Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2023. (VI.26.) önkormányzati rendelete

Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és a helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetéséről

Hatályos: 2026. 04. 24

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete

Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és a helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetéséről

2026.04.24.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)–h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Vármegyei Kormányhivatal, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Vármegyei Kormányhivatal, a honvédelemért felelős miniszter és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, továbbá Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 13/2017. (III.27.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § [A rendelet területi hatálya]

E rendelet területi hatálya Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területére (a továbbiakban: Város) terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § [Fogalommagyarázat]

E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 2. pontja szerinti épülettartozék.

2. Cégtotem: kizárólag egy vagy több, az adott ingatlanon működő vállalkozást népszerűsítő feliratot, cégnevet vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó műtárgy.

3. CityLight formátum: nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, 117 cm X 175 cm-es plakát, vagy függőleges formátumú 55''-90'' átmérőjű, 9:16 méretarányú digitális kijelző.

4. Egységes építészeti koncepció: az építmény egészének tervezett egységes településképi megjelenését (homlokzat, nyílászárók, tetőzet, anyag, szín) igazoló rajzos és/vagy írásos koncepcióterv. Célja az építmény - anyag és színhasználaton, nyílásrenden, a különböző homlokzati elemek egymáshoz viszonyított megfelelő arányán nyugvó - építészeti összhangjának, egységes jellegének távlati megvalósítása.

5. Előnevelt fa: a terepsíktól 1,0 m magasságban mért legalább 12 centiméter törzskörméretű (4 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.

6. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.

7. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).

8.¹ Főépület: a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) fogalommeghatározása szerint meghatározott építmény.

9. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.

10.²

11. Illeszkedés: a település, településrész, utca vagy tér településképi vagy építészeti karakterét megőrző, a szűkebb és tágabb környezeti elemek, környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez igazodó, alkalmazkodó tervezési szemlélet. Szűkebb környezet: jellemzően a tervezett épülettel szomszédos 5-5 telek és az ezzel szemközti térfal. Tágabb környezet: az építési területet övező közterületek és azok térfala. Az illeszkedés vizsgálatának a településképi (anyaghasználat, tömegformálás, homlokzat és zöldfelület kialakítása, sajátos építményfajták) és építészeti jellemzők (építési hely, építési vonal, beépítési mód, beépítettség mértéke) meghatározásán túl igazolni kell az e rendeletnek, a helyi építési szabályzat előírásainak és Pécs Településképi Arculati kézikönyvében meghatározott építészeti minőségnek való megfelelést (műszaki leírással, rajzos munkarésszel, fotódokumentációval alátámasztva). A környezeti illeszkedés igazolása során csak a településképi értéket képviselő elemek vehetők figyelembe, és figyelmen kívül kell hagyni a korábban épült nem illeszkedő, átépítésre váró vagy a környezet karakterét romboló építményeket.

12.³ Információs célú berendezés: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 65. pontjában meghatározott berendezés.

13. Kerítés típusai:

a)⁴ áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés kapuzattal együtt teljes homlokzati nézetből számított felületének 75%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés kapuzattal együtt számított teljes hosszának 25%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 1 métert. Az ettől eltérő paraméterű kerítés tömör kerítésnek minősül. A kialakítandó kerítés tömör felületének aránya az illeszkedés szerint alakítandó ki, a 11. pontban meghatározottak szerint.

b) Nagytáblás kerítés: előregyártott, nagytáblás elemekből épített beton (kivéve kéregfal felhasználásával készített öntött beton kerítés) vagy fém anyagú tömör kerítés.

14.⁵ Kioszk: a Méptv. 16. § 70. pontjában meghatározott építmény, létesítmény.

15.⁶ Közhasználatú építmény: a Méptv. 16.§ 72. pontjában meghatározott építmény.

16.⁷ Közművelődési célú hirdetőoszlop: a Méptv. 16. § 74. pontjában meghatározott hirdetőoszlop.

17. Közterületkezelő: a BIOKOM Nonprofit Kft. (székhelye: 7632 Pécs, Siklósi út 52.), a közte és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között a közterületek fenntartására és hasznosítására irányuló közfeladat-ellátási szerződés alapján.

18.⁸ Központi belterület: Pécs város összefüggő belterülete, ahol az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található. A központi beterület magában foglalja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Földrajzi nevek megállapításáról, karbantartásáról és a házszám keletkezéséről és megállapításáról szóló 23/2006. (VI. 30.) önkormányzati rendeletében szereplő összes városrészt Hird, Somogy és Vasas városrészek kivételével. Lehatárolását a 4. melléklet ábrázolja.

19.⁹ Köztulajdonban álló ingatlan: a reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § 7. pontjában meghatározott ingatlan.

20.¹⁰ Led-kijelző (Led fényújság, Ledbox, Led tábla): 1,5 m²-nél kisebb felületű, digitális LED technológián alapuló, állandó vagy váltakozó fénykibocsátású kijelzőjelenít meg.

21.¹¹

22. Macskalépcső: az épület tűzfalának lépcsőzetesen, téglából kialakított, a tető síkja fölé kinyúló része.

23. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékai, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgatók.

24.¹² Melléképítmény: a TÉKA fogalommeghatározása szerint meghatározott építmény.

25.¹³ Melléképület: a TÉKA fogalommeghatározása szerint meghatározott építmény

26.¹⁴

27.¹⁵ Műemléki jelentőségű terület: a Méptv. fogalommeghatározása szerint meghatározott terület.

28.¹⁶ Műemléki környezet területe: a Méptv. fogalommeghatározása szerint meghatározott terület.

29. Nagy lombkoronát növesztő koros fa: olyan nagy lombkoronát növesztő koros fa, melynek faiskolai mérete legalább 2xi 14/16 (a 14/16 az 1 méter magasságban mért törzskörméret, a 2xi a faiskolai nevelés foka)

29a.¹⁷ Ökörszem ablak: magastetőn kialakított, kisméretű, elsősorban szellőzési célokat szolgáló, tetősíkból kiálló, íves kialakítású tetőablak.

30.¹⁸ Reklám: a Méptv. fogalommeghatározása szerint meghatározott fogalom.

31.¹⁹ Reklámhordozó: a Méptv. fogalommeghatározása szerint meghatározott eszköz, berendezés vagy létesítmény.

32.²⁰ Szolgáltató automata: az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerinti automata berendezés..

33.²¹

34. Településképi szempontból meghatározó épület: olyan épület, mely környezetére jelentős építészeti, városépítészeti hatást gyakorol.

35. Településképi szempontból meghatározó terület: a 4. mellékletben található térképi lehatárolás által jelölt terület.

36. Tetőterasz: az épületrész zárófödémén kialakított, helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható, szilárd burkolatú, fedett vagy fedetlen nyitott tartózkodótér.

37. Terrakotta szín: az égetett agyagra jellemző meleg szín, melynek árnyalatait e rendelet a sárgásvöröstől a natúr téglavörösön át a világosbarnáig értelmezi, nem tartoznak bele a citromsárga, a meggypiros, a klinkervörös, a közép- és sötétbarna színárnyalatok.

38. Torony: a homlokzat szélességének 1/3 részénél keskenyebb, az építmény legfelső szintjétől vertikálisan kiemelkedő építményrész.

39.²² Utasváró: a Méptv. fogalommeghatározása szerint meghatározott fogalom.

40.²³ Udvari épületszárny: a telek közút, vagy magánút felőli homlokvonalától 15,0 m-en túl álló épületszárny.

41. Utcai épületszárny: a helyi építési szabályzatban meghatározott fogalom.

42. Utcai homlokzat: az önálló építménynek az utcai nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, terepcsatlakozása feletti része. Egyenes homlokvonal szakasz egy utcai nézőpontot keletkeztet. Íves vagy tört homlokvonal esetén több utcai nézőpont keletkezik.

43. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, e rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.

44. Helyi védelemre javasolt építmény: a 2. mellékletben és 4. mellékletben meghatározott épületek és műtárgyak.

45. Helyi értékvédelemre javasolt terület: a 4. melléklet szerint lehatárolt területek.

46. Kirakatdekoráció:

a) öntapadó kirakatfólia,

b) öntapadó kirakatmatrica.

47. Kerti építmény:

a) hinta,

b) csúszda,

c) homokozó,

d) szökőkút,

e) pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy,

f) terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz.

48. Nagytáblás kivitelű homlokzatburkolat: olyan homlokzatburkolat, amely burkolóelemeinek szélességi vagy hosszúsági mérete a 25 cm-t meghaladja.

49. Vállalkozást népszerűsítő felirat, grafikai megjelenítés: a vállalkozás tevékenységi körét ismertető, népszerűsítő olyan felirat vagy grafikai elem (céglogó, cégnév, felirat, egyéb grafikai ábra), amely nem minősül a településképvédelmi törvény szerint reklámnak. A felirat nem irányulhat áru vagy termék vételárára vonatkozó tájékoztatásra.

50.²⁴ Lapostető: a TÉKA fogalommeghatározása szerinti tetőforma.

51.²⁵ Alacsony hajlásszögű tető: a TÉKA fogalommeghatározása szerinti tetőforma.

52.²⁶ Magastető: a TÉKA fogalommeghatározása szerinti tetőforma.

53.²⁷ Zöldhomlokzat: épület, építmény oldalfalára telepített, az oldalfalra vagy az oldalfaltól legfeljebb 0,5 m távolságban elhelyezett támasztékra felfuttatott vagy lecsüngő növényzet, amely az adott falfelületet legalább 80 %-ban élő növényzettel takarja el. Az érintett homlokzatnak olyan kialakítással kell készülnie, amely az előírt mértékű növénytakarás megvalósulásáig is biztosítja a településképhez való illeszkedést.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

3.²⁸ A helyi védelem feladata, a helyi emlékké nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai

3. § [A helyi védelem feladata]

(1) A helyi védelem feladata:

a) a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,

b) a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.

(2)²⁹ A helyi emlék védelme a Méptv. 96. § (12) bekezdésében meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.

(3)³⁰ Az építészeti örökség e rendelet rendelkezései szerinti helyi védelemben részesülő elemei a Méptv. 16. § 58. pontjának és 96. § (9) bekezdésének előírásai szerint helyi emléknek minősülnek.

4. §³¹ [A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszüntetése]

(1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Közgyűlés önkormányzati rendelettel rendeli el.

(2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Közgyűlés és szervei is élhetnek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

a) helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén

aa) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

ab) a védendő érték megnevezését,

ac) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,

ad) a védendő érték rövid leírását,

ae) a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

af) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.

b) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén

ba) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

bb) a védett érték megnevezését,

bc) a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,

bd) a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

be) a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását,

bf) a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.

(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.

(5) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítéséről a városi főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata

a) a kezdeményezés előzetes értékelése,

b) az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,

c) a Közgyűlés 4. § (1) bekezdésben meghatározott döntésének előkészítése.

(6) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a védendő érték megnevezése,

b) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,

c) a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,

d) a védendő érték részletes leírása, pontos körül határolása.

(7) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a kezdeményezőt,

b) a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát,

c) a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,

d) az állami főépítészi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt.

(8)³² A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a településterv, településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet helyi partnerségi egyeztetéséről szóló 41/2022. (XII.12.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: partnerségi rendelet) 3. §-a szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. A (7) bekezdés szerinti érdekeltek a helyi egyedi védelemre irányuló javaslatról külön írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak.

(9)³³ A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi emlékké nyilvánítás következtében létrejött védelem tényének adatai, valamint az ezzel összefüggő jog és adat a jegyző kezdeményezésére az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.

(10) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.

(11) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védett érték megsemmisült, vagy

b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

(12) A (11) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.

(13)³⁴ Helyi egyedi védelem alatt álló érték nemzeti emlékké nyilvánítása esetén a helyi egyedi védelem a nemzeti emlékké nyilvánítással egyidejűleg megszűnik, az objektumot a védett értékek 1. mellékletben található jegyzékéről törölni kell.

5. § [A helyi védett értékek meghatározása és nyilvántartása]

(1)³⁵ A helyi területi védelem a Korm. rendelet 33. § (3) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területek jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 33. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét védelem illeti meg.

(6)³⁶ A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melynek aktualizálása a Főépítész feladata.

(7)³⁷ A helyi emlékek nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

b) a védelem típusát,

c) a védett érték helymeghatározásának adatait,

d) területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,

e) a védett érték rendeltetését és használatának módját,

f) a védett érték leírását,

g) fotódokumentációt,

h) a védelem megalapozására készített értékvizsgálatot,

i) a védelem rövid indokolását,

j) a védelem elrendelésére vonatkozó közgyűlési döntés másolatát.

4. A helyi védett értékek megóvása

6. § [Tulajdonosi kötelezettségek]

(1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha

a) a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.

(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.

(5)³⁸ A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 126. sorában meghatározott, helyi egyedi védelem alatt álló épület a 29. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint bővíthető.

(6)³⁹ Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető, kivéve az 1. mellékletben foglalt táblázat 126. sorában meghatározott, helyi egyedi védelem alatt álló épületet, amely esetében a párkánymagasság növekedhet.

7. § [Önkormányzati támogatási rendszer]

(1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

(2)⁴⁰ A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 3 000 000 forint, amely bruttó összegként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.

(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.

(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.

(5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

(6) A pályázatokat Bíráló Bizottság véleményezi, mely a benyújtási határidőt követő 15 napon belül hozza meg döntési javaslatát. A nyertes pályázókkal megkötendő támogatási szerződésekről a Bíráló Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés dönt.

(7) A Bíráló Bizottság öt tagú. Tagjai a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Műszaki Osztály vezetője, a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság által delegált tagok és szakértő, továbbá a Főépítész.

(8) A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a Városi Főépítészet feladata.

(9) A döntésről a pályázók a döntést követő 5 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.

(10) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

(11) Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.

(12) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. § [A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása]

(1) A Korm. rendelet 27. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 4. melléklet jelöli ki.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek:

1. Történelmi belváros településrész,

2. Tettye településrész,

3. Szigeti külváros településrész,

4. Budai külváros településrész,

5. Déli városközpont bővítés településrész,

6. Északi külváros településrész,

7. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek,

8. Uránváros településrész,

9. Nagyvárosias karakterű településrészek,

10. Oktatási negyed településrészek,

11. Hegyoldali kertvárosias településrészek,

12. Kertvárosias karakterű településrészek,

13. Az egykori bányaművelés településrészei,

14. Mecsekszabolcs településrész,

15. Külső kertvárosi településrészek (Málom, Somogy-Vasas-Hird-Nagyárpád),

16. Beépítésre nem szánt településrészek,

17. Egyéb településrészek.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények

9. § [Általános területi építészeti követelmények]

(1) A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés figyelembevételével kell kialakítani.

(2)⁴¹ Melléképület a főépület és a telek előkerti vonala közé vagy előkerti építési határvonalra kizárólag a főépület építészeti karakterével, megjelenésével és anyaghasználatával illeszkedő módon telepíthető.

(3) A telkek közterület felöli ideiglenes lehatárolását szolgáló építmény zárt, esztétikus, könnyen tisztítható, közbiztonsági előírásoknak megfelelő kivitelben létesíthető.

(4) Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani

(5) Az ingatlanokon az elektronikus építési naplóval igazolt kivitelezési tevékenységen kívüli esetekben a településképet rontó állapotokat meg kell szüntetni.

10. § [Általános egyedi építészeti követelmények]

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével e rendelet anyaghasználatra, tömegformálásra és homlokzat kialakítására vonatkozó egyedi építészeti követelményei kizárólag az építmény közterületről, közhasználatú területről látható építményrészére vonatkoznak.

(2)⁴² A rendelet kerítéssel kapcsolatos egyedi építészeti követelményei csak a szabályozási vonallal nem érintett telkek homlokvonalán, a tervezett szabályozási vonalon, a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán lévő vagy tervezett és a közterület-rendezést megelőzően a telek homlokvonalán kialakított meglévő kerítésekre vonatkoznak.

(3)⁴³ Meglévő fő-, melléképítmény, melléképület átalakítása, bővítése, felújítása egységes településképi megjelenést eredményező módon végezhető, mely esetekben a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó anyag- és színhasználatra és tetőhajlásszögre vonatkozó építészeti követelményektől eltérni akkor lehet, ha a meglévővel azonos tetőhajlásszög, fedéskép, anyag- és színhasználat kerül alkalmazásra. A teljes tetőhéjazat-cserével járó építési tevékenység során a rendeletben a héjazat kialakításával kapcsolatos, a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelménytől eltérni nem lehet.

(4) Tömegformálás általános előírásai:

1. A magastetős épület

a)⁴⁴ utcai épületszárnyának vízszintes vetületi tetőfelülete 10 %-ának tetőhajlásszöge,

b) fő tömegéből kiálló épületrésze, tetőfelépítménye, udvari épületszárnya tetőhajlásszöge,

az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet,

2. Azon településrészeken, ahol magastetős és lapostetős kialakítás egyaránt megengedett, ott a két tetőforma kombináltan is alkalmazható.

3.⁴⁵ A melléképület gerincmagassága a főépület gerincmagasságát nem haladhatja meg.

(5) Zöldfelületek kialakításának általános előírásai:

1. A helyi építési szabályzat szerint a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület – amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli – az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:

a) biológiailag aktív jellegű zöldfelület legalább gyepfelület és lombos fa (150 m²-enként legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő, előnevelt fa),

b) amennyiben a kialakítandó zöldfelület szélessége 10 m vagy annál több, úgy háromszintes növénytelepítést kell megvalósítani,

c) ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli, a helyi építési szabályzatban meghatározott, telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület legalább két fasor telepítését jelenti,

d) a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület 50 % lombkorona-fedettséggel teljesül, a gazdasági terület telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelülettel terhelt részén a burkolt felület aránya elérheti az 50 %-ot,

e) a szabályozási tervlapon jelölt, a telek zöldfelületként kialakítandó területén 30%-nál nagyobb mértékben nem alakítható ki biológiailag inaktív zöldfelület, a fennmaradó 30%-on burkolat, sétaút, parkoló, játszóhely kialakítható, de épület, építmény nem helyezhető el.

2. Fás szárú növény törzse tengelyének az ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:

a) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 1,00 méter,

b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetén 3,00 méter,

c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 5,00 méter,

d) nyírt sövény 3 méterig, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetén 0,5 méter.

3. A tervezett épületek közterület felé eső homlokzatán és kerítésén létesítendő gépkocsi-behajtók kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő és megtartandó közterületi növényzethez.

4. A Pécs területén telepítésre javasolt (honos) fajokat a 12. melléklet tartalmazza.

(6) Műszaki, gépészeti és megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések kialakításának általános előírásai:

1. A berendezések az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez illeszkedő módon helyezhetők el.

2. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon nem helyezhetők el.

3.⁴⁶

4. A napelem és napkollektor elhelyezésére vonatkozó szabályok:

a)⁴⁷ napelem, napkollektor műemléki jelentőségű területen és egyedi műemlék műemléki környezetében közterületről látható módon nem helyezhető el,

b)⁴⁸ napelem, napkollektor előkertben és építmény közterületről látható homlokzati falán, közterülettel határos kerítésen nem helyezhető el a helyi építési szabályzatban meghatározott gazdasági területfelhasználás területén növény formát idéző napelemes eszköz telepítését kivéve,

c)⁴⁹ napelem, napkollektor magastetős, alacsony hajlásszögű tetős épületeken a tető síkjától eltérő dőlésszögben nem helyezhető el, és azok tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki,

d)⁵⁰ napelem, napkollektor mező egy tetőfelületen csak összefüggő módon, téglalap kontúrral helyezhető el, kivéve az e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő kontyolt tetős kialakítású építmény esetén. Ha a tető műszaki adottságai szükségessé teszik (pl. kéménytest, tetőkibúvó, tetőablak, tetőtartó elhelyezkedése) téglalap kontúrral több önálló mező is telepíthető.

e) egy tetőfelületen többirányú (álló vagy fekvő) elemek nem helyezhetők el,

f) csonkakontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el,

g) napelem, napkollektor a helyi építési szabályzatban lakó, vegyes és különleges építési övezetben található lapostetős épületeken a szomszédos közterületről látható módon vagy 10%-nál nagyobb lejtéssel nem helyezhető el, szerelvényei a közterületről látható módon nem kerülhetnek kialakításra,

h) napelemek, napkollektorok terepszinten a természetes terepadottságoktól eltérő kialakítással nem lehet elhelyezni. A berendezés a terepszinttől mért legmagasabb pontja az övezetben megengedett kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a 2,0 m-t nem haladhatja meg. 6 db-nál több berendezés az utca felől telepítendő cserjeszinten zárt takaró növényzet ültetése nélkül nem telepíthető,

i) napelem elhelyezése parkoló területén kizárólag közhasználatú épület telkén és az Egyéb településrészeken megengedett, legalább 10 férőhely lefedését biztosító napelemrendszer kiépítése esetén, a helyi építési szabályzat által meghatározott építési helyen belül. Legmagasabb pontja a 6,0 métert nem haladhatja meg,

j) gépkocsi- és kerékpártároló építmény tetőzetén napelem elhelyezhető,

5.⁵¹ Szélkerék elő- és oldalkertben nem állhat, legmagasabb pontja a főépület legmagasabb pontjának magasságát nem haladhatja meg.

6. Településképileg meghatározó területen 10-nél több rendeltetési egységet magába foglaló épületen egy közös antenna helyezhető el, rendeltetési egységenként önálló antenna nem létesíthető.

(7) Kerítés, támfal és egyéb műtárgy kialakításának általános előírásai a helyi építési szabályzatban lakóterületbe sorolt területeken:

1. a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán létesítendő támfal magassága a 2,5 m-t nem haladhatja meg,

2. a nem a telek homlokvonalán létesítendő támfal magassága a 2,0 m-t nem haladhatja meg, és 1,5 m-t meghaladó magasság esetében a támfal függőleges felületének legalább 60%-át növényültetéssel kell takarni, amennyiben a terep több támfal építésével rendezhető, úgy a támfalak közötti felületet növényültetéssel kell kialakítani,

3.⁵² Kerítéssel egybeépített kukatároló építmény legmagasabb pontja a 3 métert nem haladhatja meg, és a kerítéshez illeszkedő anyag- és színhasználattal alakítható ki,

4.⁵³ Az ideiglenes kerítés lábazat nélküli kialakítással, beton-, fa- vagy fém oszlopokkal, drótfonatból, 2D vagy 3D táblás kerítéselemekből vagy sövényből készülhet.

(8) Közterület kialakítás általános előírásai:

1. A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületen kétoldali, a 16 m és 12 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületen legalább egyoldali fasort kell telepíteni, a meglévők védelméről gondoskodni kell, figyelembe véve az egyéb közúti előírásokat.

2.⁵⁴ Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét a 12. mellékletben található honos fafajokból kell biztosítani, kivéve nem honos növényállományból álló kialakult fasor esetén.

(9)⁵⁵ Az épület utcai homlokzatán a homlokzat felületének legalább 5 %-án pirogránit épületkerámia, épületszobor vagy képzőművészeti alkotás elhelyezése szükséges

1.⁵⁶ lakó- és egyéb rendeltetést is tartalmazó, 500 m^<s összes hasznos alapterületnéltterületnél nagyobb épület építése, vagy

2.⁵⁷ meglévő épület 500 m^<s összes hasznos alapterületetntterületet meghaladó, lakó- és egyéb rendeltetést is eredményező bővítése során.

(10) 5 m²-t meghaladó tűzfalkép, falfestmény, grafikai, képzőművészeti alkotás tűzfalon, kerítésen, műtárgyon, egyéb építményen az épület homlokzataihoz és a környezethez témájában, színeiben és dimenziójában illeszkedő módon hozható létre.

(11) Felvonulási építmény kialakítására e rendelet egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak.

(12) A helyi egyedi védelemre javasolt építményeket érintő építési tevékenység során a védelemre érdemes értékeik megőrzését biztosítani kell.

6. Pécs kiemelt jelentőséggel bíró városrészeire vonatkozó általános településképi követelmények

11. § [A Történelmi belváros, Tettye, Szigeti külváros, Budai külváros és az Északi külváros településrészekre vonatkozó általános előírások]

(1) Pécs történelmi bevárosa és külvárosai egyedülálló történeti épített örökséggel rendelkeznek. Cél ennek az örökségnek és egyedi települési karakternek a megőrzése.

(2) A városszövet és az épített épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának. Fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése.

(3) A területen a településképi szempontból meghatározó épületek átalakítása, felújítása során azok külső megjelenését meghatározó történeti építészeti elemei és jellegzetességei megőrzendők.

(4) Kiemelt védelmet élvez a műemléki érték és helyi védett érték közterület irányából feltáruló látványa. Minden tervezett beavatkozást a védett érték településképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

(5) A területi védelemmel érintett területek esetén szükséges azok egységes szempontok szerinti kezelése, az együttesek, látványelemek és a városrészi összkép megőrzése.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

12. § [A Történelmi belváros településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1)⁵⁸ Területi építészeti követelmények (főépület, melléképület):

1. Az épület utcai homlokvonala legfeljebb az utcai telekhatár 1/3 hosszán léphet vissza a telek irányába.

2. A visszalépés az oldalhatároktól mért 3 m-en belül az utcavonalon csak abban az esetben lehetséges, ha a csatlakozó szomszédos telken a visszalépés már megtörtént.

3. Új épület építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyag- és színhasználat előírások (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) új építmény homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez illeszkedő módon alakítható ki.

b) magastető, torony és tetőfelépítmény terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű, matt és sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől eltérő héjazattal nem alakítható ki,

c) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől és üvegtől eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

d) építmény utcai homlokzatán elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől eltérő nem lehet, utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet nem helyezhető el.

e)⁵⁹ a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl a b)-c) pontban előírt anyag- és színhasználattól kizárólag a településképi szempontból meghatározó, történeti épületek építéskori anyag- és színhasználatának megfelelő héjazat alkalmazásakor lehet eltérni.

2.⁶⁰ Tömeg kialakításának előírásai (főépület):

a)⁶¹ a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon és anyaghasználattal alakítható ki,

b) zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén az utcai szárny tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem alakítható ki, kivéve saroktelek esetén,

c) magastető 37^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

d) az 1945 előtt épített településképi szempontból meghatározó épület tetőidoma részletes műemléki vizsgálat hiányában az építési kor, a képviselt stílus alapján az építészeti stílusok szerint differenciált hajlásszögektől nem térhet el. Az 1865-ös térképen regisztrálható (XIX. sz. közepéig felépült) barokk, klasszicizáló, romantikus stílusú épületeknél cca. 42-45^o hajlásszög tartandó. Az 1865-ös térképen nem regisztrálható (a XIX. sz. második felében épült) eklektikus stílusú épületeknél cca. 38-40^o hajlásszög tartandó. Az 1925-ös térképen regisztrálható (a XX. sz. első évtizedeiben épült) szecessziós stílusú épületek eredeti tervek szerinti hajlásszöge tartandó.

3.⁶² Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):

a)⁶³ magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el ökörszem tetőablak és padlásszellőző kivételével, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

b) az utcai oldalon csüngőeresz nem létesíthető,

c) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek, a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől, osztásrendszertől, valamint anyaghasználata nem térhet el az épület homlokzatán kialakult anyaghasználattól kivéve, ha a homlokzat megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján történik,

d) a többszintes épületek felújítása egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető,

e) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

f) épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több és 5,5 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

g) portálok, kirakatok az épület homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) napelem és napkollektor a 10. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el,

b) antenna és egyéb műszaki, gépészeti berendezés, valamint azok tartószerkezete és kapcsolódó szerelvényei, szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel, újonnan közműszekrény a telekkel érintkező közterületről látható homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el.

5. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör, tagolt felületű kerítés, vagy tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesítendő. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakítandók ki,

c) előkertes beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán legfeljebb 1 méter magas lábazattal kialakított, áttört vagy tömör, tégla-, terméskő anyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kerítések) és vakolt kerítés létesítendő. A takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldandó meg,

d)⁶⁴ kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű vagy kovácsoltvas jellegű) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

13. § [A Tettye településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1)⁶⁵ Területi építészeti követelmények (főépület, melléképület):

1. zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával,

2. új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez,

3. a területen új épület utcai épületszárnya az illeszkedés szerint utcával párhuzamos vagy merőleges telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el,

4. épület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyag- és színhasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) új építmény homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez illeszkedő módon alakítható ki,

b) magastető terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű, matt és sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől eltérő héjazattal nem alakítható ki,

c) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától és cinktől eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

d) építmény utcai homlokzatán elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől eltérő nem lehet, utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet nem helyezhető el.

e)⁶⁶ alacsony hajlásszögű tető a b) és c) pontokban felsorolt anyaghasználattal alakítható ki.

2.⁶⁷ Tömeg kialakításának előírásai:

a)⁶⁸ lapostetős főépületek nem létesíthetők, kivéve a meglévő hézagosan zártsorú beépítés zártsorúvá válása esetén, a kapcsolatot biztosító egyszintes építményrészen tetőkert kialakításával, továbbá a 4. melléklet 02. Tettye településrész/1 térképén lehatárolt területeken, ahol magastető nem létesíthető,

b) új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

c)⁶⁹ főépület magastetője 38^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

d)⁷⁰ a településrész területén alacsony hajlásszögű tető kizárólag legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű lábon álló kerti tető vagy legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléképület esetében létesíthető.

3.⁷¹ Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):

a) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

b) az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalainak kialakítása „macskalépcsős” lezárással is kialakítható,

c) lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású, a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, a tető kontyolt is lehet,

d) a helyi építési szabályzatban meghatározott Pécs Tettye-Havi hegy városrészben, ahol a zártsorú építési helyen belül az előírás megengedi az oldalhatáron álló beépítést, és a kialakult, védett beépítés ilyen jellegű fennmaradása, újjáépítése az illeszkedési követelmény, ott az építési telkek oldalhatárán létesíthető nyeregtető falazott párkányzattal,

e) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek, a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől, osztásrendszertől, valamint anyaghasználata nem térhet el az épület homlokzatán kialakult anyaghasználattól kivéve, ha a homlokzat megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján történik,

f) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

g)⁷² a 4. melléklet 02. Tettye településrész/1 térképén lehatárolt területek kivételével épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több és 5,5 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

h) portálok, kirakatok az épület homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki,

i) a Pécs - Tettye-Havihegy helyi jelentőségű természetvédelmi területen épület színezése kizárólag a természetvédelmi területhez illeszkedő barna, szürke és zöld pasztell színárnyalatokkal lehetséges.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) napelem és napkollektor a 10. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el,

5. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zárt-sorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör, tagolt felületű kerítés, vagy tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesítendő. A támfalon 1 m-nél magasabb, és tömör kerítés nem alakítandó ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakítandók ki,

c) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt,

d)⁷³ előkertes beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán legfeljebb 1 méter magas lábazattal kialakított, áttört, tégla-, terméskő anyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színű és mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás jellegű) és vakolt kerítés létesítendő. A takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldandó meg.

14. § [A Szigeti külváros településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1)⁷⁴ Területi építészeti követelmények (főépület, melléképület):

1. Zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

3. A területen új épület utcai épületszárnya az utcával párhuzamos telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el.

4. Épület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyag- és színhasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) új építmény homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez illeszkedő módon alakítható ki,

b)⁷⁵ magastető terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű, matt és sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől eltérő héjazattal nem alakítható ki,

d) építmény utcai homlokzatán elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől eltérő nem lehet, utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet nem helyezhető el.

e)⁷⁶ alacsony hajlásszögű tető a b) és c) pontokban felsorolt anyaghasználattal alakítható ki.

2.⁷⁷ Tömeg kialakításának előírásai:

a)⁷⁸ a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek helyezhetők el, amennyiben a lapostető felületének anyaga az épülethez és a környezethez illeszkedik. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki,

b)⁷⁹ zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén a főépület utcai szárnyának tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem kerülhet kialakításra, kivéve saroktelek esetén,

c)⁸⁰ főépület magastetője 37^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

d)⁸¹ a településrész területén alacsony hajlásszögű tető kizárólag legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű lábon álló kerti tető vagy legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléképület esetében létesíthető.

3.⁸² Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):

b) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek, a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől, osztásrendszertől, valamint anyaghasználata nem térhet el az épület homlokzatán kialakult anyaghasználattól kivéve, ha a homlokzat megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján történik,

c) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

d) épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több és 5,5 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

e) portálok, kirakatok az épület homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) napelem és napkollektor a 10. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el,

5. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör, tagolt felületű kerítés, vagy tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesítendő. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakítandók ki,

c) előkertes beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán legfeljebb 1 méter magas lábazattal kialakított, áttört, tégla-, terméskő anyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kerítés) és vakolt kerítés létesítendő. A takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldandó meg,

d)⁸³ kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás jellegű) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

15. § [A Budai külváros településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1)⁸⁴ Területi építészeti követelmények (főépület, melléképület):

1. Zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

4. Épület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1. Anyag- és színhasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) új építmény homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki,

d) épület utcai homlokzatán elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől eltérő nem lehet, utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet nem helyezhető el.

e)⁸⁵ alacsony hajlásszögű tető a b) és c) pontokban felsorolt anyaghasználattal alakítható ki.

2.⁸⁶ Tömeg kialakításának előírásai:

a)⁸⁷ a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek helyezhetők el, amennyiben a lapostető felületének anyaga az épülethez és a környezethez illeszkedik. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki,

b)⁸⁸ zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén a főépület utcai szárnyának tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem kerülhet kialakításra, kivéve saroktelek esetén,

c)⁸⁹ főépület magastetője 37^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

d)⁹⁰ főépület a szomszédos főépület tűzfalának magasságánál maximum 2 méterrel alacsonyabb tűzfallal létesíthető,

e)⁹¹ a településrész területén alacsony hajlásszögű tető kizárólag legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű lábon álló kerti tető vagy legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléképület esetében létesíthető.

3.⁹² Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):

c) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

d) épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több és 5,5 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

e) portálok, kirakatok az építmény homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) napelem és napkollektor a 10. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el,

5. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a településrészen a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör tagolt felületű kerítés vagy tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesítendő. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakítandók ki.

c) előkertes beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán legfeljebb 1 méter magas lábazattal kialakított, áttört, tégla-, terméskő anyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színű és mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kerítés) és vakolt kerítés létesítendő. A takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldandó meg,

d)⁹³ kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felültkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás jellegű) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

16. § [Az Északi külváros településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1)⁹⁴ Területi építészeti követelmények (főépület, melléképület):

1. Zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

4. Épület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1. Anyag- és színhasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) új építmény homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez illeszkedő módon alakítható ki.

c)⁹⁵ nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől és üvegtől eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

d)⁹⁶ alacsony hajlásszögű tető a b) és c) pontokban felsorolt anyaghasználattal alakítható ki.

2.⁹⁷ Tömeg kialakításának előírásai:

a)⁹⁸ a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek helyezhetők el, amennyiben a lapostető felületének anyaga az épülethez és a környezethez illeszkedik. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki,

b)⁹⁹ főépület magastetője 37^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

c)¹⁰⁰ a településrész területén alacsony hajlásszögű tető kizárólag legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű lábon álló kerti tető vagy legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléképület esetében létesíthető.

3.¹⁰¹ Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):

c) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

d) épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több és 5,5 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) napelem és napkollektor a 10. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el,

5. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör, tagolt felületű kerítés, vagy tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesítendő. A támfalon 1 m-nél magasabb, és tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki,

c) előkertes beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán legfeljebb 1 méter magas lábazattal kialakított, áttört, tégla-, terméskő anyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színű és mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kerítés) és vakolt kerítés létesítendő. A takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldandó meg,

d)¹⁰² kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás jellegű) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

17. § [A Déli városközpont bővítés településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1)¹⁰³ A területi építészeti követelmények (főépület, melléképület): új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1.¹⁰⁴ Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől és üvegtől eltérő nem lehet, zöldtető kialakítható,

b) magastető héjazataként bitumenes hullám- és zsindelyfedés, trapézlemez, nem kőszórt cserepeslemez, hullámpala, polikarbonát, takaratlan csapadékvíz-elleni szigetelés nem alkalmazható,

c) alacsony hajlásszögű tető az a) és b) pontok előírásainak megfelelő anyaghasználattal alakítható ki.

2.¹⁰⁵ Tömeg kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület): a településrészen az épületek magastetővel, alacsony hajlásszögű tetővel és lapostetővel is kialakíthatók.

3. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a helyi építési szabályzatban nem zártsorú beépítésű területen újonnan kerítés nem létesíthető,

c) a helyi építési szabályzatban zártsorú beépítésű telkeken a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör kerítés létesíthető,

d) tégla, terméskő, fém és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki.

18. § [A Kisvárosias és társasházas karakterű településrészekre a vonatkozó településképi követelmények]

Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a)¹⁰⁶ magastető héjalása terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű betoncseréptől eltérően nem alakítható ki. Épületfelújítások esetében, ahol statikailag igazolható, ott terrakotta színű kőszórt fém tetőlemez elhelyezhető,

b) meglévő szürke palafedéses épület környezetében az illeszkedés betartásával világosszürke színű, síkprofilú, egyenesvágású agyag- vagy betoncserép elhelyezhető,

c) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől, üvegtől) eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

d) napelemes tetőcserép kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű, továbbá rendeltetési egységenként legalább 200 db kerül elhelyezésre,

e) antracit színű korcolt fémlemez fedés, kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a tetőzeten a fedésképbe integráltan síktáblás napelem kerül elhelyezésre.

f)¹⁰⁷ alacsony hajlásszögű tető az a)-c) pontokban felsorolt anyaghasználattal alakítható ki.

2.¹⁰⁸ Tömeg kialakításának előírásai:

a)¹⁰⁹ a településrész területén lapostetős és magastetős épületek helyezhetők el,

b)¹¹⁰ főépület magastetője 30^o-nál kisebb és 40^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

c)¹¹¹ a településrész területén alacsony hajlásszögű tető kizárólag legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű lábon álló kerti tető vagy legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléképület esetében létesíthető.

3. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán áttört vagy tömör kerítés vagy sövénykerítés létesíthető, a kialakult környezethez illeszkedő módon,

c)¹¹² a településrészen fa, tégla, beton, terméskő, fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli fém kerítés), fa-műanyag kompozit (WPC), laminált gres (kerlit) és vakolt felületű kerítés létesíthető,

d)¹¹³ kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli jellegű), fa-műanyag kompozit (WPC) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

4.¹¹⁴ Homlokzat kialakításának előírásai: Zöldhomlokzat alkalmazása megengedett.

19. § [Uránváros településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1)¹¹⁵ Területi építészeti követelmények (főépület, melléképület): a területen új épület a kialakult beépítéshez igazodva telepítendő.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyag- és színhasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) tető héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez és trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható. A cserépfedés színe természetes, terrakotta színtől eltérő nem lehet,

b) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől, üvegtől) eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

c) egy épületen 5 színnél több színből álló színkombináció nem alkalmazható.

2.¹¹⁶ Tömeg kialakításának előírásai (főépület):

a)¹¹⁷ a településrész területén magastetős, alacsony hajlásszögű tetős és lapostetős épületek is kialakíthatók a kialakult környezethez illeszkedő módon,

b) a lakótelep telepes beépítésű többszintes lakóépületeinek vertikálisan történő bővítése az 5-nél kevesebb szintet tartalmazó épületek emeletráépítése esetében lehetséges és kizárólag az építéskori legfelső építményszint záró szerkezete felső síkjának és az épület homlokvonalára állított sík metszésvonalára állított, az épület irányába emelkedő 45° alá vont síkja alatt,

c) magastetős ráépítés 5-nél kevesebb szintet tartalmazó épületek esetén lehetséges,

d) magastető 30^o-nál kisebb és 40^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

3.¹¹⁸ Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):

a)¹¹⁹ magastetőn és alacsony hajlásszögű tetőn kialakítandó tetőablakok a meglévő homlokzat nyílásrendjéhez illeszkedő módon, egységes kivitelben építendők be,

b) meglévő épület nyílászáró-cseréje a településképi szempontból megfelelő kialakult állapothoz illeszkedően végezhető, az eredeti nyílásrendtől és nyílásméretektől, valamint a nyílásosztástól eltérni csak a teljes épületre kiterjedő egységes építészeti koncepció alapján lehet,

c) műszaki és gépészeti berendezés, árnyékoló, redőny, előtető, loggia, erkély és szélfogó épületenként és az egy városépítészeti egységet képező beépítés egyes elemeinél a településképi szempontból megfelelő kialakult állapothoz illeszkedően vagy a teljes épületre kiterjedő egységes építészeti koncepció alapján helyezhető el, alakítható át,

d) garázskapu az eredeti vagy a homlokzati nyílászárók színétől eltérő módon nem alakítható ki.

e)¹²⁰ polikarbonát lemezek nem alkalmazhatók.

4. Kerítés kialakításának előírásai:

a) kerítés közhasználatú építmény, játszótér, sportpálya telkén kívül nem létesíthető,

b) tömör kerítés, támfalkerítés nem létesíthető.

20. § [A nagyvárosias karakterű településrészekre vonatkozó településképi követelmények]

(1)¹²¹ Területi építészeti követelmények (főépület, melléképület): a területen új épület a kialakult beépítéshez igazodva telepítendő.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1.¹²² Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület): egy épületen belül a nyílászárók eltérő szín- és anyaghasználattal, osztásrendszerrel nem alakítható ki.

2. Tömeg kialakításának előírásai:

a)¹²³ a településrészen elhelyezkedő épületeken magastető és alacsony hajlásszögű tető nem létesíthető, a 4. melléklet 09. Nagyvárosias karakterű településrészek térképein lehatárolt területek kivételével,

b) új tetőzet az építmény környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra.

c) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől, üvegtől) eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható.

3.¹²⁴ Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):

a) meglévő épület nyílászáró-cseréje a településképi szempontból megfelelő kialakult állapothoz illeszkedően végezhető, az eredeti nyílásrendtől és nyílásméretektől, valamint a nyílásosztástól eltérni csak a teljes épületre kiterjedő egységes építészeti koncepció alapján lehet,

b) műszaki és gépészeti berendezés, árnyékoló, redőny, előtető, loggia, erkély és szélfogó épületenként és az egy városépítészeti egységet képező beépítés egyes elemeinél a településképi szempontból megfelelő kialakult állapothoz illeszkedően vagy a teljes épületre kiterjedő egységes építészeti koncepció alapján helyezhető el, alakítható át,

c) garázskapu az eredeti vagy a homlokzati nyílászárók színétől eltérő módon nem alakítható ki.

d)¹²⁵ polikarbonát lemezek nem alkalmazhatók.

4. Kerítés kialakításának előírásai:

a) kerítés kizárólag közhasználatú építmény, játszótér és sportpálya telkén létesíthető,

b) tömör kerítés nem létesíthető.

21. § [Az Oktatási negyed településrészekre vonatkozó településképi követelmények]

Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyag- és színhasználat előírások (fő-, melléképítmény, melléképület): nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől, üvegtől) eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható.

2.¹²⁶ Tömeg kialakításának előírásai (főépület): a településrész területén magastetős, alacsony hajlásszögű tetős és lapostetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerülhet kialakításra.

3. Kerítés kialakításának előírásai:

a) kerítés, támfalkerítés a településképi illeszkedés szempontjai alapján a telekre, telephelyre vagy annak egy részére vonatkozó egységes építészeti koncepció alapján készülhet,

b) nagytáblás kerítések nem építhetők.

22. § [A Hegyoldali kertvárosias településrészekre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények: a helyi építési szabályzatban kertvárosias lakóterületbe sorolt telken álló főépítmények telek homlokvonalához legközelebbi homlokzati síkjának legnagyobb vetületi szélessége legfeljebb 15 méter lehet, saroktelek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1.¹²⁷ Anyag- és színhasználat előírásai:

a) a vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet,

b)¹²⁸ 20 m²-n vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkezőlapterületű építményeken fém vagy mázas kerámia anyagú homlokzatburkolat nem alkalmazható,

c)¹²⁹ főépület és 20 m²-nél nagyobb vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléképület, melléképítmény magastetője terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű betoncseréptől eltérő héjazattal nem alakítható ki. Épületfelújítások esetében, ahol az statikailag igazolható, terrakotta színű kőszórt fém tetőlemez elhelyezhető,

d) meglévő szürke palafedéses épület környezetében az illeszkedés betartásával világosszürke színű, síkprofilú, egyenesvágású agyag- vagy betoncserép elhelyezhető,

e) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

f)¹³⁰ a c) pontban meghatározottól eltérő színű cserépfedés kizárólag abban az esetben alkalmazható abban az esetben alkalmazható, amennyiben a rendeltetési egységenként legalább 200 db, az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű napelemes tetőcseréppel együtt kerül kialakításra,

g) antracit színű korcolt fémlemez fedés, kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a tetőzeten a fedésképbe integráltan síktáblás napelem kerül elhelyezésre,

h)¹³¹ a fő funkciót kiegészítő építmények kialakítása, anyaghasználata a főépülethez illeszkedő legyen.

2.¹³² Tömeg kialakításának előírásai:

a)¹³³ a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b)¹³⁴ főépület magastetője 30^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet, kivéve a 4. melléklet 04. Hegyoldali kertvárosias településrész/2 térképén lehatárolt Mecsekszentkút városrész területét, ahol főépület magastetőjének hajlásszöge 30^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb nem lehet,

c) épület legmagasabb pontja a 15 métert nem haladhatja meg.

d)¹³⁵ a településrész területén alacsony hajlásszögű tető kizárólag legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű lábon álló kerti tető vagy legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléképület esetében létesíthető.

3.¹³⁶ Homlokzat kialakításának előírásai (főépület): Zöldhomlokzat alkalmazása megengedett.

4. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó zsalukő és előregyártott, nagytáblás elemekből épített, beton vagy fém anyagú kerítés nem építhető a d) pontban foglaltak kivételével,

b)¹³⁷ a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés az illeszkedés szerint a településképi bejelentési eljárásban megállapított mértékű tömör vagy áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fa-műanyag kompozit (WPC), beton kerítéskő, vakolt kerítés, lábazatos fonott drótkerítés, sövénykerítés, fémszerkezetű lehet. Fém kerítés kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítés lehet,

c) a kerítés lábazatának legmagasabb pontja 1 m-nél nagyobb nem lehet,

d)¹³⁸ előregyártott tömör fém nagytáblás elemekből (kivéve cserepeslemez) kizárólag lábazatos, pillérekkel tagolt kerítés építhető, ahol a lábazat magassága 0,4 m-nél kisebb és 0,6 m-nél nagyobb, a fémlemez mező magassága 1,0 m-nél nagyobb nem lehet,

e) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő áttörtséggel, anyag- és színhasználattal alakítható ki,

f) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán létesítendő támfal magassága az utca felől, a járda vonalától mérten, legalább 0,5 m lehet. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felöli oldalán kell figyelembe venni,

g) az építési telek nem közterület felé eső határvonalain 2,5 m-nél nagyobb támfalkerítés és élősövény nem létesíthető,

h) a helyi építési szabályzat Donátus és környékére és a Bf210 feletti területrészekre vonatkozó sajátos övezetében az általános előírásokon túl a terepalakítás során 2,2 m-nél nagyobb rézsű és 1,5 m-nél nagyobb támfal nem létesíthető, kivéve a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot,

i)¹³⁹ ingatlanonként 1 db-nál több és 5,5 méternél szélesebb gépkocsibehajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

5. Zöldfelületek kialakítási módja: utcafronton meglévő élő sövény kivágása esetén azt úgy kell pótolni, hogy kifejlett állapotában az út építési területét nem korlátozhatja.

23. § [A Kertvárosias karakterű településrészekre vonatkozó településképi követelmények]

(1)¹⁴⁰ Területi építészeti követelmények: a helyi építési szabályzatban kertvárosias lakóterületbe sorolt telken álló főépületek telek homlokvonalához legközelebbi homlokzati síkjának legnagyobb vetületi szélessége legfeljebb 15 méter lehet, saroktelek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1.¹⁴¹ Anyag- és színhasználat előírásai:

a) a vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet,

b)¹⁴² 20 m² -nél nagyobb vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező építményeken fém vagy mázas kerámia anyagú homlokzatburkolat nem alkalmazható,

c)¹⁴³ főépület és 20 m²-nél nagyobb vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléképület, melléképítmény magastetője terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű betoncseréptől eltérő héjazattal nem alakítható ki. Épületfelújítá statikailag igazolható, ontból igazolható, ott terrakotta színű kőszórt fém tetőlemez elhelyezhető,

d) meglévő szürke palafedéses épület környezetében az illeszkedés betartásával világosszürke színű, síkprofilú, egyenesvágású agyag- vagy betoncserép elhelyezhető,

e) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől, üvegtől) eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

f)¹⁴⁴ a c) pontban meghatározottól eltérő színű cserépfedés kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a rendeltetési egységenként legalább 200 db, az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű napelemes tetőcseréppel együtt kerül kialakításra

g) antracit színű korcolt fémlemez fedés, kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a tetőzeten a fedésképbe integráltan síktáblás napelem kerül elhelyezésre.

h)¹⁴⁵ a fő funkciót kiegészítő építmények kialakítása, anyaghasználata a főépülethez illeszkedő legyen.

i)¹⁴⁶ alacsony hajlásszögű tető a c) - e) pontokban felsorolt anyaghasználattal alakítható ki.

2.¹⁴⁷ Tömeg kialakításának előírásai:

a)¹⁴⁸ a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b)¹⁴⁹ főépület magastetője 30^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

c)¹⁵⁰ a településrész területén alacsony hajlásszögű tető főépületen nem létesíthető.

3.¹⁵¹ Homlokzat kialakításának előírásai (főépület): Zöldhomlokzat alkalmazása megengedett.

4. Kerítés kialakításának előírásai:

a) látszó zsalukő és előregyártott, nagytáblás elemekből épített, beton vagy fém anyagú kerítés nem építhető a d) pontban foglaltak kivételével,

b)¹⁵² a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fa-műanyag kompozit (WPC), beton kerítéskő, vakolt kerítés, lábazatos fonott drótkerítés, sövénykerítés, fémszerkezetű lehet. Fém kerítés kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felültkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítés lehet,

c) a kerítés lábazatának legmagasabb pontja 1 m-nél nagyobb nem lehet,

d)¹⁵³ előregyártott tömör fém nagytáblás elemekből (kivéve cserepeslemez) kizárólag lábazatos, pillérekkel tagolt kerítés építhető, ahol a lábazat magassága 0,4 m-nél kisebb és 0,6 m-nél nagyobb fémlemez mező magassága 1,0 m-nél nagyobb nem lehet,

e) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő áttörtséggel, anyag- és színhasználattal alakítható ki,

f) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani,

g)¹⁵⁴ ingatlanonként 1 db-nál több és 5,5 méternél szélesebb gépkocsibehajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

24. § [Az Egykori bányaművelés településrészeire vonatkozó településképi követelmények]

(1)¹⁵⁵ Területi építészeti követelmények (főépület, melléképület):

1. a lakóépület magastetőjének gerince az utcával párhuzamos legyen,

2. melléképület a telek homlokvonalán telepíthető a kialakult telepítési módokhoz illeszkedően.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) építmény magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során kizárólag terrakotta színű agyag- vagy betoncserép alkalmazható,

b)¹⁵⁶ a melléképület a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakítható ki,

c) építményen fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia homlokzatburkolat és fa anyagú, nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

2.¹⁵⁷ Tömeg kialakításának előírásai:

a)¹⁵⁸ a településrész területén a lakóépület magastetővel, nyeregtetős kialakítással létesíthető, a tetőzet kontyolható. Közintézmény lapostetővel és alacsony hajlásszögű tetővel is kialakítható. Melléképület tetőzete félnyeregtetővel is kialakításra kerülhet. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra,

b) magastető 30^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

3.¹⁵⁹ Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):

a) több lakást tartalmazó épület felújítása, átalakítása, bővítése csak egységes megjelenést eredményező megoldásokkal végezhető.

b) Zöldhomlokzat alkalmazása megengedett.

4. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés áttört fa-, tégla anyagú, lakatosszerkezetű, vakolt kerítés vagy sövénykerítés lehet,

c) a kerítés lábazatának magassága 0,5 m-nél kisebb és a 1 m-nél nagyobb nem lehet,

d)¹⁶⁰ kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felültkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás jellegű) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt,

f) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani.

25. § [Mecsekszabolcs településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1)¹⁶¹ Területi építészeti követelmények (főépület, melléképület): 15 méternél nagyobb utcai homlokzat szélesség esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1.¹⁶² Anyaghasználat előírásai:

a)¹⁶³ főépület és 20 m²-n vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléképület, melléképítmény magastető magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során kizárólag terrakotta színű agyag- vagy betoncserép alkalmazható,

b)¹⁶⁴ a 20 m²-n vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkezőlapterületű melléképületek és mellékép főépülettőlépítménytől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki,

c) építményen fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia homlokzatburkolat és fa anyagú, nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

d)¹⁶⁵ melléképületek, melléképítmények nem járható lapostetője, alacsony hajlásszögű tetője felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől és üvegtől eltérő nem lehet, zöldtető kialakítható.

2.¹⁶⁶ Tömeg kialakításának előírásai:

a)¹⁶⁷ a településrész területén lapostetős és alacsony hajlásszögű tetős főépületek nem helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b)¹⁶⁸ főépület magastetőjének hajlásszöge 37^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb nem lehet,

c)¹⁶⁹ új főépület építése esetén összetett sátortető nem alakítható ki.

3.¹⁷⁰ Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):

a) tetőtérbeépítésnél utcafronton nem tetősíkban fekvő ablak nem helyezhető el,

b) tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit.

c)¹⁷¹

d)¹⁷² Zöldhomlokzat alkalmazása megengedett.

4. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés áttört tégla, terméskő vagy vakolt felületű kerítés lehet,

c) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kapuzat) vagy fa anyagú lehet,

d) a kerítés lábazatának magassága 0,5 m-nél kisebb és a 1 m-nél nagyobb nem lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt,

f)¹⁷³ ingatlanonként 1 db-nál több és 5,5 méternél szélesebb gépkocsibehajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

26. § [A Külső kertvárosi településrészekre (Málom, Somogy, Vasas, Hird, Nagyárpád) vonatkozó településképi követelmények]

(1)¹⁷⁴ Területi építészeti követelmények:

1.¹⁷⁵ Amennyiben a telek mélysége a 40 m-t meghaladja, úgy főépület a tervezett szabályozási vonaltól vagy a közterület rendezést követően a telek homlokvonalától merőlegesen mért 40 m-en belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított telek kivételével.

2.¹⁷⁶ Új főépület az utcára merőleges vagy párhuzamos módon, vagy „L” alakban az utcában kialakult telepítéshez igazodva telepíthető.

3.¹⁷⁷ Melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezendők el.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1.¹⁷⁸ Anyag- és színhasználat előírásai:

a)¹⁷⁹ főépület és 20 m² -nél nagyobb vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező melléké magastetőléképítmény magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során kizárólag terrakotta agyag- vagy betoncserép alkalmazható. Épületfelújítások esetében, ahol az statikailag igazolható, ott terrakotta színű kőszórt fém tetőlemez elhelyezhető,

b)¹⁸⁰ az a) pontban meghatározottól eltérő színű cserépfedés kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a rendeltetési egységenként legalább 200 db, az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű napelemes tetőcseréppel együtt kerül kialakításra.

c) antracit színű korcolt fémlemez fedés, kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a tetőzeten a fedésképbe integráltan síktáblás napelem kerül elhelyezésre,

d) meglévő szürke palafedéses épület környezetében az illeszkedés betartásával világosszürke színű, síkprofilú, egyenesvágású agyag- vagy betoncserép elhelyezhető,

e)¹⁸¹ a 20 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű mellék főépülettőlépítménytől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki,

f) építményen fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia homlokzatburkolat és fa anyagú, nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

g)¹⁸² melléképületek, melléképítmények nem járható lapostetője, alacsony hajlásszögű tetője felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől és üvegtől eltérő nem lehet, zöldtető kialakítható.

2.¹⁸³ Tömeg kialakításának előírásai:

a)¹⁸⁴ a településrész területén lapostetős és alacsony hajlásszögű tetős főépületek nem helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b)¹⁸⁵ főépület magastetője 30^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

c)¹⁸⁶ főépületen újonnan összetett sátortető nem alakítható ki.

3.¹⁸⁷ Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):

a) tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható utcai oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit,

b) zöldhomlokzat alkalmazása megengedett.

4. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b)¹⁸⁸ a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés lábazattal kialakított, áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színű és mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű vagy 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítések), vakolt felületű kerítés, vagy lábazatos, fonott drótkerítés vagy sövénykerítés lehet,

c)¹⁸⁹ ) jellegű kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált ) jellegű), fa-műanyag kompozit (WPC) vagy fa anyagú lehet,

d) a lábazat magassága 0,5 m-nél kisebb és 1 m-nél nagyobb nem lehet.

27. § [Az Egyéb településrészekre vonatkozó településképi követelmények]

(1)¹⁹⁰ Az Egyéb településrészeken lévő ipari parkok területén a 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell, minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, koros fa ültetendő.

(2) A temető vagy sírkert telkének határvonalán tömör kerítéstől vagy sövénykerítéstől eltérő kialakítású kerítés nem létesíthető.

(3) Nagytáblás kerítés nem létesíthető.

(4)¹⁹¹ Az egy telken több épületből álló telephelyek, ipari létesítmények egységes homlokzati megjelenéssel, összehangolt anyag- és színhasználattal alakítandók ki.

(5)¹⁹² A homlokzati anyag és színhasználatnak, valamint tömegformálásnak a 2. § 11. pontjában és 9. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével igazodnia kell a kialakult környezet adottságaihoz.

28. § [A Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények: amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) a vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színezéssel nem kerülhet kialakításra,

b) a 20 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tetőhéjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

2.¹⁹³ Tömeg kialakításának előírásai (főépület):

a) a helyi építési szabályzatban mezőgazdasági zónába eső területeken új épület az adott terület helyi építési hagyományainak megfelelő, tájba illő, magastetős kialakítással épülhet,

b)¹⁹⁴ a helyi építési szabályzatban különleges beépítésre nem szánt rekreációs zónába sorolt területek kivételével a településrészen lapostetős és alacsony hajlásszögű tetős épület nem létesíthető,

c) az üvegház kivételével magastető 30^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

d) a helyi építési szabályzatban korlátozott használatú mezőgazdasági zónába sorolt telken elhelyezett épületcsoport egyes elemei azonos tetőkialakítással alakíthatók ki.

3. A kerítés kialakításának előírásai: tömör kerítés nem létesíthető.

8. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

29. § [A helyi egyedi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények]

(1) Az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2)–(6) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

(2) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.

(3) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.

(4) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – csak az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

(5) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen antenna felépítmény, mesterséges szellőzéshez kivezetés, helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezés, napelem, napkollektor, valamint egyéb műszaki, gépészeti berendezés kültéri egysége kizárólag közterületről nem látható homlokzaton (beleértve annak tetőfelületét is) helyezhető el abban az esetben, ha az elhelyezés az épület védett értékét nem érinti.

(6) Helyi egyedi védelem alatt álló épület

1. homlokzatán (beleértve annak tetőfelületét is):

a)¹⁹⁵

b) háttérvilágítással ellátott, Led-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

c)¹⁹⁶

d)¹⁹⁷ üzletportálján az üvegfelület 20%-át meghaladó méretű kirakatdekoráció,

e) a műszaki, gépészeti berendezések vezetékei,

2. tetőfelületén üzletfelirat,

3. ingatlanán épülettől független kialakítású vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés nem helyezhető el.

(7)¹⁹⁸ Az 1. mellékletben foglalt táblázat 126. sorában meghatározott, Kürt u. 2. szám alatti, 3206 hrsz. alatti ingatlanon álló egykori központi konyha- és kazánházépület a következők szerint alakítható át és bővíthető:

1. a középső, egykori garázsszárnyon emeletráépítés lehetséges,

2. az egykori konyha- és kazánház-szárnyon gépészeti takarófal kizárólag a homlokzat síkjából visszahúzott kialakítással létesíthető,

3. az északi, egykori kazánház-szárnyon gépészeti helyiséget magába foglaló tetőfelépítmény létesíthető, azonban magassága a 4. pont szerinti gépészeti takarófal magasságát nem haladhatja meg,

4. a középső garázsszárny átalakítása, elbontása, bővítése esetén a keleti homlokzat érintett szakaszának alagsori és földszinti nyílásrendjét (nyílástengelyeit és nyílásméreteit) és a homlokzati ciklopkő-burkolatot az építéskori kialakításnak megfelelően helyre kell állítani,

5. az épület homlokzatain meglévő pirogránit burkolat átalakítása, cseréje esetén a kialakítandó új homlokzatburkolat anyaga, színe egyezzen meg a 400-ágyas tömb épületén alkalmazott homlokzatburkolatéval, és az építéskori megjelenésre reagáló, határozott geometrikus kiosztást eredményező homlokzatszerkesztési elvek mentén készüljön.

30. § [A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi és építészeti követelmények]

(1) A 3. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területekre a (2)–(8) bekezdésben meghatározott területi és egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területen található épületek, építmények építéskori és történetileg kialakult települési arculati és táji jellegzetességei és telepítési módja megőrzendő.

(3) Helyi védett területen álló épületen antenna felépítmény, mesterséges szellőzéshez kivezetés, helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezés, napelem, napkollektor, valamint egyéb műszaki, gépészeti berendezés kültéri egysége kizárólag közterületről nem látható homlokzaton (beleértve annak tetőfelületét is) helyezhető el abban az esetben, ha az elhelyezés a helyi területi védelem alatt álló terület védett értékét nem érinti.

(4) Helyi védett területen álló épület

1. homlokzatán (beleértve annak tetőfelületét is):

a)¹⁹⁹

b) háttérvilágítással ellátott, Led-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

c)²⁰⁰

d)²⁰¹ üzletportálján az üvegfelület 20%-át meghaladó méretű kirakatdekoráció,

e) a műszaki, gépészeti berendezések vezetékei,

2. tetőfelületén üzletfelirat,

3. ingatlanán épülettől független kialakítású vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés

nem helyezhető el.

(5) A Szőlészeti Kutatóintézet helyi területi védelem alatt álló területén a hagyományosan szőlőtermesztésre szakosodott tájhasználat a szőlőművelés helyi sajátosságaival együtt megőrzendő. A Szent Miklósi présház telepítési módja megőrzendő. A Mária pince épületének (kutatóintézet főépülete) telepítési módja megőrzendő. Az építéskori kerítéselemek és jellegzetességeik megőrzendők.

(6) A Schlauch-telep helyi területi védelem alatt álló területén található épületek jellemző telepítési módja és a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete megőrzendő. Új építmény elhelyezése ebbe a történetileg kialakult telepítési rendszerbe illeszkedően történhet. Építési tevékenységet az építéskori anyaghasználat megtartásával kell végezni. A rekonstruálható építéskori arculati elemek helyreállítására törekedni kell.

(7) A Régi Kertváros helyi területi védelem alatt álló területén található épületek jellemző telepítési módja és a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete megőrzendő. Új építmény elhelyezése ebbe a történetileg kialakult telepítési rendszerbe illeszkedően történhet. Külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre. Magastető héjalása terrakotta égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, valamint terrakotta színű, matt és sima felületű, betoncseréptől eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki.

(8) A Rókus-domb helyi területi védelem alatt álló területén található épületek történetileg kialakult telepítési módja megőrzendő.

31. § [A helyi védelemben részesülő területeken elhelyezendő sajátos építményekre és műtárgyakra vonatkozó építészeti követelmények]

(1) A 3. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területeken lévő sajátos építményekre és műtárgyakra a (2)–(3) bekezdésben meghatározott anyaghasználati követelmények vonatkoznak.

(2) Az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a helyi védett területen földkábelbe kell fektetni.

(3) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során a földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve, lehetőség szerint takartan kell megoldani.

9. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

32. §²⁰²

33. § [Közterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok]

(1)²⁰³

(2)²⁰⁴

(3)²⁰⁵

(4)²⁰⁶

(5)²⁰⁷

34. § [Magánterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok]

(1)²⁰⁸

(2)²⁰⁹

(3)²¹⁰

(4)²¹¹

35. §²¹² [Az utcabútorokra, közművelődési célú hirdetőoszlopokra, valamint az információs berendezésekre vonatkozó településképi követelmények]

(1)²¹³ Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan kétoldalas CityLight formátumú reklámfelület alakítható ki. Utasváró érkezési irányában lévő, merőleges fala kizárólag átlátszó üvegfelület lehet. Az utasváró építmény műszaki paraméterei:

1. Szerkezet: lábakon álló, szinterezett acél horganyzott fémszerkezet.

2. Üvegfelületek: minimum 8 mm-es edzett biztonsági üveg.

3. Tető: minimum B3-as betörésbiztos, ragasztott biztonsági üveg.

4. Padok, támaszok: Tetszőleges kialakítású, kültérre tervezett anyagból.

5. Külső megjelenés: RAL 7012 vagy ehhez hasonló, sötét antracit színezésű.

6. Reklámvitrin: minimum 5 mm-es edzett biztonsági üveg, teljes felületén üvegborítás, széleken fekete maszkolással, a keret legnagyobb megengedett mérete 10 mm, a vitrin sarkai derékszögű kialakításúak.

(2) A kioszk, pavilon függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan CityLight formátumú reklámfelületek alakíthatók ki.

(3) A közművelődési célú hirdetőoszlop a 6. melléklet 1. pontjában ábrázolt kialakítású és méretű lehet.

(4) Az információs berendezések típusai:

1. A 6. melléklet 2. pontja szerint kialakítandó kisméretű információs berendezés műszaki paraméterei:

a) Kialakítás: egy lábon álló vagy telilábas szerkezet,

b) Reklámvitrin: minimum 5 mm-es edzett biztonsági üveg, teljes felületén üvegborítás, széleken fekete maszkolással, a keret legnagyobb megengedett mérete 10 mm, a vitrin sarkai derékszögű kialakításúak.

2.²¹⁴

3.²¹⁵ Információs berendezésként alkalmazható acél vagy öntöttvas anyagú oszlopon, legalább 2,5 m magasságban elhelyezett 0,9x1,2 m felületű reklámóra is. A berendezés 1/3 részét a pontos időt és hőmérsékletet kijelző digitális vagy analóg kijelző foglalja el. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.

4.²¹⁶

(5)²¹⁷ A 35. § (1)–(4) bekezdésben meghatározott utcabútorok elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, Led-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

(6) Tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz legfeljebb 0,8x1,0 m befoglaló méretű, álló téglalap alakú lehet, és oszloponként legfeljebb 1 db helyezhető el belőle.

(7)²¹⁸

36. § [Az önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozókra vonatkozó követelmények]

(1)²¹⁹

(2)²²⁰

37. § [A reklámhordozók karbantartása]

(1)²²¹

(2)²²²

38. §²²³ [A reklámok és reklámhordozók elhelyezésének egyéb feltételei]

10. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

39. § [Üzletfelirat, cégtábla, cégér, napernyő, vállalkozást népszerűsítő grafika, zászlótartó rúd és égéstermék elvezető elhelyezésre vonatkozó követelmények]

(1) Településképileg meghatározó területen – kivéve a helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezet területén – álló épület:

1. Utcai homlokzatán kizárólag az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, egységes és tervezett módon, homlokzatonként és rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db

a) üzletfelirat helyezhető el, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő kialakítással, legfeljebb 5 m² méretben, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, Led-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható, az Egyéb településrészek területén és a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül,

b) cégtábla helyezhető el, az üzemeltető azonosítására szolgáló jogszabályban előírt adattartalommal, a homlokzat síkjában, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő kialakítással, legfeljebb 0,2 m² méretben,

c) cégér helyezhető el, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítésével, a homlokzati síkra merőlegesen, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt, kétoldalas kialakítással, legfeljebb 0,7 m² egyoldali felülettel és legfeljebb 15 cm szélességgel, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, Led-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható, az Egyéb településrészek területén és a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül.

2.²²⁴ Utcai homlokzatán, homlokzatonként vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés helyezhető el az ingatlant használó vállalkozások számára, legfeljebb 5 m² méretben, a homlokzathoz illeszkedő színben és kialakítással, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnikát, Led-kijelzőt, vagy futófénnyel üzemelő technológiát nem alkalmazhat, az Egyéb településrészek területén és a bevásárlóközpontoknál méretkorlát és darabszám-korlátozás nélkül.

3.²²⁵ A közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb grafikát nem tartalmazhat.

4. Közterületről feltáruló homlokzatán égéstermék-elvezető kémény nem helyezhető el.

5. Közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.

6.²²⁶ Telkén rendeltetési egységenként vagy üzletenként vagy az ingatlant telephelyként vagy székhelyként használó vállalkozásonként legfeljebb 1 db vállalkozást népszerűsítő felirat és grafikai megjelenítés helyezhető el az ingatlant használó vállalkozások számára, legfeljebb 5 m² méretben, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnikát, Led-kijelzőt, vagy futófénnyel üzemelő technológiát nem tartalmazhat, az Egyéb településrészek területén és a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül.

(2) Helyi egyedi védett épületen, helyi védelem alatt álló területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület:

a) üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés helyezhető el a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságban, legfeljebb 2,5 m² méretben és a homlokzat síkjából legfeljebb 10 cm-re kiemelkedő módon, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, Led-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható, a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül,

b) cégtábla helyezhető el az üzemeltető azonosítására szolgáló jogszabályban előírt adattartalommal, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő kialakítással, legfeljebb 0,2 m² méretben,

c) cégér helyezhető el a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítésével homlokzati síkra merőlegesen, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt, kétoldalas kialakítással, legfeljebb 0,7 m² egyoldali felülettel és legfeljebb 15 cm szélességgel, mely nem alkalmazhat Led-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül.

2. Közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, legfeljebb 0,2 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát vagy üzletfeliratot.

3.²²⁷ Közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb grafikát nem tartalmazhat.

4.²²⁸ Utcai homlokzatának üvegfelületén homlokzatonként vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és grafikai megjelenítés helyezhető el, kizárólag az ingatlant használó vállalkozások számára, az egyes üvegfelületek 20%-át meg nem haladó méretben, a homlokzathoz illeszkedő színnel és kialakítással.

5. Közterületről feltáruló homlokzatán égéstermék-elvezető nem helyezhető el.

6. Közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.

7.²²⁹ utcai homlokzatán (annak üvegfelületét bele nem számítva), homlokzatonként reklámot nem tartalmazó vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés helyezhető el az ingatlant használó vállalkozások számára, legfeljebb 1 m2 méretben, a homlokzathoz illeszkedő színben és kialakítással, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnikát, Led-kijelzőt, vagy futófénnyel üzemelő technológiát nem alkalmazhat,

(3) Az (1) bekezdés 1–6. pontjában és a (2) bekezdés 1–6. pontjában meghatározott berendezés az épület homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhat, a homlokzat nyílásrendjével és az épületdíszítő tagozattal összehangolt nagyságú, kialakítású és azokhoz illeszkedő legyen.

(4) Cégér a járdaszinttől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20-ad részéig nyúlhat be.

(5) Az elosztószekrény fedlapja a homlokzat színével azonos legyen.

40. §²³⁰ [Cégtotem, szolgáltató automata és gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló építményelhelyezésre vonatkozó követelmények]

(1) Az Egyéb településrészeken a helyi építési szabályzatban meghatározott szabadonálló-telepszerű beépítési mód esetén, az építési helyen belül, az épülettől független kialakítással helyezhető el, legfeljebb négyoldalas, legfeljebb 12 m² egyoldali felületű cégtotem, melyen nem alkalmazható Led-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológia.

(2) Gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla legfeljebb kétoldalas, és legfeljebb 10 m² egyoldali felülettel alakítható ki, melyen futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

(3)²³¹ Szolgáltató automata az egyéb településrészek kivételével nem helyezhető el

a) területi vagy egyedi védelem alatt álló helyi emlék területén vagy telkén közterületről látható, vagy a védett érték megjelenését károsan befolyásoló módon,

b) a főépület és a telek homlokvonalak között a főépület homlokzatától 0,5 méternél nagyobb távolságban szoliter építményként telepítve.

(4)²³² Szolgáltató automata elhelyezése a telken meglévő építmények tömegformálásával, nyílásrendjével, anyag- és színhasználatával összehangoltan, a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével történhet.

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai

41. § [Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezésre vonatkozó követelmények]

(1) A helyi építési szabályzatban nagyvárosias lakózónába és a sajátos építési övezetbe (kivéve a Bf 210 m feletti területek és a Pécs-Donátus és környéke sajátos övezeteit) sorolt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken

1. A villamos energia – nagy-, közép-, kisfeszültségű – és közvilágítási hálózatok bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.

2. A villamos energia hálózati rekonstrukció során földkábeles elhelyezésre kell áttérni.

3. elosztószekrények elhelyezését az országos vagy helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül süllyesztett megoldással, a környezethez illeszkedően kell megoldani.

4. Közterületen csak kis helyigényű, kompakt transzformátor-állomások alkalmazhatók.

(2) A központi belterületen az (1) bekezdéseben lehatárolt területeken kívül a villamos energia – közép-, kisfeszültségű - és közvilágítási hálózatok bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.

(3) A nem központi belterületen és a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett is vezethetők.

(4) Közterületen kialakítandó transzformátor-állomások helyét és kialakításának módját az Önkormányzattal egyeztetett módon a beépítéssel összehangoltan, a környezethez illeszkedve kell meghatározni. Az illeszkedés meghatározása során a településképi szempontból meghatározó terület anyaghasználatra, valamint kerítés és támfal kialakítására vonatkozó előírásait kell elsődlegesen alkalmazni.

(5) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását az 5. melléklet jelöli ki

42. § [Hírközléssel és távközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezésre vonatkozó követelmények]

(1) Városkép-védelem szempontból a hírközlési, távközlési és a kábel TV-hálózatokat a központi belterületen

1. Újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.

2. Meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a föld-kábeles elhelyezésre kell áttérni.

3. Földfeletti elosztószekrények elhelyezését országos vagy, helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve kell megoldani.

4.²³³ Az 1. és 2. pontban foglat kötelezettségek alól kivételt képeznek a nagy sebességű mobil hírközlési hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 484/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 1/A. §-ának hatálya alá tartozó hálózatfejlesztések, amennyiben azokat a hírközlési szolgáltató a már meglévő, a Rendelet 41. § hatálya alá tartozó villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyra helyezi el.

(2) Azokon a területeken, ahol a hírközlési és távközlési hálózatok föld felett vezethetők, ott ezeket a villamos energia hálózatokkal és a közvilágítási szabadvezetékekkel közös oszlopsoron kell vezetni. Új hálózat önálló oszlopsoron nem létesíthető.

(3) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó.

(4) Új antenna műtárgyak elhelyezésénél a meglévő magas építmények (középmagas- magas építmény, templomtorony, víztorony) felhasználását kell előnyben részesíteni. Az új tornyokat lehetőség szerint külterületen kell elhelyezni, vagy belterületen olyan telekrészen, ahol a torony a telektömb bármely határától legalább 50 m távolságba kerül, kivéve a készenléti szervek (Katasztrófavédelem, Mentőszolgálat, Rendőrség) által telepítendő tornyokat. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe illeszkedő kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is.

(5) A teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását az 5. melléklet jelöli ki

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

12. A szakmai konzultáció

43. § [A szakmai konzultáció kezdeményezése]

(1)²³⁴ A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít a Korm. rendelet 43. §-a szerint.

(2) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

1.²³⁵ a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, településképi véleményezéshez vagy településképi bejelentéshez nem kötött, külső megjelenést érintő építési tevékenység,

2.²³⁶ a 281/2024. (IX.30.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyszerű bejelentéssel történő új lakóépület építése esetén ,

3.²³⁷ meglévő lakóépületnek a 281/2024. (IX.30.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerű bejelentéssel legalább egy 15 m² nettó alapterülettel történő bővítése esetén.

4.²³⁸ a lakóépületet kiszolgáló melléképület 281/2024. (IX.30.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés c) pontja szerinti építése, bővítése esetén,

5.²³⁹ a történelmi belváros településrész területén meglévő történeti épületek 12. § (2) bekezdés 1. pont e) alpont szerinti tetőfelújítása, átalakítása esetén.

(3)²⁴⁰ A szakmai konzultációt a 9. mellékletben meghatározott kérelemmel kell kezdeményezni papíralapon, vagy elektronikus formában a Korm. rendelet 43. § (2a) bekezdése szerinti esetben a kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.

(4) A kérelemhez

a)²⁴¹ építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén az (5) bekezdésben előírtakat,

b)²⁴² az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén az (5) bekezdésben meghatározottak közül csak a kérelem tárgyának megfelelő munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(5)²⁴³ A kérelemhez a következő tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni:

1. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, melynek részei

a) M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,

b) M = 1:100 léptékű alaprajzok,

c) a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,

d) homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M= 1:100 léptékben, melyen a helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezés, napelem és napkollektor homlokzati telepítése vagy tervezett jövőbeni elhelyezése is ábrázolásra kerül,

e) településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is) az e rendelet 2. § 11. pontjában meghatározottakra kiterjedően,

2. a rendeltetés meghatározása,

3. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását, valamint a benyújtáskor hatályos településképi és településrendezési követelményeknek való megfelelés igazolását.

44. § [A szakmai konzultáció lebonyolítása]

(1)²⁴⁴ A szakmai konzultáció kizárólag a hiánytalanul benyújtott dokumentáció alapján történik.

(2)²⁴⁵ A szakmai konzultáción készült jegyzőkönyvet a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követően írásban küldi meg.

(3) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben a kérelem nem tartalmazza a 43. § (4) bekezdésében meghatározott munkarészeket.

(4)²⁴⁶ A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban tájékoztatja.

(5)²⁴⁷ A szakmai konzultáción készült jegyzőkönyv a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

13. A településképi véleményezési eljárás

45. § [A településképi véleményezési eljárás kezdeményezése]

(1)²⁴⁸ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv) 41. § (4) alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester (a továbbiakban: Polgármester) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 44-45. §-a szerint, a 7. mellékletben meghatározott a Méptv. vagy az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló Korm. rendelet szerint más építészeti-műszaki tervtanács hatáskörébe nem tartozó, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.

(1a)²⁴⁹ A Polgármester véleményezési eljárást folytat le a Korm. rendelet 44. § (2) bekezdése és a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés b) pontja alapján a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építmény, építményrész bontása esetén.

(2) A véleményezési eljárást a 10. mellékletben meghatározott kérelemmel kell kezdeményezni.

(3)²⁵⁰ A kérelemhez a Korm. rendelet 45. § (3) bekezdésében és az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tervtanácsi Kormányrendelet) 23. §-ában meghatározott munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni. A településképbe illeszkedést az e rendelet 2. § 11. pontjában meghatározottakra kiterjedően kell bemutatni.

46. § [A településképi véleményezési eljárás lebonyolítása]

(1)²⁵¹ A Polgármester a településképi véleménye kialakításához a 7. mellékletben meghatározott építési tevékenységeknél Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Építészeti-műszaki Tervtanácsa (a továbbiakban: Tervtanács) szakmai véleményét kéri ki.

(2)²⁵² A véleményezési eljárás során a Tervtanács szakmai álláspontját Korm. rendelet 44. § (3) bekezdésében és a Tervtanácsi Kormányrendelet 31. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján alakítja ki.

(3) A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

(4)²⁵³ A Korm. rendelet 45. § (5) bekezdése szerinti hiánypótlás a 45. § (3) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelem elbírálásához és a hatáskör megállapításához szükséges adatokra, iratokra is kiterjedhet.

(5)²⁵⁴ Amennyiben

a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem, vagy csak részben tesz eleget, vagy

b) a dokumentáció a hiánypótlás ellenére szakmai ellentmondást tartalmaz,

és ebből fakadóan a tervdokumentáció véleményezésre nem alkalmas, a Polgármester településképi véleményében a Tervtanács szakmai véleményének kikérése nélkül engedélyezésre vagy tudomásulvételre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

47. § [A településképi véleménnyel szembeni jogorvoslat]

A településképi vélemény elleni jogorvoslatra a Korm. rendelet 45. § (9) bekezdését kell alkalmazni.

14. A településképi bejelentési eljárás

48. § [A településképi bejelentési eljárás kezdeményezése]

(1) A településképi bejelentési eljárást a Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben (a továbbiakban: bejelentési eljárás) a Polgármester folytatja le a Korm. rendelet 46-47. §-a szerint

1.²⁵⁵

2. az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (rendeltetésváltozás),

3.²⁵⁶ építési engedélyhez vagy a 281/2024. (IX.30.) Korm. rendelet 16. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött, a 8. mellékletben meghatározott építési tevékenységek esetén.

(2)²⁵⁷ A bejelentési eljárást a 11. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel kell kezdeményezni.

(3)²⁵⁸ A bejelentéshez a Korm. rendelet 46. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a következő – a kérelem tárgyának megfelelő részletezettségű és tartalmú – munkarészeket, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt kell benyújtani:

1. Építési tevékenység esetén

a)²⁵⁹ a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását és a meglévő állapotról készített helyszíni fotókat is,

b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) alaprajz,

d) homlokzatok rajza,

e) utcaképi vázlat, színterv és látványterv az e rendelet 2. § 11. pontjában meghatározottakra kiterjedően.

f)²⁶⁰ egységes építészeti koncepció.

2.²⁶¹

3. Rendeltetésváltoztatás esetén

a) műszaki leírás a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről, az új rendeltetés szerinti használat környezetre gyakorolt hatásáról, az építmény módosuló használatából következő állékonysági követelményeknek és a biztonságos használhatóság feltételeinek való megfelelésről, az építmény eredeti, valamint az új rendeltetésének leírásáról (főbb paraméterek, hasznos alapterület, belmagasság), a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosításáról,

b) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,

c) az eredeti, valamint az új rendeltetés alaprajza.

d)²⁶² amennyiben a jogszerűség tisztázásához szükséges, hiteles térképmásolat.

4.²⁶³ Új üzletfelirat, cégér, vállalkozást népszerűsítő felirat, valamint egyéb grafikai megjelenések (ideértve többek között: vállalkozást népszerűsítő grafika, tűzfalkép, falfestmény, grafikai-, képzőművészeti alkotás) elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén

a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,

b) a portál/üzletfelirat/grafikai megjelenés kialakításának részletterve homlokzati nézetekkel.

(4) A (3) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.

49. §²⁶⁴ [A településképi bejelentési eljárás lefolytatása]

(1)²⁶⁵ A Polgármester a Méptv.-ben meghatározott határidőn belül a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás esetén a Korm. rendelet szerint jár el.

(2) Amennyiben kérelmező a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés vagy igazolás kézbesítésétől számítva a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül nem kezdi meg, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, a tevékenység megkezdéséhez új településképi bejelentést kell tenni. A 6 hónapon belül megkezdett tevékenység a jogszabályok megváltozása esetén is folytatható.

(3) A Polgármester településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntése vagy igazolása a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

(4)²⁶⁶ A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint, ha a településképi bejelentés köteles tevékenység folytatására a bejelentés elutasítása ellenére, vagy a tudomásul vett bejelentéstől eltérő módon kerül sor a Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester a Méptv. 100. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint jár el.

50. § [A településképi bejelentési eljárás során meghozott önkormányzati hatósági döntéssel szembeni jogorvoslat]

A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése bírálja el.

51. § [A rendeltetésváltozás során kiállítandó hatósági bizonyítvány kiadásának rendje]

A Mötv 41. § (4) bekezdése alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben a Polgármester kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki a Korm. rendelet 48. §-a szerint rendeltetésváltozás esetén, amennyiben az megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a rendeltetésváltozásra irányuló településképi bejelentést tudomásul vette.

15. A településképi kötelezés

52. § [A településképi követelmények megsértése esetén kiadott figyelmeztető felhívás és a településképi kötelezési eljárás lefolytatásának esetei]

(1)²⁶⁷ A Polgármester e rendeletben foglalt településképi követelmények - a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltak vagy a településrendezési illeszkedés követelmények megsértése esetén a Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a Méptv. 100. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2)²⁶⁸ A Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester

1. az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,

2. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével –

a Méptv. 100. § (2) bekezdése szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására és településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(3)²⁶⁹

53. §²⁷⁰ [A településképi követelmények megsértése esetén kiadott figyelmeztetéssel és a településképi kötelezési eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslat]

A Polgármester településképi figyelmeztetés és településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése bírálja el.

16. A településkép-védelmi bírság

54. § [A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei]

(1) A Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester az 52. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege

1. Településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén

a)²⁷¹ természetes személyek esetén 200 000 forint,

b)²⁷² jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 300 000 forint.

2. A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével

a) a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően

b)²⁷³ természetes személyek esetén legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

c)²⁷⁴ jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 200 000 forint, legfeljebb 1000 000 forint.

3. A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglalt megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén

a)²⁷⁵ természetes személyek esetén legalább 300 000 forint, legfeljebb 1000 000 forint,

b)²⁷⁶ jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 500 000 forint, legfeljebb 1000 000 forint.

4. A településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása esetén

a)²⁷⁷ természetes személyek esetén legalább 300 000 forint, legfeljebb 1000 000 forint,

b)²⁷⁸ jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 500 000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint.

(3) A Polgármester a településképi törvény 8. § (2) bekezdés e) pontja alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva a településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén – a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett – a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy mással elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

55. § [A településkép-védelmi bírságot kiszabó és a településképi kötelezést foganatosító döntéssel szembeni jogorvoslat]

A Polgármester településkép-védelmi bírságot kiszabó és a településképi kötelezést foganatosító döntésével szembeni fellebbezést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése bírálja el.

17. A helyi építészeti-műszaki tervtanács

56. §²⁷⁹ [A helyi építészeti-műszaki tervtanács működési rendje]

(1)²⁸⁰ A Polgármester a településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében, szakmai tanácsadó testületként Tervtanácsot működtet az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló országos jogszabályokban előírtaknak megfelelően.

(2) A Tervtanács elnökből és tagokból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az üléseken – szavazati jog nélkül – részt vesznek a szükség szerint felkért szakbírálók (opponensek) és az eseti meghívottak.

(3)²⁸¹ A Tervtanács elnöke a Főépítész, aki a Tervtanács munkáját vezeti. Munkáját szakmai titkára segíti, aki a Polgármesteri Hivatal – Főépítész által kijelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező – köztisztviselője.

(4) A Tervtanács tagjai a helyileg illetékes szakmai kamarák, az építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi, civil szervezetek, a szakterületileg érintett felsőoktatási intézmények által delegált, továbbá a Főépítész javaslatára felkért személyek.

(5)²⁸² A Tervtanács ülésére meg kell hívni minden alkalommal a tervezőt és a kérelmezőt, továbbá a Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatban meghatározott szervek képviselőit.

(6)²⁸³ A Tervtanács ülését a beérkezett kérelmek Méptv.-ben és a Korm. rendeletben meghatározott ügyintézési határidejének figyelembevételével tartja.

(7) A Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatot a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Polgármester adja ki.

(8)²⁸⁴ A tervtanácsi tag a jogait és kötelezettségeit – a személyes részvételen túl – a Tervtanácsi Kormányrendelet 20. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatja.

57. § [A helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetésének költségei]

(1) A Tervtanács működési költségeit Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja, melynek előirányzatát a költségvetése tartalmazza.

(2)²⁸⁵ Tervtanács működtetőjének köztisztviselője kivételével a Tervtanács székhelyéről érkező tagjait tervtanácsi ülésenként 40 000 forint, Baranya vármegyéből érkező tagjait 50 000 forint, a vármegyén kívülről érkező tagjait 60 000 forint tiszteletdíj, a szakbírálókat dokumentációnként 40 000 forint szakértői díj illeti meg.

(3)²⁸⁶ A tervtanácsi tagot elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő részvétel esetén lakcímétől függetlenül a Tervtanács székhelyéről érkező taggal megegyező tiszteletdíj illeti meg.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. § [A rendelet hatályba lépése]

Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

59. §²⁸⁷

60. § [A rendelet rövidítése]

E rendelet más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: TKR.

1. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem alatt álló objektumok jegyzéke

	A	B	C	D	E	F
1	jegyzékszám	hrsz.	cím	beiktató önkormányzati rendelet száma	védelem kezdete	védett érték
2	HVEÉ – 001	16608	48-as tér 2.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	Az iskolaépület 1929-ben épült, több ütemben bővült, a korai neobarokk épületegyüttes történeti és építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1929.) neobarokk tömeg (kubatúra), a későbbi kémény és az azokat alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Létai András által tervezett - 1929.) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, anyaghasználat). Történeti fragmentumok: A homlokzatok építéskori (1929., egyes elemeiben 1962-ig) építészeti elemei: kőlábazat, rizalitok, portikusz, nyílás keretezések, főpárkányok és osztópárkánnyá alakított főpárkány, könyöklő és szemöldök párkányok, pilaszterek, boltívek díszítései, épületplasztikák, bejárati ajtók, kovácsoltvas zászlótartók, korlátok és rácsok (alagsori ablakoknál, bejárati ajtókon, külső korlátok). Lépcsőházi építészeti elemek (ion kőoszlopok, kődíszek, kőmellvédek, kőlépcsők szerkezete és kovácsoltvas neobarokk korlátjai, sakktáblás cementlap burkolatok, gipsz stukkók, kerámia falburkolatok. Korabeli tantermi, lépcsőházi belső ajtók. Műhelyek szegecselt acélszerkezetei, szíjmeghajtás bemutatott szerkezeti részlete. Önálló udvari téglakémény. Egyetem utcai kőkerítés. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1929.) térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok - kapualj, lépcsőházak, műhelyek, stb. kialakítása). Az Egyetem utcai tornatermi szárny és az emeletráépítés nem képezi részét a védett értéknek.
3	HVEÉ – 002	17232	Dr. Majorossy Imre utca 15.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	Az 1912-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A beépítés, tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorúság, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (1911-ben Fülöp János által tervezett) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Fülöp János által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (szecessziós és eklektikus díszítmények). Építéskori utcai nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása). Történeti fragmentumok: Az utcai architektúra minden építéskori dísze, részlete. Az építéskori külső nyílászárók (ajtók, ablakok) típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei. A bejárati ajtó és a pinceablakok kovácsoltvas rácsai. Épületbelső (térformálás)
4	HVEÉ – 003	17454	Kossuth tér 1-3.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	Beépítés: történetileg kialakult hosszanti, zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1891-ben Schlauch Imre által tervezett) tömegforma (szintszám, tetőforma, középrizalit és attika), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori historizáló (neoreneszánsz) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzat: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás). Történeti fragmentumok: Építéskori utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, attika, balluszterek, pilaszterek, tondók, rozetták, felirat, stb.), építéskori belső nyílászárók asztalosszerkezeti típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, szerelvényei, kovácsoltvas rácsok és zászlótartók, lépcsőházak öntöttvas korlátjai.
5	HVEÉ – 006	17486	Munkácsy Mihály utca 13.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	A 19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: A 19. század végére kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (19. század közepe) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok: Az építéskori utcai architektúra (díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány), nyílásrend, ablakok aránya, osztása. Történeti fragmentumok: Történeti nyílászárók asztalos szerkezete, osztásrendszere, anyaghasználata és korabeli szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, kovácsoltvas díszítményeire és szerelvényeire. Épületbelső: Szoborfülkés - orsós lépcsőház, pincelejáró kőkerete, 19. századi tartószerkezeti elemek: pince boltozatok.
6	HVEÉ – 007	17628	Anna utca 17.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	A 20. század elején (1912.) létrejött beépítés és az ekkor megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: Az utcavonalon történetileg kialakult zártsorú beépítés. Tömegformálás: Építéskori (1912) épülettömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzat: Emeleti és oromfali homlokzati szerkesztés, építéskori architektúra megmaradt elemei, nyílástengelyek, emeletek nyílásrendje, ablakok osztásrendszere, anyaghasználata. Történeti fragmentumok: utcai oromfali díszítmények (kőkereszt, kődíszek), szecessziós belső, kovácsoltvas lépcsőkorlátok, kőkonzolos lépcsőfokok, terrazzo lépcsőházi burkolat. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli emeleti belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása).
7	HVEÉ – 010	18386	Apáca utca 12.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	Az 19. század első felében, a század közepére megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A beépítés, tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorúság, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (1803. és 1865. közötti) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (19. század első fele) utcai főhomlokzati architektúra (klasszicizáló, copf díszítmények). Építéskori utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása). Történeti fragmentumok: Az utcai architektúra minden építéskori dísze, részlete. Az építéskori külső és belső nyílászárók típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és eredeti szerelvényei (kapuzat, pallótokos ablakok). Sikorski Zsolnay Miklós által készített Zsolnay pirogránit emléktábla, kovácsoltvas zászlótartók, kapuzat kőkerete, kerékvetői. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli jellemző belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra.
8	HVEÉ – 011	18435	Szent István tér 4.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	Az 19. század első felétől a század végére kiépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Az utcai beépítés, tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorúság, L-alakú telepítési mód az egész ingatlanon Tömegformálás: Az építéskori (19. század végéig kialakult) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (19. század végéig kialakult) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények). Főépítmény építéskori utcai és udvari nyílásrendje (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, típusa, belső osztása). Történeti fragmentumok: Az utcai architektúra minden építéskori dísze, részlete. Az utcai külső nyílászárók típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és eredeti szerelvényei (bejárati ajtó, kapcsolt-gerébtokos ablakok). Épületbelső (térformálás): A főépítmény építéskorabeli jellemző belső terei és térkapcsolatai, történeti térstruktúrája.
9	HVEÉ – 014	17298	Király utca 27.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	A 18. században létrejött beépítés, valamint a 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, a 20. században átalakított utcai homlokzati elemek építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (18. majd 19. századi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (19. század végi romantikus) utcai homlokzati architektúra (nyílás tengelyek, lizénákkal és övpárkánnyal való tagolás, emeleti nyílásrend, rozetták), udvari homlokzatok megmaradt 18 és 19. századi elemei. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) ablakok típusa (kapcsolt-gerébtokos), osztásrendszere, anyaghasználata, szerelvényei. Lépcsőház tartószerkezetei, díszítései, lépcsőszerkezet és öntöttvas korlátja. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
10	HVEÉ – 015	17429	Rákóczi út 55.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	A 19. század végén üzemi épületnek és lakóháznak megépült, majd a 20. század elején (1906.) átépített épület történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult hosszanti, L-alakú, zártsorú sarok-beépítés. Tömegformálás: Építéskori (1906-ban Schlauch Lőrinc és Károlyi Emil által tervezett) tömegforma (utcai szintszám, tetőforma: utcai tetősík hajlásszöge és gerincmagasság), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1906-ban Schlauch Lőrinc és Károlyi Emil által tervezett) historizáló (részleteiben romantikus) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzat: Építéskori (1906.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata). Épületbelső (térformálás): építéskorabeli (1906.) nagyobb üzemi-, lakó- és közösségi terek és térkapcsolatok, korabeli térstruktúra (lépcsőház kialakítás). Történeti fragmentumok: Építéskori (1906-ban Schlauch Lőrinc és Károlyi Emil által tervezett) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák - Zsolnay, emeleti ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, rozetták). Korabeli kovácsoltvas zászlótartók, embléma-tondó bejárat fölött.
11	HVEÉ – 016	17537	Király utca 9.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század második felére ráépült részleges keretes beépítés, amely a századfordulóra teljesen keretessé vált. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A K-i üzemi-raktár szárny ipartörténeti emlék. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, teljes keretes beépítés. Tömegformálás: Építéskori (19-századi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő és mellékszárnyakon. Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) historizáló, kora-eklektikus emeleti architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere). K-i és É-i szárny téglaarchitektúrája és fachwerkes homlokzati részletei. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, stb.). Udvari oldal balluszteres teraszkorlátja, és kőkeretes vasajtója. Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron pallótokos), osztásrendszere, szerelvényei. Főlépcső kőszerkezete és díszes vaskorlátja, melléklépcső kovácsoltvas korlátja. Emeleti kazettás famennyezet és mennyezeti stukkódíszek, kerámia padló. Kapualjban bejárati ajtó és rácsa. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
12	HVEÉ – 018	17331	Király utca 38.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század második felében (1871-1874.) ráépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19-századi - 1871-1874.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon. Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) historizáló, neoreneszánsz architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok és kapubejáró nyílászáróinak típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, armírozások, felületképzések, balluszteres álkorlátok és attika, stb.). Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron pallótokos), osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Főlépcső fennmaradt kőszerkezetei és öntöttvas korlátja. A kapualjban lévő korabeli építészeti elemek, díszítések (boltozatok, boltívek, pilaszterek). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
13	HVEÉ – 019	17302	Király utca 37.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század második felében emeletesre kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 19. század végére kiépült emeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépítményen. Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) historizáló, eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata), faszerkezetű végigfutó üzletportál és bejárat. Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere) a főépítményen. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek). Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron pallótokos), osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Bejárati ajtó és vasrácsa. Faszerkezetű, homlokfal elé épített üzletportál. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás). A melléképület nem képezi részét a védett értéknek.
14	HVEÉ – 020	17305	Király utca 43.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század végére mai megjelenésével kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 19. század első felében kiépült egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépítményen. Főhomlokzat: Építéskori, (19. század eleji) emeleti késő-barokk, klasszicista, és a (19. század végi) földszinti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század első fele) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere) a főépítményen. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat holkeres főpárkánya. Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Faszerkezetű, végigfutó, homlokfal elé épített üzletportál és bejárati ajtó. Boltíves, kőkeretes pincelejáró ajtó. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra. A melléképületek (NY-i toldalék és hátsó keresztirányú épület) nem képezik részét a védett értéknek.
15	HVEÉ – 021	17306	Király utca 45.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra több ütemben 1878-ig ráépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1878-ig kiépült) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és oldalszárnyon. Főhomlokzat: Építéskori (1878.) historizáló, neoreneszánsz architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Utcai szárny építéskori nyílásrendje, lépcsőházi pallótokos ablakok (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, díszítései). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század végi) historizáló utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, vakolat-kváderezés, sávozott felületképzések, timpanonok, stb.). Még meglévő építéskori (19. századi) külső nyílászárók. Főlépcső kőszerkezete és öntöttvas korlátja. A kapualjban lévő korabeli építészeti szerkezeti-elemek, díszítések (boltozatok, boltívek, pilaszterek, díszítő festés). Pincelejáróhoz vasajtó kőkerettel. Mézes Mackó-cégér (20. század). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj és lépcsőház kialakítás).
16	HVEÉ – 022	17248	Király utca 49.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század végére mai megjelenésével kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 19. század végére kiépült egyemeletes, L-alakú tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépítményen. Főhomlokzat: Építéskori, (19. század végi) eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (ablakok és kapuzat tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (nyílászárók tengelyei) a főépítményen. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei (főpárkány, övpárkány, ablak keretezés, kapuzat kőkerete, kerékvetők). Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Épületbelső (térformálás): Az utcai főépítmény történeti térstruktúrája. A melléképületek (földszintes É-I és NY-i szárny) nem képezik részét a védett értéknek.
17	HVEÉ – 023	17247	Király utca 51.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi eredetű lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Hézagosan zártsorú, L-alakú, városfalhoz épített beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 18. század végére megépült földszintes, L-alakú főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori 18-19. századi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható elemei. Történeti fragmentumok: Városfal szakasz beépítve. Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: főpárkány, kapuzat kőkerete, kerékvetők. K-i homlokzaton pincelejáró kőkerete, az ajtó kialakítása. É-i homlokzaton pallótokos ablak. K-i homlokzaton a hajdan volt kapualj boltozatainak a nyomai. Épületbelső (térformálás): 18-19. századi térstruktúra.
18	HVEÉ – 024	16658/3	Király utca 57.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század közepén épült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 19. század végére kiépült egyemeletes, L-alakú tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori, (19. század közepe) klasszicista, majd eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (ablakok és kapuzat tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei (főpárkány, övpárkány, kapuzat kőkerete). Udvari szárny: Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok és kapu típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Kétszintes, faszerkezetes tornác és loggia (részleteiben és anyagában). Öntöttvas lépcsőkorlát. Épületbelső (térformálás): 19. század végi térstruktúra (lépcsőház, kapualj). A hátsó, földszintes melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.
19	HVEÉ – 025	17515	Király u 4.-Városház köz 2.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	Az 1907-re megépült bérház történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: K-ről zártsorú, kettős sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1906-1907) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori, Schmidt Gyula által tervezett, Károlyi Emil és Schlauch Imre által kivitelezett architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok és bejáróajtó típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori (1907.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, korabeli faablakok, lépcsőházi és lakásbejárati ajtók típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (1907.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, felületképzések, sávozás, hullámos oromzatok, obeliszkek, stb.). Építéskori kapcsolt-gerébtokos faablakok, szecessziós bejárati és lépcsőházi ajtók. Lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. A függőfolyosók kovácsoltvas korlátjai. A kapualj-lépcsőházban lévő korabeli építészeti elemek, díszítések (lizénák, stukkók, kerámia betétek, cementlap padló, esetlegesen fellelhető díszítőfestés). Gebauer Ernő freskói a Király utca felőli étteremben. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház kialakítás).
20	HVEÉ – 026	17519	Király utca 10.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század második felére emeletesre kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 19. század első felében kiépült emeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek (a földszintes udvari toldalék nélkül). Fő- és oldalhomlokzat: Építéskori (19. századi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, korabeli emeleti nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata), főutcai középrizalit, földszinti árkádívek. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) főutcai és boltív közi homlokzati részletek (nyíláskeretezések, tagozatok, öv-, könyöklő- és főpárkány, lizénák). 19. századi faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Kőkonzolos erkély és vasrácsa. Pincelejáró kovácsoltvas ajtaja. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra.
21	HVEÉ – 027	17521	Király utca 12.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század eleji utcai házra 1878-ban emeletes szárnyakkal kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1878.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő és oldalszárnyakon. Homlokzatok: Építéskori (Szánthó Antal által tervezett) historizáló, eklektikus utcai és udvari architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, kapualji és lépcsőházi ajtók osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari zárt függőfolyosó kialakítása. Történeti fragmentumok: Építéskori (Szánthó Antal által tervezett) homlokzati részletek (nyíláskeretezések, tagozatok, öv-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, balluszterek, armírozások, épületplasztikák). 19. századi faablakok és kapualj, lépcsőház ajtók típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Belső kőlépcső szerkezete, fafogódzós vaskolátja. Üvegezett faszerkezettel zárt konzolos függőfolyosó. Kapualj építészeti díszítései (pilaszterek, zárópárkány). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra Lépcsőház, kapualj kialakítása).
22	HVEÉ – 028	17525	Király utca 20.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század első felében épült lakóház utcai főszárnya történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú utcai főépítmény (É-i és NY-i szárny) beépítési és telepítési módja. Tömegformálás: Építéskori (19. század első fele – 1865 előtt) kiépült utcai egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) emeleti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (korabeli faablakok, udvari ajtó tengelyei, típusa, osztásrendszere) a főépítményen. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század második fele) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek). Utcai 19. század végi kapcsolt-gerébtokos faablakok, szecessziós lépcsőházi ablak (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei). Lépcső szecessziós kovácsoltvas korlátja. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás). A keleti oldalszárny nem képezi részét a védett értéknek.
23	HVEÉ – 029	17526	Király utca 22.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század első felében épült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú épület beépítési és telepítési módja. Tömegformálás: Építéskori (19. század első, majd második fele) kiépült egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) emeleti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Utcai főszárny nyílásrendje (nyílástengelyek, korabeli faablakok és udvari ajtó típusa, osztásrendje), főpárkány. K-i oldalszárny nyílásrendje (nyílástengelyek), kőkonzolos függőfolyosó. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század második fele) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és fogsoros főpárkány, sávozás, kváderezés). Főszárny utcai és udvari 19. századi pallótokos faablakai (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei). Kőlépcső és függőfolyosó kőkonzolos szerkezete, lépcső és függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Lépcsőházi vasrácsos ajtó. Kapualj díszítései (párkányok, mennyezeti vakolattükrök, rozetták, boltívek). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház és kapualj kialakítás).
24	HVEÉ – 030	17528	Király utca 24.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	Az 1913-ra megépült Tausz-palota történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1913.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai és udvari homlokzatok: Építéskori, (Pilch Andor által tervezett, Károlyi Emil által kivitelezett) szecessziós architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (külső nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1913.) homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, lizénák, díszítő felületképzések, sávozás, erkélyek, zárterkélyek, stb.). Építéskori kapcsolt-gerébtokos faablakok, szecessziós bejárati és lépcsőházi ajtók, üvegablakok. Erkélyek, loggiák szecessziós vaskorlátjai. Belső lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. Kapualj belső díszítései. Szecessziós belső ajtók, terrazzo burkolatok. 1992-ben állított kút a sarkon. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok (pl. lépcsőház kialakítás).
25	HVEÉ – 032	17336	Király utca 28.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század közepén felépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú épület beépítési és telepítési módja. Tömegformálás: Építéskori (19. század közepe) kiépült egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század közepe) kora-eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok és kapubejáró osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílástengelyek, pallótokos faablakok és udvari ajtó típusa, osztásrendje). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század közepe) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és főpárkány, sávozás, kváderezés). Udvari külső és a lépcsőházba nyíló belső 19. századi pallótokos faablakok (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei). Utcai és udvari bejárati kapu osztásrendje, anyaghasználata és szecessziós vasrácsai. Kőlépcső és kovácsoltvas korlátja. Faragottkő csatorna elem az udvaron. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház és kapualj kialakítás).
26	HVEÉ – 033	17335/1 17335/2	Király utca 30.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század utolsó negyedében, a mai utcai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) utcai főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa (pallótokos), anyaghasználata, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa (pallótokos), osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század végi) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, kváderezés, stb.). Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Főlépcső és függőfolyosó öntöttvas korlátjai. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra.
27	HVEÉ – 035	17330	Király utca 40.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század elejéről származó klasszicista lakóház a század második felében eklektikus átépítésen esett át, 1988-tól kapta mai megjelenését. A lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) L-alakú főtömeg (kubatúra az oldalszárny D-i toldása nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. századi) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, ablakok befoglaló méretei), főpárkány. Udvari homlokzatok: Történeti nyílásrend (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere). Függőfolyosó alatti üvegezett árkádsor feltárt történeti nyílásrendje.Kőkonzolos függőfolyosó és kinyúló faszerkezetű tetőszakasza. Történeti fragmentumok: Kőkonzolos függőfolyosó és kovácsoltvas korlátja. Kapualj boltozata. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (19. századi) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra. Az oldalszárny déli toldása nem képezi részét a védett értéknek.
28	HVEÉ – 037	17309/1	Király utca 48.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század végéig kiépült lakóház és üzlet történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század vége) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai és udvari homlokzatok: Építéskori, (19. század vége, 20. század eleje) emeleti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (külső nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század vége) homlokzati részletek (tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, kváderezés, stb.). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház).
29	HVEÉ – 038	16648	Király utca 52.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század második felében mai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele – 1881.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1881-ben Pfeifer József tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1881.) historizáló (neoreneszánsz) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, kváderezés, sávozás, pilaszterek, balluszterek, középrizalit, stb.). Utcai kapu és üzletportálok megmaradt fatáblái. Kőlépcső szerkezete és öntöttvas korlátjai. Belsőtéri megmaradt korabeli bejárati ajtók és belső lépcsőházi ablak. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, lépcsőház). A földszintes udvari épület nem képezi részét a védett értéknek.
30	HVEÉ – 039	16647	Király utca 54.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század első felében kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Utcai főépítmény építéskori (19. század első fele – 1865 előtti) tömege (kubatúra az udvari emeleti és tetőtéri bővítmények, felépítmények nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. századi) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, ablakok korabeli befoglaló méretei, kapu kialakítás), rizalit, főpárkány. Történeti fragmentumok: Kőkeretes kapuzat, historizáló főpárkány, övpárkány, Kapualj boltozatai. Épületbelső (térformálás): Kapualj történeti térstruktúrája. A földszintes udvari szárnyak nem képezik részét a védett értéknek.
31	HVEÉ – 040	16644	Király utca 56.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század második felében mai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny korabeli tömegformálása, főhomlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele) utcai főtömeg (kubatúra a 20. századi toldás nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1880. körüli) historizáló, eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, sávozás, középrizalit, stb.). Kőkeretes utcai kapu, pallótokos ablakok. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (Kapualj 19. század első feléből való része, lépcsőház). A földszintes udvari épületek és a 20. századi toldás nem képezi részét a védett értéknek.
32	HVEÉ – 042	16641	Király utca 62.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század második felében kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1880. körüli) tömeg (kubatúra az udvari emeleti zárterkély-bővítmény nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) architektúra megmaradt elemei, korabeli nyílásrend (nyílászárók tengelyei, ablakok korabeli befoglaló méretei, osztásrendje, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Főpárkány, övpárkány, kőlépcső és vaskorlátja. Épületbelső (térformálás): Kapualj és lépcsőház.
33	HVEÉ – 043	16640	Király utca 64.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi ház a 19. század végére nyerte el mai megjelenését, amikor a vásártér felé sarok-beépítéssel bővült. A volt fogadó, vendéglő, lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele) utcai főtömeg és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1882. körüli) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, pilaszterek, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, középrizalit, stb.). Kapcsolt-gerébtokos utcai ablakok, ökörszem tetőablakok. Lépcsőházi vaskorlát. Épületbelső (térformálás): Utcai szárny történeti térstruktúrája.
34	HVEÉ – 044	18642	Ferencesek utcája 1.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	Az 19. és 20. század fordulójára megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: NY-ról zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (DNY-i toldás nélküli) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori későeklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (későeklektikus) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, rizalitok, stb.). Utcai kapcsolt-gerébtokos faablakok osztásrendje. Udvari zárterkély vaskorlátja. Lépcső kőszerkezetei és szecessziós kovácsoltvas korlátjai. Terrazzo-padlók. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra - közösségi belső terek és térkapcsolatok (kapualj és lépcsőház kialakítás).
35	HVEÉ – 045	18646	Ferencesek utcája 9.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század második felére kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, tört utcavonalú, T-alakú épület beépítési és telepítési módja. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült egyemeletes főtömeg (kubatúra udvari loggia nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: A 19. század második felére kialakult klasszicizáló, koraeklektikus architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata), meglévő építészeti részletei. Történeti fragmentumok: Korabeli (19. század második fele) utcai homlokzati részletek (emeleti nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és fogsoros főpárkány, vakolattükör kötényekben, sávozás, boltíves kapubejárat). Főszárny udvari pallótokos faablakai (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei), holkeres zárópárkánya. Kapualj boltozata. Épületbelső (térformálás): Kapualj formai és szerkezeti kialakítása. A földszintes udvari épületek nem képezik részét a védett értéknek.
36	HVEÉ – 047	18649	Ferencesek utcája 15.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. századi ház – építéskori elemeiben - történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19-20. század fordulójára kiépült utcai és udvari szárnyak tömege (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. századi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható elemei. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: középrizalit, főpárkány. Épületbelső (térformálás): - A D-i melléképület nem képezi részét a védett értéknek.
37	HVEÉ – 048	18651	Ferencesek utcája 19.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	Az 19. és 20. század fordulójára megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az udvari bővítések és tetőtér beépítés felépítményei nélküli, építéskori (19. és 20. század fordulója) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Utcai homlokzat: Építéskori eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (emeleti nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (eklektikus) utcai emeleti homlokzati részletek (tagozatok, nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő-, fölső öv- és konzolos főpárkány, rizalitok, stb.). Utcai kapcsolt-gerébtokos faablakok. Emeletig vezető lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. Beltérbe került pallótokos ablakok. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli lépcsőház kialakítása). Az udvari szárny – a nagyfokú átalakítása miatt – nem része a védett értéknek.
38	HVEÉ – 049	18653	Ferencesek utcája 23.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi házra a 19. és 20. század fordulójára ráépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés. Tömegformálás: Építéskori (19. és 20. század fordulója) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon. Főhomlokzat: Építéskori eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok és kapubejáró nyílászáróinak típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, kváderezés, felületképzések, stb.). Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron és belsőben pallótokos), osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Üzletportálok fölső vasrácsai. Kapualj udvari ajtója. Lépcső kőszerkezete és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Udvari holkeres zárópárkány. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
39	HVEÉ – 050	18656	Ferencesek utcája 29.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század közepére létrejött beépítés, majd a század második felében kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon. Főhomlokzat: Építéskori eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, arányai, anyaghasználata, faportálok és kapubejáró nyílászáróinak típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei). Történeti fragmentumok: Építéskori eklektikus utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, köténydíszek, felületképzések, stb.). Faszerkezetű végigfutó üzletportál, kapubejáró és vasrácsa. Udvari pincelejáró kőkerete. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (kapualj kialakítása).
40	HVEÉ – 052	18476/2	Ferencesek utcája 2.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. század végén létrejött sarok-beépítés, a D-i szárny a 19. század közepére, majd a századfordulóra nyerte el mai formáját. a 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés (földszinten üzletportálok, emeleten szobaablakok sora) jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az utcavonalon történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század első fele) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó meglévő építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (18-19. század) utcai homlokzati rend megmaradt és megismerhető elemei és a 20. század második felére kialakult archaizáló homlokzat arányai, főbb szerkesztése. Történeti fragmentumok: Az ablakok osztásrendszere és anyaghasználata, kovácsoltvas homlokzati konzol. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli emeleti belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása).
