Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2017(XII.21.) önkormányzati rendelete
Veresegyház településképének védelméről
Hatályos: 2021. 10. 28Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2017(XII.21.) önkormányzati rendelete
Veresegyház településképének védelméről
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 59/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek Veresegyház város építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek figyelembe vételével, a településkép megőrzésének és formálásának igényes alakítása, valamint védelme érdekében, a településépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése érdekében meghatározzák – a helyi adottságok figyelembe vételével – a településkép védelmének elemeit és szabályait.
2. A rendelet alkalmazása és hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya Veresegyház Város közigazgatási területére terjed ki, minden természetes és jogi személyre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz.
(2) A rendelet alkalmazása során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Tkr. rendelet) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) A rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
(4) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
b) 2. melléklet: Helyi védelem alatt álló építészeti értékek listája
c) 3. melléklet: Helyi védelem alatt álló természeti értékek listája
d) 4. melléklet: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke.
(5)1 Veresegyház Város Önkormányzat képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át az e rendeletben szabályozott településképi eljárásokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági hatásköreit.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Helyi védett érték: helyi területi vagy helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem, műtárgy, utcasor.
2. Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, mely a homlokzati falsíkra merőlegesen helyezkedik el.
3. Cégtábla: a telken, vagy az épületben székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező cég nevét és címét vagy logóját, az épületen belüli elhelyezkedését tartalmazó tábla.
4. Hirdető berendezés: minden üzleti, gazdasági vagy szolgáltató tevékenység reklámozására szolgáló figyelemfelhívó eszköz (épület falára, homlokzatára rögzített fényreklám, hangreklám, zászló, kifeszített drapéria, mozgó reklámeszköz, hirdetés céljára szolgáló ábrázolás, stb.).
5. Közterületi berendezési tárgy: mindazon tárgyak, melyek a közterületen a közszolgáltatás, közérdek (pl. világítás, távközlés) kiszolgálásra, illetve a közterület rendeltetésszerű használatára szolgálnak. Ezek különösen: utcabútorok (padok, szeméttartók), közvilágítási kandeláberek, telefonfülkék, elektromos kapcsolószekrények, közlekedési jelzőtáblák, korlátok, játszótéri felszerelések és berendezések.
A helyi védelem
4. A helyi védelem célja, hatálya és fajtái
4. § (1) A helyi védelem célja, hogy:
a) a kiemelt oltalmat igénylő, közérdekből védelemre érdemes helyi természeti, természet közeli területek, valamint az épített környezetben található építészeti értékek körét megállapítsa és azokat védetté nyilvánítsa,
b) jogi eszközöket biztosítson a természetvédelem és művi értékvédelem helyi szintű szabályainak megállapításával a város területén található természetvédelmi területek és művi értékek megőrzéséhez és fenntartható fejlesztéséhez,
c) elősegítse a város természeti, természet közeli területek és helyi értékek jellegzetességeinek, növény- és állatvilágának, földtani, víztani, valamint tájképi értékeinek megőrzését, illetve kutatását, oktatási és ismeretterjesztési célú hasznosítását,
d) előmozdítsa a társadalom széleskörű szemléletformálását, illetve annak bevonását a természeti területek és helyi értékek hatékony megőrzésébe,
e) a helyi természetvédelmi szabályozás eszközeit és gyakorlatát a nagyobb léptékű – a Veresegyház és térségre, illetve tágabb környezetére is kiterjedő – ökológiai folyamatok és természetvédelmi törekvések, térségi együttműködések szolgálatába állítsa,
f) elősegítse a természeti és építészeti értékek tudat- és szemléletformáló erejének hasznosulását, illetve a helyi közművelődésben és oktatásban a helyi értékek és ezekkel kapcsolatos ismeretek átadását.
5. § (1) Veresegyház város közigazgatási területén levő összes – értéke miatt védendőnek, védelem alatt állónak minősített – természeti, természet közeli területre, valamint az épített környezetben található építészeti értékre kiterjed, ezért védelmük a városban működő minden szervezet és a város minden polgárának kötelessége. Kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
6. § (1) A természeti és természet közeli, valamint településképi és építészeti értékek helyi védelme lehet egyedi és területi.
(2) Egyedi védelem alá tartozik:
a) természeti, természet közeli környezetben található minden védendő növény, állat, földtani, vagy víztani képződmény,
b) az épített környezetben található építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti érték, épület, épületrész, építmény építményrész, közterületen álló szobor, emlékmű, műtárgy.
