HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

BÁNHORVÁTI

Önkormányzata Képviselőtestületének

4/2004 /IV.15/ rendelete

BÁNHORVÁTI község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bek. és az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § /3/ bek. értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1.§

1. A rendelet területi hatálya kiterjed BÁNHORVÁTI teljes közigazgatási területére.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

3. A közigazgatási terület egy részét magába foglaló LTK országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területén folytatható tevékenységek meghatározása, valamint azok igénybevételének engedélyezése a védett terület kezelését végző, területileg illetékes természetvédelmi hatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hatásköre. A védett területen a természet – és tájvédelmi szempontok és előírások mérvadók, azon a rendezési terv más jellegű hasznosítást nem írhat elő, illetve nem célozhat meg. Ennél fogva a LTK védett természeti területén kötelezőek a természetvédelmi előírások.

2. §

1. A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

1. Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

          Kötelező szabályozási elemek:

•  közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala
• építési határvonal
• az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai
• a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás
• a legnagyobb beépítettség mértéke
• a megengedett építmény magasság
• a minimális telekméret
• a kötelező beépítési vonal
• a környezetvédelmi előírások
• korlátozások

3. §

1. A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

1. Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

2. A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)

1. A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell

     tekinteni:

• a szabályozási vonalakat,
• a területfelhasználási egységek határát,
• a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,
• a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét,
• a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,
• a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
• a belterület bővítés határát.

1. Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv      módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

3. A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.

I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

4. §[1]

(1) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (építési övezetek) tagozódik:

a)           Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 falusias lakóterületek övezetei

b)           Lk- kisvárosi lakóterület övezete

c)           Vt-1, Vt-2, Vt-3 településközpont vegyes terület övezetei

d)           Gksz- kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete

e)         Gip - ipari gazdasági terület övezete

f)            Kp, Kmt, Km, Ksp, Kpi, Kc, Kpa különleges beépítésre szánt területek övezetei (Platthy-kastély, műemléki templom és kertje, volt uradalmi magtár, sportpálya, pincés terület,  ökokemping, panzió)

(2) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

   a)           Kkt, Kkm, Kkz, Kkl . Kkpi, Kkpa különleges beépítésre nem szánt területek övezetei (temető, méhészet, zagytér, lovaspálya ,pincés terület, palackozó)

b)           KÖu-3, KÖu-4 KÖu-5, KÖu-6, KÖu-7 közúti közlekedési területek (országos mellékút, kiszolgáló út, települési összekötőút, önálló gyalogút mezőgazdasági főgyűjtő út,

c)           Z zöldterületek övezetei

d)           Ev védelmi rendeltetésű erdőterület övezetei

e)           Má-I, Má-E általános mezőgazdasági rendeltetésű terület (intenzív használatú szántó, extenzív használatú rét, legelő )

Má-Ix, Má-Ex korlátozott használatú mezőgazdasági rendeltetésű területek

              Mk-1, Mk-2 kertes mezőgazdasági területek övezetei

          f)            V-1, V-2, V-3, V-4 vízgazdálkodási  területek övezetei (patak, Lázbérci-tározó, vízmű üzemi terület, árvédelmi töltés)

5. §

1. Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni.

-helyi értékvédelmi területen lévő épület esetén a részletes színezési terv

- reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

6. §

1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

4.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

5.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

7. §

A közigazgatási területfelhasználási egységeinek tagozódása

1. A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

2. A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

3. A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

1. falusias lakóterületek

b.) településközpont vegyes terület

c.) különleges terület

1. gazdasági terület

4. A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a.) közlekedési és közműterület,

b.) zöldterület

c.) erdőterület

e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület

f.) egyéb rendeltetésű terület  (védett természeti területek)

8. §

A belterületi határ módosítása

1. A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

2. A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

3. Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.

II. Fejezet

A környezet védelmére vonatkozó előírások

9. §

1. A környezet védelméről szóló 1995. évi XIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni.

2. A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.

a.) Levegőtisztaság védelem:

Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak (10/2001.IV.19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 31) KöM, valamint a 23/2001 (XI.13.) KÖM rendelet előírásainak megfelelően a levegőminőségi határértékek biztosítandók.  E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. A település belterülete az ökológiailag érzékeny levegőminőségi övezetbe fog tartozni.

A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.).) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A település belterülete az általános levegőtisztaságvédelmi övezetbe, a Lázbérci TK területe pedig az ökológiailag érzékeny levegőminőségi besorolásba tartozik.

A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a – légszennye-zettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.

Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001 (II.14.)  Korm. sz. rendelet alapján.

A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését az önkormányzat által külön szabályozott módon lehet elvégezni.

Szagos, bűzös tevékenység (pl. szennyvíztisztító) a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.

Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

b.) Zajvédelem:

Zajvédelmi szempontból a 8 /2002. (III. 22.) KöM-EüM előírásai szerinti határértékek alapján kell kialakítani a zajvédelmi övezeteket.

A település belterülete zajvédelmi szempontból a falusias beépítésű övezetbe tartozik.

A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.

A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.

c.) Vízvédelem:

A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását területfelhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.

A településfejlesztés során a település szennyvízcsatorna hálózattal történő ellátását kiemelt fontossággal kell kezelni. A rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével törekedni kell annak mielőbbi megvalósítására. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el.

          A Lázbérci – tó és környezetére külön vízvédelmi előírások vonatkoznak.

A település „A” fokozottan érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határértéke Cí=C1

d.) Földvédelem,

Az 1993 évi XL-VIII-as Bányatörvény és az annak végrehajtásáról szóló 209/1998. XII. 19. számú Kormány Rendelet bányatelek területen csak bizonyos korlátozások mellett teszi lehetővé az építési célú telekalakítást, illetve a telekingatlan beépítését.

Az építés azonban csak a bányavállalkozó hozzájárulásával lehetséges. A bányatelek határon történő építkezés során esetlegesen bekövetkező károkért a bányavállalkozó nem fizet kártérítést.

A bányavállalkozó kérheti, hogy a bányatelek határai közt fekvő építési telkekre rendeljen el építési tilalmat, vagy korlátozást. Az építési tilalom fenntartásáért viszont a tilalom elrendelőjének kell a térítést fizetnie.

A tájvédelem érdekeit a 166 /1999. /XI.19/ Korm. Rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a BNPI szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.

A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az BNPI előírása érvényes.

A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell.

A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.

A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.

A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

e.) Tájvédelem

A település és környezete természet- és környezetvédelmi célú övezeteken belül fekszik. Szinte a település egész közigazgatási területe, illetve annak jelentős része a B-A- Z megye Területrendezési Terve. „Tájvédelmi övezetébe”, valamint „Sérülékeny környezetű karsztvíz-bázis övezetébe” tartozik, ezért a községre és környékére a B-A-Z megye Területrendezési Tervének szabályozásait tekintendő mérvadónak. E szerint a Tájvédelmi

A kert kategóriájú területeken ( Mk-2) a 1 66/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet mellékletének 1. pontjában szereplő építési hatósági engedélyezési eljárásban az illetékes nemzeti park igazgatósága (vagyis BNPI) tájvédelmi szakhatóságként vesz részt, hozzájárulását az engedély kiadásához be kell szerezni.

f.) Hulladékelhelyezés:

Hulladékfelügyeleti szempontból a település területén végzett tevékenységek során keletkező képződő veszélyes hulladékokat – amelyek körét a 16/2001. (VII.18) KÖM rendelet 1. Sz melléklete határoz meg- elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

A (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.

A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló mód. 98 /2001 (VI.15) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó szolgáltatás végzésére.

Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.

Előtérbe kell helyezni a környezet- és természetbarát megoldásokat (szelektív gyüjtés, komposztálás) A lázbérci vízműtelepnél víztisztítás során keletkező iszap tárolóterét hosszú távon meg kell szüntetni, annak kezelésére más gyakorlatot (pl sajtolás, granulálás, majd elhelyezés hulladéklerakóban) kell megvalósítani.

A köz és park területek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.

Az üzemelő hulladéklerakók teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatát el kell végezni.

A veszélyes hulladékszállítást és kezeléséről a 98/2001 (VI.15). Korm. számú rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzást.

A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. LXIII. tv. alapján gondoskodni kell.

          g.) Környezetbiztonság

A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:

29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés

1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték.

11/1994. (III. 25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás

1994. évi XLI. tv ill.1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés

6/1993.(V. 12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés.

10. §

Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg

1. Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

2. Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

3. A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet „2. számú melléklete szerint a község a „A” (fokozottan érzékeny) kategóriába sorolható, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1.

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az egyes területfelhasználási egységekre

vonatkozó előírások

Lakóterületek általános előírásai

11. §

1. A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

• termelő kertgazdasági építmény,
• a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m²  

    beépített szintterületig

• kézműipari építmény, 500 m² beépített szintterületig
• igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m² beépített szintterületig
• szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
• sportlétesítmény
• üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
• nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

2.  Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

• Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció homlokzatmagasságát nem lépheti túl.
• Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.

3. Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:

• a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
• a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
• a levegőminőségi előírásoknak,
• működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
• az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

4. A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan.

5. Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelem, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.

6. Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

7. Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:

• Az épületek közötti távolság betartandó,
• Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
• Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve
• Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
• A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett méreténél.

8. A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.

9. Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.

• Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 10,0 m
• Haszonállat ólja lakóépülettől 15,0 m, kifutója 17,0 m
• Trágya és trágyalétároló legalább 17,0 m-re legyen.

10. Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein helyezhetők el oly módon, hogy az állatok tartására és az állattartással összefüggő, azt kiszolgáló épületek és építmények területe nem haladhatja meg az ingatlan területének 5 %-át.

11. Nagy létszámú állattartó telep belterületen nem helyezhetők el.

12.)   A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedésére pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön.

13.) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

Kialakult állapot

12. §

1. A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

1. kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét.
2. tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
3. kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.

2. A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

1. az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.
2. az oldalkert mérete el kell hogy érje a min. 4 m-t,(de ez esetben a max. építméy magasság 4,0 m lehet.)
3. a hátsókert mérete el kell, hogy érje a min. 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet)
4. Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely hátsó vonalának mélysége nem haladhatja meg a 40 m-t.

- sem az övezetre előírt telekmélységet,

-sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értéke.

5. Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg

• sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építmény-magasság értékével csökkentett értékét
• sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értékeit.
• sem a 20,0 m-es telekmélységet.

3. Az illeszkedés általános szabályai

    A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadonálló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

4. Az építési vonal a kialakult telektömbben

1. foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb szabály ettől eltérő előírást ír elő.
2. ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

5. A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság

foghíj esetében nem haladhatja meg

• sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát
• sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított –utcaképi átlagos homlokzatmagasságot.

saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg

• sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,
• sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát

6. Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága a következőképpen illeszthető:

1. szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.

2. félig (hézagosan) zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík(ok) hajlásszöge  - megközelítőleg legyen azonos, a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb mint 45 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.

A lakóterület övezetei

Lf-I építési övezet

13. §[1]

(1) A falusias lakóterület övezetei az Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 jelűek.                                       

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

4. szálláshely szolgáltató épület,

5. kézműipari építmény,

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

7. sportépítmény.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is.

(3) Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, stb), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak.

(4) Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.

(5) A falusias lakóterület övezeteiben a telkek beépítésének módját, a kialakítható legkisebb telekterület méretét, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot, valamint zöldfelület legkisebb mértékét a rendelet 1. mellékletének I. táblázata tartalmazza.

Lf-II építési övezet

14. §[1]

(1) A településközpont vegyes terület (Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

-lakóépület,

-igazgatási épület,

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület (pl. piac),

-egyéb közösségi szórakoztató épület,

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

       -sportépítmény helyezhető el.

(3) A településközpont vegyes területen magasabb szintű jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

-termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, illetve lemezházas transzformátor és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése.

Lf-III építési övezet

15. §[1]

(1) A településközpont vegyes terület (Vt) építési övezetei:

Vt-1 - településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló övezet.

Vt-2 - településközpont vegyes terület, jellemzően intézmények elhelyezésére szolgáló övezet.

Vt-3 - településközpont vegyes terület, jellemzően műemlékek övezete.

(3) Az övezetre vonatkozó értékeket a rendelet 1. számú melléklet II. TÁBLÁZAT tartalmazza

(4)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés építhető.

(5) Az övezetben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

Vegyes terület

16. §[1]

(1) A különleges beépítésre szánt területbe (Kp) azok az övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek terület felhasználási módja szerint különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek övezetei:

          Kp -  Platthy-kastély és parkja

Kmt - műemléki templom és kertje

Km - magtár (volt uradalmi)

Kpi - pincés terület

Kc -  ökokemping

Kpa - panzió

Ksp - sportpálya

(3) Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületek és építmények helyezhetők el. Az övezetre vonatkozó értékeket a rendelet 1. számú mellékletének III. táblázata tartalmazza.

(4) A fenti övezetekben kizárólag a rendeltetést szolgáló épületek és építmények helyezhetők el.                                     

(5) A szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos

(6) Legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, a pinceüreg maximum 5 m mély, 4 m széles és 15 m hosszú lehet

Településközpont vegyes terület

Általános előírásai

Vt

17. §[1]

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az alábbi tevékenységek nem folytathatók:

-alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem,

-élőállat nagykereskedelem,

-nyers-félkész bőr nagykereskedelem,

-energiahordozó nagykereskedelem,

-fém-, érc, nagykereskedelem,

-fa, építőanyag-szaniter nagykereskedelem,

-vasárú szerelvény nagykereskedelem,

-egyéb termelési célú termék nagykereskedelem,

-hulladék nagykereskedelem.

(3) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók szerint):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház

- raktár

- szociális helyiség építménye

(4) Az övezetben a (2), (3) bekezdésekben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől 30 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)

(5) A teljes közművesítettség (vezetékes gázhálózat kivételével) a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

(6) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. mellélet V.TÁBLÁZAT tartalmazza.

(7) Az övezetben a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

18. §[1]

(1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari terület lehet egyéb ipari terület is.

(2) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz- robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények az övezetben nem helyezhetők el.

(3) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(4) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:

a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(5) Az övezetben az (4) bekezdésben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

(6) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. mellélet VI.TÁBLÁZAT tartalmazza.

A településközpont vegyes terület,

Dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet Vt-1

19. §[1]

20. §[1]

Különleges beépítésre nem szánt területek

20. §

(1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok az övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.

(3) Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek övezetei:

Kkt - temető

Kkz - zagytér

Kkl - lovarda

Kkm - méhészet

Kkpi - pincés terület 

  Kkpa - palackozó

(4) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet VII.TÁBLÁZAT tartalmazza

(5) A zagytér övezetében a területen őshonos, nem invazív növényfajokból álló védőfásítás szükséges a telekhatáron belül 5 m-es sávban.

(6) Az övezetben a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Gazdasági területek

21. §[1]

A Gazdasági terület általános előírásai

Gip, Gksz

22. §[1]

IV.  FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A közlekedési területek általános előírásai

23. §[1]

(1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani, amennyiben a HÉSZ arról másként nem rendelkezik:

                            Törzshálózati jelentőségű út esetén             30 m

                            Országos mellékutak esetén                        22 m

                            Helyi gyűjtőutak esetén                               16 m

                            Külterületi fő dűlőutak esetén                      12 m

                            Kiszolgáló utak esetén                                 10 m

                            Kerékpárút esetén                                         3 m

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

Közlekedési létesítmények

Közművek és hírközlési létesítmények.

(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni a vonatkozó hatályos jogszabályokat és szabványokat.

(4) A közutakat az alábbi övezetekbe kell besorolni

- országos mellékút KÖu-3

- települési összekötő út, KÖu-4,

- kiszolgáló út, lakóút KÖu-5,

- önálló gyalogút KÖu-6,

- mezőgazdasági főgyűjtő út KÖu-7

(5) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó –(parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

Közműlétesítmények, közműellátás

24. §

A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

Villamosenergia ellátás

A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

Gázellátás

Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Távközlés

A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az BNPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

25. §[1]

(1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

a)Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

b)Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

c)Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

d)Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

e)Távbeszélőfülke elhelyezése

f)Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése

(4)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni

Zöldterületek (Z)

Általános előírások

26. §[1]

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületen elhelyezhető:

a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület.

(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

Közparkok területe

27. §[1]

(1) Közkert az egy meghatározott főfunkciót (játék, sport, pihenés, stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat

(2)   Bánhorváti belterületén a (Z) Közkertek területének övezetében csak őshonos fafajok telepíthetők.

Erdőterületek  E

Általános előírások

28. §[1]

1. A település erdőterületeinek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tünteti fel.

2. A településen található erdőterületek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

Ev Védett /védő erdő övezete

(3) A hatályos jogszabályban kihirdetett  természetvédelmi jelentőségű övezetekben  (országos ökológiai hálózat, magterület, pufferterület és ökológiai folyosó elemei  a lázbérci TK, NATURA területek övezetében) külhonos, tájidegen fajok telepítése tilos.

Evk övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

29. §[1]

Evt övezet

Természetvédelmi erdőterületek

30. §[1]

V. Fejezet

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

31. §[1]

(1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Má-E Általános mezőgazdasági terület jellemzően gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület - extenzív terület

Má-I Általános mezőgazdasági terület jellemzően nagyparcellás szántó művelésű terület – intenzív terület

Má-Ex Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület jellemzően gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület - extenzív terület

Má-Ix Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület jellemzően nagyparcellás szántó művelésű terület – intenzív terület

Mk-1 Kertes mezőgazdasági terület kertgazdálkodásra szolgáló terület, beépítési lehetőség nélkül

Mk-2 Kertes mezőgazdasági terület kertgazdálkodásra szolgáló terület, építési lehetőséggel

A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani

Má-E

(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület

32. §[1]

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a növénytermesztés a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. A beruházáshoz szükséges védőterületet saját területen (telken) belül kell biztosítani, és az ártalom kiküszöböléséről az ártalomkeltőnek kell gondoskodnia.

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben az épületek építészeti kialakítása során az épületek anyaghasználatában és tömegformálásában a tájba illesztés szempontjainak és az illeszkedés szabályainak érvényesülnie kell.

1. Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet VIII. TÁBLÁZAT tartalmazza.

2. Tanya épület, lakóház  és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 5 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.

3. Az övezetben elhelyezhetőek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint lakóépület a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére.

(7) Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 3 ha fölött a telek területén max. 3%-os beépítettséggel, szabadon álló beépítési móddal, lakóépületeknél maximum 4,5 m, gazdasági épületeknél max. 7,5 m építménymagassággal, tömbösített formában helyezhetőek el. 3 ha alatti terület nem beépíthető.

(8)Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.

(9) Állattartó telepek létesítése csak 3 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével megengedett. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 3 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.

(10) Az övezetben új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.

(11) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.

Má-I

(döntően) nagyparcellás szántó művelésű terület

33. §[1]

(1) Az övezet telkein lakóépület nem építhető, csak a gyepgazdálkodáshoz vagy állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetőek el. Állattartó telepek létesítése nem megengedett, kivéve állattartás építményei közül karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból tájba illő módon.

(2) Beépíthetőség max. 3 %, építménymagasság max. 4,5 m, gazdasági épület esetében a technológia figyelembevételével indokolt esetben ennél több is lehet.

(3) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10,0 m.

(4) Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.

(5) Birtokközpontok létesítése magasabb szintű jogszabály szerint.

(6) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezete (Má-Ix, Má-Ex): Ökológiai hálózat övezetén belül, nem helyezhető el újonnan létesíthető nagyfeszültségű távvezeték, mobil átjátszó torony sem szélerőmű, sem napelem park.

(7) Vízmű védőidom területén sem mezőgazdasági üzemi terület, sem birtokközpont nem létesíthető.

Kertgazdálkodásra szolgáló terület,

 Gyümölcsös terület

Mk

34. §[1]

(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m², szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m². Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete legfeljebb 30 m².

(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el. Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető, földbevájt pince létesíthető.

(4) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet IX. TÁBLÁZAT tartalmazza

(5) Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m² telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.

(7)Az Upponyi hegység magaslatai közé benyúló völgyekben, a védett területtel határos zónában még a pufferövezeten belül nem építhetők sem szerszámtárolók, sem lakó- pihenő jellegű építmények.

Egyéb területek

V-1, V-2, V-3 övezetek

Vízgazdálkodási terület

35. §[1]

 (1) a vízgazdálkodási terület övezetei:

V-1- patak, csatorna, árok, vízmosás

V-2 - Lárbérci víztározó

V-3 - vízmű üzemi terület

V-4 - árvédelmi töltés

(2) V-1 jelű övezetbe tartozik a Bán-patak, és partja és közvetlen környezete. A Bán-patak partélétől számított 20 m-en belül új épület nem helyezhető el.

(3) V-2 jelű övezetbe tartozik a Lázbérci tározó, melynek előírásait Bán-Sajó-Tisza /104. Vízi könyv számú határozat tartalmazza

(4) A vízgazdálkodási terület övezeteiben mindennemű építmény elhelyezés esetén az illetékes vízügyi gazgatóság szakhatóságként jár el, épületet és építményt elhelyezni csak vízjogi engedély alapján lehet.

IV. Fejezet

A térségi szabályozás elemei B-A-Z. Megye Területrendezési Terve alapján

36. §[1]

(1) A település igazgatási területének térségi övezetei:

1. ökológiai hálózat, magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezetei,
2.  kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmast terület övezetei,
3. országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,
4. történeti települési terület,
5.  országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,
6. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete,
7. ásványi nyersanyag gazdálkodási terüle,
8. földtani veszélyforrás területének övezete,
9. vízeróziónak kitett terület által érintett övezet.

 (2) A magterület, ökológiai folyosó és ökológiai folyosó övezetében a közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

3. Ebben az övezetben amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 9.§ tartalmazza. Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre alkalmas területek övezetében külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

5. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület és történeti jelentőségű település övezete:

1. Az övezetben a belterületi határhoz csatlakozó tömbökben, csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 9. § tartalmazza.
2. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
3. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
4. Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

(6) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezetében:

1. Az övezet területén különös figyelmet kell fordítani a szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és elhelyezés mielőbbi megoldására, a teljes szennyvízcsatorna - hálózat kiépítését meg kell valósítani.
2. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosításának elősegítése.

(7) Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetében magterület, ökológiai folyosó és világörökség várományos, vagy történeti település övezében új külszíni bánya nem nyitható.

1. Földtani veszélyforrás területének övezetében épületet, építményt elhelyezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján, illetve indokolt esetben geotechnikai szakvélemény alapján lehet.

(9) A vízeróziónak kitett terület által érintett övezetben gondoskodni kell a vízmosások megkötéséről a vízelvezetés környezetkimélő megoldásáról.

37. §

Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:

Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett ipari gazdasági területen A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni.

38. §

Telekalakítás szabályai

Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni.

Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.

Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

39. §

Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

40. §

Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

41. §

Záró rendelkezések

Ez a rendelet. 2004. 05. 01-én.lép hatályba, de rendelkezéseit a hatálybalépése előtt az I. fokú építési hatósághoz benyújtott és még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelmezőre kedvezőbb.

a.) hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bánhorváti község Általános rendezési tervéről szóló 2/1987 (XII.17.) és az azt módosító 5/1995 (X.19) rendelet

A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Jelen rendelettel együtt kell alkalmazni az építészeti értékek helyi védelméről, a közterület használatról és parkolásról a köztisztaságról és a környezetvédelemről és az állattartásról szóló rendeleteket:

Bánhorváti 2004.04.14

Demeter Zoltán sk.                                                               Dr. Agonás Lajos sk.

Polgármester                                                                                    jegyző

A kihirdetés napja: 2004. 04.15

                                                                                                          Dr. Agonás Lajos

                                                                                                                      jegyző