Abaliget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.) 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló többször módosított 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban Vhr.) 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 12/2017.(XII.19.) önkormányzati rendeletben (továbbiakban: Partnerségi rendelet) felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja
   

1.§ E rendelet célja az építkezések, Abaliget Község környezet fejlesztésének támogatása oly módon, hogy

(1) a településkép értékőrző fejlesztése a helyi közösségi konszenzuson alapuló megalkotott szabályok szerint történjen, széleskörű társadalmi részvétel mellett,

(2) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei és a településképi követelmények,

(3) a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműek legyenek,

(4) megvalósuljon az építtető, a tervező és beruházó széleskörű tájékoztatása a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

2. A rendelet területi hatálya és alkalmazása

2.§

(1) E rendelet hatálya Abaliget Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet végezni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az e rendeletben foglaltak, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján .

(3) Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban településképi rendelet és/vagy helyi építési szabályzat vagy azok nem szabályoznak teljeskörűen, építési munkát, egyéb építési és településképet befolyásoló tevékenységet végezni csak az építésügyi követelményekre vonatkozó jogszabályok és az illeszkedés szabályainak megtartásával .

(4) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3.§ A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása a településképhez illeszkedő településképi követelmények meghatározásán keresztül, vonatkozóan:

(1) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra

(2) a növényzet telepítésére,

(3) a helyi területi és egyedi örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,

(4) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

4. Fogalom meghatározások

4.§

(1) A rendeletben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a Tktv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben az Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban – különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) Jelen rendelet vonatkozásában:

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

b) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

c) Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

d) Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;

e) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot, vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

f) Értékvizsgálat: a települési érék helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

g) Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, utcakép és helyi egyedi védett épület, táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet, műtárgy (építmény) összessége.

h) Információs célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla) amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

i) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

j) Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%, vagy annál nagyobb mértékben korlátozott.

k) Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.

l) Épületszélesség:

la) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

lb) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

m) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

n) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

o) Illeszkedő épület, építmény: A település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában, színezésében környezetéhez alkalmazkodó épület, építmény.

Illeszkedőnek tekinthető egy építmény amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

oa) környezetéhez igazodik

ob) a település építészeti karakterét megőrzi

oc) a meglévő formakultúrát megtartja

od) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá

                 oe) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz

II. FEJEZET - HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem célja

5.§

(1) A település értékei és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

6. A helyi védelem feladata

6.§

(1) A helyi védelmet igénylő építészeti, természeti örökség:

a) meghatározása és dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása és nyilvántartása,

c) megőrzése és megőriztetése.

(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(3) A helyi értékek társadalmasítása.

7. A helyi védelem fajtái

7.§

(1) A helyi területi védelem:

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal,

b) településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)

c) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

d) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

e) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem

a) az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,

d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

8. A helyi védelem alá helyezés

8.§

(1) Helyi építészeti örökség (a továbbiakban: örökség) egyedi védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet 1. mellékletébe történő felvételével és annak kihirdetésével történik.

A rendelet hatályba lépésekor már bent lévő kérelmek a rendelet elfogadásával egyidejűleg a mellékletbe kerülnek, ha azt a főépítészi vélemény alátámasztja és a tulajdonos kérte.

(2) Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában

a) a település történelmének eredeti, hiteles értéke,

b) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül,

c) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,

d) fenntartható használata biztosítható, továbbá

e) az értékvizsgálat elkészült.

(3)  A helyi védelem alá helyezést, valamint annak megszüntetését a Partnerségi rendeletben megjelölt bármelyik partner kezdeményezheti, továbbá az Önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható a tulajdonos előzetes egyetértésével.

(4) A javaslatnak tartalmaznia kell:

a) A kezdeményező beazonosításához és eléréséhez szükséges adatokat

b) egyedi mények és természeti értékek esetén:

    ba) a védendő értékek megnevezését, körülhatárolását,

    bb) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész), a megértéshez szűkséges léptékű térképi bemutatását

    bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók);

    bd) a kezdeményezés indoklását.

c) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes, helyi jelentőségű természetvédelmi terület esetén:

    ca) az együttes, terület megnevezését;

    cb) körülhatárolását, a megértéshez szűkséges léptékű helyszínrajzi bemutatását

    cc) a védendő érték, terület rövid leírását, dokumentálását;

    cd) a kezdeményezés indoklását.

(5) A beérkezett javaslat alapján a képviselő-testület szakértők, a települési főépítész és helyi társadalmi szervezetek bevonásával előzetesen értékvizsgálatot készít.

(6) A Képviselő testület a hiánytalanul beérkezett kérelem, továbbá az értékvizsgálat kézhezvételét követő 60 napon belül határoz arról, hogy a kezdeményezést támogatja, vagy elutasítja. A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) A döntést alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását.

(8) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését a Tkr. módosítás jogerőre emelkedését követően az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(9) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről vagy törlésről a Jegyző gondoskodik.

(10) A bejegyzés vagy törlés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti

(11) A helyi védelembe vétel, illetve a felvételt követően annak megszüntetése, kizárólag e rendelet módosításával történhet.

9.§

(1) A helyi védelem megszüntetése a Polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával, írásban, vagy hivatalból kezdeményezhető. A védelem megszüntetésére irányuló kérelemnek tartalmazni kell a 8.§ (4) bekezdésben meghatározottakat, kiegészítve az védelem alatt álló érték felmérési- és fotódokumentációjával.

(2) A helyi védelem megszüntetésének eljárása során a 8. § (5)-(13) pontjai szerinti eljárást kell követni.

9. A védett érték megjelölése

10.§

(1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával megjelölni.

(2) A táblának jól láthatóan tartalmazni kell a „Helyi védelem alatt álló érték. Védetté nyilvánította Abaliget Község Képviselő-testülete ’év’-ben.” szövegrészt.

(3) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.

(4) A tábla elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester, a jelzés védelméről a tulajdonos gondoskodik.

10. A védett értékek nyilvántartása

11.§ A védett értékeket a következő feltételek szerint kell nyilvántartani:

(1) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell: 

    a) az érték megnevezését,

    b) helyszínrajzot,

    c) a védelem szakszerű, rövid indokolását,

    d) építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),

    e) fotódokumentációt,

    f) a helyi védelem védettségi kategóriáját,

    g) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

    h) építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját,

    i) a védelem elrendelését tartalmazó döntés jóváhagyásának dátumát és hatálybalépésének időpontját.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt e rendelet 1. mellékletébőltörölni kell.

11. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

12.§

(1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma, eredeti állapot megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2) Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4) Az építészeti örökség jó karbantartása keretében a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával nem járó tevékenységeket előnyben kell részesíteni.

(5) A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 33. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.

                                                              III.         FEJEZET - TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. §  

             (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 2. melléklete szerint:

a)       Falusias karakter

b)       Faluközpont karakter

c)       Gazdasági karakter

d)      Üdülőházas karakter

e)      Hétvégiházas karakter

f)        Barlang és a strand karaktere

g)       Üdülőtanyák karaktere

h)      Temető karaktere

i)        Beépítésre nem szánt területek

            (2) A  településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:

a)       tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

b)      a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott Magterület és Ökológiai folyosó területe

c)       NATURA 2000 területek

            (3) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik. Amennyiben a azok az (1) a) pontjában szereplő területtel átlapolnak, úgy a szabályokat együttesen kell alkalmazni. Területi lehatárolást a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET - TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

12. Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények

14.§ Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni.

15. § Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni.

16.§ Törekedni kell az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző, természetes hatású színek használatára, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő - tükröződő, csillogó felületű - építészeti- - színezési megoldásokat.

13. A beépítésre szánt területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

17.§ Falusi karakter területi építészeti követelményei:

(1) A karakteren belül az épületeket a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában a kialakult utcaképhez igazodva, a szomszédos épületek figyelembevételével kell kialakítani.

(2) Újonnan kialakítandó utcafronti épület nem gazdasági, továbbá gépjármű tárolására szolgáló épület.

(3) A karakterben csak illeszkedő épület építhető.

18.§ Falusias karakter egyedi építészeti követelményei:

(1) A karakterben magastető építendő

a) A Szabályozási terven Lf-3 és KEL-2 jellel jelölt építési övezetben 30-42 fokos hajlásszöggel,

b) egyéb Falusias lakóterületen és kertvárosias lakóterületen 35-45 fokos hajlásszöggel.

(2) A tetőgerinc iránya az utcában kialakult állapothoz igazodjon.

(3) A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében, textúrájában és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

(4) A szabályozási terven KEL-1 és KEL-2 jellel jelölt építési övezetben a homlokzatok egyenkénti magassága sem haladhatja meg az 5,00 m értéket.

(5) Az épület szélessége

     a) a Szabályozási terven Lf-3 jellel jelölt építési övezetben legfeljebb 9m

     b) egyéb Falusias és Kertvárosias lakóterületen 8,5m

(6) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,50 m - 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

(7) A karakteren belül az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületeket szimmetrikus nyeregtetővel, mindkét oldalon tűzfalas lezárással kell kialakítani.

(8) A karakterben az épületre szerelt műszaki berendezéseket (szerelt kémény, légkondicionáló berendezés, mérőóra, parabola antenna), az utcafronti homlokzaton illeszkedő takarás nélkül nem lehet elhelyezni.

19.§ Faluközpont karakter területi építészeti követelményei

(1) Az előkert mérete a Helyi építési szabályzat rendelkezése hiányában a kialakult utcaképhez igazodjon.

(2) A karakteren belül az épületeket a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában a kialakult utcaképhez igazodva, a szomszédos épületek figyelembevételével kell kialakítani.

(3) Újonnan kialakítandó utcafronti épület nem gazdasági, továbbá gépjármű tárolására szolgáló épület.

(4) A karakterben csak illeszkedő épület építhető.

20.§ Faluközpont karakter egyedi építészeti követelményei

(1) A karakterben magastető építendő 35-42 fokos hajlásszöggel.

(2) A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében, textúrájában és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

(3) A Szabályozási terven FL-k és Lf-K építési övezetben az utcai homlokzatmagassággal a kialakult utcaképhez kell igazodni.

(4) Az épület szélessége lakóépület esetén legfeljebb 8,5 m.

(5) A közterületi telekhatárra épített jellegű, tömör, 1,8 m-2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

(6) A karakterben az épületre szerelt műszaki berendezéseket (szerelt kémény, légkondicionáló berendezés, mérőóra, parabola antenna), az utcafronti homlokzaton nem lehet elhelyezni.

21.Gazdasági karakter egyedi építészeti követelményei:

(1) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,80 m – 2,00 m magas kerítés építendő.

(2) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn, honos és őshonos fajok felhasználásával.

22.§ Üdülőházas karakter egyedi építészeti követelményei:

(1) Az Szabályozási terven ÜÜ-3 jelű övezetben magastető létesítendő, 32-42 fokos hajlásszöggel, egyéb esetben nem kerül hajlásszög meghatározásra a karakteren belül.

(2) A tetőhéjalás magastető esetén égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében, textúrájában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag, síkpala, vagy természetes színű fémlemez fedés legyen.

(3) A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas élősövény telepítendő, vagy a közterület felől növényzettel takart, legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendő.

23.§ Hétvégi házas karakter egyedi építészeti követelményei:

(1) A homlokzatok magassága egyenként sem lehet nagyobb mint 4,5m.

(2) A karakter magastető építendő,

     a) a Szabályozási terv szerinti Hü-1 és Hü-2 övezetekben legfeljebb 42 fokos

     b) a Szabályozási terv szerinti Hü-3 és Hü-4 övezetekben 35-42 fokos

hajlásszöggel.

(3) A tetőhéjalás

     a) a Szabályozási terv szerinti Hü-4 építési övezetben égetett agyagcserép, vagy nádazás

     b) Egyéb Üdülőházas övezetben a tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében színében és textúrájában ahhoz hasonló egyéb

tetőfedő anyag legyen.

(4) A homlokzatok egyenkénti magassága sem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(5) A közterületi telekhatárra

    a) a Szabályozási terv szerinti Hü-4 övezet esetében 1,0 m magas

    b) egyéb Hétvégiházas övezetben 1,0 magas

élősövény telepítendő és tartandó fenn.

(6) A Szabályozási terv szerinti Hü-1 építési övezetben a (4) pontban foglaltak helyett, 1-1,5 m magas kerítés is építhető, a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

24.§ Barlang és strand karakter egyedi építészeti követelményei

(1) A Szabályozási terv szerinti Kb jelű építési övezeten belül

    a) a tetőhéjalás síkpala, égetett agyagcserép, vagy természetes színű fémlemez fedés legyen

    b) kerítés nem építhető.

(2) A Szabályozás terv szerinti ST jelű építési övezeten belül

    a) a közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört 1,8-2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

    b) a lakóterületek felé eső (keleti) telekhatár mellett, attól 1,5 m-es távolságra legalább 10 m szélességben, szaktervező által megtervezett módon legalább 10 m széles többszintes növényállományból álló zöldsáv telepítendő.

25.§ Üdülőtanyák területének egyedi építészeti követelményei

(1) A karakterben szimmetrikus magastető alakítandó ki

     a) 35-42 fok hajlásszöggel

     b) a fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen

(2) A tetőhéjalás vörösbarna színárnyalatú égetett agyagcserép legyen.

(3) Az épületek egyenkénti homlokzatmagassága nem nagyobb mint 5m

(4) Az épületszélesség

    a) Lakó- és üdülőfunkció esetén legfeljebb 8,5 m

    b) gazdasági funkció esetén legfeljebb 10 m.

(5) Az épülete tömegarányai, homlokzatosztása és díszítése a táj építési hagyományait kövesse.

(6) Faszerkezetű, legfeljebb két állószékes fedéssel fedhető épületszárnyak építhetők.

(7) Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép stb.) kell alkalmazni.

(8) Kerítés nem építhető

26.§ A temető karakterének egyedi építészeti követelményei

(1) A temető területének még fel nem használt részein, az élőfásítás, az utak, parcellák előzetes kialakítását kértépítészeti tervek alapján kell elvégezni

(2) A közterület felőli kerítés 1,8-2.0 m magas elősövény legyen.

14. Beépítésre nem szán területekre vonatkozó egyedi és területi építészeti követelmények

27.§ A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

(1) Szabályozási terv szerinti M-K jelű, M-K1 jelű továbbá M-1 jelű övezetekben

     a) az építménymagasság kötelező értékét a homlokzatok magasságok egyenként sem haladhatják meg,

     b) az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus, nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen,

     c) az épületszélesség legfeljebb 9m,

     d) az építés során a hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.

(2) A Szabályozási terv szerinti VT-2 jelű övezetben 32-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület égetett agyagcserép, vagy nád héjalással alakítható ki.

(3) A település közterületein árusítópavilon

    a) Magastetős kialakítással,

    b) hagyományos építőanyagok, színek felhasználásával létesíthető.

(4) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén hagyományos építőanyagokat, egységes kialakításúak legyenek.

15. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó követelmények

28.§

(1) A helyi területi védelem alatt álló területek listáját a rendelet 1. melléklete tartalmazza

(2) A lehatárolt területeken csak olyan tevékenység folytatható, mely nem veszélyezteti az értékleltárban szereplő védett elemek épségét.

(3) A területi védelemmel érintett területen a kialakult utcakép megőrzendő.

16. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó követelmények

29.§

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló elemek listáját a rendelet 1. melléklete tartalmazza

(2) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(3) Teljes védelem, és egyes részletek védelme esetén az építészeti értékek megtartása mellett bővíthetők az épületek úgy, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva.

(4) A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg.

(5) A bővítmény csak a fő szárnnyal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

(6) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(7) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő

(8) Védett kerítés megtartandó.

(9) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

(10) A homlokzat színezését a területen lévő, helyi védelem alatt álló épületekkel összhangban kell elvégezni.

(11) Támfal látszó beton felülettel nem létesíthető.

(12) Nem létesíthető látszó fém kémény

(13) Az utcai homlokzaton erkély vagy loggia, garázskapu nem létesíthető.

(14) Védelem alatt álló épületen, épületrészen nyílászáró cseréje esetén fa nyílászárót kell beépíteni az eredeti arányok, osztások megtartása mellett. Új nyílás létesítése esetén, az épület, a homlokzat nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni.

(15) Védelem alatt álló épületen a tetőtér hasznosítása esetén, a tetőn kizárólag síkban fekvő tetőablak létesíthető.

(16) Védelem alatt álló épületen a nyitott tornác megtartandó, sem tömören, sem nyílászáróval nem beépíthető.

(17) A védett épületek, építmények közterületről látható homlokzatán, épületgépészeti berendezések, hűtő, fűtő berendezések és azok kivezetései, tartozékai nem helyezhetők el. A védett épületek telkein a zöldfelületek minőségi kialakítása az építészeti érték megjelenéséhez hozzátartozó településképi elem.

(18) A telek beépített területén, a burkolt felületek területén kívüli, a kertként nem használt területeket zöldfelületként kell kialakítani és karban tartani.

17. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, műszaki berendezések elhelyezése

30.§

(1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas területek a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, továbbá nem a belterülethez tartozó területek.

(2) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(3) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető.

(4) Épületen, építményen, előkertben az energia fogyasztást mérő berendezések és gépészeti berendezések csak takarással helyezhetők el, amennyiben az technológiai szempontból megoldható.

(5) Oszloptrafó nem helyezhető el.

(6) Új vezeték nélküli hírközlési, internetszolgáltatási, antennák, tartó és állványszerkezetek, adók, átjátszók a településképbe, tájba illesztéséről gondoskodni kell.

(7) A belterületületen, továbbá egyéb településképi szempontból meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó, átjátszó torony, hírközlési magaslétesítmény) nem helyezhetők el.

(8) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) a közterületen csak takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhetők el.

(9) Amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.

31.§

(1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni.

(2) A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei a közterület felőli homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el.

(3) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem . Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges , de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.

(4) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú . Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.

(5) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan is el elhelyezni. Az utca felől látható megoldások esetében – amennyiben ez nem gátolja az energiatermelő berendezés használhatóságát – minimálisan cserje szintű takarást biztosítani kell.

V. FEJEZET - REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

32.§ Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

33.§

(1) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időszak összesen egy naptári évre maximum 12 naptári hét időszakra terjedhet ki.

34.§

(1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.

(3) Közterületről látható épületek homlokzatán az 1 m² felületet meg nem haladó cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés helyezhető el.

(4) Információs vagy más célú berendezés magáningatlan előkertjében nem helyezhető el.

(5) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület, max. A1-es méretet meg nem haladó méretben helyezhető el.

(6) Az nemzeti vagy Uniós támogatásokhoz kapcsolódó projekttáblák elhelyezhetők az adott projekthez kapcsolódó előírásoknak megfelelő minimális mértékben, oly módon, hogy azok legkevésbé zavarják a településképet.

35.§

(1) Reklámvilágítással, magán- és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

(2) Kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

                                                            VI. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

36.§

            (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

         (2) A szakmai konzultáció kiterjedhet

a)       a településképi követelmények egyeztetésére,

b)      a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

       (3)    A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

a)       helyi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett településképet érintő tevékenység,

b)      helyi védelem alatt álló területen végzett bármilyen nemű építési tevékenység esetén,

c)       reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz közterületen történő elhelyezése,

d)      reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz világító berendezésként valamint megvilágított módon történő elhelyezése esetén.

e)      az egyszerű bejelentéshez kötött lakóház építési engedélyezési eljárás esetén

37.§

       (1)    A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) papír alapon hiánytalanul benyújtott kérelmének beérkezésével indul.

       (2)   A kérelemnek tartalmaznia kell

a)       az építtető, használó és/vagy tervező nevét, címét,

b)      a településképet érintő tevékenységgel érintett ingatlan pontos címét (utca, házszám, hrsz),

c)       a tervezett településképet érintő tevékenység megnevezését, paramétereit és

d)      mely településképi követelmény(ek)re terjed ki a kérelem.

       (3)    Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelemnek a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a műszaki megoldásokat tartalmazó tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását is tartalmaznia kell.

       (4)    Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.

       (5)  Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.

                                                                       VII. FEJEZET -A TELEPÜLÉSKÉP VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

    38.§

       (1)   A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi véleményezési eljárást folytat le a településen végzett építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák esetében. A polgármester véleményét minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

       (2)   Az eljárást a 5. melléklet szerinti kérelemmel, és 2 példány nyomtatott tervdokumentáció beadásával kell kezdeményezni.

      (3)      A polgármester véleményének kialakítása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a)       a helyi építési szabályzatnak való megfelelés,

b)      e rendeletben megállapított településképi követelmények,

c)       a megvalósuló építmény utcaképbe vagy tájképbe illeszthetősége,

d)      a szomszédok érdekei nem sérülhetnek,

e)      a közterület funkcionálisan és esztétikailag nem romolhat, és

f)        a helyi védelme biztosított legyen.

       (4)    A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

       (5)   A kérelemhez a Kormányrendeletben meghatározottakon kívül M = 1:100 léptékű alaprajzok és a megértéshez szükséges számú metszet is benyújtandó.

       (6)   Amennyiben a benyújtott kérelem a Kormányrendelet szerinti tartalomnak nem teljes körűen felel meg, a polgármester 5 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

       (7)    A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és az Önkormányzati Hivatal által záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

       (8)            Amennyiben a polgármester a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és véleményt nem mond 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni.

VIII. FEJEZET  - A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

39.§

(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le reklámok és reklámhordozók, cégfeliratok, cégérek, egyéb hirdetőtáblák elhelyezésével kapcsolatosan.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint reklám- és hirdető-berendezések közül közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése esetében.

40.§

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott. 4. melléklete szerinti bejelentésére indul. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni legalább az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal.

(2) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha a nem felel meg a meghatározott követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe.

(3) Amennyiben a benyújtott kérelem a Kormányrendelet szerinti tartalomnak nem teljes körűen felel meg, a polgármester hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(4) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az ·alábbi szempontokat kell figyelembe venni;

a) helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,

b) a védendő (megtartandó) adottságok,

c) az illeszkedésnek, a településképi követelményeknek való megfelelőség

(5) Amennyiben a tevékenység megfelel a (4) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről határozatot állít ki, melynek érvényességi ideje, ha a határozat másképpen nem rendelkezik:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 180 nap,

c) Reklámok és reklámhordozók létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén 5 év

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja,

e) útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb 'aktualitása megszűnésének időpontja.

(6) A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, tudomásul vételről szóló igazolás kiállítása esetén mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a polgármester záradékolt.

(7) Amennyiben a polgármester a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és tudomásul vételről szóló igazolást nem állít ki 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni a (3) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.

(8) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

41.§

(1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a kötelezési eljárást lefolytathatja.

IX. FEJEZET - TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS BÍRSÁG

42.§

(1) A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,

b) településképi követelmények megsértése,

c) helyi védett érték rongálása továbbá jókarbantartásának elmulasztása,

d) településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció elmulasztása

e) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

f) a településképet rontó reklámok, cégérek, információs célú berendezés, hirdető berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok

   fa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

   fb) műszaki állapota nem megfelelő,

   fc) tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,

   fd) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,

   fe) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a jellemző településképi látványba,

   ff) elhelyezésére a jelen rendelet hatályba lépését követően -bejelentés nélkül került sor, valamint ha

   fg) a bejelentő a polgármester által ·kiadott határozatban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette,

g) helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az érték védelemmel összefüggő, a városképi látványban megjelenő része

   ga) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, ·homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak; sérültek,

   gb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

   gc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát,

h) építési munkákkal, reklám elhelyezésekkel, rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása                                                                                 .

   ha) a Településképi védelemről szóló rendelet hatályba lépését követően az előírt bejelentést az arra kötelezett elmulasztotta,

   hb) a polgármesternek a bejelentést tudomásul vételét megtagadó döntése ellenére, vagy

   hc) a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül, vagy csak részleges teljesítésével történt meg.

(2) Az eljárás megindítható bejelentésre vagy hivatalból.

(3) A bejelentés írásban történhet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

    a) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,

    b) a bejelenteni kívánt szabálysértés helyét, rövid leírását,

    c) fényképet.

(5) A polgármester határidő kitűzésével felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére és annak végre nem hajtása esetén a várható jogkövetkezményekre.

(6) A kötelezés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez címzett fellebbezésselélni.

(7) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerinti településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén minimum 50.000.- forint, legfeljebb 200.000.- forint.

b) az önkormányzat tiltása ellenére végzett tevékenység esetén minimum 200.000.- forint, legfeljebb 500.000.- forint

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000.- legfeljebb 500.000.- forint,

e) településképi követelmények, illetve a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 500.000. forint,

(8) A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összeggel kell kiszabni, amennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, a kötelezésben foglaltak nem teljesítése mellett, a minimális érték dupláját kell kiszabni, mennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, a kötelezésben foglaltak nem teljesítése mellett, a maximális bírságot kell kiszabni.

(9) A bírságot – határidőig meg nem fizetése esetén – az önkormányzat adók módjára hajtja be.

X. FEJEZET - ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

43.§ Jelen rendelet 2018. október 10. napján lép hatályba.

44.§ Hatályukat vesztik Abaliget Község Önkormányzata 12/2002. (XII.06.) számú a község Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló önkormányzati rendeletében (továbbiakban R.) szereplő következő részek:

(1) 8.§ (3) a) af) alpont pontban szereplő „ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon” szövegrész,

(2) 8.§ (3) a) ag), ak), al), am) alpontjai,

(3) 8.§ (3) b) ak), al), am) alpontjai,

(4) 8.§ (3) c) ak), al), am) alpontjai,

(5) 8.§ (3) d) ak), al), am) alpontjai,

(6) 8.§ (4) d) d2) pontban szereplő „szimmetrikus nyeregtető mindkét oldalon tűzfalas lezárással” szövegrész,

(7) 8.§ (5) pontja,

(8) 9.§ (3) a) af) pontjában szereplő „ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg” szövegrész,

(9) 9.§ (3) ak), al) és am) alpontjai,

(10) 9.§ (3) b) af) pontjában szereplő „ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg

(11) 9.§ (3) b) ak), al) és am) alpontjai,

(12) 9.§ (5) bekezdése,

(13) 10.§ (3) a) aj), ak) és am) alpontjai,

(14) 10.§ (3) b) bf) pontjában szereplő „egyéb esetben a kialakult utcaképhez igazodjon” szövegrész,

(15) 10.§ (3) b) bj), bk) és bl) alpontjai,

(16) 10.§ (5) bekezdése,

(17) 11.§ (3) a) aj) alpontja,

(18) 11.§ (4) bekezdése,

(19) 12.§ (3) a) aj) alpontja,

(20) 12.§ (4) bekezdése,

(21) 13.§ (2) a) ai) és aj) alpontjai,

(22) 13.§ (2) bj) és bk) alpontjai,

(23) 13.§ (2) c) cj és ck) alpontjai,

(24) 14.§ (2) a) ae) alpontjában szereplő „ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg” szövegrész,

(25) 14.§ (2) a) aj) és ak) alpontjai,

(26) 14.§ (2) b) bf) alpontjában szereplő „ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg” szövegrész,

(27) 14.§ (2) b) bg), bk) és bl) alpontjai,

(28) 14.§ (2) c) cf) alpontjában szereplő „ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg” szövegrész,

(29) 14.§ (2) c) ck) és cl) alpontjai,

(30) 14.§ (2) d) df) alpontjában szereplő „ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg” szövegrész,

(31) 14.§ (2) d) dk) és dl) alpontjai,

(32) 15.§ (1) a) af) és ag) alpontjai,

(33) 15.§ (1) b) bh) alpontjában szereplő „ezen belül az építési övezet lakóterület felé néző (keleti telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 10 m széles, szaktervező által kiválasztott, többszintes növényállományból álló zöldsáv telepítendő és tartandó fenn” szövegrész,

(34) 15.§ (1) bi) alpontja,

(35) 15.§ (1) c) ce) alpontjában szereplő „ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg” szövegrész,

(36) 15.§ (1) c) cj) ck), cl, cm) alpontjai,

(37) 15.§ (1) d) pont h) alpontjában szereplő „a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni” szövegrész.

(38) 15.§ (1) d) pontjának i) alpontja,

(39) 16.§ (10) bekezdése,

(40) 18.§ (3) b) pontja,

(41) 19.§ (4) e) eb) alpontjában szereplő „(a maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)” szövegrész

(42) 19.§ (4) e) ed) és ee) alpontjai,

(43) 19.§ (4) f) fe), ff) és fg) alpontjai,

(44) 19.§ (5) c) cc) alpontjában szereplő „(a maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)” szövegrész,

(45) 19.§ (5) c) cd), ce) és cf) alpontjai,

(46) 19.§ (5) d) de) alpontjában szereplő „(a maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)” szövegrész,

(47) 19.§ (5) d) de, df), dg) és dh) alpontjai,

(48) 19.§ (7) f) pontjában szereplő „(a maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)” szövegrész,

(49) 19.§ (7) g) pontja,

(50) 20.§ (5) d) pontja,

(51) 21.§ (5) a) pontjában szereplő „legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal magastetős kialakítással hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető”,

(52) 21.§ (5) a) pontjában szereplő „A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek,”, továbbá a „ hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.” szövegrészek,

(53) 22.§ szakasz,

(54) 1. melléklete

(55) 2. melléklete

(56) 3. melléklete

(57) 2. függeléke

Kisfali János                                                                                           Dr. Kóbor Gyula

polgármester                                                                                           jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetve: 2018. október 5.

                                                                                                                       Dr. Kóbor Gyula

                                                                                                                        jegyző