(3) Területi védelem alá tartozik:
c) helyi természeti, természet közeli védelmi területnek minősülő minden olyan természetesen, vagy emberi tevékenység által létrejött környezet, melyben védett növény, gomba vagy állat él, valamint térség, amely szárazföldi, vízi élővilág fennmaradásához szükséges,
d) építészeti környezet olyan összefüggő része (településrész, utcakép, utcarész) amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, vagy ahol a település és környék arculatát meghatározó építmények, növények együttest alkotnak, illetve, ahol - ugyancsak védettnek minősíthető, vagy minősített - épület, épületrész, építmény található.
(4) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 2. mellékletben meghatározott területeket és utcasorokat. valamint egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.
5. A helyi védelem irányítása
7. § (1) A helyi védelem irányítása (egyedi vagy területi védettséget élvező – értékek megóvásának érdekében történő döntések meghozatala) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A helyi természeti értékek védelemmel összefüggő feladatait a jegyző látja el.
(3) A helyi építészeti értékek védelemével összefüggő feladatait a főépítész látja el.
6. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai, védett érték megjelölése, nyilvántartása
8. § (1) A védetté nyilvánítására, illetve annak megszüntetésére magánszemély, civil szervezet vagy a Képviselő-testület tesz javaslatot.
(2) A védetté nyilvánítási eljárás megindításáról a Képviselő-testület a javaslat megtételétől számított 30 napon belül dönt.
(3) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő testület rendelettel dönt.
(4) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni.
(5) Az értékvizsgálat alapja – az Tkr. rendelet előírásain túl – az értékvizsgálati tanulmány, amely
a) történeti, esztétikai és szerkezeti értékvizsgálati fejezetből áll,
b) a védett területen álló, de egyedileg nem védett épület esetén az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl a tanulmány része a terület további felhasználását, a leendő beépítés jellemző paramétereit, a gépjárművek elhelyezését és a zöldfelület kialakítását tartalmazza.
(6) A védetté nyilvánítást nem befolyásolja, hogy a védetté nyilvánítandó érték kinek a tulajdonát képezi, de a döntést megelőzően a tulajdonost tájékoztatni kell a szándékról és annak hatásáról a területre vagy ingatlanra vonatkozóan és véleményét ki kell kérni.
(7) A védelemben részesítést vagy a védelem megszüntetésének tényét a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről külön írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan, vagy a terület tulajdonosát,
b) az illetékes építésügyi hatóságot,
c) természeti érték esetén az Országos Természetvédelmi Hatóságot.
(8) Az épített környezet vonatkozásában a helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesített építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével, illetve ha a helyi védelem okafogyottá vált.
9. § (1) A védelem alatt álló területet, építményt, vagy természeti értéket a – Szabályozási tervlapokon, és a nyilvántartási térképeken meg kell jelölni.
(2) A védett természeti területet és a védett építészeti értéket táblával is meg kell jelölni.
(3) A jelzés elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.
10. § (1) A védett természeti terület és az abban található értékekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) a védelem szakszerű, rövid indokolását, fotódokumentációt, a helyi védelem védettségi kategóriáját, a terület helyrajzi számát, a védelemre javaslatot tevő nevét, a védelmet megállapító önkormányzati rendelet számát,
b) egyedi védettség esetén: a védett érték pontos helyét (életterének helyrajzi számát), helyszínrajzot, életformáját,
c) területi védelem esetén: a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
(3) Az épített környezet védett értékeiről a főépítész törzskönyvet vezet. A törzskönyvnek tartalmaznia kell:
a) a védelem szakszerű, rövid indokolását, fotódokumentációt, a helyi védelem védettségi kategóriáját, a terület helyrajzi számát, a védelemre javaslatot tevő nevét, a védelmet megállapító önkormányzati rendelet számát,
b) egyedi védettség esetén: a védett érték pontos helyét (helyrajzi számát, utca, vagy házszám), helyszínrajzot, a védett érték rendeltetését és használatának módját,
c) területi védelem esetén: a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
7. A védettség alatt álló természeti és építészeti értékek hasznosítása, fenntartása
11. § (1) A helyileg védett értékek fennmaradásának és megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat.
(2) Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell közcélú felhasználásra.
(3) A védett természeti területek és értékek megóvását, őrzését, fenntartását, kezelését, bemutatását, valamint helyreállítását – a természetvédelmi hatósági jogkör gyakorlójának irányításával – a természetvédelmi terület vagy érték tulajdonosa, kezelője látja el.
(4) Természetvédelmi terület kezelésével, természetvédelmi kezelői feladatokkal más - arra alkalmas - szervezet is megbízható.
