1. § (1) Jelen Kerületi Építési Szabályzat (a továbbiakban: Rendelet) hatálya Budapest Főváros V. kerület (a továbbiakban: kerület) közigazgatási területére terjed ki, a (2) bekezdésben foglalt terület kivételével.

(2) A Rendelet hatálya nem terjed ki a 8. mellékletben ábrázolt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 14/B. § szerinti Duna-parti Építési Szabályzat (a továbbiakban: DÉSZ) hatálya alá tartozó területre.

(3)¹ A a 4. mellékleten ábrázolt, Kiemelt Nemzeti Emlékhely és településkép-védelmi környezetének részét képező ingatlanok, ingatlanrészek tekintetében jelen Rendelet előírásait a 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely és Településkép-védelmi Környezetének Településképi Arculati Kézikönyvében foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(4) Jelen Rendelet alkalmazása során a hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet² (a továbbiakban: OTÉK) jelen Rendelet hatálybalépésekor érvényes előírásait, és az e Rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni, a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelete (a továbbiakban: FRSZ) együttes betartásával.

(5) A kerületnek a Rendelet hatálya alá tartozó területén a településképi követelményeket a mindenkori hatályos településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: FŐTKR) és a mindenkori hatályos településkép védelméről szóló 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: TKR) szabályozza, melyeket együtt kell alkalmazni a jelen Rendelettel.

(6)³ A kerületnek a Rendelet hatálya alá tartozó területen a Rendeletben szereplő zöldfelületek és a fás szárú növények védelméről, kialakításáról szóló követelményeket a mindenkori hatályos a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet, a fővárosi zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 10/2005. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet és a fás szárú növények védelméről szóló 7/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelet szabályaival együtt kell alkalmazni.

(7) A kerületnek a Rendelet hatálya alá tartozó területen a Rendeletben szereplő közterületek kialakításáról szóló követelményeket a mindenkori hatályos az V. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 22/2018. (XII. 19.) önkormányzati rendelet szabályaival együtt kell alkalmazni.

(8) Területet felhasználni, építési tevékenységet végezni a Rendeletben előírtak szerint, a nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a további vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával szabad.

(9) A Rendelet mellékletei a következők:

(10) Az 1-4. mellékletek szerinti Szabályozási Terv

(11) A Rendelet függelékei a következők:

2. § E Rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A közterületek funkcionális és műszaki kialakítási módját a Szabályozási Terven jelölt besorolások, továbbá a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások szerint kell meghatározni az átépítésük, felújításuk, rekonstrukciójuk, forgalmi rendjük megváltoztatása esetén, a (2)-(9) bekezdés szerint.

(2) A közterületekre a Szabályozási Terv külön jelölése szerinti szabályok vonatkoznak a következő besorolások szerint, melyeket az övezetben meghatározott szabályokkal és a kiegészítő előírásokkal együttesen kell alkalmazni:

(3) Belvárosi Főutca Tengely jelölés esetén

(4) Gyalogos utca, gyalogos terület jelölés esetén

(5) Gyalogospreferenciájú utca forgalomcsillapított célforgalommal jelölés esetén

(6) Forgalomcsillapított közterület jelölés esetén

(7) A meglévő gyalogosutcák, gyalogos területek és egyéb gyalogosfelületek megtartandók.

(8) A gyalogos- és célforgalmi területeken

(9) Kiemelt gyalogospreferenciájú főút, gyűjtőút jelöléssel érintett közterületeken

4. § (1) A Szabályozási Terven meghatározott „zöldfelületi rendszer részét képező városi tér” lehatárolással érintett területeken a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat is be kell tartani.

(2) A lehatároláson belül biztosítani kell a Szabályozási Terven a lehatárolás területére meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt (...%).

(3) A lehatárolással érintett területen a közterület felújítása, átépítése során

(4) A lehatárolással érintett területen - amennyiben a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - a terepszint felett

(5) A lehatárolás területén - amennyiben a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek, - elhelyezhető terepszint alatti építmény, különösen mélygarázs, melynek felső síkja - beleértve a talajtakarás vastagságát is - nem nyúlhat a környező csatlakozó járda vagy zöldfelületek fölé 0,5 m-nél nagyobb mértékben, kivéve, ha a KAT ettől eltérő értéket állapít meg.

5. § (1) A közterület átépítése során a TKR betartásával kell biztosítani a legalább egyoldali fasor vagy egyéb növényzet telepíthetőségének helyigényét, kivéve ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy műszaki adottságok azt nem tennék lehetővé.

(2) A közterületek átépítése, forgalomcsillapítása során biztosítani kell a tűzoltógépjárművek szabad közlekedését, a tűzoltási felvonulási utakat és területeket, a helyigény, teherbírás és az egyéb mentési feltételek figyelembevételével.

(3) A telken vagy közterületen való építési tevékenység befejeztével a teherforgalom számára kijelölt és használt nyomvonal szerinti közterületet az eredeti állapota szerint helyre kell állítani, amennyiben az építés miatt a nyomvonal fotókkal igazolhatóan károsodott, vagy a településrendezési szerződésben meghatározott tervezett átépítését el kell végezni.

6. § (1) Közhasználat céljára átadott terület (a továbbiakban: közhasználatú terület) létrehozásának szabályai az alábbiak:

(2) A Szabályozási Terven „már közhasználatú terület, vagy közhasználatú területnek javasolt terület” jelölés által érintett telekrész

(3) A Szabályozási Terven „megtartandó, vagy kialakításra javasolt közhasználatú gyalogos kapcsolat” jelölés telket érintő két végpontja között

(4) Az időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területen a gyalogos forgalmat időszakosan sem lehet korlátozni.

(5) Az időbeli korlátozású közhasználatú területet a tulajdonos este 20 és reggel 8 óra között lezárhatja, egyéb rendeltetésen való keresztülvezetés esetében az időkorlát a funkciótól függően este 22 és reggel 10 óra között is meghatározható.

(6) Meglévő, közterülettel párhuzamosan kialakított árkád csak időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként alakítható ki, később nem építhető be és a gyalogosforgalom elől nem zárható el.

(7) Meglévő, épületen átvezető passzázs nem szüntethető meg, de - az önkormányzattal kötött írásos megállapodás alapján - megfelelő műszaki lehatárolással időbeli korlátozású közhasználatú területként is kialakítható.

(8) A közhasználatú terület

(9) A közhasználatú területtel határos épületeket a homlokzati kialakítás valamint az épületek közötti távolság vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha azok közterülettel lennének határosak - a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával.

7. § (1) Közhasználatú területként tekinthető az épületen belül kialakított közhasználatú rendeltetési egység (különösen: nyilvános illemhely, pelenkázó), melynek rendeltetése önmagában nem változtatható meg, kivéve, ha az épület egésze átalakításra, átépítésre kerül.

(2) Közhasználati rendeltetési egység kialakítása esetén a 45. § szerinti általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető.

(3) Nyilvános illemhely közhasználatú rendeltetési egységként abban az esetben vehető figyelembe, amennyiben legalább 2-2 különnemű fülkével, akadálymentes illemhellyel és pelenkázóval rendelkezik, és melyek akadálymentes megközelítése biztosított.

8. § (1) Állandó nyilvános illemhely

(2) Közterületi kerékpártárolók telepítésének előírásai:

(3)⁹ Nem helyezhető el a közterületen, közhasználatú területen, közterületről látható magánterületen építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi, könnyűszerkezetes, vagy konténeres, kioszknak nem számító pavilon vagy fülke, konténer, konténerház, mobilház, mobil árusítóhely az időszakos rendezvények, vásárok, piac céljára kijelölt területek és időszakok, továbbá az építési tevékenység időszaka kivételével.

9. § (1) Gyalogos aluljáró kialakítása, átalakítása során

(2) Az aluljárók átalakítása során biztosítani kell az akadálymentes megközelítés lehetőségét.

(3) Gyalogos aluljáró gyalogos kapcsolatának megszüntetése esetén a kapcsolat pótlásaként a felszínen kijelölt gyalogosátkelőhely létesítendő.

(4) Kijelölt gyalogosátkelőhely megszüntetése esetén az átkelés lehetőségét az eredeti átkelőtől mért 20 méteren belül pótolni kell.

(5) A Szabályozási Terven „közterületi felszíni gyalogos kapcsolat” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése, forgalmi rendjének átalakítása során a jelöléstől legfeljebb 20-20 méteren belül, annak két végpontja között felszíni gyalogos kapcsolat (kijelölt gyalogosátkelőhely) alakítandó ki.

10. § A 3. melléklet szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett történeti beépítésű területen, különösen a Duna parti épületsor megjelenésében a Rendelet magassági szabályainak és a TKR szabályainak együttes figyelembevételével biztosítani kell, hogy a városrész megőrizze kialakult tájképi jellemzőit, a terület tájképi egységét negatívan befolyásoló beavatkozás nem valósítható meg.

11. § (1)¹⁰ Az építési telken az építési tevékenység nem okozhatja a meglévő értékes és egészséges, vagy védett fa kivágását valamint közvetett vagy közvetlen károsítását.

(2) Az építési telken a Szabályozási Terven jelölt „meglévő jelentősebb fa, facsoport telken belül” esetén

(3) Az építési telken belüli meglévő fára a Szabályozási Terven fel nem tüntetett faegyedek esetén az épület elhelyezése, konfigurációjának kialakítása során csak akkor nem kell tekintettel lenni, amennyiben

12. § (1)¹¹ Közterületen, a közterület rendezése, vagy egyéb építési tevékenység nem okozhatja a meglévő értékes és egészséges, vagy védett fa kivágását, valamint közvetett vagy közvetlen károsítását.

(2) Új közművezeték létesítésekor, vagy meglévő felújításakor

(3) A Szabályozási Terven a közterületen szereplő

(4) A fák és fasorok telepítésénél, kiegészítésnél az ültetéssel egy időben biztosítani kell annak öntözhetőségét,

(5) A fák burkolt környezetben való telepítése, valamint a közterület átépítése esetén, a fák töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni, legalább 0,8 méteres sugarán belül természetes ültetőközeget kell létesíteni, faveremráccsal, aljnövényzettel, vagy cserjésítéssel kell kialakítani, vagy víz- és légáteresztő burkolatot kell létesíteni.

13. § (1) A Szabályozási Terven jelölt zöldfelületi szabályozási elemeket a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni a telken belül.

(2) A „zöldfelületként megtartandó / kialakítandó terület építési telken” jelölés esetén (7. melléklet 15. ábra)

(3) Az (1) bekezdés alapján kialakítandó zöldfelület és az építési övezethez tartozó 5. mellékletben a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arány alapján biztosítandó zöldfelület közül a nagyobb értéket adót kell betartani, a zöldtető számítására vonatkozó szabályok együttes betartásával.

