1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 1163 Budapest, Havashalom utca 43.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros XVI. kerülete.

(4) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 1163 Budapest, Havashalom u. 43.

(5) Az Önkormányzat lapja a XVI. Kerületi Újság.

(6) Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapcíme (a továbbiakban: honlap): www.bp16.hu.

(7) A Képviselő-testület a közzététel helyben szokásos módját a következők szerint határozza meg:

2. § (1) A helyi önkormányzati jogok a Budapest Főváros XVI. kerületében választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok a Képviselő-testületbe választott képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat. A helyi népszavazás részletes szabályait külön rendelet állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai és a Hivatal látják el.

3. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényekben számára meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(2)¹ A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok ellátásáról az általa alapított intézmények és gazdasági társaságok útján gondoskodik, amelyek felsorolását e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

(3)² A Képviselő-testület - törvényben meghatározott kivételekkel - egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, azonban nem értelmezhető továbbruházásként a Hivatal kiadmányozási rendjének megfelelő kiadmányozás, ha a hatáskör címzettje nevében történik.

(4) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsorolt hatáskörök, továbbá:

4. § Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra.

5. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja a Képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester; ha mindegyik alpolgármester akadályoztatva van, a legidősebb képviselő hívja össze az ülést.

(2)³ A Képviselő-testület szerdai napokon, évente legalább 6 alkalommal tart rendes ülést. Rendes ülés július 1. és augusztus 31. közé nem tervezhető.

(3)⁴ A Képviselő-testület ülése legfeljebb 20.00 óráig tart. Ha 20.00 órakor még van napirendi pont, a Képviselő-testület az ülés idejét egy órával - 21.00 óráig - meghosszabbíthatja. A 21.00 órakor tárgyalás alatt álló napirendi pontról határozni kell, de 21.00 óra után a megmaradtak közül új napirendi pont vagy pontok megtárgyalásáról csak minősített többségű szavazással lehet dönteni. Kivételt képeznek az egyedi hatósági ügyek, melyeket kötelező a napirendre vétel napján megtárgyalni. A testületi ülés alatt két óránként szünetet kell tartani, igazodva a tárgyalás alatti napirendi pont befejezéséhez.

(4) A képviselő-testületi ülés két egymást követő napra is kitűzhető.

(5)⁵ A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, bármely bizottságnak, vagy Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kötelező összehívásának esetében az indítvány beérkezését követő 15 napon belülre kell az ülést kitűzni. Nem kötelező rendkívüli ülést összehívni, ha az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül rendes ülést tart a Képviselő-testület, kivéve, ha a rendes ülés idején a rendkívüli ülésen tárgyalandó beadvány időmúlás miatt már okafogyottá válna.

(6) A polgármester összetett vagy vitatott kérdések előzetes megtárgyalására képviselő-testületi ülésnek nem minősülő munkaértekezletet hívhat össze.

(7) Munkaértekezlet összehívására bármely önkormányzati képviselő, valamint az Ügyrendi Bizottság - a (8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - javaslatot tehet a polgármesternek. Az Ügyrendi Bizottság javaslatáról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, minősített többséggel határoz. A munkaértekezletet a Képviselő-testület ülésének berekesztését követően, azonnali kezdéssel kell megtartani.

(8)⁶ Ha az Ügyrendi Bizottság ülésén azt állapítja meg, hogy az adott képviselő-testületi ülés meghívójában szereplő valamelyik előterjesztés vagy ugyanezen képviselő-testületi ülésre benyújtott sürgősségi indítvány az Mötv., illetve ágazati jogszabály alapján nem tartozik a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe, vagy egyértelműen pártpolitikai indíttatású, javaslatot tesz arra, hogy azt a Képviselő-testület munkaértekezleten tárgyalja meg.

(9) A munkaértekezleten a polgármester és a jegyző részvétele kötelező.

6. § (1)⁷ A Képviselő-testület éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a képviselőktől, a bizottságoktól és a Hivatal szervezeti egységeitől. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

(4)⁹ A napirendek megtárgyalását követően a polgármester tájékoztatást ad a következő képviselő-testületi ülés tervezett időpontjáról.

7. § (1) Előterjesztés kizárólag írásban készülhet. Az előterjesztésnek formai és tartalmi szempontból alkalmasnak kell lennie a megalapozott döntésre. A megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért az előterjesztő felel.

(2) Az előterjesztés főbb elemei:

(3) A Képviselő-testület elé határozathozatalra az illetékes bizottság(ok) által tárgyalt és határozati formában véleményezett ügyek kerülhetnek. A képviselő-testületi előterjesztés tervezetéről a tárgykör szerint illetékes bizottságok kötelesek közölni álláspontjukat az előterjesztővel.

(4) A bizottságnak az előterjesztést elutasító álláspontja a napirendre vételnek nem akadálya.

(5) Előterjesztésre jogosult:

8. §¹⁰ (1) A meghívót a tárgypontok megjelölésével, valamint az előterjesztéseket 8 nappal az ülést megelőzően a képviselőknek internetről kell letölteni olyan módon, hogy a hozzáférésre kizárólag a képviselő lehessen képes. A képviselő részére írásos előterjesztést csak abban az esetben kell küldeni, ha igényli.

(2)¹¹ Azt az előterjesztést, mely a meghívóban szereplő napirendi ponthoz kapcsolódik, de az (1) bekezdésben megjelölt időpontban még nem áll rendelkezésre valamely ok miatt, legkésőbb az ülést megelőző 5. napon kell a képviselők számára az internetről letölthetővé tenni.

(3)¹² A sürgősségi indítványokat, bizottsági véleményeket és a további, az alap előterjesztésekben nem közölt mellékleteket legkésőbb az ülést megelőző napon, a hivatali munkaidő végéig kell az interneten az (1) bekezdésben szabályozott módon a képviselők számára hozzáférhetővé tenni. Az interneten elhelyezett ilyen utólagos mellékletekről a képviselőket e-mail és SMS útján értesíteni kell. Az ülés napján keletkezett mellékleteket az ülés elején, papíron kinyomtatva kell átadni.

(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén a meghívót és az előterjesztés(eke)t legkésőbb 2 nappal az ülést megelőzően kell az internetes felületen a képviselők számára hozzáférhetővé tenni. Rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) Az állandó meghívottak körét e rendelet 4. melléklete tartalmazza. Az ott felsorolt meghívottak részére a nyilvános ülésen tárgyalható napirendi pontokról kérésük esetén számítógépes adathordozón előterjesztést is kell küldeni.

(6) A Képviselő-testület ülésére a polgármester meghívhatja a napirendben érintett szervezeteket vagy személyeket.

(7) Az ülés meghívóját közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján és a honlapon.

9. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon - az erre kijelölt helyen - hallgatóként bárki megjelenhet. A hallgatók az ülést nem zavarhatják, rendzavarás esetén az elnök a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel, végső esetben kivezetteti, illetve, ha a rendzavarás nem szüntethető meg, az ülést félbeszakítja. A nyilvános ülés az Önkormányzat honlapján online módon hallgatható.

(2) Zárt ülést kell tartani:

(3) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vesznek, vehetnek részt.

(4) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvánosságra kell hozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalt jogszabály tiltja.

(5)¹³ A képviselő-testület és a bizottságok zárt ülésén résztvevő képviselők és nem képviselő bizottsági tagok a zárt ülés napirendjéhez kapcsolódó előterjesztés vagy előterjesztések anyagáról és az ülésen elhangzottakról - törvényben meghatározott kivétellel - illetéktelen személy vagy személyek részére információt nem szolgáltathatnak, ilyen információt nyilvánosságra nem hozhatnak.

(6)¹⁴ A képviselő-testület és a bizottságok zárt ülésén résztvevő képviselők és nem képviselő bizottsági tagok a zárt ülésen meghozott határozatról vagy határozatokról a kihirdetést megelőzően - törvényben meghatározott kivétellel - illetéktelen személy vagy személyek részére információt nem szolgáltathatnak, ilyen információt nyilvánosságra nem hozhatnak.

(7)¹⁵ Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület - az Ügyrendi Bizottság javaslatára - legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, vagy megvonhatja. A csökkentés maximális mértéke havonta legfeljebb 50% lehet. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. A tiszteletdíj vagy természetbeni juttatás csökkentése, megvonása tárgyában a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(8)¹⁶ A javaslattétel előtt az Ügyrendi Bizottság az érintettet meghallgatja. Ha az érintett az Ügyrendi Bizottság előtt nem jelenik meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a meghallgatás lehetőségéről lemondott.

10. § (1) Sürgősségi indítványt írásban terjeszthet elő a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság, a tanácsnok, valamint három képviselő. A sürgősségi indítványt a polgármesternél - az indokok megjelölésével - az ülést megelőző második napon 12 óráig lehet előterjeszteni.

(2) A Képviselő-testület elé rendelet-tervezetet sürgősségi indítvánnyal - az Önkormányzat tárgyévet megelőző év költségvetési rendeletének módosítása kivételével - nem lehet előterjeszteni. Egyebekben a sürgősségi indítványra is alkalmazni kell a 7. §-t, kivéve a 7. § (2) bekezdés f) pontját és (3)-(4) bekezdéseit.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület vita nélkül minősített szótöbbséggel határoz.

11. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vagy megbízásából az alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármesterek akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatos feladatokat az ülésen jelenlévő legidősebb képviselő látja el.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van.

(3) Határozatképtelenség esetén az ülést - változatlan napirenddel - 8 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni.

12. § (1) Az ülés elnöke a határozatképesség és a távollévők számának megállapítása után nemzeti imádságunk a Himnusz éneklésével nyitja meg a tanácskozást. Ezt követően szót ad az Ügyrendi Bizottság elnökének, aki ismerteti a bizottság álláspontját a napirendi pontok sorrendjével, és a sürgősségi indítványok besorolásával kapcsolatban, továbbá javaslatot tesz azon napirendi pont(ok) levételére, amely(ek) tárgyalását munkaértekezlet keretében javasolja.

(2) A javasolt napirendnek tartalmaznia kell minden olyan előterjesztést, melyeket a képviselő-testület bizottságai, a képviselők vagy a hivatal tisztségviselői legkésőbb az ülést megelőzően tizenhárom nappal eljuttattak a jegyzőhöz, továbbá az előterjesztés megfelel a 7. § (2)-(3) bekezdés előírásainak.

(3)¹⁷ A napirendi pontokról és azok sorrendjéről a képviselő-testület - az (1) bekezdésben foglalt kérdésekben történő döntéshozatalt követően - nyilvános ülésen, egyszerű többséggel dönt.

(3a)¹⁸ A napirendi pontok elfogadását követően - az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontban foglalt tárgykörök esetén - a képviselő-testület a zárt ülés tartásáról minősített többséggel dönt.

(4) A rendes ülés első, kötelező napirendi pontja a Képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról, illetve a még végre nem hajtott határozatok helyzetéről szóló jelentés, melyet a polgármester terjeszt elő.

(5) A rendes ülés kötelező és egyben utolsó napirendi pontja a képviselői kérdések, közérdekű bejelentések. Egy képviselő egy alkalommal legfeljebb 3 percben kaphat szót. A képviselőnek törekedni kell arra, hogy a kérdéseit lehetőség szerint írásban nyújtsa be.

(6) A rendes ülés utolsó előtti napirendi pontjaként a polgármester kötelezően, az alpolgármesterek, tanácsnokok, bizottsági elnökök szükség szerint írásban beszámolnak az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről. A beszámolónak ki kell terjednie a költségvetési rendeletben átruházott hatáskörben meghozott döntésekre, az ott megszabott gyakorisággal.

13. § (1) A napirendi pont vitája az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Ezután rövid, értelmezést kérő kérdéseket lehet feltenni, legfeljebb 1 percben. Az előterjesztő válasza után kezdődik az érdemi vita.

(2) Az érdemi vitában először a napirend szerinti előterjesztést tárgyaló bizottságok elnökei tájékoztatják a Képviselő-testületet a bizottságuk álláspontjáról, majd ezt követően a képviselői hozzászólások következnek legfeljebb 6-6 percben, képviselőnként legfeljebb két részletben. Az időbeli korlátozás az előterjesztőre nem vonatkozik.

(3) A költségvetés általános és részletes tárgyalása során a képviselői hozzászólások időkerete képviselőnként 12 perc, legfeljebb két részletben. A bizottsági elnökök és a tanácsnokok tisztségük jellegét meghatározó minőségükben legfeljebb 10 percben ismertethetik a bizottságaik álláspontját, illetve az általuk felügyelt területre vonatkozó költségvetéssel kapcsolatos véleményüket.

(4) Az ülés elnöke jogosult, de nem köteles szót adni az ülésen megjelent lakosságnak, illetve a tanácskozási jog nélküli személyeknek.

(5) Kötelező szót adni kérésük esetén:

(6) Szót lehet adni a napirend jelenlévő érintettjének, az (1) bekezdésben foglalt kérdések után, legfeljebb 2 percre egy alkalommal.

(7) Az ülés elnöke bármely frakcióvezető indítványára a napirendi pont tárgyalását a kért időtartamra, de maximum 30 percre megszakíthatja (frakciószünet). Egy frakció egy ülésnapon egyszer élhet ezen jogával.

14. § (1) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, illetve az ezzel kapcsolatos álláspont, mely kizárólag eljárási kérdésre szorítkozik.

(2) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

15. § (1) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében:

(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(3) Ha a képviselő a rendre utasítás ellenére [(1) bek. c) pont] ismételten sértő kifejezést használ, vagy az ülés elnöke maga követ el ilyen magatartást, avagy az elnök a jogkörét jogellenesen túllépi, illetve azzal visszaél, bármely képviselő indítványozhatja ügyrendi egy perces hozzászólással a képviselő vagy az elnök jegyzőkönyvi megrovását. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, minősített többséggel határoz; ezen jegyzőkönyvi megrovás semmilyen módon nem minősíthető fegyelmi eljárásbeli döntésnek.

(4) Az ülés elnöke által rendre utasított, továbbá a Képviselő-testület határozata alapján megrovásban részesített képviselő számára az adott napirend kapcsán a továbbiakban hozzászólási lehetőség csak akkor biztosítható, amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában leírt cselekmények miatt elnézést kér és a továbbiakban nem folytatja azt. Újbóli rendreutasítás után a levezető elnök megrovásban részesített képviselő számára az adott napirend kapcsán a továbbiakban hozzászólási lehetőséget nem biztosíthat, esetleges ügyrendi javaslatát a levezető elnöknek írásban - szóbeli indokolás lehetősége nélkül - átadhatja. Amennyiben az elnök részesül jegyzőkönyvi megrovásban, ezt követően hozzászólásai kizárólag az ülés levezetésére korlátozódhatnak.

16. § (1) Bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a hozzászólások időtartamának korlátozására vagy a vita lezárására. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárásáról szóló határozathozatal előtt csak azok kaphatnak szót, akik a vitalezárási javaslatig már szólásra jelentkeztek.

(2) A következő napirendi pontok tárgyalása során az (1) bekezdés, illetve a 13. § (2) bekezdés nem alkalmazható:

17. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti is lehet. Titkos szavazást személyi kérdésben kell tartani. A titkos szavazás történhet szavazógéppel (gépi titkos szavazás), vagy szavazólappal (ez elsősorban akkor, ha háromnál több jelölt között kell választani). A gépi titkos szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolítása, az eredmény megállapítása és a szavazásról külön jegyzőkönyv készítése az Ügyrendi Bizottság feladata. Ha a bizottság határozatképes létszámban nincs jelen az ülésen, háromfős szavazatszámláló bizottságot kell választani a szavazás lebonyolítására.

(2) A nyílt szavazás szavazógéppel vagy - annak hibája vagy hiánya esetén - kézfelemeléssel történik. Legalább öt képviselő indítványára kötelező név szerinti szavazást elrendelni. Név szerinti szavazás esetén a polgármester ülésrendben szólítja a képviselőket szavazásra, akik szóban kötelesek a véleményüket a (3) bekezdésben meghatározott formában kinyilvánítani. A képviselő véleményét a polgármester szóban megismétli, ezt követően történik a szavazat szavazógépi rögzítése.

(3) Szavazni csak személyesen lehet „igen”, „nem” illetve „tartózkodás” formájában.

(4) Szavazógéppel történő szavazás esetén jelenlévőnek az a képviselő tekintendő, aki jelenlétét a szavazógép jelenléti gombjának bekapcsolásával jelzi és gyakorolja szavazati jogát. Kézi szavazásnál jelenlévőnek az a képviselő tekintendő, aki a szavazáskor az ülésteremben tartózkodik és gyakorolja szavazati jogát. Szavazás előtt az elnök jogosult a létszámot ellenőrizni a gépek kikapcsolása, majd a képviselők által történő visszakapcsoltatása útján.

(5) Ha a képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy technikai hiba miatt nem tudott szavazni vagy szándékával ellentétesen szavazott, a levezető elnök nyilatkoztatja a képviselőt, aki jegyzőkönyvbe mondja szavazatát.

18. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ha a döntéshez minősített többség szükséges, azt az elnöknek a szavazás előtt be kell jelentenie.

(2) A Képviselő-testület minősített többségű döntése kell:

(3) A minősített többséghez az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(5)²¹ A (4) bekezdés szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott határozatot vissza kell vonni, és az ügyet az érintettség ismeretében megismételt szavazásra kell bocsátani úgy, hogy a mulasztó képviselő az új döntéshozatalban nem vehet részt. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett képviselő tiszteletdíját háromhavi időtartamra 50%-kal csökkenteni kell. A csökkentésről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(6)²² A határozati javaslat szövegét szavazásra egyértelműen kell feltenni. A szavazás először a módosító indítványról vagy indítványokról és csatlakozó határozati javaslatról vagy javaslatokról, végül az egész rendeleti vagy határozati javaslatról történik. A módosító indítványokról és csatlakozó határozati javaslatokról - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a benyújtás sorrendjének megfelelően kell szavazni.

(6a)²³ E rendelet alkalmazásában a módosító indítvány olyan indítvány, amely a már kiküldésre került eredeti határozati javaslatot érdemben megváltoztatja, míg a csatlakozó határozati javaslat az eredeti határozati javaslat szövegét változatlanul hagyja, ahhoz érdemben kapcsolódó új határozati javaslat.

(7)²⁴ Egymásnak ellentmondó módosító indítványok vagy csatlakozó határozati javaslatok esetén, az azokról való szavazás sorrendjéről a levezető elnök dönt. Ha a levezető elnök döntését a képviselők vitatják, akkor erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(8) Ha a képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy a határozati javaslat félreérthető módon hangzott el, egy alkalommal kezdeményezheti a szavazás megismétlését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, egyszerű többséggel határoz. A levezető elnök a Képviselő-testület szavazás megismétlésére vonatkozó határozatának megfelelően a szavazást megismételteti vagy a szavazást lezárja.

(9)²⁵ Módosító indítványt vagy csatlakozó határozati javaslatot a vita lezárásáig írásban, az ülés levezető elnökénél nyújthatnak be az előterjesztésre jogosultak. Ettől eltérően a költségvetés, költségvetés-módosítás és zárszámadás tárgyalása során az előterjesztéshez a módosító indítványokat a testületi ülést megelőző napon déli 12 óráig le kell adni a polgármesternél írásban, a költségvetési forrás megjelölésével azzal, hogy az általános- és céltartalékot csökkentő módosító javaslat nem nyújtható be.

19. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletalkotást kezdeményezhetik:

(3) A rendelet-tervezethez írásos előterjesztést, valamint általános és részletes indokolást kell készíteni. A polgármester a Képviselő-testület rendelet-tervezeteit és az elfogadott rendeletet tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek. Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(4) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni, és gondoskodni kell annak a honlapon történő közzétételéről. Minden olyan rendeletet, amely jelentős, avagy pontosan be nem határolható személyi kört érint, a kihirdetésen túl az Önkormányzat lapjában is meg kell jelentetni. Ha a rendelet hosszúsága vagy mellékleteinek mérete miatt egészében nem jelentethető meg, rövidített összefoglalót kell készíteni és azt az Önkormányzat lapjában közre kell adni, melynek tartalmaznia kell az érintettek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó legfontosabb szabályokat, illetve a teljes rendelet megtekintésének módját és helyét.

(5) Amennyiben a rendelet csak szűk, illetve földrajzilag vagy más módon pontosan behatárolható társadalmi csoportot érint, az Önkormányzat lapjában történő megjelentetés vagy ismertetés mellőzhető. Ilyenkor az érintetteket célzottan - postaládába szórás, avagy közvetlen átadás útján - lehet tájékoztatni.

(6) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan, arab számmal kell ellátni és róluk nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(7) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen. A társadalmi egyeztetés során az alábbi szempontoknak kell érvényesülnie:

(8) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(9)²⁶ A kerületi polgárok életét és érdekeit jelentősen érintő rendeletek, illetve határozatok meghozatala előtt - indokolt esetben - az érintettek közvetlen megkeresésével kertvárosi konzultációt lehet tartani.

20. § (1) A Képviselő-testület ülésén az Önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, tanácsnokhoz interpelláció intézhető.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 6 nappal írásban kell benyújtani a polgármesternél és lehetőséget kell adni a képviselő-testületi ülésen a szóban történő előadásra is, melynek időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláció tárgyát, rövid leírását.

(3) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(4) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(5) Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásbeli választ valamennyi képviselő részére kézbesíteni kell.

(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a válasz elfogadásáról.

(7) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést bizottság elé utalja. Az illetékes bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen terjeszti elő.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

21. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. Erre a kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.

(2) A képviselő valamennyi kérdését az ülésen kizárólag egy felszólalás alkalmával 3 percben szóban, vagy írásban teheti fel. A kérdésben feltett témában vita nem indítható, ahhoz más képviselő személyes megtámadtatás esetén sem szólhat hozzá.

(3) A képviselő napirenden nem szereplő ügyben kérdést csak a „Képviselői kérdések, közérdekű bejelentések” napirendi pont keretében tehet fel.

(4) A kérdezett kizárólag a „Képviselői kérdések, közérdekű bejelentések” napirendi pont keretében feltett kérdésre köteles az ülést követően írásban választ adni, amennyiben azt az ülésen szóban nem válaszolta meg.

22. §²⁷ (1) A Képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről külön jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni. A képviselő-testületi üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül.

23. § (1)²⁹ A Képviselő-testület névsorát e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő a kerület egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(3) A képviselők jogai és kötelességei azonosak, azokat az Mötv. 32-34. §-a tartalmazza. Ezen felül a képviselő:

(4) A képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás szabályait e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki. Az eljárás során kötelező a szükséges bizonyítékok beszerzése, illetve az eljárás alá vont képviselő meghallgatása, aki jogi képviselőt is igénybe vehet. Az érintett meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha arról értesítették, de igazolatlanul nem jelent meg, avagy az értesítés átvételét meghiúsította. A bizottság a kivizsgálás eredményét javaslat tételével együtt terjeszti elő a Képviselő-testületnek döntésre.

24. § (1) A Képviselő-testületben a képviselők legalább két taggal képviselő-csoportot (frakciót) hozhatnak létre. Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja. A frakciót az e rendeletben biztosított jogok addig illetik meg, amíg tagjainak száma eléri a két főt.

(2) A frakció megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a polgármesternél. A bejelentés tartalmazza:

(3) A frakció megszűnését, a kizárt, illetve belépett képviselő nevét a frakcióvezető, a kilépést a képviselő jelenti be a polgármesternél.

(4) A frakciók működési feltételeinek pénzügyi forrásáról a költségvetésben kell gondoskodni. A hivatal köteles a munkához szükséges külön irodahelyiséget, technikai feltételeket, ügyviteli közreműködést és tájékoztatást minden frakciónak biztosítani, illetve megadni.

25. § (1)³⁰ A nemzetiségi önkormányzatok elnökei a Képviselő-testület ülésein - a zárt ülés kivételével - tanácskozási joggal vehetnek részt. Az elnökök névsorát e rendelet 8. számű melléklete tartalmazza.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek a zárt ülésen való részvételére a nemzetiségek jogairól szóló, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezek szerint a nemzetiségi önkormányzat elnöke a zárt ülésen akkor vehet részt, ha az ülés tárgya közvetlenül érinti az adott nemzetiséget; személyes adatok kezelésekor pedig akkor, ha ahhoz az érintett előzetesen - különleges személyes adatok esetén írásban - hozzájárult. Kétség esetén a hozzájárulás hiányát kell vélelmezni.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségek jogairól szóló törvény, illetve saját szervezeti és működési szabályzatuk alapján működnek.

(4) Működésüket a Hivatal köteles segíteni. A segítés formái:

(5) A helyi nemzetiségi önkormányzatok üléseiről a Hivatal 15 napon belül elkészíti a jegyzőkönyvet és azt továbbítja a törvényességi felügyeletre hatáskörrel rendelkező szervnek.

(6) A jegyzőkönyvek archiválásáról a jegyző gondoskodik. Elkészíti és folyamatosan karbantartja a nemzetiségi önkormányzatok határozatainak tárát, melyet megküld valamennyi nemzetiségi képviselőnek, illetve a nemzetiségi önkormányzat elnöke által megjelölt szerveknek és személyeknek.

(7) Saját szervezeti és működési szabályzatukat a jegyző közzéteszi és hatályosulásukat segíti.

26. § (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) Önkormányzati feladatok ellátására, a képviselő-testületi döntések előkészítésére, a hivatal ilyen irányú tevékenységének, valamint a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(3)⁴⁰ Az állandó bizottságok részletes feladatainak jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az állandó bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(4) A bizottságot az elnök képviseli. Távollétében az általa megbízott, ennek hiányában a bizottság által választott képviselő tag helyettesíti.

(5)⁴¹ Az egyes állandó bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(6) Az állandó bizottságok elnöke és - az elnökkel együtt értve - tagjainak többsége önkormányzati képviselő. Egy képviselő legfeljebb három bizottságba választható.

(7) Az állandó bizottságok belső működésük szabályait jelen rendelet keretei között maguk határozzák meg. Amennyiben szabályzatukban jelen rendelettől el kívánnak térni, azt kötelesek a Képviselő-testület ülése elé terjeszteni jóváhagyásra.

(8) A képviselő-testületi munka segítésére, egy-egy feladat ellátására a Képviselő-testület tagjai sorából ideiglenes bizottságot hozhat létre. Ideiglenes bizottság létrehozása esetén a határozatban meg kell jelölni a feladatot és rögzíteni kell megoldásának határidejét. A feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásakor az ideiglenes bizottság megszűnik.

(9) A bizottság elnöke és tagja, a tanácsnok megbízatása alól minősített többséggel felmenthető.

27. §⁴² (1) A bizottsági ülés határozatképességére, a határozathozatal módjára, az ülésről készült jegyzőkönyvre és a zárt ülés tartására megfelelően alkalmazni kell a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülésről nem készül szószerinti jegyzőkönyv.

(2) A bizottsági ülések időpontját a bizottság munkaterve tartalmazza, ennek hiányában az ülések időpontja a képviselő-testületi ülések időpontjához igazodik, a bizottság ezen ülései rendes ülésnek minősülnek, míg az ettől eltérő időpontra összehívott bizottsági ülés rendkívüli ülésnek tekintendő.

(3) A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottság tagjai egynegyedének írásbeli kérésére, illetve a polgármester indítványára.

(4) Amennyiben nem a (3) bekezdésben meghatározott személyek indítványozzák a bizottság rendkívüli ülésének összehívását, az ülés összehívásának szükségességéről a bizottság elnöke dönt.

(5) A bizottsági ülést a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze.

(6) A bizottsági ülés napirendjére az elnök tesz javaslatot; ilyen joga a polgármesternek is van. A bizottság köteles napirendjére felvenni azt az előterjesztést, melyet előterjesztésre jogosult tett, és témája szerint a megkeresett bizottság hatáskörébe tartozik.

(7) A bizottság ülését az elnök, távollétében az általa megbízott képviselő bizottsági tag vezeti. Megbízás hiányában a bizottság dönt az elnök eseti helyettesítéséről.

(8) A bizottságok hatásköri összeütközése esetén az érintett bizottságok elnökeinek kell egyeztetniük, ha ez sikertelen, a Képviselő-testület dönt a hatáskör gyakorlójáról.

(9) A bizottsági üléseken a nem bizottsági tag képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek.

(10) A (9) bekezdés szerinti részvétel lehetővé tétele érdekében a bizottsági ülések időpontját a Hivatalban nyilván kell tartani, melynek érdekében a bizottság elnöke köteles az ülés időpontját előzetesen bejelenteni. A bizottsági elnökök kötelesek egyeztetni az ülések időpontjáról, hogy a több bizottságban tagként dolgozó képviselők valamennyi bizottsági ülésen részt vehessenek. Megegyezés hiányában a polgármester dönt az ülések idejéről.

(11) A polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggesztheti, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztéskor a polgármester előterjesztésében a Képviselő-testület soron következő ülésén határoz.

(12) A Képviselő-testületet a bizottságok kötelesek évente egy alkalommal, illetve eseti képviselő-testületi döntés szerint tájékoztatni az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.

(13)⁴³ A bizottsági ülésre szóló meghívót a tárgypontok megjelölésével, valamint az előterjesztéseket rendes ülés esetén legkésőbb 4 nappal az ülést megelőzően, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 2 nappal az ülés időpontját megelőzően kell a bizottság tagjai részére eljuttatni.

28. § Az állandó bizottság:

29. § A Képviselő-testület a Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottságra ruházza át azt a döntési jogot, hogy a véleményezésre megküldött településrendezési eszközök véleményezési eljárásában részt kíván-e venni.

30. §⁴⁴ (1)⁴⁵ A Képviselő-testület egyes önkormányzati feladatkörök felügyeletére tanácsnokokat választhat. A megválasztott tanácsnokok nevét e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(2) A tanácsnok feladata:

31. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester szabadságának idejét önállóan határozza meg, helyettesítéséről gondoskodni köteles.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre ruházza. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatásköröket visszavonhatja.

(5) A polgármester beszámol a Képviselő-testületnek a Fővárosi Közgyűléshez benyújtott, a kerületet érintő előterjesztésekről és döntésekről.

32. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

(3) A polgármester egyes, egyéb jogkörei:

(4) A polgármester köteles az új polgármester-választás kitűzésének napját követő 30 napon belül a Képviselő-testület elé terjeszteni a polgármesteri tisztség átadásával kapcsolatos jegyzéket és általános tájékoztatót, különös tekintettel az Önkormányzat költségvetésére.

33. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több főállású alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása megszűnik a Mötv. 76. §-ában meghatározott esetekben.

(2)⁴⁶ A Képviselő-testület legfeljebb három alpolgármestert választ. Az alpolgármester(ek) nevét e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. Több alpolgármester esetén a helyettesítés sorrendjét a polgármester határozza meg.

34. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

(2) A jegyző:

35. § (1) A Polgármester - a Jegyző javaslatára - aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint ellátja a jegyző helyettesítését, valamint a jegyző által meghatározott feladatokat.

(2)⁴⁷ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Jegyzői Irodavezető látja el.

36. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján meghatározza a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét, melyet e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

37. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, - lehetőség szerint az éves költségvetés elfogadása után - az Önkormányzat lapjában előre meghirdetett közmeghallgatást tart, melyen az állampolgárok és a kerületi szervezetek közérdekű kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás olyan nyilvános testületi ülésnek minősül, melynek célja, hogy az Önkormányzat beszámoljon az elmúlt időszakról, illetve hogy a választópolgárok, az érdekképviseleti szervek, továbbá a helyi ügyekben érdekelt egyéb szervek kérdéseket és javaslatokat intézhessenek a Képviselő-testülethez.

(3) Ha a közmeghallgatáson a képviselők nem jelennek meg határozatképes számban, a közmeghallgatás nem tartható meg, átalakul kertvárosi fórummá. A kertvárosi fórum keretében a megjelentek feltehetik kérdéseitek, elmondhatják javaslataikat a megjelent képviselőknek.

(4) A határozatképtelenség miatt megismételt közmeghallgatást egy hónapon belüli időpontban meg kell tartani. A megismételt közmeghallgatás időpontját az Önkormányzat lapjában meg kell hirdetni.

38. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve jelentősebb kerületi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a kerület egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.

39. § (1) A képviselők a lakosság számára fogadóórát tartanak, amelynek időpontját és időtartamát maguk határozzák meg.

(2) A fogadóórák rendjét ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján és félévenként egy alkalommal meg kell jelentetni az Önkormányzat lapjában, illetve közzé kell tenni a honlapon.

40. § (1)⁴⁸ Az Önkormányzat lapjának kiadója: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat. A kiadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a polgármester abban nem járhat el. A főszerkesztő köteles a Képviselő-testület döntéseinek megfelelően ellátni feladatát. A Főszerkesztőt a Képviselő-testület választja és bízza meg nyilvános pályázat útján. A pályázatot a Köznevelési, Kulturális, Sport, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság véleményezi. A főszerkesztő esetében a kinevezés és felmentés munkáltatói jogát a Képviselő-testület, az ellenőrzési és beszámoltatási jogokat a Kulturális és Sport Bizottság gyakorolja.

(2) A XVI. Kerületi Újság tartalmáért a főszerkesztő egyszemélyben felelős.

(3) A XVI. Kerületi Újság közszolgálati jellegű, közérdekű információkat közöl a kerület lakossága számára. Kiadásának célja az Önkormányzat, a Hivatal munkájáról és a kerület életéről történő széleskörű tájékoztatás. Kötelező szerkesztési alapelve a tényszerű és pártatlan tájékoztatás.

(4) A lapban a 19. § (4) bekezdésének megfelelően közölni kell a helyi rendeleteket. Mindazon határozatokat is kötelező közreadni, melyek a kerület lakosságának jelentős körét érintik.

(5) A lapnak megfelelő, folyamatos és arányos terjedelmű tudósítást kell nyújtania a Képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok, a Hivatal, az önkormányzati intézmények és a nemzetiségi önkormányzatok munkájáról. A nem önkormányzati, de közszolgálati jellegű anyagok közzétételével szemben előnyt élveznek a közvetlenül az Önkormányzat működéséről szóló hírek.

(6)⁴⁹ A lap más újságba, kiadványba helyezve nem terjeszthető; szintén nem szabad más újságot, kiadványt a lapba helyezve terjeszteni, kivéve, ha azt a Köznevelési, Kulturális, Sport, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság közérdekű célból engedélyezi.

(7) A lap példányszáma a kerületi postacímek számához igazodik, terjesztésének módja a postaládákba történő eljuttatás. A lap ingyenes. A főszerkesztő jogosult a lap költségeit reklámok közléséből származó bevételekkel csökkenteni, de a reklámok közlése nem csökkentheti az önkormányzati közszolgálati információk terjedelmét.

41. § (1) Az Önkormányzat honlapját azért működteti, hogy ezen az úton is a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa a lakosságnak szervezetéről, működéséről, illetve elektronikus úton is kapcsolattartási lehetőséget biztosítson az érdeklődőknek, továbbá lehetővé tegye a nyílt ülések közvetítését.

(2) A honlap naprakész karbantartásáról, a szükséges méretű webtárhelyről, továbbá a tényszerű, pártatlan tájékoztatásról a polgármester köteles gondoskodni.

(3) A honlapon közzé kell tenni:

(4) A honlapon közzé lehet tenni:

(5) A honlapon törekedni kell az interaktív, a lakossági ügyintézést megkönnyítő, a lakossági részvételt fokozó tartalmak elhelyezésére és fejlesztésére. A lakosság bevonása érdekében a Képviselő-testület nyílt ülése elé kerülő előterjesztések a döntéshozatal előtt is a honlapra helyezhetők, azokról közvélemény-kutatás is tartható.

42. § (1) A települési Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a civil szervezetekkel és egyházakkal.

(2) A Képviselő-testület és a bizottságok ülésein tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg az e rendelet 4. számú mellékletében szereplő, XVI. kerületi székhellyel rendelkező, Fővárosi Bíróságon bejegyzett egyesületek meghatalmazott képviselőit.

43. § (1) A gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó, vagy nagy gazdasági jelentőségű intézkedés meghozatalára irányuló előterjesztés (a továbbiakban: gazdasági előterjesztés) képviselő-testületi benyújtása előtt ki kell kérni a kerületben működő érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint az illetékes területi gazdasági kamara véleményét. Nem kell a véleményt kikérni, ha a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülésnek helye lehet.

(2) A gazdasági kamara a feladataival összefüggő gazdasági előterjesztésekről nyilváníthat véleményt. A véleménykérésről és annak az előterjesztésbe történő belefoglalásáról az előterjesztő köteles gondoskodni. Az előterjesztés tervezetére tett észrevételekre érdemi választ kell adni.

(3) Ha a kerületi gazdasági érdekképviselet, illetve a területi gazdasági kamara kezdeményezi gazdasági előterjesztés elkészíttetését és benyújtását, a polgármester a kezdeményezést megvizsgálja és arra érdemi választ ad. A kezdeményezésről - annak elutasítása esetén is - tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

(4) A kerületben működő gazdasági érdekképviseleti szervezet és a gazdasági kamarák közösen meghatalmazott képviselőjét a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg a tevékenységi körükbe tartozó napirend tárgyalása során.

44. § A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről, illetőleg a zárszámadásról rendeletet alkot. A költségvetési rendeletben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatáskör-átruházásokat pontosan szabályozni kell oly módon, hogy a szabályozás tartalmazza az átruházott hatáskörben meghozott döntésekről történő beszámolás szabályait is.

45. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának körét és a tulajdonnal való rendelkezési jog gyakorlását külön rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az Önkormányzat kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. Jelen rendelkezés nem minősül úgy, hogy egyszemélyes önkormányzati cég ne volna alapítható.

46. § (1) E rendelet 2017. június 1. napján lép hatályba. E rendelet hiteles példánya a mellékletekkel és függelékekkel együtt a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában ügyfélfogadási idő alatt, továbbá az Önkormányzat hivatalos internetes honlapján tekinthető meg.

(2)⁵⁰

(3) E rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4)⁵¹ Az e rendeletben nem szabályozott kötelezettség megszegése tekintetében az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, bizottsági elnökök, tanácsnokok tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásáról szóló 19/2014. (XI. 3.) önkormányzati rendelet szabályai az irányadók.