Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 08. 31Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
Siklós város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Siklós város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ban és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével az alábbi az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) Siklós város településkép védelméről szóló rendeletének (továbbiakban: rendelet) célja Siklós város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával (településképi szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezés és településképi bírság),
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Siklós város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a közös nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.
(5) A rendelet területi hatálya Siklós város teljes közigazgatási területe.
(6) A rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
(2) Értékvizsgálat: A települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész, melynek minimális tartalma:
a) cím,
b) helyrajzi szám,
c) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,
d) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,
e) védelem alá helyezés indoklása, védelmi kategória megnevezése,
f) fénykép(ek),
g) alaptérképi kivágat a védelemre javasolt elem elhelyezkedésének bejelölésével,
(3) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 30 %-t nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-t, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 60 cm-t.
(4) Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 70 %-t meg haladja.
(5) Épületszélesség: Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret a falazatok külső végleges vakolt síkján mérve. Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete a falazatok külső végleges vakolt síkján mérve.
(6) Utcai főépület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület-felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
(7) Utcai épületszárny: az utcai főépület utcával párhuzamos irányú épületszárnya mely utcai és udvari homlokzattal rendelkezik.
(8) Udvari épületszárny: az utcai főépület utcával párhuzamos irányú épületszárnyához csatlakozó utcára merőleges épületszárnya.
(9) Udvari főépület: az utcai főépülettől független, az utcai főépület mögött, esetenként mellette álló vagy oda tervezett, az adott terület-felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti további fő funkciójú épület.
(10) Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
(11) Földszín: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. Természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
(12) Információs célú berendezés: olyan berendezés, mely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgál, azaz önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó.
(13) Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklám.
(14) Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.
(15) Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormány rendelet értelmező rendelkezései szerinti építési reklámháló.
(16) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
(17) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
(18) Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
(19) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
(20) Jellemzően magastető: olyan tetőzet, ahol az épület vagy építmény bruttó alapterületének legalább 70 %-át a településképi követelmények között megadott hajlásszögű és anyagú magastető fedi, így tetőterasz, előtető, pergola, lapostetős kiegészítés létesítése nem kizárt, valamint a fennmaradó részeken egyéb, a környezetéhez illeszkedő hajlásszögű és anyagú fedés is alkalmazható, amennyiben a településképi követelmények között nincs hajlásszög érték megadva az OTÉK magastetőre vonatkozó értéke az irányadó.
(21) Hézagosan zártsorú beépítés: két épület között, legalább 3,0 m szélességű, a földszint feletti födém síkját meg nem haladó, de legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú, fedés nélküli vagy sík tetőszerkezettel fedett építményrésszel létesített beépítés.
(22) Terepszint alatti építmény: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 1. melléklet 123. pont szerinti meghatározásnak megfelelő építmény, ide nem értve a közmű-becsatlakozási műtárgyat és közműpótló műtárgyat.
(23) Településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás: adott ingatlanra vonatkozó e rendeletben meghatározott településképi követelmények és kérés esetén a hatályos helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokról való tájékoztatás.
(24) Szakmai konzultáció: építési szándék esetén az elkészült tervek áttanulmányozására, megbeszélésére, javaslatok és nyilatkozatok megtételére alkalmas személyes találkozó.
3. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
3. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
A HELYI VÉDELEM
4. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
4. § (1) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) Védelem alá helyezést, illetve a védelem megszűntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, az önkormányzat, valamint államigazgatási szerv kezdeményezhet.
(3) Területi védelem az alábbi elem(ek) megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére terjedhet ki:
a) településszerkezet;
b) telekstruktúra;
c) beépítési mód;
d) utcavonal vezetés;
e) utcakép, utcakép részlet;
f) település- és tájkarakter eleme.
(4) Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:
a) építmény egészére,
b) építmény részletére,
c) alkalmazott anyaghasználatra,
d) tömegformálásra,
e) homlokzati kialakításra,
f) táj- és kertépítészeti alkotásra,
g) egyedi tájértékre,
h) növényzetre,
i) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
j) utcabútorra.
(5) Védelem alá helyezés iránti kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:
a) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
b) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),
c) a kezdeményezés rövid indoklása (pl.: eredete, története, hozzá kapcsolható esemény stb.),
d) a védendő elem értékvizsgálata és
e) a kezdeményező adatai.
(6) Helyi védelem megszűntetésére kizárólag az alábbi előírások betartása mellett kerülhet sor:
a) a megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba,
b) műszaki indokok alapján, (a védelem tárgyának megszűnése vagy állagának jelentős megromlása, mely nem a karbantartás elmaradásából származik, amely a rendeltetésszerű használatot nem teszi lehetővé, tartószerkezetében olyan mértékű károsodás keletkezett, amely nem helyreállítható, vagy a helyreállítás költsége nincs arányban az épület kulturális értékével) vagy
c) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt.
(7) Helyi védelem megszűntetése iránti kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:
a) az érintett elem értékleltár szerinti sorszáma,
b) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
c) a kezdeményezés rövid indoklása,
d) a kezdeményező adatai.
(8) A kezdeményezések beadásának módja
a) a polgármesternek, vagy a települési főépítésznek címezve e-mailben, vagy postai úton,
b) a kezdeményező elérhetőségével, valamint aláírásával.
(9) Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszüntetéséről kizárólag az önkormányzat képviselő-testülete hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
(10) E rendelet módosítására vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor a kezdeményezés hiánytalan benyújtásának napjától számított 60 napon belül, vagy a soron következő képviselő-testületi ülés alkalmával.
(11) A helyi védelem nyilvántartása – sorszám, cím, helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel – e rendelet 1. mellékletében szerepel. A nyilvántartás naprakész vezetőséről a települési főépítész szakmai iránymutatása mellett, az önkormányzat jegyzője gondoskodik. A helyi védelemre okot adó értékvizsgálatok e rendelet 11. mellékletében szerepelnek.
(12) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a kezdeményezés benyújtásának napjától számított 15 napon belül az érintett védett elem tulajdonosát írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(13) Helyi védelem megállapításáról, vagy megszüntetéséről a képviselő-testületi döntés napjától számított 15 napon belül írásban értesíteni kell az érintett védett elem tulajdonosát, az illetékes építési hatóságot. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(14) E rendelet hatálya alá tartozó helyi építészeti örökség részét képező értékek feltárása, számbavétele körében a helyi védettség alá helyezés lehetőségét az önkormányzat folyamatosan vizsgálja. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.
(15) Helyi védelem alatt álló elem műemléki védettség alá helyezése esetén, a helyi védettség megszüntetése iránt kell intézkedni.
(16) Helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az önkormányzat köteles megvizsgálni annak helyi védelem alá helyezésének lehetőségét.
(17) A helyi védett elemek (építmények) korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.
(18) A helyi védett elemet (építményt, építményrészt) csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani. A bontás csak a korábbi helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás) és az önkormányzat számára történő átadása után lehetséges.
(19) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása abban az esetben történik meg, amennyiben e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az Önkormányzat az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését. Ennek elmulasztása esetén a helyi védelemmel kapcsolatos előírásokat a későbbiekben nem lehet érvényesíteni. A bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(20) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek védelmének megszűnése abban az esetben történik meg, amennyiben e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését. Ennek elmulasztása esetén a helyi védelemmel kapcsolatos előírások az érintett értékre továbbra is érvényben maradnak. A bejegyzés törléséről a jegyző gondoskodik.
5. A területi védelem meghatározása
5. § Siklós város területi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének nyilvántartását, térképi megjelöléssel, e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
6. Az egyedi védelem meghatározása
6. § Siklós város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének nyilvántartását, térképi megjelöléssel, e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:
a) a védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását,
b) a védett elem/elemrészlet jókarbantartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell,
c) a védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
d) a védett elem bontására kizárólag e rendelet 4. § (18) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően kerülhet sor
e) a védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság esetén, a visszaépítés kötelezettségével kerülhet sor.
f) a helyi védett elem károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.
g) a karbantartási, helyrehozatali, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén a védett elem tulajdonosával szemben a jelen rendelet 51. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
8. § (1) Siklós város településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Tenkes elnevezésű, HUDD20001 jelű európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek)
b) nemzeti ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó övezete
c) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete
d) Siklós Város teljes közigazgatási területe, a hatályos szabályozási tervlapokon (30/2004. (XI. 26.) helyi építési szabályzat melléklete) lehatárolt övezeti besorolásokkal megegyező övezetekre osztva.
(3) E rendelet 2. melléklete szerinti településképi szempontból meghatározó területek beépítésre szánt építési övezetekkel érintett részén:
a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,
b) az épületek összhangot mutató elhelyezését,
c) a minőségi anyaghasználatot,
d) a harmóniát tükröző színezést,
e) az előkertek rendezettségét,
f) a kerítések összhangját,
g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását,
h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését,
i) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot el kell érni.
(4) E rendelet 2. melléklete szerinti településképi szempontból meghatározó területek beépítésre nem szánt övezetekkel érintett részén:
a) a tájkarakter megőrzését,
b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,
c) az építmények tájba-illeszkedését,
d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,
e) a minőségi és természetes anyaghasználatot,
f) a visszafogott színezést,
g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését,
h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését el kell érni.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9.
9. §
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
Általános, minden településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények
10. § (1) A beépítés telepítési módjának követelményei:
a) épületek elhelyezésénél a telket a helyes sorrendben kell beépíteni figyelembe véve a későbbi fejlesztési lehetőségek megtartását,
b) épületet úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos ingatlanok benapozásának, kilátásának és megközelítésének zavartalansága biztosított legyen,
c)
d) udvari főépület az utcai főépülettel összhangban, azonos telekhatáron vagy a telken keresztbefordulóan helyezhető el,
e) melléképület a főépületekkel összhangban, azonos telekhatáron helyezhető el,
f) gépjárműtárolót új építés esetén a fő rendeltetést tartalmazó épületben kell kialakítani,
g) terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
h) terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak túl az építési helyen,
i) állattartásra szolgáló építményeket úgy kell elhelyezni és használni, hogy az ingatlanon, és a szomszédos ingatlanon álló építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.
(2) Követelmények a jellemző szintszám tekintetében:
a) tetőtér beépítés esetén a tetőtér csak egy szintet tartalmazhat, melybe a tetőtér zárófödémével kialakuló padlástér nem értendő bele,
b) pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.
(3) Követelmények a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
a) a táji látványt nem zavaró;
b) a növényzettel harmonikus
c) természetes anyagokból készülő;
d) az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el;
e) trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben helyezhető el.
(4) Közterület alakítási terv követelményei:
a) közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó terület legalább utcaszakaszonkénti, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni, a Képviselő-testület mindenkori döntésében szereplő területre, a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével,
b) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell alkalmazni,
c) közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén a fasorok kiegészítendők, a közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell,
d) növénytelepítés, fapótlás e rendelet 7. mellékletében meghatározott fajokkal lehetséges.
Általános, minden településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) Az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
a) időtálló,
b) minőséget képviselő,
c) természetes (pl. kő, tégla, fa),
d) nem telített és környezetétől nem elütő színű;
e) műemléken és műemléki környezetben az örökségvédelmi szakhatóság által engedélyezett homlokzati anyag.
f)1 A c) és d) pont esetében kivételt képeznek: Hotel Castello, Thermal Spa, Kanizsai Dorottya Általános Iskola, Batthyány Kázmér Általános Iskola, Mehring Lajos Sportpálya, Gip övezetek, Lk-6-os övezet, Gyűdi út menti Gksz és Vk-1-es övezet, ipari park, a vasútvonal és a Széchenyi utca melletti Gksz övezetek, Gordisai út menti Gksz övezetek, Harkányi úti Tesco, Harkányi úti Aldi, a Gordisai úti szennyvíztisztító telep, az Ln-1 és Lk-1 övezetekbe tartozó lakótelepek és a lakótelepi garázssorok, az 1485 hrsz. alatti garázssor területe, ahol az anyaghasználat és színhasználat tekintetében az illeszkedés általános szabályainak betartása a mérvadó.
(2) A tömegformálás tekintetében:
a) bármely építészeti minőséget tükröző, funkciójával összhangot mutató, logikus tömegformálás használható,
b)
c)
d) tetőfelépítmény csak a településképbe és az épület egészéhez illeszkedő kialakítással, formával létesíthető, tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz, a tető hosszának 1/3-át nem haladhatja meg,
e) a tető főgerincének iránya a környezetéhez illeszkedőnek kell lennie. Új építés, vagy új tető létesítése esetén a gerincvonalnak a közvetlenül szomszédos tetővonalakhoz igazodnia kell, nem létesíthető olyan épület, amelynek tetőgerince nem egyezik a két szomszédos tető gerincvonalával, ha azok azonos irányúak (utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos),
f) síktáblás napelemeket, napkollektorokat a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki, egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet, utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén az épület utcai homlokvonalától számított 5,0 méteren belül nem helyezhetők el,
g) egy épületen többirányú (álló és fekvő) elemek együttesen nem helyezhetők el, kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
h) a településképileg meghatározó területekre egyedileg meghatározott tetőhajlásszögtől meglévő, a követelményeknek nem megfelelő hajlásszögű főépület egységes bővítése során lehet eltérni, minimálisan főépítészi szakmai konzultáción való részvételen bemutatott tervdokumentáció megléte esetén.
(3)2 A homlokzatkialakítás előírásai:
a) Homlokzatkialakítás tekintetében általános egyedi építészeti követelmények:
aa) a homlokzatokat arányosan kell tagolni;
ab) a tagozatokat visszafogottan szabad csak használni;
ac) a díszítésnél egyszerűségre kell törekedni;
ad) hagyományos színezést kell alkalmazni, elsősorban világos alapszín, egyéb színek alkalmazása estén földszínek, pasztellszínek;
ae) a hideg és erős színek használatát el kell kerülni;
af) több tulajdonos/bérlő által használt épület homlokzatát egy egységként kell kezelni, a különböző tulajdonok/bérlemények egymástól eltérő színűre festése, eltérő színű, formájú, anyagú tetőfedő anyag használata tilos;
ag) kizárólag nyílásrendszerében rendezett homlokzatok alakíthatók ki;
ah) kizárólag logikát tükröző homlokzatok alakíthatók ki;
ai) természetes anyagok (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazhatók;
aj) állattartásra szolgáló építménynek a telekhatáron, vagy attól számított 3 m-en belül álló homlokzatán telekhatárra néző nyílás, természetes vagy mesterséges szellőző berendezés nem létesíthető;
ak) állattartó épület esetén a lakóépülettel a közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
al) az ad), ae) és ai) alpont esetében kivétel képeznek: Hotel Castello, Thermal Spa, Kanizsai Dorottya Általános Iskola, Batthyány Kázmér Általános Iskola, Mehring Lajos Sportpálya, Gip övezetek, Lk-6-os övezet, Gyűdi út menti Gksz és Vk-1-es övezet, ipari park, a vasútvonal és a Széchenyi utca melletti Gksz övezetek, Gordisai út menti Gksz övezetek, Harkányi úti Tesco, Harkányi úti Aldi, Gordisai úti szennyvíztisztító telep, Ln-1 és Lk-1 övezetekbe tartozó lakótelepek és a lakótelepi garázssorok, az 1485 hrsz. alatti garázssor területe, ahol az anyaghasználat tekintetében az illeszkedés általános szabályainak betartása a mérvadó;
b) Műszaki, gépészeti és megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések homlokzaton való kialakításának előírásai:
ba) megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni;
bb) berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el;
bc) utcai homlokzaton megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés és parabolaantenna nem helyezhető el, egy épületen rendeltetési egységenként több parabolaantenna nem helyezhető el;
bd) épületgépészeti és egyéb berendezések, tartozékaik, a légkondicionáló kültéri egységeinek településképi látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
be) a bb) és bd) alpont esetében kivételt képeznek: a Gip övezetek, a vasútvonal és a Széchenyi utca melletti Gksz övezetek, Harkányi úti Tesco, Harkányi úti Aldi, Gordisai úti szennyvíztisztító telep, ipari park, Ln-1 és Lk-1 övezetekbe tartozó lakótelepek területe.
c) Homlokzatokon megjelenő üzletportálok, kirakatok megjelenésének előírásai:
ca) cégtábla, üzletfelirat, cégér a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el;
cb) az épületben tevékenységet folytató szervezetenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, egységes megjelenést képezve;
cc) épületen üzletenként 1 db önálló kirakatszekrény helyezhető el a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban;
cd) a szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-án tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést;
ce) fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti, elhelyezése – ha van – a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges;
cf) cégtábla, üzletfelirat, cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét; cg) épületen, önálló szerkezeten elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb reklámfelirat maximális mérete 2,00 m2 lehet; világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó, cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva/zárva felirat, mely lehet fehér, piros és zöld színű is, villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér, logó nem helyezhető el.
(4) A zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
a) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
c) a művi értékekkel egységben kezelt;
d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
e) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
f) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő;
g) a telepítésre javasolt őshonos és honos fafajok felsorolását a rendelet 7. melléklete tartalmazza.
(5) A zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
12. § (1) Az Lk-2 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítés alkalmazandó, ahol az udvari épületszárnyak között legalább 3,5 m távolság tartandó
ab) az utcai főépületet az utcai telekhatárra kell telepíteni,
ac) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ad) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető;
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
bc) műemléki környezetbe eső telkeken a kialakult homlokzatmagasságot tartandó,
bd) műemléki környezetbe eső telkeken új építéseknél a kialakult szomszédos homlokzatmagassághoz igazodni kell,
be) két egymáshoz zártsorúan csatlakozó épület párkánymagassága között legalább 0,60 m különbség legyen, az eltérés irányát a az örökségvédelmi szakterületen illetékes államigazgatási szerv vagy a településképi véleményezési eljárás keretében a polgármester esetenként állapítja meg.
(2) Az Lk-2 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) műemléki környezetben lévő telkeknél minden építménynél egyéb esetben főépületen sík felületű cserépfedés, korcolt fémlemez fedés.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) utcai épületszárny legfeljebb 12,0 m épületszélességű lehet,
bb) udvari épületszárny legfeljebb 9,0 m épületszélességű lehet,
bc) főépületen jellemzően magastető alkalmazása 40-45 fok közötti hajlásszöggel.
13. § (1) Az Lk-3 bel jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
ab) hátsó telekhatáron is körbefutó, keretes, félkeretes beépítés létesíthető, kivéve városfallal közvetlen határos telkek esetében, ahol legalább 8,5 m-es távolság tartandó,
ac) saroktelek esetén udvari épületszárnyak között 4,5 m távolság tartandó,
ad) az utcai főépületet az utcai telekhatárra kell telepíteni,
ae) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
af) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető;
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett két szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
bc) műemléki környezetbe eső telkeken a kialakult homlokzatmagasságot tartandó,
bd) műemléki környezetbe eső telkeken új építéseknél a kialakult szomszédos homlokzatmagassághoz igazodni kell,
be) két egymáshoz zártsorúan csatlakozó épület párkánymagassága között legalább 0,60 m különbség legyen, az eltérés irányát a az örökségvédelmi szakterületen illetékes államigazgatási szerv, vagy a településképi véleményezési eljárás keretében a polgármester esetenként állapítja meg.
(2) Az Lk-3 bel jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) műemléki környezetben lévő telkeknél minden építménynél, egyéb esetben főépületen égetett agyagcserép,
ab) korcolt fémlemez fedés,
ac) üveghatású fedés alkalmazása
ad) sík felületű cserépfedés.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) utcai épületszárny legfeljebb 12,0 m épületszélességű lehet,
bb) udvari épületszárny legfeljebb 9,0 m épületszélességű lehet,
bc) kialakult magastetős beépítés védendő
bd) új épület létesítése esetén a tetőzet hajlásszögét a szomszédos épületek építészeti értékének, korának megfelelően kell megállapítani e rendelet 8. mellékletében meghatározott hajlásszögekkel,
be) meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a tetőzet hajlásszögét az érintett épület építészeti értékének, korának, környezetének megfelelően kell megállapítani e rendelet 8. mellékletében meghatározott hajlásszögekkel,
bf) zöldtetőként kialakított lapostetős udvari főépület vagy melléképület.
14. § (1) Az Lk-4 cs jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
ab) zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítés alkalmazható, ahol az udvari épületszárnyak között legalább 3,5 m távolság tartandó,
ac) hátsó telekhatáron is körbefutó, keretes, félkeretes beépítés létesíthető tűzfalas kialakítású homlokzat esetén,
ad) az utcai főépületet az utcai telekhatárra kell telepíteni,
ae) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
af) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető;
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.
(2) Az Lk-4 cs jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) műemléki környezetben lévő telkeknél minden építménynél, egyéb esetben főépületen égetett agyagcserép,
ab) korcolt fémlemez fedés,
ac) üveghatású fedés alkalmazása
ad) sík felületű cserépfedés.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) utcai épületszárny legfeljebb 12,0 m épületszélességű lehet,
bb) udvari épületszárny legfeljebb 9,0 m épületszélességű lehet,
bc) főépületen jellemzően magastető alkalmazása 40-45 fok közötti hajlásszöggel,
bd) melléképületen jellemzően magastető alkalmazása.
15. § (1) Az Lk-5 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) saroktelken és udvari épületszárnyak között legalább 4,0 m távolság tartandó,
ab) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki.
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett két szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) Az Lk-5 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) téglavörös, sötétbarna, közép- és sötétszürke színű fedés alkalmazása.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) kialakult, szomszédos telkeken mérhető épületszélességű lehet.
