1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Üllő város közigazgatási területére (továbbiakban: város) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi, jogszabályi és hatósági előírások, valamint a HÉSZ és a rajzi tervmellékletei rendelkezései szerint szabad.

(3)¹ A rendelet szabályozási tervi mellékletei (a továbbiakban: szabályozási terv) a következők:

(4) A rendelet függelékei a következők:

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(2) A szabályozási terven jelölt más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek az alábbiak:

(3)⁹ A szabályozási terven alkalmazott javasolt szabályozási elemek az alábbiak:

(4) A szabályozási terven jelölt egyéb, az (1)-(3) bekezdésben nem szereplő elemek, tájékoztató elemek, melyek a tájékozódást és a szabályozási terv értelmezését segítik.

(5) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemektől eltérni csak a 4. §-ban meghatározott esetekben lehet, egyéb esetben a HÉSZ-t, és annak mellékletét képező szabályozási tervet előzetesen módosítani szükséges.

(6) A szabályozási terven alkalmazott más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, a javasolt szabályozási elemek és tájékoztató elemek a szabályozási terv módosítása nélkül is változtathatók. A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek kizárólag a más jogszabályban meghatározott előírásokkal összhangban változtathatók.

4. § (1) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének megtartása mellett) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha azt a megvalósíthatóság, a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, a forgalomtechnikai megoldások, vagy a tulajdonjogi rendezések külön-külön vagy együttesen indokolttá teszik, és a változtatás nem teszi lehetetlenné az építési övezetre előírt minimális telekméretek betartását, az új közlekedési közterület hálózati vonalvezetését. A változtatás részeként a tervben meghatározott minimális közterületi szélesség, nem csökkenthető.

(2) A szabályozási terv szerinti meglévő és tervezett közterületek a terv módosítása nélkül szélesíthetők az utak kezelőinek hozzájárulásával, amennyiben a visszamaradó telkek az övezeti előírásoknak megfelelnek, a szélesítés legalább két utca közötti hosszban megtörténik és az érintett tulajdonosok a területet az önkormányzat részére tulajdonba adják, vagy külön megállapodással közhasználat céljára átadják.

(3) A szabályozási terven jelölt építési övezet, övezet határa nem jelent kötelező telekosztást, kötelező telekhatárt, vagyis egy telek tartozhat több építési övezethez, övezethez is. Több építési övezetekbe tartozó építési telken, az építési övezeti paramétereket a telek adott építési övezetbe tartozó részére kell alkalmazni, az adott telek megosztása nélkül.

(4) Építési övezetek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek és amennyiben a változás során zöldterület területe nem csökken. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező telek területének legfeljebb 15%-áig érvényesíthető az építési övezet, övezet határ pontosítása. Építési övezeti határ, övezeti határ korrigálását a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal lehet érvényesíteni, telekegyesítést, telekhatár-rendezést követően.

(5) A telekcsoport újraosztással érintett tömbökben a meglévő határoló utak mentén a kialakult és beépített, 12m-es telekszélességet meghaladó telken álló épület bővíthető, újraépíthető az újraosztás meglétének hiányában is. A bővítés mértékét a kialakítható legkisebb telekterületre vetítetten kell meghatározni.

(6) A létesíthető lakások és rendeltetési egységek számának meghatározására vonatkozó szabályoktól eltérni csak telepítési tanulmányterv és településrendezési szerződés alapján lehet.

(7) A szabályozási terven a közterületi, vagy magánúthoz kapcsolódó telekhatár felöl jelölt építési határvonal a tömbre vonatkozó legkisebb előkert méretét rögzíti. A szabályozási terven feltűntetett építési határvonalak és építési helyek az aktuális, megvalósuló telekhatárokhoz igazítandók, kivéve ott, ahol a védősáv, védőterület vagy háromszintes beültetésű zöldfelület jelölése is szerepel az építési telek részeként. Ezek a jelölt szabályozási és tájékoztató elemek határozzák meg az építési határvonal helyét.

(8) a Vt jelű építési övezetben, azoknál a HÉSZ hatályba lépésekor már meglévő épületeknél, ahol az épület 1 egyéb rendeltetés és 4 lakás létesítési lehetőséget kihasználva épült és kapott használatba vételi engedélyt, az egyéb rendeltetés a használatba vételt követő 6. évben minősíthető lakássá, ha biztosított a telkekre vonatkozó minimálisan kialakítandó zöldfelületi arány és a lakásegységekhez tartozó telken belüli parkoló, telken belüli kiszolgáló út.

(9) A kialakult telekszerkezetű lakótömbökben a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztással létrejövő új telkek a kialakítható legkisebb telekterület 90%-át elérik, vagy meghaladják. Az eltérés alkalmazására ott van mód, ahol a megosztható, a kialakítható legkisebb telekterület kétszeresét közelítő telkek száma, a tömbön belüli telekszám legfeljebb 25%-a.

5. § (1)¹⁰ A szabályozási terven jelölt, tervezett belterülethez tartozó földrészletek bevonása szakaszosan is végrehajtható, az időszerűség, a konkrét építési igények függvényében. A teljes közműhálózat kiépítésének feltételeit külön önkormányzati döntés alapján településrendezési szerződésben kell rögzíteni.

(2) Út- és közműépítéssel járó beépítésre szánt területet kialakítani, (telket átminősíteni), és azt belterületbe vonni csak az út- és közműépítés feltételeinek tisztázása és a településrendezési szerződésben meghatározottak szerint lehet.

(3) A lakóterületi fejlesztést a belterületbe vonásnak meg kell előznie. Tervezett belterületi határon belüli lakóterületi felhasználásra akkor kerülhet sor, ha az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott terület belterületbe csatolása megvalósul legalább a beépíteni kívánt tömb szintjén, a meglévő belterülethez való közvetlen csatlakozás esetén és az infrastrukturális fejlesztés, valamint a telekcsoport újraosztás is együttesen létrejön.

(4) Gazdasági kereskedelmi-szolgáltatói (Gksz) és egyéb ipari gazdasági (Gip) építési övezetbe sorolt, beépítésre szánt terület gazdasági területként történő felhasználása belterületbe vonás nélkül is megvalósítható, ha településrendezési szerződést követően a telek építési övezeti besorolására sor került és a szerződésben kikötött területhasználathoz szükséges infrastrukturális fejlesztés megvalósul.

(5) Ha a belterületi területfelhasználás és beépítésre szánt külterületi terület között meglévő, vagy tervezett közlekedési közterület található, a közterület belterületbe vonandó.

