Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2021. 10. 23

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2021.10.23.

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogköre alapján az állami főépítészi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, az illetékes nemzeti park igazgatóság, továbbá a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben megjelöltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Szentendre Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

1/A.1 Hatásköri szabályok

1/A. § Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesterre ruházza át.

2. Értelmező rendelkezések

2. §2 E rendelet alkalmazásában

1. adventi időszak: advent első vasárnapja előtti szombattól vízkeresztig terjedő időszak.

2. álcázott építmény: műemléki jelentőségű, vagy helyi építészeti értékvédelmi területen, műemléken, valamint a városszerkezeti és városképi szempontból kiemelt területen elhelyezhető közmű és hírközlési építmények közterületről történő láthatóság elleni takarása, elfedése.3

3. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges nézetből az átláthatósága 50%-nál kisebb mértékben korlátozott.4
4. Belváros: természetben a következő utak, vízfolyások által határolt városrész: Dunakanyar körút az Ady Endre utca kereszteződéséig, Ady Endre utca, Korniss Dezső sétány, Duna-korzó, a Rév utca kereszteződéséig, a szentendrei Duna sodorvonala a Duna korzó déli végéig, Dózsa György út a Dunakanyar körút kereszteződéséig.5
5. értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/B. §-a szerinti értékvizsgálat.
főtömeg: az épület, építmény karaktere szempontjából meghatározó tömegi elem(ek), mely(ek) az épület földszinti beépített alapterületének legalább 60%-át képezi(k),6
funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
helyi védett érték: a város közigazgatási területén az a területi vagy egyedi védelem alatt álló települési művi, valamint épített érték, amelyet e rendelet védetté nyilvánít.
hirdetés: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére vagy szolgáltatás igénybevételére, valamint ennek fokozására irányul, valamint valamely kereskedelmi vagy fogyasztói tevékenységet népszerűsít.
hirdetmény: minden olyan – a lakosság részére történő – közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe.
hirdető-berendezés:
cégtábla: technológiájától és kialakításától függetlenül, az intézmény, üzlet, vállalkozás, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét, az ott folytatott tevékenységet, esetleg egyéb adatot feltüntető, a bejáratnál, vagy a tevékenység végzésének helyet adó épület falán, vagy tetején elhelyezett tábla – ide értve a névtáblát és címtáblát is –, vagy felirat.7
cégér: technológiájától és szerkezeti kialakításától függetlenül a céget, üzlethelyiséget tartalmazó épület falfelületére, vagy arra merőlegesen kifüggesztett hirdetés – ide értve a LED reklámot is –, mely a cég által forgalmazott termék, vagy szolgáltatás népszerűsítésére szolgál.8
hirdető-berendezés felülete: hirdető-berendezés felületét a hordozó szerkezettel együtt kell számítani, függetlenül a rá kihelyezett hirdetés nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló hirdető-berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg körbehatárolt idomainak felületét egybe kell számítani.9
10
információs vagy más célú berendezések: különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely, továbbá
CityLight: változó tartalmú reklámok elhelyezésére alkalmas egy vagy két-oldalú, az óriásplakát méretét el nem érő, de legalább 2,00 m2 reklámfelületű, belülről megvilágított berendezés,
közérdekű molinó: olyan ideiglenes, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről szóló, vagy egyéb közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,
megállító reklámhordozó eszköz: valamely üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén, vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely kizárólag egy- vagy kétoldalú tábla, vagy egyéb eszköz lehet,
önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,
önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,
totemoszlop: általában főútvonalak mentén lévő, az átmenő forgalom, illetve jelentősebb vonzásterület kiszolgálását biztosító kereskedelmi és ellátó létesítmények nagyobb távolságból is látható, a vállalkozás nevét feltüntető műszaki berendezés, pilon, mely magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, illetve vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm,
útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás,
vendéglátóipari hirdető-eszköz: valamely vendéglátóipari egység tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag az egység tevékenységére vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely információs, vagy étlaptartó vitrin – az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő üvegezett felületű reklámeszköz –, állvány lehet.
15. jellemző karakter: kialakult beépítésű, azaz legalább 75%-ban beépült telektömbök által határolt utcaszakasz, egyéb közterület felől feltáruló egységes, meghatározó látvány.11
16. karám jellegű kerítés: legalább 70%-ban áttört, fa anyagú kerítés12
17. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.13
18. számozott utak menti területek: a számozott utak melletti területek, a gazdasági területek kivételével; jellemzően kertvárosi, vegyes, társasházas, üdülő karakterű területek, valamint ide tartozik a Belváros számozott út melletti szakasza is.
19. településképi szempontból vizsgálandó terület: a rendelet 4. melléklete szerint térképen lehatárolt terület.
20. új épület tágabb környezete: az épület 2-2 szomszédos és az utca épülettel és 2-2 szomszédos épületével szemközti oldalán lévő beépítés.
21. vadvédelmi kerítés: legalább 90%-ban áttört, faoszlopos, fémhálós kerítés.14
22. védett építmény: bármilyen jellegű – műemléki, országos vagy helyi – védelem alatt álló építmény, épület, épületrész, műalkotás.15
23. védett érték: bármilyen jellegű – műemléki, országos vagy helyi – védelem alatt álló építészeti érték.
24. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
25. védett érték környezete: a védett érték ingatlanával közvetlenül határos ingatlan, továbbá a védett érték ingatlanával határos közterületi szakasz
26. mobilház: jármű kategóriába nem sorolható, közúton való közlekedésre nem alkalmas, de kialakításánál, súlyánál fogva könnyen elmozdítható, szállítható olyan meghatározott rendeltetés céljára telepített építmény, mely annak rendeltetésszerű használata során egy helyben áll, így helyhez kötött közműcsatlakozásokkal rendelkezik, rendeltetését helyhez kötötten tölti be
II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem tárgya

3. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi védett értékek, valamint területek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi védett területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

4. § Helyi területi védelem alatt állnak az 1. mellékletben felsorolt és a 2. mellékletben lehatárolt területek.

5. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. mellékletben felsorolt és a 2. mellékletben lehatárolt értékek.

(2) Helyi védett az az épület, építmény, épületrész, épületegyüttes, utcakép, homlokzat, utca vonalvezetése, településrész, kilátás, településsziluett, szobor, emlékmű stb. lehet, amelyet az önkormányzat Képviselő-testülete építészeti, városszerkezeti, művészeti, történelmi, néprajzi, ipartörténeti, biológiai, esztétikai értéke miatt védendőnek minősít, és külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt.

(3) A (2) bekezdés szerinti védelem kiterjed különösen

a) a helyi védett épület, építmény minden alkotórészére,

b) a helyi védett épülethez, valamint építményhez tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemekre, valamint az e rendeletben meghatározott esetben a használat módjára,

c) arra a telekre és annak a használati módjára is, amelyen a helyi védett épület, építmény áll.

4. A helyi védelem keletkeztetése és megszűnése

6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kezdeményezheti. A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindítását a Képviselő-testület kezdeményezés nélkül is elrendelheti.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó beadványnak tartalmaznia kell:

a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezéssel érintett érték

aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) elhelyezkedésének a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés g)-m) pontja szerinti címadatait, valamint helyrajzi számát,

ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók),

ad)16 értékvizsgálatát és a kezdeményezés indokolását.

b) helyi területi védelem esetén az épületegyüttes

ba) megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását,

bd)17 értékvizsgálatát és a kezdeményezés indokolását.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó beadványnak tartalmaznia kell:

a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség megszüntetésével érintett érték

aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) elhelyezkedésének a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés g)-m) pontja szerinti címadatait, valamint helyrajzi számát,

ac)18 a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

ad)19 bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indokolást,

ae)20 a védelem alól törlendő egyedi érték fotódokumentációját és szükség szerint a felmérési dokumentációját (alaprajz, metszet, homlokzatok M=1:100, helyszínrajz M=1:200, műleírás).

b) helyi területi védelem esetén az épületegyüttes

ba) megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) elhelyezkedésének a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés g)-m) pontja szerinti címadatait, valamint helyrajzi számait,

bd) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.

(4)21 A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó beadványnak minden esetben tartalmaznia kell a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét vagy székhelyét.

(4a)22 A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az Önkormányzat elkészíti az értékvédelmi szakvéleményt.

(5)23 A kezdeményezés szakmai előkészítését a tartalmi elemek meghatározásával, a szükséges értékvédelmi szakértői vélemények beszerzésével a főépítész végzi, aki a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés javaslatát a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság és a Képviselő-testület számára döntésre előkészíti.

(6) Az előkészítő munka során ki kell kérni a helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) állásfoglalását is.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés alapja az értékvizsgálat.

(2)24

(3) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció annak közzétételéről szóló felhívástól számított 30 napon belül megtekinthető a főépítészi irodán, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket. Az értesítésről a főépítész gondoskodik.

(2) A helyi védettség alá helyezési vagy a védettség megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) helyi egyedi védelem tekintetében

aa) a javaslattal érintett ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

ab) műalkotás esetén az élő alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

ac) a kezdeményezőt,

ad) az illetékes építésügyi hatóságot,

ae) az örökségvédelmi hatáskörben eljáró illetékes hivatalt,

b) helyi területi védelem tekintetében

ba) az a) pontban felsorolt érdekelteket,

bb) a javaslattal érintett közművek üzemeltetőit, valamint

bc) a javaslattal érintett közterületek fenntartóit.

(3) Az értesítést

a) a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti érdekelteknek, valamint a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén azoknak, akiknek a helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetés a jogát, jogos érdekét érinti, hivatalos iratként,

b) helyi területi érték esetén, valamint amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, hirdetmény útján történő közzététellel

kell kézbesíteni.

(4) Az érintett ingatlant bármilyen jogcímen használó személy értesítése a tulajdonos útján történik.

9. § A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

10. § (1) A hirdetmény útján történő közzététel során a hirdetmény tartalmazza

a) a közzététel napját,

b) az önkormányzat megnevezését,

c) a javaslat lényegét,

d) a javaslattal érintett ingatlanok körülírását,

e) a hirdetmény közzétételéhez kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, valamint határidőket.

(2) A hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján, valamint – a hirdetményt vagy annak kivonatát – a Szentendre és Vidéke helyi lapban is közzé kell tenni. A jogkövetkezmények a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való közzétételhez kötődnek.

11. § (1)25 A helyi védelem alá helyezésre vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését megalapozó értékvizsgálatnak vagy a megszüntetését megalapozó értékvédelmi szakvéleménynek és a 8. § (2) bekezdésben meghatározott érdekeltek – az értesítés átvételét követő 30 napon belül benyújtott – észrevételeinek is.

(2)26 A Képviselő-testület a rendeletnek megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtása esetén dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos Képviselő-testületi döntésről az érdekelteket írásban kell értesíteni, és a döntésről az Önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

12. § (1) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik, mely esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

(2) A helyi egyedi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy

b) a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.

(3)27 A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszüntetését követően lehet elbontani. A védelem megszüntetésekor a helyi védett értékről állapotrögzítő tanulmányt kell készíteni a helytörténeti gyűjtemény számára, ami tartalmazza a helyi védett érték fotódokumentációját és szükség szerint a felmérési dokumentációját (alaprajz, metszet, homlokzatok M=1:100, helyszínrajz M=1:200, műleírás).

(4) A helyi védelem megszüntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, valamint azok megőrzése, helyrehozatala írható elő.

5. A helyi védett értékek nyilvántartása

13. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Nyilvántartás), amely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tkr.) meghatározottakon túl tartalmazza a védett érték

a) helyszínrajzát,

b) rendeltetésének és használati módjának a megnevezését,

c) a védelem elrendelésére vonatkozó Képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,

d) eredeti tervdokumentációjának másolatát, ha az rendelkezésre áll,

e) felmérési terveit, ha az rendelkezésre áll,

f) fotódokumentációját,

g) megőrzésével összefüggő más, lényeges adatot és körülményt.

(3) A Nyilvántartás vezetéséről a főépítész gondoskodik.

(4) A Nyilvántartás adatai elektronikus adathordozón is tárolhatók. Elektronikus Nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

(5) A védettség megszűnése esetén az adott tételnek továbbra is a Nyilvántartás elkülönített részében kell maradnia a törlést elrendelő döntés adataival együtt.

6. A helyi védett értékek és területek megjelölése

14. § (1) A helyi védett érték – annak állagát, rendeltetésszerű használatát és megjelenését nem sértő módon készített – a védelem tényét ismertető egységes táblával jelölhető meg.

(2) A helyi védett terület esetén a védelem ténye a környezethez igazodó, a védelem tényét és okát, valamint a védelemmel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával jelölhető meg.

(3) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról és pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(4) A tulajdonos a tábla elhelyezését – a tábla céljának eléréséhez szükséges és elégséges mértékben – tűrni köteles.

7.28 A helyi védett értékek fenntartása és az ahhoz kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

15. § (1)29 A védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, funkciója megváltozását. A védelem érdekében elő kell segíteni a védett értéknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A felújítás, korszerűsítés, bővítés, rendeltetésváltozás miatt a védett értéknek a védelemre okot adó értékei nem csökkenthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(2)30 A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(2a)31 A helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény felújítása, korszerűsítése, bővítése során törekedni kell a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának visszaállítására, illetve harmonikus továbbfejlesztésére.

(3) A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.

(4)32 A helyi egyedi védelem alatt álló értéken végzett építési tevékenység során nem lehet a védett érték létét, állagát veszélyeztetni, és azt értékvédelmi szempontból nem lehet károsan befolyásolni.

16. §33 (1) A polgármester a településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú, helyi egyedi védett építmények és helyi védett területen elhelyezkedő építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő.