14. § (1) Felszíni burkolatok hőszigethatásának csökkentése érdekében

(2) 10 lakásnál nagyobb lakásszámot tartalmazó új épület, valamint egyéb rendeltetésű épület elhelyezése során központi hűtés-fűtés berendezést kell beépíteni.

15. § (1) Veszélyes hulladék a területen nem tárolható a keletkezés helyén az elszállításig történő átmeneti tárolás kivételével, a vonatkozó jogszabály betartásával.

(2) Veszélyes hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos létesítmény - a lakossági igényeket kiszolgáló terepszint alatt létesíthető szelektív hulladékgyűjtő kivételével - nem létesíthető.

(3) Védőtávolságot igénylő, előtisztítandó szennyvizet, illetve ipari - veszélyes - hulladékot kibocsátó technológia alkalmazása nem megengedett.

(4) A gépjárművek által igénybe vett burkolatokra jutó csapadékvizeket csak olajfogó műtárgyon keresztül szabad a közcsatornába juttatni.

16. § A mesterséges szellőzést igénylő rendeltetések esetén a használt levegő kivezetését - amennyiben az műszakilag indokolt és lehetséges parkolóházak, mélygarázsok esetében elsődlegesen a tető fölé kell kivezetni.

17. § (1) Forgalmi utak átépítésekor, felújításakor korszerű zajcsillapító út- és vasútépítési technológiákat kell alkalmazni.

(2) KÖu besorolású közterületek, továbbá villamosvonal menti építési telkek esetében passzív akusztikai védelmet kell biztosítani új épület elhelyezése, illetőleg meglévő épület teljes körű felújítása, átépítése során.

18. § (1) A nem beépített, vagy átmenetileg nem hasznosított telek beépítéssel még nem érintett részein

(2) Átmeneti felszíni parkoló létesítése során

19. § (1) Közterület csak a Szabályozási Terv alapján hozható létre, vagy szüntethető meg, szabályozási vonala csak az alapján módosítható.

(2) Kötelező érvényű a Szabályozási Terven feltüntetett „szabályozási vonal”, mely esetében az érintett telek akkor válik rendezetté, ha a szabályozási vonal végrehajtása megtörtént.

(3) A Szabályozási Terven feltüntetett szabályozási vonal végrehajtása érdekében szükséges telekalakítás során - kizárólag a közterületi lejegyzés érdekében -

(4) A közterületi telkek egymással egyesíthetők és a Szabályozási Terv szerinti övezethatárok mentén feloszthatók. A telket érintő szabályozás végrehajtása esetén a már meglévő közterületi telekkel a leszabályozott új közterületrész összevonása nem kötelező.

20. § (1) A Rendelet hatálya alá tartozó területen

(2) Az 5. mellékletben meghatározott előírt legkisebb és megengedett legnagyobb telekméreteket a (3)-(4) bekezdés szerinti eltérések figyelembevételével kell betartani.

(3) Az 5. mellékletben előírtnál kisebb méretű telek telekfelosztás, vagy telekhatárrendezés révén kizárólag akkor alakítható ki, ha a telken lévő védett épület, vagy a vele szomszédos telek helyzete azt műszakilag indokolja. Az így létrejövő kisebbik telek mérete ez esetben sem csökkenhet 300 m2 alá.

(4) Az 5. mellékletben meghatározottnál nagyobb méretű telek alakítása kizárólag akkor megengedett, ha az telekfelosztás, vagy telekhatárrendezés révén jön létre. Telekegyesítés esetén az építési övezethez tartozó, az 5. mellékletben lévő értéket kell betartani, kivéve,

(5) A nem konvex geometriájú telek telekalakítása során a minimális telekszélességnek a telek homlokvonalán kell teljesülnie. Telekfelosztással konkáv geometriájú telek nem hozható létre.

(6) Telekegyesítés esetén a homlokzat kialakításánál az eredeti telekosztásra való építészeti utalást kell alkalmazni a TKR vonatkozó előírásának betartásával.

21. § (1) A rendezett településfejlődés biztosítása érdekében „tervezett elővásárlási joggal” érintett ingatlanok felsorolását és az ingatlanokhoz fűződő településrendezési cél meghatározását a 10. melléklet tartalmazza.

22. § (1) Az ingatlan - önkormányzati hatósági döntés alapján megállapított - beépítési kötelezettséggel való érintettségét a 3. függelék tartalmazza. A Rendelet hatálybalépését követően az épület elbontása során részben, vagy egészben megüresedett telek automatikusan a jegyzékben felsoroltnak tekintendő.

(2) A beépítési kötelezettség megállapítása esetén a részben, vagy egészben megüresedett telken az építési tevékenység megkezdéséig a 18. § szerinti átmeneti hasznosítása megengedett. Az átmeneti hasznosítás a telek egy részén tovább is fenntartható.

(3) A beépítési kötelezettség teljesítésének tekintendő, ha az épület a megépítése után használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

(4) A beépítési kötelezettség teljesülése tekintetében nem számít beépítettnek az a telek, melyen

23. § (1) Az ingatlan - önkormányzati hatósági döntés alapján megállapított - helyrehozatali kötelezettséggel való érintettségét a 3. függelék tartalmazza.

(2) Helyrehozatali kötelezettséggel érintettnek kell tekinteni az ingatlant

(3) A helyrehozatali kötelezettség elrendelésben rögzítettek igazolt teljesülése után az érintett épület automatikusan törlődik a jegyzékből.

24. § (1) Az ingatlan - önkormányzati hatósági döntés alapján megállapított - beültetési kötelezettséggel való érintettségét a 3. függelék tartalmazza.

(2) Beültetési kötelezettséggel érintettnek kell tekinteni az ingatlant

(3) A beültetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, amennyiben a telekre előírt zöldfelületi mértéknek a kialakított zöldfelület megfelel.

(4) A beültetési kötelezettség megfelelően igazolt teljesülése után az érintett épület automatikusan törlődik a jegyzékből.

25. § (1) A területen az építési övezetek közműellátásának mértéke és módja a teljes közművesítettség.

(2) Új beépítés és az épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén, a telken a teljes közművesítettség mellett is biztosítani kell, hogy

26. § (1) Az OTÉK 8. § (2) a) pont aa) alpontja szerinti energiabiztosítás részben, vagy egészben megújuló energiaforrások igénybevételével is történhet.

(2) A megújuló energiaforrások műtárgyai a szélerőmű kivételével a TKR rendelkezéseink betartásával elhelyezhetők.

27. § (1) A városüzemeltetéshez szükséges mérnöki- és közmű építmény minden építési övezet és övezet területén elhelyezhető, melynek során az építési övezet előírásait (beépítési paraméterek, építési hely) nem kell betartani.

(2) Közműellátási hálózat önálló építményt igénylő létesítményei és szerelvényei csak épületben, vagy a közterületen kizárólag terepszint alatt helyezhetők el.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a közművezetékek helyét a 12. §-ban foglaltakon túl úgy kell kijelölni, hogy:

(4) Nem létesíthető hulladékudvar, nem kijelölt helyen szelektív hulladékgyűjtő sziget.

(5) Új szelektív hulladéksziget kizárólag terepszint alatti kialakítással létesíthető.

(6) A közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

28. § (1) A Rendelet előírásai megkülönböztetik:

(2) Új épület létesítésének számít (7. melléklet 1. ábra)

(3) Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítésnek számít (7. melléklet 2. ábra)

(4) Meglévő épület kismértékű átépítésének számít (7. melléklet 3. ábra) a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő esetek mellett különösen:

29. § (1) Védett egyedi épített értéket (országos, fővárosi és kerületi egyedi védelem alatt álló) érintő építési tevékenység, változtatás csak a TKR-ben meghatározott értékvizsgálati dokumentációban foglalt megállapítások alapján történhet.

(2) A régészeti védelemmel érintett területen

30. § (1) A terep és talajviszonyokat érintő építési munka során a (2)-(4) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.

(2) Új épület létesítése, meglévő épület terhelési viszonyainak megváltozatásával járó építési tevékenység, továbbá a meglévő terep 1 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása csak a pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra is kiterjedő, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és műszakilag szükséges geotechnikai adatok ismeretében meghatározott műszaki megoldással lehetséges.

(3) Mélyépítés esetén, továbbá a térszín alatti beépítésnél biztosítani kell a talajvíz elleni védelmet, a geotechnikai adatok ismeretében a talaj- és rétegvizek műszaki eszközökkel való áramlását a talaj természetes vízháztartásának megőrzése, továbbá a térszín alatti tervezett és a környező meglévő épületszerkezetek, pincék károsodásának megelőzése céljából.

(4)¹³ A 3. mellékleten a metró védelmi zónájával érintett telkeken a metróval való érintettséget figyelembe kell venni és a metró műtárgyak védelmét műszakilag is biztosítani kell új épület létesítése, mélyépítéssel járó építési tevékenység, geotermikus energia hasznosításával összefüggő talajszonda létesítés, továbbá forrásfoglalás, kútfúrás, geotechnikai vizsgálat során.

31. § (1) Az építési helyet és annak egyes részeit a Szabályozási Terv határozza meg, ennek hiányában a Rendelet építési helyre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) Az építési helyre a Szabályozási Terv külön jelölése hiányában a

(3) Zártsorú beépítésnek számít az épület hátraléptetése, a nyitott udvar és a nyitott sarok létesítés, mely a földszinti és az emeleti szinteken eltérően is kialakítható.

32. § (1) Az építési hely határvonalai azonosak a telekhatárokkal, a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások eltérő rendelkezései hiányában.

(2) Az építési hely egésze beépíthető a terepszint alatt és a terepszint felett a (3)-(6) bekezdésben foglaltak betartásával.

(3) A Szabályozási Terv, az építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások meghatározhatják az építési hely

(4) Az építési hely terepszint felett is beépíthető részén a telek beépítési mértékébe beszámító épületrészek és az (5) bekezdésben foglaltak egyaránt elhelyezhetők.

(5) Az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén

(6) Az építési hely külön előírás szerint beépíthető részén

33. § (1) A zártsorú, zártudvaros beépítésű területeken - ha a Szabályozási Terv másként nem szabályozza - a három (saroktelek esetén kettő) oldalról legalább 10 méter magas tűzfallal körülvett telek beépítése esetén

(2) A Szabályozási Terven jelölt „udvarcsatlakozás helye” jelölés esetén a meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítése vagy új épület létesítése során - amennyiben az értékvizsgálati dokumentációval nem ellentétes - a zártsorú csatlakozó udvaros beépítésre vonatkozó előírások alkalmazandók.

34. § (1) Amennyiben egy, vagy több szomszédos telken a meglévő épület a telekhatáron meglévő, legfeljebb 10 m magasságig beépített udvarral csatlakozik - a légudvar és a légakna kivételével -, vagy a beépítendő telek felé homlokzattal tekint, akkor a telket a csatlakozó udvaros beépítés előírásai szerint szabad beépíteni, kivéve, ha a Szabályozási Terv építési helyet jelöl.

