Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 60/2006. (IX.12.) önkormányzati rendelete
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 03. 10- 2022. 04. 07Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 60/2006. (IX.12.) önkormányzati rendelete
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról1
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. § (3) bekezdése alapján megalkotja a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról (továbbiakban: PPVSZ) szóló rendeletét.
Általános rendelkezések
1. A PPVSZ hatálya és alkalmazása
1. § Pestszentlőrinc-Pestszentimre közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni
a) a PPVSZ – nek, valamint
b) a PPVSZ – ben nem szabályozott elemek vonatkozásában a 2015. március 17-én hatályos budapesti városrendezési és építési keretszabályzatról szóló 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) előírásainak,
c) a 2015. március 17-én hatályos Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendeletnek (továbbiakban: FSZKT)
d) az a) és c) pontban felsorolt településrendezési eszközökben nem szabályozott elemeket illetően az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek megfelelően szabad.
2. A PPVSZ mellékletei, függelékei
2. § (1)3 A PPVSZ 1. melléklete az Övezeti tervlap, amely területileg rögzíti a PPVSZ által kialakított építési övezeteket és övezeteket.
(2) A PPVSZ 2. melléklete a „Védelem és korlátozás alatt álló elemek térképe” tervlap, amely a védelmi és korlátozási intézkedésekkel érintett területek lehatárolását tartalmazza az a)-q) pontban felsoroltak szerint:
3. § (1)5 -
(2) -
(3)6 -
(4)7 -
(5) Az PPVSZ 5. függeléke: „A kerület területén ismert régészeti lelőhelyek (a Budapesti Történeti Múzeum adatszolgáltatása alapján, illetve a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 2015. évi adatszolgáltatása alapján)”.
(6) A PPVSZ 6. függeléke: „A kerület felszínmozgás-veszélyes és mélyfekvésű területei a BVKSZ 6. és 8. melléklete alapján”.
(7) A PPVSZ 7. függeléke: „Nyilvántartott óvóhelyek jegyzéke”.
(8)8 -
3. Az építési övezetek, övezetek jele és képzése
4. § A PPVSZ az építési övezetek, övezetek jelének megjelenítésére a következő kódokat alkalmazza:
a) a keretövezet jele, vagy
b) célzott terület-felhasználási módú terület jele – az FSZKT és BVKSZ szerint, ezt követi
c) a kerület száma – XVIII és
d) /az építési övezet/ vagy övezet száma, neve a KL-RE építési övezetek kivételével.
4. A szabályozási tervek készítésére vonatkozó előírások, és átmeneti rendelkezések a szabályozási terv elkészítéséig
5. § (1) Szabályozási tervet – a (2) bekezdésben jelzett kivétellel – összefüggő terület-felhasználási egységenként egy ütemben kell elkészíteni.
(2) A szabályozási terv több ütemben is elkészíthető,
a) ha a terv nem újonnan beépítésre kerülő, illetve jelentős átépítésre kerülő területre készül, és
b) a fejlesztési szándékokhoz igazodó, több ütemre bontott tervezés nem veszélyezteti az érintett terület településrendezési és településképi értelemben egyaránt egységes kialakítását.
(3) A szabályozási terv készítése során csak azon szabályozási elemeket kell meghatározni, amelyek a PPVSZ-ben nem szabályozottak.
6. §9 Az előírt szabályozási terv elkészítéséig, illetve az építésjogi követelmények meghatározásáig az Étv. 18. § (2) bekezdésében és a PPVSZ-ben rögzített általános beépítési határértékek figyelembe vételével végezhető építési munka, ha az
a) a keretövezetben engedélyezett olyan rendeltetésváltozásra irányul, melynek környezetterhelése a meglévő állapotnál kedvezőbb,
b) olyan épület felújítására, átalakítására irányul, mely településképi, illetve általános érvényű településrendezési szempontok alapján megtarthatónak minősül, és a beavatkozás által annak településképi megjelenése kedvezőbb lesz,
c) a tervezett munka a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület vagy melléképítmény elhelyezésére irányul, és
d) túlnyomórészt beépült, jelentős mértékű átépítéssel nem érintett területen történő, lakóépület, illetve annál nagyobb környezetterhelést nem okozó intézményi épület elhelyezésére irányul, s annak beépítési mutatói a környezetben kialakult paraméterek közül a kisebbhez igazodnak (foghíjbeépítés).
5. Telekalakításra vonatkozó általános rendelkezések
7. § (1) A BVKSZ 2. § előírásait az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A BVKSZ 2. § (2) bekezdés szerinti engedmény a kerület aprótelkes lakóterületein nem alkalmazható, kivéve, ha az alakítani, megosztani kívánt ingatlan közterület céljára történő kiszabályozás eredményeképpen változott, vagy alakult ki.
(3) Nyúlványos telek vegyes területeken nem alakítható ki, egyéb területeken csak akkor alakítható ki, ha a telekalakítás másképp nem valósítható meg:
a) a meglévő, kialakult gazdasági terület telekcsoport újraosztása, telekfelosztása,
b) telektömbben - a rendelkezés hatályba lépését megelőzően - kialakult zárvány telek feltárását biztosító telekalakítás esetén.
(4) Kialakult nyúlványos telek tovább nem osztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.
(5) Magánút a BVKSZ 2. § (7) bekezdésében foglaltak szerint és a közutakra előírt paraméterekkel alakítható.
(6) A szabályozási terveken jelölt és a területek feltárását szolgáló közlekedési területek telekalakítása az előírt nyomvonal egy részére is történhet abban az esetben, ha az a tervezett nyomvonal kezdeti szakasza vagy annak folyamatos folytatása. Új építési telek, telkek közterületi kapcsolatának biztosítása érdekében kialakítandó terület, telek településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával valósítható meg.
(7) Úszótelek – az övezetre vonatkozó egyéb feltételek fennállása mellett – méretkorlátozás nélkül kialakítható.
(8) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, illetve magánutak számára, az építési övezet, övezetre meghatározott "a kialakítható legkisebb telek” területe, legkisebb telekszélesség, és mélység előírásoktól eltérő - műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható.
(9)10 A településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: TKR) meghatározott településképi szempontból meghatározó és helyi védett területeken lévő vagy azokkal közvetlenül határos gazdasági területen telket alakítani csak úgy lehet, ha az így létrejövő telkek kiszolgálása a közutak igazgatásáról szóló rendelet szerinti lakóutakon kívüli közterületről vagy magánútról megoldott.
6. A beépítésre vonatkozó általános rendelkezések
8. § (1) A BVKSZ 3. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Nem kell a meglévő beépítési arányokhoz igazodni, ha
a) a tervezett épület jelentős átépítésre kerülő területen valósul meg,
b) az eltérő beépítést az érintett ingatlan városszerkezetben kiemelt pozíciója indokolja, valamint
c) a b) pontban megfogalmazottak fennállása esetén az építési vonaltól való eltérés is megengedett.
(3) A 2000 m2 – nél nagyobb területű építési telket érintő építési tevékenység esetén az építészeti műszaki dokumentációban a környezeti állapotadat része a favédelmi, kertépítészeti terv.
(4) Az előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a gyeprács a következők szerint számítható be:
a) a nem műanyag gyeprács legfeljebb 1/3 részben,
b) a műanyag gyeprács – ha azon rendszeres ki- és behajtás, vagy egyéb üzemszerű járműforgalom nincsen – 100%-ban,
c) a műanyag gyeprács – ha azon rendszeres ki- és behajtás, vagy egyéb üzemszerű járműforgalom van – 1/3 részben,
d) műanyag gyeprács a rendeltetéshez előírt számú, egyenként legalább 10 m2 alapterületű parkolóhely területén 50%-ban,
e) a rendeltetéshez előírt számot meghaladó többletparkoló területén a d) pont szerinti kedvezmény nem alkalmazható.
(5) A kertvárosias lakóövezetek területének kivételével az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület mértékébe a terepszint alatt elhelyezett építmény környező természetes zöldfelülettel egybefüggően kialakított tetőkerti zöldfelülete
7. Egyéb általános rendelkezések
9. § (1) A BVKSZ 4. § (4)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Részleges közművesítettséggel kizárólag a kerület még csatornázatlan meglévő és túlnyomórészt beépített, kertvárosi lakóterületein, illetve a külterület beépítésre nem szánt területein lehet épületet elhelyezni. A közcsatornás szennyvízelvezetés megvalósításáig közcsatornát pótló műtárgyként kizárólag vízzáróan kivitelezett zárt szennyvíztároló alkalmazható, ha a napi keletkező szennyvíz nem haladja meg az 5 m3– t. Települési folyékony hulladék és szennyvíz szikkasztása tilos.
(3) Házi szennyvíztisztító kisberendezés a kerületben nem alkalmazható.
(4) A felszíni vizek elvezetésére elsősorban közműves vagy fedett árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés alkalmazandó, a csatornázatlan területen - hatósági engedély alapján - szikkasztó árok is megvalósítható. L4 jelű építési övezetben lévő építési telken keletkező csapadékvíz közterületre nem vezethető ki, a csapadékvizeket építési telken belül kell helyben tartani, elszikkasztani, kivéve, ha a zártsorúan beépült épület csapadékvíz elvezetése műszakilag másképpen nem oldható meg.
(5)15 -
8. Az egyes mérnöki létesítmények és hulladékudvar elhelyezési szabályai
10. § (1) A BVKSZ 5. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2)16 -
(3)17 -
(4)18 -
(5)19 -
(6) Lakóövezetekben kizárólag lakossági igényeket kiszolgáló hulladékudvar helyezhető el.
(7)20 -
(8)21 -
(9)22 -
9. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezése
11. § (1) A BVKSZ 7. § előírásait az e §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A kerület területén – a BVKSZ 7. § (1) bekezdésben meghatározott területek közül – kizárólag az alábbiakban felsorolt területeken valósítható meg önálló üzemanyagtöltő állomás:
a) a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér I. felvételi épület körzetében,
b) a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér II. terminál körzetében,
c) az Üllői úton a főváros határa közelében a déli oldalon,
d) a Lakatos út – Nefelejcs út menti munkahelyi területen.
(3) Az üzemanyagtöltő állomás KSZT alapján helyezhető el.
10. Rendelkezések a városkép szempontjából kiemelt területekre és az országos, illetve helyi védettségű építményekre és környezetükre
12. §23 -
11.24 Kerítésekre vonatkozó általános rendelkezések
13. § (1) A BVKSZ 11. § (1)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)25 -
(3)26 -
(4)27 A (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni az utcai kerítések kialakításánál is. Tömör kerítés csak környezetvédelmi szempontból indokolt esetben, illetve tömegközlekedéssel terhelt utak mentén helyezhető el, kivéve ha építési övezeti, övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. Magassága nem lehet nagyobb 2,00 m-nél, kivéve a Borics Pál utca, Május 1. tér és a vasúti terület között, ahol a kerítést helyettesítő zajvédő fal magassága maximum 2,5 méter lehet. A kerítés – saroktelek esetében is - áttört kivitelben létesíthető, a kerítés átláthatósága növényzet telepítésével sem korlátozható.
14. §28 -
12.29 Egyéb általános előírások
15. § (1)30 -
(2) Az építési övezetek eltérő rendelkezése hiányában, több szintben beépített tetőtér létesíthető, ha
a) a kialakított szintek az épületben meglévő rendeltetési egységek bővítményei, vagy
b) a tetőszintek együttesen egy rendeltetési egységet képeznek.
(3)31 -
13. Rendelkezések a közhasználat céljára szolgáló területek kialakítására
16. § (1) A közterületeken és közhasználat céljára átadott egyéb területeken (továbbiakban együtt: közterületeken) az OTÉK 39-40. §, valamint a BVKSZ 12. § rendelkezéseit az e §-ban és a 17. §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A meglévő és tervezett közterületeknek, valamint közhasználat céljára átadott magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.
(3) A kerület közterületein
17. § (1) Vendéglátó terasz a kertvárosias lakóövezethez kapcsolódó közterületein nem helyezhető el.
(2) Köztárgy és egyéb építmény a közterületen csak akkor helyezhető el, ha megfelel a közlekedésbiztonsági és városképi feltételeknek.
(3) A közterületeken, forgalmasabb csomópontokon nyilvános illemhelyek is elhelyezhetők.
a) elsősorban terepszint alatti építményként, ha az nem oldható meg
b) a városképi követelményeknek megfelelő épületben.
(4)32 -
(5) Közterületen lakókocsi, konténer, mobil elárusítóhely csak időszakosan helyezhető el, kivéve a Jegenye fasor menti (154 456/2) helyrajzi számú közterületet, melyen hulladékgyűjtő udvar többcélú konténerei meghatározatlan ideig elhelyezhetők.
14. Természet és növényzet védelme
18. § (1) A kerület zöldfelületi rendszerének megőrzése és fejlesztése érdekében a BVKSZ 15. § (3) – (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket az e §-ban és a 19. §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2)33 Közterületek fásítása, közterületen új fasor telepítése és felújítása során annak nyomvonalát úgy kell meghatározni, hogy a fák élőhelyét nyomvonalas létesítmény, illetve a közlekedési űrszelvény ne veszélyeztesse. Az alkalmazott fafajokat (fajtákat) úgy kell megválasztani, hogy azok várostűrők legyenek, és természetes habitusukat az űrszelvény biztosítása mellett is meg tudják tartani.
(3)34 A (2) bekezdés szerinti fasorokban, a TKR-ben meghatározott településképi szempontból meghatározó és helyi védett területeken, a TKR-ben javasoltak alapján kiválasztott fafaj által igényelt távolsággal telepítendő lombos fa, kivéve ahol az a terület rendeltetésszerű használatát megakadályozza.
(4) A zöldterületek zöldfelületeit favédelmi és kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. A zöldterületeken végzett építési tevékenység esetén az építészeti műszaki dokumentációban a környezeti állapotadat része a favédelmi és kertépítészeti terv.
(5) A lakó- és gazdasági terület építési telkein az előírt legkisebb zöldfelület minden 100 m2-e után, a vegyes terület telkein az előírt legkisebb zöldfelület minden 150 m2-e után legalább egy, környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni, kivéve, ha az előírások a terepszint alatti 100%-os beépítési mértéket lehetővé teszik.
(6)35 A kerület közigazgatási területén fokozott gondot kell fordítani a faállomány megóvására, az összefüggő zöldfelület fenntartására. Ha fák – kivétel az invazív és gyümölcsfa – kivágása építmény elhelyezése vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról – jellegüknek és értéküknek megfelelően – a TKR-ben meghatározott településképi szempontból meghatározó és helyi védett területeken a TKR-ben és a helyi környezet védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott módon gondoskodni kell.
19. § (1)36 A TKR-ben meghatározott településképi szempontból meghatározó és helyi védett területeken a közterületen és telken belül létesítendő gépkocsi várakozóhely csak fásított parkolóként kerülhet kialakításra az alábbiak szerint:
a) minden megkezdett négy db várakozóhely után 1 db, nagy lomkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítendő, legalább 1 m2 szabad földterület biztosításával,
b) a fákat ütközés-gátlóval kell megvédeni, a parkoló-felületet szegéllyel kell körülvenni,
c) a műszaki kialakításnál kizárólag olyan megoldás alkalmazható, ami megakadályozza a benzin és olajszennyezés altalajba jutását,
d) a várakozóhely térburkolat nélkül nem alakítható ki.
(2) Az újonnan alakítandó minimum 12,0 méter széles közlekedési célú közterületen kétoldali, a 12,0 és 8,0 méter szélesség közötti közlekedési célú közterületeken, illetve 10 méter vagy azt meghaladó szélességű magánutak telkén legalább egyoldali fasort kell telepíteni.
(3) Építési telken fát és cserjét ültetni a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletekben foglalt követelmények, a 4. mellékletben szereplő növénytelepítési szabályok szerint, és - amennyiben készül - favédelmi és kertészeti terv alapján lehet.
(4) Építési telken építési tevékenység során az építési övezetre meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt minden esetben biztosítani kell.
(5) Lakóterülethez kapcsolódó közlekedési célú közterületen, a közterületi zöldfelületek védelme érdekében, - kivéve, ha a telken lévő épület rendeltetése több kapubehajtót tesz szükségessé, - telkenként egy, amennyiben a biztonságos kanyarodás ennél nagyobb szélességet nem tesz szükségessé, legfeljebb 4 m szélességű burkolt kapubehajtó, telekbehajtó alakítható ki.
