Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Ráckeve Város településképének védelméről és minőségi alakításáról
Hatályos: 2022. 05. 25Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Ráckeve Város településképének védelméről és minőségi alakításáról
Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, a Magyar Építész Kamara, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetések szabályairól szóló önkormányzati rendeletében meghatározott Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása
1. § A rendelet célja Ráckeve város építészeti, településképi és természeti értékeinek védelme és igényes alakítása a helyi építészeti örökség védelmének meghatározásával és szabályozásával, a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásával, a településképi követelmények, az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök, valamint önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer meghatározásával.
2. § (1) A rendelet hatálya Ráckeve város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet II. fejezetének hatálya kiterjed Ráckeve város közigazgatási területén védetté nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett egyedi és területi értékekre.
(3) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Ráckeve város közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamit ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését – részben, vagy egészben megváltoztatja.
3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
1/A.1 Hatásköri és jogorvoslatról szóló szabályok
3/A. § (1) Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Polgármesterre ruházza át."
(2) A polgármester I. fokú döntése ellen Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez címzett, de polgármesterhez benyújtott jogorvoslattal lehet élni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
(3) A Képviselő-testület a jogorvoslat kérdésében a soron következő rendes testületi ülésén dönt.
(4) A Képviselő-testület döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.
2. Értelmező rendelkezések
4. §2 E rendelet alkalmazásában:
HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
3. Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai
5. § (1) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.
(2) A helyi értékvédelem feladatai
a) a különleges oltalmat igénylő, a településszerkezeti, településképi, táji, településtörténeti, régészeti szempontból védelemre érdemes településrészek, épületek, épületrészek, építmények, épületegyüttesek, utcaképek, látványok, szobrok, emlékművek felkutatása,
b) a védett értékek számbavétele, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása,
c) a védett értékek megőrzése, fenntartása, károsodásának megelőzése, megújítása,
d) a lakossággal történő megismertetése.
(3) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében az Önkormányzat helyi védettség alá helyezi a megóvásra javasolt értékeket.
(4) Műemléki védettségű építmény nem vonható helyi védelem alá.
(5) Új helyi védelem alá helyezést követően jelen rendelet 1. számú melléklete módosul.
4. Helyi védelem alá helyezés és védelem megszüntetésének szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a képviselő-testület felé.
(2) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a következő dokumentumok benyújtásával lehet kezdeményezni
a) helyi egyedi védelem esetén a védelemre javasolt érték
aa) megnevezése,
ab) pontos helye (cím, helyrajzi szám),
ac) rövid ismertetése és fotódokumentációja,
ad) védelemre vonatkozó javaslatának indoklása, védelemének megszüntetése esetén a megszüntetés indoklása,
b) helyi területi védelem és helyi jelentőségű természeti védelem esetén
ba) a terület térképi ábrázolása,
bb) a terület pontos helye (cím, helyrajzi szám), vagy szöveges lehatárolása,
bc) a terület ismertetése és fotódokumentációja,
bd) a javaslat indoklása, helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelem esetén a megszüntetés indoklása.
7. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítését a főépítész végzi. Az előkészítésbe szakértő is bevonható.
(2) A védetté nyilvánításhoz, vagy a védettség megszüntetéséhez értékvizsgálatot kell készíteni.
(3) Az értékvizsgálat készítésébe bevont szakértők díjazásának költségviselőjéről a képviselő-testület dönt.
(4) A védetté nyilvánítás előkészítése során az érintett tulajdonosokat, használókat – a tulajdonoson keresztül - a kezdeményezésről értesíteni kell. Az érintettek a védetté nyilvánítással kapcsolatosan írásbeli észrevételt tehetnek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül.
8. § (1) A helyi védelemre tett javaslatot rendelettervezet formájában – a döntést megelőzően – a település honlapján 30 napon át közzé kell tenni.
(2) A helyi védetté nyilvánításról, vagy a védettség megszüntetéséről szóló rendeletmódosításról értesíteni kell
a) a helyi védelem, vagy a megszüntetés kezdeményezőjét,
b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) területi védelem esetén az érdekelt közmű szolgáltatókat.
9. § (1) A rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az illetékes ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy törlését.
(2) Ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a helyi védettséget meg kell szüntetni. Ebben az esetben nem kell értékvizsgálatot készíteni.
10. § (1) Helyi védelem megszüntethető, ha
a) a helyi védettségű egyedi érték megsemmisül,
b) a helyi védettségű egyedi érték vagy helyi védettség alatt álló terület a védelem alapjául szolgáló értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette.
(2) Védett érték bontása csak a védettség megszüntetését követően végezhető.
11. § (1) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás hozzáférhetőségét a település honlapján (www.rackeve.hu) biztosítani kell.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát, azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) egyedi védelem esetén az értékkategória megjelölését,
d) a védett érték helyének meghatározását (cím, helyrajzi szám), területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,
e) a védelem rövid indoklását,
f) legkevesebb egy fotót a védett értékről.
5. A helyi területi védelem meghatározása
12. § A helyi területi védelem alatt lévő beépítések, területek a település kiemelt, történeti korú beépítéseinek maradványai, jellemző telek és épületformákkal.
6. A helyi jelentőségű védett természeti területek meghatározása
13. § (1) A helyi táji, természeti és ökológiai értékek védelmének, megóvásának érdekében az önkormányzat a védelemre javasolt ilyen területeket helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja.
(2) A helyi jelentőségű védett természeti területek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
7. A helyi egyedi védelem meghatározása
14. § (1) A helyi egyedi védett értékeket az értékvizsgálat alapján I. értékkategóriába, vagy II. értékkategóriába kell besorolni.
a) I. értékkategóriájú egyedi védett érték lehet
aa) a település kiemelt értéke,
ab) eddig nem védett, különösen jellemző épülettípusa,
ac) sajátos, egyedi építmény,
ad) műemléki védelemre érdemes épület.
b) II. értékkategóriájú egyedi védett érték lehet minden más, értékesnek tartott, de kevésbé egyedi, vagy kevésbé jellemző, részben átformált emlék, amit az értékvizsgálat helyi védelemre javasol.
(2) A helyi védettségű egyedi értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
15. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló érték jó-karbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi védelem alatt álló értéket a rajta és közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat nem veszélyeztetheti. Ennek biztosítása tulajdonosi kötelezettség.
(3) A helyi védettségű egyedi értéket erre a célra készített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését tulajdonos köteles tűrni az épületen. A tábla a tulajdonossal egyeztetett helyen helyezendő el.
9. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
16. § (1) A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(2) A helyi egyedi védettségű építmények korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg és azok eredeti helyükön megtarthatók.
(3) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(4) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló megoldásokat.
(5) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
17. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.
11. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
18. § (1) Lakó, üdülő és településközponti építési övezetekben
a)3
b) nem alkalmazható hullám-, trapézlemez homlokzati burkolat, csempeburkolat díszítő elemként sem.
(2) Belterületen nagytáblás fém, vagy műanyag trapéz-, hullám- és síklemez kerítésmező nem lehet.
12. A Városközpont településrész területére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
19. § (1) A Városközpont településrész területén az új beépítés módja az utcaszakaszra jellemző beépítés módhoz illeszkedjen (jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú, oldalhatáros),
(2) két utcára nyíló telek esetében irányadó előkertnek a jellemzően kisebb mélységű előkert számít,
(3)4
(4)5 az épületek homlokzata jellemzően vakolt, tégla-, vagy kőburkolatú lehet; műanyag lemez-, lapburkolat nem engedélyezhető.
(5) a homlokzat színezése csak fehér, vagy pasztellszínű lehet,
(6) utcafronti homlokzaton zártsorú beépítés esetén szekcionált garázskapu nem létesíthető, csak középen felnyíló garázskapu építhető be,
(7) előkert nélküli beépítés esetén – a zártsorú beépítést kivéve – garázskapu nem létesíthető az utcai homlokzaton,
(8) előkertben, oldalkert előkerti részében kerti építmény, kereskedelmi célú önálló épület nem létesíthető,
(9) a kerítés kialakításában, anyaghasználatában illeszkedjen a főépülethez,
(10)6 a tető héjazata fém trapéz-, cserepes- és hullámlemez, hullámpala, bitumenes zsindely, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullámlemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet,
(11) a tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata,
(12) magánterületek és közterületek zöldfelületei 30 %-ban háromszintes növényállománnyal alakítandók ki,
(13) közterületek alakítása csak közterület-alakítási terv alapján valósulhat meg.
(14)7
a) a Városközpont településrész területén az épületek főtömegét 40-45° közötti hajlásszögű tetővel kell fedni, a b) és c) pontban meghatározott eltérésekkel
b) ahol az eredeti épület tetejének hajlásszöge ettől eltérő volt, az visszaállítható,
c) új építés vagy bővítés esetén - a meglévő épületrészek magastetőjének kötelező megtartása mellett - az összes tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 60 %-a az új vagy bővített épületeken, épületrészeken
ca) 40°-nál kisebb hajlású magastetővel,
cb) 5-16° közötti hajlásszögű korcolt fémlemez tetővel,
cc) tetőteraszként kialakított járható lapostetővel,
cd) zöldtetőként kialakított tetővel is fedhető.
(15)8 elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
20. § (1) Vegyes településközponti területeken új épület, vagy meglévő épület bővítés utáni utcai homlokzatmagassága és a gerincmagassága csak alacsonyabb lehet a szomszédos épületek közül a magasabb épület homlokzat- és gerincmagasságánál, ettől eltérni csak kötelező szakmai konzultáció pozitív véleménye alapján lehet,
(2) kétszintes beépítés csak a (1) bekezdésben foglaltak betartásával létesülhet,
(3) a zártsorú, hézagosan zártsorú beépítések esetén az utcával határos épületrész tetőformája utcával párhuzamos gerincű lehet.
21. § Lakó övezetekben oldalhatáros beépítés esetén a tető formája utcára merőleges nyereg- vagy kontyolt nyeregtető lehet, kivéve a kialakult sátortetős utcaszakaszokat, ahol a sátortetős, vagy kontyolt tetőforma is megengedett.
22. § (1) A közvetlen Duna parti fekvésű telkeken és a parti sétányokkal határos telkeken a folyóra néző homlokzatokat is a 19-21. paragrafusok utcai homlokzatokra vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani,
(2) a folyóra néző homlokzatok magasságára a HÉSZ-ben az övezetre alkalmazandó legnagyobb utcai homlokzatmagasságot kell alkalmazni; amennyiben a HÉSZ nem jelöl meg legnagyobb utcai homlokzatmagasságot, akkor az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét nem haladhatja meg az épület Dunára néző homlokzatának magassága,
(3) az épületek tájba illesztését a vízfelület és kísérő növényzete figyelembevételével kell megvalósítani.
13. A lakó- és üdülőterületekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
23. § (1) Átépülő településrészek, Új lakó területek, Üdülő-lakó településrészek, Parti sáv, Angyali- és Kerekzátony-szigetek, Somlyó-sziget településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozóan az egységes utcakép kialakítása érdekében új épület, bővítés és bármilyen építési tevékenység úgy valósítható meg, hogy az karakterében, tömegalakításában illeszkedjen a kialakult beépítési módhoz,
(2) a homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők,
(3)9
a) a tető formájában illeszkedjen környezetéhez, hajlásszöge 20-45 fok lehet a b) és c) pontban meghatározott eltérésekkel
b) 5-20° közötti tetők kialakítása korcolt vagy kiselemes héjalású fémlemezzel, vagy zöldtetővel fedetten megengedett,
c) lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett.”