(2) Csatlakozó udvaros beépítés esetén a Szabályozási Terven szereplő külön jelölés hiányában

(3) „Megőrzendő csatlakozó udvar” Szabályozási Terven szereplő jelölés esetén a jelölt területen

(4) „Udvarcsatlakozás helye” Szabályozási Terven szereplő jelölés esetén

(5) „Kritikus keskenységű udvar” Szabályozási Terven szereplő, szomszédos telket érintő jelölése esetén, ha az érintett telekhatár-szakaszon a Rendelet hatálybalépése előtt 10 éven belül az építéssel érintett telken épületrész állt, akkor a kritikus keskenységű udvar felé legfeljebb az eredeti épület kontúrjával megegyezően, legfeljebb azzal megegyező hosszal és magassággal létesíthető új épületrész, vagy átalakítás, bővítés ennek figyelembevételével hajtható végre.

(6) A csatlakozó udvar méretének meghatározásakor az (7)-(8) bekezdésben foglalt

(7) Oldalsó telekhatár felé néző csatlakozó udvar kialakítása során, ha a telekhez csatlakozó udvar felől az épület a telek felé homlokzattal tekint, akkor a csatlakozó udvar kialakítása során¹⁴

(8) Hátsó telekhatár felé néző csatlakozó udvar kialakítása során, ha a telekhez csatlakozó udvar felől az épület a telek felé homlokzattal tekint, akkor a csatlakozó udvar kialakítása során¹⁵

(9) Több csatlakozó udvar esetén az (1)-(8) bekezdésben foglalt előírásokat együttesen kell teljesíteni.

(10) Az egymás felé tekintő szomszédos homlokzatok közötti távolság akkor is biztosítandó, ha a beépítendő telek felé nyílászáróval rendelkező homlokzattal néző épület nem a közvetlenül szomszédos telken áll.

(11) 14 méternél keskenyebb telekszélesség, vagy 18 méternél kisebb telekmélység esetén, ha az érintett telekhatár-szakaszon a Rendelet hatálybalépése előtt 10 éven belül a beépítendő telken épület állt, akkor a szomszédos épület homlokzata felé legfeljebb az eredeti épület kontúrjának megfelelően, legfeljebb azzal megegyező hosszal és magassággal létesíthető új épületrész, továbbá átépítés ennek figyelembevételével hajtható végre.

(12) A csatlakozó udvarok között az egybenyitott légtér biztosítandó, de a közös használat kialakítása nem kötelező. A közös telekhatáron, vagy annak mentén

(13) Csatlakozó udvar esetén, a telken lévő épületszárnyak közötti átjárást biztosító hidak létesíthetők.

(14) Amennyiben a Szabályozási Terv a telken építési helyet jelöl, akkor az épület kialakítása során a (2)-(13) bekezdés szerint meghatározott távolságok helyett - a tűzvédelmi előírások betartásával - a meglévő szomszédos épület homlokzata és a telken jelölt építési hely terepszint felett is beépíthető részének, vagy külön előírás szerint beépíthető részének határa közötti távolság tekintendő telepítési távolságnak¹⁶.

(15) A (14) bekezdés szerinti jelölt építési hely hiányában telepítési távolságként a 4. számú melléklet PMU értékének 2/3-át kell figyelembe venni az egymás felé tekintő szomszédos telken lévő huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek nyílászáróit tartalmazó homlokzatok közötti távolság (TH) megállapítása során. A telepítési távolságot a homlokzati falsíkok között kell mérni, a függőfolyosó, erkély figyelmen kívül hagyandó.

(16) Amennyiben a két szomszédos telken álló épület egymás felé néző homlokzatának az egymással szemben átfedésben lévő homlokzathossza 6 méternél nagyobb, és azok párkánymagasságának különbsége 6 méternél kisebb, akkor a telepítési távolság legalább felének megfelelő távolságot akkor is tartani kell, ha csak az egyik épület homlokzata tartalmazza lakások huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségeinek nyílászáróit.

35. § (1) Szomszédos, telekhatár melletti meglévő légudvar mellé épület akkor építhető, ha a légudvar kialakítása - az OTÉK-ban meghatározott legkisebb méreteit tekintve - szabályos lesz.

(2) Szomszédos légudvarhoz légudvarral, vagy udvarral szabad csatlakozni.

(3) Amennyiben a légudvarra nyílászáróval tekintő helyiségek több mint a fele huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség, akkor az épületet úgy kell kialakítani, hogy a légudvar legkisebb mérete el kell, hogy érje az OTÉK-ban a légudvarra előírt legkisebb alaprajzi szabad méretét (szélesség és hosszúság) és az előírt légudvar alapterület kétszeresét.

(4) Szomszédos telekhatár melletti meglévő légaknához úgy kell csatlakozni, hogy az új beépítéssel a légakna OTÉK-ban előírt legkisebb mérete biztosítható legyen.

(5) Amennyiben szomszédos, telekhatár melletti meglévő légaknához légakna csatlakozik, vagy a korábbi beépítés légaknával csatlakozott, akkor

(6) Kritikus keskenységű udvarként jelölt (3) bekezdés szerinti légudvarnak tekinthető udvar esetén a légudvarra vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni.

36. § (1) Amennyiben a beépítendő telekkel szomszédos két oldalsó szomszédos telek beépítése tűzfallal zártsorúan csak utcafronton csatlakozik és a telekbelső felé csatlakozó udvart alkotnak (keretes beépítés), akkor a beépítendő telken is a keretes beépítés szabályai szerint szabad építeni a Szabályozási Terv eltérő jelölése hiányában.

(2) A keretes beépítés esetén az építési hely terepszint felett is beépíthető része - a Szabályozási Terv külön jelölése hiányában -

(3) Közbenső telek esetén az udvari sáv (UDV) terepszint felett beépíthető részét közrezárja

(4) Két vagy három oldalról közterülettel határolt saroktelek a 7. melléklet 7. ábra szerint építhető be.

(5) Átmenő telek esetében az utcai sávok (UTC) és udvari sávok (UDV) méretét úgy kell meghatározni, mintha a hátsó telekhatár az átmenő telek felezővonalában lenne.

(6) A keretes beépítés esetén terepszint alatt a hátsó telekhatártól mért 6 méteres nem beépíthető sáv kivételével a telek fennmaradó területe beépíthető.

(7) Az udvari homlokzatot a következő szabályok szerint szabad kialakítani: (7. melléklet 9. ábra)

37. § (1) Az építési helyen kívülre - az OTÉK-ban megengedetteken kívül (eresz, angolakna, alaptest, valamint alagsori vagy pinceszinti megközelítést biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala) -

38. § (1) Közterület fölé benyúló erkély, zárterkély és egyéb épületrész a (2)-(9) bekezdésben foglalt szabályok szerint létesíthető.

(2) A közterület fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járdatő szintjének távolsága legalább 3,5 méter legyen az előtető kivételével.

(3) Az oldalsó telekhatártól mért legalább 1,5 méter szélességű sávban erkély nem létesíthető.

(4) Legalább 15 méter átlagos közterület-szélesség esetén

(5) Legalább 12,0 méter és a 15,0 méter szélességet el nem érő átlagos közterület-szélesség esetén

(6) 12 méternél kisebb átlagos közterület-szélesség esetén

(7) Előtető legfeljebb a homlokzat 1/3-a szélességében létesülhet a nyílászáró kiosztásához igazodóan, a közúti űrszelvény figyelembevételével, és az alsó síkja legalább 2,5 méter magasságban legyen.

(8) Főpárkány, valamint a tetőszerkezet eresszel együttes legnagyobb kiugrása a közterület felé

(9) Függőfolyosó az épület közterület felőli homlokzatán újonnan nem létesíthető, de a meglévő helyreállítható, rekonstruálható.

39. § (1) Az építési vonal a zártsorú beépítési módú területeken (7. melléklet 10-11. ábra) azonos a közterületi telekhatárral kivéve,

(2) Az épület közterület felőli homlokzata a szomszéd épülethez a telekhatártól mért legalább 1,5 méter szélességű sávban, azzal egy vonalban lévő falsíkkal csatlakozzon, a földszinti közhasználatú terület (különösen: árkád, passzázs), gépkocsi behajtó kivételével.

(3) Az építési vonal hosszának legalább 75%-án épülethomlokzatot kell létesíteni, kivéve, ha ezt az arányt az építési övezet a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások előírása másként állapítja meg.

(4) A meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal esetében az épület a közterület felé néző homlokzati szélességének legalább az 50%-ával a meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonalon álljon, kivéve, ha ezt az arányt az építési övezet vagy a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként állapítják meg.

(5) Az épület hátraléptetése, a nyitott udvar, nyitott sarok létesítése esetén az építési vonal szabályai helyett a 40. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

40. § (1) Az épület hátraléptetésének szabályai a következők:

(2) A nyitott udvar kialakításának szabályai a következők:

(3) A nyitott sarok kialakításának szabályai a következők:

(4) Az épület hátraléptetésére, nyitott udvarra, nyitott sarokra vonatkozó (1)-(3) bekezdésben foglalt előírásokat a 7. melléklet 12. ábrával együtt kell alkalmazni.

41. § (1) A Szabályozási Terven jelölt „megtartandó/kialakítandó épületköz” jelölés esetében

(2) Az épületköz szélessége legalább 10 m, és ha a köz két telekre esik, akkor abból az egyik telekhez legalább 3 m széles résznek kell tartoznia.

(3) Új épületköz szélességének megállapítása során, a két telken létesülő, egymással átfedésben lévő épülethomlokzat közötti távolság, ha az egymással szemközti homlokzatok egymással való átfedése 16 méternél hosszabb, akkor az épületköz szélessége legalább az épületközre néző nagyobbik homlokzat magassági érték 2/3-ával megegyező méret, de legalább 10 méter.

(4) Az épületköz

42. § (1) Az 5. melléklet szerinti táblázatban szereplő szabályozási határértékek az építési övezetben foglalt feltételek és a táblázat magyarázatának együttes figyelembevételével alkalmazandók. Amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek, akkor az övezeti előírás vagy az 5. melléklet szerinti táblázatban foglalt határértékek helyett az általánostól eltérő, kiegészítő előírást kell betartani (7. melléklet 13-14. ábra).

(2) Építési tevékenység esetén a szabályozási határértékeknek együttesen kell megfelelni.

43. § (1) Az építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások meghatározzák

(2) Az általános szintterületi mutatóba

(3) Az általános szintterületi mutató számítása során az általános szintterületbe be kell számítani

(4) Az általános szintterületi mutató számítása során az általános szintterületbe nem kell beszámítani

(5) A parkolási szintterületi mutatóba csak a parkolási szintterületet szabad beszámítani.

