1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat

3. § [5] [8]A képviselő-testület szervei:

4. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

a) a jutalmazás,

b) összeférhetetlenség kimondása,

c) a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,

d) az anyagi felelősség megállapítása.

(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja a következőket:

a) a képviselő-testület döntését követően a kinevezési okirat elkészíttetése és aláírása,

b) javaslattétel a képviselő-testület részére a polgármester jutalmának megállapítására.

(4) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül az alpolgármester gyakorolja a szabadságok kiadását és engedélyezését.

(5) A polgármesternek egyéb feladatai:

a) egyetértési jogot gyakorol - a Jegyző javaslatainak figyelembevételével – Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal feladatainak meghatározásában Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b) a Jegyző javaslatára Gyöngyöstarján polgármesterével együtt előterjesztést nyújt be az alapító Képviselőtestületek felé a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

c) gyakorolja az egyetértési jogot jegyző és aljegyző munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggésben,

d) gyakorolja az egyetértési jogot a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének köztisztviselőinek kinevezésekor, egyéb munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggésben,

e) a Képviselő-testületek döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,rendszeres egyeztetést tart a jegyzővel ,

f) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben,

g) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

h) szervezi az önkormányzat munkáját és ügyel e szabályzat helyes alkalmazására,

i) segíti a települési képviselők munkáját,

j) összehangolja a bizottságok tevékenységét, a bizottságokat megbízhatja ügyek előkészítésével,

k) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, szervezi az önkormányzat kapcsolatait,

l) hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az önkormányzatot,

m) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,

n) segíti és ellenőrzi az önkormányzat intézményeinek működésé

o) köztemetést elrendeli.

(6) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) gondoskodik az önkormányzat és intézményei folyamatos működtetéséről,

b) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,

d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,

e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,

f) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a képviselő-testület a hatáskörébe utal.

5. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki a Képviselő-testület tagja.

(2) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetén látja el a polgármesteri feladatokat, illetve a helyettesítést.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(4) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

a) megválasztás,

b) a tiszteletdíj megállapítása,

c) összeférhetetlenség kimondása,

d) a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,

e) az anyagi felelősség megállapítása.

(5) Az önkormányzatok azon társulásának Társulási Tanácsában, melynek tagja a polgármester, a polgármestert akadályoztatása esetén teljes jogkörrel, a Képviselő-testület részére beszámolási kötelezettséggel helyettesíti az alpolgármester.

(6) A polgármester a helyettesítések számáról, valamint a helyettesítésben történő döntésekről a képviselő-testületnek – a kötelező beszámolók alkalmával – beszámol.

6. § (1) A jegyző egyéb feladatai:

a) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testületek és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,

c) ellátja a Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

g) figyelemmel kíséri a pályázatok és egyéb külső források igénybevételi lehetőségeit, és azokról folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhely település szociális ügyek intézésével megbízott igazgatási előadója látja el.

7. § [5]

(1) [8] A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, az Ügyrendi és Szociális Bizottságot, amely 5 fő képviselő tagból és 2 fő külsős tagból áll. (2) A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(3) [4] A Bizottság munkáját az elnök irányítja, aki a megfelelő fórumokon képviseli a Bizottságot. A bizottság elnökét a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A bizottság elnökét az önkormányzati képviselők közül kell választani

(4) Az Elnök a hatáskörileg illetékes témákban előkészíti a képviselő testület döntéseit és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

(5) Az Elnök ellenőrzi a képviselő testület hivatalának a képviselő testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját saját hatáskörében.

(6) A Bizottság munkatervéről maga dönt, tájékoztatás céljából azt a képviselő-testület elé terjesztheti.

(7) A Bizottság feladata ellátása érdekében szükség szerint ülésezik.

(8) A Bizottság elnökét az SZMSZ-ben meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg.

(9) A Bizottság írásos dokumentumait a jegyző kijelölése alapján a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal arra illetékes dolgozója kezeli.

(10) A Bizottság elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik a polgármester felé a Bizottság munkájáról.

(11) A Bizottság az Önkormányzat intézményei tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az Önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(12) A Bizottság működése közben főbb kapcsolatai:

a) [8]

8. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

(4) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani.

(5) Az ideiglenes bizottságokra egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9. § (1) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amely kialakításánál figyelembe veszi az önkormányzat éves programját.

