1. § A rendelet hatálya Szentendre Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

1/A. § Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesterre ruházza át.

2. §² E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi védett értékek, valamint területek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi védett területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

4. § Helyi területi védelem alatt állnak az 1. mellékletben felsorolt és a 2. mellékletben lehatárolt területek.

5. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. mellékletben felsorolt és a 2. mellékletben lehatárolt értékek.

(2) Helyi védett az az épület, építmény, épületrész, épületegyüttes, utcakép, homlokzat, utca vonalvezetése, településrész, kilátás, településsziluett, szobor, emlékmű stb. lehet, amelyet az önkormányzat Képviselő-testülete építészeti, városszerkezeti, művészeti, történelmi, néprajzi, ipartörténeti, biológiai, esztétikai értéke miatt védendőnek minősít, és külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt.

(3) A (2) bekezdés szerinti védelem kiterjed különösen

6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kezdeményezheti. A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindítását a Képviselő-testület kezdeményezés nélkül is elrendelheti.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó beadványnak tartalmaznia kell:

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó beadványnak tartalmaznia kell:

(4)²¹ A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó beadványnak minden esetben tartalmaznia kell a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét vagy székhelyét.

(4a)²² A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az Önkormányzat elkészíti az értékvédelmi szakvéleményt.

(5)²³ A kezdeményezés szakmai előkészítését a tartalmi elemek meghatározásával, a szükséges értékvédelmi szakértői vélemények beszerzésével a főépítész végzi, aki a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés javaslatát a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság és a Képviselő-testület számára döntésre előkészíti.

(6) Az előkészítő munka során ki kell kérni a helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) állásfoglalását is.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés alapja az értékvizsgálat.

(2)²⁴

(3) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció annak közzétételéről szóló felhívástól számított 30 napon belül megtekinthető a főépítészi irodán, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket. Az értesítésről a főépítész gondoskodik.

(2) A helyi védettség alá helyezési vagy a védettség megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

(3) Az értesítést

(4) Az érintett ingatlant bármilyen jogcímen használó személy értesítése a tulajdonos útján történik.

9. § A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

10. § (1) A hirdetmény útján történő közzététel során a hirdetmény tartalmazza

(2) A hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján, valamint – a hirdetményt vagy annak kivonatát – a Szentendre és Vidéke helyi lapban is közzé kell tenni. A jogkövetkezmények a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való közzétételhez kötődnek.

11. § (1)²⁵ A helyi védelem alá helyezésre vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését megalapozó értékvizsgálatnak vagy a megszüntetését megalapozó értékvédelmi szakvéleménynek és a 8. § (2) bekezdésben meghatározott érdekeltek – az értesítés átvételét követő 30 napon belül benyújtott – észrevételeinek is.

(2)²⁶ A Képviselő-testület a rendeletnek megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtása esetén dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos Képviselő-testületi döntésről az érdekelteket írásban kell értesíteni, és a döntésről az Önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

12. § (1) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik, mely esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

(2) A helyi egyedi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(3)²⁷ A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszüntetését követően lehet elbontani. A védelem megszüntetésekor a helyi védett értékről állapotrögzítő tanulmányt kell készíteni a helytörténeti gyűjtemény számára, ami tartalmazza a helyi védett érték fotódokumentációját és szükség szerint a felmérési dokumentációját (alaprajz, metszet, homlokzatok M=1:100, helyszínrajz M=1:200, műleírás).

(4) A helyi védelem megszüntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, valamint azok megőrzése, helyrehozatala írható elő.

13. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Nyilvántartás), amely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tkr.) meghatározottakon túl tartalmazza a védett érték

(3) A Nyilvántartás vezetéséről a főépítész gondoskodik.

(4) A Nyilvántartás adatai elektronikus adathordozón is tárolhatók. Elektronikus Nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

(5) A védettség megszűnése esetén az adott tételnek továbbra is a Nyilvántartás elkülönített részében kell maradnia a törlést elrendelő döntés adataival együtt.

14. § (1) A helyi védett érték – annak állagát, rendeltetésszerű használatát és megjelenését nem sértő módon készített – a védelem tényét ismertető egységes táblával jelölhető meg.

(2) A helyi védett terület esetén a védelem ténye a környezethez igazodó, a védelem tényét és okát, valamint a védelemmel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával jelölhető meg.

(3) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról és pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(4) A tulajdonos a tábla elhelyezését – a tábla céljának eléréséhez szükséges és elégséges mértékben – tűrni köteles.

15. § (1)²⁹ A védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, funkciója megváltozását. A védelem érdekében elő kell segíteni a védett értéknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A felújítás, korszerűsítés, bővítés, rendeltetésváltozás miatt a védett értéknek a védelemre okot adó értékei nem csökkenthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(2)³⁰ A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(2a)³¹ A helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény felújítása, korszerűsítése, bővítése során törekedni kell a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának visszaállítására, illetve harmonikus továbbfejlesztésére.

(3) A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.

(4)³² A helyi egyedi védelem alatt álló értéken végzett építési tevékenység során nem lehet a védett érték létét, állagát veszélyeztetni, és azt értékvédelmi szempontból nem lehet károsan befolyásolni.

16. §³³ (1) A polgármester a településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú, helyi egyedi védett építmények és helyi védett területen elhelyezkedő építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő.

(2) A helyrehozatali kötelezettséget előíró településrendezési kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg a polgármester megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül a polgármester az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

17. § (1) Az önkormányzat a helyi védett értékek, valamint a műemlék és Belváros műemléki környezet (a továbbiakban: MK.), műemléki jelentőségű terület (a továbbiakban: MJT.) ingatlanok homlokzata (a továbbiakban együtt: helyi építészeti érték) megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében pénzügyi alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap forrásai:

(3) Az Alap (2) bekezdés a) pontja alapján elkülönített összegére a polgármester tesz javaslatot a várható szükségletek és az év során összegyűjtött támogatási igények alapján.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletében a költségvetés részeként határozza meg az Alapot, külön címen feltüntetve annak bevételi és kiadási tervszámát.

(5) Az Alapot az önkormányzat más pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni.

(6) Az Alap felhasználásáról a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt évente a zárszámadás során köteles beszámolni. A beszámolót a Képviselő-testület a zárszámadás elfogadásával hagyja jóvá.

18. § (1) Az Alapból támogatás pályázat útján – az e rendeletben előírt feltételekkel –

(2) A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság határozza meg. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban kell rögzíteni.

(3) A pályázatot a főépítésznél kell benyújtani.

(4) A pályázatok elbírálásáról, a támogatás megítéléséről, és annak mértékéről a benyújtott pályázati anyag alapján – a 21. § (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság a főépítész szakmai állásfoglalását figyelembe véve dönt.

(5) A támogatás odaítélését követően, a pályázat nyertesével támogatási szerződést kell kötni azzal a feltétellel, hogy a támogatott tevékenység kizárólag a megállapodás aláírását követően kezdhető meg.

(6) A támogatás kiutalására teljesítményarányosan, a kifizetett számlák alapján kerülhet sor, a feladat elvégzéséről benyújtott számlamásolat rendelkezésre bocsátását követően.

(7) A pályázatban foglaltak teljesítésének a pénzfelhasználást megelőző, folyamatos ellenőrzéséről, valamint az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

19. § (1) A helyi építészeti érték felújítására pályázni az ezen alcímben meghatározott feltételekkel lehet.

(2) Azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be, és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a pályázat benyújtását megelőző 10 éven belül, a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, az engedélytől eltérően, az e rendelet, vagy más jogszabály megsértésével végeztek építési vagy egyéb munkát.