(6) A parkolási szintterületi mutató számítása során a parkolási szintterületbe kizárólag a parkoláshoz szükséges építményszint részek, helyiségek és helyiségrészek tartoznak, melybe beszámítandó az épületen belül

(7) A parkolási szintterületi mutató számítása során a parkolási szintterületbe a (6) bekezdés szerinti szintterületet akkor nem kell beszámítani, ha azokat az általános szintterület már tartalmazza.

(8) A szintterületi mutatók számítása során a szintterületbe (általános vagy parkolási) csak egyszeresen kell beszámítani

(9) Az épület közterület fölé nyúló építményrészeit (zárterkély, loggia, egyéb túlnyúló épületrészek) a (2)-(8) bekezdés szabályai szerint a megfelelő szintterülethez hozzá kell számítani.

(10) Az 5. mellékletben rögzített parkolási szintterületi mutató alkalmazása során a védett - nyilvántartott műemlék, fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló - épület esetében a kisebb értéket kell betartani.

44. § (1) Meglévő épület kismértékű átépítése esetén

(2) Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén

(3) Új épület létesítése esetén

(4) A jelen Rendelet hatálybalépése előtt a védettséggel érintett épület vagy telek védelemének megszűnése esetén az általános szintterületi mutató nem haladhatja meg az 5. mellékletben e célból rögzített kisebb értéket és szintterületi mutató kedvezmény nem alkalmazható

45. § (1) Az általános szintterületi mutató kedvezmény mértéke és alkalmazásának szabályai:

(2) Saroktelken a meglévő épület átépítése esetén az általános szintterületi mutató 0,5-tel növelt értéke alkalmazandó, ha

(3) Közhasználatú terület kialakítása esetén érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény

(4) Közhasználatú terület kialakítása után az általános szintterületi mutató kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az átadásra kerülő közhasználatú terület

(5) A közhasználatú terület kedvezményeként nem vehető figyelembe az épület alapvető rendeltetéséhez hozzátartozó terület, (különösen: lobby, vendéglátó egység, recepció területe).

(6) Közhasználatú rendeltetési egység kialakítása esetén az általános szintterületi mutató kedvezmény legfeljebb 0,15 lehet, amennyiben az a 7. § szerint kerül kialakításra.

(7) Közösségi célú többletparkoló létesítése esetén az általános szintterületi mutató kedvezmény legfeljebb 0,5 lehet az a)-b) pont együttes teljesülése esetén

(8) Új udvarcsatlakozás kialakítása után érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény

(9) Környezeti minősítő-rendszer után általános szintterületi mutató kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a teljes épületet érintően az épület BREEAM, LEED, vagy DGNB akkreditációval rendelkező környezeti minősítő-rendszer előírásai szerint tervezett, és amely

(10) Épület hosszan tartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény 0,5 lehet,

(11) Kialakult túlépített általános szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése esetén a kedvezményes általános szintterületi mutató - az új épület létesítésére vonatkozó szabályok teljeskörű betartása mellett - a meglévő beépítésnek megfelelő mértékű általános szintterületi mutató értékig, de legfeljebb az építési övezetben meghatározott alapérték 2-vel emelt értékéig növelhető, amennyiben

46. § (1) Az építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások meghatározzák

(2) Meglévő épület átépítése esetén, ha a kialakult általános szinten mért beépítettség meghaladja a telekre meghatározott általános szinten mért beépítettség legnagyobb mértékét, akkor az általános szinten mért beépítettség tovább nem növelhető, kivéve az utólagosan létesítésre kerülő felvonó esetében.

(3) Új épület, vagy meglévő épület udvara a 64. §-ban foglaltak szerint beépíthető, lefedhető az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül.

(4) Nem számít be a beépítési mértékbe az udvar üvegtetővel való lefedése.

47. § (1) Az építési övezetben a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arány alapján biztosítandó zöldfelület, és a Szabályozási Terven jelölt zöldfelületi elemek alapján a 13. § szerint létesítendő zöldfelület közül a nagyobb értéket adót kell betartani, a zöldtető számítására és figyelembevételére vonatkozó szabályok együttes betartásával - amennyiben a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek.

(2) A telek előírt legkisebb zöldfelületi aránya

(3) Meglévő épület kismértékű átépítése esetén, amennyiben a kialakult zöldfelületi arány nem éri el a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt, és a beépítés kialakult állapota miatt az előírt zöldfelületi arány nem teljesíthető, akkor a 48. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülése mellett a zöldfelület kialakult aránya - a meglévő épület udvarának üvegtetővel való teljes lefedése kivételével - tovább nem csökkenthető.

(4) Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítése esetén amennyiben a kialakult zöldfelületi arány nem éri el a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt, és a beépítés kialakult állapota miatt az előírt zöldfelületi arány nem teljesíthető, akkor - a meglévő épület udvarának üvegtetővel való teljes lefedése kivételével - a 48. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülése mellett a zöldfelületi arány a kialakult állapothoz képest legalább 5 százalékponttal növelendő.

(5) Új épület létesítése esetén a Vt-V/1 és Vt-V/2 építési övezetben az előírt legkisebb zöldfelületi arány biztosítása mellett a zöldfelületi arány további 5 százalékponttal növelendő, vagy a 48. § (4) bekezdés a)-g) pontja közül legalább három előírásnak kell teljesülnie.

(6) A teljes értékű zöldfelület számításánál be kell számítani a telek

(7) Nem vehető figyelembe a telek teljes értékű zöldfelületének számítása során

(8) A zöldtető zöldfelületének számításánál a legalább 10 m2 egybefüggő területű, 13. §-ban foglalt előírásoknak megfelelően kialakított zöldtető számítható be, melynek beszámítható zöldfelület arányát az OTÉK-ban meghatározott termőréteg vastagság, növényállomány-szerkezet és zöldtető-jelleg alapján kell számolni.

(9) A 2 métert meghaladó termőréteggel (ültetőközeggel) kialakított intenzív zöldtető a (8) bekezdéstől eltérően 100%-ban (teljes értékű zöldfelületnek megfelelően) beszámítható a zöldfelületi érték számításánál.²⁰

48. § (1) A telek legkisebb zöldfelületi arányába beszámítható zöldfelületi elem kialakításánál biztosítani kell a (2)-(3) bekezdésben foglalt műszaki feltételeket.

(2) Zöldtetők létesítésénél

(3) Zöldhomlokzat létesítésénél

(4) Amennyiben a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány a kialakult állapot miatt nem teljesíthető, úgy a zöldfelületi intenzitás növelése és a hőszigethatás csökkentése érdekében az a)-g) pont közül legalább kettőnek teljesülnie kell, kivéve, ha az udvar üvegtetővel utólag lefedésre kerül:²¹

(5)²² Az udvar utólagos üvegtetővel való teljes lefedése esetén a telekre előírt zöldfelületi arányt nem kell alkalmazni.

49. § (1) Az építési övezethez tartozó beépítési magasság megengedett legnagyobb értéke

(2) Amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek, akkor az (1) bekezdésben foglaltak helyett azt kell betartani.

(3) A beépítési magasságot együtt kell alkalmazni az épület abszolút legmagasabb pontjának TKR-ben foglalt előírásával, mely fölé nem nyúlhat épületrész.

50. § (1) A párkánymagassággal szabályozott telek esetében az épület magassági értékeit a magassági idom szabályozza, melynek befoglaló formája az utcai párkánymagasság vonala (PMU) szerint határozandó meg.

(2) A magassági idom meghatározásának szabályai:

(3) Az utcai párkánymagasság vonalának (PMU)

(4)²⁷ Az utcai párkánymagasság vonalának az építési telekre vonatkozó értékét (PMU) a 2. melléklet alapján és a szomszédos épületek magasságának együttes figyelembevételével kell megállapítani (7. melléklet 19. ábra), mely nem lehet nagyobb a 2. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékénél (PMUmax),

(5) Az utcai párkánymagasság vonala (PMU) nem lehet nagyobb a 2. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékénél (PMUmax), és²⁸

51. § (1) Az egyes épületrészeknek az 50. § szerinti magassági idomon belül kell maradniuk, a magassági idom síkjai fölé csak az alábbi szabályok szerint nyúlhat épületrész:

(2) A magassági síkok fölé való túlnyúlás mértéke figyelmen kívül hagyható

(3) Amennyiben a meglévő, 1950 előtt létesült épület eredeti párkánymagassága meghaladja a Pmu értékét, akkor az nem növelhető, helyreállítás esetén visszaépíthető, és a magassági idomon kívül kizárólag a tetőzete építhető vissza a (2) bekezdés figyelembevételével.

52. § (1)³³ Az épület tetőgerincének magassága - a Szabályozási Terven való eltérő jelölés, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások hiányában - az utcafronton csatlakozó szomszédos épületek esetében (7. melléklet 21.a. és 21.b. ábra)

(2) Az épület tetőgerincének, vagy lapostetős épületrész esetén az attikának a magassága legfeljebb 1 méterrel lehet magasabb, mint a csatlakozó épületrész gerincmagassága

(3) Az épület csatlakozó párkánymagassága (7. melléklet 22. ábra)

53. § (1)³⁵ Ahol a 2. melléklet épületmagassági értéket határoz meg, ott az épületmagasság szabályai szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévő épület magasságát megváltoztatni.

(2)³⁶ Ahol a 2. melléklet kialakult épületmagasságot (KA) határoz meg, ott az épület magassági értéke nem változtatható meg.

54. § (1) Az épületek tetőzet kialakításának részletszabályait a Szabályozási Terv a TKR alapján tünteti fel.

(2) A meglévő épület tetőzetének bővítése, felújítása, átalakítása, korszerűsítése és az emeletráépítés egyes esetei az egyes építményekre vonatkozó magassági szabályokkal együtt alkalmazandók.

(3) A Szabályozási Terven jelölt „tanúház” esetén - a Szabályozási Terven való eltérő jelölés, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások hiányában - csak a meglévő épület padlásterének magasítással nem járó, 55. § szerinti beépítése, átalakítása lehetséges.

55. § (1) Meglévő épület padlásterének magasítással nem járó beépítése, átalakítása esetén

56. § (1) Meglévő épület tetőzetének legfeljebb 1 méteres utcai és udvari párkánymagasság növeléssel járó beépítése, átalakítása esetén

57. § (1) Meglévő épület udvari homlokzatát érintő 1 métert meghaladó udvari párkánymagasság növeléssel járó tetőtérbeépítés az udvarok térarányára vonatkozó 62. §-ban foglalt szabályok együttes betartása mellett az alábbiak szerint lehetséges (7. melléklet 25. ábra):

58. § (1) Meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 méternél nagyobb utcai párkánymagasság növeléssel járó (térdfalmagasítással vagy teljes építményszinttel való) bővítése a Szabályozási Terven „emeletráépítés lehetséges” jelölés lehatárolt területén belül lehetséges, a Szabályozási Terven, a XVIII. fejezetben, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban megjelölt szintszám és a magassági szabályok együttes betartásával, az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak szerint.

