1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiskunhalas Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Kiskunhalas város közigazgatási területe, beleértve a kül- és belterületeket egyaránt.

(4) Az Önkormányzat hivatala: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.

(5) A képviselő-testület szervei:

(6) Az önkormányzat jelképei a város címere, zászlója, logója és pecsétje. Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőkön az önkormányzat címerét.

(7) A Képviselő-testület pecsétje: körbélyegző, Kiskunhalas Város Képviselő-testülete körirattal, középen a Magyarország koronás címerével. A képviselő-testület körbélyegzőjét kell használni a képviselő-testület és bizottsága határozatai és az üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítésére, amennyiben azok kinyomtatásra kerülnek.

(8) Az Önkormányzat pecsétje: körbélyegző, Kiskunhalas Város Önkormányzata körirattal, középen Kiskunhalas város címerével. Az Önkormányzat pecsétjét az Önkormányzat nevében kiállított hivatalos iratok, szerződések és okiratok hitelesítésére kell használni.

(9) A polgármester pecsétje: körbélyegző, Kiskunhalas Város Polgármestere körirattal, középen Kiskunhalas város címerével. A polgármester pecsétjét a polgármester hatáskörébe tartozó kiadmányok, nyilatkozatok, hivatalos levelezés és hivatalos dokumentumok hitelesítésére kell használni.

(10) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal pecsétje: körbélyegző Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal körirattal, középen Magyarország koronás címerével. A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal pecsétjét a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozott iratok, hatósági döntések, végzések, igazolások, tanúsítványok, hatósági bizonyítványok, továbbá a Hivatal által készített hivatalos levelezés és iratmásolatok hitelesítésére kell használni.

(11) A jegyző pecsétje: körbélyegző, Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője körirattal, középen Kiskunhalas város címerével. A jegyző pecsétjét a jegyző hatáskörébe tartozó kiadmányok, törvényességi ellenjegyzések, hatósági iratok, és hivatalos levelezés hitelesítésére kell használni.

(12) Kiskunhalas Város Napja május 6-a.

2. § (1) Kiskunhalas város partnervárosi, kulturális és egyéb kapcsolatot tart fenn az alábbi városokkal:

(2) Kiskunhalas Város Önkormányzata tagja az alábbi felsorolt szervezeteknek:

3. § (1) Az Önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően - az éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Humánpolitikai Bizottság, valamint a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét ki kell kérni. Szükség esetén a feladatellátás felvállalása előtt szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4) A képviselő-testület ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként felvállalható feladatait jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az önként felvállalt feladatainak körét és mértékét a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletében határozza meg.

4. § (1) A képviselő-testület feladatait a képviselő-testület és szervei a polgármester, bizottságok, a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző és a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el.

(2) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörét a 2. melléklet, a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörét a 3. melléklet, a Halasi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott feladat-és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskört gyakorlók a képviselő-testületnek évente egyszer számolnak be. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az éves beszámolót a tárgyévet követő év legkésőbb februári képviselő-testületi ülésre kell előterjeszteni.

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 15.

(2) A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti rendes ülést, rendkívüli ülést és ünnepi ülést tart.

(3) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg, az alakuló, a rendes és rendkívüli ülések helye a Kiskunhalas Város Önkormányzatának Díszterme 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.

(4) Az ülések nyilvánossága az állampolgárok részvételi lehetőségét is biztosítja. A nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

6. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

(2) A képviselő-testület alpolgármester megválasztásának titkos szavazással történő lebonyolítására a képviselő-testület tagjaiból szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

7. § A képviselő-testület évente 9 ülést tart, lehetőség szerint minden hónapban egy alkalommal, lehetőleg a hónap utolsó csütörtöki napján a meghívóban megjelölt időpontban kezdődően rendes ülést tart. E rendelkezés alól kivételt képeznek különösen július, augusztus és december hónapok.

8. § (1) A polgármester a - képviselő-testület munkatervétől eltérően - sürgős, halasztást nem tűrő esetekben rendkívüli testületi ülést hívhat össze.

(2) Rendkívüli képviselő-testületi ülések összehívása esetén az állandó bizottságok nem kerülnek összehívásra, az előterjesztéseket az állandó bizottságok kötelezően nem véleményezik.

9. § A képviselő-testület ünnepi ülést tart az alakuló ülésén, a város napja alkalmából megrendezett ünnepségen a kitüntetések átadásakor, valamint a képviselő-testület eseti döntése alapján. A képviselő-testület a város napja alkalmából megrendezett ünnepi ülését a Thorma János Múzeumban tartja.

10. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a polgármester javaslatára éves munkatervet határoz meg. A következő évi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb a novemberi ülésre kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kér:

(3) A munkatervhez javaslatot tehetnek a nemzetiségi önkormányzat, a közszolgáltatást nyújtó szervezetek a jegyző által meghatározott időpontig.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A munkatervet a város hivatalos honlapjára (www.kiskunhalas.hu) fel kell tenni.

11. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására és vezetésére a Humánpolitikai Bizottság elnöke jogosult.

12. § (1) A képviselő-testület alakuló és rendes ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 7 nappal elektronikus formában megkapják. A bizottságok előterjesztésekkel kapcsolatos állásfoglalását az ülés időpontját megelőző 1 nappal kell megküldeni, vagy az ülés napján át kell adni a képviselőknek.

(2) A rendkívüli testületi ülést a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával kell összehívni. A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 48 órával elektronikus formában megkapják.

(3) A képviselő-testület minden fajta ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, amely tartalmazza a határozat-tervezeteket.

(5) A meghívót a polgármester írja alá.

(6) A jegyző a képviselő-testület minden fajta ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot Kiskunhalas Város Önkormányzata honlapján keresztül (www.kiskunhalas.hu) és Kiskunhalas Város Önkormányzata hirdetőtábláján (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.) történő közzététel útján tájékoztatja a jelen szakasz (1) és (2) bekezdésében megjelölt határidőben. A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi ülés időpontjának helyi hírközlő szervek, vagyis a Halasi Városmenedzser Nonprofit Kft. keretében működő halasmédia honlapján (www.halasmedia.hu) történő meghirdetéséről.

13. § (1) A képviselő-testület tagjai mellett, állandó meghívottként – tanácskozási joggal – a képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

14. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.

(3) A képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet:

(4) Az előterjesztés tartalmi kellékeit jelen rendelet 33. §-a tartalmazza, formai kellékeit jelen rendelet 5. melléklet tartalmazza

(5) Az előterjesztéseket a törvényesség biztosítása érdekében a jegyző ellenőrzi, és az előterjesztés fedlapján aláírásával látja el. A jegyző az előterjesztés fedlapján egyidejűleg feltünteti, hogy a határozathozatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint e rendelet vonatkozó rendelkezései alapján egyszerű vagy minősített többséget igényel. Amennyiben az előterjesztés költségvetési, pénzügyi, vagy vagyongazdálkodási kérdést érint, az előterjesztés fedlapját a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi és gazdálkodási osztályvezetőjének is alá kell írnia.

(6) Az előterjesztéseket legkésőbb 14 nappal az ülés előtt le kell adni a jegyzőnek.

15. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a képviselők, vagy a jegyző terjeszthet elő.

(2) Az indítványt - a sürgősség tényének rövid indoklásával és az indítvány megküldésével - írásban az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről egyszerű többséggel dönt. A napirendre vétel elfogadása esetén a képviselő-testület a sürgősségi indítványt napirendre tűzi.

16. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

(4) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülés esetén a képviselő-testület ülését – azonos napirendi pontokkal – az elmaradt ülést követő 15 munkanapon belülre, azonos időpontra a polgármester hívja össze.

17. § (1) A polgármester a napirend tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó előterjesztések tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend tervezetét szóban kiegészíti az ülés megkezdése előtt a képviselő-testület tagjainak elektronikus úton megküldött anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslattal. Az elektronikusan megküldött előterjesztés tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben a polgármester javaslata és a jegyző törvényességi véleménye alapján kerülhet sor.

(3) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

(4) A napirend megállapításáról vita nem nyitható.

(5) A képviselő-testület ülésének napirendjét elsődlegesen az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg a polgármester:

18. § (1) Az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után a polgármester tájékoztatást ad a két képviselő-testületi ülés között történt fontosabb eseményekről, döntésekről. Amennyiben a választókerület országgyűlési képviselője szót kér, tájékoztatást ad, országos, és a választókerületet érintő kérdésekről.

(2) A tájékoztatókról vita nem nyitható.

(3) Ezt követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat.

19. § Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:

20. § (1) Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő egy alkalommal 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalnia várost érintő közérdekű ügyben, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az adott ülésen napirendként szerepelnek, vagy kérdésként, interpellációként, vagy javaslatként terjeszthetők elő.

(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy a napirend előtti felszólalási szándékát a képviselő az ülést megelőzően legkésőbb 2 órával a polgármesternek, vagy a jegyzőnek, - a tartalomra utaló címmel - előre jelezte és a felszólalás az e rendelet szerinti szabályoknak megfelel.

(3) Ha a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselő nem az (1) pontban meghatározottak szerint szólal fel, a polgármester a szót megvonhatja.

(4) A napirend előtti felszólalásra maximum 3 perc időtartamban a polgármester vagy az általa kijelölt személy válaszolhat.

(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.

21. § (1) A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket - külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó. Legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(3) Ezt követően a bizottságok elnökei maximum 2 percben ismertetik az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági véleményt, állásfoglalást abban az esetben, ha az előterjesztéssel kapcsolatban határozat született.

(4) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, egyszer maximum 2 percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszokat követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett a tájékoztatókra és a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével vitát nyit.

(5) A képviselői felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólása legfeljebb 3 percig tarthat, a második hozzászólása legfeljebb 2 percig tarthat.

(6) A napirendben érintett állampolgároknak a polgármester a napirenden szereplő ügyben hozzászólási lehetőséget ad, amennyiben az állampolgár azt írásban, felszólalásának rövid tartalmát a polgármesternek az ülés megkezdéséig, vagy annak szünetében jelezte. A felszólalás időtartama maximum 2 perc.

(7) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalás időtartama maximum 3 perc.

(8) A jelen rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester - a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel – a felszólaló kérelmére felmentést adhat.

(9) Az Mötv. 32. § (2) bekezdésén túlmenően bármikor szót kérhet:

(10) A vita során a képviselők – a hozzászólásuk részeként – a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új módosító vagy kiegészítő javaslat kizárólag a vita lezárásáig terjeszthető elő.

(11) A napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalások elhangzását követően a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását a polgármester kimondja.

(12) Szavazás előtt az előterjesztő, vagy az előterjesztés készítője maximum 5 percben válaszol a vitában elhangzottakra, véleményt nyilvánít a határozati javaslathoz elhangzott indítványokról és legkésőbb ekkor nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat befogadja-e. Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(13) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.

(14) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslat törvényességével kapcsolatosan észrevételt kíván tenni.

(15) Az előterjesztést a napirend előterjesztője a szavazást megelőzően bármikor visszavonhatja. Az előterjesztés napirendről való levételét a szavazás előtt bármikor, bármely képviselő indítványozhatja. Az indítványról a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

(16) Szavazás előtt a polgármester, vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet (maximum 30 perc) javasolhat, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(17) Ügyrendi kérdésekben a képviselő bármikor maximum 2 percben szót kérhet, melyről képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

(18) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával - ülésének lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(19) Ügyrendi kérdés:

22. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazása szavazatszámláló gép alkalmazásával, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke (vagy külön szavazóhelyiség) és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A titkos szavazást a Humánpolitikai Bizottság képviselő tagjai bonyolítják.

(3) A képviselő-testület – bizottsági, polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői javaslatra - a jelenlévő képviselők egynegyedének igen szavazata alapján név szerinti szavazást rendel el.

(4) A név szerinti szavazás szavazatszámláló gép alkalmazása mellett a jegyző, a jelenléti ív szerinti sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik szóban igen-nel vagy nem -mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben tételesen rögzíteni kell. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét – a döntést – a polgármester hirdeti ki.

23. § (1) A polgármester a vita lezárását követően az előterjesztett javaslatokat szavazásra bocsátja. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) Amennyiben az előterjesztéshez módosító vagy kiegészítő javaslat érkezett, a polgármester a szavazást az alábbi sorrendben rendeli el:

(4) Ha a képviselő-testület egy vagy több módosító vagy kiegészítő javaslatot elfogad, az előterjesztésről a képviselő-testület a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt javaslatról dönt.

(5) Amennyiben a képviselő-testület a módosító és kiegészítő javaslatokat elutasítja, a döntést az eredeti előterjesztés szerinti javaslatról hozza meg.

(6) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

24. § (1) A képviselő-testület tagjai igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(2) Nem vehet részt a döntéshozatalban az, aki a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági jogkör gyakorlása során az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.

25. § (1) Amennyiben a döntés minősített többségi szavazatot igényel, az azzal kapcsolatos részdöntések is minősített többségi szavazattal hozhatók meg.

(2) Minősített többségi szavazat szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:

(3) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatóról, bejelentésről, állásfoglalásról határozatot nem hoz.

26. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a Mikrowoks rendszer, mindenki által jól látható eredményjelző képernyőjén a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) A döntés ismertetése vonatkozik a zárt ülésen hozott döntésre is, a határozat ismertetésére rögtön a zárt ülés napirendjei után kerül sor. Nem hozhatók nyilvánosságra a hatósági ügyekben hozott döntések. A közérdekű és közérdekből nyilvános adat - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az Önkormányzat vagyonának kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, vagy a vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével, a közpénzek felhasználásával, az ezekre kötött szerződésekkel, a piaci szereplők, magánszervezetek és -személyek részére biztosított kizárólagos, vagy különleges jogok biztosításával kapcsolatos döntések - megismerésének lehetőségét kizárni nem lehet.

27. § (1) A képviselő a napirend tárgyában fennálló személyes érintettségét köteles a szavazás megkezdése előtt bejelenteni.

(2) A személyes érintettség fennállásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. A döntéshozatalban az érintett képviselő nem vehet részt. A személyesen érintett képviselő az adott napirendi pontban nem szavazhat, és annak döntés-előkészítésében nem járhat el.

(3) A képviselő-testület a személyes érintettség bejelentés tudomásulvétele ellenére is engedélyezheti – erre vonatkozó szavazással –, hogy a képviselő részt vegyen a döntésben.

(4) Ha a képviselő a személyes érintettséget elmulasztja bejelenteni, a polgármester az ülés vezetőjeként köteles felhívni a figyelmet a bejelentési kötelezettségre.

(5) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Humánpolitikai Bizottság hatáskörébe tartozik.

(6) A Humánpolitikai Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(7) A Humánpolitikai Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti.

(8) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következménye, hogy amennyiben a képviselő-testület egy szavazatkülönbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról, megsemmisítéséről vagy újratárgyalásáról külön határozattal dönt a képviselő-testület.

28. § A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Humánpolitikai Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A Humánpolitikai Bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában - döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

29. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását, vagy módosítását kezdeményezheti:

(2) A rendelet alkotásra, vagy módosításra vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani legkésőbb 15 nappal a rendes képviselő-testületi ülés előtt, aki a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal, a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok bevonásával a kezdeményezést, majd az elkészült rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A benyújtott rendelet-tervezet napirendre vételéről a képviselő-testület dönt.

(3) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. Ennek során minden olyan előkészítő munka elvégzése és elvégeztetése, amely lehetővé teszi, hogy a testület elé döntésre alkalmas előterjesztés kerüljön. Ennek során feladata különösen:

(4) A jegyző jelezni köteles jogszabályváltozás esetén a képviselő-testületnek az önkormányzati rendeletek módosításának szükségességét.

(5) Az elkészült rendelet-tervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság, továbbá a Humánpolitikai Bizottság minden esetben megvitatja. Az SZMSZ-t, a gazdasági programot, az éves költségvetésről szóló rendelet-tervezetet a képviselő-testület valamennyi bizottsága megvitatja.

(6) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület - szükség esetén- más szakértőket is felkérhet.

(7) A rendelet-tervezetet a polgármester, alpolgármester, bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, kizárólag a jegyző törvényességi kontrollját követően terjesztheti a képviselő-testület elé.

(8) A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség kell.

30. § (1) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2) Az önkormányzati rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendeletet Kiskunhalas Város Önkormányzata honlapján (www.kiskunhalas.hu) kell megjelentetni. Az önkormányzati rendeletet egységes szerkezetben az önkormányzat honlapján az ülést követően, 15 napon belül meg kell jelentetni.

(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetési módja Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.) épületén belül elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztés. A kihirdetés időpontjának a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napját kell tekinteni.

(5) A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

31. § (1) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A végrehajtásért felelősek lehetnek:

(2) A képviselő-testület határozatait meg kell küldeni - elsősorban e-mail útján – az érintetteknek, valamint a végrehajtás végett a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal felelős osztály-, csoportvezetőinek. Az elfogadott határozat az érintettek és a végrehajtásáért felelős személy részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A határozat végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

32. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

(2) Az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - az (1) bekezdés e)–f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. Az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti anyagok benyújtására az e rendelet 14. § (6) bekezdésében megfogalmazott határidő az irányadó.

33. § (1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések egyéb követelményei:

(3) Az előterjesztéseket - a rendelet 3. mellékletében foglalt feladat- és hatáskörök figyelembevételével - a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi, a rendkívüli képviselő-testületi ülésekre készített előterjesztések és a sürgősségi indítványok kivétel.

(4) Minden, a költségvetési rendelet végrehajtását érintő előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság és a polgármester állásfoglalásával lehet benyújtani.

(5) Ha előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(6) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azok a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalban tekinthetők meg.

(7) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE megjelölést kell alkalmazni.

34. § (1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról, az interpellációk kivizsgálásáról, a képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek –a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, és a jegyző feladatkörükben –, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

35. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, vagy amelyek valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen:

(3) Tájékoztató benyújtására a 14. § (3) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

36. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet, vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) A képviselői indítvány vonatkozhat az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(3) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez írásban, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 4. napon.

(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő - további javaslat megtételével - csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.

(5) Az indítvány elfogadása esetén a képviselő-testület az ügyet a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek vagy az illetékes bizottságnak adja ki képviselő-testületi döntés előkészítése céljából.

37. § (1) Interpellációnak minősül az a képviselő által benyújtott felvetés, amelyben a képviselő valamely önkormányzati ügyben tapasztalt hibás vagy helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) A képviselő az interpellációját a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez vagy a jegyzőhöz önkormányzati feladatkörbe tartozó ügyben írásban nyújthatja be. Az írásban benyújtott interpellációt a képviselő a képviselő-testületi ülésen legfeljebb három percben szóban összefoglalhatja.

(3) Az interpellációra az interpellált 15 napon belül írásban köteles választ adni.

(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a képviselő-testület következő ülésén napirendre tűzi.

(5) A képviselő a válasz után nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációt az illetékes bizottságnak adja ki kivizsgálásra. Amennyiben a bizottság javaslata képviselő-testületi döntést igényel, a polgármester a bizottsági ülést követő képviselő-testületi ülésen azt előterjeszti.

(7) Kérdés, felvilágosítás kérés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik a soron lévő napirend témájához. A kérdésre a címzett a képviselő-testületi ülésen rövid választ ad szóban. Amennyiben a kérdés az ülésen nem válaszolható meg érdemben, a címzett a választ a kérdés benyújtásától számított 30 napon belül írásban adja meg.

38. § (1) A zárt ülés hangfelvétele külön kerül rögzítésre, és a napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, az e § (2), (3), (4) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) Az írásos jegyzőkönyvnek az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell különösen:

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről - hangrögzítés alapján - a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Zárt ülésről külön hangrögzítés és külön jegyzőkönyv készül.

(6) A rendeletekről és határozatokról készített nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(7) Az állampolgárok a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe a Martonosi Pál Városi Könyvtárban, a képviselők a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalban betekinthetnek.

(8) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(9) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Humánpolitikai Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

39. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek, maximum 5 percben.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt Kiskunhalas Város Önkormányzata honlapján (www.kiskunhalas.hu), Kiskunhalas Város Önkormányzata hirdetőtábláján (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.) történő közzététel útján, és a Halasi Városmenedzser Nonprofit Kft. keretében működő Halasmédia, mint helyi média honlapján (www.halasmedia.hu) keresztül a lakosságot tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést, vagy javaslatot kivizsgálás céljából a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője által kijelölt, az adott ügyben illetékes hivatali munkatársnak (a továbbiakban: válaszadó) ki kell adni kivizsgálás és válaszadás céljából.

(4) A válaszadó 15 napon belül köteles írásban választ adni a kérdezőnek, a javaslattevőnek, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.

40. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése – különösen anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése – érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) A képviselő-testület - a települési nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezésére - jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához éves költségvetésében meghatározza a települési nemzetiségi önkormányzatok használatába adandó vagyont, a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével.

(3) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület a következő ülésen napirendjére tűzi, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(4) A képviselő-testület által megbízott személy - települési nemzetiségi önkormányzatonként - a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével az önkormányzat költségvetésének összeállítása előtt áttekinti a települési nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait.

(5) Az önkormányzat a mindenkori költségvetéséből a települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez lehetőségei szerint hozzájárul, kiegészítve ezzel a település nemzetiségi önkormányzatnak nyújtott központi támogatást, mely hozzájárulást az önkormányzat forrásként biztosítja. A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal útján ellátja adminisztratív, valamint együttműködési megállapodás alapján pénzügyi és számviteli feladataikat. Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat elhelyezését a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével biztosítja.

41. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A Polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester tevékenységével hozzájárul Kiskunhalas fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. A polgármester támogatja a Kiskunhalas város közigazgatási területén működő, helyi értékeket ápoló, bíróság által nyilvántartásba vett civil szervezeteket és a lakosság olyan önszerveződő közösségeit, amelyek a város életét fejlesztő közösségi célok területén működnek. A polgármester kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzatok testületeivel, az országgyűlési képviselővel.

(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és a külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését.

(4) A polgármester - az alpolgármester közreműködésével - összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(5) A polgármester költségvetési szervek vezetőivel egyeztetett költségvetési rendelet-tervezetet az állandó bizottságok elé terjeszti, annak megtárgyalása végett.

(6) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

(7) A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben.

(8) A képviselő-testület munkáltatói jogkörben hozott határozatok, jogszabályi rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos kiadmányozást a Humánpolitikai Bizottság elnöke gyakorolja.

(9) A polgármester zárt ülés keretében évente tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek az Önkormányzat bíróság előtti pereiről, valamint a megszületett ítéletekről.

(10) A polgármester javaslatot tesz az Önkormányzat kizárólagos, és a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek legfőbb szervének az ügyvezetők és a Felügyelőbizottságok elnökeinek és tagjainak tiszteletdíjára.

42. § (1) Az alpolgármester feladatait a polgármester irányításával, annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén a polgármesterrel egyeztetve látja el.

(2) Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg.

43. § (1) A jegyző feladata az Mötv-ben megfogalmazottakon túl különösen, hogy rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.

(2) A jegyző előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket, és a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal illetékes osztályán keresztül a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. A jegyző a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet. A jegyző ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(3) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű köztisztviselője látja el, akit a polgármester jelöl ki.

44. § A polgármester a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki.

45. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.

(2) A képviselő:

(3) A képviselő a rendeletalkotás, vagy határozathozatal kezdeményezését írásbeli előterjesztés formájában a polgármesterhez történő benyújtással gyakorolja.

(4) A képviselő rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát a képviselő-testület ülésén még a napirend elfogadása előtt kezdeményezheti. A kezdeményezést ezt követően írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb a következő képviselő-testületi ülés napját megelőző 14. munkanap 12.00 óráig.

(5) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(6) A képviselő-testület a kezdeményezést az ülésen megtárgyalja, és a napirend meghatározásakor dönt annak napirendre vételéről.

46. § (1) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles a tudomására jutott gazdasági, üzleti, magántitkot, valamint az önkormányzat vagyonával és gazdálkodásával összefüggő üzleti titkot megőrizni, valamint köteles figyelembe venni a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(2) A titokvédelem biztosítása a képviselő-testület ülését vezető polgármesterre, alpolgármesterre, a bizottsági ülések során a bizottság elnökére hárul.

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

47. § (1) A képviselők képviselőcsoportokat (frakciókat) hozhatnak létre úgy, hogy egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet és képviselőcsoport alakításához legalább kettő képviselő részvétele szükséges. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy frakciót alkothatnak.

(2) A képviselőcsoport megalakulását a képviselő-testületnek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és helyettesének nevét, a képviselőcsoport tagjainak névsorát, valamint ezen adatok megváltozását.

(3) A képviselőcsoportot a képviselő-testület előtt megnevezett vezetője (frakcióvezető), vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület előtt megnevezett helyettese képviselik.

(4) A képviselőcsoportok vezetőit a polgármester és az alpolgármester és a legnagyobb képviselőcsoport vezetője egyeztető tárgyalásra összehívhatják. Az egyeztető tárgyalást össze kell hívni, ha a képviselőcsoportok vezetői közül legalább 2 fő írásban kéri.

48. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, szervező és ellenőrző feladatokat látnak el.

(2) A bizottságok lehetnek állandó bizottságok, vagy ideiglenes bizottságok.

(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

49. § (1) A bizottság elnökének, az elnök helyettesítésére kijelölt tag személyére vonatkozóan előzetesen ki kell kérni a képviselő-testületbe jutott pártok véleményét.

(2) A bizottság elnöke a napirendi pontok tárgyalásához bárkit meghívhat, aki véleményének megismerését az adott határozat meghozatalához szükségesnek tartja.

(3) A bizottságok ellenőrzik a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalnak a képviselő-testületi döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(4) A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.

50. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai döntenek:

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai előkészítik:

(3) A képviselő-testület állandó bizottságai javaslatot tesznek:

(4) A képviselő-testület állandó bizottságai véleményezik:

(5) A képviselő-testület állandó bizottságai ellenőrzik:

(6) A képviselő-testület állandó bizottságai beszámolnak a bizottság éves tevékenységéről, a bizottsági célfeladat előirányzat felhasználásáról és azok végrehajtásáról a képviselő-testületnek évente egy alkalommal.

(7) A képviselő-testület állandó bizottságai kezdeményezik a szakterületükhöz tartozó önkormányzati rendeletek szükség szerinti módosítását.

51. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására, javaslat kidolgozására – az Mötv. 57. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Ideiglenes bizottság létrehozásáról, valamint megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának időtartamát, elnevezését, tagjainak számát és elnökét a rendeletmódosítás tartalmazza.

(4) Az ideiglenes bizottság elnöke lehet olyan képviselő is, aki más állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztségét látja el.

52. § (1) A bizottságok működésük szabályait maguk állapítják meg. Az egyes bizottságokra vonatkozó részletszabályokat a bizottság belső ügyrendje határozza meg.

(2) A bizottság elnökét, az elnök helyettesítésére a képviselő-testület által megválasztott tag helyettesíti annak távolléte, vagy akadályoztatása esetén (továbbiakban: elnökhelyettes). Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnök jelöli ki helyettesét a bizottság tagjai közül.

(3) Amennyiben az Mötv. vagy e rendelet alapján a képviselő-testület döntése minősített többséget igényel, a bizottság ugyanazon ügyben a döntést szintén minősített többségű szavazattal hozza meg.

(4) A bizottságok állásfoglalásuk, döntéseik kialakításához esetenként szakértőt vehetnek igénybe és a másik bizottsággal együttes ülést is tarthatnak.

(5) A Humánpolitikai Bizottság és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság együttes ülést tarthat.

(6) Az együttes ülésen a Humánpolitikai Bizottság és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság külön-külön akkor határozatképes, ha az adott bizottság megválasztott tagjainak több mint fele jelen van,

(7) Az együttes bizottsági ülést a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke vezeti, távolléte vagy akadályoztatása esetén Humánpolitikai Bizottság elnöke vezeti, együttes távollétük, vagy akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnökhelyettese, az ő távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Humánpolitikai Bizottság elnökhelyettese,

(8) Az együttes ülésen hozott döntéseket a Humánpolitikai Bizottság és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság önállóan, saját hatáskörében hozza meg.

(9) A bizottság előterjesztést a képviselő-testületi ülésre kizárólag az alábbi esetekben nyújthat be:

(10) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket – tárgykörük szerint – a hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi, kivéve a rendkívüli képviselő-testületi ülésekre kiküldött előterjesztéseket, mert ebben az esetben a bizottságok nem kerülnek összehívásra és a sürgősségi indítványok esetében sem kerül sor bizottsági vélemény kialakítására.

(11) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(12) A jegyzőkönyv az Mötv. rendelkezésein túl tartalmazza különösen a jelenlévők nevét (jelenléti ív), a bizottság számmal ellátott határozatba foglalt javaslatát, a szavazás eredményét, a bizottság tagjának kérésére a különvéleményét.

(13) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát megőrzés és nyilvántartás végett a jegyzőnek kell átadni.

53. § (1) Kiskunhalas Város Önkormányzata, Harkakötöny Község Önkormányzata, és Pirtó Község Önkormányzata az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoztak létre. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.).

(2) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH) kirendeltségei:

(3) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal ellátja különösen a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat, továbbá azon társulások munkaszervezeti feladatait, melyben Kiskunhalas Város Önkormányzata székhely önkormányzat.

(4) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyeket készíti elő, az önkormányzati döntéseket hajtja végre és végzi a képviselő-testület, valamint a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság és a Humánpolitikai Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat.

(5) A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét a jegyző javaslata alapján a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyás végett.

54. § (1) Az általános ügyfélfogadás rendje:

(2) Az állampolgárok ügyeinek intézésére a polgármester, alpolgármester előre egyeztetett időpontban, a jegyző szerdai napon 8-12 óráig tart fogadóórát.

55. § (1) Kiskunhalas Város Önkormányzata a közös érdekű feladatok hatékony ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulásokban vesz részt:

(2) Az Önkormányzat a társulások részére feladat- és hatáskört nem ruház át, a társulások önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetként, a képviselő-testület működésétől elkülönülten működnek.

(3) A Halasi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezési feladatait a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A társulás működésének részletes szabályait, valamint az együttműködés tartalmát a társulási megállapodás határozza meg.

(4) A Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásban az önkormányzat kizárólag tagsági jogokat gyakorol. A társulás döntéshozó szervében az Önkormányzatot a polgármester képviseli, aki a szavazását megelőzően a képviselő-testület döntése alapján jár el.

(5) A társulások tevékenységének figyelemmel kíséréséről és a kapcsolattartásról a polgármester gondoskodik.

56. § (1) A képviselőt – megválasztása napjától megbízatása megszűnéséig – havonta tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 50 %-ával.

(2) A bizottság elnökét - amennyiben képviselő is, akkor a képviselői tiszteletdíján felül - kiegészítő tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 30 %-ával. A tiszteletdíj – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a megválasztás napjától a megbízatás megszűnéséig jár.

(3) A bizottság elnökhelyettesét - amennyiben képviselő is, akkor a képviselői tiszteletdíján felül - kiegészítő tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 25 %-ával. A tiszteletdíj – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a megválasztás napjától a megbízatás megszűnéséig jár. Az elnök helyettesítésére kijelölt személyről a bizottság első ülésén határozattal dönt.

(4) A bizottság képviselő tagját havonta tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 20 %-ával, ha a képviselő két bizottságnak tagja, kiegészítő tiszteletdíja a garantált bérminimum 30 %-ával. A tiszteletdíj - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a megválasztás napjától a megbízatás megszűnéséig jár.

(5) A bizottság nem képviselő tagját havonta kiegészítő tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 20 %-ával. A tiszteletdíj - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a megválasztás napjától a megbízatás megszűnéséig jár.

(6) A tanácsnokot kiegészítő tiszteletdíjként – más tisztségek egyidejű betöltése esetén is – kiegészítő tiszteletdíj illeti meg, amelynek bruttó összege megegyezik a mindenkori teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimum kötelező legkisebb összegének 50 % -ával. A tiszteletdíj - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a megválasztás napjától a megbízatás megszűnéséig jár.

57. § (1) A képviselő kötelessége és így az 57. §-ban meghatározott tiszteletdíj teljes összegű kifizetésének feltétele, hogy a képviselő minden képviselő-testületi ülésen, és – amennyiben bizottság tagja - minden bizottsági ülésen részt vegyen. A képviselői kötelezettségét megszegő képviselővel, és bizottság tagjával szemben a képviselő-testület a (2)–(4) bekezdés szerint jár el.

(2) A képviselő-testületi és bizottsági ülésen a megjelenést a jelenléti ív és a jegyzőkönyv igazolja.

(3) A képviselő-testület tagjának és a bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíját 25 %-al csökkenteni kell abban a hónapban, amelyben igazolatlanul maradt távol a képviselő-testület, illetve a bizottság üléséről.

(4) Igazoltnak tekintendő az a képviselő-testület, bizottsági ülésről történő távolmaradás, amelyet a polgármester, vagy a bizottság elnöke igazol.

(5) Ha az adott hónapban képviselő-testületi, és bizottsági ülés nem volt, a tiszteletdíj teljes egészében megilleti a képviselőt, és a bizottság tagját.

(6) A távolmaradás miatti tiszteletdíj-megvonást a tárgyhót követő kifizetéseknél kell számításba venni.

(7) A tiszteletdíj kifizetéséről a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell gondoskodni.

58. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a település választópolgárainak 25%-a.

60. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.