(4) A pályázat elbírálása során vizsgálni kell, hogy

20. § (1) Pályázni a felújítás költségének arra a részére lehet, amely a helyi védelem alá helyezés miatt vált szükségessé.

(2) A helyi építészeti érték felújítására benyújtott pályázat alapján a teljes felújítás költségének legfeljebb huszonöt százalékáig nyújtható vissza nem térítendő támogatás.

21. § Az Alapból pályázat alapján a településkép védelmét elősegítő tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetése, kiállítások rendezése, a helyi védelem tényét megjelölő táblák elhelyezése, népszerűsítő előadások szervezése, valamint a helyi védett érték megmentését elősegítő helyi társadalmi tevékenység is támogatható.

22. § (1) E rész rendelkezéseit a nyilvántartott műemléki értékre, környezetre és műemléki jelentőségű területre annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az örökségvédelmi jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek.

(2) Jelen rész vonatkozásában:

22/A. §³⁵ A rendelet 3. melléklete tartalmazza a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján rögzített,

23. § (1) E rendelet 3. mellékletében meghatározott, helyi védelemmel nem érintett vagy településképi szempontból nem meghatározó területeken (a továbbiakban: egyéb területek) az építmények anyaghasználatára – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (2)-(7) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A falfelületek felületképzése nem készülhet természetes anyagtól (téglától, természetes kőtől, fától vagy vakolattól) eltérő anyagból.

(3) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző, természetes anyagú kőtől eltérő kőburkolat.

(4) Téglaburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a természetes égetett agyagtégláktól eltérő tégla.

(5) Új tetőzet építése esetén a 15 foknál nagyobb hajlásszögű magastetők és ereszcsendesítők tetőfedése nem lehet:

(6) Lapos, vagy 15 foknál alacsonyabb hajlásszögű tető esetén a tetőfelületek legalább 40%-án zöldtetőtől eltérő tetőzetet nem lehet kialakítani. A fennmaradó tetőfelületet nem lehet csillogó, harsány megjelenésű anyaggal fedni.

(7) Kerítés nem építhető természetes anyagtól (kő, tégla, fa, deszkázat, fém, fémháló, drótfonat) eltérő anyaghasználattal. Mezőgazdasági, erdő és természetközeli övezetű területeken a kerítés anyaga nem térhet el a faanyagú karám jellegű, vagy faoszlopos, fémhálós vadvédelmi kerítéstől.³⁶

24. § Területi építészeti követelményeket e rendelet 3. mellékletében meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás más követelményt nem határoz meg - az alábbi 25-32. §-ban foglaltak szerint kell figyelembe venni.

25. §³⁷ (1) Az épület legmagasabb pontja paraméternek nem megfelelő meglévő építmény, építményrész állagmegóvása, újjáépítése esetén annak magassága nem növekedhet. Bővítése esetén az új bővítményrész magasságának meghatározásakor a paramétert figyelembe kell venni.

(2) Épületek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 25 m-t.

(3)³⁸ Az épületek legmagasabb pontja

(4) Társasházas területen

26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek jellegzetes települési szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését meg kell őrizni, új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni.

(2) A Belváros történelmi mag és peremrészek, valamint Izbég ófalu – településképi szempontból meghatározó - területén a telekalakítás során a kialakult telekstruktúrához és utca-vonalvezetéshez kell alkalmazkodni.

(3)³⁹ Az épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő, az adott településképi karakter jellegzetes jegyeit hordozó épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) A közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani.

(5)⁴⁰

(6)⁴¹

27. § A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés nem megoldható.

28. § (1) Közterületről látható kerti építmények (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) fa-, vagy épített szerkezetű építmények lehetnek.

(2)⁴² Az épített szerkezetű melléképületek és a kerti építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben.

(3)⁴³ A melléképületek és a kerti építmények fedése égetett agyag, sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép fedés lehet, vagy alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt fémlemez fedéssel.

(4)⁴⁴

29. § Támfal építésekor a támfalat természetes kővel, tégla-kő vegyes burkolattal, vagy vakolattal kell ellátni, vagy zöldhomlokzatként kell kialakítani.

30. § (1) Ahol zavaró zajterhelés van, ott áttört kerítés kialakítása esetén, legalább a kerítés áttört felületei mögé sövény telepítendő.

(2) Kerítés kizárólag természetes anyagból (vakolat, tégla, természetes kő, fa vagy fém) készülhet. Természetes kőburkolat alkalmazása esetén a helyre jellemző színű követ (sárgával, szürkével, vagy földszínekkel tört fehér színű) kell alkalmazni. Téglaburkolat esetén természetes színű (sárga, vagy égetett agyag) téglát kell alkalmazni.

(3) Új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel szemben támasztott követelményeknek.

(4)⁴⁵ Kertváros és üdülő karakterű területeken új épület építésekor a kerítéssel egybeépítve kell kialakítani a kukatárolót.

(5) Amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített szerkezettel (tégla, kő, fa) kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően, valamint kapuzata kerítés kapuzatként alakítandó ki. Tetőzetét cserépfedéssel kell ellátni, vagy zöldtetőként, vagy nem fényes szürkés színű korcolt fémlemez fedéssel kell kialakítani.⁴⁶

(6)⁴⁷ Új kerítés létesítése a közterület felőli oldalon – a 31-32. §-ban foglaltak kivételével - áttört kerítésként lehetséges.

(7)⁴⁸ Közkertek, közparkok, Társasházas területek közös pihenőkertjei esetén kizárólag áttört kerítés létesíthető.

(8)⁴⁹ Telken belül csak lábazat nélküli áttört kerítés lehet, melyet a főépülettel és a kert látványával összhangban, a telken belül egységes módon kell kialakítani.

31. § Kertvárosi és gazdasági jellegű karakter területek határánál, temetők esetében, a 11-es számú főút mentén, a Szentlászlói út mentén, a Sztaravodai út mentén, valamint a Római sánc – Kálvária út vonalán a 30. § előírásainak betartásán túl megengedett a teljesen tömör, az átláthatóságot egyáltalán nem biztosító kerítés építése.

32. § A Belváros történelmi mag és peremrészek, valamint Izbég ófalu területére jellemző hagyományos kerítés-, és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket, tetőfelépítményeket meg kell őrizni. A térfalat alkotó kerítéseket tömör, vagy tömör hatású kerítésként kell kialakítani.

33. § Egyedi építészeti követelményeket e rendelet 3. mellékletében lehatárolt, településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi 34-35. §-ban foglaltak szerint kell figyelembe venni.

34. § (1)⁵⁰ A falfelületek felületképzése nem készülhet természetes anyagtól (vakolattól, téglától, természetes kőtől, fától vagy természetes hatású homlokzati burkolattól) eltérő anyagból. Természetes kőburkolat alkalmazása esetén a helyre jellemző színű kőtől (sárgával, szürkével, vagy földszínekkel tört fehér színű) eltérő kőburkolatot nem lehet alkalmazni.

(1a)⁵¹ Burkolatlan gerendaház, rönkház, vagy homlokzati megjelenésében azt idéző épület nem építhető.

(2) Építmények falazatának színezése során a kirívó, túlzottan harsány, a környezet színvilágától jelentősen elütő színek nem alkalmazhatóak.

(3)⁵² Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése vagy tömegét érintő átalakítása nem lehetséges a környező beépítés és az adott terület jellegzetes, építészeti értéket hordozó építészeti karakterének, valamint a tájképi látvány figyelmen kívül hagyása, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(4)⁵³ A tetőforma szempontjából jellemző karakterű területen nem létesíthető a kialakult jelleghez nem illeszkedő tetőformájú épület.