(2) A Szabályozási Terv külön jelölése hiányában meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 méternél nagyobb utcai párkánymagasság növeléssel járó (térdfalmagasítással, vagy teljes építményszinttel való) bővítése az a)-d) pontban foglaltak együttes betartásával lehetséges:

(3) A Szabályozási Terv külön jelölése hiányában meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 méternél nagyobb utcai párkánymagasság növeléssel járó (térdfalmagasítással, vagy teljes építményszinttel való) bővítés nem létesíthető a(z)

59. § (1) Újonnan manzárdtető nem létesíthető.

(2) Meglévő manzárdtető beépítése, átalakítása esetén a manzárdjelleg megtartása, visszaépítése kötelező.

60. § (1) Visszahúzott tetőemelet csak eredetileg lapostetős épületrész esetében létesíthető a magassági idom szabályai és az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak betartásával.

(2) Meglévő épületen legfeljebb egy visszahúzott építményszintnek számító lapostetős tetőemelet létesíthető, kivéve a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek.

(3) A visszahúzott tetőemelet épületrészei nem nyúlhatnak túl

(4) A visszahúzott tetőemelet fölött tetőfelépítmény nem létesíthető, a meglévő tetőfelépítmény a tetőemelet tömegébe integrálandó.

61. §³⁹ (1) Meglévő épület átépítése esetén amennyiben az átalakítás a lapostetős épületrészeket is érinti, az érintett lapostetős épületrészek gépészeti berendezésekkel nem igénybe vett, legalább 50 m2 alapterületű egybefüggő részeinek

(2) A tetőzet kialakításának részletszabályait a Szabályozási Terv a TKR alapján tünteti fel.

(3) Pergola és egyéb árnyékoló elem utólag legfeljebb a lapostetős épületrész 30%-án

(4) A lapostetős épületrész átalakítása során a korábban kialakított zöldtető mérete nem csökkenthető.

62. § (1) Meglévő épület átépítése esetén a (2)-(7) bekezdés szerinti udvari térarányokra vonatkozó előírásoknak együttesen kell teljesülnie.

(2) Az udvarszélesség - amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - nem lehet kisebb,

(3) Az udvar alapterülete - amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - nem lehet kisebb

(4) Amennyiben a kialakult állapot szerint az udvarszélesség nem éri el a (2) bekezdés szerinti méretet, vagy az udvar alapterülete nem éri el a (3) bekezdés szerinti méretet, úgy - az utólagos felvonó létesítés kivételével - az udvar szélességi méretei és alapterülete tovább nem csökkenthetők.

(5) Meglévő épület udvari homlokzatát érintő 1 métert meghaladó térdfal-magasítással vagy legalább egy teljes építményszinttel járó 57. § szerinti bővítése esetén az udvarmagasság értéke (7. melléklet 24. ábra) nem lehet nagyobb

(6) Az (5) bekezdésben foglalt előírást nem kell figyelembe venni, amennyiben

(7) A 34. § szerinti új udvarcsatlakozás kialakítása esetén az (5) bekezdés szerinti számítás során az udvar alapterületét a szomszéd csatlakozó udvarának alapterületével együtt, de legfeljebb 50 m2 többlettel kell figyelembe venni.

63. § (1) Új épületet érintő udvarlétesítés esetén az (2)-(4) bekezdés szerinti udvari térarányokra vonatkozó előírásoknak együttesen kell teljesülnie.

(2) Az udvarszélesség - amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - nem lehet kisebb,

(3) Az udvar alapterülete - amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - nem lehet kisebb

(4) Új épület létesítése esetén az udvarmagasság értéke (7. melléklet 24. ábra) nem lehet nagyobb

64. § (1) Az udvar a földszinten és az első emeleti szinten - meglévő védett épület esetében az értékvizsgálati dokumentációban foglalt megállapítások alapján - a (2)-(7) bekezdés szerint építhető be, fedhető le. (7. melléklet 23. ábra)

(2) Az udvar kizárólag akkor építhető be, fedhető le, amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások azt kifejezetten lehetővé teszik, vagy ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

(3) Az udvarbeépítéssel érintett földszinti szint kizárólag

(4) Két szintes - első emeleti szintre is kiterjedő - udvarbeépítés

(5) Az udvar beépítése esetén, az udvari zárófödémen - függetlenül attól, hogy az melyik építményszinten helyezkedik el - az épület közösségi tereiből megközelíthető tetőkertet kell kialakítani, melynek

(6)⁴⁰ Az udvart érintő üvegtetővel való teljes lefedés - szálloda, irodaház kivételével - kizárólag a legfelső építményszint felső magasságában létesíthető. Amennyiben az udvarra lakószoba nyílik, az üvegtetőt úgy kell kialakítani, hogy a természetes megvilágítás és szellőzés a lakószobák számára továbbra is biztosított legyen.

(7) Az udvaron belül felvonó utólagosan csak akkor létesíthető, ha

(8) Csatlakozó udvaros beépítés esetén

65. § (1) Az udvarok a telken belül, vagy szomszédos telekhatárokon egymással épületen keresztül összeköthetők.

(2) Az udvarokat összekötő átjáró

66. § (1) Amennyiben a telekhatáron álló szomszédos épület határfalán utólag szabálytalan módon kialakított nyílászáró található, úgy a nyílászárót vagy falnyílást az érintett tulajdonosnak meg kell szüntetnie, vagy az új épületet az érintett helyen legalább légaknával kell kialakítani, amelyet a szomszéd tűrni köteles.

(2) Védett épületrésszel szomszédos ingatlan tűzfalában huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség bevilágítására szolgáló nyílászáró akkor létesíthető, - a tűzvédelmi és biztonsági követelmények betartása mellett - ha a nyílászáró parapetmagassága és a szomszédos védett épületrész tetőgerincének magassága között legalább 3 m-es függőleges távolság biztosított.

(3) A szomszédos meglévő épület helyiségei a telekhatáron összenyithatók, amennyiben⁴¹

67. § (1) A nyilvántartott óvóhelyet érintő átalakítás esetén - eltérő megállapodás hiányában -, azt az érintett telken az eredeti férőhelynek megfelelő kapacitással kell pótolni a szakhatóság előírásainak figyelembevételével.

(2) A megtartandó óvóhely megközelíthetőségét - eltérő megállapodás hiányában - meg kell őrizni.

(3) A nem elbontható óvóhely és kizárólag az óvóhely megközelítését szolgáló közlekedőterület bruttó szintterületét az általános szintterületi mutatóba nem kell beszámítani.

68. § (1) Általános szinten huzamos használatra szolgáló helyiségek -a tetőtéri szintek kivételével - átlagos belmagassága nem lehet kisebb 3 méternél.

(2) A közterület felől

(3) Új épület létesítése esetén mezzaninszintes kialakítást kell alkalmazni

(4) A Szabályozási Terven jelölt gyalogospreferenciájú területek menti telken létesülő új épület esetén

(5) Földszint kialakítása során amennyiben passzázs létesül, annak szélessége legalább 3 méter, belmagassága legalább 3,5 méter legyen.

69. § (1)⁴² A személygépjárművekre vonatkozó telken belül biztosítandó parkolási kötelezettséget új épület esetében - ha az övezet, építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - a 6.a. mellékletben előírt mértékben kell megállapítani, egész számra történő felfelé kerekítéssel, a (2)-(11) bekezdésben foglaltak együttes betartásával.

(2) Az épületek rendeltetéséhez szükséges elhelyezendő kerékpártároló férőhelyek számát a 6.b. melléklet határozza meg.

(3) Az autóbuszok számára nem kell telken belüli járműelhelyezést biztosítani.

(4) Amennyiben a telken az előírt férőhelyek száma nem biztosítható, akkor a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint kell azok pótlásról vagy megváltásáról gondoskodni.

(5) A 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű árusító kereskedelmi egység létesítése esetén a (6) - (10) bekezdés szerinti engedmények nem alkalmazhatók.

(6)⁴³ Meglévő épület esetén, amennyiben a meglévő parkolási kötelezettséghez képest az épület bővítése, átalakítása, vagy a rendeltetés módosítása során, védett épület esetében a bővítéssel járó átalakítása, rendeltetésmódosítása következtében további parkolási kötelezettség keletkezik, akkor csak a többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévő parkoló férőhelyek megtartása mellett. A többlet gépjárművek számát az OTÉK 111. § (2a) bekezdésben foglaltak szerint kell számolni.

(7) Új épület létesítése esetén a parkolási kötelezettség telken belül biztosítandó a (9) bekezdésben foglaltak kivételével.

(8) Nincs parkolási kötelezettség, amennyiben a meglévő épület földszintjén

(9) Nem kötelező a parkolási kötelezettség telken belüli biztosítása, de a telken kívüli biztosításról gondoskodni kell a (10) bekezdés szerint, amennyiben

(10) A (9) bekezdésben felsorolt esetekben a parkolási kötelezettség - a külön rendeletben foglaltak betartásával -

(11) Áruszállításhoz az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges tehergépjármű várakozóhelyeket telken belül egyedi méretezés alapján kell biztosítani, kivéve

70. § (1) A telken belüli parkoló férőhelyek, parkoló létesítmények kialakítására, átalakítására - ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - a (2)-(13) bekezdésben foglalt rendelkezések vonatkoznak.

(2) Meglévő épület kismértékű átépítése esetén

(3) Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén keletkező parkolási kötelezettséget a 69. § (8) és (9) bekezdésben foglaltak együttes figyelembevételével

(4) Új épület létesítése esetén

(5) Meglévő felszíni parkoló - épületet érintő építési munkával nem járó - átalakítása esetén, minden megkezdett 4 db parkoló férőhely után legalább 1 db nagy lombtömeget növesztő, minimum 12/14 törzskörméretű, lombos fa telepítendő, és töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felülettel rendelkezik, mely során a fák telepítése miatti parkoló férőhely különbözetet nem kell pótolni.

(6) Mélygarázs létesítése esetén

(7) Földszinti teremgarázs létesítése esetén a közterület felé eső épülettraktusban, vagy közterületi telekhatártól mért legalább 5 méterén belül üzlethelyiséget kell kialakítani a személybejárat és kapubehajtón túl fennmaradó teljes homlokzatszélességben.

(8) A zártsorú beépítési módú területen a parkolólétesítmény(ek) több egymás melletti telken a terepszint alatt és a földszinten egymással összeköthető módon is kialakíthatók önálló rendeltetési egységként, amennyiben a tűzvédelem tekintetében a vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek.⁴⁵

(9) Parkolóház létesítése esetén

(10) Emelőszerkezetes parkoló-berendezés

(11) Felszíni parkoló kialakításánál a várakozóhelyeket nyílászárótól, kiürítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 m-es távolságra kell elhelyezni.

