Nézsa Községi Önkormányzat Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI.3.) Korm.rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a 45. § (2) bekezdés bb) alpontjában, a 32. § a) pontjában és a 36. §-ban foglaltakra figyelemmel, a 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek és az érintett területi és települési önkormányzatok, valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § 

1. A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Nézsa Község közigazgatási területére terjed ki.
2. A HÉSZ előírásait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.
3. A HÉSZ a mellékletét képező SZT-b jelű belterületi és SZT-k jelű külterületi szabályozási tervlapokkal (a továbbiakban együtt: szabályozási terv) együtt érvényes.
4. A belterület határvonalát a Képviselő-testület a szabályozási terv alapján határozza meg.

2. Fogalom-meghatározások

2. § 

1. Tájba illő épület: A Településképi rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő épület.
2. Többszintes növényállomány: Nagy vagy közepes lombtömegű fával, cserjével, és talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett, környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület.

3. Közterület-alakításra vonatkozó előírások

3. § 

A közterület-alakításra vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

I. Fejezet

Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

4. Az épített környezet értékeinek védelme

4. § 

1. Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.
2. A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, geológiai vagy talajmechanikai okból lehet.

5. Régészeti lelőhelyek

5. § 

1. A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza.
2. A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

II. Fejezet

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

6. Táj- és természetvédelem

6. § 

1. A település közigazgatási területén található Natura 2000 területet, az ökológiai hálózat magterület-, ökológiai folyosó-, pufferterület övezetei által érintett területeket (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek és a 3. függelék jelölik.
2. Természetvédelmi érintettségű területeken területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.
3. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.
4. Napkollektor, napelem, és egyéb megújuló energiát hasznosító berendezés csak a tájképet, környezetet nem zavaró módon helyezhető el.
5. Külterületen tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen csak tájba illő épület (lásd: fogalommagyarázat) helyezhető el.
6. Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények használhatók.
7. Kötelező zöldsáv létesítendő a szabályozási tervlapon „beültetési kötelezettséggel érintett terület” jelöléssel ellátott területeken a (6) bekezdésben meghatározottak szerint. Az érintett területeken többszintes növényállományt kell kialakítani

7. Védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt természeti területek és értékek

7. § 

1. A település területén a Natura 2000 területek, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a tájképvédelmi területek, illetve az ex lege védett területek védőterülete (továbbiakban védett területek) lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
2. Országos jelentőségű védett természeti területeken építmények és berendezések elhelyezése csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.
3. Védett területen antennatorony nem létesíthető. Föld feletti villamosenergia és hírközlési vezeték helyett csak földkábeles vezetés létesíthető abban az esetben, ha a terepszint alatti elhelyezés természetvédelmi oltalom alatt álló fákat nem veszélyezteti.

III. Fejezet

Környezetvédelmi előírások

8. Környezetvédelem

8. § 

1. A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, hogy a használat
   1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
   2. a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
   3. a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,
   4. kizárja a környezetkárosítást,
   5. következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
2. Új funkció létesítése esetén, ha az építmény hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
3. Új építmény építése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a védőtávolsága nem került meghatározásra - a telek határvonalán kell teljesülniük
4. Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.
5. Állattartásra szolgáló építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül.

9. A termőföld védelme

9. § 

1. A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, valamint melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
2. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
3. Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve terület-előkészítés során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
4. A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.
5. Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
6. Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.
7. A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

10. A levegő védelme

10. § 

1. A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
2. A légszennyezést okozó, helyhez kötötten működő meglévő és új építményeknél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.
3. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben az illetékes hatóság az onnan származó légszennyezést vagy bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.
4. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés megakadályozásáról.

11. Hulladékártalmatlanítás és -elhelyezés

11. § 

1. A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.
2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
3. Veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem építhető.

12. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

12. § 

1. Vízgazdálkodási terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.
2. Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.
3. Vízfelületek karbantartásának céljára:
   1. az állami kezelésű vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén legalább 6-6 m-es,
   2. önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén legalább 3-3 m-es,

sávot szabadon kell hagyni.

4. A település területén futó vízfolyások építési korlátozással érintett védőtávolságainak lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Az érintett területeken az alábbi rendelkezések az érvényesek:
   1. a vízfolyások természetvédelmi érintettségű szakaszai mentén a telkeken a partvonaltól számított 50 méteres sávban,
   2. a természetvédelmi érintettség alatt nem álló telkeken a partvonaltól számított 20 méteres sávban

új építmény elhelyezése tilos,

3. a védőtávolságon belül eső meglévő építményeken csak az állagmegóvást szolgáló építési munkák végezhetők.
4. a védőtávolságon belül eső meglévő építményeken csak az állagmegóvást szolgáló építési munkák végezhetők, azok helyére csak az eredetivel azonos alaprajzú, magasságú és tömegű épület építhető.

5. Mélyfekvésű és a rendszeresen belvízjárta területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület vízmentességének megoldását követően lehet.

13. Zaj elleni védelem

13. § 

1. Zajt, rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, rezgés az építményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.
2. A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 4. függelék tartalmazza.

IV. Fejezet

Közművek előírásai

14. Közművesítés általános előírásai

14. § 

1.  A közműhálózatokat és kapcsolódó közműépítményeket közterületen, szabályozási terven jelölt magánúton, vagy a közműszolgáltatást igénybe vevő telkén kell elhelyezni.
2. Új út építésénél, meglévő út felújításánál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.
3. Építési telek és telek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.
4. Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.

15. Vízellátás

15. § 

(1)     Ha a telekkel határos közterületen kiépült a közüzemi ivóvízhálózat, új építmény ivóvízellátását a közüzemi hálózatról kell biztosítani.

(2)     Vezetékes ivóvíz-ellátással nem rendelkező meglévő épületeknél a vízvezeték hálózatot 1 éven belül be kell kötni.

(3)     Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

16. Szennyvízelhelyezés

16. § 

1. A szennyvízelvezető-rendszer kiépítéséig ideiglenesen duplafalú, vízzáró szigetelésű, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. A szennyvízelvezető-rendszer kiépítése után a csatornahálózatra rá kell kötni, és az alkalmazott szennyvíz közműpótlót fel kell számolni.
2. Új szennyvízelvezető-hálózat csak elválasztott rendszerben építhető.
3. Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell kialakítani.
4. A település területén a szennyvíz szikkasztása tilos, kivételt képez ez alól az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésből kivezetésre kerülő tisztított szennyvíz.
5.  Ipari technológiai szennyvizeket, vagy más, nem kommunális jellegű szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a szennyvízelvezető-hálózatba bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül kell elvégezni.
6. A szennyvízelvezető-hálózatba csapadékvíz nem vezethető.

17. Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés

17. § 

1. A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.
2. Befogadó hiányában a keletkező csapadékvizeket helyben kell tartani és hasznosítani.
3. Ha a telken keletkező csapadékvíz teljes mennyisége nem vezethető a befogadóba, gondoskodni kell a többlet csapadékvíz mennyiségének visszatartásáról.
4. Új építmény építése és a meglévő bővítése esetén az ingatlanon keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni tilos.
5. A burkolt felületekről összegyűjtött olyan csapadékvizek, amelyek szénhidrogénekkel szennyeződhetnek, csak megfelelően méretezett olaj- és iszapfogókon való előkezelést követően, a tetőfelületről összegyűjtött csapadékvizek előkezelés nélkül vezethetők a csapadékvíz elvezető rendszerbe.
6. A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

KÜLÖNÖS RÉSZ

V. Fejezet

Részletes övezeti előírások

18. Területfelhasználási egységek

18. § 

1. A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.
2. A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
   1. Lakóterület

aa) falusias lakóterület, jele:                            Lf

ab) kertvárosias lakóterület, jele:                    Lke

2. Vegyes terület, településközpont, jele:                          Vt
3. Különleges terület, nagykiterjedésű sportolási célú, jele:            Ksport
4. Gazdasági terület, kereskedelmi, szolgáltató terület, jele:           Gksz

3. A beépítésre nem szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:
   1. Közlekedési terület, közúti közlekedési terület, jele:                   KÖu
   2. Zöldterület, közkert, jele:                                                   Zkk
   3. Erdőterület

ca) Védelmi erdő, jele:                                     Ev

cb) Gazdasági erdő, jele:                                  Eg

4. Mezőgazdasági terület

da) Általános mezőgazdasági terület

            daa) gyümölcsös, jele:                           Má-gyü

            dab) gyep, jele:                                     Má-gy

            dac) szántó, jele:                                   Má-sz

db) Kertes mezőgazdasági terület, jele:              Mk

5. Vízgazdálkodási terület

ea) Vízgazdálkodási terület, jele:                      V

eb) Vízbázis, jele:                                            Vb

6. Különleges beépítésre nem szánt terület

fa) Temető, jele:                                               Kb-t

fc) Sport, jele:                                                  Kb-sp

fd) Napelemes kiserőmű terület, jele:                Kb-en

fe) Turisztikai terület, jele:                                Kb-tur

ff) Kastély, jele:                                               Kb-k

fg) Bánya, jele:                                                Kb-b

7. Természetközeli terület, jele:                                             Tk                             

VI. Fejezet

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

19. A beépítésre szánt területek általános előírásai

19. § 

1. A beépítésre szánt területek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.
2. Az építési övezetek telkeire vonatkozó szintterületi mutató a telken elhelyezhető valamennyi építmény szintterületének és a telek területének viszonyszáma.
3. Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.
4. A telekalakítás szabályai:

1. Az újonnan kialakítható telek legkisebb területét az övezeti előírások tartalmazzák.
2. Szabályozási vonallal érintett telek mérete a szabályozási tervnek megfelelő telekfelosztást követően kisebb lehet az övezetre előírt legkisebb telekméretnél.
3. Meglévő telek akkor is megosztható, ha a kialakuló telkek mérete az építési övezeti előírásokban meghatározott telekméretnél legfeljebb 5 %-kal kisebb.
4. Nyeles telek nem alakítható ki.

5. A telkek beépítési módja

1. oldalhatáron álló (O) vagy
2. szabadon álló (SZ).

6. Terepszint alatti beépítés a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, legfeljebb az építési övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott építési övezet másként nem rendelkezik.
7. A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületekre a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

20. Lakóterületek általános előírásai

20. § 

1. A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de az övezet építési telkein az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ-nek az adott lakóövezetre vonatkozó előírásainak megfelelően más elsődleges funkciójú építmény is elhelyezhető.
2. Lakóterületen nem helyezhető el:
   1. üzemanyagtöltő állomás,
   2. parkolóház.
3. Szabadonálló beépítési mód esetén az újonnan kialakított telek szélessége legalább 16 m.
4. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az újonnan kialakított telek szélessége legalább 14 m. Az épületet az oldalhatártól legalább 1m távolságra kell elhelyezni.
5. Az építési hely mélysége legfeljebb a közterületi homlokvonaltól mért 60 m. Az annál távolabb eső rész hátsókertnek minősül.
6. Ha az adott övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor a lakóövezetekben egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető.
7. Lakóépület legnagyobb bruttó alapterülete 350 m².
8. A kerítés magassága legfeljebb 1,6 m, legalább 40%-os áttörtséggel.
9. Az előkert legkisebb mérete 2,0 m, kivéve, ha az egyes építési övezetek előírásai másképp rendelkeznek.

21. Falusias lakóterület (Lf)

21. § 

1. A falusias lakóterületen elhelyezhető a lakó rendeltetésen kívül:
   1. mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
   2. kereskedelmi, szolgáltató,
   3. szállás jellegű,
   4. igazgatási, iroda,
   5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
   6. közösségi, kulturális, szórakoztató és
   7. sport

építmény.

2. A falusias lakóterület építési övezeteire vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.
3. Az előkert mérete lakóépület esetén: 2,0 méter, de a lakóépületet a telek homlokvonalától legfeljebb 5,0 méter távolságra szabad elhelyezni.
4. A közművesítettség mértéke: teljes.

22. Kertvárosias lakóterület (Lke)

22. § 

1. A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

1. egy telken legfeljebb egy lakóépület, melyben vagy legfeljebb két lakás alakítható ki egyéb rendeltetési egység nélkül, vagy egy rendeltetési egység és egy lakás, valamint melléképületek (pl. tárolók, garázs).
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
4. kulturális, közösségi szórakoztató,
5. legfeljebb két vendégszobaszámú kereskedelmi szálláshely,
6. igazgatási és iroda,
7. sport

építmény.

2. A kertvárosias lakóterület építési övezeteire vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.
3. Az előkert mérete lakóépület esetén: 2,0 méter, de a lakóépületet a telek homlokvonalától legfeljebb 5,0 méter távolságra szabad elhelyezni.
4. A közművesítettség mértéke: teljes.

23. Vegyes terület - településközpont (Vt)

23. § 

1. Az építési övezetben elhelyezhetők a lakó rendeltetésű épületeken kívül:
   1. hitéleti, oktatási, szociális intézmények,
   2. közösségi célt szolgáló épületek,
   3. kereskedelmi, szolgáltató és szálláshely szolgáltató épületek,
   4. irodaépületek.
2. A településközpont vegyes területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

3. A településközpont vegyes területen telkenként legfeljebb három épület építhető.
4. A közművesítettség mértéke: teljes.
5. Az előkert mérete: 2,0 méter.

24. Gazdasági terület

24. § 

1. A gazdasági terület jellemzően gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
2. A közművesítettség mértéke: legalább részleges.

25. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

25. § 

1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál:
   1. gazdasági tevékenységet szolgáló építmények, kutatóhelyek,
   2. raktárak, tárolóépítmények,
   3. szolgáltató építmények,
   4. igazgatási és irodaépületek, szociális és közösségi célú építmények
   5. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
   6. sportépítmények,
   7. gépjárműtárolók, közlekedési és szállítási építmények
   8. elektromos autó töltő állomás.
2. A kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

26. Általános gazdasági terület (Gált)

26. § 

1. Az általános gazdasági terület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
2. Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.
3. Az általános gazdasági területekre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

27. Különleges területek

27. § 

A különleges területbe azok az építési övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények rendeltetése miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területtől.

28. Különleges terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület (Ksport)

28. § 

1. Az építési övezetben sportolási célú és a sportolást kiszolgáló építmények helyezhetők el.
2. Az építési övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 8. melléklet táblázata határozza meg.
3. A közművesítettség mértéke: teljes.
4. Az építési övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

VII. Fejezet

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

29. Zöldterület – közkert (Zkk)

29. § 

1. A közkert állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
2. A Zkk jelű övezetben épület nem építhető.
3. A Zkk jelű övezetben az alábbi építmények helyezhetők el

1. pihenést és testedzést szolgáló építmény,
2. játszótér építményei,
3. sétaút, kerékpárút és köztéri bútorzat,
4. a zöldterület fenntartásához szükséges építmény.

4. A Zkk jelű övezet telkeinek legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, melynek legalább 1/3-át többszintes növényállománynak kell takarnia.
5. A Zkk jelű övezetben közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési műtárgyak, berendezések – gyalogos és kerékpárút, illetve közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.
6. A Zkk jelű övezetben parkoló nem alakítható ki.

30. Erdőterület

30. § 

1. A szabályozási terven erdőként jelölt, erdő művelési ágú, és erdősítésre javasolt telkek területe.
2. Erdőterületen kizárólag az erdőműveléssel összefüggő, és az erdőtelepítés jövőbeli lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
3. Kerítés csak erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, illetve természetvédelmi céllal létesíthető.
4. Az erdőterületen – a magasfeszültségű hálózat kivételével – föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

31. Erdőterület – védelmi erdők övezete (Ev)

31. § 

1. A védelmi erdő övezet a Szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a beépítésre szánt területek, vagy egyes építmények védelmére szolgálnak.
2. Az Ev jelű övezetben folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő több célú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás folytatható. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén a telek legfeljebb 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.
3. Az Ev jelű övezetben épület nem építhető, mesterséges felület nem alakítható ki, bánya nem nyitható.
4. Az Ev jelű övezetben csak erdei kilátó, magasles, továbbá a természetvédelemmel, ismeretterjesztéssel, oktatási- és kutatási céllal összefüggő építmények és berendezési tárgyak, továbbá távközlési és energetikai magasépítmény, adótorony, antenna helyezhetők el.
5. Az Ev jelű övezetben a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint, a településkép védelmi rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

32. Erdőterület – gazdasági erdők övezete (Eg)

32. § 

1. A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt területek, amelyekben a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.
2. Az Eg jelű övezetben szakszerű, természetkímélő, az állandó borítottságot biztosító erdőgazdálkodást kell folytatni.
3. Az Eg jelű övezetekben a rendeltetésnek megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épületek helyezhetők el.
4.  A kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m² (10ha),
5. A telekhatároktól számított 20 m-es sávon belül épület nem helyezhető el,
6. A telkek beépítettsége legfeljebb: 0,5%,
7. A megengedett legnagyobb épületmagasság: gazdasági épület és építmény esetében 5,5 m, különleges technológiai igényű építmény esetében 10 m,
8. A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett építmények összes alapterülete az 500 m²-t nem haladhatja meg.
9. A 10.000 m²-nél kisebb területű telken meglévő építményen állagmegóvás, átalakítás, felújítás és korszerűsítés végezhető. Az építmény nem bővíthető.
10. Az Eg jelű övezetben épület elhelyezésének feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

33. Mezőgazdasági terület (Má)

33. § 

1. A mezőgazdasági területre a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme és, a termelési adottságok hasznosítása érdekében az egyes övezetekre a 34-37.§-ban rögzített szabályok vonatkoznak.
2. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
3. Az övezet telkén lakóépület önmagában nem, csak mezőgazdasági épülettel együtt építhető.
4. A mezőgazdasági területen építményt létesíteni a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon

1. csak a legalább 80 %-ban művelt telken
2. az övezeti szabályokban részletezett épület elhelyezéssel
3. lakóépület esetében legfeljebb 5,5 m, üzemi és gazdasági épület és építmény esetében legfeljebb 7,5 m, különleges technológiai igényű építmény esetében 10 m épületmagassággal lehet.

5. Új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legalább 200 méter távolságra lehet elhelyezni.
6. Mezőgazdasági területeken csak a terepfelszínt, természetes vízháztartást, valamint ökológiai adottságokat megőrző, természetkímélő gazdálkodás folytatható.
7.  Mezőgazdasági területen a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, és az intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő, áttört hatású anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

34. Általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz)

34. § 

1. Az általános mezőgazdasági szántóterületek a Szabályozási terven „Má-sz” jellel jelölt területek, amelyek elsősorban a szántóföldi gazdálkodásra szolgáló területek, ahol a növénytermesztéssel összefüggő, termékfeldolgozásra, tárolásra szolgáló építmények helyezhetők el.
2. Az általános mezőgazdasági terület két övezetre oszlik:

1. Má-sz1
2. Má-sz2

3. Az Má-sz jelű övezetben 1 ha-nál kisebb telek nem alakítható ki.
4. Az Má-sz1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
5. Az Má-sz2 jelű övezetben kizárólag a szántóföldi műveléshez, valamint e tevékenységhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás építményei, továbbá egy kapcsolódó lakóépület helyezhető el.

8. Az Má-sz2 övezetben épület és építmény csak birtokközponton helyezhető el.
9. Birtokközpont kialakításának feltételei:
   1. A teljes mezőgazdasági birtoktest legalább 20 ha összterületű.
   2. A birtokközpontként kialakítható telek legkisebb területe: 1 ha
   3. A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető a birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
10. A birtokközpontként szolgáló telken épület az alábbi feltételek együttes teljesítésével építhető:

1. a beépítés mértéke legfeljebb a birtokközpontként szolgáló telek 10%-a, illetve
2. a teljes mezőgazdasági birtoktest összterületének legfeljebb 1%-a, továbbá
3.  legfeljebb 2.500 m² lehet.
4. egy épület legnagyobb bruttó alapterülete 800 m2.
5. az épületek és építmények megengedhető maximális épületmagassága 7,5 méter.

6. Az Má-sz2 övezetben a közúttal határos telekhatártól számított 50  m-en belül épület nem helyezhető el.
7. Az Má-sz2 övezetben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
8. Az Má-sz2 övezetben birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti és a telkek közútról, vagy önálló hrsz-on nyilvántartott magánútról megközelíthetők.

35. Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy)

35. § 

1. Az általános mezőgazdasági gyep területek a Szabályozási terven „Má-gy” jellel jelölt területek, amelyek a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelésre, az állattartásra, állattenyésztésre, és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
2. Az Má-gy jelű övezetben a legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a legeltetéses, almostrágyás állattartáshoz kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás, szolgáltatás épületei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

1. a beépíthető legkisebb telekméret 50.000m² (5 ha).
2. az oldalsó és hátsó telekhatároktól számított 5 m-en belül, valamint a közúttal határos telekhatártól számított 50 m-en belül épület nem helyezhető el.
3. A beépítés mértéke legfeljebb 1%.
4. legnagyobb megengedett épületmagasság 4,5 m.

3. A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett építmények összes alapterülete a 800 m²-t nem haladhatja meg.
4. Az Má-gy jelű övezetben a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
5. Az Má-gy jelű övezetben a meglévő idős fák védendők és megtartandók, a fás terület, facsoportok kiterjedése a 30%-ot nem haladhatja meg,

36. Általános mezőgazdasági terület – gyümölcsös (Má-gyü)

36. § 

1.  Az általános mezőgazdasági gyümölcsös területek a szabályozási terven „Má-gyü” jellel jelölt területek, amelyek szőlő- és gyümölcstermesztésre szolgáló területek.
2. Az Má-gyü övezetben kizárólag a szőlő- és gyümölcstermeléshez, illetve szántóföldi műveléshez, valamint e tevékenységekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás épületei és építményei helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

1. a kialakítható/beépíthető telek területe: 2 000 m²;
2. az oldalsó és hátsó telekhatároktól számított 5 m-en belül, valamint a közúttal határos telekhatártól számított 50 m-en belül épület nem helyezhető el,
3. a beépítés mértéke legfeljebb: 3%
4. a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,0 m.

3. Az Má-gyü övezetben lakóépület – szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén – az alábbi feltételek szerint helyezhető el:

1. a kialakítható/beépíthető telek területe: 3 000 m².
2. a lakóépülettel történő beépítés mértéke legfeljebb: 1,5%.
3. a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m.

4. Az övezetben a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

37. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

37. § 

1. Az kertes mezőgazdasági területek a Szabályozási terven „Mk” jellel jelölt területek, amelyek elsősorban a kisüzemi szőlő-, gyümölcstermelésre, kisparcellás intenzív kertgazdálkodásra szolgálnak.
2. A kertes mezőgazdasági terület a területfelhasználás, és az építés feltételei szempontjából két övezetre oszlik:

1. Mk1
2. Mk2

3. Az Mk1 jelű övezetben legfeljebb egy, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, szőlőműveléssel, borászattal, kertgazdálkodással, és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos építmények – a lakóépület kivételével – és legfeljebb egy különálló, földdel borított pince helyezhető el az alábbi feltételekkel:

1. a kialakítható/beépíthető telek területe: 1000 m²,
2. az oldalsó és hátsó telekhatároktól számított 5 m-en belül, a közúttal határos telekhatártól számított 20 m-en belül épület nem helyezhető el,
3. a beépítés mértéke legfeljebb: 5%,
4. a legkisebb zöldfelület aránya: 85%,
5. a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,0 m,
6. A beépíthető telek legkisebb szélessége az építés helyén mért közterület felőli homlokvonalában legalább 15 m.

4. Az Mk1 övezet beépítésre alkalmas méretű telkein az építmények összes bruttó földszinti alapterülete a 120 m²-t nem haladhatja meg.
5. Az Mk1 jelű övezetben terepszint alatti beépítettség a 3 %-ot nem haladhatja meg.
6. Az Mk1 jelű övezetben a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása szükséges.
7. Az Mk1 jelű övezetben fásítás, erdő nem létesíthető.
8. Az Mk2 jelű övezetben kertgazdálkodással, és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos gazdasági építmények, továbbá egy kapcsolódó lakóépület helyezhető el az alábbi feltételek szerint:

1. a kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret 1500 m²,
2. az oldalsó és hátsó telekhatároktól számított 5 m-en belül, a közúttal határos telekhatártól számított 50 m-en belül épület nem helyezhető el,
3. A beépítés mértéke legfeljebb 3%;
4. a legkisebb zöldfelület aránya: 85%,
5. legnagyobb megengedett épületmagasság 4,5 m;

9. Az Mk2 övezeten beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett építmények összes bruttó földszinti alapterülete a 150 m²-t nem haladhatja meg.
10. Az Mk2 jelű övezetben terepszint alatti beépítettség a 5 %-ot nem haladhatja meg.
11. Az Mk2 övezetben a teljes közművesítettség a beépítés feltétele.
12. Az Mk1 és Mk2 jelű övezetekben:
    1. Az ingatlanokon nem helyezhető el űrgödrös kerti WC, árnyékszék.
    2. Az övezetben a kerítés legfeljebb 1,60 m magassággal létesíthető.

38. Vízgazdálkodási terület (V)

38. § 

1. Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven „V” jellel jelölt övezet, amelybe az állandó és időszakos vízfolyások, patakok telke tartozik, valamint a „Vb” jellel jelölt övezet a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.
2. Vízgazdálkodási területen kizárólag vízgazdálkodással, és természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
3. A V jelű övezetbe tartozó vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.
4. A V jelű övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek környezetében a Környezetvédelmi előírások Felszíni vízrendezés fejezetében előírtakra figyelemmel kell lenni.

39. Természetközeli terület (Tk)

39. § 

1. A természetközeli területek a Szabályozási terven „Tk” jellel jelölt területek, ahol a természetközeli nádasok találhatók.
2. A Tk jelű övezetben építmény nem helyezhető el, kerítést építeni nem szabad.
3. A Tk jelű övezetben tilos minden olyan tevékenység, amely a természeti környezetet károsítja, vagy arra negatív hatással van.

40. Különleges beépítésre nem szánt területek

40. § 

1. Különleges beépítésre nem szánt terület a Szabályozási terven „Kb” jellel jelölt terület.
2. A különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználás és elhelyezhető építmények szempontjából
   1. különleges beépítésre nem szánt terület – temető (Kb-t)

1. különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület (Kb-tur)
2. különleges beépítésre nem szánt terület – kastély (Kb-k)
3. különleges beépítésre nem szánt terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület (Kb-sport)
4. különleges beépítésre nem szánt terület – napelemes kiserőmű (Kb-en)
5. különleges beépítésre nem szánt terület – bányaterület (Kb-b)

övezetbe tartoznak.

3. A különleges beépítésre nem szánt területen a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

41. Különleges beépítésre nem szánt terület - temető (Kb-t)

41. § 

1. Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven „Kb-temető” jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, és az azt kiszolgáló és kiegészítő építmények elhelyezésére szolgál.
2. A Kb-t jelű övezet telkein az építés feltételei:

1. a telekhatároktól számított 5 m-en belül épület nem helyezhető el,
2. a beépítettség mértéke legfeljebb: 5%,
3. minimális zöldfelületi arány: 70 %,
4. a megengedett maximális épületmagasság: 5,0 m,

3. Az övezetben a harangtorony, harangláb legmagasabb pontja 10,0 m lehet.
4. Az övezetbe tartozó telkeken az építményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.
5. A temető telkén, a telekhatár mentén legalább 5 m széles, többszintes növényállományt kell kialakítani.

42. Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület (Kb-tur)

42. § 

1. A Szabályozási terven „Kb-tur” jellel jelölt övezet elsődlegesen idegenforgalmi szolgáltatások céljára szolgál. Az övezetben a rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló, közösségi célú és vendéglátó épületek helyezhetők el.
2. Kb-tur jelű övezetben:
   1. a kialakítható legkisebb telekméret: …… m2;
   2. a beépítettség legnagyobb mértéke: 2%,
   3. a telekhatároktól számított 15 m-en belül épület nem helyezhető el,
   4. egy épület legnagyobb bruttó alapterülete 100 m².
   5. a legnagyobb megengedett épületmagasság: 4,5m.
   6. legkisebb zöldfelületi arány: 80%
3. Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg.
4. A Kb-tur övezetben az alábbi rendeltetésű építmények helyezhetők el:
   1. bemutató célú idegenforgalm építmény,
   2. vendéglátással és szállásadással kapcsolatos épület
   3. szociális épület (mosdók)
   4. az előbbiek működéséhez szükséges raktár, tároló.

43. Különleges beépítésre nem szánt terület – kastély

(Kb-k)

43. § 

1. Különleges beépítésre nem szánt terület – kastély területe a Szabályozási terven „Kb-k” jellel szabályozott övezet, ahol kizárólag kulturális és oktatási rendeltetéshez kapcsolódó és ezen funkciókat kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
2. A Kb-k jelű övezet telkein az építés feltételei:

1. a telekhatároktól számított 15 m-en belül épület nem helyezhető el,
2. a beépítettség mértéke legfeljebb: 20%,
3. legkisebb zöldfelületi arány: 70%,
4. a megengedett legnagyobb épületmagasság: 8,5 m.

3. Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg.
4. Az övezetbe tartozó telkeken az építményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

44. Különleges beépítésre nem szánt terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület

(Kb-sport)

44. § 

1. Különleges beépítésre nem szánt terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület a Szabályozási terven „Kb-sp” jelű övezet, ahol kizárólag az e rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló, közösségi célú és vendéglátó építmények helyezhetők el.
2. A Kb- sport jelű övezet telkein:

1. a telekhatároktól számított 10 m-en belül épület nem helyezhető el,
2. a beépítettség mértéke legfeljebb: 10%,
3. minimális zöldfelületi arány: 80%,
4. a megengedett maximális épületmagasság: 5,0 m,

3. Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg.

45. Különleges beépítésre nem szánt terület – napelempark (Kb-ne)

45. § 

1. Különleges beépítésre nem szánt terület – napelempark terület a Szabályozási terven „Kb-ne” jellel jelölt övezet, ahol megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló berendezések, energiatermelő berendezések és az azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges építmények helyezhetők el. A terület természetközeli fenntartásának céljából haszonállat tartó, és gyümölcstermesztést kiszolgáló gazdasági építmények is elhelyezhetők.
2. A Kb-ne jelű övezet telkein:

1. a telekhatároktól számított 10 m-en belül épület nem helyezhető el,
2. a beépítettség mértéke legfeljebb: 2%,
3. a burkolt felületek területének legnagyobb aránya: 5%,
4. a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m.

46. Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya (Kb-b)

46. § 

1. Különleges beépítésre nem szánt terület – bányaterület a Szabályozási terven „Kb-b” jellel szabályozott övezet, ahol nyersanyag kitermelés és feldolgozás céljára szolgáló, a bánya működéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények helyezhetők el.
2. A Kb-b jelű övezet telkein:

1. a beépítettség mértéke legfeljebb: 10%,
2. a burkolt felületek területének legnagyobb aránya: 45%,
3. a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,5 m,

3. Az övezetben az épületek legmagasabb pontja technológiai okokból legfeljebb 15,0 m lehet.

47. Közúti közlekedési területek (KöU)

47. § 

1. A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közforgalmú közlekedés építményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
2. A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.
3. A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen építmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
4. A közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3-3 m-en belül szilárd akadályt és fás szárú növényeket elhelyezni nem lehet.
5. Útcsatlakozásokban a szabadlátást akadályozó építményt elhelyezni (pl. telekhatáron zárt kerítést építeni), valamint 0,6 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
6. A közutak osztályba sorolása a következő:

1. Országos mellékút: 2115 j. Rétság-Galgaguta összekötő út külterületen (meglévő) K.V.B
2. Országos mellékút: 2115 j. Rétság-Galgaguta összekötő út belterületen (meglévő) B.V.c.B (Fő u.)
3. Országos mellékút: 21153 j. Legénd bekötő út külterületen (meglévő) K.V.B
4. Országos mellékút: 21153 j. Legénd bekötő út belterületen (meglévő) B.V.c.B (Fő u.)
5. Országos mellékút: 2107 j. Penc-Keszeg összekötő út külterületen (meglévő) K.V.B
6. Külterületi feltáró utak, kiszolgáló utak: K.VI.C
7. Lakó utak: Az összes egyéb belterületi út (meglévő) B.VI.d.C
8. Tervezett lakó utak: B.VI.d.B, B.VI.d.C
9. Gyalogút: B.VIII.C

7. A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

1. 2115 j. Rétság-Galgaguta összekötő út: meglevő szélesség
2. 21153 j. Legénd bekötő út: meglevő szélesség
3. 2107 j. Penc-Keszeg összekötő út: meglevő szélesség
4. Tervezett külterületi feltáró út szabályozási szélessége: 16,0 m; 
5. A kiszolgáló és lakóutak kialakult szabályozási szélessége általában megtartandó, kivéve a szabályozási terven szereplő kiigazításokat.
6. Az új kiszolgáló utak szükséges szabályozási szélessége: 8,0-12,0 m;
7. Gyalogút szabályozási szélessége: legalább 3,0 m

8. Kerékpárforgalmi építmény alakítandó ki:

1. 2115 jelű országos mellékút mentén.

9. A kerékpáros pihenőket és tárolókat a kijelölt nyomvonalakhoz kapcsolódóan kell kialakítani, amelyek helyszínéről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni és a nyomvonal mentén előjelezésükről gondoskodni szükséges.
10. A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit.
11. A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül építményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.
12. A védőtávolság külterületen:

1. országos mellékút esetén a tengelytől mért 50 m.
2. külterületi feltáró utak számára az úttengelytől számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni.

13. A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
14. Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

ZÁRÓ RÉSZ

VIII. Fejezet

Alkalmazási és zárórendelkezések

48. Alkalmazási rendelkezések

48. § 

Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

49. Záró rendelkezések

49. § 

1. Ez a rendelet a 2021. január 1-én lép hatályba.
2. A HÉSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nézsa Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2002.(XII.24.) sz. önkormányzati rendelete.
3. A HÉSZ-t a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.