(4a)⁵⁴ A gazdasági, az üdülő, a vegyes, a rekreációs és a társasházas karakterű területek kivételével, ahol a jellemző karakter magastetős, ott a főépítmény tetőjének hajlásszöge legalább 35°, de legfeljebb 50° lehet. Ettől eltérő hajlásszögű tető vagy lapostető a tetőfelület legfeljebb 20%-án alkalmazható. Ezen szabálynak meg nem felelő hajlásszögű tetővel rendelkező meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén a meglévő építészeti karakter és tetőhajlásszög megőrizhető.

(5)⁵⁵ A magastető fedéséhez nem alkalmazható

(6) Tetőablak kialakítása során nem megengedett a hegyes, toronyszerű, valamint az aránytalanul nagy tetőkiállás.

(7) Új lapostető létesítése esetén nem megengedett annak 50%-án zöldtetőtől eltérő tetőfelületet kialakítani.

(8)⁵⁶ Ikres beépítési móddal épült épülethez ikerként csatlakozó későbbi építés, vagy átépítés során tilos figyelmen kívül hagyni a kialakult adottságokat, különösen a tűzfaltakarást, a traktusmélységet, a tető gerincvonalának irányát és magasságát, a párkánymagasságot és egyéb építészeti karaktert adó épületformálást.

(9)⁵⁷ Az utcai homlokzat egységes nyílásosztása, nyílásrendje, ritmusa, a nyílások mérete csak egységesen, az egész homlokzatra kiterjedően egyszerre változtatható meg.

35. § (1)⁵⁸ Közterületre néző homlokzaton és tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el

(2)⁵⁹

(3) Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés nem megengedett.

(4) Homlokzatra - beleértve a tetőzetet is – szélkerék nem szerelhető.

(5) Tetőzeten - mint az épület homlokzatának részén - napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) nem alakítható ki a tető síkjától eltérő síkban, lapostető esetén az épület tömegének irányában 45 fokos szöget meghaladó dőlésszöggel. Napenergia gyűjtő panel kiterjedése nem térhet el a szabályos négyzet vagy téglalap alakú felülettől. Létesítése az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcához közel eső pozícióban nem lehetséges, kivétel ez alól, ha a tető geometriája másképp nem teszi azt lehetővé.

(6)⁶⁰ Tetőzet - mint az épület homlokzatának része - fölé nyúló kémény nem létesíthető falazott vagy burkolt kialakítástól eltérő megjelenéssel. Ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.

(7) A zöldfelület kialakítása során a fás szárú növények telepítése a 8. melléklet 1. pontjában meghatározott ajánlott növényfajták figyelembevételével, a 8. melléklet 3. pont szerinti ültetési távolságokkal ajánlott.

(8) A területen, a zöldfelületek kialakítása során a 8. melléklet 2. pontjában meghatározott fajok telepítése nem megengedett.

(9) Fás szárú növények kiválasztása és telepítése nem lehetséges a környezethez való illeszkedésnek, a közművek helyzetének és a közterületi, valamint a környező épületek méreteinek és arányainak figyelembe vétele nélkül.

(10)⁶¹ Mobilház és konténer állandó jelleggel nem helyezhető el a közterületről történő rálátás irányából növényzettel való takarás biztosítása nélkül.

36. § (1) A Belváros teljes területére, valamint Izbég ófalu területére a 33-35. § általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.

(2) A falfelületen faanyagú felületképzés 20%-nál nagyobb arányban nem megengedhető.

(3) Téglaburkolat a natúr égetett agyag természetes színeitől eltérő színnel nem alkalmazható. A kőburkolat nem csilloghat.

(4) Az építmények falazatának színezése során nem alkalmazható a település hagyományos pasztell árnyalatú - jellemzően törtfehér, meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta - színhasználatától eltérő színhasználat.

(5) Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése nem lehetséges a környező beépítés domináns elemeinek figyelembe vétele nélkül, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(6)⁶² Az épületek főtömegén a tetőzet hajlásszöge nem térhet el a minimum 35 fok, maximum 55 fok hajlásszögtől. Az épületek főtömegén lapostető nem megengedett. Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma, aszimmetrikus nyeregtető nem alakítható ki.

(7) Magastetők tetőfedéséhez nem alkalmazható

(8) Főtömeget kiegészítő, alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken megengedett a matt, grafitszürke korcolt lemez alkalmazása.

(9)⁶³ Az egységes utcakép érdekében új tető építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.

(10) Közterület felőli homlokzaton és tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el

(11)⁶⁴

(12)⁶⁵ Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, az épületen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el takartan.

(13)⁶⁶

37. § (1) Belváros történelmi mag területén a 30-36. § rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.

(2) Téglaburkolat tűzfal, kerítésfal, támfal kivételével építmény falán nem alkalmazható, megjelenése nem térhet el a natúr égetett agyag természetes színeitől, vagy a homlokzattal azonos színűre festett megjelenéstől.

(3) Természetes kőburkolat falfelületen történő alkalmazása esetén a helyre jellemző színű (homokszín) kőtől eltérő burkolat nem alkalmazható. A csempeszerűen ragasztott vékony kőlap burkolatok kialakítása tilos.

(4) A jellemzően meleg színárnyalatok mellett a hideg színek is választhatóak, a belváros tradíciói szerint. Tilos a pasztellszínektől eltérő színárnyalat alkalmazása.

(5)⁶⁷ Közterületről látható homlokzatok, kerítések, térfalak kialakítása során tilos olyan színt használni, amely nem illeszkedik harmonikusan a környező épületek, kerítések, térfalak színezéséhez.

(6)⁶⁸ Az épületek, kerítések, térfalak színezése nem lehetséges minimum a szomszédos épületekhez, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezéséhez való idomulás igazolása nélkül.

(7) Épület utcával határos homlokzatának részleges felújítása nem megengedett.

(8) Épületek, építmények hagyományos építészeti tömegének, jellemző tetőformájának megváltoztatása nem megengedett, jellegzetes homlokzati nyílásrendjének, a nyílásosztás jellegének, valamint a homlokzati tagozatoknak a megváltoztatása nem lehetséges.

(9) Épületek belső átalakítása nem megengedett az értékes szerkezetek és belső értékek megtartása, megóvása nélkül.

(10) Épületek bővítése, tetőterének beépítése nem lehetséges az eredeti épület tömeg- és tetőformájának, homlokzati kialakításának, utcaképi szerepének előnytelen megváltoztatásával, valamint a bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű módosításnál nagyobb beavatkozással. Az e bekezdés szerinti bővítés nem lehet ellentétben a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával.

(11) Közterület felé eső, valamint közterületi rálátással érintett tetősíkon nem helyezhető el olyan tetőablak, mely a tetősík dominanciáját jelentősen megváltoztatja. Tetőfelületen nem alkalmazható pontszerű, tradicionális padlásbevilágító ablak jellegűtől eltérő, valamint a tetősíkba helyezett megvilágítástól eltérő megformálás.

(12) A tetőfelület szempontjából jelentős méretű, ökörszem formájú tetőkiemelés nem alkalmazható.

(13) Tetőablak elhelyezés tetősíkba helyezett kialakítástól eltérő megoldással nem lehetséges olyan épületen, amely tetőkiemelés nélküli utcafronti házsorban helyezkedik el.

(14) Épület felújításakor tilos olyan utólagos külső oldali hőszigetelés alkalmazása, amely nem képes megőrizni a falfelület eredeti struktúráját, felületét, tagozatait és díszítő elemeit.