(12) A meglévő gyalogos utca, vagy a Szabályozási Terven „gyalogos utca, gyalogos terület” jelölésű közterületek felől mélygarázs, teremgarázs, önálló parkolóház megközelítése nem megengedett.

(13) Telken belül nem lehet elhelyezni parkoló területet vagy garázst a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek számára.

71. § (1) Az épületek rendeltetéséhez szükséges 6.b mellékletben meghatározott számú, a telken belül elhelyezendő kerékpártároló férőhelyeket (a továbbiakban: kerékpár-tárolási kötelezettség) a (2)-(5) bekezdés szerint kell kialakítani.

(2) Meglévő épület kismértékű átépítése esetén

(3) Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén

(4) Új épület létesítése esetén a kerékpár-tárolási kötelezettség szerint biztosítandó férőhelyek mindegyikét ki kell alakítani.

(5) Kerékpártároló férőhelyeket az épület földszintjén, vagy -1 pinceszintjén közösségi kerékpártároló helyiségben kell kialakítani úgy, hogy az használói számára megközelíthető, és a kerékpár szintben, rámpán, vagy felvonóval biztonságosan szállítható legyen.

72. § (1) Közterületi felszíni parkoló és közterületi mélygarázs - ha a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - a TKR-ben meghatározottak figyelembevételével a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint alakítható ki.

(2) Közterületi felszíni parkoló

(3) Közterületi felszíni parkoló kialakítása során legalább 1 db közepes, vagy nagy lombtömeget növesztő, minimum 12/14 törzskörméretű, lombos fát kell telepíteni, és töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni

(4) Közterületi mélygarázst a Szabályozási Terven rögzített „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen”, lehatárolással érintett területen, vagy a 16 m-t elérő átlagos közterület-szélességű közterületeken lehet létesíteni, melyek esetén:⁴⁶

(5) Közterületen nem lehet elhelyezni parkoló területet a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

73. § (1) A Vt-V jelű vegyes városközponti területek jellemzően zártsorú beépítésű építési övezetei a több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek, továbbá országos és települési szintű intézményi és egyéb, olyan rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak, melyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Az építési övezetek területén az I-XV. fejezet rendelkezéseit együtt kell alkalmazni:

(3) Amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások az építési övezet előírásához képest másként rendelkeznek, akkor azokat kell betartani az építési övezet vonatkozó előírása helyett.

(4) Az építési övezetek területén a zártsorú beépítési mód szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévő épületet átépíteni.

(5) Épület, önálló rendeltetési egység létesítésének lehetősége vagy tilalma a meglévő rendeltetés módosítására is vonatkozik.

(6) A 5. mellékletben szereplő kedvezményes értékeket az építési övezetben, az építési övezethez tartozó táblázatban, a XVIII. fejezetben, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban meghatározott feltételekkel együtt szabad alkalmazni.

74. § (1) Épület - ha az építési övezet másként nem rendelkezik:

(2) A (1) bekezdés szerinti önálló rendeltetési egység használatához, fenntartásához, működtetéséhez szükséges nem felsorolt rendeltetések is elhelyezhetők (különösen iroda, raktár, szociális blokk, öltöző).

(3) Nem létesíthető

(4) A telken, - ha az építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - több főépület is elhelyezhető.

(5) Meglévő lakást, vagy az eredeti állapot szerint lakás rendeltetést szolgáló rendeltetési egységet több rendeltetési egységre megosztani csak akkor lehet, - a teljes épületet érintő átalakítás kivételével -

(6)⁵⁰ 40 m²-nél kisebb nettó alapterületű lakás - az épület eredeti építési állapota helyreállításának kivételével - újonnan nem létesíthető.

(7) A tetőtér beépítésével kialakítható lakások száma meglévő épület VII. fejezet szerinti átalakítása esetén, nem lehet több mint a beépítésre kerülő eredeti tetőszint (vagy padlásszint) bruttó alapterületének 70-nel való osztásából adódó, kerekített egész szám.

(8) Új épület létesítése, vagy az épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén minden lakás után egy, legalább 1,5 négyzetméteres tárolót kell biztosítani az épületben a lakás rendeltetési egységen kívül, önálló, vagy közös helyiségben.

(9) Egyéb szálláshely esetén egy-egy szoba méretének meghatározásánál, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet 6. szerint előírt méretek másfélszeresének kell teljesülnie.

(10) A melléképítmények közül elhelyezhető

75. § (1) A Vt-V/1 - Intézménydomináns vegyes városközponti terület - építési övezetben a 74. §-ban meghatározott rendeltetések létesíthetők.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés legfeljebb összesen 4.000 m2 általános szintterülettel létesíthető, kivéve, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek.

(3)⁵¹ Egyéb szálláshely vagy magánszálláshely önálló rendeltetési egységek darabszáma meglévő lakóépületen belül nem haladhatja meg az összes önálló rendeltetési egység darabszámának 5%-át, kivéve azon épületet, amely szállodaként is működik.

(4) A Szabályozási Terven jelölt „Belvárosi Főutca Tengely” menti telkek esetében a telek legnagyobb területe legfeljebb 4.000 m2 lehet.

(5) A saroktelekre vonatkozó szintterületi mutató kedvezményt a 45. § szerint kell alkalmazni.

(6) Az építési övezetben a 45. § -ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül az alábbi a)-e) pontban felsoroltak együtt is érvényesíthetők, melynek során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 0,5 értéket:

(7) Az építési övezetben a 45. § -ban meghatározott épület hosszantartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után érvényesíthető szintterületi mutató kedvezmények együttes alkalmazása esetén a kedvezmény nem haladhatja meg a 0,75 értéket.

(8) Az (5)-(7) bekezdés szerinti szintterületi mutató kedvezmény együttes alkalmazás esetén sem lehet nagyobb 1,5-nél.

(9) Az építési övezetben a 45. §-ban meghatározott kialakult túlépített szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése szerint érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény alkalmazható, de más kedvezménnyel nem vonható össze.

76. § (1) A Vt-V/2 - Lakódomináns vegyes városközponti terület - építési övezetben a 74. §-ban meghatározott rendeltetések a (2)-(4) bekezdésben foglaltak betartásával létesíthetők.

(2) Az építési övezet területén irodaház nem létesíthető, meglévő lakóépület rendeltetése erre nem változtatható meg.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés csak az épület pinceszintjén, földszintjén, mezzaninszintjén, vagy első emeleti szintjén és legfeljebb összesen 2.000 m2 általános szintterülettel létesíthető, kivéve, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek.

(4)⁵² Egyéb szálláshely vagy magánszálláshely önálló rendeltetési egységek darabszáma az épületen belül nem haladhatja meg az összes önálló rendeltetési egység darabszámának 5%-át.

(5) A saroktelekre vonatkozó szintterületi mutató kedvezményt a 45. § szerint kell alkalmazni.

(6) Az építési övezetben a 45. § -ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül az alábbi a)-e) pontban felsoroltak együtt is érvényesíthetők, melynek során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 0,5 értéket:

(7) Az építési övezetben a 45. § -ban meghatározott épület hosszantartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után érvényesíthető szintterületi mutató kedvezmények együttes alkalmazása esetén a kedvezmény nem haladhatja meg a 0,75 értéket.

(8) Az (5)-(7) bekezdés szerinti szintterületi mutató kedvezmény együttes alkalmazás esetén sem lehet nagyobb 1,0-nél.Az építési övezetben a 45. §-ban meghatározott kialakult túlépített szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése szerint érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény nem alkalmazható.

77. § (1) A Vt-V/3 - Városháza vegyes városközponti terület - építési övezetben a 74. § -ban meghatározott rendeltetések közül

(2) A Városházához tartozó későbbi hozzáépítésű toldalék épületrészeit (különösen: belső udvarok keresztszárnyai, kiszolgáló épületrészek) addig lehet megtartani, ameddig ezek a Városháza működtetéséhez, üzemeltetéséhez funkcionális szempontból feltétlenül szükségesek. Ez időn belül felújítás, illetve belső átalakítás, átépítés megengedett.

(3) A Merlin Színház épülete a Károly körúti beépítés függvényeként kezelendő. Az épület megtartása esetén az épület átalakítható, az épület - amennyiben az az értékvizsgálati dokumentációban foglaltakkal nem ellentétes -elbontható.

(4) A Szabályozási Terven jelölt „építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén” térszín alatti létesítmény(ek) helyezhető(k) el. A létesítmény megközelítésére és elhagyására a környezetvédelmi igényeket kielégítő forgalomtechnikai megoldásokat kell alkalmazni az elfogadott kerületi közlekedésfejlesztési koncepcióban szereplő megoldások figyelembevételével.

(5) A középkori városfal maradványainak bemutatását biztosítani kell.

(6)⁵³ A be nem épített telekterületet időbeli korlátozás nélküli, vagy időbeli korlátozású közhasználatú területként kell kialakítani.

(7) A parkolást teljes mértékben mélygarázsban kell megoldani.

(8) A Szabályozási Terven jelölt „zöldfelületként megtartandó / kialakítandó terület építési telken” lehatárolás

(9) Az építési övezetben a 45. §-ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül kizárólag az alábbi a)-e) pontban felsoroltak alkalmazhatók, melyek együtt is érvényesíthetők. Az általános szintterületi mutató kedvezmények alkalmazása során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 0,5 értéket:

78. § (1) A K-Hon - honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület építési övezetébe a honvédelemmel és az egyéb nemzetbiztonsági célra szolgáló területek tartoznak.

(2) A K-Hon építési övezetben a 74. §-ban meghatározott rendeltetések, továbbá

(3) Az építési övezetben a 45. §-ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül kizárólag az alábbi a)-d) pontban felsoroltak alkalmazhatók, melyek együtt is érvényesíthetők. Az általános szintterületi mutató kedvezmények alkalmazása során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 1,0 értéket.

79. § (1) A Zkp jelű közkert, közpark övezetek olyan állandóan növényzettel fedett közterületek, amelyek a kerület klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálják.

(2) A Zkp övezetek területén

(3) A Zkp övezetek területét

80. § (1) Zkp/Kp-1 jelű közpark övezet területén a 79. §-ban foglaltakon kívül az (2)-(5) bekezdésben foglaltakat is be kell tartani.

(2) A meglévő mélygarázs kizárólag a meglévő értékes fák megtartása mellett bővíthető, alakítható át, a Szabályozási Terven jelölt „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” terület lehatárolásán belül.

(3) A meglévő mélygarázs személyi feljárója nem bővíthető, további feljáró nem létesíthető, bármilyen más épületnek számító felszíni építmény csak rendezvény alkalmával létesíthető.

(4) Új terepszint alatti építmény - a (2) bekezdés szerinti mélygarázs bővítés kivételével - nem létesíthető.