(2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(3) A Bizottság munkatervére javaslatot tehet:

a) bármelyik képviselő,

b) a bizottság tagja,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(5) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(6) A bizottsági ülésekre állandó meghívott

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) települési képviselők,

d) jegyző,

e) a munkatervben szereplő személyek,

f) akiket a Bizottság elnöke megjelöl,

10. § (1) [4] A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(2) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

11. § (1) A képviselő-testület hatásköreit a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:

a) a polgármesterre,

b) a bizottságára,

c) a jegyzőre,

d) a társulására.

(2) Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(3) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

12. § (1) A képviselő-testület a következő hatásköreit a polgármesterre ruházza át:

a) önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetében a beiratkozási időszak meghatározása és közzététele,

b) egyetértésével a köznevelési intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhetnek el,

c) Egészségbiztosítási Alap kezelőjével szerződés megkötése a háziorvosi védőnői ellátás finanszírozására,

d) [2] a szociális ellátások megállapítása közül

da) halálesethez kapcsolódó kiadásokhoz nyújtható rendkívüli települési támogatás,

db) elemi kár elhárítására nyújtható rendkívüli települési támogatás,

dc) köztemetés

13. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik más önkormányzatokkal és önkormányzatok társulásaival. Az együttműködés célja a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.

14. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő + 1 fő polgármester.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(3) A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(4) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a napirend tárgya szerinti illetékes szervek vezetőit, a napirendek előadóit,

b) a napirend fontosságára való tekintettel a település országgyűlési képviselőjét

c) a napirend előkészítésében és a döntés végrehajtásában érdekelt ügyintézőt.

d) roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,

e) körzeti megbízottat,

f) a település díszpolgárait.

15. § (1) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester; a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása vagy mindkét tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(2) A képviselő-testületi ülést a munkatervben meghatározott napokon kell összehívni. Elháríthatatlan akadály esetén a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható a képviselő-testületi ülés.

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;

c) a jegyzőt;

d) a tanácskozási joggal rendelkezőket.

(4) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.

(5) A képviselő-testületi ülés meghívóját a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, illetve azoknak a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek – akik a napirendi témában érdekeltek – olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(6) A meghívót az (1) bekezdésben megjelölt személy írja alá.

(7) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét,

b) az ülés kezdési időpontját,

c) a javasolt napirendeket,

d) a napirendek előterjesztőit.

(8) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát a meghívottal közölni kell.

(9) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a Hivatal kirendeltségének hirdetőtábláján a meghívó kifüggesztésével, a község honlapján és hangosbemondón keresztül tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

16. § (1) Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető engedélyével felszólalhat.

(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről engedéllyel hang- illetve képfelvétel készíthető. Az engedélyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(3) Nyilvános ülésen az állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) A meghívóval nem rendelkező állampolgár közbeszólásaival a testületi ülést nem zavarhatja. Ismételt zavarás esetén a ülésvezető utasítja a terem elhagyására. Az állampolgár véleményét elmondhatja szóban, amennyiben az ülésvezető erre engedélyt ad az ülés közben, illetve írásos felszólalási jegyet is tölthet ki, amely az összegyűjtés után az ülésvezetőhöz kerül.

(5) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseire is vonatkoznak.

(7) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(8) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,

b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor,

c) számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

d) előterjeszti az ülés napirendjét,

e) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,

f) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

g) beszámol az esetleges sürgősségi indítványról,

h) minden előterjesztés felett külön vitát nyit,

i) indítványozza a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében a hozzászólások időtartamának korlátozását,

j) indítványozza a vita lezárását, tárgyalási szünet elrendelését, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény elhárulása esetén, illetve az ülés meghatározott időre történő félbeszakítását.

17. § (1) A képviselő-testület éves munkatervet köteles készíteni. A képviselő-testület az éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A következő év munkatervének tervezetét az adott év november 30. napjáig a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a munkaterv elfogadásáról decemberi ülésén dönt.

(3) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan az adott év november 15. napjáig javaslatot tehetnek

a) a települési képviselők,

b) a bizottság(ok),

c) az alpolgármester,

d) a jegyző,

e) az intézmények vezetői.

(4) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(5) A munkaterv

a) a tárgyidőszak fő feladatait megjelöli,

b) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjét meghatározza,

c) a napirend előadóit meghatározza,

d) az egyes napirend előkészítésében részt vevő bizottságokat, illetve más szerveket megnevezi,

e) meghatározza azokat a témákat, amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni

f) rögzíti a jelentések elkészítésének határidejét,

g) ülésre meghívottakat jelölhet meg,

h) egyéb szervezési feladatokat, lakossági fórumokat határozhat meg.

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni

a) az önkormányzati képviselőknek,

b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,

d) a lakossági szervezetek vezetőinek.

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja. A rendre utasított felszólalótól a szót megvonja.

19. § A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti esetekben tart zárt ülést.

20. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására és újratárgyalására, illetve a napirendi sorrend módosítására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, melyet köteles indokolni.

(4) A (3) bekezdés szerinti javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

21. § (1) Előterjesztésnek minősül

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i);

c) a jegyző;

d) települési képviselő.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre. Szóbeli előterjesztés esetén a bizottság(ok) véleményét a bizottság(ok) elnöke(i) alakíthatják ki, melyet kötelesek megindokolni.

(6) Az előterjesztés képviselő-testülethez történő beterjesztésének határideje

a) [5] [8] önkormányzati hatósági ügyben a 2016. évi CL. törvényben meghatározottak szerint, amennyiben ez nem lehetséges a határidő letelte utáni testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz.

b) önkormányzati ügyben legkésőbb a következő testületi ülés.

(7) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) az előkészítésben részt vevők véleményét,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,

ae) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint a várható következményeik ismertetését;

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,

bc) az esetleges részhatáridők rögzítését.

22. § (1) [5] [8]A következő előterjesztések csak a Ügyrendi és Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:

a) az éves költségvetésirendelet-tervezet, annak módosítása, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatók, valamint a zárszámadási rendelet tervezet,

b) az Önkormányzat hitelfelvételéről szóló előterjesztés.

(2) [8] A következő előterjesztések csak az Ügyrendi és Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:

a) az önkormányzati rendelettervezetek,

b) Az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatáról szóló előterjesztés.

(3) [5]

23. § (1) Önálló indítvány a képviselő által benyújtott olyan indítvány, amely a napirendi javaslatban szerepeltetett témákhoz nem kapcsolódik.

(2) Az önálló indítványokat a polgármesterhez kell benyújtani, az ülést megelőzően legalább 10 nappal.

(3) Az önálló indítvány napirendre történő felvételéről a képviselő-testület határozathozatal nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Az indítványozó kérésére az önálló indítványt szóban kiegészítheti.

24. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16:00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),

d) a képviselő-testület tagja,

e) a jegyző.

(4) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(5) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

25. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 3 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

26. § (1) Az önkormányzat bizottsága(i), valamint a képviselő-testület tagja(i) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.

27. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

28. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(2) Az illetékes bizottság elnöke vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben a képviselő a döntéshozatal során a szavazást megelőzően nem teljesíti (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét, a polgármester intézkedik a képviselő egyhavi tiszteletdíjának megvonásáról.

(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 4 fő képviselő-testületi tag “igen” szavazata – szükséges.

a) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyekben ;

b) az Mötv. 55. § (1) bekezdése szerinti döntéshez ,

c) az Mötv. 88. § (2) és 89. § (2) bekezdése szerinti döntéshez ,

d) helyi népszavazás kiírásához meghatározott esetben

e) képviselő kizárásához

f) zárt ülés, titkos vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez.

29. § A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítés mellett dönt

a) napirend meghatározásáról,

b) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

d) ügyrendi kérdésekről,

e) a képviselői felvilágosításról, valamint

f) a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

30. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát ABC-rendben, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal adja meg. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,

b) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,

c) a hitelfelvételről,

d) az önkormányzati kötvénykibocsátásról,

e) az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.

(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

31. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi és Szociális Bizottság gondoskodik.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazásra jogosult képviselők számát,

d) az urnában található szavazólapok számát,

e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

f) a választás végeredményét.

32. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti

a) a képviselő-testület tagja,

b) az önkormányzat bizottságai,

c) a polgármester, az alpolgármester,

d) a jegyző,

e) a helyi társadalmi szervezetek vezetői, illetve vezető testületei.

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

(3) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós megtárgyalására is.

(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(5) A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,

b) a tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni,

c) a Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet az erre feljogosított bizottság készíti el,

d) a képviselők a rendelet tervezethez kapcsolódó módosító indítványaikat írásban vagy szóban kötelesek a rendelet tárgya szerint érintett bizottsághoz benyújtani, a bizottság pedig köteles az indítványt megvitatni és véleményével együtt a testület elé terjeszteni. A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(7) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: „Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének xxx/xxxx (xx. xx.) önkormányzati rendelete”, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

(8) Az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. E bekezdés alkalmazásában helyben szokásos mód a rendelet kihirdetéséről szóló jegyzői hirdetmény kifüggesztése a Hivatal kirendeltésének hirdetőtábláján és a rendelet közzététele az Önkormányzat honlapján.

(9) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(10) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni.

33. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének x/xxxx. (xx. xx.) határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.

(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

34. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakat ,

b) a határozatképesség megállapítását,

c) a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölését,

d) a szavazás számszerű eredményét,

e) az ülésvezető intézkedéseit a rend fenntartására,

f) az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, név szerinti szavazás esetén a névsort, az írásban benyújtott interpellációt, a jelenléti ívet és amennyiben a szavazásra feltett döntési javaslat terjedelme indokolja, a jegyzőkönyvben az erre történő utalással a szavazásra feltett döntési javaslat módosító indítványokkal egységes szerkezetbe foglalt pontos szövegét. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, illetve a jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.

(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

a) nyomtatott és hitelesített példányát a jegyző kezeli, a mellékleteivel együtt évente bekötteti és elhelyezi a Hivatal irattárában és biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára,

b) elektronikusan hiteles másolatát meg kell küldeni 15 napon belül a Heves Megyei Kormányhivatalnak.

(5) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a polgármester javaslatára a saját tagjai közül két fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

(6) A jegyzőkönyvet a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségén az érdeklődők részére hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyvet csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(7) A jegyzőkönyv-hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírásukkal való hitelesítése.

(8) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) jelenléti ív alapján a lakosság részéről megjelentek számát,

b) az elfogadott napirendek előadóinak nevét,

c) a döntés számát, mellékletként a rendelet elfogadott szövegét,

d) a kettő jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő aláírását,

e) mellékletként, a jelenléti ívet.

(9) A képviselő kérésére a felszólalását szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni, írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(10) A Képviselő-testület által hozott normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésének szabályainak megfelelően kell közzétenni.

35. § (1) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(2) A lakosság nagyobb részét érintő ügyeket a polgármester utasítására vagy a jegyző egyedi döntése alapján hangosbemondón kell kihirdetni, illetve ha a hirdetmény elhelyezéséhez az intézmény vezetője hozzájárul nem önkormányzati intézményben az ügyről készített hirdetményt kell elhelyezni.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben azon kívül is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatás során felvetett közérdekű kérdések megválaszolásáról, az ott felmerült javaslatok feldolgozásáról a polgármester köteles gondoskodni és arról a következő testületi ülésen beszámolni.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

36. § (1) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A képviselő-testület a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot programjáról, munkatervéről, munkájáról, véleményét kéri költségvetéséről, rendezési tervéről, más jelentősebb terveiről és azok végrehajtásáról, valamint egyéb fontos kérdésekről.

(3) A falugyűlés előkészítése a polgármester feladata. Az ülés vezetésével a polgármester bármely képviselőt, megbízhatja.

(4) A falugyűlésre kerülő napirendeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja.

(5) A falugyűlésen elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a helyszínen kell válaszolni.

(6) Az elhangzott és helyben meg nem válaszolható kérdéseket, javaslatokat a képviselő-testület a következő ülésén megtárgyalja és döntéséről az érdekeltet 15 napon belül értesíti.

37. § A jegyző köteles a döntést követően haladéktalanul jelezni a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének vagy a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.

38. § Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik az alábbi közösségekkel és biztosítja részvételüket tanácskozási joggal a Képviselő-testület ülésein:

a) Gyöngyösoroszi Lakóiért Alapítvány,

b) Gyöngyösoroszi Férfikórus Egyesület,

c) Gyöngyösoroszi Hagyományőrző Egyesület,

d) Gyöngyösoroszi Polgárőrség Egyesület,

e) Gyöngyösoroszi Szabadidős Lövész Klub.

f) Gyöngyösoroszi Női Klub.

39. § (1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(2) Az Önkormányzat közfeladatát, szakmai alaptevékenységeit, továbbá ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését, és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását a Képviselő-testület Szervezeti és működési szabályzatának 1. függelékeként állapítja meg.

(3) A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat:

a) közvetlen foglalkoztatással,

b) a képviselőtestület által alapított költségvetési szerv

c) az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások,

d) önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok, vagy

e) szerződés alapján gazdálkodó szervezetek

látják el.

(4) A Képviselőtestület feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat amennyiben a Képviselőtestület közvetlen foglalkoztatás útján biztosítja, a munkavallók a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló egyéb jogszabályok hatálya alá tartoznak. A kinevezés és felmentés, valamint a fegyelmi eljárás lefolytatása a Képviselőtestület jogköre, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester.

(5) Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatait, azok ellátásának módját és mértékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület a közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik az adott feladat ellátása érdekében társulás(ok)ba tömörült települések önkormányzataival.

40. § (1) Az önkormányzat vagyona tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

41. § (1) A Képviselő-testület novemberi vagy decemberi ülésén, a költségvetési törvény vagy annak tervezete ismeretében határozatot hoz a következő év költségvetési rendelettervezet koncepciójáról.

(2) A koncepció meghatározza

a) a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit, a bevételek

b) a kiadási szükségleteket (helyi közösségi igények), azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezését,

c) az igények és célkitűzések egyeztetésének rendjét,

d) a döntések több évre szóló ismert hatásait,

e) a feladatvállalás sorrendjét,

f) a döntések hatásvizsgálatait.

(3) A képviselő-testület bizottsági elnökeinek, akadályoztatása esetén elnök-helyettesük útján véleményezik a költségvetés koncepcióját, melyet a képviselő-testület ülésén szóban ismertetnek. A jegyző a képviselő-testület bizottságainak véleményét a koncepcióhoz a képviselő-testület jegyzőkönyvébe vételével csatolja.

(4) A költségvetési rendelettervezethez csatolt indokolásban a bevételi források növelésének lehetőségeit be kell mutatni

(5) Forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetéül a képviselő-testület által meghatározott költségvetési tartalékot képez

(6) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 27. § (1) bekezdése szerinti egyeztetésről készült dokumentumokat a jegyző a bizottságok elnökei részére eljuttatja

(7) [8] A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a bizottság kötelesek megtárgyalni.

(8) A képviselő-testület a költségvetési rendelettervezetet egy fordulóban tárgyalja meg.

42. § Az önkormányzat lapot nem ad ki.

43. § Az Önkormányzat vagy a polgármester által közalkalmazottként vagy köztisztviselőként foglalkoztatott, a 2007. évi CLII. törvény szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett:

a) jegyző - kétévente

b) aljegyző - kétévente

c) önkormányzati fenntartású intézmények vezetői - kétévente

44. § (1) A képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete tagjainak (e fejezetben a továbbiakban: képviselő)

(2) Képviselőként tiszteletdíjra a polgármester és az alpolgármester nem jogosult.

45. §¹ A képviselő tiszteletdíja 45 000 Ft/hó.

46. § (1) A képviselő tiszteletdíját 25%-kal csökkenteni kell, amennyiben a képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén bármilyen okból – kivéve a Képviselő-testület, vagy a polgármester megbízásából eredő, önkormányzati érdeket szolgáló távollétet, továbbá a testületi ülés megkezdése előtt a polgármester vagy a jegyző felé jelzett és utólag orvosilag igazolt távolmaradást nem vett részt. A távolmaradás okának minősítéséről a polgármester dönt. Döntését, az érintett képviselő kérésére a Képviselő-testület felülbírálhatja.

(2) A Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő ülések és az ezeket előkészítő bizottsági ülések rendkívüli ülések. A rendkívüli ülésekről és a rövid úton - telefonon, 5 napon belüli időre - összehívott ülésekről távol maradt képviselőt megilleti a tiszteletdíj.

(3) A Képviselőtestület a tiszteletdíjak mértékét évente a költségvetés tervezéssel egyidejűleg felülvizsgálhatja, és annak mértékét az előző évinél kisebb összegben is megállapíthatja.

47. § Helyi népszavazást legalább 150, az önkormányzat területén választójoggal rendelkező választópolgár kezdeményezhet.

48. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a 3/2011. (III. 7.) önkormányzati rendelet, 16/2011. (XI. 30) önkormányzati rendelet, a 10/2012. (VII. 20.) önkormányzati rendelet, a 12/2012. (VIII. 31) önkormányzati rendelet, a 1/2013. (I. 17.) önkormányzati rendelet, a 10/2013. (V. 29.) önkormányzati rendelet, a 16/2013. (XII. 4.) önkormányzati rendelet, a 5/2014. (III. 25.) önkormányzati rendelet, a 9/2014. (V. 13.) önkormányzati rendelet és 14/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet.