Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2000. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

Tiszalúc Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve

Hatályos: 2022. 03. 10

Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2000. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

Tiszalúc Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve

2022.03.10.

Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a) pontjában biztosított jogkörében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembevételével megalkotja a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet), és annak alkalmazását elrendeli.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1 §1 (1) A jelen rendelet hatálya Tiszalúc Nagyközség igazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket előírásokat fogalmazza meg.

(2) A település közigazgatási területén területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, meglévő építményt vagy épületet felújítani, átalakítani, korszerűsíteni út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) tervezni, kivitelezni és elhelyezni, valamint e célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.

(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol, és amely tárgyban, arra a rendelet feljogosítja.

(4) A Belterületi Szabályozási Terv T-2/a,b,c jelű tervlapjai az érintett területeken az alábbiak szerint módosulnak:

a) − 1. Szabályozási Terv módosítás M=1:4000 m.a. tervlapon – 1. és 2. jelű módosítással érintett terület

b) − 2. Szabályozási Terv módosítás M=1:4000 m.a. tervlapon – 3. és 4. jelű módosítással érintett terület

c) − 3. Szabályozási Terv módosítás M=1:4000 m.a. tervlapon – 5. jelű módosítással érintett terület

(5) A Belterületi Szabályozási Terv tervlapjai a 2. sz. módosítás érintett területein az alábbiak szerint módosulnak: 1.sz terület módosítása M=1:2000 m.a. tervlapon

(6) A Külterületi Szabályozási terv tervlapjai a 2. sz. módosítás érintett területein az alábbiak szerint módosulnak:

a) - 2. sz. terület módosítása M=1:2000 m.a. tervlapon

b) - 3/a., és 3/b. sz. terület módosítása M=1:2000 m.a. tervlapon

(7) A HÉSZ mellékletét képező szabályozási tervlapokat az alábbi

a) Szab-M1 jelű

b) Szab-M2 jelű

c) Szab M-3 jelű tervlapokon jelöltek szerint kell alkalmazni.

A rendelet alkalmazása

2 § (1) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel

kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet 9. §-ban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(3) Az építésügyi hatóság az építési engedélykérelmek elbírálása során vizsgálja azokat a szempontokat, melyeket számára a 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(4) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint engedélyezhető.
(5) Építési ill. telekalakítási engedély a (4) bekezdéstől eltérően csak akkor adható:
- ha az építés ill. telekalakítás élet-, egészség-, vagyon- vagy közbiztonság miatt szükséges,
- ha a terv szerinti terület felhasználás megvalósulását a kérelmezett állapot nem akadályozza, nem teszi költségesebbé, ill. ha az építtető vállalja a kártalanítás nélküli bontást, egyéb létesítmény is építhető, de a kártalanítás nélküli bontási kötelezettséget az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(6) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület előkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
(7) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy erre a célra kialakított, önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról, gépjárművel megközelíthető.
(8) A beépítésre szánt területeken elhelyezendő építmények és önálló rendeltetési egységek, területek használatához az OTÉK 42. §-ban meghatározott kapacitású járműtárolót, várakozó helyet és a szükséges rakodóhelyet biztosítani kell.

Szabályozási elemek

3 § (1) A belterületi szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

Kötelező szabályozási elemek.
− kötelező szabályozási vonal,
− építési hely határa,
− területegység határa, jele,
− építési övezet határa,
− építési övezetre vonatkozó beírások,
− belterületi határ (beépítésre szánt/nem szánt területek határa),
− beültetési kötelezettségű területek határa.
Irányadó szabályozási elemek.
− irányadó szabályozási vonal,
− telekhatárok,
− intézményekre, zöldterületekre vonatkozó beírások,
− közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje (pl. parkoló).
a) A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók.
b) Az irányadó szabályozási vonalakat a továbbtervezés, ill. intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, helyük szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítható.
c) A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni, azokat a továbbtervezés előírásaival az Önkormányzat építésügyi hatósága pontosítja.
(2) A külterületi szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes terület felhasználási egységeket, ill. övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó építési előírásokat jelölik.
Az irányadó szabályozási elemek az egyes terület felhasználási egységeken, övezeteken belüli
egyéb javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak.
a) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
b) Az irányadó szabályozási elemek pontosítása részletesebb tartalmú tervek (pl.: erdő és mezőgazdasági üzemtervek, rekultivációs tervek) alapján történhet.
c) A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:
- a szabályozási vonalakat,
− a terület felhasználási egységek határát,
− a terület felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület felhasználási egység, ill. övezet jelét,
− a terület felhasználási egységekben, ill. övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
− a terület felhasználási egységekben, ill. övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
− a belterület bővítés határát.
d) A (c) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, ill. szüntethetők meg.
e) A (c) bekezdésben fel nem sorolt szabályozási elemeket irányadónak kell tekinteni.
(3) A továbbtervezést igénylő területek, területrészek határát a szabályozási tervlapon a " készítendő szabályozási terv határa" jelzésű vonal tünteti fel.

