Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 02. 28Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Nemesvámos Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében Veszprém Megyei Kormányhivatal, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Veszprém Megyei Önkormányzat, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Veszprémfajsz Község Önkormányzata, Tótvázsony Község Önkormányzata, Szentgál Község Önkormányzata, Hidegkút Község Önkormányzata, Bánd Község Önkormányzata véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv I. (Belterület), SZT-1 jelű tervlap
b) 2. melléklet: Szabályozási terv II. (Külterület), SZT-2 jelű tervlap
(2) A rendelet részét képezik az alábbi függelékek:
a) 1. függelék: Országos jelentőségű egyedileg védett műemlékek
b) 2. függelék: Régészeti lelőhelyek jegyzéke
c) 3. függelék: Országos vagy nemzetközi védettség alatt álló természeti értékek
d) 1
2. A szabályozási tervek tartalma
2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:
a) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
b) övezet, építési övezet határa, jele,
c) építési hely és határa,
d) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
e) építési vonal,
f) megszüntető jel
g) megtartandó, ill. kiegészítendő, telepítendő fa, fasor,
h) megtartandó zöldfelület, faállomány,
i) gyalogút, sétány,
j) helyi egyedi védelem alatt álló építmény,
k) helyi értékvédelmi terület határa.
(2) A szabályozási tervek irányadó elemei:
a) javasolt telekhatár,
b) javasolt telekhatár megszüntetés,
c) jelentősebb közhasználatú parkoló (P).
(3) A szabályozási tervek tájékoztató elemei:
3. Fogalom-meghatározások
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Alapellátás, alapellátást szolgáló épület: A lakosság mindennapi kereskedelmi- szolgáltatási-vendéglátási, intézményi, egészségügyi és egyéb ellátását biztosító tevékenység vagy épület.
2. Fekvő telek: olyan korábban kialakult közbenső telek, amely hosszanti oldalával csatlakozik az úthoz, és átlagos mélysége nem éri el a 20 métert.
3.2 A beültetési kötelezettségű terület az építés feltételeként a szabályozási terven vagy a HÉSZ-ben előírt növénytelepítés helye. Háromszintű növényállomány, a telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2-re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.
4. Ligetes növényállomány: a telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2-re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa kerül ültetésre.
5. Maximális telekszélesség: a telek átlagos telekszélességének a megengedett legnagyobb értéke.
6. Melléképület: Az alábbi, a telek és a telken álló főépület, fő rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények.
a) járműtároló
b) nyári konyha, mosókonyha, szárító,
c) tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló)
d) kazánház,
e) műterem,
f) kézműipari építmény: olyan kisipari vagy kisüzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
7. Nagy létszámú állattartó építmény: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. függelékében meghatározott nagylétszámú állatok tartására szolgáló építmény.
8. Minimális telekszélesség: A telekszélesség azon értéke, mely értéknél kisebb csak a telek egyharmad hosszában megengedett.
9. Saroktelek: olyan földrészlet, amely két oldalán is közterülethez, illetve magánúthoz csatlakozik.
10. Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felöli határvonalára merőleges vetületei mérete.
11. Telekszélesség: A földrészlet oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között.
12. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.
13. Vendéglátás: olyan kereskedelmi tevékenység, amely során kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása történik, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.
14. Védőfásítás, védő-zöldfelület: a kijelölt területen legalább 8 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 8 m-nél szélesebb terület esetén 25 m2-re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.
15. Zavaró hatású tevékenység: A falusias és kertvárosias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
16.3 Telekcsoport újraosztás jelöléssel ellátott telektömb esetén a tervezett telekalakítások megvalósítása csak egy időben az egész tömbre egyszerre történhet.
4. Belterülethatár módosítás
4. §4 A belterületbe csatolható területeket a Szabályozási terv tartalmazza. A Szabályozási terven kijelölt belterületbe vonható területek, csak tömb szerűen vonhatóak belterületbe. A telkek építési telekké történő alakításának feltétele a telektömb egységes újraosztása.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
5. A levegő védelme
5. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény: kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet lakóterületet, vegyes területet, sport- és rekreációs célú területet (különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet).
(2) Az országos ökológiai hálózat magterületei és a Natura 2000 területek területei levegő - tisztaságvédelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők. E területek térségében kizárólag olyan létesítmények engedélyezhetők, amelyek esetén e területeken az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.
6. Klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védelem
6. § A Vt.., Vi..., Gksz..., Gip..., K-Sp..., K-Okt..., K-Tur... jelű területek építési övezeteiben a telkek nem beépített, szilárd burkolattal nem fedett területeit a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kompenzálása érdekében háromszintű növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.
7. A földtani közeg-, a talaj- és a vizek védelme
7. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.
(2) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(3) Építmények üzemelése során keletkező külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
8. A környezeti zaj elleni védelem
8. § (1) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználásainak figyelembevételével tervezendők.
(2) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek, különösen
a) kórtermek és betegszobák,
b) tantermek és előadótermek oktatási intézményekben,
c) foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban,
d) lakószobák lakóépületekben,
e) lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben,
f) étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben,
g) szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei, éttermek, eszpresszók,
h) kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei,
i) várótermek
kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek.
9. Hulladékok kezelése
9. § (1) Lakó-, vegyes- és rekreációs rendeltetésű különleges területen kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló építmények üzemelése során keletkezhet veszélyes hulladék - különösen gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások, vendéglátás építményeiben keletkező hulladék.
