Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 37/2016. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

SÁRVÁR VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2021. 11. 09- 2022. 01. 28

Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 37/2016. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

SÁRVÁR VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2021.11.09.

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-a és 39. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Vas Megyei Kormányhivatal állami főépítészi, környezetvédelmi és természetvédelmi, népegészségügyi, örökségvédelmi, földhivatali, erdészeti és földművelésügyi feladatköreiben eljárva, Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvédelmi, vízvédelmi és vízügyi feladatkörében eljárva, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Honvédvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Vas Megyei Rendőr-főkapitányság, Veszprém Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Bányászati Osztály, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével -, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános előírások

1. § E rendelet hatálya Sárvár város közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.

2. § A szabályozási terv kottákkal nem rögzített tervezett szabályozási elemek ± 1 m-rel módosíthatók anélkül, hogy a szabályozási terv módosítására sor kerülne, azzal a feltétellel, ha a már kiépített közlekedési célú területet és meglévő beépítéssel rendelkező építési telek használatát nem korlátozza. A módosítás nyomvonalas létesítmények, ill. 20 m-nél keskenyebb telkek esetében a szembenálló telekhatároknál csak egyező irányban történhet.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazása során

1.Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0x2,0 m-nél nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt.
2.Értékvédelmi terület: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy a települési művi/épített értékek védelemére, vagy a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.
3.Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória.
a)termőföld művelési ágának megváltoztatása,
b)termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének megváltoztatása,
c)védett fa, facsoport, erdő, erdőrészlet kivágása,
d)egyedi védelem alatt álló fa, fasor csonkolásához, közelükben a felszín alatti földmunka végzése
e)gyep feltörése és felújítása,
f)nád és más növényzet égetése,
g)kutatási tevékenység végzése
h)fény-, zaj és egyéb zavaró hatással járó munkálatok végzése
i)sugárzó, rádiójeleket kibocsátó illetve továbbító berendezés telepítéséhez,
j)mindennemű építési tevékenység végzése
k)tűzgyújtáshoz a kijelölt tűzrakó helyek kivételével
csak jegyző hozzájárulásával történhet. A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak honos fafajok telepíthetők. Védett fasorban levő fa, továbbá egyedi védelem alatt álló fa kivágása, csonkolása 10 m-es körzetében energiavezetékek vezetése, árkolás csak a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal engedélyével történhet.
4.Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. A hulladékudvart üzemeltetőknek szervezett módon gondoskodniuk kell a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok maradéktalan betartásáról.
5.Kézműipari rendeltetés: Olyan egyszemélyes gyártó tevékenység végzése, amely során a termék előállítása kézi munkával vagy kizárólag olyan gépi berendezés alkalmazásával történik, amelynek a környezetre gyakorolt hatása nem haladja meg a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek környezetre gyakorolt hatását.
6.Környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenység, amely az alábbi feltételeknek megfelel:
a)nem környezeti hatástanulmány köteles
b)a közvetlenül szomszédos ingatlanok többségének tulajdonosai, ingatlanonként legalább a tulajdoni hányad szerinti egyszerű többség a tevékenység gyakorlásához előzetesen írásban hozzájárult.
7.Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen közjóléti erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható.
8.Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási terven a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy építési övezeti határral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.
9.Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezet, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbítására, illetve változtatására szolgál. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy épületmagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen.
9a.1 Porta rendeltetésű épület: valamely ingatlanon elhelyezett, az ingatlanra történő ki- és beléptetés ellenőrzéséért és vagyonvédelmi feladatok ellátásáért felelős személy tartózkodására szolgáló épület
10.Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.
11.Szálláshely szolgáltató építmények: a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott építmények.
11a.2 Munkásszállás: a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklet 8.6. pont f) pontjában meghatározott szálláshely.
12.Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész.
13.Üzemi épület: közvetlenül az ipari tevékenység végzését (termelési, technológiai, tárolási, raktározási funkciót) szolgáló épület.

4. § A szabályozási terv a város közigazgatási területén

a)beépítésre szánt területet,
b)beépítésre nem szánt területet
jelöl ki.

5. § A város területén a szabályozási terv

a) rendeltetési

b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő)

c) környezetvédelmi

d) korlátozási előírásokat alkalmaz.

2. A táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

6. § Az ökológiai hálózat területén újabb beépítésre szánt terület kijelölése ill. a folyamatosságot megbontó létesítmény nem helyezhető el.

3. Környezetvédelmi előírások

7. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek nem lépik túl e rendelet környezetvédelmi előírásaiban és a vonatkozó jogszabályokban előírt – határértékeket.

(2) Építési telken keletkezett hulladékot – annak elszállításig – csak saját telken belül szabad tárolni.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról és közterületek tisztán tartásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet hatálya alá nem tartozó veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel helyezhető el.

(4) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyezés veszélyét hordozó szabadtéri tárolásokat, illetve tevékenységeket csak vízzáró burkolattal ellátott felületen lehet végezni. A lefolyó vizeket fel kell fogni és tisztítani, vagy előkezelni kell.

(5) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni.

(6) Kommunális szennyvíz a központi belterületen csak közcsatornába, egyéb belterületen közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló, vagy egyei szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Sárvár, Hegyközség szennyvíz gerinchálózattal ki nem épített belterületi részén – a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hozzájárulásával – egyedi szennyvíztisztító berendezés közműpótlóként elhelyezhető.

(7) Közterületi csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezése és ártalmatlanítása a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint történhet.

(8) Külterületen az élővizek partjától számított 50, illetve 100 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 15 m védőtávolságon belül új építési telek nem alakítható, újonnan gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

(9) Az építési területek előkészítése során a termőföld-réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(10) Településszerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterületek mentén új lakószoba csak zajszigetelő nyílászáró beépítésével alakítható ki.

(11) A település közigazgatási területe a felszín alatti és felszíni víz védelme szempontjából nitrát érzékeny, kiemelten érzékeny terület, ennek megfelelően Sárvár közigazgatási területén mezőgazdaság tevékenység a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően végezhető.

(12) A település közigazgatási területén csak környezetkímélő mező- és erdőgazdálkodás folytatható.

(13) A földmozgatással járó tevékenységek során biztosítani kell a kiporzás elleni és a vízerózió elleni védelmet. Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

8. § (1) A város közigazgatási területén – a gyógyhely kivételével – csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által okozott zajterhelés mértéke nem haladja meg az üzemi és szabadidős zajforrások zajterhelési határértékeire vonatkozó zajterhelési határértékeket.

(2) A gyógyhely e rendelet 3. melléklete szerint lehatárolt területén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet alapján az üzemi és szabadidős zajforrások zajterhelési határértékei (LTH) a LAM megítélési szintre (dB) nappal 06-22 óra között 40 dB, éjjel 22-06 óra között 30 dB.

9. § (1) Az egyes levegővédelmi területeken a város területén a gyógyhely kivételével csak olyan tevékenység folytatható, amely az országos besorolásnak megfelelő szennyezettségi értékek betartását nem veszélyezteti.

(2) Új építmények létesítése esetén a területen előírt határértéket be kell tartani, valamint a helyhez kötött légszennyező pontforrással rendelkező létesítmény technológiai engedélyezési eljárásakor vizsgálni kell a területen való elhelyezhetőséget.

4. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

10. § (1) Sárvár közigazgatási területén található vízvédelmi területek hidrogeológiai (ivóvíz kutak) védelmi területek.

(2) A hidrogeológiai és termálvízvédelmi területen a hidrogeológiai védőterület ("B" védőövezet) területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló Vizi létesítmények védelméről szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. A védőidom területén egyedi vizsgálat szükséges:

a) mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása,

b) ásványolaj és olajtermékek előállítása, feldolgozása, tárolása,

c) salak- és hamu lerakása,

d) veszélyes hulladék gyűjtése,

e) élelmiszeripari hulladék tárolása,

f) üzemanyagtöltő állomás létesítése

g) bányászat,

h) új kút létesítése, ill. fúrása,

i) a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység esetén.

(3) A védőidom területén tilos:

a) veszélyes hulladék-ártalmatlanító üzemeltetése, veszélyes hulladék tárolása, ill. lerakó létesítése,

b) erősen mérgező és radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, lerakása és tárolása,

c) hígtrágya és trágyalé leürítése,

d) növény védőszer tárolása.

5. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

11. § (1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási területébe eső telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás és élelmiszer-kereskedelem céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep nem helyezhető el.

(2) A közmű védőterületének korlátozási területén a telkek szabályozási terven jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt – építmény védőtávolságra vonatkozó előírások figyelembe vételével helyezhető el.

(3) Árvízvédelmi korlátozási területen építményt elhelyezni legalább a mértékadó árvízszintet +1,0 m-rel meghaladó padlómagassággal vagy - az árvíz levonulását biztosító - lábakra állított kivitellel lehet, vagy a terület árvízvédelmét meg kell oldani. A mentett oldali töltéslábtól mért 110 m-es területsávon belül térszín alatti garázst vagy pincét építeni tilos. A holtágak hasznosítása, esetleges vízkivétel, ill. visszavezetés csak az élőmeder állandósításával, ill. torkolati műtárgy kialakításával történhet.

(4) Telken belüli védőfásítás (beültetési kötelezettség) területén - ha a jelölt telekrész jelenleg beépített - a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. A telken belüli védőfásítás

a)védőfásítás esetén háromszintes sűrű növényállomány,
b)keretező fásítás esetén legalább 1 fasor, 1 cserjesor,
c)mezsgyefásítás esetén 1 fasor
telepítését jelenti, ha a szabályozási terv másként nem jelöli.
(5)
(6)A 217 hrsz ingatlan nyugati oldalán fasor telepítendő.

6. Közművekre vonatkozó előírások

12. § (1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, a

a)vízellátás,
b)szennyvízelvezetés és tisztítás,
c)csapadékvíz-elvezetés,
d)földgázellátás,
e)távhőellátás,
f)villamosenergia-ellátás,
g)kábel TV,
h)távközlés
számára a helyet közterületen, magánúton, a közmű-üzemeltető telkén, kivételes esetben magánteleken, szolgalmi jog bejegyzése mellett kell elhelyezni. Az előírások szerint védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.
(2)Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(3)Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A szabályozási terven jelölt fásított, illetve fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
(4)Közművek, közműcsatlakozások, közműpótlók elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(5)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(6)A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és biztonsági övezete helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogot csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.
(7)Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni.
(8)A közműveknek és védőtávolságaiknak közterületen kell helyet biztosítani. A közterületen túlnyúló védőtávolságra külön jogszabály szerinti szolgalmi jog bejegyzése szükséges.
(9)Meg kell szüntetni a nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történt szennyvízbevezetéseket.
(10)A csapadékvíz elvezetését nyílt, vagy zárt hálózat kiépítésével kell megoldani.
(11)Új villamos energia közép- és kisfeszültségű, közvilágítási és távközlési hálózatok építésére lehetőleg földkábelbe fektetve kerüljön sor.