A közigazgatási terület terület felhasználási egységeinek tagozódása

4 § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3)2 A beépítésre szánt terület az alábbi terület felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódik:

a) kisvárosias lakóterület,

b) falusias lakóterület,

c) településközpont vegyes terület,

d) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

e) egyéb ipari gazdasági terület,

f) különleges terület,

g) hétvégiházas üdülőterület

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület felhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület,

e) egyéb rendeltetésű terület.

A belterületi határ módosítása

5 § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv

tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények
szerint, szakaszosan is végrehajtható.
(3) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) az új elkerülő út melletti meglévő és tartalék gazdasági területek.
(4) A Belterületi Szabályozási Terv T-2/a jelű tervlapja, és a Külterületi Szabályozási Terv T-3 jelű tervlapja a módosítással érintett 5. jelű területen a 3. sz. Szabályozási Terv módosítás M=1:4000 m.a. tervlap szerint módosul.

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

6 § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A település központi belterületének lakóterületei a 0,5 legnagyobb szintterület-sűrűségű falusias lakóterület övezetbe és a 1,0 legnagyobb szintterület-sűrűségű kisvárosias lakóterület övezeteibe soroltak.

(2) A falusias lakóterületen a lakóépületen kívül, mező- és erdőgazdasági építmények, ill. a helyi lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények is elhelyezhetők. A falusias lakóterületen elhelyezhetők még vendéglátó, szálláshely szolgáltató, helyi egészségügyi, szociális, oktatási és egyházi épületek, valamint sportépítmény és üzemanyagtöltő.

(3) A kisvárosias lakóterületen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény helyezhető el. A kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhetők még szálláshely szolgáltató és kulturális épület is.

(4) A gyermekintézmények telkétől 50,0 m-en belül állattartás nem engedélyezhető.

(5) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(6) 14 m-nél kisebb szélességű lakótelek kialakítása újonnan nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 m-re csökkenthető. Más telkeknél az oldalkert mérete minimum 6 m legyen.

(7) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett építési hely határvonalak figyelembe vételével kell meghatározni.

(8) A kialakult lakóterületeken az új és az átépülő lakóházak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 lakóházat feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Az épület homlokzatmagasságánál a szomszédos 3-3 lakóház homlokzatmagasságainak átlaga az irányadó. Az új lakóépületek magastetős kialakítással építendők.

(9) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. Terepszint alatti építmény a lakóterületeken elhelyezhető, de az utcai homlokzaton lejárat nem létesíthető.

(10) Lakóterületeken a beépítés a részleges közműellátás biztosításával engedélyezhető.

(11) Lakótelkenként csak 1 lakóépület, illetve 1 lakás építhető.

Falusias lakóterületek építési övezetei

7 § (1) A falusias lakóterületen a lakóépületen kívül, mező- és erdőgazdasági építmények, ill. a helyi lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények is elhelyezhetők. A falusias lakóterületen elhelyezhetők még vendéglátó, szálláshely szolgáltató, helyi egészségügyi, szociális, oktatási és egyházi épületek, valamint sportépítmény és üzemanyagtöltő.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteink legfontosabb előírásai:

Övezeti jel

min.kialak.
telekter.

min.kial.
telekszél

max.beép.
arány

min. zöldf.
arány

beépítési
mód

max.
építm.mag.

FL-0/800

800

14

30

40

O

4,5

FL-0/720

720

14

30

40

O

4,5

FL-0/500

500

14

30

40

O

4,5
O: oldalhatáron álló beépítési mód
(3) A szabályozási terve szerinti utcaszakaszokon az ikres és a zártsorú beépítési mód is megengedhető. A kialakítandó telkek mélysége legalább 35 m legyen.
(4) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű, illetve 500 m2-nél kisebb területű lakótelkek esetében az azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.
(5) A minimális előkert mérete a már meglévő lakóterületen a kialakult előkertekhez igazodjon, az új beépítésű területen legalább 3m legyen.
(6) A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 40 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házi kertként hasznosítható).

Kisvárosias lakóterület építési övezete

8 § (1) A kisvárosias lakóterületen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény helyezhető el. A kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhetők még szálláshely szolgáltató és kulturális épület is.

(2) A kisvárosias lakóterület építési övezeteink legfontosabb előírásai:

Övezeti jel

min.kialak.
telekter.

min.kial.
telekszél

max.beép.
arány

min. zöldf.
arány

beépítési
mód

max.
építm.mag.

KL-O(Z)/800

800

14

60

20

O(Z)

6,0

KL-O(Z)/500

500

14

60

20

O(Z)

6,0
O(Z): oldalhatáron álló ill. zártsorú beépítési mód
(3) Az övezetekben a kialakítandó telkek mélysége legalább 25 m legyen.
(4) A minimális előkert mérete a már meglévő lakóterületen a kialakult előkertekhez igazodjon, az új beépítésű területen legalább 3 m legyen.
(5) A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 40 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házi kertként hasznosítható).
(6) A Táncsics Mihály, a Kossuth Lajos és a Mátyás király utcák menti kisvárosias lakótömbökre a ki- alakult beépítéstől és hasznosítástól eltérő létesítmény elhelyezése előtt szabályozási tervet kell készíteni.

Településközpont vegyes terület

9 § (1) A legfeljebb 1,5 szintterület sűrűségű településközpont vegyes területeken több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el.