(4)10 lakó- és üdülőterületeken a tető fedése fém trapéz-, cserepes- és hullámlemez, hullámpala, bitumenes zsindely, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullámlemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet,
(5) a tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga),
(6) utcai kerítés minimum 50 %-ban áttört lehet, anyagában, kialakításában illeszkedjen a főépülethez,
(7) saroktelek közterületi kerítése legalább 50 %-ban áttört kivitelben, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet,
(8) a telekhatár vagy a járda és az úttest közötti zöldfelületen a kapubejáró szélességében létesíthető csak burkolt felület,
(9) a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, közterületi zöldsáv és fasor utcaszinten egységes megjelenésű lehet.
24. § (1) A kialakult beépítésű területeken, kialakult beépítési mód esetén – a telek paraméterei és a szomszédos telkek kialakult beépítésének figyelembe vételével – a beépítési módra vonatkozó jellemző beépítési mód megjelöléstől eltérően kell az épületet elhelyezni az építési helyen belül, amennyiben a jellemző beépítési módnak megfelelő elhelyezés nem valósítható meg,
(2) az előkert mérete a két-két szomszédos beépült ingatlan előkerti sávjában jelölendő ki, amennyiben a HÉSZ nem tartalmaz az adott övezetre vonatkozóan az előkert nagyságára más előírást.
25. § (1) Két utcára nyíló telkek esetében irányadó előkertnek a jellemzően kisebb mélységű előkert számít,
(2) az épület homlokzatát mindkét közterület felé egyenrangú homlokzatként kell kialakítani.
26. § (1) A közvetlen Duna parti fekvésű telkeken és a parti sétányokkal, gyalogutakkal határos telkeken a folyóra néző homlokzatok magasságára a HÉSZ-ben az övezetre alkalmazandó legnagyobb utcai homlokzatmagasságot kell alkalmazni; amennyiben a HÉSZ nem jelöl meg legnagyobb utcai homlokzatmagasságot, akkor az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének 80 %-át nem haladhatja meg az épület Dunára néző homlokzatának magassága,
(2) az épületek tájba illesztését a vízfelület és kísérő növényzete figyelembevételével kell megvalósítani.
27. §
14. Újhegy településrészre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
28. § (1)11 Újhegy területén a természetes anyagok használata (kő, tégla, vakolt homlokzat, cserépfedés), földszintes vagy földszint és tetőteres beépítés, utcára merőleges nyeregtető kialakítása megengedett.
(2)12 A településrész területén az épületek fő tömegét 35-45 fok közötti hajlásszögű tetővel kell fedni, az alább meghatározott eltérésekkel, az összes tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 40%-a:
a) 35 foknál kisebb hajlású magastetővel,
b) 5-16 fok közötti hajlászögű, korcolt fémlemeztetővel,
c) zöld tetőként kialakított tetővel is fedhető.
(3)13 Újhegy területén elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
(4)14
15. Telephelyekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
29. § (1)15 Kereskedelmi-szolgáltató, ipari, övezetekben a lapos tetős kialakítás is megengedett.
(2)16
(2a) Mezőgazdasági övezetben, birtokközponton, különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetekben az épületeket tájba illően kell elhelyezni, 20-45° hajlásszögű tetővel kell fedni, a b) és c) pontban meghatározott eltérésekkel
(2b) 5-20° közötti tetők kialakítása korcolt vagy kiselemes héjalású fémlemezzel, vagy zöldtetővel fedetten megengedett,
(2c) lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett
(3) A telephelyek zöldfelületének legalább ötven százalékát kétszintes növénytakaróval kell kialakítani.
(4) A telephelyek előtti közterületeken, utakon összefüggő fasor telepítésére kell törekedni.
(4a) (5) Mezőgazdasági övezetben, birtokközponton, különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetekben a gazdasági épületek telkét legalább 50 %-ban áttört kerítéssel lehet körbe keríteni.
16. Rekreációs és egyéb területek
30. § (1) A rekreációs és egyéb területeken
a) az építési helyen belül az épületek helyének meghatározása kötelező szakmai konzultáción történik,
b) az épületeket a tájba, településképbe illeszkedően kell elhelyezni,
c) tömör kerítés nem létesíthető, a kerítés lábazatos vagy lábazat nélküli, fából, vagy áttört fém kerítésmezővel alakítható ki.
d)17 tető héjazata fém trapéz-, cserepes- és hullámlemez, hullámpala, bitumenes zsindely, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullámlemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
e) a tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga),
f) a telkek és a közterületek zöldfelületei 50 %-ban háromszintes növényállománnyal alakítandók ki,
g) a közterületek alakítása csak közterület-alakítási terv alapján valósulhat meg.
h)18 ) a településrész területén az épületeket 35-45° hajlásszögű tetővel kell fedni, a i) és j) pontban meghatározott eltérésekkel,
i)19 5-20° közötti tetők kialakítása korcolt vagy kiselemes héjalású fémlemezzel, vagy zöldtetővel fedetten megengedett,
j)20 lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett.
(2) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs területeken
a) 35-45 fok hajlásszögű, egyszerű tetőformájú földszintes épület építhető,
b) tömör kerítés nem építhető, a kerítés lábazat nélküli drótfonatos, vagy fából készülő lehet,
c) csak a természetes anyagok használata (kő, tégla, vakolt homlokzat, cserép) megengedett,
d) homlokzat színezése fehér, vagy pasztellszínű lehet,
e) natúr cserép tetőfedő anyag, vagy nád alkalmazható.