6. § (1) A település közterületein felszín felett a közlekedési és közmű létesítményeken kívül elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:

(2) A felszín feletti berendezések, utcabútorok csak a terület tulajdonosa és kezelője hozzájárulásával helyezhetők el, amennyiben a gyalogos és gépjárműforgalom biztonsága sértetlen marad, biztosított az útmenti 0,5m széles biztonsági sáv, akadálymentes legalább 1,5m széles járdaszakasz, vagy gyalogos sáv.

(3) A település közterületein felszín alatt elsődlegesen nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.

(4) Árusító pavilon legfeljebb 12,00 m² alapterülettel, legfeljebb 3,5 méteres épületmagassággal létesíthető.

(5) A közterületet és közhasználat elöl el nem zárt magánterületet csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelületként kell kialakítani.

(6) Az országos fő és mellékutak mentén közterületi parkoló, kapubehajtó, kerékpársáv kerékpárút, járda, fásított sétány közterület alakítási terv alapján (továbbiakban: KAT) változtatható, egységes megjelenésű műszaki megoldással és anyaghasználattal fejleszthető.

(7) A helyi kiszolgáló utakat 7m, vagy 7m-nél keskenyebb közterületi szélesség és kétirányú forgalom esetén vegyeshasználatú útként kell kialakítani.

(8) Vegyeshasználatú utca meglévő közterületi szélessége nem csökkenthető. A közterületen belül felületet kell biztosítani a vegyes-közlekedés számára csapadékvíz elvezető szereppel, a felszín feletti tűzcsapok létesítésére és a biztonsági sáv zöldfelületi kialakítása számára.

(9) Egyéb kiszolgáló lakóutaknál, vegyeshasználatú utaknál a kapubehajtókat egységes műszaki paraméterekkel, az útburkolathoz és járdához illeszkedő anyaghasználattal, a felszínivíz-elvezetés rendszeréhez igazodóan kell kialakítani. A közterületi kapubehajtó csak tulajdonosi és útkezelői hozzájárulással valósítható meg, településrendezési szerződés szerint.

(10) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló közutak telkén belül útfásításra csak a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok használhatók.

7. § (1) Beépítés szempontjából kialakult telektömbben az épület elhelyezésének módját az építési övezetben meghatározottak, valamint a szabályozási terven alkalmazott rendelkezések szerint kell meghatározni, a következők figyelembevételével:

(2) Zártsorú beépítési módba tartozó telken az utcai homlokzatmagasságot az alábbi feltételek együttes alkalmazásával kell kialakítani:

(3) Az utcai homlokvonalhoz, vagy az előkerthez kapcsolódóan csak a fő rendeltetés épülete építhető, különböző, telken belül elhelyezhető zavaró és védendő funkciók telekszomszédok közötti hatásainak csökkentése érdekében.

(4) Mellékrendeltetésű épület csak a telek utcaképet formáló, közterület felöli 15m-es sávján túl építhető önálló épületként. A porta, kapuépítmény előkertben létesíthető. Épületmagassága eltérhet a főépületétől kisvárosias lakóövezetben, településközponti építési övezetben gazdasági építési övezetben, azonban kertvárosias lakóövezetben legfeljebb a főépülettel megegyező lehet.

(5) Az építési helyen kívül álló meglévő épület tovább nem bővíthető (sem vízszintes, sem függőleges irányban), nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.

(6) Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, az ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átépíthető. Ezek az épületek csak az építési helyen belül bővíthetők.

(7) Magastető létesítésénél, vagy átalakításánál csak olyan műszaki megoldás alkalmazható, amely nem vezeti rá a csapadékvizeket a szomszéd telekre, a szomszéd épületre, nem károsítja a szomszédos épület műszaki állapotát, nem kényszeríti ki a szomszédos épület tetőzetének átépítését.

(8) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg.

8. § (1) Ökológiai hálózat övezetéhez tartozó területen és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a tervezés során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti érték megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodjon.

(2) A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kapcsolatát az ökológiai folyosókhoz, az országos ökológiai hálózathoz. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely-viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(4) A környezeti értékeknek, a környezet minőségének védelme érdekében - a zavaró mértékben légszennyező, illetve zajterhelő környezeti hatások ellen, továbbá az értékes élőhelyek összekapcsolására – a telkeknek legalább a szabályozási terven jelölt részén háromszintes beültetésű zöldfelület kialakítása szükséges.

9. § (1) A termőföldön más célú hasznosításhoz kötött, építési engedély köteles változtatás esetén gondoskodni kell a területen található humuszvagyon védelméről, a letermelés, összegyűjtés, a deponálás, a megfelelő kezelés, a kiporzás elleni védelem és a felhasználás módjáról.

(2) Termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(3) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(4) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során az esetleg meglévő környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani. A talajszennyező anyagoknak elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni, csak hatósági engedéllyel rendelkező helyre lehet a szennyezett talajt elszállítani. Új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetése után szabad.

(5) Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(6) A talaj védelme érdekében a környezetre káros anyagot (pl. veszélyes hulladék, növényvédő szer, műtrágya, útsózási anyag, egyéb szennyező anyagok) a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően, csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű zárt tárolóban szabad elhelyezni, átmenetileg tárolni.

10. § (1) Az országos vízminőség védelmi terület övezetébe tartoznak a Déli és Nyugati városrész azon beépítésre szánt telkei, amelyeket a vízmű területe köré vont 1000m-es védőtávolsággal húzott kör lefed a Hajcsár és Ócsai út környezetében. Az országos vízminőség védelmi terület térségi övezetébe tartozó telkek használata és építése a vonatkozó vízminőség-védelmi előírások betartásával lehetséges.

(2) A közigazgatási területen a felszíni és felszín alatti vizeket szennyező ipari, vagy szennyező kereskedelmi szolgáltató és szennyező mezőgazdasági üzemi tevékenység nem folytatható.

(3) A felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében a környezetre káros anyagot (pl. veszélyes hulladék, növényvédő szer, műtrágya, útsózási anyag, egyéb szennyező anyagok) a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően, csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű zárt tárolóban szabad elhelyezni, átmenetileg tárolni.

(4) A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szivárgásmentes szennyvíztároló vagy környezetvédelmi engedéllyel egyedi, korszerű, szakszerű szennyvíztisztító berendezés létesítendő.

(5) Gazdasági területről és vegyes vagy gazdasági rendeltetésű épületből a közcsatornába csak olyan szennyvíz vezethető, ami a jogszabályokban meghatározott határértékeknek megfelel.

(6) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

11. § (1) A belvízzel veszélyeztetett területeken a belvíz elleni védelem a felszíni vízelvezető rendszer szükséges elemeinek kiépítésével és jó karban tartásával biztosítandó.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú közlekedési terület kialakításának részeként kell megépíteni, egyidőben kell kivitelezni. A beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak, és a vízjogi létesítési engedélyben meghatározottaknak megfelelően kell megvalósítani.