16. § (1) Az Lke-1 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) zártsorú beépítés alkalmazható, ahol az udvari épületszárnyak között legalább 3,0 m távolság tartandó,
ab) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki.
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.
(2) Az Lke-1 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) műemléki környezetben lévő telkeknél minden építménynél égetett agyagcserép,
ab) korcolt fémlemez fedés,
ac) üveghatású fedés alkalmazása
ad) téglavörös, sötétbarna, közép- és sötétszürke színű fedés alkalmazása.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) legfeljebb 9,0 m épületszélesség és,
bb) főépületen jellemzően magastető alkalmazása 40-45 fok közötti hajlásszöggel,
bd) melléképületen jellemzően magastető alkalmazása.
17. § (1) Az Lke-2 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) zártsorú beépítés alkalmazható, ahol az udvari épületszárnyak között legalább 3,0 m távolság tartandó,
ab) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki.
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) Az Lke-2 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
aa) főépületen jellemzően magastető alkalmazása 40-45 fok közötti hajlásszöggel,
ab) melléképületen jellemzően magastető alkalmazása.
18. § (1) Az Lke-3 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) zártsorú beépítés alkalmazható, ahol az udvari épületszárnyak között legalább 3,5 m távolság tartandó,
ab) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ac) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb egy tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) Az Lke-3 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) műemléki környezetben lévő telkeknél minden építménynél égetett agyagcserép,
ab) korcolt fémlemez fedés,
ac) üveghatású fedés alkalmazása
ad) téglavörös, sötétbarna, közép- és sötétszürke és ezek árnyalatai színű fedés alkalmazása.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) utcai épületszárny legfeljebb 12,0 m épületszélességű lehet,
bb) udvari épületszárny legfeljebb 9,0 m épületszélességű lehet,
bc) főépületen jellemzően magastető alkalmazása 40-45 fok közötti hajlásszöggel,
bd) melléképületen jellemzően magastető alkalmazása.
19. § (1) Az Lke-4 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.
(2) Az Lke-4 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) téglavörös, sötétbarna, közép- és sötétszürke és ezek árnyalatai színű fedés alkalmazása.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) jellemzően magastető alkalmazása.
20. § (1) Az Lke-5 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) Az Lke-5 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) téglavörös, sötétbarna, közép- és sötétszürke és ezek árnyalatai színű fedés alkalmazása.”
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) legfeljebb 12,0 m épületszélességű lehet,
bb) főépületen jellemzően magastető alkalmazása 40-45 fok közötti hajlásszöggel,
bd) melléképületen jellemzően magastető alkalmazása.
21. § (1) Az Lf-1 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) zártsorú beépítés alkalmazható, ahol az udvari épületszárnyak között legalább 3,0 m távolság tartandó,
ab) az utcai főépületet az utcai telekhatárra kell telepíteni,
ac) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ad) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) Az Lf-1 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) téglavörös, sötétbarna, közép- és sötétszürke és ezek árnyalatai színű fedés alkalmazása.”
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) utcai épületszárny legfeljebb 12,0 m épületszélességű lehet,
bb) udvari épületszárny legfeljebb 10,0 m épületszélességű lehet,
bc) főépületen jellemzően magastető alkalmazása 40-45 fok közötti hajlásszöggel,
bd) melléképületen jellemzően magastető alkalmazása
22. § (1) Az Lf-2 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ab) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) Az Lf-2 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) téglavörös, sötétbarna, közép- és sötétszürke és ezek árnyalatai színű fedés alkalmazása.”
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) lakó funkció esetén legfeljebb 12,0 m épületszélességű lehet,
bb) nem lakó funkció esetén nagy fesztávolság fedésére alkalmas tetőszerkezetnél legfeljebb 14,0 m épületszélességű lehet,
bc) jellemzően magastető alkalmazása.
23. § (1) Az Lf-3 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ab) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) Az Lf-3 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) téglavörös, sötétbarna, közép- és sötétszürke és ezek árnyalatai színű fedés alkalmazása.”
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) lakó funkció esetén legfeljebb 12,0 m épületszélességű lehet,
bb) nem lakó funkció esetén nagy fesztávolság fedésére alkalmas tetőszerkezetnél legfeljebb 14,0 m épületszélességű lehet,
bc) jellemzően magastető alkalmazása.
24. § (1) A Vk-1 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) zártsorú beépítés alkalmazható, ahol az udvari épületszárnyak között legalább 6,0 m távolság tartandó,
ab) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ac) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett két szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) A Vk-1 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) műemléki környezetben lévő telkeknél minden építménynél, egyéb esetben főépületen égetett agyagcserép valamint,
ab) korcolt fémlemez fedés és,
ac) üveghatású fedés alkalmazása,
ad) téglavörös, sötétbarna, közép- és sötétszürke színű fedés alkalmazása,
ae) sík felületű cserépfedés.”
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) kialakult állapot szerinti épületszélességű lehet,
bb) kialakult magastetős beépítés védendő,
bc) új főépület létesítése esetén a tetőzet hajlásszögét a szomszédos épületek építészeti értékének, korának megfelelően kell megállapítani e rendelet 8. mellékletében meghatározott hajlásszögekkel,
bd) meglévő főépület átalakítása, bővítése esetén a tetőzet hajlásszögét az érintett épület építészeti értékének, korának, környezetének megfelelően kell megállapítani e rendelet 8. mellékletében meghatározott hajlásszögekkel,
be) zöldtetőként kialakított lapostetős udvari főépület vagy melléképület.
25. § (1) A Vt-1 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) zártsorú épület elsősorban kialakult beépítés bővítése esetén, városkép javítása, egységes építészeti együttes megvalósítása érdekében létesíthető
ab) zártsorú beépítés alkalmazható, ahol az udvari épületszárnyak között legalább 4,0 m távolság tartandó,
ac) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ad) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett két szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) A Vt-1 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) műemléki környezetben lévő telkeknél minden építménynél, egyéb esetben főépületen égetett agyagcserép valamint,
ab) korcolt fémlemez fedés és,
ac) üveghatású fedés alkalmazása,
ad) téglavörös, sötétbarna, közép- és sötétszürke színű fedés alkalmazása,
ae) sík felületű cserépfedés.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) kialakult állapot szerinti épületszélességű lehet,
bb) jellemzően magastető alkalmazása,
bc) zöldtetőként kialakított lapostetős udvari főépület vagy melléképület.
26. § (1) A Gksz-1 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) zártsorú beépítés alkalmazható, ahol a hátsókert irányú udvari épületszárnyak között legalább 7,0 m távolság tartandó,
ab) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ac) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett két szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) A Gksz-1 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
aa) épületszélesség legfeljebb 30,0 m lehet.
27. § (1) A Gksz-2 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) telekhatáron álló vasútra néző homlokzati falat tűzfalként kell kialakítani,
ab) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ac) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett két szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.
28. § (1) Az Üü-1 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ab) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.
(2) Az Üü-1 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) főépületen égetett agyagcserép valamint,
ab) korcolt fémlemez fedés és,
ac) üveghatású fedés alkalmazása.”
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) épületszélesség legfeljebb 12,0 m lehet,
bb) nem lakó vagy szállás funkció (előadóterem, fedett uszoda, teniszpálya) esetén nagy fesztávolság fedésére alkalmas tetőszerkezetnél épületszélességi korlát nélkül,
bc) jellemzően magastető alkalmazása.
29. § (1) A K-1 sp, v, sz jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) több tulajdonos által létrehozott beruházás esetén, zártsorú összeépítés létesíthető, ha az épületegyüttes építészetileg egységes, egy tömeg képét mutatja,
ab) zártsorú beépítés alkalmazható, ahol az udvari épületszárnyak között legalább 6,0 m távolság tartandó,
ac) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ad) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett két szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
c)
(2) A K-1 sp, v, sz jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) cserépfedés valamint,
ab) korcolt fémlemez fedés és,
ac) üveg hatású fedés alkalmazható.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) épületszélesség legfeljebb 16,0 m lehet,
bb) nem lakó funkció (előadóterem, fedett uszoda, teniszpálya) esetén nagy fesztávolság fedésére alkalmas tetőszerkezetnél épületszélességi korlát nélkül,
bc) jellemzően magastető alkalmazása,
bd) zöldtetőként kialakított lapostetős udvari főépület vagy melléképület.
c) tiltott minden az alábbiaktól eltérő kialakítási mód a zöldfelületek tekintetében:
ca) fásított parkolók felületét gyephézagos burkolattal kell kialakítani,
cb) gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kőszegéllyel kialakítva.
d) a kerítés kialakítás tekintetében:
da) több tulajdonos által létrehozott beruházás esetén, ahol zártsorú összeépítés létesül kerítés telkenként nem létesíthető.
30. § (1) A K-2 st jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) több tulajdonos által létrehozott beruházás esetén, zártsorú összeépítés létesíthető, ha az épületegyüttes építészetileg egységes, egy tömeg képét mutatja,
ab) zártsorú beépítés alkalmazható, ahol az udvari épületszárnyak között legalább 9,0 m távolság tartandó,
ac) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ad) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett két szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
c) a kerítés kialakítás tekintetében:
ca) több tulajdonos által létrehozott beruházás esetén, ahol zártsorú összeépítés létesül kerítés telkenként nem létesíthető.
(2) A K-2 st jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) cserépfedés valamint,
ab) korcolt fémlemez fedés és,
ac) üveg hatású fedés alkalmazható.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) utcával párhuzamos gerinc,
bc) jellemzően magastető alkalmazása.
c) tiltott minden az alábbiaktól eltérő kialakítási mód a zöldfelületek tekintetében:
ca) fásított parkolók felületét gyephézagos burkolattal kell kialakítani,
cb) gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kőszegéllyel kialakítva.
d) a kerítés kialakítás tekintetében:
da) több tulajdonos által létrehozott beruházás esetén, ahol zártsorú összeépítés létesül kerítés telkenként nem létesíthető.
31. § (1) A K-3 gy, sz, o jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ab) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett két szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
bc) a létesítendő épületek homlokzatának egyetlen ponton sem haladhatja meg a 16,0 m-t
(2) A K-3 gy, sz, o jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) cserépfedés valamint,
ab) korcolt fémlemez fedés és,
ac) üveg hatású fedés alkalmazható.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) épületszélesség legfeljebb 14,0 m lehet,
bb) nem lakó funkció (előadóterem, fedett uszoda, teniszpálya) esetén nagy fesztávolság fedésére alkalmas tetőszerkezetnél épületszélességi korlát nélkül,
c) tiltott minden az alábbiaktól eltérő kialakítási mód a zöldfelületek tekintetében:
ca) csak füves sportpálya létesíthető,
cb) fásított parkolók felületét gyephézagos burkolattal kell kialakítani,
cc) gépkocsi közlekedésre alkalmas felületek csak kiselemes (kockakő) burkolattal készülhetnek,
cd) gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kőszegéllyel kialakítva.
32. § (1) A K-4 vá, nk jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) a szabályozási tervlapon külön jelölt esetekben építeni csak a kijelölt építési sávban lehet,
ab) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ac) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett két szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) A K-4 vá, nk jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) cserépfedés valamint,
ab) korcolt fémlemez fedés és,
ac) üveghatású fedés alkalmazható.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) épületszélesség legfeljebb 14,0 m lehet,
bb) nem lakó funkció (üvegház, bemutatóterem) esetén nagy fesztávolság fedésére alkalmas tetőszerkezetnél épületszélességi korlát nélkül,
c) tiltott minden az alábbiaktól eltérő kialakítási mód a zöldfelületek tekintetében:
ca) burkolt felület csak lélegző, vízáteresztő burkolatú lehet.
33. § (1) A K-5 sz jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) <20 %-os beépítettség esetén az építési helyen belül építményt elhelyezni szabadon állóan lehet
ab) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ac) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
ad) borászati üzem létesítése esetén látszó fémtartályok nem létesíthetők,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
bc) a létesítendő épületek homlokzatának egyetlen ponton sem haladhatja meg a 7,5 m-t
(2) A K-5 sz jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
aa) épületszélesség legfeljebb 16,0 m lehet,
ab) nem lakó vagy szállás funkció (üvegház, bemutatóterem) esetén nagy fesztávolság fedésére alkalmas tetőszerkezetnél épületszélességi korlát nélkül,
ac) jellemzően magastető alkalmazása.
34. § (1) A K-6 sz jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) az övezet telkén épületet elhelyezni a hátsó -löszfali- telekhatárhoz simulóan lehet,
ab) két-két szomszédos épület között legalább 1,2 m távolság szabadon maradjon
ac) két-két szomszédos épület közötti 1,2 m szélességben burkolt vízelvezető köz létesítendő,
ad) két-két szomszédos épület között legalább 0,8 m távolság szabadon maradjon, amennyiben a felszíni és a csapadékvizet zárt csőben vezetik el,
ae) a mindenkori tulajdonos kötelessége a löszfallal szemben állva, mindig a jobb oldali köz kialakítása és folyamatos karbantartása
af) csak egy főépület létesíthető,
ag) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ah) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
bc) a létesítendő épületek homlokzatának egyetlen ponton sem lehet kisebb 1,0 m-nél.
(2) A K-6 sz jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) égetett agyagcserép alkalmazása,
ab) vakolt homlokzati falazatok alkalmazása,
ac) fa anyagú nyílászárók alkalmazása.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) épületszélesség legfeljebb 9,0 m lehet,
bb) jellemzően magastető alkalmazása 40-45 fok közötti hajlásszöggel.
35. § (1) A K-7 vü jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ab) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
c)
(2) A K-7 vü jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
aa) épületszélesség legfeljebb 14,0 m lehet,
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő kialakítási mód a zöldfelületek tekintetében:
ba) a területet takarófásítását többszintes gyep, cserje és lombkorona szinten is zártállomány telepítésével kell elvégezni,
c) tiltott minden az alábbiaktól eltérő kialakítás a kerítés tekintetében:
ca) a területet kerítéssel kell ellátni.
36. § (1) A K-8 mg jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
aa) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
ab) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) A K-8 mg jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő kialakítási mód a zöldfelületek tekintetében:
aa) az övezet elő és hátsókertjeit gyep, cserje és lombkorona szinten is zárt, többszintes növényállománnyal kell betelepíteni.
37. § (1) Az Mk-1 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) borház építése esetén a tároló tornyok földbe süllyesztve létesíthetők, vagy az előírt építménymagasság betartásával épületbe helyezendők el,
ab) borászati üzem létesítése esetén látszó fémtartályok nem létesíthetők,
ac) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ad) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
bc) a létesítendő épületek homlokzatának egyetlen ponton sem haladhatja meg a 6,5 m-t
(2) Az Mk-1 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
aa) épületszélesség legfeljebb 16,0 m lehet,
ab) nem lakó vagy szállás funkció (üvegház, bemutatóterem) esetén nagy fesztávolság fedésére alkalmas tetőszerkezetnél épületszélességi korlát nélkül,
ac) jellemzően magastető alkalmazása,
38. § (1) Az Mk-2 jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) borház építése esetén a tároló tornyok földbe süllyesztve létesíthetők, vagy az előírt építménymagasság betartásával épületbe helyezendők el,
ab) borászati üzem létesítése esetén látszó fémtartályok nem létesíthetők,
ac) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ad) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
bc) a létesítendő épületek homlokzatának egyetlen ponton sem haladhatja meg a 6,5 m-t
(2) Az Mk-2 jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
aa) épületszélesség legfeljebb 16,0 m lehet,
ab) nem lakó vagy szállás funkció (üvegház, bemutatóterem) esetén nagy fesztávolság fedésére alkalmas tetőszerkezetnél épületszélességi korlát nélkül,
ac) jellemzően magastető alkalmazása,
39. § (1) Az Mk-3, E-v, E-g és E-t jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ab) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) Az Mk-3, E-v, E-g és E-t jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
aa) jellemzően magastető alkalmazása.
40. § (1) A Kk-1 t jelű övezetre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) gépjárműtároló önálló épületben kizárólag meglévő utcai főépület esetén, azzal azonos építészeti megjelenéssel alakítható ki,
ab) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,
b) a beépítés jellemző szintszámának és legmagasabb pontjának tekintetében:
ba) terepszint felett egy szintet és legfeljebb tetőtéri szintet,
bb) alagsort, pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki,
(2) A Kk-1 t jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő anyaghasználat:
aa) cserépfedés valamint,
ab) korcolt fémlemez fedés és,
ac) üveg hatású fedés alkalmazható.
b) tiltott minden az alábbiaktól eltérő tömegformálás:
ba) épületszélesség legfeljebb 14,0 m lehet.
41. § A Kk-3 p jelű övezetre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) tiltott minden az alábbiaktól eltérő kialakítási mód a zöldfelületek tekintetében:
aa) parkoló felületek csak kiselemes (kockakő) burkolattal készülhetnek,
11. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
42. § (1) A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
43. § (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) beépítésre nem szánt területen
aa) erdőterületek
ab) általános mezőgazdasági területek,
ac) vízgazdálkodási területek,
ad) közlekedési területek,
ae) közműterületek.
b) beépítésre szánt területen
ba) gazdasági területek
bb) különleges beépítésre szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különleges közműterületek, hulladékudvar, teherautó parkoló) területek;
(2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) az 1) b pontban fel nem sorolt beépítésre szánt területek,
b) beépítésre nem szánt területen
ba) mezőgazdasági kertes területek
c) védett természeti területek,
d) tájképvédelmi területek.
(3) A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
a) időtálló,
b) minőségi, minőséget képviselő,
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) élénk színeket kerülő,
e) állagát hosszútávon megőrző,
f) a település karakterével összhangban lévő.
13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
44. § (1) A település közigazgatási területén reklámot, reklámhordozót csak a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendelet és e rendeletet előírásainak figyelembevételével lehet elhelyezni, üzemeltetni.
(2) Reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
(3) A település területén a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült egymást nem eltakaró reklám, reklámhordozó elhelyezés alkalmazható.
(4)4
(5) A település területén nem rozsdásodó, állékony, könnyen karbantartható, élénk színeket nem használó, a reklám megjelenését nem befolyásoló kialakítású reklámhordozók helyezhetőek el.
(6) Utcabútor a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
(7) Utcabútor, reklámhordozó, épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.
(8) Utcabútor, reklámhordozó az épület homlokzatán nem helyezhető el, kivéve az információs célú berendezést.
(9)5 Utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdető berendezés alakítható ki úgy, hogy az utasváró átláthatóságának fenntartása érdekében a hirdető berendezések között legalább 1,2 m távolságot kell tartani. A hirdető berendezések háttérvilágítással elláthatók, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
(10) Kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdető berendezések alakíthatók ki. A hirdető berendezések háttérvilágítással elláthatók, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
(11) A közigazgatási területen a településen üzemelő közművelődési intézmények számának kétszeres számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 12,0 m2-t nem haladhatja meg.
(12) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információk,
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(13) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb 2/3-a vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább 1/3-a a 12) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(14) Reklám a közterületi reklámhordozón
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,
helyezhető el.
(15)6 Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet.
(16) Legfeljebb évente 12 naptári hét időtartamában az önkormányzat, az önkormányzat intézménye vagy állami intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók a közterületen, járdán vagy téren, egyéb közintézményen elhelyezhetők. Az alkalmazható hirdető berendezések a következők lehetnek:
a) legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
b) az önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami közintézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdető berendezés méretkorlátozás nélkül
(17) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
a) saját tevékenységet hirdető építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármelytelepülési területen megengedett, abban az esetben, ha az érintett építésinapló-bejegyzéssel igazolja a felújítás megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja a felújítás megkezdését,
b) a nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.
(18) Siklós Város Önkormányzatának tulajdonában lévő utcabútorokat, reklámhordozókat e rendelet 9. melléklete tartalmazza. A 10. mellékletben megjelölt közterületi szakaszokon, csomópontokban az önkormányzat által felállított útbaigazító hirdetmények igénybevételével – bérleti szerződés alapján – helyezhetők el önálló hirdető- és reklámtáblák.
(19) A reklámok és reklámhordozók, cégérek a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően és Siklós Város Önkormányzatának a közterületek rendjéről és a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és díjakról szóló 16/1999. (IX. 10.) rendeletében meghatározott közterület-használati díj megfizetése esetén helyezhetők el.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
45. § (1) Az egyéb műszaki berendezések számára vonatkozó követelmények tekintetében:
a) antenna templomtoronyra nem helyezhető el,
b) tájképvédelmi területen új, önálló adóantenna nem helyezhető el.
c) elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort elsősorban állami vagy önkormányzati területen meglévő alépítmények közös eszköz használatával lehet elhelyezni, műemléki környezetben és helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében.
(2) Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
b) arányos,
c) a funkciót tükröző
d) a településképet kedvezőtlenül nem érintő,
e) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró kialakítás alkalmazható,
f) a település területén 10 m-nél magasabb hírközlési magasépítmény, adótorony, antennatartó szerkezet nem helyezhető el,
g) a már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge- és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni,
h) egyéb külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
(3) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
a) nem rozsdásodó,
b) minőséget képviselő,
c) könnyen karbantartható,
d) élénk színeket nem használó,
e) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.
(4) Amennyiben az Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül, a közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell.
(5) Épület közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
46. § (1) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás kérhető, a szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá esik és az építési tevékenységgel érintett ingatlan helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.
(2) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.
(3) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden építési engedéllyel végezhető építési tevékenység esetén.
(4) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata
(5) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultációt előzetes időpont egyeztetéssel, a polgármester vagy főépítész fogadóórájának idején az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány benyújtását követő 8 napon belül, de legalább 15 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt le kell folytatni.
(6) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelmét a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 4. melléklet szerinti formanyomtatványon. Szakmai konzultáció esetén a kérelemhez mellékelni kell az alábbi tartalmú tervdokumentációt 2 példányban:
aa) (szükség szerint) helyszínrajzot a tervezett és a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ab) (szükség szerint) alaprajzot,
ac) (szükség szerint) homlokzatot, valamint
ad) utcaképi vázlatot,
ae) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
af) tervi-, látványtervi vázlatok a településképi illeszkedés bemutatásához.
b) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, amely a Korm. rendelet 25. § (6)-ban foglaltak szerint a települési önkormányzatra nézve kötelező és melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
ba) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,
bb) felvetett javaslatok,
bc) a települési főépítész, vagy a polgármester lényeges nyilatkozata.
(7) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
16. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
47. § A polgármester a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 26. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint településképi véleményezési eljárást folytat le a 3. melléklet szerinti területeken.
17. A véleményezési eljárás részletes szabályai
48. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott - papíralapú – az 5. melléklet szerinti kérelmére indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A véleményezéshez a kérelem tárgyának megfelelően az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációt kell benyújtani.
(3) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg (2) bekezdésben előírt tartalmi követelményeknek, a polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás ideje nem számít bele a véleményezési eljárási határidőbe. Amennyiben a kérelmező a hiánypótlást határidőn belül nem teljesíti, a véleményezési eljárást meg kell szüntetni.
(4) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza. A települési főépítész, ha úgy ítéli meg, a polgármester megbízásával építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban tervtanács) hívhat össze. Ebben az esetben a települési főépítész a tervtanács állásfoglalása alapján készíti elő településképi véleményét.
(5) A tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az önkormányzat külön rendelete tartalmazza.
(6) Ha a tervtanács szakmai álláspontját akadályoztatása vagy határozatképtelensége miatt a polgármester (vagy ezzel a feladattal megbízott főépítész) által megjelölt határidőben nem tudja kialakítani, a polgármester településképi véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(7) A polgármester a településképi véleményezési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(8) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre javasolja, vagy nem javasolja.
(9) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 munkanapon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és pdf/A formátumban az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.
(10) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a tervtanácsi vagy főépítészi álláspontot, melynek tartalmaznia kell az álláspont részletes indokolását.
(11) A véleményezési eljárás során a Korm. rendeletben meghatározottakon kívül vizsgálni kell, hogy az építési tevékenység megfelel-e a helyi jellegnek, illeszkedik-e a településképbe, összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, vagy figyelembe veszi-e az átalakuló épített környezetet:
a) a telepítés és beépítés módjában,
b) a településrendezési eszköznek való megfelelésben,
c) az épület alaprajza, homlokzata és tetőzete – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – építészeti kialakításában,
d) a határoló közterülettel való kapcsolatban.
(12) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell továbbá, hogy
a) indokolatlan mértékben korlátozza-e a szomszédos ingatlanok építési jogait,
b) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése, átalakítása esetén
ba) biztosított-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
bb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(13) A településrendezési eszköznek való megfelelés tekintetében vizsgálni kell továbbá, hogy a tervezett építési tevékenység
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a településrendezési és építészeti illeszkedésre vonatkozó – előírásokat.
(14) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell továbbá, hogy:
a) az alaprajzi kialakítás - a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, vagy
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(15) Az épület homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell továbbá, hogy
a) a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal, valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek,
b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére.
(16) A határoló közterülttel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell továbbá, hogy a tervezett építési tevékenység
a) segíti, szolgálja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,
c) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozásokat és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatokat,
d) a közterület fölé benyúló építmény-részei, szerkezetei és berendezései befolyásolják-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.
(17) A (2) bekezdésben szereplő alap, a (11) bekezdésben szereplő általános, valamint a (12)–(16) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a települési főépítész szakmai véleményének és az építészeti-műszaki tervtanács álláspontjának kialakításakor egyaránt figyelembe kell venni.
(18) A polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
18. A bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek, reklám, reklámhordozók köre
49. § (1) A polgármester Korm. rendelet 26/B. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint figyelembe véve a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 63. § (1) g) pontját településképi bejelentési eljárást folytat le a 3. melléklet szerinti területeken az alábbi esetekben:
a) Meglévő építmény közterületről feltárulkozó homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró színét, anyagát vagy osztását érintő cseréje, a homlokzatfelület színezése (meglévővel azonos szín esetén is), a homlokzat (beleértve a tetőfelületet is) felületképzésének megváltoztatása, tetőfedés típusának vagy anyagának vagy színének megváltoztatása
b) Az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása
c) Helyi védett épületen a védett érték minden homlokzata kapcsán az a) és b) pontban említett esetek esetén
d) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
e) Közterületről látható vendéglátó kerthelyiség kialakítása.
f) Cégér, cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
g) Közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, átalakítása.
h) Napenergia hasznosító berendezés (napkollektor, napelem), szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése.
i) Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése.
j) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló - az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - az a), b) bekezdésben felsorolt építési munkák esetén.
k) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
l)7
m)8
(2) A polgármester Korm. rendelet 26/B. § (1a) bekezdésben meghatározottak szerint településképi bejelentési eljárást folytat le a település teljes közigazgatási területén az alábbi esetekben:
a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
b)9 az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás), kivéve az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/F. § hatálya alá tartozó rendeltetésváltozás.
19. A bejelentési eljárás részletes szabályai
50. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárást Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(2)
(3) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 6. melléklet szerinti formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése, a reklám és reklámhordozó elhelyezése előtt 15 nappal. A kérelemhez 2 példány tervdokumentációt kell mellékelni.
(4) A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) szerinti, az elbíráláshoz szükséges léptékű, építészeti-műszaki tervdokumentációt kell benyújtani, mely a településképi követelményeknek való megfelelést, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazolja, szükség szerint az alábbi részekkel:
a) építési tevékenység esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot,
ad) homlokzatot, színtervet valamint
ae) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik utcaképi vázlatot,
b) reklám, reklámhordozó, cégér, cégtábla, üzletfelirat és egyéb a vállalkozást népszerűsítő felirat elhelyezések esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ba) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a rögzítés módjáról, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,
bc) a reklámhordozó, cégér, stb. kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel
bd) az elhelyezendő reklám, reklámhordozó, cégér, stb. településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja annak méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is
be) az elhelyezéssel érintett építmény az elhelyezendő reklámot, reklámhordozót, cégért, stb. is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény településképi szempontból meghatározó homlokzati felületén tervezett
bf) látványtervet vagy fotómontázst.
c) rendeltetésváltoztatás esetén
ca) a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti,
cb) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,
cc) a tervezett rendeltetés parkolási igényét alátámasztó alaprajz.
d)10 rendeltetés változás esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített, továbbá a településrendezési eszközök és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletben a rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést is igazoló – alábbi munkarészek benyújtása szükséges:
da) rövid műszaki leírás a telepítésről és az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelőség bemutatásával
db) helyszínrajz,
dc) alaprajz,
dd) homlokzati rajz, valamint
de) (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlat.
(5)
(6) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg a Korm. rendelet és e rendelet előírásainak a polgármester megszünteti az eljárást és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység előírt tartalmú bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(7) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni,
a) helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,
b) kialakult településszerkezet(telek-szerkezet),
c) a védendő (megtartandó) adottságok,
d) a tervezett, távlati területfejlesztési célok,
e) településképi illeszkedés,
f) településképi követelményeknek való megfelelőség,
g) terület-felhasználás megfelelősége,
h) az egyéb reklám-elhelyezéssel összefüggő rendeletekben foglalt elhelyezési követelmények,
i) épület, építmény homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell, hogy a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal, valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek, a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére.
(8)11 Amennyiben a tevékenység megfelel a (7) bekezdésben felsorolt szempontoknak és a rendeltetésváltoztatás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. elhelyezés tudomásul vételéről vagy a rendeltetés-változtatásról hatósági határozatot állít ki, melynek érvényességi ideje, ha az igazolás másképpen nem rendelkezik:
a) állandó építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 5 év,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 180 nap,
c) reklám és reklámhordozó esetén 1 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja
d) cégér, cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja,
e) útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja.
(9)12 Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (7) bekezdésben felsorolt szempontoknak és a tervezett rendeltetésváltozás nem megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. elhelyezést, valamint vagy a rendeltetés-változtatást megtiltó hatósági határozatot állít ki, melyben figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység tiltás ellenére történő elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(10) A településképi bejelentésről szóló döntés a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.
(11) A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, a hatósági határozathoz mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a települési főépítész vagy a polgármester záradékolt.
(12) Amennyiben a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 10. § (2) értelmében a polgármester a kérelmezett tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg a bejelentett tevékenység megkezdhető.
(13) A polgármester döntésével szemben Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés elbírálása legkésőbb a fellebbezés beérkezését követő soron következő rendes képviselő-testületi ülés alkalmával történik.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
20. A településképi kötelezési eljárás
51. § (1) A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:
a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,
b) helyi védett érték rongálása továbbá jókarbantartásának elmulasztása,
c) településképi követelmények megsértése,
d) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
e) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása
f) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása.
g) településképi bejelentési eljárásban kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélküli, vagy csak részleges teljesítésével végrehajtott tevékenység.
h) a településképet rontó cégér, cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok
ha) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
hb) műszaki állapota nem megfelelő,
hc) tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,
hd) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,
he) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a jellemző településképi látványba,
hf) elhelyezésére a jelen rendelet hatályba lépését követően bejelentés nélkül került sor, valamint ha
hg) a bejelentő a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette.
i) helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az érték védelemmel összefüggő, a városképi látványban megjelenő része
ia) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,
ib) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
ic) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát.
(2) A településképi kötelezési eljárás megindítható bejelentésre (kérelemre) vagy hivatalból.
(3) A bejelentés írásban történhet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben.
(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,
b) a bejelenteni kívánt szabálysértés helyét, rövid leírását,
c) fényképeket a bejelentéssel érintett építési tevékenységről, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. elhelyezésről.
(5) A bejelentést követő 8 napon belül a polgármester megvizsgálja a jogszabálysértés tényét. Amennyiben a jogszabálysértés fennáll, a polgármester végzés formájában felhívja az érintett ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre, reklám elhelyezés esetén egyidejűleg a Korm. rendelet 26/D. § b) bekezdése értelmében értesíti a megyei kormányhivatalt. Végzésében - reklám elhelyezés kivételével - 15 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére, valamint tájékoztat ennek elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.
(6) A 15 napos határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester - önkormányzati hatósági döntéssel - településképi kötelezés formájában határidő kitűzésével kötelezi az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére (építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) és egyidejűleg a 52. §-ban meghatározott mértékű településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(7) A kötelezés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez címzett fellebbezéssel lehet élni.
21. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
52. § (1) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén az önkormányzat képviselő-testülete településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege:
a) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000.- legfeljebb 1.000.000.- forint,
b) településképi követelmények be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,
c) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 50.000.- forint,
d) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 500.000.- forint,
e) településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- legfeljebb 1.000.000. forint.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál különösen az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatása,
b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatósága,
c) a jogsértő állapot időtartama,
d) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
e) jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása.
22. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
53. § (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
23. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer
54. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget, támogatást önkormányzat a főépítésze útján látja el.
(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszközei lehetnek különösen:
a) pályázat útján elnyerhető központi vagy helyi költségvetési forrás,
b) a település éves költségvetésében külön erre elkülönített, utófinanszírozással felhasználható egyösszegű támogatás.
(3) Támogatásban a helyi védett elem tulajdonosa részesülhet.
(4) A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén - a képviselő-testület egyedi döntése alapján történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át illetve 250.000 forintot.
(5) A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a beruházás megvalósítását követő 6 hónapon belül papír alapon lehet benyújtani a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig.
(6) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét, lakcímét és aláírását,
b) a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
c) a beruházásra vonatkozó, a kérelmező nevére és címére szóló költségszámlákat,
d) a beruházás elszámolható összegét és az azzal megegyező valamennyi benyújtott számlára vonatkozóan a teljes összeg kifizetését igazoló bizonylatokat,
e) a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját,
f) a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését és fotódokumentációját.
(7) A benyújtásra került kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.
(8) Helyi védett építészeti elemenként egy kérelem benyújtása lehetséges.
(9) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e az e rendeletben rögzített feltételeknek, különösen azt, hogy
a) a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra,
b) a kérelmező a lehetséges támogatást igénylő körébe tartozik.
(10) A 9) bekezdésben szereplő feltételeknek megfelelő kérelem befogadásra kerül, a nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(11) Hibásan, hiányosan benyújtott kérelem estén a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására. Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.
(12) A befogadott kérelmek esetében a kérelem hiánytalanná válásától számított 2 hónapon belül a képviselő-testület dönt a kérelem
a) támogatásáról,
b) tartaléklistára helyezéséről vagy
c) elutasításáról.
(13) A kérelmek a forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban, az azon felül befogadott kérelmek tartaléklistára kerülnek, melyek újabb forrás rendelkezésre állása esetén ismételt kérelem benyújtása nélkül támogathatóak.
(14) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.
(15) A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(16) Támogató döntés esetén, a meghozatalát követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
55. § (1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére alkalmazhatók e rendelet előírásai.
56. § (1) Hatályát veszti Siklós város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 14/2015. (V. 29.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Siklós város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárásról szóló 15/2015. (V. 29.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Siklós város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes hirdetőeszközök Siklós város területén történő elhelyezésének szabályozásáról szóló 13/1998. (VII.10.) önkormányzati rendelete.
(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Siklós város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 30/2004. (XI. 26.) Önkormányzati rendeletének alábbi részei:
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
9. melléklet
10. melléklet
11. melléklet
A 11. § (1) bekezdés f) pontját a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 11. § (3) bekezdése a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (7) bekezdés a) pontja a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (4) bekezdését a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 44. § (9) bekezdése a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (15) bekezdése a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 49. § (1) bekezdés l) pontját a Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 49. § (1) bekezdés m) pontját a Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 49. § (2) bekezdés b) pontját a Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 50. § (4) bekezdés d) pontját a Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 50. § (8) bekezdése a Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 50. § (9) bekezdése a Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.