Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (III.28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 07. 03- 2020. 08. 04

(Egységes szerkezetben a 24/2011. (VI. 20.) a 2/2012. (II. 13.) a 13/2012. (IV. 23.) a 13/2013. (IV. 29.) a 18/2014. (XI. 25.) a 23/2014. (XII. 04.) a 5/2015. (II. 24.) a 8/2016. (IV. 26.) a 6/2018. (IV. 24.) a 13/2018. (IX. 25.) a 3/2019. (II. 12.) a 16/2019. (XI. 14.) Ör és a 3/2020. (II. 25.) Ör-ekkel)


Deszk Község Önkormányzata képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Deszk Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6772 Deszk, Tempfli tér 7.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Deszk Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Deszk község közigazgatási területe. A közigazgatási terület leírását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Deszki Tükör (továbbiakban: önkormányzati lap). Az önkormányzati lap megjelentetésével az önkormányzat eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, valamint elősegíti a település hely –és kultúrtörténetének ápolásával kapcsolatos feladatok ellátását is.

(2) Az önkormányzati lap alapítója Deszk Község Önkormányzata, a kiadója a Deszki Polgármesteri Hivatal. Az önkormányzat lap ingyenes, működési költségeit a képviselő-testület a költségvetésében biztosítja.

(3) Az önkormányzati lap működését a szerkesztésért felelős személy irányítja, akinek a személyéről alapítói jogkörében eljárva a képviselő-testület dönt.

(4) Az önkormányzati lap havonta egyszer jelenik meg.

(5) Az önkormányzati lapnak tartalmazni kell különösen:

  1. közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat,
  2. a fontosabb helyi társadalmi eseményeket.

(6) Az önkormányzati lap a kiadások költségeinek csökkentése érdekében fizetett hirdetéseket is közölhet, a hirdetési tevékenység szervezése a szerkesztőség feladata.

(7) Az önkormányzati lap számait évfolyamonként 2 példányban le kell fűzni és évenként be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát. Egy-egy példány a Deszki Polgármesteri Hivatalban, illetve a Deszki Művelődési Ház és Könyvtárban kerül elhelyezésre.

5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A települési képviselők névjegyzékét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.



II. Fejezet


Az önkormányzat feladata, hatásköre


6. § (1) Az önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatainak a biztosításáról önmaga, illetve az alábbi módon gondoskodik:

  1. Településüzemeltetés:
  • köztemetők kialakítása és fenntartása: kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján a Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. által,
  • a közvilágításról való gondoskodás: külön megállapodás alapján az NKN Energia Zrt. szolgáltató által,
  • kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása: a kéményseprő-ipari tevékenységet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 2. § (1) bekezdés szerinti kéményseprő-ipari szerv, kéményseprő-ipari szolgáltató látja el.
  •  a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása: közhasznúsági szerződés alapján Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. által
  • a közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása: közhasznúsági szerződés alapján a Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. által,

b) Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások:

  • 2 db háziorvosi körzet kialakításával, vonatkozó 2 db feladat-ellátási szerződés megkötésével; 
  • fogorvosi alapellátást biztosító feladat-ellátási szerződés megkötésével,
  • 2 db védőnői körzet kialakításával, védőnők alkalmazásával.

c)  Környezet-egészségügy:

  • köztisztaság: közszolgáltatási szerződés alapján a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. által
  • települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás: közhasznúsági szerződés alapján Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. által
  1. óvodai ellátás: Szegedi Kistérség Többcélú Társulás útján. A Társulási megállapodást a rendelet 8. számú függeléke tartalmazza,
  2. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása:  Deszki Művelődési Ház és Könyvtár, mint az önkormányzat önálló intézménye által.
  3. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások: Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ működtetésével,
  4. vízkárelhárítás: közhasznúsági szerződés alapján a Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. által
  5. polgári védelem, katasztrófavédelem: közbiztonsági referens alkalmazásával,
  6. helyi közfoglalkoztatás: külön megállapodás alapján a Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. által,
  7. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is: közhasznúsági szerződés alapján a Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. által
  8. sport: közhasznúsági szerződés alapján a Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. által,
  9. l) nemzetiségi ügyek: Deszk községben működő szerb nemzetiségi önkormányzat munkáját az önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, valamint a Deszki Polgármesteri Hivatal segíti.
  10. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában: helyi körzeti megbízottaknak helyiség és infrastruktúra biztosításával, továbbá főállású közterület felügyelő alkalmazásával,
  11. víziközmű-szolgáltatás: közszolgáltatási szerződés alapján a ALFÖLDVÍZ Zrt. által.”


