1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Az Önkormányzat működési területe: Pécs város közigazgatási területe.

(2) A képviselő testület elnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés).

(3) A Közgyűlés hivatala: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(4) A város jelképeit, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A város ünnepe szeptember 1-je.

2. § (1)¹ A Közgyűlés tagjainak száma: 25 fő.

(2)² A Közgyűlés szervei: a polgármester, a Közgyűlés bizottságai, a Polgármesteri Hivatal, a jegyző és a társulások.

(3) Az Önkormányzat a következő társulások tagja:

3. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata díszpolgári címeket és kitüntetéseket adományoz, és ismer el. A díszpolgári cím, a kitüntetések alapításának és adományozásának feltételeit külön rendelet szabályozza.

4. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata külön szerződések megkötése útján, az abban foglalt feltételekkel testvér- és partnervárosi kapcsolatot tart fenn.

5. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Közgyűlést illetik meg. A Közgyűlés ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az önként vállalt feladatokat. A kötelező és önként vállalt feladatokat a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A Közgyűlés az 1. mellékletben meghatározott hatásköreit a Polgármesterre, a 2. mellékletben megjelölt hatásköreit az ott felsorolt bizottságokra, a 3. mellékletben meghatározott hatásköreit a jegyzőre ruházza át.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskör gyakorlásáról a munkatervben meghatározott soron következő közgyűlési ülésen írásban köteles beszámolni a Közgyűlés által átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolójában.

6. §³ (1) A polgármester – a Közgyűlés alakuló ülését követő hat hónapon belül – a Közgyűlés megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a Közgyűlés elé. A gazdasági program a Mötv. 116. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, továbbá a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(2) A Közgyűlés éves ülés- és munkatervet készít. Az éves munkatervet⁴ legkésőbb a tárgyév második Közgyűlésére kell előterjeszteni.

(3)⁵ A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti egyszerű szótöbbséggel (a továbbiakban: egyszerű többség) történő elfogadás végett a Közgyűlés elé. A munkatervben foglaltak végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:

(5) A munkaterv tartalmazza:

7. § (1) A Közgyűlés alakuló, ünnepi, megemlékező, rendes, rendkívüli ülést, sürgős rendkívüli ülést tart. A Közgyűlés legalább havonta egy ülést tart, a rendes ülések konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármesterek választásáról, a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről, tiszteletdíjáról.

8. § (1) A Közgyűlés a város ünnepén ünnepi ülést tart, évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi, megemlékező ülést tarthat. Az ünnepi, megemlékező ülésen csak az ünnep, megemlékezés jellegének megfelelő napirend tárgyalható.

(2) Az ünnepi és a megemlékező ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Közgyűlés döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a testület határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

9. § (1) Rendes ülés az, amelyet a munkatervnek megfelelően hívnak össze.

(2)⁸ A rendes ülés csütörtöki napokon – amennyiben a polgármester a meghívóban ettől eltérően nem rendelkezik – 9.00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart. Abban az esetben, ha az ülés előre láthatóan aznap 24.00 óráig nem fejeződik be, a frakcióvezetői egyeztetést követően a Közgyűlés döntésétől függően másnap is folytatható.

10. § (1) Halaszthatatlan esetben a Közgyűlés rövid úton is összehívható sürgős rendkívüli ülésre, legkésőbb az írásbeli indítvány benyújtásától számított 5 napon belüli időpontra, a napirend megjelölésével.

(2)⁹ A rendkívüli és a sürgős rendkívüli üléseken az indítványban megjelölteken felül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció, napirend utáni felszólalás nem intézhető. Egyebekben a rendes ülés szabályait a rendkívüli és a sürgős rendkívüli ülésekre is alkalmazni kell.

11. § (1) A Közgyűlés az éves munkatervében meghatározott időszakban nyári szünetet tart.

(2)¹⁰¹¹ A Közgyűlés – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az éves munkatervben meghatározott nyári szünet idejére a hatásköreit a Mötv. 42. §-ában meghatározott át nem ruházható hatáskörei és a Polgármesterre átruházott, a Város költségvetésében meghatározott tartalékokkal való rendelkezési jog, valamint az előirányzatok átcsoportosítási joga kivételével a Jogi és Ügyrendi Bizottságra ruházza át.

(3)¹²¹³ A Közgyűlés hatáskörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Közgyűlésben működő frakciók vezetőit, valamint a frakcióval nem rendelkező pártoknak a párt által kijelölt képviselőjét is.

(4)¹⁴¹⁵ A polgármester a nyári szünet ideje alatt is jogosult a Közgyűlés rendkívüli ülését összehívni. A nyári szünet idején megtartott rendkívüli ülésen – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a Közgyűlés gyakorolja valamennyi hatáskört, ideértve a Jogi és Ügyrendi Bizottságra a nyári szünet idejére átruházott hatásköröket is

12. § (1)¹⁶ A Közgyűlés üléseit a Mötv. 45. §-a szerint kell összehívni. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a polgármester által kijelölt alpolgármester jogosult összehívni. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a polgármester által kijelölt alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze az ülést.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni, amelyen fel kell tüntetni a dokumentumok elektronikus elérhetőségének módját.

(3) A meghívóban fel kell tüntetni az ebédszünet időpontját, amennyiben arra sor kerül.

(4)¹⁷ A Közgyűlés indokolt esetben az Önkormányzat székhelyén kívül külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

13. § (1)¹⁸ A rendes ülésre szóló meghívót a Közgyűlés ülésének napját megelőzően, elektronikus úton legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 3 nappal előbb kézbesíteni kell.

(2)¹⁹ A közgyűlési meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket is. Kivételesen indokolt esetben az előterjesztés a rendes ülésre pótlólagosan is megküldhető, legkésőbb a rendes ülés előtti napon 12 óráig. Ennek tényét a meghívóban fel kell tüntetni.

(3) ²⁰A meghívó és az írásbeli előterjesztések megküldése történhet elektronikus formában is. A 14. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket csak ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést kapják meg, amelyikhez a meghívásuk szól.

14. § (1) A Közgyűlés ülésének időpontjáról a város lakosságát értesíteni kell az alábbiak szerint:

(2) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

15. § (1) A Közgyűlés tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, továbbá a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, vagy azok megbízottai, valamint a sajtó képviselői tartózkodhatnak.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyeken foglalhat helyet. Azt, aki a tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A nyilvános ülések televíziós közvetítését a Pécsi Kommunikációs Központ Kft., a kommunikációs szerződésben foglaltak alapján végzi.

16. § (1) A zárt ülés elrendelését indítványozó javaslatot indokolni kell.

(2) A zárt ülésre a nyilvános ülést megelőzően kerül sor.

17. § (1) Az ülésen jelen lévő képviselő köteles a szavazókészüléken a „jelen” gombot bekapcsolni és az ülésről való végleges távozásakor a szavazókészülékét köteles kikapcsolni.