(2) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Övezeti jel

min.kialak.
telekter.

min.kial.
telekszél

max.beép.
arány

min. zöldf.
arány

beépítési
mód

max.
építm.mag.

TKV-K

K

K

K

20

K

K

TKV-SZ/K

K

K

60

20

SZ

6,0

TKV-O(Z)/400

400

14

60

20

O(Z)

6,0

TKV-SZ(Z)/500

500

14

60

20

SZ(Z)

6,0
O(Z): oldalhatáron álló ill. zártsorú beépítési mód
SZ(Z): szabadonálló ill. zártsorú beépítési mód
K: a kialakult telekméretek, telekhatárok nem változtathatók meg
(3) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m. a. utcakép készítésével kell bemutatni.
(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb magassága 6,0 m lehet.
(7) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(8) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett építési határvonalak figyelembe vételével kell meghatározni. Az új kialakítású területeken az előkert legalább 5m legyen.
(9) A Mátyás király és az Alkotmány utcák menti településközponti vegyes tömbökre a kialakult beépítéstől és hasznosítástól eltérő létesítmény elhelyezése előtt szabályozási tervet kell készíteni.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

10 § (1) A legfeljebb 1,0 szintterület-sűrűségű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, illetve raktározási tevékenység, irodák, stb.) elhelyezésére szolgál. A területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, ezeken belül szolgálati lakás, valamint irodaépület és üzemanyagtöltő helyezhető el.

(2)3 A fenti területek a KGSZ-40-30/6,0-K, a KG-SZ-30-30/6,0-K , KG-SZ-40-20/6,0-10000 jelű és a KG-SZ-40-7,5-3000; KG-SZ/2500 építési övezetekbe soroltak.

Övezeti jel

min.kialak.
telekter.

min.kial.
telekszél.

max.beép.
arány

min. zöldf.
arány

beépítési
mód

max.
építm.mag.

KG-SZ/K

K

K

40

30

SZ

6,0

KG-SZ/K

K

K

30

30

SZ

6,0

KG-SZ/lha

1 ha

80

40

30

SZ

6,0

KG-SZ/3000

3000m2

40

40

20

SZ

7,5

KG-SZ/2500

2500 m2

40

45

30

SZ

6,0

KG-SZ/2500

2500m2

40

40

30

SZ

6,0
(3) A KG-SZ-40-30/6,0-K és a KG-SZ-30-30/6,0-K jelű övezetekben az épületek szabadonállóan helyezhetők el, 6,0m-es maximális építménymagassággal. A telkeket legfeljebb 40 ill. 30%-ig szabad beépíteni, a telkek legalább 30%-át zöldfelületként kell kialakítani. Az övezetekben a kialakult telekviszonyok megőrzendők, telekmegosztás nem engedélyezhető. A telkeken belül, a szomszédos lakóterületek felé legalább 5m-es többszintű zöldsáv telepítendő.
(4) A KG-SZ-40-30/6,0-10 000 jelű építési övezetbe a belterület déli részén lévő gazdasági terület tartozik. A terület a jelenlegi telkéből kialakított feltáró út kialakítása után a kialakítandó útra nyílóan megosztható, legalább 80m-es telekszélesség és 10 000m2 telekterület betartásával. A telkek legfeljebb 40%-ig építhetők be, legalább 20%-át pedig zöldfelületként kell kialakítani. A meglévő és a tervezett lakóterületek felé a telephelyek szélén legalább 10m-es többszintű zöldsáv telepítendő. A telkeken, a jelölt építési helyen belül, szabadon állóan kell elhelyezni a legfeljebb 6,0m-es magasságú építményeket.
(5) A telkeken belül a burkolt és a beépített területek aránya a nem lehet több 70%-nál.
(6) A telephelyek számára az OTÉK által előírt számú parkolóhelyet a telken belül szükséges biztosítani.

Hétvégi házas üdülőterület

10/A. § (1) Az ÜH jelű terület hétvégi házas besorolású, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgáló üdülőterület.

(2) A hétvégi házas területen elhelyezhető funkciók:

a) Az üdülőterület ellátását biztosító kiskereskedelmi létesítmény;

b) olyan építmények, amely az adott üdülőterület rendeltetését szolgálják, azzal összhangban vannak;

c) a terület igényei szerinti, és 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók.

(3) A hétvégi házas területen nem helyezhető el:

a) Közösségi szórakoztató, kulturális épület;

b) Garázs.

(4) A hétvégi házas terület övezeti előírásai:

Övezeti jel

min.kialak.
telekter.

min.kial.
telekszél

max.beép.
arány

min. zöldf.
arány

beépítési
mód

max.
építm.mag.

ÜH

K(300)

K

15

60

SZ

4,5

Egyéb ipari gazdasági terület4

10/B. § (4a)5 Az egyéb gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, szolgálati lakás valamint irodaépület helyezhető el.

(4b)6 A fenti területek a Gip jelű építési övezetekbe soroltak. Az építési övezet beépítési paraméterei:

a) beépítési mód: szabadonálló

b) kialakítandó legkisebb építési telek területe: 1000m2

c) kialakítandó legkisebb telekszélesség: 25m

d) megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

e) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%

f) megengedett legnagyobb építménymagasság: 12*

* Az övezetben az építménymagasság túlléphető a technológiai építmények esetében,

(4c)7 A Gip jelű építési övezetben a lakóterületekhez kapcsolódó oldalon legalább 15 m széles 3 szintes növényzettel kötelezően beültetett sávot kell biztosítani. A növények telepítését legkésőbb az épületek használatbavételéig el kell végezni.

(4d)8 A Gip jelű építési övezetben legalább a 25% legkisebb kialakítandó zöldfelületen 3 szintes növényzetet kell biztosítani. A növények telepítését legkésőbb az épületek használatbavételéig el kell végezni. A tervezett növénytelepítéskor előnyben kell részesíteni a területen őshonos, tájba illő fa- és cserjefajokat.

Különleges terület

11 § (1) A temető, a kegyeleti parkok, valamint a nagyközségi sportpálya területe az OTÉK szerinti "különleges terület" terület felhasználási egységbe tartozik. E területeken belül azok funkciójához szükséges (pl. temetőknél: ravatalozó, kolumbárium, sportpálya környezetében: öltöző, lelátó, stb.) építmények elhelyezése engedélyezhető. A maximális beépíthetőség 15 %, a maximális építménymagasság 4,5 m.

(2) Az övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,2.

(3) A temetők, illetve a sportpálya közvetlen környezetében nagyobb közterületi parkolók kialakításáról gondoskodni kell.

(4) A víztorony, a mellette épülő hírközlési átjátszó állomás és a volt temető terület ravatalozójának telekrésze „különleges terület” terület felhasználási egységre módosul.

(5) A mikrohullámú átjátszó állomás tornya (950/3. hrsz. telek) körül 50 m-es védőtávolság tartandó be, melyen belül semmilyen épület nem építhető.

(6) Közszolgálati táv-, hírközlési- és magánantennát csak építési engedéllyel lehet elhelyezni. Az antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

(7)9 A víztorony, az átjátszó állomás, ill. a ravatalozó; Piac telkére vonatkozó előírások a következők:

Sajátos használat
szerint (K)

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési
Övezet
jele

Szintter.
sűrűség

Beépítési
mód

Min.
telekter
m2

Min,
zöldfel.
%

Max.
építmény
mag.(m)

Max.
Beépített.
%

Víztorony ill.
átjátszó állomás
területe

1,0/K

1,0

SZ

300

50

45,0

20

Ravatalozó
területe

1,0/K

1,0

SZ

K

50

K

10

Piac területet

Kpiac

1,0

SZ

3000

40

4,5

10
Ahol:
SZ – szabadon álló beépítés
K – kialakult állapot, ill. a Szabályozási Terven jelölt határok
(8) A temető vagy temetőrész más terület felhasználásának feltétele a temetési helyek kiürítése. A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) kell gondoskodni.

III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEIHEZ

A ZÖLDFELÜLETI ÉS KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

Lakóterületek

12 § (1) Az övezetek területein kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el:

a) a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg.

b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók.

c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

d) a szennyvizek a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtőbe vezetendők, a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.

e) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

f) ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során, a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

g) az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem tárolhatók.

h) a kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (600-2200) az 50dB-t, éjjel (2200- 600) a 40dB-t nem haladhatja meg.

Településközpont vegyes terület

13 § (1) Az övezet egyes telkein legalább a telek területének 20%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Az övezet területén kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el:

a) a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg.

b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók.

c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

d) a szennyvizek a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtőbe vezetendők, a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.

e) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

f) az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek.

g) az övezet területén veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

h) a kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (600-2200) az 50dB-t, éjjel (2200-600) a 40dB-t nem haladhatja meg.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet

14 § (1) Zöldfelületek kialakítására az övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek területének legalább 20 ill. 30%-át zöldfelületként kell kialakítani.

b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább egyharmadát háromszintű (gyepcserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyep) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb egyharmadát boríthatják.

c) a telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő.

d) a parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.

e) telkek megosztása esetén az a)-d) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők

a) a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg.

b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók.

c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek abban az esetben folytathatók, ha az elszívási

technológiával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása megakadályozható.
d) a szennyvizek a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtőbe vezetendők, a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.
e) a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. zárt szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a 33/1993. (XII.23.) és a 34/1993 (XII.23.) KTM rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
f) az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 34/1993. (XII.23.) KTM rendelet előírásait teljesítik.
g) talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb záró) aljzaton végezhetők.
h) épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
i) feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
j) a telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén
belül biztosítható legyen.
k) ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során, a 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
l) az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem tárolhatók.
m) zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 4/1984. (1.23.) EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.

Mezőgazdasági major gazdasági terület (IG-MÜ)

15 § (1) A mezőgazdasági major gazdasági terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági majorok övezet területén a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények, állattartó épületek, terménytárolók, szerszám- és géptárolók, vegyszertároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek, biztonsági okokból szükséges őrházak, termékvezetékek és műtárgyaik, komposztáló telepek építményei, valamint mező-gazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége 50 m.

(4) Az egyes telkek maximális beépíthetősége 25 %. Az épületek építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

(5) Az övezetben új épületek, építmények elhelyezésekor min. 10-10 m mély elő-, ill. hátsókertet és min. 5 m széles oldalkertet kell biztosítani.

(6) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 40%-át zöldfelületként kell kialakítani. A telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő.

(7) A mezőgazdasági üzemi gazdasági területeken létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg.

b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek esetén a kiporzást a felület nedvesítésével, vagy egyéb módon meg kell akadályozni.

c) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:

c.a. az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,
c.b. a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.
d) talajszennyezést okozó tevékenységek kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.
e) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített -más hulladéktól elkülönítetten- zárt rendszerű trágyakezelési módszerrel történhet.
f) közterületen trágya kizárólag oly módon szállítható, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, ill. ne csepegjen ki. Szállítás közbeni területszennyezés esetén, a szennyeződés előidézője köteles azt azonnal eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni, valamint a terület fertőtlenítését megoldani.
g) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők.
h) az összegyűjtött szennyvizek, csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 34/1993. (XII.23.) KTM rendelet előírásait teljesítik.
i) épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
j) feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
k) a telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
l) az egyes tevékenységek során keletkező, a 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
m) a keletkező veszélyes hulladékok kezelése szállítása a vonatkozó rendeletek és szakhatósági előírások szerint történhet.
n) övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem dolgozhatók fel és nem hasznosíthatók.
o) zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 4/1984. (I.23.) EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.

Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások területe

15/A. §

1) Kk-en

1. Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások területe

1.A Kk-en SZ 5

1.1 7,5 2000 Napelem park övezete

1. A területen belül a műtárgyakon és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseken kívül elhelyezhetők a rendeltetést kiszolgáló építmények.

2. A műtárgyakat és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseket a beépítettség mértékébe nem kell beszámítani.

3. A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

4. A területen egyéb gazdasági funkciók is elhelyezhetők a megengedett legnagyobb beépítettség mértékén belül.

IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek és létesítmények

16 § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A közlekedési területeken, ill. a védőtávolságon belül építésügyi hatósági engedély csak az illetékes útügyi hatóság hozzájárulásával adható ki.

(3) Az országos utak védőtávolsága tengelytől mért 50-50 méter.

(4) A 3608.sz. út szabályozási szélessége a jelenlegi marad.

(5) A 3611sz. út részben új nyomvonalra kerül, szabályozási szélessége az új nyomvonalon 40 m, egyébként a kialakult marad.

(6) A 3616. sz. út részben új nyomvonalra kerül. A szabályozási szélessége minimum 14 m.

(7) A meglévő gyűjtő utak szabályozási szélessége a jelenlegi, de minimum 12 m marad, az új gyűjtő utak szabályozási szélessége minimum 14 méter.

(8) A tervezett kiszolgáló utak szabályozási szélessége minimum 14 m, a meglévő kiszolgáló utak szabályozási szélességét minimum 10,5 m-re kell bővíteni.

(9) A vegyes használatú utak szabályozási szélessége minimum 8 méter, amit azonos elvek szerint, egyidejűleg készített út, közmű és kertészeti tervek alapján, egyszintű, teherbíró, de lehetőleg díszburkolat jellegű, kertészeti elemekkel, berendezéssel kombinált burkolattal kell kiépíteni.

(10) Az önálló kerékpárutak szabályozási szélessége minimum 3 m.

(11) Az önálló gyalogutak szabályozási szélessége legalább 3 m.

(12) Új építményeknél, ill. meglévő építmények funkcióváltása esetén az OTÉK előírásainak megfelelő parkoló-mennyiséget telken belül kell biztosítani.

(13) A vasútvonal melletti 50-50m védőtávolságot figyelembe kell venni.

Zöldterületek, zöldfelületek

17 § (1) A 'Belterület-szabályozási terv"-en zöldterületként (Z) lehatárolt területeken, a terület 2%os beépítettségével az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében meghatározott épületek, ill. építmények helyezhetők el.

(2) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki.

(4) Az egyes övezetekben a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kötelező beültetési kötelezettséggel jelölt területeken az előírt növénytelepítés egyidejűleg megtörtént.

(5) Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépjármű-állásonként legalább egy, kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.

(6) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az 1991.XX. törvénnyel módosított, 21/1970. (VI.21.) Korm. rendeletelőírásainak betartásával lehet.

(7) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(8) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

(9) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

(10) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről – általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

Erdőterület (E)

18 § (1) A Belterületi és a Külterületi övezeti és szabályozási terveken erdőterületként feltüntetett területek más terület felhasználási egységbe csak az általános rendezési terv módosításával sorolhatók át.

(2) A bel- és a külterületen levő erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:

a) védő (Ev) és

b) védett (Etv) rendeltetésűek.

(3) Védő rendeltetésű erdőterületen (Ev) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(4) Védett rendeltetésű erdőterületek (Etv) a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén található erdőterületek (lásd: Külterületi szabályozási terv). Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(5) Védett rendeltetésű erdőterületen erdőtelepítés, erdőfelújítás során kizárólag őshonos fafajok alkalmazhatók.

(6) Védő és védett rendeltetésű erdőterületen fa csak akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi azt szükségessé.

(7) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

Mezőgazdasági rendeltetésű terület (MG)

19 § (1) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más terület felhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji-, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a) M I.: hagyományos árutermelő övezet,

b) M II.: védett tájhasználatú övezet,

c) M III.: védendő tájhasználatú övezet,

d) M IV.: kiskert övezet,

e) M/K: szélerőmű elhelyezése céljából vizsgálat alá vonható terület.

(3) Tanyák - lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaságok - a hagyományos árutermelő övezetben létesíthetők.

(4) Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása mellett történhet:

a) a mezőgazdasági övezetek területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek során a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó szennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

b) a mezőgazdasági övezetek területén bűzt, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

c) a mezőgazdasági rendeltetésű területeken - különösen a védett és a védendő tájhasználatú területeken - ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni.

d) talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb.) záró aljzaton végezhetők. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

e) a mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély alapján történhet.

f) mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a védett és a védendő tájhasználatú övezetben és a belterülettől 1000 m-en belüli távolságban nem engedélyezhető.

g) a csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító- telepre szállítható.

h) a káros, ill. veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani a csatornahálózatba, ill. a zárt tárolóba vezetés előtt. Közcsatornába kizárólag a 33/1993. (XII.23.) és a 34/1993. (XII.23.) KTM rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

i) az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 34/1993. (XII.23.) KTM rendelet előírásait teljesítik.

j) szilárd és folyékony hulladékok csak a kijelölt területeken helyezhetők el.

k) amennyiben a mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során a 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladék keletkezik, azt a Budapesti Környezetvédelmi felügyelőségen be kell jelenti. A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig. ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és a környezetszennyezés nélkül tárolni.

l) robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

m) zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 4/1984.(I.23.) EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.

(5) A szélerőmű elhelyezése céljából vizsgálat alá vonható terület övezeti előírásai:

a) A területre hatástanulmány készítendő, melyben
a.a. igazolandó: a terület alkalmassága
a.b. kidolgozandó: a környezetre való hatása, megjelenési formája, a terület további használatának korlátozása, a terület infrastrukturális kapcsolatai.
b) A terület övezeti előírásai:

ÉPÜLETTÍPUS

KIALAKÍTANDÓ
MIN.TELEK

BEÉP.TELEK
SZÉLESSÉG

BEÉPÍTÉSI
%

ÉPÍTMÉNY
MAGASSÁG

szélerőmű

100.000m2(10ha)

5%

100,0 m

mezőgazdasági épület

nem építhető

0

c) A terület körül 500 m-es védőtávolság alakítandó ki, mely területen belül állandó tartózkodásra szolgáló épület nem helyezhető el.
d) Amennyiben a védőtávolság a szomszédos település igazgatási területét is érinti, úgy az érintett település egyetértő véleményét is mellékelni kell a hatástanulmányhoz.

Hagyományos árutermelő övezet (M I)

20 § (1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége 30 m.

(2) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:

ÉPÜLETTÍPUS

BEEPÍTHETŐ
MIN.TELEK

BEÉP.TELEK
SZÉLESSÉG

BEÉPÍTÉSI
%

ÉPÍTMÉNY
MAGASSÁG

gazdasági épület

30.000m2(3ha)

30m

3%

5,5m

tanyagazdaság lakóépülettel

100.000m2(10ha)

30m

3%

5,5m

Gazdasági épület:

a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel
kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei.

Tanyagazdaság lakóépülettel:

lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület.
(3) A gazdasági épület egy max. 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra is alkalmas részt is magába foglalhat.
(4) Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni, amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m2-t.
(5) Tanyagazdaság lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33. §.-ban felsorolt feltételek biztosíthatók.
(6) A tanyagazdaság lakóépületének alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet.
(7) Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor min. 10-10 m elő-, ill. hátsókertet és min. 5 m oldalkertet kell biztosítani.
(8) Az egyes építmények csak az OTÉK 36. §-ban előírt távolságok betartásával helyezhetők el.
(9) Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.

Védett tájhasználatú övezet (M II)

21 § (1) Az övezetbe a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: KTK) és a KTK bővítési területének mezőgazdasági területei tartoznak.

(2) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 10.000 m2 (1 ha), szélessége 50 m.

(3) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:

EPÜLETTIPUS

BEÉPÍTHETŐ
MIN.TELEK

BEÉP.TELEK
SZÉLESSÉG

BEÉPÍTÉSI
%


EPITMENY
MAGASSÁG

gazdasági épület

100 000m2 (10ha)

50m

1%

3,5m

tanyagazdaság lakóépülettel

nem helyezhető el

Gazdasági épület:

a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel
kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei.

Tanyagazdaság lakóépülettel:

lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület.
(4) Az épületek kialakításához és elhelyezéséhez az övezetben az elsőfokú természetvédelmi hatóság (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) hozzájárulása is szükséges.
(5) Az épületek elhelyezésekor 10-10 m mély elő- és hátsókert és 5 m széles oldalkert biztosítandó.
(6) Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.
(7) Az övezetben a gyep (rét, legelő) és a nádas, továbbá a vízállásos terület művelési ágak fenntartása kötelező, más művelési ágakba nem sorolhatók át. A mezőgazdasági tevékenységekre (kaszálás, nádvágás, vegyszerezés, legeltetés, halászat, vadászat stb.) a természetvédelmi hatóság idő- és térbeli korlátozást adhat.
(8) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a védett állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, továbbá a felszíni vízfolyások vízminőségét hátrányosan befolyásolja.
(9) A védett területre szennyvizet még tisztított állapotban sem szabad rávezetni, vagy kiengedni. A szennyvizek szikkasztása az övezetben tilos!
(10) A természetvédelmi területen a növényzet károsítása (pl.: virágok letépése, növények földből való kiszedése, fák és cserjék ágainak letörése) tilos, továbbá tilos az állatvilág (kivéve a halászható, horgászható halfajok) elpusztítása, élettevékenységük zavarása.
(11) A Holt-Tisza és környezetének további előírásait lásd az "Egyéb rendeltetésű területek" szabályozásánál.

Védendő tájhasználatú övezet (M III)

22 § (1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége 50 m.

(2) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:

ÉPÜLETTIPUS

BEÉPÍTHETŐ
MIN.TELEK

BEÉP.TELEK
SZÉLESSÉG

BEÉPÍTÉSI
%

EPITMENY
MAGASSÁG

gazdasági épület

100 000m2 (10ha)

50m

1%

3,5m

tanyagazdaság lakóépülettel

nem helyezhető el

Gazdasági épület:

a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel
kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei.

Tanyagazdaság lakóépülettel:

lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület.
(3) Az épületek elhelyezésekor 10-10 m mély elő- és hátsókert és 5 m széles oldalkert biztosítandó.
(4) Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.
(5) Az övezet területére szennyvizet még tisztított állapotban sem szabad rávezetni, vagy kiengedni. A szennyvizek szikkasztása az övezetben tilos!
(6) Az övezetben a gyep (rét, legelő) és a nádas, továbbá a vízállásos terület művelési ágak fenntartása kötelező, más művelési ágakba nem sorolhatók át. A szántóterületek gyep művelési ágba történő átsorolása javasolt.
(7) A tájrehabilitáció keretében tervezett tározó-tó térségére vonatkozó előírásokat lásd az „Egyéb rendeltetésű területek" előírásainál.

Kert övezet (M IV)

23 § (1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 1500 m2, szélessége min. 14 m.

(2) Az övezetben gazdasági épület beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:


EPÜLETTIPUS

BEÉPÍTHETŐ
MIN.TELEK

BEÉP.TELEK
SZÉLESSÉG

BEÉPÍTÉSI
%

EPITMENY
MAGASSÁG

gazdasági épület

720 m2
1.500 m2*

o: 10 m
sz: 14m

3%**

4,5m

tanyagazdaság lakóépülettel

nem helyezhető el

Gazdasági épület:

a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel
kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei.

Tanyagazdaság lakóépülettel:

lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület.
*. Lásd még a (3) bekezdést!
** lásd még a (4) bekezdést!
(3) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelési ág esetén pedig 1500 m2
(4) Az övezetben egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 50 m2 lehet.
(5) A gazdasági épület egy max. nettó 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magába foglalhat.
(6) Különálló árnyékszék nem létesíthető.
(7) Épület, építmény feltöltésen nem helyezhető el.
(8) Az övezetben növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.
(9) Az épületek elhelyezésekor 5 m mély elő- és hátsókert és 3 m széles oldalkert biztosítandó.
(10) Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.

Egyéb rendeltetésű terület (VT)

24 § (1) Egyéb rendeltetésű terület övezetbe a település külterületén a Holt-Tisza, a Takta-csatorna és a kisebb csatornák, vízfolyások vízmedre és partja tartoznak.

(2) A partélektől számítva a Takta-csatorna parti sávja 6-6 m, a holtágé és a csatornáké 3-3 m.

(3) Az övezetben létesítmények csak a vízügyi jogszabályok és egyéb hatósági előírások alapján helyezhetők el. A Tájvédelmi Körzeten belül a természetvédelmi hatóság előírásai is irányadók. (Lásd még az MII és MIII övezet előírásait.)

(4) A parti sávban csak gyep művelési ágú mezőgazdasági terület vagy erdő terület felhasználási egység alakítható ki. Épületek a parti sávban nem helyezhetők el.

(5) A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet és a KTK bővítési területére eső VT övezetben:

a) vízállások nem létesíthetők,

b) a Holt-Tisza vizének állapotát megváltoztatni tilos,

c) új halfajok telepítéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(6) Az övezet területén az alábbi környezeti feltételek biztosítandók:

a) az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek:

a.a. veszélyeztetik a partmenti nádasok és gyepek állapotát,
a.b. veszélyeztetetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és a talaj vagy/és talajvízszennyezést okozhatnak,
a.c. amelyek során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek keletkeznek,
a.d. amelyek során a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek.

V. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

25 § (1) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.

(2) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(3) A beépítésre nem szánt területeken az építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(4) Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki:

a) a jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően,

b) további szabályozást igénylő területen a tervek elkészültéig, a távlati fejlesztési célokat figyelembe véve, a kialakult állapotnak, illetve az átmeneti szabályozásnak és előírásoknak megfelelően.

(5) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint.

(6) A továbbtervezésre kijelölt területeken építményt létesíteni a szabályozási tervek jóváhagyása

után szabad.

Közműellátás, közműlétesítmények

26 § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(8) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg

sem engedélyezhető.
b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetéseket meg kell szüntetni.
d) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír- , hordalékfogó, stb.), A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e) A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 4-4 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamos energia ellátás
a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
b)
(13) Gázellátás
a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(14) Távközlés
a)
b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

27 § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlannyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájáruláson túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

a) hírdető, reklám berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési várakozóhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése,

d) utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra,stb.) elhelyezése,

e) távbeszélőfülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.

(5) A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet építeni.

(6) Töltőállomást csak szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(8) Köztér területen (KT) önálló építmények, köztárgyak (óra, zászlórúd, szobor, szökőkút, reklámtorony stb.) csak építési hatósági engedéllyel helyezhetőek el.

Műemlék és településvédelem, régészeti lelőhelyek védelme

28 § (1) Műemléki, vagy régészeti jelentőségű területen, annak környezetében területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) által előírt módon és annak előzetes hozzájárulásával, továbbá a jogszabályokban foglaltak betartásával szabad.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és környezetükben, valamint a jelentősebb földmunkák során esetleg felszínre kerülő eddig nem ismert és nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a múzeális emlékek védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény szerint kell eljárni.

Az ismert régészeti lelőhelyek:

azonosító

régészeti védelem

név

hrsz

15992

nyilvántartott régészeti lelőhely

Abony dombtól É‐ra levő domb

075

16927

nyilvántartott régészeti lelőhely

Telek‐dűlő

010

16929

egyedileg védett régészeti lelőhely

Dankabomb

078/1

16930

nyilvántartott régészeti lelőhely

Sarkadpuszta

097

46849

nyilvántartott régészeti lelőhely

Danka‐dűlő II.

078/1

46851

nyilvántartott régészeti lelőhely

Danka‐dűlő III.

078/1

53196

nyilvántartott régészeti lelőhely

Messzelátó‐halom mellett elszántott halom

0128; 0129/42;
0141
(3) A település műemléki szempontból védett épülete a Tájház (Mátyás király u.43). A műemléki védettséget élvező építményeken építési tevékenység csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A szabályozási terven lehatárolt műemléki környezeten belül építési tevékenység, szintén a műemlékvédelmi hatóság engedélyével folytatható. A műemléki környezetbe sorolt területen a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a terület telekadottságai meg nem változtathatók. A műemléki környezetben elhelyezendő új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.
(4)
(5)

Építési korlátozások, a település közigazgatási területére készítendő további tervek,

Intézkedések

29 § (1) A hulladék lerakóhely közigazgatási területre benyúló 300 m-es védőtávolságán belül (lásd: Külterületi szabályozási tervlap) lakó- és üdülőépület, tanyagazdaság, élelmiszertároló, ill. – feldolgozó gazdasági épület, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el.

(2) A 078/2 hrsz-ú temető 50 m-es védőtávolságán belül lakó- és üdülőépület, tanyagazdaság, élelmiszertároló, ill. -feldolgozó gazdasági épület, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el.

(3) A terveken jelölt tartalékterületekre részletes szabályozási terv készítendő.

(4) A tervezett közpark-területre kertészeti kiviteli terv készítendő.

(5) A településrendezési terv jóváhagyandó munkarészeit a jóváhagyó rendelettel együtt kell nyilvántartani.

A településszerkezeti tervet módosító, ill. azt kiegészítő rendelet nyilvántartásával együtt, a szabályozási terv szükséges módosításáról is gondoskodni kell.
(6) A szabályozási tervek tartalmát, jóváhagyását, a jóváhagyó rendelet hatálya alá tartozó terület jelölésével és a rendelet számával, a településrendezési tervlapján fel kell tüntetni.
(7) A településrendezési terv folyamatos karbantartásáról úgy kell gondoskodni, hogy a módosítással járó döntések egy tervlapon mindig legyenek átvezetve, a hatósági munka folyamatosságának érdekében. Ezen a tervlapon a szabályozási tervek területét, jóváhagyó rendeletének számát, és az esetleges tilalmakat is fel kell tüntetni.
(8) A településrendezési terv legalább öt évenkénti felülvizsgálatáról gondoskodni kell.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jelen Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv jóváhagyásával a 21/2000. (XII.20.) sz., és az 5./2004. (IV.27.) sz. rendelettel jóváhagyott Településrendezési Terv módosításokkal érintett területeire vonatkozó előírások hatályukat vesztik.

(3) Építési bírsággal sújtható az az építtető, aki

− építési vagy bontási engedélyhez kötött munkát engedély nélkül végez,
− építési vagy bontási engedélyhez kötött munkát az engedélytől eltérő módon végez vagy végeztet.

1. melléklet

Szabályozási tervlapok
1

Az 1 § a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A (3) bekezdés a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A (2) bekezdés a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 10 § (2) bekezdése a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

Az „Egyéb ipari gazdasági terület” alcím címét a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

5

A (4a) bekezdést a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

6

A (4b) bekezdést a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be. A (4b) bekezdés a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A (4c) bekezdést a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

8

A (4d) bekezdést a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

9

A (7) bekezdés a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

10

A 2. mellékletet a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.

11

A 3. mellékletet a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.