17.21
31. §
18. Helyi jelentőségű természeti védelem alatt álló területekre vonatkozó előírások
32. § (1) Helyi jelentőségű természeti védelem alatt álló területen tereprendezési, terepalakítási munka csak a természeti állapot megőrzése, kialakítása érdekében történhet.
(2) Csak őshonos növényzet telepíthető.
(3) Az övezetre vonatkozó előírások szerinti épületek, építmények elhelyezése, üzemeltetése
a) a terület jellegével összeegyeztethető módon történhet,
b) nem zavarhatja a terület állat és növényvilágát.
19. Egyedi helyi védettség alatt álló értékekre vonatkozó előírások
33. § (1) A védett épületeket kötelező eredeti építészeti tömegükben – beépítési mód, tömegarányok, tetőforma, tetőhajlásszög, jellegzetes homlokzati elemek, nyílászárók aránya és osztásrendje – megőrizni.
(2) Korábbi időszakban – nem az eredeti formáját, anyaghasználatát, színét követő – történt felújítást követő felújítás csak az eredeti állapothoz közelítő módon lehetséges. Amennyiben az eredeti állapot nem rekonstruálható, azt kötelező szakmai konzultáción írásban rögzíteni szükséges.
(3) Védett épületet bővíteni csak úgy lehet, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon. A bővítés anyaghasználata, színei a meglévővel összhangban legyenek.
(4) Védett épület homlokzatát csak az épület arányainak, homlokzati részleteinek megtartásával lehet hőszigeteléssel ellátni.
(5) A védett épületek és a védett épület telkén lévő épületek építési munkáihoz a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó építőanyagok használhatók:
a) a szerkezetek hagyományos építőanyagokból, (tégla, fa)
b) a tető héjazata égetett vörös, barna árnyalatú cserépből, nádból, szürke szabványpalából,
c) a faszerkezetű nyílászárók natúr, fehér, sötétzöld, okker, barna színekben,
d) a homlokzatok vakolt, vagy dörzsölt felülettel fehér, vagy pasztellszínben alakíthatók ki.
(6) Védett épület telkén melléképületek, melléképítmények esetében sem alkalmazható tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, fém cserepes lemez, ipari fémlemez fedés,
(7) Klíma, gépészeti berendezés csak takartan helyezhető el, utcáról nem látható homlokzaton.
(8) Kémények csak falazott megjelenésűek lehetnek.
(9) Utcáról látható tetőfelületen napelem, napkollektor csak a tető síkjában helyezhető el.
(10) A kerítések legalább 30 %-ban áttört kialakításúak legyenek. Anyaguk: tégla, vagy vakolt felületű egyéb szerkezet; kerítésmező fa, kovácsoltvas, egyszerű kivitelű fém pálca. A kerítés és a lábazat magassága igazodjon a szomszédos kerítésekhez.
34. § (1) I. értékkategóriába sorolt épületek felújítása során a meglévő állapot (anyagok, szerkezetek) hosszú távú fenntartása szükséges.
(2) II. értékkategóriába sorolt épületek oldalhomlokzata és a telken lévő melléképületek újjáépíthetők
a) a párkány magasság, a tetőgerinc magasságának és irányának megtartásával,
b) amennyiben az elbontott épületrész, vagy melléképület a védett karaktertől eltérő, az új építés a védett épület tömegformálásához, homlokzatához illeszkedve alakítható ki.
20. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
35. § (1) Belterületen új beépítésre szánt területen az új vezetékes energiaellátási és elektromos hírközlési hálózatokat felszín alatti elhelyezéssel kell kiépíteni.
(2) Belterület beépített területén, külterület beépítésre szánt területén, - ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek – új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell elhelyezni. Amennyiben a meglévő oszlopsoron nem helyezhető el az új hálózat, vagy nincs a területen föld feletti hálózat,– elektromos, vagy hírközlési – csak felszín alatti telepítés megengedett.
(3) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózat csak meglévő szabadvezeték oszlopsorára építhető meg, ebben az esetben a közvilágítási lámpák is a meglévő oszlopsorra helyezendők el.
(4) Meglévő föld feletti hálózat rekonstrukciója – az érintett terület ingatlan tulajdonosainak átkötési igényének figyelembevételével, - felszín alatti elhelyezéssel is kivitelezhető a Városközpont területén.
(5) Teljes település ellátását biztosító energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) gazdasági,
b) általános mezőgazdasági,
c) különleges közmű telephely.
(6) Teljes település ellátását biztosító energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek:
a) Városközpont,
b) Parti sáv,
c) helyi területi védelem alatt álló területek,
d) helyi egyedi védelem alatt álló épület 100 m-es körzetében,
e) Senki-sziget
f) Különleges rekreációs területek.
(7) Teljes település ellátását biztosító energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek és elsősorban nem alkalmas területek térkép ábrázolását a 3. melléklet tartalmazza.
36. § Meglévő építményen antenna elhelyezhető, amennyiben a kiépítést követően az antenna legfelső pontja 6,00 méterrel nem haladja meg az építmény legmagasabb pontját.
21.22 A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények (Általános előírások)
37. §23
37/A. §24 (1) Ráckeve teljes közigazgatási területén reklám-, illetve hirdető berendezés, felület építése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat és e rendeletben meghatározottak szerint végezhető.
(2) Közterületen reklámot közzétenni kizárólag utcabútoron - utasváró, információs vagy más célú berendezés - lehetséges.
(3) Reklám-, reklámhordozó, illetve hirdető berendezés elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan, illetve az illeszkedés szabályainak betartásával, a település hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.
(4) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.
(5) Temető területén, kerítésén az üzemeltetésre vonatkozó közcélú tájékoztatást tartalmazó hirdetményen kívül reklámhordozó nem helyezhető el.
(6) Molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható, kivéve az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató közérdekű molinó
(7) Reklám csak állandó tartalommal tehető közzé, villódzó, változó tartalmú és fényintenzitású reklám eszköz nem alkalmazható, kivéve a karácsonyi ünnepi időszakos díszvilágítás. A karácsonyi ünnepi időszakos díszvilágítás (pl.: növényekre, építményekre, épületek homlokzati kontúrjára elhelyezett megvilágítás és díszvilágítás, levegővel, gázzal feltöltött díszfigura) csak a karácsonyi ünnepek előtt november 25-től az ünnepet követő január 15-ig lehetséges.
(8) Épületek homlokzatára reklám nem vetíthető.
(9) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók. A fényforrások elhelyezésénél kerülni kell a települési fényszennyezés fokozását, időkapcsoló használata a működtetés során kötelező.
(10) Utasvárón hát- vagy oldalfalának felhasználásával, egyedileg kialakított zárt üvegvitrinben, Citylight tipusú hirdetőfelületen helyezhető el hirdetés, a vitrin méretéhez igazodó méretben.
(11) Utasváró környezetében egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklám közzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(12) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.
(13) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán, tornyokon, kéményeken és egyéb tetőszerkezetből kinyúló építményrészeken – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(14) Építményeken az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következők berendezések helyezhetők el:
a) cégtábla,
b) cégér,
c) címtábla,
d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.
(15) Üzleti reklámhordozó kerítésen csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, telken belül ilyen nincs, vagy nincs lehetőség ilyen kialakítására.
(16) A kerítésen, kerítéskapun üzleti reklámhordozót úgy lehet elhelyezni, hogy a kerítés kialakításával, színével, anyagával, rendjével és ritmusával összhangban legyen.
(17) A kerítésen, kerítéskapun elhelyezett összes üzleti reklámhordozó egy felületen és legfeljebb 1,5 m2 lehet.
(18) Saroktelkek kerítésein nem helyezhetők el reklámcélú szerkezetek a közlekedésbiztonsági belátási-háromszögbe eső szakaszokon.
(19) A Településszerkezeti Tervben meghatározott gazdasági területeken üzletjelzésként az előkertben telkenként 1 db totemoszlop (legfeljebb 2,20 méter széles és 6,00 méter magas táblajellegű oszlop vagy legfeljebb 10 m2 összes felületű, 6 méternél nem magasabb zászló helyezhető el.
(20) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.
(21) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.
22. Közterületi információs hirdető berendezések, tájékoztatási táblák létesítésének szabályai
38. § (1) Közterületen információs hirdető-berendezést a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát.
(2)25
(3)26
(4)27 Hirdetések, hirdetmények közzétételére alkalmas, legfeljebb 1,5 m2 felületű információs, útbaigazító és egyéb tájékoztató célú tábla, önkormányzati hirdetőtábla a településen csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv alapján.
(5)28 A (4) pont szerinti hirdető berendezés az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a helyi társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk, útbaigazító, tájékozódást segítő információk.
22/A.29 Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
38/A. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
22/B.30 Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
38/B. § (1) Építési reklámháló kihelyezése csak az építkezés, felújítás idejére engedélyezhető.
(2) A romos, felújításra váró épületek homlokzatai elé építési reklámháló elhelyezése lehetséges.
(3) A (2) bekezdés szerinti felületen a felújítandó épület homlokzata, látványterve helyezhető el, legfeljebb az épület saját rendeltetését megjelenítve, melyhez ki kell kérni a főépítész véleményét. (4) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
23.31 Az épületportálok kialakítására, a cégérek, cég- és címtáblák, üzleti reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok
39. § (1) A cégérek, cégtáblák, cégfeliratok csak homlokzati felületen, vagy arra merőlegesen helyezhetők el.
(2) Cégfeliratok kerítésen csak szakmai konzultáció hozzájáruló véleménye alapján helyezhetők el.
(3) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok lombhullató és örökzöld fán nem helyezhetők el.
(4) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok
a) kialakítása, részletképzése, színezése az épület homlokzatával összhangban legyen,
b) igazodjon a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek osztásrendjéhez,
c) felülete nem lehet nagyobb, mint 1 m2,
d)32 összes felülete nem haladhatja meg a homlokzat 5 %-át és nem haladhatja meg a homlokzat vagy homlokzatszakasz 3 méter magas homlokzati tömör felületének 1/4-ét.
e)33 hagyományos, vagy a természetes anyagokból (kovácsoltvas, tűzzománc, réz, bronz, acél, fa, üveg, kerámia) készülhet,
f)34 A cégér kialakításánál a míves megjelenésre kell törekedni.
(5) Az épületek utcai homlokzatán vállalkozásonként egy darab cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla helyezhető el.
(6) Egy homlokzaton több cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla színben, anyaghasználatban, elhelyezésben csak egymáshoz illeszkedően helyezhető el.
(7)35 Kizárólag az ingatlan önálló rendeltetési egységeiben folytatott tevékenység (pl. kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenység) tartalmának megfelelő hirdetés helyezhető el, illetve az ingatlan tulajdonosának tilos azt fenntartani, amennyiben a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlanban megszűnik az a tevékenység, melyhez a hirdető-berendezés közvetlenül kapcsolódott.
(8)36 Üzlethelyiség kirakatának üvegfelületének legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára, melynek nyílászárónként kell teljesülnie.
(9)37 A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), valamint a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.
