A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, hivatkozással a 2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4) bekezdésére a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Tiszalök Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye:

4450 Tiszalök, Kossuth Lajos utca 67.

(3) Illetékességi területe:

Tiszalök Város közigazgatási területe. A település fontosabb adatait az 1. számú függelék tartalmazza.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a város lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján, vagy közvetlenül, a népszavazáson való részvétellel gyakorolja.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

Tiszalök Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, a Ügyrendi és Szociális Bizottság, a Kulturális, Sport, Ifjúsági és Köznevelési Bizottság aTiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal és a jegyző.

(7) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(8) A képviselő-testület hivatalának elnevezése.

Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal.

A Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának száma: 1/2013.(I.08.), kelte: 2013. január 8.

(9) A képviselő-testület tagjainak száma 8 fő és a polgármester, összesen 9 fő.

A képviselők névsorát az 2. számú függelék tartalmazza.

(10) Az Önkormányzat hivatalos honlapja a www.tiszalok.hu

(11) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Tiszalöki Hírlap.

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címere:

Álló, kerek talpú tárcsapajzs kékkel és vörössel vágott mezejében a választóvonalból kinövő helyzetben 3 természetes jegenyefa, az alsó kék mezőben a választóvonalból indulva 2 fehér (ezüst) hullámos csík, alatta 3 (2,1) jobbra úszó sárga (arany) hal. (A 1. számú melléklet szerint.)

(3) Az önkormányzat zászlaja:

A zászlóalap – arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú, fekvő, fehér (ezüst) téglalap, melynek felső és alsó szélénél egy-egy kék csík, az első harmadban a címer, alatta fekete betűkkel „TISZALÖK” felirat.

Az önkormányzat lobogója:

2:1 arányú álló, fehér (ezüst) téglalap, melynek két hosszanti szélénél egy-egy csík, az első harmadban a címer, alatta fekete betűkkel „TISZALÖK” felirat. A lobogó alján sárga (arany) rojt. (A 2. számú melléklet szerint.)

(4) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.

3. §

(1) Az önkormányzat pecsétje:

Tiszalök Város Önkormányzatának kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: „Tiszalök Város Önkormányzata”.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

• Tiszalök Díszpolgára és Tiszalök Városért (PRO URBE) kitüntetésekről szóló okleveleken;
  
• az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
  

(3) A képviselő-testület pecsétje:

Kör alakú bélyegző, mely a „Tiszalök Város Képviselő-testülete” feliratot, középen a Magyar Köztársaság címerét tartalmazza.

(4) A képviselő-testület pecsétjét kell használni:

• a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére és határozataira;
  
• a képviselő-testület által adományozott okleveleken, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott eseteket.
  

(5) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

• Tiszalök Városi Önkormányzat Polgármester;
  
• Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző.
  

(6) A képviselő-testület hivatalának – sorszámozott – kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven a következő felirat olvasható: „Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal”

Az önkormányzat ünnepei, kapcsolatai

4. §

(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A város ünnepei:

• nemzeti ünnepek:március 15.
  

augusztus 20.

október 23.

• helyi ünnep:március 6. (5 évenként a várossá avatás ünnepe)
  
• városnap:minden év július vége, augusztus eleje.
  

(2) A város nemzetközi kapcsolatai:

Az önkormányzat szélesítse magyarországi és nemzetközi kapcsolatait. Külföldi és hazai önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖREI

5. §

(1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

• ellátása nem érinti más települések érdekeit;
  
• nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe;
• megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását;
• ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
  

(2) Új közszolgáltatási feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve az alpolgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a (2) bekezdésben említett feltételeket.

6. §

(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a városfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal. Az együttműködés célja a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a jegyző közreműködésével a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen – évenként egyszer – tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) Külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

7. §

(1) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságnak gazdasági elemzést kell készítenie.

(2) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

8. §

(1) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület által létrehozott bizottságok átruházott hatásköreit az 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, azok gyakorlói évente egyszer beszámolnak a Képviselő-testület ülésén.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

9. §

(1) A Képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit a polgármester – az ülés elnöke – hívja össze az önkormányzat székhelyére, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén vagy a tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi és Szociális Bizottság elnöke. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a jogszabály szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A Képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a jogszabályban meghatározott esetekben.

(5) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatást ad az előző évi költségvetés végrehajtásáról, ismerteti a tárgyévi költségvetés főbb adatait, tájékoztatást ad a tervezett fejlesztésekről és az önkormányzati adóbevételek felhasználásáról.

(6) A közmeghallgatás időpontjáról minden év novemberi rendes ülésen dönt a Képviselő-testület.

Az alakuló képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai

10. §

(1) Az alakuló ülést a jogszabály szerinti időponton belül kell megtartani, összehívása a megválasztott polgármester jogköre.

(2) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester vezeti.

(3) Az alakuló képviselő-testületi ülés nyilvános.

(4) Az alakuló képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai:

a) A Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a helyi polgármesteri és önkormányzati képviselői választás eredményeiről.

b) A megválasztott önkormányzati képviselők eskütétele.

c) A megválasztott polgármester eskütétele.

d) A polgármester illetményének megállapítása.

e) A polgármester költségtérítésének megállapítása.

f) Társadalmi megbízatású alpolgármester választása.

g) Megválasztott alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.

h) Polgármester gazdasági programjának ismertetése.

i) Képviselő-testület bizottságaiba képviselő tagok választása.

j) Képviselő-testület bizottságaiba nem képviselő tagok választása.

k) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatára munkacsoport létrehozása.

A képviselő-testület összehívásának rendje

11. §

(1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval, írásos előterjesztések csatolásával kell összehívni. A nagy terjedelmű (10 oldalt meghaladó) írásos anyagokat e-mailben juttatjuk el az érintetteknek.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket annak mellékleteivel együtt a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 munkanappal ki kell kézbesíteni a képviselőknek.

(3) Amennyiben a polgármester a jogszabályban meghatározott esetben az ülés összehívási kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, akkor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője hívja össze az ülést.

A meghívót a honlapon is közzé kell tenni 5 nappal a Képviselő-testületi ülés előtt.

(4) Rendkívüli, azonnali megoldást kívánó esetekben, vagy sürgős határidős döntés meghozatalakor a polgármester a képviselő-testületi ülést

• telefonon történő szóbeli meghívással,
  
• egyéb szóbeli meghívással,
• e-mailben történő meghívással

is összehívhatja.

(5) Az ülés meghívóját a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a település honlapján kell közzétenni azzal, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Hivatalban, a jegyző hivatalos helyiségében.

(6) A képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a meghívó egyidejű megküldésével:

a) a képviselőket;

b) a jegyzőt;

c) a város országgyűlési képviselőjét;

d) a napirendi pontok előadóit;

e) a polgármesteri hivatal belső egységeinek vezetőit;

f) bizottság beszámoltatása esetén a bizottság nem képviselő tagjait;

g) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét;

h) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart.

7) Az (6) bekezdés a), b), e), g) pontjaiban felsoroltaknak az ülés valamennyi napirendjének előterjesztéseit, a d), f), h) pontokban felsoroltaknak csak azt az előterjesztést kell megküldeni, amely napirend tárgyalásánál indokolt a részvételük.

8) A polgármester a határozatképességet az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható.
A határozatképtelen Képviselő-testületi ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni.

9) Ha a képviselő-testület határozatképes, a polgármester

a) az ülést megnyitja; megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;

b) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

c) előterjeszti a napirendi javaslatot, szükség szerint bejelenti a zárt ülés tartását;

d) tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;

e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;

g) hozzászóláskor megadja, meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;

h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától;

i) szavazásra teszi az indítványokat, majd a határozati javaslatokat;

j) megállapítja a szavazás eredményét, számszerűen kihirdeti a döntést;

k) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti;

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

m) negyedévenként tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról;

n) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontos eseményekről, tárgyalásáról;

o) berekeszti az ülést.

A rendes ülés napirendje

12. §

(1) A rendes ülés napirendjére a polgármester – ülés elnöke – tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívóban részletezettek szerint. Abban az esetben, ha azt módosítja, indoklási kötelezettsége van.

(2) A meghívóban nem közölt, de az ülésen – képviselői indítványként – előterjesztett napirendek tárgyalásának elfogadásához minősített többségű szavazat szükséges. Elutasítás esetén az indítványozó csak abban az esetben élhet ugyanabban a témában képviselői indítvánnyal, ha azt előzetesen a polgármester által megjelölt bizottság megtárgyalta és javaslatát megtette a képviselő-testület felé a döntésre vonatkozóan.

(3) Az ülés napirendjének tárgysorozatát a képviselő-testület határozza meg, egyszerű szótöbbséggel.

(4) A tárgysorozat elfogadása előtt az előterjesztőnek megfelelő indok esetén joga van a napirendről levetetni az előterjesztést, illetve a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti azt.

(5) Amennyiben a vita során kiderült, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé, a megalapozott döntés érdekében az előterjesztést a polgármester visszautalhatja az illetékes bizottsághoz, illetve azt a napirend tárgyalása során a bizottság elnöke is visszakérheti.

(6) A (4)-(5) bekezdésben írt esetben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A napirendről így levett témákat a képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell előterjeszteni.

Gazdálkodással és működés törvényességével kapcsolatos napirend

13. §

(1) A képviselő-testület minden évben, rendeletben állapítja meg – az államháztartási illetve a költségvetési törvényben megszabott határidő szerint – a tárgyévi költségvetését és az előző évi költségvetésről szóló beszámolót.

(2) A jegyző évenként egy alkalommal – munkaterv szerint – köteles beszámolni a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal munkájának törvényességéről. A beszámolót előzetesen meg kell tárgyalnia az Ügyrendi és Szociális Bizottságnak.

IV. FEJEZET

Az ülések tervezése, előkészítése az előterjesztés, beszámoló, tájékoztató

A képviselő-testület munkaterve

14. §

(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi a munkáját.

a) A munkaterv szerinti üléseket a hónap utolsó csütörtöki napján 13 órától tartja a képviselő-testület.

b) A Képviselő-testület – döntése szerint – kihelyezett ülést is tarthat.

c) Indokolt esetben a Képviselő-testületi ülés kezdési időpontja az a) pontban foglalttól eltérhet.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester a tárgyévet megelőző év december hó végéig terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervre javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők;

b) a képviselő-testület bizottságai;

c) a jegyző, aljegyző;

d) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői;

e) a városi közszolgáltatásokat végző vállalatok és intézmények vezetői – a bizottságok útján;

f) az önkormányzati intézmények vezetői.

(4) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülésnapok várható időpontját;

b) a napirendek címét (témáját);

c) az előkészítésért felelős nevét;

d) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják;

e) a közmeghallgatás időpontját;

f) a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését.

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek;

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;

c) a munkatervben felvett napirendi pont előterjesztőjének.

(7) A munkaterv végrehajtásáért a polgármester és a képviselő-testület a felelős.

Az előterjesztés

15. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről stb.;

b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat;

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester;

b) alpolgármester;

c) témakör szerint illetékes bizottságok elnökei;

d) képviselő-testület tagja;

e) jegyző;

f) kisebbségi önkormányzat elnöke;

g) a képviselő-testület által felkért szerv, szervezet vezetője.

16. §

(1) A testületi ülésre az előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 6. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(2) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.

17. §

(1) Az SZMSZ 15.§-ában foglalt előterjesztések csak az érintett bizottságok véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhetők napirendre.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek tartalmi és formai szempontból alkalmasnak kell lennie arra, hogy a vita és határozathozatal eredményességét biztosítsa.

(3) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) az előterjesztés első része tartalmazza

• a címet vagy tárgyat,
  
• az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket;
  
• tárgykört érintő jogszabályokat;
• az előkészítésben részt vevők véleményét;
• mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják.
  

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

• az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot;
  
• a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
  

(4) Írásos előterjesztést kell készíteni.

a) az át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekről;

b) az önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekről;

c) a Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek esetében;

d) a bizottsági javaslatokról, véleményekről.

Beszámoló

18. §

(1) A beszámoló

• önkormányzati hatáskör gyakorlásáról;
  
• képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról;
• kérdések kivizsgálásáról;
• képviselő-testület és szervei működéséről;
• az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető.
  

(2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

Tájékoztató

19. §

(1) A tájékoztató olyan írásos információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

V. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE

Határozatképesség

20. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele – 5 fő – jelen van. A határozatképességet az ülés elnöke a jegyző segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testület ülését 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

A felszólalás típusai

21. §

(1) A felszólalás típusai:

a) napirend előtti;

b) ügyrendi;

c) napirendhez kapcsolódó;

d) határozathozatal előtti;

e) személyes megszólításra maximum 2 perces válasz.

Napirend előtti felszólalás

22. §

(1) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől bármelyik képviselő engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő ellene, és egy képviselő mellette kaphat két-két percre szót.

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

Ügyrendi felszólalás

23. §

(1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

(2) Az ügyrendi kérdés tárgya jelen rendelet megsértése, be nem tartása.

(3) Az ügyrendi kérdések köre a (2) bekezdésen kívül:

a) vita lezárása;

b) tárgyalási szünet elrendelésének kérése;

c) napirend elnapolása;

d) névszerinti szavazás kérése;

e) eltávozás bejelentése.

(4) Az elnök köteles a szót megvonni nem ügyrendi felszólalás esetén, amit az érintett képviselő köteles vita nélkül tudomásul venni.

(5) Ügyrendi kérdésben vitának helye nincs.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

24. §

(1) Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz összesen 8 perc időkeretben szólhat hozzá, függetlenül attól, hogy hányszor kér szót.

(2) Amennyiben a felszólaló a tárgytól eltér, az ülés elnöke felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra.

(3) Az elnök a (2) bekezdés szerinti első felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4) Megszólíttatás címén, a képviselő soron kívül felszólalhat, ha arra az ülés elnökétől engedélyt kap. Ez a soron kívüli felszólalás 2 percnél hosszabb nem lehet.

(5) Tanácskozási joggal meghívottak a jelentkezés sorrendjében – a képviselők felszólalásait követően – az elnök engedélyével felszólalhatnak maximum 3 percben.

Határozathozatal előtti felszólalás

25. §

(1) Az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat.

(2) Határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

Napirendek vitája

26. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. Az idő túllépése miatt az elnök megvonhatja a szót az előterjesztőtől.

b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. Amennyiben bizottsági vélemény van, a bizottság elnöke és tagjai elsőbbséget élveznek.

27. §

(1) Az önkormányzat bizottságai, valamint képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.

Napirend tárgyalásának elnapolása

28. §

(1) A polgármester, vagy bármelyik képviselő, továbbá az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(2) Ha az elnapolással az előterjesztő egyet ért, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz és eldönti a napirend tárgyalásának új időpontját.

Tárgyalási szünet elrendelése

29. §

(1) Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal az elnök bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A szünet időtartama legfeljebb félóra lehet.

A vita lezárása

30. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját a polgármester foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után a jegyző törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt.

31. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a döntésről végleges határozatot hoz.

(2) Amennyiben a javaslat megkapja a jelenlévő képviselők – elfogadáshoz szükséges – támogatását (igen szavazat), akkor a testület elfogadta a javaslatot és a javaslatból döntés lett. Ha viszont a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők – elfogadáshoz szükséges – igen szavazatát, akkor a testület nem fogadta el a javaslatot; így az határozattal elutasításra kerül.

(3) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges támogatást, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.

(4) A testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

• a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;
  
• az informális jelentés tudomásul vételéről;
• az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
  

VI. FEJEZET

A DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS, A HATÁROZAT

A szavazás módja

32. §

(1) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás történhet nyíltan vagy titkosan.

(2) A szavazás módjára – nyílt vagy titkos – bármely képviselő javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A szavazás eredményét, illetve a határozatot az ülésen az ülés elnöke kihirdeti.

(4) Szavazás kapcsán ha valamelyik képviselő nem jelzi az – adott ügyben – személyes érintettségét és az utólag felmerül, akkor a Képviselő-testület a hozott határozatot megsemmisíti és a soron következő ülésen újra dönt az ügyben.

Nyílt szavazás

33. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(2) A szavazás kézfeltartással történik. A képviselők „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazáson, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást megismételtetheti.

Név szerinti szavazás

34. §

(1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha:

a) azt a polgármester kéri;

b) a képviselők egynegyedének indítványozására;

c) költségvetést elfogadó rendeletalkotásnál;

d) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről;

e) intézmény létrehozása, megszüntetése estén;

f) önkormányzati vagyon vagy tulajdon megterhelésénél, elidegenítésénél;

g) 1.000.000 forint feletti hitel felvételénél

h) ha a törvény előírja.

(2) Név szerinti szavazást külön jegyzéken kell rögzíteni, mely a jegyzőkönyv mellékletét fogja képezni. A jegyzékről a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, melynek ténye felkerül a jegyzékre. A jegyző összesíti a szavazatokat, és a jegyzéket átadja az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A jegyzéket az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesíti.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.

Titkos szavazás

35. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztásakor, és titkos szavazást tarthat.

(2) A szavazás – bélyegzővel ellátott – szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) Titkos szavazásnál a képviselő-testület által minősített többséggel megválasztott 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el, melynek tagjaiból szintén minősített többséggel elnököt választ a képviselő-testület.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás tárgyát;

b) a szavazás helyét és napját, kezdő és befejező időpontját;

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét;

d) a szavazás során felmerült körülményeket;

e) a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat;

f) a szavazás eredményét.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz a képviselő-testületnek.

(8) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

(9) Az ülés elnöke kihirdeti a titkos szavazás eredményét tükröző testületi döntést.

A képviselő-testületi határozat

36. §

(1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Tiszalök Város Önkormányzatának

……/….. (…. (hó) …..(nap)) határozata

a határozat tárgyának, a felelősnek és a határidőnek a  megjelölésével

(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(3) A határozatot legkésőbb az ülést követő 16. napon megküldi a határozattal érintetteknek.

(4) A jegyző köteles előkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie a munkatervben meghatározottak szerint.

A tanácskozás rendjének fenntartása

37. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.

(3) Nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás estén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítni nem lehet.

(5) Amennyiben a tanácskozás rendje nem az SZMSZ szerint történik, úgy az Ügyrendi és Szociális Bizottság elnöke jelzi az ülést levezetőnek.

VII. FEJEZET

A RENDELETALKOTÁS ÉS A JEGYZŐKÖNYV

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

38. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.

(2) rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:

a) törvény felhatalmazása alapján;

b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatáról;

c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól;

d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról,

e) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról;

f) törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés feltételeinek meghatározásáról.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(4) Az önkormányzati rendeletalkotás részletes előkészítési, eljárási rendjét a 6. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A pontos megjelölés kötelező elemeit külön jogszabály tartalmazza.

Tiszalök Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

……../………év (…… hó …...(nap) önkormányzati rendelete

a ……………………………ról

Az önkormányzati rendeleteket a Közös Hivatal hirdetőtábláján, valamint a  www.tiszalok.hu  honlapon is közzé kell tenni.

A jegyzőkönyv elkészítése és felterjesztése

39. §

(1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A nyílt ülésekről kép és hangfelvétel készül, a felvételt a Tiszalök Tv-n lehet megtekinteni 5 napon belül.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről az ülésen készült hangfelvétel, valamint jegyzetek felhasználásával a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testületi nyílt ülésről készült jegyzőkönyv

a) eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a polgármesteri hivatal irattárában;

(4) A jegyzőkönyv készítésével párhuzamosan kell elkészíteni a határozatok hiteles kivonatát, melyet azonnal továbbítani kell a végrehajtásért felelősök, illetve az érintettek részére.

(5) Az írott jegyzőkönyvek és rögzített hangfelvételek tárolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe (a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalban). A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

VIII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

40. §

(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, valamint átruházott hatáskörök gyakorlására az előbbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő (külső) taggal

b) Ügyrendi és Szociális Bizottság 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő (külső) taggal

c) Kulturális, Sport, Ifjúsági és Köznevelési Bizottság 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő (külső) taggal

(2) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét, tagjait a 3. számú függelék tartalmazza.

41. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

A bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei

42. §

(1) Egy képviselő egyidejűleg 2 bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó bizottság elnöke nem lehet.

(2) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az őt megillető jogok és kötelezettségek a bizottság legidősebb tagját, mint korelnököt illetik meg.

(3) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben egy éven belül 5 bizottsági ülésen nem jelenik meg, és távolmaradását alapos okkal nem indokolja, úgy a polgármester a Képviselő-testületnek javaslatot tehet a visszahívására.

(4) A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt – amennyiben igény van rá – írásban kell rögzíteni.

A bizottságok működése

43. §

(1) A képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.

(2) A bizottság elnökének joga van a képviselő-testülettől a feladatkörébe tartozó napirendeket megtárgyalásra, újratárgyalásra visszakérni, melyet a bizottság soron kívüli ülésen köteles megtárgyalni. Amennyiben a bizottság nem tárgyalja meg kellő időben e napirendeket, úgy azt vissza kell adni döntésre a képviselő-testületnek a soron következő testületi ülésre.

44. §

(1) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során döntését határozatként jeleníti meg.

(2) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor (javaslattétel, véleményezés) állásfoglalást alakít ki.

(3) A bizottsági határozat és állásfoglalás jelölése:

határozat vagy állásfoglalás sorszáma / évszám, hónap, nap, a bizottság betűjele.

A bizottsági állásfoglalást/emlékeztetőt a Képviselő-testületi ülésen minden képviselőnek át kell adni a döntés elősegítése érdekében.

45. §

(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően alkalmazni.

(3) A bizottság által átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente testületi ülésen kell tájékoztatást adni. A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a testületnek.

(4) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működéshez szükséges szakmai és technikai, valamint adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik. Ezen belül: kezeli a bizottság jegyzőkönyveit, gondoskodik javaslataik testületi ülés elé kerüléséről. Külön nyilvántartást vezet az átruházott jogkörben hozott döntésekről.

IX. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

46. §

(1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző második napig a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat az Ügyrendi és Szociális Bizottság tartja nyilván.

(2) A települési képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(3) A települési képviselő a jogszabályban meghatározottakon túl köteles:

a) Kapcsolatot tartani a választókkal, tájékoztatást adni a testület által meghozott döntésekről.

b) Választott képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, óvni a képviselő-testület és szervei hitelét, tekintélyét.

(4) A települései képviselők járandóságait a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

A tiszteletdíj csökkentése, megvonása

46/A. §

(1) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésről történő két egymást követő igazolatlan hiányzása esetén a tárgyhavi tiszteletdíj a hiányzásokkal megegyező időtartamra 25%-al csökkenthető vagy megvonható.

(2) A képviselőnek, valamint a bizottságok nem képviselő tagjainak a bizottsági ülésről történő két egymást követő igazolatlan hiányzása esetén a tárgyhavi tiszteletdíj a hiányzásokkal megegyező időtartamra 25%-al csökkenthető vagy megvonható.

(3) Igazolatlan hiányzásnak minősül, ha annak bejelentése az érintett részéről legkésőbb 1 órával az ülés kezdetét megelőzően nem történik meg.

(4) Nem minősül igazolatlan hiányzásnak a kezelőorvos által igazolt betegség.

(5) A tiszteletdíj csökkentésére, megvonására vonatkozó javaslatot az Ügyrendi és Szociális Bizottság tárgyalja meg és terjeszti döntésre a képviselő-testület elé.

(6) A tiszteletdíj csökkentésének (1) bekezdésben foglalt mértékét kell alkalmazni a képviselő 37. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt ismétlődő rendzavarása esetén.

X. FEJEZET

A POLGÁRMESTER

47. §

(1) A polgármester főállású választott tisztviselőként látja el feladatát.

(2)

a) A főállású polgármester illetményét, jogszabály alapján a Képviselő-testület állapítja meg.

b) A főállású polgármester jutalmazását bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) A főállású polgármester teljes munkaidőben, kötetlen munkarend szerint látja el feladatát.

(4) A főállású polgármester, fogadóórája minden hónap első szerdáján 13-17 óráig a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalban.

(5) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatás mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan

a) Önkormányzatot és intézményeit érintő vis maior helyzetben

b) Települési lakost érintő vis maior helyzetben

ügyben döntést hozhat.

(6) A polgármester 3.000.000.- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

XI. FEJEZET

AZ ALPOLGÁRMESTER

48. §

(1) A képviselő-testület tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármestert a képviselő-testület – a polgármester általános helyettesítésén túl – külön határozatban konkrét helyettesítési feladattal is megbízhatja.

(3) Az alpolgármester munkaideje minden hét pénteki napján 9-11 óráig tart.

XII. FEJEZET

A JEGYZŐ

49. §

(1) A jogszabályban rögzítetteken túl az alábbiak is a feladatai:

a) A képviselő-testületek ülésének megszervezése, a testületi ülések anyagának határidőben való eljuttatása az érintettek részére.

b) A képviselő-testületek tájékoztatása a Közös Hivatal munkájáról.

c) Az önkormányzati rendeletek, határozatok megismertetése az érintettekkel.

d) A jegyző ügyfélfogadási rendje minden hónap első szerdáján 9-11 óráig a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalban, minden hónap utolsó szerdáján 8-9 óráig a Szorgalmatosi Kirendeltségen.

(2) Jogszabálysértés esetén (működést, döntés hozatalt illetően) a testületi ülésen szóban tesz jelzést. Ezt az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

XIII. FEJEZET

AZ ALJEGYZŐ

50. §

(1) A jegyzőt távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, valamint ellátja a ráruházott kiadmányozási feladatokat és a munkaköri leírásában rögzítetteket.

50/A. §

(1) A jegyző és az aljegyző együttes akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat – az igazgatási munka folyamatos biztosítása érdekében – az igazgatási csoport szociális ügyintézője látja el.

XIV. FEJEZET

A Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal  

51. §

(1) A képviselő-testület Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalának szervezeti tagolását, a hivatal ügyfélfogadási rendjét a 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalnak, mint költségvetési szervnek a működéséből fakadó feladatok szabályozásáért a jegyző a felelős.

(3)

a) Az önkormányzat a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal segítségével biztosítja a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket, amelyet külön megállapodásban rögzítenek.

b) A testületi működéshez szükséges helyiséget, sokszorosítási, postai feladatokat a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal, annak szervezeti egységében biztosítja.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések együttes ülését a székhely település polgármestere hívja össze a székhely településre.

XV. FEJEZET

A TÁRSULÁSRA, EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

52. §

(1) A képviselő-testület társulási tagsági viszonyait a részvételével működő társulások felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatok felvételét, megállapodások megkötését képviselő-testületi határozatával hagyja jóvá.

(3) Az önszerveződő közösségekkel való együttműködésről a jogszabály rendelkezik.
A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(4) A lakossági önszerveződő és civil szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése;

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és városfejlesztési tervek véleményeztetése;

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

XVI. FEJEZET

A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL VALÓ

 EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYA

53. §

(1) Az Önkormányzathoz a településen működő Roma Nemzetiségi Önkormányzattól érkező kezdeményezéseket az Ügyrendi és Szociális Bizottságnak adja át véleményezésre. Az Ügyrendi és Szociális Bizottság 10 napon belül alakítja ki véleményét és terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület az Ügyrendi és Szociális Bizottság véleményének megérkezését követő ülésen hoz döntést a kezdeményezésről.

(2) A Képviselő-testület a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal történő rendszeres kapcsolattartás és információáramlás biztosítása érdekében az Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének heti konzultációt biztosít a megválasztott polgármesterrel.

XVII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 14/2014.(XII.03.) számú rendelet és módosításai.

MELLÉKLETEK

1. Tiszalök Város Címere

2. Tiszalök Város Lobogója

3. A polgármester átruházott hatáskörei

4. A képviselő-testület által létrehozott bizottságok átruházott hatáskörei

5. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése, ügyfélfogadási rendje

6. Az önkormányzati rendeletalkotás részletes eljárási rendje.

7. Tájékoztatás az előzetes hatásvizsgálat eredményéről

FÜGGELÉKEK

1. A város fontosabb adatai

2. Tiszalök Városi Önkormányzat képviselőinek névsora

3. A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok feladata, hatásköre, tagjai.

4. A képviselő-testület tagsági viszonyai, társulásokban való részvétele.