(2) A helyrehozatali kötelezettséget előíró településrendezési kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg a polgármester megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül a polgármester az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

8. A helyi építészeti értékek fenntartásának és megőrzésének támogatása

17. § (1) Az önkormányzat a helyi védett értékek, valamint a műemlék és Belváros műemléki környezet (a továbbiakban: MK.), műemléki jelentőségű terület (a továbbiakban: MJT.) ingatlanok homlokzata (a továbbiakban együtt: helyi építészeti érték) megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében pénzügyi alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap forrásai:

a) az önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,

b) a magyar és nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,

c) vállalkozók, magánszemélyek kifejezetten erre a célra rendelt adományai,

d) a településképi bírságbevételek,

e) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéseiből származó kamatok,

f) egyéb bevételek.

(3) Az Alap (2) bekezdés a) pontja alapján elkülönített összegére a polgármester tesz javaslatot a várható szükségletek és az év során összegyűjtött támogatási igények alapján.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletében a költségvetés részeként határozza meg az Alapot, külön címen feltüntetve annak bevételi és kiadási tervszámát.

(5) Az Alapot az önkormányzat más pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni.

(6) Az Alap felhasználásáról a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt évente a zárszámadás során köteles beszámolni. A beszámolót a Képviselő-testület a zárszámadás elfogadásával hagyja jóvá.

9. Az Alapból nyújtott támogatás közös szabályai

18. § (1) Az Alapból támogatás pályázat útján – az e rendeletben előírt feltételekkel –

a) a helyi építészeti érték felújítására, valamint helyrehozatalára a helyi építészeti érték tulajdonosa, kezelője vagy használója részére,

b) a településképi követelmények érvényesülését segítő tájékoztató, ismeretterjesztő és népszerűsítő tevékenység céljára

adható.

(2) A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság határozza meg. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban kell rögzíteni.

(3) A pályázatot a főépítésznél kell benyújtani.

(4) A pályázatok elbírálásáról, a támogatás megítéléséről, és annak mértékéről a benyújtott pályázati anyag alapján – a 21. § (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság a főépítész szakmai állásfoglalását figyelembe véve dönt.

(5) A támogatás odaítélését követően, a pályázat nyertesével támogatási szerződést kell kötni azzal a feltétellel, hogy a támogatott tevékenység kizárólag a megállapodás aláírását követően kezdhető meg.

(6) A támogatás kiutalására teljesítményarányosan, a kifizetett számlák alapján kerülhet sor, a feladat elvégzéséről benyújtott számlamásolat rendelkezésre bocsátását követően.

(7) A pályázatban foglaltak teljesítésének a pénzfelhasználást megelőző, folyamatos ellenőrzéséről, valamint az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

10. A helyi építészeti értékek felújításának támogatása

19. § (1) A helyi építészeti érték felújítására pályázni az ezen alcímben meghatározott feltételekkel lehet.

(2) Azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be, és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a pályázat benyújtását megelőző 10 éven belül, a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, az engedélytől eltérően, az e rendelet, vagy más jogszabály megsértésével végeztek építési vagy egyéb munkát.

(4) A pályázat elbírálása során vizsgálni kell, hogy

a) a benyújtott költségvetés reális adatokat tartalmaz-e,

b) az alkalmazott műszaki megoldás a lehető legtakarékosabb módon került-e kiválasztásra, és

c) az alkalmazott műszaki megoldás összhangban van-e a településkép védelmére előírt követelményekkel.

20. § (1) Pályázni a felújítás költségének arra a részére lehet, amely a helyi védelem alá helyezés miatt vált szükségessé.

(2) A helyi építészeti érték felújítására benyújtott pályázat alapján a teljes felújítás költségének legfeljebb huszonöt százalékáig nyújtható vissza nem térítendő támogatás.

11. A településképi követelmények érvényesülését segítő tájékoztató, ismeretterjesztő és népszerűsítő tevékenység támogatása

21. § Az Alapból pályázat alapján a településkép védelmét elősegítő tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetése, kiállítások rendezése, a helyi védelem tényét megjelölő táblák elhelyezése, népszerűsítő előadások szervezése, valamint a helyi védett érték megmentését elősegítő helyi társadalmi tevékenység is támogatható.

III. Fejezet

Településképi követelmények

22. § (1) E rész rendelkezéseit a nyilvántartott műemléki értékre, környezetre és műemléki jelentőségű területre annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az örökségvédelmi jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek.

(2) Jelen rész vonatkozásában:

1. Belváros történelmi mag,

2. Belváros peremrészek,

3. Belváros kertváros,

4. Izbég ófalu,

5. Izbég alsó,

6. Kertváros,

7. Társasházas,

8. Üdülő,

9. 11-es út melletti vegyes,

10. Rekreációs,

11. Gazdasági,

12. Vegyes,

13. Mezőgazdasági, erdős,

14. Helyi területi védelem,

15. Egyéb területek

16. Duna meder34

fogalmakon a 3. melléklet szerinti, karakter alapú területi lehatárolások értendők.

22/A. §35 A rendelet 3. melléklete tartalmazza a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján rögzített,

a) a településképi szempontból meghatározó,

b) a helyi védelemmel érintett, valamint

c) a településképi szempontból nem meghatározó egyéb

területek lehatárolását.

12. A helyi védelemmel nem érintett vagy településképi szempontból nem meghatározó területeken építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

23. § (1) E rendelet 3. mellékletében meghatározott, helyi védelemmel nem érintett vagy településképi szempontból nem meghatározó területeken (a továbbiakban: egyéb területek) az építmények anyaghasználatára – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (2)-(7) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A falfelületek felületképzése nem készülhet természetes anyagtól (téglától, természetes kőtől, fától vagy vakolattól) eltérő anyagból.

(3) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző, természetes anyagú kőtől eltérő kőburkolat.

(4) Téglaburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a természetes égetett agyagtégláktól eltérő tégla.

(5) Új tetőzet építése esetén a 15 foknál nagyobb hajlásszögű magastetők és ereszcsendesítők tetőfedése nem lehet:

a) égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló megjelenésű betoncseréptől eltérő cserépfedés,

b) fényes felületű fedés,

c) harsány megjelenésű fedés, vagy

d) a táji karakterbe nem illő anyagú fedés.

(6) Lapos, vagy 15 foknál alacsonyabb hajlásszögű tető esetén a tetőfelületek legalább 40%-án zöldtetőtől eltérő tetőzetet nem lehet kialakítani. A fennmaradó tetőfelületet nem lehet csillogó, harsány megjelenésű anyaggal fedni.

(7) Kerítés nem építhető természetes anyagtól (kő, tégla, fa, deszkázat, fém, fémháló, drótfonat) eltérő anyaghasználattal. Mezőgazdasági, erdő és természetközeli övezetű területeken a kerítés anyaga nem térhet el a faanyagú karám jellegű, vagy faoszlopos, fémhálós vadvédelmi kerítéstől.36

13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

24. § Területi építészeti követelményeket e rendelet 3. mellékletében meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás más követelményt nem határoz meg - az alábbi 25-32. §-ban foglaltak szerint kell figyelembe venni.

25. §37 (1) Az épület legmagasabb pontja paraméternek nem megfelelő meglévő építmény, építményrész állagmegóvása, újjáépítése esetén annak magassága nem növekedhet. Bővítése esetén az új bővítményrész magasságának meghatározásakor a paramétert figyelembe kell venni.

(2) Épületek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 25 m-t.

(3)38 Az épületek legmagasabb pontja

a) Kertvárosi területen magastetős épületnél legfeljebb 4,0 m-el, lapostetős épületnél legfeljebb 2,0 m-el,

b) Üdülő területen magastetős épületnél legfeljebb 3,5 m-el, lapostetős épületnél legfeljebb 1,5 m-el,

c) Gazdasági területen - a rendeltetéssel összefüggő technológiai berendezés indokolt magasságának kivételével - legfeljebb 5,0 m-el,

d) Rekreációs területen 4,5 m-el

haladhatja meg az épületmagasság Szentendre építési szabályzatáról szóló 26/2017. (VII.31.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: SZÉSZ) adott területre meghatározott legnagyobb értéket, melyet az épület valamennyi homlokzata mentén az adott homlokzati szakasz végleges terepcsatlakozásától kell számítani.

(4) Társasházas területen

a) az épület legmagasabb pontja 4,5 m-el haladhatja meg az épületmagasság SZÉSZ-ben az adott területre megengedett legnagyobb értékét, kialakult állapot esetén a SZÉSZ szerint megnövelt épületmagasság értékét, de nem lehet nagyobb 18,0 m-nél,

b) az épület legmagasabb pontja gépjármű tároló esetén 1,5 m-el haladhatja meg az épületmagasság SZÉSZ-ben meghatározott legnagyobb értékét.

26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek jellegzetes települési szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését meg kell őrizni, új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni.

(2) A Belváros történelmi mag és peremrészek, valamint Izbég ófalu – településképi szempontból meghatározó - területén a telekalakítás során a kialakult telekstruktúrához és utca-vonalvezetéshez kell alkalmazkodni.

(3)39 Az épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő, az adott településképi karakter jellegzetes jegyeit hordozó épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) A közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani.

(5)40

(6)41

27. § A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés nem megoldható.

28. § (1) Közterületről látható kerti építmények (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) fa-, vagy épített szerkezetű építmények lehetnek.

(2)42 Az épített szerkezetű melléképületek és a kerti építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben.

(3)43 A melléképületek és a kerti építmények fedése égetett agyag, sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép fedés lehet, vagy alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt fémlemez fedéssel.

(4)44

29. § Támfal építésekor a támfalat természetes kővel, tégla-kő vegyes burkolattal, vagy vakolattal kell ellátni, vagy zöldhomlokzatként kell kialakítani.

30. § (1) Ahol zavaró zajterhelés van, ott áttört kerítés kialakítása esetén, legalább a kerítés áttört felületei mögé sövény telepítendő.

(2) Kerítés kizárólag természetes anyagból (vakolat, tégla, természetes kő, fa vagy fém) készülhet. Természetes kőburkolat alkalmazása esetén a helyre jellemző színű követ (sárgával, szürkével, vagy földszínekkel tört fehér színű) kell alkalmazni. Téglaburkolat esetén természetes színű (sárga, vagy égetett agyag) téglát kell alkalmazni.

(3) Új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel szemben támasztott követelményeknek.

(4)45 Kertváros és üdülő karakterű területeken új épület építésekor a kerítéssel egybeépítve kell kialakítani a kukatárolót.

(5) Amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített szerkezettel (tégla, kő, fa) kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően, valamint kapuzata kerítés kapuzatként alakítandó ki. Tetőzetét cserépfedéssel kell ellátni, vagy zöldtetőként, vagy nem fényes szürkés színű korcolt fémlemez fedéssel kell kialakítani.46

(6)47 Új kerítés létesítése a közterület felőli oldalon – a 31-32. §-ban foglaltak kivételével - áttört kerítésként lehetséges.

(7)48 Közkertek, közparkok, Társasházas területek közös pihenőkertjei esetén kizárólag áttört kerítés létesíthető.

(8)49 Telken belül csak lábazat nélküli áttört kerítés lehet, melyet a főépülettel és a kert látványával összhangban, a telken belül egységes módon kell kialakítani.

31. § Kertvárosi és gazdasági jellegű karakter területek határánál, temetők esetében, a 11-es számú főút mentén, a Szentlászlói út mentén, a Sztaravodai út mentén, valamint a Római sánc – Kálvária út vonalán a 30. § előírásainak betartásán túl megengedett a teljesen tömör, az átláthatóságot egyáltalán nem biztosító kerítés építése.

32. § A Belváros történelmi mag és peremrészek, valamint Izbég ófalu területére jellemző hagyományos kerítés-, és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket, tetőfelépítményeket meg kell őrizni. A térfalat alkotó kerítéseket tömör, vagy tömör hatású kerítésként kell kialakítani.

14. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

33. § Egyedi építészeti követelményeket e rendelet 3. mellékletében lehatárolt, településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi 34-35. §-ban foglaltak szerint kell figyelembe venni.

34. § (1)50 A falfelületek felületképzése nem készülhet természetes anyagtól (vakolattól, téglától, természetes kőtől, fától vagy természetes hatású homlokzati burkolattól) eltérő anyagból. Természetes kőburkolat alkalmazása esetén a helyre jellemző színű kőtől (sárgával, szürkével, vagy földszínekkel tört fehér színű) eltérő kőburkolatot nem lehet alkalmazni.

(1a)51 Burkolatlan gerendaház, rönkház, vagy homlokzati megjelenésében azt idéző épület nem építhető.

(2) Építmények falazatának színezése során a kirívó, túlzottan harsány, a környezet színvilágától jelentősen elütő színek nem alkalmazhatóak.

(3)52 Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése vagy tömegét érintő átalakítása nem lehetséges a környező beépítés és az adott terület jellegzetes, építészeti értéket hordozó építészeti karakterének, valamint a tájképi látvány figyelmen kívül hagyása, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(4)53 A tetőforma szempontjából jellemző karakterű területen nem létesíthető a kialakult jelleghez nem illeszkedő tetőformájú épület.

(4a)54 A gazdasági, az üdülő, a vegyes, a rekreációs és a társasházas karakterű területek kivételével, ahol a jellemző karakter magastetős, ott a főépítmény tetőjének hajlásszöge legalább 35°, de legfeljebb 50° lehet. Ettől eltérő hajlásszögű tető vagy lapostető a tetőfelület legfeljebb 20%-án alkalmazható. Ezen szabálynak meg nem felelő hajlásszögű tetővel rendelkező meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén a meglévő építészeti karakter és tetőhajlásszög megőrizhető.

(5)55 A magastető fedéséhez nem alkalmazható

a) fényes, csillogó felületű,

b) harsány színű piros,

c) kirívó, túlzottan harsány, a környezet színvilágától jelentősen elütő színű,

d) összhatásában kirívóan tarka,

e) bitumenes zsindely és bitumenes lemez,

f) cserepes fémlemez,

g) nagytáblás fémlemez

tetőfedés.

(6) Tetőablak kialakítása során nem megengedett a hegyes, toronyszerű, valamint az aránytalanul nagy tetőkiállás.

(7) Új lapostető létesítése esetén nem megengedett annak 50%-án zöldtetőtől eltérő tetőfelületet kialakítani.

(8)56 Ikres beépítési móddal épült épülethez ikerként csatlakozó későbbi építés, vagy átépítés során tilos figyelmen kívül hagyni a kialakult adottságokat, különösen a tűzfaltakarást, a traktusmélységet, a tető gerincvonalának irányát és magasságát, a párkánymagasságot és egyéb építészeti karaktert adó épületformálást.

(9)57 Az utcai homlokzat egységes nyílásosztása, nyílásrendje, ritmusa, a nyílások mérete csak egységesen, az egész homlokzatra kiterjedően egyszerre változtatható meg.

35. § (1)58 Közterületre néző homlokzaton és tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el

a) klíma berendezés kültéri egysége,

b) parabola antenna, és

c) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés,

d) művirág, műnövény, ide nem értve az adventi időszakban a karácsonyi díszítést.

(2)59

(3) Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés nem megengedett.

(4) Homlokzatra - beleértve a tetőzetet is – szélkerék nem szerelhető.

(5) Tetőzeten - mint az épület homlokzatának részén - napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) nem alakítható ki a tető síkjától eltérő síkban, lapostető esetén az épület tömegének irányában 45 fokos szöget meghaladó dőlésszöggel. Napenergia gyűjtő panel kiterjedése nem térhet el a szabályos négyzet vagy téglalap alakú felülettől. Létesítése az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcához közel eső pozícióban nem lehetséges, kivétel ez alól, ha a tető geometriája másképp nem teszi azt lehetővé.

(6)60 Tetőzet - mint az épület homlokzatának része - fölé nyúló kémény nem létesíthető falazott vagy burkolt kialakítástól eltérő megjelenéssel. Ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.

(7) A zöldfelület kialakítása során a fás szárú növények telepítése a 8. melléklet 1. pontjában meghatározott ajánlott növényfajták figyelembevételével, a 8. melléklet 3. pont szerinti ültetési távolságokkal ajánlott.

(8) A területen, a zöldfelületek kialakítása során a 8. melléklet 2. pontjában meghatározott fajok telepítése nem megengedett.

(9) Fás szárú növények kiválasztása és telepítése nem lehetséges a környezethez való illeszkedésnek, a közművek helyzetének és a közterületi, valamint a környező épületek méreteinek és arányainak figyelembe vétele nélkül.

(10)61 Mobilház és konténer állandó jelleggel nem helyezhető el a közterületről történő rálátás irányából növényzettel való takarás biztosítása nélkül.

36. § (1) A Belváros teljes területére, valamint Izbég ófalu területére a 33-35. § általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.

(2) A falfelületen faanyagú felületképzés 20%-nál nagyobb arányban nem megengedhető.

(3) Téglaburkolat a natúr égetett agyag természetes színeitől eltérő színnel nem alkalmazható. A kőburkolat nem csilloghat.

(4) Az építmények falazatának színezése során nem alkalmazható a település hagyományos pasztell árnyalatú - jellemzően törtfehér, meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta - színhasználatától eltérő színhasználat.

(5) Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése nem lehetséges a környező beépítés domináns elemeinek figyelembe vétele nélkül, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(6)62 Az épületek főtömegén a tetőzet hajlásszöge nem térhet el a minimum 35 fok, maximum 55 fok hajlásszögtől. Az épületek főtömegén lapostető nem megengedett. Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma, aszimmetrikus nyeregtető nem alakítható ki.

(7) Magastetők tetőfedéséhez nem alkalmazható

a) cserépfedéstől eltérő,

b) az égetett agyag színárnyalataitól, vagy ahhoz hasonló színezéstől eltérő,

c) fényes felületű,

d) barna,

e) harsány színű piros,

f) összhatásában kirívóan tarka, vagy

g) nagyhullámú, nagyméretű cserép

tetőfedés.

(8) Főtömeget kiegészítő, alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken megengedett a matt, grafitszürke korcolt lemez alkalmazása.

(9)63 Az egységes utcakép érdekében új tető építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.

(10) Közterület felőli homlokzaton és tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el

a) napenergiagyűjtő panel,

c) hőszivattyú,

d) klíma berendezés kültéri egysége,

e) parabola antenna, és

f) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés.

(11)64

(12)65 Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, az épületen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el takartan.

(13)66

37. § (1) Belváros történelmi mag területén a 30-36. § rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.

(2) Téglaburkolat tűzfal, kerítésfal, támfal kivételével építmény falán nem alkalmazható, megjelenése nem térhet el a natúr égetett agyag természetes színeitől, vagy a homlokzattal azonos színűre festett megjelenéstől.

(3) Természetes kőburkolat falfelületen történő alkalmazása esetén a helyre jellemző színű (homokszín) kőtől eltérő burkolat nem alkalmazható. A csempeszerűen ragasztott vékony kőlap burkolatok kialakítása tilos.

(4) A jellemzően meleg színárnyalatok mellett a hideg színek is választhatóak, a belváros tradíciói szerint. Tilos a pasztellszínektől eltérő színárnyalat alkalmazása.

(5)67 Közterületről látható homlokzatok, kerítések, térfalak kialakítása során tilos olyan színt használni, amely nem illeszkedik harmonikusan a környező épületek, kerítések, térfalak színezéséhez.

(6)68 Az épületek, kerítések, térfalak színezése nem lehetséges minimum a szomszédos épületekhez, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezéséhez való idomulás igazolása nélkül.

(7) Épület utcával határos homlokzatának részleges felújítása nem megengedett.

(8) Épületek, építmények hagyományos építészeti tömegének, jellemző tetőformájának megváltoztatása nem megengedett, jellegzetes homlokzati nyílásrendjének, a nyílásosztás jellegének, valamint a homlokzati tagozatoknak a megváltoztatása nem lehetséges.

(9) Épületek belső átalakítása nem megengedett az értékes szerkezetek és belső értékek megtartása, megóvása nélkül.

(10) Épületek bővítése, tetőterének beépítése nem lehetséges az eredeti épület tömeg- és tetőformájának, homlokzati kialakításának, utcaképi szerepének előnytelen megváltoztatásával, valamint a bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű módosításnál nagyobb beavatkozással. Az e bekezdés szerinti bővítés nem lehet ellentétben a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával.

(11) Közterület felé eső, valamint közterületi rálátással érintett tetősíkon nem helyezhető el olyan tetőablak, mely a tetősík dominanciáját jelentősen megváltoztatja. Tetőfelületen nem alkalmazható pontszerű, tradicionális padlásbevilágító ablak jellegűtől eltérő, valamint a tetősíkba helyezett megvilágítástól eltérő megformálás.

(12) A tetőfelület szempontjából jelentős méretű, ökörszem formájú tetőkiemelés nem alkalmazható.

(13) Tetőablak elhelyezés tetősíkba helyezett kialakítástól eltérő megoldással nem lehetséges olyan épületen, amely tetőkiemelés nélküli utcafronti házsorban helyezkedik el.

(14) Épület felújításakor tilos olyan utólagos külső oldali hőszigetelés alkalmazása, amely nem képes megőrizni a falfelület eredeti struktúráját, felületét, tagozatait és díszítő elemeit.

(15) Új épület nem létesíthető, valamint meglévő épület nem bővíthető a környező beépítés domináns elemeinek - vízszintes és függőleges tagolásának, nyílászáró-kiosztásának, tetőzetek formájának - figyelembe vétele nélkül, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(16) Az épületek homlokzatain a területre jellemző tradicionális falnyílás arányt tilos figyelmen kívül hagyni. Az utcafronti, vagy rálátással rendelkező homlokzaton a homlokzat felületén uralkodó, nagyméretű nyílás nem helyezhető el.

(17) Nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója és a homlokzati falsíkhoz való viszonya nem módosítható. Az eredetitől eltérő anyagú és formájú nyílászáró nem helyezhető el..

(18)69 Épület és térfal utcafronti szakaszán kialakítandó garázsajtót és kaput a homlokzat külső síkján nem lehet elhelyezni, a garázsajtó és a kapu méretében, arányaiban, anyaghasználatában és színében sem lehet a homlokzat domináns eleme.

(19) Rálátással rendelkező tetőkön a vízelvezetést tilos látványt zavaró módon kialakítani. Ereszcsatorna elhúzások látható módon nem alakíthatók ki.

(20)70 Tetőzeten, homlokzaton napelem, napkollektor nem helyezhető el.

(21)71

(22) Közterületről látható homlokzaton és tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el

a) hőszivattyú,

b) klíma berendezés kültéri egysége,

c) parabola antenna, és

d) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés.

(23) Új épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő, az épület megjelenéséhez nem illeszkedő műszaki berendezés.

(24)72

(25)73

38. § Gazdasági területen:

a)74 a 34. § (1) bekezdéstől eltérően a falfelületek felületképzése esetén a szerelt jellegű, szendvicspaneles, elemes burkolatok (pl. szálcement, fém vagy műanyag elemes) is alkalmazhatóak,

b) építmények falazatának színezése során a gazdasági karakterre jellemző hideg színek alkalmazása is lehetséges, az épített környezetbe illeszkedés kritériumának betartásával,

c)75 a 34. § (7) bekezdésétől eltérően új lapostető létesítése zöldtető kialakítása nélkül is megengedett,

d)76 a 34. § (5) f)-g) pontjai nem alkalmazandóak.

39. § Kertvárosi területen:

a)77 amennyiben a jellemző karakter magastetős, az épület főtömege magastetőtől eltérő tetőfelülettel nem alakítható ki,

b) ha a legnagyobb beépítési mérték alapján a tervezett beépítés meghaladja a bruttó 160 m2-t, az épület nem alakítható ki egy tömegben, azaz a tömeg differenciált megformálása nélkül.

40. §78 Társasházas területen:

a) utólagos erkély, loggia beépítés, nyílászáró csere az épület egészére vonatkozó egységes felújítási koncepció nélkül nem lehetséges,

b) épületek színezése egy önálló lakótelepi/lakóparki egységen, vagy azonos jellegű épületcsoporton belül egységes színezési koncepció nélkül nem lehetséges.

41. § Üdülő területen:

a)79 a részlegesen beépített, karakter szempontjából formálódó területen a lapostetős kialakítás is megengedett,

b)80 ha a tervezett beépítés meghaladja a bruttó 140 m2-t, az épület nem alakítható ki egy tömegben, azaz a tömeg differenciált megformálása nélkül.

41/A. §81 Vegyes területen a Belvárossal szomszédos területeken építmények, épületek elhelyezése a tájképi adottságok figyelembevétele, azaz a táji környezetbe való illeszkedés, valamint a meghatározó belvárosi épített környezethez való idomulás biztosítása nélkül nem lehetséges.

41/B. §82 Rekreációs területen:

a) építmények, épületek elhelyezése a tájképi adottságok figyelembevétele, azaz a táji környezetbe való illeszkedés biztosítása nélkül nem lehetséges,

b) az építési telkek természetes zöldfelületeinek kialakítása háromszintes növényállomány létesítése nélkül nem lehetséges.

41/C. §83 (1) Duna-meder területén úszóművek, vízi létesítmények kialakítása nem lehetséges

a) a védett tájképi, városképi jelleghez való illeszkedés biztosítása nélkül,

b) természetestől eltérő anyaghasználattal,

c) a környezetéből kirívó, harsány színezéssel.

(2) A Duna-part Belvárosi szakaszán kikötők, úszóművek kialakításakor tilos a természetes anyaghasználattól (fa, fém) eltérő anyagválasztás. A fehér, földszínekkel tört fehér, a szürke és a fa természetes színárnyalataitól eltérő, harsány színezés választása nem megengedett.

42. § A 11-es út melletti vegyes területen új épület építése esetén a zártsorú, utcafronti térfalas beépítés karakterének erősítése érdekében az előkertes kialakítás nem megengedett. Az utcaképbe nem illeszkedő tömegű épület nem helyezhető el.

15. Hirdető-berendezésekre vonatkozó általános településképi előírások

43. § (1)84 Közterületről két- vagy több oldalról látható hirdető-berendezés egyik közterületről látható oldalát sem lehetséges hirdetőfelülettől eltérő módon kialakítani.

(2) Hirdető-berendezés építményre, kerítésre, támfalra, illetve egyéb tartószerkezetre szerelt (rögzített vagy feszített) megoldástól eltérően nem helyezhető el.

(3) Hirdető-berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el.

(4)85 Épület falán, kerítésén, kerítéskapuján, támfalán, valamint az épület telkén álló bármely tartószerkezeten hirdető-berendezést elhelyezni, áthelyezni, átalakítani, illetve bővíteni az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül nem lehet.

(5)86 A hirdető-berendezés nem lehet a meglévő épített és természetes környezetből kirívó, a településképbe nem illeszkedő. A hirdető-berendezés részben sem takarhatja a homlokzat nyílászáróját, díszítő elemeit, tagozatát, párkányzatát.

(6)87 Az épületen, építményen elhelyezkedő hirdető-berendezésnek illeszkednie kell az épület, építmény karakteréhez, színéhez, arányrendszeréhez. Spaletta belső oldalán elhelyezett hirdetéseknek illeszkedniük kell a spaletta osztásához, tagolásához.

(7)88 A hirdető-berendezés tulajdonosa nem hanyagolhatja el a rendszeres karbantartást, valamint arról való gondoskodást, hogy a hirdető-berendezés ne okozzon kárt az épületben, építményben, melyen elhelyezték, továbbá annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza. A kirakatban elhelyezett hirdető-berendezések esetében is kötelező a karbantartás, esztétikus megjelenés követelményeit figyelembe venni.

(8)89 Hirdető-berendezésen kizárólag a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlan önálló rendeltetési egységeiben folytatott tevékenység (pl. kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenység) tartalmának megfelelő hirdetés helyezhető el.

(9) A hirdető-berendezés tulajdonosának tilos a hirdető-berendezést fenntartani, amennyiben a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlanban megszűnik az a tevékenység, melyhez a hirdető-berendezés közvetlenül kapcsolódott.

(10) Ingatlanonként, illetve amennyiben az ingatlanban több önálló rendeltetési egység van (gazdasági vállalkozás, lakás), önálló rendeltetési egységenként az alábbiak helyezhetők el:

a) egy legfeljebb 1 m2 felületnagyságú hirdető-berendezés, mely legfeljebb 1 m2 felületnagyságú térbeli vagy festett betűkből álló felirat is lehet, továbbá egy legfeljebb 40x60 cm méretű hirdető-berendezés,

b) egy cégér, és

c) egy legfeljebb 70x100 cm méretű ideiglenes vagy időszakos jellegű hirdetés (pl. ELADÓ tábla, garázsvásár, akciók).

(11)90 Üzlethelyiség kirakat üvegfelületének legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára, melynek nyílászárónként kell teljesülnie.

(12)91 Kizárólag olyan hirdető-berendezés helyezhető el, melynek anyag és színhasználata a településképi követelményeket és a városképi illeszkedést figyelembe veszi. Az épület homlokzatán kizárólag olyan cégtáblát, cégért lehet elhelyezni, amely szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(13)92 Portál, árubemutató szekrény kialakítása kizárólag az épület architektúrájához alkalmazkodóan, az épület-homlokzat arányaihoz, ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedően alakítható ki.

(14)93 Termékről, ételről, emberről vagy arcról készült fényképfelvétel, vagy azt idéző fotorealisztikus grafika nem jeleníthető meg állandó hirdető-berendezésen.

(15)94 Épületen, portálban, ablakban, kerítésen nem létesíthető villogó hirdető-berendezés, díszvilágítás, mozgó digitális felület, fényújság, elektronikus képernyő, kivéve a karácsonyi ünnepi időszakos díszvilágítást. Épületek homlokzatára reklám nem vetíthető.

(16)95 A karácsonyi ünnepi időszakos díszvilágítás (pl.: építményekre, épületek homlokzati kontúrjára elhelyezett megvilágítás és díszvilágítás) csak a karácsonyi ünnepek előtt november 25-től az ünnepet követő január 15-ig lehetséges.

(17)96 Levegővel, gázzal feltöltött reklámfigura nem helyezhető el.

16. Belváros történelmi mag, peremrészek karakterű területek hirdető-berendezéseire vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A 43. § (10) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett hirdető-berendezések nem haladhatják meg a hirdető-berendezések helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének az 5%-át.

(2) Azon épületek esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3)97 Kizárólag cégér vagy címtábla helyezhető el világító felülettel, vagy megvilágítva, mely csak derengő fényes, állandó, meleg fénnyel megvilágított lehet. Villogó, futófényes, változó színű vagy fényintenzitású világító berendezés, illetve megvilágítás nem alkalmazható.

(4)98

(5)99 Adventi időszakban az ünneppel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított ideiglenes hirdető-berendezés, hirdetés (pl. figura, makett, ünnepi szimbólum) építményre, homlokzatra helyezése, és az épület ünneppel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentési eljárás nélkül történhet.

(6)100 Az épületekre helyezett hirdetőtáblák és vitrinek, cégtáblák, cégérek, falra festett feliratok, és üzletportálok kizárólag egyedi tervezéssel létesíthetőek, sorozatgyártású, típus elemek nem alkalmazhatóak. Méretük, formájuk, elhelyezésük az épület karakterétől elütő nem lehet.

(7)101 Hirdető-berendezés létesítése esetén kizárólag időtálló, nemes anyagból (pl. kő, márvány, fém, réz, kovácsoltvas, üveg, fa, kerámia) készült kivitel alkalmazható. Festett hirdető-berendezés kézzel festett kivitelben is készülhet. Nyomtatott, matricával ragasztott hirdető-berendezés elhelyezése nem lehetséges.

(8)102

(9)103 Molinóból készült hirdető-berendezés nem helyezhető el, kivéve a közérdekű molinót.

(10)104

17. Számozott utak menti területek hirdető-berendezéseire vonatkozó rendelkezések

45. § (1) A hirdető-berendezések összes felülete – a 43. § (10) bekezdés a) pontjától eltérően – elérheti a hirdető-berendezés helye szerinti épület homlokzatának 5 %-át. Kerítésen – a 43. § (10) bekezdés a) pontjának megfelelően – 1 m2 felületnagyságú hirdető-berendezésnél több nem helyezhető el.

(2) Azon ingatlanok esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3)105 Az ingatlan előkertjében egy legfeljebb 3 m magas totemoszlop helyezhető el, melyen az ingatlanban lévő önálló rendeltetési egységek saját tevékenységük népszerűsítésére jogosultak.

(4)106 A 4000 m2 feletti területen gazdasági tevékenységet végzők az ingatlan előkertjében egy darab, legfeljebb 4,5 m magas totemoszlopot és legfeljebb három darab reklámzászlót helyezhetnek el, melyen az ingatlanban lévő önálló rendeltetési egységek saját tevékenységük népszerűsítésére jogosultak. A reklámzászló magassága, mérete a környezetétől, valamint a városképtől elütő nem lehet.

(5)107

18. Gazdasági karakterű területek hirdető-berendezéseire vonatkozó rendelkezések

46. § (1) A hirdető-berendezés összes felülete – a 43. § (10) bekezdés a) pontjától eltérően – elérheti a hirdető-berendezés helye szerinti épület homlokzatának 10 %-át. Kerítésen - a 43. § (10) bekezdés a) pontjának megfelelően – 1 m2 felületnagyságú hirdető-berendezésnél több nem helyezhető el.

(2) Azon ingatlanok esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3)108 A 4000 m2 feletti területen gazdasági tevékenységet végzők, vagy egy ingatlanon legalább három önálló rendeltetési egységgel működők az ingatlan előkertjében egy darab, legfeljebb 6 m magas totemoszlopot és legfeljebb három darab reklámzászlót helyezhetnek el, melyen az ingatlanban lévő önálló rendeltetési egységek saját tevékenységük népszerűsítésére jogosultak. A reklámzászló magassága, mérete a környezetétől, valamint a városképtől elütő nem lehet.

(4)109

19. Rekreációs karakterű területek hirdető-berendezéseire vonatkozó rendelkezések

47. § (1) A hirdető-berendezések összes felülete – a 43. § (10) bekezdés a) pontjától eltérően – elérheti a reklámberendezés helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének 5 %-át.

(2) Sportpályát közvetlenül szegélyező palánk teljes felülete használható hirdető felületként.

20. A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények

48. § Ezen Alcím rendelkezéseit az 1., 2. és a 3. mellékletben meghatározott helyi védelem alá helyezett területre, az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre kell alkalmazni.

49. § (1) A helyi védett területek jellegzetes települési szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését, új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni. Telekalakítás során a kialakult telekstruktúrához és utca-vonalvezetéshez kell alkalmazkodni.

(2) Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(3) A területre jellemző hagyományos kerítés-, és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket, tetőfelépítményeket meg kell őrizni. A térfalat alkotó kerítéseket tömör, vagy tömör hatású kerítésként kell kialakítani.

(4) A támfalakat zöldhomlokzatként, kőburkolattal, vagy vakolt felülettel kell kialakítani. A kiselemes szerkezetű támfalak vakolásáról, vagy burkolásáról gondoskodni kell.

(5) Új építés esetén kizárólag az épülettel vagy a kerítéssel egybeépített nyitott-fedett tároló, vagy földszinti, a terephez igazodó támfalgarázs építhető.

(6) A közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani.

50. § Szamárhegy helyi területi védelemi karakterű területein új építés esetén a Szamárhegy hagyományos, utcafronti épületek és kerítések alkotta térfalas beépítéséhez kell igazodni, különös tekintettel az új épület tágabb környezetében lévő épületfalak és az átellenes oldali hézagok ritmusára.

21. A helyi építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

51. § Ezen Alcím rendelkezéseit az 1., 2. és 3. mellékletben meghatározott, Belváros Szamárhegy, valamint Belváros Bükkös patak és Kossuth Lajos utca menti helyi védett területen található épületekre, építményekre, építményrészekre, valamint a helyi védelem alá helyezett egyedi értékekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: helyi védett értéknek minősülő épület) kell alkalmazni.

52. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett épület homlokzatának részleges felújítása nem megengedett, kizárólag a teljes épületre kiterjedő felújítás végezhető.

(2) A helyi védett területen található egyedi védelemmel nem érintett épület utcával határos homlokzatának részleges felújítása nem megengedett.

(3)110 A helyi egyedi védelemmel érintett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukkal kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(4)111 A helyi egyedi védelemmel érintett épületek belső átalakítását – amennyiben az lehetséges – az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megvalósítani.

(5)112 A helyi egyedi védelemmel érintett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömeg- és tetőformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, vagy – a bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű – legkisebb kárt szenvedje. Az e bekezdés szerinti bővítésnek a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

(6) Az épületek felújítása, bővítése esetén a helyi védett értéknek minősülő épületrészt meg kell őrizni. A helyi egyedi védelemmel érintett épület felújításakor utólagos külső oldali hőszigetelés kizárólag vékony kivitelben alkalmazható, amely képes megőrizni a falfelület eredeti struktúráját, felületét, tagozatait és díszítő elemeit.

(7)113 Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése vagy tömegét érintő átalakítása során tilos a környező beépítés domináns elemeinek vízszintes és függőleges tagolásának, nyílászáró-kiosztásának figyelmen kívül hagyása. Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése vagy tömegét érintő átalakítása nem lehetséges a környező beépítés és az adott terület jellegzetes, építészeti értéket hordozó építészeti karakterének, valamint a tájképi látvány figyelmen kívül hagyása, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(8)114 Az épületek főtömegén a tetőzet hajlásszögét tilos 35 foknál kisebb, vagy 50 foknál nagyobb hajlásszöggel kialakítani. Az épületek főtömegén lapostető nem megengedett. Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma, aszimmetrikus nyeregtető nem alakítható ki.

(9)115 Tetőkiemelés, tetősík ablak nem alakítható ki a tetőzet utcafronthoz közelebb eső felületén. Tetősík ablakot több sorban nem lehet elhelyezni. A tetőn uralkodó jellegű, a tetőfelülethez képest jelentős méretű ökörszem ablak kialakítása nem megengedett.

(10) Helyi védett értéknek minősülő épület utcai homlokzatán szerelt kémény nem helyezhető el, új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem létesíthető.

(11)116 Tetőzet fölé nyúló kémény falazott, vagy körbeburkolt kialakítástól eltérően, szerelt jelleggel nem létesíthető.

(12)117 Tetőzeten, homlokzaton napelemet, napkollektort az épülethez közvetlenül kapcsolódó közterület(ek) utcaszintjéről látható módon nem lehet elhelyezni. Kilátópontokról nézve tilos a tetők dominanciájának látványbeli megbontása.

(13)118 Tetőzeten napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) nem alakítható ki a tetősíktól eltérő síkban, kiterjedése nem térhet el a szabályos négyzet vagy téglalap alakú felülettől. Az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcához közel esően nem helyezhető el.

(14) A magastetők tetőfedéséhez cserépfedés alkalmazható az égetett agyag sötétebb, vagy világosabb színárnyalatával, vagy ahhoz hasonló színezésű sík felületű agyagcserép használható. Nem alkalmazható

a) fényes felületű,

b) barna,

c) harsány színű piros,

d) összhatásában kirívóan tarka, vagy

e) nagyhullámú, nagyméretű cserép

tetőfedés.

(15) A főtömeget kiegészítő, alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken megengedett a matt, grafitszürke korcolt lemez alkalmazása.

53. § (1)119 A falfelületek felületképzését tilos természetes anyagtól (természetes kőtől, fától vagy vakolattól) eltérő módon készíteni. A falfelület felületképzése nem lehet 20%-nál nagyobb arányban fa anyagból.

(2)120 Természetes kőburkolat falfelületen történő megjelenése esetén elsősorban a helyre jellemző színű (homokszín) kő alkalmazandó. A csempeszerűen ragasztott vékony kőlap burkolatok, csiszolt, fényes felületű anyagok kialakítása nem megengedett.

(3)121 Az épületek homlokzatain tilos a területre jellemző tradicionális fal-nyílás arány figyelmen kívül hagyása. Az utcafronti, vagy rálátással rendelkező homlokzaton a homlokzat felületén uralkodó, nagyméretű nyílás nem helyezhető el.

(4)122 A helyi egyedi védelemmel érintett épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a helyi védett érték településképi megjelenését.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületen a nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója és a homlokzati falsíkhoz való viszonya nem módosítható. Kizárólag az eredetivel egyező anyagú és formájú nyílászáró helyezhető el.

(6) Az e §-ban foglaltaktól eltérő, de az épület egészéhez illeszkedő megoldás csak a homlokzat egészére kiterjedő, egységes nyílászáró-csere esetén alkalmazható.

(7)123 Helyi védett területen műanyag nyílászáró nem alkalmazható.

54. § (1) Az épületek homlokzatainak színezése során

a)124 a Szamárhegy helyi területi védelemmel érintett területein a fehér, tört fehér, föld színek világos pasztell árnyalatainak alkalmazásától eltérni nem lehetséges,

b) a Szamárhegy Bogdányi utcai szakaszán, valamint a Bükkös part és Kossuth Lajos utca menti helyi területi védelemmel érintett területeken megengedett a sárga, okker és terrakotta színek pasztell árnyalata.

(2)125 Közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során tilos olyan színt használni, amely nem illeszkedik harmonikusan a környező épületek, térfalak színezéséhez.

(3)126 Az épületek, térfalak színezése minimum a szomszédos épületek, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolható.

55. § (1)127 Épület, kerítés és térfal utcafronti szakaszán kialakítandó garázsbehajtót és kaput tilos a homlokzati síkra kihúzva, a fal keresztmetszetében előre pozícionálva elhelyezni, és az méretében, arányaiban, anyaghasználatában és színében nem lehet a homlokzat domináns eleme.

(2)128 Rálátással rendelkező tetőkön a vízelvezetés kialakítása látvány szempontjából nem lehet zavaró. Ereszcsatorna elhúzások látható módon nem alakíthatóak ki.