(3) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén, telekhatártól telekhatárig történő építés esetén, a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről gondoskodni kell.

(4) A vízfolyások, belvízlevezető csatornák medrébe és parti sávjába, felhagyott kutakba bármely hulladékot elhelyezni, szennyvizet vezetni tilos.

12. § (1) Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezet-minőségének fennmaradását szolgáló védelmet biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint helyezhető el.

(2) Védendő területhasználatú területen, és annak 500m-es környezetében légszennyező, a védendő terület használatát zavaró mértékű bűzhatást és fertőzésveszélyt okozó tevékenységet folytatni, anyagokat szabadtéren tárolni, kezelni nem szabad.

13. § (1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó területhasználat, rendeltetésváltást szolgáló építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a vonatkozó zaj és rezgésvédelmi hatályos jogszabályban az adott védendő területhasználatú építési övezetre (lakó, településközponti, intézményi), az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.

(2) A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetében kijelölt zajgátló védőövezetekbe tartozó, lakó és vegyes építési övezetekben új épület létesítése, a zajgátló védőövezetek kijelölésekor már meglévő épület bővítése, átalakítása esetén be kell tartani „a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól” szóló jogszabály előírásait, valamint gondoskodni kell a külön jogszabályban meghatározott, belső téri zajhatárértékek teljesülését biztosító akusztikai védelemről.

14. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A település területére más településekről csak inert hulladék hozható be tárolás, ártalmatlanítás, újrafelhasználás céljából.

(3) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodnia.

(4) A keletkező veszélyes hulladékokat tilos a kommunális szeméttel együtt gyűjteni és a kommunális szemétlerakó helyre szállítatni.

(5) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. Az egészséges zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint lehet.

15. § (1) A hulladékok szelektív gyűjtésére és hasznosítására alkalmas hulladék udvar csak gazdasági területen alakítható ki.

(2) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodnia kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

(3) Elhullott állatok és állati eredetű hulladékok elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti.

16. § (1) A szabályozási terven jelölt, belvízzel veszélyeztetett területeken (pl.: Kenderes dűlő lakóterületi fejlesztésre és különleges sportterületi fejlesztésre kijelölt része, a Faiskola utcai tömbbelső a Pesti úttól délre 160m-es mélységben, Maglódi út – Akácfa u. – Zsaróka u. által határolt tömbbelsőben, valamint a Pedagógus földek területén):

(2) A belvízzel veszélyeztetett területeken az építészeti terveket (engedélyezési terv, kiviteli terv) a talajmechanikai szakvélemény javaslatai alapján kell készíteni, a földszinti vezérszint magassága az eredeti terepszinthez képest legalább 0,60m magasra kerüljön.

(3) A belvízzel veszélyeztetett területeken alápincézett épületet elhelyezni csak a pince talajvíznyomás elleni szigetelésével lehet. Épületen kívüli lehajtó, rámpa, külső pincelejárati lépcső nem létesíthető. Az esetleges talajvíz, belvíz a pinceszintre nem vezethető.

17. § (1) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot:a szabályozási terven jelölt közterületek, közhasználat elöl el nem zárt közlekedési sávok és egyéb zöldfelületi rendszer fejlesztésére szolgáló területekre.

(2) A fejlesztési területeken a gyűjtőút, a kiszolgáló úthálózat és a teljes közműhálózat kiépítésének feltételeit külön önkormányzati döntés alapján településrendezési szerződésben kell rögzíteni.

(3) Városközpont városrészben a szabályozási terven jelölt Pesti úti szakaszra közterület alakítási terv (KAT) készítendő, anyaghasználatban, szemléletben a Templom térhez igazodó módon.

18. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül haszonállat tartás céljára szolgáló épület, épületrész (pl.: istálló, trágyatároló) nem létesíthető.

(2) A központi belterületen és Hosszúberek belterületén haszonállat tartására szolgáló rendeltetésű épület, épületrész és trágyatároló a lakóépülettől biztosított legalább 15m-es védőtávolság megtartásával építhető, abban az esetben, ha az nem korlátozza a szomszédos telek lakóépülettel történő beépíthetőségét, a következők figyelembevételével:

(3) Levegőtisztaság védelmi szempontból, a meglévő és tervezett belterületi határon belül a lakó és vegyes építési övezetektől (levegőtisztaság védelmi szempontból védendő területhasználatú) 500m-es védőzóna tartandó meg. A védőzónán belül légszennyező tevékenység és védőtávolságot igénylő rendeltetésű területhasználat nem végezhető.

19. § (1) A légiforgalmi irányító egység 300 méter sugarú védőterületén építményeket és növényzetet elhelyezni, a terepet alakítani a vonatkozó nemzetközi előírások (Civil Aviation Authority) szerint szabad.

(2) A csatornák ökológiai folyosóba tartozó külterületi, beépítésre nem szánt területekkel határos szakaszán partvonalától számított 50 m-en belül csak vízügyi rendeltetetésű épület, építmény helyezhető el. Az övezeten belül tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni.

(3) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló magán- és közutak telkén belül útfásításra csak a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok használhatók, településkaraktert adó egységes telepítéssel. Nem ültethetők erősen allergizáló fafajok.

(4) A temetővel határos lakótelkek hátsókertje 20m-nél kisebb nem lehet, a hátsókert háromszintes zöldfelületként alakítandó ki. Épület, melléképítmény a hátsókertben nem létesíthető.

20. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei. Ahol a szabályozási terv javasolt telekhatárt jelöl, ott a javaslatnak megfelelő telekalakítás abban az esetben is végrehajtható, ha az így létrejövő telek az építési övezetben, övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterületet nem éri el.

(2)¹² A szabályozási terven nem szereplő, de a kialakult telekszerkezetet érintő telekosztás akkor hajtható végre, ha az alábbiak közül valamelyik teljesül:

(3) Telekcsoport újraosztásával érintett területen új telekcsoport, vagy közterületekkel határolt új tömb csak egységes, a tömbre vonatkozó változási vázrajz, vagy legalább 5 telket érintő telekalakítási tervhez kapcsolódó változási vázrajz alapján hozható létre.

(4) Telekújraosztás, telekmegosztás során keletkező 14 m-nél keskenyebb új lakó és településközponti építési telek és 30m-nél keskenyebb új gazdasági telek nem alakítható ki. Telekhatár rendezés, vagy közterület kiszabályozás révén kialakuló építési telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb lakótelek esetében 12,0 m-nél.

21. § (1)¹³ A szabályozási terven nem jelölt magánút - a kisvárosias, kertvárosias lakó és településközponti vegyes építési övezetek kivételével - minden építési telekből és minden telekből kialakítható az alábbi szempontok betartásával:

(2)¹⁴ A kisvárosias, kertvárosias lakó és településközponti vegyes építési övezetekben magánút csak a szabályozási terven a közforgalom elől el nem zárt magánútként jelölt helyen és szélességben alakítható ki.

(3) A magánutat úgy kell kialakítani, hogy a gépjárműforgalomra szolgáló burkolat szegélye a szomszédos telken álló épület homlokzatától min. 1 méterre legyen.

(4) Több telket kiszolgáló magánút – amennyiben kivételesen - csak zsákutcaként alakítható ki, a végén gépkocsi fordulóra alkalmas telekrészt kell biztosítani. Gazdasági területen a végforduló méretét a tűzoltó gépjárművek tolatásmentes fordulási igénye határozza meg.

(5) Tulajdonosi megegyezés esetén közterület szélesíthető, bővíthető a szabályozási terven rögzített szabályozási szélességet meghaladóan, a közterületi telekhatár rendezhető közlekedési felület, járda, közösségi parkoló, kerékpársáv kerékpárút, közterületi várakozóhely, valamint közlekedési zöldfelület és zöldterületi közkert létrehozása érdekében.

(6) Telekigényes közműlétesítmény számára önálló telek minden építési övezetben és minden övezetben kialakítható. A közműtelek területnagyságát és beépítettségének felső határát a közmű technológiai igénye, külön jogszabályi és védőtávolsági igény határozza meg és nem a környezetében lévő építési övezetre, övezetre meghatározott szabály.

22. § (1) A közműveket közterületen vagy szolgalmi jog bejegyzéssel ingatlanon keresztül lehet vezetni, elhelyezni.

(2) Szennyvíz-szikkasztás ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.

(3) A csapadékvíz elvezetésére a zárt és nyílt csapadékvíz – elvezető, szikkasztó hálózatot kell továbbfejleszteni, előzetesen elkészített vízelvezetési koncepció alapján. A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolt út csak a vízelvezetés megoldásával együtt építhető.

(4) 20 gépkocsi férőhely befogadásánál több férőhelyes parkolót, 200m²-nél nagyobb vízzáró burkolattal ellátott manipulációs teret létesíteni – a csapadékvíz közcsatornába, vagy élővízfolyásba vezetése, vagy öntözésre történő felhasználása esetén – csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal, hordalék és olajfogó műtárggyal szabad.

(5) Az előtisztított csapadékvizek területen, telken tartása, öntözésre történő felhasználása csak a szomszédos telek használatának veszélyeztetése nélkül folytatható.

(6) Telekről csapadékvíz csak a közterület kezelőjének hozzájárulásával vezethető a közterületi csapadékvíz elvezető rendszerbe.

23. § (1) Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

(2) A feltétel teljesítéséhez kötött fejlesztési lakóterületen a villamos energia ellátó hálózat, elektronikus hírközlő hálózat és a bekötés csak földkábellel létesíthető.

24. § (1) Az építési övezetekre megállapított közművesítettségi mérték környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel, közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon is teljesíthetők.

(2)¹⁵ A központi belterület építési övezeteiben teljes közműellátás biztosítandó.

(3) A központi belterülethez és a kiépített közüzemi szennyvízcsatorna hálózathoz nem kapcsolódó egyéb ipari gazdasági övezetben, kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetben, különleges gazdasági, különleges mezőgazdasági üzemi, majorsági, oktatási, rekreációs idegenforgalmi övezetben a részleges közművesítéssel ellátott ingatlan beépíthető.

(4)¹⁶ A Hosszúberek lakóterület telkein és a beépítésre nem szánt területfelhasználások telkein épület, hiányos közművesítéssel létesíthető, talajszennyezés megakadályozásával, környezetkímélő módon, a vízügyi hatóság által engedélyezett korszerű szakszerű közműpótló alkalmazásával.

25. § (1) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei telekcsoport újraosztás, terület-előkészítés, vízrendezés, elő-közművesítés, kiszolgáló út hiánya miatt nem biztosítottak, építési tevékenység csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően kezdhető - végezhető.

(2) Az egyéb jogszabályoknak megfelelően kialakult telkek beépíthetők, kivéve:

(3)¹⁷ Lakóterületen a HÉSZ eltérő rendelkezésének hiányában, amennyiben a telek területe kisebb, mint 700m², telkenként csak egy főrendeltetésű épület helyezhető el.

(4)¹⁸

(5) Gazdasági építési övezetben telekterületre vetített épületszám korlátozás nincsen.

(6) A kialakult beépítettségű építési övezetben, a meghatározott kialakítható legkisebb telekterületet el nem érő telken épület elhelyezhető, akkor is, ha telekhatár rendezéssel sem érhető el a kialakítható legkisebb telekterület, de az épület elhelyezés és az építési övezetben megtartandó telepítési távolság, tűztávolság, valamint a telken belüli parkolás és a kialakítandó legkisebb zöldfelület biztosítható.

26. § (1)¹⁹ Amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírás másként nem rendelkezik,

(2) Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül (sem vízszintes sem függőleges irányban nem bővíthető az építési helyen kívüli épületrész) átépíthető. Ezek az épületek is azonban csak az építési helyen belül bővíthetők a beépítési mérték felső határáig. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az új épület csak építési helyen belül építhető vissza.

27. § (1) Zártsorú, hézagosan zártsorú beépítési módba tartozó építési övezeten belül épület elhelyezhető:

(2)²⁰ Oldalhatáron álló építési helyen:

(3) Szabadon álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül az épület korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, a beépítési módra vonatkozó építési övezeti meghatározás, a telepítési és a tűztávolság együttes teljesítése szükséges.

28. § (1) Az építési hely beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, vagy az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelik – a beépítési mód figyelembevételével a következő:

29. § (1)²⁴ Kisvárosias építési övezetben az építhető lakásszám és rendeltetési egységszám együttese, új építésnél:

(2)²⁹ Kertvárosias építési övezetben az építhető lakásszám és rendeltetési egységszám együttese, új építésnél:

(3)³⁴ Településközpont építési övezetben az építhető lakásszám és rendeltetési egységszám együttese, új építésnél a szabályzat, vagy szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában:

(4)³⁶

(5) A lakás és rendeltetési egységszámítás csak akkor alkalmazható, ha biztosított és megvalósítható a telken belüli kialakítandó legkisebb zöldfelület és a rendeltetési egységekhez tartozó telken belüli parkolás valamint a telken belüli út felülete együttesen.

30. § (1) 10 férőhelynél nagyobb, telken belüli parkoló vízzáró burkolattal alakítandó ki. A 20 gépkocsi befogadásánál nagyobb kapacitású parkoló felületről, és 200m²-nél nagyobb vízzáró burkolattal ellátott manipulációs térről összegyűlő csapadékvizek hordalékfogó, olaj és homokfogóval történő előtisztítása, az előtisztított csapadékvíz rendezett elvezetése, vagy a területen, telken tartása biztosítandó.

(2) Kerékpártároló létesítendő minden közforgalmat lebonyolító létesítménynél, minden 10 fő egyidejű forgalom után 1 db kerékpár elhelyezésére. Ezeket lehetőség szerint minden esetben, de 20 kerékpár férőhely felett mindenképpen fedetten kell megvalósítani.

(3) A központi belterületen

(4) Új épületet vagy más, közcélú, nem lakás céljára szolgáló építmény létesítse, bővítése esetén a 4. mellékletben meghatározott parkolószámot kell biztosítani.

31. § (1)³⁷ A szabályzat eltérő rendelkezése hiányában az utcafronti kerítés legalább 60%-ban áttört legyen,

(2) Tömör kerítés:

(3) 12m-nél keskenyebb közterülettel határos építési telkek saroktelkein az útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül - a belátási háromszögbe eső szakaszon - a kerítéseket 80%-ban, 0,6m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani. A csomópont beláthatósága az átláthatóságot akadályozó növényzet ültetésével nem korlátozható, sem telken belül, sem közterületen.

(4) Közpark, közkert 80%-ban áttört, átlátható, legfeljebb 1,85m magas kerítéssel keríthető körbe a közlekedés biztonságának megtartása és a korlátozott közhasználat feltételeinek megteremtése mellett.

(5) Közlekedési zöldfelület csak jelképes, 80%-ban áttört, átlátható, legfeljebb 0,85m magas kerítéssel keríthetők körbe a közlekedés biztonságának megtartása mellett.

(6)³⁸ Az építési helyen kívül, a telekhatárok menti 3m-es sávban az eredeti terep nem változtatható meg. 3m-n belül nem létesíthető lehajtó, rámpa támfal, rézsű. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetben zajvédő domb a telekhatár mentén, attól 2,0 m-re létesíthető, melynek vízelvezetését telken belül kell megoldani.

32. § (1) Az építési telkek zöldfelületein a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában a környezeti terhelések irányából (gyorsforgalmi utak, főutak, gyűjtőutak, vasúti fővonal, eltérő terület-felhasználások határán) háromszintes beültetésű zöldfelület alakítandó ki legalább 5m-es szélességben.

(2) Vegyes, különleges, gazdasági építési övezetekben, közlekedési és közmű, vízgazdálkodási, valamint zöldterületi övezetekben új zöldfelület létesítését -a területfelhasználás változás jellegétől függően- kertépítészeti, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.

(3) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatbavételéig ki kell alakítani.

(4) Beépítésre nem szánt területen, - kivéve a közlekedési, és közmű, valamint zöldterületi övezeteket, - telken belül az új zöldfelületek fás szárú növényzetének telepítésére csak a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok használhatók.

(5) Ha az építési helyen belüli építkezés miatt szükségessé válik a telken lévő díszfaállomány ritkítása, kivágása, az építkezés miatt kivágott fa pótlandó a kivágott fák törzsátmérőjét 1,5 szeresen meghaladóan.

(6)³⁹ Amennyiben az építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett zöldfelületként csak a vízzáró burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba, akkor,

(7) A telek többszintes kialakítású zöldfelületi részén, az eltérő beépítésre szánt terület-felhasználású telekhatároknál, ha szabályozási terv másként nem rendelkezik:

33. § (1) Újonnan beépítésre, fejlesztésre szánt területeken a szabályozási terv szerinti szélességben kialakítandó utak, közművek és közvilágítás építésének és tervezésének költsége, továbbá a közművek fejlesztéssel összefüggő kapacitás-bővítésének költsége a fejlesztőt terheli. Ennek részletei az Önkormányzattal kötendő településrendezési szerződésben kerülnek meghatározásra.

(2) A településrendezési szerződés megkötését követően kerülhet csak sor az építési övezeti besorolásra.

(3) A fejlesztési területek tényleges igénybevételéig építési lehetőség nélkül, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően az általános mezőgazdasági területhasználat folytatandó.

34. § Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott védőzónákat a szabályozási terv tünteti fel, a Viktória ipari park területét érintően. Az elégséges védelmi szint követelményeiről külön rendelet rendelkezik.

35. § (1) Az Lk-O/1 és Lk-O/2 jelű kisvárosias lakó építési övezetekben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(2) A kisvárosias lakó építési övezetekben nem helyezhető el:

(3) Az Lk-SZ/sg jelű építési övezet kizárólag sorgarázsok létesítésére szolgál. A lakó építési övezetek irányába legalább 3,0 méteres oldalkert tartandó.

(4) Az Lk-O/1 és Lk-O/2 jelű építési övezetekben a beépítési mód 25m, vagy 25m-nél kisebb telekszélességnél oldalhatáron álló, 25m-t meghaladó telekszélességnél az épületmagassággal megegyező oldalkert megtartásával az épület az oldalhatáron álló építési helyen belül szabadon elhelyezhető, a kedvezőtlen tájolású beépülő oldalhatár és az épület között 4,5m-es sáv szabadon hagyható.

(5) Az Lk-O/2 jelű építési övezetben tömbtelek is kialakítható. A kialakítandó legkisebb zöldfelület és a rendeltetési egységekhez tartozó parkoló, vagy gépkocsi tároló minden esetben telken belül biztosítandó. Telepítési terv alapján több lakásos kistársasház építhető. Közterületre merőleges hossztengelyű sorház nem létesíthető.

(6) A kisvárosias lakó építési övezetekben a következő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni:

36. §⁵⁰ (1) A kertvárosias lakó építési övezetekben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(2) A kertvárosias lakó építési övezetekben nem helyezhető el önálló parkoló felület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) A kertvárosias lakó építési övezetekben, ha a kialakult épületmagasság nagyobb, mint az építési övezetre meghatározott érték a magasabb épületrész megtartható, de bővíteni csak az építési övezetre meghatározott épületmagassági érték mértékéig lehet.

(4) Az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül és a zártsorúsodó épület elhelyezésnél az épület szabadon állóan is megépíthető:

(5) A Hajcsár és a Halomhatár utca találkozásánál, az Lke-O/5k jelű építési övezetbe sorolt saroktelken, a szabályozási tervi rendelkezés szerint, a megkezdett kialakult építkezés - 1 főépületben 4db önálló lakás - befejezhető. A telek második építési helyén, önálló melléképületben gépkocsitárolók építhetők. (6) A kertvárosias lakó építési övezetekben alkalmazandó övezeti paramétereket az 5. melléklet tartalmazza.

37. § (1) A településközpont vegyes építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű, nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató és kulturálisépület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint sport célú rendeltetés elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek kedvezőtlen hatással a lakófunkcióra és a településközpont szerepkörét erősítik.

(2) A településközpont vegyes építési övezetekben nem helyezhető el:

(3) Az építési övezetekben a (2) bekezdésben felsoroltak kivételével elhelyezhető minden olyan építmény, amely hozzájárul a területen elhelyezhető épületek rendeltetésszerű használatához.

(4) Az építési övezet telkein kialakítandó parkolók egy részét – a tulajdonos valamint az Önkormányzat között létrejövő településrendezési szerződés keretében – a szabályozási terven jelölt módon - közterületen is el lehet helyezni.

38. § (1) A Vt-Z/1 és Vt-Z/2 jelű építési övezetekben a zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül, hézag létesíthető az oldalsó telekhatárokon, vagy a telek középső részén 20m-nél szélesebb telek esetén a kialakult épület-elhelyezésnek megfelelően.

(2) A Vt-Z/1 és Vt-Z/2 jelű építési övezetekben:

(3) A Vt-Z/2 jelű építési övezetben egy épületben legfeljebb 10 rendeltetési egység, ezen belül a földszinten előkert nélküli beépítésnél csak közösségi rendeltetések hozhatók létre,

(4) A Vt-O/2 jelű építési övezetben:

(5)⁵¹ A településközpont vegyes építési övezetekben a következő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni:

39. §⁵³ (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet elsősorban:

(2) Gépészeti, technológiai és sajátos építmények magassága legfeljebb az építési övezetben meghatározott épületmagasság felső határának kétszerese lehet, de nem lépheti túl a repülőtéri és a mikrohullámú magassági korlátozást.

(3) Kerítés építési szándék esetén, a szabályozási terv vagy a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a telekhatáron létesítendő kerítés legalább 2,0 m magas, áttört, min. 10 cm, max. 60 cm magas lábazatú lehet,

(4) A szabályozási terven jelölt telekhez rendelt, háromszintes beültetésű zöldfelületi részen legfeljebb 2db 7,0 méter széles gépjármű behajtó létesíthető közterületi kapcsolat indokoltsága esetén.

(5) Az eltérő területfelhasználású területek közös telekhatárán, a gazdasági terület zavaró környezeti hatásainak csökkentése érdekében elsősorban az előkerti és hátsókerti telekhatárok mentén kell a zöldfelületet telepíteni.

(6) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetekben alkalmazandó övezeti paramétereket a 6. melléklet tartalmazza.

(7) A Gksz-rep jelű építési övezetben a zöldfelületek kialakítása során minden megkezdett 6 parkolóhely után egy fát kell ültetni.

(8)⁵⁴ A Gksz-SZ/7 jelű építési övezetben a műanyag gyepráccsal kialakított felület összterületének 30%-a beszámítható az építési telekre előírt zöldfelületbe.

40. §⁵⁵ (1) A Gip jelű egyéb ipari építési övezetekben a sajátos építményfajták és technológiai berendezések mellett elhelyezhető:

(2) A sajátos építményekre, technológiai berendezésekre az épületmagasság nem értelmezendő.

(3) A zöldfelületek minimális mértéke egyéb ipari övezetekben 25%, ami a teleknyúlvány nélküli telekterületre számítandó.

(4) A kötelező zöldfelület egy részét az eltérő területhasználatú telkek közös telekhatárán, kivéve erdő övezet és kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet csatlakozó telekhatárán, az építési övezet telkén belül legalább 8m szélességben, többszintes (lombkoronaszint 8 m-es tőtávolsággal, cserjeszint) növénytelepítéssel, kettős fasorral kell kialakítani.

(5) A szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában az építési helyet az alábbiak szerint kell figyelembe venni: az oldalkert legkisebb mérete legalább 10 m, az előkert legkisebb mérete 10 m, a hátsókert legalább 20 méter legyen.

(6) Ha a gazdasági tevékenység keltette zajterhelés szükségessé teszi, méretezett, de legalább 3,0m magas zajgátló kerítés építendő a védendő rendeltetésű telkek irányába.

(7) A Gip-SZ/1 jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasságnál magasabb építményrész nem építhető.

(8) Az egyéb ipari gazdasági építési övezetekben alkalmazandó paramétereket a 7. melléklet tartalmazza.

41. § (1) A Gipt jelű terhelő ipari építési övezetekben a sajátos építményfajták és technológiai berendezések mellett elhelyezhető:

(2) A Gipt-SZ/2 jelű építési övezet elsősorban a földgáz szállításához, forgalmazásához szükséges építmények, technológiai berendezések, műtárgyak, sajátos építmények, vezetékek, ipari rendeltetésű épület, iroda, gépkocsi tároló elhelyezésére szolgál.

(3) A zöldfelületek minimális mértéke a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari övezetekben 40%, ami a teleknyúlvány nélküli telekterületre számítandó.

(4) A környezetre jelentős terhelő hatást gyakorló ipari gazdasági építési övezetekben a következő építési övezeti paramétereket kell alkalmazni:

43. § (1) Az építési övezetben létesíthető:

(2) Az építési övezet paramétereit az alábbi táblázat rögzíti:

44. § (1) Az építési övezet paramétereit az alábbi táblázat rögzíti:

45. § (1) A Kmü jelű építési övezet elsősorban

(2) A Kmü övezet közműellátási követelménye: hiányosan közművesített, környezetbarát módon, a talaj és talajvíz szennyezése nélkül.

(3) Az építési helyet az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

(4) Az eltérő területfelhasználású telekhatároknál, az építési övezet telkén belül a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok felhasználásával legalább 8 m széles, többszintes növénytelepítéssel (lombkoronaszint faegyedei 8 m-es tőtávolsággal, cserjeszint), kettős fasort kell telepíteni.

(5) A gépészeti, technológiai- és sajátos építmények magassága legfeljebb az építési övezetben meghatározott épületmagasság felső határának kétszerese lehet.

(6) Az építési övezet határértékeit a következő táblázat határozza meg:

46. § (1)⁵⁷ A Közlekedési és közműterület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, pihenő-, komplex pihenőhelyek, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a közművek és hírközlési építmények felszín alatti és felszín feletti vezetékeinek elhelyezésére és a közlekedési zöldfelületek létrehozására szolgál.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott szélességében új épületet elhelyezni csak a közlekedési övezetbe tartozó területsáv megtartásával, beépítetlenül hagyásával lehet.

(3) Közlekedési övezetbe sorolt:

47. § A KÖk jelű kötöttpályás közlekedési övezetbe sorolt:

48. § (1) A KÖ-km jelű övezetben kizárólagosan közműlétesítmények és a közműlétesítményeket kiszolgáló építmények helyezhetők el (vízmű szolgáltató üzemi létesítmény, épület, szennyvíz átemelő, gázfogadó gáznyomás szabályozó, házas trafó, elektromos alállomás és kiszolgáló épülete, légi-irányítás hírközlési létesítménye).

(2) A kialakítható legkisebb telekterület méretét a mindenkori technológiai igény és a sajátos építményfajták összessége határozza meg.

(3) Az épületmagasság az övezetben nem értelmezendő, technológiai igény határozza meg.

(4) Az övezet beépítetlen területét gyepterületként kell fenntartani és kezelni. Az övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, a technológiától idegen vegyszer és más környezetszennyező anyag tárolása tilos.

49. § (1) Az övezetbe elsősorban a város állandóan növényzettel fedett 1ha alatti közterületei tartoznak, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét és a mindennapi rekreációt biztosítják.

(2) Az övezetben elhelyezhető a pihenést és rekreációs célokat szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, gyepes, vagy vízzáró burkolatú sportpálya, gyermekjátszótér, parkfenntartás épülete, sétány, látványtó, emlékjel, szobor, kiállítótér) és épület.

(3) A Zkk jelű övezetbe tartozó 5000m² feletti telek beépítettsége legfeljebb 2%.

(4) Az építhető legnagyobb épületmagasság 4,5 m lehet, szabadon álló beépítéssel.

(5) Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 70 %, amelynek minimum 35 %-a fás növényállomány.

(6) A zöldterület parkoló igényét a csatlakozó közlekedési közterületen kell megvalósítani.

(7) Zöldterületek kialakítása komplex kertépítészeti terv alapján történhet.

(8) A közkert, közpark jelképes, 85%-ban áttört átlátható, legfeljebb 1,80m magas kerítéssel keríthető körbe a közlekedés biztonságának megtartása mellett.

50. § (1) Az Ev jelű övezet telkén épületet elhelyezni nem lehet.

(2) Az Ev jelű övezetben elhelyezhető építmények, a máshol és másként nem létesíthető:

(3) Az Ev jelű övezetbe tilos

51. § Az erdő rendeltetésének megfelelő épület (erdőgazdálkodást szolgáló építmény, őrház, ezek melléképületei, melléképítményei továbbá közösségi 5,0m magasságot meghaladó kilátó, vadászház, vadvédelmi kerítés) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel helyezhető el, az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján és az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben.

52. § Az erdő rendeltetésének megfelelő épület, építmény (5,0m magasságot meghaladó kilátó, pihenő esőbeálló, erdei tornapálya, oktató pavilon, tanösvény, vadkerítés) legfeljebb 5%-os beépítettséggel helyezhető el, az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján és az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben.

53. § Mk jelű kisparcellás kertes (kiskert) övezetben:

54. § (1) Má-1 jelű övezet az általános mezőgazdasági termelés övezete, amiben a beépíthetőség 0%. Az övezetbe tartoznak a gazdasági ipari fejlesztési területek, a kereskedelmi szolgáltató fejlesztési területek, településközponti fejlesztési területek, a tájkarakter szempontjából megőrzendő beépítetlen mezőgazdasági területek, valamint az infrastruktúra hálózatokkal és a hozzájuk tartozó védősávokkal érintett területek.

(2) Az Má-2 jelű övezetben a beépíthető telek legkisebb területe 5ha (50 000m²), birtokközpont létesítése esetén legalább 5ha a birtoktest összterülete. A beépíthetőség 3%.

(3) Má-3 jelű övezet, ahol a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m² -t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

(4)⁶⁰ Az Má-4 jelű övezetbe az általános mezőgazdasági tanyaterületek tartoznak, ahol az elhelyezhető rendeltetést, a beépítés mértékét és feltételeit országos jogszabály rögzíti. Az övezet területén új épület, új építmény a közterületi telekhatárt 10 m-nél jobban nem közelítheti meg.

55. § (1) V jelű közcélú, nyílt, felszíni vízlevezető csatornák (Gyáli (1) főcsatorna, Vasadi (2) csatorna, Szilassy (21) csatorna, Halas (18) csatorna) övezete a mederrel és parti sávval, vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb építményekkel és vízkár-elhárítási építményekkel.

(2) Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények létesíthetők, épület nem építhető.

(3) Az övezet az ökológiai folyosó része,– ideiglenesen is tilos – bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása, környezetszennyező tevékenység folytatása.

(4) Az állami tulajdonú vízfolyások mentén 6m, az egyéb tulajdonú vízfolyások mentén 3m szélességű fenntartó parti sáv biztosítandó. A vízfolyások fenntartási sávja sem a belterületen sem a külterületen nem keríthető le, csak gyepterületként alakítható ki és tartható fenn.

56. § (1) Az építési övezet nagykiterjedésű sportolási célú gyepes és homokos sportlétesítmények és a hozzájuk kapcsolódó épületek (pl.: lelátó, öltöző, szertár, edzőterem, tárolók, egészségügyi és vizesblokk, recepció, közönség fogadótér, közönségi vizesblokk, kereskedelem, vendéglátás) elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a beépítési mód szabadon álló, az építési helyhez az elő és oldalkert legalább 5m, a hátsókert legalább 10m.

(3) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 10 %, terepszint felett és terepszint alatt.

(4) Az épületmagasság max. 10,00 m lehet.

(5) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. A gyepes sportpályák a zöldfelületi mértékbe 100%-ban beszámíthatok. A sportterületet és a zöldfelületét kertépítészeti terv figyelembe vételével kell megvalósítani.

(6) A közművesítettség mértéke: részleges közművesítettség.

(7) A 80%-ban átlátható kerítés magasságát a rendeltetés határozza meg.

57. § (1) Az övezetben elhelyezhető építmények:

(2) Az övezetben jelentős zajterheléssel járó technikai sportok, motocross pálya nem létesíthető.

(3) Az övezet telkei legnagyobb megengedhető beépítettsége 5%, a legnagyobb épületmagassága 7,5 méter.

(4) A telkek legalább 35%-át zöldfelületként, növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(5) A közművesítettség mértéke: részlegesen közművesített.

57/A. § A Kb-Lo jelű övezetben lótartáshoz, lovagoltatáshoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó épületek építmények helyezhetők el, legfeljebb 10%-os beépítési mértékkel, 7,5m-es épületmagassággal. Az övezetben hiányos közműellátást kell biztosítani.

58. §⁶¹ (1) A Kb-O jelű Dóra majori övezetbe oktatási, állategészségügyi, idegenforgalmi tevékenységet kiegészítő tevékenységek, épületek és építmények helyezhetők el, legfeljebb 5%-os beépítési mértékkel, 7,5m-es épületmagassággal.

(2) A Kb-O/2 jelű különleges beépítésre nem szánt oktatási övezetben istálló épületek és minden fajta állattartáshoz kapcsolódó épület, építmény építhető 10%-os beépíthetőségi felső határral. Az épületek épületmagassága legfeljebb 7,5m lehet.

59. § (1) A Kb-T jelű övezetben ravatalozó, temető kápolna, szociális és irodai, temetőgondozási épület, temetői szolgáltatáshoz kapcsolódó kereskedelmi szolgáltató épület létesíthető.

(2) A temető északi nyugati és részben a déli telekhatárai mentén, kegyeleti okokból, 2 m magas legfeljebb 10 %-ban áttört, tömör épített kerítés létesítendő.

(3) Az Ócsai út felöl az előkertben közepes lombkoronát növelő fasor telepítendő. Az Ócsai úton a 2252hrsz és a 2253hrsz telek előtt, a közlekedési zöldfelületen létesítendő a temető használathoz szükséges parkoló.

(4) A Kertekalja utca felöli bejárat mellett 10db parkolót kell kialakítani és fásított zöldsávot kell telepíteni. A közterületként kialakított területen az építési helyen a temetőhöz kapcsolódó szolgáltatói, kereskedelmi rendeltetésű épület építhető, újítható fel.

(5) Sírhelyeket csak a kötelezően kialakítandó és a megtartandó zöldsávok területén kívül lehet létesíteni, sírhelykiosztási terv alapján.

(6) A temető telekhatárán legalább 3 m széles fenntartó utat kell fokozatosan kiépíteni.

(7) A temető területén keletkező szerves hulladékot ideiglenesen tárolni csak a kialakított és e célra fenntartott területrészen szabad.

60. § (1) A Kb-B jelű, az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint a termelő tevékenység elhelyezésére fenntartott övezetben:

(2) Az övezetben épület legfeljebb 2%-os beépítési mértékig, legfeljebb 5,0m-es építménymagassággal építhető.

(3) A közművesítettség mértéke: hiányosan közművesített.

61. § (1) Az övezetben a rendeltetéshez kapcsolódó építményeken kívül egyéb építmény, épület nem helyezhető el.

(2) A beépíthetőség mértéke legfeljebb 5%, az épületmagasság felső határa legfeljebb 7,5m lehet, az építmények, berendezések magasságát a technológiai igény határozza meg.

62. § (1) Az övezetben a rendeltetéshez kapcsolódó építmények, berendezések, és szociális, központi, karbantartó épület helyezhető el.

(2) A beépíthetőség mértéke legfeljebb 5%, az épületmagasság felső határa legfeljebb 5m lehet, az építmények, berendezések magasságát a technológiai igény határozza meg.

63/A. § (1) A Kb-Ra jelű különleges beépítésre nem szánt raktározási övezet nyersanyag deponálás, tárolás céljára szolgál, mely elsősorban szárazanyag tárolását és raktározását szolgáló létesítmények és tehergépjárművek elhelyezésére kijelölt terület.

(2) Az övezetben a tárolásához és raktározásához szükséges építmények (silók, raktárak, színek, műhely), valamint az üzemeltetéshez és vagyonvédelemhez szükséges irodai és szociális építmény, porta, mérlegház, hídmérleg helyezhető el. Az övezetben az épületek, építmények, berendezések száma nem korlátozott.

(3) Az övezet területén lakás nem helyezhető el.

(4) Közterületi telekhatár mentén 10,0 m-es sávban és az ökológiai folyosó övezetéhez tartozó területen épületet elhelyezni nem lehet.

(5) Az övezetben parkoló, belsőút, manipulációs szabad burkolt felület, közműpótló és a megújuló energiaforrás építménye, kerítés helyezhető el.

(6) A Kb-Ra jelű övezetben a következő telekalakítási és beépítési paraméterek alkalmazandók:

64. § (1) Városközpont városrészen belül az eltérő építési övezeti besorolású építési övezeti határok mentén az igazodás szabályai a következők:

(2) A Pesti út és Vasadi utcai átmenő telkeknél a zártsorú beépítési lehetőséggel a Pesti út felöl lehet élni, a Vasadi utca felöl az utcaképi karakter csak oldalhatáron álló épület megjelenés lehet.

(3) A Városközpont főúti szakaszánál a következőket szükséges figyelembe venni:

(4) A szabályozási terven átjáró, térszín feletti átépítési lehetőségeként jelölt helyen, 4,7 m magas űrszelvény tartandó szabadon gépjárművek számára, vegyeshasználatú és gyalogos útnál 3 m magas közterületi űrszelvény tartandó szabadon.

(5)⁶⁴ A Deák Ferenc utca 1220/7hrsz-ú telkén teleknagyságtól függetlenül 2db önálló épületben 1-1db lakás építhető. A lakások parkolási igénye és a minimális zöldfelületi igény 100%-ban telken belül biztosítandó.

65. § (1) Azoknak a lakóházaknak az építészeti arányrendszere, közterület felöli homlokzati megjelenése megőrzendő a felújítás, a bővítés, a tetőtér-beépítés során, melyeknek bejárata a közterület felöli déli épületsarokra került. Bontás esetén az épület rajzi és fotódokumentációja elkészítendő a helytörténeti gyűjtemény számára.

(2) A városrész belvízveszélyes részein pinceszint nem létesíthető. A csapadékvíz elvezető rendszer kiépítendő, felújítandó.

66. § (1) A kisvárosias építési övezetbe sorolt telkeken:

(2) Pedagógus földek meglévő és tervezett közterületeire:

(3) Hosszúberek lakóövezetében az építési övezeti előírástól nagyobb épületmagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető a 800m²-t elérő és meghaladó telkeken. A mezőgazdasági funkciójú épület legfeljebb 7,0 m épületmagassággal építhető, amennyiben az a szomszédos telek beépíthetőségét hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg.

67. § (1) Ez a rendelet 2017. év július hó 30. napján lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

68. § Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (III. 20) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és a mellékleteit képező szabályozási tervek.