(10)38 A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
24. Településképi szakmai konzultáció
40. § (1) Az építtető, a tervezéssel megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet a helyi településrendezési előírások értelmezésével kapcsolatosan, a készülő építészeti-műszaki tervdokumentációk munkaközi egyeztetése céljából.
(2) A szakmai konzultációt a főépítész látja el.
(3) Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció
a) helyi védettség alatt álló területen, építményen tervezett építési tevékenység esetében,
b) nem építési engedélyköteles lakóépület építése és bővítése esetében az egyszerű bejelentést megelőzően, valamint az épület külső megjelenésében, elhelyezkedésében módosítást tartalmazó tervmódosítás esetében,
c) jelen rendeletben főépítészi szakmai konzultációra hivatkozott esetekben.
41. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni jelen rendelet 4. sz. melléklete szerinti adatlapon. A kérelem melléklete a szakmai konzultáció lefolytatásához elegendő tartalmú tervdokumentáció, mely a településképi követelményeknek való megfelelést mutatja be. A dokumentáció benyújtható elektronikus adathordozón is.
(2) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a szakmai konzultációt az önkormányzat biztosítja kérelmező számára.
(3) A kérelmező lehet az építtető, vagy a tervező.
(4) Kérelmező kérheti a szakmai konzultáció írásbeli lefolytatását. A főépítész írásbeli szakmai konzultációra irányuló kérelem esetén is dönthet személyes konzultáció megtartásának szükségességéről.
(5) Írásban lefolytatott konzultáció esetében a főépítész javaslatait, nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére a benyújtott tervdokumentáció dátummal és aláírással ellátott példányával együtt.
(6) Személyes szakmai konzultáció esetén a főépítész emlékeztetőt készít, melyet a konzultáció időpontját követő 8 napon belül megküldi a benyújtott tervdokumentáció dátummal és aláírással ellátott példányával együtt.
(7) A főépítész kérheti, hogy a személyes konzultáción az építtető és a tervező egyaránt vegyen részt.
(8) A szakmai konzultáció díjmentes.
25.39
42. §40
43. §41
44. §42
26. Településképi véleményezési eljárás
45. § A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
27. A településképi véleményezési eljárás szabályai
46. § (1)43 A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára vagy a (11) bekezdés szerinti esetekben a helyi építészeti-műszaki tervtanács állásfoglalására alapozva adja meg.
(2) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a tervezett létesítmény
a) településképi követelményeknek való megfelelését,
b) környezetbe illeszkedését és a beépítés módjának való megfelelését,
c) a helyi építészeti értékekre gyakorolt hatását, vizsgálni kell továbbá
d) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
e) az ingatlan előtti közterület átalakítását (közterületi járda, vízelvezető árok, áteresz, zöldsáv)
f) a közterülethez kapcsolódó burkolatok, növényzet, kerítés, közterületre nyíló előlépcső, rámpa, egyéb műtárgyak kapcsolódását, illeszkedését a közterülethez,
g) a rendeltetéssel összefüggő cégér, cégtábla, üzletfelirat feltüntetésre került-e a terveken.
(3)44 A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemmel indul.
(4) A kérelmet a „Településképi véleményezési kérelem” – 6. sz. melléklet – megnevezésű nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány az önkormányzat honlapján elektronikus formában, a polgármesteri hivatalban papíralapon hozzáférhető.
(5) A (3) pont szerinti véleményezendő dokumentáció legalább a következőket tartalmazza
a) műszaki leírás
b) helyszínrajz a tető felülnézettel, a szomszédos ingatlanok és a tervezett ingatlan építményeinek ábrázolásával, a közterületi kapcsolatokkal, az ingatlan előtti közterületi módosult állapot, terepviszonyok, építési hely ábrázolásával,
c) épület alaprajzai,
d) metszetek,
e) valamennyi homlokzat,
f) utcakép,
g) fotók a környezetről.
h)45 20° alatti hajlásszögű tető vagy lapostető létesítése esetén a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv kötelező melléklete a tömegképzés és anyaghasználat indokoltságát alátámasztó látványterv és a telektömb tetőidomait bemutató helyszínrajz.
(6) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja, -(a feltételeket a véleményben meg kell határozni)
c) nem javasolja.
(7) A (6) bekezdés c) pontja esetében az indokolásnak ki kell terjednie különösen:
a) a kérelem és melléklete a rendeletben meghatározottaknak miben nem felel meg,
b) a tervezett építési tevékenység a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek miben nem felel meg.
(8)46 A polgármester a településképi véleményt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi az építtetőnek, a tervezőnek és a kérelmezőnek – amennyiben a kérelmező nem a tervező vagy az építtető.
(9)47
(10) A településképi véleményezési eljárás díjmentes.
(11)48 településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a tervtanács állásfoglalása képezi, amennyiben
a) az építési tevékenység 5 000 m2 összes szintterületet meghaladó,
b) legalább 6 lakást vagy egyéb rendeltetést tartalmazó építmény építésére irányul,
c) a polgármester vagy a városi főépítész úgy ítéli meg, hogy az adott eljárásban érintett tervezési terület vagy építési munka sajátossága azt indokolja.
28. A településképi bejelentési eljárás
47. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
a) helyi védett épület, valamint helyi védelem alatt lévő területen álló épület esetében
aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzat színezése vagy felületképzésének megváltoztatása,
ac) égéstermék-elvezető építése, átépítése,
ad) épület homlokzatához előtető illesztése, átalakítása,
ae) szellőző, klíma elhelyezése az épület homlokzatán,
b) a Városközpont területén
ba) az épület közterületről látható homlokzatának átalakítása, megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzat színezése vagy felületképzésének megváltoztatása,
bb) közterület felőli kerítés építése, átépítése,
bc) mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
bd) szellőző, klíma elhelyezése az épület közterület felől látható homlokzatán,
c) a közvetlen Duna parti fekvésű telkeken és a parti sétányokkal, gyalogutakkal határos telkeken az épület vízfelület felől látható homlokzatának átalakítása, megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzat színezése vagy felületképzésének megváltoztatása,
d) A település teljes területén
da) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
db) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
dc) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
dd) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
de) emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
df) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
dg) megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennállórendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése,
dh) a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása,
di) támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) meglévő építmények rendeltetésének módosítása,
b) minden reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén.
29. A bejelentési eljárás részletes szabályai
48. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul.
(2) A bejelentést a „Településképi bejelentés” – 7. sz. melléklet - megnevezésű, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatalban papíralapon hozzáférhető nyomtatványon kell benyújtani.
(3) A bejelentéshez mellékelni kell 1 példány papíralapú, vagy digitális adathordozón elhelyezett dokumentációt.
(4) A dokumentáció tartalma a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv és leírás, rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentáció.
(5)49 20° alatti hajlásszögű tető vagy lapostető létesítése esetén a (4) pont szerinti véleményezendő dokumentáció műszaki terveinek kötelező melléklete a tömegképzés és anyaghasználat indokoltságát alátámasztó látványterv és a telektömb tetőidomait bemutató helyszínrajz.
49. § (1) A polgármester a bejelentést a beérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, reklámhordozó elhelyezését, vagy rendeltetésváltozást feltétel meghatározásával, vagy feltétel nélkül tudomásul veszi,
b) megtiltja a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés, vagy rendeltetésváltozás megkezdését – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – és felhívja a bejelentő figyelmét a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(2) A bejelentés során vizsgálni kell
a) a bejelentés és a mellékelt műszaki dokumentáció megfelel-e a rendeletben meghatározott követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés, vagy rendeltetésváltozás illeszkedik-e a településképbe és megfelel-e a településképi követelményeknek.
(3) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(4) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását.
(5) A településképi bejelentés díjmentes.
50. § (1) A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások építési tevékenysége akkor kezdhető meg, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges és a polgármester a bejelentést tudomásul veszi,
(2) Ha a polgármester a bejelentés kapcsán határozatában feltételt írt elő, a bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások építési tevékenysége akkor kezdhető meg, ha a feltétel teljesülését a főépítész írásban igazolja,
(3) Ha a polgármester a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el a bejelentést az (1) bekezdés szerinti építési tevékenység megkezdhető.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS (A településképi kötelezési eljárás)
51. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
(2) az ingatlan tulajdonosa e rendeletben foglalt bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetén a bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,
(3) ha a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.
52. § (1) A településképi kötelezési eljárás keretében a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, valamint a jogszabálysértés megszüntetésére végzésben határidőt szab ki.
(2)50 Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában kötelezi az ingatlan tulajdonosát az érintett építményen a jogszabálysértés megszüntetésére egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére.
(3)51
(4)52
(5)53 A településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100.000 forint, legmagasabb összege 2.000.000 forint
(6)54 Településkép-védelmi bírság megfizetésének határideje a határozat véglegessé válásától számított 30 nap, mely kérelemre legfeljebb egyszer 30 nappal meghosszabbítható.
(7)55 Ha valamely kötelezettel szemben a kötelezés keltét megelőző 3 naptári évben már szabtak ki településkép-védelmi bírságot, akkor az (1) bekezdésben meghatározott maximális összegű településkép-védelmi bírságot kell kiszabni.
(8)56 A településkép-védelmi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, a kötelezett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER (A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése)
53. § (1) Az önkormányzat támogatni kívánja a helyi egyedi védelem alatt álló értékek felújítását, jó-karbantartását.
(2) A helyi egyedi védelem alatt lévő építmények felújítására, állagmegóvására az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat, melyet pályázati úton igényelhet a helyi egyedi védelem alatt lévő építmény tulajdonosa, vagy a felújítást végző.
(3) A támogatási pályázatot a Városi Erőforrás Gazdálkodási Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület évente egyszer - március 31-ig - írja ki.
(4) A támogatás csak a felújítás és a jó-karbantartás költségeire adható.
(5) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a kérelmet, az igényelt támogatási összeg megjelölésével,
b) a felújítandó ingatlan 90 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
c) ha nem a kérelmező a tulajdonos, akkor az ingatlan tulajdonosának az építéshez hozzájáruló nyilatkozatát;
d) a megvalósítást szolgáló költségvetést,
e) felújítás esetén a felújítandó épület homlokzati rekonstrukciós tervét, melynek különösen tartalmaznia kell:
ea) az épület homlokzati terveit (meglévő és tervezett állapot) 1:50 (vagy 1:100) léptékben,
eb) részletterveket és fotókat a megértéshez szükséges számban és léptékben,
ec) műszaki leírást a tervezett munkáról.
f) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét,
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, továbbá, hogy az építkezést a megfelelő hatósági eljárások keretein belül végzi.
(6) A pályázati kiírás a (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően további feltételek is előírhatók.
(7) A beérkezett pályázatokat a főépítész véleményezi.
(8) A támogatás megítéléséről a Városi Erőforrás Gazdálkodási Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(9) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét.
(10) A teljesítés meglétét a főépítész és polgármesteri hivatal műszaki irodája igazolja.
54. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
(2) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.
(4) Amennyiben az alap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy Városi Erőforrás Gazdálkodási Bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt annak felhasználásáról.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
55. § (1) Ezen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárásról szóló 9/2015.(VI.1.), a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2015.(VI.1.), valamint a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 20/2017.(X.30.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. |
Senki-sziget – lakatlan belterületi sziget |
5800 hrsz |
18/2007.(IX.24.) ök. rendelet |
2. |
Ráckevei Római Katolikus Egyházközség temetője |
740 hrsz |
11/2009.(IX.21.) ök. rendelet |
I. Értékkategória
1. |
gazdasági szolgáltatóház |
Eötvös u. 1. |
19/1998.(IX.25.) ök. rendelet |
2. |
pizzéria |
Hősök tere 1. |
19/1998.(IX.25.) ök. rendelet |
II. Értékkategória
1. |
lakóház |
Viola u. 14. |
19/1998.(IX.25.) ök. rendelet |
2. melléklet
2
. számú melléklet a 27./2017.(XII.22.) számú önkormányzati rendelethez
3. melléklet
3. számú melléklet a 27./2017.(XII.22.) számú önkormányzati rendelethez
4. melléklet
számú melléklet a 27/2017.(XII.22.) számú önkormányzati rendelethez
RÁCKEVE VÁROS
POLGÁRMESTERE
részére
KÉRELEM
TELEPÜLÉSKÉPI SZAKMAI KONZULTÁCIÓ IRÁNT
A kérelemmel érintett ingatlan
helye, helyrajzi száma:………………………………………………………………………………………………...
A kérelem rövid leírása:
…………………………………………………………………………………………………................
…………………………………………………………………………………………………................
………………………………………………………………………………………………....................
………………………………………………………………………………………………....................
………………………………………………………………………………………………....................
………………………………………………………………………………………………....................
Építtető (név, cím, telefon, email):
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
Tervező (név, cím, telefon, email): ………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………
A kérelemhez mellékelt dokumentáció (aláhúzandó):
|
|
|
|
|
|
|
|
Ráckeve, ……….év ………….. hó …….. nap
………………………………….
kérelmező aláírása
5. melléklet
6. melléklet
6.számú melléklet a 27/2017.(XII.22.) számú önkormányzati rendelethez
RÁCKEVE VÁROS
POLGÁRMESTERE
részére
KÉRELEM
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ
A kérelemmel érintett ingatlan
helye, helyrajzi száma:………………………………………………………………………………………………...
A kérelem rövid leírása:
…………………………………………………………………………………………………................
…………………………………………………………………………………………………................
………………………………………………………………………………………………....................
………………………………………………………………………………………………....................
………………………………………………………………………………………………....................
………………………………………………………………………………………………....................
Építtető (név, cím, telefon, email):
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
Tervező (név, cím, telefon, email): ………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………
A véleményezési tervdokumentációt hiánytalanul feltöltöttem az ÉTDR rendszerbe.
Dátum:
………….…………………...
Kérelmező aláírása
7. melléklet
7.számú melléklet a 27/2017.(XII.22.) számú önkormányzati rendelethez
RÁCKEVE VÁROS
POLGÁRMESTERE
részére
KÉRELEM
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ
A bejelentő neve:
…………………………………………………………………………………………………................
A bejelentő címe, elektronikus címe, telefonos elérhetősége: :
……………………………………………………………………………………………………………
Bejelentéssel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás
helye: ……………………………………………………………………………………..................
ingatlan helyrajzi száma: …………………………………………………………………………….
Településképi eljárás megjelölése (aláhúzandó):
bejelentéshez kötött építési tevékenység
reklámelhelyezés
rendeltetésváltozás
A bejelentéssel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás rövid leírása:
…………………………………………………………………………………………………................
…………………………………………………………………………………………………………....
Bejelentéshez mellékelt dokumentáció (aláhúzandó):
műszaki leírás a telepítésről, építészeti kialakításról
helyszínrajz a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével
alaprajz(ok) …….. db
homlokzat(ok) ……..db
utcaképi vázlat, színterv, fotó, fotómontázs, látványterv …………..db
egyéb ……….. db
…………………….., ……….év ………….. hó …….. nap
………………………………….
kérelmező aláírása
1
Az 1/A. alcímet (3/A. §) a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 4. § a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdés a) pontját a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (3) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (4) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (10) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 19. § (10) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (14) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 19. § (15) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 23. § (3) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 23. § (4) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A (1) bekezdés a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 28. § (1) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A (2) bekezdés a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A (3) bekezdés a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A (4) bekezdést a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 11. § n) pontja hatályon kívül helyezte.
A (1) bekezdés a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A (2) bekezdés a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A (1) bekezdés d) pontja a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 30. § (1) bekezdés d) pontja a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A (1) bekezdés h) pontját a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A (1) bekezdés i) pontját a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A (1) bekezdés j) pontját a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 17. alcímet a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 11. § q) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. alcím címe a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 37. §-t a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37/A. §-t a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 38. § (2) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 15. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. § (3) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 15. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. § (4) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (5) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 22/A. alcímet (38/A. §) a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 22/B. alcímet (38/B. §) a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.
A 23. alcím címe a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (4) bekezdés d) pontja a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (4) bekezdés e) pontját a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 39. § (4) bekezdés f) pontját a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 39. § (7) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 39. § (8) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 39. § (9) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 39. § (10) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 25. alcímet a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 11. § w) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. §-t a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 11. § x) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. §-t a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 11. § x) pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. §-t a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 11. § x) pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (1) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § (3) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § (5) bekezdés h) pontját a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdése iktatta be.
A 46. § (8) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § (9) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 11. § y) pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (11) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (5) bekezdése iktatta be.
A 48. § (5) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
Az 52. § (2) bekezdése a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A (3) bekezdés a Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. Az 52. § (3) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 15. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 52. § (4) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 15. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 52. § (5) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 52. § (6) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 52. § (7) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 52. § (8) bekezdését a Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 24.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdése iktatta be.