(5) Épületek esetén az épület állapotának megóvása a tulajdonos feladata.
(6) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához, vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az elsőfokú természetvédelmi és építésügyi hatóság korlátozhatja.
(7) A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz, jellegükhöz méltóan, a védett érték veszélyeztetését kizáró módon kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost – a hatályos jogszabályok keretei között – az elsőfokú természetvédelmi és építésügyi hatóság kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére.
8. A helyi védett értékek monitorozása, állapotának felülvizsgálata
12. § (1) Az önkormányzat jogosult a védett érték állapotára vonatkozóan tájékozódni és ellenőrizni, hogy az ingatlan vagy terület tulajdonosa és kezelője jelen rendelet és a kezelési tervben meghatározottak alapján megfelelően kezeli a természetvédelmi területet és értéket.
(2) A helyi védettség alatt álló értékek állapotát és annak változásait folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A folyamatosan végzett vizsgálat célja, hogy a város értékeinek állapotáról és a védelem érdekében szükséges teendőkről a Képviselő-testület tagjai, továbbá a lakosság tájékozódhasson.
(3) A védettség alatt álló ingatlan vagy terület tulajdonosának, kezelőjének felkérésére — az arra szakértelemmel rendelkező szakember vagy szervezet bevonásával a védett érték állapotát a döntéshozó ötévente felülvizsgálja.
(4) A vizsgálat eredményeit és következtetéseit tartalmazó tájékoztatót a Jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
9. A védett természeti területekre vonatkozó előírások
13. § (1) A helyi védettség alá helyezett természeti területeken tilos:
a) természeti értékek jelentős zavarásával, károsodásával járó munkálatok végzése (kivéve, ha azok a kárelhárítási, vagy természetvédelmi céllal történnek),
b) építési tevékenység és telekalakítás, kivéve azon eseteket, amennyiben az kifejezetten természetvédelmi célokat szolgál,
c) gépjárművel történő behajtás (kivételt képez a természetvédelmi érdekből a természetvédelmi kezelő, illetve hatóság részéről történő behajtás),
d) tűzgyújtás (kivéve, ha azt a természetvédelmi hatóság rendeli el),
e) a terület - természeti értékek károsodásával járó - rendezvény és sportolás céljára történő igénybevétele,
f) egyéb, a terület természeti jellegét veszélyeztető tevékenység.
(2) A védett természeti területen végzett munka az értékeket nem veszélyeztetheti, a terület jellegét nem változtathatja meg.
Településképi követelmények
10. A helyi védett építészeti értékekre vonatkozó követelmények
14. § (1) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat.
(2) Védett területeken (utcák, utcarészek, településrészek) lévő ingatlanokon az építési munkák az eredeti jelleget alapvetően nem változtathatják meg. Ez mindenekelőtt az eredeti beépítési jelleg, az eredeti épületarányok, és az anyaghasználat figyelembevételét jelenti. Indokolt esetben, illetve ha a Helyi Építési Szabályzat másként rendelkezik, ettől el lehet térni.
(3) Egyedileg védett építmény bontása nem megengedett, arra csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor.
(4) Egyedileg nem védett, de helyi védett területen álló építmény bontása csak a főépítész jóváhagyásával lehetséges.
(5) A védelem megszüntetésének, vagy a részleges, illetve teljes bontás engedélyezésének feltételeként az elsőfokú építéshatóság az önkormányzati főépítész szakmai véleménye alapján az egyes épületrészeknek, homlokzati elemeknek, illetve tartozékoknak az új épületbe (épületeibe) történő beépítését, vagy azok megőrzését előírhatja. A megőrzésre előírt épülettartozékok átadhatók Veresegyház Város Önkormányzat részére.
11. A város egész területére vonatkozó követelmények
15. § (1) A meglévő épületek átalakítása és új épületek létesítése során a szomszédos épületekhez illeszkedő tömegtől, tetőformától, anyaghasználattól és színezettől, ahhoz hasonló nyílásrendtől és nyílásosztástól való eltérés nem megengedett.
(2) A hagyományos homlokzatszínezés és tetőfedési anyagok, színek alkalmazásától való eltérés nem megengedett. A lakóterületeken, településközponti, valamint intézményi és vegyes területeken új kialakítású magastetőkön és tetőfelújítás, tetőfedés cseréje során szürke betoncserép, szürke pala, hullámpala, cserepes lemez és trapézlemez alkalmazása nem megengedett.
