Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2023. (VI.26.) önkormányzati rendelete

Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és a helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetéséről

Hatályos: 2024. 04. 23

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete

Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és a helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetéséről

2024.04.23.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)–h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Vármegyei Kormányhivatal, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Vármegyei Kormányhivatal, a honvédelemért felelős miniszter és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, továbbá Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 13/2017. (III.27.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § [A rendelet területi hatálya]

E rendelet területi hatálya Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területére (a továbbiakban: Város) terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § [Fogalommagyarázat]

E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 2. pontja szerinti épülettartozék.

2. Cégtotem: kizárólag egy vagy több, az adott ingatlanon működő vállalkozást népszerűsítő feliratot, cégnevet vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó műtárgy.

3. CityLight formátum: nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, 117 cm X 175 cm-es plakát, vagy függőleges formátumú 55''-90'' átmérőjű, 9:16 méretarányú digitális kijelző.

4. Egységes építészeti koncepció: az építmény egészének tervezett egységes településképi megjelenését (homlokzat, nyílászárók, tetőzet, anyag, szín) igazoló rajzos és/vagy írásos koncepcióterv. Célja az építmény - anyag és színhasználaton, nyílásrenden, a különböző homlokzati elemek egymáshoz viszonyított megfelelő arányán nyugvó - építészeti összhangjának, egységes jellegének távlati megvalósítása.

5. Előnevelt fa: a terepsíktól 1,0 m magasságban mért legalább 12 centiméter törzskörméretű (4 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.

6. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.

7. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).

8. Főépítmény: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalommeghatározása szerint meghatározott építmény.

9. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.

10.¹

11. Illeszkedés: a település, településrész, utca vagy tér településképi vagy építészeti karakterét megőrző, a szűkebb és tágabb környezeti elemek, környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez igazodó, alkalmazkodó tervezési szemlélet. Szűkebb környezet: jellemzően a tervezett épülettel szomszédos 5-5 telek és az ezzel szemközti térfal. Tágabb környezet: az építési területet övező közterületek és azok térfala. Az illeszkedés vizsgálatának a településképi (anyaghasználat, tömegformálás, homlokzat és zöldfelület kialakítása, sajátos építményfajták) és építészeti jellemzők (építési hely, építési vonal, beépítési mód, beépítettség mértéke) meghatározásán túl igazolni kell az e rendeletnek, a helyi építési szabályzat előírásainak és Pécs Településképi Arculati kézikönyvében meghatározott építészeti minőségnek való megfelelést (műszaki leírással, rajzos munkarésszel, fotódokumentációval alátámasztva). A környezeti illeszkedés igazolása során csak a településképi értéket képviselő elemek vehetők figyelembe, és figyelmen kívül kell hagyni a korábban épült nem illeszkedő, átépítésre váró vagy a környezet karakterét romboló építményeket.

12.² Információs célú berendezés: olyan berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél megvalósításával közérdeket is szolgál. Kisformátumú információs berendezés: Egy- vagy kétoldalas, szabványos CityLight formátumú berendezés, melynek egyik felülete kizárólag Pécs város érdekében elhelyezett közcélú tartalmat jelenít meg.

13. Kerítés típusai:

a) áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés kapuzattal együtt számított teljes felületének 75%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés kapuzattal együtt számított teljes hosszának 25%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 1 métert. Az ettől eltérő paraméterű kerítés tömör kerítésnek minősül. A kialakítandó kerítés tömör felületének aránya az illeszkedés szerint alakítandó ki, a 11. pontban meghatározottak szerint.

b) Nagytáblás kerítés: előregyártott, nagytáblás elemekből épített beton (kivéve kéregfal felhasználásával készített öntött beton kerítés) vagy fém anyagú tömör kerítés.

14. Kioszk: a reklám elhelyezésről szóló Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott építmény.

15. Közhasználatú építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 9. pontjában meghatározott építmény.

16. Közművelődési célú hirdetőoszlop: reklám elhelyezésről szóló Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop.

17. Közterületkezelő: a BIOKOM Nonprofit Kft. (székhelye: 7632 Pécs, Siklósi út 52.), a közte és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között a közterületek fenntartására és hasznosítására irányuló közfeladat-ellátási szerződés alapján.

18. Központi belterület: Pécs történelmi város összefüggő belterülete, ahol az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található. A központi beterület magában foglalja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Földrajzi nevek megállapításáról, karbantartásáról és a házszám keletkezéséről és megállapításáról szóló 23/2006. (VI. 30.) önkormányzati rendeletében szereplő összes városrészt Hird, Somogy és Vasas városrészek kivételével. Lehatárolását a 4. melléklet ábrázolja.

19. Köztulajdonban álló ingatlan: a reklám elhelyezésről szóló Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan.

20. Led-kijelző (Led fényújság, Ledbox, Led tábla): 1,5 m²-nél kisebb felületű, digitális LED technológián alapuló, állandó vagy váltakozó fénykibocsátású kijelző berendezés, mely jellemzően reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, nyitvatartást vagy árut jelenít meg.

21.³ Led-fal (Led kivetítő, videofal): 1,5 m²-nél nagyobb felületű, digitális LED technológián alapuló, egységes reklámfelületű vagy képváltó berendezés, mely változó tartalmú hirdetések, közérdekű információk elhelyezésére szolgál.

22. Macskalépcső: az épület tűzfalának lépcsőzetesen, téglából kialakított, a tető síkja fölé kinyúló része.

23. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékai, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgatók.

24. Melléképítmény: az OTÉK fogalommeghatározása szerint meghatározott építmény.

25. Melléképület: a helyi építési szabályzat rendeltetésre vonatkozó előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítő, a főépület részét nem képező melléképítménynek nem minősülő épület (pl. zárt gépjárműtároló, tároló, műhely, nyári konyha).

26. Mobil promóciós eszköz:

a) sajtófal, háttérfal, reklámfal: vázszerkezetre rögzített, egyenes vagy íves kialakítású, mobil reklámfelület,

b) banner: egy vagy kétoldalas kivitelű, 2 méternél nem magasabb mobil reklámfelület,

c) promóciós pult, kínáló: alumínium, műanyag vagy fa szerkezetű promóciós termék népszerűsítésére, reklámfelületek elhelyezésére szolgáló pult,

d) strandzászló: talpon elhelyezett, fordítóval rendelkező, csepp- vagy a cápauszony-formájú reklámfelület,

e) prospektustartó: katalógusok, szóróanyagok és egyéb promóciós anyagok tárolására szolgáló eszköz,

f) megállító tábla: lábakon álló, 1,5 méternél nem magasabb és 1,0 m-nél nem szélesebb reklámfelületek elhelyezésére szolgáló, mobil reklámhordozó eszköz,

g) plakáttartó: álló kivitelű, nagyméretű plakátok és információs poszterek kihelyezésére szolgáló, egy vagy kétoldalas reklámhordozó.

27. Műemléki jelentőségű terület: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott terület.

28. Műemléki környezet területe: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32/B. § (4) bekezdésében meghatározott terület.

29. Nagy lombkoronát növesztő koros fa: olyan nagy lombkoronát növesztő koros fa, melynek faiskolai mérete legalább 2xi 14/16 (a 14/16 az 1 méter magasságban mért törzskörméret, a 2xi a faiskolai nevelés foka)

29a.⁴ Ökörszem ablak: magastetőn kialakított, kisméretű, elsősorban szellőzési célokat szolgáló, tetősíkból kiálló, íves kialakítású tetőablak.

30. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: településképvédelmi törvény) 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom.

31. Reklámhordozó: a településképvédelmi törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz.

32. Szintterület (nettó): a helyi építési szabályzatban meghatározott fogalom.

33. Szintterület (bruttó): a helyi építési szabályzatban meghatározott fogalom.

34. Településképi szempontból meghatározó épület: olyan épület, mely környezetére jelentős építészeti, városépítészeti hatást gyakorol.

35. Településképi szempontból meghatározó terület: a 4. mellékletben található térképi lehatárolás által jelölt terület.

36. Tetőterasz: az épületrész zárófödémén kialakított, helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható, szilárd burkolatú, fedett vagy fedetlen nyitott tartózkodótér.

37. Terrakotta szín: az égetett agyagra jellemző meleg szín, melynek árnyalatait e rendelet a sárgásvöröstől a natúr téglavörösön át a világosbarnáig értelmezi, nem tartoznak bele a citromsárga, a meggypiros, a klinkervörös, a közép- és sötétbarna színárnyalatok.

38. Torony: a homlokzat szélességének 1/3 részénél keskenyebb, az építmény legfelső szintjétől vertikálisan kiemelkedő építményrész.

39. Utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott utcabútor.

40.⁵ Udvari épületszárny: a telek közút, vagy magánút felőli homlokvonalától 15,0 m-en túl álló épületszárny.

41. Utcai épületszárny: a helyi építési szabályzatban meghatározott fogalom.

42. Utcai homlokzat: az önálló építménynek az utcai nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, terepcsatlakozása feletti része. Egyenes homlokvonal szakasz egy utcai nézőpontot keletkeztet. Íves vagy tört homlokvonal esetén több utcai nézőpont keletkezik.

43. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, e rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.

44. Helyi védelemre javasolt építmény: a 2. mellékletben és 4. mellékletben meghatározott épületek és műtárgyak.

45. Helyi értékvédelemre javasolt terület: a 4. melléklet szerint lehatárolt területek.

46. Kirakatdekoráció:

a) öntapadó kirakatfólia,

b) öntapadó kirakatmatrica.

47. Kerti építmény:

a) hinta,

b) csúszda,

c) homokozó,

d) szökőkút,

e) pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy,

f) terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz.

48. Nagytáblás kivitelű homlokzatburkolat: olyan homlokzatburkolat, amely burkolóelemeinek szélességi vagy hosszúsági mérete a 25 cm-t meghaladja.

49. Vállalkozást népszerűsítő felirat, grafikai megjelenítés: a vállalkozás tevékenységi körét ismertető, népszerűsítő olyan felirat vagy grafikai elem (céglogó, cégnév, felirat, egyéb grafikai ábra), amely nem minősül a településképvédelmi törvény szerint reklámnak. A felirat nem irányulhat áru vagy termék vételárára vonatkozó tájékoztatásra.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

3. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai

3. § [A helyi védelem feladata]

(1) A helyi védelem feladata:

a) a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,

b) a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.

(2) A helyi védelem a Korm. rendelet 33. §-ában meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.

4. § [A helyi védelem alá helyezés és megszüntetés]

(1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Közgyűlés önkormányzati rendelettel rendeli el.

(2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Közgyűlés és szervei is élhetnek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

a) helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén

aa) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

ab) a védendő érték megnevezését,

ac) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,

ad) a védendő érték rövid leírását,

ae) a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

af) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.

b) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén

ba) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

bb) a védett érték megnevezését,

bc) a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,

bd) a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

be) a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását,

bf) a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.

(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.

(5) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítéséről a városi főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata

a) a kezdeményezés előzetes értékelése,

b) az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,

c) a Közgyűlés 4. § (1) bekezdésben meghatározott döntésének előkészítése.

(6) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a védendő érték megnevezése,

b) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,

c) a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,

d) a védendő érték részletes leírása, pontos körül határolása.

(7) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a kezdeményezőt,

b) a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát,

c) a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,

d) az állami főépítészi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt.

(8) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 41/2022. (XII.12.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: partnerségi rendelet) 3. §-a szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. A (7) bekezdés szerinti érdekeltek a helyi egyedi védelemre irányuló javaslatról külön írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak.

(9) A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi védelem a jegyző kezdeményezésére az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.

(10) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.

(11) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védett érték megsemmisült, vagy

b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

(12) A (11) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.

(13) Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik, az objektumot a védett értékek 1. mellékletben található jegyzékéről törölni kell.

5. § [A helyi védett értékek meghatározása és nyilvántartása]

(1) A helyi területi védelem a Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területek jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 33. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét védelem illeti meg.

(6) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (a továbbiakban: E-TÉR) felhasználásával, melynek aktualizálása a Főépítész feladata.

(7) A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

b) a védelem típusát,

c) a védett érték helymeghatározásának adatait,

d) területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,

e) a védett érték rendeltetését és használatának módját,

f) a védett érték leírását,

g) fotódokumentációt,

h) a védelem megalapozására készített értékvizsgálatot,

i) a védelem rövid indokolását,

j) a védelem elrendelésére vonatkozó közgyűlési döntés másolatát.

4. A helyi védett értékek megóvása

6. § [Tulajdonosi kötelezettségek]

(1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha

a) a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.

(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.

(6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.

7. § [Önkormányzati támogatási rendszer]

(1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 2 000 000 forint, amely bruttó összegként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.

(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.

(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.

(5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

(6) A pályázatokat Bíráló Bizottság véleményezi, mely a benyújtási határidőt követő 15 napon belül hozza meg döntési javaslatát. A nyertes pályázókkal megkötendő támogatási szerződésekről a Bíráló Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés dönt.

(7) A Bíráló Bizottság öt tagú. Tagjai a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Műszaki Osztály vezetője, a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság által delegált tagok és szakértő, továbbá a Főépítész.

(8) A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a Városi Főépítészet feladata.

(9) A döntésről a pályázók a döntést követő 5 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.

(10) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

(11) Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.

(12) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. § [A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása]

(1) A Korm. rendelet 27. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 4. melléklet jelöli ki.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek:

1. Történelmi belváros településrész,

2. Tettye településrész,

3. Szigeti külváros településrész,

4. Budai külváros településrész,

5. Déli városközpont bővítés településrész,

6. Északi külváros településrész,

7. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek,

8. Uránváros településrész,

9. Nagyvárosias karakterű településrészek,

10. Oktatási negyed településrészek,

11. Hegyoldali kertvárosias településrészek,

12. Kertvárosias karakterű településrészek,

13. Az egykori bányaművelés településrészei,

14. Mecsekszabolcs településrész,

15. Külső kertvárosi településrészek (Málom, Somogy-Vasas-Hird-Nagyárpád),

16. Beépítésre nem szánt településrészek,

17. Egyéb településrészek.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények

9. § [Általános területi építészeti követelmények]

(1) A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés figyelembevételével kell kialakítani.

(2)⁶ Melléképület a főépítmény és a telek előkerti vonala közé kizárólag a főépítmény építészeti karakterével, megjelenésével és anyaghasználatával illeszkedő módon telepíthető.

(3) A telkek közterület felöli ideiglenes lehatárolását szolgáló építmény zárt, esztétikus, könnyen tisztítható, közbiztonsági előírásoknak megfelelő kivitelben létesíthető.

(4) Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani

(5) Az ingatlanokon az elektronikus építési naplóval igazolt kivitelezési tevékenységen kívüli esetekben a településképet rontó állapotokat meg kell szüntetni.

10. § [Általános egyedi építészeti követelmények]

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével e rendelet anyaghasználatra, tömegformálásra és homlokzat kialakítására vonatkozó egyedi építészeti követelményei kizárólag az építmény közterületről, közhasználatú területről látható építményrészére vonatkoznak.

(2)⁷ A rendelet kerítéssel kapcsolatos egyedi építészeti követelményei csak a szabályozási vonallal nem érintett telkek homlokvonalán, a tervezett szabályozási vonalon, a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán lévő vagy tervezett és a közterület-rendezést megelőzően a telek homlokvonalán kialakított meglévő kerítésekre vonatkoznak.

(3)⁸ Meglévő fő-, melléképítmény, melléképület átalakítása, bővítése, felújítása egységes településképi megjelenést eredményező módon végezhető, mely esetekben a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó anyag- és színhasználatra és tetőhajlásszögre vonatkozó építészeti követelményektől eltérni akkor lehet, ha a meglévővel azonos tetőhajlásszög, fedéskép, anyag- és színhasználat kerül alkalmazásra. A teljes tetőhéjazat-cserével járó építési tevékenység során a rendeletben a héjazat kialakításával kapcsolatos, a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelménytől eltérni nem lehet.

(4) Tömegformálás általános előírásai:

1. A magastetős épület

a)⁹ utcai épületszárnyának vízszintes vetületi tetőfelülete 10 %-ának tetőhajlásszöge,

b) fő tömegéből kiálló épületrésze, tetőfelépítménye, udvari épületszárnya tetőhajlásszöge,

az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet,

2. Azon településrészeken, ahol magastetős és lapostetős kialakítás egyaránt megengedett, ott a két tetőforma kombináltan is alkalmazható.

3.¹⁰ A melléképület a főépítmény gerincmagasságát nem haladhatja meg.

(5) Zöldfelületek kialakításának általános előírásai:

1. A helyi építési szabályzat szerint a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület – amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli – az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:

a) biológiailag aktív jellegű zöldfelület legalább gyepfelület és lombos fa (150 m²-enként legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő, előnevelt fa),

b) amennyiben a kialakítandó zöldfelület szélessége 10 m vagy annál több, úgy háromszintes növénytelepítést kell megvalósítani,

c) ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli, a helyi építési szabályzatban meghatározott, telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület legalább két fasor telepítését jelenti,

d) a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület 50 % lombkorona-fedettséggel teljesül, a gazdasági terület telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelülettel terhelt részén a burkolt felület aránya elérheti az 50 %-ot,

e) a szabályozási tervlapon jelölt, a telek zöldfelületként kialakítandó területén 30%-nál nagyobb mértékben nem alakítható ki biológiailag inaktív zöldfelület, a fennmaradó 30%-on burkolat, sétaút, parkoló, játszóhely kialakítható, de épület, építmény nem helyezhető el.

2. Fás szárú növény törzse tengelyének az ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:

a) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 1,00 méter,

b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetén 3,00 méter,

c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 5,00 méter,

d) nyírt sövény 3 méterig, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetén 0,5 méter.

3. A tervezett épületek közterület felé eső homlokzatán és kerítésén létesítendő gépkocsi-behajtók kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő és megtartandó közterületi növényzethez.

4. A Pécs területén telepítésre javasolt (honos) fajokat a 12. melléklet tartalmazza.

(6) Műszaki, gépészeti és megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések kialakításának általános előírásai:

1. A berendezések az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez illeszkedő módon helyezhetők el.

2. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon nem helyezhetők el.

3.¹¹

4. A napelem és napkollektor elhelyezésére vonatkozó szabályok:

a)¹² napelem, napkollektor műemléki jelentőségű területen és egyedi műemlék műemléki környezetében közterületről látható módon nem helyezhető el,

b) napelem, napkollektor előkertben és építmény közterületről látható homlokzati falán, közterülettel határos kerítésen nem helyezhető el,

c) napelem, napkollektor magastetős épületeken a tető síkjától eltérő dőlésszögben nem helyezhető el, és azok tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki,

d)¹³ napelem, napkollektor mező egy tetőfelületen csak összefüggő módon, téglalap kontúrral helyezhető el, kivéve az e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő kontyolt tetős kialakítású építmény esetén. Ha a tető műszaki adottságai szükségessé teszik (pl. kéménytest, tetőkibúvó, tetőablak, tetőtartó elhelyezkedése) téglalap kontúrral több önálló mező is telepíthető.

e) egy tetőfelületen többirányú (álló vagy fekvő) elemek nem helyezhetők el,

f) csonkakontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el,

g) napelem, napkollektor a helyi építési szabályzatban lakó, vegyes és különleges építési övezetben található lapostetős épületeken a szomszédos közterületről látható módon vagy 10%-nál nagyobb lejtéssel nem helyezhető el, szerelvényei a közterületről látható módon nem kerülhetnek kialakításra,

h) napelemek, napkollektorok terepszinten a természetes terepadottságoktól eltérő kialakítással nem lehet elhelyezni. A berendezés a terepszinttől mért legmagasabb pontja az övezetben megengedett kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a 2,0 m-t nem haladhatja meg. 6 db-nál több berendezés az utca felől telepítendő cserjeszinten zárt takaró növényzet ültetése nélkül nem telepíthető,

i) napelem elhelyezése parkoló területén kizárólag közhasználatú épület telkén és az Egyéb településrészeken megengedett, legalább 10 férőhely lefedését biztosító napelemrendszer kiépítése esetén, a helyi építési szabályzat által meghatározott építési helyen belül. Legmagasabb pontja a 6,0 métert nem haladhatja meg,

j) gépkocsi- és kerékpártároló építmény tetőzetén napelem elhelyezhető,

5. Szélkerék elő- és oldalkertben nem állhat, legmagasabb pontja a főépítmény legmagasabb pontjának magasságát nem haladhatja meg.

6. Településképileg meghatározó területen 10-nél több rendeltetési egységet magába foglaló épületen egy közös antenna helyezhető el, rendeltetési egységenként önálló antenna nem létesíthető.

(7) Kerítés, támfal és egyéb műtárgy kialakításának általános előírásai a helyi építési szabályzatban lakóterületbe sorolt területeken:

1. a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán létesítendő támfal magassága a 2,5 m-t nem haladhatja meg,

2. a nem a telek homlokvonalán létesítendő támfal magassága a 2,0 m-t nem haladhatja meg, és 1,5 m-t meghaladó magasság esetében a támfal függőleges felületének legalább 60%-át növényültetéssel kell takarni, amennyiben a terep több támfal építésével rendezhető, úgy a támfalak közötti felületet növényültetéssel kell kialakítani,

3.¹⁴ Kerítéssel egybeépített kukatároló építmény legmagasabb pontja a 3 métert nem haladhatja meg, és a kerítéshez illeszkedő anyag- és színhasználattal alakítható ki.

4.¹⁵ Az ideiglenes kerítés lábazat nélküli kialakítással, beton-, fa- vagy fém oszlopokkal, drótfonatból, 2D vagy 3D táblás kerítéselemekből vagy sövényből készülhet.

(8) Közterület kialakítás általános előírásai:

1. A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületen kétoldali, a 16 m és 12 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületen legalább egyoldali fasort kell telepíteni, a meglévők védelméről gondoskodni kell, figyelembe véve az egyéb közúti előírásokat.

2.¹⁶ Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét a 12. mellékletben található honos fafajokból kell biztosítani, kivéve nem honos növényállományból álló kialakult fasor esetén.

(9)¹⁷ Az épület utcai homlokzatán a homlokzat felületének legalább 5 %-án pirogránit épületkerámia, épületszobor vagy képzőművészeti alkotás elhelyezése szükséges

1. lakó- és egyéb rendeltetést is tartalmazó, 500 m² bruttó szintterületnél nagyobb épület építése, vagy

2. meglévő épület 500 m² bruttó szintterületet meghaladó, lakó- és egyéb rendeltetést is eredményező bővítése során.

(10) 5 m²-t meghaladó tűzfalkép, falfestmény, grafikai, képzőművészeti alkotás tűzfalon, kerítésen, műtárgyon, egyéb építményen az épület homlokzataihoz és a környezethez témájában, színeiben és dimenziójában illeszkedő módon hozható létre.

(11) Felvonulási építmény kialakítására e rendelet egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak.

(12) A helyi egyedi védelemre javasolt építményeket érintő építési tevékenység során a védelemre érdemes értékeik megőrzését biztosítani kell.

6. Pécs kiemelt jelentőséggel bíró városrészeire vonatkozó általános településképi követelmények

11. § [A Történelmi belváros, Tettye, Szigeti külváros, Budai külváros és az Északi külváros településrészekre vonatkozó általános előírások]

(1) Pécs történelmi bevárosa és külvárosai egyedülálló történeti épített örökséggel rendelkeznek. Cél ennek az örökségnek és egyedi települési karakternek a megőrzése.

(2) A városszövet és az épített épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának. Fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése.

