1. § (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Bakonyszentlászló község teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.

(3)^{1 2} Jelen rendelet csak TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/A/M, SZ-1/B/M, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelű szabályozási terv az SZ/M-1, SZ/M-2, SZ/M-4 jelű tervlapok szerint érvényes, kiegészül az SZÁ jelű szabályozás áttekintő lappal, csak ezekkel együtt módosítható. /rendelet mellékletét képezik/

2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

(3)³ II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek: - irányadó telekhatár

(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.

(5) A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

5. § A szabályozási és övezeti terv Bakonyszentlászló közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja: 1. melléklet ⁶

6. § (1) A fenntartást akadályozó létesítményeket, építményeket elhelyezni: folyóvizek, csatornák, árkok mentén a partéltől számított 6 méteres sávon

(2) A 20 kV-os és 35 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(3)⁷ A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó és hulladékudvar kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely nem létesíthető.

(4)⁸

(5) A vasúti vágány 50 méteres védőtávolságán belül épület, építmény csak a kezelő (Közlekedési főfelügyelet Vasúti felügyelet szakhatóság) hozzájárulásával helyezhető el.

(6) A szennyvíztisztító mű 150 méteres védőtávolságán belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény nem helyezhető el.

(7) A nagylétszámú állattartásra szolgáló mezőgazdasági üzemi terület (állattartó telep) 500 méteres védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el.

7. § (1) A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

(2) A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapotot jelentik.

(3) A falusias lakóterületeken telket összevonni 50 méteres telekszélességig lehet. Kivételt képez ez alól a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján jelölt I., II., III., IV., V., VII., VIII., és IX. jelű tömb, ahol telket összevonni csak 25 méteres utcafronti szélességig lehet.

(4)⁹

8. § (1) Azokon a területeken, ahol a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelű tervei telek beépíthető és nem beépíthető területének határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak a beépíthető területen belül (azaz általában az utcafront felőli telekrészen) lehet. A terveken jelölt beépíthető telekrész határán kívül eső telekrészen csak az eredeti terepszint alatti létesítmény (pince) helyezhető el.

(2) Ahol a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határvonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén

(4) Az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság egyedi tűzoltó szakvélemény alapján csökkenthető.

(5)¹⁰ Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítmény (pl: garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve, vagy a fő funkciót hordózó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.

(6) Azokon a helyeken, ahol a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

9. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítési százalék magasabb a telken a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de a beépítettség nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. Amennyiben a telken lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető, az elő- oldal- és hátsókerti követelmények valamint a tűztávolságra vonatkozó előírások figyelembe vételével. A megengedett maximális építménymagasság az övezetben előírt méret.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető. Az építési hely kötelező határa az eredeti épület helyének határa, kivéve, ha a szabályozási terv más építési helyet, vagy építési vonalat nem jelöl. A megengedett maximális építménymagasság az eredeti épület építménymagassága.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagaságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el.

(6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

(7) Már kialakult tömbbelső estén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.

10. § (1) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(2) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(3) A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

(4) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.

(5) A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(6) A szabályozási előírások során a teljes közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

(7) Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.

12. § (1) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,15-0,60 méter között legyen. A már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.

(2) Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen.

(3) A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján meghatározott I.-IX. jelű tömbben az épületeket kötelezően az SZ-1 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.

(4)^{12 13}

(5) Melléképítmény kivételével tetőhéjalásra szürke pala és hullámpala nem alkalmazható.

(6) A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

(7) A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet.

(8)¹⁴

(9) A település belterületén található fasorokat, zöldfelületeket, vízfolyások illetve holtágak mentén futó zöldfelületeket, növénysávokat igényesen, tervezetten kell kialakítani.

(10) A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján védendő fasorként megjelölt gesztenyefasor (a vasútállomáshoz bevezető út mentén) fáit kivágni nem lehet, a beteg vagy hiányzó fákat pedig az adott fajtával pótolni kell.

(11) A településkép védelme szempontjából és a tájba, környezetbe illeszkedés elősegítésére a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelű tervlapján jelölt helyeken a kötelezően telepítendő fasorokat és telken belüli védőfásításokat ki kell alakítani.

(12)¹⁵ A település központi belterületén gerendaház nem létesíthető.

(13) A település területén az épületek homlokzatán szerelt kémény csak a hátsókert felőli épülethomlokzaton helyezhető el, oly módon, hogy az utca felől az ne legyen látható.

(14) A településkép védelme érdekében a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján jelölt kilátás és látványvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhető el.

(15) Külső szerelt gázkémény utcáról látható módon, lakó- és vegyesterületeken belül az épületeken nem helyezhető el

(16)¹⁶ A település területén erdőterületeken belül elhelyezendő épület esetén csak tájba illeszkedő tömegalakítású és homlokzati anyaghasználatú épület létesíthető.

13. § (1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület 0296., 0292/3,4., 0293/3,4., 0292/1., 0234/16,13,12,11,24,26,19,22., 0236/2 hrsz.-ú területei és a Hódoséri Ciklámenes Természetvédelmi Terület 0203 hrsz.-ú földrészlet egyes területei.

(2) A természetvédelmi területeken bármilyen beavatkozás esetén az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóságok hozzájárulása szükséges.

(3) Művelési ág változása a természetvédelmi területeken nem engedélyezhető.

(4) A természetvédelmi területeken valamint a természetvédelmi terület védőövezetén belül vegyszeres növényvédelem nem alkalmazható.

(5)¹⁷ A Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületébe vagy az ökológiai folyosóba tartozó területeken nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(6)¹⁸ A település területén az alábbi területek tartoznak NATURA 2000 hálózatba:

14. § (1)¹⁹

(2)²⁰

(3)²¹

(4) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

(5) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

(6) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.

(7) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(8) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

(9) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

(10)²²

(11)²³

(12)²⁴

(13)²⁵

(14)²⁶

15. § (1) Épületek elhelyezése:

(2) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében csak oldalhatáron álló beépítés alkalmazható.

(3) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(4) Az újonnan kialakított falusias lakóterület övezeteiben az oldalkertek szélessége min. 6 m, a hátsókertek mélysége min. 10 m.

(5) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs. Állattartás céljára szolgáló épület maximum 30 m² hasznos alapterületig létesíthető

(6) A falusias lakóterület (FL) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el. A részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák: 2. melléklet

(7) L f-T Templom: Az övezet kizárólag a templom elhelyezésére ill. egyházi jellegű építmények (pl. harangláb) elhelyezésére szolgál. A kialakult telekterület nem változtatható.

(8) A területen a jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A kisvárosias lakóterületen telkenként max. kettő többlakásos lakóépület, helyezhető el. 3. melléklet

(9)²⁷ Lf-magt elsősorban gazdasági funkciójú falusias terület: A területen az OTÉK 14 § (2) (3) szerinti létesítmények helyezhetők el az alábbiak szerint: 28. melléklet

16. § (1) A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapján Vt jellel jelölt településközpont-vegyes területeken a következő övezeti előírások érvényesek: 4. melléklet

(2)²⁸ A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető az OTÉK 16. § (3) 1.2. szerinti építmények. Vt-2 településközpont vegyes terület: A területen az OTÉK 16 § (2) (3) szerinti, létesítmények helyezhetők el az alábbiak szerint: 29. melléklet

17. § (1) A kereskedelmi, gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. szolgáltató létesítmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(3) A kereskedelmi gazdasági területek esetében a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1, Sz-2, Sz-3 és Sz-4 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken, telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni. A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják: 5. melléklet

(4) A Gksz-2 jelű övezetekben a terület telkeinek és az útjainak kialakításakor 12 méternél keskenyebb szabályzási szélességű közlekedési terület nem létesíthető. A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció Sz-3 jelű szabályozási tervén jelölt IX. tömb feltáró útját a 099/6 hrsz.-ú vízfolyás mentén kell kialakítani. 6. melléklet

(5) Az ipari gazdasági terület elsősorban zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. ipari gazdasági létesítmények elhelyezésére kijelölt terület.

(6)²⁹ A G ip jelű övezetben a telkek korlátlanul összevonhatóak. 7. melléklet

(7)³⁰ A 0279/9., 0279/6-9., 0256/7-8., 0253/11 hrsz.-ú ingatlanokon történő beépítés esetén zajvizsgálati számítás készítendő a tervezett tevékenység által generált többletforgalom által a meglévő huzamos emberi tartózkodásra szolgáló területekre gyakorolt hatás megállapítására. Amennyiben a zaj és rezgésterhelés meghaladja a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékeket, a tervezett beruházás csak a rendezési tervben meghatározott 83107-es jelű mellékúttal összeköttetést biztosító közúti kapcsolat kiépítése mellett valósítható meg.

18. §³¹ (1) A különleges területek a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, Sz-2, Sz-3 és SZ- jelű tervlapján K jellel ellátott területek. 8. melléklet

(2) A K sp jelű különleges sport és szabadidős területek elsősorban turista pihenőhelyek kialakítását szolgálják. 9. melléklet

(3)³² K h A hulladéklerakó területén a településen keletkező szilárd hulladékot, építési törmeléket stb. lehet elhelyezni. A kommunális hulladék nem helyezhető el a területen. A terület beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága max. 4,5 m. A terület kialakításánál a hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII. Törvény előírásait kell figyelembe venni. Az övezetben a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást kell telepíteni.

(4)³³

(5)³⁴

(6) K t (temető) jelű övezet: A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.

(7) A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen.

(8) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet betartása kötelező.

(9)³⁵ A Kif-3 különleges idegenforgalmi területen a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó szálláshely szolgáltató, vendéglátó és egyéb kiszolgáló funkciójú épületek, valamint tábor, kemping és kapcsolódó létesítményeik, a pihenést, sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, valamint lakóépület helyezhetők el az alábbiak szerint: 31. melléklet

(10)³⁶ A Kif-3 különleges idegenforgalmi területen a területen belül kialakítandó zöldfelület minimális mértékébe a területen belül kialakított vízfelületek beszámíthatók.

19. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, Sz- 2, Sz-3 és Sz-4 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

(3) Az utak területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a biztonságos közlekedés feltételeinek fenntartása mellett az út kezelőjének hozzájárulásával és a vonatkozó ágazati szabványok, előírások betartásával lehet.

(4) A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények.

(5) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(6) A területen az útkategóriák alábbiak:

(7) Gyalogút (B X.):

(8) A belterületen települési gyűjtőút (B V.):

(9) Településközi út (K VIII.):

(10) Állami mellékút (K V.):

(11) Kizárólagos közműterület:

(12) A kizárólagos közmű területen csak közműveket és a hozzá kapcsolódó létesítményeket lehet elhelyezni.

(13)³⁷ A közlekedési területek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

(14) Az utcaképi védelemmel érintett utcaszakaszokon a közművek csak felszín alatt vezethetők.

(15) A településen zárt csapadékvíz elvezetést kell kiépíteni az alábbi utcákban:

(16)³⁸ A 0183/23 hrsz.-ú ingatlanon lévő közlekedési parkoló területen önálló épület nem létesíthető.

20. § (1) Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(3) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

(4) A zöldterületen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.

(5) A zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

21. § (1)³⁹ A település területén az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

(2) A gazdasági célú erdő területén a 100.000m²-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

(3) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védett és védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

(4)⁴⁰ Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületeken:

(5)⁴¹ A 0234/27 felhagyott bányaterületeken bármilyen építési tevékenység csak földtani, bányászati szakvélemény alapján lehetséges.

(6)⁴² A 0199/2 hrsz.-ú területen 3 ha nagyságú területen 6 db kalandpark pálya alakítható ki, „csapatépítő pálya” és „panoráma tanösvény pálya” megvalósítása nem megengedett. A kalandpark területe és a pályák a továbbiakban nem bővíthetők.

22. § (1) A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

(2)⁴³ A szabályozási terven Msz és Mr jellel jelölt szántó, rét és legelő művelési ágba tartozó általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő telken építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m2 feletti telkeken a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető.

(3) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.

(4) A mezőgazdasági kert területek elsősorban a szőlő- és gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. Ezeken a területek az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el.

(5) A mezőgazdasági gyümölcsös területek elsősorban a gyümölcstermesztés területei. Ezeken a területek az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el. Az övezetben művelési ág változtatás nem engedélyezhető.

(6)⁴⁴

(7)⁴⁵ A Cser-hegyen lévő Mk mezőgazdasági kertes területen az elhelyezhető épület legmagasabb pontja a rendezett terepsíktól maximum 7,5 m lehet. Az Mk-1 övezetre vonatkozó táblázat előírásai az alábbiak szerint módosulnak: 30. melléklet

23. § (1) Az egyéb területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja tartoznak.

(2) A területen az egyéb területek alkalmazott kategóriája az alábbi: V vízfelület

(3) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el.

24. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével a 11/1994(XI.24.) és a 3/2000(II.10.) számú rendelettel módosított 2/1986(IV.30) számú rendelet az ÖRT-ről hatályát veszti.