(2) A szavazás elrendelésekor a (1) bekezdés szerint jelen lévő, de a szavazógépet nem használó (igen, nem, tartózkodik) képviselőt a szavazás elrendelésekor a polgármester felszólítja a készülék használatára.

(3) A Közgyűlés döntése alapján a döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

(4) Ha a Közgyűlés ülése nem határozatképes, az elnök az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti. A polgármester az ülésen meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő rendes ülés meghívójában feltünteti.

18. §²⁶ A Közgyűlési ülést a polgármester akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester vezeti le, az alpolgármester akadályoztatása esetén ezt a feladatot a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke végzi, a bizottsági elnökének akadályoztatása esetén a korelnök látja el a Közgyűlés elnökének ezt a tisztségét.

19. §²⁷ Az elnök ülésvezetési és döntéshozatali eljárással kapcsolatos hatáskörei:

20. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a Közgyűlés, a polgármester, vagy bármely képviselő tekintélyét támadó felszólalást tesz, az elnök köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Ha a felszólaló a másodszori felszólításnak sem tesz eleget, az elnök megvonja tőle a szót.

(2) Ha a felszólaló a saját vagy a frakciója időkeretét kitöltötte, az elnök – a szómegvonás okának közlésével – megvonja tőle a szót.

21. § Amennyiben a Közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad az csak az elnök összehívására folytatódhat.

22. § Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel. Az elnök rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület munkáját akadályozza.

23. § (1) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2)²⁸ Az előterjesztés megtételét követő hozzászólásokat a képviselők a frakciók, a képviselettel rendelkező pártok, szervezetek, valamint a független képviselők részére biztosított időkeretben tehetik meg. A képviselettel rendelkező pártok, szervezetek időkerete 10 perc alapidőből, ezen felül képviselőnként 2 perc kiegészítő időből áll. A független képviselők időkerete képviselőnként 10 perc. Ha a Közgyűlés egy előterjesztés keretében több rendelettervezetet tárgyal, a rendelkezésre álló időkeretet nem a rendeletek száma alapján, hanem az előterjesztésekre vonatkozó időkeret figyelembevételével kell meghatározni.

(3)²⁹ A rendelkezésre álló időkerettel a (2) bekezdés szerinti jogosultak önállóan gazdálkodhatnak.

(4) Bármely frakció vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő, napirendenként és frakciónként egyszeri alkalommal. A szünetet a Közgyűlés elnöke köteles elrendelni.

(5)³⁰ Az előterjesztő, az elnök, vagy a frakcióvezetők kezdeményezhetik a vita lezárását, melyről a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezők részére az elnök köteles szót adni.

24. § (1)³¹ A napirendet a polgármester javaslatára egyszerű többséggel a Közgyűlés állapítja meg. Amennyiben a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti napirendi pont megtárgyalásához zárt ülés tartása szükséges, erről a Közgyűlés a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával dönt.

(2) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott határnap után a napirend a meghívóban nem szereplő javaslattal csak rendkívül indokolt esetben egészíthető ki. A meghívóban feltüntetett napirenden nem szereplő javaslat napirendre való felvételéről a Közgyűlés vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával határoz.

(3) A Közgyűlés rendkívüli ülésén kizárólag az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A Közgyűlés a jelenlévő képviselők többségének igen szavazata alapján dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítványt.

(4) A Közgyűlés a rendes ülésén az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester, a bizottságok és a tanácsnokok által benyújtott napirendi ponti javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását bármely bejelentett frakció, vagy legalább 7 képviselő kéri. Ezeket az indítványokat legkésőbb a Közgyűlés következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni.

(5)³² A Közgyűlés elnöke jogosult kezdeményezni már megtárgyalt, de szavazattöbbség hiányában elutasított napirendi pont ismételt megtárgyalását, mely kezdeményezésekről a Közgyűlés vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával határoz.

25. § (1)³⁴ A meghívóval együtt írásban kiküldött, vagy a napirenden szereplő, de az ülés napján kiosztott előterjesztést – a napirend elfogadását megelőzően – az előterjesztő kérelmére az elnök a javaslatok közül vita nélkül visszavonhatja.

(2)³⁵ A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő kérheti elnapolni, napirendről levenni. Az elnapolás és a napirendről való levétel iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3)³⁶ A Közgyűlés az elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára bármelyik napirendi pontot elnapolhatja, napirendről levetetheti, vagy – az elnapolás mellett – további bizottsági tárgyalásra, szakértői előkészítésre kiadhatja. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Elnapolás esetén az előterjesztés automatikusan a következő ülés napirendjén szerepel.

(4)³⁷ A már napirendre vett napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

26. § (1)³⁸ A Közgyűlés napirendi pontjának előterjesztője tisztségviselő, a bizottság, az albizottság, a tanácsnok, a településrészi testület, a frakció, a képviselő, a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal főosztály, osztály és csoport besorolású szervezeti egysége lehet.

(2) Rendelettervezetet csak bizottság, tisztségviselő, tanácsnok, képviselő, frakció vagy a jegyző terjeszthet elő.

(3) A Közgyűlés napirendi pontjának előadója az előterjesztő, az előterjesztő képviselője, az előterjesztő által megbízott képviselő, tisztségviselő, tanácsnok, hivatali köztisztviselő lehet. Külső szervezet beszámolója, tájékoztatója esetén a napirendi pont előadója a szervezet vezetője.

(4) Az előterjesztő a rendelet-tervezetet minden esetben rövid szóbeli előterjesztésben ismerteti, indokolja.

27. § A napirendi pontok fajtái:

28. § (1)⁴⁰ A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

(2) Interpelláció, kérdés bejelentésére a napirend elfogadását megelőzően, azok feltételére és megválaszolására pedig a délutáni ülésidő kezdetekor, vagy a nyilvános ülés végén kerül sor.

(3)⁴² Az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Közgyűlés bármely képviselő javaslatára eltérhet. A javaslatról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(4)⁴³ A tisztségviselő, a jegyző, a bizottság, a tanácsnok és a képviselő javasolhatja a Közgyűlésnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell. A sürgősséggel tárgyalandó javaslatot az önálló indítvánnyal együtt a Közgyűlés ülését megelőzően legalább 2 munkanappal a polgármesternél kell benyújtani. A sürgősség kérdésében a Közgyűlés a napirend elfogadása előtt, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

29. § (1)⁴⁴ Az előterjesztések

(2)⁴⁵ Az előterjesztések írásban, indokolt esetben szóban terjeszthetők elő, a határozati javaslat csak írásbeli lehet. A határozati javaslat előterjesztője és a Közgyűlést levezető elnök kérheti, hogy a határozati javaslatot érintő módosító indítványt foglalják írásba. A rendelet megalkotásáról szóló előterjesztést, a rendelettervezetet és ennek módosító indítványait írásban kell benyújtani. Az előterjesztő a saját előterjesztéséhez nem terjeszthet elő módosító indítványt.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Egy előterjesztés több határozati javaslatot vagy rendeletet is tartalmazhat, ha azok tárgya azonos, vagy egymással összefüggő.