7. § „(1) Az önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a kötelezően ellátandó feladatok mellett  - lakossági igény alapján - egyéb feladatot is felvállalhat, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe és ellátása nem veszélyezteti a kötelező feladatok és hatáskörök ellátását. A döntés előtt a Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság köteles megvizsgálni, hogy a feladatvállaláshoz az önkormányzat rendelkezik-e megfelelő anyagi forrással, és a feladatvállalásnak rövid- és hosszabb távon milyen kihatása van az önkormányzat gazdálkodására

(2)  A települési önkormányzat a feladatai körében támogathatja a lakosság önszer­veződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködhet e közösségekkel.

8. § (1) Az önkormányzat a kötelező feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik a 6. § (2) bekezdésében meghatározott szervekkel. Az együttműködés keretében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a képviselő-testületet.

9. § A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

10. § (1) A képviselő-testület a feladatait az Mötv. 41. § (1)-(3) bekezdései szerint látja el, és egyes hatásköreit 41. § (4) bekezdése alapján ruházhatja át.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a címzettek kötelesek - az önkormányzati hatósági ügyek kivételével - a képviselő-testületnek legkésőbb a soron következő második ülésen beszámolni A hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(3) Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

11. § Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 2013. 04. 30. napjával




III. Fejezet


A képviselő-testület működése


1. A képviselő-testület üléseinek száma


12. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

13. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni. A munkatervet a rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

(3) A munkatervet minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze. A polgármester az ülésen tájékoztatást ad a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok elutasításának indokaival.

(4) A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

  1. a települési képviselőktől,
  2. a bizottságoktól,
  3. a helyi nemzetiségi önkormányzatoktól,
  4. a községben működő társadalmi szervezetektől,
  5. az önkormányzati és közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől.

(5) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó napirendi témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) közmeghallgatás időpontját és napirendjét.

(6) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni a (4) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározottaknak.

14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) a Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság javaslatára,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó  indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványnak tartalmaznia kell a rendkívüli ülés indokát, javasolt napirendjét, az ülés helyét és idejét.

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles az ülést összehívni.

15. § Azon előterjesztések kerülhetnek a képviselő-testület elé, melyek megfelelnek a 2. számú mellékletben foglalt követelményeknek, és írásban, bizonyíthatóan a képviselő-testületi ülés időpontját 15 nappal megelőzően a polgármester részére eljuttatták. A polgármester nem köteles a képviselő-testület elé terjeszteni azokat az előterjesztéseket, amelyekben már korábban a képviselő-testület döntést hozott, és az előterjesztés a korábbi döntést megalapozó előterjesztéshez képest új tényt, vagy körülményt nem tartalmaz.


2. A képviselő-testületi ülések összehívása


16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, illetve szükség esetén rendkívüli ülés keretében hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi-, Ügyrendi- és Kulturális Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését. Ha az előbbiek valamennyien akadályoztatva vannak, akkor az ülést a korelnök hívja össze.

 (4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

17. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni. Az üléseket általában keddi napon, 16 órai kezdettel kell összehívni, ettől indokolt esetben az ülés összehívására jogosult eltérhet.

18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

(2) Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 2013. 04. 30. napjával.

19. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó elektronikus levélben (e-mailben) történő kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

  1. az ülés helyét,
  2. az ülés időpontját,
  3. a tervezett napirendeket,
  4. a napirendek előadóit,
  5. a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni elektronikus formában:

  1. a képviselőknek,
  2. a jegyzőnek, aljegyzőnek,
  3. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
  4. a CSMKH Szegedi Járási Hivatal vezetőjének,
  5. Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének,
  6. a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
  7. Hatályon kívül helyezte a 16/2019. (XI. 14.) Ör.
  8. az előterjesztőknek és
  9. akiket az ülés összehívója megjelöl.


