Váralja Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §. (4) bek. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A települési önkormányzat

1.§.

1. Váralja települési önkormányzatának megnevezése:

Községi Önkormányzat Váralja

(2)       Az önkormányzat székhelye:

            7354 Váralja, Kossuth Lajos u.  203.

2. §.

1. A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazások való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

2. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

2. Önkormányzati jelképek, kitüntetések és partnertelepülések

3. §.

(1) A község jelképei: a község címere és zászlaja.

(2) A községi jelképek – a címer és a zászló – leírását, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat címere: álló, háromszögű és zölddel vágott pajzs. A felső, vörös mezőben stilizált népművészeti motívum, az úgynevezett ,,négykőlábas csillagrózsa” lebegőn, ezüsttel. Az alsó zöld mezőben a pajzs aljából növekvő, egy tőből ágazó arany búzakalász.

A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű, íves arany szalag, középső mezejében nagybetűs VÁRALJA felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

(4) Az önkormányzat zászlaja: téglalap alakú, 1:2 arányú fehér textillap, aljában arany, felette vörös vízszintes pólyával. A pólyaszélesség a zászló hosszának 1/10 része. A színes címer a feliratos szalaggal a zászló hosszanti szimmetria tengelyén, annak elölről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A zászló kétoldalas.

(5) A képviselő-testület a községi díszpolgári cím alapításáról, az adományozásra vonatkozó szabályokról és a kitüntetésekre vonatkozó egyéb rendelkezésekről külön önkormányzati rendeletet alkotott.

4. §

Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fent: Németországban Hahnheim várossal.

II. fejezet

Feladatok és hatáskörök

5. §.

(1) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(2) Az önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

6. §

(1) A képviselő-testület – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) meghatározott kivételekkel hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

(2) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokat az Mötv. 42. § tartalmazza.

7. §

(1) Az önkormányzat ellátja az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladatokat, melynek részletes szabályait, ha törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon kívül más szerv feladatkörébe nem tartozó egyéb közfeladatot is elláthat az önkormányzat, erről éves költségvetési rendeletében kell rendelkezni, illetve a feladatellátáshoz szükséges forrást biztosítani. Ezen feladatok ellátása csak az (1) bekezdésben meghatározott feladatok kockáztatása nélkül történhet.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület

8. §

(1) A megválasztott települési képviselők száma 5 fő.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működőképessége szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára nem a tagjai közül is választhat alpolgármestert, aki a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, nem tagja a képviselő-testületnek, de ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

9. §

A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt névszerinti szavazással, minősített többségű döntésével kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követően 3 hónapon belüli időpontra időközi választást kell kitűzni.

2. A települési képviselő

10. §

(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Részt vehet a képviselő-testületi döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselők névjegyzékét az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A települési képviselő:

1. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek és a társulásnak – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
2. Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
3. A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
4. Köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

(3) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(4) A képviselő-testület rendeletében külön meghatározott módon mérsékelheti és megvonhatja annak a képviselőnek a tiszteletdíját, aki a képviselő-testület munkájában indokolatlanul huzamosabb időn át nem vesz részt.

(5) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek a magántitok és személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. A titoktartási kötelezettsége a megbízatása lejárta után is fennáll.

11. §

(1) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. 10/A §. (1) bek. alapján a helyi önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől, majd azt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 33/B § értelmében a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(3) A vagyonnyilatkozat-tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és az Ötv. 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. A polgármester esetében az Ötv. 33/C § (1) bek. alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása vagy a valóságnak meg nem felelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen az illetékes bírósághoz a polgármesteri tisztségének megszüntetése érdekében.

(4) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét és a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának és őrzésének rendjét az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

12. §

(1) A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátását (Ötv. 21. §).

(2) Tanácsnok választása esetén feladat- és hatáskörét az SZMSZ melléklete tartalmazza.

(3) Tanácsnok által felügyelt feladatkörben csak ellenjegyzésével lehet előterjesztést a képviselő-testülethez benyújtani.

13. §

(1) A képviselő-testületben a képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselő-csoportot (frakciót) hozhatnak létre.

(2) Egy bejegyzett párthoz tartozó települési képviselő csak egy képviselő-csoportot alakíthatnak Egy képviselő csak egy csoportnak lehet a tagja. Egy csoportot legalább 2 képviselő alkot.

