1. § (1) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel alkalmazandó:

2. § (1) Kialakult (K): az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt; továbbá, ha annak megvalósíthatóságára érvényes építési engedéllyel rendelkezi, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Mezőgazdasági épület: a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület.

(3) Nem zavaró hatású kisipari, kisüzemi építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket.

(4) Szolgálati lakás: a fő funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője, vagy személyzete számára szolgáló lakás.

(5) Telekmélység a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete

(6) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő és hátsókerti határvonala között.

3. § E rendelet alkalmazásában más jogszabály által elrendelt szabályozási elem:

4. § A kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

5. § (1) Az előírtnál kisebb méretű, korábban, jelen rendelet hatályba lépését megelőzően kialakult telkeket, foghíjtelkeket be lehet építeni az építési övezetre vonatkozó beépítési szabályoknak megfelelően.

(2) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.

6. § (1)³ Azokon a területeken, ahol az SZ-J1 terv építési hely határát jelöl meg, épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet.

(2)⁴ Ahol az SZ-J1 szabályozási terv nem tartalmaz építési hely határvonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén

(4) Az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az OTÉK 36. §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság 4 m .

(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.

7. § (1) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.

(2) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg: fák, bokrok esetén 100 pollen/m³, fűfélék esetén 30 pollen/m³.

(3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

(5) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

8. § A mezőgazdasági utak, valamint vízfolyások (patak, csatorna, árok) – parti sávra vonatkozó előírások betartása mellett – külterületi szakaszai mentén egységes út-, illetve vízfolyáskísérő fásítást kell létrehozni.

9. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag illetve veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetkárosító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.

(2) Építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A közigazgatási területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

10. § (1) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(2) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(3) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

11. § A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

12. § (1) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten: 20 kV-os vezeték: 5,0- 5,0 m

(2) A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó6,0- 6,0 m széles területsáv.

(3) Az oktatási és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

(4) Külterületen a közút tengelyétől számított 50,0 méteren, főútvonal esetén 100,0 méteren belül építmények csak a külön jogszabályok szerint helyezhetők el.

13. § (1) A közművek szabvány szerinti védőtávolságain belül építmény nem helyezhető el.

(2) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve a szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(4) A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

14. § (1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

(2) Beépítésre szánt terület (beépített, további beépítésre kijelölt)

(3) Beépítésre nem szánt terület

15. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint: falusias lakóterület (Lf).

16. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(2) A falusias lakóterületen nem helyezhető el: üzemanyagtöltő.

(3) A telkeken a ba), bb), bc), bd) pontokban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.

(4) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt épületek építhetők.

(5) Önálló épületként az ab), ac) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben az ab), ac) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb az ab), ac) pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.

(6) A falusias lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások

(7) A falusias lakóterület övezeti előírásait a 4. számú melléklet tartalmazza.

17. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető fő funkciót hordozó épületként:

(2) A telkeken a d, e. pontokban felsorolt építmények csak az a, b, c. pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.

(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.

(4) A kertvárosi lakóterület övezeti előírásait az 5. számú melléklet tartalmazza.

18. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint településközpont vegyes Vt

(2) A településközpont vegyes terület telkein elhelyezhető:

(3) A településközpont vegyes terület övezeti előírásait a 6. számú melléklet tartalmazza.

19. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint: kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz).

20. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen előírt maximális épületmagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2%-át.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti előírásait a 7. számú melléklet tartalmazza.

21. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

(2) A sportterület övezeti előírásai

(3) A temető területének övezeti előírásai A K T jelű temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(3a) Beépítési mód: szabadonálló

(4) A hulladékudvar építési előírásai

(4a) A KH jelű hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők:

(5) A jelentős zöldfelületű intézmény övezeti előírásai

(5a) A Kz jelű övezet telkein az idegenforgalommal, sportolással kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(6)⁵ A golfpályát kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgáló különleges terület (Kgk) övezeti előírásai:

(7) A homokbánya területének övezeti előírásai

(7a) A K B jelű homokbánya területén a homokbányászathoz kapcsolódó üzemi létesítmények, és a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(8) A sportkomplexum területének övezeti előírásait a 8. számú melléklet tartalmazza.

a) A sportkomplexum használatba vételének feltétele, hogy az Undi utca felőli tervezett út megépüljön 16,0 m-es szabályozási szélességgel.

