1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiskunhalas Város Önkormányzata.

(2) Székhelye: 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.

(3) Illetékességi területe: Kiskunhalas város közigazgatási területe, beleértve a kül- és belterületeket egyaránt.

(4) Hivatala: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.

(5) A Képviselő-testület szervei:

(6) Az önkormányzat jogi személy.

(7) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei - az SZMSZ, illetve helyi önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában – Kiskunhalas Város Képviselő-testületét illetik meg.

(8) Az önkormányzat jelképei a város címere, zászlója, logója és pecsétje. A város jelképeiről külön jogszabályban rendelkezik. Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőkön az önkormányzat címerét.

(9) A Képviselő-testület pecsétje: körbélyegző, Kiskunhalas Város Képviselő-testülete körirattal, középen a Magyarország koronás címerével. A Képviselő-testület körbélyegzőjét kell használni a képviselő-testület és bizottsága határozatai és az üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítésére, amennyiben azok kinyomtatásra kerülnek.

(10) A Képviselő-testület körbélyegzőjét kell használni a képviselő-testület és bizottsága üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítésére.

(11) A Képviselő-testület hivatalának pecsétje: körbélyegző Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal körirattal, középen Magyarország koronás címerével.

(12) Kiskunhalas város ünnepi képviselő-testületi ülésein a polgármester a város címerét ábrázoló medállal ékesített polgármesteri ezüstláncot visel.

(13) Kiskunhalas Város Napja május 6-a.

2. § (1) Kiskunhalas város partnervárosi, kulturális és egyéb kapcsolatot tart fenn az alábbi városokkal:

(2) Kiskunhalas Város Önkormányzata tagja az alábbi felsorolt szervezeteknek:

3. § (1) A Képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) keretei között - önállóan szabályozhatja és egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően - az éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

(3) A Képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl önként akkor vállalhat feladatot, ha:

(4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét ki kell kérni. Szükség esetén a feladatellátás felvállalása előtt szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(6) A Képviselő-testület ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként felvállalható feladatait a szabályzat 1. melléklete tartalmazza. Az önként felvállalt feladatainak körét és mértékét a Képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletében határozza meg.

4. § (1) A Képviselő-testület feladatait a Képviselő-testület és szervei a polgármester, bizottságai, a Kiskunhalasi Közös Önkrományzati Hivatal, jegyző és a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörét a 2. melléklet, a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörét a 3. melléklet, a Halasi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott feladat-és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskört gyakorlók a Képviselő-testületnek évente egyszer számolnak be. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az éves beszámolót a tárgyévet követő év legkésőbb februári képviselő-testületi ülésre kell előterjeszteni.

5. § A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv 42. §-ában meghatározott hatáskörök.

6. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 15.

(2) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) A Képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti ülést, rendkívüli ülést és ünnepi ülést tart.

(4) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg, az alakuló és a munkaterv szerinti ülések helye a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Díszterme. A Képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülés nyilvánossága az állampolgárok részvételi lehetőségét is biztosítja.

(5) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

7. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, amelyet a megválasztott polgármester hív össze.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

(4) A képviselő-testület alpolgármester megválasztásának titkos szavazással történő lebonyolítására a képviselő-testület tagjaiból szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

8. § A Képviselő-testület lehetőség szerint minden hónapban egy alkalommal, lehetőleg a hónap utolsó csütörtöki napján a meghívóban megjelölt időpontban kezdődően rendes ülést tart. E rendelkezés alól kivételt képeznek különösen július, augusztus és december hónapok.

9. § (1) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. A meghívót az ülés tervezett időpontja elôtt 3 nappal kell a képviselôk és meghívottak részére eljuttatni.

(2) A polgármester a - Képviselő-testület munkatervétôl eltérően - sürgős, halasztást nem tűrő esetekben rendkívüli testületi ülést hívhat össze.

(3) Amennyiben a polgármester 48 órán belül hív össze rendkívüli testületi ülést, akkor a Képviselő-testület bármely kérdésben csak minősített többségi szavazattal dönthet.

(4) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi ülés időpontjának helyi hírközlő szervek és sajtó útján történő meghirdetéséről, valamint az időpont és napirendi javaslat Kiskunhalas város honlapján történő közzétételéről.

