Lakitelek Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján  működésének részletes szabályait ezen rendeletében határozza meg.

I. rész

I/I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lakitelek Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye:  6065 Lakitelek, Széchenyi krt. 48.sz.

2. §

A képviselő-testület névsorát ezen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

3. §

Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései

(1) Az önkormányzat jelképeit (címer, zászló, pecsét) valamint azok használatát a 14/1993.(X.22.) számú önkormányzati rendelete szabályozza.

(2) Az önkormányzat által adományozható kitüntetés a

a./ Lakitelek emlékérem,

amelynek leírását és az adományozás rendjét a 20/1994.(X.24.) számú önkormányzati rendelet szabályozza,

b./ Szakmai kitüntető díjak,

amelynek adományozási rendjét a 14/1997.(XI.26.) számú ÖK. rendelet szabályozza.

c./az önkormányzat saját halottja cím,

amelynek megállapítás adományozási rendjét a 14/1997.(XI.26.) számú ÖK. rendelet szabályozza.

4. §

Az Önkormányzat külkapcsolatai

Az önkormányzat külföldi önkormányzatokkal kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik, és keresi azon lehetőségeket, amelyek előmozdítják Lakitelek település gazdasági, kulturális fejlődését, a különböző országok népei közötti megértést és barátságot.

I/II. fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei

5. §.

(1) Az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:

            - településfejlesztés,

            - a településrendezés,

            - az épített természeti környezet védelme,

            - a lakásgazdálkodás,

            - a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,

            - a csatornázás,

            - a köztemető fenntartása,

            - a helyi közutak és közterületek fenntartása,

            - helyi tömegközlekedés biztosítása,

            - a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,

            - gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól,

            - közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban

            - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

            - az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi,

              a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,

            - a közösségi tér biztosítása,

            - közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,

            - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása,

            - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban az önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

(3) Az önkormányzat köteles gondoskodni azon közszolgáltatásokról, és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról, amelyekre törvény kötelezi.

(4) Az önkormányzat köteles gondoskodni:

            - az egészséges ivóvíz ellátásról,

            - az óvodai nevelésről,

            - az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

            - az egészségügyi és a szociális alapellátásról,

            - a közvilágításról,

            - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, továbbá

            - köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

(5) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak körét a képviselő-testület az aktuális településpolitikai szempontoknak megfelelően alakítja ki és változtatja, azonban az önként vállalt feladatok nem veszélyeztethetik az önkormányzat (1), (3), (4) bekezdésben részletezett feladatainak ellátását.

(6) Az Önkormányzat tevékenységének szakfeladatait a 3. függelék tartalmazza.

6. §

Az önkormányzat képviselete, a feladat- és hatáskörök címzettjei

Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:

- a polgármester,

- a képviselő-testület bizottságai,

- a képviselő-testület hivatala látják el.

7. §.

A képviselő-testület egyes átruházott hatásköreit és az átruházott hatáskör címzettjeit a Szervezeti és Működési Szabályzat 2, és 3. számú melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatja át az Ötv. 10.§.-ban felsorolt hatásköröket.

A képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatásköröket visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

II. rész

A Képviselő-testület szervei

II/I. fejezet

A települési képviselő

9. §.

(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(3) A települési képviselő az alakuló ülésen esküt, vagy fogadalmat tesz az alábbi szöveggel:

"Én (a képviselő neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; a képviselői tisztségemből eredő feladataimat a Lakitelek fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.

(A megválasztott önkormányzati képviselő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!."

A képviselőnek képviselői munkája során mindenkor Lakitelek érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. Lakitelek jó hírnevének megőrzése kötelezettsége. Lakitelek érdekeivel ellentétesen sem magánéletében, sem mindennapi munkája során sem cselekedhet.

10. §.

A képviselő főbb jogai

(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Ennek érdekében kérésére a jegyző megküldi számára a képviselő-testület határozatait az e rendeletben foglalt szabályok szerint

(2) A képviselőt megilleti a kérdésfeltevés és interpellálás joga, amelynek megválaszolására e rendelet szabályai irányadók.

