1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Az Önkormányzat működési területe: Pécs város közigazgatási területe.

(2) A képviselő testület elnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés).

(3) A Közgyűlés hivatala: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(4) A város jelképeit, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A város ünnepe szeptember 1-je.

2. § (1) A Közgyűlés tagjainak száma: 26 fő.

(2) A Közgyűlés szervei: a polgármester, a Közgyűlés bizottságai, a településrészi testületek, a Polgármesteri Hivatal, a jegyző és a társulások.

(3) Az Önkormányzat a következő társulások tagja:

3. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata díszpolgári címeket és kitüntetéseket adományoz, és ismer el. A díszpolgári cím, a kitüntetések alapításának és adományozásának feltételeit külön rendelet szabályozza.

4. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata külön szerződések megkötése útján, az abban foglalt feltételekkel testvér- és partnervárosi kapcsolatot tart fenn.

5. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Közgyűlést illetik meg. A Közgyűlés ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az önként vállalt feladatokat. A kötelező és önként vállalt feladatokat a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A Közgyűlés az 1. mellékletben meghatározott hatásköreit a Polgármesterre, a 2. mellékletben megjelölt hatásköreit az ott felsorolt bizottságokra, a 3. mellékletben meghatározott hatásköreit a jegyzőre ruházza át.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskör gyakorlásáról a munkatervben meghatározott soron következő közgyűlési ülésen írásban köteles beszámolni a Közgyűlés által átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolójában.

6. §¹ (1) A polgármester – a Közgyűlés alakuló ülését követő hat hónapon belül – a Közgyűlés megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a Közgyűlés elé. A gazdasági program a Mötv. 116. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, továbbá a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(2) A Közgyűlés éves ülés- és munkatervet készít. Az éves munkatervet² legkésőbb a tárgyév második Közgyűlésére kell előterjeszteni.

(3) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadás végett a Közgyűlés elé. A munkatervben foglaltak végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:

(5) A munkaterv tartalmazza:

7. § (1) A Közgyűlés alakuló, ünnepi, megemlékező, rendes, rendkívüli ülést, sürgős rendkívüli ülést tart. A Közgyűlés legalább havonta egy ülést tart, a rendes ülések konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármesterek választásáról, a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről, tiszteletdíjáról.

8. § (1) A Közgyűlés a város ünnepén ünnepi ülést tart, évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi, megemlékező ülést tarthat. Az ünnepi, megemlékező ülésen csak az ünnep, megemlékezés jellegének megfelelő napirend tárgyalható.

(2) Az ünnepi és a megemlékező ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Közgyűlés döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a testület határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

9. § (1) Rendes ülés az, amelyet a munkatervnek megfelelően hívnak össze.

(2) A rendes ülés keddi napokon – amennyiben a polgármester a meghívóban ettől eltérően nem rendelkezik – 9.00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart. Abban az esetben, ha az ülés előre láthatóan aznap 24.00 óráig nem fejeződik be, a frakcióvezetői egyeztetést követően a Közgyűlés döntésétől függően másnap is folytatható.

10. § (1) Halaszthatatlan esetben a Közgyűlés rövid úton is összehívható sürgős rendkívüli ülésre, legkésőbb az írásbeli indítvány benyújtásától számított 5 napon belüli időpontra, a napirend megjelölésével.

(2)⁴ A rendkívüli és a sürgős rendkívüli üléseken az indítványban megjelölteken felül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció, napirend utáni felszólalás nem intézhető. Egyebekben a rendes ülés szabályait a rendkívüli és a sürgős rendkívüli ülésekre is alkalmazni kell.

11. § (1) A Közgyűlés az éves munkatervében meghatározott időszakban nyári szünetet tart.

(2)⁵ A Közgyűlés – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az éves munkatervben meghatározott nyári szünet idejére a hatásköreit a Mötv. 42. §-ában meghatározott át nem ruházható hatáskörei és a Polgármesterre átruházott, a Város költségvetésében meghatározott tartalékokkal való rendelkezési jog, valamint az előirányzatok átcsoportosítási joga kivételével a Jogi és Ügyrendi Bizottságra ruházza át.

(3)⁶ A Közgyűlés hatáskörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Közgyűlésben működő frakciók vezetőit, valamint a frakcióval nem rendelkező pártoknak a párt által kijelölt képviselőjét is.

(4)⁷ A polgármester a nyári szünet ideje alatt is jogosult a Közgyűlés rendkívüli ülését összehívni. A nyári szünet idején megtartott rendkívüli ülésen – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a Közgyűlés gyakorolja valamennyi hatáskört, ideértve a Jogi és Ügyrendi Bizottságra a nyári szünet idejére átruházott hatásköröket is

12. § (1) A Közgyűlés üléseit a Mötv. 45. §-a szerint kell összehívni. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a polgármester által kijelölt alpolgármester jogosult összehívni. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a polgármester által kijelölt alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze az ülést.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni, amelyen fel kell tüntetni a dokumentumok elektronikus elérhetőségének módját.

(3) A meghívóban fel kell tüntetni az ebédszünet időpontját, amennyiben arra sor kerül.

(4)⁸ A Közgyűlés indokolt esetben az Önkormányzat székhelyén kívül külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

13. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót a Közgyűlés ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 2 nappal előbb kézbesíteni kell.

(2) A közgyűlési meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket is. Kivételesen indokolt esetben az előterjesztés pótlólagosan is megküldhető. Ennek tényét a meghívóban fel kell tüntetni.