10. § A Képviselő-testület ünnepi ülést tart az alakuló ülésén, a város napja alkalmából megrendezett ünnepségen a kitüntetések átadásakor, valamint a Képviselő-testület eseti döntése alapján.

11. § (1) A Képviselô-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a polgármester javaslatára éves munkatervet határoz meg. A következő évi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb novemberi ülésre kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kér :

(3) A munkatervhez javaslatot tehetnek a nemzetiségi önkormányzat, a közszolgáltatást nyújtó szervezetek a jegyző által meghatározott időpontig.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A munkatervet a város hivatalos honlapjára www.kiskunhalas.hu fel kell tenni.

12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti

(2) A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására és vezetésére a Humánpolitikai Bizottság elnöke jogosult.

13. § (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 7 nappal elektronikus formában megkapják. A bizottságok előterjesztésekkel kapcsolatos állásfoglalását az ülés időpontját megelőző 1 nappal kell megküldeni, vagy az ülés napján át kell adni a képviselőknek.

(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz mellékelni kell:

(4) A meghívót a polgármester írja alá. Akadályoztatása esetén a 12. §-ban meghatározott helyettesítési szabályokat kell alkalmazni.

(5) A jegyző a képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot Kiskunhalas Város Önkormányzata honlapján keresztül (www.kiskunhalas.hu) tájékoztatja.

(6) Az (1) bekezdés szerinti előterjesztések megjelenítéséhez szükséges technikai eszközöket az önkormányzat biztosítja a képviselő-testület tagjainak.

14. § (1) A Képviselő-testület tagjai mellett, állandó meghívottként - tanácskozási joggal – a Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) A Képviselô-testület ülésére meg kell hívni:

(3) Az előterjesztések a www.kiskunhalas.hu honlapon bárki által megtekinthetők.

15. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt c.) és d.) pont szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.

(3) A Képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet:

(4) Az előterjesztés

(5) Az előterjesztéseket a törvényesség biztosítása érdekében a jegyző ellenőrzi és aláírásával látja el. Egyidejűleg feltünteti, hogy a határozathozatal az Mötv., valamint e rendelet vonatkozó előírásai alapján egyszerű vagy minősített többséget igényel.

(6) Az előterjesztéseket legkésőbb 10 nappal az ülés előtt le kell adni a jegyzőnek.

(7) Az előterjesztéseket a bizottságok feladatkörükben meghatározottak szerint véleményezik. Bizottsági véleményezés nélkül előterjesztés csak rendkívül indokolt és sürgős esetben terjeszthető a képviselő-testület elé.

16. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a képviselők, vagy a jegyző terjeszthet elő.

(2) Az indítványt - a sürgősség tényének rövid indoklásával és az indítvány megküldésével - írásban az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A sürgősség elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. A sürgősség elfogadása esetén a Képviselő-testület az indítványt napirendre tűzi.

17. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart vagy tarthat, az Mötv 46. § (2), (3) bekezdésben és 50. §-ban szabályozottak szerint.

18. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

(2) A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

(4) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést, azonos napirendi pontokkal az elmaradt ülést követő első munkanapra, azonos időpontban összehívottnak kell tekinteni.

19. § (1) A polgármester a napirend tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó előterjesztések tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend tervezetét szóban kiegészíti az ülés megkezdése előtt a képviselő-testület tagjainak elektronikus úton megküldött anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslattal. Az elektronikusan megküldött előterjesztés tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben a polgármester külön engedélye és a jegyző törvényességi véleménye alapján kerülhet sor.

(3) Nem kerülhet a Képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

(4) A napirend megállapításáról vita nem nyitható.

(5) A Képviselő-testület ülésének napirendjeit elsődlegesen az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:

20. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) Az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után:

(3) A tájékoztatókról vita nem nyitható.

(4) Ezt követően a polgármester:

21. § Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult :

22. § (1) Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő és társadalmi megbízatású alpolgármester egy alkalommal 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalnia várost érintő közérdekű ügyben, a Képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az adott ülésen napirendként szerepelnek, vagy kérdésként, interpellációként, vagy javaslatként terjeszthetők elő.

(2) A polgármester, vagy a testületi ülést levezető elnök a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy a napirend előtti felszólalási szándékát a képviselő az ülést megelőzően legkésőbb 2 órával a polgármesternek, vagy a jegyzőnek, - a tartalomra utaló címmel - előre jelezte és a felszólalás az e rendelet szerinti szabályoknak megfelel.

(3) Ha a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselő nem az (1) pontban meghatározottak szerint szólal fel, a polgármester, illetve a levezető elnök a szót megvonhatja.

(4) A napirend előtti felszólalásra maximum 3 perc időtartamban a polgármester, vagy az ülés levezető elnöke vagy az általa kijelölt személy válaszolhat.

(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a Képviselő-testület határozatot nem hoz.

23. § (1) A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket - külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó. Legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(3) Ezt követően a bizottságok elnökei maximum 2 percben ismertetik az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági véleményt, állásfoglalást abban az esetben, ha az előterjesztéssel kapcsolatos - bizottság által elfogadott - határozat módosító indítványt, javaslatot tartalmaz.

(4) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, egyszer maximum 2 percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett a tájékoztatók és a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével vitát nyit.

(5) A képviselői felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólása legfeljebb 3 percig tarthat és egy alkalommal élhet felszólalással és 2 perc időtartamban reagálhat.

(6) A napirendben érintett állampolgároknak a polgármester a napirenden szereplő ügyben hozzászólási lehetőséget ad, amennyiben az állampolgár azt írásban, felszólalásának rövid tartalmát a polgármesternek az ülés megkezdéséig, vagy annak szünetében jelezte. A felszólalás időtartama maximum 2 perc.

(7) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalás időtartama maximum 3 perc.

(8) A jelen rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester - a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel - felmentést adhat.

(9) Bármikor szót kérhet:

(10) A felszólalások után a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.

(11) Szavazás előtt az előterjesztő, vagy az előterjesztés készítője maximum 5 percben válaszol a vitában elhangzottakra, véleményt nyilvánít a határozati javaslathoz elhangzott indítványokról és legkésőbb ekkor nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat befogadja-e. Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(12) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.

(13) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslat törvényességével kapcsolatosan észrevételt kíván tenni.

(14) Az előterjesztést a napirend előterjesztője a szavazást megelőzően bármikor visszavonhatja. Az előterjesztés napirendről való levételét a szavazás előtt bármikor, bármely képviselő indítványozhatja. Az indítványról a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

(15) Szavazás előtt a polgármester, vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet ( maximum 30 perc ) javasolhat, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(16) A vita során a képviselők a hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat szavazásra bocsátja. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni.

(17) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el. Az előterjesztő által tett módosító javaslatot nem kell külön szavazásra bocsátani.

(18) Ügyrendi kérdésekben a képviselő bármikor maximum 2 percben szót kérhet, melyről képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

(19) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával - ülésének lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(20) Ügyrendi kérdés:

24. § (1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt a polgármester, vagy a levezető elnök a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Titkos szavazással kell megválasztani az alpolgármestert.

(3) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke (vagy külön szavazóhelyiség) és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A titkos szavazást Humánpolitikai Bizottság képviselô tagjai bonyolítják.

(5) A Képviselő-testület – bizottsági, polgármesteri, képviselői javaslatra - a jelenlévő képviselők egynegyedének igen szavazata alapján név szerinti szavazást rendel el.

(6) Név szerinti szavazással kell dönteni a helyi népszavazás kiírásáról, a Képviselô-testület feloszlatásáról.

(7) A név szerinti szavazás szavazatszámláló gép alkalmazása mellett a jegyző, a jelenléti ív szerinti sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik szóban „ igen”-nel vagy „nem” -mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

25. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, illetve a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(6) A képviselőknek lehetőségük van feltételtől függő, kapcsolódó módosító javaslat megfogalmazására. Ezeket csak akkor kell szavazásra bocsátani, ha a képviselő által megfogalmazott feltétel az előterjesztő felvállalása, vagy a módosítások megszavazása során bekövetkezik.

26. § (1) A képviselô-testület tagjai igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévô települési képviselôk több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Nem vehet részt a döntéshozatalban az, aki a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági jogkör gyakorlása során az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.

27. § (1) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. Amennyiben a döntés minősített többségi szavazatot igényel, az azzal kapcsolatos részdöntések is minősített többségi szavazattal hozhatók meg.

(2) Minősített többségi szavazat szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.

(4) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatóról, bejelentésről, állásfoglalásról határozatot nem hoz.

28. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) A döntés ismertetése vonatkozik a zárt ülésen hozott döntésre is, a határozat ismertetésére rögtön a zárt ülés napirendjei után kerül sor. Nem hozhatók nyilvánosságra a hatósági ügyekben hozott döntések. A közérdekű és közérdekből nyilvános adat - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az Önkormányzat vagyonának kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, vagy a vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével, a közpénzek felhasználásával, az ezekre kötött szerződésekkel, a piaci szereplők, magánszervezetek és -személyek részére biztosított kizárólagos, vagy különleges jogok biztosításával kapcsolatos döntések - megismerésének lehetőségét kizárni nem lehet.

29. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Humánpolitikai Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A Humánpolitikai Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A Humánpolitikai Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

30. § A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Humánpolitikai Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A Humánpolitikai Bizottság a vizsgálat eredményéről – törvény eltérő rendelkezése hiányában - döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

31. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést:

(4) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. Ennek során minden olyan előkészítő munka elvégzése és elvégeztetése, amely lehetővé teszi, hogy a testület elé döntésre alkalmas előterjesztés kerüljön. Ennek során feladata különösen:

(5) Az elkészült rendelet tervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság(ok), továbbá a Humánpolitikai Bizottság minden esetben megvitatja. Az SZMSZ-t, a gazdasági programot, az éves költségvetésről szóló rendelet tervezetet a képviselő-testület valamennyi bizottsága megvitatja.

(6) Az önkormányzati rendelet tervezete csak indokolással együtt nyújtható be a képviselő-testületnek, módosítása esetén el kell választani a tervezetet a hatályos szövegtől.

(7) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület - szükség esetén- más szakértőket is felkérhet.

(8) A rendelet-tervezetet a polgármester, alpolgármester, Képviselő-testület bizottsága, a jegyző terjesztheti a Képviselő-testület elé.

(9) A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség kell.

32. § (1) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendeletet Kiskunhalas Város Önkormányzata honlapján (www.kiskunhalas.hu) kell megjelentetni. Az önkormányzati rendeletet egységes szerkezetben az önkormányzat honlapján az ülést követően, 15 napon belül meg kell jelentetni.

(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetési módja Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.) épületén belül elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztés. A kihirdetés időpontjának a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napját kell tekinteni.

(5) A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

33. § (1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A jegyző jelezni köteles jogszabályváltozás esetén a képviselő-testületnek az önkormányzati rendeletek módosításának szükségességét.

(3) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalnak (www.njt.hu), valamint a Jegyzői Titkárság gondoskodik arról, hogy a hivatalos honlapra www.kiskunhalas.hu oldalra felkerüljön.

34. § (1) A határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A végrehajtásért felelősek lehetnek:

(3) A Képviselő-testület határozatait meg kell küldeni - első sorban e-mail útján – az érintetteknek a végrehajtás és az érintettek részére történő megküldés végett a felelős osztályok, csoportok vezetőinek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozat végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.

35. § (1) A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

(2) Az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - az (1) bekezdés e)–f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. Az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti anyagok benyújtására az e rendelet 15. § (6) bekezdésében megfogalmazott határidő az irányadó.

36. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések egyéb követelményei:

(3) Az előterjesztéseket - a rendelet 3. mellékletében foglalt feladat- és hatáskörök figyelembevételével - a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.

(4) Minden, a költségvetési rendelet végrehajtását érintő előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság és a polgármester állásfoglalásával lehet benyújtani.

(5) Ha előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(6) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésekhez mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését. Ennek hiányában a javaslatról érvényes döntés nem hozható.

(7) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azok a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalban tekinthetők meg.

(8) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE megjelölést kell alkalmazni.

37. § (1) A beszámoló

(2) A beszámolók benyújtására a Képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek –a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, és a jegyző feladatkörükben –, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

38. § (1) A tájékoztató olyan információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá

(3) Tájékoztató benyújtására a 15. § (3) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

39. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet, vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) A képviselői indítvány vonatkozhat az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(3) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez írásban, legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 3. napon.

(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő - további javaslat megtételével - csatlakozhat. Az indítvány felett a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.

(5) Az indítvány elfogadása esetén a Képviselő-testület az ügyet a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek vagy az illetékes bizottságnak adja ki Képviselő-testületi döntés előkészítése céljából.

40. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz írásban interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. Az írásban beadott interpellációkat a képviselő szóban 3 percben összefoglalhatja.

(2) Az interpellált 15 napon belül írásban köteles választ adni.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő ülésén napirendre tűzi.

(4) A képviselő a válasz után nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációt, az illetékes bizottságnak, adja ki kivizsgálásra. Amennyiben a bizottság javaslata képviselő-testületi döntést igényel, a polgármester a bizottsági ülés követő Képviselő-testületi ülésen azt előterjeszti.

(6) Kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik a soron lévő napirend témájához. Kérdés feltevésére és megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

41. § (1) Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni 1 példányban. A testületi ülés teljes hanganyaga számítógépes úton rögzítésre kerül, amelynek anyagát szerveren kell tárolni. Amennyiben a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartási Modul (továbbiakban: TFÍK) technikai feltételei lehetővé teszik a jegyzőkönyvek új formátumban történő felterjesztését, akkor azokat kizárólag elektronikusan kell elkészíteni és tárolni.

(2) A zárt ülés hangfelvétele külön kerül rögzítésre, és a napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, az e § (3), (4), (5) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) Az írásos jegyzőkönyvnek az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell különösen:

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

(5) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről - hangrögzítés alapján - a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és beköttetéséről a jegyző gondoskodik. Amennyiben a TFÍK technikai feltételei lehetővé teszik a jegyzőkönyvek új formátumban történő felterjesztését, akkor a jegyzőkönyvek kizárólag elektronikusan készülnek, amelyeket külön évek/hónapok szerinti bontásban mappákban kell tárolni a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal titkársági szerverén.

(6) Zárt ülésről külön hangrögzítés és külön jegyzőkönyv készül.

(7) A rendeletekről és határozatokról központi nyilvántartást kell vezetni.

(8) Az állampolgárok a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe a Városi Könyvtárban, a képviselők a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalban betekinthetnek.

(9) A zárt ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát, valamint a hangfelvételt a titkos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(10) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(11) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés – a 28. § (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – nyilvános.

(12) Az ülésekről készült hang anyagot a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Iratkezelési Szabályzata szerint kell kezelni és őrizni.

(13) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(14) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt, jogszabályban meghatározottak szerint- az ülést követő 15 napon belül - a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének.

(15) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Humánpolitikai Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

42. § (1) A polgármester, az alpolgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése céljából várospolitikai fórumot tarthatnak.

(2) A képviselők fórumot tarthatnak a választók részére. A sajtóban közzétett helyen és időpontban a helyi képviselő fogadóóra keretében találkozik a város lakosságával.

43. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek, maximum 5 percben.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt Kiskunhalas Város Önkormányzata honlapján (www.kiskunhalas.hu) és a helyi média honlapján keresztül a lakosságot tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező tisztségviselőnek (a továbbiakban: válaszadó) ki kell adni kivizsgálás céljából.

(4) A válaszadó 15 napon belül köteles írásban választ adni a kérdezőnek, a javaslattevőnek, melyről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.

44. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése – különösen anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése – érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Képviselő-testület - a települési nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezésére - jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához éves költségvetésében meghatározza a települési nemzetiségi önkormányzatok használatába adandó vagyont, a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével.

(3) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület a következő ülés napirendjére tűzi, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(4) A Képviselő-testület által megbízott személy - települési nemzetiségi önkormányzatonként - a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével az önkormányzat költségvetésének összeállítása előtt áttekinti a települési nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait.

(5) Az önkormányzat a mindenkori költségvetéséből a települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez, lehetőségei szerint hozzájárul, kiegészítve ezzel a település nemzetiségi önkormányzatnak nyújtott központi támogatást, mely hozzájárulást az önkormányzat forrásként biztosítja. A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal útján ellátja adminisztratív, valamint együttműködési megállapodás alapján pénzügyi és számviteli feladataikat. Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat elhelyezését a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével biztosítja.

45. § (1) A polgármester Kiskunhalas Város Önkormányzatának vezetője, a Képviselő-testület elnöke, a város első tisztségviselője. Megbízatását főállásban látja el. A Polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(3) Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Kiskunhalas fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzatok testületeivel, az országgyűlési képviselővel.

(4) Szervezi az önkormányzat és a külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését.

(5) A polgármester - az alpolgármester közreműködésével - összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(6) A polgármester költségvetési szervek vezetőivel egyeztetett költségvetési rendelet-tervezetet az állandó bizottságok elé terjeszti, annak megtárgyalása végett.

(7) Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el. A Képviselő-testület által polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(8) A Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva - a jegyző javaslatának figyelembevételével - meghatározza a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal feladatait.

(9) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

(10) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és meghatározza – jogszabályok keretei között – illetményét. A képviselő-testület munkáltatói jogkörben hozott határozatok, jogszabályi rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos kiadmányozást a Humánpolitikai Bizottság elnöke gyakorolja.

(11) A hatáskörébe tartozó ügyekben, szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(12) Zárt ülés keretében évente tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek az Önkormányzat bíróság előtti pereiről, valamint a megszületett ítéletekről.

(13) Javaslatot tesz az Önkormányzat kizárólagos, és a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek legfőbb szervének az ügyvezetők és a Felügyelő Bizottságok elnökeinek és tagjainak tiszteletdíjára.

46. § (1) A Képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére és a polgármester helyettesítésére egy főállású alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester irányításával, annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén a polgármesterrel egyeztetve látja el.

(3) Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg.

47. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző feladata:

(3) Előkészíti a Képviselő-testületi előterjesztéseket, illetve a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal illetékes osztályán keresztül a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. A költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet. Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, alpolgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű köztisztviselője látja el, akit a polgármester jelöl ki.

48. § A polgármester a jegyzô helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki.

49. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen az Mötv 1. melléklete szerint esküt tesz.

(2) A képviselő:

50. § (1) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a vonatkozó jogszabályi elôírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. A Képviselő-testület és a képviselő-testület bizottsága zárt ülésére kiküldött előterjesztés, azok mellékletei, a zárt ülésen elhangzottak, az ott történtek közül, csak az hozható nyilvánosságra, amelyet a polgármester, illetve a levezető elnök, bizottsági elnök a nyílt ülésen bejelent.

(2) A titokvédelem biztosítása a képviselő-testület ülését vezető polgármesterre, alpolgármesterre, a bizottsági ülések során a bizottság elnökére hárul.

(3) A képviselő köteles:

(4) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

51. § (1) A képviselők képviselőcsoportokat (frakciókat) hozhatnak létre úgy, hogy egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet és képviselőcsoport alakításához legalább kettő képviselő részvétele szükséges. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy frakciót alkothatnak.

(2) A képviselőcsoport megalakulását a Képviselő-testületnek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és helyettesének nevét, a képviselőcsoport tagjainak névsorát, valamint ezen adatok megváltozását.

(3) A képviselőcsoportot a Képviselő-testület előtt megnevezett vezetője (frakcióvezető) vagy akadályoztatása esetén Képviselő-testület előtt megnevezett helyettese képviselik.

(4) A képviselőcsoportok vezetőit a polgármester és az alpolgármester és a legnagyobb képviselőcsoport vezetője egyeztető tárgyalásra összehívhatják. Az egyeztető tárgyalást össze kell hívni, ha a képviselőcsoportok vezetői közül legalább 2 fő írásban kéri.

52. § (1) A Képviselô-testület bizottságai előkészítő, szervező és ellenőrző feladatokat látnak el.

(2) A bizottságok lehetnek:

(3) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(4) A bizottságok részletes feladat és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

53. § (1) A bizottság elnökét, az elnök helyettesítésére kijelölt tagot és tagjait a képviselő-testület választja meg. A bizottság elnökét, az elnök helyettesítésére kijelölt tagot és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

(2) A bizottság elnökének, az elnök helyettesítésére kijelölt tag személyére vonatkozóan előzetesen ki kell kérni a Képviselő-testületbe jutott pártok véleményét.

(3) A bizottságok létszámáról és összetételéről a képviselô-testület a polgármester előterjesztésére külön határozattal rendelkezik.

(4) Tanácskozási joggal meghívott személyekre vonatkozó szabályok:

(5) A bizottságok ellenőrzik a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalnak, a képviselő-testületi döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(6) A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.

(7) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.

(8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(9) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

54. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

(2) Döntenek:

(3) Előkészítik:

(4) Javaslatot tesznek:

(5) Véleményezik:

(6) Ellenőrzik:

(7) Beszámolnak: a bizottság éves tevékenységéről, a bizottsági célfeladat előirányzat felhasználásáról és azok végrehajtásáról.

(8) Kezdeményezik: a szakterületükhöz tartozó önkormányzati rendeletek szükség szerinti módosítását.

55. § (1) Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztjét ellátó képviselő is.

56. § (1) A bizottságok működésük szabályait maguk állapítják meg.

(2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A meghívó és előterjesztések megküldésére e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A bizottság elnökét az elnök helyettesítésére a képviselő-testület által megválasztott tag helyettesíti annak távolléte vagy akadályoztatása esetén. Az elnök és annak helyettesítésére kijelölt tag egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnök jelöli ki helyettesét.

(3) Kizárólag a bizottság által tárgyalt előterjesztésekkel kapcsolatos eljárási szabályok megegyeznek a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szabályaival.

(4) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(5) A bizottság minősített többséggel dönt az Mötv-ben meghatározottakon túl mindazokban az ügyekben, amelyekben jelen SZMSZ a Képviselő-testület részére minősített többségű döntést ír elő.

(6) A bizottságok állásfoglalásuk, döntéseik kialakításához esetenként szakértőt vehetnek igénybe és más szakbizottsággal együttes ülést is tarthatnak.

(7) Amennyiben a két szakbizottság együttes ülést tart, abban az esetben az alábbi szabályok szerint kell eljárni:

(8) A bizottsági ülés időpontját és várható napirendjeit a bizottság elnökével egyeztetni kell, a meghívót a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag írja alá. A bizottsági meghívó az elnök egyetértésével s.k. jelzéssel, aláírás nélkül is kiküldhető.

(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Külön jegyzőkönyvet kell készíteni:

(10) A jegyzőkönyv az Mötv. rendelkezésein túl tartalmazza különösen a jelenlévők nevét (jelenléti ív), a bizottság számmal ellátott határozatba foglalt javaslatát, a szavazás eredményét, a bizottság tagjának kérésére a külön véleményét.

(11) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, illetve a levezető elnök és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát megőrzés és nyilvántartás végett a jegyzőnek kell átadni.

(12) A zárt ülés és a titkos szavazás képviselő-testületre megállapított szabályai a bizottságokra is vonatkoznak.

(13) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat a témaköröket, amelyek:

57. § (1) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal kötelesek a képviselő-testület előtt számot adni.

(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

58. § (1) A polgármestert feladatai ellátásában Gazdasági Tanácsadó Testület segíti.

(2) A testület felállításának elsődleges célja, hogy a város ügyeiben a lehető legkörültekintőbben születhessenek meg a legjobb döntések. A városhoz kötődő befolyásos, tapasztalt és információkkal rendelkező vállalkozók számára lehetőséget és fórumot biztosítson a város vezetése.

(3) A Gazdasági Tanácsadó Testület tagjait a polgármester kéri fel a tisztségre. A város elismert szakemberei a fontosabb gazdasági, pénzügyi, városüzemeltetési, oktatási, kulturális és társadalmi szervezeteket érintő döntések előkészítésében segítik a polgármester és a képviselők munkáját.

(4) A Gazdasági Tanácsadó Testület évente két rendes ülést tart, melyet a polgármester hív össze. A tagok megbízólevél birtokában végzik tevékenységüket, amelyet számukra a polgármester ad át. Tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

59. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, a polgármester vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, személyi és tárgyi feltételeit éves költségvetésében biztosítja. A hivatal hivatalos elnevezése: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal

(2) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal ellátja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat, továbbá azon társulások munkaszervezeti feladatait, melyben Kiskunhalas Város Önkormányzata székhely önkormányzat.

(3) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyeket készíti elő, az önkormányzati döntéseket hajtja végre és végzi a képviselő-testület, valamint a szakbizottságok működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat.

(4) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalt a polgármester irányítása mellett a jegyző vezeti.

(5) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalnak Szervezeti és Működési Szabályzatot kell készíteni, mely tartalmazza különösen:

(6) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét a jegyző javaslata alapján a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyás végett.

60. § (1) Az általános ügyfélfogadás rendje:

(2) Az állampolgárok ügyeinek intézésére a polgármester, alpolgármester előre egyeztetett időpontban, a jegyző szerdai napon 8-12 óráig tart fogadóórát.

(3) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal épületében hivatali időben (hétfő, kedd 8.30-12.00 óráig, 13.00-15.45 óráig, szerda, csütörtök 8.30-12.00 óráig, 13.00-17.00 óráig, pénteken 8.30-12.00 óráig) iroda áll rendelkezésre a képviselők munkájának segítése és a fogadóórák megtartása céljából. Az iroda működésének személyi és tárgyi feltételeiről a jegyző gondoskodik.

(4) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal épületében, előre egyeztetett időpontban, az önkormányzati képviselői frakció ülések megtartása céljából iroda vehető igénybe.

61. § (1) A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(2) A Képviselő-testület a közös érdekű feladatok célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából társulási megállapodást köthet. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.

62. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait és a finanszírozás rendjét az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) , az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Kormányrendelet figyelembevételével a jegyző készíti el. A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet egyezteti a költségvetési szervek vezetőivel, azt írásba foglalja. A polgármester a tervezetet a képviselő-testület állandó bizottságai elé terjeszti. Az állandó bizottságok véleményével a polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

63. § (1) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját.

(2) A gazdasági program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.

64. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a hivatal és a felügyelt költségvetési szervek belső- és felügyeleti ellenőrzéséről.

(4) A közös önkormányzati hivatal a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben előírt belső ellenőrzési kötelezettségét belső ellenőr útján látja el. A belső ellenőr ellenőrzési feladatkörében független, nem utasítható, és csak a jegyzőnek van alárendelve. A belső ellenőrzés rendjét részletesen a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

65. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(3) A polgármester az őt megillető kötelezettségvállalási és utalványozási jog gyakorlásáról a jegyzővel közösen külön rendelkezést ad ki.

66. § (1) A képviselőt – megválasztása napjától megbízatása megszűnéséig – havonta tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 50 %-ával.

(2) A bizottság elnökét - amennyiben képviselő is, akkor a képviselői tiszteletdíján felül - kiegészítő tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 30 %-ával. A tiszteletdíj – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a megválasztás napjától a megbízatás megszűnéséig jár.

(3) A bizottság az elnök helyettesítésére kijelölt tagját - amennyiben képviselő is, akkor a képviselői tiszteletdíján felül - kiegészítő tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 25 %-ával. A tiszteletdíj – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a megválasztás napjától a megbízatás megszűnéséig jár. Az elnök helyettesítésére kijelölt személyről a bizottság első ülésén határozattal dönt.

(4) A bizottság képviselő tagját havonta tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 20 %-ával, ha a képviselő két bizottságnak tagja, kiegészítő tiszteletdíja a garantált bérminimum 30 %-ával. A tiszteletdíj - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a megválasztás napjától a megbízatás megszűnéséig jár.

(5) A bizottság nem képviselő tagját havonta kiegészítő tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 20 %-ával. A tiszteletdíj - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a megválasztás napjától a megbízatás megszűnéséig jár.

(6) A tanácsnokot kiegészítő tiszteletdíjként – más tisztségek egyidejű betöltése esetén is – kiegészítő tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 50 % -ával. A tiszteletdíj - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a megválasztás napjától a megbízatás megszűnéséig jár.

67. § (1) A képviselő kötelessége és így a 66. §-ban meghatározott tiszteletdíj teljes összegű kifizetésének feltétele, hogy a képviselő minden képviselő-testületi ülésen, illetve – amennyiben bizottság tagja - minden bizottsági ülésen részt vegyen. A képviselői kötelezettségét megszegő képviselővel, illetve bizottság tagjával szemben a képviselő-testület a (2)–(4) bekezdés szerint jár el.

(2) A képviselő-testületi és bizottsági ülésen a megjelenést a jelenléti ív és a jegyzőkönyv igazolja.

(3) A képviselő-testület tagjának és a bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíját 25 %-al csökkenteni kell abban a hónapban, amelyben igazolatlanul maradt távol a képviselő-testület, illetve a bizottság üléséről.

(4) Igazoltnak tekintendő az a képviselő-testület, bizottsági ülésről történő távolmaradás, amelyet a polgármester, vagy a bizottság elnöke igazol.

(5) Ha az adott hónapban képviselő-testületi, illetve bizottsági ülés nem volt, a tiszteletdíj teljes egészében megilleti a képviselőt, illetve a bizottság tagját.

(6) A távolmaradás miatti tiszteletdíj-megvonást a tárgyhót követő kifizetéseknél kell számításba venni.

(7) A tiszteletdíj kifizetéséről a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell gondoskodni.

68. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a település választópolgárainak 25%-a.

70. § Ez a rendelet 2024. október 3-án 13 óra 30 perckor lép hatályba.