Simontornya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Simontornya közigazgatási területére terjed ki.

^[1](2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

^[2]2.§

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) Épületszélesség:

aa) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

ab) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

c) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

d) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

da) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

db) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

dc) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

dd) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

(2) Értelmező rendelkezések

a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b) Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba) irányadó telekhatár

bb) megszüntető jel

bc) tervezett utak tengelyvonala

c) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

ca) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

cb) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon.

d) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

da) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

db) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

dc) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

dd) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

de) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

e) Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor

ea) az OTÉK I. és II. fejezetében szereplő rendelkezések kivételével az OTÉK aktuális előírásait,

eb) az OTÉK I. és II. fejezetében szereplő rendelkezések esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait

kell alapul venni.

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3.§

(1) Továbbtervezéshez kötött telekalakítási és építési munkák

a)Részletes szabályozási terv készítendő a szabályozási terven jelölt gazdasági területekre javasoltan az ott jelölt ütemezés szerint. A célzott területfelhasználás kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és egyéb ipari terület. A tervezés előkészítő szakaszában a területet érintő ökológiai hálózat (lehatárolás V-2 tervlapon) miatt a beépítésre szánt – nem szánt területrészek elkülönítése érdekében az illetékes szakhatóságok bevonásával vizsgálni kell a terület természeti állapotát, esetleges ilyen irányú bolygatottságát. A tervben a konkrét igények ismeretében határozandók meg a telekalakítás és az építés szabályai. A tervezés során figyelemmel kell lenni a terület földtani és hidrogeológiai viszonyaira, a meglévő közműhálózatra, valamint a terület egy részét érintő árvizi öblözetre. Mindezekhez a szükséges szakági alátámasztó munkarészeket el kell készíteni.

b)Részletes szabályozási terv (iparterületi rehabilitációs terv) készítendő a volt Bőrgyár területére (lehatárolás a szabályozási terven). A célzott területfelhasználás kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és egyéb ipari terület a jelenleg gimnáziumi tantermekként működő épület oktatási funkciójának figyelembevételével. A tervezés során vizsgálandó a meglévő épületállomány (megtartandó, illetve bontandó épületek), a belső közmű- és úthálózat, a terület esetleges szennyezettsége. A tervben a részletes vizsgálatok alapján határozandók meg a telekalakítás és az építés szabályai. Elkészítendők az ehhez szükséges szakági alátámasztó munkarészek.

^[3]c) hatályon kívül

d)Részletes szabályozási terv készítendő a szőlőhegy V-1 szabályozási tervlapon jelölt részére. A célzott területfelhasználás kertes mezőgazdasági terület és kertvárosias lakóterület. A tervben vizsgálandók a terepviszonyok (ehhez geodéziai felmérés készítendő), a jelenlegi épületállomány, a meglévő közmű- és úthálózat. A vizsgálat eredményeként határozandó meg a mezőgazdasági és a lakóterület aránya, a tervezett belterületi határvonal, a telekalakítás és az építés szabályai. A tervezés során figyelemmel kell lenni az esetleges csúszásveszélyre, az alápincézettségre, a tájképvédelmi szempontok maximális betartására (Tolna megye TRT szerinti tájképvédelmi övezet).  Elkészítendők a szükséges szakági alátámasztó munkarészek.

^[4]e)Tájrendezési terv készítendő a várostól délre található volt homokbánya területére (lehatárolás a szabályozási terven). A tervben határozandó meg a rekultiváció módja, a terület távlati hasznosításának (gyep) megfelelő belső kialakítás és növényesítés lehetőségei.

^[5](2) hatályon kívül

(3) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos

     jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a)Adótorony a település belterületén, kertes mezőgazdasági területein, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein nem helyezhető el.

^[6]4.§

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terven jelölt területek, továbbá a 15 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével geotechnikai jelentésben vizsgálni kell.

(2) A Sió-csatorna, a Bozót-patak és az 1429-1383-1348-1684-0330/2 hrsz. árok partéleitől számított 50 m-es területsáv, a Kk-id és a V-id övezet területe, továbbá a szabályozási terven lehatárolt rendszeresen belvízjárta terület és árvizi öblözet területe jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével geotechnikai jelentésben vizsgálni kell.