15. A föld és a vizek védelme
20. § (1) Mélyfekvésű terület feltöltése veszélyes környezetben végzett tevékenység, kizárólag geotechnikai jelentés alapján és az érintett terület és környéke vízrendezésének megoldásával együtt végezhető.
(2) A közcsatornát helyettesítő közműpótló műtárgyba (zárt szennyvíztárolóba) bevezetett települési folyékony hulladék (szennyvíz) minőségének is meg kell felelni a közcsatornába vezetett szennyvíz minőségére vonatkozó előírásoknak.
(3) A burkolt felületekről származó szennyezett csapadékvizek tisztítva (olaj- és hordalékfogó műtárgy) szikkaszthatók vagy vezethetők a befogadóba.
16. Terepkialakítás, tereprendezés szabályai
21. § (1) Tereprendezés építési helyen kívül a telekhatártól 1,0 méteres távolságban nem történhet, kivéve:
a) az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének előkertben történő biztosítását,
b) előkerti gépjárműbeálló,
c) kerti szabadlépcső, illetve
d) kerti tereplépcső létesítését.
(2) Építési helyen kívül kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki, a támfal külső síkja telekhatártól legalább 0,5 méter távolságban építhető.
(3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint:
17. Zaj- és rezgésvédelem
22. § Az Üllői út menti telkeken a főút irányába néző épületek zajérzékeny homlokzatait passzív akusztikai védelemmel (homlokzatkezelés/többrétegű nyílászárók/zajgátló épületszerkezet) kell ellátni.
18. Egyéb korlátozások
23. § (1) A mikrohullámú összeköttetés sávjával érintett területeken az elrendelt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építési magassági korlátozás figyelembe vételével kell az építményeket megvalósítani.
(2) A repülőtér telekhatárától mért 4 km távolságon belül 40 m-nél magasabb építmény nem helyezhető el.
(3) Nyomvonalas létesítmény a meglévő zöldfelületek és a zöldfelületekkel kapcsolatos előírások figyelembevételével valósítható meg.
19. Állattartó építmények elhelyezésének szabályai
24. § (1) A kerület közigazgatási területén állattartó építmény, építményrész és azok kifutója a (2) – (5) bekezdésekben foglalt előírások és az 5. melléklet szerint telepíthető.
(2) Építési övezetben elhelyezhető:
20. A kerület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek építési övezeti, övezeti tagolódása
25. § A kerület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek építési övezeti, övezeti tagolódását az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:
TERÜLETFELHASZNÁ-LÁSI EGYSÉG |
KERET-ÖVEZET |
KERETÖVEZET MEGNEVEZÉSE |
ÉPÍTÉSI ÖVEZET JELE |
---|---|---|---|
Beépítésre szánt terület |
|||
lakóterület |
L2/A |
kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterület |
L2/A-XVIII/Ü |
L2/A-XVIII/Ü-1 |
|||
L2/A-XVIII/Ü-2 |
|||
L2/A-XVIII/Ü-3 |
|||
L2/A-XVIII/Ü-4 |
|||
L2/A-XVIII/Ü-5 |
|||
L2/A-XVIII/Ü-6 |
|||
L2/A-XVIII/Ü-7 |
|||
L2/A-XVIII/Ü-8 |
|||
L2/A-XVIII/Ü-9 |
|||
L2/A-XVIII/Ü-10 |
|||
L2/A-XVIII/H |
|||
L2/A-XVIII/Z |
|||
L2/A-XVIII/Z-2 |
|||
L2/A-XVIII/Z-3 |
|||
L2/A-XVIII/Z-4 |
|||
L2/A-XVIII/A |
|||
L2/A-XVIII/A-1 |
|||
L3 |
kisvárosias, jellemzően szabadon-álló beépítésű |
L3-XVIII |
|
L4 |
intenzív kertvárosias lakóterület |
L4-XVIII/NT-E |
|
L4-XVIII/NT-E1 |
|||
L4-XVIII/NT-E2 |
|||
L4-XVIII/NT-E2/A |
|||
L4-XVIII/NT-E2/B |
|||
L4-XVIII/NT-E3 |
|||
L4-XVIII/NT-E-Z |
|||
L4-XVIII/NT-V |
|||
L4-XVIII/NT-V1 |
|||
L4-XVIII/AT-E |
|||
L4-XVIII/AT-E1 |
|||
L4-XVIII/AT-E2 |
|||
L4-XVIII/AT-EN |
|||
L4-XVIII/AT-V |
|||
L4-XVIII/AT-V1 |
|||
L4-XVIII/AT-V2 |
|||
L4-XVIII/AT-V3 |
|||
L4-XVIII/CS |
|||
L4-XVIII/CS1 |
|||
L4-XVIII/CS2 |
|||
L4-XVIII/CSH1 |
|||
L4-XVIII/CSH2 |
|||
L4-XVIII/A |
|||
L4-XVIII/L4-E1 |
|||
L7 |
jellemzően telepszerű lakóterület |
L7-XVIII/LTP-1 |
|
L7-XVIII/LTP-2 |
|||
L7-XVIII/LTP-V |
|||
L7-XVIII/LP |
|||
L7-XVIII/LP-1 |
|||
L7-XVIII/LP-2 |
|||
L7-XVIII/DG |
|||
L7-XVIII/DG-1 |
|||
L7-XVIII/P |
|||
L7-XVIII/A-1 |
|||
L7-XVIII/A-2 |
|||
L7-XVIII/Z |
|||
vegyes terület |
VK |
városközponti terület |
VK-XVIII/VKP |
VK-XVIII/Ü1 |
|||
VK-XVIII/Ü2 |
|||
VK-XVIII/Ü3 |
|||
VK-XVIII/Ü4 |
|||
VK-XVIII/T |
|||
VK-XVIII/T1 |
|||
VK-XVIII/T2 |
|||
I |
intézményterület |
I-XVIII/KI |
|
I-XVIII/KI-2 |
|||
I-XVIII/KI-3 |
|||
I-XVIII/KI-4 |
|||
I-XVIII/KER |
|||
I-XVIII/KER-2 |
|||
I-XVIII/KER-4 |
|||
I-XVIII/KER-1 |
|||
I-XVIII/KER-3 |
|||
I-XVIII/E |
|||
IZ |
jelentős zöldfelületű intézményi terület |
IZ-XVIII/S |
|
IZ-XVIII/S-1 |
|||
IZ-XVIII/K |
|||
IZ-XVIII/K-1 |
|||
IZ-XVIII/L |
|||
IZ-XVIII/L2 |
|||
IZ-XVIII/1 |
|||
gazdasági terület |
IP-ET |
energiatermelő iparterület |
IP-ET-XVIII |
M |
munkahelyi terület |
M-XVIII/1 |
|
M-XVIII/2 |
|||
M-XVIII/3 |
|||
M-XVIII/4 |
|||
M-XVIII/5 |
|||
M-XVIII/6 |
|||
M-XVIII/R |
|||
M-XVIII/Ü |
|||
M-XVIII/Z |
|||
különleges terület |
K-BK2 |
nagyterületű kereskedelmi és szolgáltatási terület |
K-BK2-XVIII |
különleges városüzemeltetési |
KV-TE |
temető terület |
KV-TE-XVIII |
KV-HU |
hulladékkezelési terület |
KV-HU-XVIII |
|
KV-EN |
energiaszolgáltató terület |
KV-EN-XVIII |
|
Beépítésre nem szánt terület |
|||
közlekedési terület |
KL-KT |
közlekedési célú közterület |
KL-KT-XVIII |
KL-KT-XVIII/Ü |
|||
KL-KT-XVIII/V |
|||
KL-KT-XVIII/KKK |
|||
KL-KT-XVIII/4F |
|||
KL-KT-XVIII/GY |
|||
KL-KT-XVIII/X |
|||
KL-KT-XVIII/1 |
|||
KL-KT-XVIII/KP |
|||
KL-VA |
vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület |
KL-VA-XVIII |
|
KL-VA-XVIII/M |
|||
KL-RE |
repülőterek elhelyezésére szolgáló ter. |
KL-RE/m |
|
KL-RE/ké |
|||
KL-RE/eé |
|||
zöldterület |
Z-FK |
fásított köztér |
Z-FK-XVIII |
Z-KK |
közkert |
Z-KK-XVIII |
|
Z-KP |
közpark |
Z-KP-XVIII |
|
Z-EZ |
egyéb, közhasználatra nem szánt zöldterület |
Z-EZ-XVIII |
|
erdőterület |
E-TG |
turisztikai erdő |
E-TG-XVIII/ÁLT |
E-TG-XVIII/REK |
|||
E-VE |
védelmi, véderdő |
E-VE-XVIII |
|
mezőgazdasági terület |
MG-MF |
mg. rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt terület |
MG-MF-XVIII/F1 |
MG-RT |
mg. rendeltetésű kiskertes rekreációs terület |
MG-RT |
|
egyéb, vízgazdálkodási |
VT-VB |
vízbeszerzési, víztárolási terület |
VT-VB-XVIII |
A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
21. A lakóterületek általános előírás38
26. § Lakóterületek általános előírásai39
(1)40 A lakóterületeken a BVKSZ 24-26. § előírásait az e §-ban foglalt általános érvényű előírásokkal, valamint az építési övezetekben közölt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az L4 kertvárosias és L7 telepszerű lakóterületeken – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – új épület elhelyezése vagy meglévő épület átalakítása során egy építési telken belül
a) a lakó, valamint önálló irodai vagy minta utáni kis- és nagykereskedelmi árusítást tartalmazó funkciójú rendeltetési egységek számát nem haladhatja meg az egyéb rendeltetésű, illetve ezeket kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetési egységek száma,
b) a lakó, valamint önálló irodai vagy minta utáni kis- és nagykereskedelmi árusítást tartalmazó funkciót ellátó és kiszolgáló rendeltetési egységek összes hasznos alapterületét legfeljebb 2-szeresen haladhatja meg az egyéb rendeltetési egységek hasznos alapterülete.
(3)41 Előkert hiányában illetve a 3 m-nél kisebb előkert esetén az épület közterületi homlokzatú lakóhelyiségeinek földszinti padlószintjét a rendezett terepszinthez képest minimum 1,50 m magasságban kell meghatározni.
(4)42 -
(5)43 Újonnan létesítendő épület esetén, amennyiben az építménymagasság meghaladja a 12,5 métert, a megengedett építménymagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg az épületnek a rendezett terepszinthez képest meghatározott legmagasabb pontja, kivéve, ha az övezet, építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik
(6)44 Lakóterületeken kisipari és szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak ott helyezhető el, ahol arra az építési övezeti előírások kifejezetten lehetőséget adnak. Kivételt képez ez alól az olyan rendeltetésváltozás, amely legalább öt éve folyamatosan az adott ingatlanon igazolhatóan végzett tevékenység bejegyzését szolgálja.
(7)45 -
(8)46 Lakóövezetben jelentős zaj-, rezgés- vagy levegőszennyezést okozó, illetve veszélyes anyag keletkezésével együtt járó, tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység nem helyezhető el. Ilyen tevékenység céljára szolgáló meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető és átalakítható, de nem bővíthető. Rendeltetése az övezetben előírtakkal összhangban változtatható
(9) A lakóövezetekben lakókocsi, konténer, sátor, egyéb „mobil” szerkezet építmény, épület jelleggel – az építkezés időszakában használt felvonulási építmény kivételével – nem helyezhető el.
(10)47 -
(11)48 Az L4-es építési övezetekben a (12) bekezdésben meghatározott feltételek alkalmazásával, a TKR-ben megfogalmazott illeszkedési követelmények biztosítása érdekében, az adott övezetben meghatározott szabadon álló beépítési mód helyett oldalhatáron álló vagy ikres beépítési mód is alkalmazható az alábbi esetekben:
a) ha a beépíteni kívánt telek elhelyezkedése szerinti telektömbben az adott utcaszakaszon a telkek több, mint fele a szabadon álló helyett alkalmazni kívánt beépítési mód szerint beépült, vagy
b) ha a beépíteni kívánt telek méretei alapján, szabadon álló beépítés mellett, az utcafronttal párhuzamosan mérve, a legalább 10 m széles építési hely nem biztosítható.
(11a)49 A TKR-ben megfogalmazott követelmények biztosítása érdekében a (11) bekezdés a) vagy b) pont előírásainak betartása mellett új épület/építmény építése, vagy meglévő épület bővítése esetén, minden esetben, amennyiben a telek körüli, gépkocsi közlekedésre is szolgáló valamely közterület/magánút szélessége 7 m-nél keskenyebb, az érintett közterület/magánút felől a gépkocsi telkekre való behajtásának biztosítása érdekében a 7 m-es szabad szélességet kerítés vagy növényzet elhelyezésének mellőzésével biztosítani kell. Ebben az esetben meglévő gépkocsibehajtóval szemben lévő kerítés szakaszon új gépkocsibehajtó nem létesíthető.
(12)50 A (11) bekezdés alkalmazása során, amennyiben szabadon álló beépítés helyett oldalhatáron álló és ikres beépítés valósul meg
a) az építménymagasság és az épület oldalhatáron álló, vagy az oldalhatártól 3 m-en belül álló homlokzatának egyedileg számolt átlagos homlokzatmagassága az övezeti előírásokban foglaltaktól eltérően
aa) kisvárosias lakóterületen: legfeljebb 7,5 m
ab) kertvárosias normáltelkes lakóterületen: legfeljebb 5,0 m
ac) kertvárosias aprótelkes lakóterületen: legfeljebb 4,5 m
lehet.
b) a teleknek az oldalhatáros telepítéssel átellenes (másik) oldalkertje
ba) kisvárosias lakóterületen: legalább 7,5 m
bb) normáltelkes kertvárosias lakóterületen: legalább 5,0 m
bc) aprótelkes kertvárosias lakóterületen: legalább 4,5 m
legyen.
c) az oldalhatáron álló zárt homlokzat hossza legfeljebb 20,0 méter lehet, kivéve, ha a településképi illeszkedés miatt a 20,0 méternél hosszabb homlokzat kialakítása indokolt.
(13)51 Az építési övezet előírásainak nem megfelelő kialakult állapotú meglévő épület jókarbantartható, felújítható, helyreállítható, korszerűsíthető, átalakítható, bővíthető. A meglévő épület bővítése során a szomszédos telkeken meglévő épületektől az építési tevékenységgel érintett épület távolsága nem lehet kisebb az OTÉK – ban meghatározott követelményeknél.
(14)52 -
(15)53 -
(16)54 -
(17)55 -
(18)56 Azokban a lakóövezetekben, melyekben lehetőség van a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület elhelyezésére, a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló építmény gerincmagassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, a párkánymagasság a 2,5 métert.
(19)57 Eltérő rendelkezés hiányában a lakóterületek építési övezeteiben feltétellel elhelyezhető melléképítmények:
a) legfeljebb 20 m2 – es vízszintes vetülettel kialakított lábakon álló kerti tető,
b) pergola,
c) gépjármű árnyékoló tető,
d) hulladéktartály tároló,
e) kerti épített tűzrakóhely,
f) kerti víz- és fürdőmedence.
(20)58 Előkertben elhelyezhető:
a) telkenként 1 db legfeljebb 20 m2 – es vízszintes vetülettel kialakított lábakon álló kerti tető, vagy gépjármű árnyékoló tető,
b) telkenként 1 db a kerítés felépítményével egybeépített és ahhoz illeszkedő - lakásonként legfeljebb 4,0 m2 bruttó alapterületű - hulladéktartály tároló,
c) pergola.
(21)59 Előkertben nem helyezhető el:
a) kerti víz- és fürdőmedence,
b) kerti épített tűzrakóhely,
c) napkollektor.
(22)60 Oldalkertben a telekhatártól lehetőleg legalább 0,75 m távolságra helyezhető el:
a) kerti épített tűzrakóhely,
b) legfeljebb 20 m2 – es vízszintes vetülettel kialakított lábakon álló kerti tető,
c) gépjármű árnyékoló tető.
(23)61 Hátsókertben telekhatártól legalább 1,5 méter távolságra helyezhető el kerti víz- és fürdőmedence.