(15) Új épület nem létesíthető, valamint meglévő épület nem bővíthető a környező beépítés domináns elemeinek - vízszintes és függőleges tagolásának, nyílászáró-kiosztásának, tetőzetek formájának - figyelembe vétele nélkül, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(16) Az épületek homlokzatain a területre jellemző tradicionális falnyílás arányt tilos figyelmen kívül hagyni. Az utcafronti, vagy rálátással rendelkező homlokzaton a homlokzat felületén uralkodó, nagyméretű nyílás nem helyezhető el.

(17) Nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója és a homlokzati falsíkhoz való viszonya nem módosítható. Az eredetitől eltérő anyagú és formájú nyílászáró nem helyezhető el..

(18)⁶⁹ Épület és térfal utcafronti szakaszán kialakítandó garázsajtót és kaput a homlokzat külső síkján nem lehet elhelyezni, a garázsajtó és a kapu méretében, arányaiban, anyaghasználatában és színében sem lehet a homlokzat domináns eleme.

(19) Rálátással rendelkező tetőkön a vízelvezetést tilos látványt zavaró módon kialakítani. Ereszcsatorna elhúzások látható módon nem alakíthatók ki.

(20)⁷⁰ Tetőzeten, homlokzaton napelem, napkollektor nem helyezhető el.

(21)⁷¹

(22) Közterületről látható homlokzaton és tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el

(23) Új épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő, az épület megjelenéséhez nem illeszkedő műszaki berendezés.

(24)⁷²

(25)⁷³

38. § Gazdasági területen:

39. § Kertvárosi területen:

40. §⁷⁸ Társasházas területen:

41. § Üdülő területen:

41/A. §⁸¹ Vegyes területen a Belvárossal szomszédos területeken építmények, épületek elhelyezése a tájképi adottságok figyelembevétele, azaz a táji környezetbe való illeszkedés, valamint a meghatározó belvárosi épített környezethez való idomulás biztosítása nélkül nem lehetséges.

41/B. §⁸² Rekreációs területen:

41/C. §⁸³ (1) Duna-meder területén úszóművek, vízi létesítmények kialakítása nem lehetséges

(2) A Duna-part Belvárosi szakaszán kikötők, úszóművek kialakításakor tilos a természetes anyaghasználattól (fa, fém) eltérő anyagválasztás. A fehér, földszínekkel tört fehér, a szürke és a fa természetes színárnyalataitól eltérő, harsány színezés választása nem megengedett.

42. § A 11-es út melletti vegyes területen új épület építése esetén a zártsorú, utcafronti térfalas beépítés karakterének erősítése érdekében az előkertes kialakítás nem megengedett. Az utcaképbe nem illeszkedő tömegű épület nem helyezhető el.

43. § (1)⁸⁴ Közterületről két- vagy több oldalról látható hirdető-berendezés egyik közterületről látható oldalát sem lehetséges hirdetőfelülettől eltérő módon kialakítani.

(2) Hirdető-berendezés építményre, kerítésre, támfalra, illetve egyéb tartószerkezetre szerelt (rögzített vagy feszített) megoldástól eltérően nem helyezhető el.

(3) Hirdető-berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el.

(4)⁸⁵ Épület falán, kerítésén, kerítéskapuján, támfalán, valamint az épület telkén álló bármely tartószerkezeten hirdető-berendezést elhelyezni, áthelyezni, átalakítani, illetve bővíteni az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül nem lehet.

(5)⁸⁶ A hirdető-berendezés nem lehet a meglévő épített és természetes környezetből kirívó, a településképbe nem illeszkedő. A hirdető-berendezés részben sem takarhatja a homlokzat nyílászáróját, díszítő elemeit, tagozatát, párkányzatát.

(6)⁸⁷ Az épületen, építményen elhelyezkedő hirdető-berendezésnek illeszkednie kell az épület, építmény karakteréhez, színéhez, arányrendszeréhez. Spaletta belső oldalán elhelyezett hirdetéseknek illeszkedniük kell a spaletta osztásához, tagolásához.

(7)⁸⁸ A hirdető-berendezés tulajdonosa nem hanyagolhatja el a rendszeres karbantartást, valamint arról való gondoskodást, hogy a hirdető-berendezés ne okozzon kárt az épületben, építményben, melyen elhelyezték, továbbá annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza. A kirakatban elhelyezett hirdető-berendezések esetében is kötelező a karbantartás, esztétikus megjelenés követelményeit figyelembe venni.

(8)⁸⁹ Hirdető-berendezésen kizárólag a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlan önálló rendeltetési egységeiben folytatott tevékenység (pl. kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenység) tartalmának megfelelő hirdetés helyezhető el.

(9) A hirdető-berendezés tulajdonosának tilos a hirdető-berendezést fenntartani, amennyiben a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlanban megszűnik az a tevékenység, melyhez a hirdető-berendezés közvetlenül kapcsolódott.

(10) Ingatlanonként, illetve amennyiben az ingatlanban több önálló rendeltetési egység van (gazdasági vállalkozás, lakás), önálló rendeltetési egységenként az alábbiak helyezhetők el:

(11)⁹⁰ Üzlethelyiség kirakat üvegfelületének legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára, melynek nyílászárónként kell teljesülnie.

(12)⁹¹ Kizárólag olyan hirdető-berendezés helyezhető el, melynek anyag és színhasználata a településképi követelményeket és a városképi illeszkedést figyelembe veszi. Az épület homlokzatán kizárólag olyan cégtáblát, cégért lehet elhelyezni, amely szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(13)⁹² Portál, árubemutató szekrény kialakítása kizárólag az épület architektúrájához alkalmazkodóan, az épület-homlokzat arányaihoz, ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedően alakítható ki.

(14)⁹³ Termékről, ételről, emberről vagy arcról készült fényképfelvétel, vagy azt idéző fotorealisztikus grafika nem jeleníthető meg állandó hirdető-berendezésen.

(15)⁹⁴ Épületen, portálban, ablakban, kerítésen nem létesíthető villogó hirdető-berendezés, díszvilágítás, mozgó digitális felület, fényújság, elektronikus képernyő, kivéve a karácsonyi ünnepi időszakos díszvilágítást. Épületek homlokzatára reklám nem vetíthető.

(16)⁹⁵ A karácsonyi ünnepi időszakos díszvilágítás (pl.: építményekre, épületek homlokzati kontúrjára elhelyezett megvilágítás és díszvilágítás) csak a karácsonyi ünnepek előtt november 25-től az ünnepet követő január 15-ig lehetséges.

(17)⁹⁶ Levegővel, gázzal feltöltött reklámfigura nem helyezhető el.

44. § (1) A 43. § (10) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett hirdető-berendezések nem haladhatják meg a hirdető-berendezések helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének az 5%-át.

(2) Azon épületek esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3)⁹⁷ Kizárólag cégér vagy címtábla helyezhető el világító felülettel, vagy megvilágítva, mely csak derengő fényes, állandó, meleg fénnyel megvilágított lehet. Villogó, futófényes, változó színű vagy fényintenzitású világító berendezés, illetve megvilágítás nem alkalmazható.

(4)⁹⁸

(5)⁹⁹ Adventi időszakban az ünneppel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított ideiglenes hirdető-berendezés, hirdetés (pl. figura, makett, ünnepi szimbólum) építményre, homlokzatra helyezése, és az épület ünneppel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentési eljárás nélkül történhet.

(6)¹⁰⁰ Az épületekre helyezett hirdetőtáblák és vitrinek, cégtáblák, cégérek, falra festett feliratok, és üzletportálok kizárólag egyedi tervezéssel létesíthetőek, sorozatgyártású, típus elemek nem alkalmazhatóak. Méretük, formájuk, elhelyezésük az épület karakterétől elütő nem lehet.