(3) Homlokzatfelületek színezése során rikító színek nem alkalmazhatók. A fehér és tört-fehér, föld- és pasztellszínek (pl.: sárga, okker, barna, zöld) alkalmazása megengedett.
16. § (1) A közterületi felőli kerítések legalább 10% áttörtségétől való eltérés nem megengedett. Anyaghasználatában tömör fal, lemez, hullámlemez, burkolatlan zsalukő és előre gyártott betonelemek nem alkalmazhatók.
(2) A telek oldalsó- és hátsó telekhatára mentén álló kerítés anyaghasználatában lemez és hullámlemez nem alkalmazható.
17. § (1) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közmű övezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használata megengedett.
18. § (1) Zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítés alkalmazása esetén az épülethézagra néző oldalhomlokzaton nyílászáró nem létesíthető, vagy azt tűzfalasan kell kialakítani. Amennyiben az épülethézag szélességi mérete nagyobb, mint az övezetben meghatározott építménymagasság legnagyobb érteke, az oldalhomlokzaton nyílászárok elhelyezése nem korlátozott. Az épülethézagra néző homlokzat hossza nem lehet nagyobb 12 m-nél.
(2) Zártsorúan, vagy épülethézagosan beépített épülethez az oldalhatáron vagy attól 1,0 m-es távolságban az oldalsó telekhatárral párhuzamosan oldalszárny csatlakozhat, ha az épületszárny oldalsó-távolsága nem kisebb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke az utcafronti épület telekbelső felé eső homlokzati vonalától számítva.
19. § (1) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat, hirdető berendezést úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglevő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Üzletenként legfeljebb 1 darab cégér és 1 db cégtábla vagy cégfelirat helyezhető el az épület homlokzatán.
(3) Cégér
a) falsíkra merőleges felületének befoglaló mérete 0,5m2-nél,
b) homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél,
c) szerkezeti vastagsága 0,3m-nél
nem lehet nagyobb.
(4) Cégtábla, hirdető berendezés felülete, cégfelirat befoglaló mérete, nem haladhatja meg a 2,50m2-t.
12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó követelmények
20. § (1) Lakóterületeken lakóépület esetén az épület tömegének meghatározó része magastetős fedéssel alakítható ki. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, eltérő követelmények hiányában a tető hajlásszöge 35-50 fok között választható meg.
(2) A legfeljebb 6,00m-es megengedett legnagyobb építménymagasság esetén földszint és tetőtéri szintekből álló épület létesíthető.
(3) A Hegyek, Harmatok új kertvárosias lakóterületeken csak az utcára merőleges tetőformájú, oromzatos, magastetős épület létesíthető. A tetőhajlásszög 35-45 fok között választható meg.
(4) Csonkás új kertvárosias lakóterületeinek zártsorú beépítési módú telkein az épületeken csak magastetős tetőkialakítás alkalmazható, amelynek tetőhajlásszöge egységesen 45 fok.
(5) Ligetek új kertvárosias lakóterületein csak magastetős tetőkialakítás alkalmazható, amelynek tetőhajlásszöge zársorú beépítési mód esetén 45 fok, egyéb esetben 35-45 fok között választható meg.
21. § (1) A vegyes területeken található épületeken általában magastetőt kell alkalmazni. A magastető alkalmazásától csak akkor lehet eltekinteni, ha az adott épület egyedi funkciója ettől eltérő megoldást tesz szükségessé. A tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, valamint az övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge általában 30-45 fok között választható meg.
(2) Különleges funkcionális, vagy esztétikai esetben a tető egyes részei 45 foknál nagyobb hajlásszöggel is rendelkezhetnek.
22. § (1) Közparkok területén létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása megengedett. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg.
13. Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) A város közigazgatási területén reklámozás céljából közterületen csak közterületi információs berendezés alkalmazható.
(2) Reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el:
a) utasváró felületén és tetején,
b) közterületi berendezési tárgyon,
c) az épületek közterületről látható homlokzatain vagy kerítésein,
d) az előkertben.
(3) A közterületi információs berendezés:
a) információhordozó berendezés reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb 2/3-án tehető közzé reklám,
b) a reklámfelülete legfeljebb 2,0 m2 nagyságú lehet, 1:2-es vagy 1:1,8-as oldalaránnyal, fekvő vagy álló kivitelben,
c) barnára vagy zöldre mázolt fa szerkezetből készülhet, két fa oszlop között fa keret kialakításával,
d) a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja.
(4) Mozgatható (talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdető berendezés közterületen csak:
a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt és az adott tevékenység hirdetésére,
b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, valamint a közterület tisztaságát és rendjét.
(5) A közterületi információs berendezés nem helyezhető el útkereszteződésben, vasúti átjárókban.
(6) A közterületi információs berendezés közterületen történő elhelyezése esetén a Veresegyház Város közterület-használatára vonatkozó rendeletében foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.
(7) A kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok mérete szabadon megválasztható.
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
14. A kötelező szakmai konzultáció eseti
24. § (1) Az építtető köteles legalább egy alkalommal kötelező szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett építési tevékenység:
a) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,
b) helyi védett építményt érint, vagy
c) helyi védett területen található.
15. A kötelező szakmai konzultáció részletes szabályai
25. § (1) A kötelező szakmai konzultáció az ügyfél által a főépítészhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul.
(2) A kötelező szakmai konzultáció iránti kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
(3) A kötelező szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a kérelmező papír alapon kap meg, és tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a kérelem beérkezésének időpontját,
c) a tervezett építési tevékenység rövid leírását,
d) az érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, építési övezeti besorolását,
e) az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb lényeges információt,
f) a főépítész lényeges nyilatkozatait és szakmai javaslatát.
Településképi véleményezési eljárás
16. A településképi véleményhez kötött engedélyezési eljárások
26. § (1) E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az összes beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen:
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény szintterület növekedését eredményező bővítésére – (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve),
c) meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítására,
d) helyi védett értéket érintő építési tevékenységre
irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
17. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
27. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesteri hivatalhoz benyújtott, de a polgármesterhez címzett, papíralapú kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapozza meg.
(3) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(4) A településképi vélemény kiadására vonatkozó határidőt a papír alapú dokumentáció beérkezését követő első naptól kell számítani.
(5) Amennyiben a településképi véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma, megoldása a véleményezési eljárás után módosításra kerül, az építési engedélyezésre való benyújtása előtt a településképi véleményezési eljárást meg kell ismételni.
(6) A vélemény hatályát veszti, ha annak kiadásától számított 6 hónapon belül a településképi véleménnyel érintett ingatlanra vonatkozó, a vélemény tárgyát képező építési tevékenységre I. fokú építéshatósági engedély nem kerül kiadásra.
28. § (1) Az 27. § (1) bekezdése szerinti a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról, az építmény rendeltetési adataival, létszám és forgalmi viszonyainak ismertetésével (járművekkel való megközelítés, intenzitás, jogszabálynak megfelelő gépkocsik és kerékpárok elhelyezése),
b) helyszínrajz a felszíni vízelvezetés biztosításának és telken belül tartásának ábrázolásával, a tereprendezést – lejtős terep esetében az eredeti és a tervezett szintvonalak megkülönböztethető ábrázolásával, a növénytelepítést, a burkolt- és zöldfelületeket, lejtős terep esetében terepmetszettel is be kell bemutatni,
c) eltérő szintek alaprajzai,
d) legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet,
e) az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv, az elhelyezni tervezett épületgépészeti, elektronikai, távközlési berendezésekkel, azok takarását, beillesztését az épületszerkezeti rendszerbe ábrázolni kell az azokra való rálátási körülményekkel, lehetőségekkel együtt,
f) utcakép a két-két szomszédos ingatlan ábrázolásával,
g) látványterv,
h) a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak való megfelelést részekre bontott, követhető idomtervekkel, összehasonlító táblázattal kell bemutatni.
18. A településképi véleményezés szempontjai
29. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
c) figyelembe veszi-e a beépítési előírásokon szereplő, továbbá a városkép építészeti illeszkedésre vonatkozó-javaslatokat.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) az építmény szintjeivel, szinteltolásaival illeszkedik-e az esetlegesen lejtős terephez, telepítésével a kiemelés nem haladja-e meg a bevágás mértékét,
d) a terep megváltoztatása az épület megközelítéséhez és a telek használatához minimálisan szükséges mértékű-e,
e) a terep rendezett állapota és a kertépítészeti kialakítás összhangban van-e, épített támfalak csak a legszükségesebb mennyiségben és zöldfelületi megoldásokkal kombinálva vannak-e tervezve,
f) nem korlátozza-e, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, beépíthetőségét, benapozását, a szomszédos építmények kilátását és átalakítását,
g) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmények bővítése esetén
ga) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
gb) a beépítés javasolt sorrendje (ütemezése) megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz — a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően — nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a közterület, illetve a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz és településképi követelmények szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, a homlokzati színhasználat és anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével, használatának sajátosságaival, a településrész vagy a közvetlen környezet építészeti karakterével,
c) külterületi építkezés esetén illeszkedik-e a táji, természeti, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási környezetbe,
d) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési tartozékai elhelyezésére,
f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns épített környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) az építmény rendeltetése, a közterülethez közvetlenül kapcsolódó építményrészek, azok használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-e, zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, növényzetét,
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény- részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve e telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi szakvélemény-előkészítés során egyaránt figyelembe kell venni.
Településképi bejelentési eljárás
19. Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységek
30. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az összes beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen:
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje (akkor is, ha osztását vagy színét érinti), a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
d) cégérek, cégtáblák, hirdetőtáblák épületek homlokzatán, ingatlanok kerítésen történő elhelyezése esetén, kivéve akkor, ha fennállása 30 napot meg nem haladó, ideiglenes jellegű,
e) jelzőtábla (a szabványos közlekedési jelzőtábla kivételével), szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése közterületen, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
f) a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatár mentén 3,0 méteres sávban,
g) a telek közterület felőli határán kerítés építése, szerkezeti változást eredményező felújítása, kerítéskapuk áthelyezése és létesítése,
h) a helyi védett építményen külső, vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, korszerűsítési, bontási, víz- és kertépítési, tájrendezési, vagy képző- és iparművészeti, restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, illetve épületkutatás (falkutatás) végzéséhez.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – meglévő épületek, építmények önálló rendeltetési egységei számának, vagy az építmény rendeltetésének – épület egy részére vagy az épület egészre vonatkozóan – megváltoztatása esetén különösen, ha:
a) telephely engedélyezési eljárás is szükséges,
b) a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi (zaj- és légszennyezés) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
c) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépjármű forgalmat,
d) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhelyek kialakítása szükséges,
e) a közterületi csatlakozás megváltoztatását (ha a közúti, gyalogos vagy kerékpáros forgalmat veszélyeztetheti) teszi szükségessé,
f) helyi védett építmény használati módjának megállapítását, vagy megváltoztatását érinti.
(3) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – reklám, reklámhordozó, valamint reklámhordozót tartó berendezés, valamint reklámos utcabútor elhelyezése tekintetében.
20. Településképi bejelentési eljárás lefolytatása
31. § (1) A településképi bejelentési eljárás a bejelentő vagy meghatalmazottja által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – bejelentésre indul. A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét (szervezet esetén székhelyét),
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám elhelyezés vagy rendeltetés változás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenységgel, reklámelhelyezéssel vagy rendeltetésváltoztatással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy reklámozás tervezett időtartamát.
(2) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, a tervezett tevékenység értelmezéséhez szükséges építészeti-műszaki tervet kell mellékelni, melynek – a kérelem tárgyának megfelelően, – a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírást, a telepítésről és az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) alaprajzot,
d) homlokzatot,
e) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.
(3) Helyi védett építészeti értéket érintő építési tevékenységhez kapcsolódó építészeti-műszaki tervdokumentációnak a további munkarészeket kell tartalmaznia:
a) átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait két példányban,
b) homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) egy példányban,
c) belső dekoratív (ornamentális és figurális) falfestések esetén ezek színhelyes vázlatait egy példányban,
d) a munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját egy példányban.
(4) A tudomásul vételről kiadott hatósági határozat tartalmazza:
a) a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,
b) a bejelentő nevét, lakcímét (szervezet esetén székhelyét),
c) a bejelentett építési tevékenység, reklám elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a bejelentés előterjesztésének napját, valamint
e) azt az időtartamot, amelyre a bejelentés szól.
32. § (1) A polgármester a bejelentés elbírálásához az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját kikéri. A polgármester tudomásul vételről kiadott hatósági határozatát a főépítész készíti elő.
(2) A polgármester a településképi bejelentés tudomásul vételét, vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó hatósági határozatot a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(3) A polgármester a megtiltás esetében indokait ismerteti és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(4) A tudomásul vételről kiadott hatósági határozat annak keltétől számított 6 hónapig érvényes.
(5) A 30. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – a tudomásul vételről kiadott hatósági határozat birtokában megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A bejelentés tárgyát képező építési tevékenység befejezését, az építmény elkészültét – a biztonságos és rendeltetésszerű használhatóvá válástól számított – 15 napon belül be kell jelenteni Veresegyház Város Polgármesteri Hivatalához.
21. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai, a településképi illeszkedési követelmények
33. § (1) A településképi bejelentés elbírálása során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, illetve reklám
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
c) illeszkedik-e a településképbe.