(5) Végrehajtásért felelősként tisztségviselő a bizottsági elnök, a jegyző, szervezeti egység vezető, ellenőrzésért felelősként tisztségviselő vagy a jegyző jelölhető meg.

30. § (1) Az előzetesen egyeztetett, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: gazdasági kamarai törvény) 37. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági előterjesztések előterjesztése előtt meg kell kérni az Önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét.

(2) Ha (1) bekezdésben meghatározott szervezetnek a Közgyűlés elé kerülő gazdasági előterjesztéssel kapcsolatban eltérő véleménye van, az előterjesztő köteles az eltérő szövegszerű javaslatot a polgármesterrel történt előzetes egyeztetés alapján az előterjesztésével együtt kezelni, és a Közgyűlés elé terjeszteni. Egyebekben a gazdasági kamarákról szóló törvény 37. § (8) bekezdése rendelkezése szerint kell eljárni.

31. § (1)⁴⁶ Pénzügyi tartalmú pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztések csak a Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményezésével terjeszthetők a Közgyűlés elé.

(2) Az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy az előirányzat-módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelent-e, valamint meg kell jelölni a többletkiadást ellentételező bevételi forrást is.

(3) Az eredeti költségvetésben nem tervezett feladat végrehajtására vonatkozó előterjesztést csak finanszírozási tervvel, valamint a várható bevételi és kiadási oldalt bemutató részletes költségvetési tervvel lehet elindítani.

32. § Rendelettervezet, városfejlesztési célú, vagyongazdálkodással, intézmények működtetésével kapcsolatos előterjesztés csak a tárgykör szerint illetékes bizottsági állásfoglalást követően terjeszthető a Közgyűlés elé.

33. § Az írásbeli előterjesztést a Közgyűlés rendes ülését megelőzően legalább 8 nappal törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek kell leadni.

34. § (1)⁴⁷ A képviselő a Közgyűlés ülésén helyi közügyekhez vagy képviselői tevékenységéhez kapcsolódóan interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz, a tanácsnokokhoz és a képviselőkhöz az interpelláció címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával.

(2)⁴⁸ Az interpellációt a képviselő az ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal előbb a polgármesterhez írásban terjesztheti be, amelyre az interpellált az ülésen, vagy a kérdés összetettsége miatt legkésőbb 5 munkanapon belül írásban ad választ.

(3) Az interpelláló képviselő a – szóban vagy írásban adott – válasz elfogadásáról a Közgyűlés ülésén viszontválaszban nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Ha a Közgyűlés az interpellációra adott választ nem fogadja el, azt kivizsgálásra az illetékes bizottság elé utalja.

(4) Az interpellációra 3 perc, a válaszadásra 3 perc, a viszontválaszra 2 perc áll rendelkezésre.

35. § (1)⁴⁹ Kérdést a képviselő a helyi közügyekhez kapcsolódóan, vagy tevékenységével összefüggésben a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz és a tanácsnokokhoz személyesen intézhet a kérdés címének, tárgyának megjelölésével és tartalmának rövid összefoglalásával. Kérdést intézhet továbbá képviselőtársához alapvetően a képviselői minőségében végzett tevékenységével összefüggésben, közérdeklődésre számot tartó ügyekben.

(2)⁵⁰ A kérdést a Közgyűlés ülésének megkezdését megelőző 3 munkanappal a polgármesterhez írásban be kell nyújtani. Indokolt esetben a kérdés címzettje az érdemi választ 5 munkanapon belül írásban is megadhatja.

(3) A kérdésfelvetésre 3 perc, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre.

(4) A kérdésre adott válasz után viszontválasznak nincs helye.

36. § (1) Bármely napirendi ponthoz a következő indítványok nyújthatók be:

(2) Napirendi ponthoz kapcsolódó indítványt tisztségviselő, jegyző, bizottság, tanácsnok és képviselő nyújthat be.

38. § (1) A módosító javaslat az olyan javaslat, amely az írásban előterjesztett rendelettervezet és határozati javaslat érdemi részét érinti. A módosító javaslat nem irányulhat számítási és szám-, névelírási, vagy más formai pontosításokra.

(2)⁵³ Rendeletre vonatkozó egyéni képviselői módosító javaslatot az ülést megelőző munkanapon 12 óráig írásban, határozatot érintő, továbbá pótlólagos előterjesztés esetén rendeletre vonatkozó módosító javaslatot az ülésen szóban is elő lehet terjeszteni. A szavazás előtt az elnök, és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.

39. § (1) A felszólalások lehetnek:

(2) A Közgyűlés elnöke a jelentkezések sorrendjében adja meg az engedélyt a felszólalásra. A nem képviselő jogállású meghívottak a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.

(3) A frakcióvezetők a napirendi ponthoz kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek. A szót az elnök soron kívül köteles megadni, a frakcióvezetők jelentkezési sorrendjében.

(4)⁵⁴ A közgyűlési ülésen a tanácskozási joggal meghívottak felszólalásának időtartama - ha külön törvény eltérően nem rendelkezik - ülésenként legfeljebb 3 perc lehet.

40. § (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó képviselői felszólalásokra az engedélyt a jelentkezés sorrendjében az ülés elnöke adja meg.

(2) A napirendi pont tárgyalására meghívottaknak az ülés elnöke szavazás nélkül felszólalási lehetőséget adhat.

(3)⁵⁵ A Közgyűlés ülésén az a nem meghívott személy szólalhat fel, akinek az ülés elnöke – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata alapján – szót ad. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc lehet.

(4) A Közgyűlés nem képviselő állandó meghívott résztvevőinek megbízottjai az ülés elnökének engedélye alapján a képviselői, tisztségviselői kérdésre szavazás nélkül válaszolhatnak.

41. § (1) Bármely képviselő az ülésnap nyilvános napirendi pontjainak tárgyalását követően és a zárt ülés után a napirenden nem szereplő olyan halaszthatatlan rendkívüli ügyben, amely országos jelentőségű, vagy amely tartalmánál fogva érinti az Önkormányzat és szervei, intézményei, a településrészi testületek és a nemzetiségi önkormányzatok működését, megítélését, a város és vonzáskörzete lakosságának közérzetét, vagy olyan bírálatot tartalmaz, amely nyilvános közlést igényel, felszólalással, jelzéssel élhet. Egyedi, továbbá hatósági ügyben nem lehet felszólalással élni.

(2) A napirend utáni felszólalás időtartama legfeljebb egyszer 3 perc lehet. A napirend utáni felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a tisztségviselő és a bizottsági elnök, továbbá, aki személyében érintett legfeljebb egyszer háromperces felszólalásra kérhet szót.

(3) A napirend utáni felszólalásra jelentkezőnek a napirend utáni felszólalási szándékát az ülést megelőző nap 12 óráig írásban kell jeleznie a polgármesternél a tárgykör és a rövid tartalom megjelölésével. A címnek a napirend utáni felszólalás tárgyára egyértelműen utalnia kell.

