Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (VII.18.) önkormányzati rendelete

a város településképének védelméről és a településképi véleményezési eljárásról

Hatályos: 2024. 04. 01

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (VII.18.) önkormányzati rendelete

a város településképének védelméről és a településképi véleményezési eljárásról

2024.04.01.

Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjai kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Tolna Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Szekszárdi Járási Hivatala és a honvédelemért felelős miniszter véleményének, továbbá Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2019. (XII.13.) önkormányzati rendeletének 3. melléklete I. Állandó bizottságok feladatai címe Jogi Bizottság feladatai 10/a) alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Jogi Bizottság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el.1

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Tolna településképére jellemző elemek meghatározása és védelmük módjának és eszközeinek elrendelése.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) Tolna város közigazgatási területén építési telket kialakítani, azon építési tevékenységet folytatni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, a város Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) Tolna város közigazgatási területén reklámot, reklámhordozót, cégért kialakítani és elhelyezni vagy közzétenni kizárólag

a) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.),

b) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.),

c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kktv.) 12. § és

d) a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rker.) előírásainak figyelembe vételével lehetséges.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Reklámtotem: egy vagy több vállalkozás cégérét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű hirdetőberendezés.

Második Rész

Településképi követelmények

I. Fejezet

A város egész területére vonatkozó szabályok

4. Az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

4. § (1) Rönkház és fa gerendaház nem létesíthető.

(2) Az épületek lábazatburkolataként, és homlokzati díszítő elemeként szabálytalan alakú, hasított kőburkolat nem alkalmazható.

5. A közüzemi vezetékek elhelyezésének szabályai

5. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.

(2) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(3) Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével - új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb.) létesíthető.

(4) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(5) Belterület újonnan ellátásra kerülő részén elektromos és hírközlési hálózatot földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(6) A föld feletti vezetésű meglevő gyenge-, közép- és erősáramú hálózatok esetén, új elektronikus hírközlési hálózatot a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(7) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamos energia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

(8) Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(9) Oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében nem korszerűsíthető, nem fejleszthető.

(10)2 A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak fém-, fa-, vagy betonszerkezetből készíthetők.

6. A reklámhordozók létesítésére vonatkozó szabályok

6. § (1)3

(2) Reklámot, reklámhordozó berendezést közterületen

a) településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő utcabútorokon, és reklámfunkciót is betöltő óraberendezéseken,

b) a Kktv. 12. §-ában és az Rker-ben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon

lehet elhelyezni.

(3)4 Reklámhordozó az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan alakítható ki.

(4)5 Reklámhordozó a kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan alakítható ki.

(5)6 Az információs vagy más célú berendezés a 5. mellékletben ábrázolt kialakítású lehet. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.

(6)7 Információs vagy más célú berendezésként alkalmazható acél, vagy öntöttvas anyagú oszlopon, legalább 2,5 m magasságban elhelyezhető reklámóra is. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.

(7) A közművelődési célú hirdetőoszlop az 6. mellékletben ábrázolt kialakítású és méretű lehet.

(8) Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdető berendezés helyezhető el.

(9) A 3. § b), c), d), g) és h) pontjában meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

(10) A Rr. 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény a saját rendezvényeinek időpontját megelőző három, és az azokat követő egy hét időtartamban, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérhet, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges.

(11) Az alkalmazható hirdető berendezések a következők lehetnek:

a) legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,

b) közterület fölé kifeszített reklámhordozó,

c) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdető berendezés méretkorlátozás nélkül.

7. A cégérek létesítésére vonatkozó szabályok

7. § Településképi szempontból meghatározó területen, helyi egyedi védett épületen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető. A cégér LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

8. A reklámhordozók elhelyezésének különös szabályai

8. § Helyi egyedi védelem alatt álló épület közterületről látható

a) tetőfelületén

aa) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,

ab) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő reklámberendezés,

b) homlokzatán

ba) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

bb) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő reklámberendezés,

bc) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet

nem helyezhető el.

9. A reklámhordozók karbantartása

9. § (1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi.

(2) Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterületkezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.

II. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályok

10. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

10. § (1) Tolna és Mözs központi részén az 1. mellékletben lehatárolt részek a településképi szempontból meghatározó területek.

(2)8 A településképi szempontból meghatározó területeknek négy fajtája van:

a) falusias terület

b) kisvárosias terület

c) zárt kisvárosias terület

d) átalakuló kisvárosias terület

(3) A 2. mellékletben lehatárolt utcaszakaszok a közterület alakítási terv készítési kötelezettséggel terhelt területek.

11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó közös területi építészeti követelmények

11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken az épületek felújítása, átalakítása, bővítése, valamint új épület létesítése során, az épület, épületbővítés helyét, a településképi szempontból meghatározó területeken lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(2) A teleknek a közút felőli 50 méteres sávján túlnyúló meglévő épület csak a hátsókertre néző homlokzattól, az utcafronti telekhatár irányába eső telekrészen belül bővíthető

12. Falusias területre vonatkozó területi építészeti követelmények

12. § A falusias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

a) Meglévő épület gerincirányban, valamint az épület utcafronti homlokzati síkjától mért 7,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.

b) Új épületet előkert nélkül kell elhelyezni.