(4) Tanácskozási jog illeti meg a meghívottakat, akinek a képviselő-testület szót ad, továbbá a deszki székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit az alapszabályukban rögzített tevékenységi körüket érintő napirendi pontok vonatkozásában. Ezen közösségek:


1.         Deszk Község Közoktatásáért Közalapítvány kuratóriumának elnök

2.         Deszki Falunkért Egyesület elnök

3.         Bánát Szerb Kulturális Egyesület elnök

4.         „Maros Ponty” Horgász Egyesület elnök

5.         Deszki Nagycsaládosok Egyesülete elnök

6.         Deszk Község Népművészetéért Alapítvány kuratóriumi elnök

7.         Deszki Gazdák Vadásztársaság Egyesület elnök

8.         Tiszavirág Néptáncegyesület Deszk vezető

9.         Deszki Sport Club vezető

10.       Deszki Polgárőr Egyesület vezető

11.       Deszki Magyar-Német-Flamand Baráti kör vezető

12.       Deszki Népdalkör vezető


 (5) A képviselő-testület tagjainak, a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek, az intézmények vezetőinek, a Deszki Település-üzemeltetési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, valamint azon személyeknek és szervezeteknek küldött meghívóhoz, melyekkel kapcsolatban az előterjesztés az adott személyre vagy szervezetre nézve intézkedést, rendelkezést tartalmaz, az írásos meghívóhoz mellékelni kell az írásos anyagot is.

(6) A bizottsági ülés elé kerülő előterjesztéseket, a meghívóval együtt, azoknak a képviselőknek is ki kell küldeni, akik nem tagjai a bizottságnak.

(7) A meghívót és az írásos előterjesztéseket, elektronikus formában úgy kell kiküldeni, hogy az érintettek az ülés előtt legalább 3 nappal korábban kézhez kapják. Indokolt esetben ettől a polgármester eltérhet.

20. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan elektronikus levélben (e-mailben) megküldött írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

21. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt, az aljegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt.

 (3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

22. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó kifüggesztése jelen rendelet 5. számú mellékletében meghatározott helyeken,

c) a meghívónak az önkormányzat honlapján való megjelenítése.


3. A képviselő-testület ülésének vezetése


23. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

24. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

25. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.

(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.

(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

26. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

27. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

(3) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(5)A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(6) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülés tartandó.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi pont tárgyalása során:

  1. Amennyiben az érintett bizottság az adott témát tárgyalta, és a testület tagjai írásban megkapták a bizottság által hozott határozatot, a bizottság képviselő tagja a határozattal ellentétes vagy azt kiegészítő véleménye esetén kaphat szót 3 percben és azzal a feltétellel, ha különvéleményét legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanap déli tizenkét óráig nyújtotta be írásban a polgármesternek.
  2. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni, amelyre az előadó válaszol. Ha a kérdés eltér a tárgyalt témától, az ülés vezetője köteles erre a kérdező figyelmét felhívni, ismételt esetben megvonhatja a szót.
  3. A kérdéseket követően az ülés vezetője megnyitja a vitát.  A tárgyalt témához először a testületi tagok, majd a tanácskozási joggal rendelkezők jogosultak hozzászólni a jelentkezés sorrendjében. A hozzászólás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha a hozzászóló eltér a tárgytól, az ülés vezetője figyelmezteti, ismételt esetben megvonja  a szót.
  4. A vita elhúzódása esetén az ülésvezető javaslatot tehet a hozzászólások, vagy azok időtartamának korlátozására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
  5. A vita során bármely képviselő, valamint az ülés vezetője kezdeményezheti a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A javaslatról - az előterjesztő véleményének kikérését követően - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, és kijelöli a tárgyalás új időpontját.
  6.  A vita során az ülés vezetője 10 perces tárgyalási szünetet rendelhet el.
  7. Amennyiben az adott napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, az ülés vezetője lezárja a vitát.
  8. A vita elhúzódása esetén az ülés vezetője, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
  9. A vita lezárását követően az előterjesztő 5 percben válaszolhat a hozzászólásokra.
  10. Ezt követően az ülés vezetője napirendi pont vitáját maximum 5 perces időtartamban összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és javaslatot tesz a határozatra.

(4) Az ülés vezető a tárgyalás során a tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek - amennyiben a felszólalása a napirendhez kapcsolódik és közérdekű és véleményét vagy javaslatát legkésőbb a testületi ülést megelőző péntek, illetőleg amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, úgy az utolsó munkanap déli tizenkét óráig írásban benyújtotta a polgármesternek – úgy a napirend keretében az ülés vezetője ismerteti a beadványt és maximum 3 percben szót adhat az előterjesztőnek.