13. § (1) Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az adott vezeték-keresztmetszet mellett:

a) 300 mm átmérőig 3 m,

b) 700 mm-ig 5 m,

c) 1200 mm-ig 7 m,

d) 1200 mm felett 8 m.

(2) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(3) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték-hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel.

(4) Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése és meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor megengedett, ha az illetékes szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

14. § (1) Az első- és másodrendű árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától, illetve magas part élétől 10,0-10,0 m. A töltés mentett oldali lábától mért 110 m-es, a vízoldali lábától mért 60 m-es sávban anyag-gödör a vonatkozó előírások alapján helyezhető el. A védősávon belül épület, építmény nem helyezhető el. A terület csak kertgazdálkodás céljára, ill. nem fásított zöldterületként, gyepterületként hasznosítható.

(2) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak az illetékes szerv előírása alapján szabad megváltoztatni.

(3) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partélétől 3-3 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén lehet. A parti sávban tilos olyan növényzet ültetése, illetve olyan tevékenység végzése, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

15. § (1) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300 m.

(2) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.

(3) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének a közcsatornára rákötés a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékeknek és alkalmazásuk egyes szabályainak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(4) A beépített területektől távol eső, a gazdaságosan nem csatornázható, laza, szétszórt beépítésű területeken a szennyvízkezelés módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása (zárt gyűjtőtároló, illetve szennyvíz előkezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani.

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszert úgy kell kialakítani, hogy a többlet felszíni vizet megfelelő biztonsággal (elöntés mentesen) továbbvezesse a befogadóig.

(6) A csapadékvízelvezető-hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezését kötelezően elő kell írni.

(7) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel terhelt gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

16. § (1) A villamosenergia-hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény nem helyezhető el.

(2) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást fenn kell tartani.

(3) Városképvédelmi szempontból a villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a helyi települési értékvédelmi területeken földkábelbe fektetve kell építeni.

(4) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell elhelyezni.

(5) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett nem lakó épületekben, azok földszintjén, vagy a pincetérben, illetve süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is.

(6) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, vagy meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek helyezhetők el.

17. § (1) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó szerelvényeitől 26 m. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági övezete a vezeték szélétől mérve 23-23 m. A nagyközép nyomású vezeték biztonsági övezete 5-5 m, a középnyomású vezetéké 4-4 m és a kisnyomású vezetéké 2-2 m. A kisnyomású gázvezeték védőtávolsága védelemmel építve 1-1 m-re csökkenthető.

(2) Középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán föld felett, illetve földbe süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(3) Parapet-konvektoros fűtési rendszer létesíthető.

18. § (1) A meglévő föld feletti távhő vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell helyezni.

(2) Új távhő vezetéket csak föld alatt lehet elhelyezni.

19. § (1) Városképvédelmi szempontból táv- és hírközlési hálózatokat a helyi települési értékvédelmi területeken csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében az összekötő sávokban az előírt magassági korlátozást be kell tartani.

(2) Építési engedélyköteles távközlési tornyot és antennát a város területén elhelyezni a városi főépítész szakvéleményére alapozottan a képviselő-testület eseti hozzájárulása alapján lehet.

7. Építés általános szabályai

20. § (1) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési övezeti előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni:

a) Ha a telek jelenlegi beépítettségének valamely paramétere - ide nem értve a szintterületet - nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a határértéket túllépő paraméter nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben a homlokzat- és épületmagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Új épület vagy épületrész (toldalék) csak az építési övezeti előírásoknak megfelelően építhető. Ha az övezeti előírásoknak nem megfelelően beépített telken álló épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az építési övezeti előírásokat kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. A telek beépíthető, ha a vonatkozó egyéb országos és építési előírások (elő-, oldal- hátsókert méretek, tűztávolság) betarthatók.

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja vagy az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épület(ek) csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és csak az övezeti előírások szerinti építési helyen belül bővíthető(k).

d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények homlokzat- és épületmagasság értéke az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó homlokzat- és épületmagassági előírásokat kell érvényesíteni.

(2) Építési övezetben az épületnek nem minősülő építmény (műtárgy) magassága nem haladhatja meg az építési övezetre előírt épületmagasságot.

(3) Új építés, bővítés, rendeltetés változás esetén az OTÉK 42. § (2)-(4) bekezdéseiben felsorolt gépjármű-elhelyezési igényre az építési engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely-biztosítási kötelezettség elősegítésére e rendelet előírásai az irányadók.

(4) Az 513/2, 513/4, 513/5 hrsz ingatlan esetében az előkert, oldalkert és hátsókert mérete 0 m.

(5) A 3868/63 hrsz ingatlan esetében az oldalkert mérete 0 m.

(6) Az 1182/3 hrsz ingatlan esetében az előkert mérete 0 m.

21. § (1) Ha az építési övezet egyes jellemzőinek helyén 0 kód áll, az a kialakult állapothoz való illeszkedést jelenti.

(2) A legnagyobb beépítettséget, a legkisebb zöldfelület mértékét és a megengedett legnagyobb homlokzat- és épületmagasságot az építési övezet előírásokban minden esetben számszerűen, a 4. melléklet keretei között kell meghatározni. A 0 kódú, 100 %-os beépítettség (4. sz. táblázat) csak kialakult esetben, ill. a szabályozási terven jelölt helyen helyezhető el. Az 1. kódszámú, előírás nélküli legkisebb zöldfelületi % (5. sz. táblázat) a kialakult, 100 % beépítettségű építési övezetekre alkalmazható. 0 kódos kialakult építési magasság (6. sz. táblázat) csak meglévő egyedi, meg nem változtatható beépítés (templom, vár) esetén alkalmazható az építési övezet kódjában.

(3) Kialakult beépítési mód esetén a telekre jellemző, meglévő beépítési módot meg kell tartani. Attól eltérni csak egy tömbön belül vegyesen előforduló beépítési módok keveredése esetén lehet úgy, hogy a szomszédos telek érdekét ne sértse: oldalhatáros és szabadon álló vegyes beépítésnél az oldalhatáros beépítés szabadon állóvá változhat (de a szabadon álló nem módosítható oldalhatárosra, ha a szomszédos telek beépítését ezzel korlátozza), ill. a jellemzően nem zártsorú beépítésű tömbben előforduló zártsorú beépítés változtatható oldalhatárosra vagy szabadonállóra a tömbre jellemző beépítési módnak megfelelően.

(4) Kialakult telekméret esetén a telek területe csak úgy változtatható, hogy a tömbben előforduló jelentősen eltérő nagyságú telkek területe egymáshoz közelítsen. Az övezeti táblázatban rögzített, beépítési módtól függő legkisebb telekméret alá az építési telkek telekmérete nem csökkenthető.

(5) Ahol a beépítés az illeszkedés szabályai szerint történik, az építtető kérheti az építési hatóságtól a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását.

(6) A 181 és a 3604/1 hrsz ingatlan esetében a hátsókert mérete 0 m.

(7) Az 1411/4 hrsz-ú ingatlan esetében a hátsókert mérete 0 m.

(8) Az 592 hrsz ingatlan 591 hrsz Gyöngyös műcsatorna felőli telekhatárán nyílás elhelyezhető

(9)3 Az 592 hrsz-ú ingatlan esetében a hátsókert mérete 4,5 m.

22. § (1) A lakótelkek pinceszint, ill. terepszint alatti épületrészei csak az építési helyen belül helyezhetők el, és szintterületük a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított érték legfeljebb kétszerese lehet, de nem haladhatja meg a 80 %-ot.

(2) Az egyes építési övezetekben előírt legnagyobb homlokzatmagasság és épületmagasság - ha a kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál sem léphető túl sík terep, ill. 5 %-nál kisebb lejtés esetén. 5 %-nál meredekebb lejtő esetén a lejtőoldali homlokzatmagasság az övezetre előírt épületmagasság lefeljebb 1,25-szöröse lehet.

(3) Zártsorú beépítés esetén

a) az újonnan megvalósuló épületnél és bővítés esetén az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – ha a kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek – 20,0 méter mélységig zártsorúan beépíthető, ezen túl a hátsókert megtartásával oldalhatárosan a kialakult, jellemző oldalhatárra beépíthető. A hátsókert és az oldalkert legkisebb mérete azonos az épület hátsókertre, ill. az oldalkertre néző homlokzatának épületmagasságával azzal, hogy a hátsókert legalább 6 méter. A beépített oldalhatáron csak tűzgátló szerkezetek építhetők be. Meglévő, zártsorútól eltérő beépítési módú épületet meg lehet tartani, fel lehet újítani, a szomszédos telek beépítése során adottságként figyelembe kell venni. Második önálló nem melléképület mindaddig nem helyezhető el, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az előírt alsó értéket nem éri el,

b) a saroktelek beépítettsége az övezetre előírt megengedett beépítést legfeljebb 20 %-kal meghaladhatja.

(4)

(5) Az építési helyen kívül elhelyezkedő meglévő önálló épületeken csak állapot megóvási munkálatok végezhetők, funkcióváltásukra engedély nem adható.

(6) Településszerkezeti jelentőségű közterületről kisgarázs (legfeljebb 2 db személygépkocsi befogadására alkalmas, legfeljebb 40 m2 alapterületű személygépkocsi-tároló) közvetlenül nem nyitható.

(7)

(8) Önálló melléképület épületmagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek.

(9) Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú – nem éghető anyagú, külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú – lakó- és üdülőépületeknél:

a) 4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú épület magassága a 4,5 m-t nem haladja meg;

b) 2,0 m-ig csökkenthető, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások.

(10) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni, azzal a kivétellel, hogy kertvárosias lakóterületen a beépítési vonal 5 m, vagy kialakult esetben a meglévő előkert vonalát követi. Településközpont területbe tartozó Rákóczi F. utcai ingatlanok esetében a kialakult előkert méret megtartható, vagy az előkert méretét 5 m-ben kell meghatározni. A Rákóczi F. utcai előkertek méretén belül az OTÉK 35. §-ában meghatározott épületrészeken túl vendéglátó ipari előkert céljára szolgáló épületrész létesíthető, feltéve, hogy az épületrész műszaki kialakítása biztosítja, hogy az előkert időjárástól függően nyitott, illetve zárt előkertként is üzemelhessen. A zárttá történő kialakítás során a tartószerkezeten kívül csak átlátszó üveg vagy lexan anyag használata megengedett.

(11) A lakóépület, szálláshely szolgáltató, igazgatási, valamint vendéglátó épület részére telken belül kialakított személygépjármű-parkoló szakszerűen kivitelezett beton gyeprácsos felülete 75 %-ban beszámítható az építési övezetre kötelezően előírt zöldfelületi minimum értékébe.

(12) A parti sáv területén belül kerítés nem létesíthető.

23. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.

(2) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, valamint közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(3) A közlekedési célú közterületeken (út, tér, gyalogút, kerékpárút) az országos rendelkezések előírásának betartása mellett pavilonok elhelyezhetők. A szabályozási terv építési hellyel meghatározhatja a pavilonok telepítési helyét, ill. egyes városrészekben, vagy utcákban megtilthatja pavilonok építését.

(4) Gépkocsi-tároló rendeltetés módosítása akkor megengedett, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.

24. § (1) Amennyiben az építtető Sárvár város településszerkezeti tervében meghatározott beépítésre szánt területén, a rábasömjéni, újmajori és lánkapusztai városrészek kivételével, építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához várakozóhelyek számának növekedésével járó új épület építésére, meglévő épület átalakítására, bővítésére, valamint rendeltetésének módosítására kér építési, illetve fennmaradási engedélyt, engedély nélkül végezhető tevékenységet folytat (továbbiakban: építés) továbbá az új építés során meglévő várakozóhelyet szűntet meg, akkor a várakozóhelyek vonatkozásában az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó szabályai a (2)-(10) bekezdésben meghatározott eltérésekkel alkalmazandók.

(2) Az építés során az OTÉK-ban megállapított parkolóhelyeket a (3)-(11) bekezdésekben szabályozott eltérésekkel - elsősorban az építtető saját telkén - kell biztosítani.

(3) Lakásépítéshez a parkolóhelyet saját telken kell biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, a parkolóhelyek a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság egyedi hozzájárulásával legfeljebb 100 m-en belül más telken létesítendő parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.

(4) A Rákóczi F. utca, Várkerület utca, Kossuth tér, Batthyány utca, Sylvester J. utca, Ady utca, Pap köz, Dózsa utca, Deák Ferenc, Széchenyi és Hunyadi utcákkal határos építési telkeken a vendéglátó üzletekhez és a kereskedelmi szálláshelyekhez az OTÉK-ban előírt parkolóhely normáktól -50 %-os eltéréssel kell megállapítani a parkolóhelyek számát.

(5) Május 01. és október 31. között üzemelő vendéglátó ipari előkertekhez, továbbá az említett időszakban vendéglátó ipari előkertként, az év további részében pedig pavilonként funkcionáló építményekhez nem kell parkolóhelyet biztosítani.

(6) Autószerelő műhely, valamint autókereskedés létesítésénél 60 m2 árusító – (szolgáltató) tér nagyságáig az OTÉK által előírt parkolóhely-normáktól + 25 %-os eltéréssel (növeléssel) kell a parkolóhelyek számát megállapítani. 60 m2 alapterületen felül az OTÉK parkolóhely-normái az irányadóak.

(7) Az egészségügyi intézmények (fekvőbeteg ellátás), továbbá kulturális vagy sport célra építendő létesítmények esetében, ha a megépítendő parkolóhelyek száma 100 db felett van, a 100 db feletti mennyiség legfeljebb 50 %-kal csökkenthető.

(8) Az iparterületen ipari tevékenységet folytató létesítmények esetében az építési engedélyezési eljárás során az OTÉK-ban előírt parkolóhely-normáktól - 50 %-os eltéréssel (csökkentéssel) kell megállapítani a parkolóhelyek számát.

(9) Az iparterületen a létesítményhez szükséges parkolóhelyeket kizárólag az építési telken kell kialakítani.

(10) A (4)-(8) bekezdésekben megfogalmazott kedvezmények megállapításánál az építéstervezés során hatályos jogszabályi előírások alapján számított, ténylegesen kiépítendő parkolóhely számot kell figyelembe venni. A már kiépített és meglévő parkolóhelyek megtartása után kedvezmény nem adható.

(11)4 Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után.

25. § (1) A szabályozási terven jelölt lakótelepi közkertek nem csökkenthetők.

(2) Korábbi beépítésre szánt területen újonnan biológiailag aktív felületet, zöldfelületet igénybe venni csak a levélfelület-index egyenértékkel jellemzett biológiai aktivitásérték visszapótlása mellett lehet. A visszapótlást biztosító növénytelepítések mennyiségét, fajtáját, helyét az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. Teljesülésének határideje a használatbavételi engedély, illetve a használatba vétel tudomásul vétele.

(3) A biológiai aktivitásérték helyreállításánál az alábbi levélfelület-index érték azonosságok érvényesítendők:

a) Egy egységnyi erdőterület (levélfelület-index: 10) megszüntetésével járó levélfelület-csökkenés

aa) 1,7 egységnyi gyep

ab) 1,4 egységnyi szántó beerdősítésével, ill. intenzív parkosításával

b) Egy egységnyi ligetes terület (levélfelület-index: 8) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés

ba) 1,3 egységnyi gyep

bb) 1,1 egységnyi szántó beerdősítésével, ill. intenzív parkosításával

c) Egy egységnyi gyepes terület (levélfelület-index: 4) felszámolásával járó levélfelület-csökkenés

ca) 0,7 egységnyi gyep

cb) 0,5 egységnyi szántó beerdősítésével, ill. intenzív parkosításával

d) Egy egységnyi szántó (levélfelület-index: 3) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés

da) 0,5 egységnyi gyep

db) 0,4 egységnyi szántó beerdősítésével, ill. intenzív parkolásával pótolandó.

A visszapótlásra szánt növényzet kiültetését az építési területen – vagy ha e kötelezettség a terület hasznosítását gátolná, vagy túlültetést okozna, úgy telken kívül, (de lehetőleg hatóterületen belül) – kell elvégezni.

II. Fejezet

8. Részletes övezeti előírások

26. § A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési előírásokat jelölheti ki:

(1) a beépítésre szánt területen

a) lakó: (L)

b) vegyes: (V)

c) gazdasági: (G)

d) különleges: (K)

(2) a beépítésre nem szánt területen

a) közlekedési és közmű:(Kö)

b) zöldterület:(Z)

c) erdő:(E)

d) mezőgazdasági:(M)

e) vízgazdálkodási: (V)

f) különleges beépítésre nem szánt: (K)

9. Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

27. § (1) Nagyvárosias lakóterületen (Ln) az OTÉK 11. §-a szerinti építményeken túl a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekre, valamint a telepengedélyezés rendjére és a bejelentés szabályaira vonatkozó rendelkezések alapján bejelentéshez kötött ipari tevékenység céljára szolgáló építmény is elhelyezhető.

(2) Kisvárosias lakóterületen (Lk) az OTÉK 12. §-a szerinti építményeken túl a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari és a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekre, valamint a telepengedélyezés rendjére és a bejelentés szabályaira vonatkozó rendelkezések alapján bejelentéshez kötött ipari tevékenység céljára szolgáló építmény is elhelyezhető.

(2a) Az Lk1 építési övezetben kötelező építési vonal meghatározásra nem kerül, ennek megfelelően a kötelező építési vonalat tartani nem kell, az építmények az építési helyen belül – a telepítésre elő-, oldal-, és hátsókertre, továbbá a tűzvédelemre és egyéb szakkérdésekre vonatkozó szabályok, előírások megtartásával – helyezhetők el.

(3)5 Kertvárosias lakóterületen

a) kertvárosi lakó övezetek közül

aa)6 az Lke és Lke3 jelű építési övezetben legfeljebb kettő lakóépület (telkenként legfeljebb kettő lakás) helyezhető el azzal, hogy azokhoz lakásonként további egy-egy különálló tároló funkciójú önálló rendeltetési egység tartozhat

ab)7 az Lke, Lke3 és az Lke4 jelű építési övezetben az OTÉK 13. §-a szerinti építményeken túl a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari és a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekre, valamint a telepengedélyezés rendjére és a bejelentés szabályaira vonatkozó rendelkezések alapján bejelentéshez kötött ipari tevékenység céljára szolgáló építmény is elhelyezhető.

ac)8 az Lke, Lke3 és az Lke4 jelű építési övezetben a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló Korm. rendeletben szálláshely céljára szolgáló épület esetében a rendeltetési egységek típusa, száma a (3) bekezdés d) pontja szerint kerül meghatározásra

b) az övezeti előírás telekterületét kétszeresen meghaladó telekméret esetén a beépítési %-ot a kétszeres telekméretig lehet számítani, az ennél nagyobb telekméret a beépíthetőségbe csak fél értékkel számítható be. Az övezeti telekméretet négyszeresen meghaladó telek esetén a négyszeres telekméret fölötti telekrészt a beépíthetőség mértékébe nem lehet beszámítani.

c)9

d) Kertvárosias lakóterületen a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló Korm. rendeletben meghatározottak közül

da)10 az Lke és Lke4 jelű építési övezetben kizárólag az üdülőház, magánszálláshely és az egyéb szálláshely céljára szolgáló épület helyezhető el azzal, hogy ingatlanonként legfeljebb 2 db épület, és egy épületen belül a szobák vagy rendeltetési egységek száma maximum 2 db

db) az Lke3 jelű építési övezetben kizárólag az üdülőház, magánszálláshely és az egyéb szálláshely céljára szolgáló épület helyezhető el azzal, hogy ingatlanonként legfeljebb 5 db épület, és egy épületen belül a szobák vagy rendeltetési egységek száma maximum 2 db

(4) A falusias lakóterületen (Lf) az OTÉK 14. §-a szerinti építmények helyezhetők el azzal, hogy az ingatlanon legfeljebb két önálló lakás rendeltetési egység, továbbá a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari és a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekre, valamint a telepengedélyezés rendjére és a bejelentés szabályaira vonatkozó rendelkezések alapján bejelentéshez kötött ipari tevékenység céljára szolgáló építmény helyezhető el.

(5)11 A falusias, a kertvárosi lakó építési övezetekben munkásszállás rendeltetésű épület nem helyezhető el.

28. § A Széchenyi utca - Kossuth tér - Várkerület utca - 5/1 és 5/2 hrsz ingatlanok által határolt településközpont területen (Vt) a Vt-1-874 jelű építési övezetben a megengedett legkisebb telekterület mérete 200 m2.

28/A. § Településközpont területek közül a 2935/3-2935/11 hrsz-ú, 2908-2933 hrsz ingatlanokra kiterjedő építési övezetében a rendeltetésszerű használatát nem zavaró és a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekre, valamint a telepengedélyezés rendjére és a bejelentés szabályaira vonatkozó rendelkezések alapján bejelentéshez kötött ipari tevékenység céljára szolgáló építmény is elhelyezhető.

29. § Intézményi területen az OTÉK 17. §-a szerinti építmények helyezhetők el azzal, hogy más lakások csak az I. emelet feletti szinteken és csak akkor létesíthetők, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50%-át.

