Arnót Község Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2017(XII.20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2017. 12. 21Arnót Község Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2017(XII.20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2017. 12. 21
Arnót Község Önkormányzat Képviselő-testületének
16/2017.( XII.20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Arnót Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 9/2017 (VIII. 16.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja:
1. §
A település sajátos településképének védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (telepü-lésrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmé-nyek: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
g) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
A helyi védelem célja:
2. §
- A helyi védelem célja a település kialakult képe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
- a védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása,
- a védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.
A településképi szempontból meghatározó területek kijelölésének célja:
3. §
- A település és a környék arculatát meghatározó építmények együttesének kijelölése, az épített környezet összefüggő, azonos karakterű részeinek kijelölése
- A terület szerkezetének, telekstruktúrájának, utcavonal vezetésének, beépítésének védelme, a hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságának dokumentálása
- A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett
A rendelet hatálya
4. §
- A rendelet területi hatálya Arnót község teljes közigazgatási területére terjed ki.
- A rendelet tárgyi hatályaArnót településkép védelmére terjed ki.
- A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre kiterjed.
Értelmező rendelkezések
5. §
(1) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
- Eredeti állapot: Az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendezésekor védendő értékként határozott meg.
- Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemzőkarakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.
- Helyi értékvédelmi területek:
A helyi értékvédelmi terület olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak, és melyeket a Rendelet védetté nyilvánított. A helyi értékvédelmi területi védelem magába foglalja a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a városképi jelentőségű közterületek felületeire is. Magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is.
- Védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.
- Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, települési hagyományt őrző, településkaraktert meghatározó, lehatárolható településrész
- : az épített és természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet.
- : a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.
- Illeszkedés elve:környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
- környezetre jellemző kialakítás: a telektömb területén jellemző, meghatározó előfordulástól kismértékben legfeljebb attól 20 %-ban eltérő kialakítás
- Olyan tájékoztató jellegű, információt nyújtó, kommunikációs tevékenység, amely a célközönség befolyásolásával hívja fel a figyelmet termékekre, gazdasági, szolgáltatási és egyéb tevékenyégekre, azok igénybevételére, valamint a társadalmi célok és a politikai nézetek megismerésére. Ide nem értve:
- a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenést
- az üzlethelyiség portáljában – kirakatában – elhelyezett gazdasági reklámot
- a járművön elhelyezett gazdasági reklámot
- a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást – hirdetést - valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett kisméretű hirdetéseket.
11. Reklámhordozó: reklám közzétételére és elhelyezésére szolgáló mechanikus vagy elektromos kiegészítővel ellátott, sík vagy térbeli, önállóan telepített vagy építményhez rögzített hirdető berendezés szerkezete.
- : a gazdasági reklámnak, valamint a választási kampányeszköznek nem minősülő falragasz vagy felirat, mérettől és hordozóanyagtól függetlenül
- : az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés
- Információs jelző: az út/utca-mutató szerkezet, útirány-jelző tábla (pl. temetőhöz, telephelyhez).
- Sajátos építmény: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
- Köztulajdonban álló ingatlan: közterületnek nem minősülő ingatlan, amely a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány kizárólagos vagy vegyes tulajdonában áll.
- Magántulajdonban álló ingatlan: olyan ingatlan, amely nem minősül köztulajdonban álló ingatlannak vagy közterületnek.
- : magántulajdonban álló ingatlan és a köztulajdonban álló ingatlan
- : közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván ill. a Magyar Állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
A helyi védelem feladata:
6. §
(1) Arnót Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség
a) meghatározása, - felkutatása, számbavétele, forráskutatása - dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása
c) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításá-nak elősegítése, az értékek károsodásának megelőzéséhez, a károsodás csökkentéséhez és elhárításához, esetleges megsemmisülés esetén az újjáépítéshez történő segítség-nyújtás,
d) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
e) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása,
f) a saját tulajdonú védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyre-állítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a városi főépítész irányítja.
A helyi védelem alá helyezés szabályai:
7. §
(1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy a védelem alá helyezés iránti írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
- a védendő érték megnevezését és rendeltetését, vagy körülhatárolását
- a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,
- a védendő érték rövid leírását,
- a kezdeményezés indokát,
- a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét,
- Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt az erre vonatkozó felhívás ellenére a kérelmező 15 munkanapon belül nem egészíti ki, a kezdeményezés nem kerül megvizsgálásra, melyről a kezdeményezőt értesíteni kell.
(3) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre- az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:
- a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,
- a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,
- a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek
- a védendő érték fotódokumentációja,
- a védetté nyilvánítás indokolása.
