Lakitelek Nagyközség Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6.§ (1), (3), 7.§.(3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§.(1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és 16.§.(1) bekezdésében biztosított feladat-és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 4.§.(3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTRT) előírásaival és a megyei területrendezési tervvel összhangban a község településszerkezeti tervében foglaltak megvalósítása érdekében e rendelettel megállapítja Lakitelek helyi építési szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) és szabályozási tervét.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya Lakitelek Nagyközség (a továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet továbbá műtárgyat és más építményt építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka), valamint zöldfelületet alakítani csak

a./a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, különösen a jelen rendelet mellékletében szereplő, az egyedi ügyek döntésekor joghatályos törvények és rendeletek előírásainak megfelelően, továbbá

b./ az OTÉK előírásai,

c./  a jelen rendeletben foglalt szabályok, valamint

d./ jelen rendelet mellékleteit képező Sz-1 (közigazgatási terület szabályozási terve), Sz-2 (beépítésre szánt területek szabályozási terve), együtt szabályozási terv előírásai szerint szabad.

1/A.§

Értelmező rendelkezések

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. „Alap vagy fő rendeltetésű épület” az olyan rendeltetésű épület, amelyet az OTÉK övezeti előírása elsődleges rendeltetéssel megnevez. (pl. lakóterületen: lakóépület, vegyes területen: lakó-, kereskedelmi-, szolgáltató-, gazdasági épületek vegyesen, gazdasági területen: gazdasági célú épületek, üdülőterületen: üdülőépületek)
2. „Családi önellátó nagyságrend”: A vonatkozó magasabb szintű jogszabály szerint (e rendelet 1. sz. melléklete)
3. „hagyományos építőanyagok”: vályog, tégla, fa , cserép, nád, zsindely, stb.
4. „keretes jellegű” beépítés: telekhatár mentén utcavonalon vagy előkertesen egymással hézagosan zártsorú módon összeépítve vagy egymástól külön állóan elhelyezett épületek együttese beépítési terv szerint
5. „Kialakult vagy meglévő beépítés” az e rendelet hatálybalépése előtt jogerős használatbavételi engedéllyel megvalósult épület, építmény és a hozzá tartozó építési telek.
6. „Kialakult vagy meglévő telek” az e rendelet hatálybalépése előtt az ingatlan-nyilvántartásban „beépítetlen terület”, „udvar” „telephely”, „építési terület”, stb. megnevezésű terület, vagy jogerős telekalakítási, telekmegosztási, -felosztási, telekhatár-rendezési engedély alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas telek.
7. „Kialakult terület” a zömmel beépült és jelentős átalakításra, átépítésre nem szánt terület.
8. „Kis létszámú állattartó telep”: A vonatkozó magasabb szintű jogszabály szerint (e rendelet 1. sz. melléklete)
9. „Nagy létszámú állattartó telep”: A vonatkozó magasabb szintű jogszabály szerint (e rendelet 1. sz. melléklete)
10. „természetes építőanyagok”: a hagyományos anyagok, a forgalmazott kiselemes falazóanyagok (könnyűszerkezet és panel nem)
11. „Újonnan beépítésre szánt, vagy tervezett terület” az a terület, -amelyet jelen rendezési terv beépítésre szán és még nincs művelésből kivonva vagy a telekalakítás még nem történt meg, vagy amelyet a jelenlegi, meglévő beépítéshez képest jelentős átalakításra, átépítésre szán.
    
12. „Üzemi állattartás”: a családi nagyságrendet meghaladó állatlétszámú, értékesítési célból történő állattartás
    

Jelen rendelet és a szabályozási terv esetleges értelmezésbeli eltérésekor a HÉSZ szövege a mérvadó.

2.§

Szabályozási elemek

(1) A szabályozás

a.) kötelező és

b.) irányadó elemeket tartalmaz.

(2) A kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabbak, ezért módosításuk csak a melléklet szerinti szabályozási- esetenként szerkezeti- tervek felülvizsgálatával és módosításával lehetséges. Ezek:

a.) igazgatási terület határa

b.) beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,

c.) az övezet-, építési övezethatárok és a hozzájuk rendelt övezeti előírások,(a beépítésre szánt területek tervezett határa egyben övezethatár is)

d.) szabályozási vonal (közterületet nem közterülettől elválasztó) vonal

e.)védett és védőterületek lehatárolása, valamint a sajátos jogintézmények által (tilalmak, helyi közút céljára történő lejegyzés, stb) érintett területek lehatárolása.

f.) helyi értékvédelmi terület határa

g.) helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa

h.) műemléki jelentőségű terület határa

i.) régészeti terület határa

(3) Irányadó szabályozási elemek a környezeti illeszkedés a szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével elsőfokú építésügyi hatósági eljárásban módosíthatók, pontosíthatók. Ezek:

a.)   építési helyen belül az építési vonal

b.)   irányadó telekhatár

c.) kialakult (zömmel beépült és jelentős átépítésre nem szánt) területeken az előkert mérete

d.) javasolt út-mintakeresztszelvény

e.) új telekalakítási terv által keletkező magánút határvonala

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS, BELTERÜLETBE VONÁS

3.§

(1) A belterületbe vonni azokat a telektömböket vagy telekcsoportokat lehet, melyek a község belterületéhez közvetlenül kapcsolódnak és a szabályozási terv beépítésre szánt területbe sorolja.

(2) A szabályozási terv a község közigazgatási területét használatuk általános jellege valamint sajátos használatuk szerint beépítésre szánt területekre, ezen belül építési övezetekre, valamint beépítésre nem szánt területekre, ezen belül övezetekre osztja.

(3) Beépítésre szánt területen a telkek az alábbi építési övezetekbe tartoznak:

          a) Lakóterületen:

aa) kisvárosias lakóterület: „Lk”

ab) kertvárosias lakóterület: „Lke”

ac)  falusias lakóterület : „Lf”

        b) Vegyes területen:

ba.) településközpont vegyes terület: „Vt”

         c) Gazdasági területen:

ca)  kereskedelmi, szolgáltató terület: „Gksz”

cb.) zavaró hatású ipari terület (ide tartoznak a mezőgazdasági majorok is):

       „Gipz”

cc)  egyéb ipari terület: „Gipe”

          d) Üdülőterületen:

da)  üdülőházas terület: „Üü”

db)  hétvégi házas terület: „Üh”

           e) Különleges területen:

ea)  sport, szabadidő terület: „Ksp”

eb)  temető: „Kt”

ec)  Népfőiskola: „Knf”

ed)  Ökológiai turisztikai terület: „Köt”

ee) szennyvíztelep: „Kszt”

ef)  homokbánya : „Kb”

eg)  termálfürdő: „Ktf”

eh)  szabadstrand: „Kst”

ei)

ej)  megújuló energiaforrások létesítményeinek területe: „Kme”

ek)  lovas turisztikai központ területe: „Klo”

el)  különleges beépítésre szánt krematórium terület „Kkr”

em) különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület „Kmü”

(4) A beépítésre nem szánt területek és telkeik az alábbi övezetekbe tartoznak:

            a) Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési területen:

aa)  közúti közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület: „Köu”

ab)  vasúti közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület: „Kök”

ac)  vízi közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület: „Köv”

            b) Zöldterületen:

b.a)  közpark, közkert, védőzöld, kondicionáló zöld: „Z”

            c) Erdőterületen:

ca)  védelmi (védett és védő) erdő: „Ev”

cb)  gazdasági erdő: „Eg”

cc)  egészségügyi, szociális, turisztikai erdő: „Ee”

            d) Mezőgazdasági területen:

da)  kertes mezőgazdasági terület: „Mk”

db)  általános mezőgazdasági terület: „Má”

dc)  sortanyás mezőgazdasági terület: „Mát”

dd)  korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület: „Mák”

            e) Vízgazdálkodási területen:

                       ea)  vízfelületek, tartósan vízborított, vízjárta területek :„V”

                       eb)  hajózható vízmeder „V-Köv”

                       ec)  árvízi védművek (gátak) „V-V”

                       ed)  védelmi célú hullámtéri erdők „V-Ev”

                       ee)  vízgazdálkodási üzemi területek „V-Ü”

            f) Különleges területen:

                      fa) nagy kiterjedésű sportolási célú terület: „Ks”

(5) A település egyes területeinek (3)-(4) bekezdés szerinti hovatartozását a szabályozási terv szerint kell megállapítani.

4.§

A beépítésre szánt területek általános előírásai

(1) Beépítésre szánt terület kül- és belterületen egyaránt elhelyezkedhet. A beépítésre szánt területek igénybevételének (telekalakítás, beépítés) nem feltétele a belterületbe vonás.

(2) A HÉSZ hatálybalépésekor még nem kialakított beépítésre szánt területek telkén az építési övezeti szabályoknak megfelelő építési tevékenység  – az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények elhelyezése kivételével- akkor végezhető, ha az OTÉK 33. §-ában előírt feltételeken kívül

2. a telket érintő közterületek kialakítása megtörtént,
   
3. jelen rendeletben meghatározott, az építési övezetre előírt közművesítés megvalósult,
4. az érintett terület közterületei akadálymentesen kapcsolódnak a települési úthálózathoz,
5. az új építési telket a települési úthálózathoz kapcsoló feltáró út gépjárművel járható,
6. a d.) pont szerinti feltáró utak mentén a csapadékvíz-elvezetés – az előírt közművesítettségnek megfelelően- megvalósult,
   
7. a telek terepszintje oly módon rendezett, amely nem eredményez további belvíz-elvezetési kényszert,
   

(3) A (2) (a)-(f) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig csak a fennálló területhasználat folytatásához feltétlenül szükséges, de összesen legfeljebb 30 m2 alapterületű, legfeljebb 3,00 m építménymagasságú, pinceszint és tetőtér beépítés nélküli gazdasági építmények helyezhetők el.

(4) Ha a telekméret közterületszabályozás végrehajtása érdekében vagy következtében csökkent az övezetre meghatározott beépíthető telekméret alá, a telek az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, ha a legkisebb telekszélességi mérték biztosított. A beépítettség legnagyobb mértékét az eredeti (útszabályozás előtti) telekterület alapján kell meghatározni.

(5) Ha az övezethatár egy telket  átmetsz , nem kell a telket az övezethatár mentén megosztani. Ebben az esetben az építési hely a vonatkozó építési övezet szerint jelölendő ki az építési övezetre vonatkozó előírások alapján úgy, mintha a telket megosztották volna. A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke az övezethatár által elmetszett telekrészre számítandó úgy, mintha a telket megosztották volna. Az övezeti előírások nem a telekhez, hanem a lehatárolt területhez kötődnek.

(6) Az osztással kialakítható legkisebb földrészlet nagysága út céljára kialakított telkek, valamint övezethatár mellett kialakítandó maradványtelkek méretére nem vonatkozik.

II/1. FEJEZET

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5.§

A közművesítés mértéke

(1) A beépítésre szánt területeken az OTÉK 8.§(2) szerinti közművesítettség előírt mértéke az egyes építési övezetekre.

a) kisvárosias lakóterületen: teljes, de a csapadékvíz elhelyezése nyíltárkos is lehet

b) kertvárosias lakóterületen: teljes közművesítés, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvízgyűjtő műtárggyal biztosítható, a csapadékvíz elhelyezése nyíltárkos is lehet

c) vegyesterületen: teljes közművesítés, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvízgyűjtő műtárggyal biztosítható, a csapadékvíz elhelyezése nyíltárkos is lehet

d) falusias lakóterületen: részleges közművesítés,

e) gazdasági területen: részleges közművesítés, a csapadékvíz elhelyezése nyíltárkos is lehet, a szenny- és csapadékvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése, közműpótló berendezésekkel, műtárgyakkal biztosítható, kivéve, ha az egészségügyi, vízügyi, vagy környezetvédelmi hatóság jogszabály alapján másként rendelkezik.

f) üdülőterületen: teljes közművesítés, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvízgyűjtő műtárggyal biztosítható, a csapadékvíz elhelyezése nyíltárkos is lehet

g) Különleges területeken: részleges, de „Ktf”, „Köt”, „Kst” területeken mint üdülőterületen

(2) Kialakult, zömmel beépült és jelentős átépítésre nem szánt meglévő építési övezetekben építési tevékenység akkor is végezhető, ha csak az OTÉK 8.§ (1)b.  szerinti részleges közművesítettség  feltételei teljesülnek.

6.§

Építési övezetekre vonatkozó általános szabályok

(1) Építési övezet csak beépítésre szánt területen lehet.

(2) Az egyes építési övezetek beépítési feltételeit, az építési telkek kialakítható területét, a beépítési módot, az építménymagasságot a szabályozási terven feltüntetett övezeti jelből közvetlenül is leolvashatók. Az övezeti jel beépítésre nem szánt területen a 3.§(4) szerinti betűjelből, beépítésre szánt területen betűjelből és négy számjelből állhat a következők szerint:

1. betűjel: általános vagy sajátos területhasználati besorolás jele a 3.§(3) szerint
   
2. kötőjel utáni  1. számjegy:           beépítési mód:    1= szabadon álló

                                                                                2= oldalhatáron álló

                                                                                3= hézagosan zártsorú /zártsorú

                                                                                4= ikres

                                                                                5= keretes jellegű

c. kötőjel utáni 2. számjegy:        kialakítható legkisebb telekterület:

                                                                                1= 300 m2

                                                                                2= 400 m2

                                                                                3= 600 m2

                                                                                4= 800 m2

                                                                                5= 1200 m2

                                                                                6= 1500 m2

                                                                                7= 3000 m2

                                                                                8= 3000 m2- nél nagyobb, a részletes övezeti előírásoknál megadott

d. kötőjel utáni 3. számjegy: beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

                                                                                1= 15 %

                                                                                2= 20 %

                                                                                3= 30 %

                                                                                4= 40 %

                                                                                5= 50 %

                                                                                6=60 %

e. kötőjel utáni 4. számjegy: megengedett legnagyobb építménymagasság

                                                                                1= 4,0 m

                                                                                2= 5 m

                                                                                3= 6 m

                                                                                4= 7,5 m

                                                                                5= 9,5 m

                                                                                6= 12,5 m

(3) Ahol jelen HÉSZ vagy a szabályozási terv az építési helyet nem rögzíti (pl. zömmel beépült és átalakításra nem szánt (a továbbiakban: kialakult) területeken), ott az építési helyet az OTÉK 1. sz. ábrája alapján kell megállapítani. A HÉSZ vagy az OTÉK fenti szabálya szerint meghatározott hátsókertben a meglévő épület(rész) helye építési helynek minősül, de egyébként a hátsókert rovására a meglévő épület (korábbi előírásokban főépület) nem bővíthető.

(4) Amennyiben a szabályozási terv és jelen HÉSZ másként nem rendelkezik, az építési vonalnak a terület alaprendeltetésének megfelelő meglévő épület utca felőli homlokvonala tekintendő. Ha ilyen épület nincs a telken, akkor a szomszédos telkeken meglévő alaprendeltetésnek megfelelő épületek utcai homlokvonalát kell építési vonalnak tekinteni. Ha ez a feltétel sem teljesül, az építési vonalat az OTÉK 1. sz. ábrája alapján kell megállapítani.

(5) Az építési övezeteken belül kialakult (meglévő, zömmel beépült és átalakításra nem szánt) területeken:

a./ az épületek létesíthető építménymagasságát az építési övezeti előírások keretei között a 100 m hosszú épületoldali és szemközti utcaszakasz azonos építési övezetbe tartozó meglévő és hosszú távon megtartható épületeihez igazodva kell meghatározni. Legfeljebb +1,5 m eltérés engedélyezhető.

b./ az előkert szükségességét és mértékét az utcakép védelme érdekében a már kialakult adottságok és a környezeti illeszkedés alapján kell megállapítani a tömbre vonatkozó építési övezeti előírások keretei között,

c./ az építési telek akkor is beépíthető, ha annak korábban (jelen rendelet hatályba lépése előtt) kialakult mérete (továbbiakban meglévő telek) kisebb az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb telekméretnél, de az övezeti előírások egyebekben betartandók,

d./ nyeles telek nem alakítható ki,

e./ Ha a telek jelenlegi beépítettsége korábbi előírásoknak megfelelően, vagy jogerős és végrehajtható építési vagy fennmaradási engedély alapján vagy egyéb szerzett jogon az építési övezet előírásait és a szabályozási terv utasításait meghaladóan eltér, a telken álló épület a beépített alapterület növelése nélkül az egyéb övezeti előírások megtartásával átalakítható, bővíthető.

(6) Homlokzatra utólagosan kerülő távközlési berendezés, parabola antenna, klíma- és egyéb gépészeti berendezés közterületről látható módon csak kivételesen akkor helyezhető el, ha az közterületről nem látható módon nem oldható meg. (pl. saroktelek)

(7) Állattartó épületek olyan funkcióval és állatlétszám befogadóképességgel létesíthetők, amilyen funkcióval és állatlétszámmal az állattartás helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet azt megengedi és ott, ahol azt e rendelet övezeti előírásai nem tiltják, vagy rögzítik. Állattartó épület létesítésekor az illetékes szakhatóságok által előírt telepítési és védőtávolságokat kell betartani. Magasabb szintű jogszabályi vagy szakhatósági előírások hiányában e rendelet mellékletében szereplő telepítési távolságokat  kell betartani, továbbá az egyes állatfajok állatlétszámra vetített férőhely igényét – magasabb rendű jogszabályi előírás hiányában - e rendelet mellékletében szereplő alapterülettel kell biztosítani.

(8) Építési övezetben csak zárt trágyatároló létesíthető.

(9) Új épületben magas tető csak egy szintként építhető be. Meglévő (e rendelet hatálybalépése előtt épült) magas tetős épületben a tetőidom módosítása nélkül engedélyezhető legfeljebb két tetőtéri szint beépítése.

(10) Közterülettel érintkező oldalhatáron álló beépítés vagy bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén a telken lévő valamennyi épületet, építményt azonos igényű (utcai) homlokzati felülettel kell kialakítani.

(11) Az egyes építési övezetekre meghatározott szintterület-sűrűségi mérték egyetlen telek beépítése, bővítése során sem léphető túl.

II/2. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

7.§

Lakóterületekre vonatkozó általános szabályok

(1) Sátortetős környezetben utcára merőleges nyeregtető csak kontyolással létesíthető.

(2) Az övezetek egyedi telkein önállóan elhelyezhető, nem az alaprendeltetésnek megfelelő (nem lakó) épületek az övezetre előírt beépítési módtól eltérően szabadon állóan is elhelyezhetők az egyéb övezeti előírások megtartásával.

(3) Lakóterületek építési telkein a terület alap (fő) rendeltetésének megfelelő további épület akkor létesíthető, ha az építési vonalon már áll ilyen épület.

(4) Az övezet alap (fő) rendeltetésének megfelelő épület működését segítő, kiszolgáló (korábban mellék-) épület közterülettel nem határos épület legfeljebb 4 m építménymagassággal létesíthető.

(5) A telek utcai homlokvonalán legfeljebb 2 gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat létesíthető. A kapu közterület felé nem nyílhat.

(6)

8.§

Kisvárosias lakóterület ”Lk”

(1) Területén az OTÉK 12.§. (2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el az üzemanyag töltőállomás és a termelő kertészeti építmény kivételével.

(2) Haszonállat tartására szolgáló állattartó épület kisvárosias lakóterületen nem létesíthető.

(3) Önálló terepszint alatti építmény csak az átlagos terepszinttől 1 m magasságot meg nem haladó és földdel takart lehet.

(4) Melléképítmények – az OTÉK 31.§ előírásai együttes alkalmazásával- a szükséges védőtávolságok betartásával – a siló, a föld feletti folyadék és gáztároló, az árnyékszék és a szélkerék kivételével- építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

(5) Az egyes alövezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható legkisebb telekterületeket, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani.

(6) „Lk1” jelű alövezet sajátos előírásai:

a) Az alövezetbe a meglévő, előkertes szabadon álló beépítésű több rendeltetési egységet magábafoglaló társasházas területek tartoznak. Területi lehatárolásait a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

b) Az alövezetben a meglévő jó állagú épületekhez alkalmazkodó, épületek helyezhetők el a telken belüli gépjármű elhelyezés és rakodóhelyek biztosításának feltételével.

c) Személygépkocsi tároló a hátsó telekhatáron állóan az építmények közötti legkisebb távolságokra vonatkozó előírások betartásával elhelyezhető.

d) Építési vonal: az utcában kialakult, vagy 5 m

e) Az építési vonalon az épületek az utcában jellemzően kialakult, vagy a szomszédos jó állagú megtartható tetőformához illeszkedő tetőidommal létesíthetők.

(7) „Lk2” és „Lk3” jelű alövezetek:

a) Az „Lk2”alövezetbe a meglévő, előkertes oldalhatáron álló beépítésű családi házas területek tartoznak. Pontos területi lehatárolásait a szabályozási terv tartalmazza.

b) Az „Lk3”alövezetbe a meglévő és tervezett előkertes zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű családi házas területek tartoznak. Pontos területi lehatárolásait a szabályozási terv tartalmazza.

c) Az alövezetekben legfeljebb 2 lakást vagy rendeltetési egységet magába foglaló épületek helyezhetők el.

d) Alaprendeltetésű épülettől különálló épület csak a saját telek felé lejtő félnyereg tetővel, cserépfedéssel létesíthető, legfeljebb 6 m épületmélységgel, legfeljebb 4 m építménymagassággal a hátsó telekhatáron és azon az oldalhatáron, amelyiken az alaprendeltetésű épület áll.

e) Építési vonal: az utcában kialakult, vagy 5 m

f) Az építési vonalon az épületek összetett tetőidommal is létesíthetők.

g) Zártsorú, hézagosan zártsorú beépítési módban a jellemző tetőidom utcával párhuzamos gerincű legyen és a telekhatáron álló fal tűzfalszerűen alakítandó ki.

8/A.§

Kertvárosias lakóterület „Lke”

(1) Területén az OTÉK 13.§.(2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el az üzemanyag töltőállomás kivételével. Kivételesen 6 lakásos lakóépület csak 1500 m2-t meghaladó területű telken beépítési és kertészeti terv alapján helyezhető el.

(2) Állattartó épület nem létesíthető.

(3) Az egyes alövezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható legkisebb telekterületeket, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani.

(4)  Lke-1” jelű alövezet sajátos előírásai:

1. Az alövezetbe az üdülőterületbe ékelődött, a Bagolyvár szomszédságában kialakult lakóépülettel beépült telkek tartoznak. Területi lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
   

Építési vonal: az utcában kialakult

9.§

Falusias lakóterület „Lf”

(1) Az építési övezetbe a meglévő és tervezett előkertes vagy előkert nélküli, oldalhatáros beépítésű családi házas területek tartoznak. Területi lehatárolásait a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(2) Területén az OTÉK 14.§.(2) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el az üzemanyag töltőállomás kivételével. Az OTÉK 14.§ (2) bek. 5. pontja szerinti kézműipari építmények közül a kovács, lakatos, járműjavító, faipari, stb. környezetét esetlegesen zavaró hatású építmények csak az építtető által készíttetett – várható zajkibocsátást, légszennyezést feltáró, valamint a tervezett védelmet javasló- környezetvédelmi hatáselemzés és szakvélemény alapján, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával engedélyezhetők.

(3) Állattartó épület az építési övezetben általában létesíthető. Kisvárosias és vegyes területek telekhatárától mért 100 m-en belül állattartó épület csak a közegészségügyi szakhatóság hozzájárulásával létesíthető. Fóliasátor az OTÉK 35.§(7) alapján helyezhető el.

(4) Önálló terepszint alatti építmény csak építési helyen belül létesíthető.

(5) Melléképítmények – az OTÉK 31.§ előírásai együttes alkalmazásával- a szükséges védőtávolságok betartásával – a siló, a föld feletti folyadék és gáztároló, és a szélkerék kivételével- építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

(6) Az építési övezetben legfeljebb 2 lakást vagy rendeltetési egységet magába foglaló épületek helyezhetők el a telken belüli gépjármű elhelyezés és rakodóhelyek biztosításának feltételével.

(7) Több különálló épület építhető. Az alaprendeltetést kiegészítő és azt szolgáló funkciójú (mellék) épületek a védőtávolságok betartásával építhetők azon az oldalhatáron, amelyiken az alaprendeltetésnek megfelelő (lakó)épület áll.

(8) A beépítési mód sarokteleknél, amennyiben a telekméretek azt lehetővé teszik, szabadon álló is lehet.

(9) Építési vonal: kialakult, vagy 5 m előkerttel.

(10) Kialakítható legkisebb telekszélesség: 15 m

(11) A zömmel beépült területeken az épületek az utcában jellemzően kialakult építési vonalon, a szomszédos jó állagú megtartható tetőformához igazodó tetőidommal létesíthetők.

(12)

(13) Pince építése csak akkor lehetséges, ha a talajvíz- és belvíz viszonyok azt lehetővé teszik.

(14) Az egyes alövezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható legkisebb telekterületeket, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani.

* gazdasági épületek építménymagassága a megengedett építménymagasságot - a technológiától függően - az építmények közötti legkisebb távolság megtartásának feltételével max. 1,5 m-rel meghaladhatja

10.§

Településközpont vegyes terület „Vt”

(1) Területén az OTÉK 16.§. (2) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el az üzemanyag töltőállomás és a termelő kertészeti építmény kivételével.

(2) Terepszint alatti önálló építmény csak gépkocsitároló funkcióval, építési helyen belül, földtakarással és növényzettel fedve vagy fásított térszíni parkolóval kialakítva létesíthető.

(3) A településközpont vegyes területen zártsorú (hézagosan zártsorú) beépítési mód esetén az elhelyezésre kerülő épület utcai szárnyának mélysége legfeljebb 15,0 m lehet, kivéve, ha a már meglévő szomszédos épület tűzfalcsatlakozása vagy a telek szélessége udvari szárnyépület létesítésére lehetőséget ad. Ilyen esetben a szárnyépülettel együtt az épület mélysége legfeljebb 22,0 m lehet, a szabályozási terven feltüntetett övezeti jellemzőket azonban be kell tartani. A 15 m-es épületmélységben az oldalhatáron álló falban nyílás nem létesíthető, a 15-22 m közötti épületmélységben az oldalhatáron álló falban az OTÉK 37. § (4) szerinti szellőzők létesíthetők.

(4) A 2-nél több oldalról közterülettel vagy magánúttal határolt telkeken tervezett valamennyi funkciót – a terepszint alatti garázs kivételével- egy épülettömegben kell elhelyezni. Az építési engedélyhez kertészmérnök által készített környezetrendezési terv készítendő, mely szükség esetén tereprendezési munkarészt is tartalmaz.

(5) Állattartó építmény az építési övezetben nem helyezhető el.

(6) 2-nél több telek összevonása is lehetséges, de a környezeti illeszkedést a telekalakítási tervben beépítési javaslattal és utcaképpel / látványtervvel igazolni kell.

(7) Telekmegosztás csak akkor engedélyezhető, ha a megosztással keletkező telkek minden vonatkozásban kielégítik az építési övezetre előírt telekméreteket és beépíthetőségi feltételeket.

(8) Melléképítmények közül csak közmű becsatlakozási, közműpótló műtárgyak, hulladéktartály tároló, kirakatszekrény, kertészeti terv alapján kerti építmények, kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor, épített tűzrakó hely, kerti lugas és 20 m2 alapterületet meg nem haladó kerti tető helyezhetők el az OTÉK 31.§ előírásai együttes alkalmazásával.

(9) Az egyes alövezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható legkisebb telekterületeket, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani.

* az építménymagasság számításakor a templomtorony figyelmen kívül hagyandó

(10) „Vt1-10” jelű alövezetek területi lehatárolásai:( A pontos területi lehatárolásokat a szabályozási terv tartalmazza.

a) „Vt1” alövezetbe soroltak a meglévő településközpont és alközpontok kialakult területei és ezek tervezett bővítési területei. (iskolák, polgármesteri hivatal és közvetlen környezete, művelődési ház, református templom, stb.)

b) „Vt2” alövezetbe soroltak A Széchenyi körút két oldalán (polgármesteri hivatal környékén) kialakult meglévő vegyes területek. (üzletek, takarékszövetkezet, orvosi rendelő, stb. környezete, valamint gyógyszertár, katolikus templom, stb.), valamint a szemközti funkcióváltásra szánt terület.

c) „Vt3” jelű alövezetbe soroltak a Béke utcai alközpont, az üdülőterületen szórványban elhelyezkedő meglévő lakótelkek, intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, stb. meglévő területei, valamint a tervezett alközpontok intézményi és ellátó területei.

d) „Vt4” jelű alövezetbe soroltak a Széchenyi krt. 102-104. telkek.

e) „Vt5” jelű alövezetbe soroltak a Holdfény utca déli oldala és a Napsugár utca két oldalán kialakult vegyes funkciójú területek.

f) „Vt6” alövezetbe soroltak az üdülőterületen a Zalán utca vegyesen elhelyezkedő meglévő intézményi és lakótelkei, továbbá a Holdfény és Szegfű utcák által határolt, beépítetlen terület.

g) „Vt7” alövezetbe soroltak a tervezett új település-alközpont lakóterülettel határos belső tér köré szervezett részei.

h) „Vt8” alövezetbe soroltak az Árpádszállási út két oldalán tervezett új település-alközpont területek.

i) „Vt9” alövezetbe soroltak a termálfürdő melletti volt majorok, amelyek új település-alközpont céljára kijelölt területek.

j) „Vt10” alövezetbe sorolt a Széchenyi krt. sportpálya és általános iskola közötti terület.

k) „Vt11” alövezetbe sorolt a 3719/2 hrsz-ú telek és a 3719/1 hrsz-ú telekből ennek bővítésére kijelölt terület

(11) Építési vonal: Kialakult, vagy 5 m előkerttel

11.§

Kereskedelmi, szolgáltató területek „Gksz”

(1) Területén az OTÉK 19.§. (2) – (3) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetbe a község kialakult és beépült, valamint tervezett kereskedelmi, szolgáltató területei tartoznak. A területi lehatárolásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Az új beruházásként megvalósuló építmények elhelyezésekor a rendeltetéstől függő szükséges védőterületekről minden esetben a telken belül kell gondoskodni.

(4) Melléképítmények közül csak közmű becsatlakozási, közműpótló műtárgyak, hulladéktartály tároló, kirakatszekrény, kertészeti terv alapján kerti építmények, kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor, épített tűzrakó hely, kerti lugas és 20 m2 alapterületet meg nem haladó kerti tető helyezhetők el az OTÉK 31.§ előírásai együttes alkalmazásával.

(5) Beépítési mód: az övezeti kódban meghatározott

(6) Építési vonal: kialakult, vagy 5 m

(7) Kialakítható legkisebb telekterület: az övezeti kód szerint.

(8) Megengedett legnagyobb beépítettség: az övezeti kód szerint, de az nem lehet nagyobb, mint 50 %

(9) Megengedett legnagyobb építménymagasság: az övezeti kód szerint, de legfeljebb 6,0 m. Technológiai berendezés az építménymagasságba nem számít bele.

(10) Legkisebb zöldfelület: a telekterület 20 %-a

(11) A termálfürdő területéből leválasztott üzletsor telekalakítási terv alapján választható le és beépítési javaslat alapján építhető át egységes építészeti kialakítással.

12.§

Ipari gazdasági területek „Gipz”, „Gipe”

(1) Ipari gazdasági területen új beruházásként megvalósuló üzemi építmények csak környezeti hatáselemzés, munkaegészségügyi, élelmezésügyi, közlekedési tanulmány, stb., és a jogszabályokban előírt előzményanyagok elkészülte és megállapításaik teljesülése feltételével létesíthetők. A szükséges védőterületekről minden esetben a telken belül kell gondoskodni.

(2) Különleges védelmet igénylő (pl. élelmiszer gyártó, csomagoló) üzemi épület csak akkor létesíthető, ha hatásterületén belül a tervezett létesítményre nagy környezetterhelést jelentő jogerős és végrehajtható, vagy érvényes engedélyekkel üzemelő építmény nincs, vagy meglévő ilyen építmény funkcióváltásáról, megszüntetéséről a tervezett létesítmény beruházója gondoskodott.

(3) Környezetére különösen nagy környezetterhelést eredményező (pl. szennyvíztisztító, nagyüzemi állattartó, zajos, bűzös) üzemi épület csak akkor létesíthető, ha hatásterületén belül

a) lakóépület, lakott tanya,

b) a tervezett létesítménytől különleges védelmet igénylő jogerős és végrehajtható, illetve érvényes engedélyekkel üzemelő építmény nincs, vagy meglévő ilyen építmény funkcióváltásáról, megszüntetéséről a tervezett létesítmény beruházója gondoskodott.

(4) Melléképítmények a védőtávolságok betartásával szabadon elhelyezhetők.

(5) A telekhatár és az elő- és oldalkertek méretével csökkentett „telekablak” közötti terület beültetési kötelezettségű területnek minősül, mely a használatbavételig honos fafajokból és cserjékből álló „többszintes” növényállománnyal telepítendő be.

(6)Megengedett legkisebb oldal- és hátsókert méret: a tervezett épület tényleges, az adott telekhatárra néző homlokzatra számított építménymagasság mértéke, de legalább 6,0 m

(7) Az építési vonal kialakult, vagy új építés esetén az utcai telekhatártól számított 10 m előkerttel.

(8) Az egyes övezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható legkisebb telekterületeket, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani.

*A technológiai berendezések az építménymagasságba nem számítandók be (siló, kémény, terményszárító, stb.)

(9) A „Gipz” (zavaró hatású ipari gazdasági ) övezet sajátos előírásai:

a) Területén az OTÉK 20.§. (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények, és mezőgazdasági területtel körülvett majorsági üzemi és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b) Az építési övezetbe a település kialakult és beépült, ipari, majorsági területei tartoznak. A területi lehatárolásokat a szabályozási terv tartalmazza.

c) A beültetési kötelezettségű területen belül parkolók nem helyezhetők el.

(10) A „Gipe” (egyéb ipari gazdasági) övezet sajátos előírásai:

a) Területén az OTÉK 20.§. (4)- (5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b) Az építési övezetbe a település kialakult és beépült, valamint tervezett ipari területei tartoznak. A területi lehatárolásokat a szabályozási terv tartalmazza.

c) A beültetési kötelezettségű területen belül fásított gyeprácsos parkolók a beültetési kötelezettségű terület 20 %-ában elhelyezhetők.

13.§

Üdülőházas területek „Üü”

(1) Területén az OTÉK 21.§, és 22.§. (1)-(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetbe a község kialakult és beépült, meglévő, valamint tervezett üdülőházas területei tartoznak. A területi lehatárolásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Melléképítmények közül csak közmű becsatlakozási, közműpótló műtárgyak, hulladéktartály tároló, kertészeti terv alapján kerti építmények, kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor, épített tűzrakó hely, kerti lugas és 20 m2 alapterületet meg nem haladó kerti tető helyezhetők el az OTÉK 31.§ előírásai együttes alkalmazásával. Üdülőövezetekben hulladékudvar nem létesíthető.

(4) A telek utcai homlokvonalán, utcai telekhatárain legfeljebb kettő gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat engedélyezhető. A kapu közterület felé nem nyílhat.

(5) Építési hely: kialakult, vagy utcai telekhatártól számított 10 m-en belül. Építési helyen belül kötelező építési vonalat csak kialakult területen, a kialakult beépítésnek megfelelően kell tartani.

(6) Megosztással, telekhatár rendezéssel kialakítható legkisebb telekszélesség: 30 m.

(7) A megengedett legkisebb zöldfelületet nem allergén honos fafajokkal, cserjékkel, virágzó növényekkel kertészeti terv alapján parkszerűen kell betelepíteni.

(8) Az egyes alövezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható legkisebb telekterületeket, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani.

14.§

Hétvégi házas területek „Üh”

(1) Területén az OTÉK 21.§, és 23.§. (1)-(5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetbe a község kialakult és beépült hétvégi házas területei tartoznak. A területi lehatárolásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A terület rendeltetésével összhangban lévő és azt szolgáló funkciójú épületek, valamint sportépítmények csak a rendeltetést, elhelyezést és telepítési távolságokat meghatározva létesíthetők. Zenés szórakozóhelyek, éjszakai szórakozóhelyek nem létesíthetők.

(4) Melléképítmények közül csak közmű becsatlakozási, közműpótló műtárgyak, hulladéktartály tároló, kerti építmények, kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor, épített tűzrakó hely, kerti lugas és 20 m2 alapterületet meg nem haladó kerti tető helyezhetők el az OTÉK 31.§ előírásai együttes alkalmazásával.

(5) A telek utcai homlokvonalán, vagy utcai telekhatárán összesen legfeljebb egy gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat engedélyezhető. A kapu közterület felé nem nyílhat. Az utcai kerítés legfeljebb 1,20 m magas, természetes anyagú áttört kerítés lehet, mely élő sövénnyel helyettesíthető vagy kiegészíthető. Az övezetben csak magas tetős épületek létesíthetők.

(6) Építési vonal: kialakult, vagy telekhatártól számított 5 m előkerttel.

(7) A kialakítható legkisebb telekszélesség 12 m.

(8) Az utcák megszüntetésekor keletkező új telkek az övezeti előírásoktól eltérően a kialakult előkert megtartásával szabadon állóan is beépíthetők. Az utca csak a tömb teljes hosszában szüntethető meg, zsákutcává ideiglenesen sem alakítható.

(9) Az egyes alövezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható legkisebb telekterületeket, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani.

15.§

Különleges területek

(1) A beépítésre szánt különleges területeket a 3.§ (3) e) pontja sorolja fel.

(2) Az egyes építési övezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható legkisebb telekterületeket, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani.

* Az építménymagasságba a technológiai berendezés, szélkerék nem számít bele

 ** A kitermelést követően kell érvényesíteni  *** Az építménymagasságba a torony nem számít bele

(3) Sportolási, szabadidős célú területek (Ksp) sajátos előírásai:

a) A Ksp jelû különleges sportterület sportpályák, valamint szabadidõs létesítmények és kapcsolódó építményeik (öltözõ-, szállás-, vendéglátó karbantartó épület, lelátó, edzõtermek, stb.) elhelyezésére szolgál.

b) Lovas pálya, lóistálló a területen nem helyezhető el.

c) Építési vonal: kialakult, vagy telekhatártól 10 m. Portásfülke, jegypénztár telekhatáron is elhelyezhető.

(4) Temető (Kt) sajátos előírásai:

a) A területen az egyéb jogszabályokban elõírt feltételek szerinti, a rendeltetésszerű mûködéshez tartozó építmények helyezhetõk el. A temetõkben a sírjelek talapzatának magassága nem haladhatja meg a 30 cm-t.

b) Építési hely: telekhatártól számított 5 m-en belül

c) Kötelező építési vonal nincs meghatározva, az építési helyen belül az építmények szabadon elhelyezhetők. Úrnasírhelyek falkerítésben is kialakíthatók.

(5) Folyékony hulladék (szennyvíz) kezelésére (Kszt) szolgáló terület sajátos előírásai:

a) A terület a szennyvíztisztító területe, ahol a települési kommunális és ipari szennyvíz tisztítása történik.

b) A területen csak a létesítmény üzemszerû mûködéséhez  szükséges, továbbá a szennyvíz kezelésére, tisztítására szolgáló építmények helyezhetõk el.

c) Építési hely: telekhatártól számított 10 m-en belül.

d) Építési vonal: nincs kötelezően meghatározva, portásfülke telekhatáron is elhelyezhető.

(6) Bánya területek (Kb) sajátos előírásai:

a) Az egyéb jogszabály alapján mûködõ szilárdásvány (agyag-, és homok-) bányák a Kb jelû, bányászattal érintett különleges területbe tartoznak.

b) 1,0 hektárnál nem nagyobb szilárdásvány bánya egyéb jogszabályban elõírt engedélyezési eljárás keretében, országos vagy helyi természetvédelmi oltalom alatt nem álló bármely mezõgazdasági területen létesíthetõ.

c) A területen kizárólag a bányászati tevékenységhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.

d) az elő-, oldal-, hátsókert mérete: telekhatártól 15 m, de portásfülke telekhatáron is elhelyezhető

(7)

(8) Megújuló energiaforrások létesítményeinek területe: (Kme)

a) A terület a megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia, bio-gáz-telep, stb.) létesítményeinek, továbbá ezek kutatási-fejlesztési célú építményeinek elhelyezésére szolgál.

b) A területen az egyéb jogszabályi előírások betartásával szolgálati lakás elhelyezhető, de az önálló épületként nem létesíthető.

c) Építési hely: A telekhatártól számított, a telekhatártól a tényleges építménymagasság felének megfelelő, de legalább 10 m távolsággal csökkentett „telekablak”.

d) Építési vonal: nincs kötelezően meghatározva, az építmények építési helyen belül szabadon elhelyezhetők

e) A létesítés részletes feltételeit elvi építési engedélyben, vagy külön jogszabály alapján környezetvédelmi engedélyben kell előírni. Amennyiben külön jogszabály alapján környezetvédelmi engedély nem feltétele a létesítésnek, az elvi építési engedély kérelemhez részletes környezeti hatásvizsgálat készítendő a létesítmény telkének 1000 m-es körzetére kiterjedő hatásterület figyelembe vételével.

f) Amennyiben a létesítmény elhelyezése védőterület létesítését teszi szükségessé, azt minden esetben saját tulajdonú telken kell kialakítani.

g) A telekhatár és az építési hely („telekablak”) közötti terület beültetési kötelezettségű területnek minősül, mely a használatbavételig honos fafajokból és cserjékből álló „többszintes” növényállománnyal telepítendő be. A beültetési kötelezettségű területen belül parkolók nem helyezhetők el.

(9) Termálfürdő területének (Ktf) sajátos előírásai:

a) A Ktf jelû különleges termálfürdő terület fedett és szabadtéri fürdőmedencék, egészségügyi rendeltetésű épületek, sportpályák, szabadidõs létesítmények és kapcsolódó építményeik (öltözõ-, szállás-, vendéglátó karbantartó épület, edzõtermek, fürdővel együtt üzemelő kemping, stb.) elhelyezésére szolgál. A területen szolgálati lakás valamelyik főrendeltetésű épületben, kiegészítő funkcióként létesíthető.

b) Építési hely: telekhatártól 10 m-en belül, de portásfülke, jegypénztár telekhatáron is elhelyezhető

c) Építési vonal: nincs kötelezően meghatározva, az építmények építési helyen belül szabadon elhelyezhetők

(10) Szabad strand területének (Kst) sajátos előírásai:

a) A Kst jelû különleges szabad strand terület a holt-Tisza partján van, melyen a rendeltetésszerű működéshez szükséges épületek, szabadidõs létesítmények és kapcsolódó építményeik (öltözõ-, vendéglátó, karbantartó épület) helyezhetők el. A Holt-Tisza partélétől 100 m-en belül építmény, építményrész, szennyvízkezelő műtárgy nem létesíthető.

b) Építési vonal: utcai telekhatártól 5 m

(11) Népfőiskola területének (Knf) sajátos előírásai:

a) A Knf jelû különleges terület a közép- és felsőfokú oktatási központ területe a Szentkirályi út mellett. A terület az oktatást, kutatást, fejlesztést, ismeretterjesztést szolgáló épületek és azokhoz kapcsolódó szállásépületek valamint sportlétesítmények, konferenciaközpont, fedett és szabadtéri fürdőmedencék, tavak, egészségügyi rendeltetésű épületek, sportpályák, szabadidõs létesítmények és kapcsolódó építményeik (öltözõ-, szállás-, vendéglátó, karbantartó épületek, edzõtermek, létesítményhez kapcsolódó kemping, lovarda, bemutató jellegű növényház stb.) elhelyezésére szolgál.

b) Előkert: telekhatártól 5 m, de előkertben portásfülke, jegypénztár a közútkezelő hozzájárulásával elhelyezhető

c) Oldalkert: a meglévő vagy tervezett épület tényleges építménymagasságának fele, vagy kialakult

d) Hátsókert: a meglévő vagy tervezett épület tényleges építménymagassága, de minimum 6,0 m

e) Építési vonal: kialakult, építési helyen belül nincs megkötve

f) Az ültetési kötelezettségű területet 3 szintű növényzettel kell betelepíteni, mely területen belül a közműlétesítmények kivételével építmény nem helyezhető el.

g) Az övezet területén – amennyiben a megengedett legnagyobb beépítettség kihasználásra kerül- az ültetési kötelezettségű területen felül, de tetszőleges helyen kertészeti terv alapján további 4,2 ha 3 szintű növényzettel betelepített zöldfelület létesítendő.

h) A 4,2 ha 3 szintű növényzet az új épületekkel arányosan telepíthető úgy, hogy minden újonnan létesítendő épület 1 m2 beépített alapterületére vetítve  2 m2 háromszintű növényzettel fedett zöldfelület létesítendő.”

(12) Ökológiai bemutató-turisztikai terület: (Köt)

a) Az üdülőterületen, a szabad strand mellett lévő emlékdomb, öko-turisztikai központ céljára kijelölt területe, melyen

a.a.) a bemutatóház és a működéséhez kapcsolódó gazdasági és kiszolgáló létesítmények

a.b.) kutatási, fejlesztési, oktatási létesítmények helyezhetõk el.

b) Építési vonal: a Napsugár és Sirály utcák felől min. 10 m, az Erdősor utca felől min. 5,0 m.

c) A telken valamennyi funkciót egy épülettömegben kell elhelyezni.

(13) Lovas-turisztikai központ  területe: (Klo)

a) A terület lovas-turisztikai célú szabd téri lovas pályák és lelátói,

a.a.) lovardák, lóistállók és az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények (takarmánytároló, kocsiszín, stb.),

a.b.) szálláshely-szolgáltató vendégházak,

a.c.) egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi és szociális épületek,

a.d.) környezetére nem zavaró hatású közösségi szórakoztató épület, vendéglátó épület,

a.e.) szolgálati lakás akár különálló épületként is elhelyezhetõ.

b) Építési hely: telekhatártól számított 10 m-en belül

c) Az építési helyen belül a tervezett építmények kötelező telekalakítási terv mellékletét képező beépítési javaslat alapján szabadon elhelyezhetők.

(14) Krematórium terület (Kkr) sajátos előírásai:

A Kkr jelû különleges beépítésre krematórium terület hamvasztó üzem és ehhez kapcsolódó járulékos , kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, melyen lakás sem a hamvasztó üzemben, sem attól külön állóan nem helyezhető el.

(15) Mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) sajátos előírásai:

A Kmü jelû különleges beépítésre szánt mezőgazdaági üzemi terület mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzem és ehhez kapcsolódó járulékos , kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, melyen szolgálati lakás  az  üzemben, vagy  attól külön álló épületben elhelyezhető.

II/3. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

16.§

Közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek

(1) A közlekedési, közmûelhelyezési és hírközlési területen az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak érvényesítendõk.

(2) A Köu-„n” jelû közúti közlekedési és közmûterület elhelyezésére a szabályozási terv ábrázolásának megfelelõen a következõ szélességû építési terület biztosítandó:

a) Az új Köu-„n” terület szélességi méretezett értéke megmutatja, hogy a telektömbök kialakításakor milyen minimális közlekedési és közmûsávot kell biztosítani.

b) A meglévõ közterülethatár és a szabályozási vonal közötti távolság méretezése megmutatja, hogy a már beépített területeken a közlekedés és közmûellátás fejlesztésére milyen szélességû sávot kell közterületként kisajátítani vagy lejegyezni.

c) A mindkét oldalon szélesítendõ közterület méretezett új szélességi méretét a kétoldali teleksáv lehetőleg azonos szélességû sávjának közterületként való kisajátításával vagy lejegyzésével kell biztosítani.

d) Amely területre a szabályozási terv nem ír elõ méretezett szélességi értéket, ott a meglévõ közlekedési és közmû területsáv szélessége nem csökkenthetõ.

e) A Köu közúti közlekedési és közmûterület alövezetei:

e.a.) Köu-1, az országos fő- és mellékutak (44.számú, 4505 jelű, 4622. jelű, 4625. jelű, 45302. jelű ) meglévő építési területei, beépítésre nem szánt területeken (külterületeken) úttengelytől számított 50-50 m védősávval. A védősávon belül építményt elhelyezni a vonatkozó külön jogszabályok szerint, a közútkezelő és az útügyi szakhatóság hozzájárulásával lehet. Az országos mellékutak elhelyezésére min. 30 m széles építési területet biztosítani kell.

e.b.) Köu-2, települési gyűjtőutak: Alkotmány utca, Árpád utca, Béke utca, Petőfi S. utca, Arany J. utca, Kossuth L. utca, Árpádszállási út, Széchenyi körút, Móricz Zs. utca, Jókai utca, Május 1. utca, Zalán utca. Pontos területi lehatárolásait a szabályozási terv tartalmazza.

    e.c.) Köu-3, egyéb kiszolgáló utak

(3) A (2) bekezdésben szereplõ közterület-szélesítéssel érintett teleksávon

a) meglévõ építményekben építési engedélyköteles beavatkozás csak a késõbbi kártalanítási igény kizárásával engedélyezhetõ,

b) új építmény csak a jelen rendelet szabályai szerint létesíthetõ,

c) kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthetõ,

d) új közmûbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembe vételével létesítendõ.

(4) A beépítésre szánt telektömbök belsejének feltárására a (2) bekezdésben foglalt utakon kívül telekalakítási tervvel újabb kiszolgáló magánutak létesíthetõk, a méretezendõ útterület-szélesség 1 db telek megközelítése esetén legalább 6,0 méter, 2-7 db telek megközelítésekor legalább 10,0 méter legyen, 7-nél több telek feltárásakor pedig legalább 12 m kell legyen.

(5) A közlekedési-, közmûelhelyezési, és hírközlési területen belül az arra mûszakilag alkalmas helyeken a gépjármû-várakozóhelyek megváltásáról, közterületen történõ kialakításáról szóló helyi önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával parkolók létesíthetõk.

(6) A KÖk jelû vasúti közlekedési területek a rendeltetéssel összefüggõ területhasználat befogadására, a vasút építményeinek, szolgálati lakásainak elhelyezésére szolgálnak. A vasúti üzemi létesítmények építménymagassága a technológiához szükséges mérték szerint, az egyéb kiszolgáló (iroda-, lakó-, közönségforgalmi, stb.) épületeké a településképbe illeszkedõ módon létesíthetők.

(7) A KÖv jelû vízi közlekedési területek a vízgazdálkodási területek részei, rajtuk a külön jogszabályok szerint a rendeltetéssel összefüggõ és azt szolgáló vízi létesítmények helyezhetők el.

(8) A Köl légi közlekedési terület a tervezett sportrepülőtér területe, melyen a külön jogszabályok szerinti létesítmények, valamint a repülőtér üzemeltetéséhez szükséges vagy ahhoz kapcsolódó üzemi létesítmények (hangárok, karbantartó és javító műhelyek, raktárak, repülésirányítási és oktatási épületek, stb.) helyezhetők el. Az építménymagasság a külön jogszabályok szerint, a technológiai szempontból szükséges mértékben állapítandó meg.

17.§

Zöldterület- közpark övezet

(1) Közparkok céljára kijelölt közterület, amely jellemzően a község állandóan növényzettel fedett, közjóléti funkcióra kiépített, vagy kiépítésre szánt területeit foglalja magában. A területen az OTÉK 27. §-ában foglaltak érvényesítendők az alábbi kiegészítésekkel.

(2) A területen elhelyezhetők:

a) gyalogos közlekedést, célforgalmú gépjármű megközelítést ill. parkolást biztosító burkolat, pihenést és testedzést szolgáló építmény (pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér)

b) vendéglátó épület, amelynek parkolóhely szükségletét a közpark területén kívül kell biztosítani az önkormányzat parkolási rendelete szerint.

c) illemhely (csak földbe süllyesztetten, vagy növényzettel takartan)

(3) Az övezetre vonatkozó általános előírások:

a) Sem telket, sem közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet

b) Közmű felépítmény a területen csak akkor helyezhető el, ha az más műszaki megoldással nem, vagy csak aránytalan költségtöbblettel lenne terepszint alatt megvalósítható.

c) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvényben lévő fákra vonatkozó védőtávolságait. A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni. Bármely építési munka kapcsán a zöldfelületben keletkezett kárt az okozó helyreállítani, vagy fakárok esetén faérték számítással történő kárbecsléssel meghatározott kárösszeget megtéríteni köteles.

d) Az elhelyezhető legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

(4) Zöldterületek és zöldfelületek átépítésére, felújítására, helyreállítására vonatkozó előírások

a) Közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületek megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatása, a korábbitól eltérő kialakítása (fakivágás, növénytelepítés, burkolatépítés stb.) engedélyköteles tevékenység.

b) Az építési, átalakítási, bővítési vagy felújítási hatósági engedélyezési eljárás során, amennyiben a létesítményből adódóan a közterület használatának módja megváltozik, az egyéb országos érvényű jogszabályokban előírt dokumentumokon túl az engedélyező hatóság részére csatolni kell az engedélyezett létesítménnyel határos, érintett közterület rendezésének részletes helyszínrajzát, amely tartalmazza különös tekintettel a:

ba) járda építési helyét, anyagát, szélességét, magassági viszonyait, kapcsolatát a meglévő járdaburkolatokhoz

bb) közterületi parkolás módját, burkolatát

b.c.) csapadékvíz elvezetés megoldását

bd) növénykivágást és telepítést

be) berendezések – hulladékgyűjtő, pad, kerékpártartó, virágtartó, stb.

c) Az 1500 m²-nél nagyobb zöldfelületek, zöldterületek csak okl. táj- és kertépítész mérnök terve alapján létesíthetők.

18.§

Erdőterületek

(1) A szabályozási tervben erdő övezetként lehatárolt területek, melyeken az OTÉK 28. §-ában foglaltak érvényesítendők

(2) Az erdőterületek az alábbi övezetekre tagolódnak:

a) E_g jelű gazdasági erdő övezet

b) E_v jelű védőerdő övezet

c) E_e jelű egészségügyi-szociális, turisztikai erdő övezet

(3) A terület egyes övezeteire vonatkozó részletes  előírások

a) E_g jelű gazdasági erdő övezet elsődlegesen  az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület.

A területen az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az alábbi feltételekkel elhelyezhetők:

- beépítettség az OTÉK 28.§ (4). bekezdésében foglaltak szerint

- építménymagasság max. 4,5 m

- közművesítettség részleges, mértéke egyedileg határozandó meg.

b) E_v jelű védőerdő övezetbe a védendő létesítmények ill. védendő területek köré ill. mellé telepített, továbbá a védett erdők soroltak. Az övezetben közműellátást biztosító műtárgyakon és vezetékeken kívül építmény nem helyezhető el.

c) E_e jelű egészségügyi szociális turisztikai erdő övezetben az OTÉK 28.§ (4) bekezdés 2. pontja szerint helyezhető el építmény.

19.§

Mezőgazdasági területek

(Má, Mát, Mk, Mák)

(1) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés, a halászat és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (mezőgazdasági termelés) céljára szolgáló területek.

(2) Mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. §-ában foglaltak érvényesítendők e rendelet 20.§-a szerinti kiegészítésekkel, eltérésekkel.

(3) Az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdéseiben szereplõ birtokközpont – a távlatban erdősítésre figyelembe vehető területek kivételével- olyan telken alakítható ki, amelynek közúti megközelítése országos közútról, vagy legalább 12,0 méter szélességû bekötõútról (közút, vagy magánút) biztosított, továbbá olyan területen fekszik, ahol létesítését jelen rendelet nem tiltja.

(4) A terepszint alatti önálló építmény (pince) felépítményének gerincmagassága legfeljebb 3,5 m lehet. Pinceszinten gépkocsi tároló nem létesíthető.

(5) Az épületek jellemzõ tömege és homlokzati kialakítása tájba illõ, szimmetrikus 38-45 fok hajlású nyeregtetõs legyen. Anyaghasználata hagyományos (tégla, fa vályog, cserép, stb.), tetõfedésként hullámpala nem alkalmazható. A gazdasági épületek tetőhajlásszöge és anyaghasználata a technológiai igények függvényében ettől eltérhet, de hullámpala fedés ezeken az épületeken sem alkalmazható.

(6) A mezőgazdasági terület természetvédelmi oltalom alatt álló, továbbá árvízvédelmi célokat szolgáló területein épület nem, építmény csak árvíz vagy természetvédelmi célból helyezhető el.

(7) Mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódik:

a.) kertes mezőgazdasági terület: „Mk”

b.) általános mezőgazdasági terület: „Má”

c.) tanyás mezőgazdasági terület: „Mát”

d.) korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület: „Mák”

20.§

A mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai

(1) Mezőgazdasági kertes (Mk) övezet a területen lévő jellemzően kert, szőlő művelésű övezet. Az övezetben:

- Kialakítható, beépíthető telek nagysága (min.): 720 m²

- Lakóházzal beépíthető tanyatelek nagysága (min.):

kert, szölő- gyümölcsös művelésiág esetén: 3000 m²,

egyéb művelési ág esetén: 6000 m²

- Kialakítható telek szélessége (min.) 20 m

Beépítési mód: szabadon álló

Megengedett beépítettség (max.): 3%

- ebből lakóépület 1,5%

Építménymagasság (max.):

- lakóépület 4,5 m

- gazdasági vagy egyéb épület: 6,5* m

Beépíthető telek átlagos szélessége (min.): 20 m

Előkert mélysége (min.): 10 m

Oldal- és hátsókert szélessége (min.): 6 m

                      * Az építménymagasságba a technológiai berendezés, szélkerék nem számít bele

Zöldfelületi ellátottság: a telek min. 70%-a növényzettel borított kell, hogy legyen

Birtokközpont az övezetben nem alakítható ki.

Állattartó épület elhelyezésének feltétele: a szomszédos telkeken meglévő lakó, vagy ideiglenes emberi tartózkodás céljára szolgáló épülettől az illetékes szakhatóságok által előírt távolság, de legalább 15 m

(2) Általános mezőgazdasági (Má) övezet a mezőgazdasági tevékenységek végzésére használt és továbbra is erre szánt terület, mely szigetszerűen szórt, hagyományos tanyákkal tagolt. Az övezetben:

a.) Kialakítható telek nagysága (min.):

kert, szölő- gyümölcsös művelési ág esetén 3000 m²,

egyéb művelési ág esetén 6000 m²

b.) Beépíthető tanyatelek nagysága (min.):

kert, szölő- gyümölcsös művelési ág esetén 3000 m²,

egyéb művelési ág esetén 6000 m²

c.) Beépítési mód: szabadon álló

d.) Megengedett beépítettség (max.): 3%

d.a.) lakóépület 1,5%

d.b.) állattartó épület kis létszámú szinten kis- és nagyállattartó 1,5%

e.) Építménymagasság (max.):

e.a.) lakóépület: 4,5 m

e.b.) gazdasági vagy egyéb épület: 6,5 m*

                          * Az építménymagasságba a technológiai berendezés, szélkerék nem számít bele

f.) Beépíthető telek átlagos szélessége (min.): 30 m

g.) Előkert mélysége (min.): 10 m

h.) Oldal- és hátsókert szélessége, mélysége (min.): 6 m

i.) Közműellátás mértéke lakóház építése esetén: villamos energia, ÁNTSZ által bevizsgált ivóvíz saját vízellátó rendszerből, vagy vezetékes ivóvíz, zárt rendszerű szennyvízgyűjtő medence.

j.) Zöldfelületi ellátottság:       a tanyatelek min. 50%-a növényzettel borított kell, hogy legyen

k.) Birtokközpont az országos utak kétoldali 50-50 m-es sávját, valamint meglévő vagy tervezett lakó és üdülőterületek 300 m-es körzetét kivéve kialakítható.

l.)

m.) Meglévő lakott tanyák a területére a (3) bekezdés vonatkozik.

(3) Tanyás mezőgazdasági (Mát) övezet a dűlőutak mellett lakóépületekkel beépült, út menti sortanyás, erdőbe ékelődött tanyás, valamint a mezőgazdasági területen lévő meglévő szórványtanyás területek. A sortanyák területi lehatárolásai: Makai dűlő, Világosi dűlő, Kása dűlő, Szórát dűlő, Hajtó út, Bíbicháti dűlő, Parádi dűlő, Tasi-éri főcsatornát kísérő tanyasor a 089 hrsz-ú dűlőúttól a 44-es útig.

Az övezetben az OTÉK 29.§-a az alábbi eltérésekkel, illetve kiegészítésekkel alkalmazható:

a.)    Kialakítható telek nagysága (min.):

kert, szölő- gyümölcsös művelési ág esetén   3000 m²,

egyéb művelési ág esetén  6000 m²

b.) Az építési szabályzat hatályba lépésekor igazolhatóan meglévő telkeken az új beépítés mértéke a következő lehet:

1500 m2 és 3000 m2 között 6 %, de max. 120 m2

3000 m2 és 6000 m2 között 4 %, de max. 180 m2

6000 m2 felett  3 %.

c.) 6000 m2 telekméretig lakóépület a beépítettség 2/3-a, de legfeljebb 90 m2 lehet.

d)

e) Az épületek elhelyezésére vonatkozó közös előírások:

e.a.) Beépítési mód: szabadon álló

e.b.) Építménymagasság : - lakóépület: (max.): 4,5 m

- gazdasági vagy egyéb épület: (max.):   6,5 m

- Előkert mélysége (min.):   10 m

- Oldal- és hátsókert szélessége, mélysége (min.):   6 m

f) Közműellátás mértéke lakóépület létesítése esetén: villamos energia, ÁNTSZ által bevizsgált ivóvíz saját vízellátó rendszerből, vagy vezetékes ivóvíz, zárt rendszerű szennyvízgyűjtő medence.

g) Zöldfelületi ellátottság:      a tanyatelek min. 50%-a növényzettel borított kell, hogy legyen

h)   Birtokközpont nem alakítható ki.

i) Nagylétszámú állattartó telepek lakott tanyák, üdülők illetve tervezett lakó vagy üdülőterületek 300 m-es sugarú körzetén kívül, elvi építési engedély alapján létesíthetők.

j) Állattartó épület elhelyezésének feltétele: a szomszédos telkeken meglévő lakó, vagy ideiglenes emberi tartózkodás céljára szolgáló épülettől az illetékes szakhatóságok által előírt távolság, de legalább 15 m

(4) Korlátozott használatú mezőgazdasági területek: (Mák) övezet a mezőgazdasági  terület természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy árvízvédelmi célokat szolgáló övezete. Telekalakítási eljárásban az „Má” övezetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az övezetben épület nem, építmény csak árvíz vagy természetvédelmi célból helyezhető el.

(5)

21.§

Vízgazdálkodási területek

(1) Az övezetbe az OTÉK 30. § (1) szerinti területek tartoznak, melyek az alábbi alövezetekre tagolódnak:

a) „V-n” Vízgazdálkodási területbe tartoznak a vízfelületek (folyóvizek, állóvizek, közcélú nyílt csatornák medre és beépítetlen parti sávja), s a tartósan vízzel borított, vízjárta területek.

a.a.) belvíz-főcsatornák: „V-1” (Tökös főcsatorna, Párhuzamos csatorna, Tasi-éri főcsatorna)

a.b.) belvíz-mellékcsatornák: „V-2” (Tökös –I. csatorna, Tasi-éri I. csatorna)

a.c.) egyéb vízfelület, vízjárta terület: „V”

b) „V-Köv” jelű vízgazdálkodási területbe tartozik a hajózható Tisza-meder

c) „V-V” jelû vízgazdálkodási területbe tartoznak az árvízi védmûvek.

d) „V- Ev” jelû vízgazdálkodási területbe tartoznak a védelmi célú erdõgazdálkodás alatt álló és jelenleg mezőgazdasági egyéb művelési ágú hullámterek.

e) A „V-ü” jelû vízgazdálkodási területbe tartoznak a vízgazdálkodási, és a hozzá szorosan kapcsolódó célú beépített üzemi területek, melyeken a vízügyi szakhatóság eseti hozzájárulása esetén a következõ építési szabályok tartandók be:

e.a.)  beépítés módja: szabadonálló,

e.b.)  megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %,

e.c.)  telekalakítás a kialakult állapothoz illeszkedve, a sajátos területhasználat által indokolt módon lehetséges,

e.d.)  megengedett legnagyobb építménymagasság: a környező telkek kialakult építménymagassága + 1,5 m

(2) Valamennyi vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények a külön jogszabályok alapján helyezhetők el.

(3) A kettős rendeltetésű (V-Ev) alövezetben a külön jogszabályok, valamint jelen rendelet erdő övezeteire vonatkozó szabályai együttes alkalmazásával kell az egyes engedélyezési ügyekben eljárni.

21/A. §

Különleges beépítésre nem szánt területek

a) Területén az OTÉK 30/B § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

b) Sportolási, szabadidős célú területek (Ksp) sajátos előírásai:

c) A Ks jelû különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportterület sportpályák, motoros sportpályák, lovas pályák, golfpályák területe.

d) A területen legfeljebb 2 % beépítettséggel elhelyezhetők: szabadidõs létesítmények és ezeket kiszolgáló építmények, öltözõ-, szállás-, vendéglátó, karbantartó épület, lóistálló.

e) Kialakítható legkisebb telekterület: 40000 m2

f) beépítési mód: szabadon álló

megengedett építménymagasság: max. 7,5 m

III. FEJEZET

TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETRE VONATKOZÓ EGYÉB ELŐÍRÁSOK

22.§

Értékvédelmi területek

(1) Az országos jelentőségű települési értékvédelmi területek:

            a./        a műemlék és annak telke,

            b./        a műemléki környezet,

            d./        a régészeti értékvédelmi területek.

(2) Az országos védelem alatt álló műemléki környezetben építés, felújítás, átalakítás, csak az országos előírások megtartásával, a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) Adótorony-antennatorony elhelyezése országos és helyi védelem alatt álló területeken tilos.

(4) Régészeti értékvédelmi területek a szabályozási terven (---R----) határvonallal határolt területek, melyek országos vagy helyi védelemben részesülnek. Ezen túlmenően régészeti érdekű területnek minősül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek előkerülése várható, különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulataira, valamint egyéb, a környezetükből kiemelkedő magaslatokra, vagy olyan területekre, melyek korábbi időszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak.

(5) Régészeti érdekű területeken a talaj megbolygatásával járó építési tevékenység a kulturális örökségvédelmi hatóság közreműködésével végezhető.

(6) Amennyiben a még ki nem alakított beépítésre szánt lakó és vegyes területek beépítése során régészeti leletek kerülnek elő, a felfedező köteles a munkát haladéktalanul abbahagyni, a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni, a település jegyzőjét, valamint a területileg illetékes múzeumot értesíteni.

(7) A beépítésre szánt tervezett különleges és gazdasági területeken a telekalakítási vagy az építési engedélyezési eljárást megelőzően a tulajdonosok vagy az érdekeltek költségére régészeti terepbejárást kell lefolytatni.

Tervezett erdősítések, vagy mezőgazdasági területeken erdőtelepítések megkezdése előtt a tulajdonos költségére terepbejárást kell lefolytatni.

23.§

Helyi művi értékvédelem

(1)  A helyi mûvi értékkel érintett épületeket és építményeket a szabályozási terv irányadó jelleggel feltünteti, listájukat a helyi építészeti örökség védelméről szóló helyi önkormányzati rendelet közli a következõ megosztásban:

a) ”N” jelzésű, jelentõs történeti értékû, népi emlékek, épületek;

b) jellegükben vagy részleteikben értékes épületek; megtartandó épületelemek

c) út menti és egyéb keresztek (egyedi tájértékek)

d) egyéb egyedi tájértékek

(2) Helyi védelemben részesülő épületek bontása – elhelyezkedésüktől függetlenül- csak műszaki szükségesség esetén, statikai számítással és kulturális örökségvédelmi szakvéleménnyel igazoltan, csak a védettség megszüntetését követően vagy életveszélyessé vált műszaki állapot esetén végezhető. A védettséget megszüntető kérelemhez M= 1:50 méretarányú felmérési tervet és részletekre is kiterjedő fotódokumentációt kell mellékelni. Életveszély miatti bontást követően a védettség automatikusan megszűnik.

(3) ”N” jelzésű, jelentõs történeti értékû, népi emlékekre vonatkozó előírások:

a) A védettség kiterjed a hozzájuk tartozó „melléképületekre”, melléképítményekre, és létesítményekre. Az építményeken látható változtatás nem végezhető.

b) felújítás, korszerűsítés, belső átalakítás során nem alkalmazható mûanyag, utcai homlokzaton fém vagy műanyag garázskapu, mészhomok tégla; tetőzeten hullámpala-, bitumenes zsindelyfedés,

c) közterületről látható homlokzatra nem helyezhetõ parabola antenna, klímaberendezés, belülrõl megvilágított reklám;

d) közterületre nézõ homlokzatra csak különálló, legfeljebb 25 cm magas betûkbõl álló, vagy 0,3 m²-nél nem nagyobb táblán nem mûanyagból készült felirat helyezhetõ el, üvegtapéta felirat nem alkalmazható;

(4) A jellegükben vagy részleteikben értékes épületek a helyi értékvédelmi rendeletben felsorolt, nem „N” jelzésű épületekre vonatkozó előírások:

1. Az épületeken kisebb átalakítás, esetleges bővítés elvégezhető, de tömegük, jellemző homlokzati anyagaik alapvetően nem változtathatók meg.
   
2. Az épület bõvítése ne érintse a közterület felõli homlokzatot, kivéve, ha más mûszaki megoldás telken belül nem lehetséges;
   
3. Az épületek tetőtere beépíthető, ha ez statikai szakvéleménnyel igazolható. A tetõtér beépítése során a közterületre nézõ homlokzaton a meglévõ vagy az eredeti állapot szerint helyreállított felépítményeket kell bevilágításra használni, ennek híján tetõsíkban lévõ ablakok alkalmazandók. Közterületre néző homlokzaton új tetőfelépítmény nem létesíthető.
4. Felújítás, korszerűsítés, bõvítés, átalakítás esetén az eredeti anyagok, szerkezetek megtartandók, vagy azonos anyaggal pótlandók, helyreállítandók. Ha ez nem lehetséges, az eredeti anyagot legjobban megközelítő természetes anyag alkalmazandó. (fa-, téglakerítés, fa kapuzat, meszelt-vakolt fal, mûkõ-, terméskõ lábazat, szilikát festékek, fém-kiegészítõk, agyag- vagy hódfarkú cserép.
5. Felújítás, korszerűsítés, bõvítés, átalakítás során nem alkalmazható mûanyag nyílászáró, reklám, fém vagy műanyag garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetõfedés;

Közterülettel határos meglévõ homlokzatra nem helyezhetõ parabola antenna, klímaberendezés, belülrõl megvilágított reklám.

(5)  A helyi védettségű épület utcai homlokzatát érintõ építési munka végzése esetén Az építési engedély megszerzése elõtt elvi építési engedélyt kell kérni, amelynek tartalmaznia kell:

a.) az építéssel érintett, és azzal szomszédos telkek helyszínrajzát (M=1:1000, vagy 1:500), melyen ábrázolni kell a meglévõ és tervezett épületeket, a gépjármû-elhelyezés és rakodás módját,

b.) az utcai homlokzat változtatás elõtti, és tervezett állapotát a szomszédos épületek utcai homlokzatainak bemutatásával, (látványtervvel, fotómontázzsal vagy az elbírálhatóságtól függõen M=1:100 vagy M=1:200 méretarányú homlokzati rajzokkal,)

c.) színezett homlokzati terveket M=1:100 méretarányban,

d) az építési engedélyezési tervet az elvi építési engedély feltételei szerint kell kidolgozni.

(6)  Az építési engedély kérelem mellékletét képező tervdokumentációnak a jogszabályban rögzítetteken túlmenően, illetve attól eltérően tartalmaznia kell:

a.) a változtatás elõtti állapot felmérési terveit M=1: 50 méretarányban,

b.) a változtatás utáni állapot terveit - színváltoztatás esetén színezett homlokzati tervet - M=1:50 méretarányban,

c.) az újonnan elhelyezésre kerülõ nyílászáró szerkezetek részlettervét M=1:20 méretarányban,

d.) a változtatás elõtti állapot és a tervezett változtatás mûszaki leírását, kiegészítve az építéstechnológiai utasításokkal,

e.) reklámkihelyezés esetén az épület érintett homlokzati tervét a már engedélyezett, meglévő reklámok feltüntetésével;

f.) a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját vagy látványtervét,

g.) a reklám hordozószerkezetét bemutató tervet.

24.§

Táj- és természetvédelem

(1) A terület - más terület-felhasználási egység részeként szabályozott - az országos védelem alá vont Ex-lége, továbbá a helyi jelentőségű ill. védelem alatt álló természeti , valamint természetvédelmi területeket foglalja magában.

a) Ex – lége területek: felsorolás mellékletben

b) Természeti területek: felsorolás mellékletben

c) Közösségi természetvédelmi (NATURA 2000) területek: felsorolás mellékletben

d) Nemzeti parki területek

e) Helyi természetvédelmi területek irányadó jelleggel:

e.a.)     a Holt-Tisza és annak partéltől számított 100 m-es sávja

e.b.)     a Holt-Tiszát kísérő gyepek, nádasok, fás legelők, fa- és cserjecsoportok,

e.c.)     a település közigazgatási területén lévő, azon összefüggő gyepterületek, melyek nem tartoznak az Ex-lege vagy a természeti területek körébe

(2) A közigazgatási terület egyedi tájértékei: felsorolás mellékletben

(3) Az országos védelem alatt álló természeti, természetvédelmi területeken bármilyen gazdasági tevékenység, művelési ág megváltoztatása, építmények elhelyezése, bővítése csak az illetékes természetvédelemi szakhatóság hozzájárulásával történhet.

(4) A NATURA 2000 területeken a külön jogszabályok együttes alkalmazásával kell eljárni.

(5) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken természetvédelmi vonatkozásban a természet védelméről szóló hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(6) Szélkerék, szélerőmű, szélerőmű park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény önálló nem létesíthetők:

1. országos jelentőségű „ex-lege” természetvédelmi területeken;
   
2. természeti területeken;
   
3. közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken (Natura 2000 területek),
4. valamint ezek védőövezeteként és zöldfolyosóként szabályozott korlátozott használatú mezőgazdasági területeken,
5. belterületen és beépítésre szánt területen – az ipari gazdasági területek kivételével- a magasság 10-szeres távolságán belül,
6. szomszéd települések beépítésre szánt területeinek határától – az ipari gazdasági területek kivételével- 2000 m-en belül,
7. tanyák környezetében a magasság 6-szoros távolságán belül, kivéve a tanya saját energiaellátását szolgáló, max. 20 kW teljesítményű szélkerekeit a méretezett dőléstávolság betartásával,
8. utak és közművezetékek környezetében a magasság 1-szeres (dőlés) távolságán belül,
9. erdőterületen
   

(7) Szélerőmű park csak a település egy oldalára telepíthető a (6) bekezdésben foglaltak együttes alkalmazásával.

25.§

Általános környezetvédelmi előírások

Vízvédelem érdekében:

(1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése – megfelelő kezelést követően – csak oly módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

(2) Lakitelek közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása:  Érzékeny területek („B”)

(3) Lakitelek közigazgatási területe nem nitrátérzékeny terület.

(4) Lakitelek közigazgatási területe a 4. általános védettségi kategória befogadók területi kategóriába tartozik. A technológiai és országos területi kibocsátási határértékeket a mindenkor hatályos országos rendelet mellékletei tartalmazzák.

(5) Hulladék, szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz még tisztítottan sem vezethető élővízfolyásba, csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba, felhagyott kutakba.

(6) Közcsatornába kizárólag kommunális szennyvíz, a vonatkozó hatályos jogszabályok mellékletében foglalt határértékeket nem meghaladó összetételű technológiai szennyvíz kerülhet. Amennyiben a határértékek nem tarthatók, úgy megfelelő előtisztító szükséges.

(7) A talaj és a felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(8) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot, szennyvizet vezetni tilos.

Termőföld- és talajvédelem érdekében:

(9) Külszíni anyagnyerő hely, homokbánya csak művelésből kivett területen létesíthető.

(10) Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni (rekultiválni).

(11) A termőföld védelmének érdekében a termőföld letermeléssel járó építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) újrafelhasználásig a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően deponálni kell.

Levegővédelem érdekében:

(12) Az üzemi veszélyes-, termelési- és kommunális hulladék tárolását a légszennyezést kizáró módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon.

(13) Új fatelepítés esetén allergiát okozó faj nem alkalmazható.

(14) A település belterületén a környezetet zavaró szag- és bűzkibocsátással járó tevékenységi célú építmény nem létesíthető.

Zaj- és rezgésvédelem érdekében:

(15) A zajkibocsátással járó létesítmény építése, üzembe helyezése, felújítása, ilyen tevékenységi célú rendeltetés változás engedélyezése előtt az első fokú környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási (emissziós) határérték megállapítását kell kérni és annak betartásáról gondoskodni kell.

(16) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a területek beépítésével és a technológiák üzemeltetésével kapcsolatban jelen rendelet, az egyéb országos jogszabályok előírásai, valamint a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet hatályos előírásait kell alkalmazni. A terhelési határértékek országos jogszabály szerinti megállapításakor a zajtól védendõ területek 1-4. sorszámú kategóriába való besorolása megegyezik a jelen rendelet szerinti területhasználati besorolással, kivéve a Ktf jelû különleges területeket, melyek az 1. jelû zajvédelmi kategóriába tartoznak.

Hulladékgazdálkodás és –ártalmatlanítás érdekében:

(17) Építési törmelék a hulladéklerakó telepen, valamint az építőipari vállalkozások meglévő törmelék depóniáin helyezhető el, az utóbbi esetben újrahasznosítás céljából.

(18) Állattartó telep csak a keletkező szilárd és/vagy folyékony trágya kezelésével, ártalmatlanításával, a környezet veszélyeztetése nélkül engedélyezhető.

(19) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel tárolható, a tárolásra a hatályos jogszabályoknak megfelelő helyiség vagy fedett terület létesítendő.

26.§

A közterületekre vonatkozó építési szabályok

(1) Közterületen építményt elhelyezni az OTÉK 39-40. §-a szerint lehet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel.

(2) A közterületen meglévõ hírlapárusító-, információs és egyéb pavilonok a közterület tulajdonosával egyeztetett helyen, annak hozzájárulásával, felújíthatók, korábbi alapterülettel átépíthetõk.

(3) A köztéri rendezvények, ünnepek alkalmával legfeljebb 2 hónapig, sportlétesítmények esetén szezonálisan, ideiglenes jelleggel ponyvafedésû, fa-, vagy fémszerkezetû sátor a terület tulajdonosának hozzájárulásával elhelyezhetõ. A létesítésért felelõs személynek kell gondoskodnia arról, hogy az építmény megfeleljen a vonatkozó helyi és általános érvényû építési és más hatósági, védõterületi, biztonsági, közegészségügyi, tûzvédelmi, környezetvédelmi, mûemléki, természetvédelmi, munkavédelmi elõírásoknak.

(4) Az OTÉK 40. § (4) bekezdés alkalmazásakor a helyi önkormányzat, mint tulajdonos vagy kezelõ hozzájárulása megadottnak tekinthetõ, ha az építményrész legfeljebb 50 cm-re nyúlik ki a helyi önkormányzati tulajdonú vagy kezelésû közterület fölé, vagy alá, és a homlokzat felületét legfeljebb 30 %-ban érinti.

(5) A 12 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m-nél kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, és a meglévők védelméről, kiegészítéséről, szakszerű cseréjéről gondoskodni kell.

27.§

Közlekedési előírások, járműelhelyezés

(1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közmű építmények létesíthetők, növényzet telepíthető.

(4) A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási tervlap tartalmazza.

(5) Az országos közutak külterületi szakaszai mentén, az út tengelyétől számítottan az országos jogszabályokban meghatározott sávokat kell biztosítani.

(6) Országos közforgalmú vasút mentén a szélső vágánytól számított 50 m-es távolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(7) Az OTÉK 42. §-ban meghatározott parkolási igényt elsődlegesen a saját telken, vagy a legfeljebb 500 méteren belüli parkolóházban, mélygarázsban, a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával – az út kezelőjének hozzájárulásával – kell kielégíteni. A járművek elhelyezésére vonatkozóan a gépjármû-várakozóhelyek megváltásáról, közterületen történõ kialakításáról szóló helyi önkormányzati rendelet elõírásai szerint kell eljárni.

(8) Az OTÉK 42. § (7) bekezdésben szereplõ fásítási kötelezést a 4 gépjármûnél nagyobb befogadóképességû felszíni parkoló kialakításakor alkalmazni kell.

(9) Újonnan tervezett gyűjtőút kiépítését, kerékpáros létesítménnyel együtt és védőfásítással kell megvalósítani.

28.§

Zöldfelületi előírások

(1) A zöldfelületi előírások a közpark övezet, valamint az egyéb közterületi és közlekedési területi zöldfelületekre, fasorokra, telken belüli zöldfelületekre, mezőgazdasági területekre vonatkoznak.

(2) Zöldterületek átépítése és azokon bármilyen építési munka kertépítészeti terv alapján történhet.

(3) A zöldterületi mutatóba csak a min 0,6 m-es földtakarású területrészek számíthatók be.

(4) Beépítésre szánt területen telekhatártól, épülettől az alábbi ültetési távolságok betartás kötelező:

a) szőlő, 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén: min 1,0 m

b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb fa esetén: min 2,0 m

c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa, valamint gyümölcs-, és egyéb bokor élősövény esetében: min 3,0 m

(5) A településközpont bármely építési telkének át-, és beépítése esetén gondoskodni kell legalább 1 db előnevelt fa telekre történő beültetéséről.

(6) Feltáró-, gyűjtő, valamint országos fő és mellékutak, továbbá kerékpárutak belterületi szakaszai egységes fasorral kísérve építhetők.

(7) Telekalakítási tervek készítésekor a kialakítandó közterületek, közutak és magánutak területét úgy kell kialakítani, hogy oda fasor telepíthető legyen. Fasor telepítésénél az őshonos fajokat kell alkalmazni.

(8) A külterületen kivett (tanya vagy intézmény udvara) körül az uralkodó ÉNY-DK szélirányban legalább egysoros fasort kell telepíteni. Fasor telepítésénél az őshonos fajokat kell alkalmazni. (kõris (Fraxinus), tölgy (Quercus), hárs (Tilia), ostorfa (Celtis), lepényfa (Gleditsia), juhar (Acer). víz közelében: fûz-nyár liget, szil (Alnus).)

(9) Külterületi fa, cserje telepítésének szabályai:

a) szőlő, 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor ingatlanhatártól minimum 1,0 m-re,

b) ingatlanhatártól fa minimum 2,0 méterre telepíthető

c) út mentén útpadkától vagy vízelvezető árok korona-, ill. körömvonalától fa min. 1,0 méterre telepíthető

d) szőlő-gyümölcs művelési ágú terület telekhatárától fa minimum 6,0 méterre telepíthető

29.§

A közművek általános előírásai

(1) A közműhálózatok elrendezésénél és a közműépítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell betartani, melyek előírások szerinti védőtávolságát biztosítani kell.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamos energia-, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen továbbá közhasználatra átadott magánutakon kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Szolgalmi joggal már terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a bejegyzett szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával végezhető.

(3) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével -az ágazati előírások figyelembe vételével- kell megépíteni. (A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.)

(4) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket mindig előrelátóan a közterület-szabályozás hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy fasor zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(5) A fejlesztési területeken egyidejűleg készülő tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket, a közlekedési területeket és a fásítási terveket.

(6) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(7)

(8) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(9) A tervezett épületek utcai homlokzatát érintő bárminemű vezetéket, kapcsoló-, mérőszekrényt,  csatlakozó dobozt és szerelvényt - a kezelhetőség biztosításával- lehetőleg az épületek falsíkjába vagy kerítésbe süllyesztve kell kialakítani. A közműszekrények és dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani, vagy ajtóval eltakarni.

30.§

Ágazatonkénti közmű előírások

Vízellátás, Szennyvízelhelyezés, kezelés

(1) Közmű építés csak hatósági engedély alapján végezhető

(2) Egyedi kutas vízellátás esetén az országos érvényű döntéskor hatályos jogszabályok előírásait kell betartani a létesítés és a védőtávolságok tekintetében.

(3) Egyedi kutas vízellátás esetén a jegyző hatósági engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m³/ év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja és – parti szűrésű, karszt-, vagy rétegvíz-készlet igénybevétele, érintése nélkül, - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik. Talajvíznek minősül az első vízzáró réteg felett található vízkészlet.

(4) Az ettől mélyebb kutak, s a rendelettől eltérő vízbeszerzés vízjogi engedélyköteles.

(5) Öntözővíz igény a vezetékes vízen kívül csak a talajvízből elégíthető ki a VITUKI ajánlásai szerint az öntözött növénykultúra víznormája alapján a meghatározott vízkontingensen belül.

(6) A szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépüléséig a házi kommunális szennyvizek gyűjtését zárt gyűjtőkben kell megvalósítani.

(7) A szennyvízcsatorna hálózattal ellátott területeken a meglévő épületek csatornahálózatra való rákötése kötelező.

(8) Ha az újonnan megvalósuló épület csatornázott közterülethez csatlakozik, az csak a közcsatornára való rákötéssel létesíthető.

(9) A fentieken túl zárt gyűjtők,vízzáróan kialakított medencék, vagy megfelelő közműpótló berendezések kialakítása szükséges a csatornahálózattal nagy távlatban sem érintett térségekben végleges megoldásként:

1. azokon a területeken, ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m²-t,
   
2. ahol a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan,
   
3. a Tisza hullámterében.
   

(10) A zárt műtárgyak vízzáróságát üzembe helyezés előtt szabványos víztartási próbával kell ellenőrizni, a rendszeres ürítést és szállítást pedig dokumentálni szükséges.

(11) A közigazgatási terület egyéb magasan fekvő részein, - azokon a területeken, melyek nem érintenek védőterületeket, ahol a talajszerkezeti adottságok, a talajvízszint adatok megfelelőek (a szikkasztó fenékszintje és a maximális talajvízszint között mindenkor megvan a legalább 1,0 m–es távolság), ahol a telekméretek is megfelelőek, - a lokális érzékenységi vizsgálatot követő IV–V. szennyeződésérzékenységi besorolású területeken szakszerű szikkasztással kell a szennyvizek elhelyezkedéséről gondoskodni.

Felszíni vízelvezetés

(12) A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez:

a) A belvíz főcsatornák partélétől számított 10,0 m – en belül semmilyen, 10,0 – 15,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető.

b) A belvíz mellékcsatornák partélétől számított 4,0 m –en belül semmilyen, 4,0 – 10,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető.

c) A mezőgazdasági területhasználat során a csatorna partélétől számított 3,0 m – t fenntartási célokra szabadon kell tartani.

d) A vízjárta területeken építmény nem helyezhető el.

e) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani.

f) A karbantartási sáv nem építhető be, legfeljebb olyan építmény helyezhető el rajta, amely a szakfeladatok ellátását nem akadályozza (pl. kerékpárút).

g) A beépítésre szánt területeken építményt elhelyezni csak olyan terepszint meghatározásokkal szabad, amely nem eredményez belvízelvezetési kényszert.

h) Az épületek padlószintjét a mértékadó árvízszint (86,36 mBf) felett kell meghatározni.

i) Az árvízvédelmi töltések víz- és mentett oldali védősávja a töltéslábtól számított 10-10,0 m, melyet beépíteni még ideiglenes jelleggel sem lehet.

j) A hullámtéren a töltés lábától számított 60 m –en belül, a mentett oldalon 110 m – en belül anyaggödröt nyitni tilos!

Villamosenergia-ellátás

(13) A község közigazgatási területén áthaladó 220 kV feszültségszintű nagyfeszültségű villamos távvezeték nyomvonalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten a mindenkor hatályos vonatkozó országos jogszabályban meghatározott védőtávolságot kell biztosítani.A biztonsági övezet terjedelme a vezeték tengelyétől mérten: a 220 kV-os távvezeték mentén 25-25 m.

(14)

(15)

(16) A településképi és a településrendezési szempontok figyelembe vételével a településközpont vegyes területeken új villamos hálózat és bekötővezeték csak földkábeles kiépítésű lehet.

(17) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

Földgáz-ellátás

(18) A település területén áthaladó nagynyomású szénhidrogén szállítóvezetékek:

a) A Városföld- Endrőd MOL távvezeték biztonsági övezete csőszéltől mérten: 50-50 m. A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység végzéséhez a gáz és kőolajüzemi létesítmény üzemben tartójának a hozzájárulását meg kell kérni.

b) A nagyközép nyomású (8 bar) gázvezeték (4625. jelű közút, valamint a Szolnok – Kiskunfélegyháza vasút, a mezőgazdasági területeken áthaladó f 300-250 KPE és Lakitelek nagyközséget ellátó f 160 KPE betápláló vezeték védőtávolsága 9-9 m. A mezőgazdasági üzemeket ellátó f 63 KPE nagyközép nyomású gázvezeték védőtávolsága 7-7-m.

(19) A település területén lévő 8/3 bar nyomású nyomásszabályozó védőtávolsága a veszélyességi övezethatártól 10 m

A gázvezetékek és a szakaszoló állomások biztonsági övezetében tilos mindennemű építési tevékenység.

(20) A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat növényzet takarásában vagy az épületek alárendelt homlokzatára szerelve kell elhelyezni.

(21) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Hírközlés

(22) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, vagy utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni lehetőleg föld alatti vezetéssel kell. Ahol ez nem lehetséges, vagy az elektromos vezetékek is föld felettiek, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(23) A térségben a meglevő és a tervezett, továbbá az önálló toronyként üzemelő bázisállomásokból, amennyiben a lefedettség nem biztosítható:

a) Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

b) Újabb bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy a szolgáltató a meglevő állomásra helyezze fel a berendezését, még akkor is, ha az a tartószerkezet cseréjét igényli.

c) Meglevő, vagy tervezett lakóterületet a magasság 10-szeres távolságán belül megközelítő mobil rádiótelefon bázisállomás településképi és esztétikai szempontból nem helyezhető el.

31.§

Védőterületek, korlátozások

(1) A közép- és nagyfeszültségû légvezetékek szabályozási terven bejegyzett védõtávolságán belül építeni csak az egyéb jogszabályban megszabott feltételekkel és csak a vezeték kezelőjének hozzájárulásával szabad.

(2) A hulladékgazdálkodással kapcsolatos különleges területek védõtávolságán belül huzamos tartózkodásra szolgáló épület csak egészségügyi szakvélemény, állattartó épület csak állategészségügyi szakhatósági vélemény alapján létesíthetö, intenzív mûvelésû ültetvény csak környezetvédelmi szakhatósági vélemény alapján telepíthetõ.

(3) Bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek és technológiák korlátozási előírásai:

A községi szennyvíztisztító telep telekhatárától számított 150 m védőterületen belül lakó-, vegyes-, gazdasági területek (a jelentős mértékű zavaró hatású, valamint a bűzre és fertőzésveszélyre nem érzékeny ipari kivételével), üdülő- és különleges területek (a hulladékkezelő és -elhelyező létesítmények területének kivételével), valamint üzemi méretű állattartó telep nem létesíthető.

(4) A (3) pont szerinti védõterület mindaddig fenntartandó, amíg a terület jelenlegi használatából származó káros hatások környezeti kármentesítése (rekultiváció) meg nem történik.

(5)

(6) Levegővédelmi szempontú védőterületen belül nem létesíthető olyan légszennyező forrás, mely üzemeléséből származó levegőterhelés meghaladja a természeti terület határán a légszennyezettség ökológiai határértékeit, de legalább a háttérszennyezettség értékét. Ha valamely létesítmény megvalósulása légszennyező pontforrás körüli olyan védőterület kijelölésével jár, amely a szomszédos vagy környező ingatlanok használatát vagy beépíthetőségét korlátozza, az építési engedélyezési eljárás lefolytatása előtt, a szabályozási tervben a védőterületet - az engedélyezõ hatóság jogerős határozatában elõírt korlátozások érvényesítése érdekében- előzetesen át kell vezetni. Ha a légszennyező pontforrás védőterületét a környezetvédelmi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban vagy azt követően jelöli ki, és a védőterület szomszédos ingatlanokat nem érint, a védőterület TRT-ben történő átvezetéséről a TRT soron következő karbantartási vagy módosítási eljárása során kell gondoskodni.

(7)

(8)

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

32.§

Településrendezési kötelezések

(1)   A szabályozási tervben jelölt beépítésre szánt területeken a tervszerû telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje s a településkép elõnyösebb alakítása érdekében

a) a beépítésre szánt területeken a telekalakítást (önkormányzati tulajdonú telekalakítás esetében a birtokba adást) követő 4 éven belüli, az építési övezeti szabályoknak megfelelő beépítési kötelezettséget kell előírni.

b) 3 éven belüli beépítési kötelezettséget kell határozattal elrendelni a bontást követõen beépítetlenné vált, vagy csak nem az alaprendeltetésnek megfelelő (mellék) építményeket tartalmazó telkekre. A kötelezettség a bontás elvégzését követõen, a beépítést elrendelõ határozat jogerõssé és végrehajthatóvá válásától keltezõdik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beépítési kötelezettség a telekre vonatkozik, tulajdonosváltásnál is folyamatosan érvényesítendõ, és a telek akkor tekintendõ beépítettnek, ha az alaprendeltetésének megfelelõ épület használatbavételi engedélye jogerőssé vált.

(3) A külön helyi rendeletben a településkép javítása érdekében elõírt helyrehozatali kötelezettség az érintett épületrészeken végzett engedélyköteles építési munkálatokkal egyidejûleg, teljes tartalmában pedig legkésõbb a kötelezõ határozat jogerõssé és végrehajthatóvá válásától számított 7 éven belül végrehajtandó.

(4) Az épület közterülettel határos nem homlokzatszerűen kialakított határoló falát az épület homlokzatát érintõ bármely építési tevékenység keretében homlokzatszerűen, nyílászárókkal kell kialakítani, vagy építészeti díszítõ eszközökkel javítani.

(5) Közérdekû környezetalakítás céljából a szabályozási ÜÜ jellel határolt telekrészek, továbbá a telekhatár és a beépítési helyként kijelölt “telekablak” közötti területsávok beültetési kötelezettséggel terheltek. A beültetési kötelezettségû zöldfelületeket háromszintû (gyep- cserje- és lombkoronaszintû) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(6) Beültetési kötelezettséggel érintett építési telken a növénytelepítés megvalósítása a telken történõ építési engedélyhez kötött építés feltétele, amely legkésõbb az építéshez kapcsolódó használatba vétel idõpontjáig végrehajtandó.

(7) Közérdekből az építési engedélyköteles változással nem érintett ingatlanokra is elrendelhet az építésügyi hatóság beültetési kötelezettséget, ekkor a kötelezõ határozat jogerõssé és végrehajthatóvá válásától számított 7 éven belül kell azt teljesíteni.

(8)

(9) A beépítési kötelezettség elmulasztása többször kiszabható bírsággal sújtható.

33.§

Elõvásárlási jog

34.§

Tilalmak

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35.§

Értelmező rendelkezések

36.§

(1) E rendelet 2007. január 1-én lép hatályba.

(2) A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(3) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított elsőfokú hatósági ügyekben kell alkalmazni.

(4) A folyamatban lévő ügyek elbírálása során a kérelmezővel egyeztetve, a számára kedvezőbb jogszabályt - e rendeletet vagy az eljárás megindulásakor hatályos Ört. szabályait - kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül a hatályos önkormányzati rendeletek és jelen rendelet összhangját meg kell teremteni.

(6) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Lakitelek Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 19/1994.(X.24.) sz. rendelete a nagyközség összevont rendezési tervének jóváhagyásáról és annak mellékletét képező OÉSZ alapú településrendezési terv hatályát veszti.

(7) A rendeletben hivatkozott magasabb szintű jogszabályok döntéskor hatályos előírásait kell alkalmazni. Magasabb szintű jogszabály módosulása vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet szövegébe automatikusan a vonatkozó hatályos jogszabály értendő.

Lakitelek, 2006. december 18.

Varga Sándor sk.                                                                  Orbán Csaba sk.

polgármester                                                                              jegyző