30. § A kereskedelmi, szolgáltató területen (Gk) az OTÉK 19. §-a szerinti építmények helyezhetők el azzal, hogy a tulajdonos, a használó és a személyzet (munkavállalók) elhelyezésére, lakhatására szolgáló lakások az említett övezetekhez tartozó ingatlanokon elhelyezhetőek önállóan is, amennyiben gazdasági célra hasznosított épület is van az ingatlanon.

31. § (1) Egyéb ipari terület (Ge) jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

(2) Egyéb ipari területen:

a)az OTÉK 20. §-a szerinti építmények,
b)10 000 m2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények,
c)a tulajdonos, a használó és a személyzet (munkavállalók) elhelyezésére, lakhatására szolgáló lakások önállóan, amennyiben gazdasági célú hasznosított épület is van az ingatlanon
helyezhetők el.
(3)Az egyéb ipari területeken a már beépített ingatlanok telekosztása, telekhatár rendezése és az építés engedélyezése során a kialakult esetben az elő-, oldalkert és hátsókert mérete legalább 0 m.
(4)A Sárvári Ipari Parknak a 3868/58 hrsz-ú, 3868/64 hrsz-ú és a 3868/68 hrsz-ú utak, valamint a meglevő belterületi határvonal által körülhatárolt telektömbje esetében a szabályzási tervben meghatározottaktól eltérően az üzemi épületekre vonatkozó épületmagasság 20 méter, a homlokzatmagasság 22 méter.
(5)12 A 0320/52 hrsz megosztásával kialakuló 0320/86 hrsz-ú ingatlant magába foglaló Ge jelű építési övezet esetén az ingatlan temetővel határos oldala felőli építmény homlokzatokon nyitható nyílászáró, illetve - a szociális blokkok szellőzésén kívül egyéb - zajkibocsátó szerelvény nem helyezhető el.

32. § (1) Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területen (Gip):

a)a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági telephelyek,
b)a különlegesen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények
helyezhetők el.
(2)A környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területeken a már beépített ingatlanok telekosztása, telekhatár rendezése során a kialakult esetben az elő-, oldalkert és hátsókert mérete legalább 0 m.
(3)13 A Gip1 jelű építési övezetben kereskedelmi célú épület is elhelyezhető.
(4)14 A Gip1 jelű építési övezetben a legnagyobb épületmagasság 28 m, ahol a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 30 m, azonban technológiához kötött speciális építmények, különösen tornyok, szárítók, tárolók, automata-magasraktár esetén a legnagyobb épületmagasság legfeljebb 40 m.
(5)15 A Gip1 jelű építési övezetben előkertben is elhelyezhető porta rendeltetésű épület.

33. § (1) Különleges kereskedelmi építési övezet (Kke) elsősorban a 10 000 m2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagy-kiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterület nem tartozik bele. A területen kivételesen elhelyezhetők

a) a különleges rendeltetést hordozó épületeken kívül szállás jellegű, iroda,

b) szociális, szórakoztató és vendéglátó épületek.

(1a) Kke jelű területen a rendeltetésszerű használatát nem zavaró és a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekre, valamint a telepengedélyezés rendjére és a bejelentés szabályaira vonatkozó rendelkezések alapján bejelentéshez kötött ipari tevékenység céljára szolgáló építmény is elhelyezhető.

(2) Különleges közhasználatú építményi területek (Ki és Kiz) különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgálnak.

a)A területen amennyiben a szabályozási terv egyes ingatlanokon belül eltérő használatot nem rögzít, a rendeltetés a legnagyobb épület- és homlokzatmagasság meghatározásával, akkor
aa)szabadidőközpont,
ab)sportterület,
ac)strand,
ad)szálláshely szolgáltató építmény,
ae)tó,
af)fürdőterület,
ag)kórház/szanatórium,
ah)múzeum és régészeti bemutatóhely,
ai)egyházi létesítmény,
aj)idegenforgalmi és rekreációs építmény és terület,
ak)arborétum,
al)temető, kegyeleti park
am)lovas pálya,
an)egyéb, a szabályozási terven rögzített funkciójú közcélú és közhasználatú létesítmény
b)csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények
helyezhetők el.
(3)Különleges bányászati építési övezetben (Kb)
a)nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkei, építményei,
b)bányászattal kapcsolatos üzemi építmények
helyezhetők el.
(4)Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló építési övezet (Khu) a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephelyek, építmények elhelyezésére szolgál.
(5)Különleges városüzemeltetési célokat szolgáló építési övezet (Kva) városüzemeltetési célokat szolgáló (kertészet) számára fenntartott terület, melyen
a)csak városüzemeltetéssel (kertészettel) kapcsolatos építmények,
b)a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen lakások
helyezhetők el.
(6)Különleges közlekedési építési övezet (K) csak a szabályozási terven megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. Az építési övezetbe csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (parkolóház, autóbusz-pályaudvar) területei, illetve nem közterületi besorolású nagykapacitású parkolók tartoznak.

10. Beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai

34. § A beépítésre nem szánt területeken, külterületen újonnan kialakítható telekterület legkisebb szélessége 10 m lehet.

35. § (1) Általános közlekedési övezet (Köá) közúti közlekedés céljára kijelölt terület: út, gyalogos út, kerékpárút.

a) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve

aa) az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá

ab) A közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést kiszolgáló: közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 10 %-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg, kivéve a töltőállomások, a vasútállomás és az autóbusz pályaudvar területét, ahol a beépítettség max. 40 %, az épületmagasság max. 6,0 m lehet.

c) Gyalogos közlekedési célú területként kijelölt Posta tér és Batthyány utca 3081 hrsz-ú ingatlanának 3091/11 hrsz közterülettel határos szakaszán, a Kossuth tér 67 és 68 hrsz ingatlanán a 36. § (1) a) ab) pontjában előírtakon túl pavilon, színpad, rendezvénysátor, a terület fenntartását szolgáló épület is elhelyezhető.

d) A 68 hrsz-ú Kossuth tér közlekedési területén a telek legnagyobb beépítettsége a 8 %-ot nem haladhatja meg.

(2) Vasúti közlekedési övezetben (Köv) vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

36. § (1) Közpark, közkert övezetben (Z-kp, Z-Kk) a közparkok legkisebb zöldfelülete 80%, a közkertek legkisebb zöldfelülete 60 %, amelyet jellemzően fákkal és cserjékkel, ill. vízfelülettel (vízfolyás, dísz, és csónakázó tó) fedetten kell kialakítani. A 188 hrsz-ú Hild park közkert területén a legkisebb zöldfelület aránya 40 %, a megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %.

(2) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, jégpálya, KRESZ park, sportpálya), vendéglátó épület, pavilon, szabadtéri színpad és a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(4) Az újonnan elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 4,5 m lehet, a kilátó, magasles a zöldterületet szolgáló toronyszerű építmény épületmagasság korlátozás nélkül helyezhető el, és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 3 %-át, a 68 hrsz-ú Kossuth tér zöldterületén a telek terület 4 %-át.

(5) Közparkban és más közhasználatú zöldfelületen bármilyen okból elhalt, illetve (engedéllyel, vagy engedély nélkül) kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogat-egyenérték fenntartása mellett – egy éven belül – gondoskodni kell. Ha a visszapótlás az érintett területen a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos, a visszapótlás másutt is megvalósítható.

37. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev) elsődlegesen védelmi (védő, környezet-, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál, melynek területén csak a természetvédelmet és vízgazdálkodást szolgáló létesítmények (feltáró utak, ismertető, eligazító táblák, oktatást, kutatást szolgáló létesítmények) helyezhetők el. A területen épület újonnan nem építhető.

(2) Közjóléti rendeltetésű erdőövezet (Ek) elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális- turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.

a) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5,0 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.

b) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 6,5 m-t, kivéve a kilátót.

c) Az övezetben elhelyezhető építmények összes bruttó szintterülete nem haladhatja meg a telekterület 5,0 %-át.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe (Eg) az előző övezetekbe nem sorolható erdők tartoznak.

a) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

b) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(4) A védelmi (védett és védő), valamint a közjóléti erdőterületek folyamatos karbantartására (a védett erdők őshonos állományának felújítására) programot kell készíteni, és azt az erdőtervekben érvényesíteni.

(5) Védelmi, valamint a közjóléti erdőterületeken a folyamatos borítottság érdekében a fakitermelést szálalásos módszerrel kell végezni. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén – végezhető, és nagysága nem haladhatja meg az 1 ha-t.

(6) A védelmi, valamint a közjóléti erdők esetén, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, az erdők vágás érettségi korát megemelt értékkel kell megállapítani.

38. § (1) Mezőgazdasági kertes területbe (Mk) a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (többségében volt zártkerti területek) tartoznak. A területen – a (2) (6) bekezdésben foglaltak szerint - földszintes lakó-, és gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve földdel borított pince helyezhető el. Állattartó épület, (kivéve: méhészet, illetve a már meglévő, vagy létesülő lakóépület telkén saját szükségletű állattartást is szolgáló építmény) az övezetben nem létesíthető.

(2) A termőföldnek minősülő ingatlanok esetén a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) abban az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a a földhivatali nyilvántartásban az említett művelési ágban nyilvántartott.

(3) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 12,0 m-re és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezhető el.

(4) Termőföldnek minősülő ingatlan új lakóépülettel (és hozzá tartozó gazdasági épülettel) akkor építhető be, ha

a) művelési ága szőlő, gyümölcsös, szántó, intenzív hasznosítású kert, vagy ezek vegyesen

b) telekszélessége az építési helyen legalább 14 m,

c) telekterülete legalább 6.000 m2,

d) a beépítettsége legfeljebb 5 % azzal, hogy azon a telken, melynek csak egy része tartozik a (2) a bekezdés szerinti művelési ágba, az egyéb művelési ágú (szántó, gyep, erdő) telekrész területe a beépíthetőség számításnál nem vehető figyelembe,

e) épületmagassága legfeljebb 4.5 m.

(5) Termőföldnek minősülő ingatlan gazdasági épülettel akkor beépíthető, ha

a)művelési ága kert, szőlő, gyümölcsös, vagy ezek vegyesen
b)telekszélessége az építési helyen legalább 8 m,
c)épületmagassága legfeljebb 3,5 m.
Azon telken, melynek csak egy része tartozik a beépítés szempontjából megfelelő művelési ágba, az egyéb művelési ágú (szántó, gyep, erdő) telekrész területe a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.
(6)A beépíthetőség szempontjából mezőgazdasági kertes területen lévő, zártkerti művelés alól kivett területek esetén:
a)lakó- és mezőgazdasági építmény,
b)külön jogszabály szerint építési engedély nélkül végezhető tevékenységek közé tartozó növénytermesztésre szolgáló üvegház,
c)növénytermesztést szolgáló fóliasátor,
d)nettó 20 m2 alapterületnél nem nagyobb vendég látóépület,
e)park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
f)ideiglenes fedett lovarda,
g)külön jogszabály előírásainak megfelelő meghatározott rendeltetéssel rendelkező és legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas vagy nettó 20 m2 alapterületet meg nem meghaladó - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény,
h)bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó,
i)sport szabadidős célú építmény
helyezhető el, 4,5 m-es épületmagassággal és gazdasági épület esetén legfeljebb 10 %-os, a lakóépület esetén legfeljebb 5 %-os beépítettséggel.

