1. § (1a) Zártsorú (Z-Hz)-jelű beépítés: Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaival összhangban megállapított olyan zártsorú beépítési móddal szabályozott építési övezet, mely a városiasodó tömbökben került bevezetésre, ott ahol az ingatlanok számottevő része a korábbi szabályok szerint oldalhatáron álló beépítési mód szerint épült be. A zártsorúsodás fokozatosságára és az épületelhelyezés hézagokkal történő tagolásának lehetővé tétele érdekében, az OTÉK által megengedett épület elhelyezési lehetőségek is bevezetésre kerültek, illetve az épületelhelyezés helyi szabályokkal is kiegészült. Az épületelhelyezés helyi szabályai a tűzfalépítés fölösleges és jelen esetben városképet is zavaró létesítésének kötelezettségét is szűkítik (a Vt-1 övezet kivételével) azáltal, hogy az utcafronttól 12 méternél távolabbi telekrészen a hagyományosan kialakult építési oldallal szemközti telekhatár mellett az övezetben megengedett építménymagassággal megegyező sávban az épület elhelyezés nem megengedett. Az övezetben előírt beépítés kötelező utcafronti (utcavonalon álló) építési vonalat állapít meg. Az utcafronton lévő épületek esetében, az utcafronti épületszárny legalább 70 %-án utcával párhuzamos tetőgerincet kell kialakítani.

(1b) Főépület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület.

(1c) A melléképület fogalom értelmezése a helyi rendeletben: A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségeket (tárolást, állattartást, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó, valamint kisüzemi és egyéb hasonló tevékenységeket,) magában foglaló önálló épület, illetve az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten - az övezeti előírás szerint - elhelyezhető főépületnek nem minősülő épület.

2. § (1) A nem terjed ki a rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya az 1. § (3) bekezdés szerinti mellékletekben továbbtervezésre jelölt területekre.

(2) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a város helyi építési szabályzata alapján szabad.

(3)² ,³,⁴,⁵,⁶,⁷,⁸,⁹,¹⁰ A rendelet

(4) A helyi és tervezett műemléki védelemre vonatkozó szabályozási elemek, az előző pontban felsoroltak kivételével tájékoztató jellegűek, melyekről a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet ad ki.

3. § (1) A város közigazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a

következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

4. § (1) Telekalakítás, telekrendezés - telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés - csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2) A meglévő telkeket több önálló telekké akkor lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt legkisebb telekterületet, szélességet és mélységet. (3) Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség - utcai homlokvonal - mérete 15 %-kal, vagy mélysége 5 %-kal csökkenthető.

5. § (1) Azon Lakóövezetbe (Lk, Lke, Lf) és Vegyes övezetbe (Vt) tartozó telkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget tesz lehetővé, - így különösen tömbbelső feltárást, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítását - a (2) és (3) bekezdés szerinti különös szabályok betartása mellett a teleket beépíteni:

(2) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt legkevesebb mélységét és a kötelezően megtartandó 6 méteres hátsókertet figyelembe véve kell meghatározni.

(3) A telek övezetben előírt legnagyobb beépíthetőségét, az övezetben előírt számítás alapján, a legkevesebb még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani.

6. § Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de

7. § (1) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során az utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkevesebb telekmélységet, de legalább az övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet kell legalább megtartani. Ezzel együtt az ellentétes oldalon - a telek másik végén lévő közterület felöl - is biztosítani kell az övezet szerinti legkevesebb, de legalább az övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet. E szabály megtartása mellet, a telek tényleges mélysége szabadon, választható meg.

(2) Telek kiegészítése akkor is engedélyezhető, ha a kialakított telek paraméterei a kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

8. § (1) Meglévő telek esetén, a szabályozási terven feltüntetett, utcanyitást, utcaszélesítést jelentő telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha a meglévő telek területe ezzel a telekalakítással, vagy már a tervezett telekalakítás előtt is kisebb lesz, az övezetben előírt legkisebb alakítható telekterületnél.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti telekalakítással érintett telek területe a végrehajtani kívánt telekalakítás miatt a 5. melléklet szerinti, övezetenként meghatározott legkisebb értéket, vagy legkisebb telekméretet sem éri el, a tulajdonos kérheti az önkormányzattól a teljes ingatlan kisajátítását.

9. § (1) Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Kisüzemi és állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető.

(2) A lakótelken a gépjármű elhelyezését biztosítani kell

(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,45- 0,9 m közötti magasságban helyezhető el.

(4) Az előkert méretét (3,0 m - 5,0 m vagy 0,0 m) a Hész. 7. melléklete határozza meg az utcában kialakult jellemző állapot figyelembevételével,

(5) Az előkertek mérete az utcában jellemzően kialakult állapot figyelembevételével 3, 0- 5, 0 méter között meghatározott érték. Újosztású utcák esetében 5, 0 méter.

9/A. §¹³ ,¹⁴Ahol a szabályozási terv „kötelező építési vonal - választható épület elhelyezéshez” szabályozási elemet tartalmaz, ott a távlati épület elhelyezésre vonatkozó elvárásoknak eleget téve, az épületet a kötelező építési vonalon, vagy attól az utcában kialakult előkert mértékének megfelelő távolságra (hátrébb) is el lehet helyezni.

10. § (1) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a fő funkciójú rendeltetési egység tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.

(2) A meglévő lapos tetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték. A létesülő tetőtér beépítése esetén, a hasznosítás gazdaságosabbá tétele érdekében a meglévő építménymagasság növelése is megengedett. Ha más műemléki, helyi értékvédelmi szabályozás nem tiltja, manzárd tető is alakítható.

11. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatára kell elhelyezni. Amennyiben az előírás szerinti oldalhatáron való épületelhelyezés a szomszédos ingatlanon meglévő épülettől megtartandó építmények közötti legkisebb távolság betartása miatt nem volna lehetséges, akkor az épületet az építési oldalhatárt jelentő telekhatártól távolabb is, de legfeljebb 2,0 távolságra is el lehet helyezni.

(2) Az Lk, Lke, Lf lakóövezetekben és a Vt vegyes övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon. Ez alól kivételt képeznek a személygépkocsi tároló épületek, melyeket, a fő rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni, az épületelhelyezés egyéb szabályainak betartása mellett.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) akkor a rendeltetési egységhez tartozó melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő helyen lévő épületeket helyben visszaépíteni nem szabad. A telek beépítettségéhez az ilyen elhelyezkedésű épületeket is számításba kell venni.

Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető.

(5) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 18,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület értelemszerűen az utcavonalra is kiépülhet.

12. § Ha az építési telek az övezeti előírások betartásával egyébként nem lenne beépíthető, vagy ha a szomszédos telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény hatósági engedéllyel rendelkezik, vagy 10 évnél régebbi, és a legnagyobb előírt építmény magasság értéke nem haladja meg a 5,5 métert, akkor a szomszédos telken lévő „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság 4 méterre csökkenthető, az alábbi követelmények együttes betartása mellett:

13. § (1) Az építési telek kisméretű telek, ha építési oldalon mért mélysége - feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb - a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m-nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni.

(2) A „kisméretű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 %-al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni.

(3) A „kismélységű” telek beépítése esetén, ha a 30,0 m mélységet el nem éri el, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

(4) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található, ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az övezetben előírt hátsókert méretet kell tartani.

(5) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értéke (mely egyben tűztávolság is) jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

(6) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

14. § A hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. Az ide kerülő kerítést legfeljebb 20 %-os átláthatósággal, (zárt épített kivitelben) 2,0 méter magassággal kell megépíteni.

15. § A Lakóövezetbe (Lk, Lke, Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok a következők:

16. § A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zársorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3, 00 méter legyen.

Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti.

¹⁵Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáronálló beépítést enged meg, saroktelkek, vagy a 18 méter eléri, illetve meghaladja, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.

A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető.

A legkisebb építménymagasság értéket a fő rendeltetési egységet (egységeket) magában foglaló épület mögött elhelyezett melléképületek esetében nem kell biztosítani.

17. § A Zártsorú beépítési mód esetén az épületek zárt sora helyenként, a megengedett építménymagasság 2/3-a, de minimum 10,0 m-es épületközzel megszakítható. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30 %-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie.

Ha az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll - az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon.

Az utcavonalon előírt kötelező építési vonal esetében az utcafrontra kerülő épületet utcafronti homlokzatának homlokvonalra vetített vetületi hosszának legalább 80 %-ban ténylegesen utcavonalon állóan kell elhelyezni.

Az építési helyen belüli kétféle épület elhelyezés spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az építési vonaltól számított 10 méter mélységig épületet az a zársorú beépítésre vonatkozó általános szabályok betartásával, az építési hely teljes szélességében el lehet helyezni. Az e mögött lévő építési helyen belül, a Vt-1 jelű övezet kivételével, a tömbben kialakult hagyományos építési oldallal szemközti telekhatár mentén azonban az övezetben előírt legnagyobb építménymagasságnak megfelelő területsávban épületet nem lehet elhelyezni.

¹⁶Zártsorú, (Z-Hz)-jelű beépítés estén az építési hely meghatározását tekintve, a beépítés előkert nélküli, az utca felöli kötelező építési vonal az utcai telekhatár. A hátsó udvar megközelítését egy legalább 3,0 méter szélességű és űrszelvényű átjáróval biztosítani kell.

18. §¹⁷ A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

19. § (1) Az övezetbe a Kossuth, Rézműves, Koszorú, Mikes utcák közötti tömbben lévő lakóterültek tartoznak.

(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legalább 4,5 m utcai homlokzatmagasságú, de az 5,5 m építménymagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál.

20. § (1) Az övezetben elhelyezhető:

(2) Az övezetben kivételesen, az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével elhelyezhető:

21. § (1) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkert nélküli.

(2) Az épületek építészeti megjelenésénél a következő szabályokat is be kell tartani:

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasságát a HÉSZ 4. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.

(4) A telek területének legalább 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

Az oldalkertek minimális szélessége 6,0 méter.

22. § (1) Az övezetbe a városközpont leginkább kisvárosias beépítésű, előkert nélküli (utcafronti beépítésű) lakóterületei tartoznak.

(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,0 és 6,0 méter közötti építmény magasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

(4) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

Szálláshely- szolgáltató épület;

igazgatási épület;

sportlétesítmény;

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

(5) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkert nélküli, mely alól kivételt képez a Dózsa György út- Arany János út- Kert utcák találkozásánál, a szabályozási terven kijelölt tömbrész, mely a kialakult beépítésre való tekintettel Lk-2*** jelű alövezethez sorol a szabályozási terv, zárt- hézagosan zártsorú beépítéssel.

23. § (1)¹⁹

(2) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a HÉSZ 4. mellékletének 1. táblázata tartalmazza..

(3) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(4) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

24. § (1) Az Arany János utca 1-7 sz. közötti ingatlanok (Hrsz: 2319-2322) sajátos kialakult zárt- hézagosan zárt beépítésének egyedi kezelhetősége érdekében, az övezeti előírások beépítési módjára a (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni.

(2) A telkek beépítése zártsorú, hézagosan zártsorú, előkert nélküli. Az épület elhelyezés spontán módon, igényekhez igazodó választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó speciális előírások:

25. § (1) Az övezetbe a belvárosban lévő általános adottságú lakóterületei tartoznak.

(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 4,5 méter építmény magasságú épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

(4) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a HÉSZ 4. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.

26. § Saroktelek, valamint közbülső telek esetében a HÉSZ 11. § (3) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül.

A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be

Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

A szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel.

26/A. § (1) Az építési övezetbe a „Pacséri lakónegyed” egyedi beépítésű lakóterületei tartoznak.

(2) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető:

(4) Az Lk-4xx –jelű építési övezetben, a fentieken kívül elhelyezhető:

(5) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a 4. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.

26/B. § (1) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Az építési övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(3) A szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel.

27. § (1) Az övezetbe a belvárost övező azon lakóterületek tartoznak, ahol az apró és közepes méretű telkek, a spontán történt tömbbelső feltárások, telekaprózódások következtében vegyesen helyezkednek el, ahol a kertvárosias és falusias telekhasználat egyaránt megtalálható.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3)²¹ Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

(4) Az övezetben nem helyezhető el:

28. § (1) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző módon egyedileg meghatározandó mélységű előkerttel.

(2) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében a HÉSZ 4. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.

(4) Az övezetben teljes közművesítettség kötelező.

(5) A vezetékes szennyvízelvezetés megvalósításáig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

(6) A megengedett legkisebb zöldfelület, a telekterület 50 %-a

29. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-4-el jelölt - korábban az OÉSZ szerinti IV. építési övezet szerint kiosztott - lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezet maximum 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(4) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével

(5) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően előkertes beépítéssel.

(6) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a HÉSZ 4. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.

(7) A telek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

30. § (1) A város közigazgatási területén az OTÉK 6. § (3) bekezdése és 15. §-a alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére a következő területek szolgálnak:

(2) A HÉSZ az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja:

31. § (1) A telken belül, az OTÉK 42. § (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen kell biztosítani.

(2) A gépjárművek 50 %-a vonatkozásában a az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség közterületen is kialakítható, az önkormányzattól, bérelt területen, amennyiben ez az ingatlantól 200 méteres távolságon belül biztosítható. Ennek részletes szabályait az önkormányzat parkolási rendelete tartalmazza.

(3) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

(4) A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben kell elhelyezni.

(5) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3,00 méter legyen.

(6) A meglévő lapos tetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.

(7) A vegyes területeken állattartó épületek csak kisállatok tartása céljából helyezhetők el.

32. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(2) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú, előkert nélküli, az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítés köti össze, vagy zártsorú.

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság értékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a HÉSZ 4. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.

(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

33. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a) lakóépület;

b) igazgatási épület;

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

e) sportépítmény;

f) az a)-e) pont szerinti rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület).

(3) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

(4) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

34. § (1) Az övezet telkeinek zártsorú (Z-Hz)- jellel ellátva, mely beépítési mód sajátos előírásait a Hész. 17. §-a tartalmazza.

(2) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a HÉSZ 4. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.

(3)²² Az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület:

(4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

35. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

(4) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

36. § (1) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló. Az előkertek méretét, illetve az épületek előkert nélkül történő elhelyezésének kötelezettségét a HÉSZ 7. számú „Az előkertek szabályozása” című melléklete határozza meg.

(2) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a HÉSZ 4. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.

(3) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

37. § (1) Az övezet elsősorban a központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek, valamint a telekigényes oktatási-nevelési létesítmények, elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével a (2) bekezdésben nem szereplő lakás, és lakóépület.

(4) Az övezetben nem helyezhető el a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek részére parkoló terület, illetve garázs, valamint állattartó épületek.

(5) Az övezetben kötelező a teljes közművesítettség.

(6) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a HÉSZ 4. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.

38. § (1) A város területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,

(2) A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat 9. § (2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.

(3) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(4) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.

(5) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

39. § (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság a HÉSZ 4. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

40. § (1) Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, jelen szabályzat 7. §. (4) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül !

(2) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

(3) Az övezetben csak magas tetős épületek helyezhetők el.

(4) Az építési helyére az oldalhatáron álló beépítés szabályait kell alkalmazni a következők szerint:

(5) A közterületek felőli kötelező építési vonalakat, (az előkert méretét) a szabályozási terv tünteti fel.

(6) Az épületeket az építési helyen belül ténylegesen a telek oldalhatárára kell helyezni, vagy attól legalább 6,0 méterre.

41. § (1) Olyan telekalakítás esetén, amikor a kialakuló telek egyik oldala a 4. sz. főúttal határos, az épületet mindenképpen a főút felöl tartandó 18,0 m mélységű előkert határán kijelölt építési vonalon kell elhelyezni, a főút felöli utcakép egységes és rendezett képének kialakulása érdekében. A főutca felöli előkertben fásított környezetben lévő személygépkocsi parkolóhelyeket, illetve gondozott parkot kell kialakítani.

(2) Az ingatlanok határán épülő kerítések egységes megjelenése érdekében, kötött a kerítések áttörtsége és magassága. Ennek megfelelően, csak 180 cm magasságú, legalább 60 %-ban áttört kerítés építhető.

42. § (1) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 97. pontja tartalmazza.

(2) A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető.

(3) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35. §. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31. §. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el.

43. § (1) A terület levegőminőségi besorolása védett I. A levegőminőségi kategóriához tartozó légszennyező anyagok határértékeit a hatályos rendeletek írják elő.

(2) A szennyvíz-, és csapadékvíz hálózatot a terület beépítése előtt ki kell építeni Szennyvíz csak a közüzemi hálózatba helyezhető el. A korábbi közműpótlókat, szennyvíztárolókat egyidejűleg fel kell számolni.

(3) A területen folytatott tevékenységek által kibocsátott szennyvizek minőségénél az érvényes rendeletekben szereplő vízminőségi határértékeket kell figyelembe venni.

(4) A területen fúrt kút csak vízjogi engedély alapján létesíthető és üzemeltethető.

44. § (1) A Deák Ferenc utca 48-50. szám alatti Gksz-1 ingatlanok beépítési módja, annak érdekében, hogy a csatlakozó temető felüli oldalon is építési- fejlesztési lehetőség álljon rendelkezésre, és egyúttal a telekhatárra helyezhető épületek megfelelő védelmi funkciót is betölthessenek, a terület teljes szélességében beépíthető legyen, az övezeti előírások a fenti ingatlanokra vonatkozóan a következőkkel egészülnek ki.

(2) Az övezet ezen (1) bekezdésben felsorolt telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli. A kétféle beépítési mód spontán módon igényekhez igazodó választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítása során

45. § Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

Az övezetben elhelyezhető:

46. § (1) A „GkszX ” -jelű övezet idegenforgalmi jelentőségű területeken került kijelölésre a 4 számú főút városba bevezető részénél, a tervezett gyorsforgalmi úthoz való csatlakozás közelében. A területek jelentősége miatt ezeken a helyeken csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyéb közösségi és ellátó épületek helyezhetők el.

(2) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

(3)²³ A technológiai építményeket az építménymagasság számításánál nem kell figyelembe venni. A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírások, a településképi okok egyébként azt nem korlátozzák, nem esik övezeti korlátozás alá. (Az övezet a Településképi bejelentési-, véleményezési eljárás kötelezettsége alá tartozik. Ennek során a megengedett építménymagasságot meghaladó technológiai építmények esetében azok látványtervére, és megjelenésére (színezésére) vonatkozóan is igazolni kell a környezethez való illeszkedést.

47. § (1) Az övezet a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges - nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes - üzemek, így különösen élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátást szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a HÉSZ 4. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(6) A telek minimális zöldterületi fedettsége 25 %.

(7) Az előkert mérete 10,0 m.

48. § (1)²⁶ Az övezet a lakóterületek közé ékelődő gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetbe a Kossuth, Mikes, Koszorú, Rézműves utcák (Gip-2) és a Vásár, Vásárszél, Göröngyösi, Malom utcák (Gip-2x) által határolt tömbben lévő, a szabályozási terven feltüntetett területek tartoznak, ahová a terület jellegzetességeit és sajátságos elvárásait figyelembe véve egyedi előírások kerültek kidolgozásra.

(2) Az övezetben csak a szomszédos területek rendeltetésszerű használatát nem zavaró, („Nem jelentős mértékű zavaró hatású”) tevékenység számára helyezhető el épület.

(3) Az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

(4) A területen melléktermék keletkezésével együtt járó, illetőleg zajos bűzös tevékenységet folytató üzemet, elhelyezni nem lehet.

49. § (1) Levegőtisztasági követelmény a VÉDETT-I osztályba tartozó határértékek betartása.

(2) Zajvédelmi követelményként az érvényes EüM rendelet szerinti „ Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel” területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

(3) A közcsatornába elhelyezett szennyvizek minőségi követelményeit a 4/ 1984 (II.7) OVH rendelkezés határértékei alapján kell biztosítani.

(4) A területről elhelyezett csapadékvizek vízminőségi követelményeinek teljesítését biztosítani kell.

(5) A veszélyes hulladékok kezelése vonatkozásában, az érvényben lévő Kormányrendelet előírásai szerint kell végezni.

(6) Zajvédelmi építmény létesítése kötelező azokon a telekhatárokon, ahol ipari gazdasági terület lakóterülettel, vagy településközpont -vegyes terülttel közvetlenül határos. (A zajvédelmi építmény kialakítását és megfelelőségének vizsgálatát egyedileg kell elvégezni.)

(7) Az övezetben kötelező a teljes közművesítettség.

49/A. §²⁷ A "Gip-2" jelű övezetre vonatkozó külön előírásokat az 50. § határozza meg.

50. § (1)²⁸

(2)²⁹

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a HÉSZ 4. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(4) A legkisebb kialakítandó zöldfelület, a telek terület 25 %-a kell, hogy legyen.

(5) A lakóterületi övezethez közvetlenül csatlakozó telekhatártól számított 12 m szélességű területsávot telken belüli védő zöldfelületként kell kialakítani, a következő szabályok betartása mellett:

(6) A Koszorú utca felöli telekrészeken gazdasági bejárat nem létesíthető, ebből az irányból, árufeltöltés nem folytatható.

50/A. §³⁰ A "Gip-2x" jelű övezetre vonatkozó külön előírásokat az 50/B. § határozza meg.

50/B. §³¹ (1) Az övezetben az építési hely lehatárolása szempontjából, a beépítés módja oldalhatáron álló, előkert nélküli.

(2) A közterületre néző telekhatár mellett az épületeket (építési helyen belül), utcavonalon, vagy attól távolabb, az utcában kialakult, jellemző távolságra kell helyezni.

(3) Az épületek a (2) pontban foglaltak betartásával, az építési helyen belül, oldalhatáron állóan vagy szabadon állóan, bárhol elhelyezhetők.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a HÉSZ 4. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(5) A legkisebb kialakítandó zöldfelület, a telek terület 25 %-a kell, hogy legyen.

51. § A város területén az OTÉK 6. § (3) és (24) bekezdése alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:

52. §³⁵ (1) Az övezetben elhelyezhető:

(2) A beépítés módja szabadon álló.

(3) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 40%-a.

(4) A meglévő telekösszetétel tovább nem bontható. Telekösszevonás, telekhasználatot javító telek-kiegészítés engedélyezhető, de a csökkenéssel érintett telek területe nem maradhat kevesebb, mint 2000 m2.

53. §³⁶ (1) A létesíthető legnagyobb építménymagasság 9,0 méter.

(2) A övezetben csak magas tetős épületek helyezhetők el.

(3) A Rákóczi utca 8-10 és az Illéssy utcán lévő ingatlanokon) előkert nélkül, utcavonalon állóan kell beépíteni, és építészeti megjelenésüknek igazodni kell a helyi védettség alatt álló Rákóczi út 3 sz. (egykori Bárány szanatórium) épületéhez. Az építhető épületek utcai homlokzatmagasságát 4,5 - 6,0 méter közötti értékben kell megállapítani.

54. § (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, sportcsarnok, a szükséges parkolók és ellátó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A beépítés módja szabadonálló.

(3) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 20 %-a.

(4) A meglévő telek területe tovább nem osztható, az egységes tömb kialakulásának elősegítése érdekében telekösszevonás, telekkiegészítés engedélyezhető.

55. § (1) A létesíthető legnagyobb építménymagasság 9,0 méter.

(2) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(3) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

56. § (1) Az övezet az Idegenforgalomhoz, pihenéshez, kikapcsolódáshoz kapcsolódó létesítmények számára biztosít helyet.

(2) Az övezetben elhelyezhetők kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, sportolási és pihenési célú építmények, a tulajdonos, vagy üzemeltető számára szolgáló lakás, a felsorolt funkciók kiszolgálását szolgáló egyéb építmények (pl. garázs, tárló) és az idegenforgalom kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(4) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

57. § (1) Arany János utca északkeleti oldalán, a Debrecen- Budapest vasútvonal- Arany János utca- és a fürdő vízelvezető csatornája által közrefogott terület külön előírásai:

(2) Az épületeket szabadon állóan, a terület legfeljebb 15 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 9,0 méteres építménymagassággal.

(3) A meglévő telkeket tovább osztani nem lehet, telekösszevonás az övezet egységesítésének elősegítése érdekében engedélyezhető.

58. § A 1267 hrsz-ú területre és a 1268 hrsz-ú területből a 1267 hrsz-ú és a meglévő Túrkevei út közötti rész „Méntelep” területre külön előírások vonatkoznak a következők szerint:

59. § (1) Az övezet a város keleti szélén lévő vásártér sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) A terület vásárok (állatvásárok, kiállítások) rendezésére, az ehhez szükséges létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és adminisztrációs, valamint raktározási épületek elhelyezésére használható.

(3) Az épületeket szabadon állóan, a terület legfeljebb 10 %-os beépítettségével kell elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal.

(4) A meglévő telek területe tovább nem osztható.

(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető, önállóan, épület nélkül nem építhető.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

60. § (1) Az övezet a város nyugati szélén a 4. számú főközlekedési út és a belterület között, (a vasúti felüljáró két oldalán) kijelölt területek sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) A terület lovas és egyéb jelentős zajjal nem járó sportesemények, versenyek, vásárok, kiállítások megrendezésére, az ehhez szükséges létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és adminisztrációs, valamint tároló épületek elhelyezésére használható, a zöldterületi jelleg megőrzése mellett.

(3) Az épületeket szabadon állóan, a terület legfeljebb 5 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal.

(4) A meglévő telkek területe tovább nem osztható.

(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

61. § (1) Az övezetbe a temetők és a kegyeleti parkok tartoznak.

(2) A temetők, kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(3) A beépítés módja szabadon álló.

(4) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

(5) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2.

(6) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.

62. § (1) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről alkotott önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek. Az építményi (sírkamrákat tartalmazó rész) a rendezett terepszint fölé max. 50 cm-t emelkedhet.

(2)³⁷

63. § (1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére, (folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani.

(3) A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban.

(4) A beépítés módja szabadon álló.

(5) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 40 %-a.

(6) Az alakítható legkisebb telekterület 1 ha

(7) A létesíthető maximális építménymagasság 12,5 méter, de a technológiai építmények magassága - ha más jogszabályi előírások erről másként nem rendelkeznek - nem esik korlátozás alá.

64. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folytatható, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására is alkalmas.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a HÉSZ 4. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

(3) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

65. § (1) Az övezetbe a városi piactér és tervezett bővítése, és a szervesen hozzá kapcsolódó ingatlanok tartozik a Kötő utcán a 8. számtól északra indulóan, Mikes utca, Vásár utcán a 13. számig bezárólag körülhatárolt terület.

(2) A terület a városi piactér és a hozzá szervesen kapcsolódó kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(3) A területen elhelyezhető:

(4) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli.

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a HÉSZ 4. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

(6) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(7) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

66. § (1) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli. A kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozóan

(2) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(3) A piactérhez tartozó terület építési helyén belül, (nem utcavonalra, attól legalább 10 m-re kerülő épület esetén, szabadonálló épületelhelyezés is megengedett.

67. § (1) Az övezet a város külterületének déli részén kialakítani tervezett horgásztó sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) Az övezet horgásztó kialakítását, működtetését, és az ehhez szükséges létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és adminisztrációs, valamint tároló épületek elhelyezésére használható, a zöldterületi jelleg megőrzése mellett.

(3) Az épületeket szabadon állóan, a területlegfeljebb 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 4,0 méteres építménymagassággal.

(4) A szabályozási terv alapján kialakítható telek területe tovább nem osztható.

(5) Az övezetet, amennyiben kiszolgáló épületek kerülnek elhelyezésre, megfelelő közműpótlót kell létesíteni. (zárt szennyvíztároló, elektromos energia ellátás, vagy saját megújuló energiatermelés - nap, szél energia-, ivóvízellátás)

68. § (1) Az övezet a város belterületének keleti szélén, a Malom utca- Széchenyi utca- régi 4. sz. út találkozásánál kijelölt idegenforgalmi hasznosításra szánt terület sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) Az övezetet igényes, parkosított területként kell kialakítani. Horgásztó, pihenő- és rekreációs terület, az idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, valamint az ezekhez szükséges tároló épületek elhelyezésére használható, a zöldterületi jelleg megőrzése mellett.

(3) Az épületeket szabadon állóan, a terület max. 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal.

(4) A szabályozási terv alapján kialakítható telek területe tovább nem osztható.

(5) Az övezetet teljes körművesítéssel kell ellátni.

69. § (1) Az övezet a város külterületén lévő mezőgazdasági repülőtér területének, sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) Az övezetben a funkciónak megfelelő épületek, építmények helyezhetők el, tájba illeszkedő módon.

(3) Az épületeket szabadon állóan, a terület max. 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal. A technológiai építmények magassága a Hész. alapján nem esik korlátozás alá.

(4) A HÉSZ alapján kialakítható telek területe tovább nem osztható.

(5) Az övezetet, amennyiben kiszolgáló épületek kerülnek elhelyezésre, megfelelő közműpótlót kell létesíteni. (zárt szennyvíztároló, elektromos energia ellátás, vagy saját megújuló energia termelés - nap, szél energia - ivóvízellátás)

70. § (1) A szabályozási tervben anyaglelőhelyként felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A téglagyár számára agyag lelőhelyként engedélyezett területet kimerülése után rekultiválni kell.

(3) Távlati hasznosítását idegenforgalomhoz is kapcsolódó vízgazdálkodási területként kell biztosítani.

70/A. §⁴⁰ (1) A szabályozási tervben megújuló energia termelésére felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az övezetben a napelempark építményei és működtetéséhez szükséges járulékos építmények helyezhetők el.

(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter.

(4) A Megújuló energia termelésére szolgáló beépítésre nem szánt különleges övezet területén, szabályozási terven kijelölt beültetési kötelezettséget, a területre jellemző, őshonos, 50 m2/ 1 db fa + ugyancsak őshonos cserje formájában kell teljesíteni.

70/B. §⁴² (1) A szabályozási tervben a jelentősebb területigényű közmű létesítmények elhelyezésére kijelölt övezetet.

(2) Az övezetben az elektromos energiaellátás, gázellátás, vízellátás területigényes közmű létesítményei helyezhetők el.

(3) A kiszolgáló épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 méter, de a technológiai építmények magassága, ha egyéb jogszabály ezt nem írja elő, nem esik korlátozás alá.

(4) A kialakított telek megengedett legnagyobb beépíthetősége 5%

70/C. § (1) Az övezet, a gyorsforgalmi út karbantartását, kezelését, javítását szolgáló tevékenység ellátásához szükséges építmények elhelyezésére, anyagok tárolására, járművek tárolására- javítására szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető a gyorsforgalmi út karbantartását, kiszolgálását szolgáló tevékenységek építményei

(3) Az övezet beépítésére vonatkozó előírások:

(4) A technológiai építményeket az építménymagasság számításánál nem kell figyelembe venni. A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírások, a településképi okok egyébként azt nem korlátozzák, nem esik övezeti korlátozás alá. Ha az építés helye Településképi bejelentési-, véleményezési eljárás kötelezettsége alá tartozik, ennek során a megengedett építménymagasságot meghaladó technológiai építmények esetében azok látványtervére, és megjelenésére (színezésére) vonatkozóan is igazolni kell a környezethez való illeszkedést.)

(5) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 15 %.

71. § (1) Az övezetbe a város keleti részén, a téglagyári tó körül kialakítani tervezett hétvégiházas területek tartoznak.

(2) Az övezetben legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek, kerti építmények, a terület rendeltetésével összhangban lévő kiszolgáló- ellátó létesítmények, és sportépítmények. helyezhetők el.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a HÉSZ 4. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.

(4) Saroktelken, az övezetben meghatározott építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés is megengedett. A táblázatban megadott telekméretek a telekalakítás során kialakítható minimális telekméreteket jelenti. Meglévő telek esetében az építés ettől kisebb méretű telek esetében is engedélyezhető, ha a telek szélessége eléri a 10 métert. Az ennél keskenyebb telek esetében telekkiegészítés szükséges, vagy két szomszédos keskeny telek a közös telekhatáron „iker”épületet helyezhet el, az egyébként megengedett beépítési %-ot meg nem haladó alapterülettel.

(5)⁴⁴ Az övezetben telkenként 1 db épület helyezhető el. Az építmények padlóvonal max. 0,30 m lehet. Az épületet oldalhatáron állóan, a kialakult építési oldalt jelentő telekhatártól „csurgó” távolságra, azaz 1,0 méterre kell elhelyezni.

(6) Az épületek alatt pinceszint nem létesíthető.

(7) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

72. § (1) Kerítés 1,80 m magassággal, legalább 80 % átláthatósággal létesíthető.

(2) Épület elhelyezésekor 5,0 m mélységű előkertet kell biztosítani. Ez alól kivételt jelentenek a 4. számú főközlekedési út melletti ingatlanok, ahol az előkert mélysége 20,0 méter kell, hogy legyen.

(3) A főút melletti szervizút kialakítása előtt, a főút felőli építési vonalon épületet elhelyezni nem lehet.

(4) Az oldalkert legkisebb szélessége, mely egyben tűztávolság is, az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke, azaz 4,0 méter. A hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.

72/A. § (1) Mezőgazdasági- tanya különleges övezetbe a (tanyás) mezőgazdasági övezetben, külterületen fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú, olyan földrészletek tartoznak, amelyekhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a gazdasági épület (épületek) mellett a tanya övezet kötelezően elhelyezendő eleme lakóépület is. Ez utóbbi nélkül gazdasági épület sem helyezhető el.

(3) Az övezet telkének megengedett legnagyobb beépíthetősége a telekterület 40%-a.

(4) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

(5) A legkisebb zöldfelület mértéke 40%.

73. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:

(3) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

74. § (1) A város területén az OTÉK 6. § (3) bekezdése és 27. §-a alapján a belterületen „Z” Közpark, „Beépítésre nem szánt övezet” került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak. Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető

(4) Épületek a Z-1 övezetben a telekterület legfeljebb 2%-os, míg a Z-1* övezetben a telekterület legfeljebb 5 %-os beépítettségével helyezhetők el.

75. § A város igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján Ev védelmi célú erdő, melyben

76. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön épület nem helyezhetők el.

77. § (1) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 2 %-os beépítettséggel.

(2) A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

78. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m.

(4) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

79. § A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. §.(3) alapján és a 29. §. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Msz-1 Többségében szántó művelésű terület

Msz-1* Rizsföldként hasznosított terület

Mgy-1 Többségében gyep, legelő művelésű terület

Mk-1 Kertgazdálkodásra szolgáló terület

M-h Halastóként hasznosított mezőgazdasági terület

Msz-2 Többségében Szántó művelésű, szélerőmű park létesítésére kijelölt terület

A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzatnak megfelelően kell kialakítani.

80. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket csak a legalább 10 000 m2 (1 ha) nagyságot elérő területen szabad elhelyezni, szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. A technológiai jellegű épületek (silók, felvonók, antennák, adótornyok vonatkozásában magassági helyi korlátozás nincs.

81. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági, többségében szántó művelésű területek azon- viszonylag egybefüggő része tartozik, ahol az adottságokat figyelembe véve, szélerőmű park létesíthető, a meghatározott szabályok és védőtávolságok betartásával szélerőmű rotor elhelyezhető.

(2) Az övezetben a (5) bekezdésben meghatározott, mezőgazdasági területen általánosságban elhelyezhető építményeket kívül, a szélerőmű park üzemeléséhez szükséges műtárgyak, berendezések is elhelyezhetők. A terület kizárólag szántóként vagy gyepként hasznosítható, erdő, mezővédő erdősáv nem telepíthető.

(3) Az egyes tornyok elhelyezésére csak a minimálisan szükséges terület vehető igénybe abból a célból, hogy a mezőgazdasági terület továbbra is összefüggően művelhető legyen. A tornyok elhelyezésére szolgáló terület, a meglévő épületektől biztosítandó védőtávolságot megtartva, az övezetben bárhol kijelölhető.

(4) Az övezetben a meglévő (elektromos és hírközlési) légvezetékeken kívül újabb légvezeték nem létesíthető, csak földkábel telepíthető.

(5) Az övezetben a (7) bekezdés korlátozó előírásait is figyelembe véve, a földterület legfeljebb 3 %-os beépítettségével a növénytermesztés, az állattenyésztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, továbbá ha azt hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület is elhelyezhető. Az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(6) Épületeket jelen előírások betartása mellett csak a legalább 10 000 m2 (1 ha) nagyságot elérő földterületeken lehet, szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagassággal.

(7) Szélerőmű rotor meglévő épülettől 150 m, lakóépülettől 300 m védőtávolság betartásával helyezhető el. Megvalósult szélerőmű rotor esetén, a szélerőmű park működéséhez tartozó építményen kívül, annak 300 méteres védőtávolságán belül lakóépület, 150 méteres védőtávolságán belül pedig egyéb épület, nem helyezhető el.

(8) A szélerőmű park létesítésére kijelölt övezetben a mezőgazdasági termelés zavartalanságát a szélerőmű park kiépülése után is biztosítani kell, de a mezőgazdasági művelés tevékenységei sem veszélyeztethetik a szélerőmű park biztonságos működését. (Repülőgépes mezőgazdasági művelési tevékenység nem folytatható.)

82. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket csak a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni, szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el. A mező és erdőgazdasági építmények 7.5 métert meg nem haladó építménymagassággal helyezhetők el.

83. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.

(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével helyezhető el 1 db magastetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő megjelenésű és anyaghasználatú gazdasági épület. Az építmények padlóvonal max. 0,30 m lehet. Az épületet oldalhatáron állóan, a kialakult építési oldalt jelentő telekhatártól „csurgó” távolságra, azaz 1,0 méterre kell elhelyezni. Az épületek alatt pinceszint nem létesíthető.

(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(4) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház - a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával - bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

(5) Kerítés 1,80 m magassággal, legalább 80 % átláthatósággal létesíthető.

84. § (1) A „Nagykert”-re és a „Lógókert”-re vonatkozóan

(2) A „Bánomkert” -re vonatkozóan

85. § Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon részei tartoznak, ahol halas tavak létesültek, ahol halgazdaság működik, ezért főként ez a művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

Az övezetben a halgazdasággal, halászattal kapcsolatos létesítmények továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

Épületeket jelen előírás.38. §. (3) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 10 000 m2 (1 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. A technológiai jellegű épületek (silók, felvonók, antennák, adótornyok vonatkozásában magassági helyi korlátozás nincs.

86. § (1) V-2 jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési (védett vízbázisú) területek és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom). Területükön, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(2) V-1 jelű övezetbe tartoznak a település állóvizei. Területükön - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

87. § (1) A város épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében

(2)⁴⁷

(3)⁴⁸

(4) A műemléki védelem alatt álló Református templom kívül több műemléki védelemre is méltó épület található Kisújszállás belvárosában. Ezek együttes védelme érdekében műemléki környezet az Sz-3 szabályozási tervlapon lehatárolt terület.

89. § (1) A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre meghatározott időre, a terv jóváhagyásától számított 7 évre, de legfeljebb a rendezési terv által meghatározott célú felhasználásig, építési tilalom rendelendő el.

(2)⁵⁰ Építési tilalom kerül bejegyzésre:

90. § A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, városi jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében az Kisújszállás Város Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:

91. § (1) A beültetési kötelezettség jogintézményét kell alkalmazni, és ennek értelmében kötelező a fásítás, parkosítás a Deák Ferenc utca 10. (hrsz: 1783 ingatlan) Deák F. utcától számított 15 m mélységű előkertje szabályozási terven jelölt részein.

(2) A területrészen belül legalább 50 %-os zöldterületi fedettséget kell biztosítani.

(3)⁵¹ A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt ingatlanrész legalább 10m2-enként egy fával történő beültetését a használatba vételi engedély megszerzéséig teljesíteni kell.

91/A. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (1) pontja alapján, a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje érdekében, beépítési kötelezettség jogintézményét kell alkalmazni a 2. melléklet szerinti belterületi szabályozási terv beépítési kötelezettség jelöléssel lehatárolt részén lévő beépítetlen telkeken.

(2) Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét a kötelezettség elrendelését követő 2 éven belül nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(3) Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.

92. § Az országos - és megyei területrendezési tervben meghatározott térségi övezetek településrendezési tervben történő pontosítását, lehatárolását, a Hész. 8. sz. melléklete tartalmazza. Vonatkozó általános előírásait az Országos területrendezési terv tartalmazza.

93. § (1)⁵³

(2) Az ökológiai folyosó térségi övezetében az OTrT általános előírásain kívül, kiegészítő helyi előírások nincsenek.

(3)⁵⁴

(4) A Rendszeresen belvízjárta terület térségi övezetében az OTrT általános előírásain kívül, kiegészítő helyi előírások nincsenek.

93/A. § (1) A HÉSZ 2012. április 1-én lép hatályba.

(2) A HÉSZ előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A HÉSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 29/2002. (XI. 29.) önkormányzati rendelet.

94. §⁵⁶ E rendeletnek a Kisújszállás Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 12/2012. (III. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló .../2023. (...) rendelettel (a továbbiakban: MódR.) módosított 2. § (3) bekezdését, 18., 26/A. és 26/B. §-át, valamint 1. és 2. mellékletét és 4. melléklet 1. táblázatát a MódR. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben az építtető számára az kedvezőbb.