyúló telkek beépítése: Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik (hátsókert nincs).

(3) Lakóházakra, utcákra telekvéggel forduló telkek (kétutcás telek) beépítése:

a) A szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésénél az előírt előkertet kell tartani.

b) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz, vagy ahhoz előkerttel csatlakozik (előírás szerint).

c) Két utcára néző telkeken mindkét utca felől építhető főrendeltetésű épület is, előírás szerint és

d) Állattartó melléképítmény mindkét utca felől 20,0 m távolságnál közelebb nem helyezhető el.

X. CÍM

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

25. A LAKÓTERÜLETEK TAGOZÓDÁSA

28. § A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő terület felhasználási egységekre tagolódnak:

a) Ln-1 Nagyvárosias lakóterület, (meglévő, kialakult, többszintes, telepszerű beépítés)

b) Lk-1 Kisvárosias lakóterület (emeletes zártsorú beépítési móddal, változó épület-elhelyezéssel)

c) Lk-2 Kisvárosias (földszintes, oldalhatáron álló általános beépítési móddal, változó épület-elhelyezéssel),

d) Lk-2x Kisvárosias (emeletes, oldalhatáron álló beépítési móddal oldalhatáron álló épület-elhelyezéssel),

e) Lk-2xx Kisvárosias (emeletes, oldalhatáron álló beépítési móddal és változó oldalhatáron vagy szabadonálló épület-elhelyezéssel),

f) Lk-3 Kisvárosias (kertvárosias jellegű, földszintes, oldalhatáron, álló beépítési móddal és épület-elhelyezéssel.)

g) Lke-3 Kertvárosias (meglévő lakótömbök)

h) Lke-4 Kertvárosias (újonnan kialakított, lakótömbök)

i) Lf-4 Falusias (meglévő lakótömbök), és

j) Lf-4x Falusias (újonnan kialakított, lakótömbök)

26. Ln-1 építési övezet (Nagyvárosias lakóterület)

29. § (1) Az övezetbe a város meglévő több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakóépületekkel telepszerűen beépített Ady Endre körút, Dorogi utca és Mártírok útja által határolt terület tartozik.

(2) A kialakult, korábban egységesen megtervezett és megépített fsz + 4 emeletes épületekkel megvalósult lakótelep. A kialakult telekrendszert megváltoztatni nem lehet, a zöldfelület nem csökkenthető új építési hely nem jelölhető ki, a meglévő épületek, csupán hőszigetelés miatt az épületek 10 cm-el és a lépcsőházak személyfelvonó építése céljából bővíthetők. Az épületekre magastető építhető, de az épületmagasság csupán 1,0 m-rel növelhető. A tetőtér beépíthető. A garázsok eltérő rendeltetés (nem személygépkocsi tárolására szolgáló rendeltetés) céljára nem alakíthatók át. Ez alól kivételt képez, ha meglévő kereskedelmi- szolgáltató- vendéglátó rendeltetési egység bővítéseként kívánják hasznosítani.

27. Lk-1 építési övezet - (Kisvárosias lakóterület, emeletes, zártsorú általános beépítési móddal)

30. § (1) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 - 6,0 méter közötti épületmagasságú épületek elhelyezésére szolgál, ahol egy önálló rendeltetési egységre legalább 80 m2 telekhányadot kell biztosítani.

(2)

a) A területen elhelyezhető épület - a legfeljebb 12 lakásos lakó rendeltetésen kívül-

aa) kereskedelmi, szolgáltató

ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

ac) kulturális, közösségi szórakoztató,

ad) szállás jellegű,

ae) igazgatási, iroda és

af) sport

rendeltetést is tartalmazhat

b) Elhelyezhető továbbá: A övezet sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

c) Nem helyezhető el:

ca) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára,és

cb) üzemanyagtöltő, autómosó

(3) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú-általános melynek sajátos előírásait e rendelet 5. § (2). bekezdése tartalmazza.

(4) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 4. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.

(5) A telek területének előírt zöldfelülete min. 30 % saroktelkeknél zártsorú épület-elhelyezés esetén 20%.

(6) Az övezetben az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el.

28. Lk-2, Lk-2x és Lk-2xx építési övezetek (Kisvárosias lakóterület – emeletes oldalhatáron álló beépítési móddal és épület-elhelyezéssel)

31. § (1) Több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 - 6,0 (9,5) méter épületmagasságú épületek elhelyezésére szolgál, ahol egy rendeltetési egységre legalább 100m2 telekhányadot kell biztosítani. (9,5 m-es épületmagasságú épületek csak az LK-2xx építési övezetben építhetők)

(2)

a) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület –a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) kereskedelmi, szolgáltató,

ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

ac) kulturális, közösségi szórakoztató,

ad) szállás jellegű,

ae) igazgatási, iroda és

af) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

b) Elhelyezhető továbbá: A sajátos (lakóterületi) használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

c) Az építési övezetben nem helyezhető el:

ca) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára, és

cb) üzemanyagtöltő.

(3) a) A telkek beépítési módja oldalhatáron álló, előkert nélküli, választható utcavonali vagy az utcavonaltól 3,0 méter távolságra kijelölt építési vonalon történő épület elhelyezéssel.

b) Tömbbelsőbe bevezető kiszolgáló utcára néző saroktelek esetén a tömbbelsőt feltáró utca felé az épületeket 3,0 m-es előkerttel kell elhelyezni.

(5) A telek területének előírt zöldfelülete min. 30 %.

(6) Az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el.

29. Lk-3 építési övezet - (Kisvárosias lakóterület –kertvárosias jelleggel földszintes, oldalhatáron álló beépítési móddal)

32. § (1) Az építési övezetbe a belső körgyűrű és külső körgyűrű közötti lakóterületek kisvárosias, de kertvárosi jellegű lakóövezetbe sorolt részei tartoznak, ahol az egy telken megvalósuló, elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb 4.

(2) a) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület –a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) kereskedelmi, szolgáltató,

ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

ac) kulturális, közösségi szórakoztató,

ad) szállás jellegű,

ae) igazgatási, iroda és

af) sport

rendeltetést is tartalmazhat,

b) Elhelyezhető továbbá: A sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

c) Az övezetben nem helyezhető el: önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára,

(3) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 4. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.

(4) A telek területének előírt zöldfelülete min. 40 %.

(5) Az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el.

(6) A (3) bekezdés ac) pontjaiban említett melléképítmények különállóan építési helyen belül 400 m2 vagy annál nagyobb telkeken, állattartó melléképítmények pedig 500 m2 vagy annál nagyobb telkeken helyezhetők el. (7. § (1) bek. figyelembe vételével) legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység esetén.

30. Lke-3 és Lke-4 építési övezet - (Kertvárosias lakóterület kialakult, túlnyomórészt már beépített, és újonnan kialakított területen)

33. § (1) Az építési övezetbe a külső körgyűrű külső peremén kívüli, és ahhoz csatlakozó Lke-3-al zömmel már beépített és a Lke-4-el jelölt fokozatosan kiépülő, újonnan kialakított lakótömbök tartoznak, ahol az egy telken, elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb 2.

(2) a) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület –a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

ac) kulturális

ad) szállás jellegű, és

ae) sport

rendeltetést is tartalmazhat,

b) Elhelyezhető továbbá: A sajátos (lakóterületi) használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

(3) a) Az építési övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló az adott utcára jellemző legalább 3m vagy 5m, újonnan kialakított (az építés idejében kialakult utcaképpel még nem rendelkező) területen 5m-es előkerttel.

b) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épület-elhelyezés alkalmazása is megengedett.

(5) A telek területének előírt zöldfelülete min. 50 %.

(6) Az épületek teljes közművesítettség mellett helyezhetők. A vezetékes szennyvízhálózat megépítéséig átmenetileg zárt szennyvíztároló, vagy más engedélyezett közműpótló létesítése is alkalmazható.

31. Lf-4, Lf-4x építési övezet - Falusias (kialakult, túlnyomórészt beépített, és újonnan kialakított) lakóterület

34. § (1) A falusias lakóterület szabályozási terven zömmel már beépített, (Lf-4) ill. Lf4x-szel jelölt újonnan kialakítható, ill. fokozatosan átépülő terület, ahol legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú épületek, helyezhetők el.

(2) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

ab) kereskedelmi, szolgáltató,

ac) szállás jellegű,

ad) igazgatási, iroda,

ae) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

af) kulturális, közösségi szórakoztató és

ae) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

b) Elhelyezhető továbbá:

ba) A sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

bb) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára, és

bc) önálló üzemanyagtöltő

(3) Az építési övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző 3,0 vagy 5,0 m újonnan kialakított lakóterületek esetén 5,0 m mélységű előkertes beépítéssel.

(5) A telek területének előírt zöldfelülete min. 40 %.

(6) Az építési övezetben teljes közművesítettség kötelező. A vezetékes szennyvízelvezetés megvalósításáig zárt szennyvíztároló vagy más, engedélyezett közműpótló létesítése is alkalmazható.

(7) Az állattartó építmények és melléképítmények csak a lakózóna mögötti kertben, (az utcavonaltól mért 20 méternél távolabb) és a lakóépület mögött helyezhetők el, a hátsó telekhatártól legalább 3,0 m távolságra, 500 m2-nél nagyobb vagy a Hész. előírás szerinti, meglévő legkisebb méretű telekterületen.

32. TELEPÜLÉSKÖZPONT, ÉS INTÉZMÉNY TERÜLETEK TAGOZÓDÁSA

35. § (1) Hajdúnánás területén a lakóterületek és intézmények, vegyesen történő elhelyezésére. Elsősorban a kiskörúton belüli, városközponti vegyes rendeltetésű területek sorolhatók ebbe a terület felhasználási kategóriába. Ebből a célból: Vt: településközpont területek és Vi: intézmény területek kerültek kijelölésre,

a) Vt-1 Településközpont terület, többszintes, jellemzően telepszerű beépítéssel, általában kialakult állapotban.

b) Vt-1x Településközpont terület, kisvárosias jellegű, magas beépítési intenzitással

c) Vt-1xx Településközpont terület (műemléki templomkert),

d) Vt-2 Településközpont terület, közepes magasságú, magas intenzitású beépítéssel átépítendő tömbök.

e) Vt-2x Településközpont terület, jellemzően kisvárosias beépítéssel átépítendő tömbök.

f) Vt-3 Településközpont terület, Tedej településrész központi területén

g) Vt-3x Településközpont terület (Magyar- Dorogi- Ifjúság utcák között)

h) Vt-4 Településközpont terület, piactér, és

i) Vi-1 Intézmény terület (többszintes)

33. Vt-1, Vt-1x és Vt-1xx építési övezetek- Településközpont (laza, többszintes telepszerű beépítésű) vegyes terület

36. § (1) A településközpont terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

a) A Vt-1 építési övezet a városközpont legforgalmasabb helyein többnyire kialakult intézményi és (telepszerű) többszintes lakó vegyes terület, legalább 2 vagy ennél magasabb, többszintes beépítéssel, parkosított környezettel lazább beépítettséggel.

b) A Vt-1x építési övezet a városközpont átépítésre, fejlesztésre szánt, intenzív (de legfeljebb 35 %-os beépítettségre szabályozott) beépítésű intézményi és lakó vegyes terület.

c) A Vt-1xx építési övezet a műemléki védettségű templom és templomkert, mely kialakultnak tekintendő, ahol a meglévő épületeken túl semmiféle bővítmény nem építhető.

(2) A jellemző beépítési mód zártsorú az épületek elhelyezése oldalhatáron álló és szabadonálló a kialakult állapotnak megfelelően a meglévő telepszerű beépítésekhez illeszkedve.

(3) a) A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) igazgatási, iroda,

ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

ac) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

ad) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

ae) kulturális, közösségi szórakoztató, és

af) sport

rendeltetést is tartalmazhat,

b) Elhelyezhető továbbá: Az építési övezet sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

c) Nem helyezhető el:

ca) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

cb) üzemanyagtöltő,

cc) állattartó melléképítmény.

(5) Az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el. Közműpótló nem alkalmazható

(6) A Vt-1xx kialakult állapotúként szabályozott építési övezet kivételével, a telek területének 50 %-át – sarok ingatlan esetében, ahol a megengedett legnagyobb beépítettség 75%, ott a telek területének 15%-át- zöldfelületként kell kialakítani.

34.¹⁰ Vt-2, Vt-2x, Vt-2xx építési övezetek - Településközpont (Kisvárosias jellegű magas beépítési intenzitású) terület

37. § (1) A településközpont terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, részben, vagy egészben átépítendő telektömbökben, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

a) A Vt-2x építési övezet a többszintes, telepszerű beépítettségű területek közelében lévő, részben átépítésre váró tömbökben került kijelölésre.

b) A Vt-2 építési övezet a városközpont többnyire lakóépületekkel beépített, kisebb forgalmú (belső) területein került kijelölésre.

(2) a) A településközpont területen elhelyezhető épület – a legfeljebb 16 lakásos lakó rendeltetésen kívül-:

aa) igazgatási, iroda,

ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

ac) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

ad) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

ae) kulturális, közösségi szórakoztató, és

af) sport

rendeltetést is tartalmazhat,

b) Elhelyezhető továbbá: Az építési övezet sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

c) Nem helyezhető el:

ca) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

cb) üzemanyagtöltő,

cc) különálló melléképítmény és

ed) állattartó melléképítmény.

(3) A telkek beépítési módja jellemzően zártsorú, az épület-elhelyezés előkert nélküli, vagyis az utcavonal kötelező építési vonal.

(5) Az övezetben az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el. Közműpótló nem alkalmazható.

(6)¹¹ A telek területének Vt-2 és Vt-2x építési övezetekben 50-%-át, a Vt-2xx építési övezetben 20%-át – sarok ingatlan esetében, ahol a megengedett legnagyobb beépítettség 75%, ott a telek területének 15%-át- zöldfelületként kell kialakítani.

35. Vt-3, Vt-3xx építési övezet -Településközpont (Hajdúnánás-Tedej településrész központi) terület

38. § (1) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) a) A településközpont területen elhelyezhető épület – a legfeljebb 16 lakásos lakó rendeltetésen kívül-:

aa) igazgatási, iroda,

ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás

ac) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

ad) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

ae) kulturális, közösségi szórakoztató, és

af) sport

rendeltetést is tartalmazhat,

b) Elhelyezhető továbbá: Az építési övezet sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

c) Nem helyezhető el:

ca) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, és

cb) üzemanyagtöltő,

(3) Az építési övezet telkeinek beépítés módja oldalhatáron álló, 5,0 m mélységű előkerttel, oldalhatáron álló, vagy szabadonálló épület-elhelyezéssel.

(5) Az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el. Közműpótló nem alkalmazható.

(6) A telek területének 50 %-át – sarok ingatlan esetében, ahol a megengedett legnagyobb beépítettség 75%, ott a telek területének 15%-át- zöldfelületként kell kialakítani.

(7) Az állattartó építmények és melléképítmények csak az 500 m2-nél nagyobb területű ingatlanon, az utcavonaltól 20 méternél távolabb (védett zóna mögött) helyezhetők el, a hátsó telekhatártól legalább 6,0 m távolságra a főépítménytől takartan.

36. Vt-4 építési övezet - Településközpont (piactér)

39. § (1) A terület a városi piactér és a hozzá szervesen kapcsolódó kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) a) A területen elhelyezhető:

aa) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület és rendeltetési egység,

ab) piaccsarnok áruraktárak, logisztikai funkciót tartalmazó építmények,

ac) szabadtéri árusítóhelyek,

ad) igazgatási épület, iroda,

ae) a terület kiszolgálásához szükséges parkoló, parkolóház, garázs

rendeltetést is tartalmazhat

b) A területen nem helyezhető el lakóépület.

(3) Az építési övezet telkeinek utcavonali beépítési módja zártsorú, előkert nélküli, a piactérhez tartozó terület építési helyén belül, telepszerű, szabadonálló.

(4) A telek területének legalább 10 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(5) Az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el.

(6) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül építhető.

(7) A meglévő telket tovább osztani nem lehet (kialakultnak tekintendő), de a meglévő telkek összevonhatók.

(8) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 4. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.

37. Vi-1 építési övezet - Intézmény terület

40. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az intézmény területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

aa) iroda,

ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

ac) kulturális, közösségi szórakoztató,

ad) hitéleti és

ae) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

b) A területen nem helyezhető el:

ba) Az építési övezetben nem helyezhető el a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek részére parkoló terület, garázs, valamint állattartó épületek, és

bb) üzemanyagtöltő.

(4) Az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el. Közműpótló nem alkalmazható.

(5) építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 4. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.

38. GAZDASÁGI TERÜLETEK

41. § (1) A gazdasági területek tagozódása: A város területén, elsősorban ipari-kereskedelmi, szolgáltató célú építmények elhelyezésére:

a) Gksz-1 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános)

b) Gksz-2 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (intenzív)

c) Gksz-3 Kereskedelmi, szolgáltató (mezőgazdasági) gazdasági terület

d) Gip-1 Ipari gazdasági terület

e) Gmg-1 Mezőgazdasági- Ipari gazdasági terület került kijelölésre.

(Tedej)

(2) A telkek beépítésének általános szabályai:

a) a gépjárműveket elsősorban az előkertben, fásított parkolóban kell elhelyezni,

b) a teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező, a védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi,

c) A melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el és

d) az (1) bekezdés a) ~ d) építési övezetben (a Gmg-1 építési övezet kivételével) állattartó épületek és melléképítményei, (kivéve a kereskedelmi, szolgáltató jellegű lótartás épületeit) valamint növénytermesztést szolgáló építmény nem helyezhető el.

39. Gksz-1 építési övezet - Kereskedelmi, szolgáltató (általános) gazdasági terület

42. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (annak legfeljebb 50%-ig),

c) Elhelyezhetők a gazdasági rendeltetés céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges, azokat kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények.

d) Az építési övezetben elhelyezhető rendeltetési egységekkel összefüggésben szálláshely szolgáltatás építményei.

(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

(5) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

40. Gksz-2 építési övezet - Kereskedelmi, szolgáltató (intenzív) gazdasági terület

43. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (annak legfeljebb 15%-ig),

c) igazgatási és iroda épület,

d) parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz,

e) sportépítmény.

f) egyházi, oktatási, és

g) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 15 %.

(5) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

41. Gksz-3 építési övezet - Kereskedelmi, szolgáltató (mezőgazdasági) gazdasági terület

44. § (1) Az építési övezet a mezőgazdasági tevékenységeket kiszolgáló- ellátó kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenység számára szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, kereskedelmi- szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

c) igazgatási és iroda épület,

d) parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz,

e) sportépítmény, és

f)¹²

g)¹³ oktatási, szálláshely szolgáltató, vendéglátó épület

(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 15 %.

(5) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

42. Gip-1 építési övezet - Ipari (Gazdasági) területek

45. § (1) Az építési övezet olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az építési övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.

(3) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(4) Teljes közművesítettséggel lehet az épületeket elhelyezni az ipari szennyvizek előtisztítása mellett.

(5) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(6) A telek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

(7) A „Gip-1x” – jelű építési övezet sajátos előírásai:

a) Az előírt beépítési mód szabadonálló, előkert nélküli, és

b) „Gip-1x”-jelű építési övezetek közötti kiszolgáló úthoz kapcsolódó ingatlanokon, az utca felöli kötelező építési vonal, az utcavonaltól számított 0,0- 10,0 méter között, szabadon választható módon van meghatározva, máshol 10,0 m.

c)¹⁴ A lakóterülettel határos ingatlanhatáron tömör kerítés építése kötelező, de a szabályozási terven „zajvédőfal építésének kötelezettségére” jelölt helyen, az ingatlan határon jelölt kerítést, zajvédelmi tervező által méretezett zajvédő falként kell megvalósítani, melynek: minimális magassága: 2,40 m, minimális léghang-gátlása:20 dB, minimális léghang elnyelése:4 dB

d)¹⁵ A lakóövezethez csatlakozó telekhatár mentén, 9 méter szélességű, vagy a szabályozási terven méretezett „telken belüli védőzöldet” háromszintű növényzettel (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) kell betelepíteni.

43. Gmg-1 építési övezet - Mezőgazdasági ipari terület (Tedej)

46. § (1) Az építési övezetbe, azok a mezőgazdasági üzemek tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági és mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

(2) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 4. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(3) A szakhatósági előírások alapján – amennyiben szükséges – védőterületet kell kialakítani. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül a szolgálati lakás kivételével lakó és szállás épület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(4) A gépjárművek elhelyezését az építési telkeken belül szükséges biztosítani.

(5) A teljes közművetítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. Közműpótló berendezések a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően létesíthetők abban az esetben, ha a keletkező szennyvizek gyűjtése, ártalmatlanítása környezetterhelési problémákat nem okoz.

43/A.¹⁶ A Gá-1 építési övezet (Általános (Gazdasági) területek)

46/A. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó előírások:

a) Az építési övezetben elhelyezhető mindenfajta, környezetre jelentős hatást nem gyakorló rendeltetésű:

aa) ipari, gazdasági tevékenységi célú épület,

ab) kereskedelmi, vendéglátó

ac) szolgáltató (beleértve a szálláshely szolgáltatást is)

ad) raktár rendeltetésű építmény

ae) Az elhelyezhető főépítmények használatát kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések. Különösen: szociális, irodai és oktatási épület

af) parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz,

ag) A fenti rendeltetések kiszolgálására szolgáló sportépítmény és

ah) egyéb közösségi szórakoztató épület.

b) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

c) Ahol a szabályozási terv azt jelöli, a lakóterületek felé néző telekrészen, a szabályozási terven feltüntetett szélességű, jelen rendelet 16. § (3) bekezdés szerinti „telken belüli védőzónát” kell kialakítani, ahol a terület 40%-án utak, parkoló területek, valamint a szomszédos lakóterületeket nem veszélyeztető (szociális, irodai, raktározási célú) épületek elhelyezhetőek.

d) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, valamint a telek előírt legkisebb zöldfelületének arányát, e rendelet 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

44. (BEÉPÍTÉSRE SZÁNT) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

47. § (1) A város területén azon létesítmények számára, melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek beépítésre szánt és beépítésre nem szántak lehetnek.

(2) Beépítésre szánt különleges területek:

a) Kst Strand célú különleges terület,

b) Ksp Sportolási célú különleges terület,

c) Kid Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület,

d) Ksz Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére és hulladékudvar kialakítására szolgáló terület,

e) Ksp-lov Sportolási célú különleges terület – lovas sport számára

f) Kid-mü Idegenforgalmi funkcióval rendelkező mezőgazdasági üzemi terület

g) Kn Nemzetvédelmi célú különleges terület és

h) Kmü Mezőgazdasági üzemi különleges terület (majorok beépítésre szánt területen)

45. Kst, Kst-x jelű építési övezetek- Strand és kapcsolódó létesítményei - különleges terület

48. § (1) Az építési övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható intézmények számára került kijelölésre.

(2) Az építési övezetben strand, gyógyfürdő, kemping, és kiszolgáló létesítményeinek építményei (szállásépület, kereskedelmi- vendéglátó- szolgáltató épület, sport- építmények) helyezhetők el.

(3) A sport- és szabadidő technológiai létesítmények magassága, ha más jogszabály erről eltérően nem rendelkezik, legfeljebb 30 m lehet.

(4) Épületek teljes közművesítés esetén helyezhetők el. Közműpótló átmenetileg sem alkalmazható.

46. Ksp, Ksp-x jelű övezetek - Sportolási célú különleges terület

49. § (1) Az építési övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezet elsősorban sportpálya, egyéb szabadidős létesítmények (pl.: kalandpark, lőtér, stb.) lovarda, parkoló, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (szálláshely, kulturális-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek) elhelyezésére szolgál.

(2) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A Ksp építési övezetben a legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a, vagy

c) A Ksp-x alövezetben a legnagyobb beépíthetőség mértéke 30 %. Az 5391 és 5384 hrsz.-ú telkeket megosztani nem lehet. Az alakítható legkisebb telekterület 2 ha.

A létesíthető legnagyobb épületmagasság 12,5 méter.

(3) Az építési övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

47. Kid-1, Kid-2 jelű építési övezetek- Idegenforgalmi hasznosítású, beépítésre szánt különleges terület

50. § (1) Az építési övezet a város idegenforgalmi jelentőségű területein került kijelölésre.

(2) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(3) Az épületeket szabadonállóan lehet elhelyezni a terület Kid-2 építési övezetben legfeljebb 20 %-os, a Kid-1 építési övezetben legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, legfeljebb 6,0 méteres épületmagassággal. Az alakítandó legkisebb zöldfelület Kid-1 építési övezetben 40 %, Kid-2 építési övezetben 60 %.

(4) A Kid-2 építési övezetek telkei nem megoszthatóak. A Kid-1 területen az alakítható legkisebb telekterület 1 ha.

(5) Épületeket teljes közművesítés esetén lehet elhelyezni.

(6) Állattartó melléképítmények (lóistálló kivételével) nem helyezhető el.

48. Ksz- jelű építési övezet - Folyékony hulladék kezelésére, elhelyezésére szolgáló terület és hulladékudvar

51. § (1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére (folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére valamint hulladékudvar kialakítására) szolgáló területek. A területen csak a technológia működtetéséhez szükséges valamint az őrzéshez szükséges karbantartásához építmények helyezhetők el. A területet védő fásítással kell körbevenni, legalább 10 méter szélességben.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőterületet biztosítani kell.

49. Ksp-lov jelű övezet - Sportolási célú különleges terület – lovas sport számára

52. § (1) Az építési övezet üdülő- idegenforgalmi és rekreációs terület részeként került kijelölésre,

(2) A területen elsődlegesen a lovas sport szabadtéri és fedett létesítményei, ezen kívül egyéb sportolási célú építmények, vendéglátó létesítmények helyezhetők el.

(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület legfeljebb 40 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, maximum 12,5 méteres épületmagassággal.

(4) A Ksp-lov építési övezet területét megosztani nem lehet.

(5) A terepszint alatti építmények, pinceszint nem létesíthetők.

(6) Az építési övezetben az épületeket teljes közművesítés esetén lehet elhelyezni. A szennyvízhálózat kiépítéséig átmenetileg közműpótló alkalmazása megengedett.

(7) Az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület a telekterület 50 %-a.

50. Kid-mü jelű építési övezet - Idegenforgalmi funkcióval rendelkező mezőgazdasági üzemi terület

53. § (1) Az építési övezet a strandfürdő környezetében kijelölt üdülő- idegenforgalmi és rekreációs terület keleti szomszédságában lévő mezőgazdasági állattartó telep csatlakozó részén került kijelölésre.

(2) A területen a ló tartás építményei, ezen kívül idegenforgalmi bemutató jelleggel a helyben hagyományos állatfajok (szarvasmarha, juh) bemutatását, háziállatok tartását és gondozását bemutató építmények helyezhetők el. Az építési övezet északi határvonalától mért 100 méter távolságon belül kizárólag védőtávolságot nem igénylő állattartás folytatható.

(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 30 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 7,5 méteres épületmagassággal.

(4) Az építési övezet területét megosztani nem lehet.

(5) Épületeket teljes közművesítés estén lehet elhelyezni. A szennyvízhálózat kiépítéséig átmenetileg közműpótló alkalmazása megengedett.

51. Kn jelű építési övezet - Nemzetvédelmi célú különleges terület

54. § Az építési övezetbe a külterület északi szélén lévő katonai bázis területe tartozik. Az építési övezetben az ágazati előírásokon kívül, az általános építésügyi előírásokat kell alkalmazni, és az illeszkedés szabályait kell betartani. Az építési övezetben telekalakítás nem engedélyezhető, a területet felosztani nem lehet. A területen az épületeket, építményeket sajátos építményfajtáknak kell tekinteni.

52. Kmü jelű építési övezet- Mezőgazdasági üzemi különleges terület

55. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezésére biztosít területet,

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) A mezőgazdasági és mezőgazdasági tevékenységhez kapcsoló gazdasági tevékenységek építményei

b) Igazgatási, és irodaépület

c) A tulajdonos, használó vagy a személyzet számára szolgáló lakások és

d) A mezőgazdasági-üzemi területen végezhető tevékenységhez szükséges, ahhoz kapcsolódó Oktatási, egészségügyi és szociális épületek.

(3) Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető épületmagasság mértékét jelen rendelet. 4. sz. melléklet 4. táblázata tartalmazza.

53. Kb-id jelű övezet - Idegenforgalmi hasznosítású, beépítésre nem szánt különleges terület

56. § (1) Az övezet a téglagyár környezetében, a tervezett üdülőterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan került kijelölésre, azokon a területeken, ahol a terepadottságokat figyelembe véve tavas- pihenő zóna kialakítása célszerű, közbeékelődő beépítésre alkalmassá tehető kisebb területekkel.

(2) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres épületmagassággal.

(4) Épületeket legfeljebb 2 ha egybefüggő (a tó területén kívüli) területen lehet elhelyezni. Önálló építési telek nem alakítható.

(5) A terepszint alatti építmények közül pince, pinceszint nem létesíthető.

(6) Az építési övezetben az épületeket teljes közművesítés vagy azzal egyenértékű, engedélyezett közműpótló kiépítését követően lehet elhelyezni.

(7) A földterületen meglévő tó (vízfelület) aránya nem csökkenthető.

54. ÜDÜLŐ TERÜLETEK

57. § (1) A város igazgatási területén üdülési, pihenési célokat szolgáló építmények elhelyezése céljából, üdülőterületi építési övezetek kerültek kijelölésre, a következők szerint:

a) Üü- 1 Üdülőházas (új)

b) Üü- 1x Üdülőházas (meglévő)

c) Üh-1 Hétvégi házas (Meglévő aprótelkes) és

d) Üh-1x Hétvégi házas (új)

(2) Az üdülőterületen állattartó épület nem helyezhető el. Ez alól kivételt az Üü-1x építési övezet szabályozási tervben külön e célra kijelölt területei jelentenek, ahol lovas turizmus célját szolgáló lóistálló létesíthető.

(3) A területen épületet csak teljes közművesítettség birtokában lehet elhelyezni bármelyik építési övezetben.

(4) Az épületeket 5,0 m-es előkerttel szabadonállóan kell elhelyezni.

55. Üü-1, Üü-1x jelű építési övezetek - Üdülőházas üdülőterületek

58. § (1) Az építési övezetbe a város délkeleti részén, a Debrecen- Tiszalök vasútvonal, a Görbeházi út és a Keleti- Főcsatorna közötti területen kijelölt üdülőterületek tartoznak. Helyüket a Szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az építési övezetben olyan üdülőépületek, üdülőtábor és kemping, és ezen építési övezet ellátását szolgáló épület helyezhető el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastruktúrális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására, ellátására szolgálnak.

(3) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el, kivéve az Üü-1x alövezetet, ahol a lovas turizmust szolgáló istálló épület elhelyezhető. em helyezhető el külön árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, (lovas turizmust szolgáló istállóban tartozók kivételével) siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény.

(4) A területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem létesíthető.

(5) A telkek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető épületmagasság mértékét az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető épületmagasság mértékét az 4. melléklet 5. táblázata szerint kell meghatározni.

(6) Az Üü-1 építési övezetben lévő 5379/2 hrsz-ú telket megosztani nem szabad.

(7) Épületeket közművesítés esetén lehet elhelyezni. Közműpótló a közüzemi hálózat kiépüléséig létesíthető.

56. Üh-1, Üh-1x jelű építési övezetek - Hétvégiházas üdülőterületek

59. § (1) Az övezetbe a város délnyugati részén, a strandfürdő környezetében kialakult, és tervezett hétvégiházas üdülő területek tartoznak. Az Üh-1 övezet meglevő aprótelkes, míg az Üh-1 x övezet újonnan felosztható terület.

(2) Az építési övezetben legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek, kerti építmények, helyezhetők el. Elhelyezhető továbbá a terület rendeltetésével összhangban álló kiszolgáló- és sport építmények is.

(3) Az építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető épületmagasság mértékét az építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető épületmagasság mértékét az 4. melléklet 5. táblázata szerint kell meghatározni.

XI. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

57. (BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

60. § Azokban az esetekben, amikor az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek, de a területek igényelt beépítése nem haladja meg az 5%-ot, különleges beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre.

a) Kb-tem Temető különleges területe

b) Kb-kegy Kegyeleti park különleges területe

c)¹⁷ Kb-id Idegenforgalmi hasznosítású terület

d)¹⁸ Kb-En Napelempark különleges területe és

e)¹⁹ Kb-msport a MotoGP versenypálya és multi funkciós autó-motor sport komplexum - mint lelátóval rendelkező részben fedett sportlétesítmény - elhelyezésének céljára szolgáló különleges terület övezete

58. „Kb-tem”-jelű övezet - Temető különleges terület

61. § (1) Az övezetbe a temetők tartoznak.

(2) A temetők területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 5 %-a. és

c) A létesíthető maximális épületmagasság 6,0 méter.

59. „Kb-kegy”- jelű övezet - Kegyeleti park különleges terület

62. § (1) Az övezetbe a kegyelet parkok tartoznak.

(2) A kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények helyezhetők el, de új temetések nem engedélyezhetők.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló, és

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

(4) A létesíthető maximális épületmagasság 6,0 méter.

60.²⁰ Kb-id, Kb-id/2 jelű övezet - Idegenforgalmi hasznosítású, beépítésre nem szánt különleges terület

63. § (1)²¹ A Kb-id-jelű övezet a téglagyár környezetében, a tervezett üdülőterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan került kijelölésre, azokon a területeken, ahol a terepadottságokat figyelembe véve tavas- pihenő zóna kialakítása célszerű, közbeékelődő beépítésre alkalmassá tehető kisebb területekkel.A „Kb-id/2”-jelű övezet Hajdúnánás külterületén került kijelölésre.

(2) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(3)²² Az épületeket szabadonállóan, a Kb-id övezetben terület max. 2 %-os, a Kb-id/2 övezetben a terület max. 10%-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres épületmagassággal.

(4) Épületeket legfeljebb 2 ha egybefüggő (a tó területén kívüli) területen lehet elhelyezni. Önálló építési telek nem alakítható.

(5) A terepszint alatti építmények közül pince, pinceszint nem létesíthető.

(6) Az övezetben az épületeket teljes közművesítés vagy azzal egyenértékű, engedélyezett közműpótló kiépítését követően lehet elhelyezni.

(7) A földterületen meglévő tó (vízfelület) aránya nem csökkenthető.

61. Kb-En jelű övezet - Megújuló energia termelésére szolgáló különleges terület

64. § (1) A szabályozási tervben megújuló energia termelésére felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az övezetben a napelempark műtárgyai és működtetéséhez szükséges járulékos építmények helyezhetők el.

(3) A megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 méter.

61/A.²³ Kb-msport-1 jelű övezet, mely a MotoGP versenypálya és multi funkciós autó-motor sport komplexum - mint lelátóval rendelkező részben fedett sportlétesítmény - elhelyezésének céljára szolgáló különleges terület övezete

64/A. § (1) A Kb-msport-1 - övezet területe a MotoGP versenypálya és multi funkciós autó-motor sport komplexum rendeltetésszerű használatához szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-msport -1 övezet területén elhelyezhető az (1) bekezdésnek megfelelő valamennyi, a versenyrendezéshez szükséges rendeltetések céljára szolgáló építmény és azok működéséhez szükséges kiszolgáló funkciójú építmények. Elhelyezhető továbbá a rendezvényhelyszín fenntarthatóságát szolgáló opcionális rendeltetések és a versenypálya kihasználtságát növelő funkciójú építmények. Különösen:

a) A versenyrendezés építményei:

aa) paddock terület és építményei, közműkiállásai,

ab) fő (Pit Bulding) épület irányítástechnikai területekkel, irányító központtal, VIP, konferencia és oktató termekkel, iroda területekkel, sajtó területekkel stb.,

ac) fő lelátó építménye közönségforgalmi és VIP területekkel, szociális blokkokkal, közönségforgalmi kiszolgáló területekkel,

ad) pályakórház (Medical Center) két helikopter leszállóval,

ae) média területek építményei,

af) partfal lelátó, az épített lelátók,

ag) dorna falu és VIP lelátó építményei.

b) A versenyrendezést kiszolgáló funkciójú építmények:

ba) fenntartási (karbantartó és szerviz) épület,

bb) benzinkút és elektromos töltőállomás,

bc) versenyzők beléptetési területei és építményei,

bd) nézők beléptetési területei és építményei,

be) mosdók és büfék, kávézó, ajándékbolt,

bf) VIP szolgáltatások építményei,

bg) állandó és ideiglenes kemping területe és építményei,

bh) rendezvény sátrak, vásárok árusító építményei,

bi) VIP és nézői parkoló területek és építményei.

c) A rendezvényhelyszín fenntarthatóságát szolgáló opcionális épületek:

ca) hotelek,

cb) inkubátor épületek,

cc) múzeum,

cd) látogató központ,

ce) fedett gokart pálya, és

cf) ajándékboltok.

d) A versenypálya kihasználtságát növelő egyéb funkciójú építmények:

da) bér gokart pálya és keleti oldali lelátó,

db) gokart versenypálya és fejépület,

dc) rallycross pálya,

dd) flat track és fejépület, Dirt track,

de) wakeboard pálya a tó területén,

df) vezetéstechnikai pálya.

(3) A Kb-msport-1 övezet területén valamennyi, a terület rendeltetésszerű használatához szükséges melléképítmény elhelyezhető. Fesztiválok megrendezéséhez szükséges építmények a fesztiválok igényeihez igazítottan helyezhetők el.

(4) Az épületek szabadon állóan, legfeljebb 10% beépítettséggel helyezhetők el.

64/B. § (1) Személygépjármű elhelyezés állandó kiépített parkoló területeként a MotoGP versenypálya és multi funkciós autó-motor sport komplexum

a) versenyrendezés építményei,

b) versenyrendezést kiszolgáló funkciójú építmények és

c) versenypálya kihasználtságát növelő egyéb funkciójú építmények

esetében a versenyesemény napokon kívüli napi üzemeltetéshez szükséges mértékben kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelmény biztosítása érdekében a Kb-msport -1 övezet területén az OTÉK 4. mellékletének 8. pontja szerinti, lelátóval rendelkező, fedetlen, vagy részben fedett sportlétesítményhez tartozó, 64/A § (2) a), b) és d) pontjai szerinti építményekhez kapcsolódóan minden megkezdett 750 férőhely után egy kiépített személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(3) A verseny esemény napokon az övezet területén a (2) bekezdés szerinti kiépített személygépkocsi parkolók mennyiségén felüli személygépjárművek elhelyezése történhet telken belül, füves terület ideiglenes igénybevételével, illetve a MotoGP versenypálya és multi funkciós autó - motor sport komplexum elhelyezésének céljára szolgáló terület nem versenyzésre szolgáló 64/C. § szerinti önálló telkén is. Ehhez önálló burkolt parkoló felület kiépítése és annak fásítása nem szükséges.

(4) A (3) bekezdés szerinti telkek között a közlekedési kapcsolatot az azokat elválasztó vízgazdálkodási terület övezete felett kialakítandó műtárgyakkal (hidakkal) lehet biztosítani. Területi elhelyezése és száma a közlekedésszervezéshez igazítottan történhet. A vízgazdálkodási övezet szélétől mért 6 m. kezelési sávban épület nem helyezhető el és azt más célra sem lehet használni.

(5) A 64/A § (2) c) szerinti rendezvényhelyszín fenntarthatóságát szolgáló opcionális épületek esetén az adott önálló rendeltetési egységhez tartozóan, az OTÉK 4. melléklet szerint előírt személygépkocsi elhelyezéshez szükséges parkolószám felét kell biztosítani.

61/B.²⁴ Kb-msport-2 jelű korlátozott használatú övezet MotoGP versenypálya és multi funkciós autó-motor sport komplexum - mint lelátóval rendelkező részben fedett sportlétesítmény - működéséhez kapcsolódó rendeltetések elhelyezésének céljára szolgáló különleges terület övezete

64/C. § (1) Kb-msport-2 korlátozott használatú övezet területe a MotoGP versenypálya és multi funkciós autó-motor sport komplexum rendeltetés szerinti használatát elősegítő, azt kiegészítő, a MotoGP verseny idején elsősorban a szurkolói gépjárművek versenynapok időszakában történő elhelyezésére szolgál.

(2) A gyepfelület igénybevétele ideiglenes közlekedési szervezéssel történik. Ehhez önálló burkolt parkoló felület kiépítése és annak fásítása nem szükséges.

(3) A területen kizárólag a versenypálya, a versenyrendezés feltételeit kiszolgáló, azt kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló épületek, műtárgyak, melléképítmények helyezhetőek el a terület legfeljebb 3%-os beépíthetőségével.

62. Közlekedési és közműterületek

65. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:

a) Köu-1 Közúti közlekedési terület – településszerkezeti jelentőségű

b) Köu-2 Közúti közlekedési terület – kiszolgáló utca

c) Köu-3 Közúti közlekedési terület – Gyalogos zóna, és

d) KÖk Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület.

(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

a) M3-as autópálya kialakult szabályozási szélességgel és

b) A 3502 sz. országos főút alábbi szakaszain 40 m:

ba) Tiszavasvári út külterületi szakaszán,

bb) Debreceni út külterületi szakaszán és

bc) tervezett, várost elkerülő szakaszán,

c) A 3502 sz. országos főút Tiszavasvári és Debreceni út belterületi bevezető szakaszain 30m;

d) A 3502 sz. országos főút Tiszavasvári út belterületi, külső körgyűrűn vezető szakaszán 24 m;

e) Az országos mellékutak közül, az alábbiak esetében 30 m:

ea) a 3501 sz. út Polgári út külterületi szakaszán, és belterületen a külső körgyűrűig bevezető szakaszon,

eb) ma Polgári út Tiszavasvári útig tervezett új nyomvonala a Fürj- ér északi oldalán,

ec) a 3508 sz. út belterületen a külső körgyűrű bevezető szakaszán (Görbeházi út),

ed) a 3323 sz. út Balmazújvárosi út külterületi szakaszán,

ee) a 3317 sz. út Nyíregyházi út külterületi szakaszán, és

ef) a Hajdúdorogi út és Balmazújvárosi út között tervezett, város körüli külső körgyűrű részét képező elkerülő út.

f) A helyi gyűjtőutak közül, az alábbiak esetében 18-22 m, a szabályozási terven feltüntetett szélességgel: ahol a szélesség nem jelölt, ott a kialakult állapot a mérvadó.

fa) Belső körgyűrű

fb) Móricz Zsigmond utca – és a Polgári utca Bethlen Gábor krt-tól külső körgyűrűig vezető szakasza,

fc) Fáy András utca - kapcsolódó Tiszavasvári út, a Kossuth utcától a külső körgyűrűig vezető szakasza,

fd) Kossuth utca belső körgyűrűtől északra kivezető szakasza- kapcsolódó Eszlári utca a Róka utcáig,

fe) Nyíregyházi utca a Tulipán utcától a külső körgyűrűig,

ff) Dorogi utca belső- és külső körgyűrű közötti szakasza,

fg) Petőfi utca,

fh) Bocskai utca belső- és külső körgyűrű közötti szakasza,

fi) Jókai utca,

fj) Hunyadi utca belső- és külső körgyűrű közötti szakasza,

fk) A Tulipán utca és a kapcsolódó Vörösmarty, majd annak folytatásaként a Liliom utca a Róka utcáig.

fk) fl)Kiss Ernő utca és a kapcsolódó 2537 és 2496 hrsz-ú utak.

fm) Kazinczy utca

fn) zabó Dezső utca

fo) ákóczi utca a kiskörúttól a külső körgyűrűig terjedő szakasza

fp) Fürdő utca

fq) Deák Ferenc utca a kapcsolódó Wesselényi utcával. és

fr) Béke utca a kapcsolódó Szabadság utcával.

g) Kiszolgáló utak esetén 12 m,

h) Kerékpárút esetén 3 m.

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a) Közlekedést kiszolgáló létesítmények (autóbusz megállók, állomások épületei, közterületi parkolók is),

b) közművek és

c) hírközlési létesítmények.

(4) A Kök -jelű övezeteket, (vasúti területeket) az Sz-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.

a) Megmaradó szintbeni vasút- közút kereszteződés:

aa) Balmazújvárosi út keresztezésénél és

ab) Polgári út keresztezésénél.

b) Tervezett szintbeni vasút- közút kereszteződés a Görbeházi út Hunyadi utcához kapcsolódó új bevezető szakaszával való kereszteződésnél.

c) A vasúti területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló megállók, állomások épületei.

(5) Gyalogos zóna Köu-2 -jelű övezet: belső körgyűrűn belüli szakasza,

(6) A közlekedési területen az épületek elhelyezése céljából építési telket kialakítani nem kell.

632. Z-1, Z-1x, Z-2 – jelű övezetek - Zöldterületek – Közparkok, Közkertek

66. § (1) A Z-1 övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak, a Z-1x övezet a Hősök parkja, míg a Z-2 övezetbe a közkertek tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. Gyermekkocsival, kerekes székkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

a) pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, a Z-1x övezetben szabadtéri színpad, nézőtér és kellékei is)

b) vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely és

c) a terület fenntartásához szükséges épület (ek).

(4) Épületek a terület max. 2%-os, Z-1x és Z-2 övezet 3 %-os beépítettségével helyezhetők el, legfeljebb 3,0 m, a Z-1x övezetben 4,5 m legnagyobb épületmagassággal, teljes közművesítettséggel.

(5) A legkisebb zöldfelület aránya Z-1 és Z-1x övezetben 70%, Z-2 övezetben 60%.

64. Ev, Evp, Eg, Ek övezetek - Erdőterületek

67. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint:

a) Ev Védelmi erdő

b) Evp Védelmi erdő, parkoló terület kialakítás lehetőségével

c) Eg Gazdasági erdő és

d) Ek Közjóléti erdő

övezetek kerültek lehatárolásra

(3) Az erdőövezetben elhelyezhető építmények:

a) A védelmi erdőben (Ev- jelű övezetben) –az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével- épületet elhelyezni nem lehet.

b) A gazdasági célú erdőterület telkén (Eg-jelű övezetben) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el és

c) A közjóléti erdőterület telkén (Ek-jelű övezet) legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(4) Az épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó előírások:

a) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal történhet és

b) Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 5 méter távolságra.

Az „Evp”-jelű védelmi erdőövezetben 60%-os zöldterületi fedettség megtartása mellett fásított, parkoló területek kialakíthatók.

65. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

68. § (1) A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattartást, állattenyésztést, és halászatot továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a) Msz-1 Többségében szántó művelésű terület

b) Mgy-1 Többségében gyep, legelő művelésű terület

c) Mk Kertgazdálkodásra szolgáló terület is.

d) M-ik Intenzív kertészet területe. és

e) M-id Mezőgazdasági- idegenforgalmi jelentőségű övezet

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

66. Msz-1 övezet - Többségében Szántó művelésű mezőgazdasági terület

69. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(3) Épületek legalább 3 ha (30.000m2) területen helyezhetők el tömbösítetten, 3% beépíthetőség mellett, melyből lakóépület 1,5% beépíthetőséggel építhető, mely szabály alól kivételt képeznek a művelésből kivett területek, az alábbiak szerint:

a) A legalább 2000 m2-t meghaladó, de 10000 m2 területet el nem érő művelésből kivett terület a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be. Ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak, ott a tulajdonos, vagy a használó számára szolgáló lakóépület a 6000 m2-t meg nem haladó területű ingatlanon is elhelyezhető és

b) Az 1 hektárt meghaladó területnagyságú művelésből kivett terület a birtokközpont alakítására vonatkozó lehetőség kihasználásával, e rendelet és az országos előírások figyelembevétele mellett, vagy birtoktest hiányában a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be.

67. Mgy-1 övezet - Többségében gyep, legelő művelésű mezőgazdasági terület

70. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon - viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület által elfoglalt terület nem haladhatja meg, az egyébkénti beépíthetőség által elfoglalt terület felét. Az övezetben elhelyezhető továbbá a helyben megtermelt áru értékesítésére szolgáló kereskedelmi, szolgáltató valamint mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó falusi turizmust szolgáló szállásjellegű épületek is.

(3) Épületeket a legalább 5 (50 000 m²) ha nagyságot elérő egybefüggő területen lehet elhelyezni, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 4,5 m épületmagasságú épületekkel, a telekterület legfeljebb 3 %-os beépítésével, mely szabály alól kivételt képeznek a művelésből kivett területek, az alábbiak szerint:

b) Az 1 hektárt meghaladó területnagyságú művelésből kivett terület a birtokközpont alakítására vonatkozó lehetőség kihasználásával, e rendelet és az országos előírások figyelembe vétele mellett, vagy birtoktest hiányában a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be.

68. M-id övezet- Mezőgazdasági – idegenforgalmi jelentőségű terület

71. § (1) Az övezetbe a Görbeházi út északi oldalán elhelyezkedő azon gyep, legelő művelésű területek tartoznak, ahol idegenforgalmi céllal a történelmi hagyományokkal rendelkező állatfajok tartása jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos (bemutató jellegű, hagyományos) termékfeldolgozás és tárolás építményei, népi kézműipari tevékenység számára szolgáló építmények, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el. (Az elhelyezésre kerülő lakóépület által elfoglalt terület nem haladhatja meg, az beépíthetőség által igénybevett terület felét.)

(3) Épületeket a legalább 2 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 6,0 m épületmagasságú épületekkel, a telekterület legfeljebb 2 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.

69. M-ik övezet - Mezőgazdasági terület – intenzív kertészet

72. § (1) Az övezetbe a város déli szélén lévő és további fejlesztésre kijelölt strandfürdő- üdülő- rekreációs célú városrész délnyugati széléhez csatalakozó azon mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a termálvíz hasznosítására alapozva intenzív kertészet, kertgazdálkodás folytatható, az e célnak megfelelő építmények helyezhetők el. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a) a növénytermesztés, kertészet (fólia és üvegházak) és azok kiszolgáló építményei,

b) szociális, adminisztrációs, oktatási jellegű épületek

c) az övezetben megengedett tevékenységekhez kapcsolódó tároló épületek (raktár, hűtőház)

d) A megújuló energiatermelés építményei

e) A megengedett tevékenységhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek és

f) Az övezetben megengedett mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, környezetet nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység építményei. (Zöldség- gyümölcs feldolgozás, elő feldolgozás, csomagolás, stb.)

(3) Az övezetben nem helyezhető el:

a) Állattartás célját szolgáló építmények.

b) Az övezetben megengedett tevékenységhez nem kapcsolódó gazdasági tevékenység számára szolgáló építmények.

c) Önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára. és

d) Üzemanyagtöltő.

(4) Épületeket a legalább 2 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 6,0 m épületmagasságú épületekkel, a telekterület maximum 2 %-os beépítésével.

70. Birtokközpont alakítása mezőgazdasági területen

73. § Birtokközpont kialakításának feltételei:

a) Birtokközpont a szabályozási terven jelölteknek megfelelően, a települési területtől mért 200 m távolságon belül nem alakítható és

b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, Natura 2000 különleges természetmegőrző területen, az országos ökológiai hálózat magterület övezetében birtokközpont csak művelésből kivett területen alakítható.

71. Mk- jelű övezet - Kertgazdálkodásra szolgáló, mezőgazdasági terület

74. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak, vagy a hagyományos szőlőskertek.

(2) Az övezetben a telkek legfeljebb 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális épületmagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,3 m lehet. A legkisebb beépíthető terület legalább: 720 m². 10 m-es minimális telekszélesség mellett.

(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(4) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

(5) Az épületeket oldalhatáron állóan, 1,5 méter csurgó távolságra kell elhelyezni.

72. V-1, V-2, V-3 -jelű övezet - Vízgazdálkodási területek

75. § (1) A város igazgatási területén lévő, vízgazdálkodással összefüggő területek. A vízfolyások, csatornák medre, a vízművek, a halastavak és árvízvédelmi töltések területe.

a) V-1 Vízgazdálkodási övezet- általános

b) V-2 Vízgazdálkodási övezet – Keleti-főcsatorna, Hortobágy folyó és

c) V-3 Vízgazdálkodási övezet - állóvizek

(2) V-1 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom). Területükön – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el az övezet legfeljebb 1 %-os beépítettségével.

(3) V-2 -jelű övezetbe tartozik a Keleti –Főcsatorna és a Hortobágy folyó, azok partja és közvetlen környezete.

a) Területükön a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló szezonjellegű közösségi építmények helyezhetők el, és alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával. A rendelkezésre álló terület legfeljebb 1%-án helyezhető el építmény.

b) A Keleti- főcsatorna területén újonnan építési telek nem alakítható ki,

c) A már korábban kialakult, de építési telekként nem nyilvántartott területen,

ca) Újonnan épület nem helyezhető el,

cb) A meglévő épületek állagmegóvási, felújítási munkálatai engedélyezhetők, de csak az esetben bővíthetők, ha az építési telket az előírt módon kialakítják. Ez esetben is

cc) A telekrész beépítettsége nem haladhatja meg a 15 %-ot

cd) Az épület épületmagassága a töltés koronaszintjéhez képest legfeljebb 3,5 m lehet.

ce) Legalább a közműves villamos energia ellátás, valamint a rendeltetésszerű használatot biztosító közműpótló (vízellátás, csapadékvíz elvezetés és szennyvízelhelyezés) az illetékes szakhatóságok által elfogadott módon biztosított.

(4) V-3 -jelű övezetbe tartoznak a település állóvizei. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló szezonjellegű közösségi építmények, vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el legfeljebb a terület 2%.ban,

XII. Fejezet

EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI

73. A város igazgatási területét érintő országos- és térségi övezetek és kiegészítő előírásai

76. § (1) Az országos – és megyei területrendezési tervben meghatározott térségi övezetek településrendezési tervben történő pontosítását, lehatárolását, e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:

a) Ökológiai hálózat magterületének övezetére vonatkozó előírások:

aa) Az övezetben a tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat is be kell tartani, melyeket a TvR tartalmaz.

ab) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

b) Ökológiai hálózat pufferterületének övezetére vonatkozó helyi előírások: Nincs meghatározva.

c) Erdők övezetére vonatkozó külön helyi előírások: Nincs meghatározva.

d) Tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó kiegészítő előírások

da) A tájképi illeszkedésre vonatkozó külön szabályokat, a TvR tartalmazza.

db) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

dc)Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

e) Országos vízminőségvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások: A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosítása. és

f) Rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó előírások: Nincs meghatározva.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

77. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba

(2) A rendelet rendelkezései a folyamatban lévő, de még érdemben el nem bírált ügyekben – az ügyfél kérelmére – alkalmazhatók.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti: Hajdúnánás város szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról alkotott, több alkalommal módosított 22/2013.(X.03.) Önk. rendelete.

1. melléklet ²⁵

2. melléklet ²⁶

3. melléklet

4. melléklet

ÉPÍTÉSI övezetek beépítésének előírásai

1. táblázat

Lakó övezetek beépítésének előírásai

	B	A	C	D	E	F	G
1	Az építési telek						Előírt min-max épület magasság (m)
2	Övezeti jele	Beépítési módja /jele/	Legkisebb területe (m²)	Legkisebb szélessége (m)	Legkisebb mélysége (m)	Legnagyobb beépítettsége (%)	Előírt min-max épület magasság (m)
3	Nagyvárosias lakóterület építési övezete
4	Ln-1	Kialakult „K”	-	-	-	-	„K”
5	Kisvárosias lakóterület építési övezetei
6	Lk-1	Zártsorú /Z/	300	10	20	40 / 60*	4,5- 6,0
7	Lk-2xx	Oldalhatáron álló /O/	400	20	25	40 / 60*	6,0- 9,5
8	Lk-2x	Oldalhatáron álló /O/	400	14	25	40 / 60*	4,5- 6,0
9	Lk-2	Oldalhatáron álló /O/	400	14	25	40 / 60*	< 4,5
10	Lk-3	Oldalhatáron álló /O/	450	15	30	35 / 60*	< 4,5
11	Kertvárosias lakóterület építési övezetei
12	Lke-3	Oldalhatáron álló /O/	550	15	35	30	< 4,5
13	Lke-4	Oldalhatáron álló /O/	550	16	35	30	< 4,5
14	Falusias lakóterület építési övezetei
15	Lf-4	Oldalhatáron álló /O/	700	16	50	30	< 4,5
16	Lf-4x	Oldalhatáron álló /O/	800	16	50	30	< 4,5

Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építésin helyen belül.

* Kisvárosias építési övezetben elhelyezkedő Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, amennyiben mindkét határoló utca felöli előírt kötelező építési vonalat érinti az épület, 60 % lehet.

2. táblázat:

Vegyes övezetek beépítésének előírásai

	B	A	C	D	E	F	G
1	Az építési telek						Előírt min-max épület magasság (m)
2	Övezeti jele	Beépítési módja /jele/	Legkisebb területe (m²)	Legkisebb szélessége (m)	Legkisebb mélysége (m)	Legnagyobb beépítettsége (%)	Előírt min-max épület magasság (m)
3	Településközpont vegyes építési övezetek
4	Vt-1	Zártsorú /Z/	K	K	K	K	K
5	Vt-1x	Zártsorú /Z/	800***	20	40	50 / 75*	6,0-15,0
6	Vt-1xx	Szabadon álló /SZ/	K	K	K	K	K (templom)
6a ²⁷	*Vt-1xxx*	Zártsorú /Z/	1000	-	-	80	K
7	Vt-2x	Zártsorú /Z/	300	10	25	50 / 75*	6,0 -7,5
7a ²⁸	Vt-2xx	Zártsorú (z)	300	10	25	60/75*	6,0-7,5
8	Vt-2	Zártsorú /Z/	300	10	25	50 / 75*	4,5-6,0
9	Vt-3	Oldalhatáron álló /O/	350	14	25	40 / 60*	4,5-7,5
10	Vt-3xx	Oldalhatáron álló /O/	350	14	25	40 / 60**	< 4,5
11	Vt-3x	Szabadon álló /O/	500	14	35	60	7,5-10,0
12	Vt-4	Zártsorú /Z/	K	K	K	40 / 75*	4,5 - 7,5
13	Központi vegyes építési övezetek
14	Vi-1	Szabadon álló /SZ/	K	- K	- K	35	4,5-7,5

A *-al jelölt csak mindkét oldalon zártsorú beépítésű és elhelyezésű saroktelken alkalmazható.

** Vt-3** -jelű építési övezetben elhelyezkedő Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, amennyiben mindkét határoló utca felöli előírt kötelező építési vonalat érinti az épület 60 % lehet.

***Telekmegosztás nem, csak telekhatár-módosítás, vagy összevonás lehetséges, de telekhatár-módosítás során a megadott területnél kisebb nem alakulhat ki.

3.²⁹ táblázat:

Gazdasági övezetek beépítésének előírásai

	B	A	C	D	E	F	G
1	Az építési telek						Előírt Max. épület magasság (m)
2	Övezeti jele	Beépítési módja /jele/	Legkisebb területe (m²)	Legkisebb szélessége (m)	Legkisebb mélysége (m)	Legnagyobb beépítettsége (%)	Előírt Max. épület magasság (m)
3	Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági övezetek
4	Gksz-1	Szabadon álló	2500	30	60	40	9,0
5	Gksz-1x	Szabadon álló	2500	30	60	40	6,0
6	Gksz-1xx	Szabadon álló	2500	30	60	40	6,0
7	Gksz-2	Szabadon álló	1800	25	50	60	7,5
8	Gksz-3	Szabadon álló	2 000	20	-	60	12,5*
9	Ipari gazdasági övezetek
10	Gip-1	Szabadon álló /SZ/	3000	40	60	50	12,5*
11	Gip-1x	Szabadon álló /SZ/	1000	30	-	50	9,0*
12	Gmg-1	Szabadon álló /SZ/	3000	40	60	40	12,5*
13	Általános gazdasági övezet
14	Gá-1	Szabadon álló /SZ/	3000	40	50	70	12,5*

3.1. - A Gksz-1x - jelű övezet, idegenforgalmi jelentőségű területeken került kijelölésre. (A Keleti- Főcsatornán keresztül vezető hídfőnél). A területek jelentősége miatt ezeken a helyeken csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyéb közösségi szórakoztató épületek helyezhetők el.

3.2. - Amennyiben a Gksz-1xx-jelű övezetben egyébként megengedett „nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenység” nyer elhelyezést, a területtel szemközti területek szélétől számított 50 m védőtávolságba beleeső ingatlanrészen, korlátozott használatú védőzónát kell kialakítani. Ebben a zónában csak gépkocsi parkolók, és nem termelő tevékenység számára helyet adó épületek (irodák, szociális helyiségek, tároló épületek) helyezhetők el.

3.3. * A technológiai építmények, műtárgyak és sajátos építményfajták magasságával az épületmagasság szabályozott legnagyobb mértéke, ha azt egyéb előírás nem korlátozza, növelhető.

3.4. - GMg-1 övezet „védőzóna”, vagy a beépítést korlátozó zóna a közút és a magánút mellett.

4. táblázat:

Különleges építési övezetek beépítésének előírásai

	B	A	C	D	E	F	G
1	Az építési telek						Előírt Max. épület magasság (m)
2	Övezeti jele	Beépítési módja /jele/	Legkisebb területe (m²)	Legkisebb szélessége (m)	Legkisebb mélysége (m)	Legnagyobb beépítettsége (%)	Előírt Max. épület magasság (m)
3	Kst	Szabadon álló	„k”	-	-	15	9,0
4	Kst-x	Szabadon álló	1 Ha	-	-	20	12,5
5	Ksp	Szabadon álló	1 Ha	50	-	15	12,5
6	Ksp-x	Szabadon álló	2 Ha	100	-	30	12,5
7	Kid-1	Szabadon álló /SZ/	1 Ha	50	-	30	6,0
8	Kid-2	Szabadon álló /SZ/	1 Ha	50	-	20	6,0
10	Ksz Kszx	Szabadon álló /SZ/	„K”	K	K	20	9,0*
11	Ksp-lov	Szabadon álló /SZ/	15000	100	-	40	12,5*
12	Kid-mü	Szabadon álló /SZ/	2 Ha	100	-	30	7,5*
13	Kn	Szabadon álló /SZ/	„K”	K	K	**	**
14	Kmü-1	Szabadon álló /SZ/	2000	20	-	40	9,0*
15	Kmü-2	Szabadon álló /SZ/	2000	20	-	40	9,0*

* A technológiai építmények, műtárgyak és sajátos építményfajták magasságával az épületmagasság szabályozott legnagyobb mértéke, ha azt egyéb előírás nem korlátozza, növelhető.

** Sajátos építményfajták miatt a szükséges technológia szerint.

Beépítésre szánt különleges területek:

a) Kst Strand célú különleges terület,

b) Ksp Sportolási célú különleges terület,

c) Kid Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület,

d) Ktem Temető, kegyeleti park különleges terület,

e) Ksz Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület,

f) Ksp-lov Sportolási célú különleges terület – lovas sport számára

g) Kid-mü Idegenforgalmi funkcióval rendelkező mezőgazdasági üzemi terület

h) Kn Nemzetvédelmi célú különleges terület

i) Kmü Mezőgazdasági üzemi különleges terület

5. táblázat:

Üdülő övezetek beépítésének előírásai

	B	A	C	D	E	F	G
1	Az építési telek						Előírt max. épület magasság (m)
2	Övezeti jele	Beépítési módja /jele/	Legkisebb területe (m²)	Legkisebb szélessége (m)	Legkisebb mélysége (m)	Legnagyobb beépítettsége (%)	Előírt max. épület magasság (m)
3	Üdülőházas üdülőterület építési övezetei
4	Üü-1	Szabadon álló	3000	-	-	30	7,5
5	Üü-1x	Szabadon álló	3000	-	-	30	7,5
6	Hétvégi házas üdülőterület építési övezetei
7	Üh-1	K	K	„K”	„K”	20	3,0**
8	Üh-1x	Szabadon álló /SZ/	350	15	20	20	3,0

** A Fürdő u. mentén a megengedett legnagyobb épületmagasság a kialakult állapotnak megfelelően 5,0 m és több rendeltetési egységet is tartalmazhat. (Üh-1 Fürdő u. menti alövezete.)

5. melléklet ³⁰

6. melléklet ³¹

7. melléklet

Elővásárlási joggal érintett területek

A szabályozási tervben és Hész-ben meghatározott településrendezési célok megvalósíthatósága érdekében Hajdúnánás Városi Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:

	A	B
1	3500, 3499 Hrsz-ú ingatlanokra	Önkormányzati tömb rehabilitációjának megvalósítása érdekében
2	5399 Hrsz-ú ingatlanra	Az üdülőövezet nyugati szélén, a Keleti-főcsatorna partján tervezett, hajókikötő, vendéglátás, turisztikai létesítmény létesítése érdekében kijelölt Idegenfogalmi hasznosítású különleges építési övezet és turisztikai célú erdő területére
3	499/49 Hrsz-ú ingatlanra	A nyugati ipari park egységes kialakítása érdekében

8. melléklet³²

Egyes sajátos jogintézmények-Építési tilalmak, településrendezési kötelezések

Telekcsoport újrafelosztásra kijelölt területek: Az Étv. 24. § (2) bekezdés szerinti „telekcsoport újrafelosztás” kötelezettségére kijelölt területek:- 0121/19 Hrsz földterület. (Tarr Kálmán utca- Nyíl utca- Brassai Károly utca- 0121/18 Hrsz-ú utca által határolt tömb.)

9. melléklet a 32/2020 (XII.18.) önkormányzati rendelethez ³³

A 2. § (3) bekezdése a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 3. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A 3. § (2) bekezdés h) pont he) alpontját a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴

A 6. § (2) bekezdését a Hajdúnánás Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵

A 21. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontját a Hajdúnánás Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

A 22. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷

A 22. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

A 22. § (2) bekezdés c) pontja a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹

A 24. § (5) bekezdése a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

A 34. alcím címe a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

A 37. § (6) bekezdése a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

¹²

A 44. § (2) bekezdés f) pontját a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 11. §-a hatályon kívül helyezte.

¹³

A 44. § (2) bekezdés g) pontját a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

¹⁴

A 45. § (7) bekezdés c) pontját a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

¹⁵

A 45. § (7) bekezdés d) pontját a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

¹⁶

A 43/A. alcímet (46/A. §) a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.

¹⁷

A 60. § c) pontja a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

A 60. § d) pontja a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A 60. § e) pontját a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁰

A 60. alcím címe a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

²¹

A 63. § (1) bekezdése a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²

A 63. § (3) bekezdése a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²³

A 61/A. alcímet (64/A. §, 64/B. §) a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

²⁴

A 61/B. alcímet (64/C. §) a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

²⁵

Az 1. melléklet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdés - 3. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶

A 2. melléklet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 7.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdés - 4. mellékletével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷

A 4. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 6a. sorát a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸

A 4. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 7a. sora a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdés - 1. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.

²⁹

A 4. melléklet 3. pontja a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdés - 1. melléklet 2. pontjával megállapított szöveg.

³⁰

Az 5. melléklet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (4) bekezdés - 5. mellékletével megállapított szöveg.

³¹

A 6. melléklet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (5) bekezdés - 6. mellékletével megállapított szöveg.

³²

A 8. mellékletet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 10. § (6) bekezdés - 2. melléklete iktatta be.

³³

A 9. mellékletet a Hajdúnánás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.