29. § (1) Az ülés vezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

  1. figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,
  2. rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
  3. azzal a képviselő-testületi taggal szemben széksértést kezdeményezhet, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha a bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet meg nem követi. A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg és rendbírsággal szankcionálható.
  4. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezető a tanácskozást a rend helyreállításáig félbeszakíthatja. Az ülés ekkor csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

(2) A képviselő-testület ülésén választójoggal nem rendelkező 14 éven aluli személyek csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(3) A polgármester a napirendi pontok tárgyalását megelőzően jelzi, hogy a pártok, társadalmi szervezetek képviselői, a lakosok közérdekű ügyben mikor és milyen időtartamban tehetnek fel kérdést a képviselő-testület tagjainak.

30. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

31. § A jegyző a képviselő-testületi ülés teljes időtartama alatt törvényességi észrevétellel élhet a jogszabálysértő döntésekkel és jogszabálysértő működéssel kapcsolatban.

32. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

33. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 fő képviselő) egybehangzó szavazata szükséges

a) az Mötv. 50. §-ában foglalt esetekben, valamint

b) jelen rendelet 43. § (2) bekezdésében, valamint az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 18/2013. (VII. 10.) Ör. 6. §-ban, 11.§ (3) bekezdésében és a 23. § (2) bekezdésében.

34. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

35. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

36. § Az e rendelet 27–34. §-ában foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.

37. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni. Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

 (2) A települési képviselőt megilleti az interpelláció joga. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(3) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg, vagy írásban legkésőbb a testületi ülést megelőző péntek, illetőleg amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, úgy az utolsó munkanap déli tizenkét óráig nyújthatják be a polgármesternek.

(4) A polgármester az ülés kezdetekor ad a tájékoztatást a képviselők által már benyújtott kérdésekről, interpellációkról. Az ülést megelőzően- a (3) bekezdésben meghatározott határidő betartásával - benyújtott kérdésekre, interpellációkra az érdemi válaszadás az ülésen, a fő napirendi pontok tárgyalását követően kerül sor.

 (5) A képviselő-testület a (4) bekezdésben meghatározott esetben a testületi ülésen hozzájárulását adhatja ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban történjen a válaszadás. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a soron következő testületi ülésen kell dönteni.

(5) Az interpelláció, kérdés tárgyának a kivizsgálásába az interpelláló, kérdést feltevő képviselő is bevonható.

(6) A képviselő-testület az interpelláció, kérdés alapján részletes vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálattal megbízható a polgármester, vagy a Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, ezt követően a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A válasz elutasítása esetén a képviselő-testület meghatározza a további intézkedéseket.

(8) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.

38. § (1) A települési képviselő azon kezdeményezését, amelyben azt kéri a képviselő-testülettől, hogy vizsgálja felül az önkormányzati –átruházott hatáskörben- hozott polgármesteri, bizottsági döntést, a 37. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyújthatja be.

(2) A kezdeményezés megtárgyalására a képviselő-testületi ülésen a fő napirendi pontokat-illetve amennyiben van- a kérdések, interpellációk napirendi pontot követően kerül sor.

39. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indokolással és a határozati javaslat az indokolással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

40. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemeit, formai követelményét, valamint az előkészítésük rendjét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

41. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag elektronikus levélben történő megküldéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

42. § (1) Amennyiben valamely kérdés megtárgyalása soronkívüliséget igényel, sürgősségi indítvány tehető. A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 37–38. §-ában, valamint a 39. § (1)–(3) bekezdésében előírt követelményeknek.

(2) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a testületi ülést megelőző péntek, illetőleg amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, úgy az utolsó munkanap déli tizenkét óráig nyújtható be írásban a polgármesternek.

(3)  Sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult:

  • polgármester,
  • jegyző,
  • a települési képviselők egynegyede.

(4) A sürgősségi indítványt a képviselő-testületi ülésen a polgármester ismerteti, és szükség esetén lehetőséget ad az indítvány kiegészítésére.

(5) Sürgősség tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt és meghatározza, hogy az indítvány hányadik napirendként kerül tárgyalásra.

43. § (1) A települési képviselő köteles a napirendi pont tárgyalásakor az Mötv. 49. §-ban foglaltak szerint bejelenteni személyes érintettségét, egyúttal bejelentheti, hogy az adott döntés meghozatalában nem kíván részt venni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá a polgármester a mulasztót írásbeli figyelmeztetésben részesíti.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

44. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

45. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) normatív határozat

c) a rendelet.

 (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

46. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

47. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Deszk Község Önkormányzat Képviselő-testület  …./..... (..... .....) önkormányzati határozata

(2)  A normatív határozatok közzététele az Önkormányzati Hivatal székhelyének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(3) A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az elfogadásától számított 15 napon belül legalább 30 napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját.”

 (2)  A normatív határozatok közzététele az Önkormányzati Hivatal székhelyének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(3) A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az elfogadásától számított 15 napon belül legalább 30 napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját.


48. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formája: a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.

(2) A jegyző a testületi ülés határozatának kivonatát a képviselő-testületi ülés után 15 napon belül elektronikus levélben (e-mailben) megküldi a települési képviselőknek.

49. § (1) Rendelet alkotását az Alaptörvény 32. cikk (1)  bekezdés a) pontjában  meghatározott esetekben

  • a polgármester,
  • a képviselő,
  • a képviselő-testület bizottsága,
  • a jegyző,
  • a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a civil szervezetek képviselője kezdeményezheti.

A kezdeményezést írásban a polgármesternél lehet benyújtani. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.

.

(2) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módjai:

a) kötelező jelleggel: az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő 15 napos kifüggesztéssel,

b) nem kötelező jelleggel: Deszk község honlapján (www.deszk.hu) való megjelenítéssel.

50. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Deszk Község Önkormányzat Képviselő-testület

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete

a ...........................................-ról.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formája: rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.


4. A jegyzőkönyv


51. § (1) A képviselő-testület üléséről digitális rögzítés útján hangfelvétel készül.

(2) A képviselő-testületi ülésről emlékeztető jellegű jegyzőkönyvet kell készíteni. A polgármester vagy bármely képviselő-testületi tag indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendi pont tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:

  1. a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, hogy azt nem jelezte)
  2. naprendi pontonként:

ca) a napirend tárgyát,

cb) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

cc) szóbeli előterjesztés estén annak rövid tartalmát

cd) az előadókat, a hozzászólókat és mondanivalójuk lényegét

d) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kap-   csolatos válaszokat, határozatokat,

e) a képviselők kérésére véleményének rögzítését,

f) aláírások, dátum, pecsét.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. a meghívó,
  2. a jelenléti ív,
  3. az írásos előterjesztések, rendelettervezetek,
  4. az írásban megküldött interpelláció,
  5. a képviselő írásban is megküldött hozzászólása (ha annak jegyzőkönyvhöz
      csatolását kéri),
  6. a jegyző törvényességi észrevétele.

(5)  Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

52. § (1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A képviselő-testület – az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(4) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

„b) egy az eredetivel mindenben megegyező példány feltöltésre kerül a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületére,”

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(5) A jegyzőkönyv egy másolati példányát- a zárt ülések jegyzőkönyvei kivételével- az ülést követő 20 napon belül a Deszki Művelődési Ház és Könyvtárba el kell helyezni.

53. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyző gondoskodik. 

(2) A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni a Jegyzői Irodában.

(3) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak egy részéről az állampolgárok-térítési díj ellenében- másolatot kérhetnek

(4) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

54. § Közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet - annak beérkezésétől számított 15 napon belül- önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti. Amennyiben a kérelem teljesítése jogszabályban ütközik, írásban elutasításra kerül. 


IV. Fejezet


A települési képviselő


55. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

56. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) - k) pontjaiban meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előre, de legkésőbb az ülést megelőző nap 12. óráig bejelenteni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

 (2) A települési-képviselők a lakossággal való közvetlen kapcsolattartást a rendelet 7. számú függeléke szerinti területi felosztás szerint látják el.

(3) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban foglaltakon túl igényelheti az önkormányzat tisztségviselőitől, az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől soron kívüli fogadását, valamint jogosult a község címerével ellátott névjegykártya használatára.

(4) A települési képviselő döntéseit kizárólag meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, e miatt semminemű hátrány nem érheti.


V. Fejezet


A képviselő-testület bizottsága


57. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságot hoz létre.

58. § A képviselő-testület bizottsága: a Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság.

59. § (1) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság tagjainak a névjegyzékét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(2) A bizottság a képviselő-testületi ülés napján ülésezik. A bizottság elé kerülő anyagok az ülést megelőző pénteki napon kerülnek  megküldésre elektronikus levél (e-mail) formájában.

(3) A bizottság feladat - és hatásköre:

  1. Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ennek során külső szakértőket kérhet fel, helyszíni szemlét tarthat, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet a Polgármesteri Hivatal dolgozóitól, lakossági társadalmi szervezetektől.
  2. A helyi önkormányzati rendeletekben, illetve magasabb szintű jogszabályokban meghatározott esetekben véleményezi a képviselőtestület elé kerülő előterjesztéseket, rendelettervezeteket.
  3. A képviselő-testület által átruházott jogkörben dönt az elé terjesztett önkormányzati hatósági és egyéb ügyekben.
  4. A képviselő-testület felkérésére, illetve jogszabály felhatalmazása alapján részt vesz a hozott döntések végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében.
  5.   közreműködik a képviselőtestület hatáskörébe tartozó személyi ügyek  (választás, kinevezés) előkészítésében,
  6. javaslatot tesz a polgármester bérezésére, jutalmazására,
  7. vizsgálja a települési képviselők megbízatásának törvényességét, összeférhetetlenségi ügyeit,
  8. közreműködik az SZMSZ összeállításában, vizsgálja annak hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, vagy új szabályzat alkotására,
  9. állást foglal a képviselő-testület ülésein esetlegesen felmerülő ügyrendi  kérdésekben ellátja a jogharmonizációból adódó feladatok ütemezését és koordinálását,
  10. minden olyan feladatot ellát, amivel a képviselő-testület megbízza,
  11. nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát.
  12. közreműködik az önkormányzat éves pénzügyi tervének előkészítésében, a gazdálkodási elvek kialakításában,
  13. véleményezi az önkormányzat vagyonát, gazdálkodását érintő előterjesztéseket,
  14. ellenőrzi a döntések végrehajtását, javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítására, a vele való gazdálkodásra,
  15. véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat gazdálkodásáról szóló   beszámolókat, részt vesz a helyi adókról szóló rendeletek kidolgozásában,
  16. véleményezi a helyi adók alóli mentesítéssel kapcsolatos ügyekben a jegyző döntése ellen a képviselő-testülethez benyújtott fellebbezéseket,  minden olyan feladatot ellát, amivel a képviselő-testület megbízza.
  17. előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyeket a képviselő-testület elé döntésre,
  18. véleményt nyilvánít az intézmény vezetőjének kinevezésével, felmentésével kapcsolatban,
  19.  intézményi átszervezésről, racionalizálásról véleményt nyilvánít,
  20. véleményt nyilvánít a közművelődési feladatok ellátásáról, segíti a programok kialakítását,
  21. segíti a civil szervezetek munkáját,
  22. aktívan közreműködik a település rendezvényeinek lebonyolításában.”


60. § (1)  A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze. Az ülések összehívását a képviselőtestület, a polgármester, valamint a bizottság tagjai is kezdeményezhetik a bizottság elnökének benyújtott indítvánnyal.

(2) A bizottság a képviselő-testületi ülést megelőző  hét  keddi napján ülésezik.  A bizottsági elé kerülő anyagok az ülést megelőző pénteki napon kerülnek  megküldésre elektronikus levél (e-mail) formájában.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja.

A bizottsági ülés vezetőjének feladatai:

  1. Megállapítja a bizottság határozatképességét. A bizottság akkor határozatképes, ha szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint a fele jelen van az ülésen. Határozatképtelenség esetén az ülést azonos napirenddel 3 napon belül ismételten össze kell hívni.
  2. A meghívóban foglaltak alapján javaslatot tesz a napirendre.
  3. Gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
  4. Engedélyezi a felszólalásokat, vezeti és összefoglalja a vitát. A vita lezárására bármely bizottsági tag javaslatot tehet.
  5. Szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz a jegyző, az aljegyző, továbbá tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, az alpolgármester, a nem bizottsági tag képviselők, illetve egyéb meghívottak.

(6) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. A bizottság döntéshozatalából való kizárásra  a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(7) A bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügybe bármikor betekinthetnek, tájékozódhatnak.

(8) Azt a bizottsági tagot, aki egymást követő három ülésen igazolatlanul hiányzik, a bizottsági elnök írásban nyilatkoztatja a mulasztás okáról, és amennyiben igazolatlanul maradt távol az ülésekről, javaslatot tesz a képviselő-testületnek a bizottsági tagságának megszüntetésére.

61. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegy-ző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a megbízott tagja) és a bizottság egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  1. az ülés helyét, idejét,
  2. a napirendet,
  3. a tanácskozás lényegét,
  4. a hozott döntéseket.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

  1. a meghívó,
  2. a jelenléti ív,
  3.  az írásos anyag.

(4) Egy az eredetivel mindenben megegyező példány feltöltésre kerül a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületére.

62. § (1) A bizottság a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, határozat formájában hozza meg.

A határozat lehet:

  1. képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntés,
  2. állásfoglalás a véleményezési jogkörébe tartozó ügyben.

(2) A határozatokat az év elejétől emelkedő sorszámmal kell ellátni, a sorszám mellett törve a tárgyév számát, zárójelben fel kell tüntetni a határozathozatal idejét (hónap, nap) és a bizottság nevének rövidítését.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

(4) A bizottság átruházott hatáskörében hozott döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 2013. 04. 30. napjával.

63. § (1) Az állandó bizottság munkájának segítése érdekében a bizottságba külső közreműködő tagokat is választhat a képviselő-testület.

(2) A külső közreműködő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(3) A bizottság által rábízott feladat végrehajtása érdekében a képviselő-testület hivatalától tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek.

A külső közreműködő bizottsági tagok kötelesek:

  1. részt venni a bizottsági üléseken. Amennyiben a tag három egymás utáni alkalommal nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, a bizottság elnöke kezdeményezi a képviselő-testületnek a bizottsági tagságból történő felmentését,
  2. végrehajtani a bizottság által rábízott feladatokat,
  3. a tudomására jutott állami, szolgálati, illetőleg magán és üzleti titkot megőrizni, valamint annak akár a maga, akár a más javára vagy kárára történő felhasználásától tartózkodni.

64. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság megalakítására vonatkozó döntésben meg kell határozni - az állandó bizottságra vonatkozó szabályok figyelembevételével - a bizottság létszámát és tagjait, a bizottság által elvégzendő feladatot, a feladat teljesítéséről szóló beszámolás módját és határidejét és - szükség szerint - a megbízatás időtartamát.


VI. Fejezet


A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző


1. A polgármester


65. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

         (2) Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 2014. 11. 25. napjával

66. § (1) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a bizottság elnökének juttatja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.

67. § (1)   A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

  1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
  2. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
  3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

nyilatkozik a sajtónak..

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(2) A polgármesternek külön fogadóórája nincs, a személyes találkozás lehetőségét telefonon előre egyeztetett időpontban biztosítja. A polgármester elektronikus elérhetősége: polgarmester@deszk.hu

(3) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét, melyet a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.


2. Az alpolgármester


68. § (1) A képviselő-testület a megválasztható alpolgármesterek számát 1 főben határozza meg. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát

(2) Az alpolgármester a polgármestert helyettesíti az akadályoztatása esetén. Feladatát a polgármester irányításával látja el.

(3) Tartós távollétnek minősül a polgármester 3 hónapon túli akadályoztatása, mely esetben a polgármester megbízása nélkül is eljárhat az alpolgármester.

(4) A helyettesítés során tett intézkedéseiről a helyettesítés megszűnését követően tájékoztatja a polgármestert.

(5) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesternek külön fogadóórája nincs, a személyes találkozás lehetőségét telefonon előre egyeztetett időpontban biztosítja.


3. A jegyző, az aljegyző


69. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

(3) A Polgármesteri Hivatalban egy fő aljegyző segíti a jegyzőt munkájában, a jegyző által meghatározott munkamegosztásnak megfelelően.

(4) A jegyző a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét külön szabályzatban határozza meg.

(5) A jegyző fogadónapja: szerda: 8.00-16.00-ig.


VII. Fejezet


A képviselő-testület hivatala


70. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Deszki Polgármesteri Hivatal néven hivatalt hoz létre.

(2) A Deszki Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, belső szervezeti egységeinek feladatait a Deszki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, mely jelen rendelet 9. számú függeléke.

 (3) Az (2) bekezdés szerinti szervezeti tagolást a képviselő-testület a jegyző és a polgármester javaslatának figyelembevételével határozza meg.

(4) A jegyző felelős a Hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért.

(5) A hivatal a települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit a helyi önkormányzattal megegyező elvek alapján biztosítja.


VIII. Fejezet


A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

a közmeghallgatás


71. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ban  foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben

  1. költségvetési rendelet előkészítése során,
  2. helyi adó bevezetése,
  3. nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés,
  4. jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés,
  5. a polgármester által meghatározott egyéb, a lakosság túlnyomó részét érintő döntések.

(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(5) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azt legalább 7 nappal a közmeghallgatás előtt közzé kell tenni.

72. § Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 2013. 04. 30. napjával

73. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

74. § (1) A képviselő-testület, a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumként a településrész tanácskozást határozza meg.

(2) A képviselő-testület megbízottja révén legalább 1 fővel részt vesz az (1) bekezdésben meghatározott fórumon.

(3) A fórumon résztvevő képviselő a fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni köteles.



IX. Fejezet


A képviselő-testület gazdasági programja


75. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.


Társulások


76. § (1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat. A társulásnak a " hatósági igazgatási" és "intézményirányító" formáin kívül más formái is lehetnek. A Társulások felsorolását a rendelet 10. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a belső ellenőri feladatok ellátásáról az önkormányzat függetlenített belső ellenőr útján gondoskodik, a Szegedi Kistérségi Többcélú Társulásban résztvevő települések által létrehozott Szegedi Kistérségi –és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó Szolgáltató Nonprofit Kft. által, külön feladatellátási szerződés alapján.


X. Fejezet


Az önkormányzat költségvetése, vagyona


77. § (1) A költségvetési rendeletről szóló előterjesztéshez a Pénzügyi, Ügyrendi és Kulturális Bizottság külön írásos véleményt csatol az előterjesztések mellé.

 (2) A költségvetési törvény elfogadását követően kell elkészíteni a költségvetési rendelettervezetet.  A rendelettervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását dolgozza ki, ezek után a további, még vállalható önkormányzati feladatokat.

(3) Költségvetési tartalékot kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelés, stb. fedezésére.

(4)  A képviselő-testület zárszámadási rendeletet fogad el a költségvetés végrehajtásáról.

78. § (1)  A helyi önkormányzat vagyona az önkormányzati célok, feladatok megvalósítását szolgálja. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2) Az önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletek rendelkeznek.



                                      XI. Fejezet


Záró rendelkezések


79. § (1) Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1997. (IV.30.) Ör., valamint módosító rendeletei:  9/1997. (V.21.) Ör., a 14/1997.(IX.05.) Ör., a 19/1997. (XI.28.) Ör., a 7/1998. (V.27.) Ör., a 31/1999. (XII.31.) Ör., a 12/2000. (VIII.18.) Ör. , 15/2001. (VIII.29.) Ör., 19/2001 (XI. 14.) Ör., 3/2002 (I.16.) Ör., 13/2002 (X. 09.) Ör., 14/2002 (X. 28.) Ör., 2/2003. (II.19.) Ör.  6/2003. (IV.14.) Ör., 16/2003. (XII.01.) Ör., 18/2004. (X.28) Ör., 22/2004. (XII.13.) Ör., 10/2005. (IV.04.) Ör., 15/2005 (VI. 27.) Ör., 19/2005. (VIII.08.) Ör., 23/2005.(IX.29.) Ör., 36/2005. (XII.19.) Ör. 21/2006.(XI.13.) Ör., 22/2006.(XII.11.) Ör. 17/2007.(XI. 26.) Ör. és a 2/2009 (I. 26.) Ör, 21/2009. (XII. 18.) Ör. . és a 20/2010. (X. 09.) Ör.


Mellékletek:

  1. számú: Átruházott hatáskörök jegyzéke
  2. számú: Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésük rendje
  3. számú: A polgármester kiadmányozásának a rendje
  4. számú: Általános Elektronikus Ügyintézési Szabályzat

Függelékek:

  1. számú: Deszk község közigazgatási területének leírása
  2. számú: Képviselő-testületi és bizottsági tagok névjegyzéke
  3. számú: Hatályon kívül helyezte a 16/2019. (XI. 14.) Ör
  4. számú: Deszk Község Önkormányzat hivatalos hirdető helyei
  5. számú: Az Önkormányzati Intézmények felsorolása
  6. számú: A képviselő-testület munkaterve
  7. számú: A képviselő-testületi tagok kapcsolattartási rendjének területi felosztása
  8. számú: A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodása
  9. számú: A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
  10. számú: Az Önkormányzat részvételével működő Társulások felsorolása
  11. számú: Az Önkormányzat kormányzati funkcióinak a felsorolása




Király László s.k.                                           Dr. Altmayerné Dr. Kocsis Anita s.k.

 polgármester                                                                jegyző




A dőlt betűvel szedett rendelkezések hatályba lépésének ideje: 2020. 02. 26.



Dr. Altmayerné Dr. Kocsis Anita s.k.

                                                                                                          jegyző