(3) A frakció megalakulásától számított 15 napon belül kell bejelenteni a megalakulás tényét a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselő-csoport elnevezését, vezetőjének, helyettesének és tagjainak nevét.

(4) A képviselő-csoport fogadhatja a párthoz nem tartozó (független) képviselőket, ha azok bejelentik csatlakozási szándékukat.

(5) A képviselő-csoport alakításának a joga – a feltételek megléte esetén – megilletik a független képviselőket is.

(6) A képviselővel szemben nem gyakorolható frakciókényszer, nem köteles igazodni frakciója többségi határozatához sem.

3. A képviselő-testület ülései

14. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli testületi ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni :

            1. munkaterv szerint

            2. a képviselők ¼-ének indítványára

            3. a bizottságok indítványára

            4. a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának kezdeményezésére.

(4) A munkatervtől eltérő ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját. A munkatervtől eltérő ülésre vonatkozó előterjesztést a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket – kivéve, ha sürgős pályázat vagy városi érdek szóbeli előterjesztést indokol – a képviselő-testületi tagok részére a postai úton illetve e-mail formájában kell megküldeni. A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót és valamennyi írásbeli előterjesztést papír alapú dokumentumként kell kézbesíteni. Az ülésre részvételi joggal meghívottak részére a meghívót – előterjesztések nélkül – papír alapú dokumentumként kell megküldeni.

(6) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni.

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt, jegyző megbízásából a jegyzői feladatokat ellátó személyt
2. a bizottságok nem képviselő tagjait, akiket napirend érint
3. a nemzetiségi önkormányzat elnökét
4. a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját
5. az országgyűlési képviselőt
6. Bonyhádi Járási Hivatal vezetőjét
7. a napirendi pontok előadóit
8. a hivatal belső szervezetének vezetőit, referenseit

10, ”Váraljáért” Egyesület vezetőjét

11. Váraljai Hagyományőrző Egyesület vezetőjét

12. Váraljai Tűzoltó Egyesülete vezetőjét

13. Váraljai Polgárőr Egyesület vezetőjét

14. Sporthorgász Egyesület vezetőjét

15. Váraljai ”Jószerencsét” Bányász Egyesület vezetőjét

16. Váraljai borbarát Kör vezetőjét

17 Váraljai Nyugdíjas Klub vezetőjét

18. Vadásztársaság vezetőjét

19. Erdőbirtokossági Társulat vezetőjét

(8) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével kell értesíteni.

15. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 ülést tart.

.

16. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülést a korelnök vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás lebonyolításáról és eredményéről.

(4) A képviselők a megbízólevelek átvétele után ünnepélyes esküt tesznek.

(5) Az alakuló ülésen napirendre kell venni az alpolgármester választását, valamint dönteni kell a polgármester-, és amennyiben sikeres volt az alpolgármester-választás, úgy az alpolgármester javadalmazásáról.

4. A képviselő-testület munkaterve, napirendje

17. §

(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit, az előterjesztések elkészítésének határidejét, az ülésre meghívandók körét.

(3) A képviselő-testület a következő évi munkatervét az év utolsó ülésén fogadja el.

18. §

(1) A képviselő-testületi ülések fő napirendi pontjai tárgyalásának alapját írásos előterjesztések képezik. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.

(2) Az előterjesztések tartalmi szempontból döntést, állásfoglalást igénylő vagy tájékoztató jellegűek. Formai szempontból írásbeliek vagy szóbeliek.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

1.   Az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni kell az előzményeket, a testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

2.   A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

3.  A tájékoztató jellegű előterjesztések nem tartalmaznak határozati javaslatot.

19. §

(1) Valamely ügy sürgős tárgyalását (sürgősségi indítvány) kezdeményezheti a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei és tagjai, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzatok testületei.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tárgyának rövid indoklásával – legkésőbb az ülés napján de. 10.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el s sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi pontként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni a téma tárgyalásáról.

(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy első napirendként tárgyalja.

5. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

20. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

            1. zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági,       kitüntetési       ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint           vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

            2. zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás      adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő           személyi ügy tárgyalásakor;

            3. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt      pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános            tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén az önkormányzati hivatal osztályvezetője, ügyintézője és az érintett szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása.

6. A képviselő-testület üléseinek levezetése

21. §

(1) Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján illetve a bejelentés nélkül távollevő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést.

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

(3) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. E kérdésekről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ezt követően a korábban benyújtott interpellációkra adott válaszok következnek, majd bejelenti, hogy érkezett-e új kérdés vagy interpelláció.

(4) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, vezeti a vitát, melynek során:

1. Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet legfeljebb 5 percben
2. Az előadó szóbeli kiegészítését követően a bizottságok terjesztik elő a napirendekkel kapcsolatos előterjesztésüket, módosító javaslataikat.
3. A bizottsági vélemények elhangzása után a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles választ adni. A válaszadást követően felszólalásokra, hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
4. A bizottságok és a hozzászólók legfeljebb: rendeletalkotásnál 5 percben, egyéb fő napirendi pontnál 3 percben, második hozzászólás esetén 3 percben, egyéb napirendi hozzászólások esetében 3 percben fejthetik ki véleményüket.

(5) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő állampolgárok a vitában akkor kaphatnak szót, ha erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(9) A határozathozatal előtt a polgármester lezárja és összefoglalja a vitát.

7. Döntéshozatali eljárás

22. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a 20. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben bármely képviselő javaslatára. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással dönt.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely települési képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(4) Titkos szavazás a szavazócédula urnába való bedobásával történik, melynek technikai előkészítése és lebonyolítása a jegyző feladata.

23. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített határozati javaslatról születik döntés.

(2) A határozathozatal során az a javaslat kerül elfogadásra, amely megkapja a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazatát.

(3) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata szükséges.

(4) Minősített többségű szavazás szükséges az Mötv. 50. §, valamint az SZMSZ 9. §, 11. § (3) bek., 19. § (3) bek., 24. § (1) bek. 2. és 3. pontja, 25. § (1) bek., 35. § (2) bek, 38. § (1) bek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, és ismerteti a döntést.

24. §

(1) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:

            1.  törvény előírja

            2. azt a képviselő-testület 1/4-e indítványozza

3. a polgármester, a jegyző, valamint az ülésen jelenlevő képviselők 1/4-e kezdeményezi, és a kezdeményezést a képviselő-testület minősített szótöbbséggel elfogadja.

(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást nem lehet tartani.

(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom” szóval szavaznak.

(4) A névszerinti szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

25. §

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára minősített többségű szavazással a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon, ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs.

(3) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

8. A tanácskozás rendjének fenntartása

26. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

            1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz          nem illő sértő kifejezést használ.

            2. Rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít.

            3. Tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény        következtében a polgármester, ha az ismételt figyelmeztetései sem járnak                     eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet, az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

9. Kérdés, interpelláció

27. §

1. A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor.

2. Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás a kérdés.

3. Kérdés a képviselő az ülés megkezdése előtt 24 órával nyújthatja be írásban a polgármesternek.

4. Az írásban feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Erről a testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

5. A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

6. Az interpellációt a polgármesterhez kell benyújtani legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 48 órával. Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. A választ az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni.

7. Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet.

8. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

10. Önkormányzati határozatok

28. §.

(1) Az önkormányzati határozatoknak három fajtája van:

• normatív határozat
• hatósági határozat
• egyéb határozat.

2. A normatív határozatokat az önkormányzati rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell közzétenni.

(3) Az önkormányzati hatósági határozat tartalmi és formai követelményeire a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület határozatait év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, a határozat elfogadásának évét, hónapját és napját.

(5) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti és határidős nyilvántartást vezet.

11. Önkormányzati rendeletalkotás

29. §.

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendeletek alkotását, módosítását:

1. a települési képviselő
2. a bizottságok

      3.  a polgármester, az alpolgármester, a jegyző

      4.  a nemzetiségi önkormányzat testülete

      5.  bármely váraljai választópolgár

      6.  az önkormányzat feladataival, tevékenységével kapcsolódó gazdálkodó szervezet

            a polgármesternél kezdeményezheti, aki a kezdeményezést a jegyző és az illetékes           bizottságok előzetes véleményezésével a képviselő-testület elé terjeszti.

3. A képviselő-testület dönt az önkormányzati rendelet megalkotásáról, annak főbb elveiről.

4. Az önkormányzati rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni. A hatásvizsgálat elkészítése a rendelet előkészítőjének a feladata, és annak eredményéről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

5. A rendelettervezet megszövegezése a jegyző feladata.

30. §

(1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

2. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

3. A rendelet kihirdetésének módja: önkormányzati hivatal váraljai irodájában elhelyezett hirdetőtábláján.

4. A jegyző gondoskodik arról, hogy a választópolgárok az érintett gazdasági és társadalmi szervek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. Ennek módja a község honlapján, való ismertetés, valamint a rendelet egy példányának Községi Könyvtárban történő elhelyezése.

31. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése az alábbi elemeket tartalmazza egymást követően:

1. a rendelet megalkotójának teljes megjelölése

2. a rendelet sorszáma

3. a rendelet kihirdetésének ideje

4. „az önkormányzati” kifejezés

5. a „rendelet” kifejezés

6. a rendelet címe.

32. §

Az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálatának lefolytatásáról a jegyző gondoskodik.

12. Jegyzőkönyv

33. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

1. a testületi ülés helyét;

2. időpontját;

3. a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

4. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

5. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

6. az előterjesztéseket;

7. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

8. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

9. a döntéshozatalban résztvevők számát;

10. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

11. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

12. a szavazás számszerű eredményét;

13. a hozott döntéseket és

14. a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a jelenléti ívet, a meghívót, az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatot, rendelettervezetet, képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját, a jegyző törvényességi észrevételét, titkos szavazással készült jegyzőkönyvet, a névszerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző írja alá.

(4) A jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül megküldi a Tolna Megyei Kormányhivatalnak.

(5) A jegyzőkönyvet és a csatolt dokumentumaikat – a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével – az érdeklődők az önkormányzati hivatalban megtekinthetik, és községi könyvtárban, helyben olvasásra vehetik igénybe.

(6) A zárt ülések jegyzőkönyveit az önkormányzati hivatalban a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni. A zárt ülésen hozott határozatok – amennyiben nem sértenek személyiségi jogokat – nyilvánosak.

IV. fejezet

Képviselő-testület bizottságai

34. §

(1) A képviselő-testület részben jogszabályi kötelezés miatt, részben saját munkájának segítése és szakmai megalapozása érdekében állandó bizottságot hoz létre. Az állandó bizottságok feladatai a döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, valamint egyes átruházott hatáskörben történő döntések meghozatala.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság;

2. Környezetvédelmi és Településrendezési Bizottság;

(3) A bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. A bizottságok tagjainak névjegyzéke az SZMSZ 1. sz. függeléke.

(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása, feladatainak elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(5) A (2) bekezdésben felsorolt bizottságokat az elnök vezeti, akadályoztatása esetén feladatait a képviselő-testület által választott alelnök látja el.

(6) A bizottság elnökét, alelnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani. A polgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(7) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(9) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(10) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(11) A bizottság ülése nyilvános.

(12) A zárt ülésre vonatkozóan az SZMSZ 20. §. (2) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(13) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az SZMSZ 31. § (1) bekezdésében felsoroltakat. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és jegyző írja alá.

35. §

(1) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(2) A javaslat elfogadásához minősített többség szükséges.

(3) Bizottsági tag vagy bizottság elnöke, alelnöke lemondását a képviselő-testület tudomásul veszi és helyére a lehető legrövidebb időn belül új bizottsági tagot, vagy bizottsági elnököt, alelnököt választ.

V. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző

1. A polgármester

36. §

(1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A polgármester javadalmazására a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság tesz javaslatot.

(4) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenséggel vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. határozza meg.

37. §

1. A polgármester:

            1. a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a önkormányzati    hivatalt

            2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza az önkormányzati hivatal     feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

            3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági    hatáskörében, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a         jegyzőre

            4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső         szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási   rendjének meghatározására

            5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét

            6. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében

            7. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati          intézményvezetők tekintetében

            8. az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe           tartozó kinevezés, vezetői megbízás esetén

            9. javaslatot tesz az önkormányzati költségvetési szerv gazdasági vezetőjének      kinevezésére vagy megbízására, felmentésére vagy megbízásának visszavonására,       díjazásának megállapítására az irányító szerv felé

            10. amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanabban az ügyben nem hozott       döntést            - úgy az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – a képviselő-        testület hatáskörébe tartozó bármely ügyben döntést hozhat. Az ez ügyekben hozott             döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell

            11. a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az Mötv. 42. §-ban             meghatározott ügyek kivételével a két ülés közötti időszakban felmerülő,            halaszthatatlan bármely ügyben dönthet. Halaszthatatlan ügynek minősül, ha a döntés elmaradása miatt az önkormányzatot gazdasági hátrány érné, vagy az önkormányzat             érdekei sérülnének

            12. a társulásokra vonatkozó jogszabály alapján évente beszámol a képviselő-       testületnek a társulási tanácsban végzett tevékenységéről

            13. minden hónap első pénteki napján fogadónapot tart, melyen előzetes egyeztetés        alapján fogadja az állampolgárokat

2. Az alpolgármester

38. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

(2) A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatait a polgármester irányításával látja el.

(5) Azon alpolgármestert, aki nem a képviselők közül lett megválasztva, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az alpolgármester(ek) egyéb javadalmazását a Pénzügyi Ellenőrző és Jogi-Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület határozza meg.

3. A jegyző

39. §

1. A jegyző feladatokat Bonyhád Város Jegyzője a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával látja el.

(2) A jegyző:  

            1. vezeti az önkormányzati hivatalt

            2. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben

            3. gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati hivatal köztisztviselői és    munkavállalói tekintetében

            4. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról

      5. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein

      6. jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek,       ha döntésük, működésük jogszabálysértő

      7. beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról és az ügyintézésről

      8. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket

      9. dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,             illetve azon hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester adott át

      10. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét

      11. a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé           kerülő előterjesztéseket

      12. megszervezi a települési képviselők és a bizottságok munkájához szükséges    ügyviteli tevékenységet

      13. gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamig – a jegyzői feladatokat a jegyzőre vonatkozó képesítési és alkalmazási feltételnek megfelelő hivatali osztályvezető látja el.

VI. fejezet

A közös önkormányzati hivatal

40. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2)       A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal.     Székhelye: 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.

(3) A közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, Ügyrendjét és Munkarendjét az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a közös önkormányzati hivatal a megállapodás alapján Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Mőcsény, Váralja községek területén is ellátja.

(5) A közös önkormányzati hivatal fenntartására kötött megállapodás az SZMSZ 3. sz. melléklete.

41. §

(1) A Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Váraljai Iroda biztosítja a Váraljai Német Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti adminisztrációs feladatok ellátását.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben említett nemzetiségi önkormányzat részére a közös önkormányzati hivatal váraljai iroda 7354 váralja Kossuth Lajos u. 202. sz. épületében  iroda használatát, valamint a tárgyaló szükség szerinti használatát ingyenesen biztosítja.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodás részletesen tartalmazza. A megállapodások az SZMSZ 4. sz. mellékletei.

VII. fejezet

Társulások

42. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.

(2) A képviselő-testület társulásait 4. sz. függelék tartalmazza.

VIII. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás

43. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

44. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – az éves munkatervben meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart, amelyben az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre kerülő tárgykörökről a lakosságot tájékoztatni kell a városháza hirdetőtábláján, a város honlapján és a sajtó útján a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok.

IX. fejezet

Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

1. Az önkormányzat vagyona

45. §

Az önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

46. §

2. Az önkormányzat gazdálkodása

1. Az önkormányzat gazdálkodásának szabályozását külön önkormányzati rendelet tartalmazza. E rendelet meghatározza:

            1. a költségvetés tárgyalásának szabályait

            2. a költségvetési év mérlegének elkészítését, a revízió módját

            3. az esetleges hitelfelvétel szabályozását

            4. a beruházási feladatok kötelező meghirdetésének szabályait

            5. az ártárgyalások folytatásának szabályait

            6. az ingatlankezelést

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:

1. Az államkincstár által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére

2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit

3. „leigényli” a címzett és céltámogatásokat, és egyéb pályázati támogatásokat

4. gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról

5. biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését

6. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását

7. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárját és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz

8. gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.

3. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

47. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján látja el. Belső ellenőrök tevékenységüket közvetlenül a jegyző irányítása alatt végzik.

(3) A Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos hatásköreit az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.[1]

(4) A Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

X. fejezet

Az önkormányzat intézményei

48. §

(1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(2) Intézményt más településsel közösen is alapíthat, fenntarthat.

(3) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő költségvetési szerv.

(4) Az intézmény fenntartói jogosítványait a képviselő-testület gyakorolja. Más településsel fenntartott intézmény esetén a fenntartói jogok gyakorlásának módjáról a társulási megállapodás rendelkezik.

(5) Nem érinti az intézmény szakmai önállóságát, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy több intézmény gazdálkodását közös szervezeti egységben, illetve társulási megállapodás keretén belül látja el.

(6) Az intézmények felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza.

XI. fejezet

Záró rendelkezések

49. §

Jelen rendelet 2013. augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2003. (II.5.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.