(3) ⁹A meghívó és az írásbeli előterjesztések megküldése történhet elektronikus formában is. A 14. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket csak ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést kapják meg, amelyikhez a meghívásuk szól.

14. § (1) A Közgyűlés ülésének időpontjáról a város lakosságát értesíteni kell az alábbiak szerint:

(2) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

15. § (1) A Közgyűlés tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, továbbá a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, vagy azok megbízottai, valamint a sajtó képviselői tartózkodhatnak.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyeken foglalhat helyet. Azt, aki a tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A nyilvános ülések televíziós közvetítését a Pécsi Kommunikációs Központ Kft., a kommunikációs szerződésben foglaltak alapján végzi.

16. § (1) A zárt ülés elrendelését indítványozó javaslatot indokolni kell.

(2) A zárt ülésre a nyilvános ülést megelőzően kerül sor.

17. § (1) Az ülésen jelen lévő képviselő köteles a szavazókészüléken a „jelen” gombot bekapcsolni és az ülésről való végleges távozásakor a szavazókészülékét köteles kikapcsolni.

(2) A szavazás elrendelésekor a (1) bekezdés szerint jelen lévő, de a szavazógépet nem használó (igen, nem, tartózkodik) képviselőt a szavazás elrendelésekor a polgármester felszólítja a készülék használatára.

(3) A Közgyűlés döntése alapján a döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

(4) Ha a Közgyűlés ülése nem határozatképes, az elnök az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti. A polgármester az ülésen meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő rendes ülés meghívójában feltünteti.

18. § A Közgyűlési ülést a polgármester akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt kijelölt alpolgármester vezeti le, az alpolgármester akadályoztatása esetén ezt a feladatot a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke végzi, a bizottsági elnökének akadályoztatása esetén a korelnök látja el a Közgyűlés elnökének ezt a tisztségét.

19. § (1) Az elnök ülésvezetési hatáskörei:

(2) Az elnök vitavezetéssel és döntéshozatali eljárással kapcsolatos feladatai:

20. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a Közgyűlés, a polgármester, vagy bármely képviselő tekintélyét támadó felszólalást tesz, az elnök köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Ha a felszólaló a másodszori felszólításnak sem tesz eleget, az elnök megvonja tőle a szót.

(2) Ha a felszólaló a saját vagy a frakciója időkeretét kitöltötte, az elnök – a szómegvonás okának közlésével – megvonja tőle a szót.

21. § Amennyiben a Közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad az csak az elnök összehívására folytatódhat.

22. § Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel. Az elnök rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület munkáját akadályozza.

23. § (1) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2)¹³ Az előterjesztés megtételét követő hozzászólásokat a képviselők a frakciók, a képviselettel rendelkező pártok, szervezetek, valamint a független képviselők részére biztosított időkeretben tehetik meg. A képviselettel rendelkező pártok, szervezetek időkerete 5 perc alapidőből, ezen felül képviselőnként 2 perc kiegészítő időből áll. A független képviselők időkerete képviselőnként 5 perc. Ha a Közgyűlés egy előterjesztés keretében több rendelettervezetet tárgyal, a rendelkezésre álló időkeretet nem a rendeletek száma alapján, hanem az előterjesztésekre vonatkozó időkeret figyelembevételével kell meghatározni.

(3)¹⁴ A rendelkezésre álló időkerettel a (2) bekezdés szerinti jogosultak önállóan gazdálkodhatnak.

(4) Bármely frakció vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő, napirendenként és frakciónként egyszeri alkalommal. A szünetet a Közgyűlés elnöke köteles elrendelni.

(5) Az előterjesztő, az elnök, vagy a frakcióvezetők kezdeményezhetik a vita lezárását, melyről a Közgyűlés vita nélkül határoz. A vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezők részére az elnök köteles szót adni.

24. § (1) A napirendet a polgármester javaslatára egyszerű többséggel a Közgyűlés állapítja meg. Amennyiben a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti napirendi pont megtárgyalásához zárt ülés tartása szükséges, erről a Közgyűlés minősített többséggel dönt.

(2) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott határnap után a napirend a meghívóban nem szereplő javaslattal csak rendkívül indokolt esetben egészíthető ki. A meghívóban feltüntetett napirenden nem szereplő javaslat napirendre való felvételéről a Közgyűlés a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával vita nélkül határoz.

(3) A Közgyűlés rendkívüli ülésén kizárólag az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A Közgyűlés a jelenlévő képviselők többségének igen szavazata alapján dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítványt.

(4) A Közgyűlés a rendes ülésén az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester, a bizottságok és a tanácsnokok által benyújtott napirendi ponti javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását bármely bejelentett frakció, vagy legalább 7 képviselő kéri. Ezeket az indítványokat legkésőbb a Közgyűlés következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni.

25. § (1) A meghívóval együtt írásban kiküldött, vagy a napirenden szereplő, de az ülés napján kiosztott napirendi javaslatba felvett előterjesztést – a napirendi pontok szavazásra bocsátását megelőzően – az előterjesztő kérelmére az elnök a javaslatok közül vita nélkül visszavonhatja.

(2) A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő kérheti elnapolni, napirendről levenni. Az elnapolás és a napirendről való levétel iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül minősített többséggel határoz.

(3) A Közgyűlés az elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára bármelyik napirendi pontot elnapolhatja, napirendről levetetheti, vagy – az elnapolás mellett – további bizottsági tárgyalásra, szakértői előkészítésre kiadhatja. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül határoz. Elnapolás esetén az előterjesztés automatikusan a következő ülés napirendjén szerepel.