42. § (1) Ügyrendi hozzászólás olyan, a Közgyűlés működésének, ülésének rendjével, a tárgyalás lebonyolításával kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem kell.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

(3) A javaslathoz frakciónként egy alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban lehet felszólalni.

43. § (1) Vita közben, ha a képviselő – a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni – soron kívül 2 perces személyes, azonnali megjegyzésre kérhet szót.

(2) A személyes megjegyzést az elnök engedélyezi. Viszontválasznak, vitának helye nincs.

44. § (1) A képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A bejelentést elmulasztó képviselőt a Közgyűlés 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújthatja.

(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen"-nel vagy „nem"-mel történhessen.

45. § (1) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat kell szavazásra bocsátani.

(2)⁵⁶ Rendelettervezet szerkezeti egységeiről, határozati javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. Az indítványról a Közgyűlés vita nélkül határoz. A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.

(3) A Közgyűlés a szavazás során először a rendelettervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt.

46. § (1) A módosító javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig visszavonhatja.

(2) A módosító javaslatokról a Közgyűlés – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – külön szavazás alapján dönt.

(3)⁵⁷ Egy képviselő által ugyanazon napirendhez egyidejűleg benyújtott több módosító javaslat, módosító csomag szavazása együtt, egy szavazással is történhet, kivéve, ha bármely képviselő külön szavazást kér a módosító csomag valamelyik módosító javaslatáról.

(4) Külön szavazás nélkül dönt a Közgyűlés a módosító indítványról abban az esetben, ha azt az előterjesztő az előterjesztés előadásával egyidejűleg maga terjeszti elő.

47. § (1)⁵⁸ Az egyszerű többséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges:

48. § (1) Szavazni személyesen „igen"-nel vagy „nem"-mel , vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

(2) A szavazás gépi úton, vagy kézfelemeléssel történhet. A gépi szavazás időtartamát a levezető elnök egy alkalommal, a szavazás megkezdése előtt ismerteti.

(3) A képviselő az elnöknek a szavazás eredményét megállapító összefoglalójáig jelezheti a szavazógép meghibásodását. Ezt követően a képviselő jegyzőkönyvbe mondhatja szavazatát.

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(5) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(6) Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az „igen” szavazatok előírt többségének a megléte szükséges. Ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

49. § (1)⁶³ Titkos szavazást a Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni. A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(2)⁶⁴ A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A Jogi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről jelentést ad a Közgyűlésnek.

(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(4) Az alakuló ülésen a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazás lebonyolításáról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

50. § (1) Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Közgyűlés vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendbe sorolva felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen", „nem", „tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

51. § A Közgyűlés a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

52. § (1)⁶⁵ A Közgyűlés határozatának megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben –

(2) A napirend elfogadása, ügyrendi kérdés, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

(3)⁶⁶ A Közgyűlés normatív határozatának a közzététele során történő megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 15. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A normatív határozatot az 57. § (1) – (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával ki kell hirdetni és a Közgyűlés hivatalos lapjában közzé kell tenni.

53. § A rendeletek szövegszerű tervezetét a Polgármesteri Hivatal szakmai szervezeti egységei készítik elő. A tervezetet csak bizottsági állásfoglalás, a jegyző törvényességi véleményének, valamint a szakmai véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése után lehet a Közgyűlés elé terjeszteni.

54. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat a gov.pecs.hu elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a Közgyűlés szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) A rendelettervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet megismeréséhez, a véleményük kifejtéséhez.

(4) A közzétett rendelettervezetekről a természetes személyek, jogi személyek és jogi személynek nem minősülő szervezetek a (3) bekezdésben meghatározott elektronikus elérhetőség igénybevételével a Közgyűlés ülését megelőző második nap 12 óráig nyilváníthatnak véleményt.

(5) Nem vehető figyelembe a közerkölcsöt sértő, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedő és a név nélküli vélemény.

(6) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.

(7) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig történik.

55. §⁶⁷ (1) A rendelettervezet tárgyalása egyfordulós, bármely képviselő kezdeményezésére a Közgyűlés egyszerű többséggel hozott döntése esetén kétfordulós is lehet.

(2) A rendelettervezet kétfordulós tárgyalása során először az általános vitára kerül sor. Az általános vita a szabályozás szükségességének, a szabályozás céljának és elveinek megvitatásából áll.

(3) Az általános vita lezárása után a Közgyűlés a rendelettervezetet részletes vitára bocsátja, vagy további bizottsági tárgyalás szükségessége és újbóli előterjesztés felől dönt.

(4) A rendelettervezet kétfordulós tárgyalása költségvetési rendelet esetében egymást követő külön ülésen is történhet.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Közgyűlés az első fordulóban a rendeletalkotás szempontjait és elveit határozza meg, a második fordulóban pedig – a jogszabályi előírások szerint – a költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalására kerül sor.

57. § (1)⁶⁹ Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályának hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeleteket legkésőbb a hatálybalépés napján a Város honlapján is közzé kell tenni.

(2) A rendeletet a Közgyűlés hivatalos lapjában közzé kell tenni. A hivatalos lapot a Város honlapján történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni.

(3) A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(4)⁷⁰ A rendelettervezetek címére, megszerkesztésére és megszövegezésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet szabályait, az rendeletek kihirdetés során történő megjelölésére az IM rendelet 11. § (2) bekezdése rendelkezését, a rendeletek tervezetéhez tartozó indokolások közzétételére az IM rendelet 20. § (3) bekezdése rendelkezését kell alkalmazni.

58. § (1)⁷¹ A Közgyűlés minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön képviselői kérésre az adott napirendi pont tekintetében szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A hanganyagot elektronikus úton (digitálisan) is rögzíteni kell és meg kell őrizni.

(2) Az írásbeli jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) Az írásbeli jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv írásba foglalásától számított 8 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

59. § (1) A választópolgárok – a zárt ülés – kivételével betekinthetnek a közgyűlési előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvbe.

(2)⁷² A Polgármesteri Hivatal Szervezési és Jogi Főosztályán munkanapokon, munkaidőben bármely polgár számára betekintési lehetőséget kell biztosítani a Közgyűlés nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe, a hatályos rendeletekbe és határozatokba, valamint a Közgyűléstől átruházott hatáskörben hozott hatályos határozatokba, továbbá a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekbe.

(3) Zárt ülés tartása esetén – a hatósági és kitüntetési ügyek kivételével – a hozott határozatokat a nyilvános ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

(4) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról így különösen:

(5) Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról költségtérítés ellenében másolatot kérhet.

60. § (1) A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok létrehozásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

61. § (1)⁷³ A Közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre az itt meghatározott létszámmal:

(2)⁷⁴ A bizottságok elnökét, alelnökét és tagjait a Közgyűlés választja a képviselők közül. A bizottság elnökét, annak akadályoztatása esetén a bizottság alelnöke teljes jogkörrel helyettesíti, jogállására a bizottság elnökére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A bizottságok munkáját szakértők és gyakornokok segíthetik.

(3)⁷⁵ Az egyes bizottságok segítésére legfeljebb 6 fő szakértő bízható meg. A szakértőket a bizottságok javaslatára bízza meg a Közgyűlés. Megbízatásuk a bizottság megbízásának lejártáig vagy a megbízás visszavonásáig tart. A szakértők díjazásáról a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

(4) A bizottsági ülésen a szakértők és a gyakornokok tanácskozási joggal vesznek részt.

(5)⁷⁶

62. § (1) A Közgyűlés albizottságokat hozhat létre szakmai koncepciók, vélemények, javaslatok, állásfoglalások kialakítása és azok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése céljára. Az albizottság elnöke és tagjainak többsége csak képviselő lehet, az albizottság szervezetét, tagjainak számát a Közgyűlés határozza meg.

(2) Az albizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

63. § (1) A Közgyűlés meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A Közgyűlés esetenként állapítja meg az ideiglenes bizottság feladatát és választja meg tagjait.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

63/A. §⁷⁷ (1) A Közgyűlés a Településrészi Testületek Kialakítására Javaslatot Tevő Ideiglenes Bizottságot hoz létre, az Ideiglenes Bizottság tagjainak száma 5 fő képviselő, az Ideiglenes Bizottság elnökét a tagok maguk közül választják meg.

(2) A Településrészi Testületek Kialakítására Javaslatot Tevő Ideiglenes Bizottság feladata a Város településrészei sajátos érdekeinek megjelenítésére létrehozott javaslattevő, véleményező feladatot ellátó hatáskörrel rendelkező településrészi testületek számának meghatározásához, az egyes településrész testületek működési területének lehatárolásához, tagjai számának a Város földrajzi adottságaira és lakosságszámra tekintettel történő meghatározásához, a tagok megválasztásának módjára, eljárási rendjére javaslat tétele a Közgyűlés számára.

64. § A bizottságok általános feladatai:

65. § (1)⁸⁰ A polgármester kezdeményezésére a Jogi és Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.

(2)⁸¹ A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait a Jogi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, vagy a bárki által tett bejelentés alapján vizsgálja azokat, és a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a Közgyűlést.

(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett:

(4) Az Önkormányzat által alapított intézményeknél, közalapítványoknál, többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál a Vnytv. 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket az őket alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni kell.

66. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság képviselő tagjai többségének javaslatára, valamint rendkívüli esetben 15 napon belül a bizottság két képviselőjének a bizottság elnökéhez címzett írásbeli indítványára.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a bizottság tagjait, valamint a meghívottakat rendes ülés esetén legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legalább 2 nappal az ülést megelőzően tájékoztatni kell.

(3)⁸²

(4)⁸³ A Bizottság az előterjesztések tárgyalásának sorrendjéről a napirend elfogadásával dönt.

(5) A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.

(6)⁸⁴ A bizottság indokolt esetben az Önkormányzat székhelyén kívül külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

67. § (1)⁸⁵ A bizottságok éves munkatervet készítenek a Közgyűlés éves munkaterve alapján. A bizottságok működésének részletes szabályait – javaslatuk alapján – a Közgyűlés által jóváhagyott ügyrendjük határozza meg.

(2)⁸⁶ A bizottság ügyrendjének jóváhagyására vonatkozó előterjesztést kizárólag bizottság nyújthat be a Közgyűlésnek.

(3)⁸⁷ A bizottságok ügyrendjében nem szabályozott működési és egyéb kérdésekben a Közgyűlésre vonatkozó szabályokat az SZMSZ rendelkezései szerint kell megfelelően alkalmazni.

68. § (1)⁸⁸ A bizottságok átruházott hatáskör gyakorlása során határozatban döntenek, minden egyéb kérdésben állásfoglalást alakítanak ki.

(2) Az adott bizottságban nem tag képviselők a bizottságok ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt. A bizottság ülésére a területileg érintett képviselőt és a tanácsnokot a feladatkörébe tartozó napirendi pont tárgyalásakor meg kell hívni.

(3) Két vagy több bizottság részvételével együttes bizottsági ülés tartható. Ebben az esetben az egyes napirendi pontokról bizottságonként külön kell szavazni.

(4) Név szerinti szavazás esetén a tagok által leadott szavazatokat a jegyzőkönyvvezető név szerint rögzíti a jegyzőkönyvben.

(5)⁸⁹ A bizottságok átruházott közgyűlési hatáskörben hozott határozatának, valamint az állásfoglalásának megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben –

69. § A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a polgármester állásfoglalását kell kikérni. Ha az állásfoglalással bármely érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközés tárgyában a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

70. § (1) A bizottságok ülésén elhangzott vitáról a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, az ülésen rögzített hanganyagot 6 hónapig meg kell őrizni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

(2) A vitában résztvevő képviselő indokolt esetben hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését kérheti.

(3) A bizottságok ügyviteli teendőit a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei látják el.

(4)⁹⁰ A bizottság indokolt esetben az Önkormányzat székhelyén kívül külső helyszínen kihelyezett ülést tarthat.

70/A. § (1) A közgyűlési döntések előkészítésével kapcsolatos egyeztető feladatok ellátására állandó munkacsoport (a továbbiakban: Döntéselőkészítési Munkacsoport) működik.

(2) A Döntéselőkészítési Munkacsoport ülésének állandó tagjai a polgármester, a jegyző, az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök, a tanácsnokok és a megválasztott önkormányzati képviselők. A további meghívandók körét a polgármester állapítja meg a feladatok és az összehívásra kerülő közgyűlési ülés javasolt napirendi pontjai ismeretében.

(3) A Döntéselőkészítési Munkacsoport

(4) A Döntéselőkészítési Munkacsoport ülését a polgármester hívja össze, ülése nem nyilvános.

(5) A Döntéselőkészítési Munkacsoport a Közgyűlés üléseihez kapcsolódóan, azt megelőzően ülésezik: rendes közgyűlés esetén az ülés meghívójának kiküldését megelőzően legalább 3 nappal tartja ülését, rendkívüli ülés esetén pedig az ülést megelőzően.

71. § (1) A képviselők a képviselői tevékenységük összehangolására csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre, melynek megalakításához legalább 3 képviselő szükséges. A frakció megalakulását, nevét és tagjainak névsorát a közgyűlési ülésen szóban kell jelezni, és a Közgyűlésnek írásban is be kell jelenteni.

(2) A képviselőcsoport vezetőt (frakcióvezetőt), valamint 1 frakcióvezető helyettest választhat.

(3) A frakciók vezetőit és az alpolgármestereket a polgármester egyeztető tárgyalásra hívhatja össze.

(4)⁹² A frakciók működéséhez szükséges feltételeket a polgármester az (5) bekezdésben foglaltak szerint biztosítja.

(5)⁹³ A polgármester

72. §⁹⁴ (1) A Közgyűlés a (2) bekezdésben meghatározott településrészeken javaslattevő, véleményező feladatot ellátó hatáskörrel rendelkező településrészi testületeket hoz létre. A településrészi testület vezetője az adott településrész egyéni választókörzetében megválasztott önkormányzati képviselő.

(2) A településrészi testületek elnevezése és tagjainak száma:

(3) A településrészi testületek feladatkörét, véleményezési jogkörüket az általuk megalkotott és a Közgyűlés által jóváhagyott ügyrendjük tartalmazza.

(4) A településrészi testület működéséhez a közgyűlés a város költségvetésében az erre nevesített soron külön költségvetést biztosít.

73. §⁹⁶ (1) A Közgyűlés – a településrészen egyéni körzetben megválasztott képviselő ajánlása alapján – megválasztja a településrészi testület nem képviselő tagjait.

(2) A településrészi testület nem képviselő tagjaira a településrész választópolgárai a településrészi testület vezetőjéhez benyújtva, írásban tehetnek javaslatot.

(3) A településrészi testületek működéséhez szükséges feltételeket a polgármester az (4) bekezdésben foglaltak szerint biztosítja.

(4) A polgármester településrészi testületek számára

74. § A településrészi testület megbízatása a Közgyűlés megbízatásáig tart.

75. § (1)⁹⁸ Pécs város közigazgatási területén német, horvát, roma, szerb, görög, lengyel, bolgár, ruszin, örmény, ukrán és román nemzetiségi önkormányzatok működnek.

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(3)⁹⁹ A nemzetiségi önkormányzatok működését a jegyző, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége, a nemzetiségi referens és a nemzetiségekkel kapcsolatos feladatokért felelős tanácsnok segíti.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat törvényes működése elősegítése érdekében a jegyző a jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő részvételét biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésén, a velük megkötött együttműködési megállapodásokban rögzítetteknek megfelelően.

76. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére jogaik gyakorlásához, testületi üléseik megtartásához biztosítja hivatali munkaidőben az Önkormányzat tárgyaló helyiségeinek használatát. A működéshez szükséges személyi feltételeket az Önkormányzat az e feladat ellátására kijelölt ügyintézői útján biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges ingó- és ingatlanvagyon használatát az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet és a nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

(3) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére az éves költségvetési rendeletében meghatározott mértékű támogatást biztosít a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében előírt személyi és tárgyi feltételek biztosítására.

(4) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodás keretében biztosítja a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Főosztályán keresztül.

77. § (1)¹⁰⁰ Az Önkormányzat és a város nemzetiségi önkormányzatainak együttműködése a Nemzetiségi Tanács (továbbiakban: Tanács) keretében történik. A Tanács tagjai a Pécsett működő 11 nemzetiségi önkormányzat 1-1 képviselője, valamint a Közgyűlés nemzetiségekkel kapcsolatos feladatokért felelős tanácsnoka.

(2) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

(3) A Tanács koordinálja az Önkormányzat és a város nemzetiségi önkormányzatai közötti kapcsolatokat, egyezteti azok érdekeit, szakmai véleményével támogatja a város által fenntartott intézményekben folyó nemzetiségi tevékenységet, elősegíti a nemzetiségi jogok érvényesülését.

(4) A Tanács a nemzetiségeket érintő ügyekben készült a bizottságok és a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket előzetesen véleményezi.

(5) A Tanács jogosult nemzetiségi ügyekben előterjesztés kezdeményezésére, arra való ajánlástételre.

77/A. § (1) A Közgyűlés konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Művészeti Tanácsot hoz létre.

(2) A Tanács az Önkormányzat területén működő kulturális szférát érintő helyi jogszabályok, más döntések, közgyűlési előterjesztések előkészítésének szakaszában állásfoglalást alakíthat ki, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban javaslatot tehet.

(3)¹⁰² A Művészeti Tanács 8 főből – 1 fő elnök és 7 fő tag – áll. A Művészeti Tanács tagjait a Közgyűlés választja meg az önkormányzati ciklus időtartamára. A Művészeti Tanács elnökét a Művészeti Tanács tagjai maguk közül választják meg. A Művészeti Tanács tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottja a Közgyűlés kultúrával és a művészeti élet fejlesztésével kapcsolatos feladatokért felelős tanácsnoka.

(4) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

78. § (1) A Közgyűlés konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Idősügyi Tanácsot hoz létre.

(2) A Tanács az időskorú polgárok életkörülményeit közvetlenül érintő országos és helyi jogszabályok, más döntések, közgyűlési előterjesztések előkészítésének szakaszában állásfoglalást alakíthat ki, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban javaslatot tehet.

(3) Az Idősügyi Tanács 16 tagból áll, melynek tagjait a Közgyűlés választja meg az önkormányzati ciklus időtartamára.

(4) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

79. § (1) A Közgyűlés a város közbiztonsági helyzetének további javítása érdekében konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanácsot hoz létre.

(2)¹⁰³ A Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács 8 tagból áll, tagjait a Közgyűlés választja meg az önkormányzati ciklus időtartamára. A Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács elnöke Pécs Megyei Jogú Város polgármestere.

(3) A Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

79/A. § (1) A Közgyűlés a pécsi civil és egyházi szervezetek helyi lakásgazdálkodás, lakáspolitika alakításában, valamint a lakásgazdálkodási stratégia és cselekvési terv kialakításában való aktív részvétele, továbbá az Önkormányzattal, az önkormányzati intézményekkel való hatékony együttműködése érdekében Lakhatási Kerekasztalt hoz létre.

(2) A Lakhatási Kerekasztal részt vesz a helyi lakáspolitika alakításában, ennek keretében javaslatot tesz a lakásgazdálkodási stratégia és cselekvési terv kialakítására, és folyamatosan figyelemmel kíséri annak végrehajtását, szükség esetén indítványozza annak aktualizálását

(3)¹⁰⁵ A Lakhatási Kerekasztal 33 tagból áll, melynek tagjait a Közgyűlés választja meg az önkormányzati ciklus időtartamára.

(4) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

79/B. § (1) A Közgyűlés konzultatív véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot hoz létre.

(2) A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum részt vesz a Helyi Esélyegyenlőségi Program intézkedéseinek koordinálásában, végrehajtásában és megvalósításában.

(3)¹⁰⁷ A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum 41 tagból áll, melynek tagjait a Közgyűlés választja meg a HEP 2023-2027 közötti időszakára.

(4) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

79/C. § (1) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város klímaátmeneti folyamatának stratégiai támogatása, és a Pécs Megyei Jogú Város által aláírt Klímaszerződés érvényesítése érdekében Polgármesteri Klímatanácsadó Csoportot hoz létre. A Polgármesteri Klímatanácsadó Csoport stratégiai döntéselőkészítő testületként működik, amelynek feladata döntési javaslatok kidolgozása és a polgármesteri álláspont kialakításának szakmai megalapozása. A testület tagjai politikai és stratégiai elemző kompetenciákkal rendelkeznek, és kulcsszereplői a városi klímapolitika irányvonalainak meghatározásában.

(2) A Polgármesteri Klímatanácsadó Csoport tagjai a polgármester, a gazdaságfejlesztésért és klímaügyekért felelős alpolgármester, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója és 2 fő a Klímaszerződés átfogó megvalósításának folyamatosságát biztosító kulcsszakértő (külső szakértők). A Polgármesteri Klímatanácsadó Csoport munkájában állandó meghívottként részt vesz egy, az Európai Unió intézményrendszerében, a Régiók Bizottsága működésében jártas, környezetvédelmi és pályázati tapasztalattal bíró szakértő.

(3) A Polgármesteri Klímatanácsadó Csoport szakértő tagjait és meghívottjait a polgármester kéri fel azzal a céllal, hogy biztosítsa a 2022-ben megkezdett, a Klímaszerződéshez kapcsolódó klímaügyi szakmai és stratégiai munka önkormányzati ciklusoktól független folytonosságát. E testület létrehozása egyben biztosítja a Város elkötelezettségét és a megkezdett kapcsolatépítési munka folytonosságát az Európai Bizottsággal, valamint a missziós városokkal, hozzájárul a nemzetközi együttműködések fenntartásához és további elmélyítéséhez.

(4) A Polgármesteri Klímatanácsadó Csoport feladatait és működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, melyet a polgármester hagy jóvá.

79/D. § (1) A Közgyűlés konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Klímavédelmi Irányító Bizottságot hoz létre.

(2) A Klímavédelmi Irányító Bizottság Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatán túlmutató, a teljes várost érintő klímapolitikai feladatok stratégiai irányító testülete, amely felelős a Közgyűlés elé terjesztendő klímapolitikai javaslatok és állásfoglalások előkészítéséért. Feladatai közé tartozik a Pécs Megyei Jogú Város Klímaszerződésében foglalt vállalások végrehajtásának előmozdítása. A Klímaszerződésben Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Város meghatározó tudományos, gazdasági, civil, intézményi, oktatási, szociális és egészségügyi szereplői közösen vállalták, hogy aktívan hozzájárulnak a Város klímaátmeneti folyamatainak megvalósításához, valamint a klímamitigációs célok kitűzéséhez és eléréséhez. A Klímavédelmi Irányító Bizottság javaslatokat dolgoz ki és terjeszt a Közgyűlés elé Pécs klímamitigációs és adaptációs céljainak megvalósítását szolgáló intézkedésekről, valamint szakmai véleményével és ajánlásaival támogatja a Város klímaügyekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatait.

(3) A Klímavédelmi Irányító Bizottság 12 főből áll (1 fő elnök és 11 fő tag). Elnöke a polgármester. Tagjai a Polgármesteri Klímatanácsadó Csoport tagjai, a Pécsi Tudományegyetem rektora, a Pécsi Egyházmegye püspöke, a Baranya Vármegyei Kormányhivatal vezetője, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az Ökováros-Ökorégió Alapítvány elnöke, valamint a Nevelők Háza Egyesület elnöke. A Klímavédelmi Irányító Bizottság munkájában tanácskozási joggal vesz részt a Klímavédelmi Csoport vezetője és a Polgármesteri Klímatanácsadó Csoport állandó meghívott szakértője.

79/E. § (1) A Közgyűlés társadalmi konzultációs fórumként hozza létre a Klímaplatformot, amelynek célja a javaslattételi lehetőségek és a visszacsatolás biztosítása a Pécs Megyei Jogú Város Klímaszerződésének megvalósításában érintett szereplők bevonásával. A Klímaplatform koordinatív testületként szolgál, amely strukturált konzultációs keretet nyújt a klímaátmenet szempontjából releváns érdekelt felek bevonásához, javaslataik becsatornázásához és közös megvitatásához. A Klímaplatform üléseit szükség szerint plenáris formában vagy tematikus munkacsoportok keretében tartja, a következő kiemelt területeken: operatív és finanszírozási kérdések, energetika, közlekedés, hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság, ipari folyamatok, élhető városi környezet.

(2) A Klímaplatform tagja Pécs Megyei Jogú Város Klímaszerződésének 26 aláírója, de a testület nyitott további tagok fogadására is.

79/F. § (1) A Klímavédelmi Irányító Bizottság irányítja a Klímaplatform munkáját és felügyeli a munkacsoportok működését. A platformon megtárgyalt irányvonalakat, inputokat figyelembe véve tájékoztatási és döntési anyagokat terjeszt a Közgyűlés elé.

(2) A Klímavédelmi Irányító Bizottság és a Klímaplatform a feladatait és működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, melyet a polgármester hagy jóvá. A Klímavédelmi Irányító Bizottság hároméves gördülő munkatervet fogad el, mely alapján végzi munkáját és negyedévente tájékoztatja a Közgyűlést az előrehaladásról, amennyiben indokolt, döntési előterjesztéssel.

(3) A Klímavédelmi Csoport vezetője a Klímavédelmi Irányító Bizottság és a Klímaplatform munkájáról és annak előrehaladásáról háromhavonta beszámol a Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Bizottságnak, valamint a Városfejlesztési és Kommunális Bizottságnak.

80. § (1) A polgármester a Közgyűlés működésével kapcsolatban a III. fejezetben meghatározottakon túl:

(2) A polgármester a bizottságok és a településrészi testületek működésével összefüggésben:

81. §¹¹⁰ (1) A polgármester a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:

(2) A polgármester átruházott közgyűlési hatáskörben hozott határozatának megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben –

82. §¹⁴⁰ (1)¹⁴¹¹⁴² A Közgyűlés a polgármester javaslatára egy főállású alpolgármestert a Közgyűlés képviselő tagjai közül, két főállású alpolgármestert nem a képviselők közül választhat.

(2)¹⁴³¹⁴⁴ Az alpolgármesterek feladatmegosztását és az általános helyettes személyét a polgármester határozza meg a Mötv. 74. § (2) bekezdése szerint.

83. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőket.

(2) Az aljegyzők feladatait a jegyző határozza meg.

(3) A jegyző feladatai a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül az Önkormányzat működésével kapcsolatban:

(4) A jegyző egyéb feladatai:

84. § A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a jegyző által kijelölt aljegyző helyettesíti. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy jegyző és a helyettesítésére kijelölt aljegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 havi időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jogszabályban előírt képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bízhat meg a polgármester.

85. § A képviselő a Mötv.-ben meghatározott jogain felül jogosult:

86. § A képviselő a Mötv.-ben meghatározott kötelezettségein felül köteles:

88. §¹⁴⁷ (1) Tanácsnok választására különösen akkor kerül sor, ha az ellátandó feladat sokoldalú komplex megközelítést, érdemi koordinációt, speciális szakértelmet igényel.

(2) A tanácsnokok feladatait a 7. melléklet tartalmazza.

(3) A tanácsnokok feladatának meghatározásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

(4) A tanácsnok visszahívásáról a képviselők 1/3-ának javaslatára a Közgyűlés a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával dönt.

(5) A Közgyűlés a következő feladatok ellátására választ tanácsnokokat:

(6) A tanácsnokok munkájához szükséges feltételeket a polgármester a (7) bekezdésben foglaltak szerint biztosítja.

(7)¹⁴⁸ A polgármester a Városháza épületében szükség szerinti irodahelyiségeket, telekommunikációs és informatikai eszközöket és tanácsnokonként 1 fő, az Önkormányzattal legfeljebb a mindenkori garantált bérminimumnak megfelelő mértékű díjazással, megbízási szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatott titkárt biztosít. A titkár személyére és a megbízás díjának mértékére a tanácsnok tesz javaslatot.

(8)¹⁴⁹ A tanácsokok az illetékes szakbizottságnak 3 havonta, a Közgyűlésnek 6 havonta beszámolnak a tevékenységükről.

89. § (1)¹⁵⁰ A Közgyűlés a képviselők, az állandó bizottsági tagok és elnökök, a településrészi testületek vezetői és a tanácsnokok részére az 5. mellékletben meghatározott tiszteletdíjat állapítja meg. A képviselői tiszteletdíj havi összege (a továbbiakban: alapdíj) a törvényben meghatározott polgármesteri illetmény összegéhez igazodik: a polgármesteri illetmény mindenkori összegének 25%-a. A havi tiszteletdíj maximuma a képviselői alapdíj + 90% összeg.

(2) A polgármester és az alpolgármesterek képviselői tiszteletdíjat nem kapnak.

(3) A Közgyűlés a képviselők részére az 6.¹⁵¹ mellékletben meghatározott természetbeni juttatásokat biztosítja.

(4) A képviselőnek a képviselői tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, indokolt költséget meg kell téríteni. A kifizetést a polgármester engedélyezi.

90. § (1) A képviselő részére kifizethető tiszteletdíjat 12 havi időtartamra 25%-kal csökkenteni kell, ha a képviselő egy naptári évben a Közgyűlés vagy tagként a bizottság rendes üléseinek több mint egyötödéről hiányzott.

(2) A Közgyűlésen és a bizottság ülésén való részvételt az ülések jelenléti ívei igazolják.

(3) Nem minősül igazolatlan távollétnek a Közgyűlés megbízásából, az Önkormányzat képviseletében teljesített kiküldetés miatti távollét, továbbá az egészségügyi ok miatt bekövetkező távollét, ha arról orvosi igazolást nyújt be a képviselő.

91. § A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, a Közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján külön állapítja meg. A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódását, általános és részletes feladatait, valamint működési rendjét a Közgyűlés normatív határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

92. § A Polgármesteri Hivatalban az Önkormányzat a Közgyűlés és bizottságai döntéseinek előkészítéséhez, továbbá a tisztségviselők tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátásához önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkaköröket létesít. A tanácsadók száma legfeljebb 5 fő lehet. Az e személyekkel betölthető munkaköröket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében kell megnevezni.

93. §¹⁵³ (1) A polgármester várospolitikai fórumot vagy városrészi tanácskozást hívhat össze olyan, a helyi közösség szempontjából nagyobb jelentőségű kérdésekben, amelyekben az Önkormányzat testületének döntési és felterjesztési, felszólalási joga van. A településfejlesztési és településrendezési dokumentumok tervezetével kapcsolatos partnerségi egyeztetési eljárásban tartott lakossági fórum kivételével a várospolitikai fórumra meg kell hívni a tárgy szerint érintett civil és szakmai szervezeteket és az érintett képviselőket. A várospolitikai fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti lakossági fórumon elhangzottakra azonnali válaszadás nem lehetséges, az Önkormányzat mint adatkezelő, az érintett nevére és kapcsolattartási adatára vonatkozó személyes adatát a válasz kézbesítéséig jogosult kezelni.

94. § (1) A közmeghallgatás időpontját a Közgyűlés esetenként határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani a választópolgárok legalább 5 %-ának javaslatára.

(3)¹⁵⁴ A javaslatot írásban, aláírásokkal és személyi adatokkal (név, lakcím, személyi azonosító) dokumentálva, indokolással ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. A személyes adatokat az Önkormányzat mint adatkezelő a közmeghallgatás indokoltságának alátámasztásának céljából a közmeghallgatás megtartásának napjáig kezelheti. A polgármester a Közgyűlés ülését a javaslat benyújtásától számított 30 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(4) A közmeghallgatásra a Közgyűlés összehívására és lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a 12. § - 14. §¹⁵⁵ rendelkezéseinek figyelembe vételével.

95. § (1) Az ülésen felszólalhatnak:

(2) A felszólalás tárgyköre közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. Egyedi, valamint hatósági ügyben az ülés elnöke nem adhat szót.

(3) A felszólalásra személyenként többször is van lehetőség, de azok együttes időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(4) Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a Közgyűlés értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a Közgyűlés kijelöli azt a fórumot vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi. E feladatot a jegyző koordinálja és fogja össze.

(5) A közmeghallgatásra a Közgyűlés összehívására és lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6)¹⁵⁶ Amennyiben a közmeghallgatás során feltett közérdekű felszólalásokra, kérdésekre való válaszadás azonnal nem lehetséges, úgy az érintett döntése alapján – későbbi írásbeli válasz érdekében – megadhatja kapcsolattartási adatait (név, levelezési cím, e-mail cím). Az érintett döntése alapján megadott személyes adatait az Önkormányzat kapcsolattartási célból, válaszának kézbesítéséig, de legfeljebb fél évig jogosult kezelni. Jelen célból folytatott adatkezelés nem érinti az adatkezelő egyéb jogszabályon alapuló adatkezelési kötelezettségeit.

(7)¹⁵⁷ A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmazza a felszólaló érintett nevét.

95/A. § (1) A polgármester személyes vagy online fogadóórát tarthat.

(2) Az Önkormányzat a polgármesteri fogadóórával kapcsolatban jogosult mindazon személyes adatok kezelésére, amelyet a megjelent érintettek önkéntesen megadnak.

(3) Amennyiben a fogadóórán feltett kérdésre azonnali válaszadásra nincs lehetőség, az Önkormányzat jogosult a válaszadás céljából az érintett nevét, kapcsolattartási adatát (levelezési cím vagy e-mail cím), továbbá mindazon személyes adatát, amelyet előadása tartalmaz, a válaszirat kézbesítéséig, de legfeljebb fél évig kezelni.

(4) Online fogadóóra esetén, a (3) bekezdésben meghatározottakon túl az Önkormányzat jogosult kezelni a fogadóóra időtartama alatt az érintett által megadott felhasználói azonosítót.

96. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok 10 %-a kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményező választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtása napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.

(3) A helyi népszavazás ügyében aláírást gyűjteni a külön törvényben foglaltaknak megfelelően lehet.

(4) Az egész város igazgatási területére kiterjedő helyi népszavazás esetén a szavazókörök megegyeznek a választási eljárásról szóló törvény alapján kialakítottakkal.

(5) A város egy részére kiterjedő népszavazás esetén – ha indokolt – a Közgyűlés a helyi népszavazás kiírásával egyidejűleg az (5) bekezdéstől eltérően is határozhat a szavazókörök kialakításáról.

97. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

98. § E rendelet rövid megjelölése: „SZMSZ”.