(7)¹⁰¹ Hirdető-berendezés létesítése esetén kizárólag időtálló, nemes anyagból (pl. kő, márvány, fém, réz, kovácsoltvas, üveg, fa, kerámia) készült kivitel alkalmazható. Festett hirdető-berendezés kézzel festett kivitelben is készülhet. Nyomtatott, matricával ragasztott hirdető-berendezés elhelyezése nem lehetséges.

(8)¹⁰²

(9)¹⁰³ Molinóból készült hirdető-berendezés nem helyezhető el, kivéve a közérdekű molinót.

(10)¹⁰⁴

45. § (1) A hirdető-berendezések összes felülete – a 43. § (10) bekezdés a) pontjától eltérően – elérheti a hirdető-berendezés helye szerinti épület homlokzatának 5 %-át. Kerítésen – a 43. § (10) bekezdés a) pontjának megfelelően – 1 m² felületnagyságú hirdető-berendezésnél több nem helyezhető el.

(2) Azon ingatlanok esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3)¹⁰⁵ Az ingatlan előkertjében egy legfeljebb 3 m magas totemoszlop helyezhető el, melyen az ingatlanban lévő önálló rendeltetési egységek saját tevékenységük népszerűsítésére jogosultak.

(4)¹⁰⁶ A 4000 m² feletti területen gazdasági tevékenységet végzők az ingatlan előkertjében egy darab, legfeljebb 4,5 m magas totemoszlopot és legfeljebb három darab reklámzászlót helyezhetnek el, melyen az ingatlanban lévő önálló rendeltetési egységek saját tevékenységük népszerűsítésére jogosultak. A reklámzászló magassága, mérete a környezetétől, valamint a városképtől elütő nem lehet.

(5)¹⁰⁷

46. § (1) A hirdető-berendezés összes felülete – a 43. § (10) bekezdés a) pontjától eltérően – elérheti a hirdető-berendezés helye szerinti épület homlokzatának 10 %-át. Kerítésen - a 43. § (10) bekezdés a) pontjának megfelelően – 1 m² felületnagyságú hirdető-berendezésnél több nem helyezhető el.

(2) Azon ingatlanok esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3)¹⁰⁸ A 4000 m² feletti területen gazdasági tevékenységet végzők, vagy egy ingatlanon legalább három önálló rendeltetési egységgel működők az ingatlan előkertjében egy darab, legfeljebb 6 m magas totemoszlopot és legfeljebb három darab reklámzászlót helyezhetnek el, melyen az ingatlanban lévő önálló rendeltetési egységek saját tevékenységük népszerűsítésére jogosultak. A reklámzászló magassága, mérete a környezetétől, valamint a városképtől elütő nem lehet.

(4)¹⁰⁹

47. § (1) A hirdető-berendezések összes felülete – a 43. § (10) bekezdés a) pontjától eltérően – elérheti a reklámberendezés helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének 5 %-át.

(2) Sportpályát közvetlenül szegélyező palánk teljes felülete használható hirdető felületként.

48. § Ezen Alcím rendelkezéseit az 1., 2. és a 3. mellékletben meghatározott helyi védelem alá helyezett területre, az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre kell alkalmazni.

49. § (1) A helyi védett területek jellegzetes települési szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését, új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni. Telekalakítás során a kialakult telekstruktúrához és utca-vonalvezetéshez kell alkalmazkodni.

(2) Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(3) A területre jellemző hagyományos kerítés-, és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket, tetőfelépítményeket meg kell őrizni. A térfalat alkotó kerítéseket tömör, vagy tömör hatású kerítésként kell kialakítani.

(4) A támfalakat zöldhomlokzatként, kőburkolattal, vagy vakolt felülettel kell kialakítani. A kiselemes szerkezetű támfalak vakolásáról, vagy burkolásáról gondoskodni kell.

(5) Új építés esetén kizárólag az épülettel vagy a kerítéssel egybeépített nyitott-fedett tároló, vagy földszinti, a terephez igazodó támfalgarázs építhető.

(6) A közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani.

50. § Szamárhegy helyi területi védelemi karakterű területein új építés esetén a Szamárhegy hagyományos, utcafronti épületek és kerítések alkotta térfalas beépítéséhez kell igazodni, különös tekintettel az új épület tágabb környezetében lévő épületfalak és az átellenes oldali hézagok ritmusára.

51. § Ezen Alcím rendelkezéseit az 1., 2. és 3. mellékletben meghatározott, Belváros Szamárhegy, valamint Belváros Bükkös patak és Kossuth Lajos utca menti helyi védett területen található épületekre, építményekre, építményrészekre, valamint a helyi védelem alá helyezett egyedi értékekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: helyi védett értéknek minősülő épület) kell alkalmazni.

52. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett épület homlokzatának részleges felújítása nem megengedett, kizárólag a teljes épületre kiterjedő felújítás végezhető.

(2) A helyi védett területen található egyedi védelemmel nem érintett épület utcával határos homlokzatának részleges felújítása nem megengedett.

(3)¹¹⁰ A helyi egyedi védelemmel érintett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukkal kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(4)¹¹¹ A helyi egyedi védelemmel érintett épületek belső átalakítását – amennyiben az lehetséges – az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megvalósítani.

(5)¹¹² A helyi egyedi védelemmel érintett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömeg- és tetőformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, vagy – a bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű – legkisebb kárt szenvedje. Az e bekezdés szerinti bővítésnek a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

(6) Az épületek felújítása, bővítése esetén a helyi védett értéknek minősülő épületrészt meg kell őrizni. A helyi egyedi védelemmel érintett épület felújításakor utólagos külső oldali hőszigetelés kizárólag vékony kivitelben alkalmazható, amely képes megőrizni a falfelület eredeti struktúráját, felületét, tagozatait és díszítő elemeit.

(7)¹¹³ Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése vagy tömegét érintő átalakítása során tilos a környező beépítés domináns elemeinek vízszintes és függőleges tagolásának, nyílászáró-kiosztásának figyelmen kívül hagyása. Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése vagy tömegét érintő átalakítása nem lehetséges a környező beépítés és az adott terület jellegzetes, építészeti értéket hordozó építészeti karakterének, valamint a tájképi látvány figyelmen kívül hagyása, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(8)¹¹⁴ Az épületek főtömegén a tetőzet hajlásszögét tilos 35 foknál kisebb, vagy 50 foknál nagyobb hajlásszöggel kialakítani. Az épületek főtömegén lapostető nem megengedett. Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma, aszimmetrikus nyeregtető nem alakítható ki.

(9)¹¹⁵ Tetőkiemelés, tetősík ablak nem alakítható ki a tetőzet utcafronthoz közelebb eső felületén. Tetősík ablakot több sorban nem lehet elhelyezni. A tetőn uralkodó jellegű, a tetőfelülethez képest jelentős méretű ökörszem ablak kialakítása nem megengedett.

(10) Helyi védett értéknek minősülő épület utcai homlokzatán szerelt kémény nem helyezhető el, új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem létesíthető.

(11)¹¹⁶ Tetőzet fölé nyúló kémény falazott, vagy körbeburkolt kialakítástól eltérően, szerelt jelleggel nem létesíthető.

(12)¹¹⁷ Tetőzeten, homlokzaton napelemet, napkollektort az épülethez közvetlenül kapcsolódó közterület(ek) utcaszintjéről látható módon nem lehet elhelyezni. Kilátópontokról nézve tilos a tetők dominanciájának látványbeli megbontása.