13. Falusias területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

13. § A falusias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

a) A tetőtér a 3. mellékletben szereplő keresztmetszeti korlát figyelembevételével beépíthető. Ablakot, ha lehetséges az oromfalon kell nyitni. E lehetőség hiányában csak tetősíkban fekvő ablak létesíthető.

b) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

c) Az épületek tetőidoma nyeregtető lehet, füles tetőforma alkalmazása esetén a nyeregtető kontyolható.

d) A tető lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.

e) A tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.

f) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, garázs bejárat nem létesíthető, égéstermék kivezető, parabola antenna és klíma kültéri egysége nem helyezhető el.

g) A telek hátsókertjére néző homlokzatot kivéve, a tetőtérben kialakított loggia és fém kémény nem létesíthető.

h) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 m-nél több.

14. Kisvárosias területre vonatkozó területi építészeti követelmények

14. § A kisvárosias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

a) A területen a 3. mellékletben az oldalhatáron álló beépítéseknél meghatározott beépítési formák alkalmazhatók.

b) Új épületet előkert nélkül kell elhelyezni.

15. Kisvárosias területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. § A kisvárosias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

a) A 3. mellékletben a fésűs és a hajlított ház utcai szárnyára előírt keresztmetszeti korlátot be kell tartani, azzal a különbséggel, hogy az utcai szárny homlokzatmagassága sem haladhatja meg a 4,5 m-t.

b) Az utcai kerítést 1,2-1,8 m magasságig vakolatlan, kis-, vagy nagyméretű tömör téglából kell kialakítani.

c) A tetőtér a 3. mellékletben szereplő keresztmetszeti korlát figyelembevételével beépíthető. Ablakot, ha lehetséges az oromfalon kell nyitni. E lehetőség hiányában csak tetősíkban fekvő ablak létesíthető az utcáról látható oldalon.

d) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

e) A lábazat burkoló anyaga szeletelt tégla nem lehet.

f) Az épületek tetőidoma nyeregtető lehet, füles tetőforma alkalmazása esetén a nyeregtető kontyolható.

g) A tető lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.

h) A tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.

i) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, garázs bejárat nem létesíthető, égéstermék kivezető, parabola antenna és klíma kültéri egysége nem helyezhető el.

j) A telek hátsókertjére néző homlokzatot kivéve, a tető síkjából kiugró tetőablak, a tetőtérben kialakított loggia és fém kémény nem létesíthető.

k) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 m-nél több.

16. Zárt kisvárosias területre vonatkozó területi építészeti követelmények

16. § A zárt kisvárosias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

a) A területen a 3. mellékletben bemutatott zártsorú beépítési formák alkalmazhatók.

b) Új épületet előkert nélkül kell elhelyezni.

17. Zárt kisvárosias területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § A zárt kisvárosias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

a) Az utcafronti épületszárny mindkét telekhatárral érintkező részét tűzfalként kell kialakítani.

b) Az oldalhatáron álló épületszárnyat nyeregtetővel kell létesíteni.

c) Az épület szélességét 3. mellékletben bemutatott keresztmetszeti korlát figyelembe vételével kell megválasztani.

d) Az épület utcai főpárkányának egyenesen végig kell futnia.

e) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

f) Az épületek tetőidoma nyeregtető lehet, füles tetőforma alkalmazása esetén a nyeregtető kontyolható.

g) A lábazat burkoló anyaga szeletelt tégla nem lehet.

h) A tető lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.

i) A tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.

j) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, garázs bejárat nem létesíthető, égéstermék kivezető, parabola antenna és klíma kültéri egysége nem helyezhető el.

k) A telek hátsókertjére néző homlokzatot kivéve, a tető síkjából kiugró tetőablak, a tetőtérben kialakított loggia és fém kémény nem létesíthető.

l) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 m-nél több.

17/A.9 Átalakuló kisvárosias területre vonatkozó területi építészeti követelmények

17/A. § Az átalakuló kisvárosias területen új épületet a környezetében meglévőkhöz alkalmazkodó előkerti mérettel kell elhelyezni

17/B.10 Átalakuló kisvárosias területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17/B. § Az átalakuló kisvárosias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

a) A homlokzat színezését a területtel szomszédos, településképi szempontból meghatározó területeken lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

b) A homlokzat burkoló anyaga szeletelt tégla és szabálytalan alakú hasított kő nem lehet.

c) Lapostetős épület szélessége nem lehet több 14,00 m-nél.

d) Magastető alkalmazása esetén annak lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.

e) Magastető héjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.

f) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, égéstermék kivezető, parabola antenna és klíma kültéri egysége nem helyezhető el.

g) A telek hátsókertjére néző homlokzatot kivéve, a tető síkjából kiugró tetőablak, a tetőtérben kialakított loggia nem létesíthető. i) Utcafrontra merőleges gerincű, magastetős épület, vagy magastetős épületszárny szélessége nem lehet 8,0 m-nél több.

III. Fejezet

A településkép védelem érvényesítési eszközei

18. A településkép-érvényesítési eszközök

18. § A településkép védelem célját szolgálja

a) a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció,

b) a településképi véleményezési eljárás,

c) a településképi bejelentési eljárás,

d) a településképi kötelezés.

19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

19. § Az önkormányzat kérelemre, a településképi követelményekről szakmai konzultációt biztosít

a) a helyi védelem alatt álló és a közhasználatú épületek,

b) az 1. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó területeken,

ba) építési engedély köteles építési tevékenység,

bb) lakóépületek egyszerű bejelentésével terhelt épületek építése és bővítése,

c) településképi bejelentési kötelezettséggel terhelt építési tevékenység

esetén.

