Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 24. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat költségvetésének főösszege

1. §

(1) E rendelet forintban (a továbbiakban: Ft) tartalmazza a bevételi és kiadási előirányzatok összegeit.

(2) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) 2018. évi mérlegét az 1. melléklet tartalmazza.

^[1](3) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az önkormányzat 2018. évi költségvetésének költségvetési egyenlegét az alábbiak szerint állapítja meg:

a) működési költségvetését 29.640.339.236 Ft módosított bevételi, és 33.226.521.532 Ft módosított kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi működési bevételek és működési kiadások különbözeteként a működési költségvetés egyenlegét 3.586.182.596 Ft hiánnyal,

b) felhalmozási költségvetését 14.527.771.463 Ft módosított bevételi, és 37.010.382.223 Ft módosított kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi felhalmozási bevételek és kiadások különbözeteként a felhalmozási költségvetés egyenlegét 22.482.610.760 Ft hiánnyal,

összességében a tárgyévi módosított költségvetési bevételek és módosított költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési előirányzatok egyenlegét 26.068.793.356 Ft hiánnyal fogadja el.

^[2](4) A Közgyűlés megállapítja, hogy az önkormányzat 2018. évi költségvetésében a módosított finanszírozási bevételek és kiadások különbözeteként a finanszírozási előirányzatok egyenlege 26.068.793.356 Ft többletet mutat, amelyből a 2017. évi maradvány összege 24.118.732.530 Ft.

(5) Az önkormányzat a 2018. évi költségvetés egyensúlyának biztosításához szükséges felhalmozási, fejlesztési célú külső finanszírozású forrás összegét 2.500.000.000 Ft-ban állapítja meg, amelynek fedezetét hitel felvételével biztosítja.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott 2017. évi maradvány elsődlegesen működési célt szolgál azáltal, hogy a működési költségvetés (3) bekezdés a) pontjában kimutatott hiányát fedezi. A 2017. évi maradvány fennmaradó része és az (5) bekezdés szerinti külső finanszírozású forrás a (3) bekezdés b) pontjában kimutatott felhalmozási költségvetés hiányát fedezi.

^[3](7) A Közgyűlés a (3)-(5) bekezdések alapján, az önkormányzat 2018. évi költségvetésének főösszegét 88.510.656.275 Ft módosított mérlegfőösszeggel fogadja el.

2. §

A költségvetési bevételek kiemelt előirányzatonkénti megbontását a 2. melléklet, további részletezését a 2.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.5., 2.6., 2.7., 2.8., 2.9. melléklet tartalmazza.

3. §

Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szervek) költségvetési és finanszírozási bevételeit a Közgyűlés a 3. melléklet szerint, a költségvetési szervek költségvetési kiadásait a 4. és 4.1. melléklet szerint állapítja meg.

4. §

(1) A Közgyűlés a költségvetési kiadásokon belül az önkormányzat központi kezelésű feladatait - amely a költségvetési szervekhez nem rendelt feladatok költségvetési kiadási előirányzatait tartalmazza - az 5. melléklet szerint állapítja meg, amelynek további részletezését az 5.1., 5.2., 5.3., 5.4., 5.5., 5.6., 5.7., 5.8., 5.9., 5.10., 5.11., 5.12., 5.13., 5.14., 5.15., 5.16., 5.17., 5.18., 5.19. melléklet rögzíti.

^[4](2) A Közgyűlés az általános tartalék módosított kiadási előirányzatát (5. melléklet 26. cím) 40.000.000 Ft összegben, a céltartalék módosított kiadási előirányzatát (5. melléklet 27. cím, és az 5.19. melléklet) 186.753.731 Ft összegben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat finanszírozási bevételeit a 6. melléklet, a finanszírozási kiadásait a 7. melléklet tartalmazza.

(4) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait a 8. melléklet foglalja össze.

2. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos általános szabályok

5. §

(1) Amennyiben az önkormányzat kezességet vállal, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (1) bekezdésében rögzített feltételeken túlmenően, az önkormányzati kezesség-vállalás legfeljebb csak a hitel, kölcsön felvételkori folyósítási árfolyamon számolt tőkéjére és annak kamatára terjed ki, nem vonatkozik az árfolyamkockázatokból eredő veszteségre, késedelmi kamatokra és a kezességgel biztosított adósság kezelésével kapcsolatos egyéb díjakra, költségekre.