(4) A már napirendre vett napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

26. § (1) A Közgyűlés napirendi pontjának előterjesztője tisztségviselő, a bizottság, az albizottság, a tanácsnok, a frakció, a képviselő, a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal főosztály, osztály és csoport besorolású szervezeti egysége lehet.

(2) Rendelettervezetet csak bizottság, tisztségviselő, tanácsnok, képviselő, frakció vagy a jegyző terjeszthet elő.

(3) A Közgyűlés napirendi pontjának előadója az előterjesztő, az előterjesztő képviselője, az előterjesztő által megbízott képviselő, tisztségviselő, tanácsnok, hivatali köztisztviselő lehet. Külső szervezet beszámolója, tájékoztatója esetén a napirendi pont előadója a szervezet vezetője.

(4) Az előterjesztő a rendelet-tervezetet minden esetben rövid szóbeli előterjesztésben ismerteti, indokolja.

27. § A napirendi pontok fajtái:

28. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

(2) Interpelláció, kérdés bejelentésére a napirend elfogadását megelőzően, azok feltételére és megválaszolására pedig a délutáni ülésidő kezdetekor, vagy a nyilvános ülés végén kerül sor.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Közgyűlés bármely képviselő javaslatára eltérhet. A javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

29. § (1) Az előterjesztések lehetnek:

(2) Az előterjesztések írásban, indokolt esetben szóban terjeszthetők elő. A rendelet megalkotásáról szóló előterjesztés, a rendelettervezet és ennek módosító indítványai, továbbá a határozati javaslat csak írásbeli lehet. A határozati javaslat előterjesztője és a Közgyűlést levezető elnök kérheti, hogy a módosító indítványokat foglalják írásba.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Egy előterjesztés több határozati javaslatot vagy rendeletet is tartalmazhat, ha azok tárgya azonos, vagy egymással összefüggő.

(5) Végrehajtásért felelősként tisztségviselő a bizottsági elnök, a jegyző, szervezeti egység vezető, ellenőrzésért felelősként tisztségviselő vagy a jegyző jelölhető meg.

30. § (1) Az előzetesen egyeztetett, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: gazdasági kamarai törvény) 37. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági előterjesztések előterjesztése előtt meg kell kérni az Önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét.

(2) Ha (1) bekezdésben meghatározott szervezetnek a Közgyűlés elé kerülő gazdasági előterjesztéssel kapcsolatban eltérő véleménye van, az előterjesztő köteles az eltérő szövegszerű javaslatot a polgármesterrel történt előzetes egyeztetés alapján az előterjesztésével együtt kezelni, és a Közgyűlés elé terjeszteni. Egyebekben a gazdasági kamarákról szóló törvény 37. § (8) bekezdése rendelkezése szerint kell eljárni.

31. § (1) Pénzügyi tartalmú pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztések csak a Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményezésével terjeszthetők a Közgyűlés elé.

(2) Az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy az előirányzat-módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelent-e, valamint meg kell jelölni a többletkiadást ellentételező bevételi forrást is.

(3) Az eredeti költségvetésben nem tervezett feladat végrehajtására vonatkozó előterjesztést csak finanszírozási tervvel, valamint a várható bevételi és kiadási oldalt bemutató részletes költségvetési tervvel lehet elindítani.

32. § Rendelettervezet, városfejlesztési célú, vagyongazdálkodással, intézmények működtetésével kapcsolatos előterjesztés csak a tárgykör szerint illetékes bizottsági állásfoglalást követően terjeszthető a Közgyűlés elé.

33. § Az írásbeli előterjesztést a Közgyűlés rendes ülését megelőzően legalább 8 nappal törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek kell leadni.

34. § (1) A képviselő a Közgyűlés ülésén interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz, a tanácsnokokhoz az interpelláció címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával.

(2) Az interpellációt a képviselő az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal előbb a polgármesterhez írásban terjesztheti be, amelyre az interpellált az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban ad választ.

(3) Az interpelláló képviselő a – szóban vagy írásban adott – válasz elfogadásáról a Közgyűlés ülésén viszontválaszban nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Ha a Közgyűlés az interpellációra adott választ nem fogadja el, azt kivizsgálásra az illetékes bizottság elé utalja.

(4) Az interpellációra 3 perc, a válaszadásra 3 perc, a viszontválaszra 2 perc áll rendelkezésre.

35. § (1) Kérdést a képviselő a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz és a tanácsnokokhoz személyesen intézhet a kérdés címének, tárgyának megjelölésével és tartalmának rövid összefoglalásával. Kérdést intézhet továbbá képviselőtársához a képviselői minőségében végzett tevékenységével összefüggésben, közérdeklődésre számot tartó ügyekben.

(2) A kérdést a Közgyűlés ülésének megkezdéséig a polgármesterhez írásban be kell nyújtani. Indokolt esetben a kérdés címzettje az érdemi választ 15 napon belül írásban is megadhatja.

(3) A kérdésfelvetésre 3 perc, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre.

(4) A kérdésre adott válasz után viszontválasznak nincs helye.

36. § (1) Bármely napirendi ponthoz a következő indítványok nyújthatók be:

(2) Napirendi ponthoz kapcsolódó indítványt tisztségviselő, jegyző, bizottság, tanácsnok és képviselő nyújthat be.