20. A településképi véleményezés

20. § (1)11 A polgármesternek településképi véleményezési eljárást kell lefolytatnia

a) a helyi védelem alatt álló és a közhasználatú épületeken,

b) az 1. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó területeken,

c) a Holt-Duna földrészlet-határaival közvetlenül szomszédos földrészleteken,

d) és a Holt-Duna földrészlet-határaival számított 50 m-es távolságon belül eső

építési engedély alapján végezhető építési tevékenységekre.

(2) A véleményezési eljárást a 7. melléklet szerinti kérelemmel kell kezdeményezni.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

(4)12 A polgármester a településképi véleménye kialakításához az Önkormányzati Tervtanács szakmai véleményét kéri ki az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott területeken az 500 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű új épület építése, vagy meglévő épület 500 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű bővítése esetén. Minden más esetben a polgármester a településképi véleménye kialakítását a városi Főépítész véleményére alapozza.

(5) A tervtanács ülése előtt legalább 8 munkanappal kell a vélemény iránti kérelmet és a mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt benyújtani és ahhoz az ÉTDR-tárhelyen a polgármesternek hozzáférést biztosítani.

(6) A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és a Polgármesteri Hivatal által záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

21. A településképi bejelentés

21. § (1)13 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a polgármesternek

a) a helyi védelem alatt álló és a közhasználatú épületeken, az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőformája és tetőhéjalása megjelenésének megváltoztatása, továbbá előtető létesítése,

b) helyi egyedi védett épületen cégér elhelyezése,

c) a közterületi reklámok és reklámhordozók elhelyezése, valamint antennatorony létesítése,

d) építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított mobil-, és konténerház telepítése, e) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egységei számának megváltozása esetén

(2) A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét az önkormányzati városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

22. A településképi kötelezés

22. § (1) A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le, amely az építmény, építményrész átalakítására vagy elbontására vonatkozhat.

(2) A településképi kötelezés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha az építtető a Polgármester felszólítására a felszólításban megjelölt határidőn belül az építményének megjelenését nem tette a településkép-védelmi rendelet előírásai szerint szabályossá.

(3) Építmény átalakítására vonatkozó településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni olyan építmény esetében, amelynek megépítése vagy átalakítása során tetőidomának, építő-anyagainak vagy külső felületei színének megválasztása az építési tevékenység végzésekor hatályban lévő településkép védelmi rendelet előírásaival ellentétesen történt, azonban átalakítással az építmény szabályossá tehető.

(4) Építmény elbontására vonatkozó településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni olyan építmény esetében, amelynek megépítése vagy átalakítása során tetőidomának, építő-anyagainak vagy külső felületei színének megválasztása az építési tevékenység végzésekor hatályban lévő településkép védelmi rendelet előírásaival ellentétesen történt, és az építmény átalakítása gazdaságosan nem valósítható meg.

23. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

23. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetei:

a) a településképi követelmények be nem tartása;

b) a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.

(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:

c) kötelező településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén legfeljebb 30.000 forint;

d) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 200.000 forint;

e) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 200.000 forint.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.

(4) A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 15 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.

24. A tervtanács működtetése

24. § (1) Tolna város a települési környezet és az épített környezet alakítását és védelmét szolgálva az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében, valamint a jogszabályok összehangolt érvényre jutásának ellenőrzése céljából tervtanácsot hoz létre és működtet.

(2) A tervtanács elnökből, és 4 tagból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az üléseken - szavazati jog nélkül - részt vesznek a szükség szerint felkért szakbírálók (opponensek) és az eseti meghívottak.

(3) A tervtanács határozatképességéhez legalább 3 szavazati joggal rendelkező személy szükséges.

(4) A tervtanács elnöke az önkormányzat főépítésze, aki a tervtanács munkáját vezeti. Munkáját, szakmai titkára segíti, aki a polgármesteri hivatal köztisztviselője.

(5) A tervtanács tagjai azok a természetes személyek lehetnek, akik az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) valamint legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

(6) A tervtanács tagjait a főépítész javaslatára a polgármester kéri fel.

(7) A Tervtanácsban való részvételre a tervtanács tagjait a polgármester legfeljebb 4 évre kéri fel, mely felkérés meghosszabbítható.

(8) A tervtanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a tervezőt, a képviselő-testület adott témában érintett tagját, valamint az elsőfokú építési hatóság képviselőjét.

(9) A Tervtanács működését a szavazati joggal nem rendelkező meghívottak távolmaradása nem érinti.

(10) A tervtanács ülését szükség szerint tartja, melyen megtárgyalja az ülés előtt legalább 8 munkanappal benyújtott terveket.

(11) A tervtanács a szakmai véleményezés előtt egyszeri alkalommal konzultációs lehetőséget biztosít, amelyre az adott ügy elbírálásához szükséges dokumentációt kell bemutatni.

(12) A tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre

a) ajánlja,

b) nem ajánlja.

(13) Tervtanács működtetőjének köztisztviselője kivételével a Tervtanács tagjait tervtanácsi ülésenként a költségvetésben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.