(3) A területen a településképi szempontból meghatározó épületek átalakítása, felújítása során azok külső megjelenését meghatározó történeti építészeti elemei és jellegzetességei megőrzendők.

(4) Kiemelt védelmet élvez a műemléki érték és helyi védett érték közterület irányából feltáruló látványa. Minden tervezett beavatkozást a védett érték településképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

(5) A területi védelemmel érintett területek esetén szükséges azok egységes szempontok szerinti kezelése, az együttesek, látványelemek és a városrészi összkép megőrzése.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

12. § [A Történelmi belváros településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület):

1. Az épület utcai homlokvonala legfeljebb az utcai telekhatár 1/3 hosszán léphet vissza a telek irányába.

2. A visszalépés az oldalhatároktól mért 3 m-en belül az utcavonalon csak abban az esetben lehetséges, ha a csatlakozó szomszédos telken a visszalépés már megtörtént.

3. Új épület építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyag- és színhasználat előírások (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) új építmény homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez illeszkedő módon alakítható ki.

b) magastető, torony és tetőfelépítmény terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű, matt és sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől eltérő héjazattal nem alakítható ki,

c) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől és üvegtől eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

d) építmény utcai homlokzatán elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől eltérő nem lehet, utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet nem helyezhető el.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon és anyaghasználattal alakítható ki,

b) zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén az utcai szárny tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem alakítható ki, kivéve saroktelek esetén,

c) magastető 37^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

d) az 1945 előtt épített településképi szempontból meghatározó épület tetőidoma részletes műemléki vizsgálat hiányában az építési kor, a képviselt stílus alapján az építészeti stílusok szerint differenciált hajlásszögektől nem térhet el. Az 1865-ös térképen regisztrálható (XIX. sz. közepéig felépült) barokk, klasszicizáló, romantikus stílusú épületeknél cca. 42-45^o hajlásszög tartandó. Az 1865-ös térképen nem regisztrálható (a XIX. sz. második felében épült) eklektikus stílusú épületeknél cca. 38-40^o hajlásszög tartandó. Az 1925-ös térképen regisztrálható (a XX. sz. első évtizedeiben épült) szecessziós stílusú épületek eredeti tervek szerinti hajlásszöge tartandó.

3. Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény):

a)¹⁸ magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el ökörszem tetőablak és padlásszellőző kivételével, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

b) az utcai oldalon csüngőeresz nem létesíthető,

c) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek, a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől, osztásrendszertől, valamint anyaghasználata nem térhet el az épület homlokzatán kialakult anyaghasználattól kivéve, ha a homlokzat megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján történik,

d) a többszintes épületek felújítása egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető,

e) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

f) épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több és 5,5 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

g) portálok, kirakatok az épület homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) napelem és napkollektor a 10. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el,

b) antenna és egyéb műszaki, gépészeti berendezés, valamint azok tartószerkezete és kapcsolódó szerelvényei, szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel, újonnan közműszekrény a telekkel érintkező közterületről látható homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el.

5. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör, tagolt felületű kerítés, vagy tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesítendő. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakítandók ki,

c) előkertes beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán legfeljebb 1 méter magas lábazattal kialakított, áttört vagy tömör, tégla-, terméskő anyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kerítések) és vakolt kerítés létesítendő. A takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldandó meg,

d) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű vagy kovácsoltvas kerítés) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

13. § [A Tettye településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület):

1. zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával,

2. új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez,

3. a területen új épület utcai épületszárnya az illeszkedés szerint utcával párhuzamos vagy merőleges telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el,

4. épület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyag- és színhasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) új építmény homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez illeszkedő módon alakítható ki,

b) magastető terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű, matt és sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől eltérő héjazattal nem alakítható ki,

c) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától és cinktől eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

d) építmény utcai homlokzatán elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől eltérő nem lehet, utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet nem helyezhető el.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) lapostetős épületek nem létesíthetők, kivéve a meglévő hézagosan zártsorú beépítés zártsorúvá válása esetén, a kapcsolatot biztosító egyszintes építményrészen tetőkert kialakításával, továbbá a 4. melléklet 02. Tettye településrész/1 térképén lehatárolt területeken, ahol magastető nem létesíthető,

b) új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

c) magastető 38^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

d)¹⁹

3. Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény):

a) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

b) az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalainak kialakítása „macskalépcsős” lezárással is kialakítható,

c) lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású, a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, a tető kontyolt is lehet,

d) a helyi építési szabályzatban meghatározott Pécs Tettye-Havi hegy városrészben, ahol a zártsorú építési helyen belül az előírás megengedi az oldalhatáron álló beépítést, és a kialakult, védett beépítés ilyen jellegű fennmaradása, újjáépítése az illeszkedési követelmény, ott az építési telkek oldalhatárán létesíthető nyeregtető falazott párkányzattal,

e) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek, a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől, osztásrendszertől, valamint anyaghasználata nem térhet el az épület homlokzatán kialakult anyaghasználattól kivéve, ha a homlokzat megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján történik,

f) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

g)²⁰ a 4. melléklet 02. Tettye településrész/1 térképén lehatárolt területek kivételével épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több és 5,5 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

h) portálok, kirakatok az épület homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki,

i) a Pécs - Tettye-Havihegy helyi jelentőségű természetvédelmi területen épület színezése kizárólag a természetvédelmi területhez illeszkedő barna, szürke és zöld pasztell színárnyalatokkal lehetséges.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) napelem és napkollektor a 10. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el,

5. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zárt-sorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör, tagolt felületű kerítés, vagy tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesítendő. A támfalon 1 m-nél magasabb, és tömör kerítés nem alakítandó ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakítandók ki,

c) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt,

d) előkertes beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán legfeljebb 1 méter magas lábazattal kialakított, áttört, tégla-, terméskő anyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színű és mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kerítés) és vakolt kerítés létesítendő. A takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldandó meg.

14. § [A Szigeti külváros településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület):

1. Zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

3. A területen új épület utcai épületszárnya az utcával párhuzamos telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el.

4. Épület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyag- és színhasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) új építmény homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez illeszkedő módon alakítható ki,

b) magastető héjalásaként terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű, matt és sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől eltérő héjazattal nem alakítható ki,

d) építmény utcai homlokzatán elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől eltérő nem lehet, utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet nem helyezhető el.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek is elhelyezhetők, amennyiben a lapostető felületének anyaga az épülethez és a környezethez illeszkedik. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki,

b) zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén az utcai szárny tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem kerülhet kialakításra, kivéve saroktelek esetén,

c) magastető 37^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

3. Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény):

b) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek, a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől, osztásrendszertől, valamint anyaghasználata nem térhet el az épület homlokzatán kialakult anyaghasználattól kivéve, ha a homlokzat megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján történik,

c) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

d) épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több és 5,5 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

e) portálok, kirakatok az épület homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) napelem és napkollektor a 10. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el,

5. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör, tagolt felületű kerítés, vagy tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesítendő. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakítandók ki,

c) előkertes beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán legfeljebb 1 méter magas lábazattal kialakított, áttört, tégla-, terméskő anyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kerítés) és vakolt kerítés létesítendő. A takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldandó meg,

d) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kapuzat) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

15. § [A Budai külváros településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület):

1. Zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

4. Épület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1. Anyag- és színhasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) új építmény homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki,

d) épület utcai homlokzatán elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől eltérő nem lehet, utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet nem helyezhető el.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

b) zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén az utcai szárny tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem kerülhet kialakításra, kivéve saroktelek esetén,

c) magastető 37^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

d) a szomszédos épület tűzfalának magasságánál maximum 2 méterrel alacsonyabb tűzfal létesíthető.

3. Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény):

c) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

d) épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több és 5,5 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

e) portálok, kirakatok az építmény homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) napelem és napkollektor a 10. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el,

5. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a településrészen a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör tagolt felületű kerítés vagy tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesítendő. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakítandók ki.

c) előkertes beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán legfeljebb 1 méter magas lábazattal kialakított, áttört, tégla-, terméskő anyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színű és mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kerítés) és vakolt kerítés létesítendő. A takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldandó meg,

d) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felültkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kapuzat) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

16. § [Az Északi külváros településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület):

1. Zártsorú beépítés esetén az épület utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

4. Épület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1. Anyag- és színhasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) új építmény homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez illeszkedő módon alakítható ki.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

b) magastető 37^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

3. Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény):

c) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,

d) épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több és 5,5 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) napelem és napkollektor a 10. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el,

5. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör, tagolt felületű kerítés, vagy tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesítendő. A támfalon 1 m-nél magasabb, és tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki,

c) előkertes beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán legfeljebb 1 méter magas lábazattal kialakított, áttört, tégla-, terméskő anyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színű és mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kerítés) és vakolt kerítés létesítendő. A takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldandó meg,

d) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kapuzat) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

17. § [A Déli városközpont bővítés településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1) A területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület): új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület): lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől és üvegtől eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható.

2. Tömeg kialakításának előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület): a településrészen az épületek magastetővel és lapostetővel is kialakíthatók.

3. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a helyi építési szabályzatban nem zártsorú beépítésű területen újonnan kerítés nem létesíthető,

c) a helyi építési szabályzatban zártsorú beépítésű telkeken a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán tömör kerítés létesíthető,

d) tégla, terméskő, fém és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki.

18. § [A Kisvárosias és társasházas karakterű településrészekre a vonatkozó településképi követelmények]

Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a)²¹ magastető héjalása terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű betoncseréptől eltérően nem alakítható ki. Épületfelújítások esetében, ahol statikailag igazolható, ott terrakotta színű kőszórt fém tetőlemez elhelyezhető,

b) meglévő szürke palafedéses épület környezetében az illeszkedés betartásával világosszürke színű, síkprofilú, egyenesvágású agyag- vagy betoncserép elhelyezhető,

c) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől, üvegtől) eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

d) napelemes tetőcserép kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű, továbbá rendeltetési egységenként legalább 200 db kerül elhelyezésre,

e) antracit színű korcolt fémlemez fedés, kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a tetőzeten a fedésképbe integráltan síktáblás napelem kerül elhelyezésre.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) a településrész területén lapostetős és magastetős épületek is elhelyezhetők,

b) magastető 30^o-nál kisebb és 40^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

3. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán áttört vagy tömör kerítés vagy sövénykerítés létesíthető, a kialakult környezethez illeszkedő módon,

c) a településrészen fa, tégla, beton, terméskő, fém, fa-műanyag kompozit (WPC), laminált gres (kerlit) és vakolt felületű kerítés létesíthető,

d) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli fém kerítés), fa-műanyag kompozit (WPC) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

19. § [Uránváros településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület): a területen új épület a kialakult beépítéshez igazodva telepítendő.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyag- és színhasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) tető héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez és trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható. A cserépfedés színe természetes, terrakotta színtől eltérő nem lehet,

b) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől, üvegtől) eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

c) egy épületen 5 színnél több színből álló színkombináció nem alkalmazható.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek is kialakíthatók a kialakult környezethez illeszkedő módon,

b) a lakótelep telepes beépítésű többszintes lakóépületeinek vertikálisan történő bővítése az 5-nél kevesebb szintet tartalmazó épületek emeletráépítése esetében lehetséges és kizárólag az építéskori legfelső építményszint záró szerkezete felső síkjának és az épület homlokvonalára állított sík metszésvonalára állított, az épület irányába emelkedő 45° alá vont síkja alatt,

c) magastetős ráépítés 5-nél kevesebb szintet tartalmazó épületek esetén lehetséges,

d) magastető 30^o-nál kisebb és 40^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

3. Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény):

a) magastetőn kialakítandó tetőablakok a meglévő homlokzat nyílásrendjéhez illeszkedő módon, egységes kivitelben építendők be,

b) meglévő épület nyílászáró-cseréje a településképi szempontból megfelelő kialakult állapothoz illeszkedően végezhető, az eredeti nyílásrendtől és nyílásméretektől, valamint a nyílásosztástól eltérni csak a teljes épületre kiterjedő egységes építészeti koncepció alapján lehet,

c) műszaki és gépészeti berendezés, árnyékoló, redőny, előtető, loggia, erkély és szélfogó épületenként és az egy városépítészeti egységet képező beépítés egyes elemeinél a településképi szempontból megfelelő kialakult állapothoz illeszkedően vagy a teljes épületre kiterjedő egységes építészeti koncepció alapján helyezhető el, alakítható át,

d) garázskapu az eredeti vagy a homlokzati nyílászárók színétől eltérő módon nem alakítható ki.

4. Kerítés kialakításának előírásai:

a) kerítés közhasználatú építmény, játszótér, sportpálya telkén kívül nem létesíthető,

b) tömör kerítés, támfalkerítés nem létesíthető.

20. § [A nagyvárosias karakterű településrészekre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület): a területen új épület a kialakult beépítéshez igazodva telepítendő.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület): egy lakóépületen belül a nyílászárók eltérő szín- és anyaghasználattal, osztásrendszerrel nem alakítható ki.

2. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrészen elhelyezkedő lakóépületeken magastető nem létesíthető, a 4. melléklet 09. Nagyvárosias karakterű településrészek térképein lehatárolt területek kivételével,

b) új tetőzet az építmény környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra.

c) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől, üvegtől) eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható.

3. Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény):

a) meglévő épület nyílászáró-cseréje a településképi szempontból megfelelő kialakult állapothoz illeszkedően végezhető, az eredeti nyílásrendtől és nyílásméretektől, valamint a nyílásosztástól eltérni csak a teljes épületre kiterjedő egységes építészeti koncepció alapján lehet,

b) műszaki és gépészeti berendezés, árnyékoló, redőny, előtető, loggia, erkély és szélfogó épületenként és az egy városépítészeti egységet képező beépítés egyes elemeinél a településképi szempontból megfelelő kialakult állapothoz illeszkedően vagy a teljes épületre kiterjedő egységes építészeti koncepció alapján helyezhető el, alakítható át,

c) garázskapu az eredeti vagy a homlokzati nyílászárók színétől eltérő módon nem alakítható ki.

4. Kerítés kialakításának előírásai:

a) kerítés kizárólag közhasználatú építmény, játszótér és sportpálya telkén létesíthető,

b) tömör kerítés nem létesíthető.

21. § [Az Oktatási negyed településrészekre vonatkozó településképi követelmények]

Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyag- és színhasználat előírások (fő-, melléképítmény, melléképület): nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől, üvegtől) eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény): a településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerülhet kialakításra.

3. Kerítés kialakításának előírásai:

a) kerítés, támfalkerítés a településképi illeszkedés szempontjai alapján a telekre, telephelyre vagy annak egy részére vonatkozó egységes építészeti koncepció alapján készülhet,

b) nagytáblás kerítések nem építhetők.

22. § [A Hegyoldali kertvárosias településrészekre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények: a helyi építési szabályzatban kertvárosias lakóterületbe sorolt telken álló főépítmények telek homlokvonalához legközelebbi homlokzati síkjának legnagyobb vetületi szélessége legfeljebb 15 méter lehet, saroktelek kivételével.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) a vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet,

b) 20 m²-nél nagyobb alapterületű építményeken fém vagy mázas kerámia anyagú homlokzatburkolat nem alkalmazható,

c)²² főépítmény és 20 m² bruttó alapterületnél nagyobb melléképület, melléképítmény magastetője terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű betoncseréptől eltérő héjazattal nem alakítható ki. Épületfelújítások esetében, ahol az statikailag szempontból igazolható, ott terrakotta színű kőszórt fém tetőlemez elhelyezhető,

d) meglévő szürke palafedéses épület környezetében az illeszkedés betartásával világosszürke színű, síkprofilú, egyenesvágású agyag- vagy betoncserép elhelyezhető,

e) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

f) napelemes tetőcserép kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű, továbbá rendeltetési egységenként legalább 200 db kerül elhelyezésre,

g) antracit színű korcolt fémlemez fedés, kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a tetőzeten a fedésképbe integráltan síktáblás napelem kerül elhelyezésre,

h) a fő funkciót kiegészítő építmények kialakítása, anyaghasználata a fő funkciót tartalmazó főépítményhez illeszkedő legyen.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b)²³ magastető 30^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet, kivéve a 4. melléklet 04. Hegyoldali kertvárosias településrész/2 térképén lehatárolt Mecsekszentkút városrész területét, ahol magastető hajlásszöge 30^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb nem lehet,

c) épület legmagasabb pontja a 15 métert nem haladhatja meg.

3.²⁴ Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény):

4. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó zsalukő és előregyártott, nagytáblás elemekből épített, beton vagy fém anyagú kerítés nem építhető a d) pontban foglaltak kivételével,

b)²⁵ a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés az illeszkedés szerint a településképi bejelentési eljárásban megállapított mértékű tömör vagy áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fa-műanyag kompozit (WPC), beton kerítéskő, vakolt kerítés, lábazatos fonott drótkerítés, sövénykerítés, fémszerkezetű lehet. Fém kerítés kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítés lehet,

c) a kerítés lábazatának legmagasabb pontja 1 m-nél nagyobb nem lehet,

d) előregyártott tömör fém nagytáblás elemekből (kivéve cserepeslemez) kizárólag lábazatos, pillérekkel tagolt kerítés építhető, ahol a lábazat magassága 0,5 m-nél kisebb és a fémlemez mező magassága 1,0 m-nél nagyobb nem lehet,

e) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő áttörtséggel, anyag- és színhasználattal alakítható ki,

f) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán létesítendő támfal magassága az utca felől, a járda vonalától mérten, legalább 0,5 m lehet. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felöli oldalán kell figyelembe venni,

g) az építési telek nem közterület felé eső határvonalain 2,5 m-nél nagyobb támfalkerítés és élősövény nem létesíthető,

h) a helyi építési szabályzat Donátus és környékére és a Bf210 feletti területrészekre vonatkozó sajátos övezetében az általános előírásokon túl a terepalakítás során 2,2 m-nél nagyobb rézsű és 1,5 m-nél nagyobb támfal nem létesíthető, kivéve a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot,

i)²⁶ ingatlanonként 1 db-nál több és 5,5 méternél szélesebb gépkocsibehajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

5. Zöldfelületek kialakítási módja: utcafronton meglévő élő sövény kivágása esetén azt úgy kell pótolni, hogy kifejlett állapotában az út építési területét nem korlátozhatja.

23. § [A Kertvárosias karakterű településrészekre vonatkozó településképi követelmények]

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) a vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet,

b) épületen fém vagy mázas kerámia anyagú homlokzatburkolat nem alkalmazható,

c)²⁷ főépítmény és 20 m² bruttó alapterületnél nagyobb melléképület, melléképítmény magastetője terrakotta színű égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, üvegtől, valamint terrakotta színű betoncseréptől eltérő héjazattal nem alakítható ki. Épületfelújítások esetében, ahol az statikailag szempontból igazolható, ott terrakotta színű kőszórt fém tetőlemez elhelyezhető,

d) meglévő szürke palafedéses épület környezetében az illeszkedés betartásával világosszürke színű, síkprofilú, egyenesvágású agyag- vagy betoncserép elhelyezhető,

e) nem járható lapostető felületének anyaga kavicstól, kőtől, kőlaptól, cseréptől, téglától, betonlaptól, fától, cinktől, üvegtől) eltérő nem lehet. Zöldtető kialakítható,

g) antracit színű korcolt fémlemez fedés, kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a tetőzeten a fedésképbe integráltan síktáblás napelem kerül elhelyezésre.

h) a fő funkciót kiegészítő építmények kialakítása, anyaghasználata a fő funkciót tartalmazó épületéhez illeszkedő legyen.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető 30^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

3.²⁸ Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény):

4. Kerítés kialakításának előírásai:

a) látszó zsalukő és előregyártott, nagytáblás elemekből épített, beton vagy fém anyagú kerítés nem építhető a d) pontban foglaltak kivételével,

b)²⁹ a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fa-műanyag kompozit (WPC), beton kerítéskő, vakolt kerítés, lábazatos fonott drótkerítés, sövénykerítés, fémszerkezetű lehet. Fém kerítés kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felültkezelés nélküli, lakatosszerkezetű, 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítés lehet,

c) a kerítés lábazatának legmagasabb pontja 1 m-nél nagyobb nem lehet,

e) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő áttörtséggel, anyag- és színhasználattal alakítható ki,

f) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani,

g)³⁰ ingatlanonként 1 db-nál több és 5,5 méternél szélesebb gépkocsibehajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

24. § [Az Egykori bányaművelés településrészeire vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület):

1. a lakóépület magastetőjének gerince az utcával párhuzamos legyen,

2. melléképület a telek homlokvonalán telepíthető a kialakult telepítési módokhoz illeszkedően.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) építmény magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során kizárólag terrakotta színű agyag- vagy betoncserép alkalmazható,

b) a melléképület a főépítménytől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakítható ki,

c) építményen fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia homlokzatburkolat és fa anyagú, nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) a településrész területén a lakóépület nyeregtetős kialakítással létesíthető, a tetőzet kontyolható. Közintézmény lapostetővel is kialakítható. Melléképület tetőzete félnyeregtetővel is kialakításra kerülhet. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra,

b) magastető 30^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

3. Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény): több lakást tartalmazó épület felújítása, átalakítása, bővítése csak egységes megjelenést eredményező megoldásokkal végezhető.

4. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés áttört fa-, tégla anyagú, lakatosszerkezetű, vakolt kerítés vagy sövénykerítés lehet,

c) a kerítés lábazatának magassága 0,5 m-nél kisebb és a 1 m-nél nagyobb nem lehet,

d) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felültkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kapuzat) vagy fa anyagú lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt,

f) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani.

25. § [Mecsekszabolcs településrészre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület): 15 méternél nagyobb utcai homlokzat szélesség esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) főépítmény és 20 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű melléképület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során kizárólag terrakotta színű agyag- vagy betoncserép alkalmazható,

b) a 20 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű melléképületek és melléképítmények a főépítménytől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki,

c) építményen fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia homlokzatburkolat és fa anyagú, nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) a településrész területén lapostetős épület nem helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető hajlásszöge 37^o-nál kisebb és 42^o-nál nagyobb nem lehet,

c) új épület építése esetén összetett sátortető nem alakítható ki.

3. Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény):

a) tetőtérbeépítésnél utcafronton nem tetősíkban fekvő ablak nem helyezhető el,

b) tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit.

c)³¹

4. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés áttört tégla, terméskő vagy vakolt felületű kerítés lehet,

c) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, kovácsoltvas vagy pálcás kapuzat) vagy fa anyagú lehet,

d) a kerítés lábazatának magassága 0,5 m-nél kisebb és a 1 m-nél nagyobb nem lehet,

e) utcai kerítés és támfal az épület utcai homlokzatával egységesen létesítendő, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt,

f)³² ingatlanonként 1 db-nál több és 5,5 méternél szélesebb gépkocsibehajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

26. § [A Külső kertvárosi településrészekre (Málom, Somogy, Vasas, Hird, Nagyárpád) vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények (főépítmény, melléképület):

1. Amennyiben a telek mélysége a 40 m-t meghaladja, úgy főépítmény a tervezett szabályozási vonaltól vagy a közterület rendezést követően a telek homlokvonalától merőlegesen mért 40 m-en belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított telek kivételével.

2. Új főépítmény az utcára merőleges vagy párhuzamos módon, vagy „L” alakban az utcában kialakult telepítéshez igazodva telepíthető.

3. Melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépítmény mögött egymáshoz és a főépítményhez csatlakozóan, egy tömegen belül helyezendők el.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a)³³ főépítmény és 20 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű melléképület, melléképítmény magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során kizárólag terrakotta agyag- vagy betoncserép alkalmazható. Épületfelújítások esetében, ahol az statikailag igazolható, ott terrakotta színű kőszórt fém tetőlemez elhelyezhető,

b) napelemes tetőcserép kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű, továbbá rendeltetési egységenként legalább 200 db kerül elhelyezésre,

c) antracit színű korcolt fémlemez fedés, kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a tetőzeten a fedésképbe integráltan síktáblás napelem kerül elhelyezésre,

d) meglévő szürke palafedéses épület környezetében az illeszkedés betartásával világosszürke színű, síkprofilú, egyenesvágású agyag- vagy betoncserép elhelyezhető,

e) a 20 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű melléképületek a főépítménytől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki,

f) építményen fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia homlokzatburkolat és fa anyagú, nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) a településrész területén lapostetős épületek nem helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető 30^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

c) újonnan összetett sátortető nem alakítható ki.

3. Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény): tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható utcai oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit.

4. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b)³⁴ a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés lábazattal kialakított, áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színű és mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű vagy 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítések), vakolt felületű kerítés, vagy lábazatos, fonott drótkerítés vagy sövénykerítés lehet,

c)³⁵ kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált kerítés), fa-műanyag kompozit (WPC) vagy fa anyagú lehet,

d) a lábazat magassága 0,5 m-nél kisebb és 1 m-nél nagyobb nem lehet.

27. § [Az Egyéb településrészekre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Az Egyéb településrészeken lévő ipari parkok területén a 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell, minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, nagy lombkoronát növesztő koros fa ültetendő.

(2) A temető vagy sírkert telkének határvonalán tömör kerítéstől vagy sövénykerítéstől eltérő kialakítású kerítés nem létesíthető.

(3) Nagytáblás kerítés nem létesíthető.

28. § [A Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények]

(1) Területi építészeti követelmények: amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.

(2) Egyedi építészeti követelmények.

1. Anyaghasználat előírásai (fő-, melléképítmény, melléképület):

a) a vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színezéssel nem kerülhet kialakításra,

b) a 20 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tetőhéjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

2. Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):

a) a helyi építési szabályzatban mezőgazdasági zónába eső területeken új épület az adott terület helyi építési hagyományainak megfelelő, tájba illő, magastetős kialakítással épülhet,

b) a helyi építési szabályzatban különleges beépítésre nem szánt rekreációs zónába sorolt területek kivételével a településrészen lapostetős épület nem létesíthető,

c) az üvegház kivételével magastető 30^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

d) a helyi építési szabályzatban korlátozott használatú mezőgazdasági zónába sorolt telken elhelyezett épületcsoport egyes elemei azonos tetőkialakítással alakíthatók ki.

3. A kerítés kialakításának előírásai: tömör kerítés nem létesíthető.

8. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

29. § [A helyi egyedi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények]

(1) Az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2)–(6) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

(2) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.

(3) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.

(4) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – csak az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

(5) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen antenna felépítmény, mesterséges szellőzéshez kivezetés, helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezés, napelem, napkollektor, valamint egyéb műszaki, gépészeti berendezés kültéri egysége kizárólag közterületről nem látható homlokzaton (beleértve annak tetőfelületét is) helyezhető el abban az esetben, ha az elhelyezés az épület védett értékét nem érinti.

(6) Helyi egyedi védelem alatt álló épület

1. homlokzatán (beleértve annak tetőfelületét is):

a) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

b) háttérvilágítással ellátott, Led-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

c) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet,

d) üzletportáljában kirakatdekoráció,

e) a műszaki, gépészeti berendezések vezetékei,

2. tetőfelületén üzletfelirat,

3. ingatlanán épülettől független kialakítású vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés nem helyezhető el.

30. § [A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi és építészeti követelmények]

(1) A 3. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területekre a (2)–(8) bekezdésben meghatározott területi és egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területen található épületek, építmények építéskori és történetileg kialakult települési arculati és táji jellegzetességei és telepítési módja megőrzendő.

(3) Helyi védett területen álló épületen antenna felépítmény, mesterséges szellőzéshez kivezetés, helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezés, napelem, napkollektor, valamint egyéb műszaki, gépészeti berendezés kültéri egysége kizárólag közterületről nem látható homlokzaton (beleértve annak tetőfelületét is) helyezhető el abban az esetben, ha az elhelyezés a helyi területi védelem alatt álló terület védett értékét nem érinti.

(4) Helyi védett területen álló épület

1. homlokzatán (beleértve annak tetőfelületét is):

a) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

b) háttérvilágítással ellátott, Led-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

c) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet,

d) üzletportálján kirakatdekoráció,

e) a műszaki, gépészeti berendezések vezetékei,

2. tetőfelületén üzletfelirat,

3. ingatlanán épülettől független kialakítású vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés

nem helyezhető el.

(5) A Szőlészeti Kutatóintézet helyi területi védelem alatt álló területén a hagyományosan szőlőtermesztésre szakosodott tájhasználat a szőlőművelés helyi sajátosságaival együtt megőrzendő. A Szent Miklósi présház telepítési módja megőrzendő. A Mária pince épületének (kutatóintézet főépülete) telepítési módja megőrzendő. Az építéskori kerítéselemek és jellegzetességeik megőrzendők.

(6) A Schlauch-telep helyi területi védelem alatt álló területén található épületek jellemző telepítési módja és a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete megőrzendő. Új építmény elhelyezése ebbe a történetileg kialakult telepítési rendszerbe illeszkedően történhet. Építési tevékenységet az építéskori anyaghasználat megtartásával kell végezni. A rekonstruálható építéskori arculati elemek helyreállítására törekedni kell.

(7) A Régi Kertváros helyi területi védelem alatt álló területén található épületek jellemző telepítési módja és a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete megőrzendő. Új építmény elhelyezése ebbe a történetileg kialakult telepítési rendszerbe illeszkedően történhet. Külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre. Magastető héjalása terrakotta égetett agyagcseréptől, világosszürke árnyalatú palától, világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől, valamint terrakotta színű, matt és sima felületű, betoncseréptől eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki.

(8) A Rókus-domb helyi területi védelem alatt álló területén található épületek történetileg kialakult telepítési módja megőrzendő.

31. § [A helyi védelemben részesülő területeken elhelyezendő sajátos építményekre és műtárgyakra vonatkozó építészeti követelmények]

(1) A 3. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területeken lévő sajátos építményekre és műtárgyakra a (2)–(3) bekezdésben meghatározott anyaghasználati követelmények vonatkoznak.

(2) Az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a helyi védett területen földkábelbe kell fektetni.

(3) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során a földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve, lehetőség szerint takartan kell megoldani.

9. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

32. §³⁶

33. § [Közterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok]

(1)³⁷ Reklámot, reklámhordozó berendezést településközpont vegyes terület, nagyvárosias lakóterület, kisvárosias lakóterület, intézményi vegyes terület, valamint különleges intézményterület állatkert területe területfelhasználási egységekben, közterületen településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő, a reklám elhelyezésről szóló Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utcabútorokon lehet elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdéseben lehatárolt területeken elhelyezhető utcabútorokra, közművelődési célú hirdetőoszlopokra, építési hálón elhelyezhető reklámhordozókra, valamint az információs berendezésekre vonatkozó előírásokat a 35. § (4) bekezdése tartalmazza.

(3)³⁸ Plakát, reklám épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető. Villódzó fénytechnika, Led-kijelző futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

(4) Minden közterületre szánt telepített reklámhordozó berendezés csak a közműszolgáltatókkal és a közterület üzemeltetőjével történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.

(5) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdetőberendezést csak két- vagy többoldali hirdetőfelülettel lehet kialakítani.

34. § [Magánterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok]

(1) A reklám elhelyezésről szóló Korm. rendeletben meghatározott magánterületeken 117 cm x 175 cm-nél nagyobb méretű reklám, illetve reklámhordozó nem helyezhető el.

(2) A 35. § (4) bekezdés 1. pontja szerinti kisméretű információs berendezés elhelyezhető.

(3)³⁹ Plakát, reklám épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető. Villódzó fénytechnika, Led-kijelző, Led-fal vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható a (4) bekezdésben foglaltak kivételével.

(4)⁴⁰ Köztulajdonban álló ingatlanokban működő közművelődési intézmény épületének homlokzatára az intézményre vagy rendezvényeire (ideértve többek között: előadások, programok) vonatkozó reklám (hagyományos vagy digitális (Led-fal) reklámhordozó berendezésen) közzé tehető.

35. § [Az utcabútorokon, közművelődési célú hirdetőoszlopon, építés hálón elhelyezhető reklámhordozókra, valamint az információs berendezésekre vonatkozó településképi követelmények]

(1)⁴¹ Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan kétoldalas CityLight formátumú reklámfelület alakítható ki. Utasváró érkezési irányában lévő, merőleges falán nem lehet reklámhordozó. Az utasváró építmény műszaki paraméterei:

1. Szerkezet: lábakon álló, szinterezett acél horganyzott fémszerkezet.

2. Üvegfelületek: minimum 8 mm-es edzett biztonsági üveg.

3. Tető: minimum B3-as betörésbiztos, ragasztott biztonsági üveg.

4. Padok, támaszok: Tetszőleges kialakítású, kültérre tervezett anyagból.

5. Külső megjelenés: RAL 7012 vagy ehhez hasonló, sötét antracit színezésű.

6. Reklámvitrin: minimum 5 mm-es edzett biztonsági üveg, teljes felületén üvegborítás, széleken fekete maszkolással, a keret legnagyobb megengedett mérete 10 mm, a vitrin sarkai derékszögű kialakításúak.

(2) A kioszk, pavilon függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan CityLight formátumú reklámfelületek alakíthatók ki.

(3) A közművelődési célú hirdetőoszlop a 6. melléklet 1. pontjában ábrázolt kialakítású és méretű lehet.

(4) Az információs berendezések típusai:

1. A 6. melléklet 2. pontja szerint kialakítandó kisméretű információs berendezés műszaki paraméterei:

a) Kialakítás: egy lábon álló vagy telilábas szerkezet,

b) Reklámvitrin: minimum 5 mm-es edzett biztonsági üveg, teljes felületén üvegborítás, széleken fekete maszkolással, a keret legnagyobb megengedett mérete 10 mm, a vitrin sarkai derékszögű kialakításúak.

2.⁴²

3. Információs berendezésként alkalmazható acél vagy öntöttvas anyagú oszlopon, legalább 2,5 m magasságban elhelyezett 0,9x1,2 m felületű reklámóra is, amelynek legfeljebb 2/3 részén lehet reklámot elhelyezni. A berendezés 1/3 részét a pontos időt és hőmérsékletet kijelző digitális vagy analóg kijelző foglalja el. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.

4.⁴³

(5) A 35. § (1)–(4) bekezdésben meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, Led-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

(6) Tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz legfeljebb 0,8x1,0 m befoglaló méretű, álló téglalap alakú lehet, és oszloponként legfeljebb 1 db helyezhető el belőle.

(7) Építési reklámháló a műemléki vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületeken, továbbá a helyi védett terület, műemléki jelentőségű terület és a műemléki környezet területén álló épületeken nem helyezhető el, egyéb területeken az építési tevékenység építési naplóval igazolt időtartamán kívül nem helyezhető el. Épület közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

36. § [Az önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozókra vonatkozó követelmények]

(1)⁴⁴ A 29–35. § és reklám elhelyezésről szóló Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra kizárólag az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit és annak támogatóit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában és téren.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben alkalmazható eszközök a következők lehetnek, melyeknél villódzó fénytechnika, Led-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható:

a) legfeljebb 2 m² alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes tájékoztatóeszköz, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,

b) legfeljebb 2,5 m magas és 4,5 m széles mobil promóciós eszközök,

c) közterület fölé kifeszített molinó, figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseire,

d) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül,

e)⁴⁵ nagyméretű kültéri Led-fal (a videófelület mérete 5-35 m²).

37. § [A reklámhordozók karbantartása]

(1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása, takarítása, elektromos berendezések estén évenkénti érintésvédelmi felülvizsgálata a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi.

(2) Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterületkezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.

38. § [A reklámok és reklámhordozók elhelyezésének egyéb feltételei]

A reklámok és a reklámhordozók az V. fejezet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló 31/2008. (X.15.) önkormányzati rendeletében meghatározott közterület-használati díj megfizetése esetén helyezhetők el.

10. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

39. § [Üzletfelirat, cégtábla, cégér, napernyő, vállalkozást népszerűsítő grafika, zászlótartó rúd és égéstermék elvezető elhelyezésre vonatkozó követelmények]

(1) Településképileg meghatározó területen – kivéve a helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezet területén – álló épület:

1. Utcai homlokzatán kizárólag az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, egységes és tervezett módon, homlokzatonként és rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db

a) üzletfelirat helyezhető el, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő kialakítással, legfeljebb 5 m² méretben, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, Led-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható, az Egyéb településrészek területén és a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül,

b) cégtábla helyezhető el, az üzemeltető azonosítására szolgáló jogszabályban előírt adattartalommal, a homlokzat síkjában, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő kialakítással, legfeljebb 0,2 m² méretben,

c) cégér helyezhető el, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítésével, a homlokzati síkra merőlegesen, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt, kétoldalas kialakítással, legfeljebb 0,7 m² egyoldali felülettel és legfeljebb 15 cm szélességgel, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, Led-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható, az Egyéb településrészek területén és a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül.

2. Utcai homlokzatán, homlokzatonként reklámot nem tartalmazó vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés helyezhető el az ingatlant használó vállalkozások számára, legfeljebb 5 m² méretben, a homlokzathoz illeszkedő színben és kialakítással, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnikát, Led-kijelzőt, vagy futófénnyel üzemelő technológiát nem alkalmazhat, az Egyéb településrészek területén és a bevásárlóközpontoknál méretkorlát és darabszám-korlátozás nélkül.

3. A közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat.

4. Közterületről feltáruló homlokzatán égéstermék-elvezető kémény nem helyezhető el.

5. Közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.

6. Telkén rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db reklámot nem tartalmazó a vállalkozást népszerűsítő felirat és grafikai megjelenés helyezhető el az ingatlant használó vállalkozások számára, legfeljebb 5 m² méretben, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnikát, Led-kijelzőt, vagy futófénnyel üzemelő technológiát nem tartalmazhat, az Egyéb településrészek területén és a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül.

(2) Helyi egyedi védett épületen, helyi védelem alatt álló területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület:

a) üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés helyezhető el a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságban, legfeljebb 2,5 m² méretben és a homlokzat síkjából legfeljebb 10 cm-re kiemelkedő módon, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, Led-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható, a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül,

b) cégtábla helyezhető el az üzemeltető azonosítására szolgáló jogszabályban előírt adattartalommal, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő kialakítással, legfeljebb 0,2 m² méretben,

c) cégér helyezhető el a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítésével homlokzati síkra merőlegesen, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt, kétoldalas kialakítással, legfeljebb 0,7 m² egyoldali felülettel és legfeljebb 15 cm szélességgel, mely nem alkalmazhat Led-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül.

2. Közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, legfeljebb 0,2 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát vagy üzletfeliratot.

3. Közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat.

4. Utcai homlokzatának üvegfelületén homlokzatonként reklámot nem tartalmazó, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és grafikai megjelenés helyezhető el, kizárólag az ingatlant használó vállalkozások számára, az üvegfelület 20%-át meg nem haladó méretben, a homlokzathoz illeszkedő színnel és kialakítással, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnikát, Led-kijelzőt, vagy futófénnyel üzemelő technológiát nem tartalmazhat.

5. Közterületről feltáruló homlokzatán égéstermék-elvezető nem helyezhető el.

6. Közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.

(3) Az (1) bekezdés 1–6. pontjában és a (2) bekezdés 1–6. pontjában meghatározott berendezés az épület homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhat, a homlokzat nyílásrendjével és az épületdíszítő tagozattal összehangolt nagyságú, kialakítású és azokhoz illeszkedő legyen.

(4) Cégér a járdaszinttől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20-ad részéig nyúlhat be.

(5) Az elosztószekrény fedlapja a homlokzat színével azonos legyen.

40. §⁴⁶ [Cégtotem és gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló építményelhelyezésre vonatkozó követelmények]

(1) Az Egyéb településrészeken a helyi építési szabályzatban meghatározott szabadonálló-telepszerű beépítési mód esetén, az építési helyen belül, az épülettől független kialakítással helyezhető el, legfeljebb négyoldalas, legfeljebb 12 m² egyoldali felületű cégtotem, melyen nem alkalmazható Led-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológia.

(2) Gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla legfeljebb kétoldalas, és legfeljebb 10 m² egyoldali felülettel alakítható ki, melyen futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai

41. § [Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezésre vonatkozó követelmények]

(1) A helyi építési szabályzatban nagyvárosias lakózónába és a sajátos építési övezetbe (kivéve a Bf 210 m feletti területek és a Pécs-Donátus és környéke sajátos övezeteit) sorolt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken

1. A villamos energia – nagy-, közép-, kisfeszültségű – és közvilágítási hálózatok bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.

2. A villamos energia hálózati rekonstrukció során földkábeles elhelyezésre kell áttérni.

3. elosztószekrények elhelyezését az országos vagy helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül süllyesztett megoldással, a környezethez illeszkedően kell megoldani.

4. Közterületen csak kis helyigényű, kompakt transzformátor-állomások alkalmazhatók.

(2) A központi belterületen az (1) bekezdéseben lehatárolt területeken kívül a villamos energia – közép-, kisfeszültségű - és közvilágítási hálózatok bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.

(3) A nem központi belterületen és a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett is vezethetők.

(4) Közterületen kialakítandó transzformátor-állomások helyét és kialakításának módját az Önkormányzattal egyeztetett módon a beépítéssel összehangoltan, a környezethez illeszkedve kell meghatározni. Az illeszkedés meghatározása során a településképi szempontból meghatározó terület anyaghasználatra, valamint kerítés és támfal kialakítására vonatkozó előírásait kell elsődlegesen alkalmazni.

(5) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását az 5. melléklet jelöli ki

42. § [Hírközléssel és távközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezésre vonatkozó követelmények]

(1) Városkép-védelem szempontból a hírközlési, távközlési és a kábel TV-hálózatokat a központi belterületen

1. Újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.

2. Meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a föld-kábeles elhelyezésre kell áttérni.

3. Földfeletti elosztószekrények elhelyezését országos vagy, helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve kell megoldani.

(2) Azokon a területeken, ahol a hírközlési és távközlési hálózatok föld felett vezethetők, ott ezeket a villamos energia hálózatokkal és a közvilágítási szabadvezetékekkel közös oszlopsoron kell vezetni. Új hálózat önálló oszlopsoron nem létesíthető.

(3) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó.

(4) Új antenna műtárgyak elhelyezésénél a meglévő magas építmények (középmagas- magas építmény, templomtorony, víztorony) felhasználását kell előnyben részesíteni. Az új tornyokat lehetőség szerint külterületen kell elhelyezni, vagy belterületen olyan telekrészen, ahol a torony a telektömb bármely határától legalább 50 m távolságba kerül, kivéve a készenléti szervek (Katasztrófavédelem, Mentőszolgálat, Rendőrség) által telepítendő tornyokat. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe illeszkedő kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is.

(5) A teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását az 5. melléklet jelöli ki

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

12. A szakmai konzultáció

43. § [A szakmai konzultáció kezdeményezése]

(1) A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

1. a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, településképi véleményezéshez vagy településképi bejelentéshez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység,

2.⁴⁷ az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéssel történő új lakóépület építése esetén ,

3.⁴⁸ meglévő lakóépületnek az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéssel legalább egy 15 m² nettó alapterülettel történő bővítése esetén.

(3) A szakmai konzultációt a 9. mellékletben meghatározott, papíralapon, vagy elektronikus úton vagy építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőzően az ÉTDR felületen keresztül benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.

(4) A kérelemhez

a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 45. § (3) bekezdésben,

b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén az 48. § (3) bekezdésben a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

44. § [A szakmai konzultáció lebonyolítása]

(1)⁴⁹ A szakmai konzultáció kizárólag a hiánytalanul benyújtott dokumentáció alapján történik.

(2)⁵⁰ A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban küldi meg.

(3) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben a kérelem nem tartalmazza a 43. § (4) bekezdésében meghatározott munkarészeket.

(4) A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.

13. A településképi véleményezési eljárás

45. § [A településképi véleményezési eljárás kezdeményezése]

(1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv) 41. § (4) alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester (a továbbiakban: Polgármester) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 44-45. §-a szerint, a 7. mellékletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.

(2) A véleményezési eljárást a 10. mellékletben meghatározott kérelemmel kell kezdeményezni.

(3) A kérelemhez a Korm. rendelet 45. § (3) bekezdésében meghatározott munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni, a következő tartalommal:

1. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, melynek részei

a) M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,

b) M = 1:100 léptékű alaprajzok,

c) a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,

d) homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M= 1:100 léptékben,

e) településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is) az e rendelet 2. § 11. pontjában meghatározottakra kiterjedően,

2. a rendeltetés meghatározását,

3. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is.

46. § [A településképi véleményezési eljárás lebonyolítása]

(1) A Polgármester a településképi véleménye kialakításához a 7. mellékletben meghatározott építési tevékenységeknél meghatározottak szerint a Főépítész vagy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Építészeti-műszaki Tervtanácsa (a továbbiakban: Tervtanács) szakmai véleményét kéri ki.

(2) A véleményezési eljárás során azokban az esetekben, amelyeknél a Polgármester véleményét

1. a Tervtanács szakmai álláspontjára alapozza, a Korm. rendelet 44. § (3) bekezdésében és a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésében foglalt,

2. a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza, a Korm. rendelet 44. § (3) bekezdésben foglalt

szempontokat kell vizsgálni.

(3) A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

47. § [A településképi véleménnyel szembeni jogorvoslat]

A településképi vélemény elleni jogorvoslatra a Korm. rendelet 45. § (9) bekezdését kell alkalmazni.

14. A településképi bejelentési eljárás

48. § [A településképi bejelentési eljárás kezdeményezése]

(1) A településképi bejelentési eljárást a Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben (a továbbiakban: bejelentési eljárás) a Polgármester folytatja le a Korm. rendelet 46-47. §-a szerint

1. reklám- és reklámhordozó-elhelyezések,

2. az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (rendeltetésváltozás),

3. építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött, a 8. mellékletben meghatározott építési tevékenységek esetén.

(2) A bejelentési eljárást a 11. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel kell kezdeményezni.

(3)⁵¹ A bejelentéshez a Korm. rendelet 46. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a következő – a kérelem tárgyának megfelelő részletezettségű és tartalmú – munkarészeket, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt kell benyújtani:

1. Építési tevékenység esetén

a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,

b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) alaprajz,

d) homlokzatok rajza,

e) utcaképi vázlat, színterv és látványterv az e rendelet 2. § 11. pontjában meghatározottakra kiterjedően.

f)⁵² egységes építészeti koncepció.

2. Reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén

a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,

b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,

d) az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,

e) az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,

f) utcaképi vázlat, színterv és látványterv az e rendelet 2. § 11. pontjában meghatározottakra kiterjedően,

g) építési reklámháló elhelyezésénél az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésének igazolása.

3. Rendeltetésváltoztatás esetén

a) műszaki leírás a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről, az új rendeltetés szerinti használat környezetre gyakorolt hatásáról, az építmény módosuló használatából következő állékonysági követelményeknek és a biztonságos használhatóság feltételeinek való megfelelésről, az építmény eredeti, valamint az új rendeltetésének leírásáról (főbb paraméterek, hasznos alapterület, belmagasság), a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosításáról,

b) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,

c) az eredeti, valamint az új rendeltetés alaprajza.

4.⁵³ Új üzletfelirat, cégér, vállalkozást népszerűsítő felirat, valamint egyéb grafikai megjelenések (ideértve többek között: vállalkozást népszerűsítő grafika, tűzfalkép, falfestmény, grafikai-, képzőművészeti alkotás) elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén

a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,

b) a portál/üzletfelirat/grafikai megjelenés kialakításának részletterve homlokzati nézetekkel.

(4) A (3) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.

49. §⁵⁴ [A településképi bejelentési eljárás lefolytatása]

(1) A Polgármester a Tvtv.-ben meghatározott határidőn belül a tervezett építési tevékenység, reklám és reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás esetén a Korm. rendelet szerint jár el.

(2) Amennyiben kérelmező a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés vagy igazolás kézbesítésétől számítva a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül nem kezdi meg, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, a tevékenység megkezdéséhez új településképi bejelentést kell tenni. A 6 hónapon belül megkezdett tevékenység a jogszabályok megváltozása esetén is folytatható.

(3) A Polgármester településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntése vagy igazolása a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

(4) A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester a településkép védelméről szóló törvény 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

50. § [A településképi bejelentési eljárás során meghozott önkormányzati hatósági döntéssel szembeni jogorvoslat]

A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése bírálja el.

51. § [A rendeltetésváltozás során kiállítandó hatósági bizonyítvány kiadásának rendje]

A Mötv 41. § (4) bekezdése alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben a Polgármester kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki a Korm. rendelet 48. §-a szerint rendeltetésváltozás esetén, amennyiben az megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a rendeltetésváltozásra irányuló településképi bejelentést tudomásul vette.

15. A településképi kötelezés

52. § [A településképi követelmények megsértése esetén kiadott figyelmeztető felhívás és a településképi kötelezési eljárás lefolytatásának esetei]

(1) A Polgármester e rendeletben foglalt településképi követelmények - a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltak vagy a településrendezési illeszkedés követelmények megsértése esetén a Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester

1. az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,

2. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével –

a településképi törvény 11. § (2) bekezdése szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására és településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(3) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a reklám elhelyezésről szóló Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.

53. §⁵⁵ [A településképi követelmények megsértése esetén kiadott figyelmeztetéssel és a településképi kötelezési eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslat]

A Polgármester településképi figyelmeztetés és településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése bírálja el.

16. A településkép-védelmi bírság

54. § [A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei]

(1) A Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester az 52. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege

1. Településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén

a) természetes személyek esetén 100 000 forint,

b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 100 000 forint.

2. A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével

a) a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően

b) természetes személyek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,

c) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 500 000 forint.

3. A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglalt megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén

a) természetes személyek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,

b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 500 000 forint.

4. A településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása esetén

a) természetes személyek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 300 000 forint,

b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(3) A Polgármester a településképi törvény 8. § (2) bekezdés e) pontja alapján, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által átruházott hatáskörben eljárva a településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén – a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett – a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy mással elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

55. § [A településkép-védelmi bírságot kiszabó és a településképi kötelezést foganatosító döntéssel szembeni jogorvoslat]

A Polgármester településkép-védelmi bírságot kiszabó és a településképi kötelezést foganatosító döntésével szembeni fellebbezést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése bírálja el.

17. A helyi építészeti-műszaki tervtanács

56. § [A helyi építészeti-műszaki tervtanács működései rendje]

(1) A Polgármester a településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében, szakmai tanácsadó testületként Tervtanácsot működtet.

(2) A Tervtanács elnökből és tagokból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az üléseken – szavazati jog nélkül – részt vesznek a szükség szerint felkért szakbírálók (opponensek) és az eseti meghívottak.

(3) A Tervtanács elnöke – a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról a 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel – a Főépítész, aki a Tervtanács munkáját vezeti. Munkáját szakmai titkára segíti, aki a Polgármesteri Hivatal – Főépítész által kijelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező – köztisztviselője.

(4) A Tervtanács tagjai a helyileg illetékes szakmai kamarák, az építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi, civil szervezetek, a szakterületileg érintett felsőoktatási intézmények által delegált, továbbá a Főépítész javaslatára felkért személyek.

(5) A Tervtanács ülésére meg kell hívni minden alkalommal a tervezőt és a kérelmezőt, továbbá a Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatban meghatározott szervek képviselőt.

(6) A Tervtanács ülését a beérkezett kérelmek településképi törvényben meghatározott ügyintézési határidejének figyelembevételével tartja.

(7) A Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatot a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Polgármester adja ki.

57. § [A helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetésének költségei]

(1) A Tervtanács működési költségeit Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja, melynek előirányzatát a költségvetése tartalmazza.

(2) Tervtanács működtetőjének köztisztviselője kivételével a Tervtanács székhelyéről érkező tagjait tervtanácsi ülésenként 20 000 Ft, Baranya megyéből érkező tagjait 25 000 Ft, a megyén kívülről érkező tagjait 30 000 Ft tiszteletdíj, a szakbírálókat dokumentációnként 20 000 Ft szakértői díj illeti meg.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. § [A rendelet hatályba lépése]

Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

59. §⁵⁶

60. § [A rendelet rövidítése]

E rendelet más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: TKR.

1. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem alatt álló objektumok jegyzéke

	A	B	C	D	E	F
1	jegyzékszám	hrsz.	cím	beiktató önkormányzati rendelet száma	védelem kezdete	védett érték
2	HVEÉ – 001	16608	48-as tér 2.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	Az iskolaépület 1929-ben épült, több ütemben bővült, a korai neobarokk épületegyüttes történeti és építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1929.) neobarokk tömeg (kubatúra), a későbbi kémény és az azokat alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Létai András által tervezett - 1929.) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, anyaghasználat). Történeti fragmentumok: A homlokzatok építéskori (1929., egyes elemeiben 1962-ig) építészeti elemei: kőlábazat, rizalitok, portikusz, nyílás keretezések, főpárkányok és osztópárkánnyá alakított főpárkány, könyöklő és szemöldök párkányok, pilaszterek, boltívek díszítései, épületplasztikák, bejárati ajtók, kovácsoltvas zászlótartók, korlátok és rácsok (alagsori ablakoknál, bejárati ajtókon, külső korlátok). Lépcsőházi építészeti elemek (ion kőoszlopok, kődíszek, kőmellvédek, kőlépcsők szerkezete és kovácsoltvas neobarokk korlátjai, sakktáblás cementlap burkolatok, gipsz stukkók, kerámia falburkolatok. Korabeli tantermi, lépcsőházi belső ajtók. Műhelyek szegecselt acélszerkezetei, szíjmeghajtás bemutatott szerkezeti részlete. Önálló udvari téglakémény. Egyetem utcai kőkerítés. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1929.) térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok - kapualj, lépcsőházak, műhelyek, stb. kialakítása). Az Egyetem utcai tornatermi szárny és az emeletráépítés nem képezi részét a védett értéknek.
3	HVEÉ – 002	17232	Dr. Majorossy Imre utca 15.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	Az 1912-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A beépítés, tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorúság, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (1911-ben Fülöp János által tervezett) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Fülöp János által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (szecessziós és eklektikus díszítmények). Építéskori utcai nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása). Történeti fragmentumok: Az utcai architektúra minden építéskori dísze, részlete. Az építéskori külső nyílászárók (ajtók, ablakok) típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei. A bejárati ajtó és a pinceablakok kovácsoltvas rácsai. Épületbelső (térformálás)
4	HVEÉ – 003	17454	Kossuth tér 1-3.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	Beépítés: történetileg kialakult hosszanti, zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1891-ben Schlauch Imre által tervezett) tömegforma (szintszám, tetőforma, középrizalit és attika), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori historizáló (neoreneszánsz) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzat: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás). Történeti fragmentumok: Építéskori utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, attika, balluszterek, pilaszterek, tondók, rozetták, felirat, stb.), építéskori belső nyílászárók asztalosszerkezeti típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, szerelvényei, kovácsoltvas rácsok és zászlótartók, lépcsőházak öntöttvas korlátjai.
5	HVEÉ – 006	17486	Munkácsy Mihály utca 13.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	A 19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: A 19. század végére kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (19. század közepe) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok: Az építéskori utcai architektúra (díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány), nyílásrend, ablakok aránya, osztása. Történeti fragmentumok: Történeti nyílászárók asztalos szerkezete, osztásrendszere, anyaghasználata és korabeli szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, kovácsoltvas díszítményeire és szerelvényeire. Épületbelső: Szoborfülkés - orsós lépcsőház, pincelejáró kőkerete, 19. századi tartószerkezeti elemek: pince boltozatok.
6	HVEÉ – 007	17628	Anna utca 17.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	A 20. század elején (1912.) létrejött beépítés és az ekkor megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: Az utcavonalon történetileg kialakult zártsorú beépítés. Tömegformálás: Építéskori (1912) épülettömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzat: Emeleti és oromfali homlokzati szerkesztés, építéskori architektúra megmaradt elemei, nyílástengelyek, emeletek nyílásrendje, ablakok osztásrendszere, anyaghasználata. Történeti fragmentumok: utcai oromfali díszítmények (kőkereszt, kődíszek), szecessziós belső, kovácsoltvas lépcsőkorlátok, kőkonzolos lépcsőfokok, terrazzo lépcsőházi burkolat. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli emeleti belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása).
7	HVEÉ – 010	18386	Apáca utca 12.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	Az 19. század első felében, a század közepére megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A beépítés, tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorúság, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (1803. és 1865. közötti) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (19. század első fele) utcai főhomlokzati architektúra (klasszicizáló, copf díszítmények). Építéskori utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása). Történeti fragmentumok: Az utcai architektúra minden építéskori dísze, részlete. Az építéskori külső és belső nyílászárók típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és eredeti szerelvényei (kapuzat, pallótokos ablakok). Sikorski Zsolnay Miklós által készített Zsolnay pirogránit emléktábla, kovácsoltvas zászlótartók, kapuzat kőkerete, kerékvetői. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli jellemző belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra.
8	HVEÉ – 011	18435	Szent István tér 4.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	Az 19. század első felétől a század végére kiépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Az utcai beépítés, tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorúság, L-alakú telepítési mód az egész ingatlanon Tömegformálás: Az építéskori (19. század végéig kialakult) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (19. század végéig kialakult) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények). Főépítmény építéskori utcai és udvari nyílásrendje (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, típusa, belső osztása). Történeti fragmentumok: Az utcai architektúra minden építéskori dísze, részlete. Az utcai külső nyílászárók típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és eredeti szerelvényei (bejárati ajtó, kapcsolt-gerébtokos ablakok). Épületbelső (térformálás): A főépítmény építéskorabeli jellemző belső terei és térkapcsolatai, történeti térstruktúrája.
9	HVEÉ – 014	17298	Király utca 27.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	A 18. században létrejött beépítés, valamint a 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, a 20. században átalakított utcai homlokzati elemek építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (18. majd 19. századi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (19. század végi romantikus) utcai homlokzati architektúra (nyílás tengelyek, lizénákkal és övpárkánnyal való tagolás, emeleti nyílásrend, rozetták), udvari homlokzatok megmaradt 18 és 19. századi elemei. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) ablakok típusa (kapcsolt-gerébtokos), osztásrendszere, anyaghasználata, szerelvényei. Lépcsőház tartószerkezetei, díszítései, lépcsőszerkezet és öntöttvas korlátja. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
10	HVEÉ – 015	17429	Rákóczi út 55.	15/2005. (V.5.)	2005. 05. 05.	A 19. század végén üzemi épületnek és lakóháznak megépült, majd a 20. század elején (1906.) átépített épület történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult hosszanti, L-alakú, zártsorú sarok-beépítés. Tömegformálás: Építéskori (1906-ban Schlauch Lőrinc és Károlyi Emil által tervezett) tömegforma (utcai szintszám, tetőforma: utcai tetősík hajlásszöge és gerincmagasság), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1906-ban Schlauch Lőrinc és Károlyi Emil által tervezett) historizáló (részleteiben romantikus) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzat: Építéskori (1906.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata). Épületbelső (térformálás): építéskorabeli (1906.) nagyobb üzemi-, lakó- és közösségi terek és térkapcsolatok, korabeli térstruktúra (lépcsőház kialakítás). Történeti fragmentumok: Építéskori (1906-ban Schlauch Lőrinc és Károlyi Emil által tervezett) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák - Zsolnay, emeleti ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, rozetták). Korabeli kovácsoltvas zászlótartók, embléma-tondó bejárat fölött.
11	HVEÉ – 016	17537	Király utca 9.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század második felére ráépült részleges keretes beépítés, amely a századfordulóra teljesen keretessé vált. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A K-i üzemi-raktár szárny ipartörténeti emlék. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, teljes keretes beépítés. Tömegformálás: Építéskori (19-századi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő és mellékszárnyakon. Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) historizáló, kora-eklektikus emeleti architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere). K-i és É-i szárny téglaarchitektúrája és fachwerkes homlokzati részletei. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, stb.). Udvari oldal balluszteres teraszkorlátja, és kőkeretes vasajtója. Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron pallótokos), osztásrendszere, szerelvényei. Főlépcső kőszerkezete és díszes vaskorlátja, melléklépcső kovácsoltvas korlátja. Emeleti kazettás famennyezet és mennyezeti stukkódíszek, kerámia padló. Kapualjban bejárati ajtó és rácsa. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
12	HVEÉ – 018	17331	Király utca 38.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század második felében (1871-1874.) ráépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19-századi - 1871-1874.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon. Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) historizáló, neoreneszánsz architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok és kapubejáró nyílászáróinak típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, armírozások, felületképzések, balluszteres álkorlátok és attika, stb.). Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron pallótokos), osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Főlépcső fennmaradt kőszerkezetei és öntöttvas korlátja. A kapualjban lévő korabeli építészeti elemek, díszítések (boltozatok, boltívek, pilaszterek). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
13	HVEÉ – 019	17302	Király utca 37.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század második felében emeletesre kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 19. század végére kiépült emeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépítményen. Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) historizáló, eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata), faszerkezetű végigfutó üzletportál és bejárat. Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere) a főépítményen. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek). Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron pallótokos), osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Bejárati ajtó és vasrácsa. Faszerkezetű, homlokfal elé épített üzletportál. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás). A melléképület nem képezi részét a védett értéknek.
14	HVEÉ – 020	17305	Király utca 43.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század végére mai megjelenésével kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 19. század első felében kiépült egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépítményen. Főhomlokzat: Építéskori, (19. század eleji) emeleti késő-barokk, klasszicista, és a (19. század végi) földszinti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század első fele) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere) a főépítményen. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat holkeres főpárkánya. Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Faszerkezetű, végigfutó, homlokfal elé épített üzletportál és bejárati ajtó. Boltíves, kőkeretes pincelejáró ajtó. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra. A melléképületek (NY-i toldalék és hátsó keresztirányú épület) nem képezik részét a védett értéknek.
15	HVEÉ – 021	17306	Király utca 45.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra több ütemben 1878-ig ráépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1878-ig kiépült) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és oldalszárnyon. Főhomlokzat: Építéskori (1878.) historizáló, neoreneszánsz architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Utcai szárny építéskori nyílásrendje, lépcsőházi pallótokos ablakok (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, díszítései). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század végi) historizáló utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, vakolat-kváderezés, sávozott felületképzések, timpanonok, stb.). Még meglévő építéskori (19. századi) külső nyílászárók. Főlépcső kőszerkezete és öntöttvas korlátja. A kapualjban lévő korabeli építészeti szerkezeti-elemek, díszítések (boltozatok, boltívek, pilaszterek, díszítő festés). Pincelejáróhoz vasajtó kőkerettel. Mézes Mackó-cégér (20. század). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj és lépcsőház kialakítás).
16	HVEÉ – 022	17248	Király utca 49.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század végére mai megjelenésével kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 19. század végére kiépült egyemeletes, L-alakú tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépítményen. Főhomlokzat: Építéskori, (19. század végi) eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (ablakok és kapuzat tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (nyílászárók tengelyei) a főépítményen. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei (főpárkány, övpárkány, ablak keretezés, kapuzat kőkerete, kerékvetők). Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Épületbelső (térformálás): Az utcai főépítmény történeti térstruktúrája. A melléképületek (földszintes É-I és NY-i szárny) nem képezik részét a védett értéknek.
17	HVEÉ – 023	17247	Király utca 51.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi eredetű lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Hézagosan zártsorú, L-alakú, városfalhoz épített beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 18. század végére megépült földszintes, L-alakú főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori 18-19. századi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható elemei. Történeti fragmentumok: Városfal szakasz beépítve. Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: főpárkány, kapuzat kőkerete, kerékvetők. K-i homlokzaton pincelejáró kőkerete, az ajtó kialakítása. É-i homlokzaton pallótokos ablak. K-i homlokzaton a hajdan volt kapualj boltozatainak a nyomai. Épületbelső (térformálás): 18-19. századi térstruktúra.
18	HVEÉ – 024	16658/3	Király utca 57.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század közepén épült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 19. század végére kiépült egyemeletes, L-alakú tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori, (19. század közepe) klasszicista, majd eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (ablakok és kapuzat tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei (főpárkány, övpárkány, kapuzat kőkerete). Udvari szárny: Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok és kapu típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Kétszintes, faszerkezetes tornác és loggia (részleteiben és anyagában). Öntöttvas lépcsőkorlát. Épületbelső (térformálás): 19. század végi térstruktúra (lépcsőház, kapualj). A hátsó, földszintes melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.
19	HVEÉ – 025	17515	Király u 4.-Városház köz 2.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	Az 1907-re megépült bérház történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: K-ről zártsorú, kettős sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1906-1907) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori, Schmidt Gyula által tervezett, Károlyi Emil és Schlauch Imre által kivitelezett architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok és bejáróajtó típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori (1907.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, korabeli faablakok, lépcsőházi és lakásbejárati ajtók típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (1907.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, felületképzések, sávozás, hullámos oromzatok, obeliszkek, stb.). Építéskori kapcsolt-gerébtokos faablakok, szecessziós bejárati és lépcsőházi ajtók. Lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. A függőfolyosók kovácsoltvas korlátjai. A kapualj-lépcsőházban lévő korabeli építészeti elemek, díszítések (lizénák, stukkók, kerámia betétek, cementlap padló, esetlegesen fellelhető díszítőfestés). Gebauer Ernő freskói a Király utca felőli étteremben. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház kialakítás).
20	HVEÉ – 026	17519	Király utca 10.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század második felére emeletesre kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori, a 19. század első felében kiépült emeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek (a földszintes udvari toldalék nélkül). Fő- és oldalhomlokzat: Építéskori (19. századi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, korabeli emeleti nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata), főutcai középrizalit, földszinti árkádívek. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) főutcai és boltív közi homlokzati részletek (nyíláskeretezések, tagozatok, öv-, könyöklő- és főpárkány, lizénák). 19. századi faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Kőkonzolos erkély és vasrácsa. Pincelejáró kovácsoltvas ajtaja. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra.
21	HVEÉ – 027	17521	Király utca 12.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század eleji utcai házra 1878-ban emeletes szárnyakkal kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1878.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő és oldalszárnyakon. Homlokzatok: Építéskori (Szánthó Antal által tervezett) historizáló, eklektikus utcai és udvari architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, kapualji és lépcsőházi ajtók osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari zárt függőfolyosó kialakítása. Történeti fragmentumok: Építéskori (Szánthó Antal által tervezett) homlokzati részletek (nyíláskeretezések, tagozatok, öv-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, balluszterek, armírozások, épületplasztikák). 19. századi faablakok és kapualj, lépcsőház ajtók típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Belső kőlépcső szerkezete, fafogódzós vaskolátja. Üvegezett faszerkezettel zárt konzolos függőfolyosó. Kapualj építészeti díszítései (pilaszterek, zárópárkány). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra Lépcsőház, kapualj kialakítása).
22	HVEÉ – 028	17525	Király utca 20.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század első felében épült lakóház utcai főszárnya történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú utcai főépítmény (É-i és NY-i szárny) beépítési és telepítési módja. Tömegformálás: Építéskori (19. század első fele – 1865 előtt) kiépült utcai egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) emeleti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (korabeli faablakok, udvari ajtó tengelyei, típusa, osztásrendszere) a főépítményen. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század második fele) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek). Utcai 19. század végi kapcsolt-gerébtokos faablakok, szecessziós lépcsőházi ablak (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei). Lépcső szecessziós kovácsoltvas korlátja. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás). A keleti oldalszárny nem képezi részét a védett értéknek.
23	HVEÉ – 029	17526	Király utca 22.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század első felében épült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú épület beépítési és telepítési módja. Tömegformálás: Építéskori (19. század első, majd második fele) kiépült egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) emeleti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Utcai főszárny nyílásrendje (nyílástengelyek, korabeli faablakok és udvari ajtó típusa, osztásrendje), főpárkány. K-i oldalszárny nyílásrendje (nyílástengelyek), kőkonzolos függőfolyosó. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század második fele) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és fogsoros főpárkány, sávozás, kváderezés). Főszárny utcai és udvari 19. századi pallótokos faablakai (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei). Kőlépcső és függőfolyosó kőkonzolos szerkezete, lépcső és függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Lépcsőházi vasrácsos ajtó. Kapualj díszítései (párkányok, mennyezeti vakolattükrök, rozetták, boltívek). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház és kapualj kialakítás).
24	HVEÉ – 030	17528	Király utca 24.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	Az 1913-ra megépült Tausz-palota történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1913.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai és udvari homlokzatok: Építéskori, (Pilch Andor által tervezett, Károlyi Emil által kivitelezett) szecessziós architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (külső nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1913.) homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, lizénák, díszítő felületképzések, sávozás, erkélyek, zárterkélyek, stb.). Építéskori kapcsolt-gerébtokos faablakok, szecessziós bejárati és lépcsőházi ajtók, üvegablakok. Erkélyek, loggiák szecessziós vaskorlátjai. Belső lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. Kapualj belső díszítései. Szecessziós belső ajtók, terrazzo burkolatok. 1992-ben állított kút a sarkon. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok (pl. lépcsőház kialakítás).
25	HVEÉ – 032	17336	Király utca 28.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század közepén felépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú épület beépítési és telepítési módja. Tömegformálás: Építéskori (19. század közepe) kiépült egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század közepe) kora-eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok és kapubejáró osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílástengelyek, pallótokos faablakok és udvari ajtó típusa, osztásrendje). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század közepe) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és főpárkány, sávozás, kváderezés). Udvari külső és a lépcsőházba nyíló belső 19. századi pallótokos faablakok (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei). Utcai és udvari bejárati kapu osztásrendje, anyaghasználata és szecessziós vasrácsai. Kőlépcső és kovácsoltvas korlátja. Faragottkő csatorna elem az udvaron. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház és kapualj kialakítás).
26	HVEÉ – 033	17335/1 17335/2	Király utca 30.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század utolsó negyedében, a mai utcai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) utcai főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa (pallótokos), anyaghasználata, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa (pallótokos), osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század végi) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, kváderezés, stb.). Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Főlépcső és függőfolyosó öntöttvas korlátjai. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra.
27	HVEÉ – 035	17330	Király utca 40.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század elejéről származó klasszicista lakóház a század második felében eklektikus átépítésen esett át, 1988-tól kapta mai megjelenését. A lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) L-alakú főtömeg (kubatúra az oldalszárny D-i toldása nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. századi) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, ablakok befoglaló méretei), főpárkány. Udvari homlokzatok: Történeti nyílásrend (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere). Függőfolyosó alatti üvegezett árkádsor feltárt történeti nyílásrendje.Kőkonzolos függőfolyosó és kinyúló faszerkezetű tetőszakasza. Történeti fragmentumok: Kőkonzolos függőfolyosó és kovácsoltvas korlátja. Kapualj boltozata. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (19. századi) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra. Az oldalszárny déli toldása nem képezi részét a védett értéknek.
28	HVEÉ – 037	17309/1	Király utca 48.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század végéig kiépült lakóház és üzlet történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század vége) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai és udvari homlokzatok: Építéskori, (19. század vége, 20. század eleje) emeleti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (külső nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század vége) homlokzati részletek (tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, kváderezés, stb.). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház).
29	HVEÉ – 038	16648	Király utca 52.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század második felében mai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele – 1881.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1881-ben Pfeifer József tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1881.) historizáló (neoreneszánsz) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, kváderezés, sávozás, pilaszterek, balluszterek, középrizalit, stb.). Utcai kapu és üzletportálok megmaradt fatáblái. Kőlépcső szerkezete és öntöttvas korlátjai. Belsőtéri megmaradt korabeli bejárati ajtók és belső lépcsőházi ablak. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, lépcsőház). A földszintes udvari épület nem képezi részét a védett értéknek.
30	HVEÉ – 039	16647	Király utca 54.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század első felében kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Utcai főépítmény építéskori (19. század első fele – 1865 előtti) tömege (kubatúra az udvari emeleti és tetőtéri bővítmények, felépítmények nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. századi) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, ablakok korabeli befoglaló méretei, kapu kialakítás), rizalit, főpárkány. Történeti fragmentumok: Kőkeretes kapuzat, historizáló főpárkány, övpárkány, Kapualj boltozatai. Épületbelső (térformálás): Kapualj történeti térstruktúrája. A földszintes udvari szárnyak nem képezik részét a védett értéknek.
31	HVEÉ – 040	16644	Király utca 56.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század második felében mai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny korabeli tömegformálása, főhomlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele) utcai főtömeg (kubatúra a 20. századi toldás nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1880. körüli) historizáló, eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, sávozás, középrizalit, stb.). Kőkeretes utcai kapu, pallótokos ablakok. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (Kapualj 19. század első feléből való része, lépcsőház). A földszintes udvari épületek és a 20. századi toldás nem képezi részét a védett értéknek.
32	HVEÉ – 042	16641	Király utca 62.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század második felében kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1880. körüli) tömeg (kubatúra az udvari emeleti zárterkély-bővítmény nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) architektúra megmaradt elemei, korabeli nyílásrend (nyílászárók tengelyei, ablakok korabeli befoglaló méretei, osztásrendje, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Főpárkány, övpárkány, kőlépcső és vaskorlátja. Épületbelső (térformálás): Kapualj és lépcsőház.
33	HVEÉ – 043	16640	Király utca 64.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi ház a 19. század végére nyerte el mai megjelenését, amikor a vásártér felé sarok-beépítéssel bővült. A volt fogadó, vendéglő, lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele) utcai főtömeg és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1882. körüli) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, pilaszterek, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, középrizalit, stb.). Kapcsolt-gerébtokos utcai ablakok, ökörszem tetőablakok. Lépcsőházi vaskorlát. Épületbelső (térformálás): Utcai szárny történeti térstruktúrája.
34	HVEÉ – 044	18642	Ferencesek utcája 1.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	Az 19. és 20. század fordulójára megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: NY-ról zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (DNY-i toldás nélküli) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori későeklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (későeklektikus) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, rizalitok, stb.). Utcai kapcsolt-gerébtokos faablakok osztásrendje. Udvari zárterkély vaskorlátja. Lépcső kőszerkezetei és szecessziós kovácsoltvas korlátjai. Terrazzo-padlók. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra - közösségi belső terek és térkapcsolatok (kapualj és lépcsőház kialakítás).
35	HVEÉ – 045	18646	Ferencesek utcája 9.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század második felére kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, tört utcavonalú, T-alakú épület beépítési és telepítési módja. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült egyemeletes főtömeg (kubatúra udvari loggia nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: A 19. század második felére kialakult klasszicizáló, koraeklektikus architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata), meglévő építészeti részletei. Történeti fragmentumok: Korabeli (19. század második fele) utcai homlokzati részletek (emeleti nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és fogsoros főpárkány, vakolattükör kötényekben, sávozás, boltíves kapubejárat). Főszárny udvari pallótokos faablakai (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei), holkeres zárópárkánya. Kapualj boltozata. Épületbelső (térformálás): Kapualj formai és szerkezeti kialakítása. A földszintes udvari épületek nem képezik részét a védett értéknek.
36	HVEÉ – 047	18649	Ferencesek utcája 15.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. századi ház – építéskori elemeiben - történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19-20. század fordulójára kiépült utcai és udvari szárnyak tömege (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. századi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható elemei. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: középrizalit, főpárkány. Épületbelső (térformálás): - A D-i melléképület nem képezi részét a védett értéknek.
37	HVEÉ – 048	18651	Ferencesek utcája 19.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	Az 19. és 20. század fordulójára megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az udvari bővítések és tetőtér beépítés felépítményei nélküli, építéskori (19. és 20. század fordulója) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Utcai homlokzat: Építéskori eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (emeleti nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (eklektikus) utcai emeleti homlokzati részletek (tagozatok, nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő-, fölső öv- és konzolos főpárkány, rizalitok, stb.). Utcai kapcsolt-gerébtokos faablakok. Emeletig vezető lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. Beltérbe került pallótokos ablakok. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli lépcsőház kialakítása). Az udvari szárny – a nagyfokú átalakítása miatt – nem része a védett értéknek.
38	HVEÉ – 049	18653	Ferencesek utcája 23.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi házra a 19. és 20. század fordulójára ráépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés. Tömegformálás: Építéskori (19. és 20. század fordulója) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon. Főhomlokzat: Építéskori eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok és kapubejáró nyílászáróinak típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, kváderezés, felületképzések, stb.). Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron és belsőben pallótokos), osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Üzletportálok fölső vasrácsai. Kapualj udvari ajtója. Lépcső kőszerkezete és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Udvari holkeres zárópárkány. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
39	HVEÉ – 050	18656	Ferencesek utcája 29.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 19. század közepére létrejött beépítés, majd a század második felében kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon. Főhomlokzat: Építéskori eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, arányai, anyaghasználata, faportálok és kapubejáró nyílászáróinak típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei). Történeti fragmentumok: Építéskori eklektikus utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, köténydíszek, felületképzések, stb.). Faszerkezetű végigfutó üzletportál, kapubejáró és vasrácsa. Udvari pincelejáró kőkerete. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (kapualj kialakítása).
40	HVEÉ – 052	18476/2	Ferencesek utcája 2.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. század végén létrejött sarok-beépítés, a D-i szárny a 19. század közepére, majd a századfordulóra nyerte el mai formáját. a 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés (földszinten üzletportálok, emeleten szobaablakok sora) jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az utcavonalon történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század első fele) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó meglévő építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (18-19. század) utcai homlokzati rend megmaradt és megismerhető elemei és a 20. század második felére kialakult archaizáló homlokzat arányai, főbb szerkesztése. Történeti fragmentumok: Az ablakok osztásrendszere és anyaghasználata, kovácsoltvas homlokzati konzol. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli emeleti belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása).
41	HVEÉ – 053	18471	Ferencesek utcája 8.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század második felére ráépült beépítés, amely a századfordulóra közel keretessé vált. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század első fele – 1865 előtti) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő és mellékszárnyakon. Főhomlokzat: Építéskori (19. századi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, korabeli ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, 18. századi kapunyílás, stb.). Udvari oldal balluszteres teraszkorlátja, és kőkeretes vasajtója. Főtömegen megmaradt építéskori utcai és udvari pallótokos faablakok (típusa, osztásrendszere, szerelvényei). Főlépcső kőszerkezete és vaskorlátja, K-i függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Kapualj boltozatai. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj éslépcsőház). A NY-i szárny, a K-i szárny földszintes része és az udvari melléképület nem képezi részét a védett értéknek.
42	HVEÉ – 054	18462/2	Ferencesek utcája 18.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század második felére ráépült L-alakú beépítés, amely a századfordulóra keretessé vált. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század – 1880 előtti) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. századi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (korabeli ablakok típusa, tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (18-19. századi) kapunyílás. Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (szemöldök-,öv-könyöklő- és főpárkány, armírozás, 18. századi kapunyílás, stb.). Kapualj boltozatai. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (kapualj). A melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.
43	HVEÉ – 055	18453	Ferencesek utcája 26.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század végéig ráépült félkeretes beépítés. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) emeletes főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (ablakok tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) megmaradt utcai homlokzati részletek (szemöldök-, öv- és főpárkány, épületplasztikák, nyílás keretezések, stb.). Fennmaradt 18-19 századi épületszerkezetek. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra. Az udvari földszintes épületszárnyak nem képezik részét a védett értéknek.
44	HVEÉ – 056	18450	Ferencesek utcája 32.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi ház a 19. század végére nyerte el legértékesebb formáját, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült utcai L-alakú főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható elemei. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: törtvonalú, íves záródású oromzat, főpárkány és díszsora, bejárati ajtó (szerkesztése, osztása) és vasrácsa. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (18-19. század). Az udvari hátsó épületszárnyak nem képezik részét a védett értéknek.
45	HVEÉ – 057	18448	Ferencesek utcája 34.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi ház a 19. század második felére nyerte el legértékesebb formáját, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült utcai főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható (rekonstruálható) elemei. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: bejárati kapuzat kőkerete és kapuja (korabeli faszerkezet, vasalatok, szerelvények), szélső rizalitok, főpárkány. Udvari csorgókút. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (19. századi kapualj). Az udvari épületszárny és melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.
46	HVEÉ – 058	18448	Ferencesek utcája 36.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi ház a 19. század második felére nyerte el legértékesebb formáját, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend (faablakok tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata) megmaradt és feltárható (rekonstruálható) elemei. Udvari homlokzat: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: öv-, könyöklő- és főpárkány, ablakkeretezések. Udvari pallótokos ablakok. Függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Pincében lévő másodlagosan beépített faragott kőoszlopok. Udvari csorgókút. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (lépcsőház). A melléképület nem képezi részét a védett értéknek.
47	HVEÉ – 059	18446	Ferencesek utcája 38.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 18. századi utcai házra a 19. század második felére (1882.) ráépült U-alakú beépítés. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (Szánthó Antal által tervezett 1882.) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. század végi – Szánthó Antal által tervezett 1882.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (korabeli faablakok tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Utcai főszárny építéskori (19. századi) nyílásrendje (emeleti ablakok tengelye, típusa, osztásrendje, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (szemöldök-, öv-könyöklő- és főpárkány). Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (lépcsőház). A hátsó melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.
48	HVEÉ – 065	52106/1	Alsó-Makár dűlő 40.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	Az 1926-ban megépült présház a Makár-domb borvidékét jellemző épülettípus. Történeti, gazdaság-történeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1926) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (1926.) faoromzatos architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1926.) homlokzati részletek: faszerkezetű zárt veranda, konzolos-könyökös faoromzat, pinceajtó, lombfűrészes díszítések (mellvéd, oromdeszka), faragott faszerkezetű díszítések, deszkaoromzat, meglévő pallótokos faablakok és veranda üvegezése, korabeli rácsok. Építéskori belső ajtók és burkolatok. Látszó tégla felületek. Kerti kútház. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1926.) térstruktúra (ház és pince).
49	HVEÉ – 068	35314/9	Piroska utca 12.	1/2007. (II.15.)	2007. 02. 15.	A 20. század elejére megépült villa történeti, értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Építéskori (századforduló) beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (századforduló) tömeg (manzárd-tetős kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (20. század eleje) rekonstruálható architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (20. század eleje) megmaradt homlokzati részletek: kő-tégla vegyes lábazati fal profil-téglával, fogsoros és gyöngysoros zárópárkány töredék, pinceajtó. Épületbelső (térformálás): Építéskori (20. század eleje) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok).
50	HVEÉ – 069	17538	Király utca 7.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	A 18. századi eredetű, a 19. század közepére mai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny korabeli tömegformálása, főhomlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. századi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (ablakok tengelyei, típusa, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, típusa, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata), holkeres főpárkány. Történeti fragmentumok: Építéskori eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, stb.). Udvari ajtó és pallótokos ablakok, alsó lépcsőházi ajtó, kőlépcső és öntöttvas lépcsőkorlát, Kapualj boltozatai. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (Kapualj és lépcsőház).
51	HVEÉ – 071	18645	Ferencesek utcája 7.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	Az 19. és 20. század fordulójára megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1895.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzat: Építéskori - Rácz Béla műépítész által tervezett - architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzat: É-i szárny építéskori (1895.) architektúrájának szerkesztése, megmaradt építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, aránya, anyaghasználata, faablakok típusa, osztásrendszere). Történeti fragmentumok: Építéskori (Rácz Béla műépítész által tervezett) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, rizalit, kváderezés, stb.). Utcai kapcsolt-gerébtokos faablakok osztásrendje. Kapualj építészeti részletei (párkányok, tagozatok, pilaszterek, hevederívek, boltozatok, lépcsőházi ajtó). Lépcsőház kovácsoltvas korlátja. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok) meglévő elemei: kapualj és lépcsőház kialakítása.
52	HVEÉ – 072	18634/1	Ferencesek utcája 11.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	A 18. századi ház helyén 1882-ben megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1882.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon. Utcai főhomlokzat: Építéskori - 1882-ben Baldauf János által tervezett - architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, faablakok befoglaló mérete, osztásrendszere anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1882-ben megépült) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, Zsolnay kerámia (pirogránit) díszítő elemek, tagozatok, emeleti nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, balluszterek, kváderezés, felületképzések, stb.). Kapubejáró boltozata. Kovácsoltvas zászlótartók. Épületbelső (térformálás): - Az átalakított belső tér kialakítása nem része a védett értéknek.
53	HVEÉ – 073	17535	Király utca 13.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	A 19. század végére (1896.) kiépült Pécsi Nemzeti Casino épülete történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1896.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (Schlauch Imre által kivitelezett 1896.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1896.) homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, felületképzések, attika képzés, rizalitok, timpanon oromzat, stb.). Kovácsoltvas zászlótartó. Építéskori beltéri építészeti elemek, szerkezetek. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli történeti térstruktúra (fennmaradt belső terek és térkapcsolatok).
54	HVEÉ – 074	17507	Király utca 14.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	A 19. század végére (1895.) kiépült emeletes lakóház és vigadó épülete történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, kettős saroktelket lefedő beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1895.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (Schlauch Imre által tervezett és kivitelezett 1895.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata, ablakok típusa). Történeti fragmentumok: Építéskori (1895.) homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, felületképzések, attika és kődíszei, rizalitok, oromzatok, konzolok, kovácsoltvas erkélyek és zászlótartó, kupola, stb.). Építéskori beltéri építészeti elemek, szerkezetek (pl. belső ajtók). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1895.) térstruktúra (korabeli belső térarányok, térkapcsolatok és szerkezetei). A D-i átépített szárny és a csatlakozó nyaktagok (lapostetős épületrészek) nem képezik részét a védett értéknek.
55	HVEÉ – 075	17523	Király utca 16.	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.	Az 1895-re megépült színház történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. A századfordulós Pécs emblematikus épülete. Beépítés: Építéskori (1895-1912.) beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1895.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Lang Adolf és Steinhardt Antal által tervezett, Schlauch Imre által kivitelezett) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, méretrendje, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1895.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkányok, pilaszterek, oszlopok, fríz, timpanon, erkélyek kőkonzoljai és mellvédjei, felületi tagolások és felületképzések, sávozás, hullámos-volutás oromzatok, attikafalak és mellvédek, faragott kődíszek, szobrok és reliefek, emléktáblák, díszműbádogozási elemek, stb.). Építéskori külső nyílászárók (szerkezet, szerelvények) és vasrácsaik. Belső tér korabeli részletei: lépcsők kőszerkezetei és kő korlátjai, kőfaragványok, stukkó- és kerámiadíszek, díszítőfestés, burkolatok, belső ajtók és szerelvényeik. Felújítások elemei: ÉNY-i nyaktag relieffel borított homlokzati falmezője. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1895.) térstruktúra (nézőtér, közönségforgalmi belső terek és térkapcsolatok), valamint az azokat alkotó korabeli tartószerkezetek. Az épületeket összekötő nyaktagok és telek DK-i részén álló bérház (1912.) nem része a védett értéknek.
56	HVEÉ – 080	4597	Barbakán tér 3.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az ezredfordulón (2003.) megépült emeletes lakó-, iroda és üzletház építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Tagolt beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (2003.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és belső): Építéskori (Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által tervezett) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, minden homlokzaton egységes anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (2003.) homlokzati részletek, közösségi belső terek építészeti elemei, szerkezetei (pl. belső ajtók). Épületbelső (térformálás): Építéskori (2003.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
57	HVEÉ – 081	4600	Barbakán tér 5-6.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az ezredfordulón (2001.) megépült emeletes lakó-, iroda és üzletház építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Tagolt beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (2001.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és belső): Építéskori (Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által tervezett) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, minden homlokzaton egységes anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (2001.) homlokzati részletek, közösségi belső terek építészeti elemei, szerkezetei (pl. belső ajtók). Épületbelső (térformálás): Építéskori (2001.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
58	HVEÉ – 082	41745/1	Buzsáki Imre u. 10.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Főépítmény építéskori (1924) tömege (kubatúrája tetőfelépítménnyel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek (kovácsoltvas loggia-korlát, főpárkány, emléktábla). Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend). A lapostetős udvari csatlakozó épületszárny nem része a védett értéknek.
59	HVEÉ – 083	41768	Buzsáki Imre u. 11.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Főépítmény építéskori (1924) tömege (kubatúrája tetőfelépítménnyel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: meglévő kapcsolt-gerébtokos faablakok és keretezésük, vas virágtartó könyöklőnél. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
60	HVEÉ – 084	41766	Buzsáki Imre u. 7.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Főépítmény építéskori (1924) tömege (kubatúrája tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: meglévő kapcsolt-gerébtokos faablakok és keretezésük, bejárati ajtó, vas virágtartók könyöklőnél. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
61	HVEÉ – 085	17310	Felsőmalom u. 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. századi ház átalakításaként 1985-re megépült lakóház építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1985.) tömeg (kubatúra) és az azt részben alkotó 19. századi tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és belső): Dévényi Sándor által tervezett architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat É-i megmaradt falszakasza és annak nyílástengelyei. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1985.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
62	HVEÉ – 086	18336	Hunyadi u. 11.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1934-1935-ben megépült lakóház (Papi otthon) történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Városfalhoz tapadó, T-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1934.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok (külső és belső): 1934-ben Pilch Andor által tervezett architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1934. Pilch Andor által tervezett) utcai homlokzati részletek (magas kőlábazat, nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő-, osztó- és főpárkány, bejárat fölötti feliratos kőtábla, utcai bejárati ajtó és rácsa). Kő kerítésoszlopok. Lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. É-i városfalszakasz és a Vaskapu emléktáblája. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1934.) térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház kialakítás).
63	HVEÉ – 088	44534	István akna 12.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep főtisztviselői épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kéményfej, ablak keretezések, vas virágtartó könyöklőnél. Korabeli belső ajtók. Tetőtéri szint padlójának lapburkolata. Kapubálványok. Gazdasági épület. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
64	HVEÉ – 090	44537	István akna 8.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kapcsolt-gerébtokos ablakok, ablak keretezés, vas virágtartó könyöklőnél. Korabeli belső ajtók. Kapubálványok. Gazdasági épület. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
65	HVEÉ – 091	44532	István akna 14.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep lakóépülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kapcsolt-gerébtokos ablakok, tetőtéri zsalugáter, ablakkeretezések, Korabeli belső ajtók és lépcső. Kapubálványok. Gazdasági épület. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
66	HVEÉ – 092	18495	Irgalmasok u. 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1885-re megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1885.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1884-ben Gianone Ágoston tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, fa anyaghasználata, ablakok típusa). Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei). Történeti fragmentumok: Építéskori (1885.) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, kváderezés, sávozás, rizalitok, tetőfelépítmények, utcai kapcsolt-gerébtokos ablakok). Főlépcső szerkezete, beltéri megmaradt korabeli ajtók. Kapualj kialakítása (boltozatok, boltívek, pilaszterek, díszítőfestés). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1885-1937.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).
67	HVEÉ – 093	17455	Irgalmasok u. 3.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház és a 19. század közepén épült földszintes bazár helyén, az 1888-ban megépült új „Házbazár” történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Tömegformálása, magas árkádos homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli funkcióra, utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1888.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori (1888-ban megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, fa anyaghasználata, ablakok osztásrendszere). Az árkádban lévő portálok 1940. utáni osztásrendszere. Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendje). Kőkonzolos függőfolyosó. Történeti fragmentumok: Építéskori (1888.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány (fakonzolos), sávozás, sarokarmírozás, rizalitok). Függőfolyosó kőkonzoljai és kovácsoltvas korlátja, főlépcső kőszerkezete és öntöttvas korlátja, NY-i bejárati ajtó és rácsa. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1888-1940.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).
68	HVEÉ – 094	18497	Irgalmasok u. 6.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1898-ra megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1898.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1898-ban Schneider Manó és Fülöp János tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli ablakok tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei). Történeti fragmentumok: Építéskori (1898.) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, sávozás). Főbejárati ajtó és récsa, udvari ajtó, kovácsoltvas erkély és lépcsőkorlát, kapualj szegmensíves boltozata. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1898.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).
69	HVEÉ – 095	18498	Irgalmasok u. 8.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1889-re kiépült emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1889.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1889-ben Baldauf János tervei alapján Misándi András által megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, ablakok mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1898.) Baldauf János által tervezett eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, pilaszterek, kváderezés-sávozás). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1889.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).
70	HVEÉ – 096	18499	Irgalmasok utcája 10. - Teréz u. 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1898-ban megépült bérház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Tömegformálása, homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli funkcióra, utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1898.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori (Schlauch Imre által 1898-ban tervezett és megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, ablakok fa anyaghasználata, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori (1898.) nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendje), főpárkány. Történeti fragmentumok: Építéskori (1898.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, köténydísz, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, sávozás, sarokrizalit, balluszteres attika, hullámdíszes sarokoromzat). Erkély kőkonzoljai és kovácsoltvas korlátja, főlépcső kőszerkezete és kovácsoltvas korlátja, csapadéküstöt tartó vaskonzol, D-i bejárati ajtó. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1898.) térstruktúra (kapualj, lépcsőház).
71	HVEÉ – 097	18526	Irgalmasok u. 20.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1886-ban megépült emeletes lakóház történeti és építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1886.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1886-ban Schlauch Imre tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Udvari homlokzat: Építéskori (1886-1937.) nyílásrend. Történeti fragmentumok: Építéskori (1886.) Schlauch Imre által tervezett eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, kváderezés, padlás szellőzők, stb.). Bejárati ajtó és rácsa. Kőlépcső és vaskorlátja. 19. századi belső ajtók. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1886-1936.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).
72	HVEÉ – 098	18549/2	Irgalmasok u. sarok és Rákóczi út 39/d.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A lakóépület 1940. és 1943. között épült, történeti és építészeti értékkel (Bauhaus és Art Deco), városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: 1940-1943. között megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Kőszeghy Gyula által tervezett -1940.) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, anyaghasználat). Történeti fragmentumok: A homlokzatok építéskori (1940-1943.) építészeti elemei: középrizalit, nyílás keretezések, üzletsor fölött kiülő párkány, portál kiosztás falpillérekkel, erkélyek mellvédjei (formaképzése és anyaghasználata), sarokképzés bejárattal, korabeli ablakok (egyesített szárnyú típus), főbejárati ajtó vasráccsal, fém házszámtábla, lépcsőházi íves üvegfal. Főlépcső szerkezete és korlátja. Lépcsőházi burkolatok. Korabeli lakásbejárati, lépcsőházi ajtók szerelvényeikkel. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1940-1943.) térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok - kapualj, lépcsőház kialakítása).
73	HVEÉ – 099	18605	Jókai u. 4. és Zrínyi u. 1-3.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1913-ban megépült városi palota történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1912-ben Pilch Andor által tervezett, 1913-ban megépült) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori, Pilch Andor által tervezett eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, anyaghasználata, faablakok, erkélyajtók és bejárati ajtók típusa, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori (1913.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Függőfolyosók és előlépcsők kialakítása. Történeti fragmentumok: Építéskori (1912.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, öv-, könyöklő- és főpárkány, díszes kőkonzolok, kőoszlopok és faragott díszes boltívek, kőballuszteres mellvédek, kőelemekkel záró oromzatok kődíszekkel, épületplasztikák, reliefek, kővázák-kődíszek, kovácsoltvas erkélykorlátok, díszműbádogos elemek és díszek, stb.). Építéskori kapcsolt-gerébtokos faablakok, bejárati ajtók és vasrácsaik. Lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. A függőfolyosók és előlépcsők kovácsoltvas korlátjai. A kapualj-lépcsőházban lévő korabeli építészeti elemek, díszítések (lizénák, stukkók, vakolattükrök, terrazzo-padló, esetlegesen fellelhető díszítőfestés). Korabeli tartószerkezetek (pl. pinceboltozat, konzol kialakítás, stb.) Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház és kapualj kialakítás).
74	HVEÉ – 100	17601	József u. 17/1.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1913-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az építéskori (1913) tömeg, zártsorúság, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (1913.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány). Történeti eredeti utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása). Történeti fragmentumok: építéskori utcai eklektikus díszek, részletek, építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, rácsozatára és szerelvényeire. Az udvari függőfolyosók kovácsoltvas korlátai, lépcsőkorlátok. Épületbelső (térformálás): Történeti, eredeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas lépcsőkorlát.
75	HVEÉ – 101	17602	József u. 17/2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1913-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az építéskori (1913) telepítés, zártsorúság, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (1913.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány). Történeti eredeti utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása). Történeti fragmentumok: építéskori utcai eklektikus díszek, részletek, építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, rácsozatára és szerelvényeire. Az udvari függőfolyosók kovácsoltvas korlátai, lépcsőkorlátok. Épületbelső (térformálás): Történeti, eredeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas lépcsőkorlát.
76	HVEÉ – 102	17603	József u. 19.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1912-1913-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: Az építéskori (1912) telepítés, zártsorúság, T-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Az építéskori (1912.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány). Eredeti, tervszerinti utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása). Történeti fragmentumok: Építéskori utcai eklektikus díszek, részletek, zászlótartók, építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, rácsozatára és szerelvényeire. Épületbelső (térformálás): Történeti, Eredeti, terv szerinti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas lépcsőkorlát.
77	HVEÉ – 103	17218	József u. 40.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a 19. századi homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az építéskori (19. század elejei és a 20. század első felében átépített), hézagosan zártsorú beépítés. Tömegformálás: az utcai és udvari szárny építéskori tömege (19. század elejei és a 20. század első felében átépített), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: történeti utcai nyílásrend (3 ablak tengelyes, mellette egyenes záródású kerítéskapu), tömör kerítésfallal képzett hézagosan zártsorú utcai térfal. Történeti fragmentumok: zárópárkány. Épületbelső: 19. századi térszervezés.
78	HVEÉ – 104	17217	József u. 42.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a 19. századi homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az építéskori (19. század második felében kiépült) hézagosan zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: az építéskori (19. század második fele) utcai és udvari szárny tömege és az azokat alkotó építéskori tartószerkezetek (pinceboltozatok). Utcai főhomlokzat: történetileg kiépült utcai homlokzati architektúra és nyílásrend: (ajtó, 3 ablak, nyíláskeretezések, zárópárkány, pallótokos ablakok), tömör kerítésfallal képzett hézagosan zártsorú utcai térfal íves záródású kerítéskapuval. Történeti fragmentumok: építéskori külső ablakok (pallótokos, hatszemes) osztásrendszere és fa anyaghasználata, nyíláskeretezések, zárópárkány, építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezete és szerelvényei. Épületbelső: 19. századi térszervezés. Boltozott pince.
79	HVEÉ – 105	17209	József u. 39. és Kis-Flórián u. sarok	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén a 19. század első felében több ütemben kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 20. század első harmadára megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század első harmada) homlokzati architektúra és történeti nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, fa anyaghasználat). Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt 20. század első feléből származó építészeti elemei: kőlábazat, főpárkány, könyöklőpárkányok, lizénák- keretezések, sarok és szélső rizalit pártázatos oromzattal, nyíláskeretezések, utcai kapcsolt-gerébtokos ablakok, udvari pallótokos ablakok, pinceablakok és rácsaik, Udvari kijáratnak áthelyezett bejárati ajtó és kovácsoltvas rácsa. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel. Épületbelső (térformálás): Térstruktúra elemei a 20. század első feléből (kapualj).
80	HVEÉ – 106	41790	Karancs u. 12.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1914-1915. között megépült munkástelep tisztviselői lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (zárópárkány, látszó-tégla lábazat, kéményfejek, zsalugáterek (padláson), pallótokos- spalettás ablakok). Korabeli belső ajtók. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
81	HVEÉ – 107	41774	Karancs u. 7/1;/2;/3;/4	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1914-1915. között megépült munkástelep lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (zárópárkány, látszó-tégla lábazat, kéményfejek, 1 db. zsalugáter (tetőtéri ablakon). Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
82	HVEÉ – 108	41788/1	Karancs u. 8/1;/2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1914-1915. között megépült munkástelep lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (holkeres zárópárkány, látszó-tégla lábazat, pallótokos ablakok). Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
83	HVEÉ – 109	17548	Mária u. 6.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi utcai ház helyén 1905-ben megépült keretes beépítés. A ház a századforduló építészetének jellemző példája, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, keretes beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1905.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (1905.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (1905.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), függőfolyosók, zárópárkány. Történeti fragmentumok: Építéskori (1905.) utcai homlokzati részletek (nyílás keretezések, szemöldök-, könyöklő-, öv- és főpárkány, épületplasztikák, díszes fríz, rizalitok.). Főbejárati ajtó és vasrácsa. Kőlépcső és szecessziós vaskorlátja. Függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Korabeli külső és belső ajtók, pallótokos ablakok és szerelvényei. Lépcsőházi cementlapok. Pinceboltozatok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1905.) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Kapualj és lépcsőház kialakítása.
84	HVEÉ – 110	17549	Mária u. 8.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1905-ben megépült lakóház a századforduló építészetének jellemző példája, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1905.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (1905-ben Tichy Ödön által tervezett és épített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Az utcai és a K-i szárny építéskori (1905.) nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), függőfolyosók és fölé nyúló tetőkialakítás. Történeti fragmentumok: Építéskori (1905.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, épületplasztikák, díszes konzolsor, vakolattükrök, rizalitok, sávozás). Főbejárati ajtó szerelvényeivel (vasrács, pántok, kilincsek). Főlépcső szerkezete (az 1932-ben behúzott födém nélkül) és kovácsoltvas korlátja. Függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Korabeli külső és belső ajtók, pallótokos ablakok és szerelvényeik. Kapualj terrazzo burkolatai. Pinceboltozatok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1905.) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Kapualj és lépcsőház kialakítása. Az 1937. évben épült NY-i oldalszárny nem képzezi részét a védett értéknek.
85	HVEÉ – 111	17554	Mária u. 16/1.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi eredetű, 19. században kiépült hosszúház tárgyi része a 20. század első felében kapta mai megjelenését. Történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: A 20. század első felében kialakult architektúra szerkesztése, megmaradt építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Bejárati ajtó fölső íves bevilágítóval és ráccsal. Előtéri belső üvegajtó. 18. századi csehsüveg-boltozat. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (boltozott terek egysége). A 20-21. században épült udvari toldalékok nem képezik részét a védett értéknek.
86	HVEÉ– 116	17201	Mária u. 41.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi házra a 19. század második felében ráépülő és a századfordulóra mai formáját elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század vége) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (18-19. század fordulója) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (18-19. század fordulója) nyílásrend (nyílászárók tengelyei) Történeti fragmentumok: Építéskori (18-19. század fordulója) utcai eklektikus homlokzati részletek (nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő-, osztó és főpárkány, pilaszterek, épületplasztikák, rizalit). Bejárati ajtó vasrácsa. Korabeli belső ajtók, udvari pallótokos ablakok. Pinceboltozatok. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Az udvari kisebb toldalék nem képzezi részét a védett értéknek.
87	HVEÉ – 117	17202	Mária u. 43.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház a 19. században zártsorúvá bővült, majd 1912-re épült ki teljesen. A lakóház a századforduló építészetének jellemző példája, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes, tagolt beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1912.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (1912-ben Károlyi Emil által tervezett, majd megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (1912.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), zárópárkány. Történeti fragmentumok: Építéskori (1912.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, épületplasztikák, díszes konzolok, vakolattükrök, zárterkély, sávozás, hullámíves oromzat, oromzat díszei, stb.). Főbejárati ajtó és vasrácsa. Főlépcső kőszerkezete és kovácsoltvas korlátja. Kapualj és lépcsőház kerámia falburkolatai, terrazzo padlóburkolata. Kapualj díszítései (pilaszterek, hevederívek, boltozatok). Korabeli külső és belső ajtók, udvari pallótokos ablakok. Pinceboltozatok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1912.) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Kapualj és lépcsőház kialakítása.
88	HVEÉ – 118	17592	Megye u. 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi földszintes ház a 19. század végére nyerte el legértékesebb formáját, majd 1933-ban átalakították mai megjelenésére. Történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható (rekonstruálható) elemei. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt 19. századi építészeti elemei: főpárkány. Bejárati ajtó 1933-ból. Pinceboltozat. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (19. századi kapualj). Az udvari 20. századi toldalék nem képezi részét a védett értéknek.
89	HVEÉ –119	17618	Megye u. 6.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A lakóház 1903-ban épült, 1937-ig átalakították mai megjelenésére. Történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: 1903-ra megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (Schneider Manó által tervezett, 1903-1937. között kiépült) homlokzati architektúra és történeti nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, fa anyaghasználat). Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt 20. század első feléből származó építészeti elemei: főpárkány és fríz, kapcsolt-gerébtokos ablakok, pinceablakok, lizénák, bejárati ajtó és kovácsoltvas rácsa. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel. Pince poroszsüveg födéme. Épületbelső (térformálás): Térstruktúra a 20. század első felében (kapualj).
90	HVEÉ – 120	17256	Nagy-Flórián u. 14.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1872-ben épült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi – 1872) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (1872-ben Jársek Ágoston által épített, majd 1940-ben átépített) architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata), meglévő építészeti részletei. Történeti fragmentumok: Korabeli (1872-1940.) utcai homlokzati részletek (kovácsoltvas pincerács, bejárati kapu és vasrácsa). Városfal maradványa. Épületbelső (térformálás): Építéskori térstruktúra (kapualj kialakítása). A földszintes udvari épület nem képezi részét a védett értéknek.
91	HVEÉ – 121	17259	Nagy-Flórián u. 18.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. század végére több ütemben kiépült emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. század vége) romantikus architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata), meglévő építészeti részletei. Udvari főhomlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (tengelyek, méretek). Történeti fragmentumok: Korabeli (19. század vége) utcai homlokzati részletek (öv- és főpárkány, lizénák, díszített fríz, vakolt lábazat, ablakrácsok). Városfal maradványa. Épületbelső (térformálás): Történetileg kialakult térstruktúra.
92	HVEÉ – 122	18845/1-2	Szabadság út 27.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-ban megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1900-ban megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1900.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó téglafelületek, kő és tégla armírozás, tégla-boltívek, faragott faszerkezetű, lombfűrészes oromzatok, fachwerkes szerkezetek, osztó-, öv-, könyöklő és zárópárkány, fa erkélykorlátok, kovácsoltvas korlátok (előlépcső), ablakkeretezések, pallótokos faablakok, bejárati ajtó és vasrácsa, díszműbádogos szerkezetek (taréjrács, csúcsdísz, szélkakas), Kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Kő és vasszerkezetű kapubálványok és kőlábazatos tipizált vaskerítés. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1900.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).
93	HVEÉ – 123	18843	Kaffka Margit u. 3.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-ban megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1900-ban megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1900.) homlokzati részletek: vegyes kő-tégla lábazat, látszó téglafelületek, tégla-boltívek, faragott faszerkezetű oromzatok, osztó-, és könyöklő párkány, a korabeli ablakkeretezések. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1900.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
94	HVEÉ – 124	18859	Szabadság út 31.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-ban megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1900-ban megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1900.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó tégla boltívek és osztók, kő és tégla armírozás, faragott faszerkezetű előtető, osztó-, öv-, könyöklő és zárópárkány, torony mellvéd (átalakítás), lombfűrészes fa erkélykorlát, ablakkeretezések, pallótokos faablakok, bejárati ajtó és vasrácsa, Kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Tégla lábazatos és pilléres tipizált vaskerítés és ajtó. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1900.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).
95	HVEÉ – 125	18852	Kaffka Margit u. 4.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-19001-ben megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1901) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1901-ben megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1901.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó téglaívek és övpárkány, tégla armírozás, tégla-boltívek, faragott faszerkezetű oromzatok (dúcok, szarufavégek), könyöklő és zárópárkányok, ablakkeretezések, néhány pallótokos faablak, bejárati ajtó vasrácsa, díszműbádogos szerkezetek (csúcsdísz). Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Kőlábazatos tipizált vaskerítés. Alagcsövezés darabjai. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1901.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).
96	HVEÉ – 126	18851	Gizella u 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-19001-ben megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1901) tömeg (kubatúra a bővítmények nélkül) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1901-ben megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1901.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó téglaívek, osztósorok és felületek, faragott faszerkezetű oromzat (dúcok, szarufa végek), osztó-, könyöklőpárkányok, ablakkeretezések, lizénás vakolat keretezések, épületplasztikák, pallótokos faablakok, bejárati ajtó vasrácsa, díszműbádogos szerkezetek (csúcsdíszek, szélkakas), korabeli kúpcserepek, Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Kőlábazatos tipizált vaskerítés. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1901.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
97	HVEÉ – 127	18849	Móricz Zsigmond u. 1.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1900-1901-ben megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra az átalakítások és bővítmények nélkül) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1901-ben megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1901.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó tégla osztók, faragott faszerkezetű előtető oromráccsal, bejárati ajtó és vasrácsa. Kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Tégla lábazatos és pilléres tipizált vaskerítés és ajtó. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1901.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).
98	HVEÉ – 128	17194	Szent Mór u. 4.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A szecessziós lakóház 1912-ben épült, történeti és építészeti értékkel (Pilch Andor alkotása), városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: 1912-ben megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett és megépített) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, típus, fa anyaghasználat). Udvari homlokzatok: Megmaradt építéskori (1912.) részletek. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat építéskori (1912.) építészeti elemei: kőlábazat, nyílás keretezések, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány és fríz, lizénás tagolás, épületplasztikák, sarok-rizalit, kapcsolt-gerébtokos ablakok, pinceablakok, bejárati ajtó, kovácsoltvas virágtartók, tetőn szellőző-ablakok. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel. Pinceboltozat. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1912.) térstruktúra. Az udvari ÉNY-i toldalék nem képezi részét a védett értéknek.
99	HVEÉ – 130	6013	Mecsek-szentkúti harangláb	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi előzmény fölé 1930. körül megépült kápolna és harangláb történeti, vallástörténeti, tájképi értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Az 1930-as évekig kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Történetileg kiépült (18. század – 1930-as évek) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílások tengelyei, méretaránya). Fragmentumok: Történetileg kiépült (18. század – 1930. k.) homlokzati részletek: kútház lépcsője és vasajtói, öntöttvas csorgó, márványtábla „SZENT-KÚT” felirattal, szoborfülkék, látszó téglafelületek sarokarmírozással, tégla boltívek téglakeretezéssel, építéskori vasrácsok, felújított sisak és csúcs-kereszt, kőlépcső és kőfal. Falazott oltár és padka, harang és harangbak. Építménybelső (térformálás): Történeti belső téralakítás (kútház, kápolna).
100	HVEÉ – 131	332	Huszár u. 2.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1958-ban megépült lakóház építészettörténeti, ipartörténeti értékkel (paneltechnológia) bír. Eszmei érték: Magyarországon először Pécsen kifejlesztett, salak és keramzitbázisú, könnyűbeton paneltechnológiával készült első három épület egyike. Egyedi építő-ipartörténeti emlék. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1958.) tömeg (kubatúra bővítmény nélkül) és az azt alkotó építéskorabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Nagy Zoltán által tervezett és 1958-ban megépült) architektúra szerkesztése (homlokzati arányok), nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere). Fragmentumok: Építéskori (1958.) épületszerkezetek: panel tartó-, határoló- és válaszfalak, födémpanelok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1958.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
101	HVEÉ – 132	533/2	Dr. Veress Endre u. 5. (A és B)	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1961-ben megépült emeletes lakóház építészettörténeti, ipartörténeti értékkel (paneltechnológia) bír. Eszmei érték: Magyarországon először Pécsen kifejlesztett, salak és keramzitbázisú, könnyűbeton paneltechnológiával készült első emeletes épület. Egyedi építési-ipartörténeti emlék. Beépítés: Szabadonálló, sávházas beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1961.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskorabeli tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (ÁÉTV által tervezett és 1961-ben megépült) architektúra szerkesztése (homlokzati arányok), nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere). Fragmentumok: Építéskori (1961.) épületszerkezetek: panel tartó-, határoló- és válaszfalak, födémpanelok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1961.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőházak).
102	HVEÉ – 133	3085	Batsányi u. 10.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1937-ben megépült lakóház építészettörténeti értékkel (Bauhaus), és városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadon álló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1937.) tömeg (kubatúra a bővítmények nélkül) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Hoffmann László által 1935-ben tervezett és 1937-ben megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1937.) homlokzati részletek: kőlábazat, régi látszó téglafelületek, íves övpárkány, bejárati előtető, megmaradt ablakok. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1937.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
103	HVEÉ – 144	18465	Apáca u. 11.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 18. századi ház helyén, több ütemben 1903-ra kiépült emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Tömegformálása, homlokzati szerkesztése jellemző a korabeli utcaképre és az építési módra. A főhomlokzaton az átépítések után is öröklődő ''Isten szeme'' motívum hagyományosan a ház megnevezését is adja, egyedi értékké teszi. Beépítés: Történetileg kialakult utcavonal, zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1903-ig kiépült) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett és megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, ablakok fa anyaghasználata, osztásrendszere). Udvari homlokzatok: Építéskori (1903.) nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendje), függőfolyosó és kinyúló tető. Történeti fragmentumok: Építéskori (1903.) utcai homlokzati részletek (''Isten-szeme'' motívum, ornamentális épületplasztikák, gyöngysoros főpárkány, attika falak, kővázák, osztó- és könyöklőpárkányok, nyíláskeretezések, sávozás, lizénák). Bejárati kapu és vasrácsa. Kapualj udvari ajtója. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1903.) térstruktúra (kapualj, lépcsőház, függőfolyosó).
104	HVEÉ – 145	40345	Felsővámház u. 31.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 19. századi ház helyén, 1908-ban megépült földszintes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Hézagosan zártsorú sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1908.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (Novákovics András által tervezett majd megépített – 1908.) architektúra szerkesztése, részletei és nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Udvari főhomlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (tengelyek, méretek). Történeti fragmentumok: Korabeli (1908.) utcai homlokzati részletek (osztó-, könyöklő-, szemöldök- és főpárkány, lizénák, díszített fríz, köténydíszek, ablak-keretezés, kapuépítmény pilaszterekkel és zárópárkánnyal, macskajárdás oromfal, pallótokos ablakok, épületplasztikák-stukkók). Udvari lombfűrészes ereszkialakítás, Korabeli udvari és belső faajtók, pallótokos ablak és szerelvényeik. Zsolnay cserépkályha. Borospince. Épületbelső (térformálás): Történetileg kialakult térstruktúra.
105	HVEÉ – 146	17597	József u. 9-11.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	Az 1938-ban megépült épületrészek építészeti (Bauhaus), történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: az építéskori (1938) zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: építéskori (1938) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek (lapostetős kialakítás). Utcai főhomlokzat: építéskori (Forbát Alfréd által tervezett) homlokzati architektúra, történeti nyílásrend és nyílástengelyek. Történeti fragmentumok: történeti homlokzati részletképzések, díszítmények, kőlábazat-kialakítás, előtetők, építéskori külső nyílászárók osztásrendszere és anyaghasználata, lépcsőház kialakítása (belső burkolatok, korlátok). Épületbelső: 1938. évi, eredeti térszervezés, térstruktúra. Lépcsőház kialakítása.
106	HVEÉ – 147	17393	Munkácsy Mihály u. 18.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A szecessziós lakóház 1925-ben épült, történeti és építészeti értékkel (Pilch Andor alkotása), városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Kezdetben zártsorú, oldalhatáron álló beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: 1925-ben megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett majd Langa Gyula által megépített) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, típus, fa anyaghasználat). Udvari homlokzatok: Építéskori (1925.) nyílásrend (tengelyek, méretek) és fennmaradt részletek. Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat építéskori (1925.) építészeti elemei: középrizalit oromzattal, nyílás keretezések, kapu szemöldök-párkánya, könyöklő- és konzolos főpárkány, lizénás tagolás-keretezés, kapcsolt-gerébtokos ablakok, főbejárati ajtó kovácsoltvas ráccsal. Belső kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Függőfolyosó és kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1925.) térstruktúra (kapualj, lépcsőház).
107	HVEÉ – 148	17362	Perczel Miklós u. 26.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 18., majd 19. századi ház helyén a 20. század elején megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (20. század eleje) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század eleje) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló mérete és alakja, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Főszárny építéskori (20. század eleje) nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló mérete és alakja, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (20. század elejéig megépült) utcai homlokzati részletek (kőlábazat, zárterkély konzoljai és pilaszterei, nyíláskeretezések, osztó-, könyöklő- és gyöngysoros főpárkány, szemöldök díszek, ívelt párkányú oromzárás, ornamentika, falfülke, sávozás.). Bejárati ajtó és vasrácsa. Udvari kijáró ajtó, korabeli lakásbejárati ajtók, lépcsőházi ablakok, terrazzo burkolatok. Kőlépcső és kovácsoltvas lépcsőkorlát. Épületbelső (térformálás): Építéskori térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok – lépcsőház, kapualj kialakítása). Az udvari toldott oldalszárny nem része a védett értéknek.
108	HVEÉ – 150	17421	Rákóczi út 61.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 19. századi ház helyén a 20. század elején megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (20. század eleje) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század eleje) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, az ablakok osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Főszárny építéskori (20. század eleje) nyílásrendje (a függőfolyosók üvegfala nélkül a nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (20. század elejéig megépült) utcai homlokzati részletek (kőlábazat, pilaszterek, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és főpárkány, épületplasztikák, díszített faszerkezetű tetőablak, csúcsdísz, virágtartó rácsok). Kőlépcső és kovácsoltvas lépcsőkorlát. Függőfolyosók kovácsoltvas korlátjai. Épületbelső (térformálás): Építéskori térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok – lépcsőház, kapualj kialakítása).
109	HVEÉ – 151	17418	Rákóczi út 63.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 19. századi ház helyén 1933-ra kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1933.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (Kállay Emil által 1933-ban tervezett és Tarján Benő által megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari homlokzatok: Építéskori (1933.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1933.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, osztó-, könyöklő- és főpárkány, szemöldök díszek, vakolattükrök, épületplasztikák - rozetták). Bejárati ajtó és vasrácsa. Korabeli ablakok, hálós mintájú cementlap burkolatok. Kőlépcső és kovácsoltvas lépcsőkorlát. Épületbelső (térformálás): Történetileg 1933-ra kialakult térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok – lépcsőház, kapualj kialakítása).
110	HVEÉ – 152	18428	Szent István tér 5.	47/2010. (XII. 20.)	2010. 12. 20.	A 19. századi ház helyén a század végén (1890. körül) megépült, majd 1910-ben átépített emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1910.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (1910. Pilch Andor által átalakított) eklektikus, neoreneszánsz architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendszere, díszítései, anyaghasználata, ablaktípus). Történeti fragmentumok: Építéskori (1910-ig készült) homlokzati részletek (kiülő, profilozott lábazat, nyíláskeretezések, rizalitok, pilaszterek, timpanonok, fogsoros osztó-, öv-, szemöldök-, könyöklő- és konzolsoros főpárkány, sávozás és armírozások, balluszteres mellvédek, felületképzés, erkély konzoljai és elemei, képszék- és kötény-díszek, épületplasztikák, stb.). Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1910.) történeti térstruktúra megmaradt elemei (közösségi belső terek és térkapcsolatok).
111	HVEI – M/2	18472	Ferencesek u. 6.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Középkori, majd 18. századi eredetű, a 19. század második felére kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg a 19. század második felére kialakult zártsorú beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült egyemeletes főtömeg (kubatúra a 20. századi bővítmény nélkül) és az azt alkotó 19. századi tartószerkezetek. Utcai homlokzat: A 19. század második felére kialakult architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), meglévő korabeli építészeti részletei. Történeti fragmentumok: Megismert és megismerhető korabeli (középkortól a 19. század második feléig) utcai homlokzati részletek (pl. övpárkány, főpárkány, boltíves kapubejárat). Kapualj és földszinti terek boltozatai. Korabeli boltívek kapualjban és szerkezeti falakban. Ajtó kőkerete a kapualjban. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (középkortól a 19. század második feléig). Meglévő korabeli belső terek és térkapcsolatok (Kapualj). A 20. század végén készült udvari bővítmények nem képezik részét a védett értéknek.
112	HVEI – M/3	18524/1	Irgalmasok u. 16.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi ház helyén 1893-ban megépült emeletes lakóház történeti és építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1893.) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzat: Építéskori (1893-ban Schlauch Imre tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Udvari homlokzat: Építéskori (1893.) nyílásrend (ablakok tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1893.) Schlauch Imre által tervezett eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, timpanonos szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, padlás szellőzők – díszített képszék, balluszteres ablakkötények, sávozás, stb.). Bejárati kapu és szerelvényei, lépcsőházi ajtó és vasrácsa. Kőlépcső és kovácsoltvas korlátja. 19. századi belső ajtók. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1893.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház, árkád).
113	HVEI – M/4	18559/1	Jókai Mór u. 10.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1904-ben megépült Postapalota történeti, ipartörténeti (Zsolnay-termékek), építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A századfordulós Pécs emblematikus eklektikus épülete. Beépítés: keretes, kettős sarok beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (Balázs Ernő által tervezett és Schlauch Imre által 1904-ben kivitelezett) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Homlokzatok: Építéskori (Balázs Ernő által tervezett és Schlauch Imre által kivitelezett) eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei (anyaghasználata, színe), nyílásrendje (külső nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1904.) utcai homlokzati részletek: rizalitok, díszes oromzatok és attikák, erkély korláttal és konzolokkal, nyíláskeretezések, osztó-, öv-, könyöklő-, szemöldök és főpárkányok, frízek díszei, kétszintes sarokoszlopok, pilaszterek, lizénák, timpanonok, szoborfülkék kváderezés, látszó téglafelület, épületplasztikák, szobrok, reliefek. Zsolnay-gyár termékei: baldachinos szoboralakok (Apáti Abt Sándor szobrászművész alkotásai), mázas magyar címer, oromdíszek, díszítő kerámia elemek és betétek (stilizált virágos betétek), pirogránit domborművek és a mázas tetőcserép kúpcserepekkel és csúcsdíszekkel, belsőépítészeti díszítő elemek és burkolatok. Bejárati ajtók és vasrácsaik. Kapcsolt-gerébtokos ablakok és kovácsoltvas rácsaik. Beltéri szerkezetek: kőlépcsők és kovácsoltvas korlátjaik, oszlopok, boltozatok, korabeli belső ajtók szerelvényeikkel, stukkók, vakolat díszítések, díszítőfestés, korabeli burkolatok. Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1904.) térstruktúra (közönségforgalmi, közösségi belső terek és térkapcsolatok - pl. bejárati árkádsor, előtér-lépcsőház kialakítás).
114	HVEI – M/5	4060/1	József A. u. – Petőfi u. sarok	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	Az 1920. körül épült lakóház-együttes a korabeli Pécs kiemelkedő, nagyszabású beruházása volt. Várostörténeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Építéskori (1920. körül) beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1920. körül) épülettömegek (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Az egységek kapcsolódása. Homlokzatok: Építéskori (1920. körül) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (1920. körül) homlokzati részletek (kőlábazat, lizénás tagolás, nyílás keretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkányok, vakolattükrök, timpanonok, timpanonos oromzatok, lizénák, pilaszterek, kapuk kőkerete, bejárati ajtók és vasrácsaik, épületplasztikák, kőcímer és relief, ). Kőlépcsők és kovácsoltvas korlátjaik. Eredeti ablakok, lakásbejárati és belső ajtók szerelvényeikkel. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli (1920. körül) térstruktúra (közösségi terek és térkapcsolatok, működési rend – kapualjak és lépcsőház kialakítások.
115	HVEI – M/8	16690	Király u. 69.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. század végén megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: történetileg kialakult „L”-alakú zártsorú beépítés és telepítési mód, utcai homlokvonalak. Tömegformálás: az építéskori (19. század vége) utcai és udvari szárny tömege (szintszám, tetőformák, lépcsőház), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: építéskori (19. század vége) historizáló utcai főhomlokzati architektúra, történeti utcai emeleti nyílásrend és nyílástengelyek. Történeti fragmentumok: építéskori utcai homlokzati részletek (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, sarokarmírozás, öntöttvas erkély), építéskori külső emeleti nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása). Belső terek fellelhető díszítései: 19. századi díszítőfestés, stukkók.
116	HVEI – M/9	16692	Király u. 71.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. század végén megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés, utcai homlokvonalak. Tömegformálás: az építéskori (19. század második fele és vége) tömeg (szintszám, tetőforma), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: építéskori historizáló (romantikus, neobarokk és neogót építészeti elemek) utcai főhomlokzati architektúra, történeti utcai és udvari, földszinti és emeleti nyílásrend és nyílástengelyek. Történeti fragmentumok: építéskori utcai homlokzati részletek (eklektikus díszítmények – részletek: épületplasztikák, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, öntöttvas erkély, kovácsoltvas felülvilágító rácsok), építéskori külső és belső földszinti és emeleti nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata, korabeli szerelvényei (kivétel a két üzletportál cserélt nyílászárói). Korra jellemző épületszerkezetek. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása). Belső terek díszítései: fellelhető 19. századi díszítőfestés, stukkók.
117	HVEI – M/10	16694	Király u. 73.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 19. század végén megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés, anyaghasználat jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód, utcai homlokvonalak. Tömegformálás: az építéskori (19. század vége) tömeg (szintszám, tetőforma), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Homlokzatok: építéskori kései historizáló utcai főhomlokzati architektúra (minden építészeti elemében), történeti utcai és udvari, földszinti és emeleti nyílásrend és nyílástengelyek. Történeti fragmentumok: építéskori utcai homlokzati részletek (eklektikus díszítmények – részletek: épületplasztikák, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, öntöttvas konzolos erkély és vaskorlát, kovácsoltvas ajtórácsok), építéskori külső és belső földszinti és emeleti nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata, korabeli szerelvényei. Korra jellemző megmaradt épületszerkezetek (pl. lépcsőkorlát), tartószerkezetek. Kossuth Lajos utcai névtábla. Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása). Belső terek díszítései: fellelhető 19. századi díszítőfestés, stukkók.
118	HVEI – M/14	17361	Perczel u. 28.	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A 18. századi eredetű lakóház a 20. század elejére nyerte el a mai formáját. A többször átalakult, bővült ház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A késő-barokk lakóház az alacsony alsó szintből fakadóan jellegzetes egyedi eleme a történeti városrésznek. Beépítés: Történetileg kialakult hézagosan zártsorú beépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (20. század elejére kialakult) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század elejére kialakult) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori (barokk kortól a 20. század elejéig kiépült) utcai homlokzati részletek (középrizalit, nyíláskeretezések, osztó- és főpárkány, szemöldök- és köténydíszek, sávozás, pallótokos ablakok, színes csempék). Belső díszítőfestés nyomai. Bejárati ajtó. Kéményfej. Külső lépcső öntöttvas korlátja. Fennmaradt fafödém. Épületbelső (térformálás): Építéskori (barokk kortól a 20. század elejéig kiépült) térstruktúra (kapualj kialakítása).
119	HVEI – M/15	18482	Széchenyi tér – Hunyadi szobor	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.	A szobor eszmei, művészettörténeti, kultúrtörténeti, politikatörténeti értéket hordoz. Az emlékmű-szobor megfogalmazása jellemző a korra és az alkotóra. Ezért általános és egyedi értékekkel bír. Beépítés: szabadon álló, a szobor térbeli pozíciója, eredeti elhelyezése. Tömegformálás: a szobor és talapzat egésze. Anyaghasználat: talapzata mészkő, szobortest bronz. Történeti fragmentumok: feliratok a talapzaton.
120	HVEÉ-153	1699/1	Pécs, Kovács Béla u. 33.	20/2019. (V.30.)	2019. 05. 31.	Az utcai „L” alakú főszárny: - telepítési módja, - tömege, - alagsorban és pincében lévő poroszsüveg födém szerkezete, - udvari árkádíves veranda, - utcai homlokzat alagsori nyílásrendje és nyílászáróinak szerkezete, - történeti fragmentumok: utcai homlokzat főpárkányzata, felső osztópárkányzata, padlásszellőzői, lizénás és stukkós díszítményei, lakószobák patronált, ornamentális, vonalazott díszítőfestései. Az udvari gazdasági épület nem képezi részét a védett értéknek.
121	HVEÉ-154	41788/2	Karancs u. 8/2.	32/2019. (IX.25.)	2019. 09. 26.	Az 1914-1915. között megépült munkástelep lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (holkeres zárópárkány, látszó-tégla lábazat, pallótokos ablakok). Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
122	HVEÉ-155	44535	István akna 10.	32/2019. (IX.25.)	2019. 09. 26.	Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep lakóépülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot. Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek. Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata). Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kapcsolt-gerébtokos ablakok, ablakkeretezések. Korabeli belső ajtók és lépcső. Gazdasági épület. Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).
123	HVEÉ-156	16639	Búza tér 2.	32/2019. (IX.25.)	2019. 09. 26.	A 18. századi ház a 19. század végére nyerte el mai megjelenését, amikor a vásártér felé sarokbeépítéssel bővült. A lakóház földszinti üzletekkel történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú sarokbeépítés és telepítési mód. Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele) utcai főtömeg és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek. Főhomlokzatok: Építéskori (1882. körüli) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata). Történeti fragmentumok: Építéskori utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, pilaszterek, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, középrizalit, stb.). Kapcsolt-gerébtokos utcai ablakok, ökörszem tetőablakok. Korabeli kéményfejek. Lépcsőházi vaskorlát. Épületbelső (térformálás): Utcai szárny történeti térstruktúrája. A ház D-i végén lévő 4 tengelyes 20. századi bővített szakasz nem része a védett értéknek.
124	HVEÉ-157	17661	Megye utca 17.	7/2020. (III.12.)	2020. 03. 13.	19. századi eredetű, mai megjelenésével kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. (utcai „L” alakú főszárny, udvari mellékszárny). Tömegformálás: Építéskori, a 19. század első felében kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépítményen és a melléképületen egyaránt. A korabeli tömegképzés módja, a tömegelemek hierarchiája megőrződött, védendő. Főhomlokzat: Építéskori klasszicista architektúra építészeti részletei, homlokzati szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata) szintén védendő. Védendő történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat holkeres főpárkánya, építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, kőkeretes fa bejárati ajtó, homlokzati díszek összessége: kő lábazat, reliefek, faltükrök, középrizalit, pilaszterek, rocaille-os ovális padlásablak. Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra. A melléképületek (K-i toldalék) nem képezik részét a védett értéknek.
125	HVEÉ-158	4956	Nyár utca 8.	24/2021. (VI.17.)	2021.06.17.	Az 1904-ben megépült Állami gyermekmenhely jelentős városképi jelentőséggel bír. Beépítés: Szabadonálló beépítés. Homlokzatok: A modern módon historizáló, szecessziós jegyeket hordozó épület homlokzati tagolása, architektúrája, anyaghasználata, jellemző nyílásrendje, a nyílászárók, a vakolat eredeti színei.

2. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Helyi értékvédelemre javasolt épületek jegyzéke

0386/1 hrsz.

0491/2 hrsz.

0504/6 hrsz.

0559/1 hrsz.

0763/2 hrsz.

0970/12 hrsz.

1206 hrsz.

15430 hrsz.

15431 hrsz.

15441 hrsz.

15468/2 hrsz.

15502/1 hrsz.

15509 hrsz.

15517 hrsz.

15584/3 hrsz.

15586/1 hrsz.

15587 hrsz.

15593 hrsz.

15607 hrsz.

15614 hrsz.

15619 hrsz.

15620 hrsz.

15623/1 hrsz.

15794 hrsz.

1601 hrsz.

16086 hrsz.

16102 hrsz.

16119 hrsz.

16127 hrsz.

16129 hrsz.

16136 hrsz.

16142 hrsz.

16169 hrsz.

1619 hrsz.

16219 hrsz.

16225 hrsz.

1650 hrsz.

16563 hrsz.

16564 hrsz.

16565 hrsz.

16567 hrsz.

16569 hrsz.

16728 hrsz.

16730 hrsz.

16734 hrsz.

16741 hrsz.

16744 hrsz.

16746 hrsz.

16763 hrsz.

16789 hrsz.

16848 hrsz.

16866 hrsz.

16913 hrsz.

16915 hrsz.

16918 hrsz.

16932/1 hrsz.

16975 hrsz.

16978 hrsz.

16981 hrsz.

16982 hrsz.

17012 hrsz.

17017 hrsz.

17018 hrsz.

17027 hrsz.

17028 hrsz.

17045 hrsz.

17061 hrsz.

17067 hrsz.

17069 hrsz.

17074 hrsz.

17080 hrsz.

17084 hrsz.

17086 hrsz.

17089 hrsz.

17150 hrsz.

17160 hrsz.

17161 hrsz.

17167 hrsz.

17171/1 hrsz.

17171/2 hrsz.

17179 hrsz.

17180 hrsz.

17187 hrsz.

17188 hrsz.

17199 hrsz.

1720 hrsz.

17203 hrsz.

1724 hrsz.

17249 hrsz.

17251 hrsz.

17252 hrsz.

17254 hrsz.

17255 hrsz.

17257 hrsz.

17274 hrsz.

17275 hrsz.

17277 hrsz.

17278 hrsz.

17290 hrsz.

17293/1 hrsz.

17320 hrsz.

17359 hrsz.

17368 hrsz.

17373 hrsz.

17375 hrsz.

17411/1 hrsz.

17417/2 hrsz.

17464 hrsz.

17471 hrsz.

17478 hrsz.

17481 hrsz.

17487 hrsz.

17490 hrsz.

17492 hrsz.

17506 hrsz.

17510 hrsz.

17511 hrsz.

17514 hrsz.

17539 hrsz.

17555 hrsz.

17558 hrsz.

17563 hrsz.

17565/4 hrsz.

17575 hrsz.

17578 hrsz.

17579 hrsz.

17594 hrsz.

17604 hrsz.

17607 hrsz.

17608 hrsz.

17613 hrsz.

17621 hrsz.

17622 hrsz.

17623 hrsz.

17624 hrsz.

17626 hrsz.

17627 hrsz.

17632 hrsz.

17634 hrsz.

17639 hrsz.

17640 hrsz.

17647 hrsz.

17651/2 hrsz.

17652 hrsz.

17653 hrsz.

17656 hrsz.

17662 hrsz.

17663 hrsz.

17683 hrsz.

17724 hrsz.

17741 hrsz.

17742 hrsz.

17744 hrsz.

17834 hrsz.

17867 hrsz.

17896 hrsz.

17949 hrsz.

17979/1 hrsz.

17980 hrsz.

17993 hrsz.

18038 hrsz.

18042/1 hrsz.

18043/1 hrsz.

18070 hrsz.

18078 hrsz.

18098 hrsz.

18102 hrsz.

18136 hrsz.

18187 hrsz.

18189 hrsz.

18190/1 hrsz.

18227 hrsz.

18270 hrsz.

18274 hrsz.

18276 hrsz.

18295 hrsz.

18350 hrsz.

18370 hrsz.

18372 hrsz.

18375 hrsz.

18377 hrsz.

18378 hrsz.

18379 hrsz.

1838 hrsz.

18385 hrsz.

18389/2 hrsz.

18395 hrsz.

18396 hrsz.

18397 hrsz.

18414/2 hrsz.

18415 hrsz.

18418/1 hrsz.

18419/2 hrsz.

18420 hrsz.

18422/2 hrsz.

18432 hrsz.

18434 hrsz.

18437 hrsz.

18442 hrsz.

1845 hrsz.

18457/1 hrsz.

18467 hrsz.

18485 hrsz.

18489 hrsz.

18490 hrsz.

18496 hrsz.

18501 hrsz.

18503 hrsz.

18504 hrsz.

18506 hrsz.

18512 hrsz.

18523 hrsz.

18524/1 hrsz.

18527 hrsz.

18533 hrsz.

18550/1 hrsz.

18551/2 hrsz.

18552/1 hrsz.

18572 hrsz.

18577 hrsz.

18585 hrsz.

18589 hrsz.

18594/2 hrsz.

18597 hrsz.

18598 hrsz.

18600 hrsz.

18607 hrsz.

18614 hrsz.

18615 hrsz.

18623 hrsz.

18628 hrsz.

18634/2 hrsz.

18635 hrsz.

18639 hrsz.

18640 hrsz.

18661 hrsz.

18664 hrsz.

18666 hrsz.

18667 hrsz.

18668 hrsz.

18672 hrsz.

18676/2 hrsz.

18697 hrsz.

18702 hrsz.

18703 hrsz.

18706/1 hrsz.

18720 hrsz.

18726 hrsz.

18727 hrsz.

18742 hrsz.

18749 hrsz.

18825 hrsz.

18838/2 hrsz.

18841 hrsz.

18842 hrsz.

18847 hrsz.

18848 hrsz.

18850 hrsz.

18854 hrsz.

18855 hrsz.

18856 hrsz.

18860 hrsz.

18861 hrsz.

18863/1 hrsz.

18864 hrsz.

18866/1 hrsz.

19001 hrsz.

19052/2 hrsz.

19096 hrsz.

19099 hrsz.

19119 hrsz.

19133 hrsz.

19134 hrsz.

19137 hrsz.

19148/6 hrsz.

19149/1 hrsz.

1923 hrsz.

1924/2 hrsz.

1927 hrsz.

1929/1 hrsz.

19308/12 hrsz.

19309 hrsz.

19417/5 hrsz.

1944 hrsz.

1945 hrsz.

19534/2 hrsz.

19538 hrsz.

19552/25 hrsz.

20379 hrsz.

20418/2 hrsz.

20428 hrsz.

2052 hrsz.

2087 hrsz.

2102 hrsz.

2114 hrsz.

2117/1 hrsz.

2125/7 hrsz.

2148/2 hrsz.

2165/1 hrsz.

22054/3 hrsz.

22059 hrsz.

22091 hrsz.

22168/1 hrsz.

2235 hrsz.

22966 hrsz.

22969/1 hrsz.

23003 hrsz.

23007 hrsz.

23010 hrsz.

23014 hrsz.

23185 hrsz.

24079/2 hrsz.

2511/6 hrsz.

2572/6 hrsz.

2702/1 hrsz.

2720 hrsz.

2734/14 hrsz.

2866 hrsz.

2879 hrsz.

3041/1 hrsz.

3064 hrsz.

3073 hrsz.

3075 hrsz.

3076 hrsz.

3100 hrsz.

3206 hrsz.

3424 hrsz.

3460/3 hrsz.

35808/6 hrsz.

35816 hrsz.

35819/1 hrsz.

36050/14 hrsz.

36270/1 hrsz.

36273/10 hrsz.

36273/6 hrsz.

36273/7 hrsz.

36273/8 hrsz.

36273/9 hrsz.

36280 hrsz.

36284 hrsz.

36285/1 hrsz.

36285/3 hrsz.

36285/4 hrsz.

36285/5 hrsz.

36293/1 hrsz.

36293/2 hrsz.

36293/3 hrsz.

36293/4 hrsz.

36580 hrsz.

36661/1 hrsz.

36774/5 hrsz.

36954 hrsz.

37004 hrsz.

371 hrsz.

37329 hrsz.

37337 hrsz.

37341 hrsz.

37346 hrsz.

37348 hrsz.

37350/1 hrsz.

37364 hrsz.

37494/1 hrsz.

37544/3 hrsz.

37584 hrsz.

37894 hrsz.

38086/3 hrsz.

38095/3 hrsz.

38101 hrsz.

38128/1 hrsz.

38130 hrsz.

38132 hrsz.

38140 hrsz.

38144 hrsz.

38147 hrsz.

38148 hrsz.

38168 hrsz.

38177 hrsz.

38179 hrsz.

38192 hrsz.

38193 hrsz.

38234/2 hrsz.

3833 hrsz.

38345 hrsz.

3867 hrsz.

3868/1 hrsz.

3877 hrsz.

3878 hrsz.

40313 hrsz.

40315 hrsz.

40333 hrsz.

40337 hrsz.

40364 hrsz.

40365 hrsz.

40387 hrsz.

4039 hrsz.

40418 hrsz.

40421 hrsz.

40436 hrsz.

40474 hrsz.

40478 hrsz.

40480 hrsz.

40492/1 hrsz.

40498 hrsz.

40499 hrsz.

40513/2 hrsz.

40515 hrsz.

40525 hrsz.

40529 hrsz.

40541 hrsz.

40566 hrsz.

4058 hrsz.

4061 hrsz.

40653 hrsz.

40660 hrsz.

40661 hrsz.

40663/1 hrsz.

40666 hrsz.

40667 hrsz.

40712/1 hrsz.

4080 hrsz.

4081 hrsz.

4084 hrsz.

40840 hrsz.

40849 hrsz.

4085 hrsz.

40851 hrsz.

4086 hrsz.

4100 hrsz.

41001 hrsz.

4107 hrsz.

4108 hrsz.

4113/1 hrsz.

4113/2 hrsz.

4114 hrsz.

4116/1 hrsz.

41281/15 hrsz.

41281/3 hrsz.

41290/37 hrsz.

41323/10 hrsz.

41327/6 hrsz.

41327/9 hrsz.

4140 hrsz.

41724 hrsz.

41725 hrsz.

41728 hrsz.

41729/2 hrsz.

4173 hrsz.

4174 hrsz.

41746 hrsz.

4175 hrsz.

4192 hrsz.

42124 hrsz.

4217 hrsz.

4218 hrsz.

4219 hrsz.

4279 hrsz.

4291 hrsz.

4292 hrsz.

4299 hrsz.

4303 hrsz.

4338 hrsz.

4350 hrsz.

4351 hrsz.

4352 hrsz.

4372 hrsz.

4385 hrsz.

4386 hrsz.

4389 hrsz.

4391/2 hrsz.

4416/2 hrsz.

4418/1 hrsz.

4420 hrsz.

4440 hrsz.

4448 hrsz.

44540 hrsz.

4455 hrsz.

4456 hrsz.

4460 hrsz.

4462 hrsz.

4466/2 hrsz.

4470 hrsz.

4486 hrsz.

4496 hrsz.

4497 hrsz.

4507 hrsz.

4509 hrsz.

4511/2 hrsz.

4514/1 hrsz.

4519/1 hrsz.

4520/1 hrsz.

4528 hrsz.

4529 hrsz.

45290/2 hrsz.

4533 hrsz.

4550/1 hrsz.

4557 hrsz.

45588 hrsz.

45594/2 hrsz.

4562 hrsz.

45648 hrsz.

4565 hrsz.

45650/1 hrsz.

45670 hrsz.

4571 hrsz.

4572 hrsz.

4575 hrsz.

4578 hrsz.

4584 hrsz.

46150 hrsz.

4618 hrsz.

4635/6 hrsz.

4639 hrsz.

46450 hrsz.

4658 hrsz.

4661 hrsz.

4666/3 hrsz.

4668/1 hrsz.

46903/2 hrsz.

48033/8 hrsz.

4809/1 hrsz.

48424 hrsz.

48444 hrsz.

48461 hrsz.

48462 hrsz.

48525 hrsz.

4885 hrsz.

4892 hrsz.

4893 hrsz.

4896 hrsz.

4897 hrsz.

4901 hrsz.

4903/2 hrsz.

4946 hrsz.

4956 hrsz.

5088/4 hrsz.

51141/1 hrsz.

5116/1 hrsz.

51163/4 hrsz.

51214/2 hrsz.

51295/1 hrsz.

51317 hrsz.

5138 hrsz.

5155/1 hrsz.

5157 hrsz.

5159 hrsz.

51665/2 hrsz.

51685/4 hrsz.

51703/3 hrsz.

51754/8 hrsz.

51779/2 hrsz.

51780/11 hrsz.

51802 hrsz.

51811 hrsz.

51851 hrsz.

51857/10 hrsz.

51999/4 hrsz.

52181/1 hrsz.

5219/22 hrsz.

52191 hrsz.

5223/4 hrsz.

52250 hrsz.

52283 hrsz.

53095/4 hrsz.

533/42 hrsz.

567/8 hrsz.

567/9 hrsz.

574/1 hrsz.

575 hrsz.

576 hrsz.

579/1 hrsz.

579/2 hrsz.

579/3 hrsz.

579/4 hrsz.

579/5 hrsz.

580 hrsz.

60367 hrsz.

604/9 hrsz.

605 hrsz.

609 hrsz.

610/2 hrsz.

610/3 hrsz.

610/4 hrsz.

620/14 hrsz.

70483/1 hrsz.

3. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Helyi területi védelem alatt álló területek jegyzéke

1. RÉGI KERTVÁROS

	A	B
1	Megnevezés	Jegyzékszám
2	Régi kertváros	HVT – 001
3	Beiktató rendelet száma	Védelem kezdete
4	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.
5	Védett érték
6	- a területen található épületek jellemző telepítési módja, - a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete
7	Területi lehatárolás
8 ⁵⁷

2. SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET TERÜLETE

	A	B
1	Megnevezés	Jegyzékszám
2	Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet területe	HVT – 002
3	Beiktató rendelet száma	Védelem kezdete
4	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.
5	Védett érték
6	- a hagyományosan szőlőtermesztésre szakosodott tájhasználat a szőlőművelés helyi sajátosságaival együtt, - a Szent Miklósi présház telepítési módja, - a Mária pince épületének (kutatóintézet főépítménye) telepítési módja, - építéskori kerítéselemek és jellegzetességeik
7	Területi lehatárolás
8 ⁵⁸

3. RÓKUS-DOMB ÉS KÖRNYÉKE

	A	B
1	Megnevezés	Jegyzékszám
2	Rókus-domb és környéke	HVT – 003
3	Beiktató rendelet száma	Védelem kezdete
4	37/2006. (XII.15.)	2006. 12. 15.
5	Védett érték
6	- a területen található épületek történetileg kialakult telepítési módja
7	Területi lehatárolás
8 ⁵⁹

4. SCHLAUCH TELEP (SZABADSÁG U-I VILLANEGYED)

	A	B
1	Megnevezés	Jegyzékszám
2	Schlauch telep (Szabadság u-i villanegyed)	HVT – 004
3	Beiktató rendelet száma	Védelem kezdete
4	33/2008. (X.15.)	2008. 10. 15.
5	Védett érték
6	- a területen található épületek telepítési módja, - a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete, - a területen található épületek építéskori anyaghasználata
7	Területi lehatárolás
8 ⁶⁰

4. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

1.⁶¹

2.⁶²

3.⁶³

4.⁶⁴

5.⁶⁵

6.⁶⁶

7.⁶⁷

8.⁶⁸

9.⁶⁹

10.⁷⁰

11.⁷¹

12.⁷²

13.⁷³

14.⁷⁴

15.⁷⁵

16.⁷⁶

17.⁷⁷

18.⁷⁸

19.⁷⁹

20.⁸⁰

21.⁸¹

22.⁸²

23.⁸³

24.⁸⁴

25.⁸⁵

26.⁸⁶

27.⁸⁷

28.⁸⁸

29.⁸⁹

30.⁹⁰

31.⁹¹

32.⁹²

33.⁹³

34.⁹⁴

35.⁹⁵

36.⁹⁶

37.⁹⁷

38.⁹⁸

39.⁹⁹

40.¹⁰⁰

41.¹⁰¹

42.¹⁰²

43.¹⁰³

44.¹⁰⁴

45.¹⁰⁵

46.¹⁰⁶

47.¹⁰⁷

48.¹⁰⁸

49.¹⁰⁹

50.¹¹⁰

51.¹¹¹

52.¹¹²

53.¹¹³

54.¹¹⁴

55.¹¹⁵

56.¹¹⁶

57.¹¹⁷

58.¹¹⁸

59.¹¹⁹

5. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

A teljes település ellátását biztosító energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

6. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez¹²⁰

A közművelődési célú hirdetőoszlop és információs berendezés kialakítása

1. Közművelődési célú hirdetőoszlop

1a. Kisformátumú információs berendezés

7. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezési eljáráshoz kötött - építésügyi hatósági engedélyhez kötött - tevékenységek¹²¹

1. A Polgármester településképi véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza:

1.1. ha az építési tevékenységgel érintett objektum vagy földrészlet nem áll helyi védelem alatt, továbbá az érintett ingatlan nem érintkezik a helyi építési szabályzatban meghatározott I. rendű közlekedési célú közterülettel, és az építési tevékenység

1.1.1. a szabályozási tervlapokon megjelölt Bf 210-es szintvonallal érintett, vagy annál magasabban elhelyezkedő telken új főépítmény építése vagy meglévő főépítmény városképi megjelenését érintő bővítése,

1.1.2. 1200 m²-nél kisebb összes bruttó szintterületű új főépítmény építése,

1.1.3. meglévő főépítmény városképi megjelenését érintő vagy parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése, mely a bővítést követően 1200 m²-nél kisebb összes bruttó szintterületű,

1.2. ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a helyi építési szabályzatban meghatározott I. rendű közlekedési célú közterülettel érintkezik, és az új főépítmény építése vagy a városképi megjelenését érintő bővítése legfeljebb 400 m ² összes bruttó szintterületű.

2.¹²² A Polgármester településképi véleményét a Tervtanács véleményére alapozza:

2.1. helyi védelem alatt álló vagy helyi értékvédelemre javasolt építmények bővítése,

2.2. helyi védelem alatt álló vagy helyi értékvédelemre javasolt területen új építmény építése vagy meglévő építmény közterületről feltáruló homlokzatát érintő bővítése,

2.3. a helyi építési szabályzatban meghatározott I. rendű közlekedési célú közterülettel érintkező ingatlanon megvalósuló 400 m²-nél nagyobb összes bruttó szintterületű új főépítmény építése vagy meglévő főépítmény városképi megjelenését érintő, 400 m²-nél nagyobb összes bruttó szintterületű épületet eredményező bővítése,

2.4. védelem alatt nem álló területen az 1200 m²-nél nagyobb összes bruttó szintterületű új építmény építése vagy meglévő építmény 1200 m²-nél nagyobb összes bruttó szintterületű építményt eredményező bővítése,

2.5. a Nagyvárosias karakterű településrészek és Uránváros településrész területén megvalósuló új főépítmény építése,

2.6. a helyi építési szabályzatban meghatározott

2.6.1. korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területen (Mko) az ökológiai folyosó, természetvédelmi terület, NATURA2000, magterület, pufferterület területében megvalósuló új épület építése vagy meglévő épület parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése,

2.6.2. Gksz-18X6(A) jelű sajátos építési övezet területén megvalósuló új főépítmény építése,

2.7. műemléki jelentőségű terület műemléki környezetében található, a területi építészeti-műszaki tervtanács hatáskörén kívül eső új építmény építése vagy meglévő építmény közterületről feltáruló homlokzatát érintő bővítése vonatkozásában.

2.8. a 10.000 m²-nél nagyobb területű telkeken megvalósuló új főépítmény építése.

8. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek¹²³

1.¹²⁴ Olyan építési tevékenység, amely

1.1. helyi egyedi védelem alatt álló vagy helyi értékvédelemre javasolt,

1.2. helyi területi védelem alatt álló, vagy helyi értékvédelemre javasolt területen lévő,

1.3. műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben lévő,

1.4.¹²⁵ falpaneles vagy alagútzsalus technológiával épült (jellemzően lakófunkciójú),

1.5. Uránváros településrészen lévő

épületet érint, és az építési tevékenység az építmény közterületről feltáruló homlokzatának(külső megjelenésének) megváltoztatására irányul.¹²⁶

2. Helyi területi védelem alatt álló vagy a helyi értékvédelemre javasolt területen

a) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet,

b) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot,

3.¹²⁷ A főépítmény és a telek előkerti vonala között elhelyezendő új melléképület építése.

4. A telek közterülettel vagy magánúttal érintkező határvonalán (telek homlokvonalán) vagy a tervezett szabályozási vonalon létesítendő nem ideiglenes kerítés, támfalkerítés és támfal építése, valamint meglévő átalakítása, bővítése.

5. Új üzletfelirat, cégér és a vállalkozást népszerűsítő felirat és grafikai megjelenés elhelyezése, meglévő átalakítása.

6. Önálló reklámtartó építmény, cégtotem, építési reklámháló, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, meglévő, átalakítása, bővítése.

7. Önállóan, homlokzaton vagy tetőn létesítendő elektronikus hírközlési építmény.

8. Reklámok és reklámhordozók elhelyezése, meglévő reklámhordozók felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményező átalakítása, kivéve belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén.

9. 5 m²-t meghaladó tűzfalkép, falfestmény, grafikai, képzőművészeti alkotás tűzfalon, kerítésen, műtárgyon, egyéb építményen való létrehozása.

10.¹²⁸ utcabútorok létesítése, átalakítása és bővítése.

9. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM Pécs Megyei Jogú Város Városi Főépítésze szakmai konzultációjához

	A	B	C	D
1	Kérelmező (építtető)	neve:
2		értesítési címe:
3		telefon/fax száma:
4		e-mail címe:
5	Felelős tervező (társtervező) *	neve:
6		tervezési jogosultságának száma:
7		értesítési címe:
8		telefon/fax száma:
9		e-mail címe:
10	A tervező igazolt munkatársa	neve:
11		telefon/fax száma:
12		e-mail címe:
13	Az építési tevékenység	helye, címe:
14		az érintett telek helyrajzi száma:
15		az érintett telek területe:
16		az érintett telek jelenlegi beépítettsége:
17		tárgya, rövid leírása:
18		rendeltetésének meghatározása:
19		településképi szempontból meghatározó területi besorolása:
20	Előzmények:
21	Szerzői jog:	érinti/ nem érinti, ha igen korábbi tervező neve:
22	A tervezett létesítmény adatai
23	a telekkel kapcsolatos adatok		az építménnyel kapcsolatos adatok
24	beépítés módja:		rendeltetési egységek száma:	db
25	beépítettsége:	%	összes bruttó szintterülete**:	m²
26	zöldfelületi fedettség:	%	épületmagasság:	m
27	előkert mérete:	m	homlokzatmagasság:	m
28	hátsókert mérete:	m	tetőidom hajlásszöge:	°
29	oldalkertek mérete:	m	homlokzat anyaga és színe:
30	oldalkertek mérete:	m	tetőfedés anyaga és színe:
31	gépkocsi-elhelyezés módja:
32	gépkocsi parkoló:	db
33	A tervezett építési tevékenységet természetes személy építtető saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja-e végezni:			Igen / Nem
34	Az építési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás keretében tervezett:			Igen / Nem
35	5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület			Igen / Nem
36	Egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület			Igen / Nem
37	Állami magasépítési beruházás keretében megvalósuló épület			Igen / Nem

* Felelős tervező vagy társtervező az a személy lehet, aki a kérelmezett (tárgyban megjelölt) építési tevékenységre vonatkozóan tervezési jogosultsággal bír.
** Amennyiben a kérelemnek több építmény képezi tárgyát, úgy azok összes bruttó szintterületét önálló építményenként külön-külön szükséges feltüntetni. Kérelmező aláírása¹²⁹

10. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere településképi véleményezési eljárásához

	A	B	C	D
1	Kérelmező (építtető)	neve:
2		értesítési címe:
3		telefon/fax száma:
4		e-mail címe:
5	Felelős tervező (társtervező)	neve:
6		tervezési jogosultságának száma:
7		értesítési címe:
8		telefon/fax száma:
9		e-mail címe:
10	A tervező igazolt munkatársa	neve:
11	A tervező igazolt munkatársa	telefonszám:
12	Az építési tevékenység	helye, címe:
13		az érintett telek helyrajzi száma:
14		az érintett telek területe:
15		az érintett telek jelenlegi beépítettsége:
16		tárgya, rövid leírása:
17		rendeltetésének meghatározása:
18	ÉTDR azonosító
19	Előzmények (tervtanácsi vagy településképi vélemény, egyéb)
20	Szerzői jog	érinti/ nem érinti, ha igen korábbi tervező neve:
21	A tervezett létesítmény adatai
22	a telekkel kapcsolatos adatok		az építménnyel kapcsolatos adatok
23	beépítés módja:		rendeltetési egységek száma:	db
24	beépítettsége:	%	összes bruttó szintterülete:	m²
25	zöldfelületi fedettség:	%	épületmagasság:	m
26	előkert mérete:	m	homlokzatmagasság:	m
27	hátsókert mérete:	m	tetőidom hajlásszöge:	°
28	oldalkertek mérete:	m	gépkocsi-elhelyezés módja:
29	oldalkertek mérete:	m	gépkocsi parkoló:	db
30	A tervezett építési tevékenységet természetes személy építtető saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja-e végezni:			Igen / Nem
31	Az építési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás keretében tervezett:			Igen / Nem
32	5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület			Igen / Nem
33	Egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület			Igen / Nem
34	Állami magasépítési beruházás keretében megvalósuló épület			Igen / Nem

Kérelmező aláírása¹³⁰

11. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere településképi bejelentési eljárásához

	A	B
1	Kérelmező (építtető)	neve:
2		lakcím/székhely:
3		telefon/fax száma:
4		e-mail címe:
5	Az érintett ingatlan adatai	címe:
6		helyrajzi száma:
7		jellege (közterület/magánterület):
8		falpaneles technológiával épült (jellemzően lakófunkciójú) épület: igen / nem *
9	A bejelenteni kívánt tevékenység	helye:
10		tárgya, rövid leírása:
11		rendeltetésének meghatározása:
12	A bejelentett tevékenység kivitelezésének tervezett időtartama
13	Előzmények

* A megfelelő válasz aláhúzandó. Kérelmező aláírása¹³¹

12. melléklet a 20/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelethez

Pécs területén telepítésre javasolt (honos) fafajok

	A	B
1	magyar név	latin név
2	mezei juhar	Acer campestre
3	korai juhar	Acer platanoides
4	tatárjuhar	Acer tataricum
5	közönséges gyertyán	Carpinus betulus
6	szelídgesztenye	Castanea sativa
7	sajmeggy, törökmeggy	Cerasus mahaleb
8	bükk	Fagus sylvatica
9	magas kőris	Fraxinus excelsior
10	virágos kőris	Fraxinus ornus, Fraxinus ornus 'Mecsek'
11	magyar kőris	Fraxinus angustifolia ssp. pannonica
12	vadalma	Malus sylvestris
13	zelnicemeggy, májusfa	Padus avium
14	mandula	Prunus dulcis
15	vadkörte	Pyrus pyraster
16	csertölgy	Quercus cerris
17	kocsánytalan tölgy	Quercus petraea
18	molyhos tölgy	Quercus pubescens
19	kocsányos tölgy	Quercus robur
20	fehér fűz	Salix alba
21	őshonos berkenye-fajok	Sorbus sp. Sorbus aria, Sorbus aucuparia, Sorbus torminalis, Sorbus domestica)
22	kislevelű hárs	Tilia cordata
23	nagylevelű hárs	Tilia platyphyllos
24	ezüsthárs	Tilia tomentosa
25	hegyi szil	Ulmus glabra,
26	vénic szil	Ulmus laevis,
27	mezei szil	Ulmus minor

A 2. § 10. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

A 2. § 12. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A 2. § 21. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁴

A 2. § 29a. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵

A 2. § 40. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁶

A 9. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁷

A 10. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

A 10. § (3) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹

A 10. § (4) bekezdés 1. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

A 10. § (4) bekezdés 3. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

¹¹

A 10. § (6) bekezdés 3. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²

A 10. § (6) bekezdés 4. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 10. § (6) bekezdés 4. pont d) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

A 10. § (7) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵

A 10. § (7) bekezdés 4. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (5) bekezdése iktatta be.

¹⁶

A 10. § (8) bekezdés 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 10. § (9) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸

A 12. § (2) bekezdés 3. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 13. § (2) bekezdés 2. pont d) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰

A 13. § (2) bekezdés 3. pont g) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

²¹

A 18. § 1. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

²²

A 22. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

²³

A 22. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴

A 22. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵

A 22. § (2) bekezdés 4. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶

A 22. § (2) bekezdés 4. pont i) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁷

A 23. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸

A 23. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

A 23. § (2) bekezdés 4. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 15. pont, 15. § d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰

A 23. § (2) bekezdés 4. pont g) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

³¹

A 25. § (2) bekezdés 3. pont c) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

³²

A 25. § (2) bekezdés 4. pont f) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

³³

A 26. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴

A 26. § (2) bekezdés 4. pont b) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵

A 26. § (2) bekezdés 4. pont c) alpontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶

A 32. §-t a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷

A 33. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

³⁸

A 33. § (3) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

³⁹

A 34. § (3) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰

A 34. § (4) bekezdését a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴¹

A 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴²

A 35. § (4) bekezdés 2. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴³

A 35. § (4) bekezdés 4. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴

A 36. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵

A 36. § (2) bekezdés e) pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶

A 40. § a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷

A 43. § (2) bekezdés 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸

A 43. § (2) bekezdés 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹

A 44. § (1) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰

A 44. § (2) bekezdése a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹

A 48. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

⁵²

A 48. § (3) bekezdés 1. pont f) alpontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵³

A 48. § (3) bekezdés 4. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁴

A 49. § címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵

Az 53. § címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶

Az 59. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵⁷

A 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 8. sora a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸

A 3. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 8. sora a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹

A 3. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 8. sora a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰

A 3. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat 8. sora a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶¹

A 4. melléklet 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶²

A 4. melléklet 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³

A 4. melléklet 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴

A 4. melléklet 4. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁵

A 4. melléklet 5. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁶

A 4. melléklet 6. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷

A 4. melléklet 7. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸

A 4. melléklet 8. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹

A 4. melléklet 9. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰

A 4. melléklet 10. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷¹

A 4. melléklet 11. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷²

A 4. melléklet 12. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷³

A 4. melléklet 13. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴

A 4. melléklet 14. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵

A 4. melléklet 15. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁶

A 4. melléklet 16. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁷

A 4. melléklet 17. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁸

A 4. melléklet 18. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁹

A 4. melléklet 19. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰

A 4. melléklet 20. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸¹

A 4. melléklet 21. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸²

A 4. melléklet 22. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³

A 4. melléklet 23. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁴

A 4. melléklet 24. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁵

A 4. melléklet 25. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁶

A 4. melléklet 26. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁷

A 4. melléklet 27. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁸

A 4. melléklet 28. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁹

A 4. melléklet 29. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁰

A 4. melléklet 30. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹¹

A 4. melléklet 31. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹²

A 4. melléklet 32. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹³

A 4. melléklet 33. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁴

A 4. melléklet 34. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁵

A 4. melléklet 35. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁶

A 4. melléklet 36. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁷

A 4. melléklet 37. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁸

A 4. melléklet 38. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁹

A 4. melléklet 39. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A 4. melléklet 40. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰¹

A 4. melléklet 41. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰²

A 4. melléklet 42. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰³

A 4. melléklet 43. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁴

A 4. melléklet 44. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁵

A 4. melléklet 45. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁶

A 4. melléklet 46. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁷

A 4. melléklet 47. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁸

A 4. melléklet 48. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁹

A 4. melléklet 49. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁰

A 4. melléklet 50. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹¹

A 4. melléklet 51. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹²

A 4. melléklet 52. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹³

A 4. melléklet 53. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁴

A 4. melléklet 54. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁵

A 4. melléklet 55. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁶

A 4. melléklet 56. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁷

A 4. melléklet 57. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁸

A 4. melléklet 58. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁹

A 4. melléklet 59. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.

¹²⁰

A 6. melléklet a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²¹

A 7. melléklet címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²²

A 7. melléklet 2. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²³

A 8. melléklet címe a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁴

A 8. melléklet 1. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § g) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁵

A 8. melléklet 1.4. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁶

A 8. melléklet 1.5. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. § h) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁷

A 8. melléklet 3. pontja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁸

A 8. melléklet 10. pontját a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (5) bekezdése iktatta be.

¹²⁹

A 9. melléklet cím szövege a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁰

A 10. melléklet cím szövegét a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (7) bekezdése iktatta be.

¹³¹

A 11. melléklet cím szövege a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.