37. § (1) A tisztségviselő, a jegyző, a bizottság, a tanácsnok és a képviselő javasolhatják a Közgyűlésnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.

(2) A sürgősségi javaslatot az önálló indítvánnyal együtt a Közgyűlés ülését megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A sürgősség kérdésében a Közgyűlés a napirend elfogadása előtt, a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával dönt.

38. § (1) A módosító javaslat az olyan javaslat, amely az írásban előterjesztett rendelettervezet és határozati javaslat érdemi részét érinti. A módosító javaslat nem irányulhat számítási és szám-, névelírási, vagy más formai pontosításokra.

(2) A módosító javaslatot az ülés előtt írásban, a határozatot érintő módosító javaslatot az ülésen szóban is elő lehet terjeszteni. A szavazás előtt az elnök, és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.

39. § (1) A felszólalások lehetnek:

(2) A Közgyűlés elnöke a jelentkezések sorrendjében adja meg az engedélyt a felszólalásra. A nem képviselő jogállású meghívottak a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.

(3) A frakcióvezetők a napirendi ponthoz kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek. A szót az elnök soron kívül köteles megadni, a frakcióvezetők jelentkezési sorrendjében.

(4)¹⁵ A közgyűlési ülésen a tanácskozási joggal meghívottak felszólalásának időtartama - ha külön törvény eltérően nem rendelkezik - ülésenként legfeljebb 3 perc lehet.

40. § (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó képviselői felszólalásokra az engedélyt a jelentkezés sorrendjében az ülés elnöke adja meg.

(2) A napirendi pont tárgyalására meghívottaknak az ülés elnöke szavazás nélkül felszólalási lehetőséget adhat.

(3) A Közgyűlés ülésén az a nem meghívott személy szólalhat fel, akinek az ülés elnöke – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata alapján – szót ad.

(4) A Közgyűlés nem képviselő állandó meghívott résztvevőinek megbízottjai az ülés elnökének engedélye alapján a képviselői, tisztségviselői kérdésre szavazás nélkül válaszolhatnak.

41. § (1) Bármely képviselő az ülésnap nyilvános napirendi pontjainak tárgyalását követően és a zárt ülés után a napirenden nem szereplő olyan halaszthatatlan rendkívüli ügyben, amely országos jelentőségű, vagy amely tartalmánál fogva érinti az Önkormányzat és szervei, intézményei, a településrészi testületek és a nemzetiségi önkormányzatok működését, megítélését, a város és vonzáskörzete lakosságának közérzetét, vagy olyan bírálatot tartalmaz, amely nyilvános közlést igényel, felszólalással, jelzéssel élhet. Egyedi, továbbá hatósági ügyben nem lehet felszólalással élni.

(2) A napirend utáni felszólalás időtartama legfeljebb egyszer 3 perc lehet. A napirend utáni felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a tisztségviselő és a bizottsági elnök, továbbá, aki személyében érintett legfeljebb egyszer háromperces felszólalásra kérhet szót.

(3) A napirend utáni felszólalásra jelentkezőnek a napirend utáni felszólalási szándékát az ülést megelőző nap 12 óráig írásban kell jeleznie a polgármesternél a tárgykör és a rövid tartalom megjelölésével. A címnek a napirend utáni felszólalás tárgyára egyértelműen utalnia kell.

42. § (1) Ügyrendi hozzászólás olyan, a Közgyűlés működésének, ülésének rendjével, a tárgyalás lebonyolításával kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem kell.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

(3) A javaslathoz frakciónként egy alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban lehet felszólalni.

43. § (1) Vita közben, ha a képviselő – a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni – soron kívül 2 perces személyes, azonnali megjegyzésre kérhet szót.

(2) A személyes megjegyzést az elnök engedélyezi. Viszontválasznak, vitának helye nincs.

44. § (1) A képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A bejelentést elmulasztó képviselőt a Közgyűlés 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújthatja.

(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen"-nel vagy „nem"-mel történhessen.

45. § (1) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat kell szavazásra bocsátani.

(2) Rendelettervezet, határozati javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. Az indítványról a Közgyűlés vita nélkül határoz. A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.

(3) A Közgyűlés a szavazás során először a rendelettervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt.

46. § (1) A módosító javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig visszavonhatja.

(2) A módosító javaslatokról a Közgyűlés – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – külön szavazás alapján dönt.

(3) Egy képviselő által ugyanazon napirendhez egyidejűleg benyújtott több módosító javaslat, módosító csomag szavazása együtt, egy szavazással is történhet, kivéve, ha bármely képviselő külön szavazást kér az egyes módosító javaslatokról.

(4) Külön szavazás nélkül dönt a Közgyűlés a módosító indítványról abban az esetben, ha azt az előterjesztő az előterjesztés előadásával egyidejűleg maga terjeszti elő.

47. § (1) Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges:

48. § (1) Szavazni személyesen „igen"-nel vagy „nem"-mel , vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

(2) A szavazás gépi úton, vagy kézfelemeléssel történhet. A gépi szavazás időtartamát a levezető elnök egy alkalommal, a szavazás megkezdése előtt ismerteti.

(3) A képviselő az elnöknek a szavazás eredményét megállapító összefoglalójáig jelezheti a szavazógép meghibásodását. Ezt követően a képviselő jegyzőkönyvbe mondhatja szavazatát.

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(5) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(6) Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az „igen” szavazatok előírt többségének a megléte szükséges. Ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

49. § (1) Titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni. A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A Jogi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről jelentést ad a Közgyűlésnek.

(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(4) Az alakuló ülésen a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazás lebonyolításáról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

50. § (1) Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Közgyűlés vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendbe sorolva felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen", „nem", „tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

51. § A Közgyűlés a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

52. § (1) A Közgyűlés határozatának jelölése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ..../év...../hó..... nap számú határozata sorszám/évszám/Közgyűlés napja.

(2) A napirend elfogadása, ügyrendi kérdés, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

(3) A normatív határozat jelölése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …/év…./hó…nap számú normatív határozata sorszám/évszám/ Közgyűlés napja.

(4) A normatív határozatot az 57. § (1) – (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával ki kell hirdetni és a Közgyűlés hivatalos lapjában közzé kell tenni.

53. § A rendeletek szövegszerű tervezetét a Polgármesteri Hivatal szakmai szervezeti egységei készítik elő. A tervezetet csak bizottsági állásfoglalás, a jegyző törvényességi véleményének, valamint a szakmai véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése után lehet a Közgyűlés elé terjeszteni.

54. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat a gov.pecs.hu elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a Közgyűlés szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) A rendelettervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet megismeréséhez, a véleményük kifejtéséhez.

(4) A közzétett rendelettervezetekről a természetes személyek, jogi személyek és jogi személynek nem minősülő szervezetek a (3) bekezdésben meghatározott elektronikus elérhetőség igénybevételével a Közgyűlés ülését megelőző második nap 12 óráig nyilváníthatnak véleményt.

(5) Nem vehető figyelembe a közerkölcsöt sértő, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedő és a név nélküli vélemény.

(6) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.

(7) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig történik.

55. § (1) A rendelettervezet tárgyalása kétfordulós, melynek során először az általános vitára kerül sor. Az általános vita a szabályozás szükségességének, a szabályozás céljának és elveinek megvitatásából áll.

(2) Az általános vita lezárása után a Közgyűlés a rendelettervezetet részletes vitára bocsátja, vagy további bizottsági tárgyalás szükségessége és újbóli előterjesztés felöl dönt.

(3) A részletes vita a rendelettervezet módosításokkal érintett részének megvitatásából áll. Módosító javaslatokat csak írásban és az általános vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A képviselőnek a módosító indítvány benyújtására vonatkozó szándékát a polgármesternek előzetesen be kell jelentenie

(4) A rendelettervezetet nem kell részletes vitára bocsátani, ha módosító javaslatot nem terjesztettek elő.

(5) A rendelettervezet általános és részletes vitája ugyanazon és egymást követő külön ülésen is történhet.

56. § (1) A költségvetési rendelet megalkotása kétfordulós tárgyalás során egymást követő külön ülésen is történhet.

(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt, és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján, gazdasági koncepciót kell összeállítani, melynek keretében:

(3) A második fordulóban – a jogszabályi előírások szerint – a költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalására kerül sor.

57. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályának hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeleteket legkésőbb a hatálybalépés napján a Város honlapján is közzé kell tenni. Közzé kell tenni továbbá az elektronikus vagy írott sajtóban a rendelet számának, tárgyának, valamint a hatályba lépése napjának és módjának megjelölésével is.

(2) A rendeletet a Közgyűlés hivatalos lapjában közzé kell tenni. A hivatalos lapot a Város honlapján történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni.

(3) A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A rendelet jelölése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …………(a rendelet címe) szóló …/…(… ….) önkormányzati rendelete

58. § (1)¹⁶ A Közgyűlés minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön képviselői kérésre az adott napirendi pont tekintetében szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A hanganyagot elektronikus úton (digitálisan) is rögzíteni kell és meg kell őrizni.

(2) Az írásbeli jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) Az írásbeli jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv írásba foglalásától számított 8 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

59. § (1) A választópolgárok – a zárt ülés – kivételével betekinthetnek a közgyűlési előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvbe.

(2) A Polgármesteri Hivatal Szervezési és Jogi Főosztályán munkanapokon, munkaidőben bármely polgár számára betekintési lehetőséget kell biztosítani a Közgyűlés nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe, a hatályos rendeletekbe és határozatokba, valamint a Közgyűléstől a bizottságokra, a részönkormányzatokra és nemzetiségi önkormányzatokra átruházott hatáskörben hozott hatályos határozatokba, továbbá a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekbe.

(3) Zárt ülés tartása esetén – a hatósági és kitüntetési ügyek kivételével – a hozott határozatokat a nyilvános ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

(4) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról így különösen:

(5) Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról költségtérítés ellenében másolatot kérhet.

60. § (1) A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok létrehozásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

61. § (1) A Közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre az itt meghatározott létszámmal:

(2) A bizottságok elnökét, képviselő és nem képviselő tagjait a Közgyűlés választja. A bizottságok munkáját szakértők és gyakornokok segíthetik.

(3) Az egyes bizottságok segítésére legfeljebb 6 fő szakértő bízható meg. A szakértőket a bizottságok javaslatára bízza meg a Közgyűlés. Megbízatásuk a bizottság megbízásának lejártáig vagy a megbízás visszavonásáig tart. A szakértők díjazásáról a Közgyűlés dönt.

(4) A bizottsági ülésen a szakértők és a gyakornokok tanácskozási joggal vesznek részt.

62. § (1) A Közgyűlés albizottságokat hozhat létre szakmai koncepciók, vélemények, javaslatok, állásfoglalások kialakítása és azok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése céljára. Az albizottság elnöke és tagjainak többsége csak képviselő lehet, az albizottság szervezetét, tagjainak számát a Közgyűlés határozza meg.

(2) Az albizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

63. § (1) A Közgyűlés meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A Közgyűlés esetenként állapítja meg az ideiglenes bizottság feladatát és választja meg tagjait.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

64. § A bizottságok általános feladatai:

65. § (1) A polgármester kezdeményezésére a Jogi és Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.

(2) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait a Jogi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, vagy a bárki által tett bejelentés alapján vizsgálja azokat, és a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a Közgyűlést.

(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett:

(4) Az Önkormányzat által alapított intézményeknél, közalapítványoknál, többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál a Vnytv. 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott vagyonnyilat-tételre kötelezetteket az őket alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni kell.

66. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság képviselő tagjai többségének javaslatára, valamint rendkívüli esetben 15 napon belül a bizottság két képviselőjének a bizottság elnökéhez címzett írásbeli indítványára.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a bizottság tagjait, valamint a meghívottakat rendes ülés esetén legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legalább 2 nappal az ülést megelőzően tájékoztatni kell.

(3)¹⁹

(4) A bizottság ülésének napirendjét úgy kell összeállítani, hogy a bizottság először a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, ezt követően a bizottság átruházott hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, végül az egyéb előterjesztéseket tárgyalja.

(5) A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.

(6)²⁰ A bizottság indokolt esetben az Önkormányzat székhelyén kívül külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

67. § (1) A bizottságok éves munkatervet készítenek a Közgyűlés éves munkaterve alapján. A bizottságok működésének részletes szabályait – a Közgyűlés által jóváhagyott – ügyrendjükben maguk határozzák meg.

(2) A bizottság megszüntetésére, ügyrendjének jóváhagyására vonatkozó előterjesztést kizárólag bizottság nyújthat be a Közgyűlésnek.

68. § (1) A bizottságok átruházott hatáskör gyakorlása során – minden esetben – határozatban döntenek, feladatkörükben eljárva állásfoglalást alakítanak ki.

(2) Az adott bizottságban nem tag képviselők a bizottságok ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt. A bizottság ülésére a területileg érintett képviselőt és a tanácsnokot a feladatkörébe tartozó napirendi pont tárgyalásakor meg kell hívni.

(3) Két vagy több bizottság részvételével együttes bizottsági ülés tartható. Ebben az esetben az egyes napirendi pontokról bizottságonként külön kell szavazni.

(4) Név szerinti szavazás esetén a tagok által leadott szavazatokat a jegyzőkönyvvezető név szerint rögzíti a jegyzőkönyvben.

69. § A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a polgármester állásfoglalását kell kikérni. Ha az állásfoglalással bármely érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközés tárgyában a Közgyűlés dönt.

70. § (1) A bizottságok ülésén elhangzott vitáról a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, az ülésen rögzített hanganyagot 6 hónapig meg kell őrizni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

(2) A vitában résztvevő képviselő indokolt esetben hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését kérheti.

(3) A bizottságok ügyviteli teendőit a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei látják el.

(4)²¹ A bizottság indokolt esetben az Önkormányzat székhelyén kívül külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

71. § (1) A képviselők a képviselői tevékenységük összehangolására csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre, melynek megalakításához legalább 3 képviselő szükséges. A frakció megalakulását, nevét és tagjainak névsorát a közgyűlési ülésen szóban kell jelezni, és a Közgyűlésnek írásban is be kell jelenteni.

(2) A képviselőcsoport vezetőt (frakcióvezetőt), valamint 1 frakcióvezető helyettest választhat.

(3) A frakciók vezetőit és az alpolgármestereket a polgármester egyeztető tárgyalásra hívhatja össze.

(4)²² A frakciók működéséhez szükséges feltételeket a polgármester az (5) bekezdésben foglaltak szerint biztosítja.

(5)²³ A polgármester

72. § (1) A Közgyűlés a (2) bekezdésben meghatározott településrészeken javaslattevő, véleményező feladatot ellátó, önálló döntéshozatali hatáskörrel nem rendelkező településrészi testületeket hoz létre. A településrészi testület vezetője önkormányzati képviselő.

(2) A településrészi testületek elnevezése és tagjainak száma:

(3) A településrészi testületek feladatkörét, véleményezési jogkörüket az általuk megalkotott és a Közgyűlés által jóváhagyott ügyrendjük tartalmazza.

73. § (1) A Közgyűlés – a polgármester ajánlása alapján – megválasztja

(2) A településrészi testület nem képviselő tagjaira a településrész választópolgárai a polgármesterhez, vagy a településrészi testület vezetőjéhez benyújtva írásban tehetnek javaslatot.

74. § A településrészi testület megbízatása a Közgyűlés megbízatásáig tart.

75. § (1)²⁵ Pécs város közigazgatás területén német, horvát, roma, szerb, görög, lengyel, bolgár, ruszin, örmény, ukrán és román nemzetiségi önkormányzatok működnek.

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(3) A nemzetiségi önkormányzatok működését a jegyző, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége, a nemzetiségi referens és a nemzetiségi tanácsnok segíti.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat törvényes működése elősegítése érdekében a jegyző a jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő részvételét biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésén, a velük megkötött együttműködési megállapodásokban rögzítetteknek megfelelően.

76. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére jogaik gyakorlásához, testületi üléseik megtartásához biztosítja hivatali munkaidőben az Önkormányzat tárgyaló helyiségeinek használatát. A működéshez szükséges személyi feltételeket az Önkormányzat az e feladat ellátására kijelölt ügyintézői útján biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges ingó- és ingatlanvagyon használatát az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet és a nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

(3) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére az éves költségvetési rendeletében meghatározott mértékű támogatást biztosít a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében előírt személyi és tárgyi feltételek biztosítására.

(4) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodás keretében biztosítja a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Főosztályán keresztül.

77. § (1) Az Önkormányzat és a város nemzetiségi önkormányzatainak együttműködése a Nemzetiségi Tanács (továbbiakban: Tanács) keretében történik. A Tanács tagjai a Pécsett működő 11 nemzetiségi önkormányzat 1-1 képviselője, valamint a Közgyűlés Nemzetiségi Tanácsnoka.

(2) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

(3) A Tanács koordinálja az Önkormányzat és a város nemzetiségi önkormányzatai közötti kapcsolatokat, egyezteti azok érdekeit, szakmai véleményével támogatja a város által fenntartott intézményekben folyó nemzetiségi tevékenységet, elősegíti a nemzetiségi jogok érvényesülését.

(4) A Tanács a nemzetiségeket érintő ügyekben készült a bizottságok és a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket előzetesen véleményezi.

(5) A Tanács jogosult nemzetiségi ügyekben előterjesztés kezdeményezésére, arra való ajánlástételre.

77/A. § (1) A Közgyűlés konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Művészeti Tanácsot hoz létre.

(2) A Tanács az Önkormányzat területén működő kulturális szférát érintő helyi jogszabályok, más döntések, közgyűlési előterjesztések előkészítésének szakaszában állásfoglalást alakíthat ki, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban javaslatot tehet.

(3) A Művészeti Tanács 9 tagból áll, melynek tagjait a Közgyűlés választja meg az önkormányzati ciklus időtartamára.

(4) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

78. § (1) A Közgyűlés konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Idősügyi Tanácsot hoz létre.

(2) A Tanács az időskorú polgárok életkörülményeit közvetlenül érintő országos és helyi jogszabályok, más döntések, közgyűlési előterjesztések előkészítésének szakaszában állásfoglalást alakíthat ki, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban javaslatot tehet.

(3) Az Idősügyi Tanács 16 tagból áll, melynek tagjait a Közgyűlés választja meg az önkormányzati ciklus időtartamára.

(4) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

79. § (1) A Közgyűlés a város közbiztonsági helyzetének további javítása érdekében konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanácsot hoz létre.

(2)²⁷ A Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács 8 tagból áll, tagjait a Közgyűlés választja meg az önkormányzati ciklus időtartamára.

(3) A Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

79/A. § (1) A Közgyűlés a pécsi civil és egyházi szervezetek helyi lakásgazdálkodás, lakáspolitika alakításában, valamint a lakásgazdálkodási stratégia és cselekvési terv kialakításában való aktív részvétele, továbbá az Önkormányzattal, az önkormányzati intézményekkel való hatékony együttműködése érdekében Lakhatási Kerekasztalt hoz létre.

(2) A Lakhatási Kerekasztal részt vesz a helyi lakáspolitika alakításában, ennek keretében javaslatot tesz a lakásgazdálkodási stratégia és cselekvési terv kialakítására, és folyamatosan figyelemmel kíséri annak végrehajtását, szükség esetén indítványozza annak aktualizálását

(3) A Lakhatási Kerekasztal 32 tagból áll, melynek tagjait a Közgyűlés választja meg az önkormányzati ciklus időtartamára.

(4) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

79/B. § (1) A Közgyűlés konzultatív véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot hoz létre.

(2) A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum részt vesz a Helyi Esélyegyenlőségi Program intézkedéseinek koordinálásában, végrehajtásában és megvalósításában.

(3) A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum 36 tagból áll, melynek tagjait a Közgyűlés választja meg a HEP 2023-2027 közötti időszakára.

(4) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

80. § (1) A polgármester a Közgyűlés működésével kapcsolatban a III. fejezetben meghatározottakon túl:

(2) A polgármester a bizottságok és a településrészi testületek működésével összefüggésben:

81. § A polgármester a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:

82. §⁵⁹ (1)⁶⁰ A Közgyűlés a polgármester javaslatára két főállású alpolgármestert a Közgyűlés képviselő tagjai közül, egy főállású alpolgármestert nem a képviselők közül választ.

(2)⁶¹ Az alpolgármesterek feladatmegosztását és az általános helyettes személyét a polgármester határozza meg.⁶²

83. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőket.

(2) Az aljegyzők feladatait a jegyző határozza meg.

(3) A jegyző feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül az Önkormányzat működésével kapcsolatban:

(4) A jegyző egyéb feladatai:

84. § A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a jegyző által kijelölt aljegyző helyettesíti. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy jegyző és a helyettesítésére kijelölt aljegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 havi időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jogszabályban előírt képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bízhat meg a polgármester.

85. § A képviselő az Mötv.-ben meghatározott jogain felül jogosult:

86. § A képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségein felül köteles:

87. § (1) A Közgyűlés a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Önkormányzat innovációs stratégiája, technológiai fejlesztési elképzelései végrehajtásának támogatására, továbbá az Önkormányzat helyi ifjúság érdekvédelmének elősegítésére és önkormányzati képviseletének megvalósulására, valamint a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésére és fejlesztésére irányuló tevékenységének támogatására innovációs biztost választ.

(2) Az innovációs biztosi tisztségre olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a Közgyűlésnek. Az innovációs biztos megválasztásához és feladatainak elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

(1) A Közgyűlés a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Önkormányzat környezetvédelmi és fenntarthatósági stratégiája, fejlesztési elképzelései végrehajtásának támogatása és ellenőrzése, a környezetvédelmi, fenntarthatósági témákban tevékenykedő civil és szakmai szervezetek véleményének képviselete, valamint az Európai Unió környezetvédelmi, fenntarthatósági, klímavédelmi és bővítési stratégiáiban, projektjeiben való közvetlen pécsi és regionális önkormányzati bekapcsolódás elősegítése érdekében környezetvédelmi és fenntarthatósági megbízottat választ.

(2) A környezetvédelmi és fenntarthatósági megbízottat a Közgyűlés az önkormányzati képviselők közül választja meg, aki a feladatát díjazás nélkül látja el.

88. § (1) A Közgyűlés a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a nemzetiségek jogai gyakorlásának elősegítésére és a civil szférával történő kapcsolattartás érdekében tanácsnokokat választ.

(2) A tanácsnokok megválasztásához és feladatainak elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

89. § (1)⁶⁵ A Közgyűlés a képviselők, a bizottsági tagok és elnökök, a településrészi testületek vezetői, a tanácsnokok és a bizottságok nem képviselő tagjainak részére az 5. mellékletben meghatározott tiszteletdíjat állapítja meg. A tiszteletdíj összege a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimummegállapításáról szóló mindenkor hatályos Korm. rendeletben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegéhez (a továbbiakban: mindenkori minimálbér) igazodik.

(2) A polgármester és az alpolgármesterek képviselői tiszteletdíjat nem kapnak.

(3) A Közgyűlés a képviselők részére az 6.⁶⁶ mellékletben meghatározott természetbeni juttatásokat biztosítja.

(4) A képviselőnek a képviselői tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, indokolt költséget meg kell téríteni. A kifizetést a polgármester engedélyezi.

90. § (1) A képviselő részére kifizethető tiszteletdíjat 12 havi időtartamra 25%-kal csökkenteni kell, ha a képviselő egy naptári évben a Közgyűlés vagy tagként a bizottság rendes üléseinek több mint egyötödéről hiányzott.

(2) A Közgyűlésen és a bizottság ülésén való részvételt az ülések jelenléti ívei igazolják.

(3) Nem minősül igazolatlan távollétnek a Közgyűlés megbízásából, az Önkormányzat képviseletében teljesített kiküldetés miatti távollét, továbbá az egészségügyi ok miatt bekövetkező távollét, ha arról orvosi igazolást nyújt be a képviselő.

91. § A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, a Közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján külön állapítja meg. A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódását, általános és részletes feladatait, valamint működési rendjét a Közgyűlés normatív határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

92. § A Polgármesteri Hivatalban az Önkormányzat a Közgyűlés és bizottságai döntéseinek előkészítéséhez, továbbá a tisztségviselők tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátásához önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkaköröket létesít. A tanácsadók száma legfeljebb 5 fő lehet. Az e személyekkel betölthető munkaköröket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében kell megnevezni.

93. § A polgármester várospolitikai fórumot vagy városrészi tanácskozást hívhat össze olyan, a helyi közösség szempontjából nagyobb jelentőségű kérdésekben, amelyekben az Önkormányzat testületének döntési és felterjesztési, felszólalási joga van. A településfejlesztési és településrendezési dokumentumok tervezetével kapcsolatos partnerségi egyeztetési eljárásban tartott lakossági fórum kivételével a várospolitikai fórumra meg kell hívni a tárgy szerint érintett civil és szakmai szervezeteket és az érintett képviselőket. A várospolitikai fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai.

94. § (1) A közmeghallgatás időpontját a Közgyűlés esetenként határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani a választópolgárok legalább 5 %-ának javaslatára.

(3) A javaslatot írásban, aláírásokkal és személyi adatokkal (név, lakcím, személyi azonosító) dokumentálva, indokolással ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester a Közgyűlés ülését a javaslat benyújtásától számított 30 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(4) A közmeghallgatásra a Közgyűlés összehívására és lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a 12. § - 14. §⁶⁷ rendelkezéseinek figyelembe vételével.

95. § (1) Az ülésen felszólalhatnak:

(2) A felszólalás tárgyköre közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. Egyedi, valamint hatósági ügyben az ülés elnöke nem adhat szót.

(3) A felszólalásra személyenként többször is van lehetőség, de azok együttes időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(4) Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a Közgyűlés értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a Közgyűlés kijelöli azt a fórumot vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi. E feladatot a jegyző koordinálja és fogja össze.

(5) A közmeghallgatásra a Közgyűlés összehívására és lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

96. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok 10 %-a kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményező választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtása napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.

(3) A helyi népszavazás ügyében aláírást gyűjteni a külön törvényben foglaltaknak megfelelően lehet.

(4) Az egész város igazgatási területére kiterjedő helyi népszavazás esetén a szavazókörök megegyeznek a választási eljárásról szóló törvény alapján kialakítottakkal.

(5) A város egy részére kiterjedő népszavazás esetén – ha indokolt – a Közgyűlés a helyi népszavazás kiírásával egyidejűleg az (5) bekezdéstől eltérően is határozhat a szavazókörök kialakításáról.

97. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

98. § E rendelet rövid megjelölése: „SZMSZ”.