1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentendre Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2000 Szentendre, Városház tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Szentendre város közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület által létrehozott közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az Önkormányzat címere: ovális alakú címerpajzsban, zöld dombon kék háttér előtt fehér, balra hátrafelé tekintő bárány áll. Jobb mellső lábával kereszt végződésű zászlónyelet tart, melyen vörös színű lobogó függ, középen fehér színű, egyenlő szárú kereszttel. A bárány fejét arany (sárga) színű glória övezi, dicsfénykör látható. Ugyancsak arany (sárga) színű a címerpajzsot körülvevő barokk keretdísz, melynek tetején leveles korona áll.

(3) A város zászlaja: 1:2 oldalarányú arany (sárga) kék színű, amelyen az arany (sárga) szín felül (elöl) látható. A zászló középtengelyében a város címere látható, alatta „Szentendre” felirat arany (sárga) színnel. A zászló vége arannyal (sárga) rojtozott.

(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott címer és zászló alapítását és használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

(6) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőknél az Önkormányzat címerét.

3. §¹ (1)² A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti ünnepeket és a hagyományos városi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. Ezen ünnepek a következők:

(3) Az Önkormányzat képviselő-testülete Szentendre Város Díszpolgára Címet, Pro urbe Emlékérmet és városi kitüntető díjakat adományoz. A címek és városi kitüntető díjak adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.

4. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező közfeladatait. Az Önkormányzat a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja helyi közügyek önálló megoldását (továbbiakban: önként vállalt feladat).

(2) Az önként vállalt feladat vállalásáról, vagy annak megszüntetéséről szóló javaslatról az érintett szakbizottság és a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság állást foglal.

(3) A feladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslatnak részletesen tartalmaznia kell a javasolt feladatellátás tartalmát, ellátásának számításokkal alátámasztott költségeit és ennek költségvetési fedezetét.

(4)³ Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat közigazgatási területén az alábbi tevékenységek kizárólagos joggal felruházott közszolgáltatója az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződések alapján az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, Cg.13-10-040159 cégjegyzékszámú Városi Szolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (2000 Szentendre, Szabadkai u 9.):

(7) Az Önkormányzat közigazgatási területén az alábbi tevékenység kizárólagos joggal felruházott közszolgáltatója az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, Cg. 13-09-108616 cégjegyzékszámú AQUAPALACE Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (2000 Szentendre, Kálvária út 16. C. ép.): szentendrei székhelyű általános iskolák tanulói részére biztosítandó térítésmentes úszásoktatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása.⁸

(8) Az Önkormányzat közigazgatási területén az alábbi tevékenység kizárólagos joggal felruházott közszolgáltatója az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján az Önkormányzat minősített többséget biztosító befolyásával bíró, Cg. 13-09-114063 cégjegyzékszámon nyilvántartott, Szentendre És Térsége TDM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő utca 22.): a helyi turizmus fejlesztése érdekében vállalt feladatok közül a Tourinform Iroda ( 2000 Szentendre, Dumtsa J. u. 22.) működtetése, helyi turisztikai marketing tevékenység elvégzése, imázsépítés, turisztikai marketing akciók lebonyolítása.⁹

(9) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, Cg. 13-09-131573 cégjegyzékszámú, Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. (székhelye: 2000 Szentendre, Duna korzó 11/A.) által végzendő közszolgáltatási feladatokat Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közművelődésről szóló mindenkor hatályos rendelete tartalmazza.¹⁰

5. § (1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó kötelező és önként vállalt közfeladatok ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá közfeladat ellátási szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. A képviselő-testület - amennyiben törvény kivételt nem tesz - kinevezi az intézmény vezetőjét.

(2) A képviselő-testület az intézmények vezetőinek megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi előírások alapján jár el.

(3) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó kinevezéshez a kinevezés alapjául szolgáló képesítési előírásokon túlmenően további feltételeket írhat elő.

(4) Az önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezésére vonatkozó döntési javaslatot az érintett szakbizottság véleményezi.

6. § A képviselő-testület a megválasztott önkormányzati képviselőkből és a polgármesterből áll (továbbiakban: képviselő-testület tagjai). A képviselő-testület tagjainak száma 15 fő. A képviselő-testület ülésrendjét a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot és működésére vonatkozó éves munkatervet készít.

(2) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkaterv-javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyás céljából a képviselő-testület tárgyévet megelőző év decemberi rendes ülésére.

(3) A polgármester biztosítja a képviselő-testület és a bizottságok munkatervei közötti összhang megteremtését.

(4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(5) A munkaterv tartalmazza:

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülést az Mötv.-ben meghatározottak szerint kell összehívni.

(3) A képviselő-testület – július és augusztus hónap kivételével – havonta rendes ülést tart a munkatervében meghatározott munkanapokon 15.00 órai kezdettel, de azt a polgármester indokolt esetben ettől eltérő kezdettel is összehívhatja.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hív össze az Mötv.-ben meghatározott esetekben, valamint akkor, ha azt a feladatellátás, hatáskör-gyakorlás megkívánja, vagy más, időközben felmerülő ok azt szükségessé teszi. A rendkívüli ülés napját és kezdetét a polgármester határozza meg.

(5) Amennyiben a képviselő-testület az elfogadott napirendi pontok megtárgyalását az ülés napján nem tudja befejezni, akkor a képviselő-testület által megállapított későbbi időpontban is folytatható az ülés, melyről egyszerű többségi döntés szükséges.

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az általános alpolgármester jogosult az ülés összehívására. A polgármester és az általános alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság elnöke hívja össze.¹¹

(2) A képviselő-testület ülésének javasolt napirendi pontjait a meghívó tartalmazza. A meghívót – a benyújtott előterjesztések figyelembe vételével – az ülés összehívója állítja össze és tesz javaslatot annak tartalmára.

(3) A meghívó tartalmazza a testületi ülés helyét és idejét, a javasolt napirendi pontok tárgyát, típusát, a napirendi pontok előterjesztőinek és előkészítőinek megnevezését.