IV. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelme

25. A védelme tárgya, fokozatai

25. § (1) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt a rendelet 4. számú melléklete védendőnek minősít.

(2) A helyi védelem megszüntetése építészeti szakvélemény birtokában az önkormányzati főépítész előterjesztésében e rendelet 4. mellékletének módosításával lehetséges.

(3) A helyi védelemnek két fokozata van.

a) A H1 jelű védelem az épület teljes külső megjelenésére terjed ki,

b) A H2 jelű védelem csak az épület valamely megnevezett részértékére vonatkozik.

26. A védett épületekre vonatkozó építési szabályok

26. § (1) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

a) Az épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani, amit a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.

b) Fésűs beépítésnél az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 7,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.

c) Az épületek tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserépen kívül más nem használható.

d) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

e) Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, mesterséges szellőzés kültéri egysége, parabola antenna.

f) Nem létesíthető fém kémény.

g) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak, a tetőtérben kialakított loggia és fém kémény nem létesíthető.

h) Az épületek lábazatburkolataként szabálytalan alakú hasított kőburkolat és tégla burkolat nem alkalmazható.

i) Az épületek homlokzati díszítő elemeként szabálytalan alakú hasított kőburkolat nem alkalmazható.

(2) A helyi védettség alá vont épületek rontott homlokzata esetén az alábbi javítások válhatnak szükségessé:

a) megfelelő felületképzés és színezés,

b) tagozatok, eredeti arányú nyílászárók visszaállítása,

c) a homlokzatok, tetők rosszul átépített részeinek visszaállítása,

d) a fő tömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontása, vagy építészeti egységet eredményező átépítése,

e) a kerítések, kapuk visszaállítása, illetve utcaképhez illeszkedő átépítése.

(3) A védelem nem akadályozza az épület belső átalakítását, korszerűsítését és a 3. számú mellékletben bemutatott módon való bővítését.

27. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

27. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot lehet kiírni minden év május 30-ig.

(2)14 AA támogatás mértéke nem lehet több, mint az értékvédelem által a felújítás során többletköltséget eredményező munka díja, anyag bekerülési költsége (többletköltség); továbbá nem lehet több, mint a pályázati eljárás során jóváhagyott beruházási összköltség maximum 50 %-a, amely mint bruttó összeg tartalmazza az áfát, egyéb adót és a közterheket is. A támogatás mértéke egy naptári évben nem haladhatja meg ugyanazon ingatlan esetében az önkormányzat adott évi költségvetése terhére meghatározott értékvédelmi pályázat keretösszegének 1/5 részét. Ugyanazon ingatlanra a következő években újabb pályázat nyújtható be.

(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás szerződés alapján folyósítható.

(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési, illetve előkészítési munkához támogatás nem nyújtható.

(5) Támogatást lehet tervezésre, illetve értékvizsgálati munkarészek elkészítésére is igényelni.

(6) Támogatás elnyerésére benyújtott pályázati dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

kérelmet, melyben pontosan megjelöli a beruházás tárgyát képező ingatlant (utca, házszám, helyrajzi szám)
a) - a kérelmező nevét és lakcímét valamint az érintett ingatlannal való jogosultságának formáját (pl.: tulajdonos, bérlő, haszonélvező, bérlő, stb.)
b) - a tervezett építési munka rövid műszaki leírását, bemutatva, hogy hogyan felel meg az épületre előírt értékvédelmi javaslatnak fotódokumentációval együtt,
c) - legalább M 1:50 léptékű utcafronti homlokzati tervet a felmérési és a tervezett állapotról,
d) - legalább M 1:25 léptékű konszignációs tervet nyílászáró vagy kapu csere esetén a felmért és a tervezett szerkezetről,
e) - a tervezett beruházás költségbecslését, kimutatva benne azt a belekerülési költség többletet, amit az átlagos felújítási és speciális felújítási költségek különbözete eredményez.
(7) Hiányosan beadott dokumentáció hiánypótlását a pályázatok elbírálását tárgyaló Bizottsági ülésig lehet megtenni. Ellenkező esetben a benyújtott pályázat tárgyalására nem kerül sor.
(8) A pályázatokat a főépítész javaslata alapján a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg a döntését a támogatásról.
(9) A pályázati rendszer működtetése és a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása és a támogatási szerződések előkészítése az Építési és Városfenntartási Osztály feladata, míg a támogatási szerződések elszámolása a Pénzügyi Osztály feladata.
(10) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát kérni nem lehet, de a pályázat újra benyújtható.
(11) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.
(12) Az önkormányzat a támogatás összegének 50 %-át a szerződés aláírását követően, a fennmaradó részt a műszaki átvétel és elszámolás után (az eredeti támogatási százalék arányában) folyósítja a támogatottnak.
(13) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és az önkormányzat - szükség esetén - szakértő bevonásával ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat, melyek értéke nem lehet kevesebb, mint a beruházás pályázati eljárás során jóváhagyott költségvetése bruttó értékének 70%-a valamint a kivitelezés minden fontos munkafolyamatáról készült fotódokumentációt.
(14) Ha a támogatásban részesített a szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, az önkormányzat a szerződéstől eláll és a támogatásban részesített köteles az igénybevett támogatás egészét a szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeggel visszafizetni.
(15) A támogatásban részesített beruházást 1 éven belül meg kell valósítani. Amennyiben a beruházást a támogatott hibáján kívüli okból nem valósult meg 1 éven belül, úgy kérelmére maximum 1 évvel a befejezési határidő hosszabbítását a főépítész javaslatára a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság engedélyezheti.