(2) A településképi bejelentés elbírálása során vizsgálni kell, hogy a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően a tervezett építési tevékenység, illetve reklám
a) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
b) korlátozza-e, zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület jelenlegi és távlatban kialakuló adottságait, esetleges berendezéseit, műtárgyait, növényzetét,
d) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra.
(3) A településképi bejelentés elbírálása során vizsgálni kell, hogy a tervezett rendeltetés-változás
a) illeszkedik-e a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz,
b) azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, vagy nem korlátozza-e.
Településképi kötelezés
22. A településképi kötelezés esetei
34. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében az építési tevékenységet folytatóval szemben a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a településképi bejelentéstől eltérően megvalósított építési tevékenység,
c) a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése, felszólítása ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység
esetén.
23. A településképi kötelezési eljárás lefolytatása
35. § (1) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági határozatban rendelkezik.
(2) A településképi kötelezési eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre, melynek menete:
a) helyszíni szemle,
b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása,
c) településképi kötelezés,
d) településképi bírság.
(3) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településképi bírsággal sújthatja, melynek kiszabása ismételhető.
(4) A településképi bírság mértéke:
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása 100.000 forint,
b) a polgármester elutasító döntése ellenére végzett építési tevékenység esetén legalább 200.000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 200.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
d) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 500.000 forint.
(5) A polgármester döntését a Műszaki Osztály – Építésügyi Csoport készíti elő és gondoskodik annak végrehajtásáról.
Az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
24. A védett értékek utáni adózás
36. § (1) A helyi védelemben részesített építmények – magánszemély esetében – tulajdonosai és kezelői a helyi adók kivetésekor kedvezményekben vagy adómentességben részesülhetnek. A kedvezmény mértékét, az adómentességet a helyi adókról alkotott önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A védett értékek tulajdonosa kérheti az értékek megóvása érdekében az önkormányzat támogatását.
37. § (1) Az Önkormányzat jelen rendeletben meghatározott, a rendes gazdálkodás körébe tartozó tevékenység anyagi fedezetét a helyi környezetvédelmi alapon keresztül biztosítja. A rendes gazdálkodás körét meghaladó, a természet értékeinek megóvását szolgáló feladatok ellátásának anyagi fedezetét az Önkormányzat éves költségvetésében kell előirányozni.
Záró rendelkezések
25. Hatálybalépés
38. § (1) Ez az önkormányzati rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
26. Módosuló és hatályon kívül helyező rendelkezések
39. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a településképi véleményezési eljárásról szóló 4/2013. (II. 20.) önkormányzati rendelet,
b) a településképi bejelentési eljárásról szóló 5/2013. (II. 20.) önkormányzati rendelet,
c) a természeti és építészeti értékek helyi védelméről szóló 12/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet,
d) a reklámhordozók elhelyezéséről szóló 10/2008. (IV. 30.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
Rajzszám |
Rajz megnevezése |
Szerkesztési méretarány |
Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása |
m=1:10.000 |
|
2. melléklet
Épület, épületrész megnevezése |
Cím |
Hrsz. |
|
|---|---|---|---|
1. |
Lakóépület |
Szentlélek tér 5. |
29/2 |
2. |
Egykori Anna-gőzmalom és környezete |
Csokonai utca 5/c. |
613 |
3. |
Református templom és környezete |
Kálvin tér 2. |
1572 |
4. |
Fővég területe |
Fő út 129-147. és 126-138/b. |
|
5. |
Alvég területe |
Fő út 52-82. |
|
6. |
Pázmány utcai lakóépületek utcaképi védelme |
Pázmány utca 38. |
723/4 |
7. |
Kinizsi utcai utcakép |
Kinizsi utca 7. |
1713 |
8. |
Kálvin utcai utcakép |
Kálvin utca 25. |
1542 |
9. |
Újiskola utcai utcakép |
Újiskola utca 10. |
6 |
10. |
Veresegyház állomás felvételi épület homlokzatai |
Állomás utca 2. |
1416/9 |
11 |
Luther utcai tájház |
Luther utca 2. |
205 |
3. melléklet
1. Orchideás-rét Természetvédelmi Terület (08/2 hrsz.)
Az Orchideás-rét HTT (08/2 hrsz, területe kb. 0,2 ha) a Pamut-tó keleti partja és a Fenyves között található, kb. 50 x 40 m-es földterület. A sík részen homoki láprét található, főként fűzbokrokkal, fehér nyárral és erdei fenyővel benépesítve, a meredek homokoldalt pedig nyílt, mészkedvelő homokpusztai vegetáció borítja.
Védett talajlakó orchideák (pl. mocsári nőszőfű) tömegesen fordulnak elő az Orchideás-réten.
A gombafajok közül a nyílt homokpusztán a mérgező tengerparti susulyka (Inocybe heimii) és a homoki papsapkagomba (Helvella leucopus) fordul elő, a homoki lápréten pedig egy pirosas színű nedűgomba faj, feltehetően a feketedő nedűgomba (Hygrocybe nigrescens) és egy ritka pöfeteg-féle, a vörösbarna kocsonyáspöfeteg (Mycenastrum corium) él.
1. Az Orchideás-rét HTT elhelyezkedése
4. melléklet
Az Orchideás-rét védett természeti értékei |
Virágzási |
Természetvédelmi érték |
Állomány |
Természetvédelmi érték x |
|---|---|---|---|---|
Hússzínű ujjaskosbor |
máj-jún. |
10 000.- Ft |
8 tő |
80 000.- Ft |
Vitézkosbor |
máj-jún. |
10 000.- Ft |
4 tő |
40 000.- Ft |
Mocsári kosbor |
jún-júl. |
10 000.- Ft |
1 tő* |
10 000.- Ft |
Mocsári nőszőfű |
jún-aug. |
5 000.- Ft |
~ 1500 tő** |
7 500 000.- Ft |
Kisvirágú pacsirtafű |
ápr-jún. |
5 000.- Ft |
~ 30 tő |
150 000.- Ft |
Mocsári kígyófű |
jún-szept. |
2 000.- Ft |
~ 30 tő |
60 000.- Ft |
Homoki imola |
jún-szept. |
10 000.- Ft |
2 tő |
20 000.- Ft |
Fényes poloskamag |
júl-szept. |
2 000.- Ft |
3 tő |
6 000.- Ft |
Fürgegyík |
------- |
10 000.- Ft |
nincs adat |
nincs adat |
5. melléklet
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
lombos fák |
|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa |
enyves éger, mézgás éger |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Carpinus orientalis |
keleti gyertyán |
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sajmeggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba |
fehér nyár |
Populus canescens |
szürke nyár |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) |
magyar tölgy |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus dégenii |
- |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus pseudolatifolia |
- |
Sorbus rédliana |
- |
Sorbus semiincisa |
budai berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Tilia tomentosa (T. argentea) |
ezüst hárs |
Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil |
tűlevelű fajok (fenyők) |
|
Abies alba |
jegenyefenyő |
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
Larix decidua |
vörösfenyő |
Picea abies (Picea excelsa) |
lucfenyő |
Pinus sylvestris |
erdei fenyő |
Taxus baccata |
közönséges tiszafa |
lombos cserjék |
|
Alnus viridis |
havasi éger, zöld éger |
Amelanchier ovalis |
közönséges fanyarka |
Amygdalus nana (Prunus tenella) |
törpe mandula |
Artemisia alba |
sziklai üröm |
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya, sóskafa |
Calluna vulgaris (Erica vulgaris) |
csarab |
Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) |
csepleszmeggy |
Clematis vitalba |
erdei iszalag |
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coronilla emerus |
- |
Corylus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) |
szirti madárbirs |
Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) |
fekete madárbirs |
Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) |
nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Crataegus nigra |
fekete galagonya |
Crataegus pentagyna |
ötbibés galagonya |
Cytisus ausrtiacus |
buglyos zanót |
Cytisus hirsutus |
borzas zanót |
Cytisus nigricans |
fürtös zanót |
Cytisus decumbens (C. procumbens) |
- |
Cytisus supinus (C. capitalus) |
gombos zanót |
Daphne cneorum |
henyeboroszlán |
Daphne laureola |
babérboroszlán |
Daphne mezereum |
farkasboroszlán |
Erica carnea |
alpesi erika |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Genista tinctoria |
festő rekettye |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Helianthemum numullarium |
napvirág |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Laburnum anagyroides |
közönséges sárgaakác, aranyeső |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera caprifolium |
jerikói lonc |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes alpinum |
havasi ribiszke |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix eleagnos |
ciglefűz, parti fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz csőrege fűz |
Salix pentandra |
babérfűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix rosmarinifolia |
serevényfűz |
Salix triandra |
mandulalevelű fűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa |
fürtös bodza |
Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) |
seprőzanót |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Spiraea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vitis sylvestris |
ligeti szőlő |
A 2. § (5) bekezdését a Veresegyház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította a 17/2019.(IX.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2019. IX. 25-től.
A 2. mellékletben foglalt táblázat 11. sorát a Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.