1. § (1) A rendelet hatálya Petőháza község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3)¹ Jelen rendelet mellékletei:

2. §² (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Az épületek épületmagasság számításakor a szabályozási tervlapon megjelenő épületmagasság értékeket tűzfalas és oromfalas épület esetén, lakóterületen 50 cm-el magasabbnak kell tekinteni.

3. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2)–(5) bekezdésben szabályozott eseteket –a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

(2) Az SZ-J terven árok megnevezésű jellel jelölt árkok nyomvonala csak a teljes vízgyűjtőterületük felülvizsgálatával szüntethető meg, változtatható meg.

(3) A javasolt és a tájékoztató szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható, figyelemmel a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra.

(4) Az övezeti határvonal az SZ-J terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig elmozdíthatók.

(5) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) A kialakult telekosztású övezetben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

(3) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható.

(4) Közlekedési területen építmény számára telket alakítani abban az esetben lehetséges, amennyiben biztosítható a közlekedési területen a közlekedés résztvevőinek biztonságos, gyors és zavartalan közlekedése.

(5) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

5. § Beépítésre szánt területeken közmű- és hírközlő vezeték átépítése, új vezeték fektetése során a

6. § (1) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(2) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett, beépített teleknek azon a részén, amely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad, a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása nélkül is építhető épület. A beépíthetőség és a zöldfelületi arány mértékének megállapításánál a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása utáni telekméretet kell figyelembe venni.

(3) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

(4) Lakóterületen oldalhatáron álló építési hely esetén az elő oldal és hátsókerti mértek betartásával kialakuló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető.

7. § (1) Lakóterület övezeteiben, saroktelken épület a beépítési oldallal párhuzamos utcai telekhatártól 3,0 méteren túl, a beépítési oldalra merőleges utcai telekhatártól a már beépült tömb esetén a jellemző kialakult távolságra, beépítetlen tömb esetén 5,0 m-re építhető.

(2) Amennyiben a saroktelket gyalogút vagy mezőgazdasági út határolja, úgy azt az előkert számításánál nem kell figyelembe venni.

(3) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény épületmagassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény/építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg

(4) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(5) Lakóterület övezeteiben az építési hely határvonalának utcafronti vonala egyben beépítési vonal.

8. § Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen többen – ÉNy-DK-i telekfekvésnél az északkeleti, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az északnyugati oldalhatáron áll. Kialakult beépítésű tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia. É-D-i telekfekvésnél a beépítési oldal a keleti telekhatár.

9. § Gazdasági és különleges területfelhasználású területen a megengedett legnagyobb épületmagasság -az igazolt technológiai szükségletnek megfelelően-, az épület összes alapterülete 10%-ának mértékéig nagyobb is lehet.

10. § (1) Külterületen, általános mezőgazdasági övezetben vadkár elleni védelmi kerítés és legelővédelmi kerítés kivételével kerítés csak gazdasági épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.

(2) Külterületen, erdőgazdasági területen vadvédelmi kerítés kivételével kerítés csak épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.

(3) Vízgazdálkodási területen kerítés nem építhető.

11. § (1) Haszonállat tartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:

(2) Haszonállat tartó épület falusias lakóterületen legfeljebb 100 m² nettó alapterülettel és 300 m³ térfogattal építhető:

(3) Haszonállat tartó épület méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel csak a lovas turizmust szolgáló istállóként építhető.

12. § A beépített és beépítésre szánt területeken az építési övezetekre meghatározott, szükséges közművesítettség mértékét az egyes területfelhasználási kategóriák leírásai tartalmazzák.

13. § (1) Települési védőterület a település védendő területének határától mért 1000 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület a 10. § szerint építhető.

(2) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül a temető működését zavaró, a falusias lakóterület átlagos forgalmát meghaladó forgalmat vonzó építmény nem építhető.

(3) Védendő látványelem a fertődi az Eszterházy kastélykert tengelyeinek szabad feltárulása. A kastélykert tengelyének SZ-J terven jelült vonalában és annak védőterületén épület, építmény nem építhető, fa nem ültethető, burkolatok létesíthetők.

(4) A védendő látványelemek irányába eső építmények építésénél a látványvédelem követelményeinek való megfelelőség igazolása érdekében az építési engedélyezési folyamatban szükség esetén fotódokumentációt és látványvédelmi vizsgálatot kell készíteni.

14. § (1) Közlekedési létesítmények védőterülete

(2) Vízgazdálkodási területek védőterülete

(3) Közművek védőterülete a) a föld feletti szabadvezeték esetében 20 kV-os elektromos vezeték szélső szálától mért 5,0 - 5,0 m, vagy 2,5 – 2,5 m (felfüggesztéstől függően),

(4) A telkeket érintő szennyvíz gerincvezeték, ivóvíz gerincvezeték, távbeszélő földkábel, optikai vezeték mellett építmény 2,0-2,0 m távolságon belül nem helyezhető el.

(5) Régészeti lelőhely építési tevékenységgel történő érintése feltételekhez kötött.

15. § Az országos ökológiai folyosó övezetébe, illetve az ökológiai folyosó pufferterület övezetébe tartozó, területeket az SZ-J terv tartalmazza.

16. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terven és a részletes övezeti előírásokban megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldterületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

17. § A település levegőtisztaságvédelmi besorolása: 2. számú légszennyezettségi zóna.

18. § (1) A település a felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület.

(2) A település a felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett terület.

(3) A település területe nem tartozik a nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területek közé.

19. § (1) A beépítésre szánt területen kötelező a hulladékelszállítás a községi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.

(2) A beépítésre szánt területen kötelező a szennyvízcsatorna rákötés, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

20. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:

(2) Beépített és beépítésre szánt terület a) Lakóterület 1. kertvárosias Lke, 2. falusias Lf b.) Vegyes terület: 1. intézményi Vi 2. településközponti Vt c.) Gazdasági terület 1. kereskedelmi, szolgáltató Gksz 2. egyéb ipari Gip d.) Különleges terület 1. strandterület K^Strand 2. arborétum K^AR 3. lovarda K^LO

(3) Beépítésre nem szánt terület a.) Különleges terület 1. temető terület Kb Temető 2. sportpálya Kb ^Sp b.) Közlekedési terület 1. vasút Kök 2. közút terület Köu 3. országos főút Köu F 4. országos mellékút Köu M 5. mellékút+kerékpáros út Köu M+Kp 6. gyűjtőút Köu GY 7. gyalogút Köu GYA c.) Közműterület Köm d.) Zöldterület 1. közpark Zkp 2. közkert Zkk 3. fásított terület Zft e.)Erdőterület 1. védelmi erdő Ev f.) Mezőgazdasági terület 1. általános mezőgazdasági terület Má 2. tájgazdálkodási terület Mtg g.) Vízgazdálkodási terület 1. árok, vízfolyás V

21. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

(2) Az építési hely határait azokban az esetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöli, a rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető. A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól legfeljebb 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.

22. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül- vagy

(2) A kertvárosias lakóterületen telkenként egy darab, kétlakásos lakóépület építhető.

(3) A kertvárosias lakóterületen melléképítményként gépjármű és egyéb tároló építhető, köztéri szobor, zászlótartó helyezhető el.

(4) A kertvárosias lakóterületen új épület építésénél, lakásszám növekedést eredményező rendeltetés módosításnál az újonnan kialakuló lakásonként egy személygépjármű elhelyezését kell telken belül biztosítani.

(5) Kertvárosi lakóterületen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.

(6) A kertvárosi lakóterület övezeti előírásait a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza

23. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül -

(2) A falusias lakóterületen telkenként egy darab, kétlakásos lakóépület építhető.

(3) A falusias lakóterület telkein lakóépület megléte vagy egyidejű építése esetén a.) főépítmények közül a mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület, melléképítmények közül haszonállattartó épület, gépjármű és egyéb tároló építhető, köztéri szobor, zászlótartó helyezhető el.

(4) A melléképítmény épületmagassága nem haladhatja meg a főépítmény épületmagasságát.

(5) Falusias lakóterületen konténer, lakóautó, lakókocsi, mobil és modulház lakás céljára nem helyezhető el.

(6) Falusias lakóterület övezetében, a kialakult beépítések esetén, társasházas beépítésnél a meglévő lakásszám nem növelhető.

(7) Falusias lakóterületen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.

(8) Falusias lakóterület övezeti előírásait a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

24. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

(2) Vegyes területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.

(3) Az építési hely határait azokban az esetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöli, a rendelet 6. számú melléklete határozza meg.

25. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

(3) A terület telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb 2 lakás alakítható ki. Önálló lakóépület nem építhető.

(4) Az intézményi terület övezeti előírásait a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

26. § (1) A településközponti vegyes terület – a településszerkezet központi vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében – a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül-

(3) A településközpont vegyes területen telkenként legfeljebb 12 lakás helyezhető el.

(4) A településközpont vegyes terület övezeti előírásait a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

27. § A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

28. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként legfeljebb két lakás kialakítható.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület SZ-J terven jelölt helyén és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás tömör zárású. Háromszintű növényzetből – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – kell létrehozni. A védőfásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajoknak kell alkotni.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti előírásait a rendelet 9 számú melléklete tartalmazza.

29. § (1) Az ipari gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az egyéb ipari terület SZ-J terven jelölt helyén és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás tömör zárású. Háromszintű növényzetből – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – kell létrehozni. A védőfásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajoknak kell alkotni.

(3) Az egyéb ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 100 m2-ként egy lombos fát kell elültetni. Nem kell a faültetés szempontjából beszámítandó területek között figyelembe venni a későbbi beruházási ütemekben megvalósuló, átmenetileg zöldfelületként kialakítandó területeket.

(4) Egyéb ipari területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.

(5) Az ipari gazdasági terület övezeti előírásait a rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.

30. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

(2) Különleges területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.

31. § (1) Strand területén a strand és a tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló, sport, szabadidős, kereskedelmi épület, szálláshely-szolgáltató létesítmény helyezhető el.

(2) A strand területére vonatkozó övezeti előírások:

32. § Az arborétum területének övezetében a terület működésével, fenntartásával, pihenéssel, környezeti neveléssel kapcsolatos, környezetbe illő építmények helyezhetők el.a.) beépítési mód: szabadon álló, b.) megengedett legnagyobb beépítettség: 15 % c.) megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m, d.) építési hely határai: 5,0 m a telekhatároktól mérten. f.) az arborétum területe nem osztható meg

33. § A lovardaterületének övezetében a terület működésével, fenntartásával, lótartással, lovasturizmussal, kapcsolatos építmények helyezhetők el. a.) beépítési mód: szabadon álló, b.) megengedett legnagyobb beépítettség:: 30%, c.) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%,d.) kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m² e.) megengedett legnagyobb épületmagasság: 5,0 m,f.) állattartó épületek megengedett legnagyobb épületmagassága:7,5 m, g.) építési hely határa:SZ-J terv szerint

34. § A különleges beépítésre nem szánt terület besorolása a sajátos használat szerint:

35. § (1) A temető területén a temető működéséhez és fenntartásához szükséges építmények építhetők.

(2) A temető területére vonatkozó övezeti előírások:

36. § (1) A sportterületen a pihenést és sportolást, szabadidős tevékenységet szolgáló, ahhoz kapcsolódó építmények; továbbá kereskedelmi, szolgáltató és szállás rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2) A sportterületre vonatkozó övezeti előírások:

36/A. § (1) Napelemes kiserőmű területen (Kb-En) elhelyezhető a napelempark létesítéséhez szükséges létesítmények.

(2) Épület elhelyezése az övezetben nem megengedett.

(3) A meglévő épületek karbantartása, felújítása lehetséges, de a bővítésük nem megengedett.

37. § A közlekedési terület besorolása a sajátos használat szerint:

38. § (1) A szabályozási tervlapokon Köu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerint a következő osztályokba sorolandók.

(3) A közutak területén a rendelet 11. számú mellékletben ábrázolt mintakeresztszelvényeknek megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(4) A település közigazgatási területén minden egy lakó és üdülőegység után 1 db gépjármű elhelyezését biztosítani kell saját telken belül. A gépjármű épületen kívüli elhelyezése esetén a gépjármű elhelyezésére szolgáló terület és annak megközelítését szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe. a gépjármű épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága egy gépjármű esetén 5 méter szer 5 méter. a közlekedési út szélessége minimum 2,5 méter. Ha az épületen belül kerül elhelyezésre a gépjármű, úgy annak megközelítésére szolgáló út nem számítható bele a zöldfelületbe.

39. § A közút területek szabályozási szélessége: az SZ-J terven számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű területeknél a számadatnak megfelelő.

40. § (1) Abban az esetben, ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül, a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható.

(2) A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.

41. § A vasúti területen csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

42. § A lakó és vegyes területfelhasználású területen magánút nem alakítható ki

43. §⁵ A magánút minimális szélessége 8,0 méter, gazdasági területen, mezőgazdasági területen és különleges területen egyaránt.

44. § (1) Közműterület az SZ-J terven Köm jellel jelölt terület.

(2) A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények helyezhetők el.

45. § A zöldterület besorolása a sajátos használat szerint:

46. § A közkertben, a közparkban és a fásított területen épület nem építhető, azok telkein melléképítmények közül a kerti melléképítmények, köztéri szobrok zászlótartók helyezhetők el.

47. § Erdőterület az SZ-J terven E jellel jelölt terület. (2) Az erdőterület besorolása az erdő elsődleges rendeltetése szerint: a.) védelmi erdő Ev

48. § A védelmi erdő területén – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

49. § (1) A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

(2) Az általános mezőgazdasági terület alapvetően az árutermelő célt szolgáló telkekből áll, amely jellemzően szántó művelési ágban szerepelnek. Az övezetben épület nem építhető.

(3) Általános mezőgazdasági területen épület, birtokközpont létesítése esetén sem építhető.

(4) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület alapvetően természetközeli használatot folytató telkekből áll.

(5) A tájgazdálkodási terület övezetében gazdálkodási célú épület és lakóépület is építhető.

(6) A tájgazdálkodási terület övezetében telkenként egy lakóépület építhető.

(7) A tájgazdálkodási terület övezetében elhelyezhető épületek építési előírásai:

50. § A vízgazdálkodási terület övezete: kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás.

51. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének Petőháza helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 9/2003. (VIII. 1.) számú önkormányzati rendelete.