(4) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.
8. §
(1) A helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy a védelem megszüntetése iránti írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.
(3) Helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben
a) műszakilag indokoltható,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.
(4) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell
a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,
b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.
(5) A helyi védelem megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú válto-zásával.
(6) A helyi védelem megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.
(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
Testületi döntéssel összefüggő feladatok:
9. §
(1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(2) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot az értékvizsgálat elkészülte után 8 napon belül a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.
(3) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.
- A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítá-sáról az érdekelteket 5 munkanapon belül az Önkormányzatnak értesítenie kell.
(5) A rendelet szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
- az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
- a kezdeményezőt.
(6) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet
10. §
(1) Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget az önkormányzat a 7-9. §-ban foglalt eljárás lefolytatásával helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.
(2) A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
- az ingatlan
aa) tulajdonosát,
ab) haszonélvezőjét, használóját a tulajdonos útján,
- az illetékes földügyi hatóságot,
- az illetékes építésügyi hatóságot,
- illetékes állami főépítészt
- az érdekelt közműveket,
- a kezdeményezőt.
(3) A helyi védelemre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték.
(4) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség tényét nem érinti.
11. §
(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, amelyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(2) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartása a rendelet melléklete képezi.
(3) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartásának a védelem szakszerű, rövid indokolására és fotódokumentációjára vonatkozó elemeit a rendelet függelékét képező adatlapokkal kell rögzíteni.
A védett értékek megjelölése
12. §
(1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti értéket „helyi védett érték” feliratú egységes táblával kell megjelölni.
(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, Arnót Község Önkormányzata által védetté nyilvánított rendelet, a védetté nyilvánítás évét.
(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
(4) A tábla elkészíttetéséről a jegyző, az elhelyezéséről és eltávolításáról a főépítész gondosko-dik.
(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. §
(1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget az adott védett értéken végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja, és a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(4) A tulajdonos kötelezettsége:
- jókarbantartás, állapot- és állagmegóvás, amely kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére;
- a védett érték fenntartása és megőrzése, melyet elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani;
- építési tevékenység (korszerűsítés, átalakítás, bővítés, részleges bontás) során a védett érték jellemzőinek, karakterének megőrzése.
(5) Védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak a főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.
(6) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használat-tal kell biztosítani.
(7) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy meg-semmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok keretei között korlátoz-ható.
A helyi egyedi védelem meghatározása
14. §
- Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökség elemet az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.
- A helyi egyedi védelem építészeti értékeinek jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. §
- A sajátos településszerkezet, a településkarakter, a tájképi elemek és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.
- A település belterületén az épített környezet településképi szempontból meghatározó területe a településarculati kézikönyvben lehatárolt
- történeti, átalakuló és településközponti településrész területe.
- a védett műemlék épülete és annak ex-lege műemléki környezete
településképi szempontból kiemelt területeit.
- Az épített környezet településképi szempontból meghatározó területének lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
- A településképi jelentőségű, meghatározó útvonalak ismertetését a 3. melléklet tartalmazza.
- A település egyéb területei az (3)-(4) bekezdésbe nem sorolt területek.
IV. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Általános építészeti követelmények, az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
12.§.
- Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.
- Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben
- a környezetéhez igazodik,
- a település építészeti karakterét megőrzi,
- a meglévő formakultúrát megtartja,
- léptékhelyes épülettömeget eredményez, és
- a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
- A településközigazgatási területén a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kezdeményezésére az illetékes hatóság kötelezési eljárás keretében elrendelheti
a) a településkép védelmében,
- a közbiztonság védelmében,
- az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,
- az épület szomszédjainak védelme érdekében, vagy
- az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.
- Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 4függelék tartalmazza.
Építmények anyaghasználatra vonatkozó általános építészeti követelmények
13.§.
- Az egyéb területek- lakó (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó terület) karakterű - építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
- Anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (vakolt felületek) eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.
- a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
- Az egyéb területek – mezőgazdasági jellegű ipari területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
- Homlokzat, szín: Az építményeken tilos az élénk, erős homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. §
- Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt – történeti, átalakuló és településközponti karakterű– településképi szempontból meghatározó területeken:
- Beépítési mód: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal. Új építésű intézmény esetén adottságtól függő- a szomszédos beépítés és a funkciókáltal meghatározott - beépítési mód alkalmazására kerülhet sor.
- A község egyes telkeinek történeti beépítési módja a településkarakter egyik meghatározó eleme. Azokon a telkeken, ahol a telek szélessége lehetővé tette mindkét oldalon épület elhelyezését –2 db főépület vagy főépület és melléképület (nyárikonyha) – és ez a beépítés máig fennmaradt, ott új épület építésénél igény esetén mód van ennek a beépítési módnak a fenntartására.
- Beépítési mód: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal. Új építésű intézmény esetén adottságtól függő- a szomszédos beépítés és a funkciókáltal meghatározott - beépítési mód alkalmazására kerülhet sor.
ab) Melléképület építésénél a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható.
ac) Melléképítmények közül - közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény az oldalkertben is elhelyezhető.
b) Jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: földszintes, tetőtér-beépítéses 4,50 méter építménymagassággal;
- A magastető
ca) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,
cb) építése esetén önálló álló tetőablak nem építhető, kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető
cc) építése esetén Mansard tető nem engedélyezhető,
cd) építése esetén a tetőszerkezetnek 30-40° között kell lenni,
ce) lapostető nem létesíthető lakóépületek főépülete
esetében.
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni;
e) A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni:
da) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,
db) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el
f) Kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt, kő vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben készüljenek. Lábazati magasságban ill. teljes magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, a teljes magasság max. 2,0 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4,0 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.
g) Cégérek: Utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen.
- Tiltó és megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt – történeti, átalakuló és településközponti karakterű– településképi szempontból meghatározó területeken:
- Anyag-, színhasználat: Építményeken, kerítéseken a vakolt és a szépen öregedő természetes anyagok alkalmazása megengedett. A történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk, harsány színek alkalmazása nem megengedett.
- Tömegformálás: A közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást figyelembe kell venni.
- Homlokzatképzés: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.
- Zöldfelületek: utcai telekhatár előtt és a telekhatártól mért 3,0 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, allergén és invazív fajok telepítése.
Az egyéb területekre vonatkozó építészeti követelmények
15. §
- Az egyéb területek - új építésű és átépült családi házas területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
- az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
- a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
- Az egyéb területek - intézményi területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
- az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
- a hagyományos tetőfedés színeitő eltérő élénk színhasználat tilos.
- Az egyéb területek - gazdasági területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményein tilos az élénk, erős homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
- Az egyéb területek helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
- az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
- a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
- Az egyéb területek - külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
- meredek domboldali adottság esetén tilos az építményt a domb tetején és annak közelében elhelyezni.
- építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színá anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.
- nem alkalmazható az élénk, erős színű tetőfedés.
- tilos az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.
A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények
16. §
- Az egyedi védelemben részesített épületek telkén ill. közvetlen környezetében a változtatásokat, beavatkozásokat, a helyileg védett épület településképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
- A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.
- A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
- Kötelező követelmények:
aa) A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása
ab) A védett épület bővítése esetén az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat és a tervezett bővítés a meglevő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
ac) A meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása
ad) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása
af) Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése
- Megengedő követelmények:
ba) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
- A helyi védelem alatt álló építmény részlegesen bontható, ha a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz és a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül történhet meg.
- Tiltó követelmények:
ca) Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása vagy a szomszédos telekkel összevonása, telekalakítása.
cb) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár.
- Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése
cd) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak
ce) Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
(4) A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:
- a védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására;
- a védett értéken való munkálatokba restaurátor szakember bevonása szükséges.
A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak
17. §
- Elsősorban alkalmas területek a hírközlési sajátos építmények elhelyezésére:
a) a hírközlés műtárgya (adótorony) a nem védett külterületen helyezhető el.
b) elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni,
c) alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek,
d) az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.
- Elsősorban alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére:
- a hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.
- a településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.
- utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldását meg kell oldani.
- Elsősorban nem alkalmas területek az (1) és (2) bekezdésben ismertetett sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
- A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
- Helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken az (1)-(2) bekezdés szerinti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
- A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.
A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. §
- Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés) – meghatározásuk a 104/2017. (IV.28. Kormányrendelet szerint - helyezhető el max. 2,0 m2 felületen.
- A település településképi szempontból meghatározó területén lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó reklám törvényrendelkezései szerint nem helyezhető el.
- A településképi szempontból meghatározó terület közterületein és magáningatlanokon reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
- Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2,0 m2 felületen.
- Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
- Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a vonatkozó jogszabálytól való eltérési szabályok:
- Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetése
- Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés) esetén: reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évitizenkét naptári hét időszaka alatt.
- Építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt,feltétele az építési napló-bejegyzés.
- A település területéna közterületen és a magánterületen elhelyezhető gazdasági célú reklámok elhelyezésének szabályait a „településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló” kormányrendelet határozza megaz önkormányzatok településszerkezeti tervének irányadó területi besorolása szerint.
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19. §
- Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
- Műholdas parabola-antenna az utcai fronton nem helyezhető el.
- Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
- Településképi szempontból meghatározó területen magas tetős épület esetén, táblás napelem vagy napkollektor a településképi jelentőségű út felé néző homlokzaton nem helyezhető el.
- Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.
- Napelem, napkollektor védett épületen nem helyezhető el.
- A fényszennyezés megakadályozása céljából - a karácsonyi díszkivilágítás kivételével - nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosz-szúságú fényt tartalmaz, kizárólag 3000K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhő-mérsékletére.
- Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalo-gosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.
(9) A fényeknek – még a díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.
V. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
20. §
- Kötelező a szakmai konzultáció minden egyszerűsített bejelentés alapján végezhető építési tevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó és kiemelt jelentőségű területeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.
- Igény esetén a főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít. A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
- A szakmai konzultációt és tájékoztatást az önkormányzati főépítész akadályoztatása esetén a polgármester látja el.
- A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű tervdokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
- A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.
- A településképi konzultáció, szakmai tájékoztatás díj- és illetékmentes.
A településképi véleményezési eljárás
20. §
- Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységet megelőzően a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.
- A településképi véleményezési eljárás lefolytatása az melléklet szerinti tevékenység mellett kötelező:
- a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történő - építési engedély nélkül végezhető vagy egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetén is - minden olyan építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, melyek a településképet befolyásolják
- a műemléki környezetben történő fenti munkálatok esetén
- rendeltetéstől függetlenül, a 300 m2 beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.
- szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfalépítése esetén, ha a talpazattal együtt magassága meghaladja a 3,0 m-t.
- 10,0 méternél nagyobb teljes magasságú, önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy építése esetén.
- A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a rendeletmelléklete tartalmazza.
A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
21. §
- A kérelmező kérelmét papír alapon adja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
- A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető/ kérelmező nevét, címét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
- A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt.
- A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.
- A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét azépíttetőnek/ kérelmezőnek, és elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
- A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
- Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
- A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.
A településképi bejelentési eljárás
22. §
- A (2) pont alatti építési engedély nélkül végezhető és az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében, reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.
- Építési engedély nélkül végezhető tevékenységek körét a 6. melléklet tartalmazza
- A településképileg meghatározó lehatárolt területen ill. a településképileg meghatározó útvonalak- a településképileg meghatározó területen kívüli országos útvonal szakaszok- mentén az 2,0 m2-nél nagyobb reklámfelületlétesítésének esetében a településképi bejelentési eljárás lefolytatásakötelező.
- A település teljes területén az építési engedély nélkül végezhető tevékenységgel megvalósuló meglevő építmények rendeltetésének megváltoztatása esetében a településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező.
- A településképi bejelentési eljárás kérelmét a 7. melléklet tartalmazza.
A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
23. §
- A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
- A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet és/vagy dokumentumokat.
- A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
- A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentővel.
- A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
- A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
A településképi kötelezési eljárás
24. §
- A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:
- a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén,
- a településképi véleményezési eljárás elmulasztása esetén,
- a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor.
- A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést ad ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
25. §
- Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot szab ki:
a.) első alkalommal 50.000,- Ft pénzbírságot,
b.) második alkalommal 100.000,-Ft pénzbírságot.
- A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
- Az önkormányzat képviselő-testülete a (2) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000,- Ftig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.
- A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot az Önkormányzat bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámra kell megfizetni.
- A kiszabott és be nem fizetett bírság adó módjára behajtható.
VI. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
26. §
(1) Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatálybaléptetés
27. §
(1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
28. §
(1) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyezendő rendelkezések
29. §
- A Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet településképi követelményeket, valamint az épített örökség védelméről szóló, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló és a településképi véleményezési ill. a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendelet előírásai 2017. december 31-ig alkalmazhatók.
- E településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő településképi támogatási és ösztönző rendszert nem lehet alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Arnót Község Önkormányzat Helyi Építési Szabályzatról szóló 21/2008. (XII. 17.) számú rendelet 33. § (3), a 34. § előírásai és az 1. és 3. számú függeléke.
Arnót, 2017.december 19.
Szarka Tamás dr. Üveges István
jegyző polgármester
A rendeletet kihirdettem:
Arnót, 2017. december 20.
Szarka Tamás
jegyző