(2) Az ipari-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben keletkező veszélyes hulladékokat azok ártalmatlanításáig, vagy az elszállításáig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni.
KATASZTRÓFAVÉDELEM
10. § (1) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor
a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz-igényt feletti igényre helyi tűzivíztároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják),
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz-igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.
(2) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását, illetve alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
VÉDŐTERÜLETEK-VÉDŐTÁVOLSÁGOK-HATÁSTERÜLETEK
10. Közlekedési létesítmények védősávjai
11. § (1) Az országos főutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől 100,0-100,0 m széles, az országos mellékutak külterületi szakaszán 50,0-50,0 m széles a védősáv.
(2) A közutak külterületi szakaszán a védősávon belül bármilyen építési munkát végezni, a felszínen megjelenő építményt, műtárgyat elhelyezni, fát telepíteni és kivágni csak az út kezelőjének egyetértésével lehet.
(3) Az országos közutak belterületi szakaszán a közúti területeken ipari, kereskedelmi, vendéglátó, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához közútkezelői hozzájárulás szükséges.
(4) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.
11. Közműlétesítmények védőövezetei
12. § (1) A közművezetékek jogszabályokban előírt védőterületeit biztosítani kell.
(2) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:
a) védelem nélkül 150 m
b) bűzzárral ellátva 20 m
c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel
a védőtávolságon belül elhelyezni csak azt lehet, amelyet a környezeti hatásvizsgálat megenged.
(3) 5Vízbázisok védőterületein
a) a Szabályozási terven jelölt vízbázisok belső és külső védőövezetén, valamint hidrogeológiai „A” és „B” jelű védőterületén belül építmények, műtárgyak a vonatkozó jogszabályokban előírt területhasznosítási korlátozások figyelembevételével helyezhetők el,
b) a kijelöléssel nem rendelkező mélyfúrású kutak körül 10 m-es sugarú kört belső védőterületként kell kezelni, és a területen belül építmények, műtárgyak a vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló külön jogszabály belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozásainak figyelembevételével helyezhetők el.
(4) 6Felszíni vizek természetvédelmi sávja
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK (TILALMAK, TELEKALAKÍTÁS, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK)
13. § (1) Nyúlványos telek a településen nem alakítható ki.
(2) 7A közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani. A telkek megközelítésére szolgáló magánútnak a telkekre előírt közműellátás biztosítására is alkalmasnak kell lennie. A közforgalom elől el nem zárt zsák magánutak végén végfordulót kell kialakítani. A legalább 12 méter széles magánutakat legalább egyoldali fasorral kell kialakítani.
(3) A gazdasági, vegyes, vagy különleges területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie, a négynél több lakás megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 8 méternek kell lennie.
(4) Lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek, ha arról a részletes építési övezeti előírás máshogy nem rendelkezik, legfeljebb az egyes építési övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekméret háromszorosa lehet. Ez alól kivétel, ha a telekalakítás egészségügyi, oktatási, szociális vagy egyházi épület létesítése céljából szükséges.
(5) 8A szabályozási terven kijelölt kötelező szabályozás végrehajtásával, vagy közforgalom számára elzárt magánutak kialakításával létrejövő, az adott övezetre előírt minimális teleknagyságoknál kisebb telkek is létrehozhatók.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
12. Általános előírások
14. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni. (A közhálózatok kizárólag a közterület és a magánterület határáig haladhatnak.)
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) Közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
b) magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
b) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
13. Közművesítés mértékének az előírása
15. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a beépítésre szánt területen biztosított:
aa) a teljes közműellátás,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
14. Vízellátás
16. § (1) Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető. Ettől eltérni kizárólag abban az esetben lehet, ha a mezőgazdasági tevékenység folytatása tartós emberi ottlétet nem igényel.
(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.
15. Szennyvízelvezetés
17. § A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében mind a szennyvíz, mind a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.
18. § (1) A településen létesítendő szennyvízelvezetést elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, a szikkasztás még átmenetileg sem alkalmazható.
(3) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.
(4) Közműpótló, zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
16. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
19. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak vízjogi engedély alapján módosítható.
(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.
(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.
a) a beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással, kell biztosítani.
(5) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét,a rendelkezésre álló befogadni a többlet vizet nem tudja, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min.1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.
(6) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.
(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a)9 a kocsi behajtó irányadó mérete 4,0 méter, de 6,0 méternél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
17. Villamosenergia ellátás
20. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.
(2) Beépítésre nem szánt területen -erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
18. Technológiai és megújuló energiahordozót hasznosító berendezések
21. § (1) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:
a) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:
aa) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max. 3 m-en túl nem haladhatja meg,
ab) hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen,
ac) nem telepíthető a településképvédelmi rendeletben tiltott területeken.
(2) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak különleges megújuló energiatermelésre kijelölt övezetbe létesíthető.
19. Vezetékes elektronikus hírközlés
22. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.
(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
20. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
23. § Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a Település arculati kézikönyv (TAK) és településképvédelmi rendelet rögzíti.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
21. Építés általános feltételei
24. § (1) 10Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telekrész övezetbe eső terület nagyságának arányában.
(2) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény csak a főépítménnyel egy időben, vagy a főépítmény használatbavétele után építhető.
(3) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.
(4) Az építési övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy;
b) hulladéktartály tároló 2,0 m magasságig illetve 4 m2 alapterületig;
c) kerti építmények a tárolásra szolgáló műtárgyak kivételével.
ca) tetővel fedett kerti építményből telkenként legfeljebb 2 db létesíthető
cb) a tetővel fedett kerti építmény tetejének vízszintes vetülete építményenként max. 12 m2lehet.
(5) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.
(6) Az település teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
(7)11 Mobil jellegű építmény, jurta a 7302 - Nemesvámos-Veszprémfajsz összekötő út, a 071/67 hrsz-ú önkormányzati út, a 02/2 hrsz-ú önkormányzati út és belterületi határ által határolt területen, K-Tur/1 övezetben telkenként egy darab helyezhető el minimum 1,5 ha nagyságú ingatlanon, ott ahol megfelel a településképi rendelet előírásainak, ha a használatukhoz szükséges közművesítésük megvalósul és a talajhoz valamilyen módon rögzítettek.
(8) Konténer jellegű építmény kizárólag gazdasági területeken (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület és ipari gazdasági terület) helyezhető el a gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan, kivéve a szállás rendeltetést, ill. szolgáló lakás rendeltetést.
(9)12 A rendeltetésszerű használathoz lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezése biztosítandó. Egyéb esetekben az OTÉK szerinti gépjármű szám elhelyezése szükséges.
22. Tereprendezés, támfal, kerítés
25. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított - feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb 2,5 m-t.
(2) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani.
(3) Támfal kialakítása a természetes terepszintet
a) felfelé legfeljebb 1,50 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,50 méterrel,
c) de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg.
(4) A közúttal határos telken, az utcavonalon meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.
(5) Mezőgazdasági terület, erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi illetve természetvédelmi célból létesíthető.
23. Beépítési mód, építési hely
26. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen, oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi-, ill. nyugati irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) 13Az Lk övezetekben saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon. Az Lke övezetben a saroktelek hosszabb telekhatáránál az előkert mérete min. 1 m.
(3) Az előkerti építési vonal, beépített utcaszakasz esetén, a legalább 70%-ban az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyzett kialakult állapothoz igazodó legyen.
(4) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkert mérete, ha az egyes építési övezetnél másként nem szabályozott:
a) lakó építési övezetek esetében: 5 m;
b) gazdasági építési övezetek esetében: 10 m;
c) egyéb építési övezet esetében: 5 m,
ha az építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(5) A telkeken az építési övezetekben a megengedettnél nagyobb számú, jogszerűen épített épület megmaradhat, de nem bővíthető.
II. RÉSZ
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
24. Kisvárosias lakóterület (Lk) általános előírásai
27. § (1) A kisvárosias lakóterület építési övezet elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló
aa) kereskedelmi
ab) szolgáltató
ac) vendéglátó rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Kisvárosias lakóterület telkein az építési övezetekben a megengedettnél nagyobb számú, de legfeljebb 3 db jogszerűen épített épület megmaradhat, de bővítés kizárólag az építési övezetre vonatkozó előírások mértékéig lehetséges.
25. Kisvárosias lakóterület (Lk) részletes előírásai
28. § (1) Az Lk/1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 400 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 40 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %
f)14 Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
g) A telkeken belül
ga) az előkert: 0 m
gb) a hátsókert: 3 m
h) Egy telken 1 épület és 1 lakás lehet.
(2) Az Lk/2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 600 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
g) A telkeken belül
ga) az előkert: 0 m
gb) a hátsókert: 4 m
h) Egy telken 1 épület és 1 lakás lehet.
26. Kertvárosias lakóterület (Lke) általános előírásai
29. § (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban lakó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület, a lakó rendeltetéssel vegyesen
a) a helyi lakosság alapellátását szolgáló
aa) kereskedelmi
ab) szolgáltató
ac) vendéglátó
b) hitéleti, nevelési, egészségügyi, szociális, rendeltetést, valamint
c) 10 fh-es szállás jellegű, rendeltetést is tartalmazhat kivéve az alábbi területeket:
ca) a Pásztor utca és a Pásztor utca folytatásában tervezett utca két oldalán levő telkek,
cb) a Szomolya utca két oldalán levő telkek.
27. Kertvárosias lakóterület (Lke) részletes előírásai
30. § (1) Az Lke/1 jelű építési övezet előírásai:
|
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló |
|
|
b) Kialakítható legkisebb telek területe: |
700 m2 |
|
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: |
30 % |
|
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: |
30 % |
|
e) Legkisebb zöldfelületi arány: |
50 % |
|
f) Legnagyobb épületmagasság: |
4,5 m |
|
g) A telkeken belül |
|
|
ga) az előkert: |
5 m |
|
gb) az oldalkert: |
4,5 m |
28. Településközpont vegyes terület (Vt) előírásai
31. § (1) A Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
b) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.
32. § (1) A Vt/1 építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 600 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 50 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 40 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %
f) Legnagyobb épületmagasság 6 m
g) A telkeken belül
15ga) az előkert: 0 m
gb) az oldalkert: 6 m
gc) a hátsókert: 4 m
h) Az építési övezeteiben elhelyezhető épület:
ha) lakó;
hb) igazgatási, iroda;
hc) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátási
hd) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
he) kulturális, sport
rendeltetést tartalmazhat.
(2) A Vt/2 építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 40 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %
f) Legnagyobb épületmagasság 6 m
g) A telkeken belül
ga) az előkert: 0 m
gb) az oldalkert: 3 m
gc) a hátsókert: 6 m
h) Az építési övezeteiben elhelyezhető épület:
ha) lakó;
hb) igazgatási, iroda;
hc) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátási
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A Vt/3 építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 80 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 80 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 10 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 9 m
g) Az építési övezeteiben elhelyezhető épület:
ga) 1 db szolgálati lakás;
gb) nevelés-, oktatás-,
gc) sport-;
gd) egészségügyi szolgáltatás
rendeltetést tartalmazhat.
29. Intézmény területek (Vi)
33. § (1) A Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A telkeken elhelyezhető még lakóépület is, legfeljebb két lakással.
(2) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
34. § (1) A Vi/1 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
|
a) |
Beépítési mód: |
zártsorú |
|
b) |
Kialakítható legkisebb telek területe: |
300 m2 |
|
c) |
Legnagyobb beépítettség: |
50 % |
|
d) |
Legkisebb zöldfelületi arány: |
25 % |
|
e) |
Legnagyobb épületmagasság: |
4 m |
|
f) |
A telkeken belül |
|
|
fa) az előkert: |
0 m |
|
|
fb) a hátsókert: |
3 m |
|
a) |
Beépítési mód: |
zártsorú |
|
b) |
Kialakítható legkisebb telek területe: |
2000 m2 |
|
c) |
Legnagyobb beépítettség: |
40 % |
|
d) |
Legkisebb zöldfelületi arány: |
25 |
|
h) A g) pont szerinti épületekben telkenként 1 lakás elhelyezhető. |
|
|
(3) A Vi/3 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani: |
|
|
a) Beépítési mód: |
szabadonálló |
|
b) Kialakítható legkisebb telek területe: |
3000 m2 |
|
c) Legnagyobb beépítettség: |
30 % |
|
d) Legkisebb zöldfelületi arány: |
30 |
|
e) Legnagyobb épületmagasság: |
7,5 m |
|
fa) az előkert: |
6 m |
|
fb) az oldalkert: |
4 m |
|
fc) a hátsókert: |
6 m |
|
g) Az építési övezetben oktatási, nevelési, egészségügyi, hitéleti és sport rendeltetésű épület helyezhető el. |
|
|
(4) A Vi/4 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani: |
|
|
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló |
|
|
b) Kialakítható legkisebb telek területe: |
1200 m2 |
|
c) Legnagyobb beépítettség: |
40 % |
|
d) Legkisebb zöldfelületi arány: |
30 |
|
g) Legnagyobb épületmagasság: |
6 m |
|
fa) az előkert: |
5 m |
|
fb) az oldalkert: |
3 m |
|
fc) a hátsókert: |
6 m |
|
g) Az építési övezetben kereskedelmi rendeltetésű épület helyezhető el. |
|
|
(5) A Vi-5 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani: |
|
|
a) Beépítési mód: |
szabadon álló |
|
b) Kialakítható legkisebb telek területe: |
600 m2 |
|
c) Legnagyobb beépítettség: |
60 % |
|
d) Legkisebb zöldfelületi arány: |
30 % |
|
e) Legnagyobb épületmagasság: |
6 m |
|
fa) az előkert: |
0 m |
30. Kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz)
35. § (1) A Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezetek elsősorban a környezetre zavaró- hatást
36. § (1) A Gksz/1 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 50 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %
e) Legnagyobb épületmagasság: 9 m
f) A telkeken belül
fa) az előkert: 5 m
fb) az oldalkert: 5 m
fc) a hátsókert: 10 m
(2) A Gksz/2 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 70 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %
e) Legnagyobb épületmagasság: 10,5 m
f) A telkeken belül
fa) az előkert: 5 m
fb) az oldalkert: 5 m
fc) a hátsókert: 10 m
(3)19 A Gksz/3 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítandó legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 50 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %
e) Legnagyobb épületmagasság: 6,0 m
f) A telkeken belül
fa) az előkert: 5 m
fb) az oldalkert: 5 m
fc) a hátsókert: 6 m.
31. Egyéb ipari területek (Gip)
37. § (1)20 A Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezetek az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el. Önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(2) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(3) Egyéb ipari területen a kerítés részeként maximum bruttó 20 m2 alapterületű, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú porta épület az előkertben elhelyezhető.
(4) Egyéb ipari terület telkein belül a telekhatár mentén legalább 5 m széles védőfásítás telepítendő, kivéve a telek bejárata előtti szakaszt.
38. § 1) A Gip/1 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
|
a) Beépítési mód: |
szabadonálló |
|
b) Kialakítható legkisebb telek területe: |
4500 m2 |
|
c) Legnagyobb beépítettség: |
50 % |
|
d) Legkisebb zöldfelületi arány: |
30 % |
|
e) Legnagyobb épületmagasság: |
15 m |
|
fa) az előkert: |
5 m |
|
fb) az oldalkert: |
10 m |
|
fc) a hátsókert: |
10 m |
|
(2) A Gip/2 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani: |
|
|
a) Beépítési mód: |
szabadonálló |
|
b) Kialakítható legkisebb telek területe: |
2000 m2 |
|
c) Legnagyobb beépítettség: |
40% |
|
d) Legkisebb zöldfelületi arány: |
30 % |
|
e) Legnagyobb épületmagasság: |
12 m |
|
fa) az előkert: |
5 m |
|
fb) az oldalkert: |
10 m |
|
fc) a hátsókert: |
10 m |
|
(3) A Gip/3 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani: |
|
|
a) Az egyéb ipari terület az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el, telkenként 1 lakás, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. |
|
|
a) Beépítési mód: |
szabadonálló |
|
b) Kialakítható legkisebb telek területe: |
4500 m2 |
|
c) Legnagyobb beépítettség: |
70% (OTÉK-tól való eltérés a VED/001/551-5/ sz. eltérési engedély alapján) |
|
d) Legkisebb zöldfelületi arány: |
5 % (OTÉK-tól való eltérés a VED/001/551-5/ sz. eltérési engedély alapján) |
32. Beépítésre szánt különleges területek (K)
39. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A beépítésre szánt különleges területek az építési övezeti tervben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
|
a) |
temetkezési terület építési övezete |
K-T |
|
b) |
sportolási célú terület építési övezete |
K-Sp |
|
c) |
régészeti bemutatóhely építési övezete |
K-Rb |
|
d) |
agrár ökoturisztikai terület építési övezete |
K-Tur |
|
e) |
oktatási célú terület építési övezete |
K-Okt |
40. § A Szabályozási terven K-T jellel jelölt temetkezési terület építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
|
ha) az előkert: |
10 m |
|
hb) az oldalkert: |
10 m |
|
hc) a hátsókert: |
10 m |
41. § A K-Sp/1 jellel jelölt sportolási célú terület építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben csak a sportolás, szabadidő eltöltését szolgáló építmények, valamint, legfeljebb a szintterület felét elfoglaló, vendéglátó létesítmény és szállás rendeltetésű épület is elhelyezhető.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Kialakítható legkisebb telek területe: 8.000 m2
d) Legnagyobb beépítettség: 40 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %
f) Az épületmagasság legfeljebb 12,5 m lehet.
g) A telkeken belül
ga) az előkert: 5 m
gb) az oldalkert: 8 m
gc) a hátsókert: 12 m
42. § (1) A K-Rb/1 jellel jelölt régészeti bemutató hely építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben csak a régészeti emlékek bemutatását szolgáló építmények, valamint, legfeljebb a beépítettség 25%-át elfoglaló, vendéglátó létesítmény is elhelyezhető.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Kialakítható, beépíthető legkisebb telek területe: 10.000 m2
d) Legnagyobb beépítettség: 30 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 60 %
e) Az épületmagasság legfeljebb 12,5 m lehet.
g) A telkeken belül
ga) az előkert: 5 m
gb) az oldalkert: 8 m
gc) a hátsókert: 6 m
(2) A K-Rb/2 jelű építési övezet övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
|
a) |
Az építési övezetben a Baláca-pusztai római villagazdaság régészeti lelőhely |
|
|
bemutatását, fenttartását szolgáló épületek helyezhetők el. |
||
|
b) |
Beépítési mód: |
oldalhatáron álló |
|
c) |
Kialakítható legkisebb telek területe: |
1500 m2 |
|
d) |
Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: |
30 % |
|
e) |
Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: |
30 % |
|
f) |
Legkisebb zöldfelületi arány: |
50 % |
|
g) |
Legnagyobb épületmagasság: |
4,5 m |
|
h) |
A telkeken belül: |
|
|
ha) az előkert |
5 m |
|
|
hb) az oldalkert |
4,5 m |
|
|
hc) a hátsókert |
6 m |
|
|
legyen. |
||
|
i) A telken elhelyezhető maximális épületszám: |
2 |
|
43. § A K-Tur/1 jellel jelölt építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
|
b) |
Beépítési mód: |
szabadonálló |
|
|
c) |
Kialakítható, beépíthető legkisebb telek területe: |
6.000 m2 |
|
|
d) |
Legnagyobb beépítettség: |
20 % |
|
|
e) |
Legkisebb zöldfelületi arány: |
50 % |
|
|
f) |
Az épületmagasság legfeljebb 6 m lehet. |
||
|
g) A telkeken belül |
|||
|
9 ga) az előkert: |
5 m |
||
|
gb) az oldalkert: |
6 m |
||
|
gc) a hátsókert: |
10 m |
||
43/A. §22 A K-Tur/2 jellel jelölt építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben agrár ökoturisztikai tevékenységhez kapcsolódóan a mezőgazdasági termények tárolására, saját termesztésű mezőgazdasági termékek feldolgozásához szükséges építmények, nagylétszámú állattartásra nem alkalmas állattartó építmények - kivéve a lótartást -, lovas turizmushoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, bemutató jellegű mintafarm építményei, valamint vendéglátás, szállás rendeltetés építményei, továbbá pihenés és testedzés építményei helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető lakóépület is, telkenként legfeljebb 2 lakással.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Kialakítható, beépíthető legkisebb telek területe: 2.000 m2
d) Legnagyobb beépítettség (terepszint felett): 30 %
e) Legnagyobb beépítettség (terepszint alatt): 20 %
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Az épületmagasság legfeljebb 6 m lehet.
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 0 m
hb) az oldalkert 6 m
hc) a hátsókert: 4 m
44. § A K-Okt/1 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
|
b) Beépítési mód: |
szabadonálló |
|
c) Kialakítható legkisebb telek területe: |
5.000 m2 |
|
d) Legnagyobb beépítettség: |
30 % |
|
e) Legkisebb zöldfelületi arány: |
50 % |
|
f) Az épületmagasság legfeljebb 6 m lehet. |
|
|
g) A telkeken belül |
|
|
ga) az előkert: |
5 m |
|
gb) az oldalkert: |
6 m |
|
gc) a hátsókert:23 |
6 m |
|
|
44/A. §24 A K-Okt/2 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben elsősorban nevelési, oktatási, valamint sportolási célú és azokat kiszolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a személyzet számára, legfeljebb két lakás is kialakítható.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Kialakítható legkisebb telek területe: 5.000 m2
d) Legnagyobb beépítettség: 30 %
e) Terepszint alatti max. beépíthetőség: 30 %
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %
g) Az épületmagasság legfeljebb 15 m lehet
h) Az épület megengedett legmagasabb pontja: 20 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 5 m
ib) az oldalkert: 5 m
ic) a hátsókert: 10 m
44/B. §25 (1) A különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület (Kb-mü) a művelésből kivont majorok, illetve állattartó telepek területe, amelyek elsősorban az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági tevékenység (termékfeldolgozás, tárolás, igazgatás, stb.) építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges mezőgazdasági üzem területén építési munka a vonatkozó jogszabály szerinti részleges közművesítettség esetén is végezhető.
(3) Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóépület, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények is elhelyezhető. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.
(4) Az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló, stb.) beépíthető terület 5 %-ában el lehet térni.
(5) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.
(6) Az övezetben megvalósuló építmények körül takaró növényzet telepítése szükséges. A beépíthető telekrész utcai és utcával ellentétes telekrészén 10 m széles 3 szintű növénysáv telepítendő. A hosszoldali beépíthető telekrészek telekhatárán cserjesor telepítendő. A növénysávok a bejáratnál és a mezőgazdaságilag hasznosítható telekrésznél megszakíthatóak.
(7) A Kb-mü építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe 10.000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 10 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 10 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 70 %
f) Legnagyobb épületmagasság:
fa) lakóépület 4,5 m
fb) gazdasági épület 7,5 m
fc) technológiai létesítmény: szükség szerinti
g) Egy tömegben elhelyezhető max. épület nagyság: bruttó 1.000 m2
h) Rendeltetések száma, kizárólag mezőgazdasági termeléshez kötődő lehet: 3 db
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
33. Közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírások
45. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek az országos- és a helyi közutak, valamint a magánutak, a kerékpár- és gyalogutak, a járdák, a gépjármű várakozóhelyek, a közösségi közlekedést szolgáló létesítmények, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, a közforgalmú vasutak építményeinek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közterületek, a közutak és magánutak olyan összefüggő hálózatot kell, hogy alkossanak, amelyben magánút csak közúthoz csatlakozhat.
(3) A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak, a Szabályozási terveken az alábbi jelekkel szerepelnek:
a) országos közúti közlekedés övezetei narancs színezéssel jelölve,
b) gyűjtőutak, sárga színezéssel jelölve,
c) külterületi kiszolgáló utak sárga színezéssel jelölve
(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási tervek ábrázolják.
(5) A szabályozási szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával.
(6) A közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen
a) a telkek biztonságos megközelítése,
b) a területen összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása.
(7) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki. Közhasználat elöl el nem zárt magánút csak közúthoz csatlakoztatható.
(8) 8 méternél keskenyebb közterületi szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
(9) 6 méternél keskenyebb közterületi szélességű út esetén az úttengelyétől 3-3 m távolságon belül szilárd akadályt, fás szárú növényzet nem helyezhető el.
(10) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.
34. Zöldterületek általános előírásai
46. § (1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.
(2) Z/1 jelű közkert övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az övezetben kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetésű, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Legnagyobb beépítettség: 2%
d) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
(3) Z/2 jelű közkert övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) elhelyezhető építmények: a pihenést és testedzést szolgáló építmény (játszótér, utcabútor, kerti építmény, játékszerek, köztéri szobrok). A területen épület nem helyezhető el.
(4) Z/3 jelű közpark övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az övezetben kizárólag régészeti értékeket megismertetését szolgáló építmények, kilátó, pihenést és testedzést szolgáló építmények, szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó rendeltetésű-, a terület fenntartását szolgáló építmény, valamint kerékpárút helyezhető el.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Kialakítható, beépíthető legkisebb telek: 5000m2
d) Legnagyobb beépítettség: 2%
e) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
f) Az övezetben ligetes növényállomány telepítendő.
35. Erdőterületek általános előírásai (E)
47. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az építési használat, az elhelyezhető
36. Védelmi erdőterületek (Ev)
48. § (1) Ev jelű erdőterület övezetekben épületek nem helyezhetők el.
(2) Az Ev/1 jelű védelmi erdőterület övezetben —Natura 2000 területen elhelyezkedő erdőterületeken— építmények kizárólag a területek táji-, természeti értékeinek, természetes, természetközeli ökoszisztémáinak megóvásával helyezhetők el.
(3) Az Ev/2 jelű védelmi erdőterület övezetben — településvédelmi vagy erózió ellen védő erdőterületek— építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.
37. 27Honvédelmi erdőterületek (Eho/1)
49. §28 Eho/1 jelű honvédelmi erdőterület övezetében honvédelmi célú, illetve az erdőgazdálkodás érdekeit szolgáló nem épület jellegű építmények, létesítmények helyezhetők el.
38. Gazdasági erdőterületek
50. § (1) Eg/1 jelű gazdasági erdőterület övezetben elhelyezhető
a) az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás építményei,
b) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények,
c) szolgálati lakás csak az a) pont építményeivel egybefoglalóan.
(2) Az Eg/1 övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Beépíthető legkisebb telek területe: 100.000 m2 (10 ha)
c) Legnagyobb beépítettség: 0,5 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 9 m
(3) Eg/1 jelű övezetben egy telken több épület is létesíthető, de egy épület legfeljebb 300 m2alapterületű lehet.
39. Közjóléti erdőterületek (Ek)
51. § (1) Ek/1 jelű közjóléti erdőterület övezetben elhelyezhető
a) erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás építményei,
b) az a) pont építményeiben elhelyezett szolgálati lakás,
c) testedzést és turizmust szolgáló építmény, erdei tornapálya, kilátó,
d) szabadtéri sportpályák,
e) az oktatást, nevelést, ismeretterjesztést szolgáló építmények.
(2) Az Ek/1 övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Beépíthető legkisebb telek területe: 50.000 m2 (5 ha)
c) Legnagyobb beépítettség: 5 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 9 m
40. Mezőgazdasági területekre vonatkozó általános előírások
52. § (1) A közigazgatási területen található mezőgazdasági területek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Má jelű általános mezőgazdasági területek övezetei,
b) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei.
(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.
(3) Általános mezőgazdasági terület meghatározott övezeteiben több önálló telekből birtoktest alakítható ki, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktestként egy tulajdonos, vagy családi gazdaság birtokában levő azon általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezkedő, összesen legalább 10 ha (100.000 m2) nagyságú, bármely művelési ágban nyilvántartott termőföldek vehetők figyelembe, amelyek valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:
a) a birtokközponttól legfeljebb 20 km-es távolságon belül helyezkednek el,
b) a birtoktesthez tartozó telkek legalább 35%-a Nemesvámos közigazgatási területén található,
c) a birtoktestbe résztulajdon kizárólag akkor számítható bele, ha a többi érintett tulajdonos írásban hozzájárul, hogy a teleképítési joga másik telken kialakításra kerülő birtokközpont beépíthetőségénél kerüljön figyelembe vételre.
d) a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor a beszámításra került telkeken — amelyekről nyilvántartást kell vezetni— épületet elhelyezni nem lehet.
(4) A (3) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén a birtoktesthez tartozó, a birtoktest telkeinek —a vonatkozó övezeti előírások figyelembe vételével kiszámított— összes beépíthetősége, a birtokközponton is kihasználható. A birtokközpontra vonatkozó előírások:
a) a birtokközpont telkének legalább 10.000 m2 (1 ha) nagyságot el kell érnie.
b) birtokközpont olyan telek lehet, amelynek a kiszolgálását biztosító út telkének szélessége legalább 12 m.
c) a birtokközpont beépítettsége a birtoktestnek, vagyis a beszámítható telkek összterületének legfeljebb 10 %-a, de:
ca) a birtokközpont területére vetítetten legfeljebb 30 % lehet a beépítettség,
cb) a birtokközpont területén az össz-beépítés nem lehet nagyobb 7500 m2 bruttó alapterületnél, akkor sem, ha a birtoktest nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné,
d) birtokközpont területén lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi. A lakás, lakóépület bruttó területe legfeljebb 300m2 lehet.
e) birtokközpont telekhatárain belül, a telekhatároktól számított 15 m széles sávban védőzöldfelületet kell telepíteni.
(5) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol az előírások lehetőséget adnak lakóépület, lakás létesítésére, új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.
(6) Mezőgazdasági területen
a) épületet a közút, tengelyétől számított 15 m-es, de a közterületi vagy magánúti telekhatártól legalább 10 m-es, az oldalsó és a hátsó telekhatároktól számított 10 m-es sávban elhelyezni nem lehet,
b) az út tengelyétől számított 8 m-es sávban nem helyezhető el kerítés.
41. Általános mezőgazdasági terület (Má)
53. § (1) Má/1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető:
a) a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás építményei,
b) agrárturizmushoz kapcsolódó építmények,
c)29 a gazdálkodáshoz kapcsolódóan lakás vagy lakóépület. Lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi. Lakó funkció a beépítettség max. 50 %-ig megengedett kizárólag a már megvalósult mezőgazdasági funkciójú épületek esetében.
(2) Az Má/1 jelű övezet előírásai:
|
a)30 |
Beépítési mód: |
szabadonálló, kialakult |
|
31b)32 |
Beépíthető legkisebb telek területe: |
10.000 m2 |
|
33c)34 |
Legnagyobb beépítettség: |
5 % |
|
f) |
Legnagyobb épületmagasság: |
5 m |
|
g) |
Az épület legmagasabb pontja: |
9 m |
42. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
54. § (1) A korlátozott használatú mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Mko/1 jelű övezetbe a természetvédelmi, ökológiai szempontból védendő tájhasználatú területeken, Natura 2000 területeken, az országos ökológiai hálózat magterületei és ökológiai folyosó területei a szabályozási terven lehatárolt területei tartoznak.
(2) Mko/1 jelű mezőgazdasági terület övezet előírásai:
a) Mko/1 jelű övezet Natura 2000 területeken építmények kizárólag a Natura 2000 terület fenntartási tervében megfogalmazott kezelési javaslatok megvalósításával összhangban, országos ökológiai hálózat magterületein és ökológiai folyosó területén a természetvédelmi célkitűzések megvalósulásával összhangban helyezhetők el. Ex lege védett kunhalom szabályozási terven jelölt területén és 20 m-es térségében épület, nem helyezhető el.
(3)35 Mko/2 jelű övezetbe a település tájképileg, illetve településképileg érzékeny területei tartoznak, ahol épület nem helyezhető el.
43. Vízgazdálkodási terület (V)
55. § (1) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) A vízfolyások vízgazdálkodási területének övezeti jele: V/1.
(2) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani illetve azon építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően, vízjogi engedély alapján lehet.
44. Beépítésre nem szánt különleges területek (Kb)
56. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A beépítésre nem szánt különleges területek a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) sportterület övezete Kb-Sp,
b) régészeti bemutatóhely övezete Kb-Rb
c) naperőműpark övezete Kb-En
d) közmű övezet Kb-Km
e) közlekedés céljára szolgáló honvédelmi érdekű terület SZT-2 jelű tervlapon zöld színnel jelölve
57. § A Kb-Sp/1 jelű övezet nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezete. Az övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
|
a) |
Az övezetben sportpályák, valamint a sportlétesítményeket kiszolgáló épületek (klubház, vendégház, raktár, műhely) és építmények helyezhetők el. |
|
|
b) |
Beépítési mód: |
szabadon álló |
|
c) |
Kialakítható, beépíthető legkisebb telek területe: |
10.000 m2 (1 ha) |
|
d) |
Legnagyobb beépítettség: |
10 % |
|
e) |
Legnagyobb épületmagasság: |
12 m |
|
f) |
Épületek a telekhatártól legalább 10 m-re, nem közterületi telekhatártól legalább 10 m-re. |
|
|
g)36 |
kötelező minimális zöldfelület: 50 % |
|
58. § A Kb-Rb/1 jelű övezet a Balácapuszta ókori villagazdaság bemutató övezete. Az övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az övezet területén örökségvédelmi feladat ellátását követően kizárólag a régészeti emlékek bemutatását szolgáló ismeretterjesztő építmények, valamint parkoló helyezhetők el.
b) Az övezetben épületek nem helyezhetők el.
b) Beépítési mód: szabadon álló
c) Kialakítható, beépíthető legkisebb telek területe: 10.000 m2 (1 ha)
d) Legnagyobb beépítettség: 10 %
e) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
59. § A Kb-Rb/2 jelű övezet a Balácapuszta ókori villagazdaság területe, kiemelten védett régészeti terület. Az övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
|
a) |
Az övezet területén örökségvédelmi feladat ellátását követően Baláca kiemelten védett régészeti lelőhely örökségvédelmi érdekeivel összeegyeztethető építmények építhetők. |
|
|
b) |
Beépítési mód: |
szabadon álló |
|
c) |
Kialakítható, beépíthető legkisebb telek területe: |
50.000 m2 (5 ha) |
|
d) |
Legnagyobb beépítettség: |
legfeljebb nettó 400m2 |
|
e) |
Legnagyobb épületmagasság: |
6 m |
60. § A Kb-Rek/1 jelű övezet rekreációs célú terület övezete. Az övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
|
b) |
Beépítési mód: |
szabadon álló |
|
c) |
Kialakítható, beépíthető legkisebb telek területe: |
6000m2 |
|
d) |
Legnagyobb beépítettség: |
10 % |
|
e) |
Legnagyobb épületmagasság: |
6 m |
|
f) |
Épületek a telekhatártól legalább 10 m-re, nem közterületi telekhatártól legalább 10 m-re helyezhetők el. |
|
61. § A Kb-En jelű, naperőműpark övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az övezetben az 5 MW-ot el nem érő névleges teljesítőképességű naperőmű műszaki technológiai berendezései, elemei, létesítményei helyezhetők el.
b) Beépítési mód: szabadon álló
c) Kialakítható, beépíthető legkisebb telek területe: 10.000 m2 (1 ha)
d) Legnagyobb beépítettség: 2 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
g) Az övezetben egy épület helyezhető el.
h) Épület a telekhatártól legalább 5 m-re, nem közterületi telekhatártól legalább 5 m-re helyezhetők el.
(2) A naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken gyepterület használat biztosítható legyen.
62. § A Kb-Km jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
|
a) |
Az övezetben a közművek létesítményei és az azokat kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el. |
|
|
b) |
Beépítési mód: |
szabadon álló |
|
d) |
Legnagyobb beépítettség: |
10 % |
|
f) |
Legnagyobb épületmagasság 5 m lehet. |
|
|
X. III. RÉSZ |
||
45. Záró rendelkezések
63. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 30 napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűen hatályát veszti Nemesvámos Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 11/2006. (VIII. 30.) rendelet.
Az 1. § (2) d) pont hatályát veszti az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése szerint. Hatályon kívül: 2020. február 15-től.
A 3. § 3. pontja a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 16. pontját a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
Kiegészítette az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
Módosította az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
Kiegészítette az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
A 19. § (7) bekezdés a) pontja a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
A 24. § (7) bekezdése a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (9) bekezdését a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
Módosította az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
Módosította az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. § (7) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
A 35. § (2) bekezdés d) pontja a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (6) bekezdése a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 35. § (6) bekezdése a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (7) bekezdését a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36. § (3) bekezdését a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 37. § (1) bekezdése a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § a) pontja a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 43/A. §-t a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 44. §-ban foglalt táblázat „gc) a hátsókert:” sora a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 44/A. §-t a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 44/B. §-t a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
Módosította az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. § (8) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
Módosította az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet (1. § (9) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
Módosította az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet (1. § (10) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
Az 53. § (1) bekezdés c) pontja a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. §-ban foglalt táblázat „a)” sora a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet (1. § (10) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
Az 53. §-ban foglalt táblázat „b)” sora a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította az 1/2020. (I.16.) önkormányzati rendelet 1. § (10) bekezdése. Hatályos 2020. február 15-től.
Az 53. §-ban foglalt táblázat „c)” sora a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (3) bekezdését a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.
Az 57. §-ban foglalt táblázat „g)” sora a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 2/B. melléklet a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2/D. melléklet a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 2/D. melléklet a Nemesvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (VII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.