(9) A nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezeti előírásait a 9. számú melléklet tartalmazza.

(10) Az idegenforgalmi célú létesítmények elhelyezésére szolgáló terület övezeti előírásai:

(10a) A Ki jelű övezet telkein a idegenforgalmi célú épületek, szálloda, szálláshelyek, vendéglátó létesítmények és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(11) Beépítési mód: szabadonálló

22. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2)⁶ A tervezési területen a utak szabályozási szélességét az Sz-J1 Szabályozási és övezeti tervlapok, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.

(3) Az utak területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a biztonságos közlekedés feltételeinek fenntartása mellett az út kezelőjének hozzájárulásával és a vonatkozó ágazati szabványok, előírások betartásával lehet.

(4) A közlekedési területen elhelyezhetőek a közlekedést kiszolgáló építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek.

(5) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, az építménymagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg.

(6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(7) A területen az útkategóriák alábbiak:

(8) Külterületen az utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű. A tényleges méretek engedélyezési terv szintű útterv alapján állapíthatók majd meg.

(9) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. Az SZ-J1 terven megjelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

23. § (1) A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

(2)⁷ A kiskertek övezetébe az SZ-J1 jelű szabályozási terveken MK jellel jelölt, kiskert jellegű területek tartoznak.

(3) A kiskertek övezetében a beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 3%-ot. A területen a kertműveléshez kapcsolódó építmények, termény- és szerszámtárolók helyezhetőek el. A megengedett építménymagasság 3,5 m . A területen állattartó épületek komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló, trágyatároló és provizórikus jellegű építmények nem helyezhetőek el.

24. § (1) A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

(2) A gazdasági célú erdő területen a 100.000 m²-t ( 10 ha ) meghaladó telkeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5%-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

(3) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, természetvédelmi célokat szolgál. A területén építmény nem helyezhető el.

25. § (1) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(2) Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

(3) A KP jelű övezet területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(4) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

(5) A KP jelű övezet területén legalább 100 m²-ként egy lombos fát kell ültetni.

26. § (1) Vízgazdálkodási területbe a folyóvizek medre, partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésében foglalt építmények helyezhetőek el.

(3) A vízgazdálkodási területen az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület, a telekterület 3%-át nem haladhatja meg. A megengedett építménymagasság 3,5 m , technológiai célú építmény esetén 6,0 m.

27. § A helyi építési szabályzat 2. számú függelékben szereplő ütemezésnek megfelelően kell a tervezett lakóterületeket felhasználni. Az idegenforgalmi területen az egyes fejlesztési ütemek csak a ténylegesen felmerülő, konkrét igényekkel összhangban kerülhetnek felhasználásra. Az ütemezést a fejlesztési terület déli, (zsirai 042/17 hrsz) részen kell elkezdeni.

28. § (1) Az SZ-J3 terven közterület-rendezési szabályozás területeként megjelölt területen az útépítési elemeket a rendelet és melléklete szerint a közterület szakaszonkénti, vagy teljes átépítése, illetve új útépítési elem elhelyezése esetén kell kialakítani. A meglévő útépítési elemek jelenlegi helyükön az átépítésig megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők.

(2) A területen az SZ-J3 terven rögzített rend szerint kell elhelyezni az alábbi útépítési elemeket:

(3) A területen cégtáblán, címtáblán és útbaigazító táblarendszeren kívül hirdető berendezés nem helyezhető el.

(4) A közművekre vonatkozó előírások:

(5) Közterületről látható homlokzaton, tetőfelületen nem helyezhető el:

(6) A területen a közterületi berendezések és építmények - padok, hulladékgyűjtők, kerékpártárolók, forgalomterelő oszlopok és korlátok, közvilágítási oszlopok és lámpatestek, autóbuszvárók – azonos vagy területegységenként egymással harmonizáló anyaghasználatúak és formájúak legyenek.

29. § Ez a rendelet a 2019. május 18-án lép hatályba, egyidejűleg hatályukat vesztik a helyi építési szabályzatról szóló 10/2001.(XII.01.) számú és az ezt módosító 7/2006.(VII.03.) számú 8/2007.(VI.25.) számú, 5/2009.(VIII.10.) számú 2/2011 (III.17.) számú, 4/2015.( IV.22.) számú, 1/2016.( III.16.) számú, 4/2016.(XI.05.) számú és a 6/2016.( XII.01.) számú rendeletek.