28. Helyi védelem keletkezése és megszűnése

28. § (1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védelem alá tartozó értékek jegyzékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza, melynek folyamatos vezetése a városi főépítész feladata.

(3) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, illetőleg ilyen javaslattal a képviselő testület és szervei is élhetnek.

(4) A kezdeményezésnek tartalmazni kell:

a) Helyi egyedi védelem esetén:

aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület illetve telekrész, emelet, ajtó),

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

ad) a kezdeményezés indoklását.

(5) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a városi főépítész gondoskodik.

(6) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni.

(7) A városi főépítész által készített javaslatnak tartalmazni kell:

a) a védett érték megnevezését, helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját,

b) az érdekeltek véleményét,

c) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszűnés indoklását,

d) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép, terv és fotó dokumentációt,

e) a helyreállítási javaslatot.

(8) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell. Az egyedi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából írásban meg kell küldeni az érdekelteknek.

(9) A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. A használó értesítése a tulajdonos útján történik. Az érdekeltek észrevételeiről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(10) A védetté nyilvánítási eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosát, kezelőjét, a tulajdonos meghatalmazottját, illetőleg az objektum használóját,

b) a kezdeményezőt,

(11) A helyi védelem alatt álló objektumokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a városi főépítész végzi. A nyilvántartásnak tartalmazni kell:

c) a védelem rövid szakszerű indoklását, az értékvizsgálat alapján,

d) a fotódokumentációt,

e) a helyi védelem védettségi kategóriáját,

f) a helyrajzi számot, utca házszámot, helyszínrajzot

g) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

h) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az beszerezhető,

i) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi döntés másolatát,

j) a védett értékeket érintő hatósági határozat másolatát

k) a helyreállítási javaslatot.

(12) A helyi egyedi védelem megszüntetésére tartószerkezeti szakértői vélemény birtokában csak abban az esetben kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével.

(13) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt, növényzetet csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani, kivágni, csonkítani.

(14) Amennyiben a helyi egyedi építészeti érték magasabb szintű jogszabályi védelemben részesül, a helyi védettség tényét meg kell szüntetni.

HARMADIK Rész RÉSZ

Záró rendelkezések

29. § (1) E rendelet az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

a) Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Tolna város szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2010. (XI.26.) számú önkormányzati rendeletének

ac) 16/a. § (2) bekezdése,

ad) 16/a. § (4) bekezdés utolsó mondata

ae) 26. §

af) 28. §

b) Tolna Város Önkormányzatának az építészeti örökség helyi védelméről szóló 6/2005. (III.1.) önkormányzati rendelete.

c) Tolna Város Önkormányzatának a Helyi Építészeti - Műszaki, és Településrendezési Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről szóló 32/2011. (XII.1.) önkormányzati rendelete.

d) Tolna Város Önkormányzatának a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 24/2017. (XII.1.) önkormányzati rendelete.

(3) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(4) A rendelet kihirdetéséről – az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján - a jegyző gondoskodik.

Tolna, 2018. július 17.

4. melléklet

Helyi védett elemek

1

Tolna

Ady Endre utca 7.

911

lakóépület

H1

2

Tolna

Ady Endre utca 48.

840

lakóépület

H1

3

Tolna

Ady Endre utca 46.

842

lakóépület

H1

4

Tolna

Ady Endre utca 21.

937

kerítés

H1

5

Tolna

Ady Endre utca 46.

842

kerítés

H1

6

Tolna

Alkotmány utca 22.

2788/1

gazdasági épület

H1

7

Tolna

Árpád utca 3.

27

lakóépület

H1

8

Tolna

Árpád utca 4.

26

lakóépület

H1

9

Tolna

Árpád utca 5.

23

lakóépület

H1

10

Tolna

Árpád utca 15/1.

1173

lakóépület

H1

11

Tolna

Árpád utca 16.

1174

lakóépület

H1

1216

13

Tolna

Árpád utca 18.

1179/4

lakóépület

H1

14

Tolna

Árpád utca 26.

1187

lakóépület

H1

15

Tolna

Árpád utca 31.

1196

lakóépület

H1

16

Tolna

Árpád utca 32.

1197

lakóépület

H1

17

Tolna

Árpád utca 33.

1198

lakóépület

H1

18

Tolna

Árpád utca 4.

26

kapu

H1

19

Tolna

Árpád utca 16.

1174

kapu

H1

20

Tolna

Árpád utca 33.

1198

kapu

H1

21

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 1.

417

lakóépület

H1

22

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 10.

80

lakóépület

H1

23

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 15.

90

lakóépület

H1

24

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 19.

96

lakóépület

H1

25

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 22.

107

lakóépület

H1

26

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 23.

108

lakóépület

H1

27

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 26.

117

lakó- és gazdasági ép.

H1

28

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 27.

119

lakóép. és gyógyszertár

H2

29

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 29.

127

lakóépület

H1

30

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 31.

129

lakóépület

H1

31

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 37.

143

lakóépület

H1

32

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca39.

147

lakó- és gazdasági ép

H1

33

34

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 55.

178

lakóépület

H1

35

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 58.