(5) Nemzetközi biztonságtechnikai okból a téren az érintett telek max. 10 m-es környezete lekeríthető és a biztonsági ügyelet számára legfeljebb 20 m2-es építmény létesíthető.

81. § (1) Zkp/Kp-2 jelű közpark övezet területe olyan közcélú zöldterület, melyen a parkosított közpark és a városi köztér jelleg egyszerre érvényesül, és területén a 79. §-ban foglaltakon kívül a (2)-(8) bekezdésben foglaltakat is be kell tartani.

(2) A közparkban további, a meglévő építményeken kívül egyéb épület, építmény - a parkfunkcióhoz tartozó kerti építmények és a köztárgyak kivételével - nem létesíthető.

(3) A parkosított terület legfeljebb 20%-át szabad vizet át nem eresztő burkolattal ellátni.

(4) A téren közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

(5) A téren kerítés, vagy egyéb térelhatárolás - az ideiglenes vásárok és a park karbantartásához szükséges biztonsági lezárás kivételével - csak sportpálya, játszótér, kutyafuttató körülkerítése céljából létesíthető, tartható fenn.

(6) Kutyafuttató kizárólag a József Attila utca menti parksávban létesíthető, tartható fenn, legfeljebb 80 m2-es területen, külön lekerítve, közvetlenül és kizárólag a József Attila utcáról nyíló bejáratokkal.

(7) A parkterületen lévő karsztvíz megfigyelő kút megtartását és védettségét biztosítani kell.

(8) A területet érintő átalakítás csak a Zkp/Kp-2 és Zkp/Kp-3 övezet egészére vonatkozó KAT alapján történhet.

82. § (1) A Zkp/Kp-3 jelű közpark övezet épülettel, vagy terepszint alatti építménnyel már részben beépített olyan zöldterület, melyen a parkosított közkert és a városi köztér jelleg egyszerre érvényesül, és területén a 79. §-ban foglaltakat, a (2)-(7) bekezdésben foglaltakat, és a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban foglaltakat együttesen kell betartani.

(2) A területen a 79. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a meglévő épületekben, építményekben

(3) A meglévő épületek magassága nem növelhető, az épületek legfeljebb előtetővel bővíthetők, de sem a zöldfelület, sem a gyalogosfelület, vagy más szabadtér rovására beépítésbe beszámító más épületrésszel nem bővíthetők.

(4) Az övezet telkein a zöldfelületek nagysága nem csökkenthető, a tetőkert részeként kialakított zöldtető, vagy vízfelület nem szüntethető meg, területe nem csökkenthető.

(5) Az övezet területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

(6)⁵⁴ Az övezet területén lévő létesítmények a terepszint alatt gyalogos aluljáróval összekapcsolhatók, összeköthetők a Deák Ferenc téri metró felszín alatti elosztócsarnokával, a Városháza telektömb terepszint alatti építményével, a Károly körút alá kinyúló építményszintekkel.

(7) A területet érintő átalakítás csak a Zkp/Kp-2 és Zkp/Kp-3 övezet egészére vonatkozó KAT alapján történhet.

83. § (1) A Zkp/Kk-1 jelű közkert övezet olyan zöldterület, melyen a parkosított közkert és a városi köztér jelleg egyszerre érvényesül, és területén 79. §-ban foglaltakat, a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat együttesen kell betartani.

(2) Az övezet területén építményt, épületet elhelyezni csak az övezet teljes területére vonatkozó KAT szerint lehet.

(3) A zöldfelületek kialakításánál háromszintes növényállományú zöldfelületeket is létesíteni kell.

(4) A Károlyi kert meglévő kerítése jelenlegi magasságával megtartható.

84. § (1) A Zkp/Kk-2 jelű közkert övezet terepszint alatti építménnyel már részben beépített, vagy beépíthető olyan zöldterület, melyen a parkosított közkert és a városi köztér jelleg egyszerre érvényesül, és területén 79. §-ban foglaltakat, a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat, a XVIII. fejezet, és a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban foglaltakat együttesen kell betartani.

(2) A Szabályozási Terven jelölt „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” terület lehatárolásán belül, mélygarázs létesíthető, mely más rendeltetésre nem alakítható át.

(3) Mélygarázs létesítése, vagy megléte esetén a zöldfelület legkisebb aránya 15%.

(4) Az övezet területén felszíni parkoló abban az esetben létesíthető, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások azt kifejezetten lehetővé teszik.

85. § (1) A KÖu-3 övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közúti -vasút (villamos) pályák, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖu-3 övezet területén elhelyezhetők:

(3) A KÖu-3 övezet területén

86. § (1) A KÖu-4 övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közúti vasút (villamos) pályák, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖu-4 övezet területén a 85. § (2) bekezdés szerinti elemek helyezhetők el, a 85. § (3) bekezdésben foglaltak rendelkezések a KÖu-4 övezet területén betartandók.

87. § (1) A Kt-kk övezet a kiszolgáló utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kt-kk övezet területén a Szabályozási Terv és a 3. § -ban meghatározottak szerint alakítandó ki

(3) A Kt-kk övezet területén a Szabályozási Terven

(4) A Kt-kk övezet területén üzemanyagtöltő állomás - az elektromos gépjármű töltőállomás kivételével - nem létesíthető.

(5)⁵⁵ A Kt-kk övezet területén kizárólag játszótérhez kapcsolódóan, annak szerves részeként nyilvános illemhely, pelenkázó terepszint felett kialakítható.

88. § (1) A Vf övezet Duna medre és partjaként szolgáló terület, melyre vonatkozóan a (2)-(5) bekezdést együttesen kell betartani.

(2) A vízpartot a közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem szabad.

(3) A Vf jelű övezetek területén épület nem helyezhető el.

(4) A vízi közlekedéshez kapcsolódó létesítmények a DÉSZ vonatkozó előírásai szerint létesíthetők, helyezhetők el a területen, rendeltetésük is csak a DÉSZ-ben meghatározottak szerint történhet.

(5) Hajózást szolgáló üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

89. § (1) A XVIII. fejezet szerinti egyes részterületekre vonatkozó kiegészítő előírásokat és a 9. melléklet szerinti egyes telkekre vonatkozó kiegészítő előírásokat együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-88. §-ában foglaltakkal és a Szabályozási Tervvel.

90. § (1) A 24066 hrsz. telken terepszint alatt kizárólag:

(2) A 24066 hrsz. telken a felszíni rendezés során:

(3) A városfal mellett húzódó, telektömbön átvezető bemutató sétány kialakításának telken belüli kötelező helyét a Szabályozási Terv rögzíti. A sétány

(4) A „városfal múzeum” 24066 hrsz. telekre eső része a -1 pinceszinten is elhelyezhető.

(5) A városfalhoz csatlakozó „gyilokjáró” kialakítása esetén az fizikailag összekapcsolható a telken kialakítandó játszótér kertépítészeti elemeivel, köztárgyaival.

(6) A 24066 hrsz. telket határoló tűzfalak

(7) A 24066 hrsz. telken az (1)-(6) bekezdésben felsoroltak kivételével más épület a terepszint alatt és felett nem létesíthető.

91. § (1) A 24447/2 hrsz.-ú telken a meglévő építmény nem bővíthető, az épület, vagy a térszín átalakítása, átépítése, felújítása az övezetben meghatározottak és a (2)-(13) bekezdésben foglaltak szerint történhet.

(2) Épületen belüli rendeltetés elhelyezése kizárólag térszint alatt történhet.

(3) A telken az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) Terepszint feletti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%

(5) A telek legkisebb zöldfelületi aránya: 75%, melynek 25%-án teljes értékű, vagy legalább 200 cm vastagságú földtakarású zöldfelületet kell kialakítani.

(6) A telekterület 75%-a zöldfelületként, vagy vízfelületként alakítandó ki.

(7) A telekterület legalább 10%, legfeljebb 30%-án vízfelületet kell kialakítani, mely teljes mértékben figyelembe vehető a zöldfelület számításnál.⁵⁶

(8) A telken a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,1 méter.

(9) Az 1 m-t meghaladó, valamint a terepszintből (105,65 Bf) max. 1 m magasságig kiemelkedő felszíni építmény együttes összterülete nem haladhatja meg a teljes telekterület 50%-át.

(10) A terület térszintjét a Zkp/Kp-2 és Zkp/Kp-3 övezetek telkeivel együttesen kezelve, az Erzsébet tér integráns részeként teljes egészében időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként közpark jelleggel városi köztérként kell kialakítani.

(11) A parkolást és a létesítmény kiszolgálását teljes mértékben mélygarázsban kell megoldani. A mélygarázs megközelítését és kijáratát a József Attila utca felé kell biztosítani. Felszíni megállás, rakodás nem megengedett.

(12) A meglévő mélygarázs építményének rendeltetése nem változtatható meg, férőhelyszáma nem csökkenthető, kivéve, ha az az építményen belüli parkolási szolgáltatás fejlesztését szolgálja.

(13) Az észak-déli metró második kijárata számára területet kell biztosítani, a metró kijárataként legfeljebb 20 m2 alapterületen legfeljebb 4,5 m magas felvonóépítmény alakítható ki.

92. § (1) A 24456/2 hrsz.-ú telken a meglévő építmény nem bővíthető, az épület, átépítése, felújítása az övezetben meghatározottak és a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.

(2) A Szabályozási Terven szereplő „már közhasználatú terület, vagy közhasználatú területnek javasolt terület” jelzésű területét kötelező módon időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kell megtartani, melyen a szabad átjárást a közpark üzemeltetésének megfelelően biztosítani kell.

(3) A két épületrész közötti kertrészt a közpark terület szerves részeként kell kialakítani, üzemeltetni és fenntartani, területén vendéglátó teraszok kialakíthatók.

(4) A telken lévő épületek rendeltetése a közparkban elhelyezett funkcióknak megfelelően változtatható meg.

(5) A 24456/2 hrsz. telek megosztása nem megengedett.

93. § (1) A 24447/1, 24447/3 és (24456/3) hrsz.-ú telkeken új épület, építmény nem létesíthető.

(2) A telkeken az előírt zöldfelületi mértéket nem kell betartani, de a meglévő zöldfelületi mérték nem csökkenhet.

94. § (1)⁵⁸ A Széchenyi István tér komplex megújítása a területre vonatkozó KAT-ban foglaltak és a (2)-(6) bekezdés szerinti előírások szerint történhet.

(2) A 24569 hrsz.-ú telek (a továbbiakban: Akadémia) előtti térrészen a Szabályozási Terven jelölt „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” lehatároláson belül az Akadémiával kapcsolatos kiegészítő rendeltetések (különösen: rendezvényterem, kiállítótér, süllyesztett szabadtér, mélygarázs) számára terepszint alatt létesíthető, az Akadémia épületével, és a 24559 hrsz.-ú telekhez (a továbbiakban: Gresham Palota) tartozó meglévő mélygarázzsal összeköthető, a szükséges közműkiváltásokkal együtt.

(3) Az Akadémia előtti parkoló pótlás nélkül megszüntethető, területe a tér komplex megújításával egységesen kezelve megújítandó a területre vonatkozó KAT-ban foglaltak szerint.

(4) A tér forgalmi rendezése során

(5)⁵⁹ A déli térrészen a 24491 és 24494 hrsz.-ú telkek Széchenyi István és Eötvös térrel szerves kapcsolatban álló, terepszint felett nem beépített, közhasználatú területei nem csökkenthetők, felszíni kialakításukat a tér komplex rendezése során a tér burkolataival egységesen kell kialakítani.

(6) A téren a meglévő értékes faállományt meg kell védeni. Az építések miatt történő fakivágások esetén a kertrendezési terven meghatározott helyeken a fákat előnevelt fákkal pótolni kell.

95. § (1) A Kossuth Lajos utca - Szabad sajtó út távlati gyalogospreferenciájának, forgalomcsillapított kialakítása érdekében:

96. § (1) A Belgrád rakpart forgalomcsillapítása, átépítése során

(2)⁶⁰ Az 1. § (2) bekezdés szerinti DÉSZ területen kívül eső 23810/2 hrsz. Duna telkén a Szabályozási Terven rögzített sávban a hajóállomás átépíthető, de új kikötő-létesítmény nem helyezhető el.

97. § (1)⁶² A Deák Ferenc tér átépítése esetén a felszíni metróépület bontandó, helyén kizárólag a mozgólépcső védelmére max. 50 m2 alapterületű, transzparens üvegszerkezetből kialakított építmény létesíthető.

(2) A metróhoz kapcsolódó funkciók -az akadálymentesítést biztosító lift kivételével - (különösen: jegypénztár, információ, kereskedelmi rendeltetés, nyilvános illemhely) kizárólag a terepszint alatti metróaluljáró szintjén helyezhetők el.

(3) A Városháza telektömbjének terepszint alatti építménye a Károly körút alá kinyúlhat, melynek révén a Madách tér, a Deák tér és az Erzsébet tér keleti térrészén lévő terepszint alatti létesítményeivel a kapcsolat kialakítható.

98. § (1) A József nádor tér átalakítása, felújítása az övezetben meghatározottak és a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.

(2) A mélygarázs

(3) A meglévő fa kivágása, kipusztulása esetén azt a téren belül kell pótolni.

(4) A tér felszíni rendezése során

(5) A területen az V/1 jelű talajvízszint észlelő kutat helyben pótolni kell.

99. § (1) A Nyugati tér és az Olimpia park közötti közvetlen gyalogos kapcsolat kialakítása érdekében a Stollár Béla utca Szabályozási Terven jelölt „gyalogospreferenciájú utca forgalomcsillapított célforgalommal” szakaszain a közterülethez kapcsolódó épületek földszinti kialakításának figyelembevételével az út legalább egyik oldalán szélesített gyalogos felület biztosítandó.

(2) A (24986) hrsz.-ú közterület 174. és 175. számú tömbök közötti területén - a szükséges biztonsági feltételek megteremtése mellett - legalább a gyalogos és kerékpáros átjárás biztosítandó.

(3) Amennyiben a közművek a Szabályozási Terven az utca két oldalán jelölt „telepítendő fasor” megvalósítását nem teszik lehetővé, úgy legalább az utca egyik oldalán biztosítani kell a fasor létesítését, másik oldalán a fasor teljes értékű planténerben kihelyezett fákkal is biztosítható.

100. § (1) A 24366/2 hrsz.-ú telken új épület létesítése esetén:

(2) A Szabályozási Terven jelölt „meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal” telekre vonatkozó szabályai:

(3) Az épület homlokzatainak magassága

(4) A 24365 hrsz.-ú telken lévő műemléki védelem alatt álló épület mellett:

(5)⁶³ A 2. mellékleten jelölt építészeti hangsúly kialakítása során különös figyelemmel kell lenni a Szervita tér többi magaspontjára, így a templom tornyára, továbbá a Fehérhajó utca 2-6. (24417 hrsz.) épület saroktornyára.

(6) Az épület beépítési paramétereinek számításánál legfeljebb 3171,5 m2 telekrész terület vehető számításba.

(7) A Szabályozási Terven jelölt „megtartandó, vagy kialakításra javasolt közhasználatú gyalogos kapcsolat” végpontjai között az épületen belül árkád kialakításával közhasználat céljára átjárás kialakítása kötelező, mely a Szervita tér templom előtti és a Fehérhajó utca 8-10 épület között kerüljön kialakítására.

(8) Közhasználat céljára átadott, közvetlenül a közterülethez kapcsolódó beépítetlen, vagy fedett, de a közterülethez kapcsolódó nyitott terek - passzázs, árkád, üvegtetővel fedett közösségi terek - létrehozása esetén 0,5 általános szintterületi mutató kedvezmény adható.

(9) A kialakuló közhasználat céljára átadásra kerülő területen a meglévő közművezetékek megtarthatók.

(10) A közterület, vagy közhasználatú terület alá nyúló mélygarázshoz tartozó nyilvános illemhely az épületen belül máshol is kialakítható.

(11) A közterülethez kapcsolódó térszín lejtése épületen kívül a közhasználat céljára átadásra kerülő területen megváltoztatható, süllyesztett, vagy térszín alatti terekkel épületen kívül közvetlen kapcsolat létesíthető.

(12) A 24366/2 telek be nem épített részének és a határoló közterületnek a burkolatát a területre vonatkozó KAT alapján úgy kell kialakítani, hogy azok egy térfelületet alkossanak, csatlakozva a már felújított térrészhez.

101. § (1) A 24354/4 hrsz. telken álló meglévő épület (a 101. § vonatkozásában a továbbiakban: épület) átépítésére a (2)-(13) bekezdésben foglalt előírások vonatkoznak.

(2) Az épület templomhoz való hozzáépítését meg kell szüntetni.

(3) Az épület árkádjai megszüntethetők, a 6. § (6)-(7) bekezdés szerinti rendelkezés figyelmen kívül hagyható, településrendezési szerződésben meghatározott más, a telek területének legalább 20%-át kitevő közhasználatú terület kialakítása esetében.

(4) A megtartott, vagy visszamaradó - közhasználatra átadott - árkádszakaszon megengedett annak teljes területén vendéglátó terasz kialakítása.

(5) Az árkádok megtartása, átalakítása és vendéglátó terasz létesítése esetén a terasz téliesítését az épület új homlokzatának kialakításával együtt kell megtervezni úgy, hogy az, az épület szerves részét képezze.

(6) Az épület Petőfi Sándor utca felőli átjárója

(7) A templom mögötti udvarra kötelező közhasználatú átjárást kell biztosítani a Szervita tér és a Városház utca felől egyaránt, melynek közhasználata a 6. § (5) bekezdés szerinti időbeli korlátozással is kialakítható.

(8) A közhasználatú udvarban az átjárásra biztosítandó minimális szélesség 2 m, a 6. § (8) ce) alpontja e tekintetben figyelmen kívül hagyható.

(9) A 0,5 szintterületi mutató többlet akkor alkalmazható, ha településrendezési szerződés keretében a meglévő, közhasználatot nyújtó árkád legalább részben megtartásra kerül, vagy helyette a templom körüljárását lehetővé tevő közhasználatú belső udvar átjárása biztosítható.

(10) Az épület magassági bővítése esetén

(11) Az épület megtartása esetén a homlokzatát át kell alakítani a műemléki környezethez illő módon. Szállodai funkció esetén az épülethez illeszkedő legfeljebb 2 méteres kinyúlású bejárati előtető létesíthető.

(12) A Városház utcai épületszárny átalakítása során a templomszentély ablaka elé építést meg kell szüntetni.

(13) A Szabályozási Terven az építési hely terepszint felett is beépíthető részének határvonalát új épület létesítése esetén kell figyelembe venni. A meglévő épület esetében új építményrész - a Városház utcai épületszárny kivételével - ezen a határvonalon túl a templomudvar felé nem nyúlhat. A 24354/4 és a 24355 hrsz. telek a toldaléképület templomhoz csatolása érdekében alakítható.

(14) A 75. § (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(15) Új épület létesítése esetén

102. § (1) A szálloda esetleges átépítésénél az Apáczai Csere János utca felé további szállodaszobák létesítésének feltétele:

(2) Az (1) b) pont szerinti mélygarázst a Szabályozási Terven belül jelölt építési helyen belül lehet elhelyezni, lehajtóját közvetlenül az Apáczai Csere János utca felől kell biztosítani.

(3) A mélygarázs második szintjéről áthajtó létesíthető az Apáczai Csere János utca alatt, a Régi posta utca teresedése alatt létesíthető mélygarázshoz.

103. § (1)⁶⁶

(2)⁶⁷

(3)⁶⁸ A Hold utca 17-19 (24809 hrsz-ú) telken

(4)⁶⁹ A 24809 hrsz-ú telken az udvarban kialakítandó kertet úgy kell megvalósítani, hogy közhasználatú terület kialakítása esetén a Hold utca felől minimum 3 méter széles gyalogos átjárón keresztül akadálymentesen megközelíthető legyen. A kert kialakításánál a 24814 és 24815 hrsz-ú telkek udvarai felőli opcionális megközelítés lehetőségét biztosítani kell.

(5)⁷⁰ A 24809 hrsz-ú ingatlan területén létesülő épületrész a 24816 hrsz-ú telek épületével a tűzvédelmi előírások betartása mellett összenyitható⁷¹.

(6)⁷² A parkolási szintterületi mutató esetében az 5. mellékletben meghatározott érték helyett 3,0 érték alkalmazandó.

104. § (1) A Szabályozási Terv szerinti szabályozás végrehajtásával növelt telken az Arany János utca felé legalább 750 m2 alapterületű, a közterülethez közvetlenül kapcsolódó, terepszint felett nem beépített és szabadon átjárható szabad tér létesítendő, mely területének legalább fele zöldfelületként alakítandó ki.

(2) A szabályozással növelt telken legfeljebb a jelen rendelet hatálybalépésekor a 24652/5 hrsz. telken lévő szintterületnek megfelelő általános szintterület létesíthető.

(3) A szabályozással növelt telekrészen a 39. § szerinti építési vonal előírásait figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A megőrzendő csatlakozó udvarra vonatkozó 34. § (3) c) pont szerinti előírást nem kell alkalmazni, de a 24651 hrsz.-ú épület csatlakozó udvarához csatlakozóan legalább 300 m2 alapterületű udvar megtartandó, melynek legalább 50%-a zöldfelületként, vagy félintenzív zöldtetőként alakítandó ki.

105. § Jelen Rendelet 2020. március 15. napján lép hatályba. Jelen rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.