(24)62 Lakóterületek építési övezeteiben állattartó melléképítmény a 24. § - ban foglalt előírások szerint helyezhető el.
(25)63
(26)64 Intenzív kertvárosias lakóterületen (L4-XVIII/…. jelű építési övezetekben), az adott építési övezetben megengedett maximális lakásszámot nem lépheti túl az összes rendeltetési egység száma.
22. Az L2/A jelű kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek építési övezeteinek az előírásai65
27. §66 A kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterületek általános előírásai
(1)67 Az építési övezetekben az I. Fejezet általános előírásait, valamint a BVKSZ 29. §-ának előírásait az építési övezeti előírások szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A keretövezetben - külön előírás hiányában - az ingatlan előtti járda szintjétől számolt legfeljebb 3 szint + tetőteres épületek helyezhetők el.
(3)68 Az övezetre vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában, az ingatlan előtti járda szintjétől számolt 3. szint felett létesülő tetőtérben önállóan csak nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egység létesíthető. Lakófunkció csak a 3. szinti lakások részeként alakítható ki.
(4) Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület jelentős mértékű átalakítása esetén
a) a lakásokhoz tartozó előírt számú parkolóhelyek legfeljebb 1/3-a létesíthető fedetlen szabadtérben,
b) a lakásokhoz tartozó előírt számú parkolóhelyek nem létesíthetők parkológéppel,
c) a földszinti utcai traktusban a közterületre néző homlokzaton sorgarázsok nem helyezhetők el,
d)69 a közterületre néző homlokzaton – a területre vonatkozó eltérő előírás hiányában – legfeljebb két gépjármű behajtásra alkalmas kapu helyezhető el a telekre történő bejutást biztosító behajtón kívül.
(5)70 A keretövezetben
a) az 1000 m2 területet el nem érő ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 150 m2-e
b) az 1000 m2 területet meghaladó, de 2000 m2 területet el nem érő ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 100 m2-e
c) a 2000 m2 területet elérő és meghaladó ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 75 m2-e után egy lakás létesíthető.
(6)71 A TKR 43. § -ában megfogalmazott illeszkedési követelmények betartása érdekében az övezetekben az előírt minimális építménymagasságot nem kell betartani, amennyiben a szomszédos telkeken meglévő épületek valamelyikének építménymagassága is kisebb az előírt minimális építménymagasságnál.
28. §72 -
29. §73 L2/A-XVIII/Ü-1 építési övezet
(1)74 Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.
(2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhető.
(3)75 Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonással létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t.
(4) A főútvonal szabályozásával érintett telkek szélessége csak abban az esetben csökkenthető, ha a telek területe a csökkentést követően sem lesz 500 m2-nél kisebb.
(5)76 Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete: 0 m
b) a hátsókert mérete: 6,0 m
c) telkenkénti átépítésnél a benyúló épületszárnyak esetében az oldalkert: 5,25 m a szabályozási terven közölt mintatelek szerint.
(6)77 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A -XVIII/Ü-1 |
500 m2 |
Zártsorú |
75% |
65% |
9,0 m |
10,5 m |
25% |
2,5 m2/m2 |
30. § L2/A-XVIII/Ü-2 építési övezet
(1) Az építési övezet telkei elsősorban ikres beépítési móddal építhetők be. Amennyiben a meglévő beépítés, páratlan telekszám, illetve védendő növényzet okán ikresen csatlakozó beépítés nem megvalósítható, oldalhatáron álló beépítés is kialakítható.
(2)78 Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete: 5 m
b) az oldalkert mérete: 4 m
c) a hátsókert mérete: 6 m
(3)79 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A -XVIII/Ü-2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
31. §80 L2/A-XVIII/Ü-3 építési övezet
(1)81 Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakó funkciójú helyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás és ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el. A járdaszinttől 1,5 m-nél magasabb padlószinttel rendelkező magasföldszinten a főútvonal menti traktusban is kialakítható lakó funkciójú helyiség.
(2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhető.
(3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonással létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t.
(4) Új épület elhelyezése esetén a főút felé kerítés nem építhető, illetve a meglévő épület utcai traktusának kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó rendeltetésre való átalakításával, rendeltetésmódosítással egyidejűleg az utcai kerítést meg kell szűntetni.
(5) Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete: 5 m
b) a hátsókert mérete: 10,5 m.
(6)82 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A -XVIII/Ü-3 |
500 m2 |
Zártsorú |
75% |
65% |
9,0 m |
12,5 m |
25% |
2,5 m2/m2 |
32. § L2/A-XVIII/Ü-4 építési övezet
(1)86 Az építési övezet telkei elsősorban ikres beépítési móddal építhetők be. Amennyiben a meglévő beépítés, páratlan telekszám, illetve ikresen csatlakozó beépítés nem megvalósítható, oldalhatáron álló beépítés is kialakítható, amennyiben az így kialakuló beépítés a szomszédos telkek építési jogait nem korlátozza.
(2) Az építési övezetben kisipari funkció nem, de a lakosság ellátását biztosító szolgáltató funkció elhelyezhető.
(3)87 Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete: 2,0 m
b) az oldalkert mérete: 5,25 m
c) a hátsókert mérete: 10,5 m.
(4) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A -XVIII/Ü-4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
32/A. § L2/A-XVIII/Ü-5 építési övezet88
(1)89 Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás és ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el. A járdaszinttől 1,5 m-nél magasabb padlószinttel rendelkező magasföldszinten kialakítható önálló lakó funkciójú helyiség.
(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.
(3)90 Új épületek építése, meglévő épületek bővítése, rendeltetésmódosítása esetén a földszint – kivéve a járdaszinttől 1,5 m-nél magasabb padlószinttel rendelkező magasföldszintet – utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni.
(4) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(5) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(6) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezhetők el.
(7) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.
(8) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.
(9)91 -
(10)92 Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:
a) az előkert mérete: 0, az épület utcai homlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;
b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;
c)93 az utcai traktuson kívül eső, a főútvonalra merőleges épületszárny az oldalsó telekhatárok mentén – az OTÉK tűztávolságokra vonatkozó előírásainak betartásával – a hátsókerti építési határvonalig húzódhat. Ezen hátsókerti irányú épületrész legfeljebb 16 m traktusmélységű lehet.
d)94 a hátsókert legkisebb értéke: 12,5 m.
(11)95 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti beépítés |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A-XVIII/Ü-5 |
1000 m2 |
zártsorú |
75% |
65% |
9,0 m |
12,5 m |
25% |
2,5 m2/m2 |
32/B. § L2/A-XVIII/Ü-6 építési övezet
(1)97 Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás és ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el. A járdaszinttől 1,5 m-nél magasabb padlószinttel rendelkező magasföldszinten kialakítható önálló lakó funkciójú helyiség.
(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.
(3)98 Új épületek építése, meglévő épületek bővítése, rendeltetésmódosítása esetén a földszint – kivéve a járdaszinttől 1,5 m-nél magasabb padlószinttel rendelkező magasföldszintet – utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni.
(4) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(5) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(6) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezhetők el.
(7) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.
(8) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.
(9)99 -
(10) Az építési övezetben a Garay utca és a Dalmady Győző utca közötti szakaszon az épületek zárt sora épületközzel megszakítható.
(11)100 Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:
a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;
b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;
c)101 az utcai traktuson kívül eső, a főútvonalra merőleges épületszárny az oldalsó telekhatárok mentén – az OTÉK tűztávolságokra vonatkozó előírásainak betartásával – a hátsókerti építési határvonalig húzódhat. Ezen hátsókerti irányú épületrész legfeljebb 16 m traktusmélységű lehet.
d)102 a hátsókert mérete: 12,5 m.
(12)103 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti beépítés |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A-XVIII/Ü-6 |
1000 m2 |
zártsorú |
75% |
65% |
7,5 m |
12,5 m |
25% |
2,0 m2/m2 |
32/C. § L2/A-XVIII/Ü-7 építési övezet
(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.
(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.
(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t.
(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezhetők el.
(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.
(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.
(8)105 -
(9) Az építési övezetben az épületek zárt sora épületközzel megszakítható.
(10)106 Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:
a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;
b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;
c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb mérete: 4,5 m;
d) a hátsókert mérete: 9,0 m
(11) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti beépítés |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A-XVIII/Ü-7 |
500 m2 |
zártsorú |
75% |
65% |
6,0 m |
9,0 m |
25% |
2,0 m2/m2 |
32/D. § L2/A-XVIII/Ü-8 építési övezet
(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.
(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.
(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t.
(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(5) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.
(6)107 -
(7)108 Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:
a) az előkert mérete: 0,
b) az oldalkert mérete: 3,0 m.
c) a hátsókert mérete: 6,0 m.
(8)109 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti beépítés |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A-XVIII/Ü-8 |
500 m2 |
Ikres |
75% |
65% |
4,5 m |
6,0 m |
25% |
1,5 m2/m2 |
32/E. § L2/A-XVIII/Ü-9 építési övezet
(1) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.
(2) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 250 m2-t.
(3) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(4) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.
(5)110 Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:
a) az előkert mérete: 5,0 m,
b) az oldalkert mérete: 6,0 m,
c) hátsókert mérete: 6,0 m.”
(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti beépítés |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A-XVIII/Ü-9 |
500 m2 |
Oldalhatáron álló |
60% |
50% |
3,0 m |
6,0 m |
25% |
0,7 m2/m2 |
32/F. § L2/A-XVIII/Ü-10 építési övezet
(1) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.
(2) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 250 m2-t.
(3) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(4) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.
(5)111 Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:
a) az előkert mérete: 3,0 m,
b) az oldalkert mérete: 6,0 m,
c) a hátsókert mérete: 9,0 m
(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti beépítés |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A-XVIII/Ü-10 |
500 m2 |
Oldalhatá-ron álló |
50% |
35% |
3,0 m |
6,0 m |
35% |
0,7 m2/m2 |
33. § L2/A-XVIII/H építési övezet
(1)112 Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, s a lakóépületek földszintjén elhelyezhető kereskedelmi létesítményekkel egyező homlokzati kialakítással szolgáltató és kisipari funkció is elhelyezhető.
(2)113 Ahol a szabályozási terv az építési helyet nem tartalmazza, ott
a) az előkert mérete: 5,0 m,
b) az oldalkert mérete: 6,0 m
c) a hátsókert mérete: 10,0 m.”
(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A-XVIII/H |
|
Szabadon |
|
|
|
|
|
|
34. § L2/A-XVIII/Z építési övezet
(1)114
(2) Építési hely az épületek bővítésére:
a) Az épületek bővítése a hátsókert felé az épület teljes szélességében legfeljebb 3,5 m mélységgel történhet.
b) „L” alakú bővítés csak páronként csatlakozó tűzfalas és a saját udvar felé lejtő félnyeregtetős kialakítással történhet, maximum 3 méteres traktus mélységgel.
c) A két bővítés együttesen is alkalmazható.
(3)115
(4)116
(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A -XVIII/Z |
350 m2 |
Zártsorú |
0 |
45 % |
3,0 m |
4,5 m |
40% |
1,0 m2/ m2 |
35. § L2/A-XVIII/Z-2, L2/A-XVIII/Z-3, L2/A-XVIII/Z-4 építési övezet
(1)117 Az építési hely meghatározása a L2/A-XVIII/Z-2, L2/A-XVIII/Z-3 építési övezetek esetén, ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl:
a) az előkert mérete: 3,0 m
b) a hátsókert mérete: 6, 0 m.
(2)118 Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
L2/A -XVIII/Z-2 |
1000 m2 |
Zártsorú |
50 % |
45% |
5,5 m |
7,5 m |
40% |
1,5 m2/ m2 |
L2/A-XVIII/Z-3 |
1000 m2 |
Zártsorú |
65 % |
65 % |
4,5 m |
10,5 m |
35% |
2,5 m2/ m2 |
L2/A-XVIII/Z-4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
36. § L2/A-XVIII/A építési övezet
(1) Az építési övezetben a BVKSZ 24. § (5) bekezdésben felsorolt alapintézményi épületek helyezhetők el.
(2)119 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A -XVIII/A |
6000 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
50% |
- |
10,5 m |
|
|
36/A. § L2/A-XVIII/A-1 építési övezet
(1)120 Az építési övezetben közösségi, kulturális, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés helyezhetők el. A kulturális funkció részaránya telkenként legalább a szintterület 50%-a kell legyen.
(2)121 Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és rendeltetésmód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 75%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni.
(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezhetők el.
(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.
(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.
(8)122 -
(9)123 Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:
a) Az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;
b) Zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;
c) Az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb mérete: 5,25 m;
d) A hátsókert mérete: 10,5 m.
(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti beépítés |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L2/A-XVIII/A-1 |
1000 m2 |
zártsorú |
75% |
65% |
9,0 m |
10,5 m |
20% |
2,5 m2/m2 |
23. Az L3 jelű kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület építési övezeti124
36/B. §125 L3-XVIII építési övezet
(1) Az építési övezet területén a BVKSZ 30. § előírásait az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az építési övezetben az építési telkek minden teljes 150 m2 területe után létesíthető egy lakás.
(3) Egy épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 360 m2-t.
(4)126 Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete: 5,0 m,
b) az oldalkert mérete: 5,25 m,
c) a hátsókert mérete: 10,5 m
(5) Az újonnan kialakított építési telek legkisebb szélessége 20,0 m, saroktelek esetén 22,0 m lehet.
(6) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.
(7)127 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
24. Az L4 jelű intenzív kertvárosias lakóterület építési övezetei128
37. § Intenzív kertvárosias lakóterületek általános előírásai
(1)129 A kertvárosias lakóterületeken a BVKSZ 31. § előírásait az e §-ban foglalt általános érvényű előírásokkal, valamint az építési övezeti előírásokban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A kertvárosias lakóterületeken kisipari és szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak akkor alakítható ki, ha
a) a tevékenység folytatása - ide értve a szállítást, rakodást és üzemelést - a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti,
b) az előirt gépjármű-elhelyezés telken belül biztosítható.
(3) A kertvárosias lakóterület telkein átmeneti jelleggel sem tárolható 2-nél több nehézgépjármű.
(4)130 A kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken az építési övezetek eltérő rendelkezése hiányában:
a) az oldalkert mérete 3,0 m
b) a hátsókert mérete 6,0 m
(5)131 A TKR-ben meghatározott helyi védett területeken lévő kertvárosias lakóövezetekben a meglévő és beépített, legalább két épületet és épületenként legalább egy lakást tartalmazó telek megosztása akkor is engedélyezhető, ha a telkek megosztása útján keletkező új telek homlokvonala legalább 12 m, és területe nem kisebb az építési övezetben előírt legkisebb telekméret 90%-nál. Ebben az esetben a kialakuló telkeknél, az övezetre előírt beépítési módtól eltérően, ikres beépítés kialakulása is engedélyezhető, ha az előírt beépítési módtól eltérő beépítési mód alkalmazására vonatkozó, e rendeletben előírt egyéb feltételeknek megfelel. Az így kialakuló 500 m2-nél kisebb telkeken csak egy lakás vagy egyéb önálló rendeltetési egység lehet. A fentiek szerinti telekalakítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a megosztani kívánt telken álló épületek legalább egyike 10 éve vagy régebben kapott használatbavételi engedélyt, vagy igazoltan legalább 25 éve fennáll.
(6)132 -
(7)133 Nem kialakult lakóterületen új épület építése esetén a főrendeltetés szerinti és azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciókat egy épülettömegben kell elhelyezni, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik
(8)134
(9)135 -
(10)136 A kertvárosias lakóövezetek területén zászlótartó oszlop, antennaoszlop legfeljebb a rendezett terepszinttől számított 6,0 m magassággal helyezhető el.
(11)137 Az egyes építési övezetek területére vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában, a lakóövezetekben telkenként elhelyezhető lakások száma:
a) teljes közművel ellátott építési telkeken
aa) kialakult beépítésű lakóterületen, 600 m2-t meg nem haladó telken legfeljebb két lakás, e felett három lakás, a Ganzkertváros területén csak abban az esetben, ha az egy lakásra jutó telekhányad nagyobb, mint 400 m2,
ab) újonnan alakított lakóterületen 800-1000 m2 teleknagyságig legfeljebb 4 lakás, a felett 200 m2-ként további 1-1 lakás;
b) részleges közművel ellátott terület építési telkein
ba) legfeljebb két lakás, vagy
bb) egy lakás és a közműigény szempontjából azzal egy tekintetbe eső kereskedelmi, szolgáltató rendeltetési egység.
(12)138 Minden L4 –XVIII/AT övezetű tömbben 800 m2 -t meghaladó területű telek esetén a beépíthetőség mértéke 800 m2 területig a beépítés mértéke 35%, az ezt meghaladó telekrész területe után pedig 25%.
(13)139 Az új lakóépület esetén a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépkocsik elhelyezését az épülettel egybeépítetten kialakított zárt vagy fedett-nyitott gépjárműtárolókban vagy a (14) bekezdésben meghatározott feltétellel felszíni parkolóval kell biztosítani.
(14)140 Új épület építése esetén amennyiben a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépjármű elhelyezésére felszíni parkoló kerül kialakításra a telek legnagyobb beépítettsége alapján számított beépíthető alapterület lakásonként 25 m2-rel csökken, a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépjármű tárolók épületben történő elhelyezésének biztosíthatósága érdekében.
(15)141 A kertvárosias lakóterületek azon építési övezeteiben ahol a fő rendeltetés szerinti épület építésével a telek beépítettsége eléri az építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, építési helyen belül 1 db legfeljebb bruttó 10 m2alapterületű, épületnek nem minősülő tároló építmény helyezhető el, a fő rendeltetés szerinti épület építészeti kialakításával összhangban, a településképbe illeszkedő módon.
(16)142 Amennyiben a területre vonatkozó egyéb előírások másként nem rendelkeznek, a fő rendeltetésű épületet kiszolgáló, kiegészítő funkciójú új önálló melléképület a telek hátsó telekhatárára merőlegesen mért 6 m-es sávján belül is elhelyezhető, az építési övezetre és a melléképületekre vonatkozó egyéb előírások keretei között úgy, hogy a telek hátsó 6 m-es sávjában elhelyezett melléképület(ek) és melléképítmény(ek) összevont szélessége nem lehet nagyobb, mint a hátsó telekhatár szélességének 50 %-a.
(16a)143 Kialakult területen melléképületeket – amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások engedik – úgy lehet létesíteni, hogy a szomszédos telkeken meglévő melléképületek esetén, az új melléképület a hátsó telekrész szomszédos melléképület felőli részén létesüljön úgy, hogy a melléképületek legalább 50%-os átfedésben álljanak.
(17)144 A kertvárosias lakóterületeken a telektömbben meglévő és az építési övezetben előírt kialakítható legkisebb telekméretet kétszeres vagy annál nagyobb – aprótelkes lakóterületen háromszoros vagy annál nagyobb – mértékben meghaladó méretű építési telek beépítését több épület elhelyezésével, illetve építészetileg tagoltan kell megvalósítani. Az épületek elhelyezésének, tömegének, architektúrájának – a (18) bekezdésben foglalt kivétellel – a kialakult beépítéshez kell igazodni.
(18)145 A kertvárosias lakóterületeken, két utca között átmenő telek beépítésénél, az építhető szintterületet a telek két homlokvonala között úgy kell megosztani, hogy mindkét határoló utca felé a kialakult beépítéshez illeszkedő épület legyen elhelyezhető.
(19)146 A TKR-ben meghatározott helyi védett területeken lévő kertvárosias lakótelkeken – amennyiben az építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek – a 800 m2 telekméretet meg nem haladó építési telkek esetén legfeljebb 1 fő rendeltetésű épület helyezhető el. Az övezetre előírt legkisebb telekméret háromszorosát elérő vagy meghaladó méretű telken elhelyezett épülettömeget tagoltan, az önálló rendeltetési egységeket tagolt épülettömegben kell elhelyezni.
(20)147 A TKR-ben meghatározott helyi védett területeken, amennyiben az építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek, az 1000 m2-t meg nem haladó kertvárosias telkek esetében legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység, az 1000 m2-t meghaladó telkek esetében legfeljebb 3 lakó rendeltetési egység alakítható ki. A megengedett lakásszámot nem lépheti túl a telken összesen elhelyezett önálló rendeltetési egységek száma.
(21)148 A földszint + 1 emeletesnél nagyobb új épület építése vagy a meglévő épület ilyen méretűre történő bővítése esetén a földszint + 1 emeletnél nagyobb épületrész az építési hely közterület felőli 50 %-án állhat. Az egynél több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületet, vagy egynél több önálló rendeltetési egység különálló épületben való elhelyezése esetén az önálló épületeket az építési hely közterület felől mért 75%-os mélységén belül kell elhelyezni.
(22)149 Kettőnél több önálló fő rendeltetésű épület csak a közterületi utcavonallal párhuzamosan sorolható az épületek közti OTÉK szerinti telepítési távolságok betartásával.
38. §150 L4-XVIII/NT-E építési övezet
(1) Teljes közművesítettség esetén az építési telken lakóépület, valamint szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épület, irodaház, a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, szolgáltatás és legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kereskedelem célú épület helyezhető el.
(2) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében 20 m lehet.
(3)151 Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete 3,0 m
b) az oldalkert mérete 3,75 m
c) a hátsókert mérete 7,50 méter, kivéve a 20 méternél kisebb mélységű telkeket, továbbá a 156 157/67, a 156 157/68, 156 157/69 és a 156 157/70 hrsz-ú telkeket, melyek esetében a hátsókert mérete 6,00 méter.
(4)152 Új beépítés esetén az előkerti építési határvonal a szomszédos telkek beépítésének előkerti építési határvonalához kell, hogy igazodjon. Különböző méretű előkertek esetében a nagyobbhoz kell illeszkedni, kivéve, ha azt domborzati, geológiai adottságok vagy egyéb ok (pl. gépkocsi lehajtó helyigénye) nem teszi lehetővé, illetve saroktelek esetén.
(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4 –XVIII/NT-E |
|
Szabadon álló |
|
|
|
|
|
|
39. § L4-XVIII/NT-E1 építési övezet
(1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében minimum 20 m lehet.
(2) Az építési övezet területén legfeljebb négylakásos épületek helyezhetők el.
(3)154 Az építési övezet területén telkenként egy épület építhető, önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület
(4) A területen szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épülete, önálló irodaház és sportlétesítmény nem helyezhető el.
(5)155 -
(6)156 Ahol a szabályozási terv az építési helyet nem tartalmazza, ott
a) az előkert mérete: 6,0 m,
b) az oldalkert mérete: 3,75 m
c) a hátsókert mérete: 10 m.”
(7) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.
(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4 –XVIII/NT-E1 |
|
Szabadon álló |
|
|
|
|
|
|
40. § L4-XVIII/NT-E2 építési övezet
(1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 16,0 m, legkisebb mélysége 30,0 m lehet.
(2) A lakótelkeken kizárólag lakóépületek helyezhetők el, amelyekben a kiszolgáló funkcióknak is helyet kell biztosítani.
(3)160 A lakóépületben a lakótól eltérő rendeltetési egység kizárólag a gyűjtő- vagy főközlekedési utakkal közvetlenül határos telken helyezhető el, ahol az épületek földszintjén a földszinti szintterület 60%-ig kereskedelmi, és szolgáltató funkció is kialakítható.
(4)161 Telkenként elhelyezhető épületek és lakások száma:
a) az 1600 m2-nél kisebb lakótelkein telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) az 1600 m2-nél nagyobb lakótelken legfeljebb kettő, legfeljebb kétlakásos épület.
(5)162 Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete:
aa) általában 5,0 m kivéve az ab) pont alatti esetet,
ab) 3,0 m az Orgonafüzér és a Platánliget utcát összekötő utcákban.
b az oldalkert mérete: 3,0 m
c) a hátsókert mérete: 6,0 m.
(6)163 Az épületek közterületek felőli előkerti építési vonala:
a) az Alacskai út és a Határ út mentén 8,0 és 10,0 m között,
b) az Orgonafüzér és a Platánliget utca mentén 5,0 és 7,0 m között,
c) az Orgonafüzér és a Platánliget utcát összekötő utcák mentén 3,0 és 5,0 méter között van.
(7)164 A tető hajlásszöge az 50 fokot nem haladhatja meg, a tetőtér egy szinten építhető be.
(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4 –XVIII/NT-E2 |
|
Szabadon álló |
|
|
|
|
|
|
Építési |
Kialakít-ható |
Beépítési mód |
Terep-szint |
Leg-nagyobb |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Leg-kisebb |
Leg-nagyobb |
L4- |
800 m2 |
szabadon álló, |
35% |
25% |
3,0 m |
7,5 m |
60% |
0,5 m2/m2 |
Építési |
Kialakít-ható |
Beépítési mód |
Terep-szint |
Leg-nagyobb |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Leg-kisebb |
Leg-nagyobb |
L4- |
800 m2 |
szabadon álló, |
35% |
25% |
3,0 m |
7,5 m |
60% |
0,7 m2/m2 |
41. § L4-XVIII/NT-E3 építési övezet
(1) Az építési telken csak egy épület építhető, a tároló és egyéb funkciók elhelyezését is ebben az épületben kell megoldani. A tetőtér beépíthető.
(2) Az épületeket utcával párhuzamos gerincű, cserépfedéses magastetővel kell kialakítani.
(3) Az építési övezetben telkenként legfeljebb kétlakásos épületek építhetők.
(4) A kötelező hátsókert zöldfelületként alakítandó ki.
(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4 –XVIII/NT-E3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
42. § L4-XVIII/NT-E-Z építési övezet
(1) Az építési övezet építési telkein legfeljebb 2 lakásos lakóépület helyezhető el.
(2) A lakóépületen kívül a lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi és szolgáltató épület is elhelyezhető.
(3) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 12 m, saroktelek esetében 20 m lehet.
(4)178 Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete: 5,0 m
b) a hátsókert mérete: 7,5 m
(5) A zártsorúan összeépülő épületegyüttes, folyamatos utcai homlokzathossza nem haladhatja meg a 70 m-t. A zártsorúan összeépülő épületegyüttes utolsó tagjának kialakításánál, a telek oldalhatárától legalább 3,75 m oldalkertet kell biztosítani.
(6)179 -
(7)180 A tető hajlásszöge a 45 °-ot nem haladhatja meg.
(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4 –XVIII/NT-E-Z |
|
|
|
|
|
|
|
|
43. § L4-XVIII/NT-V és L4-XVIII/NT-V1 építési övezet181
(1) Az újonnan kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében 20 m lehet.
(2)182
a) Teljes közművesítettség esetén az építési telken lakóépület, valamint szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épület, irodaház, a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, szolgáltatás és legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület helyezhető el.
b) Részleges közművesítettség esetén, közüzemi szennyvízelvezetés hiányában az a) pontban meghatározott funkciók csak az alábbi előírások együttes teljesülése esetén helyezhetőek el:
ba) a szennyvízkezelés módja környezetvédelmi szempontból igazolt,
bb) a meglévő, illetve a megépítendő műtárgy kielégíti a műszaki, környezetvédelmi, víz és talajvédelmi követelményeket.
(3) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.
(4)183 Új beépítés a kívánt funkcióhoz alkalmazkodva előkert nélkül is megvalósítható.
(5)184 A hátsókert mérete: 7,5 m.”
(6)185186 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4–XVIII/NT-V |
|
|
|
25% |
3,0 m |
|
50% |
|
L4–XVIII/NT-V1 |
800 m2 |
szabadonálló |
50% |
35% |
3,0 m |
7,5 m |
25% |
1,0 m2/ m2 |
44. §188 L4-XVIII/AT-E építési övezet
(1) Teljes közművesítettség esetén az építési telken szálláshely-szolgáltató épület, valamint legfeljebb 250 m2 bruttó szintterülettel a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, kereskedelem célú épület is elhelyezhető.
(2)189 Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek közül
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4 –XVIII/AT-E |
500 m2 |
Szabadon álló / Oldalhatá-ron álló* |
35% |
35% |
3,5 m |
6,0 m |
50% |
0,7 m2/ m2 |
45. § L4-XVIII/AT-E1 építési övezet
(1) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el.
(2)194 Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete 5,0 m
b) az oldalkert mérete 3,0 m
c) a hátsókert mérete 6,0 m.
(3)195 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4 –XVIII/AT-E1 |
500 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
25% |
3,0 m |
6,0 m |
50% |
0,7 m2/ m2 |
45/A. §196 L4-XVIII/AT-E2 építési övezet
(1) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el.
(2) Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete 3,0 m
b) az oldalkert mérete 3,0 m
c) a hátsókert mérete 6,0 m.
(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4 –XVIII/AT-E2 |
400 m2 |
Szabadon álló /ikres* |
35 % |
35% |
3,5 m |
6,0 m |
50% |
0,5 m2/ m2 |
46. § L4-XVIII/AT-EN építési övezet
(1)197 Az építési övezetben a 44. § előírásait kell alkalmazni a 44. § (4) bekezdés a) pont kivételével. Az építési hely meghatározása során a (2) bekezdésében foglalt előírást kell figyelembe venni.
(2) Az építési övezetben az előkert mérete: 0 m.
47. § L4-XVIII/AT-V
(1) Az újonnan kialakítható telek szélessége minimum 14 m, saroktelek esetében minimum 16 m lehet.
(2)198
a) Teljes közművesítettség esetén az építési telken szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb 250 m2 bruttó szintterülettel vendéglátás, kereskedelem célú épület, valamint kisipari és szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető.
b) Részleges közművesítettség esetén, közüzemi szennyvízelvezetés hiányában az a) pontban meghatározott funkciók csak az alábbi előírások együttes teljesülése esetén kivételes esetben helyezhetőek el:
ba) a szennyvíz kezelés módja környezetvédelmi szempontból igazolt,
bb) a meglévő, illetve a megépítendő műtárgy kielégíti a műszaki, környezetvédelmi, víz és talajvédelmi követelményeket.
(3) Új épület megvalósítása esetén a főutak menti traktusban, a földszinten lakóhelyiség nem helyezhető el, a meglévő épület átalakítása során az érintett helyen a meglévő lakóhelyiség megtartható, de új lakóhelyiség nem alakítható ki.
(4)199 Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények közül elhelyezhető
a) járműtároló,
b) háztartással kapcsolatos tároló épület, valamint
c) a lakóutcák mentén húzódó telkeken állattartás céljáró szolgáló építmény e rendelet 24. §-ában foglalt előírások szerint.
(5)200 Új beépítés a kívánt funkcióhoz alkalmazkodva előkerttel valamint előkert nélkül is megvalósítható.
(6)201 Az oldalkert mérete 3,0 m, a hátsókerté 6,0 m.
(7)202 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4–XVIII/AT-V |
500 m2 |
Szabadon álló |
35% |
35% |
3,0 m |
6,0 m |
50% |
|
48. § L4-XVIII/AT-V1 építési övezet
(1) Az építési telkek közterületi telekhatára és a szabályozási tervben az új építéshez meghatározott építési vonal közötti területen meglévő építményekben lakás-célú bővítés, korszerűsítés, tetőtér és emeletráépítés nem végezhető, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, valamint kisipari tevékenység céljára átalakíthatók.
(2) Az (1) bekezdés szerinti funkcióváltás esetén az előírt parkoló mennyiséget a 9 m széles előkertben kell kialakítani.
(3) Új épület megvalósítása esetén a főút menti traktusban, a földszinten lakóhelyiség nem helyezhető el.
(4) A közterület felé eső telekrészen csak magastetős épület építhető, a tetőhajlás 35-45 fok között lehet.
(5)203 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4–XVIII/AT-V1 |
500 m2 |
Zártsorú |
5% |
25% |
5,0 m |
7,5 m |
50% |
0,7 m2/ m2 |
48/A. §204 L4-XVIII/AT-V2 építési övezet
(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.
(2)205 Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és rendeltetésmódosítás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni.
(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezhetők el.
(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.
(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.
(8)206 -
(9) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:
a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;
b) zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;
c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 3,0 m;
d) a hátsókert legkisebb értéke: 6,0 m.
(10)207 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti beépítés |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4-XVIII/AT-V2 |
400 m2 |
zártsorú |
50% |
35% |
4,5 m |
6,0 m |
50% |
0,7 m2/m2 |
48/B. § L4-XVIII/AT-V3 építési övezet
(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.
(2)208 Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és rendeltetésmódosítás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni. (3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezhetők el.
(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.
(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.
(8)209 -
(9)210 Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:
a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;
b) zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;
c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek mérete: 4,5 m;
d) a hátsókert mérete: 7,5 m.”
(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti beépítés |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4-XVIII/AT-V3 |
1000 m2 |
zártsorú |
45% |
35% |
4,5 m |
7,5 m |
50% |
0,7 m2/m2 |
49. § L4-XVIII/CS, L4-XVIII-CS1 és L4-XVIII-CS2 építési övezet
(1)211
(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L4-XVIII/CS |
1500 m2 |
Zártsorú |
35 % |
35 % |
3,5 m |
5,0 m |
50 % |
0,7 m2/ m2 |
L4-XVIII/CS1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
L4-XVIII/CS2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
50. § L4-XVIII/CSH1 építési övezet
(1)212 A csoportházas (sorházas) lakóövezet területén telkenként egy lakás helyezhető el, kivéve saroktelek esetén. Amennyiben a saroktelek területe meghaladja a minimális telekterület kétszeresét, legfeljebb kettő lakás helyezhető el.
(2) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.
(3)213 -
(4) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.
(5)214 Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete: 6,0 m
b) a hátsókert mérete: 7,5 m
(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható |
Beépítési mód |
Terepszint |
Legnagyobb |
Legkisebb építmény- |
Legnagyobb |
Legkisebb |
Legnagyobb |
L4-XVIII/CSH1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
51. § L4-XVIII/CSH2 építési övezet
(1) A csoportházas (láncházas) lakóövezet területén telkenként egy lakás helyezhető el.
(2)215 Meglévő egymáshoz ikresen csatlakozó lakóépületek és a telekhatár közötti építési helyen kizárólag járműtároló építhető.
(3) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.
(4)216 -
(5) A tetőidomokat azonos hajlásszöggel, az azonos rendeltetésű, csatlakozó épületeket azonos párkánymagassággal kell kialakítani.
(6) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.
(7)217 Az építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete: 6,0 m
b) a hátsókert mérete: 7,5 m.
(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható |
Beépítési mód |
Terepszint |
Legnagyobb |
Legkisebb építmény- |
Legnagyobb |
Legkisebb |
Legnagyobb |
L4-XVIII/CSH2 |
500 m2 |
|
|
|
|
|
|
|
52. § L4-XVIII/A építési övezet218
(1) Az építési övezetben oktatási, művelődési és kulturális, egészségügyi, igazgatási és sport célú létesítmények, valamint maximum 2000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi épületek helyezhetők el.
(2)219 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható |
Beépítési mód |
Terepszint |
Legnagyobb |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Legkisebb |
Legnagyobb |
L4-XVIII/A |
2000 m2 |
Kialakult |
50% |
50% |
3,0 m |
7,5 m |
25% |
1,0 m2/m2 |
25. Az L7 jelű telepszerű lakóterületek építési övezetei221
53. § L7-XVIII/LTP-1 és LTP-2 építési övezet
(1) Az építési övezetben a BVKSZ 35. § előírásait az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2)222 -
(3)223 A teljes lakótelepre vonatkozóan a középmagas, lapostetős épületekre tetőráépítés és tetőtérbeépítés építhető, ha annak kapcsán nem kerül át az épület középmagas kategóriából magas építmény kategóriába. Tetőtérbeépítés útján új lakás csak akkor alakítható ki, ha a szükséges gépjármű elhelyezésének a lehetősége biztosított.
(4) Az építési övezetben a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciók közül önálló építményként kizárólag parkolóház valósítható meg.
(5) A lakótelep közterületein a PPVSZ közterületek kialakítására vonatkozó fejezetében megengedett építmények helyezhetők el.
(6)224 A lakóépületek földszintjén a lakosság alapfokú ellátását biztosító, annak rendeltetésszerű használatát nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A meglévő gyalogos átjárók nem építhetők be, azokat továbbra is fenn kell tartani.
(7)225 -
(8)226 A lakótelep alapintézményi épületeinek, helyiségek rendeltetését megváltoztatni csak akkor lehet, ha az érintett lakosság alapfokú ellátása más módon, megfelelően biztosított, és a rendeltetésváltozásból eredő környezetterhelés nem haladja meg az alapintézmény környezetterhelését
(9) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb |
L7–XVIII/LTP-1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
L7- XVIII/LTP-2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
54. § L7-XVIII/LTP-V építési övezet
(1) Az építési övezetben szolgáltatás épülete, vendéglátás épülete és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.
(2) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül egy épület helyezhető el.
(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb |
L7-XVIII/LTP-V |
|
szabadon |
|
|
|
|
|
|
55. § L7-XVIII/LP építési övezet
(1)227 Az épületek, helyiségek rendeltetését megváltoztatni csak akkor lehet, ha a rendeltetésváltozásból eredő környezetterhelés nem haladja meg az eredeti rendeltetés környezetterhelését.
(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L7–XVIII/LP |
3000 m2 |
Telepszerű |
50 % |
45% |
4,5 m |
16,5 m |
35% |
2,5 m2/ m2 |
56. § L7-XVIII/LP-1 építési övezet
(1) Az építési övezet területén lakóépületek, szálláshely-szolgáltató épületek, irodaház, valamint sportépítmények helyezhetők el.
(2) A területen önálló járműtároló épület nem helyezhető el, terepszint alatti építmény, mélygarázs nem létesíthető.
(3) A meglévő lakótelepi épületek számára kialakított telken új épület nem helyezhető el, de a meglévő lakóépületek tetőráépítéssel bővíthetők.
(4) Újonnan csak magastetős épületek építhetők. A meglévő lapos tetős lakóépületek tetőráépítéssel bővíthetők.
(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L7-XVIII/LP-1 |
|
Szabadon álló |
|
|
|
|
|
|
57. § L7-XVIII/LP-2 építési övezet
(1) Az épületekben lakások, valamint az épületek közterület felőli földszintjén a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi célú helyiségek, a lakóépületek közös kiszolgáló helyiségei és gépjárműtároló helyezhetők el.
(2)228 A megvalósult lakóépületek tetőterei a meglévő meglévő tetőkubatúra változtatása nélkül beépíthetők.
(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb. szintterületi mutató |
L7 –XVIII/LP-2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
58. § L7-XVIII/DG és L7-XVIII/DG-1 építési övezet
(1) Az építési övezetben kizárólag gépkocsi-tárolásra szolgáló építmény helyezhető el.
(2) Az L7-XVIII/DG építési övezetben a gépjárműtárolót legalább 0,5 m vastag földtakaróval fedetten, növényekkel betelepítve kell kialakítani. A dombgarázsok fölött kialakítandó zöldfelület területén pihenő- és játszókert kialakítható.
(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb. szintterületi mutató |
L7 –XVIII/DG |
|
Szabadon álló |
|
|
|
|
|
|
L7 –XVIII/DG-1 |
|
Szabadon álló |
|
|
|
|
|
|
59. § L7-XVIII/P építési övezet
(1) Az építési övezetben kizárólag gépkocsi-parkoló helyezhető el, építmény nem létesíthető.
(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb. szintterületi mutató |
L7 –XVIII/P |
2500 m2 |
- |
0 % |
0 % |
0 m |
0 m |
35% |
0 m2/ m2 |
60. § L7-XVIII/A-1 és L7-XVIII/A-2 építési övezetépítési övezet
(1) Az építési övezetben a BVKSZ 24. § (5) bekezdésben felsorolt alapintézményi épületek helyezhetők el.
(2)229 -
(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L7 – |
10.000 m2 |
Zártsorú |
45 % |
30 % |
4,5 m |
7,5 m |
40 % |
0,5 m2/ m2 |
L7 – |
|
|
|
|
|
|
|
|
60/A. §230 Az L7-XVIII/Z övezet előírásai :
(1)231 Az övezet az L7 jelű keretövezetbe sorolt lakótelepek közcélú zöldterületi hasznosításra szánt része, melyben tematikus játszókertek, sportkert, pihenőkert alakítható ki.
(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
L7 -XVIII/Z |
|
|
|
|
|
|
|
|
26. VK jelű városközponti területek építési övezetei232
61. § A városközponti területek általános előírásai
(1) A városközponti építési övezetekben a BVKSZ 36-39. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.
(2) Amennyiben az épületek földszinti területe – megállapodás alapján – részben vagy egészben közhasználatra átadott területként valósul meg, a BVKSZ 39. § (11) bekezdés szerint növelhető a szintterületi mutató értéke.
(3) Vegyes rendeltetésű épületek földszintjén kereskedelmi, szolgáltató, iroda és igazgatási rendeltetésű helyiségek, valamint – a hátsókerti traktusban – gépjárműtárolók helyezhetők el.
(4)233 Felszíni parkoló csak akkor alakítható ki, ha a meglévő beépítés, illetve talajmechanikai adottságok alapján igazoltan az épületen belül, vagy terepszint alatt a létesítmények parkolási igénye teljes körűen nem biztosítható. Ez esetben a parkoló szükséglet legfeljebb 25%-a valósítható meg terepszinti fásított parkolóban.
62. § VK-XVIII/VKP, VK-XVIII/Ü1 és VK-XVIII/Ü2 építési övezet
(1) A beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha azokon intézmény, közintézmény vagy járműtároló kap helyet.
(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
VK –XVIII/VKP |
2000 m2 |
Zártsorú |
100% |
75 % |
9,0 m |
|
|
2,5 m2/ m2 |
VK-XVIII/Ü1 |
5000 m2 |
Zártsorú |
100 % |
75 % (100%) |
10,5 m |
16,0 m |
0 % |
4,5 m2/m2 |
VK-XVIII/Ü2 |
2500 m2 |
Zártsorú |
100 % |
75 % (100%) |
10,5 m |
19,0 m |
0 % |
4,5 m2/m2 |
63. § VK-XVIII/Ü3 és VK-XVIII/Ü4 építési övezet
(1)234
a) A fenti övezetek azon telkein, melyeken jelenleg is működő intézmény áll, egyéb épület nem helyezhető el, csak az intézmény bővítése lehetséges.
b) A beépítetlen és az intézményi funkciótól eltérő hasznosítású telkeken az övezeti előírások betartásával lehet építési tevékenységet folytatni.
(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
VK –XVIII/Ü3 |
|
Szabadon álló |
|
|
|
|
|
|
VK –XVIII/Ü4 |
|
Szabadon álló |
|
|
|
|
|
|
64. § VK-XVIII/T építési övezet
(1) Az építési övezetben a főútvonallal határos telkek kivételével kizárólag lakásokat és azokat kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú helyiségeket tartalmazó épület is elhelyezhető.
(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
VK-XVIII/T |
1000 m2 |
Zártsorú |
50 % |
35 % |
5,5 m |
7,5 m |
40 % |
1,5 m2/ m2 |
64/A. §235236 , VK-XVIII/T1, VK-XVIII/T2 építési övezet
(1) Az építési övezetben az alábbi funkciók helyezhetők el:
a) lakások és azok kiszolgáló épületei,
b) kereskedelem, szolgáltatás, iroda és igazgatási funkciók,
c) vegyes rendeltetésű épületek, melyekben a b) pont szerinti rendeltetési egységek is és a földszint kivételével lakás funkció is elhelyezhető.
(2)237 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
VK-XVIII/T1 |
1000 m2 |
Zártsorú |
50 % |
45 % |
5,5 m |
10,5 m |
40 % |
2,0 m2/ m2 |
|
VK- XVIII/T2 |
> 800 m2 |
800 m2 |
Szabadon álló |
35 % |
25 % |
3,5 m |
7,5 m |
50 % |
0,7 m2/ m2 |
< 800 m2 |
Szabadon álló, oldalhatá-ron álló |
35 % |
3,0 m |
6,0 ill. 4,5 m |
27. Az I jelű intézményterületek építési övezetei239
65. § Intézményterületek általános előírásai
(1) A kerület intézményi övezeteiben a BVKSZ 36-38. §, valamint a 40-41. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.
(2)240 Az intézményi építési övezetekben lakófunkció az épületek földszintjét kivéve a (3)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével létesíthető. Amennyiben az épületek földszinti területe – megállapodás alapján – részben vagy egészben közhasználatra átadott területként valósul meg, a BVKSZ 40. § (4) bekezdése szerint növelhető a szintterületi mutató értéke.
(3) Az intézményterületbe sorolt, de túlnyomórészt lakóépületekkel beépített területen lakóépület elhelyezése során - ha azt más előírás nem zárja ki - a földszinten is létesíthető lakás. Ez esetben a telek beépítettsége a kertvárosias lakóterület azonos méretű telkeire előírt mértéket nem haladhatja meg.
(4)241 Az intézményterületbe sorolt, de túlnyomórészt lakóépületekkel beépített területen, 3000 m2-nél kisebb telkek épületein, lakó rendeltetéshez kapcsolódó vagy annak létrehozására irányuló építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül lehetséges.
(5)242 Lakófunkció az „I-XVIII/KI-4” jelű építési övezetben nem helyezhető el.
66. §243 I-XVIII/KI, I-XVIII/KI-2, I-XVIII/KI-3, I-XVIII/KI-4 építési övezet
(1) Az építési övezetben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, művelődési, sport rendeltetésű, egészségügyi, szálláshely-szolgáltató létesítmények, irodaépület valamint azokat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el.
(2) Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell figyelembe venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
I-XVIII/KI |
2000 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
45 % |
4,5 m |
12,0 m |
40% |
1,5 m2/ m2 |
I-XVIII/KI-2 |
4000 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
25 % |
4,5 m |
10,5 m |
50% |
0,8 m2/m2 |
I-XVIII/KI-3 |
2000 m2 |
Szabadon álló |
45% |
40% |
4,5 m |
10,5 m |
40% |
2,0 m2/m2 |
I-XVIII/KI-4 |
3000 m2 |
Szabadon álló |
55% |
35% |
6,0 m |
20,0 m |
35% |
2,4 m2/m2 |
67. §244 I-XVIII/KER, I-XVIII/KER-2, I-XVIII/KER-4 építési övezet245
(1) Az építési övezetben elsősorban kereskedelmi, vendéglátó létesítmények, valamint irodaépületek helyezhetők el.
(2)246247 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintter. mutató |
I-XVIII/-KER |
3000 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
50 % |
4,5 m |
10,5 m |
35% |
1,5 m2/ m2 |
I-XVIII/KER-2 |
3000 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
50% (65 %)* |
4,5 m |
10,5 m |
35% |
2,4 m2/m2 |
I-XVIII/KER-4 |
2000 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
50% |
6,0 m |
12 m |
35% |
2,0 m2/m2 |
68. § I-XVIII/KER-1 építési övezet
(1) Az építési övezetben kereskedelmi és szolgáltató építmények valamint üzemanyagtöltő állomás helyezhető el.
(2)248 Az építési övezet lakótelkekkel érintkező telekhatárán 1,8 m magas, tömör kerítés építhető
(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
I–XVIII/KER-1 |
|
Szabadon álló |
|
|
|
|
|
|
68/A. §249 I–XVIII/KER-3 építési övezet
(1) Az építési övezetben kereskedelmi és szolgáltató építmények, valamint irodaépületek helyezhetők el.
(2)250 Az előkert mérete 5 méter, az oldalkert 8 méter, a hátsókert pedig 6 méter lehet.
(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
I–XVIII/KER-3 |
5000 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
45 % |
3,5 m |
16 m |
35% |
1,8 m2/ m2 |
69. § I-XVIII/E építési övezet
(1) Az építési övezetben elsősorban a közlekedéshez kapcsolódó intézmények, irodaépületek helyezhetők el.
(2) A területen a kereskedelem-szolgáltatás és vendéglátás épületei, valamint sportlétesítmények is elhelyezhetők.
(3)251 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
I-XVIII/E |
3000 m2 |
Zártsorú |
65 % |
50 % |
12,5 m |
15 m |
35 % |
2,5 m2/ m2 |
28. Az IZ jelű jelentős zöldfelületű intézményterületek építési övezetei254
70. §255 IZ-XVIII/S és IZ-XVIII/S –1 építési övezetek
(1) A területen sportlétesítmények és strand, valamint azokat kiegészítő, vagy kiszolgáló funkciójú építmények helyezhetők el.
(2)256 Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti beépítés |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IZ-XVIII/S |
4 000 m2 |
Szabadon |
0% |
35% |
4,0 m |
10,5 m |
50% |
0,7 m2/ m2 |
IZ-XVIII/S-1 |
40. 000 m2 |
Szabadon |
0% |
35% |
4,0 m |
10,5 m |
50% |
0,7 m2/m2” |
IZ-XVIII/S-2 |
2. 000 m2 |
Szabadon |
0% |
35% |
4,0 m |
10,5 m |
50% |
0,7 m2/m2” |
70/A. §257 IZ-XVIII/S-1 építési övezet
(1)258 Az építési övezet elsősorban jelentős zöldfelületet igénylő, elsősorban sportolási célt szolgáló intézmények, továbbá a köztemetőt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen fő rendeltetésű épületként
a)259 térszínen: sportlétesítmények, valamint azokat kiegészítő, vagy kiszolgáló, valamint a köztemetőt kiszolgáló kereskedelem-szolgáltatás építményei helyezhetők el,
b)260 térszín alatt: teremgarázs, valamint a köztemetőt kiszolgáló virág- és sírkő árusító helységek alakíthatók ki.
(3)261 Fő rendeltetést kiegészítő, kiszolgáló funkciók elhelyezhetők a fő rendeltetés szerinti épülettel egy épületben:
a) szálláshely szolgáltatás,
b) oktatási, egészségügyi, szociális funkciók,
c) közösségi, igazgatási, iroda funkciók,
d) kereskedelem-szolgáltatás funkciók,
e) járműtároló.
(4)262 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
IZ-XVIII/S-1 |
4000 m2 |
Szabadonálló |
35% |
35% |
4,0 m |
10,5 m |
50% |
0,7 m2/ m2 |
71. § IZ-XVIII/K és IZ-XVIII/K-1 építési övezet
(1) Az építési övezetben elsősorban jelentős zöldfelületű kulturális, oktatási, kereskedelmi, szálláshely-szolgáltató és irodaépületek helyezhetők el.
(2)265 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
IZ-XVIII/K |
3000 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
35% |
4,5 m |
12,5 |
50% |
1,4 m2/ m2 |
IZ-XVIIIK-1 |
10.000 m2 |
Szabadon álló |
25 % |
15 % |
4,0 m |
9,0 m |
70 % |
0,5 m2/ m2 |
72. §266 IZ-XVIII/L építési övezet
(1) Az építési övezetben telkenként legfeljebb négy lakás helyezhető el.
(2)267 Az övezetben a beépítés módja - a szabályozási terven rögzítettek szerint - zártsorú, a saroktelkeken oldalhatáron álló.
(3) A területen nem helyezhető el:
a) szálláshely-szolgáltató épület
b) közintézmény épülete
c) önálló irodaház és
d) sportépítmény.
(4) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.
(5)268 Építési hely meghatározása:
a) az előkert mérete: 6,0 m
b) az oldalkert mérete: 3,75 m
c) a hátsókert mérete: 10,0 m.
(6)269 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
IZ-XVIII/L |
800 m2 |
a szabályozási terven és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint |
25 % |
25 % |
3,5 m |
7,5 m |
60 % |
0,7 m2/m2 |
72/A. §270 -
29. A gazdasági, ipari és munkahelyi területek építési övezetei271
73. § A gazdasági területek általános előírásai
(1) A gazdasági területen a BVKSZ 42-46. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.
(2)272 A TKR-ben meghatározott településképi szempontból meghatározó és helyi védett területeken lévő vagy azokkal közvetlenül határos gazdasági, ipari és munkahelyi területen új épületet építeni vagy meglévő épületben új önálló rendeltetési egységet létrehozni csak úgy lehet, ha az így létrejövő épület vagy önálló rendeltetési egység gépjárművel történő megközelítése és kiszolgálása a közutak igazgatásáról szóló rendelet szerinti lakóutakon kívüli közterületről vagy magánútról megoldott.
(3)273 Az elő- oldal- és hátsókerttel meghatározott építési hely a munkaterület védelmét szolgáló építmények (porta, őrház, fogadóépület), valamint transzformátornak helyet adó épület számára az előkert terhére kiegészíthető, ebben az esetben az oldalkert megtartandó, az előkert 0,0 méterre csökkenthető, amennyiben az a közlekedésbiztonsági szempontoknak is megfelel. Az így meghatározott építési helyen építési telkenként legfeljebb egy munkaterület védelmét szolgáló építmény helyezhető el, amelynek bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 25,0 m2– nél.
(4) A gazdasági területen meglévő lakóépületeken az állagmegóváson kívül semminemű építési munka –korszerűsítés, bővítés – nem végezhető.
(5)274 A munkahelyi övezetekben az előírt zöldfelületek legalább 1/3 részét egybefüggően, háromszintes növényállománnyal kell kialakítani. Kivétel ez alól, ha a meglévő épületek miatt erre nincsen lehetőség, vagy az építési övezeti előírás, szabályozási terv másképpen rendelkezik.
(6) A tevékenységhez kapcsolódó tárolás, raktározás kizárólag épületen belül folytatható. Nem vonatkozik az előírás olyan tevékenységekre, melyek gyakorlásának alapvető feltétele a szabadtéri tárolás biztosítása (pl. építőanyag telep, gépkocsi kölcsönző).
(7)275 A TKR-ben meghatározott településképi szempontból meghatározó és helyi védett területeken az övezetek lakóterületekkel határos közterület felőli, valamint a lakóterületekkel határos telekhatárra merőlegesen mért legalább 15 m széles területén háromszintes növényállományt kell kialakítani és fenntartani.
(8)276 A TKR-ben meghatározott településképi szempontból meghatározó és helyi védett területeken az övezetekben lévő épületek lakóterületekkel határos közterület felőli, valamint a lakóterületekkel határos telekhatár felőli helyiségeiben kizárólag a fő rendeltetést kiszolgáló, szociális helyiségek vagy irodahelyiségek helyezhetőek el.
30. Az IP jelű iparterületek övezetei277
74. § IP-ET-XVIII építési övezet
(1) Az építési övezetben a BVKSZ 42-45. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítéssel és eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Az építési övezetben az ipari és raktározó építményeken kívül új épületként:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi. mutató |
IP-ET-XVIII |
3000 m2 |
Szabadon álló |
25% |
35% |
3,0 |
35,5 mG |
40% |
0,7 m2/ m2 |
31. Az M jelű munkahelyi területek övezetei280
75. §281 M-XVIII/1, M-XVIII/2, M-XVIII/3, M-XVIII/4 és M-XVIII/5, M-XVIII/6, M-XVIII/7, M-XVIII/R építési övezet
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
M-XVIII/1 |
1500 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
45 % |
3,5 m |
12,0 m |
25 % |
1,5 m2/ m2 |
M-XVIII/2 |
2000 m2 |
Szabadon álló |
45 % |
45 % |
6,0 m |
20,0 m |
25 % |
2,4 m2/ m2 |
M-XVIII/3 |
1500 m2 |
Zártsorú |
50 % |
45 % |
3,5 m |
7,5 m |
25 % |
1,2 m2/ m2 |
M-XVIII/4 |
3000 m2 |
Szabadon álló |
25 % |
45 % |
3,5 m |
7,5 m |
25 % |
1,2 m2/ m2 |
M-XVIII/5 |
5000 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
45 % |
3,5 m |
16,0 m |
25 % |
1,8 m2/ m2 |
M-XVIII/6 |
5000 m2 |
Szabadon álló |
45 % |
45 % |
3,5 m |
10,5 m |
25% |
1,5 m2/ m2 |
M-XVIII/7 |
1500 m2 |
Szabadon álló |
45 % |
45 % |
3,5 m |
6,0 m |
25% |
1,0 m2/m2 |
M-XVIII/R** |
1500 m2 |
Szabadon álló |
75% |
45%,55%* |
4,5 m |
20,0 m |
25% |
2,4 m2/m2 |
76. § M-XVIII/Ü építési övezet
(1) Az építési övezetben a BVKSZ 46. § (13) bekezdése szerinti intézményi dominanciát kell biztosítani.
(2) Az épületek Üllői út mentén elhelyezkedő traktusában kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el, nem publikus funkció nem alakítható ki.
(3)282 Parkolóház érdekében telekösszevonással létrehozott telek utcai telekhatára a 60 m-t nem haladhatja meg.
(4) A főútvonal szabályozásával érintett telkek szélessége csak abban az esetben csökkenthető, ha a telek területe a csökkentést követően sem lesz 500 m2-nél kisebb.
(5)283 Építési hely az L2/A-XVIII/Ü-1 építési övezetben előírtakkal megegyezően:
a) előkert mérete: 0 m
b) hátsókert mérete: 6,0 m
c) telkenkénti átépítésnél a benyúló épületszárnyak esetében az oldalkert 5,25 m szabályozási terven közölt mintatelek szerint.
(6)284 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
|
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
M-XVIII/Ü |
500 m2 |
Zártsorú |
65 % |
60 % |
3,5 m |
10,5 |
20 % |
2,5 m2/ m2 |
77. § M-XVIII/Z építési övezet
(1) Az építési övezet területét elsődlegesen védelmi célú zöldfelületként kell rendezni és fenntartani, mely megfelelő kialakítás és közhasználat mellett, másodlagosan rekreációs céllal is hasznosítható.
(2) A területen elhelyezhetők:
a) a terület fenntartásához szükséges építmények,
b) a pihenés (sétaút, pihenőhely) és testedzés (tornapálya) építményei,
c) az ismeretterjesztés építményei.
(3)285 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
M/XVIII/Z |
20.000 m2 |
Szabadon álló |
0 % |
2 % |
3,0 m |
4,5 m |
80 % |
0,2 m2/m2 |
32. A K jelű különleges területek építési övezetei286
78. § K-BK2-XVIII építési övezet
(1) Az építési övezetben elhelyezhető építmények:
a) nagy területű bevásárló központ,
b) kis- és nagykereskedelem,
c) szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület.
e) üzemanyagtöltő állomás.
(2)287 -
(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
|
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
79. § Különleges városüzemeltetési területek előírásai
(1) Az építési övezetekben a BVKSZ 50. § rendelkezéseit az övezeti szabályokban meghatározott kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)288 Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell alapul venni:
Építési övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobbszintterületi mutató |
KV-TE-XVIII |
10000 m2 |
Szabadon álló |
0 |
10% |
3,5 m |
7,5 m |
70% |
0,2 m2/ m2 |
KV-HU-XVIII |
5000 m2 |
Szabadon álló |
45% |
45% |
3,5m |
10,5m |
35% |
1,5 m2/ m2 |
KV-EN-XVIII |
2000 m2 |
Szabadon álló |
40% |
40% |
K |
7,5 m |
40% |
1,0 m2/ m2 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
33. A KL jelű közlekedési területek övezetei289
80. § Közlekedési területek általános előírásai
(1) A közlekedési övezetekben a BVKSZ 51. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A vasúti létesítmények megállóhelyeinél, tömegközlekedési csomópontok környezetében, valamint a fővárost az agglomerációs településekkel összekötő utaknak és a közigazgatási határ találkozásánál vizsgálni kell a P+R parkolók elhelyezhetőségét.
81. § KL-KT-XVIII övezet
(1) Az FSZKT-ban irányadó szabályozással jelzett, tervezett közúti főhálózati elemek (főutak és egyéb szerkezeti jelentőségű utak) pontos szabályozási szélességét és helyét – a távlati forgalmak figyelembe vételével – KSZT-ben kell meghatározni. Ennek elkészítéséig csak olyan fejlesztések valósíthatók meg, amelyek a közlekedésfejlesztésekhez szükséges területbiztosítást figyelembe veszik.
(2) A fővárosi, illetve kerületi szinten kiemelt fontosságú közlekedésfejlesztési elemeket a PPVSZ önálló övezetként kiemeli és megjeleníti a következők szerint:
a) KL-KT-XVIII/Ü Üllői út
b) KL-KT-XVIII/V 42-es villamos meghosszabbítása
c) KL-KT-XVIII/KKK Külső keleti körút és csatlakozó útszakaszok
d) KL-KT-XVIII/4F 4. számú főút
e) KL-KT-XVIII/GY a főúthálózat fejlesztéséhez nem kapcsolódó gyűjtő-utak
f)290 KL-KT-XVIII/X
g)291 KL-KT-XVIII/1
h)292 KL-KT-XVIII/KP
(3) Az Üllői út teljes kerületi szakaszára új szabályozási terv készítendő az alábbiak figyelembe vételével:
a) Az átmenő forgalom más útvonalakra (MO, Külső keleti körút, 4. számú főút bevezetése) átterhelődését feltételezve, a kapacitás kialakításánál a kerületen belüli forgalmi igényeket kell figyelembe venni;
b) Az Üllői út mindkét szintbeni vasúti keresztezését külön szintűvé kell átépíteni;
c) Az elkészült program-szintű tanulmányban foglaltak figyelembe vételével a KSZT-ben dönteni kell a felszínen megtartandó villamosközlekedés illetve ennek közúti gyorsvasúttá fejlesztése, valamint a kéreg alatti metróvonal kiépítése között;
d) A készülő szabályozási tervben a vonal meghosszabbítását kell előirányozni a Béke tértől a közigazgatási határig;
e) A villamosközlekedéssel összefüggő megalapozott döntéshozatal érdekében a KSZT részeként megvalósíthatósági tanulmányt is kell készíteni, amely feltárja mindkét megoldás előnyeit és hátrányait, költségelőirányzatát – a megvalósításhoz szükséges terület előkészítési (kisajátítás, szanálás, kártalanítás) költségekkel együtt, műszaki és időbeli ütemezhetőségét;
f) A Lakatos út és a közigazgatási határ között kerékpárút helyigényét is figyelembe kell venni.
(4) A 42-es villamos vonal Gloriette lakótelepig történő meghosszabbítása érdekében szabályozási terv készítendő. A vonatkozó tanulmányterv alapján – az Ady Endre út – Új temető út – Csapó utca – Barta Lajos utca – Kinizsi utca – Margó Tivadar utca nyomvonalat kell figyelembe venni.
(5)293 A tervezett Külső keleti körút nyomvonalának szabályozására – a részletes tanulmányterv alapján – KSZT készítendő. A szabályozási tervnek ki kell terjednie a körút közúti kapcsolatainak biztosítására is az alábbiak szerint:
a) Ipacsfa utca: a Közdűlő u. és a Kettős Kőrös u. között az FKF RT. telephelyét átszelő nyomvonal szabályozása
b)294 Nefelejcs utca: a tervezett Külső keleti körút és a Nefelejcs utca kapcsolatát biztosító csomópont szabályozása.
c) A főút szabályozása során a Flór Ferenc utcától délre eső szakasz mentén kerékpárút helyigényét is figyelembe kell venni.
(6) A 4. számú főút városi bevezető szakaszán – a ferihegyi repülőtérre vezető út és a Gyömrői út elválasztott pálya megszüntetésével – tervezett fejlesztés megalapozására KSZT készítendő. A főút szabályozása során kerékpárút helyigényét is figyelembe kell venni.
(7) A főúthálózat fejlesztéséhez nem kapcsolódó, következő gyűjtő-utakra KSZT készítendő:
a) Halomi út: Vecsés és Ganzkertváros belterülete közötti szakaszon – 22 m szabályozási szélességgel
b) Alsó erdősor – Jegenye fasor – Fedezék utca útvonal: a MÁV ceglédi vonal fejlesztési igényének figyelembe vételével.
(8) Az alábbi közúti keresztezések megvalósításához KSZT készítendő:
a) Lakatos út - Felsőcsatári út összekötése - az FSZKT-ban rögzített, illetve az egyenesvonalú összekötés változatok közül a műszaki, gazdaságossági szempontból legkedvezőbb megoldás figyelembe vételével - a kerékpárút helyigényét is biztosítva valósítandó meg. utca – Felsőcsatári utca felüljárón történő átvezetése – a kerékpárutat is figyelembe véve,
b) Lajosmizsei vasútvonal pestszentimrei keresztezésénél közúti aluljáró létesítése.
(9) A következő útvonalakat érintő szabályozás, illetve építmények elhelyezése során a kerékpárút helyigényét figyelembe kell venni.
a) Nagykőrösi út déli oldala –Dózsa György út – Pázsit utca – Saláta utca – Kancsó utca
b) Rozsnyó utca – Kassa utca – Rimaszombat utca – Nagyszeben utca – Vedres M. utca
c) Felsőcsatári út – Lakatos út – Bartók utca – Margó Tivadar utca – Kele utca – Goroszló utca – névtelen utca – Kettős Kőrös utca – névtelen utca – Határ út
82. § KL-VA-XVIII övezet
(1) A KL-VA övezetbe sorolt területeken a BVKSZ 19/C. számú táblázat előírásait az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni:
(2)295 Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tömegközlekedési kapcsolatának biztosítását szolgáló – a Máv ceglédi vonalból kiágazó és a Ferihegy I-től északra, kéreg alatt húzódó, vagy az Újszászi vonal felőli bekötéssel megoldandó – nagysebességű pálya nyomvonalát KSZT-ben kell meghatározni.
(3)296 A Budapest – Cegléd vasútvonal elővárosi forgalomra történő átalakításának megalapozására – a rendelkezésre álló tanulmányterv alapján – KSZT készítendő. A szabályozás során figyelembe kell venni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tömegközlekedési kapcsolatának megoldását.
(4) A Budapest - Lajosmizse vasútvonalat érintően vizsgálni kell a második vágány elhelyezhetőségének helyigényét. A fejlesztési tervekkel összhangban a Méta utcánál létesítendő új megálló területigényének biztosítására KSZT készítendő.
(5) Vizsgálni kell a „Burma” vágány elővárosi vasúti közlekedéshez való falhasználhatóságát.
83. § KL-VA-XVIII/M övezet
Övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Beépítési mód |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb. szintterületi mutató |
KL-VA-XVIII/M |
500 m2 |
Szabadon álló |
50 % |
45 %TT |
3,5 |
7,5 m |
25 % |
1,0 m2/ m2 |
84. § KL-RE/m, KL-RE/ké és KL-RE/eé övezet
(1) A repülőtér területén a BVKSZ 19/E. számú táblázat előírásait az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.
(2) A területen az építmények elhelyezésénél, zöldfelületek kialakításánál a légiforgalom biztonságát kell alapvetőnek tekinteni.
(3)297 Repülőtér mozgási, biztonsági és védő területét képező KL-RE/m övezetben:
Övezet |
Kialakítható legkisebb telek |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legkisebb építmény-magasság |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb szintterületi mutató |
|
terület |
szélesség |
|||||||
KL-RE/ké |
10.000 m2 |
100 m |
100 % |
80 % |
- |
24,0 m |
- |
2,0 m2/ m2 |
KL-RE/eé |
3.000 m2 |
30 m |
80 % |
40 % |
- |
24,0 m |
20 % |
2,0 m2/ m2 |
34. A Z jelű zöldterületek övezetei303
85. § A zöldterületek általános előírásai
(1)304 A zöldterületi övezetekben az OTÉK 27. § (2)-(3) bekezdéseinek és a BVKSZ 52. § és a 20. számú táblázat rendelkezéseit a PPVSZ-ben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)305 -
(3)306 -
86. § Z-FK-XVIII, Z-KK-XVIII és Z-KP-XVIII és Z-EZ-XVIII övezet
(1) A 16. § előírásaiban foglaltalt építményeken túlmenően
a) valamennyi övezetben elhelyezhető a terület fenntartásához szükséges építmény,
b) kizárólag a fásított köztér területén terepszint alatti gyalogos aluljáró, valamint a meglévő építmények szintterületét nem növelő átalakításával vendéglátás célú építmény,
c) a közpark területén a vendéglátás, pihenés, testedzés és ismeretterjesztés épületei.
(2) Az övezetekben a következő határértékeket kell alapul venni:
Övezet |
Közhasználat elől elzárt terület |
Terepszint alatti |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-magasság |
Legkisebb zöldfelület |
Legnagyobb |
Z-FK-XVIII |
nem alakítható |
70 % |
2 %, de legfeljebb 50 m2 |
3,5 m |
50 % |
0,2 m2/ m2 |
Z-KK-XVIII |
nem alakítható |
0 % |
2 % |
3,5 m |
60 % |
0,2 m2/ m2 |
Z-KP-XVIII |
nem alakítható |
0 % |
1 % |
4,5 m |
75 % |
0,2 m2/ m2 |
Z-EZ-XVIII |
nem alakítható |
0 % |
0 % |
0 |
80 % |
0 |
35. Az E jelű erdőterületek övezetei309
87. § E-TG-XVIII/ÁLT, E-TG-XVIII/REK és E-VE/XVIII övezet
(1) Az erdőterületeken a BVKSZ 53. § és 21. táblázat rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.
(2)310 Az E-TG-XVIII//REK övezet területén – a rekultivációt célzó tevékenység kivételével létesítmény elhelyezése - csak a terület rekultivációját követően valósítható meg.
(3)311 A (2) bekezdés szerinti rekultiváció igazolt megtörténte után az (1), (4) és (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(4)312 Az erdőterületbe sorolt, de ténylegesen nem erdősített és nem erdőtervezett területeken:
a) az egyidejű erdőtelepítés feltételével a BVKSZ 53. § (5) bekezdésében felsorolt valamennyi építmény elhelyezhető,
b) a mezőgazdasági művelési ágban lévő telek mezőgazdasági használata megengedett.”
(5) A tényleges – (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó – erdőterületeken kizárólag a pihenést, testedzést, valamint az erdőterületek fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el.
36. Az MG jelű mezőgazdasági területek övezetei313
88. § MG-MF-XVIII/F1 és MG-RT övezet
37. Az VT jelű egyéb, vízgazdálkodási területek övezetei314
89. § VT-VB-XVIII övezet
1. Az előírások hatálya
2. Fogalom-meghatározások
1. |
Repülőtér munkaterülete: A repülőtér beépítésre nem szánt egybefüggő területe, amely a futópályák, a fő- és kiszolgáló gurulóutak, az előterek, valamint ezek biztonsági területéből tevődik össze. |
2. |
Futópálya: a merevszárnyú repülőgépek fel és leszállásának földi pályái. |
3. |
Fő-gurulóutak hálózata: a futópályákkal párhuzamos meglévő és tervezett gurulóutak, amelyek a futópálya küszöbök megközelítését szolgálják, valamint a két futópálya között meglévő kettős gurulóút, amelyek együttesen a repülőtér fő-gurulóút hálózatát képezik. |
4. |
Kiszolgáló, vagy egyéb guruló utak: a fő-gurulóút hálózathoz nem tartozó egyéb gurulóutak, amelyek az (repülőgép) előtereket megközelítik. |
5. |
Előtér (repülőgép előtér): a repülőgépek földi várakozó állásainak terülte, amely általában teljes egészében burkolattal ellátott. |
6. |
Állóhely (repülőgép állóhely): az előtér területén belül a repülőgépek kijelölt várakozási helye, terminál közeli állóhely, ha terminálból mozgó gyalogoshíddal (utashíd) megközelíthető az ott álló gép, távoli állóhely, ha az ott álló gépeket csak busszal lehet megközelíteni. |
7. |
Móló: a terminálhoz közvetlen csatlakozó, vagy az utasok számára külön szinten megközelíthető közlekedési épület, amelyből az utasok utasforgalmi hídon keresztül, vagy busszal, vagy gyalogosan jutnak a repülőgép utasterébe. |
3. Szabályozási terv szabályozási elemei
4.336 Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren megengedett tevékenységek
5. Településrendezés helyi sajátos jogintézményei
6. A környezet természeti és épített értékeinek védelme
7. Közlekedési létesítmények
8. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések
9. Az övezetek általános előírásai
10. KL-RE/m Repülőtér mozgási, biztonsági és védő területe övezetbe tartozó telkek egyedi előírásai
11. KL-RE/ké Légiközlekedéssel közvetlenül kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló terület övezetbe tartozó telkek egyedi előírásai
12. KL-RE/eé Légiközlekedést kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgáló terület övezetbe tartozó telkek egyedi előírásai
1. Általános előírások
2. Funkció, építmények elhelyezése
3. Közművesítés
4. Telekalakítás, építési hely384
5. Egyéb
(Halomi út - Ganz Ábrahám utca menti lakóterület – Kerékkötő utca – közigazgatási határ által határolt terület)
kúszónövénnyel befuttatott módon min. 2,20 m magas zajvédő falat kell építeni, ahol átjárás
sem gyalogos, sem gépjármű forgalom számára nem megengedett;
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
90. §413414 , (1) Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján, a tulajdonában nem álló ingatlanokra – a PPVSZ 2. számú mellékletében lehatároltak szerint – a településrendezési célok megvalósításához az elővásárlási jogát biztosítja:
Fogalom-meghatározások
91. §423 E rendelet alkalmazásában:
Záró rendelkezések
92. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben jelzett kivétellel 2006. szeptember 12. napján lép hatályba.
(2) A 6. számú terv területén az IP-ET-XVIII építési övezet területéből munkahelyi övezetbe sorolt területeket érintően az FSZKT módosítása után lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes szabályozási tervek területén az övezeti besorolás és az övezeti paraméterek a PPVSZ övezeti térképén, illetve a mellékelt szabályozási terveken feltűntetettek szerint módosulnak.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
1. a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 26/2001. (VII. 3.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
2. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 26/2001. (VII. 03.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról szóló 41/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
3. a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 26/2001. (VII. 03.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2002. (II. 05.) sz. rendelet,
4. a Budapest, XVIII. kerület Gloriette lakótelep és környékére érvényes 1/1998. (I.20.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott részletes rendezési terv módosításáról szóló 26/2002. (V. 28.) sz. rendelet,
5. a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001.(VII.03.). számú rendelet módosításáról szóló Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat Képviselő - testülete 33/ 2002.(VI.25.) számú önkormányzati rendelete
6. Pestszentlőrinc Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII.03.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 36/2002. (VIII.27.) sz. rendelet,
7. a Budapest, XVIII. kerület Igló utca – Forgó utca – Ferihegyi repülőtér által határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001.(VII.03.)számú rendelet módosításáról szóló 2/2003. (II.18.) sz. rendelet,
8. a 3/2003. (II.18.) sz. rendelet a Budapest XVIII. kerület belterületi határ –Péterhalmi út – Kettős Körös utca – ( 156 097 ) hrsz.-ú közterület által határolt területre vonatkozó szabályozási terv jóváhagyásáról és a Pestszentlőrinc - Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII.03.) számú rendelet módosításáról,
9. a 7/2003. (III. 04.) sz. rendelet Budapest, XVIII. kerület Alacskai út –145 111/3 hrsz.-ú út –Határ út - valamint a 156 080 hrsz.-ú út által határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló, többször módosított 26/2001. (VII.03.) számú rendelet módosításáról,
10. a Budapest XVIII. kerület Gloriette lakótelep területére vonatkozó szabályozási tervének jóváhagyásáról és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2003. (III. 25.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
11. 11/2003. (III.25.) sz. rendelet a Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló, többször módosított, 26/2001. (VII.03.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
12. a Budapest XVIII. kerület Gyömrői út menti 154 440 ill. 154 441 helyrajzi számú ipari telephelyek szabályozási tervének jóváhagyásáról és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 39/2003. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
13. a Budapest XVIII. kerület Péterhalmi út–Körös utca–Lakitelek utca–Bánfa utca –Mályinka utca által határolt területre vonatkozó szabályozási terv jóváhagyásáról és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 44/2003. (XI. 04.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
14. Budapest XVIII. kerület Péterhalmi út-Körös utca-Lakitelek utca-Bánfa utca-Mályinka utca által határolt terület szabályozási tervéről szóló 44/2003. (XI. 04.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet és Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2004. (II. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
15. Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet IZ-XVIII/Sport övezet elnevezésével kapcsolatos módosításáról szóló 17/2004. (III. 02.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
16. a Budapest XVIII. kerület Alacskai út - Ganz Ábrahám utca - Kerékkötő utca - a (156042) hrsz-ú névtelen közterület - továbbá a Kerékvágás utca - a (156046/97) hrsz-ú Szántás utca - valamint az Alacskai út által határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 19/2004. (III. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
17. A Budapest XVIII. kerület Dózsa György utca – Bogrács utca – XVIII. és XXIII. kerület határvonala – Ültetvény utca által határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2004. (V. 04.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
18. a Budapest XVIII. kerület Halomi út – Királyhágó utca – Kétújfalú utca-Tarkő utca által határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 53/2004. (XI. 30.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
19. a Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló, többször módosított, 26/2001. ( VII. 03.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2005. (II. 01.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
20. a Budapest XVIII. kerület Kastélydombi tömbre (Nemes utca – Kisfaludy utca – Vezér utca – István utca) vonatkozó szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2005. (III. 29.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
21. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 30/2005. (V. 31.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
22. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2005. (VII. 4.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
23. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló – többször módosított – 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 37/2005. (IX.6.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzati rendelet,
24. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról 46/2005. (X. 28.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
25. a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2006. (II. 28.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
26. a Budapest XVIII. kerület Üllői út –Esze Tamás utca- Halomi út – a kül-belterületi határ – a közigazgatási határ által közbezárt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2006. (III. 31.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
27. a Budapest XVIII. kerület Üllői út – Teleki u.- Aranyeső u. – Madách Imre u. által (volt régi piac) határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 26/2006. (IV. 04.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
28. a Budapest XVIII. kerület, Cséry-telep és környéke szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló – többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 36/2006. (V. 02.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
29. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 37/2006. (V. 02.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,
30. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 44/2006. (VI. 27.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet.
(5) E rendelet előírásai folyamatban levő ügyekben is alkalmazhatók, ha az építtetőkre nézve kedvezőbb rendelkezést tartalmaznak, mint a korábbi szabályozás.
93. §442 A Budapest Főváros XVIII. kerület Cziffra György utca – Margó Tivadar utca – Városház utca – Szélmalom utca – Kiss István utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2017. (V.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Bókay-kert szabályozási tervéről szóló rendelet) területi hatálya alá tartozó területre a PPVSZ rendelkezéseit a Bókay-kert szabályozási tervéről szóló rendelet hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.
94. §443 A Budapest XVIII. kerület Alacskai út – Ganz Ábrahám utca – Kerékkötő utca – Termény utca – Kerékvágás utca – Szántás utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 15/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: 72. számú szabályozási tervről szóló rendelet) területi hatálya alá tartozó területre a PPVSZ rendelkezéseit a 72. számú szabályozási tervről szóló rendelet hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.
95. §444 A Budapest XVIII. kerület, Közdűlő út – (156103) hrsz-ú út – (156097) hrsz-ú út – 156099 hrsz-ú erdő által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 17/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: 95. számú szabályozási tervről szóló rendelet) területi hatálya alá tartozó területre a PPVSZ rendelkezéseit a 95. számú szabályozási tervről szóló rendelet hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.
96. §445 A Budapest XVIII. kerület Alacskai út (gyáli Határ út) – Boronás utca – Kerékvágás utca – Aratás utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2018. (II.22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: 72/B. számú szabályozási tervről szóló rendelet) területi hatálya alá tartozó területre a PPVSZ rendelkezéseit a 72/B. számú szabályozási tervről szóló rendelet hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.
97. §446 A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 6/2022. (III.09.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: BUD KÉSZ) területi hatálya alá tartozó területre a PPVSZ rendelkezéseit a BUD KÉSZ hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
5. melléklet
5. függelék
6. függelék
7. függelék
Módosította a 67/2006. (XI.28.), a 9/2007. (III.05.), a 10/2007. (III.05.), a 12/2007. (III.27.), a 18/2007.(V.02.), a 19/2007. (V.22.), a 27/2007. (VII.9.), a 31/2007. (IX.11.), a 40/2007. (XI.6.), a 45/2007. (XII.21.), a 6/2008. (II.26.), a 11/2008. (III.25.), a 16/2008. (IV.22.), a 22/2008. (V.20.), a 29/2008. (IX.09.), a 31/2008. (IX.23.), a 36/2008. (X.21.), a 43/2008. (XII.10.), a 44/2008. (XII.20.), a 6/2009. (III.01.), a 15/2009. (III.24.), a 20/2009. (IV.28.), a 24/2009. (V.26.), a 29/2009. (IX.22.), a 40/2009. (XI.17.), a 42/2009. (XII.19.), a 10/2010. (III.01.), a 19/2010. (V.04.), a 26/2010. (VII.13.), a 34/2010. (IX.14.), a 42/2010. (XII.20.), a 15/2011. (V.03.), a 20/2011. (V.31.), a 45/2011. (XII.20.), 39/2012. (VII. 05.), 45/2012. (X. 15.), 19/2013. (VII.08.) , az 5/2014. (III.14.), 24/2014. (XII.10.), 42/2015. (XII.18.) , 16/2016. (IX.19.), 27/2016. (XII.15.), 14/2017. (V.31.), 15/2017. (VI.30.), 17/2017. (VI.30.), 22/2017. (IX.12.), 24/2017. (XI.22.), 7/2018. (II.22.), 15/2018. (VI.05.), 20/2018. (IX.03.), 30/2018. (XII.18.), 5/2021. (II.24.), 12/2021. (V.25.), 6/2022. (III.09.) önkormányzati rendelet
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 15/2018. (VI.05.) sz. rendelet, hatályos. 2018. június 6-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 15/2018. (VI.05.) sz. rendelet, hatálytalan: 2018. június 6-tól
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Beiktatta a 27/2016. (XII.15.) sz. rendelet, hatályos: 2016. december 16-tól
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
Módosította a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
Beiktatta a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 26. § (1) a), b) pontját módosította 27/2007. (VII.9.) rendelet
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től22/2017. (IX.12.) rendelet,hatályos:2017. szeptember 13-tól; 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 1-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 1-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 1-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 1-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 1-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 1-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 1-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tólBeiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 1-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 1-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 1-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től A 27. §-t módosította a 27/2007. (VII.9.) rendelet
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től 20/2018. (IX.03.) rendelet, hatályos: 2018. szeptember 4-től; 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 6/2008. (II.26.) rendelet módosította a 27. § (5) bekezdését. Hatályos: 2008.II.26.-tól
Beiktatta az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 12/2007.(III.27.) rendelet módosította a 30. § (3) bek. táblázatát
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Beiktatta az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Beiktatta az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 31/2007.(IX.11.) rendeletmódosítás alapján a rendelet kiegészül 32/A,B,C,D,E,F paragrafusokkal; Hatályba lépés: 2007. IX. 11.
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től 22/2017. (IX.12.) rendelet,hatályos:2017. szeptember 13-tól; 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Beiktatta az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től 22/2017. (IX.12.) rendelet,hatályos: 2017. szeptember 13-tól;42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Módosította az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Beiktatta az 5/2021. (II.24.) rendelet, hatályos: 2021. február 25-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től 26/2010. (VII.13.) módosította a 35. § (2) bekezdését. Hat.: 2010. IX. 13.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
36/B §-sal egészítette ki a 40/2009.(XI.17.) rend. Hat.: 2009.11.17.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályát vesztette a 45/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelettel, Hatályos: 2012. X. 16-tól
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től A 45/2007.(XII. 21.) rendelet a 37. §-t (12) bekezdéssel egészítette ki. Hatályba lépés: 2007. XII. 21.
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tólBeiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
A 12/2007. (III.27.) rendelet módosította a 38. § (3) bekezdés c) pontját.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 20/2009. (IV. 28.) rendelet a 39. §-t új (9) bekezdéssel egészítette ki. Hatályba lépés dátuma: 2009. IV. 28.
Módosította az 5/2014. (III.14.) sz. rendelet, hatályos: 2014. április 13-tól
Beiktatta a 30/2018. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2018. december 19-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította az 5/2014. (III.14.) sz. rendelet, hatályos: 2014. április 13-tól
A 20/2009. (IV. 28.) rendelet a 40. §-t új (9) bekezdéssel egészítette ki. Hatályba lépés dátuma: 2009. IV. 28.
26/2010. (VII.13.) rendelet módosította a 40. § (9) bekezdését. Hat.: 2010. IX. 13.
Beiktatta az 5/2014. (III.14.) sz. rendelet, hatályos: 2014. április 13-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 30/2018. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2018. december 19-től
Beiktatta az 5/2014. (III.14.) sz. rendelet, hatályos: 2014. április 13-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 30/2018. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2018. december 19-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 43. § első sorát módosította a 43/2008. (XII. 10.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2008. XII. 10.
Módosította a 20/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.VI.30-tól
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 43. § (6) bekezdését módosította a 31/2007.(IX.11.) rendelet; Hatályba lépés: 2007. IX. 11.
A 43. § (6) bekezdését módosította a 43/2008. (XII. 10.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2008. XII. 10.
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
A 29/2009.(IX. 22.) rend. módosította a 44. § (3) bekezdését. hat.: 2009. IX.22.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 17-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 20/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.VI.30-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 31/2007.(IX.11.) rendeletmódosítás alapján a rendelet kiegészül 48/A és 48/B paragrafusokkal; Hatályba lépés: 2007. IX. 11.
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 19/2013. (VII.08.), hatályos: 2013. augusztus 7-től
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
A 29/2009.(IX.22.) rendelet új 60/A §-t alkotott. Hat.: 2009. IX. 22.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
24/2009. (V. 26.) rendelet módosította a 63. § (1) bekezdését. Hatályba lép: 2009.V. 26.
A 22/2008. (V. 22.) rendeletmódosítás új 64/A §-sal egészítette ki a hatályos P.P.V.Sz.-t. Hatályos: 2008.V.20.-tól
A 36/2008. (X.21.) rendelet a 64/A § első sorát módosította. Hat.: 2008. X.21.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól
Módosította a 40/2009.(XI.17.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2009.XI.17-től; a 42/2009. (XII.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010.VI.1-től; a10/2010. (III.01.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010.III.1-től
Módosította a 15/2011. (V.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. VI.2-től
Módosította a 9/2007.(III.05.) rendelet a 67. § címét és táblázatát.
A 6/2008. (II. 26.) rendelet módosította a 67. § (2) bekezdését. Hatályos: 2008.II.26.-tól
26/2010. (VII. 13.) rendelet módosította a 67. § (2) bekezdését. Hat.: 2010. IX. 13.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 34/2010. (IX. 14.) rendelet új 68/A §-sal egészítette ki a P.P.V.Sz-t. Hat.:2010.XI.14.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 45/2007. (XII.21.) rendelet módosította a 69. § (3) bekezdését. Hatályba lépés: 2007. XII. 21.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
19/2010.(V.4.) rendelet módosította a 70. §-t. Hat.: 2010.VII.3.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 15/2011. (V.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.VI.2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 45/2007. (XII.21.) rendelet módosította a 72. § megnevezését. Hatályba lépés: 2007. XII. 21.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
Beiktatta a 12/2021. (V.25.) rendelet, hatályos: 2021. május 26-tól
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
11/2008.(III.25.) rendeletmódosítás törölte a 74. § (3) bekezdését. Hatályba lép: 2008. III.25.
11/2008.(III.25.) rendeletmódosítás törölte a 74. § (4) bekezdését. Hatályba lép: 2008. III.25.
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 27/2016. (XII.15.) sz. rendelet, hatályos: 2016. december 16-tólA 84. § (3) bekezdését módosította a 43/2008. (XII. 10.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2008. XII. 10.
Módosította a 27/2016. (XII.15.) sz. rendelet, hatályos: 2016. december 16-tólA 84. § (4) bekezdését módosította a 43/2008. (XII. 10.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2008. XII. 10.
A 45/2007.(XII.21.) rendelet módosította a 84. § (5) bekezdését. Hatályba lépés: 2007. XII. 21.
Módosította a 27/2016. (XII.15.) sz. rendelet, hatályos: 2016. december 16-tólA 84. § (6) bekezdését módosította a 43/2008. (XII. 10.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2008. XII. 10.
A 84. § (7) bekezdését módosította a 43/2008. (XII. 10.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2008. XII. 10.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatályos: 2017. szeptember 13-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 9/2007.(III.05.) rendeletmódosítás alapján a 86. § kiegészült (3) bekezdéssel.
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 40/2007. (XI.6.) rendeletmódosítás alapján a IV. fejezet kiegészül 100. sorszámú bejegyzéssel. Hatályba lépés: 2007. XI. 6.
A 36/2008.(X.21.) rendeletmódosítás alapján a IV. fejezet kiegészül 94. sorszámú bejegyzéssel. Hat.:2008.X.21.
A 43/2008.(XII. 10.) rendeletmódosítás alapján a IV. fejezet kiegészül 19. sorszámú bejegyzéssel. Hatályba lépés: 2008. XII. 10.
A 44/2008. (XII. 20.) rendeletmódosítás alapján a IV. fejezet kiegészül 102. sorszámú bejegyzéssel. Hatályba lépés: 2008.XII.20.
A 6/2009.(III.01.) rendelet kiegészítette a jelen rendelet IV. fejezetét 52.sz. szab. terv című részét 6-8. pontokkal. Hatályba lépés dátuma: 2009.III.01.
A 15/2009. (III.24.) rendelet kiegészítette a jelen rendelet IV. fejezetét 101. sz. szab. terv területén című rendelkezéssel. Hatályba lépés dátuma: 2009. III. 24.
A 20/2009. (IV. 28.) rendelet a IV. fejezetet kiegészítette a 72. sz. szab. terv területén című rendelkezéssel Hatályba lépés dátuma: 2009. IV. 28.
A 20/2009. (IV. 28.) rendelet a IV. fejezetet kiegészítette a 89. sz. szab. terv területén című bejegyzéssel. Hatályba lépés dátuma: 2009. IV. 28.
A 40/2009. (XI.17.) rend.mód. kiegészítette a IV. fejezetet 91. sz. bejegyzéssel. Hat.:2009.11.17.
19/2010.(V.4.) rend. kiegészítette a IV. fejezetet 104. sz. bejegyzéssel. Hat.: 2010.VII.3.
26/2010. (VII. 13.) rend. mód. a IV. fejezet 72.sz. szab. terv területén című bek. 1. pontját. Hat.: 2010.IX.13.)
A 34/2010. (IX. 14.) rend. mód. a IV. fejezet 53. sorsz. bejegyzését.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 45/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012.I.19-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 15/2018. (VI.05.) sz. rendelet, hatályos: 2018. június 6-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-tőlA 43/2008. (XII. 10.) sz. rendelet a IV. fejezetet kiegészítette 19. sz. bejegyzéssel. Hatályos: 2008.XII.10.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Az előírás legalizálja a több mint 50 éve folyó gyakorlatot, amely szerint területfelhasználások és építések átnyúlnak a közigazgatási határon, így pl. a II. futópálya területe, valamint a T2 Terminál épülete átnyúlik a két közigazgatási határon, a közigazgatási határ módosítása pedig az alátámasztó munkarészekben foglaltak miatt nem része e Szabályozási tervnek.
2 Az önkormányzatok főépítészi tevékenysége részletes szabályairól szóló 9/1998/. (V.3.) KTM rendelettel összhangban. 3 Az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998.(IV.03.) KTM rendelet szerinti feladatok.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM – EüM együttes rendelet szerint.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
OTÉK 4. sz. melléklete
Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (XII.15.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. december 16-tólMódosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 27/2016. (XII.15.) sz. rendelet, hatályos: 2016. december 16-tól
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
11/2008. (III.25.) rendeletmódosítás „34.sz. szab. terv területén” részből törölte a 3.a),b),c),d),e) pontokat Hatályba lép: 2008. III.25.
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
11/2008.(III.25.) rendeletmódosítás törölte a 4. pontot. Hatályba lép: 2008. III.25.
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
A 6/2009.(III.01.) rendelet kiegészítette jelen rendelet IV. fejezetének 52.sz.szab. terv. területén c. rendelkezését 6-8. pontokkal. Hatályba lépés dátuma: 2009.III.01.
A 31/2007.(IX.11.) rendeletmódosítás kiegészítette az 1. sz. mellékletet. Hatályba lépés: 2007. IX. 11.
A 34/2010. (IX.14.) rendelet módosította az 53. sz. bejegyzést. Hat.: 2010. XI. 14.
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Hatályon kívül helyezte a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatálytalan: 2014. december 11-től
Hatályon kívül helyezte a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatálytalan: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Hatályon kívül helyezte a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatálytalan: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 24/2014. (XII.10.) rendelet, hatályos: 2014. december 11-től
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól
11/2008.(III.25.) rendeletmódosítás törölte az 1. pontot. Hatályba lép: 2008. III.25.
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
11/2008.(III.25.) rendeletmódosítás törölte a 3.4.pontot. Hatályba lép: 2008. III.25.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 17-től
Módosította az 5/2014. (III.14.) sz. rendelet, hatályos: 2014. április 13-tól.
Módosította a 45/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012.I.19-től
11/2008.(III.25.) rendeletmódosítás törölte a 6. pontot. Hatályba lép: 2008. III.25.
Hatályon kívül helyezte az 5/2014. (III.14.) sz. rendelet, hatálytalan: 2014. április 13-tól
A 40/2009.(XI.17.) rend. kiegészítette a IV. fejezetet 91. sz. bejegyzéssel. Hat.:2009.11.17.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
A 36/2008.(X.21.) rendelet kiegészítette a 94. sz. bejegyzéssel. Hatályba lépés dátuma: 2008.X.21.
11/2008.(III.25.) rendeletmódosítás törölte az 1. pontot. Hatályba lép: 2008. III.25.
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
19/2010.(V.4.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. Előírásait a kihirdetését követően indított ügyekben kell alkalmazni, valamint a hatályba lépését követően a MÁV ceglédi vasútvonal 157091 és 157653 hrsz. telkei vonatkozásában a rendelet IV. fejezetének „A 99. szabályozási terv területén” című rendelkezésében, valamint a rendelet 3. sz. mellékletének 99. sz. szabályozási tervlapján rögzített előírások hatályukat vesztik.
Beiktatta a 15/2011. (V.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.VI.2-től
Beiktatta a 20/2018. (IX.03.) rendelet, hatályos: 2018. szeptember 4-től
A 15/2009. (III. 24.) rendelet kiegészítette a IV. fejezetet a 101. szabályozási terv területéről szóló rendelkezéssel. Hatályba lépés: 2009. III. 24.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Beiktatta a 15/2011. (V.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.VI.2-től
Beiktatta a 19/2010.(V.4.) sz. rendelet, hatályos.: 2010.július 3-tól.
Beiktatta a 15/2011. (V.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.VI.2-től
Módosította a 30/2018. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2018. december 19-től
A 45/2007.(XII. 21.) rendelet a 90. § (1) bekezdését f) és g) pontokkal egészítette ki. Hatályos: 2008.XII.21.-től
A 29/2009. (IX.22.) rendelet a 90. § (1) bekezdését m) és n) pontokkal egészítette ki. Hatályos: 2009. IX. 22.
A 9/2007. (III.5.) rendelet alapján törlésre került a 90. § c) pontja. Hatályos 2007. március 5.-től
A 29/2008.(IX. 09.) rendelet a 90. § (1) bekezdését h) ponttal egészítette ki. Hatályos: 2008.IX. 9.-től
A 29/2008.(IX. 09.) rendelet a 90. § (1) bekezdését i) ponttal egészítette ki. Hatályos: 2008.IX. 9.-től
A 29/2008.(IX. 09.) rendelet a 90. § (1) bekezdését j) ponttal egészítette ki. Hatályos: 2008.IX. 9.-től
A 29/2008.(IX. 09.) rendelet a 90. § (1) bekezdését k) ponttal egészítette ki. Hatályos: 2008.IX. 9.-től
A 6/2009.(III.01.) rendelet kiegészítette jelen rendelet 90. § (1) bekezdését l)ponttal. Hatályba lépés dátuma: 2009.III.01.
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
Hatályon kívül helyezte a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatálytalan: 2016. január 2-től
Módosította a 42/2015. (XII.18.) sz. rendelet, hatályos: 2016. január 2-től
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Módosította a 16/2016. (IX.19.) rendelet, hatályos: 2016. szeptember 20-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX.12.) rendelet, hatálytalan: 2017. szeptember 13-tól
Beiktatta a 14/2017. (V.31.) rendelet, hatályos: 2017. július 1-től
Beiktatta a 15/2017. (VI.30.) rendelet, hatályos: 2017. augusztus 1-től
Beiktatta a 17/2017. (VI.30.) rendelet, hatályos: 2017. augusztus 1-től
Beiktatta a 7/2018. (II.22.) sz. rendelet, hatályos: 2018. április 1-től
Beiktatta a 6/2022. (III.09.) sz. rendelet, hatályos: 2022. március 10-től