56. § (1) Helyi védett értéknek minősülő meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el.

(2)129 Helyi védett értéknek minősülő épület közterületre néző homlokzatán, valamint tetőzetén

a) hőszivattyú,

b) klíma berendezés kültéri egysége, szellőző,

c) parabola antenna, egyéb antenna, vagy

d) világítás kivételével egyéb műszaki, hírközlési berendezés,

e) művirág, műnövény, ide nem értve az adventi időszakban a karácsonyi díszítés nem helyezhető el.

(3) Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett épületen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el takartan.

57. § (1)130 Az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő, az épület megjelenéséhez nem illeszkedő műszaki berendezés és klímaberendezések kültéri egysége.

(2)131

(3) Kültéri klímaberendezés közterületről látható homlokzati felületeken nem helyezhető el az egész épületre egységesen tervezett takarás megoldása nélkül.

58. § (1) Közterületről két- vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak valamennyi, közterületről látható oldalát reklámfelületként kialakítva létesíthető.

(2) Hirdető-berendezés csak építményre, kerítésre, támfalra, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el. Hirdető-berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el.

(3)132 Épület falán, kerítésén, kerítéskapuján, támfalán, valamint az épület telkén álló bármely tartószerkezeten hirdető-berendezést elhelyezni, áthelyezni, átalakítani, illetve bővíteni csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet.

(4)133 A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.

(5)134 A hirdető-berendezés részben sem takarhatja a homlokzat nyílászáróját, díszítő elemeit, tagozatát, párkányzatát.

(6) Amennyiben a hirdető-berendezés épületen, építményen helyezkedik el, annak az épület, építmény karakteréhez, színéhez, arányrendszeréhez kell igazodnia.

(7) A hirdető-berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a hirdető-berendezés ne okozzon kárt az épületben, építményben, melyen elhelyezték, továbbá annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza. A kirakatban elhelyezett reklámok, reklámberendezések esetében is alkalmazni kell a jó karbantartás, esztétikus megjelenés követelményeit.

(8) Hirdető-berendezésen kizárólag a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlan önálló rendeltetési egységeiben folytatott tevékenységhez (pl. kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenység) közvetlenül kapcsolódó reklám helyezhető el.

(9)135 A hirdető-berendezés tulajdonosa haladéktalanul köteles a hirdető-berendezést eltávolítani és a homlokzatot eredeti állapotában helyreállítani, amennyiben a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlanban megszűnik az a tevékenység, melyhez a reklám közvetlenül kapcsolódott.

(10) Ingatlanonként, illetve amennyiben az ingatlanban több önálló rendeltetési egység van (gazdasági vállalkozás, lakás), önálló rendeltetési egységenként az alábbiak helyezhetők el:

a)136 egy, legfeljebb 1 m2 felületnagyságú hirdető-berendezés, mely legfeljebb 1 m2 felületnagyságú térbeli vagy festett betűkből álló felirat is lehet, továbbá egy, legfeljebb 40x60 cm méretű hirdető-berendezés, melyek összes felülete nem haladhatja meg a hirdető-berendezések helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének az 5%-át,

b) egy cégér, és

c) egy legfeljebb 70x100 cm méretű ideiglenes vagy időszakos jellegű hirdetés (pl. ELADÓ tábla, garázsvásár, akciók).

(11)137 Hirdető-berendezés felületét a hordozó szerkezettel együtt kell számítani, függetlenül a rá kihelyezett hirdetés nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló hirdető-berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg körbehatárolt idomainak felületét egybe kell számítani.

(12)138 Üzlethelyiség kirakat üvegfelületének legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára, melynek nyílászárónként kell teljesülnie. Nem helyezhető el olyan hirdető-berendezés, melynek anyag és színhasználata a településképi követelményeket és az illeszkedést nem veszi figyelembe.

(13) Nem lehet olyan cégtáblát, cégérszerű reklámtáblát vagy címtáblát az épület homlokzatán elhelyezni, mely nem illeszkedik szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(14) A portálok, árubemutató szekrények kialakításánál az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz, ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedő módon kell megvalósítani.

59. § (1) A 43. § (10) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett hirdető-berendezések nem haladhatják meg a hirdető-berendezések helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének az 5%-át.

(2) Azon épületek esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3) Kizárólag cégér vagy címtábla helyezhető el világító felülettel, vagy megvilágítva, mely csak derengő fényes, állandó, meleg fénnyel megvilágított lehet. Villogó, futófényes, változó színű vagy fényintenzitású világító berendezés, illetve megvilágítás nem alkalmazható. Fényfüzér, vonalszerű fényreklám kizárólag az adventi időszakban helyezhető el, a (2) bekezdés előírásainak betartásával.

(4)139 Adventi időszakban az ünneppel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított ideiglenes hirdető-berendezés (pl. figura, makett, ünnepi szimbólum) építményre, homlokzatra, helyezése, vagy az épület ünneppel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentési eljárás nélkül történhet.

(5) Épületre helyezett hirdetőtábla, vitrin, cégtábla, cégér, falra festett felirat, reklám és üzletportál minden esetben egyedi tervezésű lehet. Méretének, formájának, elhelyezésének az épület karakteréhez kell illeszkednie.

(6)140 Hirdető-berendezés időtálló, nemes anyagból készülhet (pl. kő, márvány, fém, réz, kovácsoltvas, üveg, fa, kerámia). Festett hirdető-berendezés kézzel festett kivitelben készülhet. Nyomtatott, matricával ragasztott hirdetés elhelyezése nem lehetséges.

(7)141 Termékről, ételről, emberről vagy arcról készült fényképfelvétel, vagy azt idéző fotorealisztikus grafika nem jeleníthető meg állandó hirdető-berendezésen.

(8) A kiselemes közterületi burkolaton kizárólag ideiglenes jellegű, eltávolítható matrica kivitelű hirdetmény helyezhető el, kizárólag közösségi, kulturális célzattal. A közterületi burkolat festése, festékkel történő lefújása tilos.

(9)142 Molinóból készült hirdető-berendezés nem helyezhető el, kivéve a közérdekű molinót.

(10)143

60. § (1) A zöldfelület kialakítása során a fás szárú növények telepítése a 8. melléklet 1. pontjában meghatározott ajánlott növényfajták figyelembevételével, a 8. melléklet 3. pont szerinti ültetési távolságokkal történhet.

(2) A területen, a zöldfelületek kialakítása során a 8. melléklet 2. pontjában meghatározott fajok telepítése nem megengedett.

(3) Fás szárú növények kiválasztása és telepítése során figyelembe kell venni a környezethez való illeszkedést, a közművek helyét és a közterület, valamint a környező épületek méreteit és arányait.

22. A helyi védett területen lévő sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

61. § (1) Védett építmény környezetében kizárólag a védett létesítménnyel harmonizáló, az adott kor stílusának megfelelő, vagy egyszerű és semleges kialakítású köztárgyak helyezhetők el.

(2) Védett építmények telkén, valamint az azokkal határos közterületeken járdaburkolatként aszfalt burkolat nem alkalmazható, a védett környezethez illeszkedő díszburkolat készítendő.

23. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak és egyéb műszaki berendezések elhelyezése

62. § (1) Azon településképi szempontból meghatározó területeken, ahol már meglévő légvezetékes, vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra áll rendelkezésre, ott annak felhasználásával létesíthető új villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat. Ennek hiányában csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető új villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlő hálózat.

(2) Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése

a) Belváros történelmi mag,

b) Belváros peremrészek,

c) Helyi területi védelem

településképi szempontból meghatározó területén csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Településképi szempontból meghatározó területen új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(4)144 Egyéb területen villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei nem létesülhetnek természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal. Egyéb területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4a)145 Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni.

(5) Szentendre területén forrásfoglalást, vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, önálló épületként tervezett kazánházakat, hintőanyagtárolókat, közműpótló műtárgyakat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva, takartan, vagy a közterületről nem látható módon kell elhelyezni.

(6) A (5) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékeket – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan kell elhelyezni.

(7) A (5)-(6) bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, valamint cseréje során is alkalmazni kell.

63. § (1)146 Gáznyomás-szabályozó, mérőóra a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, álcázott megoldással, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.

(1a)147 Hőszivattyú vagy klímaberendezés kültéri egysége épülettől különálló elhelyezése csak közterületről nem látható módon történhet.

(2) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.

(3)148 Hírközlési építmény, önálló antennatartó szerkezet a SZÉSZ rendelkezései szerint helyezhető el, településkép szempontjából meghatározó területeken kizárólag álcázott módon, vagy meglévő építménybe helyezve létesíthető.

(4) Egyéb területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (pl. kilátó) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

(5) Energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a már meglévő, ilyen célra kialakított építményeket, műtárgyakat kell igénybe venni.

(6) Az épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, valamint a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

63/A. §149 A Belváros teljes területén járdaburkolatként kizárólag hagyományos kiselemes burkolat (pld. bazalt kockakő, trachit, patakkő) vagy ehhez illeszkedő díszburkolat alkalmazható. Kiselemes beton burkolat, térkő nem alkalmazható.

24. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények hatálya

64. § (1) E rendelet hatálya Szentendre közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.

(2) A reklámhordozókra vonatkozó rendelkezések személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki Szentendrén az (1) bekezdésben meghatározott helyen reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

25. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

65. § Szentendre közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

66. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2)150

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) Közérdekű molinótól, utasvárótól, kioszktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7)151 A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés függőleges szegélyező felülete kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

26. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

67. § (1) Reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése Szentendre településszerkezeti tervében meghatározott területfelhasználási kategóriák szerint kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges

a) a közterületeken,

b) a köztulajdonban álló ingatlanon a beépítésre szánt területeken belül

ba) a vegyes (településközponti és intézményi)

bb) és a lakó (nagyvárosias és kisvárosias) területeken.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó köztulajdonban álló ingatlanokon reklámot közzétenni, reklámhordozót vagy reklámhordozó berendezést kizárólag a Kr. rendelkezései, valamint e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(3) Magánterületeken reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordózót tartó berendezések elhelyezése a vasútállomások és buszpályaudvarok területét kivéve nem megengedett.

(4)152

27. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

68. § (1) E rendelet 67. § (3) szerint meghatározott magánterületen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) E rendelet 67. § (3) szerint meghatározott magánterületen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4)153 A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható.

28. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

69. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a)154 az önkormányzat működési körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f)155 útbaigazító, tájékozódást segítő információk.

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(4) A más célú berendezés, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés reklámcélra nem használható.

29. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

70. § (1) Szentendre közterületein nem helyezhető el:

a)156 a szolgáltatás igénybevételére invitáló vagy terméket reklámozó mobil hirdető-eszköz (pl. megállító tábla, bábu, áru, ételt vagy terméket megjelenítő tárgy), kivéve a vendéglátóhelyek, teraszok bejáratánál elhelyezett étlaptartó vitrint és közterület használati engedéllyel elhelyezett étlaptartó állványt,

b)157 plakátragasztásra szolgáló reklámberendezés.

(2) A Belváros kiselemes közterületi burkolatán kizárólag ideiglenes jellegű, eltávolítható matrica kivitelű reklám helyezhető el, kizárólag közösségi, kulturális célzattal. A közterületi burkolat festése, festékkel történő lefújása tilos.

(3) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Szentendre Város Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

30. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

71. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

31. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

72. § (1) Építési reklámháló kihelyezése csak az építkezés, felújítás idejére engedélyezhető.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területeken, valamint a Belváros MJT és MK területén a romos, felújításra váró épületek homlokzatai elé építési reklámháló elhelyezése lehetséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti felületen a felújítandó épület homlokzata, látványterve helyezhető el, legfeljebb az épület saját rendeltetését megjelenítve, melyhez ki kell kérni a főépítész véleményét.

(4) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

IV. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

32. A Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció esetei

73. § (1)158 A településképi rendelet tartalmával, a településképi kötelezések értelmezésével kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kezdeményezhet.

(2)159 A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(3) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott – munkaközi tervdokumentációt kell készítenie.

(4)160 A munkaközi tervdokumentációnak a megértéshez és az elbírálhatósághoz szükséges mértékben az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) helyszínrajzot, beépítési mutatókat igazoló idomterveket és számítást,

b) szintenkénti alaprajzokat,

c) metszeteket a megértéshez szükséges darabszámban,

d) homlokzatokat szín- és anyagmegjelöléssel,

e) homlokzati színtervet,

f) a tervezett állapotról tömegvázlatot vagy látványtervet,

g) épületmagasságszámítást,

h) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának színes fotódokumentációját.

(5) A munkaközi dokumentációt a tervezőnek

a)161 a terv digitális feldolgozása esetén – elektronikus úton, pdf formátumban – a szakmai konzultációt megelőzően meg kell küldenie, vagy

b) a terv papír alapú feldolgozása esetén a szakmai konzultáció során azt be kell mutatnia

a főépítésznek.

74. § (1) Az alábbi építési tevékenység esetén – függetlenül attól, hogy a tevékenység építési engedély alapján vagy anélkül végezhető – kötelező legalább egy szakmai konzultáció lefolytatása:

a) a helyi védelem bármely fajtája alá vont területen, valamint MK és MJT esetén új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése, valamint közterületről látható homlokzatának átalakítása,

b) a 4. mellékletben meghatározott, településképi szempontból vizsgálandó területen új épület elhelyezése, valamint meglévő épület közterületről látható bővítése, homlokzatot is érintő átalakítása,

c) a településképi szempontból meghatározó területeken, az 5. melléklet szerinti, valamint a 6. melléklet szerinti településképi szempontból vizsgálandó építési esetekben új épület elhelyezése, valamint meglévő épület közterületről látható bővítése, homlokzatot is érintő átalakítása,

d) helyi egyedi védelemmel érintett épületet, valamint építményt érintő bármely építési tevékenység,

e) újonnan beépülő (nem kialakult) lakóterületeken új fő rendeltetésű épület elhelyezése,

f) egyedi műemléki védelem alatt álló építményeken történő hirdető-berendezés, információs vagy más célú berendezések elhelyezéséhez szükséges örökségvédelmi bejelentési, vagy egyéb, reklámelhelyezéssel összefüggő örökségvédelmi engedélyezési eljárás során történő megkeresés

esetén.

(2)162 Az (1) bekezdésben felsorolt területeken kívüli épületet, építményt érintő bármely építési tevékenység esetén a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lehetősége biztosított.

(3)163 A kötelező szakmai konzultáció a megvalósítást támogató tervtanácsi konzultációs véleménnyel kiváltható. Ebben az esetben a tervtanácsi vélemény a konzultációról készítendő emlékeztetőt is pótolja.

75. § (1) A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.

(2)164 Az egyes telkek beépítésének feltételeire, ezen belül kiemelten a városépítészeti és városképi illeszkedés követelményeire – a védett, valamint településképi szempontból meghatározó területeken a telekalakításra jelen rendelet, valamint az adott területre vonatkozó szabályozási terv előírásainak keretei között, a helyszín adottságait figyelembe véve – településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében a főépítész tesz javaslatot.

(3)165 A jellemzően vegyes beépítésű, valamint átalakuló területen – a helyszín adottságait figyelembe véve – az illeszkedés egyes elemeire a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében egymástól eltérő feltételeket tartalmazó, alternatív javaslatok is adhatóak.

(4) A helyi védelemmel, valamint MK és MJT védelemmel érintett építményt érintő építési munka esetén a főépítész szakmai javaslatot tehet, valamint tájékoztatást ad:

a) a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakításáról,

b) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezéséről,

c) a portálok kialakításáról,

d) a homlokzatképzésről és -színezésről,

e) a felhasználható anyagok köréről,

f) a beavatkozással kapcsolatos, a helyi védett értékek vagy védett építmények rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételekről és követelményekről.

(5)166 A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

b) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,

c) a településképi illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, irányadó szabályozási elemektől eltérő tervezői megoldások egyeztetésére,

d) a településképi eljárásokkal összefüggő tartalmi és eljárási szabályokkal kapcsolatos tájékoztatásra.

(6)167 A településképi véleményezési, vagy a településképi bejelentési eljárás kiváltja a kötelező szakmai konzultációt, de az előzetes településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációs lehetőség ezen esetekben is biztosított.

33. A szakmai konzultáció eljárási rendelkezései

76. § (1)168 A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a konzultáció felelőse – a konzultáción kijelölt személy – emlékeztetőt készít, melyet a főépítész ellenjegyez és papíron, vagy pdf formátumban megküld a kérelmezőnek, melyhez csatolja a véleményezett munkaközi tervet. Az emlékeztetőben foglaltakat a további eljárás során figyelembe kell venni.

(2)169 Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a főépítész egyértelmű állásfoglalását arról, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e az e rendeletben meghatározott településképi követelményeknek, továbbá nem eredményezi-e a helyi védett érték vagy védett építmény károsodást.

(3) Építési engedélyhez kötött, a helyi védelem bármely kategóriája alá vont épületet érintő beavatkozás esetén a szakmai konzultáció emlékeztetőjét az e rendeletben előírt tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációhoz kell csatolni.

77. § (1)170 A szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális, nyomtatott példányára szöveges, vagy rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat a 76. § szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.

(2)171 Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, akkor a terviratok között a 76. § szerinti emlékeztetőt és az ahhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(3)172 A településkép-védelmi tájékoztatásokról és szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.

34.173 Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek, a dokumentáció tartalmi követelményei

78. § (1)174 A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Tkr. 26/B. §-ában foglaltak figyelembevételével

a) a 7. mellékletben meghatározott építési tevékenységek esetében,

b)175 az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) esetén a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan,

c)176 hirdetőberendezés elhelyezése, a meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

ca) a településképi szempontból vizsgálandó területen, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan valamennyi hirdetőberendezés építése, a meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

cb) az a) pont alá nem tartozó területen hirdetőberendezés építése, a meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén, amennyiben a reklámfelület mérete meghaladja az 1,0 m2-t, vagy a 43. § (10) bekezdésében foglaltakat.

d)177 reklámok és reklámhordozók elhelyezése, a meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetében a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan.

(2)178

(3)179

(4) A településképi bejelentéshez csatolt dokumentáció – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:

a) a 7. melléklet szerinti bármely építési munka esetében

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac) alaprajzot,

ad)180 valamennyi homlokzati rajzot, színtervet vagy látványtervet, fotómontázst (szükség szerint),

ae) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, valamint

af) közterületen elhelyezendő építmények esetén az aa)-ae) alpontokban előírtakon túl helyszínrajzot a térfalakkal bezárt szélességben, legalább az érintett közterület utcákkal határolt hosszússágában, melyen feltüntetendőek a közterületen elhelyezendő építmény környezetében lévő épületek bejáratai, a közterületen már meglévő műtárgyak, köztárgyak, növényzet, a díszvilágító és hirdető-berendezések helye, gyalogos és kerékpáros út nyomvonalai, valamint a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító- és hirdető-berendezések tervezett kialakítása is,

b)181 rendeltetésváltozás esetén

ba)182 műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetés SZÉSZ vonatkozó előírásainak való megfelelőségét, megfelelő területhasználat, valamint technológia jellemzőit, a rendeltetésváltozás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, a gépjármű elhelyezés ábrázolásával,

bc) alaprajzot, valamint

bd) a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatása esetén, az azokat bemutató látványtervet, fotómontázst,

be) metszeteket a megértéshez szükséges számban,

bf) gépjármű elhelyezési mérleget,

bg) társasházi közgyűlési határozatot a közös tulajdont érintő beavatkozás és a tervezett rendeltetéstől eltérő használati mód megváltoztatása esetén,

bh) rendeltetésszám növekedéssel járó rendeltetésváltozás esetén a SZÉSZ rendeltetések számára vonatkozó előírásainak való megfelelőség igazolását.

c)183 hirdetőberendezés vagy reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetében

ca) településképi követelmények teljesítését igazoló műleírást és számítást,

cb) helyszínrajzot,

cc) a hirdető-berendezés vagy a reklám és a reklámhordozó elhelyezésének, valamint rögzítésének műszaki megoldását,

cd) látványtervet vagy fotómontázst, önálló fényforrással rendelkező vagy megvilágított hirdető-berendezés vagy reklám és reklámhordozó esetén éjszakai utcaképet,

ce) nézetrajzot, homlokzati rajzot,

cf) a hirdető-berendezés vagy a reklám és a reklámhordozó méretezett színtervét,

cg) annak igazolását, hogy a bejelentő gazdasági tevékenységét a kérelemmel érintett ingatlanon végzi,

ch) az ingatlan tulajdonosának a hozzájárulását.

d)184

(5)185 Amennyiben a bejelentés az (1) a)-d) pontok közül többre is kiterjed, a dokumentációnak a (4) bekezdésben meghatározott, a bejelentés tárgyának megfelelő valamennyi munkarészt tartalmaznia kell.

(6)186 A bejelentéshez a város honlapjáról letölthető adatlapot, és a (4) bekezdés szerinti, építészeti-műszaki tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített dokumentációt – papír alapú kérelem esetén két példányban - kell mellékelni. Magánszemélyek papír alapon, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezettek pedig elektronikusan nyújthatják be kérelmüket.

35. A településképi bejelentési eljárás eljárási rendelkezései

79. § (1)187 A polgármester – szükség esetén a főépítész szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat vizsgálja, és hozza meg a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség alapján a határozatát:

a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

b) a településképi követelmények teljesülése,

c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,

d)188 méretbeli, rendeltetési egységek számának való megfelelőség,

e)189 területfelhasználás, SZÉSZ-ben meghatározott övezet szerinti rendeltetés megfelelősége.

(2)190 A polgármester a Tkr. 26/C. § a) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltozás, hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezés tudomásul vételéről - feltétel meghatározásával vagy anélkül - határozatot hoz, amely alapján a bejelentett tevékenység megkezdhető.

(3)191 Településképi bejelentési eljárásban helyszíni szemlét tartani nem kötelező, a bejelentéshez benyújtott tervdokumentáció tartalmának a valósággal való egyezőségéért a bejelentő, az építtető és a tervező egyetemlegesen felel.

(4)192 A településképi bejelentési eljárásban hiánypótló felhívás kiadására nem kerül sor. Amennyiben a kérelem és melléklete nem felel meg jelen rendeletben és a Tkr-ben meghatározott követelményeknek, a Polgármester megszünteti az eljárást.

(5)193 A bejelentő a bejelentési eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban – a bejelentés benyújtása előtt – településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérhet.

(6)194 A bejelentett tevékenységet – a határozatban foglaltaknak megfelelően – építési tevékenység és rendeltetésváltozás esetén legfeljebb 1 éven belül, hirdető- vagy és reklámhordozó elhelyezés esetén legfeljebb 6 hónapon belül meg kell kezdeni. A határidő lejártát követően a bejelentett tevékenység megkezdéséhez új bejelentést kell tenni.

(7)195 A polgármester a Tkr. 26/C. § b) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenységet, rendeltetésváltozást és hirdetőberendezés vagy reklám vagy reklámhordozó elhelyezést határozatban megtiltja.

36. Településképi véleményhez kötött engedélyezési eljárások

80. § (1) A polgármester a Tkr. 26. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével településképi véleményezési eljárást folytat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2) Településképi szempontból vizsgálandó terület:

a) a 4. mellékletben megjelölt kiemelt közterület és környezete,

aa) 11. számú főút és közterületei, valamint az útvonal mentén az utcaképet alkotó, a közterületre néző épületek, építmények homlokzatai,

ab) a 4. mellékletben megjelölt Bükkös patak vonala és kapcsolódó közterületei, parkjai (Kálvária tér, Művész tér) valamint ezek mentén az utcaképet alkotó, a közterületre néző épületek, építmények homlokzatai,

b) az 1., 2. és 4. mellékletben meghatározott területek

ba) NATURA 2000 SCI terület,

bb) NATURA 2000 SPA terület,

bc) nemzeti park területe,

bd) nemzeti park fokozottan védett területe,

be) országos jelentőségű természetvédelmi terület,

bf) helyi jelentőségű természetvédelmi terület,

bg) országos ökológiai hálózat magterülete,

bh) országos ökológiai hálózat folyosó területe,

bi) ex lege védett földvár,

bj) ex lege védett forrás,

bk) ex lege védett/ fokozottan védett barlang,

bl) ex lege védett/ fokozottan védett barlang védőterülete,

bm) egyéb vizsgálandó terület (Belváros teljes területe, Izbég ófalu, Izbég alsó, Duna menti rekreációs területek, Felső-Boldogtanya kertvárosias lakóterülete),

bn) műemléki környezet határa,

bo) műemléki jelentőségű terület határa,

bp) helyi területi védelem határa,

bq) egyedi helyi védelem alatt álló épület, építészeti érték.

(3)196 Jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni meglévő és új építményekre vonatkozó

a) építési;

b) módosított építési;

c) fennmaradási;

d) összevont

engedélyezési eljárásokat megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott településképi szempontból vizsgálandó területen.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások esetén a településképi szempontból vizsgálandó területen kívül is településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni, amennyiben

a) az építési tevékenységgel érintett épület, építmény mérete vagy darabszáma meghaladja az 5. melléklet táblázata bármely oszlopában szereplő értéket,

b) 6. melléklet szerinti, településképi szempontból vizsgálandó építési esetekben,

c) Szentendre egész területén a Szentendre Város Önkormányzata saját, valamint cégei és társszervezetei beruházásában készülő valamennyi épület építése, bővítése, átalakítása esetén,

d) építési engedély köteles reklámberendezés elhelyezése esetén.

(5) Nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni az építési tevékenység engedélyezését javasló településképi véleménnyel rendelkező, az elfogadotthoz képest homlokzati- és tömegváltozást nem eredményező módosított építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárásban.

37. A településképi véleményezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmi követelményei

81. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki terv az alábbi munkarészeket tartalmazza:

a) műszaki leírás,

b) fotódokumentáció a tervezési területről,

c) tető-felülnézeti helyszínrajz

ca) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá

cb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának

ábrázolásával,

d) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,

e) metszet a megértéshez szükséges mértékben,

f)197 valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetőberendezések helye,

g) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, valamint

h) látványterv vagy modellfotó legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel.

(2)198 Kérelmező a településképi vélemény iránti kérelmet a városi honlapról letölthető adatlappal, és az (1) bekezdés szerinti dokumentáció két példányával papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészet-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

38. A településképi véleményezés részletes szempontjai

82. § (1) A településképi véleményezési eljárásban a véleményezés részletes szempontjai:

a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

b) a településképi követelményeknek való megfelelőség,

c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,

d) a magassági megfelelőség, és

e) a beépítés környezeti illeszkedése, továbbá a természetvédelem, a rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelőség.

(2) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)199 a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő hirdetőberendezés elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz, és

f) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e.

(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó, hogy

a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés milyen módon befolyásolja a közterület használatát,

b) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

c) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, és

e) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásra.

39. A településképi véleményezési eljárás eljárási rendelkezései

83. § (1) A polgármester a véleményét

a)200 az építési engedélyezési eljárás, fennmaradási és egyben továbbépítési engedélyezési eljárás és összevont engedélyezési eljárás esetén a Tervtanács,

b) minden más esetben a városi főépítész

a 82. § szerinti szempontok alapján kialakított szakmai álláspontjára alapozva, a vonatkozó jogszabályok alapján alakítja ki.

(2) Amennyiben a Tervtanács szakmai álláspontját akadályoztatása vagy határozatképtelensége miatt a polgármester (vagy ezzel a feladattal megbízott Főépítész) által megjelölt határidőben nem tudja kialakítani, a Polgármester településképi véleményét a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a tervezési terület, valamint az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy a főépítész kezdeményezheti az építészeti-műszaki tervdokumentáció Tervtanácsi véleményezését.

(4) A településképi véleményezési eljárás előtt előzetes főépítészi konzultációra, valamint tervtanácsi konzultációra van lehetőség, amely során a kérelmező tájékozódhat a véleményezés tárgyának elbírálási szempontjairól, valamint a véleményezési dokumentáció munkarészeire vonatkozó tartalmáról.

84. § A településképi vélemény hatályát veszti, ha annak kiadásától számított 6 hónapon belül a véleménnyel kapcsolatban engedélyezési kérelem az I. fokú építéshatósághoz nem kerül benyújtásra.

40. Településképi kötelezés

85. § (1)201 A polgármester folyamatosan ellenőrzi a helyi védett értékek és területek, valamint a településképi szempontból vizsgálandó területek állapotát, és amennyiben településképi követelmény megsértését észleli, hivatalból településképi kötelezési eljárást folytathat le.

(2) A polgármester az alábbi esetekben folytathat le településképi kötelezési eljárást hivatalból vagy kérelemre:

a) településképi követelmények megszegése esetén,

b) településképi véleményben foglalt feltétel megszegése esetén,

c)202 településképi bejelentés tudomásulvétele nélkül, vagy a tudomásulvétel megtagadása ellenére folytatott településképi bejelentéshez kötött tevékenységek esetén,

d)203 településképi bejelentés tudomásulvételétől eltérő megvalósítás esetén,

e)204 rendeltetésváltoztatás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltak vagy a településrendezési illeszkedés követelményeinek megszegése esetén.

(3)205 A polgármester a településképi kötelezésben határidő kitűzésével kötelezi az ingatlan tulajdonosát a településképi követelményeknek nem megfelelő állapot megszüntetésére, rendeltetésváltoztatás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítésére, és ezzel egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(4)206

41. Településkép-védelmi bírság207

86. § (1)208 A településkép-védelmi bírság legkisebb összege természetes személyek esetén 100.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 150.000 forint, legmagasabb összege természetes személyek esetén 200.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000 forint.

(2)209 A településkép-védelmi bírság megfizetésének határideje a határozat véglegessé válásától számított 30 nap, mely kérelemre legfeljebb egyszer 30 nappal meghosszabbítható.

(3)210 A településkép-védelmi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, a kötelezett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait.

(4)211

(5)212 Ha valamely kötelezettel szemben a kötelezés keltét megelőző 3 naptári évben már szabtak ki településkép-védelmi bírságot, akkor az (1) bekezdésben meghatározott maximális összegű településkép-védelmi bírságot kell kiszabni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

87. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

88. § E törvény 13. § (2) bekezdés c) pontjának rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni a hatálybalépéskor már helyi védelem alatt álló értékekre, amennyiben a 13. § (2) bekezdés c) pontja szerinti iratok rendelkezésre állnak.

89. § (1) Hatályát veszti:

a) a plakátok, falragaszok, valamint a reklámhordozók elhelyezésének szabályairól szóló 19/2005. (V.19.) Önk. sz. rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 41/2005. (XI.18.) Önk. számú rendelet, 12/2006. (III.14.) Önk. számú rendelet, 29/2007. (VI.29.) Önk. számú rendelet, 43/2007. (IX.20.) Önk. számú rendelet, 22/2008. (VI.23.) Önk. számú rendelet, valamint a 23/2012. (IV.20.) önkormányzati rendelet;

b) a településképi véleményezési eljárásról 10/2013. (V.14.) önkormányzati rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 10/2014. (II.18.) önkormányzati rendelet;

c) a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 11/2013. (V.14.) önkormányzati rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 50/2013. (XII.16.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet

1. 1. § (1) bekezdésében az „épített vagy”, „építészeti,”, „művészeti,”, „ipartörténeti,”, „épület, építmény, épületrész, épületegyüttes, utcakép, homlokzat, utca vonalvezetése,” és a „kilátás, településsziluett, szobor, emlékmű,” szövegrész,

2. 1. § (2) bekezdése,

3. 2. § (1) bekezdésében a „ , valamint egyes építményeire, ezek részleteire” szövegrész,

4. 2. § (2) bekezdésében „az épített vagy” szövegrész és az a) pont,

5. 2. § (3) bekezdésében az „épület, épületrész (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.) építmény, műalkotás,”,

6. 4. § (5) bekezdésében az „építészeti értéket a városi főépítész, a” szövegrész,

7. 4. § (6) bekezdésében „az építésügy,” és „az épített érték esetén az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt”,

8. 4. § (7) bekezdésében az „és építészeti”,

9. 5. § (1) bekezdésében az „építményt,” szövegrész,

10. 5. § (2) bekezdésében „ , illetve építményre” szövegrész,

11. 6. § alcímében az „épületek,” szövegrész,

12. 6. § (2) bekezdésében az „építészeti” szövegrész,

14. 7. § (2) bekezdésében az „épület, építmény,” szövegrész,

15. 7. § (3) bekezdésében a „védett építészeti értékek állapotát az Építéshatósági Irodának, a” szövegrész,

16. 7. § (5) bekezdése,

17. 8. § alcíme és a 8. §,

18. 10. § (1) bekezdésében az „és építészeti” szövegrész,

19. 10. § (2) bekezdésében az „és építészeti” szövegrész,

20. 11. § (5) bekezdése,

21. 1. melléklet A. pontja.

1. melléklet

1. TERÜLETI VÉDELEM

1.1. Szamárhegy területe:
Határai: Dézsma utca, Dodola utca, Iskola utca, Arzén utca, Temető, Malom utca, Bogdányi
utca
Leírás: A Szamárhegy közvetlenül kapcsolódik a műemléki jelentőségű területhez és a városszerkezeti és városképi jelentőségű területhez. Utcahálózata, beépítési módja még megőrizte Szentendre korábbi hangulatát, építészeti és városképi megjelenését.
A jelzett terület a belváros északi részének egyedülálló építészeti karakterét őrzi a XVIII. sz.-ban kialakult, a szőlőtermesztéshez kapcsolódó pincerendszerével. A város történeti hagyományának továbbélése érdekében megőrzendő.

1.2. Belváros déli része:
- Kossuth Lajos u.
- Kossuth Lajos u. - Kertész u. találkozása
- Kossuth Lajos u. - Kisfaludy u. találkozása
- Kossuth Lajos u. - Fürdő u. - Lövész u. - Római sánc u. találkozása
- Lövész u. nyugati térfala
- Bükköspart
Leírás: A fenti területen a történelmi várost karakteresen jellemző közterületi térfalak, utcaképi látványok, beépítési módok, beépítési vonalak megőrzendők.

1.3. Településszerkezet:
Leírás: A településszerkezet részben őrzi a római korban kialakult utcavezetés vonalát, amely a középkorban felvette a ma is meglévő végleges szerkezetét. A kisvárosi városszerkezet jellegzetes karakterét őrzi.

1.4. Dalmát utca utcakép:
HRSZ.: 2019, 2023, 2024, 2027, 2028, 2049, 2048
Leírás: A jelzett épületek a belváros északi szélének jellegzetes még megmaradt építészeti karakterét meghatározó elemei. A város történeti hagyományának továbbélése érdekében megőrzendők.

2. EGYEDI VÉDELEM

A

B

1

Hrsz.

Cím

2

697

Vasúti villasor 43.

3

718/1

Vasúti villasor 39.

4

724

Vasúti villasor 31.

5

741

Vasúti villasor 29.

6

735/2

Vitéz u. 1/a.

7

767/1

Vasúti villasor 25.

8

818

Attila u. 5.

9

845

Árpád u. 1.

10

927

Kossuth Lajos u. 30. kereskedőház

11

955

Fürdő u. 3.

12

956

Fürdő u. 1/a.

13

957

Fürdő u. 1/b.

14

976

Kossuth Lajos u. 12. lakóház és kőkeretes kapu

15

980

Kossuth L. u. 6.

16

986

Petőfi S. u. 2.

17

1058

Kossuth Lajos u. 13. lakóház

18

1062/1

Római sánc u.

19

1069

Római várkert 1.

20

1106

Kun u. 12.

21

1108

Kun u. 8.

22

394/3

Budai kereszt

23

1245/38

Fehér kereszt (Kálvária út)

24

1555/1

József A. u. 2.

25

1788

Kucsera kereszt

26

1815

Dunakorzó 16.

27

1832

Péter-Pál u. 5/b

28

1844

Dunakorzó 11/a

29

1853

Dunakorzó 10.

30

1867

Bercsényi u. 4.

31

1874

Bogdányi u. 11.

32

1879

Bogdányi u. 13.

33

1881

Bogdányi u. 15.

34

1884

Bem u. 2.

35

1923

Bogdányi u. 35.

36

1924

Bogdányi u. 37.

37

1925

Bogdányi u. 39. utcai ablakok

38

1943

Bogdányi u. 72. épület tömeg

39

1944

Bogdányi u. 70. épület tömeg

40

1976

Bartók B. út 13.

41

1987

Árpád u. 2/a

42

1988

Dézsma u. 2/a

43

1992

Dézsma u. 4.

44

2015

Bartók B. u. 26.

45

2053

Katolikus temető

46

2054

Evangélikus temető

47

2058

Református temető

48

2079

Martinovics u. 11.

49

2087

Szerb temető

50

2098

Iskola u. 4.

51

2131

Iskola u. 13.

52

2183

Szerb u. 7/a

53

2186

Szerb u. 7.

54

2198

Bogdányi u. 34/b

55

2205

Munkácsy M. u. 13. Duna felőli homlokzat

56

2232

Bartók B. u. 5.

57

2233/1

Bartók B. u. 3.

58

2233/2

Bartók B. u. 3.

59

2233/3

Bartók B. u. 3.

60

2243

Gőzhajó u. 5.

61

2245

Gőzhajó u. 7.

62

2246

Rab Ráby tér 7.

63

2248

Gőzhajó u. 9.

64

2251

Rab Ráby tér 3.

65

2255

Hunyadi u. 2.

66

2261

Pátriárka u. 5.

67

2273

Bogdányi u. 14.

68

2284

Alkotmány u. 1.

69

2285

Hunyadi u. 1.

70

2288/2

Alkotmány u. 7.

71

2292

Templomtéri templom keresztje

72

2293

Templom tér

73

2295

Templom tér, Alkotmány u. 14.

74

2297

Alkotmány u. 12.

75

2317

Rákóczi u. 2.

76

2325

Rákóczi u. 8.

77

2346

Dumtsa J. u. 3.

78

2354

Dumtsa J. u. 9.

79

2360

Kucsera F. u. 4/a.

80

2362

Péter-Pál templom keresztje

81

2369

Kucsera F. u. 5.

82

2387

Bükkös part 25/a.

83

2389

Kör u. 5. kőtábla

84

2406/1

Kanonok u. 2.

85

2406/2

Kucsera F. u. 1/a.

86

2418

Rákóczi u. 10.

87

2433

Rákóczi u. 16.

88

2435

Rákóczi u. 18.

89

2436

Rákóczi u. 20.

90

2441

Tiszteletes u. 4.

91

2571

Zene köz

92

2572

Szent István u. 5.

93

2866

Szentlászlói út 29.

94

2909

Fulco deák u. 16.

95

2931

Rákóczi F. u. 15.

96

2942/1

Toldi F. köz

97

2956

Sztaravodai úti kereszt

98

3010

Anna u. 22.

99

3019

Anna u. 3.

100

3047

Gellért u. 1.

101

3305

Szentlászlói út 125.

102

3306

Szentlászlói út 123.

103

3307

Szentlászlói út 121.

104

3312

Szentlászlói út 117.

105

3337

Szentlászlói út 81.

106

3732/4

Ady Endre út 6.

107

3734

Ábrányi villa

108

3684

Zsidó temető

109

4122

Körte u. 1.

110

4416/3

Ady Endre út 13.

111

4428/4

Orbán kereszt

112

7346

Cseresznyés út 160.

113

7505

Csóka u. 85.

114

7506

Csóka u. 87.

115

8634/4

Vörös kereszt (Kálvária út)

[1] Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

2. melléklet

Helyi és országos védelem alatt álló területek

3. melléklet213

Településképet meghatározó és helyi védelem alatt álló területek karakter szerinti lehatárolása

4. melléklet214

Településképi szempontból vizsgálandó területek

5. melléklet215

Településképi véleményezés alá tartozó esetek az épületek, építmények rendeltetése és mérete alapján, új épület, vagy bővítés, átalakítás során létrejövő épület esetén

A

B

C

1

Az épület, építmény rendeltetése

Ha a telken belül létesítendő épületek, építmények száma (db) több mint:

Ha az épület, építmény szintterülete (m2) nagyobb, mint:

2

egylakásos lakóépület

1

300

3

többlakásos lakóépület

1

300

4

közösségi (szálló jellegű) lakóépület (otthon, szállás)

1

300

5

üdülőépület

1

200

6

hivatali épület (iroda, igazgatási épület), különleges rendeltetésű épület, sportlétesítmény

1

300

7

kereskedelmi (nagy- és kiskereskedelmi), szolgáltató épület (bevásárlóközpont, önálló üzlet, fedett piac, lakossági fogyasztásicikk-javító hely, szervizállomás)

1

100

8

szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület (szálloda, motel, panzió, fogadó, egyéb nyaraló-pihenő otthon, tábor, valamint étterem, kávéház, büfé)

1

300

9

oktatási, egészségügyi ellátást szolgáló, valamint szórakoztatásra, közművelődésre használt épület

1

300

10

közlekedési és hírközlési épület

1

100

11

ipari épület, raktár

1

300

12

mezőgazdasági célra használt gazdasági és raktárépület (istálló, magtár, pince, üvegház)

1

300

13

egyéb nem lakóépület (sport, üzemanyagtöltő)

0

150

14

toronyjellegű építmény, ha a legmagasabb pontja a rendezett terepszinttől meghaladja a 6 m-t (hírközlési torony, kémény, víztorony)

0

0

15

közterületen elhelyezendő pavilon, vendéglátó létesítmény terasza

0

0

16

többszintes parkoló

0

0

17

egyéb építmény (reklámtartó, szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal, zászlórúd, utcabútor)

0

0

6. melléklet216

Településképi szempontból vizsgálandó építési esetek

1. Kialakult előkert nélküli beépítésű területek beépítése;

2. Telek építési helyének meghatározása, a nem egyértelmű esetekben;

3. Oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetében az épület(ek) elhelyezési feltételeinek meghatározása, abban az esetben, ha az építési hely határa a közterületi telekhatár;

4. Különleges területek épület elhelyezési feltételeinek meghatározása;

5. Zöldterületeken vendéglátó építmény elhelyezési feltételeinek meghatározása;

6. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épület, amennyiben az épület legmagasabb pontja meghaladja az épületmagasság legnagyobb értéke + 3,0 métert, a rendeltetéssel összefüggő technológiai berendezés indokolt magassága miatt;

7. A gazdasági, a mezőgazdasági és a SZT-en megjelölt különleges területen a technológiai indokból kiemelkedő magasabb technikai építmények elhelyezése;

8. Vízgazdálkodási területen történő építmény elhelyezés;

9. Építmény közterületen történő elhelyezése;

10. A SZÉSZ egyes területekre vonatkozó előírásaiban részletezett, az adott területen elhelyezhető és el nem helyezhető építmények között meg nem nevezett építmények elhelyezhetősége, illetve az elhelyezés feltételeinek meghatározása;

11. A gazdasági területek valamennyi építési övezetében elhelyezhető építmények között nem említett és a SZÉSZ 7. számú mellékletében nem tilalmazott rendeltetés (funkció) telepítésének szándéka esetén;

12. A SZÉSZ szerinti kialakult állapot ( …/K jelű építési övezet) esetén;

13. Az épület tetőidomának meghatározása ikres, zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítésnél, ha az eltér a csatlakozó épület tetőlejtésétől, illetve szomszéd(ok) hiányában a hagyományos (30-45 fok közötti) lejtésű nyeregtetőtől;

14. Az előkert meghatározása, amennyiben a csatlakozó szomszédos telkek illetve az érintett utcaszakasz telkeinek előkertje eltérő;
15. Minden olyan jellegű építés, amely az adott területre jellemző megjelenéstől eltérő építészeti megoldást tartalmaz, elsősorban a lapostetős vagy 20 foknál kisebb hajlásszögű tetővel fedett főtömegű építmények elhelyezése esetén (a gazdasági területeken való elhelyezés kivételével).

7. melléklet217

1. TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL VIZSGÁLANDÓ TERÜLETEN BELÜL

1.1.

Meglévő épület homlokzatot is érintő átalakítása, felújítása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

1.2.

Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

1.3.

Kerítés, kerti építmény építése, bővítése, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, ha az közterületre, vagy közhasználat elől el nem zárt magánterületre néz.

1.4.

Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése.

1.5.

Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

1.6.

Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

1.7.

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

1.8.

Épületen, építményen elhelyezett, vagy önálló szerkezettel rendelkező hirdető-berendezés, reklám, és reklámtartó építmény építése, elhelyezése, korszerűsítése, megváltoztatása.

1.9.

Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

1.10.

Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

1.11.

Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

1.12.

A közterülethez közvetlenül kapcsolódó támfal építése, bővítése, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

1.13.

Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény
építése.

2. TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL VIZSGÁLANDÓ TERÜLETEN KÍVÜL
Közintézmények, középületek, legalább földszint + 3 szintes társasházak és mindezek telkei esetén:

2.1.

Meglévő épület homlokzatot is érintő átalakítása, felújítása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

2.2.

Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

2.3.

Kerítés, kerti építmény építése, bővítése, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, ha az közterületre, vagy közhasználat elől el nem zárt magánterületre néz.

8. melléklet

AJÁNLOTT ÉS NEM TELEPÍTHETŐ FAFAJOK JEGYZÉKE, NÖVÉNYTELEPÍTÉSI TÁVOLSÁGOK

1. Ajánlott fafajok jegyzéke

1.1. Kistermetű fafajok, kis helyek, szűk utcák növényesítésére

A

B

C

D

E

1

Latin név

Magyar név

Növekedési erély/Tulajdonság

Korona átmérő (m)

Magasság
(m)

2

Acer campestre ’Globosum’

gömbös mezei juhar

várostűrő

3-4

3-5

3

Acer campestre ’Rozi’

mezei juhar ’Rozi’

várostűrő, gömb forma

3-4

5-8

4

Acer platanoides ’Globosum’

gömbjuhar

közepes növekedés, jó várostűrő

4

3-5

5

Celtis occidentalis ’Globosa’

gömb ostorfa

várostűrő

3-4

4-5

6

Crataegus sp.

díszgalagonya fajok/fajták

közepes növekedés, várostűrő, bogyós

3-4

4-6

7

Malus sp

díszalmák

termése van

4

5-7

8

Platanus x hispanica ’Alpen’s Globe’

gömbplatán

közepes várostűrés

4

5-7

9

Pírus calleryana ’Chanticleer’

Chanticleer kínai körte

várostűrő, keskeny habitus

3

8

10

Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’

gömbakác

jó várostűrő képességű

3-4

3,5-4

11

Sorbus borbasii ’Herkulesfürdő’

Borbás berkenye ’Herkulesfürdő’

bogyós, keskeny habitus

3-4

6

12

Sorbus rotundifolia ’bükkszépe’

kereklevelű berkenye

bogyós, közepes várostűrés

3-4

6

1.2. Közepes és nagytermetű fafajok

A

B

C

D

E

1

Latin név

Magyar név

Növekedési erély/Tulajdonság

Korona átmérő (m)

Magasság
(m)

2

Albizia julibrissin

selyemakác

közepes, szemetel

5

6-10

3

Acer platanoides

korai juhar

közepes

8-10

20-25

4

Celtis occidentlis

nyugati ostorfa

közepes

8-10

20-30

5

Cercis siliquastrum

közönséges júdásfa

közepes, különleges tavaszi virágdísz

5

6-10

6

Fraxinus angustifolia ’Raywood’

keskenylevelű kőris

közepes, különleges őszi lombszín

6-8

15-20

7

Fraxinus ornus ’Mecsek’

gömb virágoskőris

közepes

6

7-8

8

Koelreuteria paniculata

bugás csörgőfa

különleges ágrendszer, várostűrő

4-5

6-8

9

Liriodendron tulipifera

tulipánfa

lassú

10

20-30

10

Platanus hispanica

közönséges platán

közepes

10

30

11

Prunus serrulata ’Kanzan’

japán díszcseresznye

közepes

5

7-9

12

Quercus robur ’Fastigiata’

oszlopos tölgy

lassú

4

15-20

13

Sorbus aria ’Lutescens’

berkenye

közepes

6

8-10

14

Tilisa tomentosa

ezüsthárs

lassú

6

20

2. Nem ültethető fafajok jegyzéke

A

B

C

1

Latin név

Magyar név

Hátrány

2

Ailanthus altissima

bálványfa

virága, levele kellemtelen illatú, gyomosít, invazív növény

3

Robinia pseudoacacia

fehér akác

invazív növény

4

Acer negundo

zöld juhar

invazív növény

5

Populus fajok

nyárfa fajok

erősen szemetel, fája hamar törik, allergén

3. Növénytelepítés ültetési távolsága

A

B

C

D

1

fafaj

növési magasság

Ültetési távolság telekhatáron lévő kerítéstől

Ültetési távolság telken lévő épülettől

2

lombos cserjék és oszlopos növekedésű örökzöld cserjék

< 2,0 m

0,5 m

1,0 m

3

lombos cserjék

> 2,0 m

1,5 m

2,0 m

4

fatermetű fenyőfélék

> 2,0 m

2,0 m

3,0 m

5

gyümölcs és egyéb fák

< 3,0 m

1,5 m

2,0 m

6

lombos fa

> 3,0 m

3,0 m

3,0 m

1

Az 1/A. alcímet (1/A. §) a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 2. § címe a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

4

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

5

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

6

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

7

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

8

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

9

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

10

Hatályon kívül helyezte a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2019. június 17-től

11

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

12

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

13

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

14

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

15

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

16

A 6. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 6. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 6. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 6. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontját a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdése iktatta be.

20

A 6. § (3) bekezdés a) pont ae) alpontját a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdése iktatta be.

21

A 6. § (4) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 6. § (4a) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (6) bekezdése iktatta be.

23

A 6. § (5) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 3. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 7. § (2) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 11. § (1) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

26

A 11. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

27

A 12. § (3) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

28

A 7. alcím címe a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

29

A 15. § (1) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 15. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 15. § (2a) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

32

A 15. § (4) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A 16. § a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

34

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

35

A 22/A. §-t a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.

36

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

37

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

38

A 25. § (3) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

39

A 26. § (3) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

40

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 26. § (5) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

41

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 26. § (6) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

42

A 28. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

43

A 28. § (3) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

44

A 28. § (4) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

45

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 30. § (4) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

46

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

47

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

48

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

49

A 30. § (8) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.

50

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

51

A 34. § (1a) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdése iktatta be.

52

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 34. § (3) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

53

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 34. § (4) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 34. § (4a) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdése iktatta be.

55

A 34. § (5) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 14. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

56

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

57

A 34. § (9) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 14. § (5) bekezdése iktatta be.

58

A 35. § (1) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.

59

A 35. § (2) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

60

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

61

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 35. § (10) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 46. §-a szerint módosított szöveg.

62

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 36. § (6) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A 36. § (9) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

64

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 36. § (11) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

65

A 36. § (12) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

66

Hatályon kívül helyezte a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2019. június 17-től

67

A 37. § (5) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

68

A 37. § (6) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 37. § (18) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

70

A 37. § (20) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

71

A 37. § (21) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

72

A 37. § (24) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

73

A 37. § (25) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

74

A 38. § a) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A 38. § c) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

76

A 38. § d) pontját a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 18. § (3) bekezdése iktatta be.

77

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

78

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

79

A 41. § a) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.

80

A 41. § b) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.

81

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

82

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

83

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

84

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

85

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

86

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

87

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 43. § (6) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

88

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

89

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

90

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 43. § (11) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

91

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

92

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

93

A 43. § (14) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdése iktatta be.

94

A 43. § (15) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdése iktatta be.

95

A 43. § (16) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdése iktatta be.

96

A 43. § (17) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdése iktatta be.

97

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

98

A 44. § (4) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

99

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 44. § (5) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

100

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

101

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

102

A 44. § (8) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

103

A 44. § (9) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

104

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 44. § (10) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

105

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

106

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

107

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 45. § (5) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

108

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

109

A 46. § (4) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

110

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

111

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

112

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

113

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től Az 52. § (7) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.

114

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

115

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

116

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

117

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

118

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

119

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

120

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

121

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

122

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

123

Az 53. § (7) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 23. §-a iktatta be.

124

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

125

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

126

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

127

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től Az 55. § (1) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.

128

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

129

Az 56. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.

130

Az 57. § (1) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 26. §-ával megállapított szöveg.

131

Az 57. § (2) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

132

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

133

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

134

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

135

Az 58. § (9) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

136

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

137

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

138

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től Az 58. § (12) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

139

Az 59. § (4) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

140

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

141

Az 59. § (7) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

142

Az 59. § (9) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

143

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től Az 59. § (10) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

144

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

145

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

146

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

147

A 63. § (1a) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 29. §-a iktatta be.

148

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

149

A 63/A. §-t a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 30. §-a iktatta be.

150

Hatályon kívül helyezte a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2019. június 17-től

151

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

152

A 67. § (4) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § o) pontja hatályon kívül helyezte.

153

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 68. § (4) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 31. §-ával megállapított szöveg.

154

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

155

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

156

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 70. § (1) bekezdés a) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 32. §-ával megállapított szöveg.

157

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

158

A 73. § (1) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

159

A 73. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

160

A 73. § (4) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

161

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

162

A 74. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

163

A 74. § (3) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 34. § (2) bekezdése iktatta be.

164

A 75. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

165

A 75. § (3) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

166

A 75. § (5) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

167

A 75. § (6) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

168

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 76. § (1) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 36. §-ával megállapított szöveg.

169

A 76. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 36. §-ával megállapított szöveg.

170

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

171

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

172

A 77. § (3) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 37. §-ával megállapított szöveg.

173

A 34. alcím címe a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 38. §-ával megállapított szöveg.

174

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

175

A 78. § (1) bekezdés b) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

176

A 78. § (1) bekezdés c) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

177

A 78. § (1) bekezdés d) pontját a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 39. § (2) bekezdése iktatta be.

178

Hatályon kívül helyezte a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2019. június 17-től

179

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 78. § (3) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § p) pontja hatályon kívül helyezte.

180

A 78. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 39. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

181

A 78. § (4) bekezdés b) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 39. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

182

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

183

A 78. § (4) bekezdés c) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 39. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

184

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 78. § (4) bekezdés d) pontját a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § q) pontja hatályon kívül helyezte.

185

A 78. § (5) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 39. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

186

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 78. § (6) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 39. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

187

A 79. § (1) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

188

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

189

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

190

A 79. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

191

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

192

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

193

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

194

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 79. § (6) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

195

Beillesztette a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 79. § (7) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

196

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

197

A 81. § (1) bekezdés f) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

198

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 81. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

199

A 82. § (3) bekezdés c) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 42. §-ával megállapított szöveg.

200

A 83. § (1) bekezdés a) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 43. §-ával megállapított szöveg.

201

A 85. § (1) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

202

A 85. § (2) bekezdés c) pontja a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 44. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

203

A 85. § (2) bekezdés d) pontját a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 44. § (3) bekezdése iktatta be.

204

A 85. § (2) bekezdés e) pontját a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 44. § (3) bekezdése iktatta be.

205

A 85. § (3) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 44. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

206

A 85. § (4) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § r) pontja hatályon kívül helyezte.

207

Az alcímet módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

208

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 86. § (1) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

209

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 86. § (2) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

210

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 86. § (3) bekezdése a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

211

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től A 86. § (4) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 47. § s) pontja hatályon kívül helyezte.

212

A 86. § (5) bekezdését a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete 45. § (2) bekezdése iktatta be.

213

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

214

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

215

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

216

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től

217

Módosította a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. június 17-től