(4) Az ülés összehívója indokolt esetben mellőzheti az arra jogosult által benyújtott előterjesztés meghívóba történő felvételét. A meghívóval együtt meg kell küldeni azon előterjesztések címét is, amelyek napirendre vételét az ülés összehívója mellőzte és a mellőzés indokairól is tájékoztatást kell adni.

(5) A képviselő kérésére a meghívóval együtt meg kell küldeni az Önkormányzat működésével kapcsolatban a képviselő által megfogalmazott tájékoztatásra irányuló kérdést, levelet, javaslatot is.

(6)^{12 13}A meghívót, az előterjesztéseket és mellékleteiket legkésőbb a rendes ülést megelőző nyolcadik napon (amennyiben ez a nap szabadnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az azt megelőző munkanapon), rendkívüli ülés esetében a megelőző munkanapon kell megküldeni a képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: postázás).

(7)¹⁴ A rendes ülés meghívójával, előterjesztéseivel és azok mellékleteivel egyidejűleg az önkormányzat, az önkormányzat költségvetési szervei és gazdasági társaságai peres ügyeiről szóló, az önkormányzat megbízott ügyvédje által készített tájékoztatót is meg kell küldeni a képviselő-testület tagjai részére (a meghívó, az előterjesztések, azok mellékletei és a peres jelentés együtt: az ülés anyaga).

(8) Az előterjesztések rendjére vonatkozó határidők betartásáért a jegyző a felelős.

10. § (1)¹⁵ A képviselő-testület tagjai az ülés anyagát a meghívó elektronikus úton történő kiküldésével egyidejűleg zárt intranetes hálózaton keresztül kapják meg.

(2)¹⁶ A képviselő-testület tagjai az ülés teljes anyagának saját tulajdonú elektronikus tárolóeszközre történő feltöltését a postázás napját követő munkanaptól munkaidőben a Hivatal Önkormányzati és Ügyfélszolgálati Irodáján kérhetik.

(3)¹⁷ Amennyiben az ülés anyagának megküldését követően, de a képviselő-testület ülésének napját megelőzően további dokumentumok kerülnek feltöltésre a zárt, intranetes hálózatra, arról a képviselő-testület valamennyi tagja elektronikus üzenetet (sms vagy e-mail) kap.

(4)¹⁸ Azon további dokumentumokat, amelyek a képviselő-testület ülésének napján kerülnek átadásra, papír alapon, a képviselő-testület ülésének kezdetét megelőzően, vagy a képviselő-testület ülése során, de még az érintett napirendi pont tárgyalását megelőzően kell átadni a képviselő-testület tagjai részére.

(5)¹⁹ A képviselő-testület tagjai amennyiben az ülést megelőző napig jelzik, az ülés anyagát térítés ellenében papír alapon megkaphatják a Hivatal Önkormányzati és Ügyfélszolgálati Irodáján.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a jegyző a postázás napján, az Önkormányzat honlapján értesíti a lakosságot. Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni valamennyi előterjesztést és azok mellékleteit, kivéve azokat, amelyek zárt ülésen tárgyalandók, vagy amelyek esetében zárt ülés rendelhető el.

11. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjain kívül az Mötv.-ben, valamint a (2) bekezdésben meghatározott személyek vesznek részt tanácskozási joggal.

(2)²⁰ A képviselő-testület ülésére a képviselő-testület tagjain kívül – ahhoz a napirendi ponthoz, amely érinti – tanácskozási joggal meg kell hívni:

(3) A (2) bekezdés szerinti tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz a vita során két alkalommal szólhatnak hozzá, melynek időtartama mindösszesen három perc. Határozati javaslatot nem tehetnek.

(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak:

12. § (1) A képviselő-testülethez az előterjesztések kizárólag írásban nyújthatók be.

(2) A képviselő-testülethez benyújtott előterjesztés formái:

(3) Előterjesztésre jogosult önállóan vagy közösen:

(4) A jegyző köteles az előterjesztést ellenőrizni és az előterjesztésben vagy a döntési javaslatoknál tapasztalt jogszabálysértés esetén azt a képviselő-testületnek jelezni.

(5) A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz a képviselő-testület ülésén szóban, azt megelőzően írásban módosító indítvány tehető. A módosító indítványnak egyértelműnek és világosnak, vagyis döntésre alkalmasnak kell lennie.

(6) Formájától függetlenül az előterjesztés főbb elemei:

13. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, amely az előzetesen meghirdetett (meghívóban szereplő) napirend-tervezetben az előterjesztések között nem szerepelt, de legkésőbb a képviselő-testület ülésének napján a polgármesternél benyújtásra került, és az előterjesztő írásban kifejtett indoklással támasztja alá az előterjesztés sürgős tárgyalásának szükségességét.

(2)^{28 29 30}A sürgősségi indítványt kezdeményezheti:

(3) A sürgősségi indítvány előterjesztője az indítvány sürgősséggel való megtárgyalásának indokát az indítványon köteles megjelölni.

(4) A sürgősségi indítvány előterjesztője a napirend elfogadását megelőzően 3 percben indokolhatja a napirendre vétel szükségességét. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről valamint tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

(5) A sürgősségi indítvány megtárgyalásának nem előfeltétele az előterjesztésnek a képviselő-testület illetékes bizottságai által történő véleményezése.

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános alpolgármester vezeti az ülést. A polgármester és az általános alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság elnöke vezeti.³¹

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve – minősített többségű döntéshozatallal – zárt ülést rendelhet el az Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen az Mötv.-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

15. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. A határozatképességhez legalább 8 fő jelenléte szükséges. A határozatképesség szempontjából a polgármester önkormányzati képviselő.

(1a)³² Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a határozatképtelenséget, az ülést nem nyitja meg. Ha a Képviselő-testület az ülés megnyitását követően válik - bármilyen oknál fogva - határozatképtelenné, az ülést be kell rekeszteni.

(1b)³³ Az ülés határozatképtelensége miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő ülés napirendjére fel kell venni.

