Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 16/2018 (VII.5.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 09. 27Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 16/2018 (VII.5.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1)-(2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek, érintett államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Lenti Város közigazgatási területére (a továbbiakban: a település) terjed ki.
(2) A településen építési munkát végezni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint a HÉSZ rendelkezései szerint szabad.
(3)1 A rendelet mellékletei:
a) 1./A. melléklet: Építési övezetek táblázata
1./B. melléklet: Beépítésre nem szánt területfelhasználáshoz tartozó övezetek táblázata
b) 2. melléklet: Telek beépítési mintalapok
c) 3. melléklet: SZ-1 jelű szabályozási terv – Külterület
d) 4. melléklet: SZ-2 jelű szabályozási terv – Belterület
e) 5. melléklet: SZ-3 jelű szabályozási terv - Városrészek, jellemzően beépítésre szánt területek
f) 6. melléklet: Országos közúthálózatba tartozó fő- és mellékutak, gyűjtőutak
g) 7. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Átmenő telek: olyan építési telek, amely legalább két egymással szemben lévő, közterületi telekhatárral rendelkezik.
2. Beépítés szempontjából kialakult telektömb: meglévő telekszerkezet, kiépített nyomvonalas infrastruktúrával, kiszolgáló közterületekkel, és a telektömb építési telkeinek 75%-a beépített a földhivatali nyilvántartás szerint.
3. Építési övezeti, övezeti paraméterek: beépítési mód, terepszint feletti és alatti beépítési mérték, épületmagasság, a szabályozási terven rögzített helyeken a homlokzatszakaszra számított épületmagasság, a legkisebb kialakítható telekterület, valamint a telek legkisebb zöldfelületi aránya.
4. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó telek.
5. Főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület,
6. Háromszintes beültetésű zöldfelület: az építési telek intenzív zöldfelületként kialakított része, melyet háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.
7. Helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység: vállalkozásnak a közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas árucikk kizárólag kiskereskedelmi forgalmazását szolgáló helyiségcsoportja, a jármű és üzemanyag kereskedelem kivételével. Egy kereskedelmi egység nettó alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.
8. Helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó egység: nyilvános működésű, étel, ital felszolgálására és annak helyben fogyasztására alkalmas helyiségcsoport. Egy vendéglátó egység alapterülete a 150 m2-t, és befogadóképessége az 50 férőhelyet a szabadtéri terasz, kerthelyiség területtel együtt nem haladhatja meg.
9. Helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató egység: szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségcsoport, mely közvetlenül a helyi lakosság személyi igényével és személyi vagyontárgyának állagmegóvásával kapcsolatba hozható, a kereskedelem, a közúti járműjavítás, vendéglátás kivételével. A szolgáltatás nyújtásával veszélyes sugárzás nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelésnek a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló miniszteri rendeletben, és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben előírt határérték alatt kell maradni. Egy szolgáltató egység alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.
10. Hétvégi-házas üdülőegység: üdülés céljára szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával, 2 fürdőszobával és 1 főzőhelyiséggel.
11. Kerti létesítmény: az OTÉK alapján meghatározott kerti építmények, továbbá 2,5 m-es építménymagasságot nem meghaladó kerti szerszámtároló.
12. Kialakítható legkisebb telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért, kialakítható legkisebb telekszélesség.
13. Kialakult, beépített tömb: a belterületen, a beépítésre szánt területeken a telektömbben 75%-ban beépültek a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint.
14. Kialakult beépítettség: település már beépült telkén az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett adatszolgáltatás alapján vagy jogosan szerzett építési joggal épült építmények bruttó alapterületéből számított beépítettség. Új épület, épületrész építése csak a meglévő épület bontása esetén, legfeljebb azzal megegyező nagyságrendben történhet.
15. Kialakult építési vonal: előkert nélküli beépítés, utcakép esetén a közterületi vagy magánúti telekhatár, legalább a telekszélesség felén. Előkertes beépítés, utcakép esetén az utcaszakaszra jellemző előkert méretet meghatározó vonal, ami az adott utcaszakaszon a közterületi homlokzatsíkokat összekötő vonalból adódik.
16. Közhasználat céljára átadott terület: tulajdonviszonytól függetlenül, közhasználatú telekrész, mely lehet előkert, parkoló, út, gyalogos kapcsolatot biztosító út, belső parkoló.
17. Közforgalom elöl el nem zárt magánút: közlekedési célra fenntartott, építési jogot adó gépkocsi közlekedésre alkalmas és közműkiszolgálást biztosító terület.
17a.2 Közösségi célú rendeltetés: A lakosság humán infrastruktúra ellátását szolgáló igazgatási, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, sport, kulturális rendeltetés, mely önkormányzati beruházás keretében valósul meg;
18. Lakásegység: a telken elhelyezendő gépkocsi-mennyiség meghatározásánál a lakás céljára szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával és 1 fürdőszobával, további fürdőszoba és szoba együtt, vendégszoba egységnek tekintendő.
19. Melléképület: A területfelhasználás szerinti főrendeltetéstől eltérő, azt kiegészítő rendeltetésű önálló épület: Lakótelken a járműtároló, barkácsműhely, nyárikonyha, kerti szerszámtároló, állattartó épület, üvegház, raktár, üzlet és szolgáltatás önálló épülete, gazdasági területen porta, járműtároló, trafó, önálló szociális és gépészeti épület.
20. Sorgarázs: önálló épületben, kettőnél több, egymás mellett elhelyezett, férőhelyenként önálló bejárattal kialakított gépjárműtároló.
21. Szerkezeti jelentőségű külterületi földút: a közúti úthálózattal kapcsolatot biztosító földút, ami szervezi és gyűjti a mezőgazdasági területekre irányuló forgalmat.
22. Telek be nem építhető része: a szabályozási terven külön megjelölt telekrész, melyen védelmi szempontból, vagy későbbi hasznosítás érdekében épület nem helyezhető el, nem építési hely; területe az építési telek zöldfelületeként beszámítható.
23. Telektömb szintű változási vázrajz: legalább a közterületi telekhatárokkal leszabályozott tömbre készül együttesen. Telekcsoport újraosztással érintett lehatároláson belül, 5db-nál több telket együttesen érintő, új utcanyitáshoz (közút, szervizút, gyalogút) kapcsolódó telekalakítási vázrajz megalapozásához készítendő tanulmányterv. A közlekedés hálózati rendszer megtartása mellett a tanulmányterv pontosíthatja a telekosztást.
24. Telek burkolt felülete: Az út, járda, terasz, térburkolat ténylegesen burkolt teljes felülete. A burkolat anyagától függetlenül burkoltnak kell tekinteni a közterülettől a főépület és melléképület valamennyi bejáratához vezető 1,0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2,4 x 4,8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges területet.
25. Telek szélessége: álló és fekvő telek esetén is a telek keskenyebb mérete.
26. Telek mélysége: álló és fekvő telek esetén is a telek hosszabbik mérete.
27. Terepszint alatti beépítettség: az épület alatti pinceszint és a terepszint alatti építmények bruttó alapterületének együttese.
28. Térszín feletti átépítés: az épület azon része, mely a csatlakozó épületrész, építmény I. emeleti magasságában, vagy az I. emelet felett létesül, ami a csatlakozó épület homlokzat síkja és a közterületi telekhatár között és a közterület feletti, vagy közhasználat céljára átadott terület feletti közterületi űrszelvényt figyelembe vevő összekötést, összeépítést biztosítja. (SZT)
29. További épület: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.
30. Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek. Patakkal határos telek nem zárványtelek, ha az útkapcsolattal rendelkező telekről híddal vagy áteresszel átjárási kapcsolattal rendelkezik.
31.3 Egységes építészeti kialakítás: egy vagy több telekre készült építészeti koncepció alapján tervezett egységes, összefüggő, jellemzően azonos vagy hasonló építészeti kialakítású épületek együttese.
3. Szabályozási elemek és alkalmazásuk
3. § (1) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:
a) meglévő és tervezett szabályozási vonal (mely, egyben meglévő és tervezett közterületi telekhatár),
b) szabályozási szélesség, kiszabályozott közterületi szélességek, vagy a földhivatali nyilvántartás szerinti közterületi szélesség és azok kótája,
c) kötelező megszüntető jel,
d) építési övezet, övezet határa, jele és előírásai, a hozzá rendelt építési övezeti, övezeti paraméterek – beépítettség felső határa, a megengedett legnagyobb épületmagasság, beépítési mód, az építési hely, minimálisan kialakítandó zöldfelület - melyeket az építési övezethez, övezethez tartozó telekrészre kell kötelezőnek tekinteni.
e) A belterületi határt, a szabályozási vonalat és a szabályozási terven eltérő színnel jelölt területhasználat határát, ott ahol a jelölések egymásra fednek, építési övezet, övezet határként kell értelmezni.
f) az építési határvonal, építési-hely rajzi és szöveges rendelkezése, a mindenkori telekhatárhoz viszonyítottan,
g) a telek be nem építhető része,
h) térszín feletti építési lehetőség,
i) építési telken belüli védőterület,
j) építési vonal, meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal,
k) közhasználat céljára átadott terület,
l) védő zöldfelület, fasor,
m) háromszintes beültetésű zöldfelület, mely az építési telek többszintes zöldfelületi részének (gyep, cserje és lombkorona szint együttese) szabályozási terven rögzített helye,
n)4 telekhez rendelt beerdősült, megtartandó fás állomány,
o)5 telken belüli védőfásítás.
(2) A szabályozási terven jelölt más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek az alábbiak:
a) közigazgatási határ;
b) művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek (régészeti lelőhely, műemlék, műemléki környezet)
c) táj- és természetvédelmi elemek (Natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa),
d) védőterületek, védősávok, (közlekedési és közműlétesítmények védősávjai, felszíni és felszínalatti vízvédelmi területek határa),
e) korlátozások (gyógyhely határa).
(3) A szabályozási terven alkalmazott javasolt szabályozási elemek az alábbiak:
a) tervezett belterületi határ,
b) javasolt tervezett telekhatár,
c) javasolt megszüntető jel,
d) kerékpárút közterületen belüli nyomvonala,
e) vegyes használatú út,
f) szerkezeti jelentőségű gyalogos kapcsolat,
g) közlekedési övezeten, közterületen belül kialakítandó zöldfelület,
h) telekcsoport újraosztással érintett terület határa,
i) közforgalom elöl el nem zárt magánút.
(4) A szabályozási terven jelölt egyéb, az (1)–(3) bekezdésben nem szereplő elemek, tájékoztató elemek, melyek a tájékozódást és a szabályozási terv értelmezését segítik.
(5) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemektől eltérni csak a 4. §-ban meghatározott esetekben lehet, egyéb esetben a HÉSZ-t, és annak mellékletét képező szabályozási tervet előzetesen módosítani szükséges.
(6) A szabályozási terven alkalmazott más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, a javasolt szabályozási elemek és tájékoztató elemek a szabályozási terv módosítása nélkül is változtathatók. A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek kizárólag a más jogszabályban meghatározott előírásokkal összhangban változtathatók.
(7) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó építési övezeti, övezeti paramétereket kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
4. Az egyes szabályoktól való eltérés lehetősége
4. § (1) A szabályozási terven jelölt, tervezett belterülethez tartozó földrészletek bevonása szakaszosan is végrehajtható, az időszerűség, a konkrét építési igények függvényében. A teljes közműhálózat kiépítésének feltételeit külön önkormányzati döntés alapján településrendezési szerződésben kell rögzíteni.
(2) A Termálfürdő téli bejárata melletti parkoló kialakítás kapcsán az új közlekedési célú közterületek nyomvonala a szabályozási terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban elmozdítható a szabályozási terv egyéb rendelkezéseinek figyelembe vételével, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, a forgalomtechnikai megoldások, vagy a tulajdonjogi rendezések külön-külön vagy együttesen indokolttá teszik, és a változtatás nem teszi lehetetlenné az övezetre, vagy építési övezetre előírt minimális telekméretek betartását, az új közlekedési közterület hálózati vonalvezetését. A változtatás részeként a tervben meghatározott minimális közterületi szélesség, nem csökkenthető.
(3) A szabályozási terven jelölt építési övezet, övezet határa nem jelent kötelező telekosztást, kötelező telekhatárt, vagyis egy telek tartozhat több építési övezethez, övezethez is (átmenőteleknél, tömbteleknél, a kialakítható legkisebb telekterületet legalább 3X-san meghaladó telekméret esetén, telken belüli eltérő használatok, vízfelület, tó és horgásztanya esetén). Több építési övezetbe tartozó építési telken az építési paramétereket a telek adott építési övezetbe tartozó részére kell alkalmazni.
(4) Építési övezetek, övezetek határai telekhatár rendezés és telekegyesítés során az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező telek legfeljebb 15%-ig érvényesíthető a változás. Egy adott terület esetében az építési övezeti határ, övezeti határ korrigálását a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal lehet érvényesíteni, telekegyesítést, telekhatár-rendezést követően. A telekhatár-rendezés kapcsán erdőterületi és zöldterületi besorolású övezet és telek mérete nem csökkenhet.
(5) A város területén a megvalósuló rendeltetéshez kötött kapacitású személygépkocsi elhelyezési lehetőségét az 1. mellékletben meghatározott mértékben az építmény telkén kell biztosítani. Ahol az 1. melléklet az építmény telkén nem, vagy csak részben írja elő a rendeltetéshez szükséges gépkocsi parkoló mennyiség biztosítását, ott a hiányzó mennyiség elhelyezését:
a) a szabályozási terven jelölt helyen,
b) vagy közterületen,
c) vagy közforgalomnak átadott magánterületen,
d) vagy az építési övezetre vonatkozóan meghatározott sajátos rendelkezések szerint kell biztosítani.
5. Közterület alakításra vonatkozó előírások
5. § (1) A település közterületein felszín felett a közlekedési és közmű létesítményeken kívül elhelyezhető:
a) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények, várakozóhelyek és tartozékaik, hulladékgyűjtő edényzet,
b) közmű műtárgyak,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
e) távbeszélőfülke,
f) közlekedési zöldfelület, útsorfa,
g) közparkoló.
(2) A felszín feletti berendezések, utcabútorok abban az esetben helyezhetők el, amennyiben a gyalogos és gépjárműforgalom biztonsága sértetlen marad, biztosított az akadálymentes útmenti 0,5m széles biztonsági sáv, akadálymentes legalább 1,5m széles járdaszakasz, vagy gyalogos sáv.
(3) A település közterületein felszín alatt elsődlegesen nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.
(4) Vegyeshasználatú utca meglévő közterületi szélessége nem csökkenthető. A közterületen belül felületet kell biztosítani a vegyes-közlekedés számára vagy a rendelkezésre álló közterületi szélességben, vagy legalább 6m szélességben, csapadékvíz elvezető szereppel, a felszín feletti tűzcsapok létesítésére és 8m-es meglévő közterületi szélesség esetén a biztonsági sáv zöldfelületi kialakítása számára, minimálisan 1,0-1,0m szélességgel.
6. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
6. § (1) Az épület utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az építési övezetre előírt épületmagasság méretét nem haladhatja meg.
(2) Zártsorú beépítésnél a telekhatáron csak olyan műszaki megoldás alkalmazható, ami kedvezőtlen hatást nem keletkeztet a csatlakozó szomszéd telken megmaradó épületre. Nem létesíthető hózúg, csapadékvíz nem vezethető a meglévő, megmaradó épületre.
(3) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Ha a telken elhelyezett rendeltetés személy- és teherforgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.
(4) Állattartási célú épület, vagy helyiség az 1. melléklet szerint helyezhető el, telken belüli elhelyezését a 2. melléklet jelöli.
(5) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen belül helyezhetők el a következők figyelembe vételével:
a) Amennyiben a meglévő épület az építési hely területén kívülre is kiterjed, az épület esetleges bővítését már az építési helyen belül kell megoldani.
b) Amennyiben a meglévő építési telek beépítettsége meghaladja az övezetre meghatározott határértéket, az épület nem bővíthető, csak az új paraméterek betartásával építhető újjá.
(6) Az építési övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az épület magassága nem nőhet, a bővítmény épületmagassága az övezeti előírás szerinti értéket nem haladhatja meg.
7. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. § (1) A „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő” területen, a NATURA 2000 határon belüli telkeken, az országos ökológiai hálózat térségi övezeti területein és helyi védett természeti értékek telkein építeni csak az értékek megőrzésével szabad. Az ex lege védett elemek állapotát megváltoztatni, azokon építeni nem szabad.
(2) A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeinek védelmét, az élőhelyek megmaradását, kiemelten a vizes élőhelyek, vízfolyások és csatornák kapcsolatát az országos ökológiai hálózathoz. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely-viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.
(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.
(4)6 A Natura 2000 területen fásítás, védelmi célú erdő telepítése csak őshonos növényfajokkal végezhető.
8. A környezet védelmének általános előírásai
8. § A közigazgatási területen, az építési övezeti és övezeti besorolást figyelembe véve, zavaró mértékű környezeti terheléssel járó (levegő-, víz- és talajszennyező) területhasználat, építés nem valósítható meg.
9. A föld és a talaj védelmének általános előírásai
9. § (1) Új beépítésre szánt építési telken építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a rézsűk állékonysága a telek területére meghatározott építési helyen belül, a talaj erózió elleni védelme, a terület gyommentesen tartása, és a felszíni vizek elvezetése a telken belül biztosított legyen.
(3) Az építési terület előkészítése, építési munka végzése során, a környezetet károsító anyagokat, a terület-előkészítés részeként el kell távolítani. Feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat. Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetése után szabad. A szennyezett talaj környezeti ártalommentes kezeléséről, elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni.
10. A vizek védelmének általános előírásai
10. § (1) A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető ott, ahol az övezeti előírás ezt lehetővé teszi.
(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi előírásokban meghatározott minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(3) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait, a vizes élőhelyek védelme érdekében, meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.
(4) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről minden esetben, de különösen zártsorú beépítés esetén gondoskodni kell.
(5) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak, és a vízjogi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(6) Lenti közigazgatási területének északi része „nitrát-érzékeny terület”.
11. Levegőtisztaság-védelem általános előírásai
11. § (1) Lenti közigazgatási területe légszennyezettség tekintetében a vonatkozó rendelet szerint a 10. zónacsoportba tartozik, mely besorolásnak megfelelően határozhatók meg a különböző légszennyező anyagokra vonatkozó határértékek.
(2) Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezet-minőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi rendelkezésekben foglaltak szerint helyezhető el.
(3) A potenciálisan diffúz légszennyezést okozó anyagokat szabadtéren tárolni, szállítani, csak a felporzást megakadályozó felülettakarás, és egyéb hatékony technológiai megoldás (pl. felületnedvesítés) alkalmazásával lehet.
12. Zaj- és rezgés elleni védelem általános előírásai
12. § Zaj- és rezgésterheléssel járó területhasználat, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zaj- és rezgésvédelmi határértékek teljesülése, zajvédelmi megfelelőség esetén lehetséges. A területhasználat zajvédelmi megfelelősége érdekében a területhasználó (tulajdonos, üzemeltető) passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető a védelmi megfelelőség hiányában.
13. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai
13. § (1) Az ellenőrzött összetételű és ellenőrzött minőségű építési törmelék a területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához a talajvédelmi hatóság állásfoglalásának figyelembe vételével használható.
(2) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a lakossági hulladékudvar területén történhet. A hulladékudvar csak a védendő területek használatának zavarása nélkül üzemeltethető, gazdasági, vagy különleges építési övezetbe tartozó telken.
14. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
14. § (1) A belvízzel veszélyeztetett területeken és minden új közterület, új közlekedési terület kialakítása kapcsán a felszíni-vízelvezetés rendszerét létre kell hozni.
(2) A belvízzel, vagy árvízzel veszélyeztetett területeken az építészeti terveket (egyszerű bejelentés, engedélyezési terv, kiviteli terv) úgy kell elkészíteni, hogy a földszinti vezérszint magassága az eredeti terepszinthez képest legalább 0,60m magasra kerüljön. A tereprendezést, az esetleges rámpát, lejárati lépcsőt úgy kell kialakítani, hogy az megakadályozza az esetleges belvíz pinceszintre vezetését.
15. Tilalmak, védőtávolságok és korlátozások
15. § (1) A település meglévő és tervezett településközponti, intézményi, lakóterületi, zöldterületi és különleges területei, valamint a gyógyhely határa körüli 500 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitást növelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményének betartásával lehet.
(2) A szennyvíztisztító telep szakhatóságok által meghatározott védőtávolságán belül fertőzésveszélytől védendő tevékenység számára épület nem létesíthető (pl.: élelmiszer előállító-, gyártó-, csomagoló-, raktározó épület, gyógyszer előállító- raktározó épület, szálláshely szolgáltatás, birtokközponthoz kapcsolódó falusi vendéglátás nem hozható létre).
(3) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől és a gyógyhely határától 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény (pl.: istálló, trágyatároló) nem létesíthető.
(4) Családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet, építményt - kivéve lovasturizmus céljait szolgáló épületet - a felszíni vizektől (patakok, természetes vízfolyások, természetes árkok) 200 m-t meghaladó távolságra lehet elhelyezni.
(5) Településszerkezetet tagoló külterületi földutak védőzónája az úttengelytől számítottan 15m-15m. Kerítés az úttengelytől számítottan 10m-10m-en belül nem létesíthető, épület a kerítés vonalához 5m-nél közelebb nem építhető.
16. Közművekre vonatkozó általános előírások
16. § (1) A közműveket közterületen, vagy ha másképp nem oldható meg szolgalmi jog bejegyzéssel ingatlanon (ingatlanokon) keresztül lehet vezetni, elhelyezni.
(2) A csapadékvíz elvezetésére a zárt és nyílt csapadékvíz – elvezető, szikkasztó hálózatot kell továbbfejleszteni, a vízelvezetési koncepcióban foglaltakat be kell tartani. A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolatlan út vízzáró burkolattal csak abban az esetben látható el, ha a vízzáró burkolat a vízelvezetés megoldásával együtt épül ki.
(3) 20 gépkocsi férőhely befogadásánál több férőhelyes parkolót létesíteni, csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal, hordalék- és olajfogó műtárggyal együtt szabad. 20 férőhelynél nagyobb, telken belüli parkoló vízzáró burkolatáról, vagy 200m2-nél nagyobb vízzáró burkolattal ellátott manipulációs térről összegyűlő csapadékvizek a befogadóba (csapadékcsatorna, közterületi árok, vagy élővízfolyás) csak műtárgyon keresztül vezethetők. Az előtisztított csapadékvizek területen, telken tartása, öntözésre történő felhasználása biztosítható, a szomszédos telek használatának veszélyeztetése nélkül.
17. Építési övezetek, övezetek közművesítettségi mértéke
17. § (1) Az építési övezetekre megállapított közművesítettségi mérték környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel, közüzemi szolgáltatással, vagy szakhatóság által elfogadott egyedi módon is teljesíthető.
(2) A meglévő belterületen, a fejlesztésre kijelölt a belterülethez közvetlenül csatlakozó beépítésre szánt területeken, ott ahol ez biztosítható, a nagyvárosias lakó (Ln), a kisvárosi lakó (Lk), a kertvárosi lakó (Lke), a falusias lakó (Lf), a településközponti vegyes (Vt), a hétvégi házas üdülő (Üh) építési övezet telkein a teljes közműellátás biztosítandó. Az energia ellátás, az ivóvíz és oltóvíz ellátás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a közterületi csapadékvíz elvezetés, vagy szikkasztás együttesen elsősorban közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik.
(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz), az egyéb ipari gazdasági (Gip) építési övezetben, valamint a különleges mezőgazdasági üzem (K-mü) építési övezetben részleges közművesítettség biztosítandó, ahol a villamos energia, az ivóvíz, a közterületi csapadékvíz-elvezetés elsősorban közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik.
(4) Beépítésre nem szánt területen belüli birtokközpont telkén, falusias lakóterületbe sorolt külterületi lakott helyen hiányos közműellátás biztosítandó: a villamos energia, az ivóvíz, a csapadékvíz elvezetés, a szennyvíztisztítás és elhelyezés együttesen, a vízügyi és környezetvédelmi szakhatóság által engedélyezett korszerű szakszerű közműpótló alkalmazásával, talajszennyezés nélkül, környezetkímélő módon oldandó meg.
18. Telekalakítás általános szabályai
18. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások javasolt elemek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.
(2) Az 1. mellékletben meghatározott előkertre és szélességi méretre vonatkozó rendelkezések irányadók. Eltérni az egyedi adottságú, vagy szabálytalan alakú teleknél lehet és ott, ahol a kialakult telekszerkezet kedvezőbbé válását szolgálja a telekhatár rendezés.
(3) Telekigényes közműlétesítmény bármely építési övezetben, övezetben kialakítható. A telek nagyságára és beépíthetőségére, a környezetében lévő övezeti és építési övezeti rendelkezések nem értelmezendők. A közműlétesítmény telkének nagyságát és beépítettségét, építményeinek magasságát a technológiai igények, külön jogszabályok és védőtávolságok határozzák meg.
(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor a szabályozási terven jelölteknek megfelelően úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak területi mérete az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltér.
(5) Nyúlványos, (nyeles telek) kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
(6) Az épület és a körülötte lévő járdaterület együttese (a továbbiakban: úszótelek) tulajdonosi igény és önkormányzati szándék megléte esetén, a szabályozási terven ábrázolt, javasolt szabályozási vonal vagy telekhatár szerint telkesíthető.
19. § Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani csak akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön településrendezési szerződésben foglaltak keretei között:
a)7 a gazdasági építési telkeket kiszolgáló magánút legalább 6 m széles burkolt közlekedési felület helyigényének megléte szerint jön létre, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel. A kialakítható magánút minimális telek szélessége legalább 14 m, a meglévő magánút telkének szélessége a kialakuló állapotnak megfelelő.
b)8 a lakó és üdülőterületi építési övezetekben legfeljebb 4, településközponti vegyes építési övezetekben legfeljebb 1 építési telket kiszolgálóan legalább 3 m széles burkolt közlekedési felület helyigényének megléte szerint jön létre, a már kialakult állapot figyelembevételével és a meglévő zárványtelkeken, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel. A magánút minimális szélessége legalább 4 m.
c)9 A jelentősen átépülő lakó és településközponti vegyes építési övezetekben, az egyes telektömböket elválasztó, új kiszolgáló közutak és magánutak telekszélessége legalább 12,0 m, kivéve, ahol a szabályozási terv ettől eltérő szélességű utat jelöl szabályozási vonallal vagy javasolt telekhatárral és a telekalakítás a meghatározott szélesség figyelembevételével történik. Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új magánút 50,0 méter hosszúságot meghaladó zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani.
d) Minden magánút esetében biztosítandó a csapadékvizek telken belül tartása és kezelése. Magánútról, csapadékvíz közterületre nem vezethető ki, csak településrendezési szerződés keretében.
e)10 A különleges napelem-park erőmű építési övezetben kialakítható magánút szélessége legalább 4,5 m.
19. Építés általános szabályai
20. § (1) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, elő-közművesítés, kiszolgáló út hiánya miatt nem biztosítottak, építési tevékenység csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően kezdhető - végezhető.
(2) Amennyiben az építési övezetre, övezetre vonatkozó egyéb előírás másként nem rendelkezik, az egyes építési övezetben, övezetben elsősorban az építési övezetre, övezetekre jellemző rendeltetésű épületek helyezhetők el. Kiegészítő rendeltetéssel kivételesen a fő rendeltetéstől eltérő más építmény elhelyezhető, az építési övezetre, és közvetlen környezetére vonatkozó környezetterhelési határértékek betartása mellett. A határérték megállapításánál figyelembe kell venni a környezet jelenlegi és célállapotát, célzott területfelhasználását.
(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.
21. § (1) Épületet építeni csak az építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület egy része, építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.
(2)11 Az építési hely az 1. melléklet kötelező, irányadó értékei és a 2. melléklet beépítési mintalap alapján állapítandó meg, kivéve ha az övezeti előírás vagy a szabályozási terv másként rendelkezik az építési hely, vagy építési határvonal jelölésével. A szabályozási terven javasolt telekhatártól jelölt építési hely határa a mindenkori, kialakult telekhatártól értendő. Ahol az építési övezeti előírások csoportos formában történő beépítésre is lehetőséget adnak, ott egységes építészeti kialakítás alapján a beépítési mintalaptól és a (4) bekezdés előírásától el lehet térni.
(3) Az előkert méretének meghatározásánál vagy:
a) az 1. melléklet rendelkezéseit,
b) vagy kialakult állapotnál, új foghíjbeépítés esetén, a 2-2 szomszédos telken álló főépület által meghatározott előkert mélységet kell figyelembe venni.
(4) Oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó teleknél a jellemzően beépített telekhatártól legalább 1m-re helyezendő az új épület.
(5) Az építési hely beépítési mintalap a fekvő telkek és a 40 m-es telekmélységet el nem érő telkek esetében lehet eltérni, ez esetben a hátsókert mérete legalább 3m kell, hogy legyen.
(6) A kialakult, beépített tömbben az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, ha az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.
(7) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti távolságnak az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kell megfelelnie. Lakóövezetben a melléképület legnagyobb épületmagassága legfeljebb 6,0m lehet.
(8) A központi belterületen haszonállat tartására szolgáló épület, épületrész és trágyatároló a lakóépülettől biztosított legalább 15m-es védőtávolság (25m mély lakóudvar) megtartásával építhető, abban az esetben, ha az nem korlátozza a szomszédos telek lakóépülettel történő beépíthetőségét.
22. § (1) Építési vonalnak kell tekinteni a telek utcai határvonalát az utcai telekhatáron létrejött beépítésnél, vagy ahol az építési övezeti, övezeti előírás előkertre konkrét méretet határoz meg.
(2) Több utcával határolt átmenő telek, vagy telektömb esetén, az (1) bekezdésben meghatározott vonalat az egyik utcában építési vonalnak, a többi utcában kialakult előkert méretnek kell tekinteni és ahhoz kell igazodni.
(3) A telken a főépületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.
(4) Nem minősül építési vonalnak az építési határvonal ott, ahol az építési övezeti, övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, vagy ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató egységek bejáratát az utcai telekhatár mögött legalább 2 m távolságra kell elhelyezni.
(6) Gazdasági építési övezetekben a kialakult előkerthez kell igazodni új főépület építésénél. A melléképületek (pl.: porta, trafó, kazánház, parkolóház) az előkertben, a közterületi telekhatárra is építhetők.12 A gazdasági építési övezetek kivételével előkertben csak terepszint alatti építmény, előlépcső, rámpa, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el.
23. § (1) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt a telekhatártól legalább 5 m-es hátrahúzást kell biztosítani.
(2) Terepszint alatti fedett parkoló, vagy pince a telek zöldfelülete kivételével az építési telken bárhol építhető.
(3) A szabályozási terven építési telekre jelölt megtartandó fás állományú telekrészt kizárólag zöldfelületként lehet hasznosítani, amit be lehet számítani a telek minimálisan kialakítandó zöldfelületi értékébe.
(4)13 Amennyiben a tereprendezésre épület elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, ettől eltérni gazdasági építési övezetekben lehet.
(5)14 Tereprendezés az építési helyen kívül kizárólag az előkertben lehetséges, az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása céljából, ettől eltérni gazdasági építési övezetekben lehet.
20. Zöldfelületek kialakításának általános szabályai
24. § (1) Az egyes ingatlanokon az építési övezetben, övezetben meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatbavételéig ki kell alakítani.
(2) Ha az építési helyen belüli építkezés miatt szükségessé válik az építési telken lévő értékes koros díszfaállomány ritkítása, az építkezés miatt kivágott fa pótlandó a kivágott fák törzsátmérője 50%-val megegyező mértékben, telken belül építési helyen kívül, vagy az önkormányzat által meghatározott helyen.
(3) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett felületként csak a vízzáró burkolatú felületek nélküli, legalább 2m szélességet elérő és meghaladó gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrész vízszintes síkú vetülete vehető számításba.
(4) A telek többszintes kialakítású zöldfelületi részének betelepítését 150m2-ként 1db legalább közepes növekedésű lombos fa és 150m2-ként 40db 1-1,5m magasra növő cserje ültetésével kell megvalósítani.
(5) A telek, szabályozási terven lehatárolt többszintes kialakítású zöldfelületi részén belül legfeljebb 10%-os területi arányban, legfeljebb 7m szélességgel helyezhető el építmény (pl.: közmű alépítmény, közműpótló, telken belüli út) és alakítható ki egyéb burkolt felület.
21.15 Gépjármű elhelyezés és parkolás általános szabályai
25. § (1) Lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(2) Az Ln jelű nagyvárosi lakó építési övezetben:
a) az úszótelkeken gépkocsi parkoló nem alakítható ki. Az úszótelkek közelében a kijelölt közterületi helyeken valósítható meg az igény szerinti parkoló felület 100%-a.
b) építési telken a rajta álló főépület parkoló igényének legalább 50%-át biztosítani kell. A hiányzó 50% a környező közterületeken megvalósítható a szabályozási terv rendelkezése alapján.
Részletes övezeti előírások
22. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
26. § Az építési övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
23. Nagyvárosias lakó építési övezet (Ln)
27. § (1) A szabályozási terven Ln jellel jelölt nagyvárosias lakó építési övezetek, mely elsősorban sűrű beépítésű, többszintes, több rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület elhelyezésére szolgál. - 12,5 m-es beépítési magasságot meghaladó.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) lakó,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda,
g) sport,
h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység,
i) Önálló épületként földszintes sorgarázs.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 és SZ-3 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
24. Kisvárosias lakó építési övezet (Lk)
28. § (1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt kisvárosias lakó építési övezetek elsősorban sűrű beépítésű többszintes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakóépület elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) lakó,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda,
g) sport,
h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
25. Kertvárosias lakó építési övezet (Lke)
29. § (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakó építési övezetek, mely elsősorban laza beépítésű összefüggő, nagy kertes, több önálló rendeletetésű egységet magába foglaló lakóépület elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) lakó, legfeljebb 4 lakás-,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) szállás jellegű, legfeljebb 4 apartman egységgel,
e) sport,
f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági.
(3) Az építési övezetben közösségi szórakoztató és kulturális szolgáltató rendeltetés nem helyezhető el.
(4) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
30. § Az Lke-SZ/6 jelű építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) lakó, üdülő,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató.
26. Falusias lakó építési övezet (Lf)
31. § (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakó építési övezetek, mely elsősorban laza beépítésű lakóépület elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) lakó, legfeljebb 2 lakással,
b) üdülési célú,
c) a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági célú,
d) a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
e) szállás jellegű, legfeljebb 4 apartman egységgel,
f) igazgatási, iroda,
g) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
h) kulturális, közösségi szórakoztató,
i) sport,
j) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, és az SZ-3 jelű Városrészek, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve és az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
32. § (1) Az építési övezeti előírástól nagyobb épületmagasságú mezőgazdasági és gazdasági célú épület is elhelyezhető legfeljebb 6,5 m épületmagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza, és nem főépületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges épületmagassággal megegyező kell, hogy legyen.
(2) Az Lf-O/1 jelű építési övezetben a 25m szélességet és kialakítható legkisebb telekterület 1,5 szeresét meghaladó területű telken a gazdasági funkciójú épület épületmagassága 6,0 m lehet.
(3) A Lf-SZ/8 jelű építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) lakó, legfeljebb 2 lakás- vagy 4 szállás egységgel,
b) a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági célú,
c) a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
27. Településközpont vegyes építési övezet (Vt)
33. § (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt településközpont vegyes építési övezet, mely elsősorban sűrű beépítésű, lakóépület, és olyan településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és sportolási célú rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) szálláshely jellegű,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató,
g) sport,
h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, és az SZ-3 jelű Városrészek, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve és az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
34. § (1) A Vt-SZ/11 jelű építési övezetben önálló épületben üzemanyag töltő is létesíthető.
(2) A Vt-SZ/23 jelű építési övezet területén:
a) négy lakásos lakó rendeltetésű épületnél több lakóegységes épület, valamint egyéb gazdasági tevékenység gyártó, szerelő, raktározó épület nem helyezhető el.
b) A telkeken a rendeltetésekhez előírt gépkocsi parkoló mennyiséghez meghatározott parkoló-felület 100%-a a telekhatártól mért, legfeljebb 100 m-en belüli más telken kialakított parkolóban, parkolóházban vagy a szabályozási terven parkoló céljára jelölt közterületen létesíthető.
c) az építési övezetben a Táncsics Mihály utca mentén legalább 10 méteres előkertet kell tartani. Az egyéb közutak, és az építési övezetet határoló közterületi sétány mentén a szabályozási terven jelölt minimális előkertet kell biztosítani, ahol a szabályozási terv építési hellyel nem határozza ezt meg, ott legalább 5 méteres az előkert.
d) az építési övezetben a szabályozási terven jelölt helyen térszín feletti átépítés megvalósítható.
(3)16 A Vt-O/25 jelű építési övezet területén:
a) egyéb gazdasági tevékenység gyártó, szerelő, raktározó épület, állattartó épület, közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el;
b) az építési telkeken 250 m2-enként legfeljebb 1 rendeltetési egység helyezhető el;
c) nyugdíjasház, üdülőház elhelyezhető; az épületek csoportos formában is elhelyezhetők, egységes építészeti kialakítás esetén.
(4)17 A Vt-SZ/3 jelű építési övezetben, közösségi célú rendeltetés létesítése esetén a rendeltetéshez előírt gépjármű parkoló szám 50%-a közterületen is elhelyezhető.
28. Intézményterület vegyes építési övezetek (Vi)
35. § (1) A szabályozási terven Vi jellel jelölt intézményterület vegyes építési övezet, mely elsősorban sűrű beépítésű, több rendeltetési egységet magába foglaló igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális célú épület elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) szálláshely jellegű,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató,
g) sport, és
h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
29. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetek (Gksz)
36. § (1) A szabályozási terven Gksz jellel jelölt kereskedelmi szolgáltató építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, gazdasági célú építmény elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú kereskedelmi, szolgáltató, egyéb gazdasági célú,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
c) igazgatási, egyéb iroda,
d) közösségi, szórakoztató, kulturális,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) üzemanyagtöltő állomás,
g) sport.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, és az SZ-3 jelű Városrészek, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve és az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
37. § (1) A Gksz-SZ/4 jelű építési övezetben a szennyvíztisztító 150 m-es védőterületén belül lakó, élelmiszer feldolgozó és csomagolatlan, feldolgozásra váró és feldolgozott élelmiszert tároló rendeltetés nem létesíthető.
(2) A Gksz-SZ/8 jelű építési övezetben a telekcsoport újraosztással érintett területre kiterjedően kell elkészíteni a telekalakítási vázrajzot.
(3) Gksz-SZ/10 jelű építési övezetben üzemanyagtöltő nem létesíthető.
(4) A Gksz-SZ/12 jelű építési övezetben az oldalkerti és hátsókerti telekhatárok mentén, 5m-es szélességben védőfásítást kell telepíteni.
30. Egyéb ipari gazdasági építési övezet (Gip)
38. § (1) A szabályozási terven Gip jellel jelölt egyéb ipari építési övezet mely elsősorban alacsony környezetterheléssel járó ipari, településgazdálkodási építmény elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) ipari termelő és termelő jellegű szolgáltatási, saját termék forgalmazás,
b) mezőgazdasági termény és segédanyag tárolás, kezelés és forgalmazás,
c) szociális, egészségügyi, oktatási,
d) energiaszolgáltatás,
e) településgazdálkodási,
f) igazgatási, iroda,
g) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
h) üzemanyagtöltő.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, és az SZ-3 jelű Városrészek, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve és az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
31. Üdülőházas üdülő építési övezet (Üü)
39. § (1) A szabályozási terven Üü jellel jelölt üdülőházas üdülő építési övezet, mely elsősorban változó üdülői kört kiszolgáló, hosszabb tartózkodásra szolgáló üdülőépület, üdülőtábor, kemping elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) szálláshely jellegű,
b) üdülőtábor,
c) kemping,
d) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
e) sport.
(3) Az üdülőházas üdülő építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
(4) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
32. Hétvégi házas üdülő építési övezet (Üh)
40. § (1) A szabályozási terven Üh jellel jelölt hétvégi házas üdülő építési övezet, mely elsősorban laza beépítésű, legfeljebb két önálló üdülőegységes kisüdülő elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) üdülő legfeljebb két üdülő egységgel,
b) a terület rendeltetésével összhangban álló építmény, lakó,
c) A főépületen kívül 1 db legfeljebb 20 m2 bruttó alapterületű kerti létesítmény önállóan is elhelyezhető a beépítési mérték, az oldalkerti és hátsókerti szabály betartásával.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
33. Különleges szennyvíztisztító területének építési övezete (K-szt)
41. § (1) A szabályozási terven K-szt jellel jelölt, beépítésre szánt különleges szennyvíztisztító területének építési övezete, mely elsősorban szennyvíztisztító létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben a szennyvíz tisztításához, kezeléséhez, a berendezés működtetéséhez kapcsolódó építmény, és ehhez kapcsolódó rendeltetés helyezhető el.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
34. Különleges Lenti-vár védett területének építési övezete (K-v)
42. § (1) A szabályozási terven K-v jellel jelölt, beépítésre szánt különleges Lenti vár műemléki védelem alatt álló területének építési övezete, mely elsősorban a védelem céljával összhangba hozható és a fenntartható használatát biztosító építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) lakó,
b) közösségi, szórakoztató, kulturális,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) művelődési, művészeti,
e) szállás jellegű,
f) vendéglátás.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
35. Különleges termálfürdő területének építési övezete (K-tf)
43. § (1) A szabályozási terven K-tf jellel jelölt, beépítésre szánt különleges termálfürdő és annak fejlesztési területének építési övezete, mely elsősorban termálfürdő fejlesztését- és fenntartható használatát biztosító építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) strand-és gyógyfürdő szolgáltatás,
b) vízi létesítmény,
c) egészségügyi,
d) szállás jellegű,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport,
g) vendéglátó,
h) valamint működéséhez szükséges egyéb építmény.
(3) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
(4)18 A strand és gyógyfürdő parkoló-felület igényét a szabályozási terven parkoló céljára jelölt közterületen kell biztosítani. A parkoló felületet a parkoló sorok között fenntartott, legalább 2 m széles zöldsávban, 6 m-es ültetési távolsággal kell fásítani, mind a közterületen, mind telken belül. Új építmények, önálló rendeltetési egységek létesítése vagy meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott számú személygépkocsi 50%-ának elhelyezését kell biztosítani.
(5)19 Telken belüli kötelező zöldfelületi fedettséget 50%-ban kell megvalósítani a gyógyvíz kút és védőterülete figyelembe vételével, a zöldfelület egyharmadán, és a vasút felöli védősávon belül háromszintes növénytelepítéssel. A tervezett új nyári bejáratnál a szabályozási terven lehatárolt felületen közhasználat előtt megnyitott közösségi teret kell kialakítani, a meglévő zöldfelület rekonstrukciója, új zöldfelület kialakítása, közhasználat előtt megnyitott közösségi tér megvalósítása terv alapján történhet.
(6) Az építési övezeten belül új épület, építmény elhelyezésénél legalább 5 m-es előkertet és legalább 8 m-es oldalkertet kell tartani. Az előkertben és oldalkertben álló, meglévő épület, pavilon felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, a főépület kivételével bővíteni vagy újraépíteni az elő- és oldalkert megtartásával lehet. A meglévő téli bejáratú főépület bejárati része, előkert nélkül tehető alkalmassá a szabályozási terven jelölt „térszín feletti átépítés”, térszín feletti összekötő folyosó fogadására.
(7)20
35/A.21 Különleges napelem-park erőmű építési övezete (K-N)
43/A. § (1) A szabályozási terven jelölt K-N építési övezetben a naperőműpark rendeltetéshez kapcsolódó építmények, biztonsági kerítés helyezhető el.
(2) A megújuló energiaforrásra épülő erőmű műtárgyai építési helyen kívül is elhelyezhetők.
(3) Az övezet határain 5 méter szélességben telken belüli védőfásítást kell megvalósítani. A telken belüli védőfásítás területén építmény nem létesíthető. A telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható, egyenként legfeljebb 6,0 méteres szakaszon. A telken belüli védőfásítást legalább 2,5 méter magasságot meghaladó növényzettel kell megoldani.
36. Különleges üdülőszálló építési övezete (K-ü)
44. § (1) A szabályozási terven K-ü jellel jelölt, beépítésre szánt különleges üdülőszálló területének építési övezete, mely elsősorban termálfürdőhöz kapcsolódó, változó üdülői kört kiszolgáló szállásjellegű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) egészségügyi,
b) szállásjellegű,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) vendéglátó és egyéb személyi szolgáltató,
e) valamint működéséhez szükséges egyéb rendeltetés.
(3) A parkoló felület teljes igényét a saját telkén kell biztosítani, a parkoló felületet a parkoló állások között fenntartott, legalább 2 m széles zöldsávban, 5 m-es ültetési távolsággal kell fásítani. Telken belüli kötelező zöldfelületi fedettséget 35%-ban kell megvalósítani, a zöldfelület egyharmadán háromszintes növénytelepítéssel. A telekhez rendelt, beerdősült, megtartandó fás állomány nem vágható ki, nem szüntethető meg, a zöldfelületi minimum mértékébe 100%-osan be kell számítani. A telken belüli zöldfelületet és „közhasználat előtt megnyitott közösségi teret” terv alapján kell megvalósítani.
(4) Az övezethez tartozó, telken belül jelölt helyen, a közterületi telekhatáron történő lehatárolásnál a magassági korlátozás nélküli átláthatóságot biztosítani kell. Az érintett szakaszon kerítés csak jelképes eszközzel létesíthető, teljes magassága legfeljebb 1,3 m lehet, szélessége legfeljebb 3m.
(5) Az építési övezeti tagolást az SZ-2 jelű, a központi belterületre, jellemzően beépítésre szánt területek területére vonatkozó szabályozási terve, beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.
37. Különleges római katolikus templom építési övezete (K-rt)
45. § (1) A szabályozási terven K-rt jellel jelölt, beépítésre szánt különleges műemléki védelem alatt álló római katolikus templom területének építési övezete, mely elsősorban a védelem céljával összhangba hozható és a fenntartható használatát biztosító építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) hitéleti, nevelési, oktatási,
b) kulturális, művészeti,
c) rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb rendeltetés.
38. Különleges mezőgazdasági üzemi építési övezete (K-mü)
46. § A K-mü jelű építési övezet elsősorban
a) a növénytermesztéshez kapcsolódó mezőgazdasági üzemi épületek és építmények létesíthetők,
b) állattartó épületek, építmények, és a gazdálkodást kiszolgáló egyéb építmények építhetők,
c) lovas idegenforgalmat szolgáló épületek és építmények,
d) önálló lakóépület legfeljebb 3 lakással, a tulajdonos és a személyzet számára, legfeljebb 300m2 bruttó alapterülettel,
e) kereskedelmi szállás épülete,
f) kiszolgáló belső utak, parkoló felület,
g) megújuló energia és környezetkímélő korszerű szakszerű közműpótló műtárgyak hozhatók létre.
39. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
47. § Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az övezeti táblázati 1. melléklet tartalmazza.
40. Közúti közlekedési övezet (KÖu)
48. § (1)22 A rendelet alkalmazásában közúti közlekedési terület a szabályozási terven KÖu övezeti jellel jelölt, közlekedési célra szolgáló meglévő vagy tervezett közterület vagy magánút, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgál.
(2) A közutak telekjogilag meglévő közterületi szélességén, vagy szabályozási terven kiszabályozott szabályozási szélességén belül elsősorban a közúti közlekedési létesítmények, a közművek vonalas létesítményei valamint, esővédő, köztárgy és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmény, közlekedési zöldfelület helyezhetők el.
(3) A közlekedési övezetben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) közlekedés rendeltetési célját szolgáló építmény,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely jellegű, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
c) igazgatási, állomásépület,
d) a szabályozási terven jelölt „térszín feletti átépítés” helyén, közterület felett összekötő folyosó.
(4) Az övezet területén épület, szabadon álló beépítési móddal helyezhető el, épület elhelyezésére szolgáló önállóan kialakított telken. Térszín feletti átépítés szabályozási terven jelölt helyen, telekhatártól telekhatárig érően valósítható meg, a közterületi, vagy közhasználatra átadott felület fölötti űrszelvényre vonatkozó rendelkezések megtartásával.
(5) Épületmagasság a toronyépítmény és egyéb műtárgy kivételével legfeljebb 7,5 m lehet.
(6) Út alatt, a közmű elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.
49. § (1) A közlekedési területek övezetei és rendeltetése:
a)23 KÖu-1 jelű övezet, az országos közúthálózatba tartozó fő- és mellékutak elhelyezésére kijelölt terület bel- és külterületen, melynek közterületi szélessége kialakult, illetve a szabályozási terven jelölt tervezett szabályozási vonal által meghatározott. Az övezetben kerékpárút létesíthető.
b)24 KÖu-2 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó belterületi gyűjtőutak elhelyezésére kijelölt terület. Új út építésénél, vagy meglevő út átépítésénél elválasztott pályás kerékpárút, vagy kerékpározható út számára területet kell biztosítani.
c) KÖu-3 jelű kiszolgáló út övezete, a helyi közúthálózatba tartozó lakóutak, kiszolgáló utak és egyéb közforgalomnak átadott területek, 3-8m közötti vegyeshasználatú utak (a továbbiakban együtt: mellékutak), terek elhelyezésére kijelölt terület. A mindössze 3-8m széles közterületeknél vegyeshasználatú felületeket kell kialakítania csapadékvíz elvezetés megoldásával.
d) KÖu-4 jelű övezet az önálló kerékpárút és önálló gyalogút külön-külön vagy együtt, továbbá fürdő téli bejáratához vezető sétány elhelyezésére kijelölt terület. Amennyiben a sétány nyomvonalán szervizúti kiszolgálás igénye merül fel, a sétány díszburkolatát és útalapját szervizúti teherbírásnak megfelelően kell méretezni, vonalvezetését a „térszín feletti átépítés” adottságaihoz kell igazítani.
e) KÖu-5 jelű övezet külterületi mezőgazdasági út megtartására és elhelyezésére kijelölt terület.
f) KÖu-6 jelű övezet, gépjármű elhelyezésére kijelölt közterület, ami parkolóház és lemezparkoló építésére is felhasználható.
(2) A KÖu-6 jelű övezetben az alábbi rendeltetés helyezhető el
a) Az övezet területén többszintes parkolóház is elhelyezhető.
b) Az övezeten belül gépjármű tárolás céljára igénybe nem vett felületen kiszolgáló építmény, pihenőhely, játszóhely építménye elhelyezhető,
c) Parkoló övezetbe kerülő építési telkek összevonhatók a korábbi beépítésből visszamaradó épület bontása nélkül is, az új telekre számítható beépítési mértéktől függetlenül.
d) A kiszabályozott közterületi szélesség a szabályozási terven rögzítettnél nagyobb is lehet abban az esetben, ha a közterület és a csatlakozó új építési telek is az önkormányzat tulajdonában van.
41. Kötöttpályás közlekedési, vasúti övezet (KÖk)
50. § A szabályozási terven KöK jellel jelölt övezetbe a kötöttpályás közlekedéshez kapcsolódó vasúti pályák, műszaki létesítmények, technikai berendezések, közlekedési létesítmények, a csapadékvíz elvezető rendszer létesítményei és az épületek telkei tartoznak.
a) A KÖk-1 övezetbe tartozó nagyobb telkeken a közlekedés biztonsági és forgalomirányító, forgalomszabályozó épületek és építmények, valamint a kötöttpálya műszaki építményei helyezhetők el. A beépítési mérték nem haladhatja meg az 5%-ot. Az épületmagasságot a technológiai igény határozza meg.
b) A KÖk-2 övezet 700m2-t meghaladó telkén az állomásépület felújíthatósága, újraépíthetősége érdekében a beépítési mérték 25% lehet.
42. Telekigényes közmű, hírközlési övezet (KÖ-km)
51. § (1) A KÖ-km jelű övezetben kizárólagosan közműlétesítmények és a közműlétesítményeket kiszolgáló építmények helyezhetők el (vízmű szolgáltató üzemi létesítmény, épület, szennyvíz átemelő, gázfogadó gáznyomás szabályozó, házas trafó, elektromos alállomás és kiszolgáló épülete, hírközlési létesítmények).
(2) A kialakítható legkisebb telekterület méretét a mindenkori technológiai igény és a sajátos építményfajták összessége határozza meg.
(3) Az épületmagasság az övezetben nem értelmezendő, technológiai igény határozza meg.
43. Zöldterület közpark és közkert övezet (Zkp és Zkk)
52. § (1) A szabályozási terven Zkp jellel jelölt közpark és Zkk jellel jelölt közkert övezet állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelület.
(2) Az övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
a) a dísz- és pihenőkert funkciójához tartozó kerti építmények, utca-bútorok, köztéri szobrok, díszkutak, árnyékolók,
b) sportolási, testedzési célú,
c) vendéglátó,
d) hitéleti,
e) játszótéri építmények, a pihenést, a játékot és a szórakozást szolgáló építmények,
f) a terület használatához és fenntartásához szükséges egyéb építmények,
helyezhetők el.
(3) A Zkp övezetben szabadon álló beépítési móddal helyezhető el építmény, a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 2%, a legnagyobb épületmagasság 3,5 m, legkisebb zöldfelület 70%. Épület kizárólag a 10 000 m2 területet elérő telkek esetében helyezhető el.
(4) A Zkk övezetben szabadon álló beépítési móddal helyezhető el építmény, a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 3%, a legnagyobb épületmagasság 3,5 m, legkisebb zöldfelület 60%. Épület kizárólag a 3000 m2 területet elérő telkek esetében helyezhető el.
(5) Az OTÉK előírásai és a HÉSZ 1. melléklete szerint számított parkoló mennyiséget terepszint alatti parkolóban vagy közterületen biztosítani kell.
(6) Az útkereszteződésben elhelyezkedő zöldfelületen a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezen a területen 80 cm-nél magasabbra növő növényzet nem ültethető.
44. Védelmi erdő övezete (Ev)
53. § (1) A szabályozási terven Ev jellel jelölt védelmi erdő övezet, mely elsősorban a település és egyéb létesítmények (műtárgyak, környezetre jelentős hatás gyakorló létesítmények) védelmére és a környezeti terhelés csökkentésére szolgál.
(2) Az Ev jelű erdők övezetének telkei nem építhetők be. Az Ev jelű övezetben elhelyezhető építmények, a máshol és másként nem létesíthető:
a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,
b) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
45. Gazdasági erdő övezet (Eg)
54. § (1) A szabályozási terven Eg jellel jelölt gazdasági erdő övezet, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Az Eg jelű övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés, vadgazdálkodás és természetvédelem építményei helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, legfeljebb 7,5 m-es épületmagassággal.
46. Közjóléti erdő övezet (Ek)
55. § (1) A szabályozási terven Ek jellel jelölt közjóléti erdő övezet, mely elsődlegesen sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő.
(2) Az erdő rendeltetésének megfelelő épület, építmény (5,0m magasságot meghaladó kilátó, pihenő esőbeálló, erdei tornapálya, oktató pavilon, látogatóközponti épület, tanösvény,) legfeljebb 5%-os beépítettséggel helyezhető el, az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján.
47. Kertes mezőgazdasági övezet (Mk)
56. § (1) A szabályozási terven Mk jellel jelölt kisparcellás kertes mezőgazdasági övezetek, melyek elsősorban kisüzemi jellegű, legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, gyümölcstermesztés, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység biztosítására szolgál.
(2) Az övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) szőlőművelést-, feldolgozást, tárolást szolgáló, (présház, borpince),
b) lakó, legfeljebb 2 lakás,
c) hétvégi ház, legfeljebb 2 egységgel,
d) hitéleti,
e) borturizmust szolgáló szállásjellegű, vendéglátó.
(3) Komposztáló telep és állattartó telep nem létesíthető az övezetben.
48. Általános mezőgazdasági övezetek (Má)
57. § (1) A szabályozási terven Má jellel jelölt általános mezőgazdasági övezet elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgál (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás).
(2) Az Má jelű övezetekben elhelyezhető építmények:
a) mezőgazdasági hasznosítású gazdasági célú épület, építmény, (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),
b) természetvédelmi kezelést bemutató építmény, épület, valamint látogatói központ, turisztikai célú hasznosítás építményei,
c) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület,
d) közmű és hírközlési létesítmények.
(3) A mezőgazdasági övezetekben csak lakóépület önállóan nem építhető csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas gazdasági épületekkel együtt. A lakóépület alapterülete az nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét, de bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet, épületmagassága nem haladhatja meg az 5,0 métert.
(4) A mezőgazdasági övezetekben gazdasági épület közművesítetlen telken is elhelyezhető. Lakóépület hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhető, a közművesítettség mértékére vonatkozó egyéb előírások figyelembevételével
(5) Az övezetekben elhelyezhető épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki.
58. § (1) Birtokközpont az Má-1 és Má-2 jelű övezetben, az ökológiai hálózattal és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területtel nem érintett területeken létesíthető, amennyiben a birtoktest legalább 200 000 m2 (20 ha) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10 000 m2 (1 ha) nagyságú a beépítettsége legfeljebb 25% lehet.
(2) Az Má-3 jelű övezetekben birtokközpont nem létesíthető.
(3) Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki.
(4) Birtokközpont létesítése esetén a birtokközpont telke hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhető be, a közművesítettség mértékére vonatkozó egyéb előírások figyelembevételével.
59. § (1) Az Má-1 és Má-2 jelű övezet általános mezőgazdasági övezet, az árutermelő gazdálkodásra kijelölt mezőgazdasági terület, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző. Az Má-1 és Má-2 jelű övezetre vonatkozó, következő egyedi előírások alkalmazandók:
a) A beépíthető telek legkisebb területe - a már beépített telkek és birtokközpont létesítése kivételével -az Má-1 jelű övezet esetén 2 ha, az Má-2 jelű övezet esetén 5 ha.
b) A már beépített telek a meglévő kialakult beépítettség szerint újraépíthető,
c) A beépítési mód szabadon álló, az épületeket a telekhatártól legalább 10,0 m-re, az utak telekhatárától 15,0 m-re kell elhelyezni,
d) A legnagyobb beépíthetőség 3%, terepszint alatt 0,5%.
(2) Az Má-3 jelű övezet a mezőgazdasági területnek árvízi elöntéssel veszélyeztetett része, mely a művelési ág szerinti mezőgazdasági tevékenység céljára hasznosítható. A területen a rét, legelő, gyepgazdálkodás fenntartásához szükséges építmény, amennyiben a telek területe az 50.000 m2-t meghaladja, a telek 0,5%-os beépítettségéig helyezhető el. A területen lakóépület és lakás nem létesíthető.
49. Vízgazdálkodási övezet (V)
60. § (1) A szabályozási terven V jellel jelölt vízgazdálkodási övezetbe sorolt területek az alábbiak:
a) a vízfolyások (folyóvizek, közcélú nyílt csatornák) és álló vizek (tó, tározó) medre és parti sávja,
b) vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb építmények, gátőrház, szivattyúház, törpe vízierőművek telke és építményei.
(2) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízi-létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, alapterület, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg, de a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 5% lehet épület építése esetén.
(3) A vízfolyások és álló vizek mentén a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A vízfolyások és álló vizek fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.
(4) A területen jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve azt szolgálja,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
50. Természetközeli terület övezete (Tk)
61. § A természetközeli terület övezetében épületet elhelyezni nem lehet.
51. Különleges beépítésre nem szánt sportolási célú terület (Kb-Sp)
62. § (1) A szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, amely a nagy zöldfelületet igénylő sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) kizárólag a sport, pihenést, testedzést szolgáló építmények (sportpálya, öltözőépület, szociális rész, irodai rész, szertár, lelátó, a terület fenntartásához, gondozásához szükséges),
b) a sport rendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató,
c) a terület használatához szükséges fásított parkolók.
(3) Az övezetben technikai sportok (motocross pálya) egyéb jelentős zajterheléssel járó sportok pályái nem létesíthetők.
(4) Az övezet legnagyobb megengedhető beépítettsége 5%, a legnagyobb épületmagassága 7,5 méter.
(5) A telkeinek legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
52. Különleges beépítésre nem szánt temető övezete (Kb-T)
63. § (1) A szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) a humán temetkezés céljait szolgáló építmények (ravatalozó, kápolna, kripta, sírhely, urnatartó fal, lakótelkekkel közös telekhatáron tömör kerítés),
b) a terület fenntartását és őrzését szolgáló épület (szerszámtároló, kereskedelmi létesítmény, őrző-, szociális épület, kőfaragó, szemétgyűjtés kezelés építményei)
(3) A terület kiszolgálását biztosító épületek épületmagassága legfeljebb 5,0m, a kripta magassága legfeljebb 3m lehet, a temetőkápolna épületmagassága legfeljebb 10,0m lehet. A legnagyobb beépítettség mértéke 5%.
(4) A temető telekhatárai mentén, telkén belül védőfásítás létesítendő a közutak felöl, ami a működő temető területén egy, vagy kettős fasort jelent, a rendelkezésre álló helytől függően. A fejlesztésre kijelölt teleknél a szabályozási terven rögzített szélességű fásítást jelent.
(5) A temető területén hiányos közműellátás biztosítandó.
53. Különleges beépítésre nem szánt turisztikai szolgáltató övezete (Kb-Tsz)
64. § (1) A szabályozási terven Kb-Tsz jellel jelölt turisztikai szolgáltató övezet elsősorban horgásztavak és ehhez kapcsolódó turisztikai idegenforgalmi rendeltetési építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetés helyezhető el:
a) lakó,
b) hétvégi ház, horgásztanya,
c) strand és horgászati tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás,
d) egészségügyi,
e) szállás jellegű,
f) kereskedelmi szolgáltató, esőbeálló, lábon álló kerti-tető, piknikező,
g) kulturális, közösségi szórakoztató, vendéglátó,
h) sportlétesítmény.
(3) Az övezeten belül az épületeknél a teljes közműellátást kell biztosítani.
(4) A területen belül az épületekhez önálló telek, vagy alrészlet alakítható ki. A beépítési mérték az össz telekterületre vetítetten nem lépheti túl a 10%-ot.
(5) A lakó, a hétvégi ház és a horgásztanya épületmagassága legfeljebb 3,5m lehet, az egyéb épületek épületmagassága legfeljebb 4,5m lehet.
54. Különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya) céljára szolgáló övezet (Kb-B)
65. § (1) A szabályozási terven Kb-B jellel jelölt övezet, mely kizárólag az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint a termelő tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben elhelyezhető építmények:
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló,
b) az ásványvagyon kitermeléshez, bányaüzemeltetéshez szükséges gazdasági,
c) a bányaüzemeltetéshez szükséges irodai és szociális igényeket kiszolgáló,
d) a kitermeléshez, a kitermelt anyag kezeléséhez, szállításához (aprítás, osztályozás, rakodás.) szükséges építmények,
e) a gazdasági tevékenységi rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 db, legfeljebb 300m2 összes bruttó szintterületű lakó.
(3) Az övezetben épület legfeljebb 2%-os beépítési mértékig, legfeljebb 5,0m-es épületmagassággal építhető.
55. Különleges beépítésre nem szánt napelem-park erőmű övezete (Kb-N)
66. § (1) A szabályozási terven jelölt Kb-N övezetben a rendeltetéshez kapcsolódó építmények, berendezések, és szociális, központi, karbantartó épület helyezhető el.
(2) A beépíthetőség mértéke legfeljebb 5%, az épületmagasság felső határa legfeljebb 5m lehet, az építmények, berendezések magasságát a technológiai igény határozza meg.
56. Különleges beépítésre nem szánt kommunális hulladéklerakó övezete (Kb-Hu)
67. § (1) A Kb-Hu jelű övezet kommunális hulladék és szennyvíziszap lerakás céljára kijelölt terület. A területen a hulladék kezeléséhez, a berendezés működtetéséhez kapcsolódó építmény helyezhető el a telekterület legfeljebb 10%-án.
57. Különleges beépítésre nem szánt honvédségi terület övezete (Kb-H)
68. § (2) A Kb-H jelű övezet honvédségi terület. A területen a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló jogszabályban meghatározott feltételekkel helyezhető el építmény. Az övezetben épület nem építhető.
57/A.25 Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági géptároló övezete (Kb-Mg)
68/A. § (1) A szabályozási terven jelölt Kb-Mg övezetben elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez köthető raktározási, tárolási rendeltetéshez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben épület legfeljebb 10%-os beépítési mértékig, legfeljebb 6,0 m-es épületmagassággal építhető.
Záró rendelkezések
58. Hatálybalépés
69. § (1) Ez a rendelet 2018. augusztus 4-én lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
59. Hatályon kívül helyező rendelkezések
70. § Hatályát veszti Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 18/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete.
A rendelet szövegét a 16/2020. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 1. § (1) BEKEZDÉSE módosította. A 16/2020. (VIII.28.) önkormányzati rendelet rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Hatályos: 2020. szeptember 27-től.
A 2. § 17a. pontját a Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § 31. pontját a Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. § (1) bekezdés n) pontja Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés o) pontját Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (4) bekezdését Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 19. § a) pontja Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § b) pontja a Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § c) pontja a Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § e) pontját Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 21. § (2) bekezdése a Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
OTÉK alóli felmentés a Zala Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész záró szakmai véleménye alapján (ügyiratszám: ZAB/010/89-16/2018.)
A 23. § (4) bekezdése Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (5) bekezdése Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 21. alcím (25. §) a Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (3) bekezdését a Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 34. § (4) bekezdését a Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A rendelet szövegét a 27/2018. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. 11. 29-től.
A rendelet szövegét a 27/2018. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. 11. 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 27/2018. (XI.28.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2018. 11. 29-től.
A 35/A. alcímet (43/A. §-t) Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 48. § (1) bekezdése Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (1) bekezdés a) pontja a Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A rendelet 49. § (1) bekezdés b) pontját Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a módosította. Hatályos: 2023. október 28.
Az 57/A. alcímet (68/A. §-t) Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 1./A. melléklet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1./A. melléklet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1./A. melléklet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1./A. melléklet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1./B. melléklet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg.
A 3. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével módosította. A 3. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével módosította. A 3. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével módosította.
A 4. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével módosította. A 4. melléklet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével módosította. A 4. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével módosította. A 4. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével módosította. A 4. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével módosította.
Az 5. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével módosította. Az 5. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével módosította. Az 5. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (5) bekezdésével módosította.
A rendelet 6. mellékletét Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése módosította.
A 7. mellékletet Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (6) bekezdésével módosította.