(13)¹¹⁸ Tetőzeten napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) nem alakítható ki a tetősíktól eltérő síkban, kiterjedése nem térhet el a szabályos négyzet vagy téglalap alakú felülettől. Az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcához közel esően nem helyezhető el.

(14) A magastetők tetőfedéséhez cserépfedés alkalmazható az égetett agyag sötétebb, vagy világosabb színárnyalatával, vagy ahhoz hasonló színezésű sík felületű agyagcserép használható. Nem alkalmazható

(15) A főtömeget kiegészítő, alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken megengedett a matt, grafitszürke korcolt lemez alkalmazása.

53. § (1)¹¹⁹ A falfelületek felületképzését tilos természetes anyagtól (természetes kőtől, fától vagy vakolattól) eltérő módon készíteni. A falfelület felületképzése nem lehet 20%-nál nagyobb arányban fa anyagból.

(2)¹²⁰ Természetes kőburkolat falfelületen történő megjelenése esetén elsősorban a helyre jellemző színű (homokszín) kő alkalmazandó. A csempeszerűen ragasztott vékony kőlap burkolatok, csiszolt, fényes felületű anyagok kialakítása nem megengedett.

(3)¹²¹ Az épületek homlokzatain tilos a területre jellemző tradicionális fal-nyílás arány figyelmen kívül hagyása. Az utcafronti, vagy rálátással rendelkező homlokzaton a homlokzat felületén uralkodó, nagyméretű nyílás nem helyezhető el.

(4)¹²² A helyi egyedi védelemmel érintett épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a helyi védett érték településképi megjelenését.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületen a nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója és a homlokzati falsíkhoz való viszonya nem módosítható. Kizárólag az eredetivel egyező anyagú és formájú nyílászáró helyezhető el.

(6) Az e §-ban foglaltaktól eltérő, de az épület egészéhez illeszkedő megoldás csak a homlokzat egészére kiterjedő, egységes nyílászáró-csere esetén alkalmazható.

(7)¹²³ Helyi védett területen műanyag nyílászáró nem alkalmazható.

54. § (1) Az épületek homlokzatainak színezése során

(2)¹²⁵ Közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során tilos olyan színt használni, amely nem illeszkedik harmonikusan a környező épületek, térfalak színezéséhez.

(3)¹²⁶ Az épületek, térfalak színezése minimum a szomszédos épületek, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolható.

55. § (1)¹²⁷ Épület, kerítés és térfal utcafronti szakaszán kialakítandó garázsbehajtót és kaput tilos a homlokzati síkra kihúzva, a fal keresztmetszetében előre pozícionálva elhelyezni, és az méretében, arányaiban, anyaghasználatában és színében nem lehet a homlokzat domináns eleme.

(2)¹²⁸ Rálátással rendelkező tetőkön a vízelvezetés kialakítása látvány szempontjából nem lehet zavaró. Ereszcsatorna elhúzások látható módon nem alakíthatóak ki.

56. § (1) Helyi védett értéknek minősülő meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el.

(2)¹²⁹ Helyi védett értéknek minősülő épület közterületre néző homlokzatán, valamint tetőzetén

(3) Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett épületen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el takartan.

57. § (1)¹³⁰ Az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő, az épület megjelenéséhez nem illeszkedő műszaki berendezés és klímaberendezések kültéri egysége.

(2)¹³¹

(3) Kültéri klímaberendezés közterületről látható homlokzati felületeken nem helyezhető el az egész épületre egységesen tervezett takarás megoldása nélkül.

58. § (1) Közterületről két- vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak valamennyi, közterületről látható oldalát reklámfelületként kialakítva létesíthető.

(2) Hirdető-berendezés csak építményre, kerítésre, támfalra, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el. Hirdető-berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el.

(3)¹³² Épület falán, kerítésén, kerítéskapuján, támfalán, valamint az épület telkén álló bármely tartószerkezeten hirdető-berendezést elhelyezni, áthelyezni, átalakítani, illetve bővíteni csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet.

(4)¹³³ A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.

(5)¹³⁴ A hirdető-berendezés részben sem takarhatja a homlokzat nyílászáróját, díszítő elemeit, tagozatát, párkányzatát.

(6) Amennyiben a hirdető-berendezés épületen, építményen helyezkedik el, annak az épület, építmény karakteréhez, színéhez, arányrendszeréhez kell igazodnia.

(7) A hirdető-berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a hirdető-berendezés ne okozzon kárt az épületben, építményben, melyen elhelyezték, továbbá annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza. A kirakatban elhelyezett reklámok, reklámberendezések esetében is alkalmazni kell a jó karbantartás, esztétikus megjelenés követelményeit.

(8) Hirdető-berendezésen kizárólag a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlan önálló rendeltetési egységeiben folytatott tevékenységhez (pl. kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenység) közvetlenül kapcsolódó reklám helyezhető el.

(9)¹³⁵ A hirdető-berendezés tulajdonosa haladéktalanul köteles a hirdető-berendezést eltávolítani és a homlokzatot eredeti állapotában helyreállítani, amennyiben a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlanban megszűnik az a tevékenység, melyhez a reklám közvetlenül kapcsolódott.

(10) Ingatlanonként, illetve amennyiben az ingatlanban több önálló rendeltetési egység van (gazdasági vállalkozás, lakás), önálló rendeltetési egységenként az alábbiak helyezhetők el:

(11)¹³⁷ Hirdető-berendezés felületét a hordozó szerkezettel együtt kell számítani, függetlenül a rá kihelyezett hirdetés nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló hirdető-berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg körbehatárolt idomainak felületét egybe kell számítani.

(12)¹³⁸ Üzlethelyiség kirakat üvegfelületének legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára, melynek nyílászárónként kell teljesülnie. Nem helyezhető el olyan hirdető-berendezés, melynek anyag és színhasználata a településképi követelményeket és az illeszkedést nem veszi figyelembe.

(13) Nem lehet olyan cégtáblát, cégérszerű reklámtáblát vagy címtáblát az épület homlokzatán elhelyezni, mely nem illeszkedik szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(14) A portálok, árubemutató szekrények kialakításánál az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz, ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedő módon kell megvalósítani.

59. § (1) A 43. § (10) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett hirdető-berendezések nem haladhatják meg a hirdető-berendezések helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének az 5%-át.

(2) Azon épületek esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3) Kizárólag cégér vagy címtábla helyezhető el világító felülettel, vagy megvilágítva, mely csak derengő fényes, állandó, meleg fénnyel megvilágított lehet. Villogó, futófényes, változó színű vagy fényintenzitású világító berendezés, illetve megvilágítás nem alkalmazható. Fényfüzér, vonalszerű fényreklám kizárólag az adventi időszakban helyezhető el, a (2) bekezdés előírásainak betartásával.

(4)¹³⁹ Adventi időszakban az ünneppel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított ideiglenes hirdető-berendezés (pl. figura, makett, ünnepi szimbólum) építményre, homlokzatra, helyezése, vagy az épület ünneppel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentési eljárás nélkül történhet.

(5) Épületre helyezett hirdetőtábla, vitrin, cégtábla, cégér, falra festett felirat, reklám és üzletportál minden esetben egyedi tervezésű lehet. Méretének, formájának, elhelyezésének az épület karakteréhez kell illeszkednie.

(6)¹⁴⁰ Hirdető-berendezés időtálló, nemes anyagból készülhet (pl. kő, márvány, fém, réz, kovácsoltvas, üveg, fa, kerámia). Festett hirdető-berendezés kézzel festett kivitelben készülhet. Nyomtatott, matricával ragasztott hirdetés elhelyezése nem lehetséges.

(7)¹⁴¹ Termékről, ételről, emberről vagy arcról készült fényképfelvétel, vagy azt idéző fotorealisztikus grafika nem jeleníthető meg állandó hirdető-berendezésen.

(8) A kiselemes közterületi burkolaton kizárólag ideiglenes jellegű, eltávolítható matrica kivitelű hirdetmény helyezhető el, kizárólag közösségi, kulturális célzattal. A közterületi burkolat festése, festékkel történő lefújása tilos.

(9)¹⁴² Molinóból készült hirdető-berendezés nem helyezhető el, kivéve a közérdekű molinót.

(10)¹⁴³

60. § (1) A zöldfelület kialakítása során a fás szárú növények telepítése a 8. melléklet 1. pontjában meghatározott ajánlott növényfajták figyelembevételével, a 8. melléklet 3. pont szerinti ültetési távolságokkal történhet.

(2) A területen, a zöldfelületek kialakítása során a 8. melléklet 2. pontjában meghatározott fajok telepítése nem megengedett.

(3) Fás szárú növények kiválasztása és telepítése során figyelembe kell venni a környezethez való illeszkedést, a közművek helyét és a közterület, valamint a környező épületek méreteit és arányait.

61. § (1) Védett építmény környezetében kizárólag a védett létesítménnyel harmonizáló, az adott kor stílusának megfelelő, vagy egyszerű és semleges kialakítású köztárgyak helyezhetők el.

(2) Védett építmények telkén, valamint az azokkal határos közterületeken járdaburkolatként aszfalt burkolat nem alkalmazható, a védett környezethez illeszkedő díszburkolat készítendő.

62. § (1) Azon településképi szempontból meghatározó területeken, ahol már meglévő légvezetékes, vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra áll rendelkezésre, ott annak felhasználásával létesíthető új villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat. Ennek hiányában csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető új villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlő hálózat.

(2) Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése

(3) Településképi szempontból meghatározó területen új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(4)¹⁴⁴ Egyéb területen villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei nem létesülhetnek természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal. Egyéb területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4a)¹⁴⁵ Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni.

(5) Szentendre területén forrásfoglalást, vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, önálló épületként tervezett kazánházakat, hintőanyagtárolókat, közműpótló műtárgyakat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva, takartan, vagy a közterületről nem látható módon kell elhelyezni.

(6) A (5) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékeket – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan kell elhelyezni.

(7) A (5)-(6) bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, valamint cseréje során is alkalmazni kell.

63. § (1)¹⁴⁶ Gáznyomás-szabályozó, mérőóra a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, álcázott megoldással, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.

(1a)¹⁴⁷ Hőszivattyú vagy klímaberendezés kültéri egysége épülettől különálló elhelyezése csak közterületről nem látható módon történhet.

(2) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.

(3)¹⁴⁸ Hírközlési építmény, önálló antennatartó szerkezet a SZÉSZ rendelkezései szerint helyezhető el, településkép szempontjából meghatározó területeken kizárólag álcázott módon, vagy meglévő építménybe helyezve létesíthető.

(4) Egyéb területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (pl. kilátó) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

(5) Energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a már meglévő, ilyen célra kialakított építményeket, műtárgyakat kell igénybe venni.

(6) Az épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, valamint a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

63/A. §¹⁴⁹ A Belváros teljes területén járdaburkolatként kizárólag hagyományos kiselemes burkolat (pld. bazalt kockakő, trachit, patakkő) vagy ehhez illeszkedő díszburkolat alkalmazható. Kiselemes beton burkolat, térkő nem alkalmazható.

64. § (1) E rendelet hatálya Szentendre közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.

(2) A reklámhordozókra vonatkozó rendelkezések személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki Szentendrén az (1) bekezdésben meghatározott helyen reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

65. § Szentendre közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

66. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2)¹⁵⁰

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) Közérdekű molinótól, utasvárótól, kioszktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7)¹⁵¹ A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés függőleges szegélyező felülete kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

67. § (1) Reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése Szentendre településszerkezeti tervében meghatározott területfelhasználási kategóriák szerint kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó köztulajdonban álló ingatlanokon reklámot közzétenni, reklámhordozót vagy reklámhordozó berendezést kizárólag a Kr. rendelkezései, valamint e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(3) Magánterületeken reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordózót tartó berendezések elhelyezése a vasútállomások és buszpályaudvarok területét kivéve nem megengedett.

(4)¹⁵²

68. § (1) E rendelet 67. § (3) szerint meghatározott magánterületen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) E rendelet 67. § (3) szerint meghatározott magánterületen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4)¹⁵³ A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható.

69. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(4) A más célú berendezés, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés reklámcélra nem használható.

70. § (1) Szentendre közterületein nem helyezhető el:

(2) A Belváros kiselemes közterületi burkolatán kizárólag ideiglenes jellegű, eltávolítható matrica kivitelű reklám helyezhető el, kizárólag közösségi, kulturális célzattal. A közterületi burkolat festése, festékkel történő lefújása tilos.

(3) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Szentendre Város Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

71. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

72. § (1) Építési reklámháló kihelyezése csak az építkezés, felújítás idejére engedélyezhető.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területeken, valamint a Belváros MJT és MK területén a romos, felújításra váró épületek homlokzatai elé építési reklámháló elhelyezése lehetséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti felületen a felújítandó épület homlokzata, látványterve helyezhető el, legfeljebb az épület saját rendeltetését megjelenítve, melyhez ki kell kérni a főépítész véleményét.

(4) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

73. § (1)¹⁵⁸ A településképi rendelet tartalmával, a településképi kötelezések értelmezésével kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kezdeményezhet.

(2)¹⁵⁹ A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(3) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott – munkaközi tervdokumentációt kell készítenie.

(4)¹⁶⁰ A munkaközi tervdokumentációnak a megértéshez és az elbírálhatósághoz szükséges mértékben az alábbiakat kell tartalmaznia:

(5) A munkaközi dokumentációt a tervezőnek

74. § (1) Az alábbi építési tevékenység esetén – függetlenül attól, hogy a tevékenység építési engedély alapján vagy anélkül végezhető – kötelező legalább egy szakmai konzultáció lefolytatása:

(2)¹⁶² Az (1) bekezdésben felsorolt területeken kívüli épületet, építményt érintő bármely építési tevékenység esetén a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lehetősége biztosított.

(3)¹⁶³ A kötelező szakmai konzultáció a megvalósítást támogató tervtanácsi konzultációs véleménnyel kiváltható. Ebben az esetben a tervtanácsi vélemény a konzultációról készítendő emlékeztetőt is pótolja.

75. § (1) A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.

(2)¹⁶⁴ Az egyes telkek beépítésének feltételeire, ezen belül kiemelten a városépítészeti és városképi illeszkedés követelményeire – a védett, valamint településképi szempontból meghatározó területeken a telekalakításra jelen rendelet, valamint az adott területre vonatkozó szabályozási terv előírásainak keretei között, a helyszín adottságait figyelembe véve – településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében a főépítész tesz javaslatot.

(3)¹⁶⁵ A jellemzően vegyes beépítésű, valamint átalakuló területen – a helyszín adottságait figyelembe véve – az illeszkedés egyes elemeire a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében egymástól eltérő feltételeket tartalmazó, alternatív javaslatok is adhatóak.

(4) A helyi védelemmel, valamint MK és MJT védelemmel érintett építményt érintő építési munka esetén a főépítész szakmai javaslatot tehet, valamint tájékoztatást ad:

(5)¹⁶⁶ A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében lehetőség van

(6)¹⁶⁷ A településképi véleményezési, vagy a településképi bejelentési eljárás kiváltja a kötelező szakmai konzultációt, de az előzetes településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációs lehetőség ezen esetekben is biztosított.