(3) A tájképi értékek védelme érdekében

a) Kk-id és V-id övezetben az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez minden esetben

b) Kk-id és V-id övezetet nem érintő tájképvédelmi területen az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a tájképet jelentősen megváltoztató (100 m2 beépített alapterületet, és/vagy 4,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságot meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

(4) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5.§

^[7](1) hatályon kívül

^[8](2) hatályon kívül

^[9](3) hatályon kívül

^[10](4) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a) villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b) ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c) szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

d) közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.

^[11](5) hatályon kívül

^[12](6) hatályon kívül

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6.§

(1) A belterületi határvonalat a szabályozási tervek tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

^[13]​(2) hatályon kívül

^[14](3) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

a) lakóterület

aa) kisvárosias lakóterület,

ab) kertvárosias lakóterület,

ac) falusias lakóterület,

b) vegyes terület

            ba) településközpont vegyes terület,

c) gazdasági terület

ca) kereskedelmi, szolgáltató terület,

cb)ipari terület,

d) különleges terület

da) temető céljára,

db) sportolási célra,

dc) nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató funkciók céljára,

dd) idegenforgalmat vonzó funkciók céljára,

de) ménesbirtok céljára,

df) kertészet céljára,

dg) hulladékgazdálkodási célra.

^[15](4) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre nem szánt területek a következők:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület,

f) különleges beépítésre nem szánt terület.

(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7.§

^[16](1) hatályon kívül

^[17](2) A terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.

b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül építhető.

Kisvárosias lakóterület

8.§

(1) A területen az OTÉK 12.§ szerinti építmények helyezhetők el.

^[18](2) A kisvárosias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

^[19](3) Épületekre vonatkozó megkötések

a) Tetőidom és hajlásszög

aa) Lk-1-8 építési övezetekben 30-45 fokos, ezen belül a kialakult utcaképhez igazodó hajlásszöggel nyeregtető építendő, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában a fő tetőgerinc az oldalhatárral párhuzamos legyen

ab) Lk-9 építési övezetben nincs megkötve

b) Tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen

c) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

d) Épületszélesség

da) Lk-1 jelű építési övezetben legfeljebb 8,5 m,

db) Lk-2 jelű építési övezetben legfeljebb 8,0 m,

dc) Lk-3-9 építési övezetekben nincs megkötve.

(4) Udvari épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol az utcai épület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gazdasági épület gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b) Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2.§ (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c) Ikresen csatlakozó utcai épületek esetén a közös telekhatárra építendők egymáshoz tűzfallal csatlakozva.

^[20]d) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.

^[21]e) hatályon kívül

^[22](5) Kisvárosias lakóterületen a gáznemű égéstermékek a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületek homlokzatain nem vezethetők ki.

(6) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Kertvárosias lakóterület

9.§

(1) A területen az OTÉK 13.§ szerinti építmények helyezhetők el.

^[23](2) A kertvárosias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

^[24](3) Épületekre vonatkozó megkötések

a) Tetőidom és hajlásszög

Nyeregtető építendő 30-45 fokos, ezen belül a kialakult utcaképhez igazodó hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában az oldalhatárral párhuzamos legyen.

b) Tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen

c) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

d) Épületszélesség legfeljebb 8,5 m lehet.

(4) Udvari épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló  utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol az utcai épület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b)Szabadonálló  utcai épület esetén vagy a 2.§ (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

c)Ikresen csatlakozó utcai épületek esetén a közös telekhatárra építendők egymáshoz tűzfallal csatlakozva.

^[25]d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.

^[26](5) Kertvárosias lakóterületen a gáznemű égéstermékek a helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzatain nem vezethetők ki.

(6) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Falusias lakóterület

10.§

(1) A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el üzemanyagtöltő kivételével.

^[27](2) A falusias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

(3) Udvari épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra és építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

b) Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2.§ (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

^[28]c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.

^[29]d) hatályon kívül

^[30](4) hatályon kívül

(5) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

11.§

(1) A területen az OTÉK 16.§ szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

^[31](2) A településközpont vegyes terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

(3) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:

a)Az utcai épületek zártsorúsításának elősegítése érdekében az utcafronttól számított 13 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).

b)Az utcafronttól számított 13 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak az északi oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

 ^[32](4) Településközpont vegyes területen a gáznemű égéstermékek az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek valamennyi homlokzatán, valamint a műemléki környezetbe tartozó, de egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatain nem vezethetők ki.

(5) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

12.§

(1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el.

^[33](3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 10. melléklet tartalmazza.

(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 28.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, a szabályozási terven jelölt esetekben az ott jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 28.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos fafajokkal fásítani kell.

^[34](5) hatályon kívül

Ipari gazdasági terület

13.§

(1) A terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

^[35](2) Az ipari gazdasági terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

^[36](3) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

a) Általános előírások

aa) Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet, amelyet az építésügyi hatósági eljárástól függetlenül, de legkésőbb annak megindításáig kell elkészíteni.

ab) A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

b) Gip-E építési övezetben az örökségvédelmi érdekek figyelembevételével az oldalsó és a hátsó telekhatárok mellett a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 1 sor, őshonos, vagy honos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

c) Gip-Z építési övezetben az örökségvédelmi érdekek figyelembevételével a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

^[37](4) hatályon kívül

Különleges területek

^[38]14.§

(1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A különleges területeken betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.

^[39](2) hatályon kívül

^[40](3) hatályon kívül

^[41](4) hatályon kívül

^[42](5) hatályon kívül

^[43](6) hatályon kívül

^[44](7) hatályon kívül

^[45](8) hatályon kívül

^[46](9) hatályon kívül

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

15.§

^[47](1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közlekedési hálózat elemeinek felsorolását a 13. melléklet tartalmazza.

(2) A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4) Közforgalmú vasútvonal melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(5) A 18 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

^[48](6) hatályon kívül

(7) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.

(8) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

^[49](9) hatályon kívül

^[50](10) hatályon kívül

(11) Közműlétesítmény építményei (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás stb.) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhetők, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

Zöldterület

^[51]16.§

A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

(1) A „Z-1” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.

a)A meglévő közparkok felújítása kertépítészeti terv alapján történjen.

b)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani.

c)Az övezetben csak a strand és a Vár tér között a Sió-partra tervezett közpark területén helyezhető el legfeljebb 1db épület a következő előírások betartásával:

ca) legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

cb) legfeljebb 4,0 m építménymagasság

cc) 10-10 m-es elő-, oldal- és hátsókert

cd) legfeljebb 8,5 m épületszélesség

ce) 35-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület égetett agyagcserép héjalással

cf) az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse

cg) a tervezésnél a magas talajvízállást figyelembe kell venni.

(2) A „Z-2” jelű övezet a településen kialakítandó parkerdők területe.

a) A tervezett parkerdők belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

b) Az övezetben épület legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

ba) legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

bb) legfeljebb 4,0 m építménymagasság

bc) 5-5 m-es elő-, oldal- és hátsókert

bd) legfeljebb 8,5 m épületszélesség

be) 35-45 fok hajlásszögű magastető

bf) az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse

bg) a tervezésnél a magas talajvízállást figyelembe kell venni.

Erdőterület

17.§

(1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási tervek tüntetik fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű – „Ev-1” (védett) és „Ev-2” (védő) jelű  erdők.

^[52](3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca) az épület földszintes legyen

cb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m

d) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da) legnagyobb építménymagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db) épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

^[53](4) Építési lehetőségek védelmi erdőben

a) Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.

^[54](5) hatályon kívül

^[55](6) hatályon kívül

​

^[56](7) hatályon kívül

Mezőgazdasági terület

^[57]18.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el

(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természet közeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Kertes mezőgazdasági terület

19.§

(1) A terület lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

^[58](2) Az „Mk” jelű övezet

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, tájképvédelmi területen legalább 1500 m2, de a teljes övezetben legfeljebb 4000 m2, szélessége legalább 12 m legyen.

b) Az övezetben építmény az OTÉK 29.§-ban foglaltak alapján, és az OTÉK 33.§-ban foglaltakat figyelembe véve építhető a következő előírások betartásával:

ba) Az épületeket szabadonálló beépítési móddal, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

bb) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

bc) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú legyen.

bd) Lakóépület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú legyen, az épület szélességi mérete legfeljebb 8,0 m lehet.

(3) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

Általános mezőgazdasági terület

20.§

(1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Szántó művelési ágú területen betartandó előírások

a) A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.

b) A terület aktív felszínmozgásos részén (lehatárolás V-1 tervlapon) építmény nem helyezhető el.

^[59]c) Aktív felszínmozgással nem érintett területen található szántókon bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ca) Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

cb) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

cc) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet jelen rendelet 4.§ (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

cd) Lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m, szélességi mérete legfeljebb 8,5 m lehet.

(d )Vízeróziónak erősen kitett lejtőkön (lehatárolás a szabályozási terven) az erózió elleni védelem érdekében a szántóterületek gyepesítése, erdősítése javasolt. Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág megváltoztatására, jó talajvédő növények termesztésével, valamint megfelelő agrotechnika alkalmazásával csökkentendő az erózióveszély.

(3) Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások

^[60]a) hatályon kívül

^[61]b) A területen telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint történhet.

c) A terület aktív felszínmozgásos részén (lehatárolás V-1 tervlapon) építmény nem helyezhető el.

d) A területen építmény a (2) bekezdés c) pontja szerint helyezhető el.

(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a) Természeti értéket képviselő területen (ld. 5. sz. melléklet) birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ nem alakítható ki.

^[62]b) Természeti értéket nem képviselő területen birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 20.§ (2) bekezdés c) pont ca)-cd) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

^[63]c) A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 28.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles, többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(5) Nádas művelési ágú területen betartandó előírások

a) A területen a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.

b) A területen semmiféle építmény nem helyezhető el.

(6) Történetileg kialakult, a szabályozási terven jelölt külterületi lakófunkciójú ingatlanokon betartandó előírások

a) Történetileg kialakult külterületi lakófunkció megtartható, a kialakult telken új építés engedélyezhető, ha az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás biztosított.

b) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c) A megengedett legnagyobb beépítettség a kialakult állapotra való tekintettel 20 %.

d) Az épületeket a kialakult beépítési mód szabályai szerint, új építés esetén az illeszkedés szabályai szerinti elő-, OTÉK szerinti oldal-, és 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

e) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

^[64]f) Gazdasági földszintes, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú legyen.

^[65]g) Lakóépület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú és 8,0 m épületszélességű legyen.

^[66]h) Telekalakítás csak a (2) és (3) bekezdések szerinti művelési ágra váltás, vagy birtokközpont kialakítása esetén végezhető a vonatkozó előírások betartásával.

Vízgazdálkodási terület

21.§

(1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (állandó vízfolyások, jelentősebb árkok, vízmű területek).

(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv ábrázolja.

(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A betartandó előírásokat külön jogszabályok rögzítik.

^[67](5) A „V-id” jelű övezetbe az idegenforgalmi célra szolgáló Pósa-tórendszer területe tartozik. Az övezetben vízkárelhárítási, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló létesítmények és építmények helyezhetők el a külön jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével.

Az övezetben a vízisporttal és a sporthorgászattal kapcsolatos építményekre vonatkozó előírások a következők:

a) szabadonálló beépítési mód

b) a megengedett legnagyobb beépítettség 5%, de épületenként legfeljebb 40 m2

c) a megengedett legnagyobb építménymagasság 3,00 m

d) épületek kialakítása

da) az épületek hagyományos építőanyagok (tégla, kő, fa) felhasználásával készüljenek

db) magastetős épületek tetőfedő anyaga hagyományos színezésű égetett agyagcserép, nád vagy fazsindely legyen

dc) a homlokzatszínezés során tájbaillő, tört színeket kell alkalmazni

e) a telkeken belüli zöldfelületek kialakítása kert- és tájépítész szaktervező bevonásával történhet, a növényesítés során a flóra-járásnak megfelelő őshonos, vagy honos növényállományt kell alkalmazni.

^[68]Különleges beépítésre nem szánt terület

21/A.§

(1) A rendelet hatálya alá tartozó különleges beépítésre nem szánt terület az OTÉK 30/B.§ (1) h) pontja szerinti egyéb, helyi sajátosságot hordozó, idegenforgalmi célú multikulturális horgász- és szabadidő központ területe.

(2) A területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális és sport építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) legkisebb telekterület 1000 m2

b) beépítési mód szabadonálló

c) legnagyobb beépítettség 5%

d) legnagyobb építménymagasság a szabályozási terven külön jelölt építési helyen belül 15 m, az ezen kívüli telekrészeken 4,50 m

e) legkisebb előkert 10 m

f) legkisebb oldalkert OTÉK szerint, a szabályozási terven jelölt be nem építhető telekrész figyelembe vételével

g) legkisebb hátsókert 10 m, a szabályozási terven jelölt be nem építhető telekrész figyelembe vételével

h) épületek kialakítása

ha) az épületek hagyományos építőanyagok (tégla, kő, fa) felhasználásával, a tájra jellemző építészeti stílusban készüljenek

hb) magastetős épületek tetőfedő anyaga hagyományos színezésű égetett agyagcserép, nád vagy fazsindely legyen

hc) a homlokzatszínezés során tájba illő, tört színeket kell alkalmazni

i) támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet

j) a telkeken belüli zöldfelületek kialakítása kert- és tájépítész szaktervező bevonásával történhet, a növényesítés során a flóra-járásnak megfelelő őshonos, vagy honos növényállományt kell alkalmazni.

k) az épületek mesterséges megjelenését a tájba illesztés érdekében őshonos növényzet telepítésével kell csökkenteni.

Közterületek kialakítása és használata

22.§

(1) A közterületek kialakítását és használatát Simontornya város külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a) Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

c) Zöldterületen épület a 16.§ szerint helyezhető el.

lll. Fejezet

^[69]Kulturális örökségvédelem

23.§

(1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékeinek és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok listáját az 1. melléklet tartalmazza.

b) Az 1. melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Országos műemléki védelemre előterjesztett építményekre vonatkozó előírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelemre előterjesztett építményeinek listáját a 2. melléklet tartalmazza.

b) A 2. melléklet szerinti országos védelemre előterjesztett építményeket a szabályozási terv tünteti fel.

c) Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások

a) A helyi védettségű építmények listáját a 3 melléklet tartalmazza, a 3. melléklet szerinti építményeket a szabályozási terv tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

cd) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

d) Helyi védettségű területen álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

da) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.

db) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakul mértéket ne haladja meg.

(4) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 4. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

lV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

24.§

(1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) A területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére.

b) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni, illetve a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására.

c) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

^[70](2) hatályon kívül

(3) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 5.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

^[71]a) Az ex lege védett úszóláp védelme érdekében a tervezett beruházások tereprendezési, vízkormányzási, tókotrási beavatkozásait úgy kell végezni, hogy a láp növényzete, élővilága ne károsodjon.

b) Az országos ökológiai hálózattal érintett területen az Országos Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.

c) A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.

d) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti előírások szerint kell eljárni.

A környezet védelme

^[72]25.§

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását az 1. függelék tartalmazza)

(1) Általános követelmények

a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e) A környezeti levegő nem terhelhető olyan mértékben, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

e) A Simontornyai Bőrgyár kármentesítési munkálatainak befejezését követően kialakuló területeken

ea) az építési tevékenység végzése során az utólagos monitorizálás feltételeit biztosítani kell

eb) amennyiben az építés és a tevékenység végzése során eddig nem ismert hulladék jelenléte tapasztalható, arról a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

Tűzvédelmi rendelkezések

^[73]26.§

(1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

^[74]27.§

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

^[75]28.§

(1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.

(2) E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

Településrendezési kötelezések

a) Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 2. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

b) Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 2. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

29.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 11/1997.(Xl.5.) sz. rendelettel módosított 3/1988.(Xl.29.) sz. tanácsi rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

^[76]​4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Simontornya, 2005. december 19.

                 Csőszné Kacz Edit                                                             Bárdos László

                      polgármester                                                               címzetes főjegyző

Záradék: A jelen rendelet Simontornya városában 2005. december 30. napján kihirdetésre került.

Simontornya, 2005. december 30.

Bárdos László 

       címzetes főjegyző