39. § (1) Mezőgazdasági Má és Má1 jelű általános övezetbe a jellemzően szántóföldi művelésű, nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetekben a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló lakó-, és gazdasági épületek, illetve földdel borított pince helyezhető el.

(3) Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak abban az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a a földhivatali nyilvántartásban az említett művelési ágban nyilvántartott.

(4) A telken újonnan létesülő épület – ide nem értve az (5) bekezdésben meghatározott telket – szabadon állóan, az épület homlokvonala előtti, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 20 m-re és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságnak kell lenni.

(5) A 8 m-nél keskenyebb telkeken a (4) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy mezőgazdasági célú építmények oldalhatárosan helyezhetők el.

(6) Az építmény-elhelyezés feltételei a telkeken:

a) Beépíthető telek területe Má jelű övezetben szántó művelési ág esetén:

aa) lakóépület: legalább 20 ha (200 000 m2)

ab) gazdasági épület: legalább 5 ha (50 000 m2)

b) Beépíthető telek területe Má1 jelű övezetben szántó művelési ág esetén:

ba) lakóépület: legalább 20 ha (200 000 m2)

bb) gazdasági épület: legalább 1 ha (10 000 m2)

c) Beépíthető telek területe Má és Má1 jelű szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert művelési ág esetén:

ca) lakóépület: legalább 3 ha (30 000 m2)

cb) gazdasági épület: legalább 2 ha (20 000 m2)

d) Beépítettség gazdasági épület esetén legfeljebb 10 %, a lakóépület esetén legfeljebb 5 %, de az épület(ek) összalapterülete telkenként legfeljebb 1200 m2, ezen belül a lakóépület alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet. Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő, az egyéb művelési ágú telekrész területe (gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

e) Egy telken egy újonnan kialakítható tanyaudvar lehet, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület) nem lehet nagyobb, mint 6000 m2 ill. a telek 50%-a, utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében az újonnan kialakuló telek a - legfeljebb 10 %-os - beépítettség előírásának nem felel meg.

f) Épületmagasság: legfeljebb 5,5 m, amennyiben a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb épületmagasság indokolt, legfeljebb 25 m.

g) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, közjóléti erdőterülethez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, ha az nem jár együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével, és nem veszélyezteti a talaj és a vizek minőségét.

(7) Mezőgazdasági Má2 jelű általános övezetben jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, gyakran ökológiai hálózati elemként is funkcionáló, illetve környezetvédelmi okok, vagy termőhelyi adottságok miatt korlátozott hasznosítású mezőgazdasági művelésű ágú területrészek tartoznak.

a) A gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos ingatlannyilvántartási besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

b) Az övezetben lakóépület nem építhető. Gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető, kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is. Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható

40. § (1) Az Má és Mk mezőgazdasági övezetekben kialakíthatók anyagnyerő bányatelkek, amennyiben azok területe nem haladja meg a 10 000 m2-t. (A 10 000 m2-t meghaladó bányatelkek csak különleges területbe tartozó bányászati övezetekben alakíthatók ki.)

(2) A nyersanyag-kitermeléshez ilyen módon kialakított telkeken

a) a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhetők, csak a bányászatot kiszolgáló ideiglenes felvonulási épületek helyezhetők el,

b) a felvonulási épületek által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket a bányászat befejezése után el kell távolítani és a rekultivációt végre kell hajtani.

(3) A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak – a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rekultiváció után – a rendezési tervnek megfelelően valósítható meg.

(4) A mezőgazdasági területeken az OTÉK-ban[1] birtoktestek és birtokközpontok az alábbi feltételekkel alakíthatók ki:

a) A birtoktest szükséges legkisebb területi kiterjedése 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben lehetséges, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből

aa) legalább 80 ha gyep, vagy

ab) legalább 30 ha szántó, vagy

ac) legalább 20 ha kert, vagy

ad) legalább 10 ha szőlő, gyümölcsös művelési ágú.

b) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10 000 m2), beépítettsége legfeljebb 30 % lehet és a telek legalább 50 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani

c) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete legfeljebb 300 m2, épületmagassága legfeljebb. 5,5 m lehet.

d) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek épületmagassága legfeljebb 5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – magasabb is lehet.

e) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

f) Birtokközpont, kiegészítő központ területén nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető a kertes övezetben, továbbá belterülethez, lakóterülethez, különleges rekreációs területhez 500 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalé gyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével.

g) Birtokközpont, kiegészítő központ Má2 jelű övezetben, ill. kertes övezetben nem alakítható ki.

(5) A mezőgazdasági övezetek területén meglévő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

41. § Valamennyi mezőgazdasági és erdőövezetben a meglévő lakó (tanya-) épületek, ill. idegenforgalmi, turisztikai, vendéglátó és szolgáltató célokat szolgáló épületek – az esetben is, ha a telek nagysága, beépíthetősége ezt egyébként nem tenné lehetővé - átalakíthatók, korszerűsíthetők, felújíthatók, ill. a HÉSZ hatályba lépését követően csak egy alkalommal, jelenlegi alapterületük legfeljebb 15 %-ával, de legfeljebb 25 m2-rel bővíthetők.

42. § (1) A vízgazdálkodási övezet (V) területébe

a)a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások) medre és parti sávja,
b)állóvizek medre és parti sávja,
c)a folyóvizekben keletkezett nyilvántartásba még nem vett szigetek,
d)a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
e)a vízbeszerzési területek,
f)a hullámterek,
g)a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek
tartoznak.
(2)Nyílt vízfelületeken a parti funkciókhoz kötődő ideiglenes jellegű mobil építmények elhelyezhetők a vízminőség veszélyeztetésének kizárása mellett.
(3)Az árvízvédelmi töltéseken és a körömvonaltól mért 10 m-es sávban épület, építmény (közmű) nem helyezhető, fás növényzet nem ültethető, a talaj mindennemű megbontása tilos.
(4)Vízbeszerzési területen a funkciónak megfelelő épület, építmény helyezhető el. Az épület által elfoglalt terület a vízmű telekterület 10%-át, és az új épületmagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg, hacsak azt az alkalmazott technológia nem követeli meg (szivattyúház).

43. § (1) Különleges beépítésre nem szánt intézményi jelentős zöldfelülettel (Kbniz) terület golfpálya és sport célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál, ahol az egyes telkek beépítettsége legfeljebb 5 %-os lehet azzal, hogy az övezet területén a megengedett beépítettség legfeljebb 3 % lehet.

(2) Különleges beépítésre nem szánt légi mentési terület (KbnLb)

a) A terület légi mentési bázis létesítésére vehető igénybe.

b) Az övezet területén a légi mentés, földi kiszolgálás és a terület üzemeltetését és fenntartását kiszolgáló építmények helyezhetőek el legfeljebb 5 %-os beépítettséggel.

c) Az építmények elhelyezésekor magassági korlátozásokat: a repülési síkot és a légügyi előírásokat is figyelembe kell venni.

(3)16 Különleges beépítésre nem szánt horgásztó (KbnHt) övezetbe sorolt

a) terület a horgászat, sport és szabadidő céljára vehető igénybe,

b) ingatlan területén a horgászat, sport, szabadidő és a terület üzemeltetését és fenntartását kiszolgáló építmények helyezhetők el legfeljebb 10 %-os beépítettséggel 4,5 m épületmagassággal.

(4)17 Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen (Kbnme) övezetbe sorolt területen a megújuló energiaforrások felhasználására és a terület kiszolgálására szolgáló építmények helyezhetők el szabadon állóan, 4,5 m legnagyobb épületmagassággal.

III. Fejezet

11. Egyes településrészek kiegészítő előírásai

44. § (1) Vízi színpad a vonatkozó országos előírások betartásával a Csónakázó tavon létesíthető.

(2) A Hegyközség belterületi részén, Csénye-Újmajorban, Lánkapusztán közcsatorna kiépítésének hiányában közműpótló berendezés használata megengedett, de ez esetben az elhelyezhető lakásszám max. 1 db. Szilárd tüzelés csak Csénye-Újmajorban helyezhető el.

45. § (1) A Szatmár utca, árvízvédelmi töltés, Rába folyó, 0357 hrsz-ú terület 84-es számú főút és a Rákóczi utca által határolt terület (a továbbiakban: volt cukorgyár) vonatkozásában a rendelet előírásait a jelen szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendelet 21. § (1) bekezdés b) pontja második mondata nem alkalmazható.

(3) A rendelet 12. § (3) bekezdése (Árvízvédelmi korlátozási terület) az alábbiak szerint alkalmazandó: Árvízvédelmi korlátozási területen a vízjárta területen építményt elhelyezni legalább a mértékadó árvízszintet +1,0 m-rel meghaladó padlómagasság biztosítása vagy - az árvíz levonulását biztosító - lábakra állított kivitellel lehet.

(4) A rendelet 15. § (2) bekezdése kiegészül azzal, hogy a volt cukorgyár területén a szabályozási tervben jelölt területeken a felszíni vizek közcélú elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését lehetővé kell tenni. Az árvízvédelmi gátakkal és zsilipekkel szomszédos területeken biztosítani kell a műtárgyak megközelíthetőségét, kezelhetőségét. A külön jogszabály szerint szolgalmi jog alapítható az önkormányzat javára.

(5) A Ki jelű övezetekben a zöldfelületek kialakítása csak kertészeti és növénykiültetési tervek alapján végezhető.

(6) A területen a csapadékvizek elvezetése csak zárt csapadékvíz csatornában történhet.

46. § (1) A gyógyhely területe és határa területén belül minden közhasználatú építmény építhető.

(2) A gyógyhely védőterületének határán belül a területek közhasználata olyan mértékben korlátozható, hogy az ne jelentsen megközelítési akadályt a közhasználatú építmény eléréséhez.