76. § (1)¹⁶⁸ A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a konzultáció felelőse – a konzultáción kijelölt személy – emlékeztetőt készít, melyet a főépítész ellenjegyez és papíron, vagy pdf formátumban megküld a kérelmezőnek, melyhez csatolja a véleményezett munkaközi tervet. Az emlékeztetőben foglaltakat a további eljárás során figyelembe kell venni.

(2)¹⁶⁹ Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a főépítész egyértelmű állásfoglalását arról, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e az e rendeletben meghatározott településképi követelményeknek, továbbá nem eredményezi-e a helyi védett érték vagy védett építmény károsodást.

(3) Építési engedélyhez kötött, a helyi védelem bármely kategóriája alá vont épületet érintő beavatkozás esetén a szakmai konzultáció emlékeztetőjét az e rendeletben előírt tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációhoz kell csatolni.

77. § (1)¹⁷⁰ A szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális, nyomtatott példányára szöveges, vagy rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat a 76. § szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.

(2)¹⁷¹ Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, akkor a terviratok között a 76. § szerinti emlékeztetőt és az ahhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(3)¹⁷² A településkép-védelmi tájékoztatásokról és szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.

78. § (1)¹⁷⁴ A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Tkr. 26/B. §-ában foglaltak figyelembevételével

(2)¹⁷⁸

(3)¹⁷⁹

(4) A településképi bejelentéshez csatolt dokumentáció – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:

(5)¹⁸⁵ Amennyiben a bejelentés az (1) a)-d) pontok közül többre is kiterjed, a dokumentációnak a (4) bekezdésben meghatározott, a bejelentés tárgyának megfelelő valamennyi munkarészt tartalmaznia kell.

(6)¹⁸⁶ A bejelentéshez a város honlapjáról letölthető adatlapot, és a (4) bekezdés szerinti, építészeti-műszaki tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített dokumentációt – papír alapú kérelem esetén két példányban - kell mellékelni. Magánszemélyek papír alapon, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezettek pedig elektronikusan nyújthatják be kérelmüket.

79. § (1)¹⁸⁷ A polgármester – szükség esetén a főépítész szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat vizsgálja, és hozza meg a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség alapján a határozatát:

(2)¹⁹⁰ A polgármester a Tkr. 26/C. § a) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltozás, hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezés tudomásul vételéről - feltétel meghatározásával vagy anélkül - határozatot hoz, amely alapján a bejelentett tevékenység megkezdhető.

(3)¹⁹¹ Településképi bejelentési eljárásban helyszíni szemlét tartani nem kötelező, a bejelentéshez benyújtott tervdokumentáció tartalmának a valósággal való egyezőségéért a bejelentő, az építtető és a tervező egyetemlegesen felel.

(4)¹⁹² A településképi bejelentési eljárásban hiánypótló felhívás kiadására nem kerül sor. Amennyiben a kérelem és melléklete nem felel meg jelen rendeletben és a Tkr-ben meghatározott követelményeknek, a Polgármester megszünteti az eljárást.

(5)¹⁹³ A bejelentő a bejelentési eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban – a bejelentés benyújtása előtt – településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérhet.

(6)¹⁹⁴ A bejelentett tevékenységet – a határozatban foglaltaknak megfelelően – építési tevékenység és rendeltetésváltozás esetén legfeljebb 1 éven belül, hirdető- vagy és reklámhordozó elhelyezés esetén legfeljebb 6 hónapon belül meg kell kezdeni. A határidő lejártát követően a bejelentett tevékenység megkezdéséhez új bejelentést kell tenni.

(7)¹⁹⁵ A polgármester a Tkr. 26/C. § b) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenységet, rendeltetésváltozást és hirdetőberendezés vagy reklám vagy reklámhordozó elhelyezést határozatban megtiltja.

80. § (1) A polgármester a Tkr. 26. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével településképi véleményezési eljárást folytat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2) Településképi szempontból vizsgálandó terület:

(3)¹⁹⁶ Jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni meglévő és új építményekre vonatkozó

(4) A (3) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások esetén a településképi szempontból vizsgálandó területen kívül is településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni, amennyiben

(5) Nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni az építési tevékenység engedélyezését javasló településképi véleménnyel rendelkező, az elfogadotthoz képest homlokzati- és tömegváltozást nem eredményező módosított építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárásban.

81. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki terv az alábbi munkarészeket tartalmazza:

(2)¹⁹⁸ Kérelmező a településképi vélemény iránti kérelmet a városi honlapról letölthető adatlappal, és az (1) bekezdés szerinti dokumentáció két példányával papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészet-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

82. § (1) A településképi véleményezési eljárásban a véleményezés részletes szempontjai:

(2) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy

(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó, hogy

83. § (1) A polgármester a véleményét

(2) Amennyiben a Tervtanács szakmai álláspontját akadályoztatása vagy határozatképtelensége miatt a polgármester (vagy ezzel a feladattal megbízott Főépítész) által megjelölt határidőben nem tudja kialakítani, a Polgármester településképi véleményét a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a tervezési terület, valamint az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy a főépítész kezdeményezheti az építészeti-műszaki tervdokumentáció Tervtanácsi véleményezését.

(4) A településképi véleményezési eljárás előtt előzetes főépítészi konzultációra, valamint tervtanácsi konzultációra van lehetőség, amely során a kérelmező tájékozódhat a véleményezés tárgyának elbírálási szempontjairól, valamint a véleményezési dokumentáció munkarészeire vonatkozó tartalmáról.

84. § A településképi vélemény hatályát veszti, ha annak kiadásától számított 6 hónapon belül a véleménnyel kapcsolatban engedélyezési kérelem az I. fokú építéshatósághoz nem kerül benyújtásra.

85. § (1)²⁰¹ A polgármester folyamatosan ellenőrzi a helyi védett értékek és területek, valamint a településképi szempontból vizsgálandó területek állapotát, és amennyiben településképi követelmény megsértését észleli, hivatalból településképi kötelezési eljárást folytathat le.

(2) A polgármester az alábbi esetekben folytathat le településképi kötelezési eljárást hivatalból vagy kérelemre:

(3)²⁰⁵ A polgármester a településképi kötelezésben határidő kitűzésével kötelezi az ingatlan tulajdonosát a településképi követelményeknek nem megfelelő állapot megszüntetésére, rendeltetésváltoztatás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítésére, és ezzel egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(4)²⁰⁶

86. § (1)²⁰⁸ A településkép-védelmi bírság legkisebb összege természetes személyek esetén 100.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 150.000 forint, legmagasabb összege természetes személyek esetén 200.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000 forint.

(2)²⁰⁹ A településkép-védelmi bírság megfizetésének határideje a határozat véglegessé válásától számított 30 nap, mely kérelemre legfeljebb egyszer 30 nappal meghosszabbítható.

(3)²¹⁰ A településkép-védelmi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, a kötelezett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait.

(4)²¹¹

(5)²¹² Ha valamely kötelezettel szemben a kötelezés keltét megelőző 3 naptári évben már szabtak ki településkép-védelmi bírságot, akkor az (1) bekezdésben meghatározott maximális összegű településkép-védelmi bírságot kell kiszabni.

87. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

88. § E törvény 13. § (2) bekezdés c) pontjának rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni a hatálybalépéskor már helyi védelem alatt álló értékekre, amennyiben a 13. § (2) bekezdés c) pontja szerinti iratok rendelkezésre állnak.

89. § (1) Hatályát veszti:

(2) Hatályát veszti az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet