Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2017. (X. 12.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2024. 02. 03- 2024. 07. 02Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2017. (X. 12.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Páty Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. 62. § (6) bekezdés 6.pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 41. § (2) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljáró Pest Megyei Állami Főépítész a Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztály, Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Főosztály, a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság, a Közép-Duna Völgyi Vízügyi Igazgatóságnak, Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény és Talajvédelmi Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Biatorbágy Város Önkormányzata, Telki Község Önkormányzata, Tök Község Önkormányzata Zsámbék Község Önkormányzata véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet mellékletei:
1. melléklet 1 2 3 4 5 6 7 8: Szabályozási terv SZT-1
2. melléklet 9 10 11 12 13 14 15 16 : Szabályozási terv SZT-2
3. melléklet 17 18 19 20 21 22 23 : Szabályozási terv SZT-3
4. melléklet: Sajátos jogintézmények
(2) A rendelet függelékei:
1. sz. függelék: Műemlékek és a műemléki környezetük listája
2. sz. függelék: A település régészeti lelőhelyei
3. sz. függelék: Az országos és nemzetközi védelem alatt álló táji- és természeti értékek listája
4.24
5.25
6. sz. függelék: A helyi jelentőségű természetvédelmi területek listája és a helyi jelentőségű természetvédelmi területként kijelölt területek és egyedi tájértékek jegyzéke,
7. sz. függelék: Az utak tervezési kategóriák szerinti besorolása.
8. sz. függelék: Telekcsoportok a Kossuth Lajos utcában és környékén
9. sz. függelék26: Utak szélessége az Mk-1/A övezetben.
1. A szabályozási tervek tartalma
2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:
a) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség
b) övezet, építési övezet határa, jele
c) építési hely és határa
d) szabályozási elemekre vonatkozó méretek
e) építési vonal,
e) megszüntető jel
f) megtartandó, vagy kiegészítendő, telepítendő fa, fasor
g) megtartandó zöldfelület, faállomány
h) gyalogút, sétány
(2) A szabályozási tervek irányadó elemei:
a) javasolt telekhatár
b) javasolt telekhatár megszüntetés
c) közhasználat céljára gyalogos átközlekedési javaslat
d) jelentősebb közhasználatú parkoló (P)
(3) A szabályozási tervek tájékoztató elemei: A magasabb rendű vagy más jogszabályok által megfogalmazott, vagy államigazgatási szerv által kért szabályozási elemeket a szabályozási tervek tájékoztató szabályozási elemként tüntetik fel. Módosításuk csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges.
a) műemlék, műemléki környezet határa, műemléki épület, műemléképület telke,
b) régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű területek,
c) védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa,
d) védett természeti terület és határa, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek és határuk, országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület) és határuk.
2. Fogalom meghatározások
3. §27 E rendelet alkalmazásában:
1. Alapellátás, alapellátást szolgáló épület: A lakosság mindennapi kereskedelmi- szolgáltatási- vendéglátási, intézményi, egészségügyi és egyéb ellátását biztosító tevékenység vagy épület.
2. Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át és a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
3. Fekvő telek: Olyan korábban kialakult közbenső telek, amely hosszanti oldalával csatlakozik az úthoz, és átalagos mélysége nem éri el a 20 métert.
4. Főépület: Az övezeti előírások szerint épített, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület.
5. Háromszintű növényállomány: A telek zöldfelülettel borított területének minden 150m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.
6. Kétszintű növényállomány: A telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.
7. Kubatúra: A határoló falak és a tető által közrezárt tér.
8. Maximális telekszélesség: A telek átlagos telekszélességének a megengedett legnagyobb értéke.
9. Melléképület: Az alábbi, a telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe:
a) járműtároló
a) nyári konyha, mosókonyha, szárító,
a) tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló)
a) kazánház,
a) műterem,
a) kézműipari építmény: olyan kisipari vagy kisüzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek alapterülete nem haladja meg a 100m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
10. Minimális telekszélesség: A telekszélesség azon értéke, mely értéknél kisebb csak a telek egyharmad hosszában megengedett.
11. Pince, présház: A szőlészeti, borászati feldolgozásra, tárolásra szolgáló építmény, melynek egyetlen homlokzata van, ez épülhet kőből vagy téglából, lehet vakolt vagy vakolatlan felület, a nyílászárók fából vannak, az épületek fedése legalább 0,5 méter vastag földréteg.
12. Saroktelek: Olyan földrészlet, amely két oldalán is közterülethez, vagy magánúthoz csatlakozik.
13. Szintterületi mutató: A telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.
14. Telekmélység: A telek közterület vagy magánút felöli határvonalára merőleges vetületei mérete.
15. Telekszélesség: A földrészlet oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között.
16. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.
17. Tömör kerítés: Olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága legalább 1,80 méter magasságig 100 százalékosan korlátozott.
18. Vendéglátás: Kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.
19. Védőfásítás, védőzöld: A kijelölt területen legalább 8 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 8 m-nél szélesebb terület esetén 25 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.
20. Zavaró hatású tevékenység: A falusias és kertvárosias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
21. Út szélessége: Az ingatlan-nyilvántartásban útként szereplő földrészlet telkének legkisebb szélessége az ingatlan-nyilvántartási alaptérképen.
3. Belterülethatár módosítás
4. § A belterületbe csatolható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
4. Közterület alakítása, közterületre vonatkozó általános előírások
5. § (1) Közterület alakítási terv készíthető az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalom technikailag együtt kezelendő közterületekre.
(2)28
Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
5. Országos művi értékvédelem, régészeti területek
6. § (1) Az országos jelentőségű egyedileg védett műemléképületek és műemléki környezetük listáját jelen rendelet 1. sz. függeléke, a régészeti lelőhelyek listáját a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.
(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3)29
(4) A régészeti érintettségű területen a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(5) A Műemléki környezet lehatárolását a Szabályozási tervek tartalmazzák.
6. Helyi értékvédelem
7. §30
7. Reklám, hirdetőtábla
8. §31
Védelmi előírások
8. A táj és a természeti környezet védelme
9. § (1) Az országos és nemzetközi védelem alatt álló táji- és természeti értékek listáját a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza. A helyi jelentőségű természetvédelmi területeket (továbbiakban: ht) a rendelet 6. sz. függeléke tartalmazza.
(2) A ht területén a természetvédelmi hatóság előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges a védett természetű terület állagát, állapotát befolyásoló minden tevékenységhez, így különösen:
a) A művelési ág megváltoztatásához
b) A terület bármely részének mezőgazdasági művelésből (termelésből való kivonásához
c) Telekalakításhoz, területfelhasználáshoz, építéshez, használatbavételhez
d) Nyomvonalas létesítmény és földmű építéséhez,
e) Ipari tevékenység gyakorlásához szükséges telep létesítésének engedélyezéséhez.
(3) A ht területekre szennyvizet bevezetni, illetőleg ott leengedni tilos.
(4) A tervezett közlekedési és ipari területek, valamint a meglévő természeti területek megfelelő zöldfelületi elválasztását kerítés- és út menti fásítás telepítésével, valamint a határoló rézsűfelületek gyepes-, cserjés kialakításával, vagy egyéb kertépítészeti eszközök alkalmazásával meg kell oldani.
(5) Az M1 autópálya- csomópont és a 1. sz. főút között kiépítendő összekötőút Sasfészek- tó mellett haladó szakasza mentén telepítendő védőzöld területe természetvédelmi védőzöld sáv. Ennek mélysége minimum 20,0 m, többszintes kialakítása során a természeti terület számára a leghatékonyabb védelmet biztosító fa és cserjefajokat és azok telepítési rendszerét kell alkalmazni. Az útépítés terepmunkája által érintett mély fekvésű terület (nádas, időszakos vízállásos rész) természetvédelmi rehabilitációs terület, itt a part- és tereprendezést oly módon kell elvégezni a beruházónak, hogy az eredeti növényzet visszatelepítését lehetővé tegye.
(6) A ht a tulajdonos hozzájárulásával látogatható.
(7) A természetvédelmi területen kutatást csak a védetté nyilvánító határozat és a tulajdonos előzetes engedélyével lehet végezni.
(8) Amennyiben e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, e rendelet alkalmazása szempontjából védetté nyilvánítónak Páty község Önkormányzatát - az engedélyek, hozzájárulások tekintetében átruházott hatáskörben a szakbizottságok véleményének kikérése mellett polgármestert- kell érteni.
9. Környezetvédelem
10. § (1) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es távolságon belül települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység számára építmény nem helyezhető el, azonban a meglévő települési szennyvíztisztító telep területén a szennyvíztisztító felújítható, átépíthető, bővíthető.
(2) A környezetszennyező források és a védelmet igénylő területek között védőtávolságot kell tartani. A védőtávolság területének minél nagyobb része legalább 50%-a védőzöld-felületként alakítandó ki (utak, szennyvíztisztító, stb. védőterülete).
(3) A környezetvédelmi védőtávolságok által lefedett területeken tilos a vonatkozó ágazati szabványokban előírt tiltásokon és korlátozásokon túl az élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok nem teljesen zárt rendszerű tárolása és feldolgozása, ezt szolgáló építmények elhelyezése.
(4) A belterületbe kerülő, beépítésre szánt területek átmeneti hasznosítása a jelenlegi területhasználatuk, művelésük fenntartásával történhet.
(5) Az országos védelem alatt nem álló természeti értékek védelme helyi védettség elrendelésével és a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv alapján biztosítandó.
(6) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, birtokhatárok menti védőfásítás megvalósításáról.
(7) A tisztántartott útburkolatokon összefolyó, a szennyezőanyagtól mentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein, az épületek és a terep állékonyságának veszélyeztetése nélkül elszivárogtatható, vagy közvetlenül a közcsatornába vezethető.
(8) A felszíni vízfolyások, patakok mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A mederrendezést a meder minimális burkolásával, vagy anélkül, mérnökbiológiai-műszaki megoldásokkal kell megvalósítani.
(9) A gazdasági területek telephelyein kültéri anyagtárolás csak abban az esetben folytatható, amennyiben a tárolt anyag a felporzásra nem hajlamos és ezáltal légszennyezést nem okoz, valamint a fedetlen anyagdepóból a csapadék a talaj és a talajvíz minőségét veszélyeztető anyagot nem old ki.
(10) A létesítmények működése által vonzott kiszolgáló- és vendég gépjármű-forgalom rendje (a telephelyre történő behajtás, parkolási lehetőségek biztosítása, nyitva tartás rendje, stb.) a rendezési terv szerint, kizárólag a szomszédos területek, valamint a környező közterületi egységek használatának zavarása nélkül alakítható ki.
(11) A létesítmények nagy kiterjedésű zöldfelületeinek fenntartásakor keletkező zöldhulladékot elkülönítetten, az újrahasznosításra alkalmasan kezelni kell.
(12) A létesítmények elhelyezésekor, vagy kialakításakor letermelt humuszos termőföldet a talajvédelmi előírásoknak megfelelően deponálni kell. A deponált termőföldet az építkezés befejeztével vagy helyben, vagy más építési helyen termőföldterítésként hasznosítani kell.
10. A levegő védelme
11. § (1) A Budai Tájvédelmi Körzet és a Natura 2000 területeken levegőtisztaság védelmi szempontból az ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők. E területek térségében kizárólag olyan építmények helyezhetők el, amelyek üzemelése, működése esetén a Budai Tájvédelmi Körzet területén és a Natura 2000 területeken az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.
(2) A közigazgatási területen nem helyezhetők el olyan építmények, amelyek üzemelése, működése során lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, oktatási, egészségügyi, rekreációs és pihenési célú területet diffúz légszennyezés terhelne.
(3) Levegőtisztaság védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő építmény kizárólag abban az esetben létesíthető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, oktatási, egészségügyi, rekreációs és pihenési célú területet nem érint. Levegőtisztaságvédelmi szempontú védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület nem helyezhetők el, kivéve a telepítésre kerülő, vagy a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.
11. A földtani közeg-, a talaj- és a vizek védelme
12. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, építmény oly módon helyezhet el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a felszíni- és felszín alatti vizek minőségét ne károsítsa.
(2) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(3) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, vagy előkezelni kell.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(5) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése érdekében tereprendezés során 1,50 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 1,5 lábasnál nagyobb meredekségű (33,69°-nál nagyobb hajlásszögű) rézsűk nem alakíthatók ki. Az 1,50 m-nél magasabb feltöltések, bevágások kizárólag a rézsűk megosztásával, több rézsű kialakításával létesíthetők. A rézsűk állékonyságának biztosítása érdekében a rézsűk felületének legalább 50%-án talajmegkötő, terjedő tövű növényzet telepítendő.
(6) Szennyezett talajú és/vagy szennyezett talajvizű területeken épületek, egyéb létesítmények kizárólag a környezetvédelmi hatóság állásfoglalásával összhangban helyezhetők el.
(7) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig, belterületbe vonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
12. Hulladékok kezelése
13. § Lakó- és intézmény területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások).
13. A környezeti zaj elleni védelem
14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, vagy létesíthető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a vonatkozó jogszabályban és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a Településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználások figyelembevételével tervezendők.
(3) Behajtás, parkolási lehetőségek biztosítása, nyitva tartás rendje, stb. a rendezési terv szerint, kizárólag a szomszédos területek, valamint a környező közterületi egységek használatának zavarása nélkül alakítható ki.
Katasztrófavédelem és sajátos jogintézmények
14. Kataszrófavédelem
15. § (1) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor
a) a közhálózat által biztosítható tűzivízigény feletti igényre helyi tűzivíztároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják),
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivízigényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.
(2) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását és alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(3) Katasztrófa védelmi feladat ellátására alkalmas gépjármű részére a településen belül Lke, Vt és Vi építési övezeteken belül is lehetséges parkoló területeket, valamint tároló épületeket kialakítani.
15. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
16. § (1) A közművezetékek jogszabályokban előírt védőterületeit biztosítani kell.
(2) Az országos utak védőterülete külterületen, az út tengelyétől mért 100-100m (M1, 1sz. főút), vagy 50-50 m (országos mellékutak).
(3) Nyúlványos telek a településen nem alakítható ki.
(4) Magánutak kialakítását telekalakítási terv során kell meghatározni, a közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. A telkek megközelítésére szolgáló magánútnak a telkekre előírt közműellátás biztosítására is alkalmasnak kell lennie. A közforgalom elől el nem zárt zsák magánutak végén végfordulót kell kialakítani. A legalább 12 méter széles magánutakat legalább egyoldali fasorral kell kialakítani.
(5)32 A gazdasági (Gksz, Gip, Gá), vegyes (Vt, Vi), vagy különleges területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie.
(5a)33 Lakóövezetekben (Lk, Lke, Lf)
a) a legfeljebb egy telket megközelítő magánút szélességének legalább 6 méternek
b) a egynél több telket megközelítő magánút szélességének legalább 12 méternek kell lennie.
(6)34 Lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek, ha arról a részletes építési övezeti előírás máshogy nem rendelkezik, legfeljebb az egyes építési övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekméret hatszorosa lehet. Ez alól kivétel, ha a telekalakítás egészségügyi, oktatási, szociális vagy egyházi épület létesítése céljából szükséges.
(7) A 8. függelékben szereplő telekcsoportokon belül a közös udvarok és a rajtuk keresztül megközelíthető épületek találhatóak. Egy telekcsoporton belüli a telekcsoportba tartozó telkek (épületek és közös udvar) egyesíthetők abban az esetben is, ha az így kialakuló telek nem tesz eleget az adott építési övezet előírásainak. Ez az engedmény csak a földhivatali alaptérképen már feltüntetett épületek esetében érvényesíthető.
(8) Különböző övezetbe, építési övezetbe tartozó telkek nem egyesíthetők, övezeti határon átnyúló telekhatár rendezés nem lehetséges.
(9)35 Kiszabályozáshoz kapcsolódó telekalakítás során a kiszabályozás után visszamaradó földrészletnél nem kell figyelembe venni a földrészlet övezetére, vagy építési övezetére megadott minimális telekméretet.
Közművek előírásai
16. Általános előírások
17. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani.
(2) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) közművek elhelyezésénél:
ba) településképi megjelenésre,
bb) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
bc) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
figyelemmel kell lenni
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) Közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell
b) Magán út esetén(közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
bc) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
(6) A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok mellett az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.
17. Közművesítés mértékének az előírása
18. § A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) A belterület, beépítésre szánt területén rendelkezésre áll, vagy biztosított:
aa) a teljes közműellátás,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) A külterület beépítésre szánt területein rendelkezésre áll, vagy biztosított:
ba) a hiányos közműellátás, kivéve a c) pontban szereplő épületeket,
bb) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bc) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
c) A külterületi beépítésre szánt területen a lakhatásra, emberi tartózkodásra alkalmas épület esetén a ba) alpont helyett a következő feltételeknek kell teljesülniük:
ca) a villamosenergia ellátás biztosított
cb) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható,
d) A külterület beépítésre nem szánt területein rendelkezésre áll, vagy biztosított:
da) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
db) a villamosenergia-ellátás,
dc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
dd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
18. Vízellátás
19. § Belterület beépítésre szánt területén új vízhálózat:
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően
19. Szennyvízelvezetés
20. § (1) A településen új szennyvízelvezetést elválasztott rendszerrel gravitációs csatornák, szükség esetén átemelő műtárgyak és nyomóvezetékek alkalmazásával kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz, a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem alkalmazható.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) Azokon a területeken, ahol a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás kötelező, a létesítmények használatba vételéig a csatlakozást biztosítani kell.
20. Szennyvízelvezetési mód
21. § (1) A külterület beépítésre szánt területén új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők:
a) vagy a közcsatorna hálózat továbbépítésével arra tud csatlakozni
b) vagy, a jelen § (2) bekezdésben leírtakat teljesíti.
(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:
aa) a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával igazolni kell.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül, a akkor zárt medencés szennyvízgyűjtés tárolás alkalmazása tilos. Ebben az esetben helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható ha az alábbi feltételek teljesülnek:
ba) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll és arra a kezelője befogadó nyilatkozatot ad,
bb) a tisztított szennyvizek talajba szikkasztása tilos,
bc) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bd) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken.
be) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
bf) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, vagy ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.
(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
21. Szennyvízkezelés, elhelyezés
22. § (1) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(2) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.
(3) Szennyvíztisztító telep védőtávolság igénye 300 m, amely csak technológiai korszerűsítéssel csökkenthető, annak tényleges megvalósítását követően.
(4) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
a) egyedileg megállapított és rögzített méretű
b) előzetes megállapítás nélkül:
ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,
bb) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.
(5) Szennyvíztisztító telep és szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar kivételével), különleges (hulladéklerakó kivételével) terület nem létesíthető.
22. Felszíni vízrendezés
23. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (tavak, patakok, árkok, vízfolyások, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót végezni csak vízjogi engedély alapján szabad.
(2) Új vízfelületet (pl tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad és csak akkor, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan biztosítható.
(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:
a) a Füzes patak, valamint állami karbantartású vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén 6-6 m-es,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén 3-3 m-es,
c) tavak, tározók part éleitől 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)
(4) Jellemzően magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.
23. Csapadékvíz elvezetés
24. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni:
a) csapadékvíz szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
b) a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.
c) a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:
ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
cb) új telekosztás esetén
cc) a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(2) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor a telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását, záportározó létesítésével) megoldani,
(3) A 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat:
a) kiemelt szegéllyel kell kivitelezni,
b) vízzáró burkolattal kell ellátni,
c) a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer).
d) szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.
(4) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(5)36 Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árkok 4,0 m-nél hosszabb szakaszon nem fedhetők le. Zárt csatornás elvezetésűvé parkolási és közlekedési fejlesztési célok megvalósítása érdekében az Önkormányzattal előre egyeztetve közösségi célok megvalósítása érdekében alakítható át.
(6)37 Meredek nyomvonalon kialakított nyílt árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell, energiatörő műtárgyak alkalmazásával.
(7)38 A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják,
a) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen,
c) az áteresz szélessége 4,0 méternél nem lehet nagyobb
(8)39 Kisvárosias lakó- (Lk), kertvárosias lakó- (Lke), falusias lakó- (Lf), településközpont (Vt) építési övezetekben és kertes mezőgazdasági (Mk) övezetben levő telkek esetében ingatlanonként egy áteresz létesíthető, kivéve a saroktelkeket, ahol két áteresz létesíthető.
24. Villamosenergia ellátás
25. § (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, új vezeték építése, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is:
a) műemléki környezetben
b) helyi védelemre kijelölt területen
c) igény felmerülése esetén a sétáló utcává alakítandó utcákban
a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető
(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:
a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,
b) közvilágítás hálózati rekonstrukció
során a vezetékeket a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(5) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:
a) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-en túl nem haladhatja meg,
b) hogy a dölés távolsága minden irányban saját telken belülre essen
c) az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető
ca) műemléki környezetben
cb) helyi védelemre kijelölt területen belül
cc) egyéb védelem alatt álló területeken
25. Földgázellátás
26. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el,
a) a berendezés csak a telkek előkertjében,
b) udvarán,
c) az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető,
d) zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel és esztétikus takarással is elhelyezhető.
26. Vezetékes elektronikus hírközlés
27. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, valamint már beépített területen ahol a villamosenergia elosztóhálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület, már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, új vezeték építése:
a) műemléki környezetben
b) helyi védelemre kijelölt területen
c) egyéb védelem alatt álló területeken
a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető
(3) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(5) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek bejáratánál, épületen belül kell elhelyezni.
27. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
28. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a:
a) ökológiai hálózat részét képező magterületen,
b) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
c) ökológiai hálózat részét képező puffer területen,
d) tájképvédelmi területen,
e) fokozottan védett természeti területen,
f) a Szabályozási terven „természetközeli állapot megtartandó” jellel jelölt területen
g) az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben területi védelemmel megjelölt területeken,
(2) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(3) Beépített, vagy beépítésre szánt területen gazdasági hasznosítású terület kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre, létesítményre telepíthető, vagy elhelyezni egyéb funkciójú hasznosítással társított kialakítással létesíthető.
(4) Kisvárosias, kertvárosias és falusias lakó építési övezetben –ahol az antenna telepítésére igénybevehető építmény nincs- az antennákat közterületen, vagy önkormányzati területen kell elhelyezni egyéb funkciójú hasznosítással társított kialakítással.
(5) Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.
(6) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást be kell tartani.
Építés általános szabályai
28. Építés általános feltételei
29. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.
(2) Kialakult állapota szerint két övezetbe, vagy építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső részének megfelelően.
(3) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény csak a főépítménnyel egy időben, vagy a főépítmény után építhető.
(4)40 Lakórendeltetés megvalósítása esetén, az ingatlan területén belül, lakásonként egy db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani
29. Általános építészeti előírások
30. § (1)41 Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető a következők szerint
a) ahol nincs külön terepszint alatti beépítés mértéke meghatározva, akkor annak mértéke megegyezik a terepszint feletti beépítés mértékével,
b) terepszint feletti beépítés megléte esetén, a terepszint alatti beépíthetőség 25 %-a lehet eltérő helyen a terepszint feletti beépítéstől
c) terepszint feletti beépítés létesítése esetén tervezett, vagy meglévő terepszint alatti beépítés a terepszint alatti beépíthetőség 25%-ban lehet eltérő helyen a terepszint feletti beépítéstől.
(1a)42 Beépítésre nem szánt területek esetében is be kell tartani a (1) bekezdés előírásait. Beépítésre nem szánt terület esetében építési helynek a telek azon területe számít, ahol az előírás megengedi épület elhelyezését.
(2)43 Az építési övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, a következők kivételével:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy az előkertben
b) hulladéktartály tároló építmény 2 métermagasságig, és legfeljebb 4 m2bruttó alapterületig az előkertben
c) kerti építmény műtárgyak a tetővel fedett, vagy a tárolásra szolgáló műtárgyak kivételével.
(2a)44 Tetővel fedett vagy tárolásra szolgáló kerti építmény műtárgyból
a) telkenként legfeljebb 2 db létesíthető
b) a műtárgy tetejének vízszintes vetülete építményenként legfeljebb 12 m2 lehet
c) a kerti építmény műtárgy legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 méter lehet.
(3) Az építési övezetekben a hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) mosókonyha;
b) nyárikonyha;
c) gépkocsi és egyéb tároló épület.
(4) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.
(5) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:
a) Klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető
b) Napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
(6) Az település teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
(7) Konténer építmény, mobilház valamint egyéb épületpótló műtárgy csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területeken mobilház, konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb két év időtartamra helyezhető el kizárólag felvonulási létesítmények céljára.
(8) Beépítésre szánt területeken a kertvárosias lakó, falusias lakó, településközponti vegyes és intézményi építési övezetekben az oromfalas épületeknél, amennyiben az oromfal az épület rövidebb homlokzatán helyezkedik el és magassága legfeljebb 6,0 méter, akkor az építési övezetben megadott épületmagasság mértéke az oromfal(ak) homlokzati felületének (O) és az épületmagasság számítása során számított homlokzathosszak összegével (L) való osztásból (O/L) eredő értékkel megemelhető. A számítás során legfeljebb három oromfal vehető figyelembe.
30. Tereprendezés, támfal, kerítés
31. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb 2,5 m-t.
(1a)45 Épületelhelyezéstől független tereprendezés során is be kell tartani az (1) bekezdés előírásait.
(2)46 Építési helyen kívül tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani.
(3) Támfal kialakítása a természetes terepszintet
a) felfelé legfeljebb 1,50 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,50 méterrel,
de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg.
(4) A közúttal határos telken az utcavonalon meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.
(5) Erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, vagy természetvédelmi célból létesíthető.
(6) Helyi jelentőségű védett természeti területen kerítés nem építhető.
31. Beépítési mód, építési hely
32. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 18 méter telekszélességig az épületet a telekhatártól 1 méterre kell elhelyezni. 18 métert meghaladó telekszélesség esetén az épületet a telekhatártól legalább 1 méterre kell elhelyezni. Oldalhatáros építési övezetekben a meglévő oldalhatáron álló épület esetében az építési hely határa az épület külső oldalfala.
(4)47
(5)48
(6)49
(7)50
(8) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható – zártsorú beépítés kivételével.
(9) Korábban kialakult fekvő telek esetében, ha az építési hely mélysége nem éri el a 8,0 métert és az a szomszédos telek beépítését ez nem korlátozza, a hátsókert mérete az építési övezetben előírt oldalkert méretére csökkenthető le. Ebben az esetben az oldalkert mérete az adott építési övezetben előírt előkert mérete, de legalább 5,0 méter legyen. Ha az így kialakuló építési hely mélysége nem éri el a 7,0 métert, akkor az előkert, amennyiben az több mint 5,0 méter 5,0 méterre csökkenthető.
(10) Az előkert mérete az építési övezetben előírthoz képest 2 méterrel csökkenthető saroktelek hosszabbik oldala mentén, abban az esetben, ha a telek rövidebbik oldala nem éri el a 16,0 métert
(11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje minimum 6,0 méter, 14 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje minimum 5,0 méter, kivéve ha erről az építési övezet részletes előírása máshogy rendelkezik.
(12)51 Az Lf-O-01; Lke-O-02-v és Lke-O-04-v építési övezetekben a 12 m szélességet el nem érő telkeknél a telek oldalkertje minimum 4,0 méter lehet.
(13)52
(14)53
(15) Amennyiben a Szabályozási Terven feltüntetésre került építési vonal, úgy építmények csak az építési vonalra illeszkedően helyezhetők el.
Részletes övezeti előírások
Beépítésre szánt területek
32. Kisvárosias lakóterületek (Lk)
33. § (1) A kisvárosias lakóterület építési övezet elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló
aa) kereskedelmi
ab) szolgáltató
ac) vendéglátó
b) hitéleti, nevelési, egészségügyi, szociális
c) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3)54 A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben az előírt zöldfelületet háromszintű növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani.
(4)55 Állattartó építmény építési helyen belül,
a) az utcai telekhatártól legalább 25,0 m;
b) hátsó telekhatártól legalább 10,0 m;
c) a szomszédos telek építési helyének legközelebb eső építési határvonalától legalább 10,0 m;
d) ásott kúttól legalább 20,0 m;
e) fürdőmedencétől legalább 5,0 m távolságra helyezhető el, az egyéb védőtávolságok betartásával.
34. § (1) Az Lk-SZ-01 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 900 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 35 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 35 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,2
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 13,5 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 5 m
ib) az oldalkert: 4 m
ic) a hátsókert: 6 m
(2) Az Lk-SZ-02 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 700 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 35 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 35 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,2
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 6,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 12,5 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 5 m
ib) az oldalkert: 4 m
ic) a hátsókert: 6 m
33. Kertvárosias lakóterület (Lke)
35. § (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban lakó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetéssel vegyesen az épület szintterületének legfeljebb 50%-án
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló
aa) kereskedelmi
ab) szolgáltató
ac) vendéglátó
b) hitéleti, nevelési, egészségügyi, szociális
c) legfeljebb 4 szobával rendelkező szállás jellegű
d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A kialakítható minimális telekszélesség, ha arról az övezet részletes előírása máshogy nem rendelkezik:
a) ikres és oldalhatáron álló beépítés esetén 14,0 méter
b) szabadonálló beépítés esetén 16,0 méter
lehet.
(4)56
(5)57
(6)58
(7)59
(8)60 A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben az előírt zöldfelületet háromszintű növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani
(9)61 Állattartó építmény, a (10) bek.-ben felsorolt övezetek kivételével, építési helyen belül,
a) az utcai telekhatártól legalább 25,0 m;
b) hátsó telekhatártól legalább 10,0 m;
c) a szomszédos telek építési helyének legközelebb eső építési határvonalától legalább 10,0 m;
d) ásott kúttól legalább 20,0 m;
e) fürdőmedencétől legalább 5,0 m
távolságra helyezhető el, az egyéb védőtávolságok betartásával.
(10)62 Állattartó építmény az Lke-SZ-07 és Lke-SZ-15 jelű építési övezeteken belül építési helyen belül,
a) az utcai telekhatártól legalább 25,0 m;
b) hátsó telekhatártól legalább 15,0 m;
c) a szomszédos telek építési helyének legközelebb eső építési határvonalától legalább 15,0 m;
d) ásott kúttól legalább 20,0 m;
e) fürdőmedencétől legalább 10,0 m
távolságra helyezhető el, az egyéb védőtávolságok betartásával.
(11)63 A kertvárosias lakóterület Lke-O-01; Lke-O-02v; Lke-O-04-v; Lke-SZ-01; Lke-SZ-02; Lke-SZ-03; Lke-SZ-04; Lke-SZ-05; Lke-SZ-07; Lke-SZ-08; Lke-SZ-09; Lke-SZ-10; Lke-SZ-12; Lke-SZ-13 és Lke-SZ-13/A Lke-IKR-1 jelű építési övezeteiben a telken második rendeltetési egység abban az esetben létesíthető, ha a telek mérete meghaladja az építési övezetben előírt minimális telekméret kétszeresét.
36. § (1) Az Lke-O-01 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 700 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 5 m
ib) az oldalkert: 6 m
ic) a hátsókert: 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(2) Az Lke-O-02-v jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 700 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 0 m
ib) az oldalkert: 6 m
ic) a hátsókert: 10 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
l)64
(3) Az Lke-O-03-v jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1500 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 10 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 10 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,3
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 70 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 5 m
ib) az oldalkert: 6 m
ic) a hátsókert: 10 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(4) Az Lke-O-04-v jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 400 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,0 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 8,5 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 3 m
ib) az oldalkert: 5 m
ic) a hátsókert: 4 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
l) Kialakítható minimális telekszélesség 12 m
m) Kialakítható legnagyobb telekméret 600 m2
n) A tetőgerincre merőleges épületszárny szélessége legfeljebb 6,0 m lehet.
o)65
(5) Az Lke-SZ-01 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 5 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) a hátsókert: 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
l)66
(6) Az Lke-SZ-02 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 11 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 7 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) a hátsókert: 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
l)67
(7) Az Lke-SZ-03 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 800 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10,5 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 7 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) a hátsókert: 10 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(8) Az Lke-SZ-04 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1200 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 20 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 20 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10,5 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 7 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) a hátsókert: 10 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(9) Az Lke-SZ-05 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 900 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 20 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 20 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 60 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 7 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) a hátsókert: 10 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(10) Az Lke-SZ-06 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1200 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 25 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 25 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 7 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 13 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 5 m
ib) az oldalkert: 4 m
ic) a hátsókert: 10 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k)68 A telken elhelyezhet maximáslis lakásszám
ka) ha a telek mérete az építési övezetben előírt legkisebb telekméret kétszeresét nem éri el: 1
kb) ha a telek mérete az építési övezetben előírt legkisebb telekméret kétszeresét eléri: 2
kc) ha a telek mérete az építési övezetben előírt legkisebb telekméret háromszorosát eléri: 3
kd) ha a telek mérete az építési övezetben előírt legkisebb telekméret négyszeresét eléri: 4
l)69 Kialakítható legnagyobb telek területe: 10 000 m2
m)70
(11) Az Lke-SZ-07 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 5 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) a hátsókert: 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
l)71
(12) Az Lke-SZ-08 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 800 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 60 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 7 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) a hátsókert: 10 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
l) Kialakítható legnagyobb telek területe: 2000 m2
(13) Az Lke-SZ-09 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 900 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 25 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 25 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 60 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 7 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) a hátsókert: 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(14) Az Lke-SZ-10 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 800 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 25 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 25 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 60 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 7 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) a hátsókert: 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(15) Az Lke-SZ-11 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 400 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 11,5 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert a Petőfi Sándor utcában: 3 m
ib) az előkert a Bocskai és Váradi utcában: 7 m
ic) az oldalkert: 3 m
id) a hátsókert: 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 4
l) A kialakítható legkisebb telekszélesség: 18 m
(16) Az Lke-SZ-12 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 900 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 60 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 7 m
ib) az oldalkert: 4 m
ic) a hátsókert: 10 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(17) Az Lke-IKR-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: ikres
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 700 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 11 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 5 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) a hátsókert: 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(18) Az Lke-Z-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 400 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert kötelező mérete: 0 m
ib) a hátsókert: 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(19)72 73 Az Lke-SZ-13 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 800 m2
c) Legnagyobb beépítettség terepszint felett és alatt: 30 %
d)74 A szintterületi mutató maximális értéke: 0,6.
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
f)75 Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
g)76 Az épület legmagasabb pontja: 10 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 0 m
hb) az oldalkert 3 m
hc) a hátsókert 5 m
i) Az építési övezetben az épület kizárólag lakó rendeltetést tartalmazhat.
j) Az építési övezetben telkenként 1 épület helyezhető el. A lakóépületben legfeljebb 2 lakás alakítható ki. A telkek déli oldalán legfeljebb 2 fedett gépkocsibeálló alakítható ki, a kerítéssel egybeépítve. A kerti építmények épületmagassága legfeljebb 1,8 m lehet.
k) Lakóépület utcai építési vonala a telekhatártól mért legalább 5 m.
l) Az elő-, oldal- és hátsókerti telekhatáron elhelyezhető kerítés legfeljebb 1,80 m lehet, kivéve az m) pont szerinti esetben. m) Az építési övezetben a Szabályozási tervlapon a kerítés építési vonala jellel jelölt helyen a kerítés az utcai telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el és legfeljebb 1,1 m magassággal alakítható ki.
(19a)77 Az Lke-SZ-13/A építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 900 m2
c) Legnagyobb beépítettség terepszint felett és alatt: 30 %
d) A beépítési sűrűség maximális értéke: 0,6
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
f)78 Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
g)79 Az épület legmagasabb pontja: 10 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 5 m
hb) az oldalkert 3 m
hc) a hátsókert 5 m
i) Az építési övezetben az épület kizárólag lakó rendeltetést tartalmazhat.
j) Az építési övezetben telkenként 1 épület helyezhető el. A lakóépületben legfeljebb 2 lakás alakítható ki. A gépkocsi tárolót a lakóépületen belül kell kialakítani. A kerti építmények épületmagassága legfeljebb 1,8 m lehet.
k) Az elő-, oldal- és hátsókerti telekhatáron elhelyezhető kerítés legfeljebb 1,80 m lehet, kivéve az l) pont szerinti esetben.
l) Az építési övezetben a Szabályozási tervlapon a kerítés építési vonala jellel jelölt helyen a kerítés az utcai telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el és legfeljebb 1,1 m magassággal alakítható ki.
(20)80 81 Az Lke-SZ-14 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 900 m2
c) Legnagyobb beépítettség terepszint felett és alatt: 30 %
d) A beépítési sűrűség maximális értéke: 0,6
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
f)82 Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
g)83 Az épület legmagasabb pontja: 10 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 5 m
hb) az oldalkert 3 m
hc) a hátsókert 5 m
i) Az építési övezetben az épület kizárólag lakó rendeltetést tartalmazhat.
j) Az építési övezetben telkenként 1 épület helyezhető el. A lakóépületben legfeljebb 1 lakás alakítható ki. A gépkocsi tárolót a lakóépületen belül kell kialakítani. A kerti építmények épületmagassága legfeljebb 1,8 m lehet.
k) Az elő-, oldal- és hátsókerti telekhatáron elhelyezhető kerítés legfeljebb 1,80 m lehet, kivéve az l) pont szerinti esetben.
l) Az építési övezetben a Szabályozási tervlapon a kerítés építési vonala jellel jelölt helyen a kerítés az utcai telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el és legfeljebb 1,1 m magassággal alakítható ki.
(21)84 Az Lke-SZ-15 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 800 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,6
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h)85
i) A telkeken belül:
ia) az előkert 5 m
ib) az oldalkert 3 m
ic) a hátsókert 5 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(22)86 Az Lke-SZ-16 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 900 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,75
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 6,5 m
h)87
i) A telkeken belül:
ia) az előkert 5 m
ib) az oldalkert 3 m
ic) a hátsókert 5 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 4
(23)88 89 Az Lke-Z-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 300 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,6
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 6,0 m
h) Tetőhajlásszög: 25-45 fok
i) A telkeken belül:
ia) az előkert a Dózsa Gy.u. mentén: 5 m , a Levendula és az Erkel u. mentén 10 m , a zsákutca mentén 3 m ,
ib) a hátsókert 5 m
ic) oldalkert a szomszédos övezet felé 3 m
j) A legkisebb telekszélesség: 8 m
k) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
l) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 1
m) Az építési övezetben legalább 20 fokos tetőhajlásszögű, fából készült, vagy faburkolatú tároló, a belső zsákutca mentén elhelyezhető.
(24)90 Az Lke-SZ-17 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 600 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,6
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 6,0 m
h)91
i) A telkeken belül:
ia) az előkert 3 m ,
ib) az oldalkert 6 m
ic) a hátsókert 4 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(25)92 Az Lke-SZ-18 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 800 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,6
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 6,0 m
h)93
i) A telkeken belül:
ia) az előkert 5 m , a gyűjtőút felé 3 m ,
ib) az oldalkert 3 m
ic) a hátsókert 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 1
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
(26)94 Az Lke-SZ-19 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 900 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 20 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 20 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 60 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 2 m
ib) az oldalkert: 3 m
ic) hátsókert 6 m
j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2
34. Falusias lakóterület (Lf)
37. § (1) A falusias lakóterület elhelyezhető:
a)95 telkenként legfeljebb két lakás,
b)96 valamint a telkeken elhelyezett épületek összes szintterületének legfeljebb 50%-án
ba) lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
bb) szállás jellegű
bc) mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület.
(2) Az építési övezetekben, az építési helyen belül, legfeljebb három épület helyezhető el.
(3)97 Állattartó építmény építési helyen belül,
a) az utcai telekhatártól legalább 20,0 m;
b) ásott kúttól legalább 20,0 m;
c) már meglévő épített fürdőmedencétől legalább 5,0 m távolságra helyezhető el, az egyéb védőtávolságok betartásával
(4)98
(5)99
(6)100
(7) A hátsókert mérete 20m-nél kisebb telekmélység esetén 3 méter legyen.
(8)101 A falusias lakóterület építési övezeteiben az előírt zöldfelületet háromszintű növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani.
(9)102 A falusias lakóterület építési övezetben a telken második rendeltetési egység abban az esetben létesíthető, ha a telek mérete meghaladja az építési övezetben előírt minimális telekméret kétszeresét.
38. § Az Lf-O-01-v jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,4
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 60 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 4 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 9 m
i) A telkeken belül:
ia) az előkert mérete: 0 m
ib) az oldalkert: 6 m
ic) a hátsókert: 6 m
j) A beépíthető terület határa az utcavonaltól mért legfeljebb 150,0 m lehet, a hátsókert előírásainak betartásával.
k) A tetőgerincre merőleges épületszárny szélessége legfeljebb 7,5 m lehet. A jellemző tetőforma az utcára merőleges gerincű, kontyolás nélküli nyeregtető, vagy 16 m-nél szélesebb telekszélesség esetén az utcával párhuzamos gerincű tetőforma.
35. Településközpont területek (Vt)
39. § (1) A Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló;
b) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.
(3)103 Állattartó építmény építési helyen belül,
a) az utcai telekhatártól legalább 25,0 m;
b) hátsó telekhatártól legalább 6,0 m;
c) a szomszédos telek építési helyének legközelebb eső építési határvonalától legalább 10,0 m;
d) ásott kúttól legalább 20,0 m;
e) fürdőmedencétől legalább 5,0 m távolságra helyezhető el, az egyéb védőtávolságok betartásával.
(4)104 Az építési övezetben telkenként legfeljebb két lakás helyezhető el.
(5) Az építési övezetben telkenként legfeljebb két épület helyezhető el.
(6)105
(7)106 A településközpont terület építési övezeteiben az előírt zöldfelületet háromszintű növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani.
(8)107 A településközponti területek Vt-O-01; Vt-O-02 jelű építési övezeteiben a telken második lakó rendeltetési egység abban az esetben létesíthető, ha a telek mérete meghaladja az építési övezetben előírt minimális telekméret kétszeresét.
40. § (1) A Vt-O-01 építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 400 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 40 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 40 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,2
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %, háromszintű növényállománnyal
g) Legnagyobb épületmagasság
ga) általában: 4,5m
gb) a Rákóczi utca mentén, ha a telek szélessége legalább 25 m: 6 m
h) Az épület legmagasabb pontja
ha) általában: 10 m
hb) a Rákóczi utca mentén, ha a telek szélessége legalább 25 m: 12 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert mérete általában, kivéve az ib) alpontban foglaltakat: 0 m
ib) a Rákóczi utca mentén, ha az épületben lakófunkció létesül: 7 m
ic) az oldalkert: 6 m
id) a hátsókert: 3 m
j) Az építési övezeteiben elhelyezhető épület:
ja) lakó;
jb) igazgatási, iroda;
jc) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátási
jd) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
je) kulturális, sport
jf) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari
rendeltetést tartalmazhat.
(2) A Vt-O-02 építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 700 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 40 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 40 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,2
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %, háromszintű növényállománnyal
g) Legnagyobb épületmagasság
ga) általában: 4,5m
gb) a Rákóczi utca mentén, ha a telek szélessége legalább 25 m: 6 m
h) Az épület legmagasabb pontja
ha) általában: 10 m
hb) a Rákóczi utca mentén, ha a telek szélessége legalább 25 m: 12 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert mérete általában, kivéve az ib) alpontban foglaltakat: 0 m
ib) a Rákóczi utca mentén, ha az épületben lakófunkció létesül: 7 m
ib) az oldalkert: 6 m
ic) a hátsókert: 6 m
j) Az építési övezeteiben elhelyezhető épület:
ja) lakó;
jb) igazgatási, iroda;
jc) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátási
jd) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
je) kulturális, sport
jf) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A Vt-SZ-03 építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1200 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 50 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 50 %
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %, háromszintű növényállománnyal
g) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
h) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
i) A telkeken belül
ia) az előkert: 0 m
ib) az oldalkert: 6 m
ic) a hátsókert: 6 m
j) Az építési övezeteiben elhelyezhető épület:
ja) lakó;
jb) kereskedelmi, szolgáltató, szállás
rendeltetést tartalmazhat.
(4)108 A Vt-SZ-04 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 50 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 8 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 14 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 5 m
hb) az oldalkert 6 m
hc) a hátsókert 10 m i) Az építési övezetben az épület kizárólag lakó, kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi, intézményi, szállásférőhely, egyházi és kulturális rendeltetésű épület helyezhető el. Az építési övezetben kialakítható még közcélú parkoló is.
(5)109 Az Vt-Z-05 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 600 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 60 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 0 m
hb) a hátsókert 2 m i) Az építési övezetben az épület a lakórendeltetésű épületen kívül, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatási, szállás, vendéglátás, egészségügyi, egészségügyi, hitéleti, oktatási és kulturális rendeltetésű épület helyezhető el.
(6)110 Az Vt-SZ-06 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 5000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 40 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,8
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 12 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 18 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 5 m
hb) az oldalkert 6 m
hc) a hátsókert 10 m
i) Az építési övezetben az épület kizárólag lakó, kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi, szociális, szállásférőhely, egyházi és kulturális rendeltetést tartalmazhat.
(7)111 Az Vt-SZ-07 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 800 m2
c) Legnagyobb beépítettség terepszint felett és alatt: 50 %
d) A beépítési sűrűség maximális értéke: 1,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 7 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 13 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 0 m
hb) az oldalkert 2 m
i) Az építési övezetben az épület kizárólag vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltatási, szórakoztató, közösségi, kulturális, egészségügyi, sport, nevelési, oktatási, hitéleti és lakó rendeltetést tartalmazhat. Az építési övezet épületében szolgálati lakás is kialakítható, legfeljebb telkenként 1 lakás.
j) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 2 épület helyezhető el.
k) Az építési övezetben utcafronti kerítés nem helyezhető el, az oldalkerti kerítés legfeljebb 1,80 m lehet. l) Az építési övezet telkein kialakított létesítmények gépkocsi parkolóit a telkeket kiszolgáló közforgalom elől elzárt magánutakon kialakított parkolók szolgálják ki.
(8)112 Az Vt-Z-08 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 800 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 60 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 2,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 10 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) A telkeken belül:
ga) az előkert 5 m
gb) a hátsókert 6 m
h) Az építési övezetben az épület kizárólag egészségügyi és szociális rendeltetést tartalmazhat. Az építési övezetben a személyzet számára legfeljebb 2 szolgálati lakás is kialakítható. i) Az övezeten belül, a lakások kivételével, az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához elhelyezendő személygépkocsik számának megállapításakor az OTÉK 4. sz. mellélete szerinti értékek 75%-ával kell számolni.
36. Intézmény területek (Vi)
41. § (1) A Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(3)113 Állattartó építmény építési helyen belül,
a) az utcai telekhatártól legalább 25,0 m;
b) hátsó telekhatártól legalább 10,0 m;
c) a szomszédos telek építési helyének legközelebb eső építési határvonalától legalább 20,0 m;
d) ásott kúttól legalább 20,0 m;
e) fürdőmedencétől legalább 5,0 m távolságra helyezhető el, az egyéb védőtávolságok betartásával
(4)114
42. § (1) A Vi-SZ-01-v építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 3000m2
c) Legnagyobb beépítettség: 25 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,4
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 0 m
hb) az oldalkert: 3 m
hc) a hátsókert: 10 m
i) Az építési övezeteiben az épület kizárólag lakó, igazgatási, iroda, szállás és kulturális, közösségi szórakoztató, nevelési, oktatási rendeltetést tartalmazhat.
j) Az épületekben telkenként legfeljebb kettő, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.
k) Az építési övezet területén lévő telkek nem oszthatók meg.
(2) A Vi-SZ-02 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1200 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 30 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 35 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 3 m
hb) az oldalkert: 5 m
hc) a hátsókert: 6 m
i) Az építési övezetben kizárólag kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási rendeltetésű épület helyezhető el.
(3) A Vi-SZ-03 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 900 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 50 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,6
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 9 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 15 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 6 m
hb) az oldalkert: 6 m
hc) a hátsókert: 6 m
j) Az építési övezetben kizárólag kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási és sport rendeltetésű épület helyezhető el.
(4) A Vi-SZ-04 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 3000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 60 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 14 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 3 m
hb) az oldalkert 4 m
hc) a hátsókert 6 m
j) Az építési övezetben kizárólag kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási rendeltetésű épület helyezhető el.
(5) A Vi-SZ-05 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1200 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 45 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 14 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert: 0 m
hb) az oldalkert: 3 m
hc) a hátsókert: 6 m
i) Amennyiben az épületben oktatási, nevelési funkció is helyet kap, abban az esetbe a beépítettség maximális értéke 30 % lehet. Oktatási, nevelési épület építeni az övezet telkein csak akkor lehet, ha ezzel a telek beépítettsége, a telken lévő egyéb épületekkel együtt sem több, mint 30%. Amennyiben a telek már beépített oktatási épülettel, akkor más épület csak akkor építhető, ha ezzel az oktatási épültre vonatkozó kötelező előírások továbbra is betarthatóak.
j) Az építési övezetben elhelyezhető épület kizárólag lakó, egészségügyi, oktatási, nevelési, szociális, szállás rendeltetést tartalmazhat.
k) Telkenként két lakás építhető.
(6) A Vi-SZ-06 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 5000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 50 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 2,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 12 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 18 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 0 m
hb) az oldalkert 6 m
hc) a hátsókert 6 m
i) Az építési övezetben az épület kizárólag lakó, kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi, szállásférőhely, egyházi és kulturális rendeltetést tartalmazhat.
j)A tulajdonos vagy a személyzet számára, telkenként legfeljebb egy lakás alakítható ki.
(7) A Vi-SZ-07 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 2000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 30 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 35 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 11 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert: 5 m
hb) az oldalkert: 5 m
hc) a hátsókert: 10 m
i) Az építési övezetben az épület kizárólag egészségügyi és szállás rendeltetést tartalmazhat.
(8)115 A Vi-SZ-08 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: kialakult
c) Legnagyobb beépítettség: 80 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,8
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 10 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 14 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 30 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert: 0-5 m
hb) az oldalkert: 5 m
hc) a hátsókert: 10 m
i) Az építési övezetben az épület kizárólag hitéleti, kulturális és egyéb közösségi rendeltetést tartalmazhat.
j) Az építési övezet a kialakult telek meg nem osztható.
(9) A Vi-SZ-09 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 5000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 30 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 35 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 14 m
g) A telkeken belül
ga) az előkert: 5 m
gb) az oldalkert: 8 m
gc) a hátsókert: 20 m
h) Az építési övezetben az épület kizárólag oktatási, nevelési, művelődési és sport rendeltetést tartalmazhat.
i)116
(10) A Vi-SZ-10 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 3000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 30 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 35 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) A telkeken belül
ga) az előkert: 5 m
gb) az oldalkert: 8 m
gc) a hátsókert: 10 m
h) Az építési övezetben az épület kizárólag oktatási, nevelési, egészségügyi, művelődési és sport rendeltetést tartalmazhat.
(11) A Vi-O-11 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 400 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 40 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 4 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 9 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 0 m
hb) az oldalkert: 4 m
hc) a hátsókert: 6 m
i) Az építési övezetben az épület kizárólag kulturális, iroda, vendéglátási rendeltetést tartalmazhat.
(12)117 A Vi-SZ-12 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 2000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 40 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) A telkeken belül:
ga) az előkert: 0 m
gb) az oldalkert: 3 m
gc) a hátsókert: 6 m
h) Az építési övezetben az épület kizárólag oktatási, nevelési, egészségügyi, művelődési és sport rendeltetést tartalmazhat
(13)118 Az Vi-SZ-13 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 6000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 30 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
g) A telkeken belül:
ga) az előkert 10 m
gb) az oldalkert 10 m
gc) a hátsókert 10 m
h) Az építési övezetben az épület kizárólag oktatási, nevelési, egészségügyi, művelődési és sport rendeltetést tartalmazhat.
i)119
j) Az övezeten belül az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához elhelyezendő személygépkocsik számának megállapításakor az OTÉK 4. sz. mellélete szerinti értékek 75%-ával kell számolni.
(14)120 121
(15)122 123
37. Kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz)
43. § (1) A Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
c) igazgatási, iroda, sport;
d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként egy darab, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetést tartalmazhat, ha a részletes építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben haszonállattartó épületek az utcai telekhatártól 35 méterre helyezhetők el az egyéb védőtávolságok betartásával.
(6)124 A gazdasági terület telkein belül a telekhatárok mentén, ahol azt a meglévő beépítés lehetővé teszi, legalább 5 m széles védőfásítás telepítendő. A lakóterülettel szomszédosan elhelyezkedő üzem saját telkén, a lakóterület felé, minimum 10 m szélességben kétszintes, és 3 m széles háromszintes növénytelepítésű zöldsáv alakítandó ki.
(7) Az építési övezet telkei legfeljebb 3,0 m magas, áttört kerítéssel keríthető le, ha a részletes építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(8) A településszerkezeti jelentőségű utak mellett, 50 m széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható.
(9) Az építési övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építményeinek (pl.: siló, víztorony, kémény) magassága, ha erről a részletes építési övezeti előírás másként nem rendelkezik, nem lehet több 30 m-nél. Egyéb építményekre az építési övezeti előírásoknak megfelelő épületmagasságot kell betartani.
44. § (1) A Gksz-SZ-01 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 3000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 40 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,2
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 9 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 16 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 5 m
hb) az oldalkert: 5 m
hc) a hátsókert: 6 m
(2)125 A Gksz-SZ-02 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 3000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 30 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,2
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 15 m
h) A telkeken az előkert: 5 m
i) Az építési övezetben elhelyezhető épületben üzemanyagtöltő, egyéb kereskedelmi, valamint szolgáltató és vendéglátó rendeltetés lehet.
(2a)126 A Gksz-SZ-02/A építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 3000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 50 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 2,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 15 m
h) A telken az előkert: 0 m
i) Az építési övezetben elhelyezhető épületben kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szállás rendeltetésű építményt lehet elhelyezni. j) Az építési övezetben elhelyezett létesítményekhez szükséges gépjárművek a szomszédos közterületen is elhelyezhetők.
(3) A Gksz-SZ-03 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 5000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 40 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 10 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 15 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 10 m
hb) az oldalkert: 10 m
hc) a hátsókert: 10 m
i) Az építési övezetben magánút kialakítható. A magánutat telekalakítási tervben kell kijelölni. A magánutat a szabályozási tervben megadott helyeken lehet a területet határoló utakhoz csatlakoztatni.
j) A Füzes-patak melletti 30m-es területsáv természetes állapotában megtartandó, nem keríthető le, e távolságon belüli építmény-, burkolat nem létesíthető, a terep természetes szintje nem változtatható meg.
(4) A Gksz-SZ-04 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 5000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 45 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 12 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 18 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 5 m
hb) az oldalkert: 8 m
hc) a hátsókert: 8 m
i) Anyag-, vagy terménytároló építmények épületmagassága legfeljebb 15 m lehet.
j) Beépítés a nyugati elkerülőút tengelyétől 30m-re, a Füzes-patak partélétől 10 m-re alakítható ki.
k) Kerítés a Füzes-patak partélétől 6m-re, a nyugati elkerülőút tengelyétől 20m-re helyezhető el.
(5) A Gksz-SZ-05 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 2000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 40 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 0,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 10 m
hb) az oldalkert: 10 m
hc) a hátsókert: 10 m
i) Anyag-, vagy terménytároló építmények épületmagassága legfeljebb 15 m lehet.
j) Beépítés a Torbágyi út tengelyétől 26 m-re, a Füzes-patak partélétől 10 m-re alakítható ki.
k) Kerítés a Füzes-patak partélétől 6m-re, a Torbágyi út tengelyétől 16 m-re helyezhető el.
(6) A Gksz-SZ-06 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 150 000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 50 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 15 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 20 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 8 m
hb) az oldalkert: 8 m
hc) a hátsókert: 10 m
(7) A Gksz-SZ-07 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 2000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 35 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 5 m
hb) az oldalkert: 10 m
hc) a hátsókert: 10 m
i) Terepszint alatti további beépíthetőség: 20 %
j) Az építési övezetben az épületek kereskedelmi, szolgáltatási, iroda rendeltetést tartalmazhatnak. Ezekben az épületekben a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára legfeljebb 2 lakás kialakítható. Az építési övezetben üzemanyagtöltő is elhelyezhető.
(8)127
(9) A Gksz-SZ-09 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 5 000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 45 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 2,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 12 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 18 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 10 m
hb) az oldalkert: 6 m
hc) a hátsókert: 6 m
i) A beültetési kötelezettségű területet védőzöldként kell kialakítani, őshonos növényfajokat alkalmazva.
j) Telkenként egy, legfeljebb egy, 2x2 m területű önálló portaépület helyezhető el. Amennyiben külön portaépület nem létesül, úgy a portaszolgálat a főépületen belül helyezhető el.
(10) A Gksz-SZ-10 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 5 000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 60 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,6
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 10 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 14 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 5 m
hb) az oldalkert: 5 m
hc) a hátsókert: 10 m
i) A beültetési kötelezettségű területet védőzöldként kell kialakítani, őshonos növényfajokat alkalmazva.
j) Telkenként egy, legfeljebb egy, 2x2 m területű önálló portaépület helyezhető el. Amennyiben külön portaépület nem létesül, úgy a portaszolgálat a főépületen belül helyezhető el.
(11) A Gksz-IKR-11 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: ikres
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 10 000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 50 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 2,0
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 20 %, háromszintű növényállománnyal
f) Legnagyobb épületmagasság: 12 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 16 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 10 m
hb) az oldalkert: 10 m
hc) a hátsókert: 10 m
i)128
j) Az építési övezetben kizárólag kereskedelmi, szolgáltatási, iroda, gazdasági, raktár rendeltetésű épület helyezhető el, valamint ezekben a létesítményekben a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára, telkenként legfeljebb egy lakás is kialakítható.
38. Egyéb ipari területek (Gip)
45. § (1) A Gip-SZ-01 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezet egyéb ipari terület, amely elsősorban a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.
b) Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.
c) Beépítési mód: szabadonálló
d)129 Kialakítható legkisebb telek területe: 2 000 m2
e) Legnagyobb beépítettség: 40 %
f) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
g) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %
h) Legnagyobb épületmagasság: 9 m
i) Az épület legmagasabb pontja: 15 m
j) A telkeken belül
ja) az előkert: 5 m
jb) az oldalkert: 6 m
jc) a hátsókert: 10 m
i) Az oldal és a hátsókertbe legalább 3-3 m széles, háromszintes zöldfelületet kell kialakítani, őshonos növényfajokat alkalmazva.
(2)130 ) A Gip-SZ-02 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei, létesítményei helyezhetők el, valamint ezekben a létesítményekben a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára, telkenként legfeljebb egy lakás is kialakítható. A Sasfészek-tó déli telekhatára és az 1. számú út közötti területen, a kijelölt építési helyen belül, csak vendéglátási, ismeretterjesztési célú létesítmény helyezhető el.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Kialakítható legkisebb telek területe: 20.000 m2
d) Legnagyobb beépítettség: 45%
e) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
f) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %
g) Legnagyobb épületmagasság: 15 m
h) A telkeken belül
ha) az előkert: 5 m
hb) a hátsókert: 10 m
i) A Sasfészek-tó telekhatárától mért 25m-en belül kerítés, épület nem helyezhető el, ott csak közműépítmény és faszerkezetű gyalogos híd emelhető. A tó felé néző kerítés áttört lehet. Ennek a területnek legalább 75%-át háromszintes zöldfelületként kell kialakítani, ahol csak a táji és ökológiai adottságoknak megfelelő, honos fajok telepíthetők.
38/A. Általános gazdasági (Gá) terület előírásai131
45/A. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(3) Az Gá-SZ-01 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 2 000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 40 %
d) A szintterületi mutató maximális értéke: 1,5
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 5 m
hb) az oldalkert legalább 3 m
hc) a hátsókert legalább 10 m
(4)132 A Gá-SZ-02 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 5.000 m2
c) Megengedett legnagyobb beépítettség: 45 %
d) Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség: 2,0
e) Megengedett legkisebb zöldfelület: 25 %
f) Megengedett legnagyobb épületmagasság: 20 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 22 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 10 m
hb) az oldalkert legalább 10 m
hc) a hátsókert legalább 10 m
i) Az építési övezetben a terepalakítás a szabályozási tervlapon jelölt együtt kezelendő területek esetében egybefüggően végezhető, eltérve a 31. § (2) bek. előírásaitól.
j) A terepalakítás során, eltérve a 31. § (1) és (3) bek. előírásaitól az alábbiak közül legalább az egyik feltételnek teljesülnie kell:
ja) a bevágás és feltöltés eredeti tereptől való eltérése
jb) a bevágás és feltöltés földtömeg egyenlege
azonos legyen.
k) Az építési övezetben a 12. § (4) bek. és a 24. § (2) bek. csapadékvízre vonatkozó előírásait a szabályozási tervlapon együtt kezelendő területeken belül kell betartani. A csapadékvíz visszatartására szolgáló műtárgy több együtt kezelendő területet is elláthat.
l) Nyílt árkos vízelvezetés esetén a 24. § (5) és (6) bek. előírásait nem kell figyelembe venni.
(5)133 A Gá-SZ-03 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 2.000 m2
c) Megengedett legnagyobb beépítettség: 45 %
d) Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség: 2,0
e) Megengedett legkisebb zöldfelület: 25 %
f) Megengedett legnagyobb épületmagasság: 8 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert 5 m
hb) az oldalkert legalább 8 m
hc) a hátsókert legalább 8 m
i) Az építési övezetben a terepalakítás a szabályozási tervlapon jelölt együtt kezelendő területek esetében egybefüggően végezhető, eltérve a 31. § (2) bek. előírásaitól.
j) A terepalakítás során, eltérve a 31. § (1) és (3) bek. előírásaitól az alábbiak közül legalább az egyik feltételnek teljesülnie kell:
ja) a bevágás és feltöltés eredeti tereptől való eltérése
jb) a bevágás és feltöltés földtömeg egyenlege
azonos legyen.
k) Az építési övezetben a 12. § (4) bek. és a 24. § (2) bek. csapadékvízre vonatkozó előírásait a szabályozási tervlapon együtt kezelendő területeken belül kell betartani. A csapadékvíz visszatartására szolgáló műtárgy több együtt kezelendő területet is elláthat.
l) Nyílt árkos vízelvezetés esetén a 24. § (5) és (6) bek. előírásait nem kell figyelembe venni.
m) Az építési övezetben a szabályozási terven jelölt területen magán út is kialakítható.
39. Különleges területek (K)
46. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A különleges területek az építési övezeti tervben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
a) temetkezési terület építési övezete K-T
b) sportolási célú terület építési övezete K-Sp
c) közműlétesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló terület építési övezete K-Km
d) rekreációs célú terület építési övezete K-Re
e) állatkórház elhelyezésére szolgáló terület építési övezete K-Ákh
f) pince, présház terület építési övezete K-P
(3) A területek nem beépített, szilárd burkolattal nem fedett területeit, legalább kétszintes növényállománnyal, zöldfelületként kell kialakítani.
47. § A Szabályozási terven K-T jellel jelölt építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben kizárólag a temetési szolgáltatással összefüggő létesítmény, valamint egyházi célú létesítmény helyezhető el.
b) Az építési övezet területén legalább 40.000 m2 területű telek alakítható ki.
c) A beépítettség legfeljebb 10% lehet. A szintterületi mutató a telkeken legfeljebb 0,1 lehet.
d) A telek legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Urnafal legfeljebb 1,8 m-es, síremlék legfeljebb 3,0 m-es, templom, ravatalozó legfeljebb 10,0 m-es épületmagassággal alakítható ki.
f) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
g) A temető területén új sírkert a telekhatártól legalább 30,0 m-re alakítható ki.
h) A telkeken belül az előkert 10 m, az oldalkert 10 m, a hátsókert 10 m.
48. § (1) A K-Sp-01 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben csak a sportolás, szabadidő eltöltését szolgáló építmények, valamint legfeljebb a szintterület felét elfoglaló vendéglátó létesítmény is elhelyezhető.
b) Az építési övezet területén legalább 10.000 m2 területű telek alakítható ki.
c) A beépítettség legfeljebb 15% lehet. A szintterületi mutató a telkeken legfeljebb 0,2 lehet.
d) A telek legalább 75%-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Az épületmagasság legfeljebb 10 m lehet. Az épületek legmagasabb pontja 15 m lehet.
f) A beépítési mód szabadonálló.
g)134 A telkeken belül az előkert 10 m, az oldalkert 5 m, a hátsókert 4 m.
(2) A K-Sp-02 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben csak a sportolással, lótartással, vendéglátással és szálláshely szolgáltatással összefüggő és az ezeket kiszolgáló építmények helyezhetők el. Legfeljebb a szintterület felét elfoglaló vendéglátó létesítmény is elhelyezhető.
b) Az építési övezet területén legalább 70.000 m2 területű telek alakítható ki.
c) A beépítettség legfeljebb 10% lehet. A szintterületi mutató a telkeken legfeljebb 0,2 lehet.
d) A telek legalább 60%-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Az épületmagasság legfeljebb 10 m lehet. Az épületek legmagasabb pontja 15 m lehet.
f) A beépítési mód szabadonálló.
g) A telkeken belül az előkert 10 m, az oldalkert 10 m, a hátsókert 10 m.
(3)135 A K-Sp-03 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az övezetben sportpályák, valamint a sportlétesítményeket kiszolgáló épületek (klubház, vendégház, raktár, műhely) és építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezet területén legalább 5.000 m2 területű telek alakítható ki.
c) A beépítettség legfeljebb 20% lehet. A szintterületi mutató a telkeken legfeljebb 1,0 lehet.
d) A telek legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Az épületmagasság legfeljebb 15 m lehet.
f) A beépítési mód szabadonálló.
g) A telkeken belül az előkert 10m, az oldalkert 10m, a hátsókert 10 m.
(4)136 A K-Sp-04 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben a sportpályák, és azokat kiszolgáló épületek (klubház, vendégház) és építmények helyezhető el.
b) Az építési övezet területén legalább 2.000m2 területű telek alakítható ki.
c) A beépítettség legfeljebb 20% lehet. A szintterületi mutató a telkeken legfeljebb 0,5 lehet.
d) A telek legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Az épületmagasság legfeljebb 6 m lehet.
f) A beépítési mód szabadonálló. g) A telkeken belül az előkert 5 m, az oldalkert 6 m, a hátsókert 6 m.
f) A beépítési mód szabadonálló.
g) A telkeken belül az előkert 5 m, az oldalkert 3 m, a hátsókert 10 m.
(5)137
(6)138
49. § A K-Km építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben a közművek létesítményei és az azokat kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezet területén legalább 1000m2 területű telek alakítható ki.
c) A beépítettség legfeljebb 10% lehet. A szintterületi mutató a telkeken legfeljebb 0,2 lehet.
d) A telek legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Az épületmagasság legfeljebb 6 m lehet. Az épületek legmagasabb pontja 12 m lehet.
f) A beépítési mód szabadonálló.
g) A telkeken belül az előkert 3 m, az oldalkert 3 m, a hátsókert 3 m.
50. §139
51. § A K-Ákh-01 jelű építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben csak nagyállatok gyógyítására szolgáló épületek és az azokat kiszolgáló melléképítmények (állattartó épületek, takarmánytároló, raktár) helyezhetők el.
b) Az építési övezetben legalább 10.000m2 területű telek alakítható ki.
c) A telkeken a beépítettség legfeljebb 10% lehet.
d) A telken a terepszint alatti beépítettség összesen 30% lehet.
e) A telkek legalább 35 %-át zöldfelületként kell kialakítani
f) Az épületmagasság legfeljebb 5,0m lehet. Az épületek legmagasabb pontja 10 m lehet.
g) A beépítési mód szabadonálló.
h) A telkeken belül az előkert 10 m, az oldalkert 20 m, a hátsókert 20.
i) Az építési övezet telke teljesen közművesített legyen.
52. § (1) A különleges pince (K-P), présházas terület építési övezetében a szőlészeti és borászati, valamint a vendéglátási és a szőlészettel, borászattal kapcsolatos funkciók helyezhetők el. Lakás céljára épület nem létesíthető, meglévő épület rendeltetésmódjának megváltoztatása lakásra nem lehetséges.
(2) Az építési övezeteken belül a kialakult telkek megtartandók. Telkek csak abban az esetben egyesíthetők, ha az adott telek a meglévő présház, vagy pince bejárata és az útcsatlakozás között fekszik.
(3) A K-P-02, K-P-03 és K-P-04 jelű építési övezetek levő présházak mögötti meglévő pincék telekhatáron túl a következő feltételek teljesítése esetén bővíthetők:
a) A bővítés az 1542/1; 1542/2; 1644/10; 1644/14 és 1644/16 hrsz-ú földrészletek alatt valósítható meg, a terület tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulásával.
b) A bővítés az 1542/1; 1542/2; 1644/10; 1644/14 és 1644/16 hrsz-ú földrészletek külső, más földrészletekhez kapcsolódó telekhatárát 3 méterre közelítheti meg.
c) A pince hosszanti bővítése a Pincehegyi területen útként kiszabályozott terület alá nem nyúlhat be, azt legfeljebb 3 méterre közelítheti meg.
d) A bővítés helyének a csatlakozó présházat tartalmazó ingatlan szélességi határvonalának folytatásán belül kell maradnia.
e) A pince hosszanti bővítése másik, már meglévő pincét 3 méternél jobban nem közelíthet meg.
f) A pince bővítése során a kialakult terepviszonyok nem változtathatóak meg.
(4) A K-P-01 jelű építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben pincék, présházak helyezhetők el.
b) A telkeken a beépítettség terepszint felett legfeljebb 20% lehet, terepszint alatt legfeljebb 100% lehet.
c) A telken belül, a legfeljebb 4,0 m épületmagasságú épületeket zártsorúan, előkert nélkül, az illeszkedés szabályait is fegyelembe véve kell elhelyezni.
(5) A K-P-02 jelű építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben pincék, présházak helyezhetők el. Az építési övezetben az ingatlannyilvántartás szerinti lakóépületek meglévő formájukban megtarthatók, azonban át nem alakíthatóak és nem bővíthetőek.
b) A telkeken a beépítettség terepszint felett legfeljebb 40% lehet, terepszint alatt legfeljebb 100% lehet.
c) A telken belül, a legfeljebb 4,0m épületmagasságú épületeket zártsorúan, előkert nélkül, az illeszkedés szabályait is fegyelembe véve kell elhelyezni.
(6) A K-P-03 jelű építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben a meglévő lakóépületek megtarthatók, de tovább nem bővíthetőek. Új lakóépület nem építhető. Az építési övezetben gazdasági épületek, présházak, pincék elhelyezhetők.
b) A telkeken a beépítettség terepszint felett legfeljebb 40% lehet, terepszint alatt legfeljebb 60% lehet.
c) A telken belül, a legfeljebb 4,0m épületmagasságú épületeket zártsorúan, vagy szabadonállóan, előkert nélkül kell elhelyezni.
(7) A K-P-04 jelű építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az építési övezetben pincék, présházak, vendéglátás célját szolgáló építmények helyezhetők el.
b) A telkeken a beépítettség terepszint felett legfeljebb 40% lehet, terepszint alatt legfeljebb 100% lehet.
c) A telken belül, a legfeljebb 6,0m épületmagasságú épületeket zártsorúan, vagy szabadonállóan, előkert nélkül kell elhelyezni.
Beépítésre nem szánt területek
40. Közlekedési és közműterületek
53. § (1) Közlekedési területek az OTÉK-ban ekként meghatározott területek.
(2) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tüntetik föl.
(3) A település közútjai közül az országos utak és a helyi gyűjtőutak, valamint a vasúti területek önálló övezeteket alkotnak. (Övezeti jelük: KÖu: közutak, KÖk: vasúti területek)
(4) A települést érintő országos utak közül az 1102j. és a 81106j. utak részben új, a belterületet nyugatról elkerülő nyomvonalra kerülnek (az új útszakaszok országos mellékúthálózatba vételét követően). Az elkerülő útszakaszokat külterületi mellékútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.
(5) Az átmenő forgalom kiszorítása érdekében az „Északi gyűjtőúton” forgalomcsillapítást és, közlekedési tanulmánytervben kidolgozott javaslat esetén, szakaszos egyirányúsítást kell alkalmazni.
(6) A 8 méternél keskenyebb utcákban a gyalogos/kerékpáros közlekedés előnyét biztosító vegyeshasználatú burkolatot kell kialakítani.
(7) A 12 méternél keskenyebb helyi külterületi közutak mentén építmény (kerítés), az úttengelytől mért legkevesebb 6-6 m távolságon kívül helyezhető el.
41. Zöldterületek
54. § (1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület (Közkert, közpark).
(2) Z-1 jelű övezet előírásai a következők:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Legnagyobb beépítettség: 3%
c) Legkisebb alakítható telekterület: 750 m2
d) Megengedett legkisebb zöldfelület: 75%
e) Elhelyezhető létesítmény: a pihenést és testedzést szolgáló építmény (játszótér, utcabútor, kerti építmény, játékszerek, köztéri szobrok, sportpálya). A területen épület nem helyezhető el.
f) Az építmények legmagasabb pontja 6 m lehet.
(3) Z–2 jelű övezet előírásai a következők:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Legnagyobb beépítettség: 3%
c) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
d) Legkisebb alakítható telekterület: 4000 m2
e) Megengedett legkisebb zöldfelület: 70%
f) Elhelyezhető létesítmény: a pihenést és testedzést szolgáló építmény (játszótér, utcabútorok, játékszerek, köztéri szobrok, sportpálya). A területen vendéglátó épület (közösségi, kereskedelmi célra) elhelyezhető.
(4) Z–3 jelű övezet előírásai a következők:
a) A kegyeleti park övezetében a kialakult telek nem megosztható, megtartandó.
b) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80%
c) Elhelyezhető létesítmény: síremlékek, emlékhelyek. Az övezetben épület nem helyezhető el.
(4a)140 Z-4 jelű övezet: előírásai a következők:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Legnagyobb beépítettség: 1 %
c) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
d) Legkisebb alakítható telekterület: 10.000m2.
e) Megengedett legkisebb zöldfelület: 70 %
f) Elhelyezhető létesítmények: a pihenést és testedzést szolgáló építmények (játszótér, utcabútor, kerti építmény, játékszerek, köztéri szobrok, sportpálya) és az ezeket kiszolgáló épületek.
(5) Zv jelű övezet előírásai a következők:
a) A védő zöldterületek, nem beépíthetők, az út menti és az igazgatási határ melletti területek védősávjaként alakítandók ki.
b) A közlekedési területek mellett, amennyiben azok beláthatóságát zavarja, gyepfelületként kell kialakítani.
(6) A település egyéb övezeteinek, valamint építési övezetinek zöldterületként, zöldfelületként kialakított területeire vonatkozó előírások a következők:
a) A meglévő fásított közterületek, fasorok, az intézmények és magánkertek városképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemek.
b) A közterületként szabályozott területeket (közutak, közterek) az alapfunkció ellátását biztosító mértékig fásítani, parkosítani kell.
c) A közutak telkén, a felszíni vízfolyások és jelentősebb vízelvezető árkok mentén, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken, telken belüli kötelező beültetésként fasorokat kell telepíteni, fás védőzöldsávokat kell létesíteni.
d) Az új utak, utcák építésekor, vagy a meglévők átépítésekor az út menti zöldsáv kialakítására alkalmas, legalább 14 m széles utcákban, a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett az utca mindkét oldalán fásított zöldsávot kell kialakítani, vagy fenntartani.
e) A 14 m-nél keskenyebb, de min. 12 m széles lakóutcákban a közút építésével, rendezésével (pl. közművesítés, burkolatcsere, útszélesítés) egyidejű beruházásként legalább egyoldali, ültető-gödrös utcafásítást, vagy fásított zöldsávot kell megvalósítani. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
g) A beépítésre nem szánt területekkel érintkező, telken belüli zöldfelületeknél csak a területen honos, tájba illő fa- és cserjefajok alkalmazhatóak.
h) A megtartásra érdemes faállományt a műszaki tervekhez készülő részletes geodéziai felmérés (a 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák és az összefüggő értékes cserjefoltok helyét is tartalmazó) alapján, kertépítészeti szakági tervezői közreműködéssel kell meghatározni.
i) Az M1 autópálya pihenő melletti 0161/3 - 0161/26 hrsz-ú területeken a közutak telkén, a felszíni vízfolyások és jelentősebb vízelvezető árkok mentén, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken, telken belüli kötelező beültetésként fasorokat kell telepíteni, fás védőzöldsávokat kell létesíteni.
j) A Malomi dűlő gazdasági park (a 4467 hrsz. út, az M1 ap. - Páty összekötő út és a belterületi határ közötti terület; 0157/5, 4468, 4470, 4471, 4472, 4474, 4477, 4478, 4479, 4480 hrsz-ú telkek), a Láposi és Nagy Gurgyal gazdasági park I. és II. (0202 út – a 0185/21 erdő - autópálya - 4467 hrsz. út közti terület; 4451, 4452, 4453, 4454, 4455, 4456, 4457, 4458, 4459, 4460, 4461, 4464 hrsz-ú telkek, továbbá a a 4463 hrsz. út és a 0185/21 közötti 4481 hrsz. telek) területén:
ja) A közterületeken létesítendő utak csak kétoldali fásítással együtt készülhetnek. A fasorok 7 – 7 méteres tőtávolsággal telepített, támrudazott, őshonos fák faiskolai változataival telepített fákkal ültetendők.
jb) A telkeken belüli zöldfelületek kialakításánál zöldfelület-100 m2-ként legalább 1 – 1 darab lombhullató díszfa (őshonos fák faiskolai változata) telepítendő.
k)141 A 669/13 hrsz. telken kialakítandó közterületi parkoló területén, a szomszédos lakótelkek felé legalább 5 m széles többszintű zöldfelület alakítandó ki.
42. Erdőterületek
55. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Ev jelű védelmi erdő,
b) Ek jelű közjóléti erdő és
c) Eg jelű gazdasági erdő területek.
(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületeken (Ev) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
(3) A közjóléti erdőterületen (Ek) a természeti értékek védelmének biztosításával az erdő és vadgazdálkodási célú építményeken túlmenően az erdő közjóléti rendeltetésének megfelelő, testedzést, szabadtéri játékokat, sportolást, a turizmust szolgáló építmények, egyéb, nyomvonal jellegű létesítmények (nem szilárd burkolatú gyalogút, túraút) helyezhetők el kizárólag a Szabályozási terven jelölt építési helyeken.
(4) Gazdasági erdőterületeken (Eg övezet) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el
(5) Az erdőterületek (erdőfoltok, erdősávok is) - védelmi, közjóléti és gazdasági funkciójuknak megfelelően - az erdészeti szakhatóság által jóváhagyott erdőterv alapján tartandók fenn, rajtuk a gazdálkodás erdőterv alapján folytatandó.
(6) A Szabályozási terveken értékes táji elemként jelölt, meglévő idős, értékes fasorok, facsoportok és faegyedek védelmét településképi, karakter-meghatározó elemként is biztosítani kell. A védett fasorok, védősávok visszaállításáról és telepítéséről gondoskodni kell.
(7) Magánterületen fakivágási engedély a vonatkozó jogszabályok szerint engedélyezhető.
(8) A bányatelekként lehatárolt területen az ásványi nyersanyag kitermeléséig, a meglévő bányászati tevékenység folytatható. Az ásványi nyersanyag kitermelése után, a terület rekultivációja során a területet erdőterületként kell kialakítani.
56. § (1a) (1) Védelmi rendeltetésű erdőterületek övezetei:
a) Ev-1 jellel az országos és helyi jelentőségű védett természeti területeken, valamint a Natura 2000 területeken jelölt erdőterületek és
b) Ev-2 jellel az a) pontba nem tartozó, védelmi rendeltetési erdőtervezett erdőterületek, továbbá a tervezett településvédelmi erdőterületek.
c) Védelmi rendeltetésű erdőterületeken épületek nem helyezhetők el.
d) Az Ev-2 övezeten belül a Szabályozási terven „természetközeli állapot megtartandó” jellel jelölt területen építmények nem helyezhetők el.
(2) Közjóléti erdőterületen, Ek-1 jelű övezetben:
a) a pihenés, játék, sport építményei helyezhetők el, épület az övezetben nem helyezhető el.
b) legkisebb alakítható telekterület: kialakult állapotnak megfelelően, a telkek tovább nem oszthatók, de összevonhatók.
(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterületek övezetei:
a) Eg-1 jelű övezetben épületek az alábbiak szerint helyezhetők el:
aa) 10 ha-nál nagyobb erdőrészleteken,
ab) legfeljebb max 0,1%-os beépítettséggel
ac) legfeljebb7,5 m épületmagassággal,
ad) a telekhatároktól legalább 10 m távolságra.
ae) kerítés csak védelmi (vadvédelmi, természetvédelmi, stb) céllal létesíthető.
b) Eg-2 jelű övezethez a Budai Tájvédelmi Körzetben található gazdasági rendeltetésű erdőterületek tartoznak. Az övezetben épületek nem helyezhetők el.
43. Mezőgazdasági területek
57. § (1) A mezőgazdasági terület az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:
a) Mk jelű kertes mezőgazdasági területek.
b) Má jelű általános mezőgazdasági területek,
(2)142 Az általános mezőgazdasági területen akkor keríthető le egy beépítetlen telek, ha kiterjedése meghaladja a 3000 m2-t. Az ennél kisebb, szomszédos telkek, amennyiben együttesen elérik a 3000 m2-t együttesen szintén lekeríthetők. A kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.
(3) Épület oldalhatárra nem építhető. A szomszédos oldalsó földrészlettől minimum 3 méterre, a szomszédos hátsó földrészlettől minimum 6 méterre, a közterületi, vagy csatlakozó út felöli telekhatártól legalább 10 méterre építhető épület, amennyiben az adott övezetre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek.
(4)143
(5) Kívülről láthatóan csak hagyományos szerkezet alkalmazható (tégla, kő, fa, stb.), az épületeken műanyag, fém hullámlemezek nem használhatók. Az épületek padlószintje az eredeti terephez képest 1,0 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki.
(6) A mezőgazdasági területek építményeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(7) Általános mezőgazdasági területbe tartozó övezetekben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges, nem épület jellegű építmények magassága legfeljebb 9 m lehet (kivéve azon általános mezőgazdasági területi övezeteket, ahol építmény nem helyezhető el).
(8) A 6 méternél keskenyebb külterületi utak mentén kerítés az úttengelytől mért legkevesebb 3-3 m távolságra helyezhető el.
(9)144 A (3) bekezdésben meghatározott területekre az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(10)145 Az Má-2 övezetben és az Mk övezetekben a telek területének legalább 75 % -ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet szerinti művelési ágban kell nyilvántartásban lennie, vagy – ennek hiányában – azon többszintes növényállományból álló zöldfelületeket kell kialakítani
58. § (1) Mk-1 jelű övezet
a) A kisparcellás, kertes mezőgazdasági övezet földrészletei egyenként kisüzemi művelésre alkalmasak.
b) Egy db földszintes gazdasági épület építhető az övezet legalább 15 m szélességű földrészletén, amennyiben az legalább 6,0 m széles gépkocsival járható úttal megközelíthető.
c) Beépíthetőség: legfeljebb 3%.
d) Az épület legnagyobb épületmagassága 3,5 m lehet. Az épület legmagasabb pontja 8 m lehet.
e)146 Az övezetben 720 m2-nél kisebb új földrészlet nem alakítható ki. Kivéve, ha az M1 autópálya 2x3 sávosra bővítéséhez kapcsolódó kiszabályozás miatt lesz a földrészlet ennél kisebb.
f) Épület a közterületi telekhatártól 10,0 m-re helyezhető el.
g) Kerítés: ideiglenes, könnyen bontható szerkezetű lehet, amelyet az út tengelyétől legalább 3,0 m-re lehet elhelyezni.
h) Az övezet területén új magánutak telekszélességének legalább 6 méternek kell lennie. A 6 méternél keskenyebb kialakult magánutakról nyíló telkek kapuit legalább 3 méter szélességben az úttengelytől számított 3 méterre hátrahúzva kell kialakítani.
(1a)147 Mk-1/A jelű övezet
a) A kisparcellás, kertes mezőgazdasági övezet földrészletei egyenként kisüzemi művelésre alkalmasak.
b)148 Az övezetben telkenként egy db, legfeljebb 0,25 szintterület mutatójú mezőgazdasági épület építhető, a legalább 12 m szélességű földrészleten, amennyiben
ba) a földrészlet az ingatlan-nyilvántartási térképi állapota szerint legalább 6,0 m széles gépkocsival járható úttal megközelíthető.
bb) vagy ha a ba) pont szélességre vonatkozó előírása nem teljesül, de az út természetben használt területe geodézia beméréssel igazolhatóan eléri a 6,0 méter szélességet.
bc) A ba) és bb) alpontban meghatározott utak térképi lehatárolását a rendelet 9. függeléke tartalmazza.
c) Beépíthetőség, terepszint felett és alatt:
ca) 2000m2 telekméretig 10%,
cb) 2000 m2 nél nagyobb telek esetén 200 m2 és a telek 2000 m2 feletti részének 3%-a.
d)149 Az épület legnagyobb épületmagassága 4,5 m lehet. Az épület legmagasabb pontja 8 m lehet.
e) Az övezetben 2000 m2-nél kisebb, és 6000 m2-nél nagyobb földrészlet nem alakítható ki.
f)150 Épület a közterületi telekhatártól 6,0 m-re helyezhető el.
g) Épület a Natura 2000 területtel közvetlenül határos telekhatár mentén 10,0 méteres sávon belül nem helyezhető el.
h)151 Kerítés: az út tengelyétől legalább 3,0 m-re lehet elhelyezni.
i) Az övezet területén új magánutak telekszélességének legalább 6 méternek kell lennie. A 6 méternél keskenyebb kialakult magánutakról nyíló telkek kapuit legalább 3 méter szélességben az úttengelytől számított 3 méterre hátrahúzva kell kialakítani.
j) Azokon a földrészleteken, amelyeken a b) pont előírásai nem teljesülnek, egy db bruttó 4 m2 alapterületű, 2,5 méter gerincmagasságú tárolás célját szolgáló gazdasági épület helyezhető el.
(1b)152 Mk-1/B jelű övezet
a) A kisparcellás, kertes mezőgazdasági övezet földrészletei egyenként kisüzemi művelésre alkalmasak.
b) Az övezetben telkenként legfeljebb egy db, legfeljebb 0,25 szintterület mutatójú mezőgazdasági épület építhető, a legalább 12 m szélességű telken.
c) Beépíthetőség, terepszint felett és alatt: 10 %.
d) Az épület legnagyobb épületmagassága 4,5 m lehet. Az épület legmagasabb pontja 8 m lehet.
e) Az övezetben 1200 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
f) Épület a közterületi telekhatártól 6,0 m-re helyezhető el.
g) Az övezet területén magánút kialakítható. A magánút telekmérete az e) előírásánál kisebb is lehet, szélességének legalább 6 méternek kell lennie.
(2) Mk-2 jelű övezet (belterületi kert)
a) Legkisebb alakítható telekterület: 1200 m2
b) Belterületi kert: a területen kertművelés folytatható, épület nem helyezhető el, a meglévő beépítés megtartható, felújítható, tovább nem bővíthető.
(3) Má-1 jelű övezet:
a) A korlátozottan beépíthető mezőgazdasági övezetben egy db földszintes, szabadonálló gazdasági épület építhető az övezet legalább 5 ha nagyságú földrészletén,
b) Beépítettség legfeljebb 3% lehet.
c) A épületmagasság 4,5m lehet, az. Az épület legmagasabb pontja 9 m lehet.
d) A legkisebb alakítható földrészlet 3000 m2.
(4) Má-2 jelű övezet:
a) Legkisebb alakítható telekterület: 6000m2.
b) Beépíthetőség: legfeljebb 3%.
c) A telkeken gazdasági és lakóépület helyezhető el, úgy, hogy a lakóépület a beépítettség felét nem haladhatja meg. Az épületek épületmagassága legfeljebb 6 m lehet. Az épület legmagasabb pontja 12 méter lehet.
d) Az övezet területein magánút legalább 10 m szélességben, zsákutcás kialakítás esetén legalább 12 m szélességben alakítható.
e) Az övezet 0109/12 - 0109/44 helyrajzi számú és a 07/15 - 07/34 helyrajzi számú területein szennyvízelvezetésére és kezelésére önálló környezetbarát zárt, III. tisztítási fokozatú szennyvíz-tisztító rendszer elhelyezhető, gazdasági épületek használatba vételének feltétele az érintett területek teljes közműellátása.
(4a)153 Má-2/A jelű övezet:
a) Legkisebb alakítható telekterület: 6001 m2.
b) Beépíthetőség: legfeljebb 5% lehet.
c) Az övezet telkein gazdasági épület és lakóépület helyezhető el. A lakóépület a gazdasági épület mellett, attól különállóan alakítható ki, úgy hogy a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. Az övezetben telkenként egy lakóépület építhető.
d) Az épületmagasság legfeljebb 6 m lehet. Az épület legmagasabb pontja 12 méter lehet.
(5) Má-3 jelű övezet
a) Az övezetbe sorolt gyepterületek művelési ága nem változtatható, rétként vagy legelőként való fenntartásuk biztosítandó.
b) Legkisebb alakítható telekterület: 30.000 m2
c) Az övezetben a művelési ágnak megfelelő, a legalább 15.000 m2 nagyságú földrészleteken maximum 4,5 m-es épületmagasságú szénatároló vagy karám építhető.
d) Beépíthetőség: legfeljebb 0,5%.
(6) Má-4 jelű övezet
a) Legkisebb alakítható telekterület: 50.000 m2
b) 200.000m2 nagyobb területnagyságú földrészlet 0,2 % beépítettséggel beépíthető, a művelési ágnak megfelelő gazdasági épülettel.
c) Épületmagasság: legfeljebb 5,0 m
(7) Má-5 jelű övezet
a) Legkisebb alakítható telekterület: 6.000 m2
b) Az övezetben építmény nem helyezhető el.
(8) Má-6 jelű övezet:
a) A korlátozottan beépíthető mezőgazdasági övezet földrészletein két földszintes, legfeljebb 4,5m épületmagasságú, szabadonálló gazdasági épület építhető, az övezet legalább 50.000 m2 nagyságú földrészletein,
b) Az övezetben a beépítettség legfeljebb 3% lehet.
c) Az övezetben előírt beépítettség legfeljebb fele mértékéig lakófunkció is elhelyezhető, legfeljebb 300 m2 szintterületű lakásnagyságban. Földrészletenként legfeljebb 2 lakás építhető.
d) Az épület az oldalsó telekhatártól 10m-re, a többi telekhatártól legalább 50 m-re helyezhető el.
e) Az övezetben a szennyvízelvezetésére és kezelésére önálló környezetbarát zárt, III. tisztítási fokozatú szennyvíz-tisztító rendszer, vagy zárt rendszerű szennyvíztároló elhelyezhető.
f) Lakóépület építése esetén a közművesítettség mértéke hiányos lehet (ivóvíz, villamos energia biztosítása, vezetékes ivóvízellátás kiépítése esetén, a szennyvizet, napi keletkező 5m3 szennyvízmennyiségig, vízzáróan kivitelezett szennyvíztárolóban lehet gyűjteni, ezt meghaladó szennyvízmennyiség esetén, a szennyvizet közcsatornába kell vezetni).
(9)154 Má-7 jelű övezet:
a) Legkisebb alakítható telekterület: 6001 m2.
b) Beépíthetőség: legfeljebb 10%. c) A telkeken gazdasági és lakóépület helyezhető el, úgy, hogy a lakóépület a beépítettség felét nem haladhatja meg. Az épületek épületmagassága legfeljebb 6 m lehet. Az épület legmagasabb pontja 12 méter lehet.
(10)155 Má-8 jelű övezet:
a) A telken gazdasági épület építhető.
b) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 3%.
c) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5m.
d) Az épület legmagasabb pontja 9,0 m lehet.
e) A kialakítható telek legkisebb területe 6000 m2.
(11)156 Má-9 jelű övezet:
a) Legkisebb alakítható telekterület: 3000 m2.
b) Beépíthetőség, terepszint felett és alatt: 3%
c) Az övezetben telkenként egy db földszintes gazdasági épület építhető.
d) Az épületmagasság legfeljebb 3,5 m lehet. Az épület legmagasabb pontja 8 méter lehet.
e) A Natura 2000 területtel határos telekhatártól 20 méteren belül építmény nem helyezhető el.
(12)157 Má-10 jelű övezet:
a) Legkisebb kialakítható telekterület: 3001 m2.
b) Beépíthetőség: legfeljebb 10%.
c) Az övezet telkein gazdasági épület és lakóépület helyezhető el. A lakóépület a gazdasági épület mellett, attól különállóan alakítható ki, úgy, hogy a lakóépület a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.
d) Az övezetben telkenként egy lakóépület létesíthető.
e) Épület telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.
f) Az épület legnagyobb épületmagassága 5 m lehet. Az épület legmagasabb pontja 10 méter lehet.
g) lakóépület létesítése esetén 1 db gépkocsi telken belül helyezendő el.
44. Természetközeli területek (Tk)
59. § (1) A Kozáromi-tó menti természetközeli állapotú nádas területek tartoznak az övezetbe. Övezeti jele: Tk-1
(2) A Tk-1 övezetben kizárólag az ismeretterjesztést szolgáló építmények helyezhetők el. Az övezetben épületek nem helyezhetők el.
45. Vízgazdálkodási területek (V)
60. § (1) A talaj, a víz, a települési környezet védelmét és egyéb célú védelmet szolgáló zöldfelületek területe. Övezeti jele: V
a) A vízfolyások vízgazdálkodási területének övezeti jele: V-P.
b) Az állóvizek vízgazdálkodási területének övezeti jele: V-Tó.
(2) A vízügyi védőterületek védő zöldfelületek céljuknak, jellegüknek megfelelően zárt gyepes, cserjés vagy fás állománnyal telepítendők be.
(3) A vízfolyások és állóvizek medrének területe vízgazdálkodási terület.
(4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.
(5) A Sasfészek-tó telke és a Kozáromi-tó V-Tó jelű vízgazdálkodási terület.
(6) A V-Tó jelű vízgazdálkodási területen az alábbi építmények helyezhetők el:
a) vízgazdálkodással kapcsolatos építmény
b) faszerkezetű híd, magasles és stég
c) kizárólag szűrt vagy előtisztított csapadékvíz vezetésére szolgáló közműépítmény.
d) A V-Tó övezetben a horgásztó területén, a technológiai létesítményen kívül, a vízgazdálkodási építményen belül szociális létesítmény is kialakítható. Az övezetben legfeljebb két, összesen legfeljebb 20m2 alapterületű, legfeljebb 3m épületmagasságú épület helyezhető el.
46. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb)
61. § (1)158 A Kb-Ksp-1 jelű, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, övezeti előírásai:
a) Az övezetben sportpályák, azokat kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezet területén legalább 10.000 m2 területű telek alakítható ki.
c) A beépítettség legfeljebb 10 % lehet. A szintterületi mutató a telkeken legfeljebb 0,5 lehet.
d) A telek legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Az épületmagasság legfeljebb 10,5 m lehet. Az épület legmagasabb pontja 15 m lehet.
f) A beépítési mód szabadonálló.
g) A telkeken belül az előkert 5 m, az oldalkert 6 m, a hátsókert 6 m.
h) Az övezetben 500kW alatti teljesítményű fotovoltaikus kiserőmű elhelyezhető.
(2)159 A Kb-Ksp-2 jelű, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, övezeti előírásai:
a) Az övezetben sportpályák, azokat kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezet területén legalább 10.000 m2 területű telek alakítható ki.
c) A beépítettség legfeljebb 5 % lehet. A szintterületi mutató a telkeken legfeljebb 0,5 lehet.
d) A telek legalább 70%-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Az épületmagasság legfeljebb 6 m lehet.
f) A beépítési mód szabadonálló. g) A telkeken belül az előkert 5 m, az oldalkert 6 m, a hátsókert 6 m.
(3)160 A Kb-Ksp-3 jelű, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, övezeti előírásai:
a) Az övezetben állattartó épületek, és azokat kiszolgáló épületek, építmények (vendégház, takarmánytároló, raktár) helyezhetők el.
b) Az övezetben legalább 10 ha területű telek alakítható ki és építhető be.
c) A telkeken a beépítettség legfeljebb 10 % lehet.
d) Az övezetben a telkek legalább 70 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Terepszint alatti építmény legfeljebb a telek 10%-ig helyezhető el, az építési helyen belül.
f) A telken belül, a legfeljebb 5,5 m épületmagasságú épületeket, szabadonállóan kell elhelyezni. Az épület legmagasabb pontja 8 m lehet.
g) Épületek a közterületi telekhatártól 10 m-re, nem közterületi telekhatártól 3 m-re helyezhetők el. h) Az övezet telke részlegesen közművesített legyen.
(4) A Kb-Ksp-4 jelű övezet nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezete.
a) Az övezetben állattartó épületek, és azokat kiszolgáló épületek, építmények (vendégház, takarmánytároló, raktár) helyezhetők el.
b) Az övezetben legalább 50.000m2 területű telek alakítható ki és építhető be.
c) A telkeken a beépítettség legfeljebb 5 % lehet.
d) Az övezetben a telkek legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Terepszint alatti építmény legfeljebb a telek 30%-ig helyezhető el.
f) A telken belül, a legfeljebb 4,5 m épületmagasságú épületeket, szabadonállóan kell elhelyezni.
g) Épületek a közterületi telekhatártól 10 m-re, nem közterületi telekhatártól 20 m-re helyezhetők el.
h) Az övezet telke részlegesen közművesített legyen.
(5) A Kb-Km jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az övezetben a közműellátás építményei és az azokat kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
b) Az övezetben legalább 1.000m2 területű telek alakítható ki és építhető be.
c) A telkeken a beépítettség legfeljebb 5 % lehet.
d) Az övezetben a telkek legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Terepszint alatti építmény legfeljebb a telek 40%-ig helyezhető el.
f) A telken belül, a legfeljebb 4,5 m épületmagasságú épületeket, szabadonállóan kell elhelyezni.
g) Épületek a közterületi telekhatártól 10 m-re, nem közterületi telekhatártól 5 m-re helyezhetők el.
h) Az övezet telke részlegesen közművesített legyen.
(6) A Kb-Kt-1 jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az övezet fásított köztér, sétány, ahol elsősorban a pihenést szolgáló, valamint a kulturális és közösségi szórakoztató rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el.
b) Az övezetben legalább 3.000m2 területű telek alakítható ki és építhető be.
c) A telkeken a beépítettség legfeljebb 5 % lehet.
d) Az övezetben a telkek legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Terepszint alatti építmény legfeljebb a telek 20%-ig helyezhető el.
f) A telken belül, a legfeljebb 4,5 m épületmagasságú épületeket, szabadonállóan kell elhelyezni.
g) Épületek a közterületi telekhatártól 5 m-re, nem közterületi telekhatártól 4 m-re helyezhetők el.
(7) A Kb-Kt-2 jelű övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az övezet fásított köztér, sétány, ahol elsősorban a pihenést szolgáló, valamint a kulturális és közösségi szórakoztató rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el.
b) Az övezetben legalább 300m2 területű telek alakítható ki és építhető be.
c) A telkeken a beépítettség legfeljebb 4% lehet.
d) Az övezetben a telkek legalább 80 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
e) Terepszint alatti építmény legfeljebb a telek 30%-ig helyezhető el.
f) A telken belül, a legfeljebb 4,5 m épületmagasságú épületeket, szabadonállóan kell elhelyezni.
g) Épületek a közterületi telekhatártól 5 m-re, nem közterületi telekhatártól 4 m-re helyezhetők el.
(8)161 A Kb-Ksp-5 jelű övezet nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezete.
a) Az övezetben állattartó, és az azokat kiszolgáló rendeltetésű épületek, építmények (vendégház, takarmánytároló, raktár) helyezhetők el.
b) Az övezetben a legkisebb 10.000m2 területű telek alakítható ki.
c) A legnagyobb beépítettség 10 %.
d) A legkisebb zöldfelületi arány 40 %.
e) Terepszint alatti építmény legfeljebb a telek 10%-ig helyezhető el, az építési helyen belül.
f) A telken belül a beépítési mód szabadonálló. A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m, egy légterű, csarnokszerkezetű építmény esetében 5,5 m lehet.. Az épület legmagasabb pontja 8 m lehet.
g) Az előkert 3m, oldalkert 3 m, hátsókert 3 m.
h) Az övezet telke részlegesen közművesített legyen.
(9)162 A Kb-Komp-1 jelű övezet zöldhulladék lerakó és kezelő célú terület, komposztáló telep övezete.
a) Az övezetben a zöldhulladék lerakásra, és kezelésére, komposztálására szolgáló építmények, valamit az azokat kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el.
b) A kialakítható telek legkisebb területe 8000m2.
c) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 3%.
d) A terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5%.
e) Terepszint alatti beépítés helye az i) pontban meghatározott területen belül.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %.
g) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m.
h) Az épület legmagasabb pontja 8,0 m lehet.
i) Épületek a közterületi telekhatártól 10 m-re, nem közterületi telekhatártól 5 m-re helyezhetők el.
j) Az övezet telke részlegesen közművesített legyen. k) Az övezetben csak a tiszta, szennyeződésmentes, illetve tisztított csapadékvizeket lehet a telken belül elszikkasztani. A szennyeződhető csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység, tisztításukról gondoskodni kell.
Záró rendelkezések
62. § A rendelet az elfogadását követő 30. napon lép hatályba.
63. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
1. Páty község helyi építési szabályzatáról szóló 19/2013.(VII.4.) önkormányzati rendelet
2. Páty község 04 és 020/54hrsz.-ú területeire vonatkozó Helyi Építési Szabályzatáról szóló 22/2013.(X.1.); önkormányzati rendelet
3. Páty község helyi építési szabályzatról szóló 19/2013.(VII.4.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2017(III.23.) önkormányzati rendelet.
3. melléklet
4. melléklet
Módosította a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól.
Módosította a 15/2018. (V.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. május 25-től.
Módosította a 27/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. november 30-tól.
Módosította a 10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
Módosította a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 1-től.
Módosította a 9/2021. (III.11.) polgármesteri rendelet. Hatályos 2021 március 12-től.
Módosította a 16/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. szeptember 14-től.
Módosította a 2/2022. (II.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2022. február 16-tól.
Módosította a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól.
Módosította a 27/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. november 30-tól.
Módosította a 10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
Módosította a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 1-től.
Módosította a 10/2021. (IV.22.) polgármesteri rendelet. Hatályos 2021 április 23-tól.
Módosította a 16/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. szeptember 14-től.
Módosította a 23/2021. (XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. november 30-tól.
Módosította a 2/2022. (II.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2022. február 16-tól.
Módosította a 15/2018. (V.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. május 25-től.
Módosította a 27/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. november 30-tól.
Módosította a 10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
Módosította a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 1-től.
Módosította a 9/2021. (III.11.) polgármesteri rendelet. Hatályos 2021 március 12-től.
Módosította a 10/2021. (IV.22.) polgármesteri rendelet. Hatályos 2021 április 23-tól.
Módosította a 2/2022. (II.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2022. február 16-tól.
Az 1. § (2) bekezdés 4. pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdés 5. pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Beiktatta a 16/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. szeptember 14-től.
A 3. § a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. §-t a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. §-t a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (5) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (5a) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16. § (6) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (9) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdése iktatta be.
A 24. § (5) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (6) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (7) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24. § (8) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 29. § (4) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 30. § (1) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (1a) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 30. § (2) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (2a) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdése iktatta be.
A 31. § (1a) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdése iktatta be.
A 31. § (2) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (4) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (5) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (6) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (7) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (12) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (13) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (14) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (3) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 33. § (4) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 35. § (4) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (5) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (6) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (7) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (8) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 35. § (9) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 35. § (10) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 35. § (11) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 36. § (2) bekezdés l) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (4) bekezdés o) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (5) bekezdés l) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (6) bekezdés l) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (10) bekezdés k) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (10) bekezdés l) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (10) bekezdés m) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (11) bekezdés l) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
Beiktatta a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól.
Módosította a 10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
A 36. § (19) bekezdés d) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (19) bekezdés f) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (19) bekezdés g) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Beiktatta a 10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
A 36. § (19a) bekezdés f) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (19a) bekezdés g) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Beiktatta a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól.
Módosította a 10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
A 36. § (20) bekezdés f) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 10. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (20) bekezdés g) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 10. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Beiktatta a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól.
A 36. § (21) bekezdés h) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
Beiktatta a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól.
A 36. § (22) bekezdés h) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
Beiktatta a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól.
Hatályon kívül helyezte a 16/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2021. szeptember 14-től.
Beiktatta a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól.
A 36. § (24) bekezdés h) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
Beiktatta a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól.
A 36. § (25) bekezdés h) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.
Beiktatta a 16/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. szeptember 14-től.
A 37. § (1) bekezdés a) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdés b) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (5) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (6) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (8) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdése iktatta be.
A 37. § (9) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdése iktatta be.
A 39. § (3) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (4) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (6) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (7) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 39. § (8) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.
Beiktatta a 15/2018. (V.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. május 25-től
Beiktatta a 27/2018. (IX.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. november 30-tól.
Beiktatta a 10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
Beiktatta a 10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
Beiktatta a 10/2020(VI.30) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020 július 1-től
A 41. § (3) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (4) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. § (8) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (9) bekezdés i) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 27/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018.november 30-tól.
Beiktatta a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól
A 42. § (13) bekezdés i) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 23. pontja hatályon kívül helyezte.
Beiktatta a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól
Hatályon kívül helyezte a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020. július 1-től.
Beiktatta a 15/20018. (V.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. május 25-től.
Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2019. augusztus 23-tól.
Módosította a 10/2021(IV.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021 április 23-tól
Módosította a 10/2021(IV.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021 április 23-tól
Beiktatta a 10/2021(IV.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021 április 23-tól.
Hatályon kívül helyezte a 23/2021. (XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2021. november 30-tól.
A 44. § (11) bekezdés i) pontját a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 24. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól
A 45. § (2) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta a 27/2018. (XI.29) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. november 30-tól.
Beiktatta a 23/2021. (XI.29) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. november 30-tól.
Beiktatta a 23/2021. (XI.29) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. november 30-tól.
Módosította a 8/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 23-tól
Módosította a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 1-től.
Módosította a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 1-től
Hatályon kívül helyezte a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020. július 1-től
Hatályon kívül helyezte a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020. július 1-től
Hatályon kívül helyezte a 27/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. november 30-tól.
Beiktatta a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 1-től
Beiktatta a 10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
Az 57. § (2) bekezdése a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57. § (4) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 19. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 57. § (9) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 57. § (10) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a10/2019. (VIII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 23-tól.
Beiktatta a 16/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. szeptember 14-től
Az 58. § (1a) bekezdés b) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (1a) bekezdés d) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (1a) bekezdés f) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (1a) bekezdés h) pontja a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (1b) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 17. § (5) bekezdése iktatta be.
Beiktatta a 16/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. szeptember 14-től
Beiktatta a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 1-től
Beiktatta a 9/2021. (III.11.) polgármesteri rendelet. Hatályos 2021 március 12-től
Beiktatta a 16/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. szeptember 14-től
Az 58. § (12) bekezdését a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 1-től
Módosította a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 1-től
Módosította a 10/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 1-től
Beiktatta a 15/2018. (V.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. május 25-től
Beiktatta a 9/2021. (III.11.) polgármesteri rendelet. Hatályos 2021 március 12-től
Az 1. melléklet a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (V. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1-8. függelék a Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.