(2) A polgármester az ülést az alábbiak szerint vezeti:

(3) A polgármester az egyes előterjesztések felett az elfogadott napirend sorrendjében nyitja meg a vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is, melyről a képviselő-testület ügyrendi javaslatként dönt.

(4)³⁵ Indokolt esetben, így különösen a szükséges egyeztetések megtartására, vagy valamely előterjesztés részletesebb megismerése érdekében a polgármester a saját vagy a képviselő-testület bármely más tagja kezdeményezésére legfeljebb 15 perc időtartamra szünetet rendelhet el. Abban az esetben, ha a szünet tartására irányuló kezdeményezés ellenére a polgármester nem rendeli el a szünetet, akkor a kezdeményezésről ügyrendi javaslatként a Képviselő-testület dönt. A 15 percnél hosszabb időtartamú szünet elrendelésére irányuló ügyrendi javaslatról a képviselő-testület dönt.

16. § (1)³⁶ A két ülés közötti tájékoztatóhoz a képviselő-testület tagjai egy alkalommal 1 percben kérdést tehetnek fel, amelyre a polgármester megadja a választ. Ha a kérdést feltevő nem elégedett a polgármester által megadott válasszal, jogában áll még egyszer ismételten – legfeljebb egy alkalommal egy percben – kérdést feltenni.

(2)³⁷ A képviselő-testület tagjai a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésben foglaltakhoz egy alkalommal egy percben kérdéseket tehetnek fel, amelyre a polgármester megadja a választ.

17. § (1) Ügyrendi javaslatnak tekintendő minden olyan észrevétel, megjegyzés, közlés, vagy egyéb javaslat, amely a képviselő-testületi ülés – SZMSZ-ben meghatározottaktól eltérő vagy azzal ellentétes – vezetésére, rendjére és a szavazás módjára vonatkozik, ebbe beleértve különösen a vita lezárására vonatkozó javaslat megtételét is.

(2) Ügyrendi hozzászólás keretében a napirendi ponthoz érdemi észrevétel, javaslat nem tehető.

(3) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület az ügyrendi javaslat megtételét követően azonnal, egyszerű többséggel dönt.

(4) A vita lezárásáról szóló ügyrendi döntést követően még valamennyi, hozzászólási szándékát az ügyrendi döntésig jelző és az ügyrendi döntésig az adott napirendi ponthoz kapcsolódó hozzászólási jogát még ki nem merítő jelentkező elmondhatja a hozzászólását, ezt követően a képviselő-testület érdemi döntést hoz.

18. § (1)⁴² A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület rendes üléseire önkormányzati ügyben a polgármesternek, az általános alpolgármesternek, a költségvetésért felelős alpolgármesternek és a jegyzőnek címezve interpellációt nyújthatnak be.

(2)⁴³ Amennyiben a benyújtott interpelláció a címzett részéről a képviselő-testületi ülésen nem válaszolható meg, akkor a címzett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni az interpellálónak.

(3)⁴⁴ A polgármester gondoskodik az interpelláció és az arra adott írásbeli válasz képviselő-testület tagjai részére való eljuttatásáról. Az interpellációt a benyújtását követő 15. nap után következő első rendes ülésen tárgyalni kell. Abban az esetben, ha az interpelláló nincs jelen és magát nem mentette ki, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról. Ha az interpelláló képviselő az ülésről igazoltan van távol, az interpellációt el kell napolni arra a következő rendes ülésre, amelyen az interpelláló jelen van.

(4)⁴⁵ Az interpelláló az interpellációt az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen – választásától függően – szóban ismertetheti, de a benyújtott interpellációtól eltérni nem lehet. Az interpelláló nem kötelezhető az interpellációra adott válasz egyidejű ismertetésére, azonban az interpelláció címzettje – választásától függően – a választ teljes körűen ismertetheti az ülésen. Amennyiben az interpelláló az ülést vezető kérdésére úgy nyilatkozik, hogy nem él az ismertetés jogával, úgy az interpelláció címzettjének joga van az interpelláció és az arra adott válasz ismertetésére.

(5)⁴⁶ Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(6) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, akkor azt – az interpelláló javaslata alapján egyszerű többséggel hozott döntéssel – további vizsgálat céljából az interpelláció tárgya szerinti illetékes szakbizottság elé utalja. A vizsgálatban az interpelláló képviselő részt vehet. A képviselő-testület az interpelláció tárgyalását a szakbizottság vizsgálatának eredményéről szóló bizottsági határozat elfogadását követő ülésén napirendre tűzi. A bizottsági jelentés alapján az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Amennyiben a képviselő-testület megerősíti korábbi elutasító döntését, a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

(7)⁴⁷

(8)⁴⁸

(9)⁴⁹

18/A. §⁵⁰ (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület rendes üléseire önkormányzati ügyben a polgármesternek, az általános alpolgármesternek, a költségvetésért felelős alpolgármesternek, bizottsági elnöknek, a jegyzőnek címezve kérdést tehetnek fel.

(2) A kérdező – amennyiben igényli – azt szóban ismertetheti az ülésen, de a benyújtott kérdéstől szóban eltérni nem lehet. Amennyiben a kérdező az ülést vezető kérdésére úgy nyilatkozik, hogy nem él az ismertetés jogával, akkor a kérdés címzettjének joga van a kérdés és az arra adott válasz ismertetésére. Kérdés és válasz ismertetésére azon a testületi ülésen van lehetőség, amelyre a képviselő azt benyújtotta.

(3) Amennyiben a kérdés a címzett részéről a képviselő-testületi ülésen nem válaszolható meg, akkor a címzett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a kérdezőnek.

(4) A kérdést az arra adott írásbeli válasszal együtt a képviselő-testület minden tagja megkapja.

(5) A képviselő-testület a képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról nem szavaz.

18/B. §⁵¹ (1) Az interpellációt és a kérdést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző harmadik napon (amennyiben ez a nap szabadnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az azt megelőző munkanapon) 12.00 óráig lehet benyújtani a Hivatal Önkormányzati és Ügyfélszolgálati Irodájának vezetője és a polgármesteri titkárság e-mail címére. Az interpellációnak és kérdésnek tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.

(2) Az interpelláció és kérdés tárgyalására az ülés végén, az Egyebek napirendi pont tárgyalása előtt kerül sor.

19. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti szavazás is lehet.

(2) Szavazni személyesen „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.

(3) A döntéshozatal főszabályként gépi úton nyílt szavazással történik. A nyílt szavazás szavazatszámláló rendszer alkalmazásával, vagy – amennyiben a szavazatszámláló rendszer meghibásodott – kézfelemeléssel történik.

(4) A polgármester a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló rendszer működésének ellenőrzésére próbaszavazást rendelhet el. A képviselő-testület tagja a szavazás eredményének kihirdetése előtt jelezni köteles, ha a szavazatát a gép nem vette figyelembe. A műszaki hiba miatt vagy a képviselő-testület tagja által kifejezetten jelzett téves szavazás esetében a megismételt szavazás elrendeléséről a képviselő-testület ügyrendi kérdésként dönt.

(5) A szavazatszámlálást, a szavazatok arányának (igen, nem, tartózkodás) megjelölésével a szavazatszámláló rendszer végzi és megjeleníti az elektronikus kijelzőn. A szavazás eredményét a polgármester kihirdeti.

(6) A szavazatszámláló rendszer működésének meghibásodása esetén a kézfeltartással történő nyílt szavazás eredményét, a szavazatok arányát (igen, nem, tartózkodás) a polgármester állapítja meg.

(7) Ha nincs meg az egyszerű többségű döntéshozatalnál a jelenlévő, illetve a minősített többségű döntéshozatalnál a megválasztott képviselők több mint a felének javaslatot támogató szavazata, akkor elutasító döntés születik.

(8) A gépi szavazás adatai a jegyzőkönyv részét képezik.

(9) Személyi kérdés, így különösen választás, kinevezés, intézményvezetői megbízás, kitüntető díj adományozása esetén a nyílt vagy a titkos szavazás az alábbiak szerint történik:

20. § (1) A Képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott esetekben titkos szavazást tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat.

(2) A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos szavazás elrendelését bármely képviselő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) Nem gépi úton történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot (elnök és 2 tag) hoz létre.

(4) A nem gépi úton történő titkos szavazás lebonyolításához szavazólapokat, borítékokat és urnát kell biztosítani.

(5) A titkos szavazás szavazólapját a szavazatszámláló bizottság állítja össze, amely tartalmazza:

(6) A képviselők a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elnökétől kapják meg, és kitöltés után saját kezűleg helyezik az urnába.

(7) A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A szavazás eredményét a szavazási arány ismertetésével a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

21. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt, a képviselő-testület legalább 4 tagjának erre irányuló indítványára, név szerinti szavazást kell tartani. Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület – megbízatásának lejárta előtti – feloszlatásának kimondásáról is.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

(3) Név szerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben szólítja fel a testület tagjait, hogy nyilvánosan mondják be szavazatukat. A megszólított képviselő „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

22. § (1) Egyszerű többségű döntéshozatal: a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(2) Minősített többségű döntéshozatal: a javaslat elfogadásához a képviselő-testület tagjai több mint a felének „igen” szavazata szükséges (8 szavazat).

(3) Az Mötv. 50. §-ában és egyéb jogszabályokban meghatározottakon kívül a következő ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség:

23. § (1) A képviselő-testület egyedi határozata az önkormányzati hatósági ügyben elsőfokon vagy másodfokon hozott hatósági döntés. Minden más határozat normatív határozat.

(2)⁵⁵ A képviselő-testület egyedi határozatának meghozatalára, formájára az általános közigazgatási rendtartásáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő-testület normatív határozatainak jelzése: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap) Kt. sz. határozata.

(4) A képviselő-testület normatív határozatainak tartalmi elemei:

(5) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(6) A normatív határozatokat a város honlapján (www.szentendre.hu) közzé kell tenni és meg kell küldeni az ügyben érintett, valamint jogszabályban meghatározott szervnek, személynek.

24. § (1) A képviselő-testület ülésére benyújtott önkormányzati rendelet-tervezeteket és azok indoklását (továbbiakban: rendelet-tervezet) a szentendrei lakcímmel rendelkező természetes személyek, Szentendrén vállalkozási tevékenységet folytató vállalkozók, valamint Szentendrén tevékenységet folytató egyéb civil szervezetek véleményezhetik (továbbiakban: társadalmi egyeztetés).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a honlapon.

(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16.00 óráig van lehetőség.

(5) Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, melyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.

(6)⁵⁶ A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. Az összefoglaló tájékoztatásnak ki kell térnie a véleményekben szereplő indoklásokra is. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.

(7) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

(8)⁵⁷ A honlapnak a képviselő-testületi ülések dokumentumainak közzétételére szolgáló felületén közérthető módon általános tájékoztatást kell adni az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésének menetéről, valamint meg kell jelölni a vélemények eljuttatására szolgáló elektronikus címet.

25. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvényben, valamint egyéb törvényben kapott felhatalmazás alapján és szerint önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet jelölése:

(3) A rendeletalkotás nyilvános ülésen történik.

(4) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhet.

(5) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(7) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik, mely a kihirdetés helyben szokásos módja. A kihirdetés napját a rendelet eredeti példányán fel kell tüntetni és a jegyző aláírásával igazolni. A kifüggesztés időtartama 30 nap.

(8) Az önkormányzati rendeletet a Hivatalban ügyfélfogadási időben az azt igénylő rendelkezésére kell bocsátani. Az önkormányzati rendeletet, valamint a módosított rendeletet egységes szerkezetben az Önkormányzat honlapján legkésőbb a hatályba lépése napjától folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.

(9) Az Önkormányzat rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét a polgármesternek. A rendelet módosítása, hatályon kívül helyezése is rendelettel történik.

26. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata (a 21. és 22. alcímben polgármester alatt az ülés vezetőjét kell érteni).

(2) A polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazást használ. Ismételt esetben a polgármester rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) A rendreutasított önkormányzati képviselő jogosult tiltakozását bejelenteni a rendreutasítással szemben a képviselő-testülethez. A rendreutasítás fenntartása vagy elvetése kérdésében a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt.

(4) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vevő egyéb rendreutasított személy ismételt rendzavarása esetén a polgármester a rendzavarót a képviselő-testület ülésének elhagyására kötelezheti.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgárok kizárólag a karzaton foglalhatnak helyet. Az adott napirendi ponthoz meghívott vendég csak a napirend tárgyalása során tartózkodhat a képviselő-testület ülésének képviselők számára kijelölt helyen, egyéb napirendi pontoknál - nyílt ülés esetén - a többi megjelenthez hasonlóan csak a karzaton foglalhat helyet.

(6) A tanácskozás rendjének hallgatóság részéről történő megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a képviselő-testület ülésének elhagyására is kötelezheti. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(7) Amennyiben

(8) A képviselő-testület tagjai, valamint a képviselő-testületi ülésen megjelent valamennyi résztvevője, beleértve a karzaton helyet foglalókat is, az ülés ideje alatt az ülésteremben telefonbeszélgetést nem folytathatnak, ezért kötelesek mobiltelefonjaikat az ülés teljes időtartama alatt kikapcsolt állapotban tartani, vagy elnémítani.

27. § (1) Széksértést követ el az az önkormányzati képviselő, aki

(2) A széksértést a képviselő-testület bármely tagjának indítványa alapján a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg.

(3) Amennyiben a képviselő-testület megállapítja a széksértés elkövetését, az elkövető önkormányzati képviselőt 10.000 Ft bírsággal sújtja.

(4) Amennyiben a széksértést elkövető önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a bántó kijelentését rögtön visszavonja, illetve az (1) bekezdésben foglalt magatartását megszünteti, továbbá a sértettet, illetőleg a képviselő-testületet megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(5) A bírság összegét 8 napon belül kell befizetni az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

(6) A bírság befizetésének elmaradása esetén az önkormányzati képviselő tiszteletdíját a következő esedékesség után automatikusan a bírság összegével csökkentve kell folyósítani.

28. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, mely alapján a jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét 1 eredeti példányban kell elkészíteni.

(4) Az ülés jegyzőkönyve eredeti példányához csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, a megalkotott rendeletet, illetve a módosított rendelet szövegét egységes szerkezetben, a jelenléti ívet, az írásban benyújtott képviselői hozzászólást, interpellációt, kérdést, és az esetleges jogszabálysértésre vonatkozó jegyzői észrevételt, valamint a napirendhez kapcsolódó bizottsági határozatokat, az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozatokat és a titkos szavazás kivételével a szavazás részletes eredményét.

(5) A jegyzőkönyvek eredeti példányait – mellékleteivel együtt – lehetőség szerint évente be kell köttetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyzőkönyv egy másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – állampolgári betekintés céljából a Pest Megyei Könyvtárban kell elhelyezni.

(7) A jegyzőkönyv egy másolati példányát az előterjesztésekkel együtt – a zárt ülés anyagának kivételével – állampolgári betekintés céljából a Hivatalban ügyfélfogadási időben rendelkezésre kell bocsátani.

(8) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe, valamint a zárt ülés írásos anyagába az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak, valamint arra törvény által felhatalmazott szervek tekinthetnek be, illetve hanganyagát csak ezen jogosultak hallgathatják meg azzal, hogy a Hivatal ügyintézője, az érintett, a szakértő, a nemzetiségi Önkormányzat elnöke kizárólag az őt érintő ügy esetében jogosult a betekintésre, illetve a hanganyag meghallgatására.

(9) A képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyvét és a nyílt és zárt ülésein hozott normatív határozatokat az ülést követő 15. naptól az Önkormányzat honlapján folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.

29. § (1) A tanácskozásról készült hangfelvételt meg kell őrizni. Biztonságos őrzéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselők jogosultak az ülésről készült hangfelvételt visszahallgatni, s amennyiben a jegyzőkönyv szövege és a módosító indítványuk, kiegészítésre vonatkozó javaslatuk között érdemi (lényeges) eltérés van, úgy javaslatot tehetnek a jegyzőkönyv kiigazítására. A jegyző a vitatott szövegrész kiigazításáról akként gondoskodik, hogy a hanganyag alapján az elhangzottakat szó szerint rögzíti.

30. § (1)⁶⁰ A képviselő-testület évente legalább kétszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időtartama legfeljebb 3 óra.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és adja meg a szót a kérdések, javaslatok elmondására, valamint a válaszadásra.

(4) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülése keretében történik, megtartásához a képviselő-testület tagjai több mint felének részvétele szükséges. A közmeghallgatáson a képviselő-testület nem hoz határozatot és nem fogad el önkormányzati rendeletet.

(5) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület ülése előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni a hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján, valamint a helyi sajtóban. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a közmeghallgatás napját megelőző harmadik munkanapig írásbeli kérdések tehetők fel.

(6)⁶¹ A közmeghallgatásra írásban érkezett kérdésekre a válaszadás a közmeghallgatás napját követő 15 napon belül írásban történik.

(7) A közmeghallgatáson minden megjelent egy alkalommal, legfeljebb 5 percben jogosult felszólalni.

(8) Amennyiben a szóban felvetett közérdekű kérdésekre, vagy javaslatokra a közmeghallgatáson közvetlenül válaszolni nem lehet, úgy arra 15 napon belül írásban köteles válaszolni a polgármester. A lakosság szélesebb körét érintő kérdésekről a helyi sajtóban is tájékoztatást kell adni.

(9) A közmeghallgatásról hangfelvétel és külön jegyzőkönyv készül, melyet a jegyző 15 napon belül felterjeszt a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez.

(10) A közmeghallgatáson a rendfenntartásra vonatkozóan a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

31. § A képviselő-testület tagjai a lakosság, a társadalmi és civil szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében személyes részvétellel vagy online módon megtartott lakossági fórumot szervezhetnek.

32. § Az önkormányzati képviselők rendszeres időközönként az általuk meghirdetett helyen és időben fogadóórát tartanak.

33. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésein biztosítja az ülésteremben való részvétel lehetőségét.

(2) A képviselő-testület kivételesen – egyszerű többséggel hozott döntésével – a tanácskozási jog nélkül meghívott, vagy megjelent, és a hozzászólást indokoltan igénylő állampolgárnak is megengedheti, hogy a tárgyalt témával kapcsolatban 3 percben kifejtse véleményét. Egyébként a képviselő-testület működését a hallgatóság hozzászólásával, megjegyzésével, kérdésével, vélemény-nyilvánításával nem zavarhatja.

(3) A képviselő-testület nyilvános ülésén a lakossági vélemény-nyilvánítás érdekében a karzat korlátjára kihelyezett plakátok, molinók hosszúsága legfeljebb 200 cm lehet.⁶²

(4)^{63 64} A képviselő-testület nyilvános ülésén a sajtó képviselői kizárólag a karzaton elhelyezkedve készíthetnek hang- és képfelvételt az ülésről.

(5)⁶⁵ Az önkormányzat által igazolható módon előzetesen, eseti vagy állandó megbízással szerződtetett személy a képviselő-testület nyilvános ülésén az ülésteremben a képviselők számára fenntartott helyen és a karzaton elhelyezkedve is készíthet hang- és képfelvételt.

34. § (1) Az önkormányzati képviselőt az Mötv-ben és jelen rendeletben foglalt jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) Az önkormányzati képviselő a jelen rendeletben meghatározottak szerint önálló előterjesztés alapján kérheti javaslatának napirendre vételét.

(3) Az önkormányzati képviselő jogosult az ülésről készült jegyzőkönyvbe betekinteni, a hangfelvételt meghallgatni.

(4) Az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyben tájékozódhat, tájékoztatást adhat, véleményt nyilváníthat, de ha külön megbízást nem kapott akkor nem léphet fel a képviselő-testület nevében, csak képviselői minőségében.

(5) Az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyben a jegyző útján szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást igényelhet a Hivataltól. A jegyző az erre irányuló megkeresés esetén haladéktalanul kijelöli azt a dolgozót, aki a képviselőt előre egyeztetett időpontban fogadja és a kért tájékoztatást megadja.

(6) Az önkormányzati képviselő a jegyzőnél előzetesen előterjesztett kérelmére az iratok tárolásának színhelyén betekinthet a képviselő-testület és a bizottságok hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek irataiba. A jegyző az erre irányuló megkeresés esetén haladéktalanul kijelöli azt a dolgozót, aki a képviselőt előre egyeztetett időpontban fogadja és az iratbetekintést biztosítja.

35. § (1) Az önkormányzati képviselők kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely méltó a közéleti tevékenységhez, a választók bizalmára.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület erre irányuló döntése alapján, az abban meghatározottak szerint köteles részt venni valamely döntés előkészítésében, különböző vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatásában.

(3) Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésről való távol maradást a polgármesternek telefonon, faxon vagy e-mailen, legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján 12 óráig köteles bejelenteni, kivéve, ha elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt erre nincs lehetőség.

(4) Ha az önkormányzati képviselő hat hónapon belül a képviselő-testület üléseinek egyharmad részéről igazolatlanul hiányzik (akadályoztatását a polgármesternél előre nem jelenti be), a polgármester kezdeményezi a képviselő-testületnél, hogy a mulasztó önkormányzati képviselő tiszteletdíja a következő hat hónapra megvonásra kerüljön, mely indítványról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4a)⁶⁶ A képviselő a maga vagy más képviselőnek a képviselő-testület napirenden szereplő döntésében való személyes érintettségére való hivatkozással legkésőbb a határozathozatal előtt két percben felszólalhat annak a bejelentésére, hogy döntéshozatalból való kizárásnak van helye. Ha a képviselő kizárására másik képviselő tett javaslatot, az érintett képviselőnek két percben viszontválaszra van joga. A döntéshozatalból való kizárásról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben a jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság – bizonyítottság esetén – megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő valamely döntéshozatal során az Mötv. 49. §-ában foglalt kötelezettségét megszegve nem tett eleget a személyes érintettségének bejelentésére irányuló kötelezettségének, akkor a képviselő-testületnél kezdeményezi, hogy a képviselő-testület az önkormányzati képviselő kötelezettség-szegésének tényét állapítsa meg és vonja meg az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíját. A képviselő-testület a kérdésben minősített többséggel dönt.

(6) Az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíjának megvonása esetén a döntést az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának soron következő számfejtése során kell végrehajtani.

(7) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos részletes szabályokat a rendelet 2. sz. melléklete szabályozza.

36. § (1) A képviselők tevékenységük összehangolására jogosultak képviselőcsoportot (frakciót) létrehozni; melynek létszáma legalább 2 fő.

(2) Egy képviselő azonos időszakban csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport szóvivője (vezetője) a csoport megalakulását vagy megszűnését az azt követő 15 napon belül írásban, vagy a képviselő-testület ülésén szóban köteles a képviselő-testületnek bejelenteni.

(4) A megalakulásra vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

(5) A polgármester, az általános alpolgármester és a költségvetésért felelős alpolgármester kivételével bármely képviselő tagja lehet képviselőcsoportnak.⁶⁷⁶⁸

(6) A képviselőcsoport a jelen rendeletben meghatározottak szerint kérheti javaslatának képviselő-testületi vagy bizottsági napirendre vételét azzal, hogy az előterjesztés több önkormányzati képviselő együttes előterjesztésének minősül, ezért azok tárgyalása során a hozzászólások rendjét a jelen rendelet 16. § (6) bekezdése határozza meg.

(7) A létrehozott frakciókat és az azokhoz tartozó képviselők felsorolását az 4. sz. függelék tartalmazza.

37. § (1)^{69 70}A képviselő-testület Városfejlesztési Tanácsnokot és Külkapcsolati Tanácsnokot választ. A tanácsnok nevét a rendelet 5. számú függeléke, a Városfejlesztési Tanácsnok feladatkörét a rendelet 3/e. számú melléklete, a Külkapcsolati Tanácsnok feladatkörét a rendelet 3/f. számú melléklete tartalmazza.

(2) A tanácsnok részére képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

(3) A tanácsnokot tevékenységéért külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.

(4) A tanácsnokot az általa felügyelt ügykörben a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések tárgyalása során külön hozzászólási jog illeti meg előterjesztésenként 3 perc időtartamban.

(5)^{71 72}A tanácsnokok az általuk felügyelt ügykörben tapasztalt, képviselő-testületi intézkedést igénylő ügyekről a képviselő-testületet tájékoztatják, illetőleg intézkedési javaslatot terjesztenek elő.

(6)^{73 74}A tanácsnokok által a feladatkörét érintően benyújtott önálló képviselői indítványt a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.

(7)^{75 76}A tanácsnokok negyedévente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek a végzett munkájukról, melyet a tárgy szerinti szakbizottság véleményez.

38. § (1)^{77 78}A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat (továbbiakban: bizottságok) hozza létre:

(2) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a létrehozott bizottságok tagjainak számát legfeljebb tizenegy főben határozza meg, de nem lehet kevesebb 3 főnél.

(4) Egy képviselő egy időben legfeljebb két bizottságnak lehet tagja, de csak egynek lehet az elnöke, az ideiglenes bizottság kivételével.

39. §⁸³ (1) A képviselő-testület a Jóléti Bizottság munkájának segítése érdekében állandó jelleggel Családvédelmi Munkacsoportot hoz létre. A Családvédelmi Munkacsoport tagjainak névsorát a rendelet 7. sz. függeléke tartalmazza.

(2) A Családvédelmi Munkacsoport tagjait a képviselő-testület választja, a munkacsoport munkáját a képviselő-testület által választott elnök vezeti.

(3) A Családvédelmi Munkacsoport tagjai szakértőként segítik a bizottság munkáját.

(4) A Családvédelmi Munkacsoport tagjának, elnökének visszahívását az érintett bizottság kezdeményezheti.

(5) A Családvédelmi Munkacsoport tagjai a képviselő-testület által meghatározott megbízási díjra jogosultak.

39/A. §⁸⁴ (1) A képviselő-testület a bizottságok munkájának segítése érdekében ideiglenes jelleggel Közlekedési Munkacsoportot, Környezetvédelmi Munkacsoportot és Kulturális Munkacsoportot hoz létre.

(2) Az ideiglenes munkacsoport tagjai szakértőként segítik a bizottságok munkáját.

(3) Az ideiglenes munkacsoport elnökét és tagjait a Polgármester kéri fel a bizottság feladatkörébe tartozó feladat megoldásának ellátása érdekében.

(4) Az ideiglenes munkacsoport tagjai részére a feladat ellátásáért külön díjazás nem jár.

40. § (1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára a képviselő-testület tagjai közül ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely feladat elvégzésével az ideiglenes bizottság automatikusan megszűnik.

(2) Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság tagjai részére a feladat ellátásáért külön díjazás nem jár.

(4) Az ideiglenes bizottság – a képviselő-testület által erre a célra biztosított költségvetési előirányzat erejéig – szakértőket alkalmazhat.

41. § (1) Az állandó bizottságok feladatkörükben

(2) A bizottságok feladat- és hatásköreit a 3/a, b), c) és d) sz. mellékletek tartalmazzák.⁸⁵⁸⁶

(3) Az állandó bizottságok esetenként – a képviselő-testület által erre a célra biztosított költségvetési előirányzat erejéig – szakértőket alkalmazhatnak.

(4) Az állandó bizottságok szakmai kerekasztal összehívásáról dönthetnek egy adott, a bizottság feladatkörébe tartozó szakmai kérdés megvitatására. A kerekasztal összehívását az elnök kezdeményezi egyidejűleg javaslatot téve a résztvevők személyére. A szakmai kerekasztal kialakított álláspontjáról a résztvevők által kijelölt személy tájékoztatja az érintett bizottságot. A kerekasztal résztvevői részére a feladat ellátásáért külön díjazásra nem jogosultak.⁸⁷

42. § (1) A képviselő-testület bizottságai munkájukat összehangolják. A bizottsági üléseket úgy kell szervezni, hogy azokon az érintett képviselők részt tudjanak venni.

(2) Tevékenységük során egymástól véleményt, javaslatot kérhetnek, illetőleg adhatnak.

(3) A bizottság az átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseit, valamint a képviselő-testület döntéseinek kezdeményezésével, előkészítésével, véleményezésével kapcsolatban elfogadott javaslatairól, állásfoglalásairól határozatot hoz, melyeket a bizottság elnöke kiadmányoz.

(4) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

(5) A bizottságok évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek a végzett munkájukról.

43. § (1) A bizottságok a képviselő-testület éves munkatervéhez igazodóan saját munkatervük szerint tartják ülésüket.

(2) A bizottságok üléseit az elnök hívja össze. Össze kell hívni a bizottságot a bizottság két tagja, a polgármester, az általános alpolgármester vagy a költségvetésért felelős alpolgármester napirendet is megjelölő indítványára.⁸⁸⁸⁹

(3) A bizottságot az elnök akadályoztatása esetén a polgármester hívja össze, az egyéb elnöki feladatokat pedig a bizottsági ülés kezdetén a bizottság jelenlévő tagjai által egyszerű többséggel megválasztott, önkormányzati képviselő bizottsági tag látja el.

(4) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet bármely képviselő, a polgármester, az általános alpolgármester, a költségvetésért felelős alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, az adott ügyben felelős hivatali dolgozó, valamint akit a bizottság elnöke valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.⁹⁰⁹¹

(5) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezése során a bizottság egyszerű többséggel alakítja ki véleményét.

(6) Minősített többségű döntés szükséges mindazon ügyekben, amelyek a bizottság átruházott hatáskörébe tartoznak és az adott ügyben jogszabály vagy a képviselő-testület döntéshozatalával kapcsolatban jelen rendelet minősített többségű szavazást ír elő.

(7) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a bizottság megnevezésének kezdőbetűiből álló mozaikszóval ( pl. JVPEB) kell jelölni.

(8) Amennyiben a polgármester az Mötv. rendelkezései alapján a határozat végrehajtását felfüggeszti, az erre vonatkozó döntéséről a bizottság elnökét haladéktalanul értesíti.

(9) Ha a polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggeszti, akkor az a képviselő-testület döntéséig nem hajtható végre.

(10) A bizottság elnöke a jegyző útján a bizottság feladatkörébe tartozó beszámoló, bizottsági előterjesztés előkészítéséhez jogosult a hivatal dolgozóinak közreműködését kérni.

(11) A bizottságok munkáját a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók, a bizottsági referensek segítik. A bizottságok munkáját az illetékes szakiroda a döntések szakmai előkészítésével és a végrehajtás megszervezésével segíti. Amennyiben a bizottság elnöke igényt tart a részvételre, az ülésre meg kell hívni a szakiroda munkatársát.

(12) A bizottság meghívóját, napirendjét, határozatait és jegyzőkönyvét közzé kell tenni a város honlapján.

(13) Az Mötv. 60. §-ában meghatározott kérdésekben egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy polgármester alatt a bizottság elnökét kell érteni.

44. § (1) A polgármester biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, ellátja az Mötv.-ben meghatározott feladatokat. A polgármester tevékenysége során pártsemlegesen jár el.

(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármester az Önkormányzat és a képviselő-testület esetenkénti képviseletével a képviselő-testület más tagját is megbízhatja.

(4) A polgármester az önkormányzati tevékenységét a képviselő-testület irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

(5) A képviselő-testület irányítási jogköre nem terjed ki a polgármester azon tevékenységére, amikor saját államigazgatási feladatkörében illetve hatáskörében jár el.

(6) A polgármester az önkormányzati érdekek képviselete érdekében kapcsolatot tart az állami szervekkel, a városi, nem önkormányzati szervezetek vezetőivel, valamint egyéb önkormányzatok polgármestereivel.

(7) A polgármester minden hónap első csütörtökén 13.00-16.00 óráig fogadóórát tart.

(8) A polgármester gyakorolja a képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 4. számú melléklet tartalmazza.

(9) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat kell alkalmazni.

45. §^{95 9697}

(1) A képviselő-testület egy főállású általános alpolgármestert és egy főállású költségvetésért felelős alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) A polgármester határozza meg az alpolgármesterek közötti feladatmegosztást, a polgármester helyettesítésének rendjét, valamint azokat a hatásköreit, amelyek gyakorlását az alpolgármesterekre ruházza.

(3) Az általános alpolgármester és a költségvetésért felelős alpolgármester részletes feladatait a polgármester munkaköri leírásban határozza meg, a jegyző és a képviselő-testület egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) Az általános alpolgármester és a költségvetésért felelős alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat kell alkalmazni.

46. § (1) A jegyző az Mötv-ben meghatározottakon kívül az Önkormányzat és a Hivatal működésével kapcsolatban ellátja különösen az alábbi feladatokat:

(2) A jegyző felelős a hivatal jogszerű és szakszerű működéséért. A jegyző alapvető feladata az állampolgárok államigazgatási ügyei szakszerű intézésének biztosítása, megszervezése.

(3) A hatósági munka irányításában a jegyző kiemelt figyelmet fordít a lakosság ügyeinek határidőben történő hatékony intézésére, az ügyintézés színvonalának emelésére, törvényességére.

(4) A jegyző kiemelt figyelmet fordít a hivatali apparátus ügyfélfogadási munkájára, az ügyfélbarát ügyintézés követelményeinek betartására.

(5) A jegyző meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat, folyamatosan ellenőrzi a munkaköri leírások, a köztisztviselőkkel szemben támasztott etikai normák betartását.

(6) A jegyző köteles munkáját pártsemlegesen, kizárólag a jogszabályok előírásainak és a törvényesség követelményének alárendelve végezni.

(7) A jegyző minden hónap 3. szerdáján 13.00-16.00 óráig fogadóórát tart.

(8) A jegyző a hivatal tevékenységéről szóló éves beszámolójában tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a hivatali ügyintézés, a törvényesség helyzetéről, az ügyfélfogadás tapasztalatairól.

47. § (1) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, melynek tartalmát, valamint az aljegyző számára megállapított önálló feladatokat a jegyző a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában, valamint az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester ideiglenes hatállyal a Hivatal vezető besorolású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg. A jegyzői feladatok ellátására szóló megbízás a jegyző kinevezéséig tart.

48. § (1) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A Hivatal egységes, de az Önkormányzat feladataihoz igazodó szervezeti tagozódással működik.

(3)^{100 101 102 103 104 105}A Hivatal szervezetének tagozódása: iroda, kabinet. A Hivatal az alábbi szervezeti egységekből épül fel:

(3a) A Képviselő-testület önkormányzati tanácsadói munkakört hoz létre a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó egyes feladatok ellátására. Az önkormányzati tanácsadók száma két fő. Az önkormányzati tanácsadó tevékenységét a Polgármester irányítja, feladatait a Polgármester határozza meg.¹⁰⁶

(4) A Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait tartalmazza.¹⁰⁷

(5) A hivatal munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

49. § (1) A helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározottakon túl a szentendrei választópolgárok legalább 10%-a kezdeményezheti.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a szentendrei választópolgárok 15%-a kezdeményezte.

50. § Az Önkormányzatot az érdekképviseleti szövetségekben a polgármester képviseli.

51. § Az Önkormányzat az illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzatok részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

51/A. §¹⁰⁸ A rendelet 3. § (1) bekezdés s) pontja szerinti Stéger Ferenc születésének emléknapja első alkalommal 2024. december 2-án kerül megszervezésére és ezt követően 5 évente.

52. § (1) Jelen rendelet 2016. október 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti