Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1-11., 13-16. és a 18. alcím vonatkozásában az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 12. alcím vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában, a 17. alcím vonatkozásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) bekezdés c) pontjában, (4) bekezdésében, a 237. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az 1-11., 13-16. és a 18. alcím vonatkozásában az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a 12. alcím vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. § (2) bekezdésében, a 17. alcím vonatkozásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. § (1) bekezdésében, 234. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.Általános rendelkezések

1. §   (1)     Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tata Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2)     Az Önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Tatai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal).

(3)     Az Önkormányzat és a közös hivatal székhelye: 2890 Tata, Kossuth tér 1.

(4)     Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.tata.hu.

(5)     Az Önkormányzat hivatalos facebook oldala:

         https://www.facebook.com/tatavaros.hivatalosoldala

2. §   (1)     Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a lobogó és a pecsét.

(2)     Az Önkormányzat jelképeire vonatkozó részletes szabályokat Tata Város Önkormányzata jelképeiről, azok használatának-, valamint a közterületek fellobogózásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. §   Tata Város Önkormányzata a nemzetközi együttműködés területén az alábbi önkormányzatokkal tart fenn hivatalos testvérvárosi, testvér-települési kapcsolatokat:

1. Alkmaar város (Hollandia – 1985.),
2. Gerlingen város (Németország- 1987.),
3. Dammarie-les-Lys város (Franciaország- 1993.),
4. Arenzano város (Olaszország – 1994.),
5. Szőgyén község (Szlovákia – 1997.),
6. Montebelluna (Olaszország – 2000.),
7. Szováta (Románia – 2002.),
8. Pinczów (Lengyelország – 2004.),
9. Magyarkanizsa (Szerbia – 2012.).

2.Tata Város Önkormányzatának feladat- és hatásköre

4. §   (1) A képviselő-testület önként vállalt feladatként gondoskodik a következő módokon:

a) általa alapított intézmények, társulás útján vagy közalapítványi formában:

______________________________________________________________________

A rendelet megalkotásának napja: 2020. szeptember 30.

aa) helyi televízió működtetéséről,

ab) egyes közművelődési és sportfeladatokról,

ac) szociális szakellátásról,

ad) a közös hivatal, mint költségvetési szerv közterület-felügyelői útján a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátásáról.

b) általa alapított gazdasági társaság keretében:

ba) egyes városüzemeltetési, városfejlesztési feladatokról,

bb) egyes közművelődési feladatokról,

bc) fürdő- és strandszolgáltatásról,

(2) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskörét az 1. melléklet, a Pénzügyi, Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságra átruházott hatáskörét a 2. melléklet, a Humán- és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörét a 3. melléklet, a jegyzőre átruházott hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.

3.A képviselő-testület működése

5. §   (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait szervei (polgármester, bizottságok, közös hivatal, jegyző, társulás) közreműködésével látja el.

2. Az egyes feladatok ellátása sorrendjének meghatározásánál a gazdasági program, a szükséges anyagi eszközök nagysága tekintetében pedig az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében meghatározott előirányzatok a meghatározóak.

6. §   A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 7 fő jelen van. A határozatképtelen ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

4.A képviselő-testület munkaterve

7. §   (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervhez a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselőktől,

b) a képviselőcsoporttól,

c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

d) az önkormányzati gazdasági társaságok vezetőitől,

e) a Tatai Civil Társulás képviselőjétől és

f) a jegyzőtől.

8. §   (1)  A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző félév május 31., valamint november 30. napjáig.

(2) A munkaterv tartalmazza:

1. a tervezett napirendek címét,
2. az előterjesztő és előadók nevét,
3. a napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését.

5.A képviselő-testület ülésének összehívása

9. §   (1)  A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal rendes ülést tart. A képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó szerdáján 9.00 órai kezdettel tartja. A képviselő-testület július és augusztus hónapban rendes ülést nem tart.

(2) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők részére legalább az ülés időpontját megelőző öt nappal korábban elektronikus formában kell kiküldeni. Ettől eltérni a polgármester előzetes engedélyével lehet, ha a döntéshozatal halasztást nem tűr, vagy ha egészségügyi válsághelyzetet hirdettek ki.

(3) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a meghívók kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a városi honlapon és a közös hivatal bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(4) A képviselő-testületet rendkívüli ülésre össze kell hívni, ha a döntéshozatal halasztást nem tűr, vagy ha a kihirdetett egészségügyi válsághelyzetben szükséges. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételét követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül a meghívók kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(5)  A képviselő-testület rendkívüli ülése formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül, telefonon is összehívható, ha a döntéshozatal halasztást nem tűr, vagy ha a kihirdetett egészségügyi válsághelyzetben szükséges.

(6) E rendelet alkalmazásában halasztást nem tűr: ha a késedelem jelentős kárt, vagy hátrányt okoz.

6.A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

10. §   (1) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)   a törvény által meghatározott személyeket,

b)   a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

c)   a napirendi pontok előterjesztőit, előadóit,

d)   Tata város Magyarországon élő díszpolgárait, az erre vonatkozó nyilatkozatuk szerint,

e)   az Önkormányzat könyvvizsgálóját, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a járási tisztifőorvost, a városi rendőrkapitányság vezetőjét, a tankerület vezetőjét a működésüket és feladatkörüket közvetlenül érintő napirendek esetén.

(2) A képviselő-testület ülésről meghívó útján kell értesíteni:

1. a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
2. a járási bíróság elnökét,
3. a járási ügyészség vezetőjét,
4. a városi rendőrkapitányság vezetőjét,
5. a közös hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
6. a bizottságok nem képviselő-testületi tagjait,
7. a helyben működő történelmi egyházak képviselőit,
8. a kormánymegbízottat,
9. a járási hivatal vezetőjét,
10. a tankerület vezetőjét,
11. a közműsor-szolgáltatók, illetve a sajtó tatai és megyei képviselőit,
12. a Tatai Civil Fórum vezetőjét,
13. a MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnokát,
14. akiket a polgármester a napirend tárgyalásánál érdekeltnek tart.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak részére, valamint a tatai és megyei médiumok képviselőinek – amennyiben rendelkeznek megfelelő eszközzel – elektronikus formában kell továbbítani a meghívót, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak részére az írásos előterjesztéseket is.

(4) E rendelet alkalmazásában

      a) előterjesztő: polgármester, alpolgármester, képviselő, tanácsnok, bizottság, képviselőcsoport, jegyző, önkormányzati intézmények, cégek vezetői,

b) előadó: az a) pontban felsoroltakon túl a közös hivatal köztisztviselői, az önkormányzat munkavállalói.

7.A képviselő-testület ülése

11. § A zárt ülésen tárgyalandó, valamint a zárt ülésre javasolt előterjesztések tartalma titoktartási kötelezettség alá esik, kivéve, ha a képviselő-testület azt nem zárt ülés keretében tárgyalja.

12. §    A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

13. §  (1) A képviselő-testület napirendjére a munkaterv szerinti és a képviselő-testület határozatában megjelölt előterjesztéseket fel kell venni.

          (2) További napirendi pontra a polgármesternél írásban a képviselő, a bizottságok, a tanácsnok, a képviselőcsoport, illetve a jegyző tehet javaslatot.

14. § (1)   A 13. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja

1. a polgármester, alpolgármester,
2. a jegyző,
3. a témakör szerint illetékes bizottság,
4. a képviselő,
5. a képviselőcsoport.

          (2)   Sürgősségi indítvány tárgyalására irányuló írásos előterjesztést, valamint a határozati javaslatot legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig kell a polgármesternél benyújtani, aki az indítványt átadja a jegyzőnek.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételéről – érdemi vita lefolytatása nélkül – a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

15. §  (1)   A képviselő az ülés napirendjének megszavazása előtt írásban kezdeményezheti rendelet megalkotásának, írásban vagy szóban kezdeményezheti határozat meghozatalának napirendre vételét. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A napirendre vételről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

          (2)   Az ülés napirendjének megszavazása előtt a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, vagy a javasolt sorrend megváltoztatására az előterjesztő és bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3)   Az ülés napirendjének megállapítása előtt a napirendhez nem tartozó kérdésekben bármely képviselő legfeljebb 3 percben felszólalhat. A képviselő-testület a napirend előtti felszólalásokról vitát nem nyit, de az érintett viszontválaszára lehetőséget biztosít szintén 3 percben.

(4)   A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét – az alakuló ülés kivételével – az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. rendelet-tervezetek,
2. határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
3. tájékoztatók,
4. Beszámoló a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
5. képviselői kérdések
6. zárt ülésen tárgyalandó témák.

16. §  (1) Előterjesztésnek minősül: a képviselő-testület ülésére beterjesztendő valamennyi döntést igénylő dokumentum, továbbá a tájékoztatók.

(2)  Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Amennyiben az előterjesztést előzetesen a téma szerint illetékes bizottságnak véleményezni kell, úgy a bizottsági véleményt a bizottság elnöke a testület ülésén a napirend tárgyalása során ismerteti. A határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztést csak írásban lehet benyújtani.

(3) Az írásban benyújtott előterjesztésekre vonatkozó formai és tartalmi követelményeket az 5. melléklet tartalmazza, amelyek betartásáért az előterjesztő felelős.

(4) Az előterjesztő javaslatára a képviselő-testület a bonyolultabb szakmai előkészítést, összetettebb szabályozást igénylő vagy a lakosság szélesebb körét érintő ügyben kétfordulós tárgyalást határozhat meg. A képviselő-testület eltérő döntésének hiányában a második fordulós tárgyalás időpontja legkésőbb az első tárgyalást követő második testületi ülés.

17. § (1) Az ülésvezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

a) megnyitja, berekeszti az ülést,

b) az ülés megnyitásakor tájékoztat a távolmaradókról, számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vezeti, illetőleg lezárja a vitát,

e) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót,

f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról szavaztat,

h) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a döntést.

(2) Az ülésvezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismételten nem szólalhat fel,

c) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja vagy – ismételt figyelmeztetés után – kiutasíthatja azt a meghívott személyt, érdeklődő polgárt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, mely magatartása az ülés folytatását lehetetlenné teszi,

d) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.

(3) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek, a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet, eszközeiket a kijelölt helyen helyezhetik el, és az ülés rendjét, tanácskozást nem zavarhatják. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Amennyiben a hallgatóság tagja az ülés rendjére vonatkozó előírásokat nem tartja be vagy az ülést oly mértékben zavarja, hogy magatartása az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester a konkrét személyt az ülésről kiutasíthatja.

8.A vita és a döntéshozatal módja

18. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 3-3 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és az előadó jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, tartalmában annak a döntéshozatal megalapozottságát kell elősegítenie.

(3)  A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz és az előadóhoz a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak – a hozzászólások megkezdése előtt - személyenként kérdéseket intézhetnek, amelyre azok kötelesek választ adni.

19. § (1)  Az adott napirendhez a felszólalásokra – az ügyrendi javaslat kivételével – a jelentkezés sorrendjében, a kérdésekre adott válaszokat követően kerülhet sor, első alkalommal legfeljebb 5 perc, továbbiakban még 1 alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót.

A témától függően a képviselő-testület esetenként felmentést adhat az előzőekben meghatározott időtartamtól való eltérésre. A felmentés megadásához a képviselő-testületnek egyszerű többségű szavazata szükséges.

(2) A napirend előterjesztője és előadója a vita során többször is hozzászólhat.

(3) A 10. § (1) bekezdésében megjelölt tanácskozási joggal rendelkezők – a jegyző és a napirendi pont előadójának kivételével – a napirend során legfeljebb egy alkalommal szólalhatnak fel, maximum öt perc időtartamban.

4.  Ügyrendi hozzászólás esetén a jelentkezőnek soron kívül szót kell adni, legfeljebb kétperces időtartamban. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A napirenddel kapcsolatos vita lezárására vonatkozó ügyrendi javaslat előtt szólásra jelentkezett képviselők a javaslat elfogadása esetén is megtehetik hozzászólásukat.
5.  Ügyrendi hozzászólásnak minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével, a szavazás módjával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
6.  A lezárt napirendi ponthoz a határozathozatal közben, valamint határozathozatal után ügyrendi javaslatot tenni nem lehet.

20. § (1)  A napirendi pont során elhangzott észrevételekre az előterjesztő vagy az előadó reagál, a vitát az ülésvezető foglalja össze. Ha az ülésvezető egyben az előterjesztő is, először a vitában elhangzottakkal kapcsolatos álláspontját fejti ki, majd ezt követően foglalja össze a vitát. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatot a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

2. Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
3. Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő a képviselő-testület ülésén szóban vagy egyébként írásban befogadja, és a módosító javaslat benyújtója ezzel egyetértve a módosító javaslatot visszavonja, külön nem, hanem az eredeti javaslattal egységes szerkezetbe foglaltan kell szavazni.

21. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-án túlmenően:

a) sürgősségi indítvány napirendre történő felvételéhez;

b) testületi hatáskör átruházásához;

c) fegyelmi ügyekben;

d) közterület átnevezéséhez.

22. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazatszámláló berendezés igénybevételével, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel hozza.

2. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) az íven rögzíti. A szavazás végén a képviselő a leadott szavazatát aláírásával hitelesíti.
3. Titkos szavazás a szavazatszámláló berendezés igénybevételével történik.
4. A képviselők egyharmadának indítványára a képviselő-testület dönt arról, hogy a titkos szavazás elkülönített helyiségben, urna és szavazólapok igénybevételével történjen.
5. A (4) bekezdés szerinti titkos szavazás lebonyolítása előtt 3 fő települési képviselőből álló szavazatszámláló bizottságot kell alakítani.
6. A bizottság elnökét a képviselő-testület a szavazás előtt megválasztja.
7. A szavazólap elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A szavazólapot a lepecsételt urnába kell helyezni a titkos szavazáskor.
8. A képviselő-testület tagjainak a nevét a bizottság elnöke felolvassa, majd az elnöktől a szavazólapot átveszik a települési képviselők.
9. A szavazólapot kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottság tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvben rögzíti és az elnök ismerteti a képviselő-testülettel.

9.A képviselő-testület döntései

23. § (1)  A képviselő-testület határozatában, amennyiben az feladat meghatározást is tartalmaz, meg kell jelölni a feladat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személyt is.

(2)  A képviselő-testület a határozatának közzététele a városi honlapon való megjelenítéssel történik. A képviselő-testület határozatát postai úton is megküldi a határozat tárgya szerint érintettnek.

10.A rendeletalkotás

24. § (1) A rendelet alkotását bármelyik képviselő, képviselőcsoport, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Amennyiben a rendelet tervezet tárgyalását az (1) bekezdés szerint kezdeményezték, úgy a polgármester azt a jegyzővel és az illetékes bizottsággal előzetesen véleményezteti. Az ily módon kezdeményezett rendelet alkotást a soron következő testületi ülés napirendi pontjai közé fel kell venni.

(3) A rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, függetlenül attól, hogy ki az előterjesztő. A rendelet-tervezethez módosító indítványt csak írásban, legkésőbb a képviselő-testület tervezetet tárgyaló ülését megelőző munkanapon 12 óráig lehet benyújtani a polgármesternek.

(4)  A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos hatályosulásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi rendeletek alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését.

(5) A rendelet kihirdetésének a városi honlapon való megjelenés minősül.

(6) A rendelet kihirdetés időpontja városi honlapon való megjelenés időpontja.

11.A képviselő-testület dokumentumai

25. § A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

26. § A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a tatai városi könyvtárban, a közös hivatalban hozzáférhetővé kell tenni, valamint a város hivatalos honlapján meg kell jeleníteni.

12.A települési képviselő

27. § (1) A települési önkormányzati képviselők havi tiszteletdíja: 130.000 Ft.

         (2) A képviselőt az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíjon felül az alábbi összeg illeti meg, ha:

               a) a képviselő bizottság tagja – több bizottsági tisztség, tagság esetén is – 65.000 Ft/hó,

               b) a képviselő a bizottság elnöke – több bizottsági tisztség, tagság esetén is – 160.000 Ft/hó.

         (3) A nem képviselő bizottsági tag havi tiszteletdíja: 65.000 Ft/hó.

(4) A társadalmi esélyegyenlőségi tanácsnokot az (1) és (2) bekezdés szerinti tiszteletdíjon felül 65.000 Ft/hó tiszteltdíj illeti meg.

         (5) Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, a tanácsnok, a nem önkormányzati képviselő bizottsági tag tiszteletdíjra a megbízatás keletkezésének napjától a megbízatás megszűnésének napjáig jogosult.

         (6) Ha az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, a tanácsnok, a nem önkormányzati képviselő bizottsági tag megbízatása hónap közben keletkezik, illetve szűnik meg, úgy időarányos tiszteletdíjra jogosult.

         (7) A tiszteletdíjat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell a képviselő, a képviselői tagsággal nem rendelkező bizottsági tag által megadott bankszámlára utalni. Kérelem esetén a tiszteletdíj a házipénztárból is kifizethető.

28. § (1) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását elsősorban írásban (levél, e-mail), kivételesen szóban az ülést megelőzően jeleznie kell a polgármesternek.

         (2) Az (2) bekezdés alkalmazásától kivételes esetekben el kell tekinteni, amennyiben a képviselő távolmaradását az akadályoztatás megszűnését követő 5 napon belül igazolja.

         (3) Ha a képviselő a testületi ülésén történő megjelenést előzetes jelzés nélkül egy alkalommal elmulasztja a részére megállapított egy havi tiszteletdíját a 15 %-kal csökkenteni kell. A második mulasztást követően a csökkentés mértéke 25%, a harmadik és további mulasztás esetén 50 %.

         (4) E rendelet alkalmazásában kivételes eset: munkahelyi vagy tanulmányi elfoglaltság, egészségügyi vagy családi okok. 

29. § A képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén két hónapon át a tiszteletdíjának 50 %-ára jogosult.

30. § (1) A települési önkormányzati képviselők természetbeni juttatásként jogosultak:

a) laptop használatára,

b) mobilinternet előfizetésre,

c) az önkormányzat mindenkori mobiltelefon-flottájába történő belépésre.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetbeni juttatást az eskütételt követő 60 napon belül kell írásbeli átvételi elismervény ellenében a képviselőnek átadni. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatás igénybevételének időpontjáról a képviselő dönt a mindenkori flottaszerződés rendelkezései szerint.

(3) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetbeni juttatásra nem tart igényt, úgy számára a képviselő-testületi ülés anyagai papíralapon kerülnek megküldésre.

         (4)  A képviselő az (1) bekezdés a) pontja szerinti természetbeni juttatást köteles megőrizni, rendeltetésszerűen használni és megbízása megszűnését követő 15 napon belül visszaadni.

31. § (1) A települési képviselők önkormányzati tevékenységük összehangolására legalább 3 fő részvételével képviselőcsoportot alakíthatnak. Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(2) A képviselőcsoport vezetőt választ, vezető-helyettest választhat.

(3) A képviselőcsoport megalakulásával, megszűnésével kapcsolatos döntéseket a képviselőcsoport vezetője öt munkanapon belül írásban a polgármesternek bejelenti. A bejelentést a polgármester a soron következő testületi ülésen ismerteti.

(4) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselőcsoport elnevezését, amelyben szerepeltetni kell a résztvevők megválasztáskori jelölőszervezetének (jelölőszervezeteinek) nevét,

b) a képviselőcsoport névsorát és

      c) a megválasztott vezető, vezető-helyettes nevét.

(5) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport a megszűnésről döntést hoz.

(6) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. A képviselő a kilépésekor, a képviselőcsoport vezetője a képviselő kizárásáról a polgármestert öt munkanapon belül írásban tájékoztatja.

(7) A kilépésről vagy kizárásról a polgármester a legközelebbi képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni; az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárást követő 6 hónap elteltével bármelyik képviselőcsoporthoz csatlakozhat. A másik képviselőcsoporthoz való csatlakozást az érintett képviselőcsoport vezetője a polgármesternek öt munkanapon belül írásban bejelenti.

13.A bizottságok működésére vonatkozó szabályok

32. § A képviselő-testület 5 fő képviselő és 4 fő nem képviselő tag részvételével Pénzügyi, Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságot, valamint 5 fő képviselő és 4 nem képviselő tag részvételével Humán- és Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

33. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely a feladat ellátását követően automatikusan megszűnik.

34. § (1) A bizottságok feladat- és hatáskörét, valamint azon előterjesztések felsorolását, melyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek 2-3. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság a munkájáról szóló beszámolót évente nyújtja be a képviselő-testületnek.

(3) A Humán- és Ügyrendi Bizottság nyújtja be az oktatási és kulturális alap, valamint az egészségvédelmi, szociális és sport alap pályázati kiírása érkezett alapítványi támogatási kérelmeket döntési javaslatával együtt a képviselő-testület részére.    

(4) A Pénzügyi, Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság nyújtja be a környezetvédelmi alap pályázati kiírásra érkezett alapítványi támogatási kérelmeket döntési javaslatával együtt a képviselő-testület részére.

35. § (1)  Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő-testület által a képviselő bizottsági tagok közül választott elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az érdekeltek részére a meghívót és az írásos előterjesztéseket legalább az ülést megelőző négy nappal korábban elektronikus formában kell postázni.

(2) A bizottság ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a meghívók kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a városi honlapon és a hivatal bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(3) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(4)  A bizottságok a tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselőket tájékoztatni kötelesek.

36. § (1)  A bizottságok között keletkezett feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a testület állásfoglalása az irányadó.

(2) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az elnökhelyettes.

(3) A bizottság döntését - a képviselő-testület adott napirendre vonatkozó vitája során - a megfogalmazott kisebbségi véleményekkel együtt a bizottság elnökének a képviselő-testület ülésén ismertetni kell.

37. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a külsős alpolgármester, a képviselő-testület tagjai valamint bizottság nem képviselő tagjainak (a továbbiakban: képviselő) vagyonnyilatkozatát a Humán és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, kezeli, őrzi és ellenőrzi.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát nyitott borítékban, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát zárt borítékban veszi át a képviselőtől átvételi elismervény ellenében a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy az általa megbízott tagja.

(3)  A vagyonnyilatkozatokról, nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a kapcsolódó iratokat évente az előzményekhez csatolni kell. A nyilvántartás vezetéséről, a vagyonnyilatkozatok adatvédelmi szabályoknak megfelelő biztonságos őrzéséről a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.

(4) Az azonosító adatok nélküli képviselői vagyonnyilatkozatokat – előzetes egyeztetés után – a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy az általa megbízott tagja bárkinek hozzáférhetővé teszi.

38. § A Humán és Ügyrendi Bizottság

a) kivizsgálja a képviselők összeférhetetlensége, illetve méltatlansága ügyében benyújtott kezdeményezést,

b)   átveszi és őrzi azokat a lemondó nyilatkozatokat, amit a képviselő a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlenség esetén nyújt be,

c)   kezeli a képviselők – köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételéről szóló – igazolásait.

14. Az önkormányzat szervei

39. § (1) Az önkormányzat szervei:

1. főállású polgármester
2. Humán és Ügyrendi bizottság
3. Pénzügyi, Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottság
4. jegyző
5. közös hivatal és
6. Társulás

         (2) A képviselő-testület a társadalmi esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosítására, érvényesülésének elősegítésére, valamint a társadalmi érzékenység fejlesztésének figyelemmel kísérésére tanácsnokot választ.

         (3) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

1. Tatai Kistérségi Többcélú Társulás,
2. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

40. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert és egy nem képviselő, főállású alpolgármestert választ.

41. § (1) A polgármester:

a) irányítja az önkormányzat külügyi és kommunikációs tevékenységét,

b) jogosult a testület előzetes engedélye nélkül a külföldi önkormányzatoktól érkező meghívásoknak - alkalmanként öt nap erejéig - eleget tenni és erre napidíjat igénybe venni.

c) közvetlenül irányítja a polgármesteri kabinet munkáját.

       (2) A polgármester előre tervezett 5 vagy ennél több napos szabadságát a képviselő-testület előzetesen engedélyezi. Az öt napnál kevesebb, vagy előre nem tervezett, de 5 napnál több napos szabadságát a képviselő-testület a szabadság letöltését követő első testületi ülésén utólagosan hagyja jóvá.

42. § (1)  A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, vagy szervének, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, vagy szerve működése jogszabálysértő.

(2) A jegyző észrevételét:

a) jegyzőkönyvhöz csatolja, vagy

b) az ülésen a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy

c) tájékoztatást küld a polgármesternek, a bizottság vagy a társulás elnökének.

43. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyzői kabinetvezető látja el.

15.A lakossággal való kapcsolattartási formák

44. § (1) Az együttműködés formái:

a) a helyi népszavazás,

b) a közmeghallgatás,

c) a polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői fogadóóra,

d) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága,

e) a lakossági fórum,

f) a városrészi fórum, és

g) a városi honlap, városi televízió, városi újság.

(2) Az (1) bekezdés c) és e) pontja esetén az érintetteket a helyi médián keresztül kell

     értesíteni.

45. § (1) A közmeghallgatás időpontját a polgármester határozza meg. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a következő helyeken:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel és

c) a városi televízión keresztül.

(2) A közmeghallgatáson a jelenlévők kizárólag helyi közügyekben, maximum kétszer 5 perc időtartamban szólhatnak hozzá.

46. § (1) A polgármesteri, az alpolgármesteri és a képviselői fogadóóra időpontját és helyét a polgármester, az alpolgármester és a képviselő határozza meg.

(2) A fogadóórát tartó polgármester, alpolgármester és képviselő hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a közös hivatal hirdetőtábláján, a városi televízióban, valamint a városi honlapon a fogadóóra előtt legalább 3 nappal.

47. § (1) A város lakosságának széles körét érintő kérdésben lakossági fórumot lehet tartani, melyet a polgármester hív össze.

(2) A lakossági fórum összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a közös hivatal hirdetőtábláján, a városi televízióban, valamint a városi honlapon a fórum előtt legalább 5 nappal.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.  

(4) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat, de legfeljebb 3 alkalommal.

48. § (1) A városrészi fórumot a polgármester hívhatja össze, legalább 100 városrészi

              választópolgár írásbeli kezdeményezésére köteles összehívni. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2) A városrész alatt az önkormányzati képviselő választás egyéni választókerülete értendő. Több városrészt érintő kérdésben összevont városrészi fórum is tartható.

(3)A városrészi fórum összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a közös hivatal hirdetőtábláján, önkormányzat honlapján és a városi televízióban a fórum előtt legalább 5 nappal. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a városrészi fórum összehívására.

(4) A városrészi fórum napirendjére csak az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdések vehetők fel.

(5) A városrészi fórumot a polgármester vezeti. 

(6) A városrészi fórum a hirdetményben közzétett napirendeket tárgyalja.

          (7) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat, de legfeljebb 3 alkalommal.

49. §  (1) A városrészi és lakossági fórumon (a továbbiakban: együtt fórum) elhangzottak lényegéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármester, a városrész önkormányzati képviselője és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

          (2) A fórumról készített jegyzőkönyv az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:

1. a fórum helyét és időpontját,
2. az önkormányzat és a közös hivatal részéről megjelentek nevét,
3. a meghívottak nevét,
4. a hozzászólók nevét, hozzászólásuk lényegét.

(3) A jegyzőkönyv melléklete a jelenléti ív, amely tartalmazza a fórumon megjelentek nevét, valamint az általuk megadott elérhetőség(ük)et.

          (4) A fórumon elhangzottak lényegéről a képviselő-testületet soron következő rendes ülésén tájékoztatni kell.

16. A nemzetiségi önkormányzatok

50. § A nemzetiségi önkormányzatok működésének feltételeit az önkormányzat a közös hivatal útján, e rendelet 6. mellékletében meghatározott módon biztosítja.

17.A Tatai Közös Önkormányzati Hivatal

51. § A közös hivatal köztisztviselői jogviszonyában a Kttv. e rendelet 7. mellékletében meghatározott módon alkalmazható.

18.A kormányzati funkciók

52. § Tata Város Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását, megnevezését és felsorolását e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

19.Záró rendelkezések

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

1. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet,
2. a helyi önkormányzati képviselők és a bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíjáról szóló 20/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet,
3. Tata Város Önkormányzatának 2020. évi költségvetéséről szóló 24/2019. (XII.19.) önkormányzati rendelet 10. §-a.

        Michl József                                                            dr. Horváth József

        polgármester                                                           jegyző