Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2000. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
Tiszalúc Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve
Hatályos: 2022. 03. 10Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2000. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
Tiszalúc Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve
Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a) pontjában biztosított jogkörében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembevételével megalkotja a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet), és annak alkalmazását elrendeli.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1 §1 (1) A jelen rendelet hatálya Tiszalúc Nagyközség igazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket előírásokat fogalmazza meg.
(2) A település közigazgatási területén területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, meglévő építményt vagy épületet felújítani, átalakítani, korszerűsíteni út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) tervezni, kivitelezni és elhelyezni, valamint e célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.
(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol, és amely tárgyban, arra a rendelet feljogosítja.
(4) A Belterületi Szabályozási Terv T-2/a,b,c jelű tervlapjai az érintett területeken az alábbiak szerint módosulnak:
a) − 1. Szabályozási Terv módosítás M=1:4000 m.a. tervlapon – 1. és 2. jelű módosítással érintett terület
b) − 2. Szabályozási Terv módosítás M=1:4000 m.a. tervlapon – 3. és 4. jelű módosítással érintett terület
c) − 3. Szabályozási Terv módosítás M=1:4000 m.a. tervlapon – 5. jelű módosítással érintett terület
(5) A Belterületi Szabályozási Terv tervlapjai a 2. sz. módosítás érintett területein az alábbiak szerint módosulnak: 1.sz terület módosítása M=1:2000 m.a. tervlapon
(6) A Külterületi Szabályozási terv tervlapjai a 2. sz. módosítás érintett területein az alábbiak szerint módosulnak:
a) - 2. sz. terület módosítása M=1:2000 m.a. tervlapon
b) - 3/a., és 3/b. sz. terület módosítása M=1:2000 m.a. tervlapon
(7) A HÉSZ mellékletét képező szabályozási tervlapokat az alábbi
a) Szab-M1 jelű
b) Szab-M2 jelű
c) Szab M-3 jelű tervlapokon jelöltek szerint kell alkalmazni.
A rendelet alkalmazása
2 § (1) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.
(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel
Szabályozási elemek
3 § (1) A belterületi szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:
A közigazgatási terület terület felhasználási egységeinek tagozódása
4 § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
(3)2 A beépítésre szánt terület az alábbi terület felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódik:
a) kisvárosias lakóterület,
b) falusias lakóterület,
c) településközpont vegyes terület,
d) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
e) egyéb ipari gazdasági terület,
f) különleges terület,
g) hétvégiházas üdülőterület
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület felhasználási egységekre tagozódik:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági rendeltetésű terület,
e) egyéb rendeltetésű terület.
A belterületi határ módosítása
5 § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv
II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI
A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
6 § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A település központi belterületének lakóterületei a 0,5 legnagyobb szintterület-sűrűségű falusias lakóterület övezetbe és a 1,0 legnagyobb szintterület-sűrűségű kisvárosias lakóterület övezeteibe soroltak.
(2) A falusias lakóterületen a lakóépületen kívül, mező- és erdőgazdasági építmények, ill. a helyi lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények is elhelyezhetők. A falusias lakóterületen elhelyezhetők még vendéglátó, szálláshely szolgáltató, helyi egészségügyi, szociális, oktatási és egyházi épületek, valamint sportépítmény és üzemanyagtöltő.
(3) A kisvárosias lakóterületen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény helyezhető el. A kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhetők még szálláshely szolgáltató és kulturális épület is.
(4) A gyermekintézmények telkétől 50,0 m-en belül állattartás nem engedélyezhető.
(5) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(6) 14 m-nél kisebb szélességű lakótelek kialakítása újonnan nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 m-re csökkenthető. Más telkeknél az oldalkert mérete minimum 6 m legyen.
(7) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett építési hely határvonalak figyelembe vételével kell meghatározni.
(8) A kialakult lakóterületeken az új és az átépülő lakóházak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 lakóházat feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Az épület homlokzatmagasságánál a szomszédos 3-3 lakóház homlokzatmagasságainak átlaga az irányadó. Az új lakóépületek magastetős kialakítással építendők.
(9) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető. Terepszint alatti építmény a lakóterületeken elhelyezhető, de az utcai homlokzaton lejárat nem létesíthető.
(10) Lakóterületeken a beépítés a részleges közműellátás biztosításával engedélyezhető.
(11) Lakótelkenként csak 1 lakóépület, illetve 1 lakás építhető.
Falusias lakóterületek építési övezetei
7 § (1) A falusias lakóterületen a lakóépületen kívül, mező- és erdőgazdasági építmények, ill. a helyi lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények is elhelyezhetők. A falusias lakóterületen elhelyezhetők még vendéglátó, szálláshely szolgáltató, helyi egészségügyi, szociális, oktatási és egyházi épületek, valamint sportépítmény és üzemanyagtöltő.
(2) A falusias lakóterület építési övezeteink legfontosabb előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
---|---|---|---|---|---|---|
FL-0/800 |
800 |
14 |
30 |
40 |
O |
4,5 |
FL-0/720 |
720 |
14 |
30 |
40 |
O |
4,5 |
FL-0/500 |
500 |
14 |
30 |
40 |
O |
4,5 |
Kisvárosias lakóterület építési övezete
8 § (1) A kisvárosias lakóterületen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény helyezhető el. A kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhetők még szálláshely szolgáltató és kulturális épület is.
(2) A kisvárosias lakóterület építési övezeteink legfontosabb előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
---|---|---|---|---|---|---|
KL-O(Z)/800 |
800 |
14 |
60 |
20 |
O(Z) |
6,0 |
KL-O(Z)/500 |
500 |
14 |
60 |
20 |
O(Z) |
6,0 |
Településközpont vegyes terület
9 § (1) A legfeljebb 1,5 szintterület sűrűségű településközpont vegyes területeken több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el.
(2) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
---|---|---|---|---|---|---|
TKV-K |
K |
K |
K |
20 |
K |
K |
TKV-SZ/K |
K |
K |
60 |
20 |
SZ |
6,0 |
TKV-O(Z)/400 |
400 |
14 |
60 |
20 |
O(Z) |
6,0 |
TKV-SZ(Z)/500 |
500 |
14 |
60 |
20 |
SZ(Z) |
6,0 |
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
10 § (1) A legfeljebb 1,0 szintterület-sűrűségű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, illetve raktározási tevékenység, irodák, stb.) elhelyezésére szolgál. A területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, ezeken belül szolgálati lakás, valamint irodaépület és üzemanyagtöltő helyezhető el.
(2)3 A fenti területek a KGSZ-40-30/6,0-K, a KG-SZ-30-30/6,0-K , KG-SZ-40-20/6,0-10000 jelű és a KG-SZ-40-7,5-3000; KG-SZ/2500 építési övezetekbe soroltak.
Övezeti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
KG-SZ/K |
K |
K |
40 |
30 |
SZ |
6,0 |
KG-SZ/K |
K |
K |
30 |
30 |
SZ |
6,0 |
KG-SZ/lha |
1 ha |
80 |
40 |
30 |
SZ |
6,0 |
KG-SZ/3000 |
3000m2 |
40 |
40 |
20 |
SZ |
7,5 |
KG-SZ/2500 |
2500 m2 |
40 |
45 |
30 |
SZ |
6,0 |
KG-SZ/2500 |
2500m2 |
40 |
40 |
30 |
SZ |
6,0 |
Hétvégi házas üdülőterület
10/A. § (1) Az ÜH jelű terület hétvégi házas besorolású, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgáló üdülőterület.
(2) A hétvégi házas területen elhelyezhető funkciók:
a) Az üdülőterület ellátását biztosító kiskereskedelmi létesítmény;
b) olyan építmények, amely az adott üdülőterület rendeltetését szolgálják, azzal összhangban vannak;
c) a terület igényei szerinti, és 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók.
(3) A hétvégi házas területen nem helyezhető el:
a) Közösségi szórakoztató, kulturális épület;
b) Garázs.
(4) A hétvégi házas terület övezeti előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
---|---|---|---|---|---|---|
ÜH |
K(300) |
K |
15 |
60 |
SZ |
4,5 |
Egyéb ipari gazdasági terület4
10/B. § (4a)5 Az egyéb gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, szolgálati lakás valamint irodaépület helyezhető el.
(4b)6 A fenti területek a Gip jelű építési övezetekbe soroltak. Az építési övezet beépítési paraméterei:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) kialakítandó legkisebb építési telek területe: 1000m2
c) kialakítandó legkisebb telekszélesség: 25m
d) megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
e) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%
f) megengedett legnagyobb építménymagasság: 12*
* Az övezetben az építménymagasság túlléphető a technológiai építmények esetében,
(4c)7 A Gip jelű építési övezetben a lakóterületekhez kapcsolódó oldalon legalább 15 m széles 3 szintes növényzettel kötelezően beültetett sávot kell biztosítani. A növények telepítését legkésőbb az épületek használatbavételéig el kell végezni.
(4d)8 A Gip jelű építési övezetben legalább a 25% legkisebb kialakítandó zöldfelületen 3 szintes növényzetet kell biztosítani. A növények telepítését legkésőbb az épületek használatbavételéig el kell végezni. A tervezett növénytelepítéskor előnyben kell részesíteni a területen őshonos, tájba illő fa- és cserjefajokat.
Különleges terület
11 § (1) A temető, a kegyeleti parkok, valamint a nagyközségi sportpálya területe az OTÉK szerinti "különleges terület" terület felhasználási egységbe tartozik. E területeken belül azok funkciójához szükséges (pl. temetőknél: ravatalozó, kolumbárium, sportpálya környezetében: öltöző, lelátó, stb.) építmények elhelyezése engedélyezhető. A maximális beépíthetőség 15 %, a maximális építménymagasság 4,5 m.
(2) Az övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,2.
(3) A temetők, illetve a sportpálya közvetlen környezetében nagyobb közterületi parkolók kialakításáról gondoskodni kell.
(4) A víztorony, a mellette épülő hírközlési átjátszó állomás és a volt temető terület ravatalozójának telekrésze „különleges terület” terület felhasználási egységre módosul.
(5) A mikrohullámú átjátszó állomás tornya (950/3. hrsz. telek) körül 50 m-es védőtávolság tartandó be, melyen belül semmilyen épület nem építhető.
(6) Közszolgálati táv-, hírközlési- és magánantennát csak építési engedéllyel lehet elhelyezni. Az antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.
(7)9 A víztorony, az átjátszó állomás, ill. a ravatalozó; Piac telkére vonatkozó előírások a következők:
Sajátos használat |
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
|||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Építési |
Szintter. |
Beépítési |
Min. |
Min, |
Max. |
Max. |
|
Víztorony ill. |
1,0/K |
1,0 |
SZ |
300 |
50 |
45,0 |
20 |
Ravatalozó |
1,0/K |
1,0 |
SZ |
K |
50 |
K |
10 |
Piac területet |
Kpiac |
1,0 |
SZ |
3000 |
40 |
4,5 |
10 |
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEIHEZ
A ZÖLDFELÜLETI ÉS KÖRNYEZETI FELTÉTELEK
Lakóterületek
12 § (1) Az övezetek területein kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el:
a) a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg.
b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók.
c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.
d) a szennyvizek a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtőbe vezetendők, a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.
e) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.
f) ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során, a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
g) az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem tárolhatók.
h) a kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (600-2200) az 50dB-t, éjjel (2200- 600) a 40dB-t nem haladhatja meg.
Településközpont vegyes terület
13 § (1) Az övezet egyes telkein legalább a telek területének 20%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Az övezet területén kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el:
a) a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg.
b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók.
c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.
d) a szennyvizek a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtőbe vezetendők, a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg.
e) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.
f) az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek.
g) az övezet területén veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
h) a kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (600-2200) az 50dB-t, éjjel (2200-600) a 40dB-t nem haladhatja meg.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet
14 § (1) Zöldfelületek kialakítására az övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább 20 ill. 30%-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább egyharmadát háromszintű (gyepcserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyep) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb egyharmadát boríthatják.
c) a telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő.
d) a parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.
e) telkek megosztása esetén az a)-d) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők
a) a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg.
b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók.
c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek abban az esetben folytathatók, ha az elszívási
Mezőgazdasági major gazdasági terület (IG-MÜ)
15 § (1) A mezőgazdasági major gazdasági terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági majorok övezet területén a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények, állattartó épületek, terménytárolók, szerszám- és géptárolók, vegyszertároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek, biztonsági okokból szükséges őrházak, termékvezetékek és műtárgyaik, komposztáló telepek építményei, valamint mező-gazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége 50 m.
(4) Az egyes telkek maximális beépíthetősége 25 %. Az épületek építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.
(5) Az övezetben új épületek, építmények elhelyezésekor min. 10-10 m mély elő-, ill. hátsókertet és min. 5 m széles oldalkertet kell biztosítani.
(6) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 40%-át zöldfelületként kell kialakítani. A telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő.
(7) A mezőgazdasági üzemi gazdasági területeken létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:
a) a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg.
b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek esetén a kiporzást a felület nedvesítésével, vagy egyéb módon meg kell akadályozni.
c) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:
Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások területe
15/A. §
1) Kk-en
1. Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások területe
1.A Kk-en SZ 5
1.1 7,5 2000 Napelem park övezete
1. A területen belül a műtárgyakon és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseken kívül elhelyezhetők a rendeltetést kiszolgáló építmények.
2. A műtárgyakat és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseket a beépítettség mértékébe nem kell beszámítani.
3. A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
4. A területen egyéb gazdasági funkciók is elhelyezhetők a megengedett legnagyobb beépítettség mértékén belül.
IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési területek és létesítmények
16 § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) A közlekedési területeken, ill. a védőtávolságon belül építésügyi hatósági engedély csak az illetékes útügyi hatóság hozzájárulásával adható ki.
(3) Az országos utak védőtávolsága tengelytől mért 50-50 méter.
(4) A 3608.sz. út szabályozási szélessége a jelenlegi marad.
(5) A 3611sz. út részben új nyomvonalra kerül, szabályozási szélessége az új nyomvonalon 40 m, egyébként a kialakult marad.
(6) A 3616. sz. út részben új nyomvonalra kerül. A szabályozási szélessége minimum 14 m.
(7) A meglévő gyűjtő utak szabályozási szélessége a jelenlegi, de minimum 12 m marad, az új gyűjtő utak szabályozási szélessége minimum 14 méter.
(8) A tervezett kiszolgáló utak szabályozási szélessége minimum 14 m, a meglévő kiszolgáló utak szabályozási szélességét minimum 10,5 m-re kell bővíteni.
(9) A vegyes használatú utak szabályozási szélessége minimum 8 méter, amit azonos elvek szerint, egyidejűleg készített út, közmű és kertészeti tervek alapján, egyszintű, teherbíró, de lehetőleg díszburkolat jellegű, kertészeti elemekkel, berendezéssel kombinált burkolattal kell kiépíteni.
(10) Az önálló kerékpárutak szabályozási szélessége minimum 3 m.
(11) Az önálló gyalogutak szabályozási szélessége legalább 3 m.
(12) Új építményeknél, ill. meglévő építmények funkcióváltása esetén az OTÉK előírásainak megfelelő parkoló-mennyiséget telken belül kell biztosítani.
(13) A vasútvonal melletti 50-50m védőtávolságot figyelembe kell venni.
Zöldterületek, zöldfelületek
17 § (1) A 'Belterület-szabályozási terv"-en zöldterületként (Z) lehatárolt területeken, a terület 2%os beépítettségével az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében meghatározott épületek, ill. építmények helyezhetők el.
(2) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.
(3) Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki.
(4) Az egyes övezetekben a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kötelező beültetési kötelezettséggel jelölt területeken az előírt növénytelepítés egyidejűleg megtörtént.
(5) Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépjármű-állásonként legalább egy, kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.
(6) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az 1991.XX. törvénnyel módosított, 21/1970. (VI.21.) Korm. rendeletelőírásainak betartásával lehet.
(7) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.
(8) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.
(9) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.
(10) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről – általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.
Erdőterület (E)
18 § (1) A Belterületi és a Külterületi övezeti és szabályozási terveken erdőterületként feltüntetett területek más terület felhasználási egységbe csak az általános rendezési terv módosításával sorolhatók át.
(2) A bel- és a külterületen levő erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:
a) védő (Ev) és
b) védett (Etv) rendeltetésűek.
(3) Védő rendeltetésű erdőterületen (Ev) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
(4) Védett rendeltetésű erdőterületek (Etv) a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén található erdőterületek (lásd: Külterületi szabályozási terv). Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
(5) Védett rendeltetésű erdőterületen erdőtelepítés, erdőfelújítás során kizárólag őshonos fafajok alkalmazhatók.
(6) Védő és védett rendeltetésű erdőterületen fa csak akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi azt szükségessé.
(7) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.
Mezőgazdasági rendeltetésű terület (MG)
19 § (1) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más terület felhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.
(2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji-, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
a) M I.: hagyományos árutermelő övezet,
b) M II.: védett tájhasználatú övezet,
c) M III.: védendő tájhasználatú övezet,
d) M IV.: kiskert övezet,
e) M/K: szélerőmű elhelyezése céljából vizsgálat alá vonható terület.
(3) Tanyák - lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaságok - a hagyományos árutermelő övezetben létesíthetők.
(4) Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása mellett történhet:
a) a mezőgazdasági övezetek területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek során a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó szennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek.
b) a mezőgazdasági övezetek területén bűzt, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.
c) a mezőgazdasági rendeltetésű területeken - különösen a védett és a védendő tájhasználatú területeken - ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni.
d) talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb.) záró aljzaton végezhetők. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
e) a mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély alapján történhet.
f) mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a védett és a védendő tájhasználatú övezetben és a belterülettől 1000 m-en belüli távolságban nem engedélyezhető.
g) a csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító- telepre szállítható.
h) a káros, ill. veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani a csatornahálózatba, ill. a zárt tárolóba vezetés előtt. Közcsatornába kizárólag a 33/1993. (XII.23.) és a 34/1993. (XII.23.) KTM rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
i) az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 34/1993. (XII.23.) KTM rendelet előírásait teljesítik.
j) szilárd és folyékony hulladékok csak a kijelölt területeken helyezhetők el.
k) amennyiben a mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során a 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladék keletkezik, azt a Budapesti Környezetvédelmi felügyelőségen be kell jelenti. A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig. ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és a környezetszennyezés nélkül tárolni.
l) robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
m) zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 4/1984.(I.23.) EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.
(5) A szélerőmű elhelyezése céljából vizsgálat alá vonható terület övezeti előírásai:
ÉPÜLETTÍPUS |
KIALAKÍTANDÓ |
BEÉP.TELEK |
BEÉPÍTÉSI |
ÉPÍTMÉNY |
---|---|---|---|---|
szélerőmű |
100.000m2(10ha) |
5% |
100,0 m |
|
mezőgazdasági épület |
nem építhető |
0 |
Hagyományos árutermelő övezet (M I)
20 § (1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége 30 m.
(2) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:
ÉPÜLETTÍPUS |
BEEPÍTHETŐ |
BEÉP.TELEK |
BEÉPÍTÉSI |
ÉPÍTMÉNY |
---|---|---|---|---|
gazdasági épület |
30.000m2(3ha) |
30m |
3% |
5,5m |
tanyagazdaság lakóépülettel |
100.000m2(10ha) |
30m |
3% |
5,5m |
Gazdasági épület: |
a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel |
Tanyagazdaság lakóépülettel: |
lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület. |
Védett tájhasználatú övezet (M II)
21 § (1) Az övezetbe a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: KTK) és a KTK bővítési területének mezőgazdasági területei tartoznak.
(2) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 10.000 m2 (1 ha), szélessége 50 m.
(3) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:
EPÜLETTIPUS |
BEÉPÍTHETŐ |
BEÉP.TELEK |
BEÉPÍTÉSI |
|
---|---|---|---|---|
gazdasági épület |
100 000m2 (10ha) |
50m |
1% |
3,5m |
tanyagazdaság lakóépülettel |
nem helyezhető el |
Gazdasági épület: |
a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel |
Tanyagazdaság lakóépülettel: |
lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület. |
Védendő tájhasználatú övezet (M III)
22 § (1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége 50 m.
(2) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:
ÉPÜLETTIPUS |
BEÉPÍTHETŐ |
BEÉP.TELEK |
BEÉPÍTÉSI |
EPITMENY |
---|---|---|---|---|
gazdasági épület |
100 000m2 (10ha) |
50m |
1% |
3,5m |
tanyagazdaság lakóépülettel |
nem helyezhető el |
Gazdasági épület: |
a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel |
Tanyagazdaság lakóépülettel: |
lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület. |
Kert övezet (M IV)
23 § (1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 1500 m2, szélessége min. 14 m.
(2) Az övezetben gazdasági épület beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:
|
BEÉPÍTHETŐ |
BEÉP.TELEK |
BEÉPÍTÉSI |
EPITMENY |
---|---|---|---|---|
gazdasági épület |
720 m2 |
o: 10 m |
3%** |
4,5m |
tanyagazdaság lakóépülettel |
nem helyezhető el |
Gazdasági épület: |
a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel |
Tanyagazdaság lakóépülettel: |
lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület. |
Egyéb rendeltetésű terület (VT)
24 § (1) Egyéb rendeltetésű terület övezetbe a település külterületén a Holt-Tisza, a Takta-csatorna és a kisebb csatornák, vízfolyások vízmedre és partja tartoznak.
(2) A partélektől számítva a Takta-csatorna parti sávja 6-6 m, a holtágé és a csatornáké 3-3 m.
(3) Az övezetben létesítmények csak a vízügyi jogszabályok és egyéb hatósági előírások alapján helyezhetők el. A Tájvédelmi Körzeten belül a természetvédelmi hatóság előírásai is irányadók. (Lásd még az MII és MIII övezet előírásait.)
(4) A parti sávban csak gyep művelési ágú mezőgazdasági terület vagy erdő terület felhasználási egység alakítható ki. Épületek a parti sávban nem helyezhetők el.
(5) A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet és a KTK bővítési területére eső VT övezetben:
a) vízállások nem létesíthetők,
b) a Holt-Tisza vizének állapotát megváltoztatni tilos,
c) új halfajok telepítéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(6) Az övezet területén az alábbi környezeti feltételek biztosítandók:
a) az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek:
V. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK
Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai
25 § (1) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.
(2) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.
(3) A beépítésre nem szánt területeken az építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.
(4) Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki:
a) a jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően,
b) további szabályozást igénylő területen a tervek elkészültéig, a távlati fejlesztési célokat figyelembe véve, a kialakult állapotnak, illetve az átmeneti szabályozásnak és előírásoknak megfelelően.
(5) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint.
(6) A továbbtervezésre kijelölt területeken építményt létesíteni a szabályozási tervek jóváhagyása
Közműellátás, közműlétesítmények
26 § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(8) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
27 § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlannyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájáruláson túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
a) hírdető, reklám berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési várakozóhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése,
d) utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra,stb.) elhelyezése,
e) távbeszélőfülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5) A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet építeni.
(6) Töltőállomást csak szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(8) Köztér területen (KT) önálló építmények, köztárgyak (óra, zászlórúd, szobor, szökőkút, reklámtorony stb.) csak építési hatósági engedéllyel helyezhetőek el.
Műemlék és településvédelem, régészeti lelőhelyek védelme
28 § (1) Műemléki, vagy régészeti jelentőségű területen, annak környezetében területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) által előírt módon és annak előzetes hozzájárulásával, továbbá a jogszabályokban foglaltak betartásával szabad.
(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és környezetükben, valamint a jelentősebb földmunkák során esetleg felszínre kerülő eddig nem ismert és nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a múzeális emlékek védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény szerint kell eljárni.
azonosító |
régészeti védelem |
név |
hrsz |
15992 |
nyilvántartott régészeti lelőhely |
Abony dombtól É‐ra levő domb |
075 |
16927 |
nyilvántartott régészeti lelőhely |
Telek‐dűlő |
010 |
16929 |
egyedileg védett régészeti lelőhely |
Dankabomb |
078/1 |
16930 |
nyilvántartott régészeti lelőhely |
Sarkadpuszta |
097 |
46849 |
nyilvántartott régészeti lelőhely |
Danka‐dűlő II. |
078/1 |
46851 |
nyilvántartott régészeti lelőhely |
Danka‐dűlő III. |
078/1 |
53196 |
nyilvántartott régészeti lelőhely |
Messzelátó‐halom mellett elszántott halom |
0128; 0129/42; |
Építési korlátozások, a település közigazgatási területére készítendő további tervek,
Intézkedések
29 § (1) A hulladék lerakóhely közigazgatási területre benyúló 300 m-es védőtávolságán belül (lásd: Külterületi szabályozási tervlap) lakó- és üdülőépület, tanyagazdaság, élelmiszertároló, ill. – feldolgozó gazdasági épület, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el.
(2) A 078/2 hrsz-ú temető 50 m-es védőtávolságán belül lakó- és üdülőépület, tanyagazdaság, élelmiszertároló, ill. -feldolgozó gazdasági épület, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el.
(3) A terveken jelölt tartalékterületekre részletes szabályozási terv készítendő.
(4) A tervezett közpark-területre kertészeti kiviteli terv készítendő.
(5) A településrendezési terv jóváhagyandó munkarészeit a jóváhagyó rendelettel együtt kell nyilvántartani.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jelen Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv jóváhagyásával a 21/2000. (XII.20.) sz., és az 5./2004. (IV.27.) sz. rendelettel jóváhagyott Településrendezési Terv módosításokkal érintett területeire vonatkozó előírások hatályukat vesztik.
(3) Építési bírsággal sújtható az az építtető, aki
1. melléklet
Az 1 § a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A (3) bekezdés a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A (2) bekezdés a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 10 § (2) bekezdése a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az „Egyéb ipari gazdasági terület” alcím címét a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A (4a) bekezdést a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A (4b) bekezdést a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be. A (4b) bekezdés a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A (4c) bekezdést a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A (4d) bekezdést a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A (7) bekezdés a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 3. mellékletet a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.