183

lakóépület

H1

36

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 59.

187

lakóépület

H1

37

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 62.

192

lakóépület

H1

38

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 76.

946

lakóépület

H1

39

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca79.

938

lakóépület

H1

40

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 93.

909

lakóépület

H2

41

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 94.

905

lakóépület

H1

42

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 96.

903

lakóépület

H1

43

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 98.

898

lakóépület

H2

44

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 100.

896

lakóépület

H1

45

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 105.

834

lakóépület

H1

46

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
107.

830

lakóépület

H1,2

47

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
108.

2

lakóépület

H1

48

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
111.

9

lakóépület

H1

49

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
113.

15/1,15/2

lakóépület

H1

50

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
116.

20

imaház

H1

51

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
119.

29

lakóépület

H1

52

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
129.

579

lakóépület

H1

53

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 36.

140

kapu

H1

54

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 37.

143

kapu

H1

55

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 39.

147

kapuoszlopok

H1

56

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 62.

192

kapu

H1

57

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 76.

946

kapu

H1

58

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 79.

938

kapu, kerítés

H1

59

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 83.

930

kerítés

H1

60

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 91.

914

kerítés

H2

61

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 93.

909

kapu, kerítés

H2

62

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 94.

905

kapu, kerítés

H1

63

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 95.

904

kapu, kerítés

H2

64

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca 98.

898

kapuoszlopok

H2

65

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
100.

896

kerítés

H1

66

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
105.

834

kapu

H1

67

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
111.

9

kapuoszlopok

H1

68

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
117.

24

kerítés

H1

69

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca

970/8,26,41,50,56

iskola

H1

70

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca

970/17

iskola

H1

71

Tolna

Bajcsy-Zsilinszky utca
73/6.

970/24

iskola

H1

72

Tolna

Batthyányi utca 13.

1560

lakóépület

H2

73

Tolna

Bercsényi utca 15.

1345

lakóépület

H1

74

Tolna

Bercsényi utca 24.

1360

lakóépület

H1

75

Tolna

Bercsényi utca 36.

1433

lakóépület

H1

76

Tolna

Bercsényi utca 41.

1424

lakóépület

H1

77

Tolna

Bercsényi utca 43.

1420

lakóépület

H1

78

Tolna

Bercsényi utca 15.

1345

kapuoszlopok

H1

79

Tolna

Bercsényi utca 24.

1360

kapu

H1

80

Tolna

Bercsényi utca 36.

1433

kerítés, kapu

H1

81

Tolna

Bercsényi utca 41.

1424

kapu

H1

82

Tolna

Bercsényi utca 43.

1420

kerítés

H1

83

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
1.

1381

lakóépület

H1

84

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
6.

1391

lakóépület

H1

85

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
11.

1400

lakóépület

H2

86

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
16.

1416

lakóépület

H1

87

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
21.

1426

lakóépület

H1

88

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
32.

1514

lakóépület

H2

89

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
58.

1458

lakóépület

H2

90

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
60.

1453/2

lakóépület

H1

91

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
1.

1381

kerítés

H1

92

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
5.

1388

kerítés

H1

93

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
6.

1391

kapu

H1

94

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
11.

1400

kapu

H2

95

Tolna

Béri Balogh Ádám utca
21.

1426

kapu

H1

96

Tolna

Bezerédj utca 5.

461

lakóépület

H1

97

Tolna

Bezerédj utca 5.

55

lakóépület

H1

98

Tolna

Bezerédj utca 6.

54

lakóépület

H1

99

Tolna

Bezerédj utca 8.

52

lakóépület

H1

100

Tolna

Bezerédj tér 8.

483

kerítés

H2

101

Tolna

Damjanich utca 2.

1208

lakóépület

H1

102

Tolna

Damjanich utca 25.

1268

lakóépület

H1

103

Tolna

Damjanich utca 28.

1257

lakóépület

H2

104

Tolna

Damjanich utca 33.

1242

lakóépület

H2

105

Tolna

Damjanich utca 34.

1238

lakóépület

H1

106

Tolna

Damjanich utca 10.

1171

kerítés

H1

107

Tolna

Damjanich utca 25.

1268

kerítés

H1

108

Tolna

Damjanich utca 34.

1238

kerítés

H1

109

Tolna

Deák Ferenc utca 3.

1201

lakóépület

H2

110

Tolna

Deák Ferenc utca 5.

1203

lakóépület

H1

111

Tolna

Deák Ferenc utca 6.

1204

lakóépület

H1

112

Tolna

Deák Ferenc utca 8.

1208

lakóépület

H1

113

Tolna

Deák Ferenc utca 12.

1215

lakóépület

H2

114

Tolna

Deák Ferenc utca 14.

1219

lakóépület

H1

115

Tolna

Deák Ferenc utca 15.

1220

lakóépület

H1

116

Tolna

Deák Ferenc utca 29.

1453/1

lakóépület

H1

117

Tolna

Deák Ferenc utca 45.

2758

lakóépület

H1

118

Tolna

Deák Ferenc utca 48.

2765

lakóépület

H1

119

Tolna

Deák Ferenc utca 89.

775

lakóépület

H1

120

Tolna

Deák Ferenc utca 91.

661

lakóépület

H1

121

Tolna

Deák Ferenc utca 15.

1220

kapu

H1

122

Tolna

Deák Ferenc utca

2773

templom, kálvária

H1

123

Tolna

Festetics utca 1.

427

lakóépület

H1

124

Tolna

Festetics utca 2.

426

lakóépület

H1

125

Tolna

Festetics utca 38.

329/1

lakóépület

H2

126

Tolna

Festetics utca 59.

284

lakóépület

H2

127

Tolna

Festetics utca 62.

280

lakóépület

H2

128

Tolna

Festetics utca 77.

198

lakóépület

H2

129

Tolna

Festetics utca 81.

190

lakóépület

H2

130

Tolna

Festetics utca 98.

154

lakóépület

H2

131

Tolna

Festetics utca 108.

134

lakóépület

H1

132

Tolna

Festetics utca 110.

130

lakó-és gazdasági épület

H2

133

Tolna

Festetics utca 115.

111

lakóépület

H1

134

Tolna

Festetics utca 123.

89

lakóépület

H1

135

Tolna

Festetics utca 22.

359

kerítés

H1

136

Tolna

Festetics utca 40.

326

kerítés

H1

137

Tolna

Festetics utca 47.

311

kerítés

H2

138

Tolna

Festetics utca 59.

284

kerítés

H2

139

Tolna

Festetics utca 76.

199

kerítés

H1

140

Tolna

Festetics utca 93.

165

kerítés

H2

141

Tolna

Festetics utca 109.

131

kerítés

H1

142

Tolna

Festetics utca 115.

111

kerítés

H1

143

Tolna

Festetics utca 122.

92/2

kerítés

H1

144

Tolna

Festetics utca 123.

89

kerítés

H2

145

Tolna

Festetics utca 124.

88

kerítés

H1

146

Tolna

Festetics utca

74/1

zeneiskola

H1

147

Tolna

Fürdőház utca 8.

446

lakóépület

H2

148

Tolna

Fürdőház utca

428

gazdasági épület

H2

149

Tolna

Garay utca 6.

496

rendelő

H1

150

Tolna

Garay utca 12.

503

lakóépület

H1

151

Tolna

Garay utca 6.

496

kerítés

H1

152

Tolna

Garay utca 12.

503

kerítés

H2

153

Tolna

Homokdomb utca

1622

iskola

H1

154

Tolna

Hősök tere 2.

1168/11

bölcsőde

H1

155

Tolna

Hősök tere 1.

1

városháza

H1

156

Tolna

Jókai utca 1.

1148

lakóépület

H1

157

Tolna

Jókai utca

1261

lakóépület

H2

158

Tolna

Jókai utca 11.

1251

lakóépület

H1

159

Tolna

Jókai utca 1.

1148

kerítés

H1

160

Tolna

Jókai utca

1261

kerítés

H2

161

Tolna

Kaszárnya utca

970/7

volt műv. ház

H1

162

Tolna

Kossuth utca 4/a

646/1,646/6

lakóépület

H1

163

Tolna

Kossuth utca 4.

645/2

lakóépület

H1

164

Tolna

Kossuth utca 8.

683

lakóépület

H1

165

Tolna

Kossuth utca 9.

637

lakóépület

H1

166

Tolna

Kossuth utca 11.

634/7

lakóépület

H2

167

Tolna

Kossuth utca 12.

634/6

lakóépület

H2

168

Tolna

Kossuth utca 13.

631

lakóépület

H1

169

Tolna

Kossuth utca 14.

630/4

lakóépület

H1

170

Tolna

Kossuth utca 15.

626,627

lakóépület

H1

171

Tolna

Kossuth utca 16.

625/1,625/2

lakóépület

H2

172

Tolna

Kossuth utca 17.

622/1

lakóépület

H2

173

Tolna

Kossuth utca 18.

621

lakóépület

H1

174

Tolna

Kossuth utca 19.

618

lakóépület

H1

175

Tolna

Kossuth utca 30.

589/1

plébánia

H1

176

Tolna

Kossuth utca 10.

636

iskola

H1

177

Tolna

Kossuth utca

589/1

templom

H1

178

Tolna

Madách Imre utca 1.

829

lakóépület

H1

179

Tolna

Madách Imre utca 29.

1112

lakóépület

H1

180

Tolna

Madách Imre utca 22.

1124

kerítés

H2

181

Tolna

Madách Imre utca 29.

1112

kapu

H1

182

Tolna

Magaspart utca 24.

515

lakóépület

H1

183

Tolna

Magaspart utca 14.

491

kerítés

H1

184

Tolna

Magaspart utca 15.

492

kapu

H1

185

Tolna

Major köz 10.

1321

kapu

H2

186

Tolna

Malom utca 25.

372

lakóépület

H1

187

Tolna

Malom utca 32.

385

lakóépület

H1

188

Tolna

Malom utca 33.

386

lakóépület

H1

189

Tolna

Malom utca 34.

387

lakóépület

H1

190

Tolna

Malom utca 25.

372

kapu

H1

191

Tolna

Malom utca 32.

385

kapu

H1

192

Tolna

Malom utca 34.

387

kapu

H1

193

Tolna

Mikszáth Kálmán utca 28.

1778

lakóépület

H2

194

Tolna

Mikszáth Kálmán utca 28.

1778

kerítés

H2

195

Tolna

Mikszáth Kálmán utca 6.

1733

kerítés

H1

196

Tolna

Perczel Mór utca 11.

1713

lakóépület

H1

197

Tolna

Perczel Mór utca 29.

1761

lakóépület

H1

198

Tolna

Perczel Mór utca 43.

1824/2

lakóépület

H1

199

Tolna

Perczel Mór utca 47.

1828

lakóépület

H1

200

Tolna

Perczel Mór utca 47.

1828

kerítés

H1

201

Tolna

Petőfi utca 1.

116

lakóépület

H1

202

Tolna

Petőfi utca 2.

114/2

lakóépület

H1

203

Tolna

Petőfi utca 1.

116

kerítés

H1

204

Tolna

Rákóczi utca 36.

1367

lakóépület

H2

205

Tolna

Rákóczi utca 41.

1353

lakóépület

H1

206

Tolna

Rákóczi utca 43.

1348

lakóépület

H2

207

Tolna

Rákóczi utca 62.

1291

lakóépület

H1

208

Tolna

Rákóczi utca 13.

1245

kerítés

H1

209

Tolna

Rákóczi utca 36.

1367

kerítés

H2

210

Tolna

Rákóczi utca 39.

1358

kerítés

H2

211

Tolna

Rákóczi utca 41.

1353

kerítés

H1

212

Tolna

Rákóczi utca 43.

1348

kerítés

H1

213

Tolna

Rákóczi utca 62.

1291

kerítés

H1

214

Tolna

Selyemgyár utca

457/9

gazdasági ép.

H1

215

Tolna

Széchenyi utca 6.

1464

lakóépület

H1

216

Tolna

Széchenyi utca 51.

1539

lakóépület

H1

217

Tolna

Széchenyi utca 57.

1527

lakóépület

H1

218

Tolna

Széchenyi utca 6.

1464

kapu

H1

219

Tolna

Széchenyi utca 57.

1527

kapu

H1

220

Tolna

Szent Imre utca 5.

592

lakóépület

H1

221

Tolna

Szent Imre utca 7.

590

iskola

H1

222

Tolna

Szent István tér 7.

597

lakóépület

H1

223

Tolna

Vörösmarty utca 16.

1794

lakóépület

H1

224

Tolna

Vörösmarty utca 19.

1818

lakóépület

H1

225

Tolna-Mözs

Dózsa György utca 12.

609

lakóépület

H1

226

Tolna-Mözs

Iskola utca 4.

20

lakóépület

H1

227

Tolna-Mözs

Iskola utca

5

iskola

H1

228

Tolna-Mözs

Petőfi Sándor utca 11.

64

lakóépület

H2

229

Tolna-Mözs

Szent István utca 9.

139

lakóépület

H1

230

Tolna-Mözs

Szent István utca 11.

135

lakóépület

H1

231

Tolna-Mözs

Szent István utca 35.

615

lakóépület

H2

232

Tolna-Mözs

Szent István utca 36.

617

lakóépület

H2

233

Tolna-Mözs

Szent István utca 40.

621

lakóépület

H2

234

Tolna-Mözs

Szent István utca 48.

631

lakóépület

H2

235

Tolna-Mözs

Szent István utca 89.

692

lakóépület

H2

236

Tolna-Mözs

Szent István utca 91.

696

lakóépület

H1

237

Tolna-Mözs

Szent István utca 92.

699

lakóépület

H2

238

Tolna-Mözs

Szent István utca 94.

703

lakóépület

H1

239

Tolna-Mözs

Szent István utca 95.

704

lakóépület

H2

240

Tolna-Mözs

Szent István utca 120.

755

lakóépület

H1

241

Tolna-Mözs

Szent István utca 125.

770

lakóépület

H1

242

Tolna-Mözs

Szent István utca 9.

139

kerítés

H1

243

Tolna-Mözs

Szent István utca 10.

138

kerítés

H1

244

Tolna-Mözs

Szent István utca

1

templom

H1

245

Tolna-Mözs

Szent István utca

3

rendelő

H1

246

Tolna-Mözs

Szent István utca 38.

619

óvoda, kerítés

H2

247

Tolna-Mözs

Szent István utca 114.

744

iskola

H2

248

Tolna-Mözs

Szent István utca 117.

749

imaház

H2

249

Tolna-Mözs

Tolnai utca 2.

11

lakóépület

H2

250

Tolna-Mözs

Tolnai utca 3.

33

gazdasági épület

H1

251

Tolna-Mözs

Tolnai utca 4.

34

lakó-és gazdasági épület

H2

252

Tolna-Mözs

Tolnai utca 5.

36

lakóépület

H1

253

Tolna-Mözs

Tolnai utca 58.

564

lakóépület

H2

254

Tolna-Mözs

Tolnai utca 5.

36

kapu

H1
1

A bevezető a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 5. § (10) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.

3

A 6. § (1) bekezdését a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-a hatályon kívül helyezte.

4

A 6. § (3) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A 6. § (4) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A 6. § (5) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 6. § (6) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

8

A 10. § (2) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

9

A 17/A. alcímet (17/A. §-t) a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

10

A 17/B. alcímet (17/B. §-t) a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

11

A 20. § (1) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 20. § (4) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 21. § (1) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 21. § (1) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

14

A 27. § (2) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

15

Az 1. melléklet a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 4. mellékletben foglalt táblázat 12. sorát a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 8.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.

17

A 7. melléklet a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.