(3) A képviselőt a képviselő-testület bizottságainak üléseiről értesíteni kell, mely üléseken a képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.

(4) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését

(5) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

(6) A Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

11. §.

A képviselő főbb kötelezettségei

(1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,

(2) A képviselő köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(3) Köteles személyes érintettségét bejelenteni.

12. §.

A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szabályai

(1) A képviselő és a polgármester megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni, amelyben számot ad az előző év december 31-i állapotnak megfelelő vagyoni helyzetéről, a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról.

(2) A képviselő és a polgármester saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti, fentiekkel megegyező időszakra kitöltött vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozatot a képviselő és a polgármester, illetőleg hozzátartozóik két példányban kötelesek elkészíteni. A vagyonnyilatkozat valamennyi oldalát köteles annak kitöltője aláírni, illetve valamennyi oldalára rávezetni a vagyonnyilatkozat készítésének dátumát. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a képviselő, illetve a polgármester is aláírja.

(4) A nyilatkozattételre köteles képviselő, illetve polgármester, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek a vagyonnyilatkozathoz külön felhatalmazást csatol, amelyben felhatalmazza a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságot, hogy a rájuk vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben személyes adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(5) A vagyonnyilatkozatok példányait a képviselő és a polgármester az (1) bekezdés szerinti határideig juttatja el a Polgármesteri Hivatalba.

13. §.

(1) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §.-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(2) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz a polgármesteri tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

14. §

A vagyonnyilatkozatok őrzését a Polgármesteri Hivatal végzi, a többi ügyirattól elkülönítetten kezelve.

15. §

(1) A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő és a polgármester vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(2) A vagyonnyilatkozatba betekinteni kérelem alapján van lehetőség. A vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére irányuló kérelemnek a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. A képviselői, polgármesteri vagyonnyilatkozatba a Polgármesteri Hivatalban lehet betekinteni. A képviselői, polgármesteri vagyonnyilatkozatokról - költségtérítés ellenében - a  kérelmező másolatot kérhet.

(3) A kérelem megtagadásáról - annak indokaival együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.

16. §

(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Nincs helye eljárás lefolytatásának, ha a kezdeményező bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan.

(2) A vagyonnyilatkozat átadását követően hatvan napon belül a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság a nyilatkozattételre köteles képviselő, illetve polgármester jelenlétében összeveti azt a legutolsó vagyonnyilatkozattal.

(3) Ha a munkaviszonyból, illetve egyéb jogviszonyból származó jövedelme, ismert törvényes forrásból származó jövedelme a vagyongyarapodásra magyarázatot nem ad, a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság a vagyonnyilatkozatok összevetésének napjától számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást folytat le.

(4) Az ellenőrzési eljárás során a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(5) Az ellenőrzési eljárás célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. A Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság feladatkörében eljárva:

- a nyilatkozattételre köteles képviselőt, polgármestert, a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársat és gyermeket, valamint más személyeket meghallgathat,

- szakértőt rendelhet ki,

- más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.

(6) A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot adó meghallgatásának a megkísérlése kötelező.

(7) Az eljárás eredményéről a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet. A jogkövetkezmények levonása a Képviselő-testület feladata.

17. §

A Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tagjai, valamint a Polgármesteri Hivatal vezetője - saját eljárásuk körében - felelnek azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az arra jogosult személyeken kívül más ne ismerhesse meg.

II/II. fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

18. §

A bizottsági feladatok és szervezet

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

- Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság,

- Emberi Erőforrások Bizottsága.

(2) Esetenkénti feladatra a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét, a polgármester javaslatára a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(4) A bizottságok személyi összetételét, részletes feladatkörét a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

18/A §

A településrészi önkormányzat

(1) A Képviselő-testület Tőserdő településrészen településrészi önkormányzatot választhat, Tőserdő Településrészi Önkormányzat névvel. Tőserdő településrész utcajegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A településrészi önkormányzat elnökét a Képviselő-testület a polgármester javaslatára a képviselők közül választja meg.

(3) A Tőserdő Településrészi Önkormányzat megválasztható tagjainak száma (az elnököt is beleszámítva): 5 fő

(4) A településrészi önkormányzat megválasztásának feltétele, hogy a településrészi önkormányzat választását az érintett településrész területén élő polgárok minimum 10 %-a legalább az e rendelet szerint megválasztható számú településrészi önkormányzati tag jelölésével kezdeményezze.

(5) A jelölés érdekében jelölőgyűlés tartását kezdeményezheti bármely a településrészen élő polgár. A jelölőgyűlés megszervezéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A jelölőgyűlésen részt vevő polgárok jelenléti íven igazolják részvételüket, amely jelenléti ív tartalmazza a részt vevő polgár nevét, címét, illetve a településrészen való érdekeltségének jellegét (lakóhely címe, tartózkodási hely, illetve ingatlantulajdon címe).

(6) Településrészi önkormányzat tagjává a településrészen élő, választójogosultsággal rendelkező polgár választható meg. A településrészi önkormányzat elnökévé helyi önkormányzati képviselő választható.

(7) A településrészen élő polgárnak minősül, aki a településrész területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, illetőleg akinek a településrész területén ingatlantulajdona, tulajdoni hányada van.

(8) A településrészi önkormányzat létrehozására, elnökének és tagjainak megválasztására – a jelölőgyűlés eredményére tekintettel – a polgármester tesz javaslatot a jelölőgyűlést követő első képviselő-testületi ülésre. 

18/B §

A településrészi önkormányzat általános hatásköre

(1) Véleményezi a településrészre a településfejlesztési elképzeléseket, koncepciókat, előterjesztéseket,

(2) Együttműködik a képviselő-testület bizottságaival, a polgármesterrel, a jegyzővel és a Polgármesteri Hivatallal,

(3) Közreműködik a Képviselő-testület döntéseinek a településrészen élő polgárokkal történő megismertetésében.

II/III. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

19. §

A polgármester

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester a megválasztását követően e rendelet 9. § (3) bekezdése szerinti esküt tesz a képviselő-testület előtt.

20. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt,

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését, így

- gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,

- támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,

- kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civilszerveződések vezetőinek, a kisebbségi önkormányzatok testületével.

(2) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási, önkormányzati hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,

e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

21. §

A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézmények vezetői tekintetében.

Az egyéb munkáltatói jogon: a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni.

22. §

Az alpolgármester

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester elnöki tisztségére is kiterjedő helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester elnöki tisztségére ki nem terjedő helyettesítésére, munkájának segítésére további egy alpolgármestert választhat a képviselő-testület tagjain kívül.

(3) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

23. §

A jegyző

A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre  szól.

A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint  - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

24. §

(1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ebben a körben:

a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

gyakorolja a munkáltató jogokat a képviselő-testület hivatalában foglalkoztatottak vonatkozásában, beleértve az aljegyzőt és a közterület-felügyelőt is.

(3) Kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.

25. §

A jegyző

- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

- dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.

- ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, és hatósági jogköröket,

- köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalhoz  való felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja, illetve az ülés jegyzőkönyvezésekor gondoskodik annak rögzítéséről

- évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról.

II/IV. fejezet

26. §

A Polgármesteri Hivatal

(1) A polgármester  önkormányzati, valamint  államigazgatási feladatait,  valamint hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

(2) A polgármesteri hivatal költségvetési szerv, az államháztartási törvény szerint jogi személy. Működéséhez szükséges létszámot, előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet határozza meg.

(3) A képviselő-testület szervei és tisztségviselői működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

27. §

(1) A polgármesteri hivatal belső tagozódása az alábbi:

- igazgatási csoport

- pénzügyi-gazdasági csoport

- vagyongazdálkodási és beruházási csoport

- adóügyi és ellenőrzési csoport

- településüzemeltetési csoport.

(2) Az igazgatási csoportot az aljegyző,a hivatal további csoportjait  a településüzemeltetési csoport kivételével osztályvezetői megbízással rendelkező köztisztviselő vezeti,amely vezetői megbízás a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXII. törvény 45.§ (9) bekezdés b/pontja szerinti osztályvezetői szintnek felel meg.

A településüzemeltetési csoportot a Munka Törvénykönyve szabályai szerint foglalkoztatott csoportvezető irányítja.

(3) A polgármesteri hivatallal kapcsolatos főbb rendelkezéseket a 2. számú függelék és a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

(4)

III. rész

A Képviselő-testület működése

III/I. fejezet

A Képviselő-testület ülésezése

28. §.

Az ülések gyakorisága, a munkaterv

(1) A képviselő-testület minden hónap első csütörtökjén ülésezik.

(2) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján ülésezik.

(3) A munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület félévet megelőző ülésre.

(4) A féléves munkaterv a képviselő-testület által tárgyalásra kerülő főbb napirendeket fogalmazza meg havi bontásban.

(5) A képviselő-testület munkatervének végrehajtásáról a polgármester gondoskodik, beleértve a napirendek által érintettek (önkormányzati intézményvezetők, más vezetők, stb./ tájékoztatását is.

A Képviselő-testület rendes üléseinek összehívása

29. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület legidősebb tagja hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülését 6 nappal előbb a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

(3) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül - minden esetben tanácskozási joggal meg kell hívni:

a/ a jegyzőt,

b/ az aljegyzőt,

c/ a napirendek előadóit,

d/ a napirend tárgyalásában érintett személyeket,

e/ a bizottságok nem képviselő tagjait,

f/ az 1. számú mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit, a mellékletben megjelölt témakörben előterjesztett napirendek esetében.

(4) A képviselők és a valamely napirendben érintett (érdekelt) meghívottak az ülés előtt  6 nappal kapják meg az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket. Az előterjesztés a képviselők és a 29.§. (3) bekezdés szerinti meghívottak részére elektronikus úton is továbbíthatók.

(5) Az írásos előterjesztések csak előzetes bizottsági véleményezést követően kerülhetnek a testületi ülés napirendjére, kivéve, a sürgősen tárgyalandó ügyek döntéstervezeteit, ha a sürgősségi tárgyalás ellenére a képviselő-testületi tagok véleményének megismerése, és döntésbe való beépítése az ülésezés során is biztosítható.

(6) Gazdasági előterjesztés benyújtása előtt a polgármester, illetve az előterjesztő bizottsági elnök megkéri az önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét.

(7) Az önkormányzati rendelet tervezeteket minden esetben írásban kell a testület elé terjeszteni.

A Képviselő-testület rendkívüli ülése

30. §

(1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a polgármester az ülést megelőzően 24 órával szóban (telefonon) is összehívhatja a képviselő-testületi ülést. A meghívóban a sürgősség okát meg kell indokolni.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni a képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságainak indítványára is.

(3) A rendkívüli ülésre egyebekben a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága

31. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

A Képviselő-testület ülésének vezetése

32. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint fele /7 fő/ jelen van.

(4) Ezt követően a polgármester:

- előterjeszti a napirendre a javaslatot,

- javaslatot tesz két jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

- biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

- napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

- napirendi pontonként szövegszerűen szavazásra bocsátja a javaslatokat és kihirdeti a testületi döntés eredményét,

- biztosítja a képviselők kérdezési és interpellációs jogának gyakorlását,

- berekeszti az ülést.

A napirendek vitája

33. §

(1) Az írásos előterjesztésekhez szóbeli tájékoztatást, magyarázatot, és indoklást az előterjesztést előkészítő bizottság elnöke, és a napirend előadója ad.

(2) A napirend vitájában a képviselő egy napirendhez legfeljebb 2 alkalommal szólhat hozzá. A hozzászólás a napirend érdeméhez tartozó érveket, ellenérveket, kiegészítő tájékoztatásokat, módosító javaslatokat  tartalmazza.

(3) A módosító javaslatot az előterjesztésben javasolt döntés szerkezetéhez igazodóan, szövegszerűen kell megtenni.

(4) A képviselők számbeli korlátozás nélkül tehetnek fel kérdéseket a napirend előterjesztőjéhez.

(5) Amennyiben a vita időtartama egy napirend vonatkozásában 90 percnél hosszabb, a képviselő-testület dönt a vita lezárásáról, a napirend következő képviselő-testületi ülésre való elnapolásáról és újabb, a vitában elhangzott érveknek megfelelő előkészítéséről, vagy napirendről való levételéről.

(6) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára dönt a vita lezárásáról. A vita lezárását követően csak az a képviselő szólalhat fel, aki a napirendhez korábban még nem szólt hozzá.

Ügyrendi kérdés

34. §

(1) A képviselők ügyrendi kérdésben az ülés bármely szakaszában felszólalhatnak. Ügyrendinek minősül a napirend érdeméhez nem tartozó, annak tárgyalásával, a hozzászólások módjával, a döntéshozatal rendjével, illetőleg e rendelet szabályainak betartásával kapcsolatos kérdés.

(2) Ügyrendi kérdésben feltett szavazási javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

Az ülésezés rendjének biztosítása

35. §

A polgármester az ülés rendjének biztosítása során

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ.

- rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

- a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a nem képviselő megjelenteket is, és ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti a nem képviselő megjelenteket az ülés helyszínének elhagyására is.

A szavazás rendje

36. §

(1) A polgármester az előterjesztéshez kapcsolódó módosító és kiegészítő javaslatokat egyenként, szövegszerűen teszi fel szavazásra a végszavazás előtt, majd az elfogadott módosító és kiegészítő javaslatokkal korrigált eredeti javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(2) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a testületi döntés eredményét.

(3) A zárt ülésen hozott határozatokat a zárt ülést követően a jegyző hirdeti ki.

III/II. fejezet

A Képviselő-testület döntései

37. §

(1) A képviselő-testület határozatot hoz, és rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozatait és rendeleteit az ülést követően 30 napon belül, de legkésőbb a soron következő ülés időpontjáig kézbesíteni kell a bizottsági elnököknek, és mindazon képviselőknek, akik ezt igénylik.

A határozat

38. §

(1) A képviselő-testület - szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

- a napirendi javaslatról,

- ügyrendi kérdésekben,

- a két ülés közötti eseményekről szóló beszámoló tájékoztató elfogadásáról,

- informális jelentés tudomásulvételéről,

- kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha a válasz egyidejűleg feladat meghatározását nem jelenti

- átruházott hatáskörben végzett tevékenységről szóló beszámoló elfogadásáról.

(2) Minden egyéb kérdésben a képviselő-testület alakszerűen határoz, amely határozat tartalmazza a képviselő-testület hatáskörében hozott döntés pontos, szakszerű, közérthető szövegét, a döntés végrehajtásának felelősét és határidejét, a döntés végrehajtásához szükséges pénzügyi forrás fedezetének megjelölését.

(3) A képviselő-testület határozatát – meghozatalát követő 15 napon belül – a polgármester megküldi a meghozatalában, illetve végrehajtásában érintett személyeknek.

(4) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet és figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását.

(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester havonta beszámol.

A rendelet

39. §

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott  helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

- a települési képviselők,

- az önkormányzati bizottságok elnökei,

- polgármester, alpolgármester, jegyző.

(3) A rendeletalkotásra irányuló előterjesztés készítése során figyelemmel kell lenni a közreműködő bizottságok, külső szakértők, véleményező szervezetek társhatóságok, az esetleges lakossági fórum véleményére.

(4) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről, nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

A rendeletek kihirdetése

40. §

(1) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(2) Helyben szokásos  módon való kihirdetésnek minősül:

- a rendeletek 1-1 példányának megküldése az alkalmazás szempontjából érintetteknek és

- a megalkotott rendeletet (teljes szöveggel) 15 napra való kifüggesztése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján

(3) A jegyző a rendeleteket, és az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetményeket a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel egy időben megjelenteti az önkormányzat hivatalos honlapján (www.lakitelek.hu), és hozzáférhetővé teszi a Polgármesteri hivatal titkárságán.

A Képviselő-testület döntéseinek jelölése

41. §

(1) A képviselő-testületi határozatok megjelölése tartalmazza a Képviselő-testület tárgyévben meghozott döntésének sorszámát, a döntés dátumát, a döntést hozó Képviselő-testület megjelölését, és a határozat rövid tárgymegjelölését, az alábbi minta szerint:

           Lakitelek Nagyközség Képviselő-testületének

                                               1/2003. (IV.22.) határozata

                                               röviden a tárgy

(2) A képviselő-testületi rendeletek megjelölése tartalmazza a képviselő-testület tárgyévben meghozott döntésének sorszámát, a döntés dátumát, a döntést hozó Képviselő-testület megjelölését, és a rendelet tárgyának rövid megjelölését, az alábbi minta szerint:

                                   Lakitelek Nagyközség Képviselő-testületének

                                   1/2003.(IV.22.) rendelete

            röviden a tárgy

III/III. fejezet

A Képviselő-testület döntéshozatala

A döntéshozatal általános szabályai

42. §

(1) A javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő döntések kivételével - a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt vagy titkos szavazással hozza. A szavazás nyílt szavazás esetén – a név szerinti szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik.

(3) A képviselő-testület döntéshozatala során elhangzó, és szavazásra bocsátott módosító indítványok elfogadásánál az alaphatározatra, illetőleg alaprendeletre irányuló szavazati arányokat kell alkalmazni.

Minősített többséggel való döntés

43. §

(1) Minősített szavazattöbbség szükséges:

1. rendelet alkotáshoz,
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez,  felmentéshez, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyi ügy, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés
3. kitüntetés, kitüntető cím  adományozásához
4. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz való csatlakozáshoz, év közbeni felmondásához, társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához, megszüntetéséhez, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz.
5. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
6. intézmény alapításához,
7. költségvetés elfogadásához, módosításához
8. helyi adó bevezetéséhez,
9. hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához,
10. gazdasági program elfogadásához,
11. az önkormányzat adósságkezelési eljárása keretében a reorganizációs program és egyezségi javaslat és egyezségi terv elfogadásához
12. helyi népszavazás kiírásához,
13. képviselő kizárásához /Ötv. 14.§. /2/
14. az Ötv. 12.§. /4/ bek. b.pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
15. titkos szavazás elrendeléséhez,
16. név szerinti szavazás elrendeléséhez,
17. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondása.
18. a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése miatt a polgármester tisztségének megszüntetésére, illetve a polgármester tisztségéből való felfüggesztésére irányuló kereset benyújtásáról szóló döntés.

(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének /7 fő/ igen szavazata szükséges.

Név szerinti szavazás

44. §

(1) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondása,

b) ha azt a képviselők, bármely képviselő javaslatára, minősített többséggel megszavazták,

c) az önkormányzat adósságkezelési eljárása keretében a reorganizációs program és egyezségi javaslat és egyezségi terv elfogadásához.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét.

(3) A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt - kihirdetésre - átadja a polgármesternek.

(4) A név szerinti szavazás eredményét a képviselő nevének és nyilatkozatának feltüntetésével a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Titkos szavazás

45. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tart

a) az alpolgármestert megválasztására,

b) mindazokban az ügyekben, amelyekben - az Ötv. szerint - zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke /helyiség/ és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás eredményének megállapítására a képviselő-testület tagjai sorából a polgármester javaslatára szavazatszedő bizottságot választ. A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és erről a polgármestert tájékoztatja.

(4) A bizottság munkájáról jegyzőkönyv készül, amely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv melléklete.

(5) A titkos szavazás eredményét a polgármester ismerteti.

Döntéshozatalból való kizárás

46. §

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

(2) A kizárt képviselőt határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

III/IV. fejezet

Kérdés, interpelláció

47. §

A képviselő a képviselő-testületi ülésen - a napirendek lezárása után - a:

- polgármesterhez,

- alpolgármesterhez,

- az önkormányzati bizottságok elnökeihez,

- a jegyzőhöz

kérdést és interpellációt intézhet.

A kérdés

48. §

(1) A kérdés a képviselői működés körébe tartozó közérdekű ügyekre vonatkozó tájékoztatás, információ nyújtására vonatkozik.

(2) A kérdésre a választ a megkérdezett azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg.

Az interpelláció

49. §

(1) Az interpelláció közérdekű ügyben történő önkormányzati intézkedés, döntés meghozatalára vonatkozó kezdeményezés.

(2) Az interpellációról a képviselő-testület az interpellációban jelzett intézkedés végrehajtásáért, illetve döntés előkészítéséért felelős, valamint az ezek elvégzésére irányadó határidő meghatározásával egyidejűleg határozatot hoz.

(3) Az interpellációval kezdeményezett intézkedés, illetve döntés előkészítésének végrehajtásáról az arra irányadó határidőt követő 15 napon belül az interpelláció felelőse beszámol a képviselő-testületnek.

(4) Az interpellációra adott beszámoló elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.

(5) Az interpellációra adott beszámolóról a képviselő-testület vita nélkül határoz, ha azt az interpellációt benyújtó képviselő nem fogadja el.

III/V. fejezet

A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

50. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni 3 példányban. A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.

(3) A képviselő kérésére hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni, az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

- meghívó

- jelenléti ív

- írásbeli előterjesztések

- a név szerinti szavazásról készített jegyzőkönyv,

- a titkos szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv.

(5) A képviselő-testületi jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint a két hitelesítő írja alá.

(6) A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Dél-Alföldi Regionális  Közigazgatási Hivatal Vezetőjének.

(7) A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát a jegyző átadja a Lakiteleki Községi Könyvtárnak, további egy példányát a Polgármesteri Hivatal Titkárságán helyezi el.

(8) A nyilvános ülések jegyzőkönyveibe és azok mellékleteibe a Titkárságon bármely állampolgár betekinthet.

III/VI. fejezet

A bizottsági működés főbb szabályai

51. §

A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és jelen rendelet keretei között - maga állapítja meg.

52. §

A bizottság üléseinek összehívására, határozatképességére és határozathozatalára, nyilvánosságára, a jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel

a) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.

b) Kötelező összehívni a bizottság ülését:

- a képviselő-testület döntése alapján,

- a polgármester indítványára,

- a bizottsági tagok több mint felének írásos indítványára.

c) A bizottság üléséről 5 példányban jegyzőkönyv készül.

d) A jegyzőkönyv 1-1 példányát az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Polgármesternek, a Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Vezetőjének, a Jegyzőnek és a bizottság elnökének.

53. §

(1) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy.

(2) A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

54. §

A Polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

55. §

A településrészi önkormányzat működésére a bizottsági működés szabályaira vonatkozó 51-54. § szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni

IV. rész

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés, lakossági fórum

56. §

Helyi népszavazás

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a települési képviselők legalább egynegyede,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

d) az érintett választópolgárok közül legalább 400 személy.

(2) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

a) A községegyesítésének és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,

b) Új község alakításának kezdeményezése,

c) Társult képviselő-testület alakítása, társult képviselő-testületből való kiválás,

továbbá azon ügyekben, amelyeket  ÖK. rendelet meghatároz.

(3) A képviselő-testület köteles a népszavazást kiírni, akkor is, ha

- azt az érintett településrész választópolgárainak több mint 15 százaléka, ill.

- a nagyközség választópolgárai közül több mint 600 személy

kezdeményezi.

(4) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben,

b) az önkormányzati rendelet megerősítésére.

(5) Nem rendelhető el helyi népszavazás:

a) a költségvetésről való döntésre,

b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

Népi kezdeményezés

57. §

(1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet legalább 200 választópolgár indítványozott.

(3) Azt a kezdeményezést, amelyet kevesebb mint 200 választópolgár támogat, az illetékes szakbizottság véleménye alapján a polgármester elutasíthatja.

Lakossági fórumok

58. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal falugyűlést tart.

(2) A falugyűlésen kerül sor a közmeghallgatásra, amelyen a választópolgárok és a helyi szervezetek közérdekű kérdéseket és közérdekű javaslatokat vethetnek fel.

(3) A falugyűlés időpontjáról a képviselő-testület dönt.

(4) A falugyűlést és a közmeghallgatást a polgármester vezeti, a fórumon a képviselők és a jegyző részvétele kötelező.

(5) A lakosságot a falugyűlésről és a közmeghallgatásról két héttel előtte hirdetmény útján értesíteni kell.

(6) A lakossági fórumról  jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.           

V. rész

Az Önkormányzat gazdasági alapjai

Gazdasági program

59. §

(1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a Lakitelek helyi társadalmának, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, a befektetés-támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit.

Az Önkormányzat vagyona

60. §

Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodását, a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét külön önkormányzati rendelet, az önkormányzat tulajdonáról és vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 21/2004.(V. 27.) önkormányzati rendelet szabályozza.

Az Önkormányzat költségvetése

61. §

(1) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás helyi szintje.

(2) Az önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben állapítja meg.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(4) A költségvetés megállapítása két ütemű eljárásban történik az alábbiak szerint:

a) költségvetési koncepció meghatározása,

b) költségvetési rendelet megalkotása.

62. §

(1) A költségvetési koncepciót a Kormány és a Pénzügyminiszter vonatkozó rendeletében foglaltakhoz igazodva, a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.

(2) A koncepciót – a bizottságok véleményével együtt – a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő-testület határozatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól.

63. §

(1) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározza a bevételeket és kiadásokat címenként, valamint költségvetési szervenként elkülönítetten a személyi juttatások, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a pénzeszközátadás, az egyéb támogatás, az ellátottak pénzbeni juttatásai, a felhalmozási kiadások, a célfeladat előirányzatát, illetve az önkormányzat által kijelölt beruházási és felújítási előirányzatokat.

(2) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45 nap.

(3) A polgármester a költségvetési rendelet tervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelet tervezeteket és egyéb döntéstervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, illetve bemutatja a több éves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait.

(4) A tartalékokkal való rendelkezés, - továbbá az előirányzatok közötti átcsoportosítás jogának esetleges átruházásáról a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt.

(5) A képviselő-testület együttesen hagyja jóvá költségvetési rendeletében a polgármesteri hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését.

Az Önkormányzat gazdálkodása

64. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan, vagy részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat-felhasználási ütemtervben meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

(3) Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.

Ellenőrzés

65. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzését az önkormányzati intézmények vezetői, illetve az általuk kijelölt munkatársak látják el, az önkormányzat egységes FEUVE szabályzata alapján.

(3) Az önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján. A belső ellenőr foglalkoztatására az önkormányzat társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat.

(4) A Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél végez ellenőrzést.

VI. rész

Záró rendelkezések

66. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Lakitelek Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2003. (IV. 24) önkormányzati rendelet és az azt módosító  6/2004. (II.11.) rendelet, 18/2004. (V.27.) rendelet,  8/2005. (VI.1.) rendelet, 7/2006. (III.8.) rendelet és a 25/2006. (XI.16.) rendelet.

(2) A rendelet mellékletei:

- A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívandó önszerveződő közösségek,

- A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörei,

- Bizottságok személyi összetétele, részletes feladatköre, és hatáskörei,

- Tőserdő településrész utcajegyzéke

- A rendelet függelékei:

- A képviselő-testület névsora

- Lakitelek Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának ügyrendje

Lakitelek, 2007. március 20.

     Varga Sándor s.k.                                            Orbán Csaba s. k.

polgármester                                                        jegyző