41	HVEÉ – 053	18471	Ferencesek utcája 8.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század második felére ráépült beépítés, amely a századfordulóra közel keretessé vált. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század első fele – 1865 előtti) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő és mellékszárnyakon. Főhomlokzat: Építéskori (19. századi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, korabeli ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, 18. századi kapunyílás, stb.). Udvari oldal balluszteres teraszkorlátja, és kőkeretes vasajtója. Főtömegen megmaradt építéskori utcai és udvari pallótokos faablakok (típusa, osztásrendszere, szerelvényei). Főlépcső kőszerkezete és vaskorlátja, K-i függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Kapualj boltozatai. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj éslépcsőház). A NY-i szárny, a K-i szárny földszintes része és az udvari melléképület nem képezi részét a védett értéknek.
42	HVEÉ – 054	18462/2	Ferencesek utcája 18.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század második felére ráépült L-alakú beépítés, amely a századfordulóra keretessé vált. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század – 1880 előtti) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. századi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (korabeli ablakok típusa, tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (18-19. századi) kapunyílás. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (szemöldök-,öv-könyöklő- és főpárkány, armírozás, 18. századi kapunyílás, stb.). Kapualj boltozatai. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (kapualj). A melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.
43	HVEÉ – 055	18453	Ferencesek utcája 26.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század végéig ráépült félkeretes beépítés. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) emeletes főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (ablakok tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) megmaradt utcai homlokzati részletek (szemöldök-, öv- és főpárkány, épületplasztikák, nyílás keretezések, stb.). Fennmaradt 18-19 századi épületszerkezetek. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra. Az udvari földszintes épületszárnyak nem képezik részét a védett értéknek.
44	HVEÉ – 056	18450	Ferencesek utcája 32.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi ház a 19. század végére nyerte el legértékesebb formáját, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült utcai L-alakú főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható elemei. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: törtvonalú, íves záródású oromzat, főpárkány és díszsora, bejárati ajtó (szerkesztése, osztása) és vasrácsa. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (18-19. század). Az udvari hátsó épületszárnyak nem képezik részét a védett értéknek.
45	HVEÉ – 057	18448	Ferencesek utcája 34.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi ház a 19. század második felére nyerte el legértékesebb formáját, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült utcai főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható (rekonstruálható) elemei. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: bejárati kapuzat kőkerete és kapuja (korabeli faszerkezet, vasalatok, szerelvények), szélső rizalitok, főpárkány. Udvari csorgókút. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (19. századi kapualj). Az udvari épületszárny és melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.
46	HVEÉ – 058	18448	Ferencesek utcája 36.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi ház a 19. század második felére nyerte el legértékesebb formáját, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend (faablakok tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata) megmaradt és feltárható (rekonstruálható) elemei. Udvari homlokzat: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: öv-, könyöklő- és főpárkány, ablakkeretezések. Udvari pallótokos ablakok. Függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Pincében lévő másodlagosan beépített faragott kőoszlopok. Udvari csorgókút. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (lépcsőház). A melléképület nem képezi részét a védett értéknek.
47	HVEÉ – 059	18446	Ferencesek utcája 38.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század második felére (1882.) ráépült U-alakú beépítés. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (Szánthó Antal által tervezett 1882.) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. század végi – Szánthó Antal által tervezett 1882.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (korabeli faablakok tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Utcai főszárny építéskori (19. századi) nyílásrendje (emeleti ablakok tengelye, típusa, osztásrendje, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (szemöldök-, öv-könyöklő- és főpárkány). Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (lépcsőház). A hátsó melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.
48	HVEÉ – 065	52106/1	Alsó-Makár dűlő 40.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	Az 1926-ban megépült présház a Makár-domb borvidékét jellemző épülettípus. Történeti, gazdaság-történeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1926) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (1926.) faoromzatos architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1926.) homlokzati részletek: faszerkezetű zárt veranda, konzolos-könyökös faoromzat, pinceajtó, lombfűrészes díszítések (mellvéd, oromdeszka), faragott faszerkezetű díszítések, deszkaoromzat, meglévő pallótokos faablakok és veranda üvegezése, korabeli rácsok. Építéskori belső ajtók és burkolatok. Látszó tégla felületek. Kerti kútház. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1926.) térstruktúra (ház és pince).
49	HVEÉ – 068	35314/9	Piroska utca 12.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 20. század elejére megépült villa történeti, értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Építéskori (századforduló) beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (századforduló) tömeg (manzárd-tetős kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (20. század eleje) rekonstruálható architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (20. század eleje) megmaradt homlokzati részletek: kő-tégla vegyes lábazati fal profil-téglával, fogsoros és gyöngysoros zárópárkány töredék, pinceajtó. Épületbelső (térformálás): Építéskori (20. század eleje) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok).
50	HVEÉ – 069	17538	Király utca 7.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század közepére mai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny korabeli tömegformálása, főhomlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. századi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (ablakok tengelyei, típusa, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, típusa, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata), holkeres főpárkány. Történeti fragmentumok: Építéskori eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, stb.). Udvari ajtó és pallótokos ablakok, alsó lépcsőházi ajtó, kőlépcső és öntöttvas lépcsőkorlát, Kapualj boltozatai. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (Kapualj és lépcsőház).
51	HVEÉ – 071	18645	Ferencesek utcája 7.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	Az 19. és 20. század fordulójára megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1895.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzat: Építéskori - Rácz Béla műépítész által tervezett - architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzat: É-i szárny építéskori (1895.) architektúrájának szerkesztése, megmaradt építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, aránya, anyaghasználata, faablakok típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (Rácz Béla műépítész által tervezett) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, rizalit, kváderezés, stb.). Utcai kapcsolt-gerébtokos faablakok osztásrendje. Kapualj építészeti részletei (párkányok, tagozatok, pilaszterek, hevederívek, boltozatok, lépcsőházi ajtó). Lépcsőház kovácsoltvas korlátja. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok) meglévő elemei: kapualj és lépcsőház kialakítása.
52	HVEÉ – 072	18634/1	Ferencesek utcája 11.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	A 18. századi ház helyén 1882-ben megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1882.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon. Utcai főhomlokzat: Építéskori - 1882-ben Baldauf János által tervezett - architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, faablakok befoglaló mérete, osztásrendszere anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1882-ben megépült) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, Zsolnay kerámia (pirogránit) díszítő elemek, tagozatok, emeleti nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, balluszterek, kváderezés, felületképzések, stb.). Kapubejáró boltozata. Kovácsoltvas zászlótartók. Épületbelső (térformálás): - Az átalakított belső tér kialakítása nem része a védett értéknek.
53	HVEÉ – 073	17535	Király utca 13.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	A 19. század végére (1896.) kiépült Pécsi Nemzeti Casino épülete történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1896.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (Schlauch Imre által kivitelezett 1896.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1896.) homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, felületképzések, attika képzés, rizalitok, timpanon oromzat, stb.). Kovácsoltvas zászlótartó. Építéskori beltéri építészeti elemek, szerkezetek. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli történeti térstruktúra (fennmaradt belső terek és térkapcsolatok).
54	HVEÉ – 074	17507	Király utca 14.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	A 19. század végére (1895.) kiépült emeletes lakóház és vigadó épülete történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, kettős saroktelket lefedő beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1895.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (Schlauch Imre által tervezett és kivitelezett 1895.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata, ablakok típusa). Történeti fragmentumok: Építéskori (1895.) homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, felületképzések, attika és kődíszei, rizalitok, oromzatok, konzolok, kovácsoltvas erkélyek és zászlótartó, kupola, stb.). Építéskori beltéri építészeti elemek, szerkezetek (pl. belső ajtók). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1895.) térstruktúra (korabeli belső térarányok, térkapcsolatok és szerkezetei). A D-i átépített szárny és a csatlakozó nyaktagok (lapostetős épületrészek) nem képezik részét a védett értéknek.
55	HVEÉ – 075	17523	Király utca 16.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	Az 1895-re megépült színház történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. A századfordulós Pécs emblematikus épülete. Beépítés: Építéskori (1895-1912.) beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1895.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Lang Adolf és Steinhardt Antal által tervezett, Schlauch Imre által kivitelezett) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, méretrendje, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1895.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkányok, pilaszterek, oszlopok, fríz, timpanon, erkélyek kőkonzoljai és mellvédjei, felületi tagolások és felületképzések, sávozás, hullámos-volutás oromzatok, attikafalak és mellvédek, faragott kődíszek, szobrok és reliefek, emléktáblák, díszműbádogozási elemek, stb.). Építéskori külső nyílászárók (szerkezet, szerelvények) és vasrácsaik. Belső tér korabeli részletei: lépcsők kőszerkezetei és kő korlátjai, kőfaragványok, stukkó- és kerámiadíszek, díszítőfestés, burkolatok, belső ajtók és szerelvényeik. Felújítások elemei: ÉNY-i nyaktag relieffel borított homlokzati falmezője. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1895.) térstruktúra (nézőtér, közönségforgalmi belső terek és térkapcsolatok), valamint az azokat alkotó korabeli tartószerkezetek. Az épületeket összekötő nyaktagok és telek DK-i részén álló bérház (1912.) nem része a védett értéknek.
56	HVEÉ – 080	4597	Barbakán tér 3.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az ezredfordulón (2003.) megépült emeletes lakó-, iroda és üzletház építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Tagolt beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (2003.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és belső): Építéskori (Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által tervezett) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, minden homlokzaton egységes anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (2003.) homlokzati részletek, közösségi belső terek építészeti elemei, szerkezetei (pl. belső ajtók). Épületbelső (térformálás): Építéskori (2003.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
57	HVEÉ – 081	4600	Barbakán tér 5-6.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az ezredfordulón (2001.) megépült emeletes lakó-, iroda és üzletház építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Tagolt beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (2001.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és belső): Építéskori (Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által tervezett) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, minden homlokzaton egységes anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (2001.) homlokzati részletek, közösségi belső terek építészeti elemei, szerkezetei (pl. belső ajtók). Épületbelső (térformálás): Építéskori (2001.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
58	HVEÉ – 082	41745/1	Buzsáki Imre u. 10.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Főépítmény építéskori (1924) tömege (kubatúrája tetőfelépítménnyel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek (kovácsoltvas loggia-korlát, főpárkány, emléktábla). Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend). A lapostetős udvari csatlakozó épületszárny nem része a védett értéknek.
59	HVEÉ – 083	41768	Buzsáki Imre u. 11.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Főépítmény építéskori (1924) tömege (kubatúrája tetőfelépítménnyel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: meglévő kapcsolt-gerébtokos faablakok és keretezésük, vas virágtartó könyöklőnél. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
60	HVEÉ – 084	41766	Buzsáki Imre u. 7.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Főépítmény építéskori (1924) tömege (kubatúrája tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: meglévő kapcsolt-gerébtokos faablakok és keretezésük, bejárati ajtó, vas virágtartók könyöklőnél. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
61	HVEÉ – 085	17310	Felsőmalom u. 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. századi ház átalakításaként 1985-re megépült lakóház építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1985.) tömeg (kubatúra) és az azt részben alkotó 19. századi tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és belső): Dévényi Sándor által tervezett architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat É-i megmaradt falszakasza és annak nyílástengelyei. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1985.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
62	HVEÉ – 086	18336	Hunyadi u. 11.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1934-1935-ben megépült lakóház (Papi otthon) történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Városfalhoz tapadó, T-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1934.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok (külső és belső): 1934-ben Pilch Andor által tervezett architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1934. Pilch Andor által tervezett) utcai homlokzati részletek (magas kőlábazat, nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő-, osztó- és főpárkány, bejárat fölötti feliratos kőtábla, utcai bejárati ajtó és rácsa). Kő kerítésoszlopok. Lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. É-i városfalszakasz és a Vaskapu emléktáblája. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1934.) térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház kialakítás).
63	HVEÉ – 088	44534	István akna 12.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep főtisztviselői épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kéményfej, ablak keretezések, vas virágtartó könyöklőnél. Korabeli belső ajtók. Tetőtéri szint padlójának lapburkolata. Kapubálványok. Gazdasági épület. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
64	HVEÉ – 090	44537	István akna 8.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kapcsolt-gerébtokos ablakok, ablak keretezés, vas virágtartó könyöklőnél. Korabeli belső ajtók. Kapubálványok. Gazdasági épület. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
65	HVEÉ – 091	44532	István akna 14.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep lakóépülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kapcsolt-gerébtokos ablakok, tetőtéri zsalugáter, ablakkeretezések, Korabeli belső ajtók és lépcső. Kapubálványok. Gazdasági épület. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
66	HVEÉ – 092	18495	Irgalmasok u. 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1885-re megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1885.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1884-ben Gianone Ágoston tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, fa anyaghasználata, ablakok típusa). Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei). Történeti fragmentumok: Építéskori (1885.) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, kváderezés, sávozás, rizalitok, tetőfelépítmények, utcai kapcsolt-gerébtokos ablakok). Főlépcső szerkezete, beltéri megmaradt korabeli ajtók. Kapualj kialakítása (boltozatok, boltívek, pilaszterek, díszítőfestés). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1885-1937.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).
67	HVEÉ – 093	17455	Irgalmasok u. 3.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház és a 19. század közepén épült földszintes bazár helyén, az 1888-ban megépült új „Házbazár” történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Tömegformálása, magas árkádos homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli funkcióra, utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1888.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori (1888-ban megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, fa anyaghasználata, ablakok osztásrendszere). Az árkádban lévő portálok 1940. utáni osztásrendszere. Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendje). Kőkonzolos függőfolyosó. Történeti fragmentumok: Építéskori (1888.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány (fakonzolos), sávozás, sarokarmírozás, rizalitok). Függőfolyosó kőkonzoljai és kovácsoltvas korlátja, főlépcső kőszerkezete és öntöttvas korlátja, NY-i bejárati ajtó és rácsa. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1888-1940.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).
68	HVEÉ – 094	18497	Irgalmasok u. 6.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1898-ra megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1898.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1898-ban Schneider Manó és Fülöp János tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli ablakok tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei). Történeti fragmentumok: Építéskori (1898.) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, sávozás). Főbejárati ajtó és récsa, udvari ajtó, kovácsoltvas erkély és lépcsőkorlát, kapualj szegmensíves boltozata. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1898.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).
69	HVEÉ – 095	18498	Irgalmasok u. 8.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1889-re kiépült emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1889.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1889-ben Baldauf János tervei alapján Misándi András által megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, ablakok mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1898.) Baldauf János által tervezett eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, pilaszterek, kváderezés-sávozás). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1889.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).
70	HVEÉ – 096	18499	Irgalmasok utcája 10. - Teréz u. 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1898-ban megépült bérház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Tömegformálása, homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli funkcióra, utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1898.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori (Schlauch Imre által 1898-ban tervezett és megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, ablakok fa anyaghasználata, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori (1898.) nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendje), főpárkány. Történeti fragmentumok: Építéskori (1898.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, köténydísz, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, sávozás, sarokrizalit, balluszteres attika, hullámdíszes sarokoromzat). Erkély kőkonzoljai és kovácsoltvas korlátja, főlépcső kőszerkezete és kovácsoltvas korlátja, csapadéküstöt tartó vaskonzol, D-i bejárati ajtó. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1898.) térstruktúra (kapualj, lépcsőház).
71	HVEÉ – 097	18526	Irgalmasok u. 20.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1886-ban megépült emeletes lakóház történeti és építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1886.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1886-ban Schlauch Imre tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Udvari homlokzat: Építéskori (1886-1937.) nyílásrend. Történeti fragmentumok: Építéskori (1886.) Schlauch Imre által tervezett eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, kváderezés, padlás szellőzők, stb.). Bejárati ajtó és rácsa. Kőlépcső és vaskorlátja. 19. századi belső ajtók. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1886-1936.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).
72	HVEÉ – 098	18549/2	Irgalmasok u. sarok és Rákóczi út 39/d.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A lakóépület 1940. és 1943. között épült, történeti és építészeti értékkel (Bauhaus és Art Deco), városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: 1940-1943. között megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Kőszeghy Gyula által tervezett -1940.) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, anyaghasználat). Történeti fragmentumok: A homlokzatok építéskori (1940-1943.) építészeti elemei: középrizalit, nyílás keretezések, üzletsor fölött kiülő párkány, portál kiosztás falpillérekkel, erkélyek mellvédjei (formaképzése és anyaghasználata), sarokképzés bejárattal, korabeli ablakok (egyesített szárnyú típus), főbejárati ajtó vasráccsal, fém házszámtábla, lépcsőházi íves üvegfal. Főlépcső szerkezete és korlátja. Lépcsőházi burkolatok. Korabeli lakásbejárati, lépcsőházi ajtók szerelvényeikkel. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1940-1943.) térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok - kapualj, lépcsőház kialakítása).
73	HVEÉ – 099	18605	Jókai u. 4. és Zrínyi u. 1-3.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1913-ban megépült városi palota történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1912-ben Pilch Andor által tervezett, 1913-ban megépült) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori, Pilch Andor által tervezett eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, anyaghasználata, faablakok, erkélyajtók és bejárati ajtók típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori (1913.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Függőfolyosók és előlépcsők kialakítása. Történeti fragmentumok: Építéskori (1912.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, öv-, könyöklő- és főpárkány, díszes kőkonzolok, kőoszlopok és faragott díszes boltívek, kőballuszteres mellvédek, kőelemekkel záró oromzatok kődíszekkel, épületplasztikák, reliefek, kővázák-kődíszek, kovácsoltvas erkélykorlátok, díszműbádogos elemek és díszek, stb.). Építéskori kapcsolt-gerébtokos faablakok, bejárati ajtók és vasrácsaik. Lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. A függőfolyosók és előlépcsők kovácsoltvas korlátjai. A kapualj-lépcsőházban lévő korabeli építészeti elemek, díszítések (lizénák, stukkók, vakolattükrök, terrazzo-padló, esetlegesen fellelhető díszítőfestés). Korabeli tartószerkezetek (pl. pinceboltozat, konzol kialakítás, stb.) Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház és kapualj kialakítás).
74	HVEÉ – 100	17601	József u. 17/1.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1913-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az építéskori (1913) tömeg, zártsorúság, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (1913.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány). Történeti eredeti utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása). Történeti fragmentumok: építéskori utcai eklektikus díszek, részletek, építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, rácsozatára és szerelvényeire. Az udvari függőfolyosók kovácsoltvas korlátai, lépcsőkorlátok. Épületbelső (térformálás): Történeti, eredeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas lépcsőkorlát.
75	HVEÉ – 101	17602	József u. 17/2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1913-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az építéskori (1913) telepítés, zártsorúság, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (1913.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány). Történeti eredeti utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása). Történeti fragmentumok: építéskori utcai eklektikus díszek, részletek, építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, rácsozatára és szerelvényeire. Az udvari függőfolyosók kovácsoltvas korlátai, lépcsőkorlátok. Épületbelső (térformálás): Történeti, eredeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas lépcsőkorlát.
76	HVEÉ – 102	17603	József u. 19.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1912-1913-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: Az építéskori (1912) telepítés, zártsorúság, T-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (1912.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány). Eredeti, tervszerinti utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása). Történeti fragmentumok: Építéskori utcai eklektikus díszek, részletek, zászlótartók, építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, rácsozatára és szerelvényeire. Épületbelső (térformálás): Történeti, Eredeti, terv szerinti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas lépcsőkorlát.
77	HVEÉ – 103	17218	József u. 40.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a 19. századi homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az építéskori (19. század elejei és a 20. század első felében átépített), hézagosan zártsorú beépítés. Tömegformálás: az utcai és udvari szárny építéskori tömege (19. század elejei és a 20. század első felében átépített), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: történeti utcai nyílásrend (3 ablak tengelyes, mellette egyenes záródású kerítéskapu), tömör kerítésfallal képzett hézagosan zártsorú utcai térfal. Történeti fragmentumok: zárópárkány. Épületbelső: 19. századi térszervezés.
78	HVEÉ – 104	17217	József u. 42.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a 19. századi homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az építéskori (19. század második felében kiépült) hézagosan zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: az építéskori (19. század második fele) utcai és udvari szárny tömege és az azokat alkotó építéskori tartószerkezetek (pinceboltozatok). Utcai főhomlokzat: történetileg kiépült utcai homlokzati architektúra és nyílásrend: (ajtó, 3 ablak, nyíláskeretezések, zárópárkány, pallótokos ablakok), tömör kerítésfallal képzett hézagosan zártsorú utcai térfal íves záródású kerítéskapuval. Történeti fragmentumok: építéskori külső ablakok (pallótokos, hatszemes) osztásrendszere és fa anyaghasználata, nyíláskeretezések, zárópárkány, építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezete és szerelvényei. Épületbelső: 19. századi térszervezés. Boltozott pince.
79	HVEÉ – 105	17209	József u. 39. és Kis-Flórián u. sarok	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén a 19. század első felében több ütemben kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 20. század első harmadára megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század első harmada) homlokzati architektúra és történeti nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, fa anyaghasználat). Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt 20. század első feléből származó építészeti elemei: kőlábazat, főpárkány, könyöklőpárkányok, lizénák- keretezések, sarok és szélső rizalit pártázatos oromzattal, nyíláskeretezések, utcai kapcsolt-gerébtokos ablakok, udvari pallótokos ablakok, pinceablakok és rácsaik, Udvari kijáratnak áthelyezett bejárati ajtó és kovácsoltvas rácsa. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel. Épületbelső (térformálás): Térstruktúra elemei a 20. század első feléből (kapualj).
80	HVEÉ – 106	41790	Karancs u. 12.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1914-1915. között megépült munkástelep tisztviselői lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (zárópárkány, látszó-tégla lábazat, kéményfejek, zsalugáterek (padláson), pallótokos- spalettás ablakok). Korabeli belső ajtók. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
81	HVEÉ – 107	41774	Karancs u. 7/1;/2;/3;/4	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1914-1915. között megépült munkástelep lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (zárópárkány, látszó-tégla lábazat, kéményfejek, 1 db. zsalugáter (tetőtéri ablakon). Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
82	HVEÉ – 108	41788/1	Karancs u. 8/1;/2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1914-1915. között megépült munkástelep lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (holkeres zárópárkány, látszó-tégla lábazat, pallótokos ablakok). Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
83	HVEÉ – 109	17548	Mária u. 6.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi utcai ház helyén 1905-ben megépült keretes beépítés. A ház a századforduló építészetének jellemző példája, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, keretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1905.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (1905.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (1905.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), függőfolyosók, zárópárkány. Történeti fragmentumok: Építéskori (1905.) utcai homlokzati részletek (nyílás keretezések, szemöldök-, könyöklő-, öv- és főpárkány, épületplasztikák, díszes fríz, rizalitok.). Főbejárati ajtó és vasrácsa. Kőlépcső és szecessziós vaskorlátja. Függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Korabeli külső és belső ajtók, pallótokos ablakok és szerelvényei. Lépcsőházi cementlapok. Pinceboltozatok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1905.) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Kapualj és lépcsőház kialakítása.
84	HVEÉ – 110	17549	Mária u. 8.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1905-ben megépült lakóház a századforduló építészetének jellemző példája, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1905.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (1905-ben Tichy Ödön által tervezett és épített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Az utcai és a K-i szárny építéskori (1905.) nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), függőfolyosók és fölé nyúló tetőkialakítás. Történeti fragmentumok: Építéskori (1905.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, épületplasztikák, díszes konzolsor, vakolattükrök, rizalitok, sávozás). Főbejárati ajtó szerelvényeivel (vasrács, pántok, kilincsek). Főlépcső szerkezete (az 1932-ben behúzott födém nélkül) és kovácsoltvas korlátja. Függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Korabeli külső és belső ajtók, pallótokos ablakok és szerelvényeik. Kapualj terrazzo burkolatai. Pinceboltozatok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1905.) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Kapualj és lépcsőház kialakítása. Az 1937. évben épült NY-i oldalszárny nem képzezi részét a védett értéknek.
85	HVEÉ – 111	17554	Mária u. 16/1.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi eredetű, 19. században kiépült hosszúház tárgyi része a 20. század első felében kapta mai megjelenését. Történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: A 20. század első felében kialakult architektúra szerkesztése, megmaradt építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Bejárati ajtó fölső íves bevilágítóval és ráccsal. Előtéri belső üvegajtó. 18. századi csehsüveg-boltozat. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (boltozott terek egysége). A 20-21. században épült udvari toldalékok nem képezik részét a védett értéknek.
86	HVEÉ– 116	17201	Mária u. 41.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi házra a 19. század második felében ráépülő és a századfordulóra mai formáját elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század vége) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (18-19. század fordulója) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (18-19. század fordulója) nyílásrend (nyílászárók tengelyei) Történeti fragmentumok: Építéskori (18-19. század fordulója) utcai eklektikus homlokzati részletek (nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő-, osztó és főpárkány, pilaszterek, épületplasztikák, rizalit). Bejárati ajtó vasrácsa. Korabeli belső ajtók, udvari pallótokos ablakok. Pinceboltozatok. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Az udvari kisebb toldalék nem képzezi részét a védett értéknek.
87	HVEÉ – 117	17202	Mária u. 43.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház a 19. században zártsorúvá bővült, majd 1912-re épült ki teljesen. A lakóház a századforduló építészetének jellemző példája, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes, tagolt beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1912.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (1912-ben Károlyi Emil által tervezett, majd megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (1912.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), zárópárkány. Történeti fragmentumok: Építéskori (1912.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, épületplasztikák, díszes konzolok, vakolattükrök, zárterkély, sávozás, hullámíves oromzat, oromzat díszei, stb.). Főbejárati ajtó és vasrácsa. Főlépcső kőszerkezete és kovácsoltvas korlátja. Kapualj és lépcsőház kerámia falburkolatai, terrazzo padlóburkolata. Kapualj díszítései (pilaszterek, hevederívek, boltozatok). Korabeli külső és belső ajtók, udvari pallótokos ablakok. Pinceboltozatok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1912.) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Kapualj és lépcsőház kialakítása.
88	HVEÉ – 118	17592	Megye u. 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi földszintes ház a 19. század végére nyerte el legértékesebb formáját, majd 1933-ban átalakították mai megjelenésére. Történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható (rekonstruálható) elemei. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt 19. századi építészeti elemei: főpárkány. Bejárati ajtó 1933-ból. Pinceboltozat. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (19. századi kapualj). Az udvari 20. századi toldalék nem képezi részét a védett értéknek.
89	HVEÉ –119	17618	Megye u. 6.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A lakóház 1903-ban épült, 1937-ig átalakították mai megjelenésére. Történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: 1903-ra megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (Schneider Manó által tervezett, 1903-1937. között kiépült) homlokzati architektúra és történeti nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, fa anyaghasználat). Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt 20. század első feléből származó építészeti elemei: főpárkány és fríz, kapcsolt-gerébtokos ablakok, pinceablakok, lizénák, bejárati ajtó és kovácsoltvas rácsa. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel. Pince poroszsüveg födéme. Épületbelső (térformálás): Térstruktúra a 20. század első felében (kapualj).
90	HVEÉ – 120	17256	Nagy-Flórián u. 14.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1872-ben épült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi – 1872) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (1872-ben Jársek Ágoston által épített, majd 1940-ben átépített) architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata), meglévő építészeti részletei. Történeti fragmentumok: Korabeli (1872-1940.) utcai homlokzati részletek (kovácsoltvas pincerács, bejárati kapu és vasrácsa). Városfal maradványa. Épületbelső (térformálás): Építéskori térstruktúra (kapualj kialakítása). A földszintes udvari épület nem képezi részét a védett értéknek.
91	HVEÉ – 121	17259	Nagy-Flórián u. 18.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. század végére több ütemben kiépült emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. század vége) romantikus architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata), meglévő építészeti részletei. Udvari főhomlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (tengelyek, méretek). Történeti fragmentumok: Korabeli (19. század vége) utcai homlokzati részletek (öv- és főpárkány, lizénák, díszített fríz, vakolt lábazat, ablakrácsok). Városfal maradványa. Épületbelső (térformálás): Történetileg kialakult térstruktúra.
92	HVEÉ – 122	18845/1-2	Szabadság út 27.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-ban megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1900-ban megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1900.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó téglafelületek, kő és tégla armírozás, tégla-boltívek, faragott faszerkezetű, lombfűrészes oromzatok, fachwerkes szerkezetek, osztó-, öv-, könyöklő és zárópárkány, fa erkélykorlátok, kovácsoltvas korlátok (előlépcső), ablakkeretezések, pallótokos faablakok, bejárati ajtó és vasrácsa, díszműbádogos szerkezetek (taréjrács, csúcsdísz, szélkakas), Kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Kő és vasszerkezetű kapubálványok és kőlábazatos tipizált vaskerítés. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1900.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).
93	HVEÉ – 123	18843	Kaffka Margit u. 3.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-ban megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1900-ban megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1900.) homlokzati részletek: vegyes kő-tégla lábazat, látszó téglafelületek, tégla-boltívek, faragott faszerkezetű oromzatok, osztó-, és könyöklő párkány, a korabeli ablakkeretezések. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1900.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
94	HVEÉ – 124	18859	Szabadság út 31.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-ban megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1900-ban megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1900.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó tégla boltívek és osztók, kő és tégla armírozás, faragott faszerkezetű előtető, osztó-, öv-, könyöklő és zárópárkány, torony mellvéd (átalakítás), lombfűrészes fa erkélykorlát, ablakkeretezések, pallótokos faablakok, bejárati ajtó és vasrácsa, Kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Tégla lábazatos és pilléres tipizált vaskerítés és ajtó. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1900.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).
95	HVEÉ – 125	18852	Kaffka Margit u. 4.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-19001-ben megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1901) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1901-ben megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1901.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó téglaívek és övpárkány, tégla armírozás, tégla-boltívek, faragott faszerkezetű oromzatok (dúcok, szarufavégek), könyöklő és zárópárkányok, ablakkeretezések, néhány pallótokos faablak, bejárati ajtó vasrácsa, díszműbádogos szerkezetek (csúcsdísz). Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Kőlábazatos tipizált vaskerítés. Alagcsövezés darabjai. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1901.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).
96	HVEÉ – 126	18851	Gizella u 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-19001-ben megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1901) tömeg (kubatúra a bővítmények nélkül) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1901-ben megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1901.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó téglaívek, osztósorok és felületek, faragott faszerkezetű oromzat (dúcok, szarufa végek), osztó-, könyöklőpárkányok, ablakkeretezések, lizénás vakolat keretezések, épületplasztikák, pallótokos faablakok, bejárati ajtó vasrácsa, díszműbádogos szerkezetek (csúcsdíszek, szélkakas), korabeli kúpcserepek, Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Kőlábazatos tipizált vaskerítés. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1901.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
97	HVEÉ – 127	18849	Móricz Zsigmond u. 1.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-1901-ben megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra az átalakítások és bővítmények nélkül) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1901-ben megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1901.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó tégla osztók, faragott faszerkezetű előtető oromráccsal, bejárati ajtó és vasrácsa. Kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Tégla lábazatos és pilléres tipizált vaskerítés és ajtó. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1901.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).
98	HVEÉ – 128	17194	Szent Mór u. 4.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A szecessziós lakóház 1912-ben épült, történeti és építészeti értékkel (Pilch Andor alkotása), városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: 1912-ben megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett és megépített) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, típus, fa anyaghasználat). Udvari homlokzatok: Megmaradt építéskori (1912.) részletek. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat építéskori (1912.) építészeti elemei: kőlábazat, nyílás keretezések, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány és fríz, lizénás tagolás, épületplasztikák, sarok-rizalit, kapcsolt-gerébtokos ablakok, pinceablakok, bejárati ajtó, kovácsoltvas virágtartók, tetőn szellőző-ablakok. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel. Pinceboltozat. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1912.) térstruktúra. Az udvari ÉNY-i toldalék nem képezi részét a védett értéknek.
99	HVEÉ – 130	6013	Mecsek-szentkúti harangláb	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi előzmény fölé 1930. körül megépült kápolna és harangláb történeti, vallástörténeti, tájképi értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Az 1930-as évekig kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Történetileg kiépült (18. század – 1930-as évek) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílások tengelyei, méretaránya). Fragmentumok: Történetileg kiépült (18. század – 1930. k.) homlokzati részletek: kútház lépcsője és vasajtói, öntöttvas csorgó, márványtábla „SZENT-KÚT” felirattal, szoborfülkék, látszó téglafelületek sarokarmírozással, tégla boltívek téglakeretezéssel, építéskori vasrácsok, felújított sisak és csúcs-kereszt, kőlépcső és kőfal. Falazott oltár és padka, harang és harangbak. Építménybelső (térformálás): Történeti belső téralakítás (kútház, kápolna).
100	HVEÉ – 131	332	Huszár u. 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1958-ban megépült lakóház építészettörténeti, ipartörténeti értékkel (paneltechnológia) bír. Eszmei érték: Magyarországon először Pécsen kifejlesztett, salak és keramzitbázisú, könnyűbeton paneltechnológiával készült első három épület egyike. Egyedi építő-ipartörténeti emlék. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1958.) tömeg (kubatúra bővítmény nélkül) és az azt alkotó építéskorabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Nagy Zoltán által tervezett és 1958-ban megépült) architektúra szerkesztése (homlokzati arányok), nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere). Fragmentumok: Építéskori (1958.) épületszerkezetek: panel tartó-, határoló- és válaszfalak, födémpanelok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1958.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
101	HVEÉ – 132	533/2	Dr. Veress Endre u. 5. (A és B)	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1961-ben megépült emeletes lakóház építészettörténeti, ipartörténeti értékkel (paneltechnológia) bír. Eszmei érték: Magyarországon először Pécsen kifejlesztett, salak és keramzitbázisú, könnyűbeton paneltechnológiával készült első emeletes épület. Egyedi építési-ipartörténeti emlék. Beépítés: Szabadonálló, sávházas beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1961.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskorabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (ÁÉTV által tervezett és 1961-ben megépült) architektúra szerkesztése (homlokzati arányok), nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere). Fragmentumok: Építéskori (1961.) épületszerkezetek: panel tartó-, határoló- és válaszfalak, födémpanelok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1961.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőházak).
102	HVEÉ – 133	3085	Batsányi u. 10.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1937-ben megépült lakóház építészettörténeti értékkel (Bauhaus), és városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadon álló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1937.) tömeg (kubatúra a bővítmények nélkül) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Hoffmann László által 1935-ben tervezett és 1937-ben megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1937.) homlokzati részletek: kőlábazat, régi látszó téglafelületek, íves övpárkány, bejárati előtető, megmaradt ablakok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1937.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
103	HVEÉ – 144	18465	Apáca u. 11.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 18. századi ház helyén, több ütemben 1903-ra kiépült emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Tömegformálása, homlokzati szerkesztése jellemző a korabeli utcaképre és az építési módra. A főhomlokzaton az átépítések után is öröklődő ''Isten szeme'' motívum hagyományosan a ház megnevezését is adja, egyedi értékké teszi. Beépítés: Történetileg kialakult utcavonal, zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1903-ig kiépült) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett és megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, ablakok fa anyaghasználata, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori (1903.) nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendje), függőfolyosó és kinyúló tető. Történeti fragmentumok: Építéskori (1903.) utcai homlokzati részletek (''Isten-szeme'' motívum, ornamentális épületplasztikák, gyöngysoros főpárkány, attika falak, kővázák, osztó- és könyöklőpárkányok, nyíláskeretezések, sávozás, lizénák). Bejárati kapu és vasrácsa. Kapualj udvari ajtója. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1903.) térstruktúra (kapualj, lépcsőház, függőfolyosó).
104	HVEÉ – 145	40345	Felsővámház u. 31.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 19. századi ház helyén, 1908-ban megépült földszintes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Hézagosan zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1908.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (Novákovics András által tervezett majd megépített – 1908.) architektúra szerkesztése, részletei és nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Udvari főhomlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (tengelyek, méretek). Történeti fragmentumok: Korabeli (1908.) utcai homlokzati részletek (osztó-, könyöklő-, szemöldök- és főpárkány, lizénák, díszített fríz, köténydíszek, ablak-keretezés, kapuépítmény pilaszterekkel és zárópárkánnyal, macskajárdás oromfal, pallótokos ablakok, épületplasztikák-stukkók). Udvari lombfűrészes ereszkialakítás, Korabeli udvari és belső faajtók, pallótokos ablak és szerelvényeik. Zsolnay cserépkályha. Borospince. Épületbelső (térformálás): Történetileg kialakult térstruktúra.
105	HVEÉ – 146	17597	József u. 9-11.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	Az 1938-ban megépült épületrészek építészeti (Bauhaus), történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az építéskori (1938) zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: építéskori (1938) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek (lapostetős kialakítás). Utcai főhomlokzat: építéskori (Forbát Alfréd által tervezett) homlokzati architektúra, történeti nyílásrend és nyílástengelyek. Történeti fragmentumok: történeti homlokzati részletképzések, díszítmények, kőlábazat-kialakítás, előtetők, építéskori külső nyílászárók osztásrendszere és anyaghasználata, lépcsőház kialakítása (belső burkolatok, korlátok). Épületbelső: 1938. évi, eredeti térszervezés, térstruktúra. Lépcsőház kialakítása.
106	HVEÉ – 147	17393	Munkácsy Mihály u. 18.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A szecessziós lakóház 1925-ben épült, történeti és építészeti értékkel (Pilch Andor alkotása), városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Kezdetben zártsorú, oldalhatáron álló beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: 1925-ben megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett majd Langa Gyula által megépített) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, típus, fa anyaghasználat). Udvari homlokzatok: Építéskori (1925.) nyílásrend (tengelyek, méretek) és fennmaradt részletek. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat építéskori (1925.) építészeti elemei: középrizalit oromzattal, nyílás keretezések, kapu szemöldök-párkánya, könyöklő- és konzolos főpárkány, lizénás tagolás-keretezés, kapcsolt-gerébtokos ablakok, főbejárati ajtó kovácsoltvas ráccsal. Belső kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Függőfolyosó és kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1925.) térstruktúra (kapualj, lépcsőház).
107	HVEÉ – 148	17362	Perczel Miklós u. 26.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 18., majd 19. századi ház helyén a 20. század elején megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (20. század eleje) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század eleje) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló mérete és alakja, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Főszárny építéskori (20. század eleje) nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló mérete és alakja, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (20. század elejéig megépült) utcai homlokzati részletek (kőlábazat, zárterkély konzoljai és pilaszterei, nyíláskeretezések, osztó-, könyöklő- és gyöngysoros főpárkány, szemöldök díszek, ívelt párkányú oromzárás, ornamentika, falfülke, sávozás.). Bejárati ajtó és vasrácsa. Udvari kijáró ajtó, korabeli lakásbejárati ajtók, lépcsőházi ablakok, terrazzo burkolatok. Kőlépcső és kovácsoltvas lépcsőkorlát. Épületbelső (térformálás): Építéskori térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok – lépcsőház, kapualj kialakítása). Az udvari toldott oldalszárny nem része a védett értéknek.
108	HVEÉ – 150	17421	Rákóczi út 61.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 19. századi ház helyén a 20. század elején megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (20. század eleje) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század eleje) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, az ablakok osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Főszárny építéskori (20. század eleje) nyílásrendje (a függőfolyosók üvegfala nélkül a nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (20. század elejéig megépült) utcai homlokzati részletek (kőlábazat, pilaszterek, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és főpárkány, épületplasztikák, díszített faszerkezetű tetőablak, csúcsdísz, virágtartó rácsok). Kőlépcső és kovácsoltvas lépcsőkorlát. Függőfolyosók kovácsoltvas korlátjai. Épületbelső (térformálás): Építéskori térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok – lépcsőház, kapualj kialakítása).
109	HVEÉ – 151	17418	Rákóczi út 63.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 19. századi ház helyén 1933-ra kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1933.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (Kállay Emil által 1933-ban tervezett és Tarján Benő által megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (1933.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1933.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, osztó-, könyöklő- és főpárkány, szemöldök díszek, vakolattükrök, épületplasztikák - rozetták). Bejárati ajtó és vasrácsa. Korabeli ablakok, hálós mintájú cementlap burkolatok. Kőlépcső és kovácsoltvas lépcsőkorlát. Épületbelső (térformálás): Történetileg 1933-ra kialakult térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok – lépcsőház, kapualj kialakítása).
110	HVEÉ – 152	18428	Szent István tér 5.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 19. századi ház helyén a század végén (1890. körül) megépült, majd 1910-ben átépített emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1910.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (1910. Pilch Andor által átalakított) eklektikus, neoreneszánsz architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendszere, díszítései, anyaghasználata, ablaktípus). Történeti fragmentumok: Építéskori (1910-ig készült) homlokzati részletek (kiülő, profilozott lábazat, nyíláskeretezések, rizalitok, pilaszterek, timpanonok, fogsoros osztó-, öv-, szemöldök-, könyöklő- és konzolsoros főpárkány, sávozás és armírozások, balluszteres mellvédek, felületképzés, erkély konzoljai és elemei, képszék- és kötény-díszek, épületplasztikák, stb.). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1910.) történeti térstruktúra megmaradt elemei (közösségi belső terek és térkapcsolatok).
111	HVEI – M/2	18472	Ferencesek u. 6.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Középkori, majd 18. századi eredetű, a 19. század második felére kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg a 19. század második felére kialakult zártsorú beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült egyemeletes főtömeg (kubatúra a 20. századi bővítmény nélkül) és az azt alkotó 19. századi tartószerkezetek. Utcai homlokzat: A 19. század második felére kialakult architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), meglévő korabeli építészeti részletei. Történeti fragmentumok: Megismert és megismerhető korabeli (középkortól a 19. század második feléig) utcai homlokzati részletek (pl. övpárkány, főpárkány, boltíves kapubejárat). Kapualj és földszinti terek boltozatai. Korabeli boltívek kapualjban és szerkezeti falakban. Ajtó kőkerete a kapualjban. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (középkortól a 19. század második feléig). Meglévő korabeli belső terek és térkapcsolatok (Kapualj). A 20. század végén készült udvari bővítmények nem képezik részét a védett értéknek.
112	HVEI – M/3	18524/1	Irgalmasok u. 16.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1893-ban megépült emeletes lakóház történeti és építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1893.) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1893-ban Schlauch Imre tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Udvari homlokzat: Építéskori (1893.) nyílásrend (ablakok tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1893.) Schlauch Imre által tervezett eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, timpanonos szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, padlás szellőzők – díszített képszék, balluszteres ablakkötények, sávozás, stb.). Bejárati kapu és szerelvényei, lépcsőházi ajtó és vasrácsa. Kőlépcső és kovácsoltvas korlátja. 19. századi belső ajtók. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1893.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház, árkád).
113	HVEI – M/4	18559/1	Jókai Mór u. 10.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1904-ben megépült Postapalota történeti, ipartörténeti (Zsolnay-termékek), építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A századfordulós Pécs emblematikus eklektikus épülete. Beépítés: keretes, kettős sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (Balázs Ernő által tervezett és Schlauch Imre által 1904-ben kivitelezett) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Balázs Ernő által tervezett és Schlauch Imre által kivitelezett) eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei (anyaghasználata, színe), nyílásrendje (külső nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1904.) utcai homlokzati részletek: rizalitok, díszes oromzatok és attikák, erkély korláttal és konzolokkal, nyíláskeretezések, osztó-, öv-, könyöklő-, szemöldök és főpárkányok, frízek díszei, kétszintes sarokoszlopok, pilaszterek, lizénák, timpanonok, szoborfülkék kváderezés, látszó téglafelület, épületplasztikák, szobrok, reliefek. Zsolnay-gyár termékei: baldachinos szoboralakok (Apáti Abt Sándor szobrászművész alkotásai), mázas magyar címer, oromdíszek, díszítő kerámia elemek és betétek (stilizált virágos betétek), pirogránit domborművek és a mázas tetőcserép kúpcserepekkel és csúcsdíszekkel, belsőépítészeti díszítő elemek és burkolatok. Bejárati ajtók és vasrácsaik. Kapcsolt-gerébtokos ablakok és kovácsoltvas rácsaik. Beltéri szerkezetek: kőlépcsők és kovácsoltvas korlátjaik, oszlopok, boltozatok, korabeli belső ajtók szerelvényeikkel, stukkók, vakolat díszítések, díszítőfestés, korabeli burkolatok. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1904.) térstruktúra (közönségforgalmi, közösségi belső terek és térkapcsolatok - pl. bejárati árkádsor, előtér-lépcsőház kialakítás).
114	HVEI – M/5	4060/1	József A. u. – Petőfi u. sarok	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1920. körül épült lakóház-együttes a korabeli Pécs kiemelkedő, nagyszabású beruházása volt. Várostörténeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Építéskori (1920. körül) beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1920. körül) épülettömegek (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Az egységek kapcsolódása. Homlokzatok: Építéskori (1920. körül) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1920. körül) homlokzati részletek (kőlábazat, lizénás tagolás, nyílás keretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkányok, vakolattükrök, timpanonok, timpanonos oromzatok, lizénák, pilaszterek, kapuk kőkerete, bejárati ajtók és vasrácsaik, épületplasztikák, kőcímer és relief, ). Kőlépcsők és kovácsoltvas korlátjaik. Eredeti ablakok, lakásbejárati és belső ajtók szerelvényeikkel. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli (1920. körül) térstruktúra (közösségi terek és térkapcsolatok, működési rend – kapualjak és lépcsőház kialakítások.
115	HVEI – M/8	16690	Király u. 69.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. század végén megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: történetileg kialakult „L”-alakú zártsorú beépítés és telepítési mód, utcai homlokvonalak. Tömegformálás: az építéskori (19. század vége) utcai és udvari szárny tömege (szintszám, tetőformák, lépcsőház), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: építéskori (19. század vége) historizáló utcai főhomlokzati architektúra, történeti utcai emeleti nyílásrend és nyílástengelyek. Történeti fragmentumok: építéskori utcai homlokzati részletek (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, sarokarmírozás, öntöttvas erkély), építéskori külső emeleti nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása). Belső terek fellelhető díszítései: 19. századi díszítőfestés, stukkók.
116	HVEI – M/9	16692	Király u. 71.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. század végén megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés, utcai homlokvonalak. Tömegformálás: az építéskori (19. század második fele és vége) tömeg (szintszám, tetőforma), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: építéskori historizáló (romantikus, neobarokk és neogót építészeti elemek) utcai főhomlokzati architektúra, történeti utcai és udvari, földszinti és emeleti nyílásrend és nyílástengelyek. Történeti fragmentumok: építéskori utcai homlokzati részletek (eklektikus díszítmények – részletek: épületplasztikák, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, öntöttvas erkély, kovácsoltvas felülvilágító rácsok), építéskori külső és belső földszinti és emeleti nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata, korabeli szerelvényei (kivétel a két üzletportál cserélt nyílászárói). Korra jellemző épületszerkezetek. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása). Belső terek díszítései: fellelhető 19. századi díszítőfestés, stukkók.
117	HVEI – M/10	16694	Király u. 73.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. század végén megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés, anyaghasználat jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód, utcai homlokvonalak. Tömegformálás: az építéskori (19. század vége) tömeg (szintszám, tetőforma), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: építéskori kései historizáló utcai főhomlokzati architektúra (minden építészeti elemében), történeti utcai és udvari, földszinti és emeleti nyílásrend és nyílástengelyek. Történeti fragmentumok: építéskori utcai homlokzati részletek (eklektikus díszítmények – részletek: épületplasztikák, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, öntöttvas konzolos erkély és vaskorlát, kovácsoltvas ajtórácsok), építéskori külső és belső földszinti és emeleti nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata, korabeli szerelvényei. Korra jellemző megmaradt épületszerkezetek (pl. lépcsőkorlát), tartószerkezetek. Kossuth Lajos utcai névtábla. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása). Belső terek díszítései: fellelhető 19. századi díszítőfestés, stukkók.
118	HVEI – M/14	17361	Perczel u. 28.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi eredetű lakóház a 20. század elejére nyerte el a mai formáját. A többször átalakult, bővült ház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A késő-barokk lakóház az alacsony alsó szintből fakadóan jellegzetes egyedi eleme a történeti városrésznek. Beépítés: Történetileg kialakult hézagosan zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (20. század elejére kialakult) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század elejére kialakult) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (barokk kortól a 20. század elejéig kiépült) utcai homlokzati részletek (középrizalit, nyíláskeretezések, osztó- és főpárkány, szemöldök- és köténydíszek, sávozás, pallótokos ablakok, színes csempék). Belső díszítőfestés nyomai. Bejárati ajtó. Kéményfej. Külső lépcső öntöttvas korlátja. Fennmaradt fafödém. Épületbelső (térformálás): Építéskori (barokk kortól a 20. század elejéig kiépült) térstruktúra (kapualj kialakítása).
119	HVEI – M/15	18482	Széchenyi tér – Hunyadi szobor	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A szobor eszmei, művészettörténeti, kultúrtörténeti, politikatörténeti értéket hordoz. Az emlékmű-szobor megfogalmazása jellemző a korra és az alkotóra. Ezért általános és egyedi értékekkel bír. Beépítés: szabadon álló, a szobor térbeli pozíciója, eredeti elhelyezése. Tömegformálás: a szobor és talapzat egésze. Anyaghasználat: talapzata mészkő, szobortest bronz. Történeti fragmentumok: feliratok a talapzaton.
120	HVEÉ-153	1699/1	Pécs, Kovács Béla u. 33.	20/2019. (V.30.)	2019. 05. 31.	Az utcai „L” alakú főszárny: - telepítési módja, - tömege, - alagsorban és pincében lévő poroszsüveg födém szerkezete, - udvari árkádíves veranda, - utcai homlokzat alagsori nyílásrendje és nyílászáróinak szerkezete, - történeti fragmentumok: utcai homlokzat főpárkányzata, felső osztópárkányzata, padlásszellőzői, lizénás és stukkós díszítményei, lakószobák patronált, ornamentális, vonalazott díszítőfestései. Az udvari gazdasági épület nem képezi részét a védett értéknek.
121	HVEÉ-154	41788/2	Karancs u. 8/2.	32/2019. (IX.25.)	2019. 09. 26.	Az 1914-1915. között megépült munkástelep lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (holkeres zárópárkány, látszó-tégla lábazat, pallótokos ablakok). Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
122	HVEÉ-155	44535	István akna 10.	32/2019. (IX.25.)	2019. 09. 26.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep lakóépülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kapcsolt-gerébtokos ablakok, ablakkeretezések. Korabeli belső ajtók és lépcső. Gazdasági épület. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
123	HVEÉ-156	16639	Búza tér 2.	32/2019. (IX.25.)	2019. 09. 26.	A 18. századi ház a 19. század végére nyerte el mai megjelenését, amikor a vásártér felé sarokbeépítéssel bővült. A lakóház földszinti üzletekkel történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú sarokbeépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele) utcai főtömeg és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzatok: Építéskori (1882. körüli) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, pilaszterek, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, középrizalit, stb.). Kapcsolt-gerébtokos utcai ablakok, ökörszem tetőablakok. Korabeli kéményfejek. Lépcsőházi vaskorlát. Épületbelső (térformálás): Utcai szárny történeti térstruktúrája. A ház D-i végén lévő 4 tengelyes 20. századi bővített szakasz nem része a védett értéknek.
124	HVEÉ-157	17661	Megye utca 17.	7/2020. (III.12.)	2020. 03. 13.	19. századi eredetű, mai megjelenésével kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. (utcai „L” alakú főszárny, udvari mellékszárny). Tömegformálás: Építéskori, a 19. század első felében kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépítményen és a melléképületen egyaránt. A korabeli tömegképzés módja, a tömegelemek hierarchiája megőrződött, védendő. Főhomlokzat: Építéskori klasszicista architektúra építészeti részletei, homlokzati szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata) szintén védendő. Védendő történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat holkeres főpárkánya, építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, kőkeretes fa bejárati ajtó, homlokzati díszek összessége: kő lábazat, reliefek, faltükrök, középrizalit, pilaszterek, rocaille-os ovális padlásablak. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra. A melléképületek (K-i toldalék) nem képezik részét a védett értéknek.
125	HVEÉ-158	4956	Nyár utca 8.	24/2021. (VI.17.)	2021.06.17.	Az 1904-ben megépült Állami gyermekmenhely jelentős városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítés. Homlokzatok: A modern módon historizáló, szecessziós jegyeket hordozó épület homlokzati tagolása, architektúrája, anyaghasználata, jellemző nyílásrendje, a nyílászárók, a vakolat eredeti színei.
126²⁸⁸	HVEÉ-159	3206	Kürt u. 2	.../2026.(...)	2026...	Az 1961-65. között Kerekes István tervei alapján épült központi konyha- és kazánházépület várostörténeti és településképi jelentőséggel bír, a 20. század második felének kiemelkedő modernista építészeti alkotása. Tömegformálás: az egykori konyha- és kazánház-szárny építéskori (1961-65.) tömege (kubatúrája), azonban a konyhaszárny egykori legfelső gépészeti szintje átalakítható, bontható. Homlokzatok: az egykori konyha- és kazánház-szárny nyugati és keleti homlokzatán az ablakok építéskori (1961-65.) nyílásrendje (nyílástengelyei és nyílásméretei), az egykori konyhaszárny déli homlokzatán a terméskő burkolatú szinteken az ablakok építéskori (1961-65.) nyílásrendje (nyílástengelyei és nyílásméretei), az egykori kazánház-szárny északi homlokzatán az ablakok építéskori (1961-65.) nyílásrendje (nyílástengelyei és nyílásméretei) és a nyugati három pillérköz nyílásrendje (tömör felületeinek és megnyitásainak mérete). Fragmentumok: az egykori konyhaszárny nyugati, keleti és déli homlokzatainak építéskori (1961-65.) ciklopkő-burkolata, az építéskori (1961-65.) körkeresztmetszetű pillérsor az egykori konyhaszárny nyugati és déli homlokzatán, a déli homlokzat keleti homlokzatra is átforduló építéskori (1961-65.) mellvédfalas-pilléres kialakítása és az udvarszintre vezető lépcsőszerkezet. Épületbelső (térformálás): az egykori konyhaszárny építéskori (1961-65.) négykarú lépcsőházi kialakítása, lépcsői és lépcsőházi falazott korlátszerkezetei, az építéskori (1961-65.) fémszerkezetű üvegezett lépcsőházi ajtók megjelenése, alumínium fogódzói, az egykori konyhaszárnyban lévő teherliftek építéskori (1961-65.) pozíciója, ajtói, rácsszerkezetei, de a felvonógépészet cseréje lehetséges. A középső egykori garázsszárny átalakítható, bontható. Az egykori kazánházhoz csatlakozó kémény nem képezi részét a védett értéknek.

2. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez²⁸⁹

Helyi értékvédelemre javasolt épületek jegyzéke

	Hrsz.	Cím	Az ingatlan megnevezése
1	0386/1 hrsz.	Melegmányi út 0386/1 hrsz.	Vadászház
2	0491/2 hrsz.	Melegmányi út 1.	Kozári vadászház
3	0504/6 hrsz.	Petőfi akna 1/1.	Lakóház
4	0559/1 hrsz.	Melegmányi út 3	Panzió és étterem
5	0763/2 hrsz.	Petőfi akna 1/1	Büfé épület
6	0970/12 hrsz.		Kőkereszt
7	1206 hrsz.	Rácvárosi út 27.	Lakóház
8	15430 hrsz.	Székely Bertalan u. 14-12.	Lakóház
9	15431 hrsz.	Székely Bertalan u. 14-12.	Lakóház
10	15441 hrsz.	György u. 7. 15441 hrsz.	Lakóház
11	15468/2 hrsz.	Székely Bertalan u. 22.	Lakóház
12	15502/1 hrsz.	Antónia u. 15.	Lakóház
13	15509 hrsz.	Antónia u. 5/a.	Szőlőhegyi villa-lakóház
14	15517 hrsz.	Antónia u.1/a.	Villa-lakóház
15	15584/3 hrsz.	Hunyadi J. u. 47.	Lakóház
16	15586/1 hrsz.	Hunyadi J. u. 43.	Lakóház
17	15587 hrsz.	Hunyadi J. u. 41.	Lakóház
18	15593 hrsz.	Hunyadi J. u. 35.	Lakóház
19	15607 hrsz.	Hunyadi J. u. 36.	Lakóház
20	15614 hrsz.	Hunyadi J. u. 48.	Lakóház
21	15619 hrsz.	Hunyadi J. u. 56.	Lakóház
22	15620 hrsz.	Hunyadi J. u. 58.	Lakóház
23	15623/1 hrsz.	Hunyadi J. u. 62.	Lakóház
24	15794 hrsz.	Ilona u. 20-22.	Lakóház
25	1601 hrsz.	Fő u. 34.	Lakóház
26	16086 hrsz.	Nap u. 17.	Lakóház
27	16102 hrsz.	Ótemető u. 30.	Lakóház
28	16119 hrsz.	Ignác u. 6.	Lakóház
29	16127 hrsz.	Tettye u. 35.	Lakóház
30	16129 hrsz.	Tettye u. 39.	Lakóház
31	16136 hrsz.	Tettye u. 53.	Lakóház
32	16142 hrsz.	Tettye u. 55.	Lakóház
33	16169 hrsz.	Barátúr 11.	Lakóház
34	1619 hrsz.	Fő u. 56.	„L” alakú lakóház emeletes melléképülete
35	16219 hrsz.	Tettye tér 7.	Volt szőlőhegyi villa, ma lakóház
36	16225 hrsz.	Tettye tér 3.	Lakóház
37	1650 hrsz.	Fő u. 60.	Emeletes ház
38	16563 hrsz.	Király u. 79.	Emeletes eklektikus lakóház
39	16564 hrsz.	Király u. 81.	Emeletes eklektikus lakóház
40	16565 hrsz.	Király u. 83.	Emeletes lakóház, földszinten üzlettel
41	16567 hrsz.	Király u. 87.	Lakóház
42	16569 hrsz.	Király u. 91.	Lakóház
43	16728 hrsz.	Ágota u. 5.	Lakóház
44	16730 hrsz.	Ágota u. 1-3.	Lakóház
45	16734 hrsz.	Felsőhavi u. 7.	Lakóház
46	16741 hrsz.	Vince u. 14.	Lakóház
47	16744 hrsz.	Vince u. 20.	Lakóház
48	16746 hrsz.	Vince u. 24.	Lakóház
49	16763 hrsz.	Majtényi u. 13.	Lakóház
50	16789 hrsz.	Majtényi u. 22.	Lakóház
51	16848 hrsz.	Kisboldogasszony u. 30.	Lakóház
52	16866 hrsz.	Böck János u. 12.	Lakóház
53	16913 hrsz.	Karmelita köz 5.	Lakóház
54	16915 hrsz.	Vince u. 29.	Lakóház
55	16918 hrsz.	Vince u. 35.	Régi malom, ma lakóház
56	16932/1 hrsz.	Gáspár u. 1.	Lakóházak, régi malomépület
57	16975 hrsz.	Vince u. 5.	Lakóház
58	16978 hrsz.	Ágota u. 1-3.	Lakóház
59	16981 hrsz.	Majorossy Imre u. 20.	Lakóház
60	16982 hrsz.	Majorossy Imre u. 22.	Lakóház
61	17012 hrsz.	Domonkos u 1.	Lakóház
62	17017 hrsz.	Kálvária, u. 12.	Lakóház
63	17018 hrsz.	Kálvária u. 14.	Lakóház
64	17027 hrsz.	Majorossy Imre u. 31.	Lakóház
65	17028 hrsz.	Majorossy Imre u. 33.	Lakóház
66	17045 hrsz.	Majorossy Imre u. 37.	Lakóház
67	17061 hrsz.	Tettye u. 3.	Lakóház
68	17067 hrsz.	Tettye u. 15.	Lakóház
69	17069 hrsz.	Tettye u. 19.	Lakóház
70	17074 hrsz.	Tettye u. 29.	Lakóház
71	17080 hrsz.	Zöldfa u. 22.	Lakóház
72	17084 hrsz.	Zöldfa u. 14.	Lakóház
73	17086 hrsz.	Zöldfa u. 10.	Lakóház
74	17089 hrsz.	Zöldfa u. 4.	Lakóház
75	17150 hrsz.	Anna u. 35.	Lakóépület
76	17160 hrsz.	Kis-Flórián u. 19.	Lakóépület
77	17161 hrsz.	Papnövelde u. 8.	Lakóépület
78	17167 hrsz.	Anna u. 21.	Lakóépület
79	17171/1 hrsz.	Szent Mór u. 10.	Lakóépület
80	17171/2 hrsz.	Szent Mór u. 10.	Lakóépület
81	17179 hrsz.	József u. 33.	Lakóépület
82	17180 hrsz.	Anna u. 28.	Lakóépület
83	17187 hrsz.	József u. 36.	Lakóépület
84	17188 hrsz.	József u. 34.	Lakóépület
85	17199 hrsz.	Mária u. 37.	Lakóépület
86	1720 hrsz.	Tettye u. 1.	Lakóház
87	17203 hrsz.	Mária u. 45.	Lakóépület
88	1724 hrsz.	Kovács Béla u. 46.	Lakóház
89	17249 hrsz.	Nagy-Flórián u. 2.	Lakás, üzlet, iroda
90	17251 hrsz.	Nagy-Flórián u. 6.	Lakóépület
91	17252 hrsz.	Nagy-Flórián u. 8.	Lakóépület
92	17254 hrsz.	Nagy-Flórián u. 12-12/1	Lakóépület
93	17255 hrsz.	Nagy-Flórián u. 12-12/1	Lakóépület
94	17257 hrsz.	Nagy-Flórián u. 16.	Lakóépület
95	17274 hrsz.	Mária u. 18.	1905-ben épült bábszínház
96	17275 hrsz.	Szent Mór utca 2.	Lakóépület
97	17277 hrsz.	János u. 5/1.	Földszintes két egységre osztott lakóház
98	17278 hrsz.	János u. 5/2.	Földszintes két egységre osztott lakóház
99	17290 hrsz.	János u. 18.	Kétszintes lakóépület
100	17293/1 hrsz.	János u. 12.	Kétszintes lakóépület
101	17320 hrsz.	Líceum u. 9.	Lakóépület
102	17359 hrsz.	Perczel u. 32.	Lakás, iroda, orvosi rendelő
103	17368 hrsz.	Munkácsy Mihály u. 29.	Lakóépület
104	17373 hrsz.	Munkácsy Mihály u. 39.	Lakóépület
105	17375 hrsz.	Munkácsy Mihály u. 43.	Lakóépület
106	17411/1 hrsz.	Felsőmalom u. 16/1.	Lakás, iroda, rendelő
107	17417/2 hrsz.	Rákóczi u. 65.	Egészségügyi intézet, üzlet, lakás
108	17464 hrsz.	Munkácsy Mihály u. 4.	Lakás, gyógyszertár, iroda, üzlet, rendelő
109	17471 hrsz.	Bercsényi Miklós u. 4.	Lakóépület
110	17478 hrsz.	Perczel u. 20.	Bm. Hadkiegészítő Parancsnokság
111	17481 hrsz.	Munkácsy Mihály u. 23.	Lakóépület
112	17487 hrsz.	Munkácsy Mihály u. 11.	Lakás, rendelő, iroda
113	17490 hrsz.	Munkácsy Mihály u. 5.	Lakóépület
114	17492 hrsz.	Munkácsy Mihály u. 1.	Lakás, gyógyszertár, iroda, üzlet
115	17506 hrsz.	Perczel u. 19.	Iroda, üzlet
116	17510 hrsz.	Perczel u. 13.	Lakás, üzletek
117	17511 hrsz.	Perczel u. 11/1.	Lakóépület
118	17514 hrsz.	Széchenyi tér. 1. Király u. 2.	Polgármesteri Hivatal, vendéglátó egységek, Tourinform iroda
119	17539 hrsz.	Király u. 5.	Palatinus szálló
120	17555 hrsz.	Szent Mór u. 1.	lakóház
121	17558 hrsz.	Mária u. 27.	Lakóépület
122	17563 hrsz.	Mária u. 23.	Lakóépület
123	17565/4 hrsz.	József u. 20.	Lakóépület
124	17575 hrsz.	Mária u. 9.	Lakóépület/irodaház
125	17578 hrsz.	Mária u. 7.	Lakóépület
126	17579 hrsz.	Mária u. 5.	Lakóépület
127	17594 hrsz.	József u. 3.	Lakóépület
128	17604 hrsz.	József u. 21.	Lakóépület
129	17607 hrsz.	Anna u. 20.	„Megújulás” Családterápiás Intézet és lakások
130	17608 hrsz.	Anna u. 18.	Lakóépület
131	17613 hrsz.	Anna u. 8.	Lakóépület
132	17621 hrsz.	Anna u. 3.	Lakóépület
133	17622 hrsz.	Anna u. 5.	Lakóépület
134	17623 hrsz.	Anna u. 7.	Lakóépület
135	17624 hrsz.	Anna u. 9.	Iroda
136	17626 hrsz.	Anna u. 13.	Lakóépület
137	17627 hrsz.	Anna u. 15.	Lakóépület
138	17632 hrsz.	Szent Mór u. 13.	Lakóépület
139	17634 hrsz.	Szent Mór u. 17.	Lakóépület
140	17639 hrsz.	Megye u. 16.	Lakóépület
141	17640 hrsz.	Megye u. 14.	Üzlet, iroda, lakás
142	17647 hrsz.	Megye u. 13.	Állatorvosi rendelõ és lakás
143	17651/2 hrsz.	Megye köz 7/2.	Üzletek, és lakás
144	17652 hrsz.	Pécs, Hunyadi János u. 4.	Lakás, hittanterem, iroda
145	17653 hrsz.	Hunyadi János u. 6.	Lakás, üzlet
146	17656 hrsz.	Papnövelde u. 2.	Utcafronti épület
147	17662 hrsz.	Megye u. 19.	Lakóépület
148	17663 hrsz.	Megye u. 21.	Bm. Testnevelési és Sporthivatal
149	17683 hrsz.	Papnövelde u. 5.	Szobor
150	17724 hrsz.	Kálvária u. 28.	Lakóház
151	17741 hrsz.	Szőlő u. 2.	Lakóház
152	17742 hrsz.	Szőlő u. 4.	Lakóház
153	17744 hrsz.	Derkovits u. 6.	Homlokzati kerámia
154	17834 hrsz.	Mihály u. 1.	Lakóház
155	17867 hrsz.	Virág u. 5.	Lakóház
156	17896 hrsz.	Mihály u. 10.	Lakóház
157	17949 hrsz.	István u. 26.	Lakóház
158	17979/1 hrsz.	Szőlő u. 3.	Lakóház
159	17980 hrsz.	Kálvária u. 36.	Lakóház
160	17993 hrsz.	István u. 1.	Lakóház
161	18038 hrsz.	Hunyadi J. u. 30.	Lakóház
162	18042/1 hrsz.	Hunyadi J. u. 26.	Lakóház
163	18043/1 hrsz.	Hunyadi J. u. 24.	Lakóház
164	18070 hrsz.	Aradi vértanúk u. 14.	Óvoda
165	18078 hrsz.	Hunyadi J. u. 17.	Lakóház
166	18098 hrsz.	Hunyadi J. u. 19/1.	Volt Széchenyi-napraforgós villa, ma irodaház
167	18102 hrsz.	Juhász Gy. u. 4.	Villa-lakóház
168	18136 hrsz.	Aradi vértanúk u. 22.	Lakóház
169	18187 hrsz.	Aradi vértanúk u. 34.	Lakóház
170	18189 hrsz.	Aradi vértanúk u. 38.	Lakóház
171	18190/1 hrsz.	Aradi vértanúk u. 40.	Lakóház
172	18227 hrsz.	Aradi vértanúk u.42.	Lakóház
173	18270 hrsz.	Aradi vértanúk u.42.	Lakóház
174	18274 hrsz.	Aradi vértanúk u. 50.	Lakóház
175	18276 hrsz.	Aradi vértanúk u. 52.	Lakóház, gyógyszertár
176	18295 hrsz.	Dóm tér	Két obeliszk
177	18295 hrsz.	Dóm tér	Klimó György emléktábla
178	18295 hrsz.	Dóm tér	Liszt Ferenc szobor
179	18350 hrsz.	Szepesy Ignác u. 4.	Lakás és motel
180	18370 hrsz.	Széchenyi tér 11.	Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
181	18372 hrsz.	Széchenyi tér 9.	Megyeháza
182	18375 hrsz.	Vörösmarty M. u. 4.	Pécsi Caritas Alapítvány
183	18377 hrsz.	Vörösmarty M. u. 9.	lakóház
184	18378 hrsz.	Vörösmarty M. u. 7.	lakóház
185	18379 hrsz.	Vörösmarty M. u. 5.	Lakóház, majd Megyei Könyvtár
186	1838 hrsz.	Rácvárosi út 36.	Lakóház
187	18385 hrsz.	Apáca u. 10.	Lakóház,
188	18389/2 hrsz.	Szent István tér 12.	Littke pezsgõüzem
189	18395 hrsz.	Esze Tamás u. 1.	apartman
190	18396 hrsz.	Esze Tamás u. 3.	horvát klub
191	18397 hrsz.	Esze Tamás u. 5.	iroda
192	18414/2 hrsz.	Alkotmány u. 6.	Lakóház
193	18415 hrsz.	Alkotmány u. 4.	plébánia
194	18418/1 hrsz.	Szent István tér 21.	Lakóház
195	18419/2 hrsz.	Szent István tér 19.	Lakóház
196	18420 hrsz.	Szent István tér 17.	Civil Közösségek háza
197	18422/2 hrsz.	Szent István tér 11.	Lakóház
198	18432 hrsz.	Ferencesek u. 50.	Kereskedelmi épület
199	18434 hrsz.	Szent István tér 2.	Lakóépület
200	18437 hrsz.	Szent István tér 10.	Leöwey Klára Gimnázium
201	18442 hrsz.	Ferencesek u. 40.	Lakás, üzlet
202	1845 hrsz.	Rácvárosi út.	Templom
203	18457/1 hrsz.	Apáca u. 19.	Óvoda
204	18467 hrsz.	Apáca u. 7. 18467 hrsz.	Lakás, iroda
205	18485 hrsz.	Széchenyi tér 7.	Cukrászda
206	18489 hrsz.	Jókai Mór u. 1.	Lakás, bolt, üzletek
207	18490 hrsz.	Jókai tér 9.	Lakás, üzletek
208	18496 hrsz.	Irgalmasok u. 4.	Lakás, üzlet
209	18501 hrsz.	Teréz u. 6.	Üzletek
210	18503 hrsz.	Teréz u. 10.	Lakás, söröző
211	18504 hrsz.	Teréz u. 12.	Lakóépület
212	18506 hrsz.	Teréz u. 6.	Üzletek
213	18512 hrsz.	Jókai M. u. 9.	Lakás, üzletek, iroda
214	18523 hrsz.	Irgalmasok u. 14.	Lakás, irodák, üzletek, fodrászat
215	18524/1 hrsz.	Irgalmasok u. 16.	Lakás, üzletek
216	18527 hrsz.	Irgalmasok u. 22.	Iroda, bolt, bank
217	18533 hrsz.	Citrom u. 10.	Rendelő, patika, üzletek
218	18550/1 hrsz.	Rákóczi út 39 c	Lakás, rendelő, bolt, iroda
219	18551/2 hrsz.	Rákóczi út 39.b	Lakás, bolt, rendelő
220	18552/1 hrsz.	Rákóczi út 39.a	Lakás, bolt, rendelő, iroda
221	18572 hrsz.	Dischka Gy. u. 7.	Klinika
222	18577 hrsz.	Jókai M. u. 8.	Kollégium
223	18585 hrsz.	Dischka Gy. u. 12.	Lakóépület
224	18589 hrsz.	Várady A. u. 9.	Lakás, üzlet
225	18594/2 hrsz.	Zrínyi M. u. 17.	Lakóépület
226	18597 hrsz.	Zrínyi M. u. 15.	Lakás, imaház
227	18598 hrsz.	Zrínyi M. u. 13.	Lakóépület
228	18600 hrsz.	Zrínyi M. u. 9.	Lakóépület
229	18607 hrsz.	Jókai M. u. 4.	Lakás, étterem, üzletek
230	18614 hrsz.	Zrínyi Miklós u. 12.	Lakóépület
231	18615 hrsz.	Mátyás király u. 13.	Lakóépület
232	18623 hrsz.	Mátyás király u. 23.	Lakóépület
233	18628 hrsz.	Mátyás király u. 26.	Lakóépület
234	18634/2 hrsz.	Mátyás király u. 14.	Lakás, üzlet
235	18635 hrsz.	Mátyás király u. 12.	Lakás, ételbár, üzlet
236	18639 hrsz.	Mátyás király u. 4.	Lakás, iroda, üzlet
237	18640 hrsz.	Mátyás király u. 2.	Lakás, üzletek, iroda
238	18661 hrsz.	Várady Antal 2.	Lakóépület
239	18664 hrsz.	Várady Antal 8.	Lakás, étterem
240	18666 hrsz.	Várady Antal 12.	Lakás, iroda, volt tűzoltó udvar, raktárak
241	18667 hrsz.	Várady Antal 14.	Lakóépület
242	18668 hrsz.	Várady Antal 16.	Lakás, nyelvelde
243	18672 hrsz.	Rákóczi u. 13b.	Lakás, iroda
244	18676/2 hrsz.	Rákóczi u. 9/1.	Lakóépület
245	18697 hrsz.	Rét u. 9.	Levéltár
246	18702 hrsz.	Rákóczi út 18-20.	Régi üzletépület
247	18703 hrsz.	Rákóczi út 22.	Régi üzletépület
248	18706/1 hrsz.	Szabadság u. 2.	Múzeum
249	18720 hrsz.	Rét u. 43.	Sz. Angster József Szakképző Iskola
250	18726 hrsz.	Heim Pál u. 2-4.	Kollégium
251	18727 hrsz.	Heim Pál u. 2-4.	Kollégium
252	18742 hrsz.	Szabadság u. 18.	Villa-lakóház
253	18749 hrsz.	Szabadság u. 30/1.	Lakóház
254	18825 hrsz.	Szabadság u. 19.	Lakóház
255	18838/2 hrsz.	Szabadság u. 21.	Lakóház
256	18841 hrsz.	Kaffka Margit u. 7.	Villa-lakóház
257	18842 hrsz.	Kaffka Margit u. 5.	Villa-lakóház
258	18847 hrsz.	Kaffka Margit u. 2.	Villa-lakóház
259	18848 hrsz.	Szabadság u. 29.	Lakóház
260	18850 hrsz.	Móricz Zsigmond u. 3.	Villa-lakóház
261	18854 hrsz.	Gizella u. 1.	Villa-lakóház
262	18855 hrsz.	Gizella u. 3.	Villa-lakóház
263	18856 hrsz.	Gizella u. 5.	Villa-lakóház
264	18860 hrsz.	Móricz Zsigmond u. 4.	Villa-lakóház
265	18861 hrsz.	Móricz Zsigmond u. 6.	Villa-lakóház
266	18863/1 hrsz.	Szabadság u. 33.	Lakóház
267	18864 hrsz.	Móricz Zsigmond u. 8.	Villa-lakóház
268	18866/1 hrsz.	Szabadság u. 35.	Templom
269	18866/1 hrsz.	Szabadság u. 35.	parókia
270	19001 hrsz.	Bajcsy-Zsilinszki u. 33.	Lakóház
271	19052/2 hrsz.	Zsinkó u. 20.	Lakóház
272	19096 hrsz.	Somogyi B. u. 2.	Lakóépület (volt iskolaépület)
273	19099 hrsz.	Légszeszgyár u. 22/2.	Lakóház
274	19119 hrsz.	Rákóczi út. 80.	Egyetem
275	19133 hrsz.	Vasvári Pál u. 4.	Egyetem Rektori Hivatala, volt kollégium
276	19134 hrsz.	Vargha Damján u. 2.	Óvoda
277	19137 hrsz.	Dohány u. 2. Bacsó Béla 1-3.	Dohánygyár
278	19148/6 hrsz.	Vargha Damján u. 3.	Városi Rendőrkapitányság
279	19149/1 hrsz.	Vargha Damján u. 5.	Városi Rendőrkapitányság
280	1923 hrsz.	Rácvárosi út 24.	Lakóház
281	1924/2 hrsz.	Rácvárosi út 22.	Lakóház
282	1927 hrsz.	Rácvárosi út 20.	Lakóház
283	1929/1 hrsz.	Rácvárosi út 18.	Lakóház
284	19308/12 hrsz.	Siklósi út 22.	Bőrgyár
285	19309 hrsz.	Siklósi út 40.	Üzletház
286	19417/5 hrsz.	Diófa u.	Üzemi épület
287	1944 hrsz.	Rácvárosi út 4.	Lakóház
288	1945 hrsz.	Rácvárosi út 2.	Lakóház, utcai oldalon üzlettel
289	19534/2 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Kápolna
290	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Ravatalozó
291	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Irodaépület
292	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Főbejárat és kerítés
293	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Díszparcella
294	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Emlékhely
295	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Grastyán Endre orvos, idegfiziológus sírhelye
296	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Örök gyermek emlékhely
297	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	II. világháborús emlékhely
298	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Szovjet hősök emlékműve
299	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Szórókút (osszárium)
300	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Anatómia Intézet emlékhely
301	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	I. világháborús emlékhely
302	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	I. világháborús emlékhely
303	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Mindenki keresztje
304	19538 hrsz.	Siklósi út Köztemető	Fasor
305	19552/25 hrsz.	Siklósi út 24.	Irodaépület
306	20379 hrsz.	Kertváros u. 51.	Hagyományos lakóépület
307	20418/2 hrsz.	Templom tér 20418/2	Kereszt a templom dél-keleti oldalán
308	20428 hrsz.	Kertváros u. 44.	Hagyományos lakóépület
309	2052 hrsz.	Kócsag u.3.	Lakóház
310	2087 hrsz.	Kócsag u.12.	Lakóház
311	2102 hrsz.	Éger köz 7.	Lakóház
312	2114 hrsz.	Égervölgy 4.	Lakóház
313	2117/1 hrsz.	Éger köz 6.	Lakóház
314	2125/7 hrsz.	Darázs dűlő 4.	Lakóház
315	2148/2 hrsz.	Sirály u. 2148/2 hrsz.	Harangtorony
316	2165/1 hrsz.	Fülemüle u. 36.	Pince-présház-lakóház
317	22054/3 hrsz.	Alsó utca 19.	Lakóház
318	22059 hrsz.	Kis utca 7.	Lakóház
319	22091 hrsz.	Alsó utca 2.	Lakóház
320	22168/1 hrsz.	Pécs, Felső utca 50.	Lakóház
321	2235 hrsz.	Sirály u. 7.	Pince-présház-lakóház
322	22966 hrsz.	Boros u.7.	Lakóépület
323	22969/1 hrsz.	Boros u.1.	Lakóépület és porta
324	23003 hrsz.	Fő tér 9.	Lakóház előkertjében gémeskút
325	23007 hrsz.	Fő tér 13.	Melléképület
326	23010 hrsz.	Fő tér 16.	Lakóépület
327	23014 hrsz.	Fő tér 1/A	Templom
328	23185 hrsz.	Németh B. u. 16.	Régi lakóház
329	24079/2 hrsz.	Hunyadi J. út fölött	Dömörkapu
330	2511/6 hrsz.	Magyarürögi u.94.	Lakóház, korábban szőlőhegyi villa.
331	2572/6 hrsz.	Megkutatandó, jelentősen átépült.	lakóépület, üzlet, pince
332	2702/1 hrsz.	Tiborc utca 78.	Lakóház
333	2720 hrsz.	Tiborc u. 64.	Lakóház
334	2734/14 hrsz.	Tiborc u. 46.	Lakóház, volt szőlőhegyi villa, kertészet
335	2866 hrsz.	Pacsirta u.20.	Emeletes lakóház
336	2879 hrsz.	Bagoly dűlő 2.	Emeletes szőlőhegyi villa
337	3041/1 hrsz.	Mikes K. 15.	Lakóház
338	3064 hrsz.	Fogaras u. 8.	Lakóház
339	3073 hrsz.	Fogaras u. 11.	Lakóház
340	3075 hrsz.	Fogaras u 7.	Lakóház
341	3076 hrsz.	Fogaras u. 5.	Lakóház
342	3100 hrsz.	Batsányi u. 7.	Lakóház
343	3206 hrsz.	Pécs Orvosi Egyetem kert	Szobor
344	3206 hrsz.	Pécs Orvosi Egyetem kert	Szobor
345	3206 hrsz.	Pécs, Szigeti út, Honvád utca, Ifjúság útja, Kürt utca által határolt egyetemi tömb	Orvostudományi egyetem, Klinikák Klinikai ambulancia épülete
346	3206 hrsz.	Pécs, Szigeti út, Honvád utca, Ifjúság útja, Kürt utca által határolt egyetemi tömb	Orvostudományi egyetem, Klinikák Oktatási épületek
347	3424 hrsz.	Alkotmány u. 75.	Társasház, üzletek
348	3460/3 hrsz.	Dr. Nagy Jenő u. 24.	Könyvtár
349	35808/6 hrsz.	Papkert u. 21.	Lakóház
350	35816 hrsz.	Komlói u. Hársfa u.	Trafóház
351	35819/1 hrsz.	Keller János u. 5.	Üzletház
352	36050/14 hrsz.	Komját Aladár u. 5.	Szobor, Furulyázó fiú
353	36270/1 hrsz.	Corvin u. 10.	Lakóépület
354	36273/10 hrsz.	Corvin u. 1.	Lakóépület
355	36273/6 hrsz.	Corvin u. 9.	Lakóépület
356	36273/7 hrsz.	Pécs, Corvin u. 7.	Lakóépület
357	36273/8 hrsz.	Corvin u. 5.	Lakóépület
358	36273/9 hrsz.	Corvin u. 3.	Lakóépület
359	36280 hrsz.	Pákolitz Isván utca u. 34.	Lakóépület
360	36284 hrsz.	Pákolitz István utca u. 32.	Lakóépület
361	36285/1 hrsz.	Pákolitz István utca u. 6-8.	Lakóépület
362	36285/3 hrsz.	Pákolitz István utca u. 14.,16.	Lakóépület
363	36285/4 hrsz.	Pákolitz István utca u. 10.,12.	Lakóépület
364	36285/5 hrsz.	Pákolitz István utca u. 2.,4.	Lakóépület
365	36293/1 hrsz.	Pákolitz István utca u. 18.,20.	Lakóépület
366	36293/2 hrsz.	Pákolitz István utca u. 22.,24.	Lakóépület
367	36293/3 hrsz.	Pákolitz István utca u. 26.,28.	Lakóépület
368	36293/4 hrsz.	Pákolitz István utca u. 30.,31.	Lakóépület
369	36580 hrsz.	Margit u. 2.	Lakóház
370	36661/1 hrsz.	Arany János u.41.	Lakóház
371	36774/5 hrsz.	Ember Kálmán u.4.	Négylakásos lakóház
372	36954 hrsz.	Szabadságharc u.44.	Lakóház
373	37004 hrsz.	Eszperantó u. 7.	Lakóház
374	371 hrsz.	Szigeti út 45.	Lakóház
375	37329 hrsz.	Szabolcs u. 40.	Polgári lakóház, ma fogadó
376	37337 hrsz.	Szabadságharc u. 1.	Közfunkciót ellátó épület (régi iskola)
377	37341 hrsz.	Barátság u. 10.	Lakóház
378	37346 hrsz.	Thököly u. 1.	Lakóház
379	37348 hrsz.	Szabadság u.	Feszület
380	37350/1 hrsz.	Szabadságharc u. 5.	Parókia
381	37364 hrsz.	Szabadságharc u. 15/1-, 15/2	Lakóház és hagyományos porta
382	37494/1 hrsz.	Szabolcs u. 61.	Irodaház
383	37544/3 hrsz.	Szabolcsi út	Lécezett faburkolattal védett kerekeskút
384	37584 hrsz.	Szabolcsi út 13.	Lakóház
385	37894 hrsz.	Hársfa út.	Víztorony
386	38086/3 hrsz.	Pécsbányatelepi út 2.	Régen a Széchenyi aknához tartozó lakó- irodaépület
387	38095/3 hrsz.	Pécsbányatelepi út 9.	Bányász lakások, sorház formában
388	38101 hrsz.	Károlytér út	Kórház
389	38128/1 hrsz.	Gesztenyés u. 36.	Igényes lakóház
390	38130 hrsz.	Gesztenyés u.	Templom
391	38132 hrsz.	Gesztenyés u. 32.	Lakás és hivatal
392	38140 hrsz.	Gesztenyés u. 21.	Igényesebb lakóépület
393	38144 hrsz.	Gesztenyés u. 25.	Igényes lakóépület
394	38147 hrsz.	Gesztenyés u. 27.	Igényes lakóház
395	38148 hrsz.	Gesztenyés u. 29.	Igényes lakóház
396	38168 hrsz.	Gesztenyés u.17.	Közösségi ház, régi művelődési ház
397	38177 hrsz.	Gesztenyés u.11.	Közösségi épület
398	38179 hrsz.	Gesztenyés u. 13.	Közösségi épület
399	38193 hrsz.	Gesztenyés u. 7.	Bányász lakások
400	38194 hrsz.	Gesztenyés u. 5.	Bányász lakások
401	38234/2 hrsz.	Károly u. 9.	Bányász lakás
402	3833 hrsz.	Mártírok útja 42.	Lakóház, volt pécsi gettó
403	38345 hrsz.	Borbála u. 22.	Volt iskola, ma családok átmeneti otthona
404	3867 hrsz.	Pécs, Köztársaság tér 1.	Általános iskola
405	3868/1 hrsz.	Köztársaság tér 7. 5-3.	Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
406	3877 hrsz.	Köztársaság tér 7. 5-3.	Irodaház
407	3878 hrsz.	Köztársaság tér 7. 5-3.	Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
408	40313 hrsz.	Felsővámház u. 51.	Lakóház üzletekkel
409	40315 hrsz.	Felsővámház u. 47.	Lakóház
410	40333 hrsz.	Felsővámház u. 39.	Lakóház
411	40337 hrsz.	Felsővámház u. 37.	Lakóház
412	40364 hrsz.	Felsővámház u. 17.	Lakóház
413	40365 hrsz.	Felsővámház u. 15.	Lakóház
414	40387 hrsz.	Felsővámház u. 3.	Lakóház
415	4039 hrsz.	Petőfi Sándor u. 72.	Iskola
416	40418 hrsz.	Felsővámház u. 6.	Lakóház
417	40421 hrsz.	Felsőbalokány u. 3.	Lakóház
418	40436 hrsz.	Felsőbalokány u. 21.	Lakóház
419	40474 hrsz.	Major u. 10.	Lakóház
420	40478 hrsz.	Zsolnay V. u. 5.	Lakóház
421	40480 hrsz.	Felsőbalokány u. 51.	Lakóház
422	40492/1 hrsz.	Felsővámház u. 40.	Lakóház
423	40498 hrsz.	Felsővámház u. 38.	Lakóház
424	40499 hrsz.	Felsővámház u. 42.	Lakóház
425	40513/2 hrsz.	Zsolnay V. u. Balokány liget	Vendéglátó épület „Pepita pavilon”
426	40515 hrsz.	Zsolnay V. u. 33.	Lakóház
427	40525 hrsz.	Zsolnay V. u. 23.	Horizontális, szecessziós lakóház
428	40529 hrsz.	Alsóbalokány u. 29.	Lakóház
429	40541 hrsz.	Alsóbalokány u. 25.	Lakóház
430	40566 hrsz.	Farkas I. u. 8.	Lakóház
431	4058 hrsz.	Petőfi Sándor u. 69.	Lakóház
432	4061 hrsz.	József A. u. 27.	Lakóépület
433	40653 hrsz.	Farkas I. u. 6.	Lakóház
434	40660 hrsz.	Zsolnay V. u. 5.	Lakóház
435	40661 hrsz.	Zsolnay V. u. 7.	Lakóház
436	40663/1 hrsz.	Zsolnay V. u. 9.	Lakóház
437	40666 hrsz.	Zsolnay V. u. 15.	Lakóház
438	40667 hrsz.	Zsolnay V. u. 17.19.	Lakóház
439	40712/1 hrsz.	Sport u. 1.	Sportegyesület épülete
440	4080 hrsz.	Semmelweis u. 8.	Lakóház
441	4081 hrsz.	Semmelweis u.10.	Lakóház
442	4084 hrsz.	Pécs, Semmelweis u. 5.	Lakóház
443	40840 hrsz.	Basamalom u. 6.	Lakóház
444	40849 hrsz.	Basamalom u. 3.	Lakóház
445	4085 hrsz.	Semmelweis u. 3.	Lakóház
446	40851 hrsz.	Basamalom u. 7.	Lakóház
447	4086 hrsz.	Semmelweis u. 1.	Emeletes lakóépület saroktelken
448	4100 hrsz.	Bajnok u. 6.	Lakóépület
449	41001 hrsz.	Magtár u. 44.	Üzemi épületegyüttes
450	4107 hrsz.	Semmelweis u. 11.	Lakóház
451	4108 hrsz.	Köztársaság tér 8.	Lakóház
452	4113/1 hrsz.	Köztársaság tér 2.	Irodák
453	4113/2 hrsz.	Rét u. 8.	Mecseki Erdészet
454	4114 hrsz.	Bajnok u. 1, Rét u. 7.	Gyermekklinika szecessziós épületegyüttese, szobrokkal
455	4116/1 hrsz.	József Attila u. 10.	Baranya Vármegyei Kormányhivatal
456	41281/15 hrsz.	Mohácsi út 107.	üzemépület
457	41281/3 hrsz.	Mohácsi út 41281/3 hrsz.	Gázgyár üzemépülete
458	41290/37 hrsz.	Salakhegyi út 3/7.	Üzemépület együttes
459	41323/10 hrsz.	Magtár u. 41323/10 hrsz.	Üzemi épületegyüttes, magtár
460	41327/6 hrsz.	Mohácsi u. 41327/6 hrsz.	Üzemi épület
461	41327/9 hrsz.	Mohácsi u. 41327/9 hrsz.	Fasor, facsoportok
462	4140 hrsz.	Szendrey Júlia u.18.	Lakóház
463	41724 hrsz.	Buzsáki út 25.	Lakóház
464	41725 hrsz.	Buzsáki út 23.	Lakóház
465	41728 hrsz.	Buzsáki út 21.	Lakóház
466	41729/2 hrsz.	Buzsáki út 19.	Lakóház
467	4173 hrsz.	Szendrey Júlia utca 42.	Lakóház
468	4174 hrsz.	József Attila u. 14.	Lakóház
469	41746 hrsz.	Buzsáki út 12.	Lakóház
470	4175 hrsz.	József Attila u. 16.	Emeletes lakóház, egy földszinti üzlettel
471	4192 hrsz.	József Attila u. 20.	Óvoda épület
472	42124 hrsz.	Kavicsos u. 3.	Lakóház
473	4217 hrsz.	Hőgyes Endre u. 4. 6. 8.	Lakóházak
474	4218 hrsz.	Hőgyes Endre u. 4. 6. 8.	Lakóházak
475	4219 hrsz.	Hőgyes Endre u. 4. 6. 8.	Lakóházak
476	4279 hrsz.	Petőfi Sándor u. 68.	Lakóház
477	4291 hrsz.	Erreth Lajos u. 25.	Lakóház
478	4292 hrsz.	Erreth Lajos u. 23.	Lakóház-villa
479	4299 hrsz.	Erreth Lajos u. 12.	Lakóház-villa
480	4303 hrsz.	Erreth Lajos u. 20.	Lakóház-villa
481	4338 hrsz.	Hungária u. 47.	Lakóház
482	4350 hrsz.	Hungária u. 33.	Lakóház
483	4351 hrsz.	Hungária u. 31.	Lakóház
484	4352 hrsz.	Hungária u. 29.	Lakóház
485	4372 hrsz.	Garay u. 4.	Lakóház
486	4385 hrsz.	Hungária u. 23.	Lakóház
487	4386 hrsz.	Hungária u. 25.	Lakóház
488	4389 hrsz.	Hungária u. 36.	Lakóház
489	4391/2 hrsz.	Dr Nagy Jenő u. 5.	Lakóház
490	4416/2 hrsz.	Alajos u. 23.	Lakóház
491	4418/1 hrsz.	Alajos u. 19.	Lakóház
492	4420 hrsz.	Alajos u. 15.	Lakóház
493	4440 hrsz.	Alkotmány u. 57.	Lakóház
494	4448 hrsz.	Alkotmány u. 45.	Lakóház
495	44540 hrsz.	István akna 4.	Lakó-villák
496	4455 hrsz.	Kóczián S. u. 7.	Lakóház
497	4456 hrsz.	Kóczián S. u. 5.	Lakóház
498	4460 hrsz.	Hungária u. 32.	Lakóház
499	4462 hrsz.	Kóczián S. u. 4.	Lakóház
500	4466/2 hrsz.	Hungária u. 26.	Lakóház
501	4470 hrsz.	Hungária u. 18.	Lakóház
502	4486 hrsz.	Alkotmány u. 15.	Lakóház
503	4496 hrsz.	Alkotmány u. 35.	Lakóház
504	4497 hrsz.	Kóczián S. u. 8.	Lakóház
505	4507 hrsz.	Attila u. 8.	Lakóház
506	4509 hrsz.	Attila u. 10/1.	Lakóház
507	4511/2 hrsz.	Báthory utca 17.	Lakóház
508	4514/1 hrsz.	Tábor u. 16.	Lakóház
509	4519/1 hrsz.	Báthory utca 15.	Lakóház
510	4520/1 hrsz.	Báthory utca 13.	Lakóház
511	4528 hrsz.	Báthory utca 1.	Lakóház
512	4529 hrsz.	Forbát A. u. 15.	Lakóház
513	45290/2 hrsz.	Somogy u. 9.	Volt húsfüstölő
514	4533 hrsz.	Forbát A. u. 7.	Lakóház
515	4550/1 hrsz.	Tábor u. 1.	Lakóház
516	4557 hrsz.	Klimó György u. 17.	Lakóház
517	45588 hrsz.	Búzakalász u. 31.	Lakóház
518	45594/2 hrsz.	Búzakalász u. 25.	Lakóház
519	4562 hrsz.	Forrbát A. u. 10.	Lakóház
520	45648 hrsz.	Búzakalász u. 44.	Lakóház
521	4565 hrsz.	Sánc u. 5.	Lakóház
522	45650/1 hrsz.	Búzakalász u. 48.	Lakóház
523	45670 hrsz.	Búzakalász u. 82.	Lakóház
524	4571 hrsz.	Alkotmány u. 22.	Lakóház
525	4572 hrsz.	Alkotmány u. 20.	Lakóház
526	4575 hrsz.	Alkotmány u. 14.	Lakóház
527	4578 hrsz.	Klimó György u. 1.	Lakóház
528	4584 hrsz.	Klimó György u. 11.	Lakóház
529	46150 hrsz.	Bethlen Gábor u. 13.	Lakóház
530	4618 hrsz.	Báthory utca 8.	Lakóház
531	4635/6 hrsz.	Báthory utca 24.	Lakóház
532	4639 hrsz.	Báthory utca 30.	Lakóház
533	46450 hrsz.	Fenyő u. 59.	Lakóházzá átépített víztorony
534	4658 hrsz.	Attila u. 15.	Lakóház
535	4661 hrsz.	Attila u. 9.	Lakóház
536	4666/3 hrsz.	Alkotmány u. 38.	Iskola
537	4668/1 hrsz.	Alkotmány u. 42.	Lakóház
538	46903/2 hrsz.	Bethlen Gábor u. 24.	Kőkereszt
539	48033/8 hrsz.	Szövőgyár u. 12-14.	Imaház
540	4809/1 hrsz.	Xavér utca 19.	Régi magtár
541	48424 hrsz.	Harangláb u. 21.	Lakóház és porta
542	48444 hrsz.	Harangláb u. 23.	Lakóház és utcai épület üzletekkel
543	48461 hrsz.	Harangláb u. 51.	Lakóház
544	48462 hrsz.	Harangláb u. 53.	Lakóház
545	48525 hrsz.	Harangláb u. 6.	Lakóház és porta
546	4885 hrsz.	Alkotmány u. 94.	Sörgyárhoz tartozó villa-lakóház
547	4892 hrsz.	Édesanyák u. 9.	Lakóház
548	4893 hrsz.	Édesanyák u. 7.	Lakóház
549	4896 hrsz.	Édesanyák u. 1.	Lakóház
550	4897 hrsz.	Ifjúság u. 2.	Volt lakóház, ma intézményi funkciókkal működik
551	4901 hrsz.	Ifjúság u. 8.	Pius templom
552	4903/2 hrsz.	Ifjúság u.6.	Volt jezsuita kolostortömbje, ma PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
553	4946 hrsz.	Szülészeti Klinika 4946 hrsz.	Scipiades szobra
554	4956 hrsz.	Nyár u. 8/C, 8/F, 8/G.	Betegpavilon épülete I.
555	4956 hrsz.	Nyár u. 8/C, 8/F, 8/G.	Betegpavilon épülete II.
556	5088/4 hrsz.	Bálicsi u. 2/A	Lakóház
557	51141/1 hrsz.	Lajkó köz 13.	Lakóház, korábban szőlőhegyi villa.
558	5116/1 hrsz.	Damjanich u. 30/A.	Nemzetközi Oktatási Központ
559	51163/4 hrsz.	Darázs dűlő 25.	Pince-présház
560	51214/2 hrsz.	Darázs dűlő 55.	Pince-présház
561	51295/1 hrsz.	Abaligeti út 8.	Pince-présház-lakóház
562	51317 hrsz.	Abaligeti út 48.	Emeletes lakóház
563	5138 hrsz.	Damjanich u. 12.	Lakóház
564	5155/1 hrsz.	Bartók Béla u. 17.	Lakóház
565	5157 hrsz.	Bartók Béla u. 21.	Lakóház
566	5159 hrsz.	Bartók Béla u. 23.	Lakóház
567	51665/2 hrsz.	Aranyhegy dűlő 1.	Átépített szőlőhegyi villa
568	51685/4 hrsz.	Donátusi út 28.	Régi pince, présház
569	51703/3 hrsz.	Gólya dűlő 16.	Szőlőhegyi villa, ma jelentősen átépítve
570	51754/8 hrsz.	Gólya dűlő 44.	Szőlőhegyi villa, átépítve, ma óvoda
571	51779/2 hrsz.	Cinke dűlő 13.	Díszesebb pince, présház
572	51780/11 hrsz.	Cinke dűlő 51780/11 hrsz.	Egyszerűbb pince, présház
573	51802 hrsz.	Fácán dűlő 12.	Régi pince, présház, az új lakóház árnyékában
574	51811 hrsz.	Fácán dűlő 2.	Katolikus templom
575	51851 hrsz.	Karvaly dűlő 51851 hrsz.	Régi pince, présház
576	51857/10 hrsz.	Csurgó tető dűlő 10.	Régi pince, présház
577	51999/4 hrsz.	Holló dűlő 3/1-3/4.	Lakóház, korábban szőlőhegyi villa
578	52181/1 hrsz.	Bagoly dűlő 14.	Mecseki villából átalakított lakóház
579	5219/22 hrsz.	Fejér Lipót u. 1.	Lakóház
580	52191 hrsz.	Fekete út 33. sz.	Régi szőlőhegyi Villa/Kakasos, ma több lakás
581	5223/4 hrsz.	Jurisics M. u. 36.	Szőlőhegyi villa-lakóház
582	52250 hrsz.	Donátusi út 20.	Lakóház
583	52283 hrsz.	Donátusi út - Lepke dűlő sarkán 52283 hrsz.	A volt Apáca villa lakóházzá épült át
584	53095/4 hrsz.	Bodzás köz 6.	Lakóház, korábban szőlőhegyi villa
585	533/42 hrsz.	Szőnyi Ottó utca 3.	Óvoda
586	567/8 hrsz.	Bánki Donát utca 27.	Lakóépület
587	567/9 hrsz.	Bánki Donát utca 29.	Lakóépület
588	574/1 hrsz.	Bánki Donát út 2.	Bánki Donát úti IskolaBánki Donát úti Iskola
589	574/1 hrsz.	Bánki Donát út 2.	Bánki Donát úti IskolaBánki Donát úti Iskola
590	575 hrsz.	Zipernowszky K. utca 3.	Nyugati Városrészi Óvoda Zipernowsky Károly Utcai Tagóvodája
591	576 hrsz.	Zipernowszky K. utca 1.	Pécs Megyei Jogú Város Időskorúak Szociális Intézmény
592	579/1 hrsz.	Esztergár Lajos u. 1.	Lakóépület
593	579/2 hrsz.	Esztergár Lajos u. 3.	Lakóépület
594	579/3 hrsz.	Esztergár Lajos u. 5.	Lakóépület
595	579/4 hrsz.	Esztergár Lajos u. 7.	Lakóépület
596	579/5 hrsz.	Esztergár Lajos u. 9.	Lakóépület
597	580 hrsz.	Esztergár Lajos u. 6.	Baranya Vármegyei SZC Radnóti Miklós Közgazdasági Technikum
598	60367 hrsz.	Nagypostavölgyi u. 98.	Templom
599	604/9 hrsz.	Esztergár Lajos u. 8/a	Mészkő dombormű (Tavasz)
600	604/9 hrsz.	Esztergár Lajos u. 8/b	Mészkő dombormű (Nyár)
601	604/9 hrsz.	Esztergár Lajos u. 8/c	Mészkő dombormű (Fiatalság)
602	604/9 hrsz.	Esztergár Lajos u. 8/d	Mészkő dombormű (Ősz)
603	604/9 hrsz.	Esztergár Lajos u. 8/e	Mészkő dombormű (Tél)
604	605 hrsz.	Türr István u. 3.	Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pécsi Tagintézménye
605	609 hrsz.	Esztergár Lajos u. 10.	Mészkő szobor
606	610/2 hrsz.	Hajnóczy J. u. 35.	Hajnóczy József Kollégium
607	610/3 hrsz.	Hajnóczy J. u. 36-38.	Hotel Laterum Pécs
608	610/4 hrsz.	Hajnóczy J. u. 41.	Pécsi Harmadik Színház
609	620/14 hrsz.	Szántó Kovács J. u. 1.	PTE Kancellária,PTE Szántó Kollégium, Kormányablak
610	70483/1 hrsz.	Szent Bertalan u. 35.	Lakóház

3. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Helyi területi védelem alatt álló területek jegyzéke

1. RÉGI KERTVÁROS

	A	B
1	Megnevezés	Jegyzékszám
2	Régi kertváros	HVT – 001
3	Beiktató rendelet száma	Védelem kezdete
4	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.
5	Védett érték
6	- a területen található épületek jellemző telepítési módja, - a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete
7	Területi lehatárolás
8²⁹⁰

2. SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET TERÜLETE

	A	B
1	Megnevezés	Jegyzékszám
2	Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet területe	HVT – 002
3	Beiktató rendelet száma	Védelem kezdete
4	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.
5	Védett érték
6	- a hagyományosan szőlőtermesztésre szakosodott tájhasználat a szőlőművelés helyi sajátosságaival együtt, - a Szent Miklósi présház telepítési módja, - a Mária pince épületének (kutatóintézet főépítménye) telepítési módja, - építéskori kerítéselemek és jellegzetességeik
7	Területi lehatárolás
8²⁹¹

3. RÓKUS-DOMB ÉS KÖRNYÉKE

	A	B
1	Megnevezés	Jegyzékszám
2	Rókus-domb és környéke	HVT – 003
3	Beiktató rendelet száma	Védelem kezdete
4	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.
5	Védett érték
6	- a területen található épületek történetileg kialakult telepítési módja
7	Területi lehatárolás
8²⁹²

4. SCHLAUCH TELEP (SZABADSÁG U-I VILLANEGYED)

	A	B
1	Megnevezés	Jegyzékszám
2	Schlauch telep (Szabadság u-i villanegyed)	HVT – 004
3	Beiktató rendelet száma	Védelem kezdete
4	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.
5	Védett érték
6	- a területen található épületek telepítési módja, - a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete, - a területen található épületek építéskori anyaghasználata
7	Területi lehatárolás
8²⁹³

4. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

1.²⁹⁴

2.²⁹⁵

3.²⁹⁶

4.²⁹⁷

5.²⁹⁸

6.²⁹⁹

7.³⁰⁰

8.³⁰¹

9.³⁰²

10.³⁰³

11.³⁰⁴

12.³⁰⁵

13.³⁰⁶

14.³⁰⁷

15.³⁰⁸

16.³⁰⁹

17.³¹⁰

18.³¹¹

19.³¹²

20.³¹³

21.³¹⁴

22.³¹⁵

23.³¹⁶

24.³¹⁷

25.³¹⁸

26.³¹⁹

27.³²⁰

28.³²¹

29.³²²

30.³²³

31.³²⁴

32.³²⁵

33.³²⁶

34.³²⁷

35.³²⁸

36.³²⁹

37.³³⁰

38.³³¹

39.³³²

40.³³³

41.³³⁴

42.³³⁵

43.³³⁶

44.³³⁷

45.³³⁸

46.³³⁹

47.³⁴⁰

48.³⁴¹

49.³⁴²

50.³⁴³

51.³⁴⁴

52.³⁴⁵

53.³⁴⁶

54.³⁴⁷

55.³⁴⁸

56.³⁴⁹

57.³⁵⁰

58.³⁵¹

59.³⁵²

5. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

A teljes település ellátását biztosító energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

6. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez³⁵³

A közművelődési célú hirdetőoszlop és információs berendezés kialakítása

1. Közművelődési célú hirdetőoszlop

1a. Kisformátumú információs berendezés

7. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezési eljáráshoz kötött - építésügyi hatósági engedélyhez kötött - tevékenységek³⁵⁴

1.³⁵⁵ A Polgármester településképi véleményét a Tervtanács véleményére alapozza, ha az építési tevékenység nem tartozik a magyar építészetről szóló törvény, vagy az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló Korm. rendelet szerint más építészeti-műszaki tervtanács hatáskörébe és az építési tevékenység

1.1. a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjain meghatározott

1.1.1. Bf 210-es szintvonallal érintett, vagy annál magasabban elhelyezkedő telken új főépítmény építése vagy meglévő főépítmény városképi megjelenését érintő bővítése,

1.1.2. a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjain megjelölt Bf 210-es szintvonallal nem érintett, vagy annál alacsonyabban elhelyezkedő telken új főépítmény építése vagy meglévő főépítmény városképi megjelenését érintő bővítése, ha annak összes hasznos alapterülete a 300 m²-t meghaladja,

1.1.3. ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a helyi építési szabályzatban meghatározott I. rendű közlekedési célú közterület övezetével érintkezik,

1.1.4. korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területen (Mko) az ökológiai folyosó, természetvédelmi terület, NATURA2000, magterület, pufferterület területében megvalósuló új épület építése vagy meglévő épület parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése,

1.1.5. Gksz-18X6(A) jelű sajátos építési övezet területén megvalósuló új főépítmény építése,

1.2. helyi védelem alatt álló vagy helyi értékvédelemre javasolt építmények bővítése,

1.3. helyi védelem alatt álló vagy helyi értékvédelemre javasolt területen új építmény építése vagy meglévő építmény közterületről feltáruló homlokzatát érintő bővítése,

1.4. műemléki jelentőségű terület műemléki környezetében található, a területi építészeti-műszaki tervtanács hatáskörén kívül eső új építmény építése vagy meglévő építmény közterületről feltáruló homlokzatát érintő bővítése vonatkozásában.

2.³⁵⁶

8. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek³⁵⁷

1.³⁵⁸ Olyan építési tevékenység, amely

1.1.³⁵⁹ helyi értékvédelemre javasolt,

1.2. helyi területi védelem alatt álló, vagy helyi értékvédelemre javasolt területen lévő,

1.3. műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben lévő,

1.4.³⁶⁰ falpaneles vagy alagútzsalus technológiával épült (jellemzően lakófunkciójú),

1.5. Uránváros településrészen lévő

épületet érint, és az építési tevékenység az épület közterületről feltáruló homlokzatának(külső megjelenésének) megváltoztatására irányul.³⁶¹

2.³⁶² Helyi egyedi védelem alatt álló építmény külső megjelenésének megváltoztatására irányuló, vagy a védett értékét érintő építési tevékenység.

3.³⁶³ A főépítmény és a telek előkerti vonala között elhelyezendő új melléképület építése.

4. A telek közterülettel vagy magánúttal érintkező határvonalán (telek homlokvonalán) vagy a tervezett szabályozási vonalon létesítendő nem ideiglenes kerítés, támfalkerítés és támfal építése, valamint meglévő átalakítása, bővítése.

5. Új üzletfelirat, cégér és a vállalkozást népszerűsítő felirat és grafikai megjelenés elhelyezése, meglévő átalakítása.

6.³⁶⁴ Önálló cégtotem, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, meglévő, átalakítása, bővítése.

7. Önállóan, homlokzaton vagy tetőn létesítendő elektronikus hírközlési építmény.

8.³⁶⁵

9. 5 m²-t meghaladó tűzfalkép, falfestmény, grafikai, képzőművészeti alkotás tűzfalon, kerítésen, műtárgyon, egyéb építményen való létrehozása.

10.³⁶⁶ utcabútorok létesítése, átalakítása és bővítése.

11.³⁶⁷ A 35 m² összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meg nem haladó új épület építése, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület.

12.³⁶⁸ A meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület a 11. pontban meghatározott méretet nem haladja meg, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület.

13.³⁶⁹ Helyi területi védelem alatt álló, vagy a helyi értékvédelemre javasolt területen, továbbá műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben szolgáltató automata létesítése, átalakítása.

9. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM Pécs Megyei Jogú Város Városi Főépítésze szakmai konzultációjához

	A	B	C	D
1	Kérelmező (építtető)	neve:
2		értesítési címe:
3		telefon/fax száma:
4		e-mail címe:
5	Felelős tervező (társtervező) *	neve:
6		tervezési jogosultságának száma:
7		értesítési címe:
8		telefon/fax száma:
9		e-mail címe:
10	A tervező igazolt munkatársa	neve:
11		telefon/fax száma:
12		e-mail címe:
13	Az építési tevékenység	helye, címe:
14		az érintett telek helyrajzi száma:
15		az érintett telek területe:
16		az érintett telek jelenlegi beépítettsége:
17		tárgya, rövid leírása:
18		rendeltetésének meghatározása:
19		településképi szempontból meghatározó területi besorolása:
20	Előzmények:
21	Szerzői jog:	érinti/ nem érinti, ha igen korábbi tervező neve:
22	A tervezett létesítmény adatai
23	a telekkel kapcsolatos adatok		az építménnyel kapcsolatos adatok
24	beépítés módja:		rendeltetési egységek száma:	db
25	beépítettsége:	%	összes bruttó szintterülete**:	m²
26	zöldfelületi fedettség:	%	épületmagasság:	m
27	előkert mérete:	m	homlokzatmagasság:	m
28	hátsókert mérete:	m	tetőidom hajlásszöge:	°
29	oldalkertek mérete:	m	homlokzat anyaga és színe:
30	oldalkertek mérete:	m	tetőfedés anyaga és színe:
31	gépkocsi-elhelyezés módja:
32	gépkocsi parkoló:	db
33	A tervezett építési tevékenységet természetes személy építtető saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja-e végezni:			Igen / Nem
34	Az építési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás keretében tervezett:			Igen / Nem
35	5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület			Igen / Nem
36	Egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület			Igen / Nem
37	Állami magasépítési beruházás keretében megvalósuló épület			Igen / Nem

* Felelős tervező vagy társtervező az a személy lehet, aki a kérelmezett (tárgyban megjelölt) építési tevékenységre vonatkozóan tervezési jogosultsággal bír.
** Amennyiben a kérelemnek több építmény képezi tárgyát, úgy azok összes bruttó szintterületét önálló építményenként külön-külön szükséges feltüntetni. Kérelmező aláírása³⁷⁰

10. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere településképi véleményezési eljárásához

	A	B	C	D
1	Kérelmező (építtető)	neve:
2		értesítési címe:
3		telefon/fax száma:
4		e-mail címe:
5	Felelős tervező (társtervező)	neve:
6		tervezési jogosultságának száma:
7		értesítési címe:
8		telefon/fax száma:
9		e-mail címe:
10	A tervező igazolt munkatársa	neve:
11	A tervező igazolt munkatársa	telefonszám:
12	Az építési tevékenység	helye, címe:
13		az érintett telek helyrajzi száma:
14		az érintett telek területe:
15		az érintett telek jelenlegi beépítettsége:
16		tárgya, rövid leírása:
17		rendeltetésének meghatározása:
18	ÉTDR azonosító
19	Előzmények (tervtanácsi vagy településképi vélemény, egyéb)
20	Szerzői jog	érinti/ nem érinti, ha igen korábbi tervező neve:
21	A tervezett létesítmény adatai
22	a telekkel kapcsolatos adatok		az építménnyel kapcsolatos adatok
23	beépítés módja:		rendeltetési egységek száma:	db
24	beépítettsége:	%	összes bruttó szintterülete:	m²
25	zöldfelületi fedettség:	%	épületmagasság:	m
26	előkert mérete:	m	homlokzatmagasság:	m
27	hátsókert mérete:	m	tetőidom hajlásszöge:	°
28	oldalkertek mérete:	m	gépkocsi-elhelyezés módja:
29	oldalkertek mérete:	m	gépkocsi parkoló:	db
30	A tervezett építési tevékenységet természetes személy építtető saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja-e végezni:			Igen / Nem
31	Az építési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás keretében tervezett:			Igen / Nem
32	5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület			Igen / Nem
33	Egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület			Igen / Nem
34	Állami magasépítési beruházás keretében megvalósuló épület			Igen / Nem

Kérelmező aláírása³⁷¹

11. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere településképi bejelentési eljárásához

	A	B
1	Kérelmező (építtető)	neve:
2		lakcím/székhely:
3		telefon/fax száma:
4		e-mail címe:
5	Az érintett ingatlan adatai	címe:
6		helyrajzi száma:
7		jellege (közterület/magánterület):
8		falpaneles technológiával épült (jellemzően lakófunkciójú) épület: igen / nem *
9	A bejelenteni kívánt tevékenység	helye:
10		tárgya, rövid leírása:
11		rendeltetésének meghatározása:
12	A bejelentett tevékenység kivitelezésének tervezett időtartama
13	Előzmények

* A megfelelő válasz aláhúzandó. Kérelmező aláírása³⁷²

12. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Pécs területén telepítésre javasolt (honos) fafajok

	A	B
1	magyar név	latin név
2	mezei juhar	Acer campestre
3	korai juhar	Acer platanoides
4	tatárjuhar	Acer tataricum
5	közönséges gyertyán	Carpinus betulus
6	szelídgesztenye	Castanea sativa
7	sajmeggy, törökmeggy	Cerasus mahaleb
8	bükk	Fagus sylvatica
9	magas kőris	Fraxinus excelsior
10	virágos kőris	Fraxinus ornus, Fraxinus ornus 'Mecsek'
11	magyar kőris	Fraxinus angustifolia ssp. pannonica
12	vadalma	Malus sylvestris
13	zelnicemeggy, májusfa	Padus avium
14	mandula	Prunus dulcis
15	vadkörte	Pyrus pyraster
16	csertölgy	Quercus cerris
17	kocsánytalan tölgy	Quercus petraea
18	molyhos tölgy	Quercus pubescens
19	kocsányos tölgy	Quercus robur
20	fehér fűz	Salix alba
21	őshonos berkenye-fajok	Sorbus sp. Sorbus aria, Sorbus aucuparia, Sorbus torminalis, Sorbus domestica)
22	kislevelű hárs	Tilia cordata
23	nagylevelű hárs	Tilia platyphyllos
24	ezüsthárs	Tilia tomentosa
25	hegyi szil	Ulmus glabra,
26	vénic szil	Ulmus laevis,
27	mezei szil	Ulmus minor

A 2. § 8. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A 2. § 10. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

A 2. § 12. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. § 12. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 2. § 13. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵

A 2. § 14. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁶

A 2. § 15. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁷

A 2. § 16. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁸

A 2. § 18. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁹

A 2. § 19. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

A 2. § 20. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹

A 2. § 21. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 1. pontja szerint módosított szöveg. A 2. § 21. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

¹²

A 2. § 24. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 2. § 25. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

A 2. § 26. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵

A 2. § 27. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

A 2. § 28. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 2. § 29a. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁸

A 2. § 30. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 2. § 31. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰

A 2. § 32. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

²¹

A 2. § 33. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

²²

A 2. § 39. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

²³

A 2. § 40. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴

A 2. § 50. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁵

A 2. § 51. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁶

A 2. § 52. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁷

A 2. § 53. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁸

A 3. alcím címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

²⁹

A 3. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰

A 3. § (3) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

³¹

A 4. § címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

³²

A 4. § (8) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

³³

A 4. § (9) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

A 4. § (13) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵

Az 5. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶

Az 5. § (6) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

³⁷

Az 5. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸

A 6. § (5) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

³⁹

A 6. § (6) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰

A 7. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹

A 9. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 3. pontja szerint módosított szöveg. A 9. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

⁴²

A 10. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³

A 10. § (3) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴

A 10. § (4) bekezdés 1. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵

A 10. § (4) bekezdés 3. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be. A 10. § (4) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶

A 10. § (6) bekezdés 3. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁷

A 10. § (6) bekezdés 4. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸

A 10. § (6) bekezdés 4. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹

A 10. § (6) bekezdés 4. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰

A 10. § (6) bekezdés 4. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹

A 10. § (6) bekezdés 5. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

⁵²

A 10. § (7) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³

A 10. § (7) bekezdés 4. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁴

A 10. § (8) bekezdés 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵

A 10. § (9) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶

A 10. § (9) bekezdés 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷

A 10. § (9) bekezdés 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸

A 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹

A 12. § (2) bekezdés 1. pont e) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁰

A 12. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹

A 12. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

⁶²

A 12. § (2) bekezdés 3. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

⁶³

A 12. § (2) bekezdés 3. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴

A 12. § (2) bekezdés 5. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁵

A 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶

A 13. § (2) bekezdés 1. pont e) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁷

A 13. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸

A 13. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹

A 13. § (2) bekezdés 2. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰

A 13. § (2) bekezdés 2. pont d) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § c) pontja hatályon kívül helyezte. A 13. § (2) bekezdés 2. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷¹

A 13. § (2) bekezdés 3. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

⁷²

A 13. § (2) bekezdés 3. pont g) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁷³

A 13. § (2) bekezdés 5. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴

A 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵

A 14. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶

A 14. § (2) bekezdés 1. pont e) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷⁷

A 14. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸

A 14. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 33. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹

A 14. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 34. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁰

A 14. § (2) bekezdés 2. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

⁸¹

A 14. § (2) bekezdés 2. pont d) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸²

A 14. § (2) bekezdés 3. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

⁸³

A 14. § (2) bekezdés 5. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴

A 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵

A 15. § (2) bekezdés 1. pont e) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸⁶

A 15. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷

A 15. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 39. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁸

A 15. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 40. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁹

A 15. § (2) bekezdés 2. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 41. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁰

A 15. § (2) bekezdés 2. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 42. pontja szerint módosított szöveg.

⁹¹

A 15. § (2) bekezdés 2. pont e) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹²

A 15. § (2) bekezdés 3. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 43. pontja szerint módosított szöveg.

⁹³

A 15. § (2) bekezdés 5. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 44. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁴

A 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 45. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵

A 16. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁶

A 16. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁷

A 16. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸

A 16. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 46. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁹

A 16. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 47. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁰

A 16. § (2) bekezdés 2. pont c) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁰¹

A 16. § (2) bekezdés 3. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 48. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²

A 16. § (2) bekezdés 5. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 49. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰³

A 17. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 50. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁴

A 17. § (2) bekezdés 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁵

A 17. § (2) bekezdés 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 51. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁶

A 18. § 1. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁷

A 18. § 1. pont f) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁸

A 18. § 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁹

A 18. § 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 52. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁰

A 18. § 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 53. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹¹

A 18. § 2. pont c) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.

¹¹²

A 18. § 3. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 54. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹³

A 18. § 3. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 55. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁴

A 18. § 4. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵

A 19. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 56. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁶

A 19. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 57. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁷

A 19. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 58. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁸

A 19. § (2) bekezdés 3. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 59. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁹

A 19. § (2) bekezdés 3. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 60. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁰

A 19. § (2) bekezdés 3. pont e) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 14. §-a iktatta be.

¹²¹

A 20. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 61. pontja szerint módosított szöveg.

¹²²

A 20. § (2) bekezdés 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 62. pontja szerint módosított szöveg.

¹²³

A 20. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 63. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁴

A 20. § (2) bekezdés 3. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 64. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁵

A 20. § (2) bekezdés 3. pont d) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.

¹²⁶

A 21. § 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 65. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁷

A 22. § (2) bekezdés 1. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 66. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁸

A 22. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 67. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁹

A 22. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 11. pontja szerint módosított szöveg. A 22. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁰

A 22. § (2) bekezdés 1. pont f) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³¹

A 22. § (2) bekezdés 1. pont h) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 68. pontja szerint módosított szöveg.

¹³²

A 22. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

¹³³

A 22. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 69. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁴

A 22. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 12. pontja szerint módosított szöveg. A 22. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁵

A 22. § (2) bekezdés 2. pont d) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (4) bekezdése iktatta be.

¹³⁶

A 22. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 22. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 70. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁷

A 22. § (2) bekezdés 4. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁸

A 22. § (2) bekezdés 4. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 71. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁹

A 22. § (2) bekezdés 4. pont i) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁰

A 23. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 72. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴¹

A 23. § (2) bekezdés 1. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 73. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴²

A 23. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 74. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴³

A 23. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 14. pontja szerint módosított szöveg. A 23. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 75. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁴

A 23. § (2) bekezdés 1. pont f) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴⁵

A 23. § (2) bekezdés 1. pont h) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 76. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁶

A 23. § (2) bekezdés 1. pont i) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁷

A 23. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁸

A 23. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 77. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁹

A 23. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 78. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁰

A 23. § (2) bekezdés 2. pont c) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁵¹

A 23. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 23. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 79. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵²

A 23. § (2) bekezdés 4. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 15. pont, 15. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵³

A 23. § (2) bekezdés 4. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 80. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁴

A 23. § (2) bekezdés 4. pont g) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁵⁵

A 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 81. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁶

A 24. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 82. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

A 24. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁸

A 24. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 83. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁹

A 24. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁰

A 24. § (2) bekezdés 4. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 84. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶¹

A 25. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 85. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶²

A 25. § (2) bekezdés 1. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶³

A 25. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 86. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁴

A 25. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 87. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

A 25. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁶

A 25. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁷

A 25. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁸

A 25. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 88. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁹

A 25. § (2) bekezdés 2. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 89. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁰

A 25. § (2) bekezdés 3. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 90. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷¹

A 25. § (2) bekezdés 3. pont c) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷²

A 25. § (2) bekezdés 3. pont d) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 19. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁷³

A 25. § (2) bekezdés 4. pont f) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

¹⁷⁴

A 26. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁵

A 26. § (1) bekezdés 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 91. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁶

A 26. § (1) bekezdés 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 92. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁷

A 26. § (1) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 93. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁸

A 26. § (2) bekezdés 1. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 94. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁹

A 26. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 16. pontja szerint módosított szöveg. A 26. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 95. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁰

A 26. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸¹

A 26. § (2) bekezdés 1. pont e) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 96. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸²

A 26. § (2) bekezdés 1. pont g) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 20. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁸³

A 26. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁴

A 26. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 97. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁵

A 26. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 98. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁶

A 26. § (2) bekezdés 2. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 99. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁷

A 26. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁸

A 26. § (2) bekezdés 4. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁹

A 26. § (2) bekezdés 4. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 18. pontja szerint módosított szöveg. A 26. § (2) bekezdés 4. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 100. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁰

A 27. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹¹

A 27. § (4) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 21. §-a iktatta be.

¹⁹²

A 27. § (5) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 21. §-a iktatta be.

¹⁹³

A 28. § (2) bekezdés 2. pont nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 101. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁴

A 28. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 102. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁵

A 29. § (6) bekezdés 1. pont a) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹⁶

A 29. § (6) bekezdés 1. pont c) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹⁷

A 29. § (6) bekezdés 1. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 103. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁸

A 29. § (7) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 22. §-a iktatta be.

¹⁹⁹

A 30. § (4) bekezdés 1. pont a) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 23. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁰

A 30. § (4) bekezdés 1. pont c) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 24. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰¹

A 30. § (4) bekezdés 1. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 104. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰²

A 32. §-t a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰³

A 33. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. A 33. § (1) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁴

A 33. § (2) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁵

A 33. § (3) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 19. pontja szerint módosított szöveg. A 33. § (3) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁶

A 33. § (4) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁷

A 33. § (5) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁸

A 34. § (1) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁹

A 34. § (2) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

²¹⁰

A 34. § (3) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 34. § (3) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

²¹¹

A 34. § (4) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be. A 34. § (4) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

²¹²

A 35. § címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 105. pontja szerint módosított szöveg.

²¹³

A 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 106. pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁴

A 35. § (4) bekezdés 2. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²¹⁵

A 35. § (4) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁶

A 35. § (4) bekezdés 4. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

²¹⁷

A 35. § (5) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 107. pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁸

A 35. § (7) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 28. pontja hatályon kívül helyezte.

²¹⁹

A 36. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 20. pontja szerint módosított szöveg. A 36. § (1) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 29. pontja hatályon kívül helyezte.

²²⁰

A 36. § (2) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 29. pontja hatályon kívül helyezte.

²²¹

A 37. § (1) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

²²²

A 37. § (2) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

²²³

A 38. §-t a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 31. pontja hatályon kívül helyezte.

²²⁴

A 39. § (1) bekezdés 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

²²⁵

A 39. § (1) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 33. pontja szerint módosított szöveg.

²²⁶

A 39. § (1) bekezdés 6. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁷

A 39. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 34. pontja szerint módosított szöveg.

²²⁸

A 39. § (2) bekezdés 4. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁹

A 39. § (2) bekezdés 7. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 23. § (3) bekezdése iktatta be.

²³⁰

A 40. § a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg. A 40. § címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 108. pontja szerint módosított szöveg.

²³¹

A 40. § (3) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 24. §-a iktatta be.

²³²

A 40. § (4) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 24. §-a iktatta be.

²³³

A 42. § (1) bekezdés 4. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 25. §-a iktatta be.

²³⁴

A 43. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 109. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁵

A 43. § (2) bekezdés 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²³⁶

A 43. § (2) bekezdés 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. A 43. § (2) bekezdés 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 110. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁷

A 43. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. A 43. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 111. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁸

A 43. § (2) bekezdés 4. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 26. § (2) bekezdése iktatta be.

²³⁹

A 43. § (2) bekezdés 5. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 26. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁴⁰

A 43. § (3) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 26. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴¹

A 43. § (4) bekezdés a) pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 112. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴²

A 43. § (4) bekezdés b) pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 26. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴³

A 43. § (5) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 26. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁴⁴

A 44. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁵

A 44. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg. A 44. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 113. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁶

A 44. § (4) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁷

A 44. § (5) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 27. §-a iktatta be.

²⁴⁸

A 45. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁹

A 45. § (1a) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁵⁰

A 45. § (3) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵¹

A 46. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵²

A 46. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵³

A 46. § (4) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 29. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁵⁴

A 46. § (5) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 29. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁵⁵

A 48. § (1) bekezdés 1. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 37. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁵⁶

A 48. § (1) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 114. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁷

A 48. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 115. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁸

A 48. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁹

A 48. § (3) bekezdés 1. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 116. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁰

A 48. § (3) bekezdés 1. pont f) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁶¹

A 48. § (3) bekezdés 2. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 38. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁶²

A 48. § (3) bekezdés 3. pont d) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 30. §-a iktatta be.

²⁶³

A 48. § (3) bekezdés 4. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁶⁴

A 49. § címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁵

A 49. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 117. pont, 36. § 39. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁶

A 49. § (4) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 31. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁷

Az 52. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 118. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁸

Az 52. § (2) bekezdés záró szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 119. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁹

Az 52. § (3) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 40. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁷⁰

Az 53. § címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷¹

Az 54. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 120. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷²

Az 54. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 121. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷³

Az 54. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 122. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁴

Az 54. § (2) bekezdés 2. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 123. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁵

Az 54. § (2) bekezdés 3. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 124. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁶

Az 54. § (2) bekezdés 3. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 125. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁷

Az 54. § (2) bekezdés 4. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 126. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁸

Az 54. § (2) bekezdés 4. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 127. pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁹

Az 56. § címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 128. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁰

Az 56. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 129. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸¹

Az 56. § (3) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 41. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸²

Az 56. § (5) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 130. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸³

Az 56. § (6) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 131. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁴

Az 56. § (8) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 32. §-a iktatta be.

²⁸⁵

Az 57. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁶

Az 57. § (3) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 33. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸⁷

Az 59. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

²⁸⁸

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 126. sorát a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁸⁹

A 2. melléklet a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁰

A 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 8. sora a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹¹

A 3. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 8. sora a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹²

A 3. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 8. sora a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 8. sora a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹³

A 3. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat 8. sora a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁴

A 4. melléklet 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁵

A 4. melléklet 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁶

A 4. melléklet 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁷

A 4. melléklet 4. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁸

A 4. melléklet 5. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁹

A 4. melléklet 6. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁰

A 4. melléklet 7. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰¹

A 4. melléklet 8. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰²

A 4. melléklet 9. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰³

A 4. melléklet 10. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁴

A 4. melléklet 11. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁵

A 4. melléklet 12. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 12. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁶

A 4. melléklet 13. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁷

A 4. melléklet 14. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁸

A 4. melléklet 15. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰⁹

A 4. melléklet 16. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁰

A 4. melléklet 17. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹¹

A 4. melléklet 18. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹²

A 4. melléklet 19. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹³

A 4. melléklet 20. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁴

A 4. melléklet 21. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 21. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁵

A 4. melléklet 22. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁶

A 4. melléklet 23. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁷

A 4. melléklet 24. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 24. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁸

A 4. melléklet 25. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁹

A 4. melléklet 26. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁰

A 4. melléklet 27. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²¹

A 4. melléklet 28. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²²

A 4. melléklet 29. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²³

A 4. melléklet 30. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁴

A 4. melléklet 31. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁵

A 4. melléklet 32. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁶

A 4. melléklet 33. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁷

A 4. melléklet 34. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁸

A 4. melléklet 35. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 35. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁹

A 4. melléklet 36. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁰

A 4. melléklet 37. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 37. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³³¹

A 4. melléklet 38. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³²

A 4. melléklet 39. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³³

A 4. melléklet 40. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁴

A 4. melléklet 41. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁵

A 4. melléklet 42. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁶

A 4. melléklet 43. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁷

A 4. melléklet 44. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁸

A 4. melléklet 45. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁹

A 4. melléklet 46. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁰

A 4. melléklet 47. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴¹

A 4. melléklet 48. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴²

A 4. melléklet 49. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴³

A 4. melléklet 50. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁴

A 4. melléklet 51. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁵

A 4. melléklet 52. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁶

A 4. melléklet 53. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 53. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁷

A 4. melléklet 54. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁸

A 4. melléklet 55. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁹

A 4. melléklet 56. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁰

A 4. melléklet 57. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵¹

A 4. melléklet 58. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵²

A 4. melléklet 59. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁵³

A 6. melléklet a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁴

A 7. melléklet címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁵

A 7. melléklet 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁶

A 7. melléklet 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 7. melléklet 2. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 42. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁵⁷

A 8. melléklet címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁸

A 8. melléklet 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § g) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁹

A 8. melléklet 1.1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 43. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁰

A 8. melléklet 1.4. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶¹

A 8. melléklet 1.5. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § h) pontja szerint módosított szöveg. A 8. melléklet 1.5. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 132. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶²

A 8. melléklet 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶³

A 8. melléklet 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁴

A 8. melléklet 6. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 35. § 133. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁵

A 8. melléklet 8. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 36. § 44. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁶⁶

A 8. melléklet 10. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (5) bekezdése iktatta be.

³⁶⁷

A 8. melléklet 11. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁶⁸

A 8. melléklet 12. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁶⁹

A 8. melléklet 13. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2026. (III. 25.) önkormányzati rendelete 34. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁷⁰

A 9. melléklet cím szövege a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷¹

A 10. melléklet cím szövegét a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁷²

A 11. melléklet cím szövege a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.