47. § (1) A rendelet

a)1. melléklete a Szabályozási tervet belterületi szabályozási terv M=1:4000
b)2. melléklete külterületi szabályozási tervet M=1:8000
c)3. melléklete a Zaj- és rezgésvédelem tervlapot
d)4. melléklete az Építési övezetek, övezetek előírási paramétereit
e)5. melléklete a Régészeti érték felsorolását
f)6. melléklete a Műemlékek felsorolását
g)7. melléklet a Helyi védelmi rendelettel védett, a szabályozási terven feltűntetett épületek felsorolását
h)8. melléklete Sárvár város barnamezős területeit
tartalmazza.
(2)A rendelet 1. Függeléke az Útminta-keresztszelvényeket tartalmazza.

48. § (1) Jelen rendelet 2017. január 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Sárvár Város Építési Szabályzatáról szóló 16/2005. (V. 19.) önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet hatályba lépését megelőzően, jogerős és végrehajtható építési engedély alapján megkezdett, de be nem fejezett épület helye kialakult építési helynek minősül akkor is, ha az építési engedély érvényessége lejárt. Ebben az esetben a megkezdett, de be nem fejezett épület továbbépíthető, az egyéb hatályos jogszabályok betartásával – ide értve a rendeletben meghatározott építési helyre vonatkozó előírásokat is - bővíthető, befejezhető. Jelen bekezdés alkalmazására a rendelet hatályba lépésétől számított öt éven belül van lehetőség.

3. melléklet

Zaj- és rezgésvédelem tervlap

4. melléklet

Építési övezetek előírási paraméterei
Beépítésre szánt építési övezetek
Építési övezetek és különleges beépítésre nem szánt övezetek előírási paraméterei
Az egyes beépítési mód és teleknagyság kódokhoz tartozó telekméretek
1. sz. táblázat

A

B

C

D

E

F

G

1

Teleknagyság kódok

Legkisebb
teleknagyság (m2)

Telekszélesség a beépítési módok szerint

2

1
Zártsorú
általános

2
Oldalhatáron
álló

3
Ikres

4
Szabadon
álló
általános

5 Szabadon
álló
telepszerű

3

1

300

8

4

2

500

10

12

9

16

5

3

720

10

12

9

18

6

4

900

12

14

9

18

7

5

1100

15

16

12

18

8

6

1500

20

16

18

25

9

7

5000

30

16

20

40

10

8

10000

40

50

11

9

20000

70

12

0

Kialakult

Az egyes beépítési módokhoz tartozó kódszámok
2. sz. táblázat

A

B

1

1. sorszámú kód számjelei

Beépítési mód

2

1

Zártsorú általános

3

2

Oldalhatáron álló

4

3

Ikres

5

4

Szabadon álló – általános

6

5

Szabadon álló – telepszerű

7

0

Adottságtól függően

Az egyes telekterületekhez tartozó kódszámok
3. sz. táblázat

A

B

1

2. sorszámú kód számjelei

Telekterület

2

1

300 m2

3

2

500 m2

4

3

720 m2

5

4

900 m2

6

5

1100 m2

7

6

1500 m2

8

7

5000 m2

9

8

10000 m2

10

9

20000 m2

11

0

Kialakult

Az egyes beépítési %-okhoz tartozó kódszámok
4. sz. táblázat

A

B

1

3. sorszámú kód számjelei

Legnagyobb beépítettség mértéke, %

2

1

3 %

3

2

10 %

4

3

20 %

5

4

25 %

6

5

30 %

7

6

40 %

8

7

50 %

9

8

60 %

10

9

80 %

11

0

adottságtól függően

12

A

35 %

Az egyes zöldfelületi %-okhoz tartozó kódszámok
5. sz. táblázat

A

B

1

4. sorszámú kód számjelei

Legkisebb zöldfelületi %

2

1

80 %

3

2

60 %

4

3

50 %

5

4

40 %

6

5

30 %

7

6

25 %

8

7

20 %

9

8

10 %

10

9

A be nem épített terület 50 %-a

11

0

adottságtól függően

Az egyes építménymagasság kódokhoz tartozó előírás tartalom
6. sz. táblázat

A

B

C

1

5. sorszámú kód számjelei

Épületmagasság

Homlokzatmagasság

2

1

3,5 m

3,5 m

3

2

4,5 m

5,5 m

4

3

6,5 m

7,5 m

5

4

7,5 m

8,5 m

6

5

9,0 m

10,5 m

7

6

10,5 m

12,0 m

8

7

12,5 m

14,5 m

9

8

16,5 m

18,5 m

10

9

20,0 m

22,0 m

11

0

Legfeljebb a telken épült legnagyobb épületmagasság

Legfeljebb a telken épült legnagyobb homlokzatmagasság

Beépítésre nem szánt övezetek

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Övezet jellemzője

beépítési szabályai

Előkert kialakítá-sának szabálya

2

Övezet jele

beépítési mód

maximális
beépítettség

(%)

maximális
épület-
magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
széles-sége

(m)

Legkisebb
zöldfelület


%

Előkert, oldalkert mérete

3

Közúti közlekedési terület

4

SZ

SÉSZ 11. §
előírása
szerint

4,5 vagy 6,0 m SÉSZ előírása
szerint

-

-

-

-

5

Z jelű Zöldterület

6

Z-Kp

SZ

3

4,5

-

-

Közpark esetén a legkisebb zöldfelület: 80%,

-

7

Z-kk

SZ

3

4,5

-

-

Közkert esetén a legkisebb zöldfelület: 60%,

-

8

Z-kk (a 68 hrsz Kossuth téren

SZ

4

4,5

-

-

Közkert esetén a legkisebb zöldfelület: 60%,

-

9

Z-kk (a 188 hrsz Hild park

SZ

3

4,5

-

-

Közkert esetén a legkisebb zöldfelület: 40%,

-

10

Ev jelű Védelmi erdőterület

11

Ev

OTÉK szerint

12

Eg jelű Gazdasági erdőterület

13

Eg

SZ

0,5

4,5

-

-

-

-

14

Ek jelű Közjóléti erdőterület

15

Ek

SZ

5

6,5 m, kivéve kilátó

-

-

-

-

16

M jelű Mezőgazdasági területek

17

Má, Má1

SZ

HÉSZ 31. § szerint

-

-

-

az épület homlokvonala előtti, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 20 m-re és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságnak kell lenni

18

Mák

SZ

HÉSZ 31. § szerint

3,5

-

-

-

előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

19

Mk

SZ
(kialakult)

HÉSZ 30. § szerint

Új lakó épület és hozzá tartozó gazdasági épület esetén 4,5 m, gazdasági épület esetén 3,5 m 4,5 m

-

-

-

az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 12,0 m-re, oldalkert min. 3 m.

20

V jelű Vízgazdálkodási terület

21

V

-

10

4,5 m, vízbeszerzési területen 3,5 m

-

-

-

-

22

Különleges beépítésre nem szánt intézményi terület jelentős zöldfelülettel

23

Kiz

-

5

-

-

-

-

-

24

Különleges beépítésre nem szánt légi mentési terület

25

KbnLb

-

5

-

-

-

-

-

26

Különleges beépítésre nem szánt horgásztó terület

27

KbnHt

-

10

4,5

-

-

-

-

28

Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület

29

Kbnme

SZ

10

4,5

-

-

-

-

5. melléklet

Régészeti érték felsorolásáról
5. melléklet.docx

Régészeti érték felsorolásáról

Sárvár nyilvántartott régészeti lelőhelyei

Sorszám

Nyilv. azonosító

Lelőhely név

Korszak

EOV

térképszelvény

HRSZ

EOV

Y - koordináta

EOV

X - koordináta

Balti magasság

1.

32026


Haraszt


Település, középkor

Telepnyom (felszíni), római kor,

Telepnyom (felszíni), népvándorlás kor,

Szórványlelet, késő középkor

52-113


0114/2


485892


216060


162

2.

64850


Rábasömjén római katolikus templom

Település, középkor

Templom és temető: Árpád-kor

52-114

3342, 3389/2, 3390/1, 3391/1, 3392, 3393/1, 3394/1-3, 3395-96, 3398/2, 3583/2, 3584-87,

3590

488784

217246


158

3.

64876


Rábasömjén tó

Temető általában, újkor

52-114


065/2, 072/5, 058, 074/16-17, 073, 065/1

489676

216711



153

4.

49112

Savaria-Bassiana között vezető római út

Út, római kor

52-114


010/11-13, 0142/11, 0143, 0144/6, 0145, 0146/6-9, 0148/1, 0149, 0150/1-2, 029, 030/1, 030/8, 031- 033,

034/1-2, 046/8, 047/2, 052/20, 052/25, 052/3, 052/42, 064/22, 065/2

491632

216913


153

5.

80333


Boda- dűlő


Telepnyom (felszíni), őskor

52-132


0179/24, 0179/10, 0176, 0116/33

486183


215239


162

6.

80331


Dabasi- dűlő


Telepnyom (felszíni), őskor

52-132


0179/8-10,

0176, 0116/33, 0116/9

486490


215127


162

7.

69263


Felső- mező/ Alsó- mező



Telep: bronzkor, vaskor, római kor, középkor

Temető: bronzkor-késő bronzkor, római kor

52-132


0118/13, 0169/1-2, 0170/1-2, 0171, 0172/2-5, 0172/7-8, 0152, 0172/10-13, 0118/7, 0118/14, 0118/12, 0176, 0183/19, 0182, 0183/20, 0183/14-15, 0179/11, 0179/8-9, 0118/11, 0183/13, 0174, 0168/6, 0173/2, 0172/1, 0175/7

487268


214965


160

8.

34928


Tilos erdő


Út, római kor

Település: ős-, római-, középkor

52-132


0152, 0166/8-10, 0138/3-5, 0166/7, 0169/1

487959


215672


160

9.

67155


88-as elkerülő, 0+200 - 3+712km sz.

Temető: római kor

52-132


0157-58, 0163/14, 0152

488544


215790


160

10.

34931


Dombai kereszt

Út, római kor

Település: római kor

52-132


0153/1, 0154, 0152, 0151/3-5

489166


215879


154

11.

66512


Dombai kereszt I.


Út, római kor

52-132


064/9-10, 064/21, 0152

489452


215873


155

12.

56226


Savaria - Arrabon római út

Út, római kor

52-132


064/23, 064/6-7, 064/9-10, 064/20, 064/12, 064/22, 0152

489675


215937



153

13.

50388


SáGa gyártelep


Telepnyom (felszíni): őskor


52-132


3055/9, 13, 3204, 509/32

489077


214669



155

14.

46639


Kenderszeri-dűlő


Telepnyom (felszíni): római kor

52-132


101, 104, 106, 108/2, 112/1, 113, 117/4, 118/3, 119, 122/1-2, 123, 128-129, 132/1, 133/1, 134/1, 135/1, 1524/1, 1572, 3006, 3075-76, 3077/2, 3081

489937


214309


155

15.

64864


Nádasdy Ferenc utca 43.

Temető: újkor

52-132


1506-7, 1493, 1495, 1497-99, 1491, 1492/1-2, 1451, 1465, 1489/2

489762


214024



155

16.

49109


Kassa u. 6.


Telepnyom: keleti Hallstatt-kultúra

52-132


1726/2, 2355, 1727, 2359, 2375, 2187/1, 1691/3, 1725, 2186, 2360, 2358

489210


213718



156

17.

46636


Csényeújmajor


Település: kelta, római-, népvándorlás- és Árpád-kor

52-132


0220/1


487775


212805

157

18.

46637


Bagoly rét


Szórványlelet: közép- és késő középkor

52-132


1484/3-14

489415


213164


155

19.

49108


Zuhogó Gyöngyös part


Telep: Dunántúli vonaldíszes kerámia (újkőkor)

Szórványlelet: őskor

52-132


0212, 0210/38, 0210/1

488923


212783


155

20.

46640

Kenderszeri-dűlő II.


Telepnyom (felszíni): bronzkor-késő bronzkor

Szórványlelet: népvándorlás kor

Telepnyom (felszíni): középkor

52-132


030/1, 030/8, 031-033, 034/1-2, 038/2, 046/7-8, 047/2, 048-050, 051/1, 052/18, 052/41-42, 064/22

490182


216497


152

21.

46642

Osztályi-dűlő


Telepnyom (felszíni), római kor

52-114


030/1


491845


217258

150

22.

46643

Osztályi-dűlő II.

Telepnyom (felszíni), középkor

52-114

030/1

491928

217410

150

23.

43639

Sitkei erdő II.


Tábor, római kor

Település, középkor

Templom és temető:, középkor

52-123


0414/2, 0415, 0416

493086


217170



150

24.

42997

Borsószeg

Út, római kor

Tábor, erődítés: római kor


52-114

010/15, 19-21, 28-30

491365


216677


152

25.

46647

Közép-malom


Telepnyom (felszíni), római kor

Szórványlelet, középkor

52-114


010/2, 4, 12-13, 19, 011, 025

491782


216690


152

26.

46644

Végh-malomtól ÉNy-ra

Erődítés általában, római kor

Telepnyom (felszíni), római kor

52-114


010/11-12, 029

491935


216872


152

27.

46646

Közép-malom és Végh-malom között

Telepnyom (felszíni): vas-, népvándorlás- és középkor


52-114


010/11-12

491946


216720


152

28.

31045

Végh malom

Település: ős-, vaskor-kora vaskor, római kor

Temető: 9. század

Út, római kor

Éremlelet, római kor

52-123

026/1, 010/4, 10-10, 028/1

492079


216710



151

29.

46363

Sitkei erdő

Tábor, erődítés: római kor

Telep, kemence: kora Árpád-kor

52-123


0417

493545


216794


150

30.

34922

Faképi-dűlő

Temető: rézkor, avar kor, középkor

Település: újkőkor, rézkor, bronzkor-késő bronzkor,római (épület is), avar kor, Árpád-kor, középkor

Út, római kor


52-114


04/58, 051/1, 4, 6, 10-11, 062/12-16, 063/3, 064/22, 0152, 051/7-9, 058, 062/1-5, 063/4, 064/23

490105


216064


152

31.

34889

Szaput-dűlő

Település:, bronzkor, késő középkor, kora újkor


52-132


04/10-15, 04/59, 04/61, 04/63, 04/65, 04/58

490550


215850


152

32.

38782

Móka-dűlő II.

Telep általában: bronzkor

52-132


04/8-14, 09/1, 010/37, 04/58

490776


215752


153

33.

34894

Móka-dűlő

Település: kelta, római kor,

népvándorlás-, kora Árpád- és késő középkor, török kor



52-132


04/58, 013/16, 18, 20, 22, 23-29, 013/31, 0424/4, 8, 10-11

491119


215647


152

34.

38730

Óvár

Település: római és középkor

Tábor: római kor

Erődítés: középkor


52-132


1087/1-8, 1098, 1056-58, 509/9, 543, 1020-25, 1088-97

490864


215162


152

35.

45154

Bajti, Rába-meder

Rév, átkelőhely: római kor

52-141


022, 021/8, 023/1

492453


215159


152

36.

69267

Bassiana városa és temetője

Telepnyom (felszíni): római kor

Tábor és temető: római kor

Település: középkor

Templom és temető: középkor





52-141

0389/26, 0367-69, 0402, 0363/1, 0366/1-3, 0403/2, 0410, 0404- 0408, 0370, 0403/1, 0401/1

493622


214948


154

37.

49110

Hosszaki-dűlő

Telepnyom (felszíni), középkor

52-132


1007-18, 631, 632/3, 633/3, 634-635, 628/1,

6-7

490735


214890


153

38.

38578

Rába bal part

Település: késő középkor, újkor

52-141


0342/2-5, 0336/1, 0343/1-2, 0346/1

492117


214915


154

39.

64870

Szent László templom

Templom általában, középkor

52-132

66, 68, 65, 69

490127


214337


155

40.

46356

Kossuth tér- Lenin u.

Település: római kor

Fal: római kor

52-132


193, 164, 173, 103, 102/1, 67, 99, 68, 66, 101, 104, 137/2, 140, 141/1, 142

490174


214376


155

41.

64882

1-es Posta

Épület: újkor

52-132


561-562, 575-577, 574/1-2, 572-73, 568

490455


214371


155

42.

34891

Bajti szeg

Település: őskor, római kor, Árpád-kor, középkor

Temető: római kor

Tábor: római kor

Templom és temető: középkor

52-141


0336/1, 0358/34-35, 0358/14, 33, 39-40

492485


214616


150

43.

38780

Sitkei Erdei malom

Település, középkor

Malom, középkor

Bizonytalan jellegű lelőhely, ismeretlen kor

52-141


0336/1, 0360/4, 0360/3

492725


214327


152

44.

64888

Tizenhárom-város

Éremlelet: ismeretlen kor


52-132


1392-1405, 1406/2, 1407-9, 1410/1-3, 1411/1-2, 1412-20, 1423, 1431-32, 1435-46, 1447/1-2, 1448-54, 1455/1, 1456-59, 1462-66, 1339/1, 1355, 1356/1-2, 1357, 1358/1-2, 1359, 1360/1, 1361/1-2, 1363, 1364/1, 3-10, 1365-66, 1377-91, 1467-70, 1471/1-2, 1472-78, 1488, 1376, 1349

489971


213936


154

45.

42998

Nádasdy-vár

Vár: középkor, kora újkor

Település: kora újkor

Vízmű: kora újkor

Fal: kora újkor

Erődítés: kora újkor

52-132


2/1, 1


490295


214127


153

46.

64880

Várkerület 29.

Temető általában, ismeretlen kor

52-132


580, 2/1, 581/1, 588, 587

490426


214202


155

47.

64866

Ikervári út és annak Gyöngyös átkelője

Út, középkor

52-132


1375, 1483/2-3, 1315, 1249/5, 1250, 1266-68, 1376

489923


213582


155

48.

43026

Kórház

Temető: bronzkor

Sír: kelta,, avar kor

52-132

1225/1-3, 1229, 1226/3, 5-6, 1228, 1227/3-4, 1296

490690

213884

154

49.

34892

Sarok -Tót mező

Bizonytalan jellegű lelőhely: kora újkor

Szórványlelet: késő középkor

52-141


0324/70, 75-76

493078


212897


191

50.

49119

Kanotapuszta - Úrdomb

Szórványlelet, őskor

Telepnyom (felszíni), középkor

52-123


0428/10, 0428/9, 0428/6

494587


216933


150

51.

34894

Móka-dűlő


Település: kelta, római kor, népvándorlás kor, kora Árpád-kor, késő középkor, török kor




52-132


04/58, 013/16, 18, 20, 22-29,

013/31, 0424/4, 8, 10-11

491119


215647


165

52.

46354


Sári templom temetője

Temető: kora újkor

52-132


3051-

3052

488900

214420

154

53.

53077


Vasútállomás

Temető: római kor

52-132


388

509/19

509/28-30

489720

214930

155

54.


Savaria /Szombathely/ – (Bassiana = Sárvár) – Arrabona /Győr/) összekötő főközlekedési római út

Főközlekedési római út, római kor

52-113,

52-114,

52-123,

52-131,

52-132,

52-141,

52-134,

52-143






Nem azonosítható, nyilvántartott régészeti lelőhelyek


46349


Város határa


Szórványlelet, római kor, forrás: Jelentés régészeti leletről- Paulovics hagyaték







46352


Bajti erdészház


Telep, római kor, forrás: Jelentés leletmentésről, Sárvár- Bajti erdészház 1955.







6. melléklet

Sárvár műemlékei 2016.
6. melléklet.docx


S Á R V Á R M Ű E M L É K E I , 2016.


Nyilvántartási szám

Utca, házszám

Helyrajzi szám

Megnevezés

8034

Batthyany u. 7.

137/1/A/1-8

lakóház

8035

Batthyany u. 23.

128/A/1-12

lakóház

8036

Batthyany u. 29.

122/1

iskola

(v. zárdaiskola)

8037

Batthyany u. 39.

112/1

lakóház

8031

Dózsa Gy. u. 28.

206

katolikus iskola

8032

Erdősi Sylvester u. 3.

177

evangélikus templom

8033

Kossuth tér

66

Krisztus-szobor

(r. k. templomban)

10437

Sársziget u. 52.

3052

Szent Miklós

templom

8043

Soproni út

3203/2

sírkápolna

8041

Széchenyi u. 6.

79

magtár

8040

Széchenyi u. 7.

5/1

egykori iskola

8044

Várkerület 1.

1

Nádasdy-várkastély

8042

Várkerület 28. előtt

2/1

Nepomuki Szent János-szobor és kápolna

8045

Várkerület 29.

580

Korona-szálló

8047

Várkerület 30.

578/2/A/1-4

lakóház

8048

Várkerület 31.


zeneiskola (egykori járási szolgabíróság)

8049

Várkerület 33.

189/1/A/1-13

lakóház

9775

Újmajor 64. sz.

0216/1

igazgatási épület

9776

Újmajor 68. sz.

0216/1

északi marhaistálló

9777

Újmajor 65. sz.

0216/1

déli marhaistálló

8039

Celldömölki u.

3843

kálvária-kápolna

10692

Celli út 8.

3726

présház

8050

Rábasömjéni u. 79.

3395

Szent Márk templom


7. melléklet

Sárvár helyi védelmi rendeletével védett, a szabályozási terven feltüntetett épületek felsorolásáról
7. melléklet.docx


Sárvár helyi védelmi rendeletével védett, a szabályozási terven feltűntetett épületek felsorolásáról



Kertvárosi kápolna - Nádasdy u. -(hrsz:2186)

HE 1


Zsinagóga – Deák F. u. - (hrsz: 574/2)

HE 1


Polgármesteri Hivatal – Várkerület 2.- (hrsz: 4/1)

HE 1


I. világháborús emlékmű – Kossuth-tér (hrsz: 68)

HE 1


Földhivatal – Kossuth tér 2.- (hrsz: 64/2)

HE 1


Kossuth tér 1. sz. Korona kávézó épülete (Róth-ház) (hrsz: 65)

HE 1


Kossuth tér 6. sz. alatti lakóépület -volt Schneller-ház- (hrsz: 174)

HE 1


Kossuth tér 7. sz. alatti lakóépület – volt Einbech-ház – (hrsz: 175)

HE 1


Ady E. u. 2. – Kossuth tér 9.sz. alatti lakóépület – volt Sárvári Elsõ Takarékpénztár épülete (hrsz: 173)

HE 1


Ady E. utca páratlan (É-i) oldal utcakép HT2


Sylvester u. 1. sz. alatti lakóépület – volt Freibert–ház (hrsz: 176)

HE 1


Batthyány u. 12. sz. alatti épület – Mozi – (hrsz: 73)

HE 1

Batthyány u. 14. sz. alatti lakóépület – volt Schmidt-ház - (hrsz: 74)

HE 1


Batthyány u. 18. sz. alatti lakóépület – Kaszás-ház- (hrsz: 80)

HE 1


Batthyány u. 20. sz. alatti lakóépület – Róth-ház – (hrsz: 81)

HE 1 régi kirakat is


Batthyány u. 39. sz. alatti lakóépület – volt Geshrey-ház (hrsz: 112/2)

HE 1


Batthyány u. 52. sz. alatti – volt Herczeg-ház (hrsz: 1522)

HE 1


Batthyány u. 54. sz. alatti – volt Herczeg-ház – (hrsz : 1523)

HE 1


Batthyány u. 59. sz. alatti lakóépület – volt Kollmann-ház - (hrsz: 3084)

HE 2 tetõszerkezet homlokzati dísze


Batthyány u. 37. sz. alatti lakóépület (hrsz: 113)

HE 1


Batthyány u. 33. sz. alatti lakóépület (hrsz: 118/3)

HE 1


Batthyány u. 31. sz. alatti lakóépület (hrsz: 119)

HE 1


Batthyány u. 27. sz. alatti lakóépület – volt Gayer-ház – (hrsz: 122/2)

HE 1


Batthyány u. 17. sz. alatti lakóépület – volt Kosztolitz-ház – (hrsz: 132)

HE 1


Batthyány u. 13. sz. alatti lakóépület (hrsz: 134/1)

HE 1


Batthyány u. 9. sz. alatti lakóépület – volt Sárvár Vidéki Takarékpénztár (hrsz: 136/1)

HE 1


Batthyány u. 5. sz. alatti lakóház (hrsz: 137/2)

HE 1


Batthyány u. 3. sz. alatti lakóépület – volt Magyar Divatáruház épülete (hrsz: 140)

HE 1


Batthyány u. 1. sz. alatti lakóépület – volt Berke-ház – (hrsz: 141/1)

HE 1


Batthyány utca telekszerkezet

HT 1


Árpád utcai telekszerkezet

MT 1


Hunyadi u. – Dózsa u. – Vörösmarty u. tömbje

HT 1


Dózsa Gy. u. két oldali telekszerkezet

HT 1


Hunyadi u. telekszerkezete

HT 1


Hunyadi u. 36. sz. alatti lakóépület homlokzata (hrsz: 3145)

HE 2


Hunyadi u . 40. sz. alatti lakóépület homlokzat (hrsz: 3147/1)

HE 2


Hunyadi u. 47. sz. alatti lakóépület homlokzat (hrsz: 502)

HE 2


Vasútállomás – Selyemgyár u . l. sz. – (hrsz: 509/29)

HE 1


Selyemgyár u. 2/b. sz. alatti lakóépület – volt Horváth féle vendéglõ (hrsz: 3183)

HE 1


Sága Foods Rt. víztorony – volt selyemgyári víztorony – (hrsz: 3185/4)

HE 1


Tinódi vendéglõ – Hunyadi u.11. sz. – (hrsz: 111/1)

HE 1


Városi köztemetõ – Soproni u. – (hrsz: 3064/2)

HT 1


Evangélikus kápolna – Városi köztemetõ – (hrsz: 3064/2)

HE 1


Ravatalozó – Városi köztemetõ, Soproni u. – (hrsz: 3064/2)

HE 1


Sársziget u. 8. sz. – volt Németh-ház – (hrsz: 1890)

HE 1


Sársziget u. 30. sz. – volt Óvártej Rt. (volt Strohoffer vajgyár) – irodaépülete (hrsz: 1907)

HE 1

Szent Miklós templom körüli utca- és telekszerkezet

HT 1


Sársziget u. Sári templomtól nyugatra esõ telekszerkezete

HT 1


Rábasömjéni Szent Márk templom körüli utcaszerkezet

HT 1


Ady u. 5. sz. lakóépület (hrsz: 146)

HE 1


Ady u. 11. sz. alatti lakóépület (hrsz: 151)

HE 1


Ady u. 12. sz. lakóépület (hrsz: 166)

HE 1


Ady u. 15. sz. lakóépület (hrsz: 160)

HE 1


Ady u. 17. sz. lakóépület (hrsz: 162)

HE 1


Ady u. telekszerkezet

HT 1


Tinódi Sebestyén Gimnázium épülete – Móricz Zs. u. 2. (hrsz: 549)

HE 1


Móricz Zs. u. 3. lakóépület (hrsz: 569)

HE 1



Móricz Zs. u. 6. sz. lakóépület (hrsz:551)

HE 1


Móricz Zs. u. 8. sz. lakóépület (hrsz: 552)

HE 1


Móricz Zs. u. 15. sz. lakóépület (hrsz: 557)

HE 1


Móricz Zs. u. 1.sz. lakóépület (hrsz: 570)

HE 1


Deák F. u. 2.sz. lakóépület (hrsz: 575)

HE 1


Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola épülete – Gyöngyös u. 2. sz. (hrsz: 539)

HE 1


Villanytelepi kandeláber – Gárdonyi G. u.

HE 2


Széchenyi u. 9. lakóépület (hrsz: 59)

HE 1


Széchenyi u. 1. (hrsz: 65) Kossuth tér felőli homlokzata HE2


Széchenyi u. 3. lakóépület (hrsz: 62)

HE 1


Várkerület 4. sz. – IGESZ (hrsz: 5)

HE 1


Várkerület 6. sz. lakóépület (hrsz: 1424)

HE 1


Várkerület 8. sz. lakóépület – volt Barabás-ház kétoldali utcai homlokzat

HE 2


Várkerület 20. sz. lakóépület két oldali utcafronti homlokzat és tetõszerkezet (hrsz: 1342/2)

HE 1


Várkerület 30. sz. – Posta épület (hrsz: 578/2)

HE 1


Várkerület 25. sz- Járásbíróság (hrsz: 1333)

HE 1


Tizenháromváros u. 10. sz. lakóépület utcafronti homlokzata (hrsz: 1403)

HE 2


Tizenháromváros u. 39. sz. elõtti communitas kereszt (hrsz: 1376)

HE 1


Tizenháromvárosi temetõ és faállománya (hrsz: 1248)

HT 2



Rákóczi u. 2. sz. épület – egykori Krausz-féle vajgyár (hrsz: 1320)

HE 1


Rákóczi u. 4. sz. lakóépület – egykori Krausz-villa (hrsz: 1319)

HE 1


Rákóczi u. 6. sz. lakóépület (hrsz: 1318)

HE 1


Rákóczi u. 13. sz. lakóépület – volt Ajkay-villa (hrsz: 789/4)

HE 1


Rákóczi u. 21. sz. épület – Tüdõgondozó – volt Krausz-ház (hrsz: 794/1)

HE 1


Rákóczi u. 23. sz. lakóépület – volt Schwastics-ház (hrsz: 796)

HE 1


Rákóczi u. 25. sz. lakóépület – volt Stubenvoll-ház (hrsz: 798)

HE 1


Rákóczi u. 27. sz. lakóépület – volt Neuhold-ház (hrsz:799/1)

HE 1


Rákóczi u. 30. kórházi irodaépület – volt Pék-ház (hrsz: 1225/3)

HE 1


Temetõ utca – volt Péntekfalusi temetõ (hrsz: 692/1)


HT 2


Rákóczi u. 27. sz. háztól a Fekete-híd utca sarkáig a telekszerkezet a Rákóczi úton

HT 1


Fekete-híd u.52. szám elõtt álló Binder kereszt (hrsz: 659)

HE 1


Gyöngyös utca 9. szám elõtt álló ún: Németh kereszt (hrsz: 545)

HE 1


Szatmár u. 14. sz. lakóépület – volt Feldmesser-ház (hrsz: 1105/4)

HE 1

Szatmár u. kastélyépület – volt Hatvany–Deutsch kastély és parkja, valamint a kis Kastélyépület (hrsz: 1101/7)

HT 2


Cukorgyári kastély régi kerítése (hrsz: 1101/7)

HE 2


Vadkert u – Vadkert major istálló a lovardával és a panzió épülete (hrsz: 0268/1)

HE 2


Rákóczi u. – Zsidó temetõ (hrsz: 1172)

HE 1


Celli u. – Hergovics-kereszt és környezete (hrsz)

HT 2



Celli u. – volt közúti híd és környezete (hrsz: 0302)

HT 2


Celli u. – volt Herpenyõ-híd és környezete

HT 2


Várkerület – Persinger kereszt

HE 1


Kertvárosi utcafrontos beépítés

HT 2


Esze Tamás u. 17. – volt téglagyári kezelõi lakás (hrsz: 1756)

HE 2


88. számú fõút mellett Sári communitas kereszt

HE 2


Sárvári Ipari parkban álló víztorony

2847/18 hrsz

HE 1


Lánkapuszta központjában álló víztorony

0476/13 hrsz HE 1


8. melléklet

Sárvár város barnamezős területei
1

A 3. § 9a. pontját a Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2021. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 3. § k) pontját a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

3

A 21. § (9) bekezdését a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

4

A 24. § (11) bekezdését a Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2021. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

5

A 27. § (3) bekezdése a Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2021. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

6

A 27. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 27. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 27. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 27. § (3) bekezdés c) pontját a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.

10

A 27. § (3) bekezdés d) pont da) alpontja a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 27. § (5) bekezdését a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.

12

A 31. § (5) bekezdését a Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2021. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

13

A 32. § (3) bekezdését a Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2021. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

14

A 32. § (4) bekezdését a Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2021. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

15

A 32. § (5) bekezdését a Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2021. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

16

A 43. § (3) bekezdését a Sárvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2021. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.

17

A 43. § (4) bekezdését a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

18

Az 1. melléklet a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 2. melléklet a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.