A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban Tszt.) 6. § (2) és az 52. §
(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján és a Tszt. végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15) Kormányrendelet (továbbiakban Tszt. Vhr.) előírásainak is megfelelve Hajdúnánás Város Képviselő-testülete Hajdúnánás közigazgatási területére érvényesülő hatállyal a távhőszolgáltatással kapcsolatban az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében és a Tszt. 47. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Tszt. Vhr. 3. sz. mellékletében szereplő a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban TKSz) végrehajtására Hajdúnánás Város közigazgatási területére érvényesülő hatállyal a távhő termelésére, távhőszolgáltatás végzésére és felhasználására kiterjedően a távhőszolgáltatási díjakkal kapcsolatosan a képviselő testület a következők szerint rendelkezik:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Hajdúnánás Város közigazgatási területén a távhőtermelőkre, szolgáltatókra és a szolgáltatást igénybe vevőkre annak érdekében, hogy a távhőellátás folyamatos, biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos, továbbá az érintettek érdekeinek kölcsönös érvényesülése és a fogyasztóvédelem biztosítva legyen. A Hajdúnánás területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket, nem lakás céljára szolgáló épületeket
(a továbbiakban együtt: épület) távhővel ellátó gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban: szolgáltató) és az ellátást igénybevevő távhőfogyasztókra (a továbbiakban: díjfizető, vagy felhasználó) e rendelet előírásai vonatkoznak.

(2)   A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és új felhasználó írásban köteles a távhőszolgáltatónak a változástól számított 15 napon belül bejelenteni. A távhőszolgáltató a bejelentést követő 15 napon belül köteles az új felhasználó részére közüzemi szerződés megkötésére írásban ajánlatot tenni. A távhőszolgáltatás díját a bejelentett és igazolt napjáig a régi, azt követően az új díjfizető terhére kell számlázni.

(3)   A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető – a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett – írásban köteles a távhőszolgáltatónak a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni.

(4) Amennyiben a felhasználó vagy a díjfizető személyében bekövetkezett változásbejelentési kötelezettségének nem, vagy nem a jelen rendeletben szabályozott módon tesz eleget, a szolgáltató a távhőszolgáltatás díját a nyilvántartásában szereplő tulajdonossal szemben jogosult érvényesíteni.

(5) Hajdúnánás Város Önkormányzat területfejlesztési, környezetvédelmi, levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján a távhőszolgáltatás fejlesztését az alábbi területeken látja megalapozottnak:

a.) Hajdúnánás Bocskai utcai gerinc vezeték hosszabbítása a Körösi Csoma Sándor Gimnáziumig, és az Önkormányzati Intézmények rákötése;

b.)   távhőrendszer 200 m-es távolságán belüli régi és újonnan létesülő Önkormányzati Intézmények csatlakoztatása

c.)   fűtéskorszerűsítés, fűtésváltás a fosszilis energiáról a termál energiára;

d.)   szekunder oldali fejlesztések támogatása;

e.)   hálózati hőveszteség csökkentés céljából vezetékrendszer rekonstrukciója.

Alapfogalmak

2. §

A jelen rendelet értelmezésekor irányadó meghatározásokat a Tszt., az egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Tszt. Vhr., és annak 3. számú mellékletét képező TKSZ, valamint e rendelet alkalmazásában e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

3. §

Jelen rendelet alkalmazása során

a) lakossági felhasználónak minősül a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa,

b)  közületi felhasználónak minősül az a) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa.

II. fejezet

A közüzemi szerződés

Szerződéskötés

4. §

(1)   A szolgáltatót a lakossági felhasználóval a távhő mérés szerinti szolgáltatásának megkezdése előtt általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2)   Amennyiben a felhasználó a részére átadott (megküldött) szerződés aláírását megtagadja, vagy a szerződést az átadástól számított 15 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igénybe veszi, az általános közüzemi szerződést az igénybevétel megkezdésétől létrejöttnek kell tekinteni. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait - mint általános szerződési feltételeket - kell elfogadottnak tekinteni. A ráutaló magatartással létrejött szerződés alapján a szolgáltató a jelen rendelet 11-12. § szerinti szankcionálást alkalmazhatja, ha a felhasználó díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3)   Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének megfizetésére köteles.

(4)   A szolgáltatót és a közületi felhasználót a távhő mérés szerinti szolgáltatásának megkezdése előtt egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyedi közüzemi szerződés megkötésénél a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

Ha a felek az egyedi közüzemi szerződés tartalmában a felhasználó hibájából - a szerződésnek a közületi felhasználó részére történt átadásától számított 30 napon belül - nem tudnak megállapodni, az általános közüzemi szerződést kell alkalmazni, amelyet automatikusan létrejöttnek kell tekinteni, ha a felhasználó a szolgáltatást a szerződés aláírása nélkül igénybe vette. Ebben az esetben jelen rendelet előírásait - mint általános szerződési feltételeket - kell elfogadottnak tekinteni.

(5)   A szolgáltató és a felhasználó között írásban létrejött közüzemi szerződés tartalmi elemei a  4. számú mellékletben kerülnek felsorolásra.

5. §

Az általános közüzemi szerződés határozatlan, az egyedi közüzemi szerződés határozott időre szól, amelyet a felek a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig történő bejelentéssel, közös megegyezéssel, írásban módosíthatnak.

Felmondás

6. §

(1)  A közüzemi szerződéseket csak írásban lehet felmondani.

a) Az egyedi közüzemi szerződést a közületi felhasználó a szerződésben rögzített felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.

b) Az általános közüzemi szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra, a kormánynak a Tszt. Vhr-ben meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes feltételként:

ba) a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;

bb) a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

bc)  viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

bd) a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.

c) Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületben lévő, külön tulajdonban és külön használatban álló épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közüzemi szerződés módosítását, ha együttes feltételként:

ca)  a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja hozzájárul;

cb) az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátást valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető;

cc) a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

cd) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

ce) a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő rendszer lehetővé teszi és az nem ütközik egyéb jogszabályba.

7. §

(1)  A szerződést a szolgáltató azonnali hatállyal, hátrányos jogkövetkezmény nélkül a következő esetekben mondhatja fel:

a)  tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló felhasználó a vételezést bejelentés nélkül megszüntette,

b) ha hitelt érdemlően tudomására jut, hogy a felhasználó vételezése más felhasználó távhő vételezését, illetve a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti, vagy akadályozza, valamint a felhasználó által létesített felhasználói berendezés az életet, az egészséget, vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti,

c) a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló mérőberendezéseket szándékos vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, vagy az elszámoló mérő ellenőrzését, leolvasását szándékosan meghiúsítja,

d) a felhasználó a díjfizetési kötelezettségének rendszeresen késedelmesen, vagy három egymást követő hónapon át folyamatosan nem tesz eleget.

(2) A közüzemi szerződés felmondását írásban kell közölni. Ennek következményeként az épületben, épületrészben esetlegesen bekövetkező teljes kár a felhasználót terheli.

Szerződésszegés

8. §

Szerződésszegést követ el a szolgáltató, amennyiben

a) a távhőszolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,

b) a távhőszolgáltatást nem a szerződésben meghatározott paraméterekkel szolgáltatja,

c)  felróható magatartása miatt a távhőszolgáltatási kötelezettségének nyolc órát meghaladó időtartamban folyamatosan nem tesz eleget,

d)  a távhőszolgáltatás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót időben, a munkálatok megkezdése előtt legalább nyolc nappal nem értesíti.

9. §

(1)   A szerződésszegéssel a szolgáltató által okozott - a felhasználó által minden kétséget kizáróan bizonyított - kárt, ha arra a díjvisszafizetés nem nyújt fedezetet, a szolgáltató köteles megtéríteni.

(2)   A távhőszolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a hibás teljesítést a berendezések előre nem látható olyan hibája okozta, amely nem áll okozati összefüggésben karbantartási és üzemeltetési hiányossággal, illetőleg a szolgáltató karbantartási és szakszerű üzemeltetési feladatainak elmulasztásával,

b) az üzemzavar harmadik személy hibájából történt (pl. előre be nem jelentett energiahordozó hiány, vagy korlátozás),

c) az üzemzavart a szolgáltatótól és a felhasználótól függetlenül bekövetkező külső körülmény okozta (pl. természeti csapás),

d) a berendezések leállítása a szolgáltató hibáján kívüli szükséghelyzet, balesetveszély elhárítás, vagy sürgős hibaelhárítás miatt vált szükségessé.

10. §

Szerződésszegést követ el a felhasználó, amennyiben

a) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi,

b) a műszaki-biztonságtechnikai követelményeknek nem megfelelő berendezést helyez üzembe,

c) a felhasználói berendezéseken - a szolgáltató hozzájárulása nélkül - átalakítási munkákat végez,

d) a szolgáltató által elhelyezett ólomzárakat megsérti vagy eltávolítja,

e) az elszámolás alapjául szolgáló mérőberendezéseket szándékos vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, azok ellenőrzését, leolvasását szándékosan meghiúsítja, vagy annak bármilyen módon történő befolyásolásával vételez,

f) a távhőszolgáltatás díját nem, vagy késedelmesen fizeti,

g) korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.

11. §

(1)   Abban az esetben, ha a távhőszolgáltatás díját a felhasználó írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg, a szolgáltató jogosult a felhasználó tulajdonában levő lakásnak nyújtott szolgáltatást korlátozni a hátralék megfizetéséig.

(2)   A korlátozás fokozatai a következők:

a) Lakásoknál

aa) a használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése, illetőleg

ab) fűtéscsökkentés +12 ⁰C hőmérsékletig (az épület belső átlaghőmérséklete vonatkozásában)

b) Nem lakóépület esetében

ba) a távhőszolgáltatás korlátozása

bb) a távhő és használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése

(3) A szolgáltató jogosult a felhasználónál a használati melegvíz szolgáltatás megszüntetésére és a fűtési szolgáltatás +12 ⁰C hőmérsékletig történő korlátozására, ha

a) a díjfizető a tárgyidőszakot megelőző fűtési idény összes fűtési költségének felét meghaladó díjhátralékkal rendelkezik, vagy

b) 3 hónapot meghaladó időtartamban fizetési készséget nem mutatott.

(4) A fűtési korlátozás lakások esetében úgy történik, hogy a szolgáltató a felhasználó hőleadó berendezéseit leszereli, és helyére csökkentett hőleadó felületű átkötőcsövet szerel, melynek csatlakozásait ólomzárral látja el. A járulékos hőnyereség miatt a felhasználó az alapdíjat továbbra is köteles megfizetni. A fűtés korlátozása, vagy használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése miatt esetlegesen bekövetkező bármilyen kár megtérítése a díjfizetőt terheli, mint a korlátozás közvetlen okozóját, a szolgáltatót kártérítési felelősség nem terheli, a korlátozással összefüggően jelentkező fűtési panaszok orvoslására és díjmérséklésre a szolgáltató nem kötelezhető.

(5)  A díjtartozás megszűnésekor a szolgáltató 24 órán belül köteles a díjfizető költségére az eredeti állapotot visszaállítani. A korlátozás végrehajtása során felmerült költségeket a szolgáltató a szolgáltatás helyreállításakor jogosult a díjfizetőnek leszámlázni.

(6) A korlátozás alatt álló felhasználó köteles a szolgáltató képviselőjét az ólomzárak ellenőrzése céljából lakásába beengedni. Amennyiben az ólomzárak megsérültek, vagy a felhasználó a fűtést a szolgáltató beleegyezése nélkül visszaállította, a szolgáltató jogosult a korlátozás kezdetétől a teljes fűtési díjat visszamenőlegesen leszámlázni.

12. §

(1)  A szerződésszegéssel okozott - a szolgáltató által hitelt érdemlően bizonyított - kárt a felhasználó köteles megtéríteni.

(2) A távhőszolgáltató jogosult a felhasználó rendeltetésszerű vételezését, a felhasználói berendezés állapotát a felhasználói helyen ellenőrizni. Az ellenőrzést a lakás, helyiség használó, illetőleg a lakossági felhasználó lakásában, helyiségeiben, személyes érdekeinek figyelembevételével kell végezni. Az ellenőrzést 8 és 20 óra között, munkanapokon kell elvégezni. Az ellenőrzést végző személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés, illetőleg a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata érdekében a felhasználó köteles a távhőszolgáltató alkalmazottja számára a felhasználási helyre való bejutást lehetővé tenni.

Pótdíjfizetés

12/A. §

(1) Ha a felhasználó a Tszt. 49. § (2) bekezdésének a), c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést követ el a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke

a) a Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott szerződésszegés esetén 0,- Ft,

b) minden más esetben a felhasználóra vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.

(2) Szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén pótdíjként köteles a felhasználó megfizetni a vonatkozó elszámolási időszakra megállapított vélelmezett felhasználás kétszeresének megfelelő fogyasztást, fűtés esetén az alapdíj és hődíj, használati melegvíz szolgáltatás esetén az alapdíj, a vízfelmelegítési díj, a cirkulációs veszteség hődíja, valamint az ivóvíz fogyasztással arányos víziközmű szolgáltatási díj figyelembe vételével.

(3) A vélelmezett felhasználást a távhőszolgáltató számítással köteles meghatározni, fűtés esetén a felhasználónál beépített hőteljesítmény és a tényleges átlagos hőmérséklet alapján, használati melegvíz szolgáltatás esetén pedig jelen rendelet 5. számú mellékletében meghatározott vízmennyiségek alapján.

A szolgáltatás teljesítése

13. §

(1)   A szolgáltató a felhasználó részére

a) fűtési célra hőt

b) használati meleg vizet szolgáltat.

(2)   A szolgáltatás elszámolása történhet

a) hőmennyiségmérés, illetőleg

b) vízmennyiségmérés (használati melegvíz) útján.

(3)   A szolgáltatás teljesítésének helye

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elszámolási mérő.

b) egyéb esetben a távhőszolgáltatásra szolgáló berendezések szolgáltató és felhasználó közötti csatlakozási pontja (tulajdonjogi határ), kivéve, ha a szolgáltató és a felhasználó ettől eltérő módon állapodik meg.

(4) A szolgáltató a felhasználói hőközpontban a szolgáltatott távhő mennyiségét mérni és a mérések szerint elszámolni köteles. A szolgáltató által vásárolt és saját költségén beépített elszámolásra szolgáló mérő a szolgáltató tulajdona.

(5) A felhasználói hőközpontról ellátott épületrészek (lépcsőházak) tulajdonosai a mért távhőmennyiség elosztására, az ellátott épületrészek (lépcsőházak) hőfelhasználási arányának megállapítására, az ellátott épületrész (lépcsőház) csatlakozási pontjánál saját költségükre mellékmérőt szereltethetnek fel. A mellékmérő tulajdonosa az épülettulajdonos.

(6) Abban az estben, ha az épülettulajdonos az ellátott épületrészre mellékmérőt nem szereltet fel, az felhasználói hőközponton mért távhőmennyiségből az ellátott épületrészre jutó távhőmennyiséget- más megállapodás hiányában- a fűtött térfogatok arányában a távhőszolgáltató állapítja meg.

14. §

A szolgáltatás akkor tekinthető teljesítettnek, amennyiben

a) a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a méretezési külső léghőmérséklethez tartozó, műszakilag előírt és szükséges hőmennyiségnek, illetve a szolgáltatási szerződésben lekötött maximális hőteljesítménynek a tényleges külső léghőmérséklethez tartozó arányos része a mért egység (épület, épületrész) felhasználóinak rendelkezésére áll,

b) a 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 40 ⁰C-os kifolyócsapon mért hőmérséklethez műszakilag szükséges hőmérsékletű melegvíz a szolgáltatási egység (épület, épületrész) csatlakozási pontján (tulajdonjogi határ) rendelkezésére áll,

c)  az (1), (2) bekezdésekben foglaltak a felhasználói berendezések hibájából, vagy alkalmatlanságából származó okok miatt nem teljesülnek.

Fűtési idény, pótfűtés

15. §

(1)   A fűtési idény minden év szeptember 15. napjától a következő év május 15. napjáig terjedő időszak.

(2)   A fűtési idényen kívül a szolgáltató csak az önálló hőmennyiségmérővel rendelkező épület, épületrész felhasználói közösségének előzetes írásos megrendelése alapján köteles pótfűtést teljesíteni. A felhasználói közösség pótfűtés megrendelésére feljogosított képviselője a pótfűtés kért időpontja előtt minimálisan 12 órával köteles a megrendelést a szolgáltatóhoz eljuttatni.

(3)   A megrendelt pótfűtés időtartama 72 óránál nem lehet rövidebb.

(4) Amennyiben a felhasználói közösség tagjai egyhangúan nem egyeznek bele a pótfűtés megrendelésébe, a szolgáltató csak abban az esetben fogadhatja el a megrendelést, ha a felhasználói közösség meghatalmazott képviselője írásban vállalja a felhasználói közösség részére megrendelt pótfűtés díjának az épületre, vagy az épületrészre kiállított számla alapján egyösszegben való megtérítését.

(5)   Költségmegosztóval felszerelt épületek esetén, ha a felhasználók többsége a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint igényli a pótfűtést, a szolgáltató elfogadhatja a megrendelést, mivel a felhasználók saját igényeik szerint szabályozzák lakásuk hőmérsékletét és hőfogyasztását.

(6)   Önálló hőmennyiségmérővel rendelkező közületi felhasználók részére is csak írásos megrendelő esetén jogosult a szolgáltató pótfűtést biztosítani.

(7)   A pótfűtés elszámolási rendje és díjának mértéke megegyezik a fűtési idényben alkalmazott elszámolással és díjjal.

(8)   A szolgáltató csak akkor köteles a pótfűtést beindítani, ha a felhasználók legalább fele írásban megrendelte a pótfűtést.

(9)   A szolgáltató köteles a pótfűtést beindítani, amennyiben olyan közületi felhasználó rendelte meg írásban az ellátást, amelynek fenntartása az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik (pl. óvoda, iskola), és az intézmény önálló hőmennyiségmérővel rendelkezik.

(10)   A fűtési idényt megelőző és azt követő 15 napon belül (szeptember 1-15. és május 15-31.), ha  (kazánházban mérve) a számított napi átlaghőmérséklet nem éri el a 10 ⁰C-ot, a szolgáltató minden előzetes megrendelés nélkül jogosult a fűtést megindítani és a havi fűtésszámlával együtt a díjfizetőknek számlázni.

III. fejezet

A távhőszolgáltatási díjak

A távhőszolgáltatási díjak tartalma

16. §

(1)   A felhasználó a szolgáltatásért díjat köteles fizetni, amely minden esetben:

a) fűtési alapdíjakból

b) fűtési hődíjból

c) melegvíz alapdíjból

d) melegvíz vízfelmelegítési díjból

e) melegvíz cirkulációs veszteség hődíjából tevődik össze.

(2)   A fűtési alapdíj a távfűtés állandó költségeit tartalmazó éves díj, amelyet a lakossági és a közületi felhasználó az általa használt helyiségek maximális hőteljesítménye után fizet (Ft/kW/év), míg a melegvíz alapdíj a melegvíz előállításának  állandó költségeit tartalmazó éves díj, amelyet a lakossági és a közületi felhasználó az általa használt helyiségek légtérfogata után fizet (Ft/lm³/év).

A lakossági és a közületi felhasználó távhővel ellátott épületeiben, ha

a) csak fűtési szolgáltatást vesz igénybe, csak a fűtésre vonatkozó,

b) csak használati melegvizet vesz igénybe, csak a használati melegvízre vonatkozó,

c) fűtés és melegvíz szolgáltatást egyaránt igénybe vesz, akkor fűtésre és melegvízre vonatkozó alapdíjat kell alkalmaznia a számlának.

(3) A távfűtés hődíja a fűtési idényre vonatkozik, amelyet a lakossági és közületi felhasználónak az épület, (épületrész) hőmennyiségmérőjével meghatározott, elhasznált hőmennyiségért kell fizetnie.

A hőmennyiségmérő meghibásodása esetén a méretlen időszakra eső hődíj mértékéről, meghatározásának módjáról a közüzemi szerződésben kell megállapodni. Ennek hiányában az előző 2 év hasonló mért időszakának átlagos hőmennyiségét kell a díjszámlázás alapjául venni.

(4)   A használati melegvíz díját a víz felmelegítésére használt hőmennyiségmérővel meghatározott, elhasznált hőmennyiség 80 %-áért kell fizetnie. A hőmennyiségmérő meghibásodása esetén a méretlen időszakra eső vízfelmelegítési díj mértékéről, meghatározásának módjáról a közüzemi szerződésben kell megállapodni. Ennek hiányában az előző 4 hónap átlagos fajlagos hőmennyiségét kell a díjszámlázás alapjául venni.

(5) A melegvíz cirkulációs veszteség fedezésére a víz felmelegítésére használt hőmennyiségmérővel meghatározott, elhasznált hőmennyiség 20 %-áért kell fizetnie. A hőmennyiségmérő meghibásodása esetén a méretlen időszakra eső vízfelmelegítési díj mértékéről, meghatározásának módjáról a közüzemi szerződésben kell megállapodni. Ennek hiányában az előző 4 hónap átlagos fajlagos hőmennyiségét kell a díjszámlázás alapjául venni.

(6) A lakossági felhasználó, felhasználói közösség közös helyiségei és területei vonatkozásában, továbbá a közületi felhasználó használati melegvizet csak hitelesített vízmérőn keresztül vételezhet.

(7)   Az elszámolásra kerülő alapdíj

a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének energiaköltségek nélküli üzemeltetési és karbantartási költségeiből,

b) a távhőszolgáltató által a szolgáltatás végzéséhez szükséges, bérelt létesítmények, eszközök bérleti díjából,

c) a távhőszolgáltató egyéb létesítményeinek, eszközeinek (pl. távhővezetékének) és tartozékainak, az általa üzemeltetett fogyasztói hőközpontoknak, üzemi és egyéb épületeinek az üzemeltetési, karbantartási és fenntartási költségeiből áll össze.

(8)   Az elszámolásra kerülő hődíj

a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményeinek közvetlen és közvetett energiaköltségeiből,

b) a távhőszolgáltató által vásárolt energia és energiahordozó költségeiből, valamint

c) a távhőellátó rendszer üzemi hőveszteségéből és szükségszerűen felmerülő víz (hőhordozó) veszteségéből áll össze.

17. §

(1)   Hajdúnánás Város közigazgatási területén a szolgáltatott távhő legmagasabb nettó díja:

A távhőszolgáltatás díjtételei

18. §

(1)   A 17. § szerinti díjak alkalmazásánál a távhőszolgáltató érvényesíti az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény távhőtermelőkre, távhőszolgáltatókra vonatkozó előírásait. A távhőszolgáltató a törvényben meghatározott adó mértékét a mindenkori fogyasztási számlákban érvényesíti.

(2)   A vegyes célra használt épület azon részeiben, ahol a rendeltetésszerűen használt gépkocsi tároló valamint a közös használatban lévő helyiségek és területek nincsenek mérővel, költségmegosztókkal felszerelve, de a lakóépület hőmennyiség mérésében ezek a részek is, mint fűtött helyiségek szerepelnek, a lakóközösség állapodik meg a használt hőmennyiség elszámolásában, amelyről a távhőszolgáltatót írásban értesíti. Megállapodás hiányában a költséget a szolgáltató a tulajdonosnak számlázza. A javasolt irányelv a költségek fenti esetre történő megosztására az alábbi:

a) a lakossági díjtétel 60 %-át javasolt alkalmazni a lakóépületek és vegyes célra használt épületek közös használatára szolgáló helyiségei és területei,

b) a lakossági díjtételek 50 %-át a garázsok vonatkozásában.

(3) A 17. § szerinti díjak megállapítására a távhőszolgáltató tesz javaslatot az 1. sz. melléklet szerinti díjképzési előírásoknak megfelelően. Amennyiben a hődíj mértéke a megállapított maximált hatósági árnál nagyobb mértékűre változna, úgy a szolgáltató azt előzetes véleményezésre megküldi az Energia Hivatalnak. Az Energia Hivatal 30 napon beül dönt a díjemelés elfogadásáról, az Energia Hivatal döntése alapján illetve ha 30 napon belül nem érkezik válasz, a szolgáltató az emelési javaslatát a  testület elé terjeszti

18/A. §

(1) A szolgáltató a gázszolgáltató által számára import korrekciós tényező megnevezéssel kiszámlázott a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél felmerült bevételi hiány megtérítésének részletes szabályairól szóló 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletben meghatározott pénzeszközt jogosult a fogyasztóknak továbbszámlázni.

(2) A szolgáltató a számára a tárgyhónapot megelőző hónapra a gázszolgáltató által kiszámlázott (1) bekezdés szerinti pénzeszközt a fogyasztók által tárgyhónapban elfogyasztott hőmennyiségek arányában elosztva számlázza tovább a fogyasztóknak.

A távhőszolgáltatási díjak elszámolása

19. §

(1) Az éves alapdíj a díjfizető szerződésben rögzített módon egész évben, 12 egyenlő részletben, a tárgyhóban előre kell megfizetnie a díjfizetőknek a szolgáltató számlája alapján, függetlenül fogyasztásának mértékétől.

(2) A mérés szerinti fűtési hődíjat és a használati melegvíz vízfelmelegítési díját a díjfizetőnek a tárgyhót követő hónapban a számla benyújtásakor, havonta kell megfizetnie, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig.

(3) Késedelmes fizetés esetén a díjfizető köteles megfizetni a Ptk. rendelkezései szerint számított késedelmi kamatot, valamint a szolgáltatónak a hátralék behajtásával kapcsolatban felmerült egyéb költségeit (postaköltség, ügyvédi díj, bírósági illeték, végrehajtási előleg, végrehajtónak járó munkadíj).

(4)  Külön fizetési megállapodás esetén az abban foglaltak szerint kell eljárni.

(5)  Amennyiben a szolgáltató a 16. § (5) bekezdése szerint számlázza és beszedi a víz- és csatornadíjat, az Önkormányzat által megállapított víz- és csatornadíjat előzetes bejelentési kötelezettség mellett, külön árjóváhagyás mellőzésével jogosult érvényesíteni.

20. §

(1)   A felhasználó, vagy felhasználói közösség úgy is dönthet, hogy a fogyasztói hőközponton, illetőleg a mellékmérőn mért hőmennyiség díját a hőleadó berendezésekre szerelt költségmegosztók alkalmazásával és a vegyes használatra szolgáló helyiségekre vonatkozó közösségi megállapodás szerint ossza szét a távhőszolgáltató.

(2) A költségmegosztók felszerelésével és a szükséges egyéb átalakításokkal kapcsolatos költségek a felhasználót terhelik. A költségmegosztók adatait a felhasználó köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(3)   A költségmegosztókat évenként egyszer kell leolvasni és a mért távhő mennyiségét évenként egyszer kell elszámolni. Két leolvasási időpont között díjfizetők részfizetést teljesítenek első évben az általuk használt lakás, helyiség fűtött légtérfogata alapulvételével, majd azt követően - egyéb megállapodás hiányában - az előző évek tényleges fogyasztásainak átlaga alapján.

(4)   A díjfizető a 19. § szerinti, vagy a költségmegosztók leolvasását követő elszámoláskor mutatkozó különbözetet az elszámolást követő hónapban fizeti be vagy kapja vissza a távhőszolgáltatótól. Az elszámolási díjkülönbözet után a szolgáltató, illetőleg a díjfizető késedelmi kamatot csak akkor igényelhet, ha ennek befizetése, vagy jóváírása az elszámolás átvételét követő 60 napon belül nem történik meg.

(5) Hajdúnánás távhőszolgáltatási területén a felhasználó a lakás, helyiség valamennyi melegvízcsapját megelőző vezetékszakaszon hitelesített vízmennyiségmérőt köteles felszerelni. A felhasználó, díjfizető által elfogyasztott (a hitelesített mérőn mért) melegvíz vízmelegítési díja a következőképpen kerül meghatározásra:

Az épülethez tartozó vízfelmelegítését mérő központi hőmennyiségmérőn mért hőmennyiség
20 %-át cirkulációs veszteségként a hőmennyiségmérőhöz tartozó felhasználók számának arányában kerül kiszámításra és ez alapján kell havonta számlázni.

Az épülethez tartozó vízfelmelegítését mérő központi hőmennyiségmérőn mért hőmennyiség fennmaradó 80 %-a a lakások, helyiségek meleg vizes mérőinek fogyasztásának arányában kerül kiszámításra és ez alapján kell havonta számlázni.

(6) Amennyiben a díjfizető minden hónapban a szokásos módon (lépcsőházban kifüggesztett formalapon), a megjelölt időpontban a melegvízmérő állását a szolgáltatónak nem jelenti be, a szolgáltató az előző negyedéves fogyasztás egy hónapra jutó átlagát számlázza le.

(7)   Amennyiben a díjfizető egymásután következő 3 hónapban nem jelenti be a melegvízmérő állását, vagy a mérő ellenőrzését nem teszi lehetővé, abban az estben a szolgáltató a tárgyévet megelőző évben a hőmennyiségmérőhöz tartozó melegvízmérők egy lakásra jutó havi átlagfogyasztását számlázza le a  díjfizetőnek mindaddig, míg a meleg vizes mérő ellenőrzése meg nem történik.

(8)   Az épület, épületrész közös használatra szolgáló helyiségeire, területeire jutó távhőszolgáltatási díj a felhasználókra áthárítható, ha a felhasználói közösség ezt írásban kéri a szolgáltatótól.

(9)   Távhővel ellátott épületek vonatkozásában az épület tulajdonosát terheli az a díj, amely az általa nem hasznosított lakás, helyiség légtérfogatával arányos.

20/A. §

(1) Az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától, az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.

(2) A csatlakozási díj a csatlakozással kapcsolatban felmerülő szolgáltatói tulajdonú bekötővezeték létesítési díját, és a szolgáltatói tulajdonú hőfogadó állomás létesítési, bővítési, átalakítási díját foglalja magában.

(3) A bejelentett új vagy növekvő távhő-teljesítményigény kielégítésére, és a fizetendő csatlakozási díj megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.

(4) A csatlakozási díj mértékét jelen rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

IV. fejezet

A szolgáltatás korlátozása és szüneteltetése

21. §

(1)   A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2)   A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.

22. §

A távhőszolgáltató az alábbi esetekben jogosult a szolgáltatást korlátozni:

a)  az országos tüzelőanyag hiány miatt nála vagy a vele szerződéses viszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termelés kiesés esetén, vagy

b) környezetvédelmi érdekből.

23. §

(1)  A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.

(2)  A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul, lehetőleg 24 órán belül meg kell szüntetni.

(3) A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles

(4) Lakossági felhasználó korlátozására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges. A korlátozás sorrendjére és fokozataira vonatkozó szabályokat e rendelet 5 sz. mellékletét képezi.

24. §

(1) A felhasználó kérheti a távhőszolgáltatás szüneteltetését, ha kérelmet nyújt be a szolgáltatóhoz, amelyben adatainak pontos rögzítése mellett feltünteti a szüneteltetés kért időtartamát és vállalja az alábbi feltételek teljesítését:

a) az alapdíjat továbbra is megfizeti,

b) csatolja a kérelemhez a közvetlenül érintett felhasználók és a fűtési rendszer tulajdonosának, vagy meghatalmazottjának (közös képviselő) írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát,

c) vállalja, hogy a szüneteltetéssel járó összes (szerelés, ürítés, töltés, csőszigetelés, stb.) költséget előre megfizeti,

d) írásbeli nyilatkozatban vállalja a szüneteltetésből eredő károk megtérítését.

(2)   A szüneteltetéssel érintett szomszédos tulajdonosoknak nyilatkozniuk kell annak tudomásulvételéről, hogy:

a) a tulajdonukban levő helyiségek belső hőmérséklete bizonytalanná válhat,

b) a szüneteltetéssel összefüggésben jelentkező fűtési panaszok orvoslására és díjmérséklésre a szolgáltató nem kötelezhető, valamint a fűtés szüneteltetéséből adódóan az épületben keletkezett károkért a szolgáltatóval szemben kárigény nem érvényesíthető,

c) a szüneteltetett helyiségekben üzem alatt levő fűtési rendszer elemeinek meghibásodása esetén a tulajdonos a hozzáférhetőségről köteles gondoskodni, ezen esetekben a meghibásodásból eredő károkért a szolgáltatóval szemben kárigény nem érvényesíthető.

25. §

A távhőszolgáltatás szüneteltetése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szüneteltetésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 21. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 22. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

26. §

Hajdúnánás Város Önkormányzata területén a Tszt.-ben foglalt szolgáltatói hőközpontok megszüntetése, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítése a következő feltételekkel történhet:

a.) A szolgáltatói hőközpontok megszüntetését megelőzően legalább egy évvel értesíteni kell az Önkormányzatot, továbbá az engedélyező hatóságtól engedélyt kell kérni;

b.) A távhőszolgáltató az értesítéssel egyidejűleg köteles részletes hatástanulmány keretében beszámolni az Önkormányzat részére a megszüntetéssel kapcsolatos hátrányokról, a megszüntetés egyes lépcsőiről, a lakossági tájékoztatás eszközeiről;

c.) A távhőszolgáltató az értesítéssel egyidejűleg köteles költségbecsléssel alátámasztott alternatív javaslatot tenni a hőszolgáltatással érintett lakossági és közületi fűtési lehetőségekről;

d.) Önkormányzat köteles a távhőszolgáltató által megadott információkat is figyelembe véve biztosítani a lakosság részére az alternatív fűtési lehetőség optimális megoldását javaslattétel révén. Az Önkormányzat köteles az értesítést követő 3 hónapon belül intézkedési tervet készíteni;

e.) Önkormányzat köteles az intézkedési tervben megjelölni különösen a hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, mely lehet pl. lakossági, banki, szakmai befektetői, önkormányzati forrás, illetve ezek bármely formációja. A forrásmegjelölést megelőzően az Önkormányzat köteles a távhőszolgáltatóval együttműködve megfelelő és folyamatos tájékoztatásban részesíteni a lakosságot, illetve köteles a forrás biztosítása érdekében megfelelő módon eljárni.

f.) A szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének határideje a szolgáltatói hőközpont megszűnését megelőző 30. nap. Amennyiben a létesítés a megjelölt határidőig nem biztosítható, úgy Önkormányzat köteles kezdeményezni az engedélyező hatóságnál a megszüntetés megtagadását vagy egyéb feltételhez való kötését.

V. fejezet

Díjkedvezmény, díjvisszafizetés

27. §

(1)   A felhasználói közösség egy összegben történő díjfizetés esetén a távhőszolgáltatóval kötött megállapodás esetén az abban foglaltak szerint díjkedvezményt kaphat.

(2)   Ha a távhőszolgáltató kötelezettségének – a terv szerinti karbantartás időtartamát kivéve – folyamatosan 3 napot meghaladóan felróható okból nem tesz eleget, az (1) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(3)   Díjkedvezményben részesülhet az a díjfizető, aki

a) az együttes éves alapdíjat, szolgáltató számlája alapján, tárgyévet megelőzően egyösszegben befizeti szolgáltató pénztárába vagy átutalja szolgáltató bankszámlájára. A kedvezmény mértéke 5 %.

b) az adott mérő körzetében lévő összes felhasználó, havonként kiszámlázott teljes szolgáltatási díját, egy éven át rendszeresen és határidőben a szolgáltató pénztárába befizeti, vagy a szolgáltató bankszámlájára átutalja. A kedvezmény mértéke 2,5 %.

28. §

Ha a használati melegvíz szolgáltatás egymást követő két vagy több napon át csökkentett mértékű és ebből következően a melegvíz hőmérséklete a kifolyónál mérve kevesebb, mint 35 ⁰C, a felhasználót a csökkent értékű szolgáltatás időtartamára ⁰C fokonként 20% mértékű melegvízdíj-visszatérítés illeti meg, amelyet a következő számlázás alkalmával, beszámítás útján érvényesíteni kell.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

29. §

A Távhőszolgáltató jogosult az e rendelet alapján megállapított legmagasabb hatósági árakat, e rendelet hatályba lépésétől kezdődően, a már megkötött szerződések alapján teljesített szolgáltatásaira is alkalmazni.

30. §

A távhőszolgáltató ügyfélszolgálatot köteles fenntartani, amelynek munkarendjét úgy köteles meghatározni, hogy a felhasználók és díjfizetők részére legalább heti egy alkalommal a szokásos munkaidőn túl is elérhető legyen.

31. §

A Tszt. 7. § c) pontja alapján a távhőszolgáltató e rendelet hatályba lépését követően, 60 napon belül köteles üzletszabályzatát jóváhagyásra 2 példányban a jegyzőnek megküldeni, amelyből 1 példányt a jegyző véleményezésre megküld a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

32. §

Az önkormányzat jegyzője a Tszt. 10. § előírásának megfelelően együttműködik a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználói érdekképviseletekkel. Ennek érdekében a távhőszolgáltatást érintő Önkormányzati előterjesztéseket előzetesen véleményezteti. Az előterjesztés anyagának véleményezésére 20 nap áll rendelkezésre az érdekképviseleteknek.

33. §

A szolgáltató köteles a jelen rendelet szerinti előírások alapján a hatályos közüzemi szerződések felülvizsgálatára, és azok szükség szerinti megfelelő módosítására. A felülvizsgálat határideje 2009. november 01. Az új közüzemi szerződéseket a szolgáltató köteles 2010. január 01. napjáig a díjfizetők és felhasználók részére megküldeni.

34. §

(1)   E rendelet 2009. július 1-jén lép hatályba.

(2)   A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatásról szóló 3/2000 (I. 31.) Önkormányzati Rendelet és az azt módosító 10/2003. (IV. 15.) és a 22/2003. (XII. 01.) Önkormányzati Rendelet, valamint a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 17/2004. (V. 03) számú Önkormányzati Rendelet és az azt módosító a 45/2004. (X. 15.), a 8/2005. (II. 20.), a 11/2006. (III. 20.), a 29/2006. (XI. 15.), a 36/2006.   (XII. 22.), a 7/2007.
(II. 16.), a 16/2008. (VII. 07.), a 26/2008. (XII. 22.), és a 4/2009. (II. 13.) Önkormányzati Rendelet hatályát veszti.

Hajdúnánás, 2009. június 25.

                                   Dr. Éles András                                    Szűcsné dr. Sebestyén Irén

                                     polgármester                                                        jegyző