(2) Az önkormányzat az általa vállalt kezességért díjat számít fel. A kezességvállalás éves díja megegyezik a kezességgel biztosított összeg és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda által közzétett mindenkori diszkont kamatláb százalékban meghatározott értékének a szorzatával.

6. §

(1) A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából - az önkormányzat által megkötött 2018. évi folyószámla-hitelszerződés rendelkezései alapján -, a pénzügyi szükségletekhez igazodva, év közben legfeljebb 2.500.000.000 Ft folyószámla-hitel vehető igénybe.

(2) A folyószámla-hiteltől függetlenül az önkormányzat további, legfeljebb 300.000.000 Ft összegű munkabér-hitelt vehet igénybe (amennyiben a havi munkabérek, illetmények kifizetése céljából rendelkezésre álló bankszámla-egyenleg a kifizetés időpontjában nem biztosít elegendő fedezetet). A folyószámla-hitel és a munkabér-hitel egyidejűleg is igénybe vehető.

7. §

(1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 4. pontja alapján, az önkormányzat által az alapítványok részére nyújtandó támogatások (források) összegeit elkülönített költségvetési kiadási előirányzatok tartalmazzák, az előirányzatok megnevezésében feltüntetve az alapítványok neveit.

(2) Amennyiben a költségvetés végrehajtása során, év közben olyan alapítványt kíván az önkormányzat támogatni, amelynek támogatása a költségvetési rendeletben nem került betervezésre az (1) bekezdés szerint, az alapítvány támogatásával kapcsolatos fedezet biztosításáról a polgármester dönt a 15. §-ban foglalt szabályok szerint, a támogatási döntést pedig a Közgyűlés jogosult meghozni. Ha alapítvány által az önkormányzat számára felajánlott forrás átvételére kerülne sor, az előirányzat-módosításról a Közgyűlés jogosult dönteni.

8. §

Ha az önkormányzat államháztartáson kívülről kap forrást, a forrást átadó által meghatározott feltételek, célok és határidők szerint használja fel az önkormányzat az átvett forrást. A forrást átadó erre irányuló kikötése esetén, az átvett forrást elkülönített előirányzaton tartja nyilván az önkormányzat a tárgyévi költségvetésben. Amennyiben tárgyéven belül nem történik meg az átvett forrás célhoz kötött maradéktalan felhasználása, az átvett forrás fel nem használt részét a maradvány szabályai alapján, kötelezettséggel terhelt előirányzatként kell kimutatni a tárgyévre vonatkozó zárszámadási rendeletben.

9. §

(1) Amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az önkormányzat által államháztartáson kívülre átadott forrás esetén a (2)-(5) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha az önkormányzat több költségvetési évet terhelő kötelezettséget vállal államháztartáson kívülre történő forrás átadására, a forrást átvevő köteles évenként elszámolni a forrás cél szerinti felhasználásáról. Részletekben történő folyósítás és részelszámolás kikötése esetén, a soron következő részlet folyósítására csak akkor kerülhet sor, ha a forrást átvevő az előző részlettel szabályszerűen elszámolt.

(3) Államháztartáson kívülre átadott forrás esetén írásbeli megállapodást kell kötni a forrást átvevővel. A megállapodásban rögzíteni kell különösen az átadott forrás felhasználási célját, a cél szerinti felhasználási kötelezettséget, a felhasználásról szóló elszámolás módját és határidejét. A forrást átvevő köteles igazolni, hogy nincs köztartozása, továbbá az önkormányzat - mint kedvezményezett - nevére szóló felhatalmazó levélben foglalt beszedési megbízást köteles saját számlavezető hitelintézetével kiállíttatni az államháztartáson kívülre átadott forrás esetleges visszafizetésének biztosítékaként.

(4) A polgármester jogosult az államháztartáson kívülre átadott forrás folyósítását felfüggeszteni, vagy a forrás átadásáról szóló megállapodást felmondani, amennyiben

a) a kiadás költségvetési fedezetét érintően bármilyen ok következtében az önkormányzat tárgyévi költségvetése módosításra, és a kiadás költségvetési fedezetének előirányzata zárolásra vagy más célra átcsoportosításra kerül; vagy

b) az Áht. 30. § (3) bekezdése alapján, a bevételi előirányzatok tervezettől történő elmaradása miatt, a kiadási előirányzatokat törvényi előírás alapján csökkenteni kell; vagy

c) az önkormányzat likviditási helyzete nem teszi lehetővé a forrás további folyósítását; vagy

d) a forrást átvevő a megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesíti.

(5) Amennyiben az önkormányzat támogatás jogcímén adott át forrást államháztartáson kívüli személy részére, és e személy bármilyen neki felróható szabálytalanság miatt a támogatás összegének visszafizetésére lett kötelezve, akkor további szankcióként, külön döntéssel e személy határozott időre, de legfeljebb 3 évre kizárható az önkormányzat támogatási rendszeréből. A kizárás időbeli hatálya alatt a kizárt személy az önkormányzat támogatási forrásaiból nem részesülhet. A kizárásról a polgármester dönt.

3. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok

10. §

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés g) pontja alapján, a jegyző e rendeletben megtervezett önkormányzati támogatást a tényleges szükségletekhez igazítva (teljesítésarányosan) biztosítja a költségvetési szervek részére, különös tekintettel a rendszeres személyi juttatás fedezetére, amely a havi csoportos utalással kerül biztosításra. A dologi kiadások fedezete havonta az éves előirányzat 1/12-e erejéig időarányosan finanszírozható.

11. §

(1) A költségvetési szervek közfoglalkoztatás keretében akkor létesíthetnek munkaviszonyt a munkavállalóval, ha az irányító szerv vezetője az önkormányzat központi kezelésű feladatainak terhére a közfoglalkoztatással összefüggő önerőhöz szükséges forrást a költségvetési szerv részére átcsoportosította.

(2) A költségvetési szervek a Közgyűlés döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem tölthetik be, az ehhez kapcsolódóan jelentkező kiadási megtakarításokat kötelesek előirányzat zárolás vagy csökkentés céljából bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának.

(3) Azoknál a költségvetési szerveknél, amelyeknél közhatalmi bevétel teljesül, a költségvetési szerv létszámába tartozók jutalmazására összesen legfeljebb az adott költségvetési szerv költségvetésében megtervezett személyi juttatások eredeti kiemelt előirányzat összegének 15%-a fordítható.

(4) A költségvetési szervek által vállalt, több év előirányzatait terhelő kötelezettségek esetén, a költségvetési szerv vezetője köteles olyan szerződést kötni a költségvetési szerv nevében, amely lehetőséget biztosít a szerződés hátrányos jogkövetkezmények nélküli módosítására, ha az önkormányzat az adott költségvetési évben nem tudja biztosítani a költségvetési szerv részére az általa több évre megkötött szerződés kiadási fedezetét.

12. §

(1) A költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítása vagy előirányzat átcsoportosítása, az önkormányzatot terhelő többlettámogatási igényt sem a tárgyévben, sem az azt követő években nem eredményezhet.

(2) A polgármester előzetes jóváhagyása kell a költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat átcsoportosításához, amennyiben a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás:

a) az irányító szerv által előírt kötelezően megtervezett előirányzatok (4.1. melléklet) között történik, vagy

b) a „K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó” és a „K352. Fizetendő általános forgalmi adó” rovatokon megtervezett eredeti kiadási előirányzatot csökkenti (kivéve e két rovat közötti átcsoportosítást), vagy

c) a „K1. Személyi juttatások” kiemelt kiadási előirányzatát növeli vagy csökkenti.

(3) Amennyiben a költségvetési szerv a (2) bekezdésben foglalt előirányzat átcsoportosítást polgármesteri jóváhagyás nélkül hajtja végre, a polgármester jogosult az előirányzat átcsoportosítással érintett kiadási előirányzat összegét zárolni a költségvetési szervnél.

(4) A költségvetési szerv vezetője a (2) bekezdésben fel nem sorolt saját hatáskörű előirányzat átcsoportosításairól, valamint az előirányzat módosításairól haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályát.

13. §

(1) A költségvetési szervek a saját bevételeik között kötelesek megtervezni különösen az intézményi ellátás díját, az alkalmazottak térítését, amely étkeztetés esetében: a köznevelési költségvetési szerveknél az ellátotti nyersanyagnormával azonos, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást biztosító költségvetési szerveknél, a kulturális költségvetési szerveknél, valamint a szociális ellátást nyújtó költségvetési szerveknél pedig a DMJV Városi Szociális Szolgálat vonatkozásában háromszori étkeztetésre megállapított nyersanyagnormát kell alkalmazni. (A tervezett bevétel és áfa vonzata együttesen szerepel a bevételek között.)

(2) Az étkeztetésről és az igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: étkeztetési térítési díjakról szóló rendelet) hatálya alá tartozó költségvetési szervek alkalmazottai esetében az étkezéshez szorosan kapcsolódó munkakörben dolgozókat megillető hozzájárulást 2018. évre az önkormányzat a rezsiköltség + nyersanyagnorma 20%-a mértékben határozza meg. A költségvetési szervek kötelesek a hozzájárulással érintett dolgozói körről és létszámáról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályát előzetesen tájékoztatni. Az ellátotti étkeztetéssel összefüggő kiadások elszámolásánál (az általános forgalmi adó alapjaként) az étkeztetési térítési díjakról szóló rendelet 3. mellékletében felsorolt költségvetési szervek a nyersanyagnormát és rezsiköltségként a nyersanyagnorma 68%-át veszik alapul, a szociális ellátást nyújtó költségvetési szervek esetén a nyersanyagnormát, valamint rezsiköltségként a szolgáltató által megajánlott nyersanyagnormára vetített rezsikulcs százalékát veszik alapul.

14. §

A költségvetési szervek az alapító okiratuk szerint meghatározott alaptevékenységük ellátásának fedezetére a 18. § (3) bekezdésben megnevezett kiadási előirányzat terhére támogatási igényt nem nyújthatnak be.

4. A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörök

15. §

(1) A Közgyűlés az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján, a bevételi és kiadási előirányzatok módosítási jogát, valamint az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át.

(2) A Közgyűlés az Ávr. 43/A. § (2) bekezdése alapján, az önkormányzat költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át. A polgármester a költségvetési kiemelt kiadási előirányzatot csak az érintett címen, alcímen, jogcímen, feladaton belül csoportosíthatja át.

(3) A Közgyűlés az általános tartalékkal és a céltartalékkal való rendelkezés (átcsoportosítás) jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester az általános tartalékon és a céltartalékon megtervezett előirányzatokat jogosult átcsoportosítani a központi kezelésű feladatokra vagy a költségvetési szervek kiadási előirányzataira.

(4) A polgármester által végrehajtott előirányzat módosítások és átcsoportosítások csak az adott költségvetési évben érvényesülő (egyszeri) hatással bírhatnak, a következő költségvetési évek előirányzatait nem érinthetik.

(5) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva:

a) nem állapíthat meg új bevételi vagy kiadási előirányzatot,

b) nem módosíthatja az előirányzatok megnevezését,

c) a meghatározott felhasználási célhoz kötötten érkezett bevételek esetében a felhasználási célnak megfelelően rendelkezésre álló azonos összegű kiadási előirányzatokat - kivéve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában meghatározott „fordítottan adózó” általános forgalmi adó összegét - más kiadási előirányzatokra nem csoportosíthatja át.

(6) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti kiadási előirányzatokon év végén rendelkezésre álló szabad kiadási előirányzat a maradvány megállapítása és jóváhagyása során nem használható fel más célra.

16. §

A Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokkal kapcsolatos kiadásokon (5. melléklet 6. cím; 5.5. melléklet) (a továbbiakban: lakásalap) meghatározott felhasználási célok megvalósításával összefüggő egyéb döntések jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester e jogkörében dönt a lakásalap terhére megvalósuló pénzeszköz átadásról, és a lakásalap tárgyévi felhasználási céljai között be nem tervezett, év közben felmerülő kiadások fedezetének megjelöléséről.

17. §

(1) Az Ávr. 75. § (4) bekezdés a) pontja alapján, a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy - a pályázat benyújtásáról, és a saját forrás biztosításáról szóló külön közgyűlési döntés hiányában - az önkormányzat által Magyarország központi költségvetésében megtervezett előirányzatokra benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében, az önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás rendelkezésre állásáról azzal, hogy a nyertes pályázat támogatási szerződésének megkötéséhez közgyűlési döntés szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján, amennyiben a saját forrás biztosítása az önkormányzat tárgyévi költségvetésében megtervezett központi kezelésű feladatokon rendelkezésre álló szabad kiadási előirányzatok átcsoportosításával nem oldható meg, a polgármester a saját forrás rendelkezésre állása érdekében jogosult a 15. § (3) bekezdés alapján az általános tartalékról vagy a céltartalékról átcsoportosítani a szükséges saját forrás összegét a kötelezettség-vállalással érintett kiadási előirányzat javára.

18. §

(1) Az önkormányzat a központi kezelésű feladatai között megtervezett, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtható, működési vagy felhalmozási célú, vissza nem térítendő vagy visszatérítendő pénzbeli támogatást támogatási szerződés alapján folyósítja a támogatottak részére.

(2) Amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott támogatási szerződés megkötését megelőzően a polgármester jogosult a támogatási döntést meghozni. Nem szükséges a polgármester külön döntése abban az esetben, ha a Közgyűlés az önkormányzat központi kezelésű feladatai között megtervezett, az (1) bekezdésben meghatározott, pályázati rendszeren kívüli pénzbeli támogatás összegét rögzítő kiadási előirányzat megnevezése egyértelműen tartalmazza a támogatott szervezet nevét.

(3) Az e rendeletben megtervezett Civil, Kulturális és Ifjúsági „Alap” (5. melléklet 18. cím) kiadási előirányzatának legfeljebb 70%-a pályázati úton kerülhet felhasználásra. A fennmaradó kiadási előirányzat terhére a polgármester pályázati rendszeren kívül, egyedi támogatások odaítélésről dönthet.

19. §

(1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Közgyűlés a polgármesterre ruházza az önkormányzat finanszírozási bevételeivel és kiadásaival összefüggő előirányzat-módosítás, az önkormányzat finanszírozási kiadási előirányzatai közötti átcsoportosítás, valamint az önkormányzat központi kezelésű feladatain megtervezett költségvetési kiadások és az önkormányzat finanszírozási kiadásai közötti átcsoportosítás jogát.

(2) Az előző évi maradvány megállapítása, valamint a Mötv. 42. §-ában felsorolt, az önkormányzat számára finanszírozási bevételt vagy kiadást jelentő hatáskörök esetében az előirányzat-módosítás és előirányzat-átcsoportosítás a Közgyűlés hatásköre.

(3) A Közgyűlés az 1. § (5) bekezdésben meghatározott felhalmozási, fejlesztési célt szolgáló külső finanszírozású forrás igénybevételével összefüggő hatáskörként határozza meg:

a) a Kormány előzetes hozzájárulásának megkérését, ha az adósságot keletkeztető ügylet tárgya szerint szükség van a Kormány előzetes hozzájárulására, és az ügylet értéke eléri, vagy meghaladja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján számított értékhatárt,

b) a hitelt nyújtó hitelintézet kiválasztását (az ajánlatok értékelését),

c) a b) pont szerint kiválasztott hitelintézettel történő hitelszerződés megkötését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott hatásköröket a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át, amelyet az 1. § (5) bekezdésben rögzített felhalmozási, fejlesztési célú hitel felvételével kapcsolatban, a gazdaságossági szempontok figyelembe vétele mellett, a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezését követően gyakorolhat.

20. §

Az önkormányzat fizetőképességének és a költségvetési egyensúlyának biztosítása érdekében a polgármester jogosult a központi kezelésű feladatok és a költségvetési szervek kötelezettséggel nem terhelt szabad költségvetési kiadási előirányzatait zárolni. A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő költségvetési kiadási előirányzat csökkentéséről, átcsoportosításáról, módosításáról legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően a polgármester dönt.

21. §

Az önkormányzat fizetési számláján lévő szabad pénzeszköz az önkormányzat fizetési számlájához kapcsolódó betétlekötésre szolgáló alszámlán betétként leköthető. A betétlekötésről való döntés jogát a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át. A letéti számla és a 15. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott kiadási előirányzatokhoz tartozó számlák és alszámlák egyenlege betétlekötés céljára nem vehetők igénybe.

22. §

A Közgyűlés a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt éves szinten az 1. § (7) bekezdése szerinti mérlegfőösszeggel azonos összegben állapítja meg az önkormányzat központi kezelésű feladatain megtervezett kiadási előirányzatok esetében.

5. Egyéb gazdálkodási szabályok

23. §

E rendelettel elfogadott eredeti bevételi és kiadási előirányzatok tartalmazzák a 2018. évi átmeneti gazdálkodásról szóló 37/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelet felhatalmazása alapján beszedett bevételek és teljesített kiadások előirányzatait is.

24. §

(1) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői számára az illetményalap 2018. évre (2018. január 1. napjától 2018. december 31. napjáig) 44.500 Ft.

(2) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit 2018. évben (2018. január 01. napjától 2018. december 31. napjáig):

1. felsőfokú iskolai végzettség esetén 30 %,
2. érettségi végzettség esetén 20 %

mértékű illetménykiegészítés illeti meg.

25. §

(1) A Közgyűlés 2018. évre:

a) a Pro Urbe díj összegét díjazottanként nettó 300.000 Ft-ban,

b) a Csokonai-díj, a Hatvani-díj, a Hajós Alfréd díj, a Sajtódíj, a Borsos József Nívódíj, a Debrecen Város Kiváló Pedagógusa díj, a Debrecen Város Közoktatásért díj és a Boncz László díj összegét díjazottanként nettó 200.000 Ft-ban,

c) a Cívis Talentum ösztöndíj összegét díjazottanként nettó havi 50.000 Ft-ban,

d) a Békessy Béla sportösztöndíj összegét díjazottanként legfeljebb havi bruttó 250.000 Ft-ban

határozza meg.

(2) A Kölcsey Ferenc ösztöndíj járulékokkal és SZJA-előleggel együtt számított bruttó összege 2.500.000 Ft.

26. §

Az önkormányzat költségvetésének terhére, támogatási szerződés alapján folyósított, pénzbeli támogatások felhasználását és a felhasználásról adott számadást ellenőrizni kell. Az „Éves ellenőrzési munkatervbe” be kell építeni azoknak a szervezeteknek az ellenőrzését, amelyek az önkormányzat tárgyévi költségvetéséből 500.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó összegű pénzbeli támogatásban részesültek.

27. §

(1) Az Áht. 109. § (6) bekezdés alapján, a kiadások készpénzben történő teljesítésére:

a) a költségvetési szervek házipénztárában „K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek” elnevezésű rovatból a közfoglalkoztatásban résztvevők bére, a „K3. Dologi kiadások” kiemelt kiadási előirányzat alá tartozó rovatok, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet által meghatározott kisértékű tárgyi eszközök beszerzése esetében;

b) az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárában az a) pontban felsorolt esetekben és a „K123. Egyéb külső személyi juttatások” rovat alá tartozó kiadások esetében

van lehetőség, amennyiben nincs mód a banki átutalással történő teljesítésre.

(2) A költségvetési szervek az (1) bekezdés szerinti kiadások készpénzben történő teljesítésének választása esetén az önkormányzattól nem igényelhetnek többlettámogatást a készpénzes kifizetéssel együtt járó költségekre.

(3) Az önkormányzat házipénztára biztosítja a debreceni székhelyű helyi nemzetiségi önkormányzatok számára történő készpénzfelvétel lehetőségét is az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok szerint.

28. §

(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az önkormányzatot megillető követelésről lemondani a Pénzügyi Bizottság jogosult.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveket megillető, a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő összegű követelésről lemondani a költségvetési szerv vezetője jogosult azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjének döntéséről a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervet megillető követelés összege eléri vagy meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát, a követelésről való lemondásról a Pénzügyi Bizottság jogosult dönteni.

(4) A Pénzügyi Bizottság e §-ban foglalt döntéseiről a Közgyűlést tájékoztatni kell a zárszámadási rendelet előterjesztésében.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során követelésről akkor lehet lemondani, ha a követelésről való lemondás az önkormányzat vagy a költségvetési szerv számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár. A követelésről való lemondás során a döntéshozó köteles indokolással ellátni döntését.

29. §

Az Áht. 36. § (5a) bekezdése alapján, amennyiben az önkormányzat nevében tervezett kötelezettségvállalás több költségvetési évet terhel vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére történik, és a tervezett kötelezettségvállalás teljes időtartamára vonatkozó nettó összege eléri vagy meghaladja az 500 millió forintot, az előzetes kötelezettségvállalásra a Közgyűlés jogosult.

6. Záró rendelkezések

30. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.