Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (III. 3.) önkormányzati rendelete

Maglód Város Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 11. 05

Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2016. (III. 3.) önkormányzati rendelete

Maglód Város Helyi Építési Szabályzatáról

2024.11.05.

Maglód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) 6. §. (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. § (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 45. § (2) bekezdés bb) alpontjában, a 32. § b) pontjában és a 42. §-ában foglaltakra figyelemmel, a Tr. 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, és az érintett területi és települési önkormányzatok, illetve a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A helyi építési szabályzat alkalmazása és hatálya

1. § (1) Jelen helyi építési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) és melléklete a Szabályozási Terv hatálya Maglód Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen szabályzat mellékletei:

a) 1. melléklet: a SZT jelű Szabályozási Tervlap M 1:2000 méretarányú szelvényekben, SZT-1-15. sorszámú szelvényszámokban, az SZT-J jelű jelmagyarázat és SZT-E jelű előlap átnézeti térképpel.

b) 2. melléklet: Jelen rendelet alkalmazásában használt fogalmak magyarázata

c) 3. melléklet: Lehatárolt városrészek egyedi előírásai

d) 4. melléklet: Városrész lehatárolások térképi ábrázolása

(3) Jelen szabályzat függelékei:

a) 1. függelék: A szabályozási terven jelölt területeken – a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény erejénél fogva általános védelem alatt álló - nyilvántartott régészeti lelőhelyek

b) 2. függelék: Az országosan védett műemlékek.

c) 3. függelék: Természetvédelem

d) 4. függelék: A településrendezési célból elővásárlási joggal érintett ingatlanok listája

(4) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló (a továbbiakban:Tr.) előírásait a szabályzatban foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2. A szabályozási terv és elemeinek alkalmazása

2. § (1) A Szabályozási Terv kötelező érvényű szabályozási elemei:

a) tervezett belterületi határvonal,

b) szabályozási vonal,

c) építési vonal,

d) az építési övezet és övezet határa,

e) az építési övezet és övezet jele,

f) megszüntető jel,

g) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,

h) építési hely,

i) építési vonal,

j) közhasználat céljára átadandó terület

k) telek be nem építhető területe, út kialakítása javasolt,

l) telek be nem építhető területe,

m) településképvédelmi terület,

n) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

o) közlekedési célú közterület,

(2) A Szabályozási Tervlapon jelölt sajátos jogintézmény:

a) elővásárlási joggal érintett ingatlan

b) beültetési kötelezettség,

(3) A Szabályozási Tervlapon más jogszabállyal megállapított elemek:

a) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó,

b) vízbázis hidrogeológiai belső védőidoma,

c) közművezeték védőtávolsága,,

d) közúti védőtávolság határa,

e) nyilvántartott régészeti lelőhely határa, azonosítója és sorszáma,

f) országosan nyilvántartott műemlék, azonosítója és törzsszáma,

g) országos műemlék műemléki környezete, azonosítója és törzsszáma.

(4) A Szabályozási Tervlap a szabályzattal együtt alkalmazandó. A Szabályozási Tervlapon jelölt:

a) sajátos jogintézmény elemei a vonatkozó jogszabályi előírások alapján alkalmazhatók,

b) egyéb jogszabállyal megállapított és jelölt elemek a vonatkozó felsőbbrendű jogszabályi előírások alapján válnak kötelezővé. Amennyiben ezen elemek bármelyike a szabályzat hatályba lépését követően módosul és ezzel a szabályozási terven feltüntetett elemtől eltér, annyiban azokra a vonatkozó felsőbbrendű jogszabályi előírások alkalmazandók.

3. Részletes előírásokkal rendelkező településrészek

3. § Az egyes városrészek egyedi előírásait a 4. melléklet tartalmazza, melyek megnevezése és hivatkozási sorszámai az alábbiak:

1. Kopaszhegy városrész területe

2. Pedagógus földek városrész területe

3. Öregszőlők városrész területe

4. Ófalu városrész területe

5. Krisztinatelep városrész területe

6. Országúti dűlő városrész területe

7. Wodiáner városrész területe

8. Rovina dűlő városrész területe

9. Klenovatelep városrész területe

10. Maglódi nyaraló városrész területe

11. Liszt Ferenc utcai városrész területe

12. Városközpont területe

13. Maglódi vasútállomás városrész területe

14. Paradicsomföldek városrész területe

15. Laposdűlő városrész területe

16. Homoki zsellér városrész területe

4. Bel – és külterület, belterületbe vonás

4. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza - a más jogszabály szerint - belterületbe vonható területeket.

(2) A Szabályozási Tervlapon meghatározott belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható, a szabályzat előírásainak megfelelően kialakított telekcsoportonként. A telkenkénti belterületbe vonás csak

a) belterületi telekhez közvetlenül kapcsolódó telek esetében, valamint

b) a szabályozási tervlapon jelölt tervezett szabályozási vonal érintettsége esetén annak végrehajtásával párhuzamosan vagy azt követően megengedett.

(3) A Szabályozási Tervlapon meghatározott belterületbe vonással érintett területeken a (2) bekezdés szerinti telekalakítást, illetve belterületbe vonást követően történhet a vonatkozó építési övezet, övezet szerinti építés, a szabályzatban foglalt egyéb feltételek együttes teljesülését követően.

5. Közterület alakításra vonatkozó előírások

5. § Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján:

a) a Fő utcának a Kölcsey Ferenc – Deák Ferenc utcai kereszteződésétől a 31. sz. főútig,

b) mindazon közterületekre ahol az műszaki-, forgalomtechnikai-, egyéb közlekedési-, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból indokolt.

II. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6. Az épített környezet védelme, értékvédelem

6. § (1) A Szabályozási Tervlap tartalmazza:

a) az országos védelemmel érintett műemlékeket,

b) az országos műemlék műemléki környezetének lehatárolását,

c) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket,

d)¹

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területeken építési tevékenység a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.

(3)²

(4) ³

(5) ⁴

III. Fejezet

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ⁵

7. Táj- és természetvédelmi területek előírásai⁶

7. § [⁷]

IV. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

8. Általános környezetvédelmi előírások

8. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a) a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértéket el nem érő mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) kizárja a környezetkárosítást,

c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmény: trágyatároló nem létesíthető V/1, V/2 övezetbe sorolt telkek határától, illetve felszíni élővízfolyás partvonalától számított 100 m-en belül.

9. A termőföld védelme

9. § (1) A termőföld minőségének védelme, az erózió veszély elkerülése érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2) Termőföld művelés alóli kivonása az építés megvalósulásával összhangban ütemezhető. Az építésig a meglévő (mezőgazdasági, erdőgazdálkodási) területhasználat folytatható.

(3) A területhasználat és építés során a környező mezőgazdasági területek rendeltetésszerű használata, gazdálkodás feltételei nem korlátozhatók.

10. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme

10. § (1) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.

(2) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése és a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelme érdekében, a parti sávban lévő növényzet kizárólag a vízfolyás revitalizációja, továbbá a fenntartás és a balesetveszély elkerülése érdekében szüntethető meg.

(3) Élővízfolyás rendezése során környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszer alkalmazható.

11. A levegő tisztaságának védelme

11. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.

12. Zaj- és rezgésvédelem

12. § (1) Úthálózat felújítása során, továbbá új közlekedési elem létesítése, kiépítése esetén a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni.

(2) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését zajtól védendő helyiség megfelelő tájolásával, vagy passzív akusztikai védelem alkalmazásával.

V. Fejezet

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

13. Elővásárlási jog

13. § A szabályozási tervlapon „elővásárlási joggal érintett telek”jelöléssel érintett és a HÉSZ 4. számú függelékében felsorolt ingatlanok vonatkozásában az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a városközpont tervezett kialakítása, mint településrendezési cél megvalósítása érdekében a külön jogszabályban megállapított szabályok betartásával.

14. Beültetési kötelezettség

14. § [⁸]

VI. Fejezet

KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ELŐÍRÁSAI

15. Általános előírások

15. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

a) vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

a) ⁹

b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(4) A tervezett szabályozási vonallal kijelölt új út és közhasználatú magánút kialakításának minimum követelményei út rekonstrukció esetén is:

a) a tervezett közművek egyidejű megépítése,

b) a meglevő közművek szükséges felújítása,

c) a csapadékvizek elvezetésénél:

ca) 12 m-t meghaladó szabályozási szélességű út esetén nyílt-, vagy szikkasztó árok vagy zárt csapadékcsatorna,

cb) 12 m-nél kisebb szabályozási szélességű út esetén útburkolati folyóka vagy zárt csapadékcsatorna kialakítása,

d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás biztosítása.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali

fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(7) ¹⁰ Az egyes építési övezetekben, övezetekben megengedett telekhasználat és funkciók rendeltetésszerű: használatának közművesítettségi mértéke a jelen rendeletben foglalt közüzemi közműkiváltás lehetőségeinek feltételeivel:

a) teljes közművesítettség feltételeit kell biztosítani: az Lk, Lke, Vt és Gá jelű építési övezet telkein,

b) részleges közművesítettség feltételeit kell biztosítani: az Lf, Gksz, Gip-e építési övezetekben és Kb-Rek/2 jelű övezetben,¹¹

c) hiányos közművesítettség feltételeit kell biztosítani: az a) és b) pontban fel nem sorolt építési övezetek telkein.

16. Vízellátás

16. § (1) Külterület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen egyéni vízbeszerzéssel biztosítható a vízellátás, ha az közüzemi vízellátással nem ellátható és az illetékes szakhatóság igazolásával egészséges ivóvíz minőségnek megfelel.

(2) A hidrogeológiai védőterület kijelöléssel nem rendelkező közüzemi vízellátásra szolgáló fúrt kút körül

a) ha a talpmélysége nem éri el a 100 m-t, akkor 100 m-es sugarú körnek megfelelő nagyságú belső hidrogeológiai védőterületet kell biztosítani,

b) ha a talpmélysége meghaladja a 100 m-t, akkor 10 m-es sugarú körnek megfelelő nagyságú belső hidrogeológiai védőterületet kell biztosítani. (Termál-kútra is vonatkozik)

c) Kijelölt hidrogeológiai védőterületre az ágazati előírások betartása szükséges.

(3) Lk, Lke, Lf, Vt építési övezetekben új vízhálózat:

d) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,

a) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

(4) ¹²Gksz, Gip-e, valamint K jelű építési övezetekben és Kb jelű övezetben új vízhálózat: fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően kivéve, ha a szennyvízelvezetés és kezelés nem közüzemi ellátással, de biztosított.

(5) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad,

c) tűzcsapok felszerelését úgy kell megoldani, hogy a tűzoltó jármű felállása esetén is legalább egy forgalmi sáv maradjon.

17. Szennyvízelvezetés

17. § (1) A településen a talaj, talajvíz és a felszín alatti vizek és a saját vízbázis védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(3) Meglevő belterületi beépítésre szánt még csatornázatlan területeken:

a) ha a napi keletkező szennyvíz az 5 m³-t mennyiséget nem haladja meg, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig szigorúan átmeneti jelleggel, engedélyezett zárt szennyvíztároló medence alkalmazása. A közcsatorna hálózat kiépítését követően, a zárt szennyvíztároló medence felszámolásáról és a közcsatornára csatlakozás kiépítéséről gondoskodni kell.

b) mennyisége meghaladja az 5 m ³ mennyiséget, akkor:

ba) ¹³ zárt medencés szennyvízgyűjtés nem alkalmazható, kivétel a 3. melléklet 16. városrészre vonatkozó előírás esetében.

bb) megengedett egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása ha:

1. a közcsatornára csatlakozás lehetősége 200 m-en belül nem áll rendelkezésre

2. a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos),

3. az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok is hozzájárulnak,

4. a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, továbbá

5. a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot el lehet érni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

(4) Belterület beépítésre nem szánt területén, és a külterületeken elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége:

a) nem haladja meg az 5 m³-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül, akkor:

aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, a közműpótló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

ab) külterületi ingatlan esetén a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, az 5 m³-t meghaladó szennyvizeknél részletezett előírások teljesítésével. A belterületi ingatlanoknál 5 m³-t meg nem haladó napi szennyvízmennyiség esetén házi szennyvíztisztító kisberendezés nem alkalmazható.

b) meghaladja az 5 m³-t és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor:

ba) zárt medencés szennyvízgyűjtés nem alkalmazható

bb) megengedett egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása ha:

1. a közcsatornára csatlakozás lehetősége 100 m-en belül nem áll rendelkezésre

2. a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos),

3. az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok is hozzájárulnak,

4. a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, továbbá

5. a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot el lehet érni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

ha egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés valamely okból mégsem lenne alkalmazható, akkor közcsatorna hálózati csatlakozást kell kiépíteni.

(5) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

a) hatóság által egyedileg megállapított és rögzített mérettel

b) előzetes megállapítás nélkül:

ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m

bb) bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m .

(6) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül: beépítésre szánt területen Lk, Lke, Lf, Vt, Gksz, Gip-e, K-t, Kb-T, (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.

18. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

18. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető

(2) A felszíni és csapadékvíz elvezetést szolgáló, vízgazdálkodási területként lejegyzett terület jogállását megváltoztatni, csak a vízelvezetés megoldásának vízjogi engedély alapján történő módosításával lehet, annak megvalósítását követően.

(3) A felszíni vizek elvezetését szolgáló árkok, vízfolyások parti sávját elsősorban közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(4) Felszíni vizek elvezetését szolgáló árkok, vízfolyások betemetése, eltorlaszolása, nyomvonalának módosítása, az elfolyásának bármilyen módon változtatása, megakadályozása tilos, az még ideiglenesen sem lehetséges.

(5) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel, vagy zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

(6) A település közterületeiről és a beépítetlen területeken rétegvizeiből a nyílt árkokba összegyűlt csapadékvizek természetes befogadóba (Maglód 17-es csatorna) történő elvezetéséig nyílt vagy térszín alatti ideiglenes csapadékvíz tározókat kell kiépíteni és fenntartani, melyek pontos helyét vízrendezési terv készítése során kell megállapítani és méretezni.

(7) Új beépítés, vagy beépítés növelése esetén keletkező többlet csapadékvizet a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó elvezetni-fogadni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani.

(8) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.

(9) A csapadékvíz elvezető nyílt árkok kialakítása és fenntartása annak rendeltetésszerű használatát, vízszállító képességét nem korlátozhatja.

(10) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,

b) a vízszállítás akadálymentes legyen

c) szélessége ne lépje túl a 3,5 m-t,

d) szegélye 10 cm-nél nem lehet magasabb,

e) minden telekre csak egy kocsi behajtó létesíthető (kivéve a saroktelket).

(11) A nyílt árok fenekét és legfeljebb 25 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(12) A 10 %-ot meghaladó lejtésű területen a nyílt árkot energiatörő lépcsőzéssel kell kialakítani.

(13) Beépítésre szánt területek építési telkein keletkező csapadékvizek közterületre történő kivezetése nem megengedett, annak szikkasztása, helyben tartása kötelező.

19. Villamosenergia ellátás

19. § [¹⁴]

20. Földgázellátás

20. § (1) Maglód közigazgatási területét érintő szállítóvezetékek:

a) Zsámbok-Vecsés NA 700 nagynyomású gázvezeték és a

b) Barátság II. DN 600 kőolajvezeték

és biztonsági területei.

(2) A szállítóvezetékekre és azok biztonsági övezetire vonatkozó előírásokat:

a) a Zsámbok-Vecsés NA 700 nagynyomású gázvezeték biztonsági védőövezete 35- 35 méter a vezeték tengelyétől számítva. A gázvezeték biztonsági övezetén belül épület elhelyezése, párhuzamos út kialakítása a vonatkozó IpM rendelet mindenkori előírásai alapján megengedett. Keresztező út kialakítása csak a gázvezeték tulajdonosa, üzemeltetője által meghatározottak szerint megengedett.

b) a Barátság II. DN 600 kőolajvezeték minősége alacsony biztonsági tényezőjű vezeték, melynek tengelyétől mért biztonsági övezete 18- 18 méter . A védőövezetben a mindenkor vonatkozó ide vonatkozó jogszabály pontjai az irányadóak. A védőtávolságon belül újólag tervezett utak létesítése során szükséges a távvezeték kiváltása a keresztező helyeken a vonatkozó IpM-KPM közlemény vonatkozó pontjai az érvényesek. Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

21. Megújuló energiatermelő létesítmények

21. § [¹⁵]

Háztartási kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének műszaki követelményei:

a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épület magasságot legfeljebb 3,0 méterrel haladhatja meg,

b) dőlés távolsága egyik irányból sem eshet a telepítéssel érintett telekkel szomszédos ingatlanok területére,

c)nem telepíthető a településkép védelmi rendeletben tiltott területeken.

22. Vezetékes elektronikus hírközlés

22. § [¹⁶]

23. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

23. § [¹⁷]

VII. Fejezet

AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

24. Telekalakítás

24. §¹⁸ (1) Lakóterületen a kialakult telekstruktúrába nem illeszkedő alakzatú telekalakítás sem a közterülethez kapcsolódóan, sem a tömbbelsőben (magánúttal történő megközelítéssel) nem megengedett. A telekalakítás során figyelembe kell venni a meglévő építési telkeknek a kiszolgáló közterülethez viszonyított geometriai kialakítását és illeszkedni kell a telektömbre jellemző utcai telekszélességhez és telekmélységhez az építési övezeti előírások betartása mellett.

(2) Maglód közigazgatási területén eltérő rendelkezés hiányában:

a) fekvő építési telek, kivétel a (3) bekezdés eseteit,

b) úszótelek, tömbtelek,

c) nyúlványos telek

újonnan nem kialakítható.

(3) Fekvő építési telek az alábbi kivételes esetekben alakítható ki:

a) szabályozási vonal érintettsége esetén és

b) az Ecseri út – 058 hrsz út – Nap utca –Sugár út által határolt telektömbben.

(4) Nyúlványos (nyeles) telek:

a) ha kialakult, tovább nem osztható,

b) a nyúlvány magánútként nem telkesíthető.

(5) Szabályozási vonal érintettsége okán történő telekalakítás esetén a minimális telekmérettől való eltérés megengedett.

(6) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, illetve magánutak számára, az építési övezet, övezetre meghatározott a kialakítható telek legkisebb területe, és legkisebb telekszélessége, mélysége előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek kialakítható.

(7) Lakóterületeken magánút (út céljára szolgáló telek) kialakítása esetén a vonatkozó építési övezetben meghatározott minimális telekméret-, és beépítési mód előírásoknak a fennmaradó telekrészt is meg kell feleltetni.

(8) ¹⁹ Az építési övezetekben meghatározott minimális telekméreteket kizárólag telekcsoport újraosztás, telekfelosztás esetén kell figyelembe venni.

25. Általános beépítési előírások

25. § (1) Az építési övezeti/ övezeti jellemzőket, valamint az általános érvényű előírásokat együttesen kell alkalmazni és azoknak együttesen kell megfelelni.

(2) A település igazgatási területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint, a területek adottságait figyelembe véve építési övezetekbe soroltak. A Szabályozási Tervlapon az egyes építési övezetek jele kerül ábrázolásra a szabályzatban rögzítettek szerint.

(3) Az egyes építési övezetekben az övezet előírásainak megfelelő rendeltetés olyan módon valósítható meg, amely használata során a terület sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(4) Amennyiben az építési telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az övezetre vonatkozó paramétereknek, határértékeknek, építés az alábbiak szerint történhet, amennyiben:

a) a beépítettség meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét, de a szintterületi mutató nem éri el a megengedett értéket és a tervezett bővítés az épületmagasság értékeinek is megfelel, az épület a tetőtér beépítésével bővíthető a vonatkozó egyéb előírások keretei között;

b) a kialakult beépítés az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, vagy túllóg azon, az épület kubatúrán belül jó-karbantartható, felújítható, de az építési helyen kívül nem bővíthető.

(5) Építési övezetben új épület elhelyezésének együttes feltételei:

a) az építési telek megközelítését biztosító közlekedési célú közterület vagy a magánút kialakítása és ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése,

b) az a) bekezdés szerinti közút, vagy magánút az övezeti előírásoknak megfelelően, a közúti közlekedésre alkalmas módon kiépült a vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt követelményeknek figyelembe vételével.

c) a telek közműellátásának feltétele az előírásoknak megfelelően biztosított.

(6) A telek egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozása esetén az eltérő övezetbe tartozó telekrészek beépítési paramétereinek számítását (beépítési százalék, zöldfelületi százalék, szintterületi mutató) és a beépítési feltételek meghatározását az építési övezethatár/övezethatár által körbehatárolt telekrészre vetítetten kell számítani.

(7) ²⁰ Eltérő rendelkezés hiányában az Lk, Lke, Lf és Vt építési övezetekben fekvő és 35 métert meghaladó mélységű telkek esetében új fő rendeltetésű épületet

a) a telek utcafronti telekhatárától mért 35 méteren belül,

b) az oldal-, és hátsókertek megtartása mellett,

c) ²¹ utcai homlokzati síkja az utcai telekhatártól legfeljebb 10,0 méterre helyezhetők el, mely szabályt nem kell alkalmazni a magánúttal feltárásra kerülő Ecseri út – Sugár út – Nap utca tömbben kialakuló kertvárosi lakóterületek (Lke) építési telkei esetében,

d) Önkormányzati fenntartású közintézmény elhelyezése és saroktelek pozíciójú telek beépítése esetén az a)-c) pontok betartása nem kötelező.

(8) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés építési helyen belül történhet, amelynek mértéke az építési övezetre, övezetre megállapított maximális beépítettség értékének másfélszerese lehet, de legfeljebb 40%, melynek 50%-a helyezhető el a főépület kontúrján kívül.

(9) ²² Építési övezetekben melléképítmények és kiegészítő rendeltetésű építmények kizárólag építési helyen belül helyezhetők el, kivéve

a) a közmű-becsatlakozási műtárgy és hulladéktartály tároló,

b) Lk építési övezetben meglévő főépület használatához utólagosan épülő „egyéb tároló épület” hátsókerti telekhatártól számított 1,0 méterre,

c) ²³ Gksz és Gip-e és Gá jelű építési övezetekben porta épület előkertben

történő telepítésének eseteit.

(10) Önálló helyrajzi számmal rendelkező épület esetében az építési övezeti előírásokat az épület által közrezárt hrsz-ú telek és az azt körülölelő építési telek együttes méretére vonatkoztatva kell értelmezni (1. ábra). Az építési határvonalakat a „B” telek határaitól kell értelmezni.

Épület bővítése, új épület építése kizárólag az „A” telket magába foglaló telekegyesítéssel kialakuló rendezett telekre megengedett az építési övezetekben meghatározott beépítési paraméterek betartása mellett.

1. ábra

önálló helyrajzi számmal rendelkező épület:
„A” telekméret, mely az épület befoglaló méreteivel megegyező

önálló helyrajzi számmal rendelkező építési telek:
„B” telekméret

(11) A kiegészítő rendeltetésű építményt és melléképítményt az Lk, Lke, Lf és Vt építési övezetekben:

a) oldalhatáron álló beépítés esetén, a főépítménnyel azonos oldalhatárra,

b) szabadonálló beépítés esetén, az utca felől a főépület takarásában, ellenkező esetben azzal egy tömegben és egy építészeti egységet alkotva

kell elhelyezni.

(12) ²⁴A megengedett legnagyobb épületmagasság értéket a nem épületnek minősülő építmények esetében is alkalmazni kell, kivéve

a) ²⁵ műszaki és technológiai berendezések esetében, amelyek az alkalmazott technológiának megfelelő magasságúak lehetnek,

b) ²⁶

c) ²⁷Gá/1 jelű építési övezetben műszaki és technológiai berendezés legmagasabb pontja az alkalmazott technológiának megfelelő értékű lehet. Totem oszlop a 3. melléklet Gá/1 jelű építési övezetre vonatkozó egyedi előírásaiban rögzített szabályok szerint telepíthető.

(13) Építési övezetben, övezetben épületnek nem minősülő építmény (pl. torony, siló, üzemi kémény, technológiai létesítmények) és egyéb sajátos építmény legnagyobb magassága eltérő rendelkezés esetén legfeljebb 20,0 m lehet.

(14) A megengedett legkisebb épületmagasság értéket –eltérő rendelkezés hiányában- kizárólag a főépítmények kialakításakor kell figyelembe venni, a kiegészítő rendeltetésű építmények magassága attól eltérően is kialakítható.

(15) Építési övezetben

a) hulladéktartály-tároló legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal,

b) kirakatszekrény legfeljebb 0,4 m-es mélységgel

(16) Lakó és településközponti vegyes építési övezet telkein meglévő épületek bővítése esetén –új épületszintet nem eredményező bővítés esetében- az új épületrésznek a bővítésre kerülő épülettel azonos gerincmagasságúnak és homlokzati kialakításúnak kell lennie.

(17) ²⁸ Haszonállat tartás céljára szolgáló építmény elhelyezhető, kivéve

a) Lk, Lke, Vt építési övezetbe-, és Kb-rek övezetbe sorolt ingatlanokon, továbbá

b) élelmiszer-kereskedelemi-, vendéglátó és szálláshely szolgáltató-, nevelési-, és oktatási, valamint élelmiszer alapanyag feldolgozó és csomagoló épületek 100 méteres védőtávolságán belül.

26. Az építési hely meghatározásának szabályai

26. § (1) ²⁹ Épületet elhelyezni a Szabályozási Tervlapon ábrázolt építési helyen belül vagy a jelen rendelet és a vonatkozó jogszabályok együttes figyelembevételével meghatározott építési helyen belül szabad. A Szabályozási Tervlapon ábrázolt „javasolt telekhatár”-okhoz rendelt kötelező építési helyek határvonalai megváltoztathatók a tényleges telekalakítási vázrajz szerinti telekhatárokhoz igazítottan.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában az építési határvonal meghatározása az Lk, Lke, Lf és Vt építési övezetekben

a) oldalhatáros és szabadonálló beépítési mód esetén az előkert 4,0 méter .

aa)³⁰ magánút kialakításával saroktelek pozícióba kerülő építési telek magánút felöli előkerti mérete 0,00 méter.

ab) Magánúttal feltárt építési telek beépítése esetén az előkert a magánút felől értelmezendő.

b) oldalhatáros beépítési mód esetén az oldalkert az építési övezetben meghatározott épületmagasság értékével megegyező méret, kivétel a ba), bb) alpont eseteit:

ba) a kialakult, 14,0 méternél keskenyebb szélességű építési telken az oldalkert 3,0 méter ;

bb) a 18 méter széles vagy azt meghaladó szélességű telek esetén az oldalkert 6 méter ,

bc) ³¹A nem oldalkerti telekhatártól az épület homlokzati síkját maximum 1,5 méterre lehet telepíteni (csurgó-távolság),

bd) sarokteleknél a telepítési távolságok betartásával szabadon álló beépítés megengedett.

c) szabadonálló beépítési mód esetén az oldalkert a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 méter .

d) fekvő telek esetén a beépítési mód az építési övezetben megengedettől eltérően szabadonálló is lehet a telepítési távolságok betartásával, ahol:

da) az előkert 0,0 méter és az épület homlokzati síkja az előkerti határvonaltól maximum 3,0 méterre helyezhető el,

db) a hátsókert az építési övezetben meghatározott épületmagasság értékének fele.

Egyéb esetekben az elő-, oldal-, és hátsókert nagyságát az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.

27. Kerítések

27. § [³²]

Közterületi telekhatáron a kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.

28. Építés lejtős terepen, támfal, rézsű, támfalgarázs

28. § (1) Telek természetes terepszintje legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg, kivéve a telek biztonságos megközelítését szolgáló tereprendezést és a támfalgarázs létesítését.

(2) Amennyiben a terep eredeti lejtése támfal kialakítását szükségessé teszi, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplépcső, vagy támfal magassága sehol nem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 2,0 métert. A telken belüli magassági különbségeket teraszos terep és támfal kialakítással kell áthidalni. Teraszos kialakításánál a támfala közötti minimális távolság legalább 1,2 méter oldalirányban.

(3) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közlekedési terület bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 2,0 méternél, akkor a közterület felőli támfal járdaszinttől mért magassága nem lehet nagyobb 3,0 méternél, a további magasságkülönbségeket teraszos terepidomokkal kell biztosítani.

(4) Támfalon épített tömör kerítés legfeljebb 1,0 méterrel lehet a támfal felső terepcsatlakozási szintjénél magasabb.

(5) A tereprendezés eredményeképpen kialakuló:

a) támfal magassága nem lehet nagyobb 2,0 méternél, kivétel (3) bekezdés esetei

b) 1:2-nél nagyobb lejtésű rézsű nem lehet hosszabb 3,0 méternél,

c) rézsűt növényzettel kell eltelepíteni, a talajerózió megakadályozása céljából,

d) rézsű állékonyságát a telek területén kell biztosítani.

(6) A 15%-nál meredekebb lejtésű telek esetén:

az épület megközelítésére szolgáló rendezett terep a természetes terepszinthez képest legfeljebb 1,5 méteres bevágással vagy töltéssel valósítható meg.

(7) 10%-nál nagyobb lejtésű terepen:

a) a terepszint alatti építmény a csatlakozó terepszintből legfeljebb 1,5 méter magasságban emelkedhet ki, kivéve az épület bejáratot, és a bejárathoz csatlakozó tereplépcsőt, rámpát;

b) épület legnagyobb oldalhossza legfeljebb 20,0 méter lehet,

c) az épület lejtő felőli homlokzatának magassága túllépheti az építési övezetben/ övezetben meghatározott épületmagasságot, az alábbiak szerint:

ca) a telek 10-15% közötti lejtése esetén legfeljebb 15%-val,

cb) a telek 15% feletti lejtése esetén legfeljebb 20%-val,

de az (az épületre számított) épületmagasság nem haladhatja meg az övezetre meghatározott értéket.

(8) Támfalgarázs

a) önálló építményként, vagy a főépülettel egy építményként, létesíthető:

b) építésénél az előkerti építési határvonala 0,0 méterként vehető figyelembe.

(9) Telek homlokvonalán épülő támfalgarázs:

a) az utca csatlakozó terepszintjétől számított legfeljebb 3,0 méter magasságú lehet,

b) ³³

c) magassága a szomszédos telek felé való csatlakozásnál legfeljebb 1,0 méter , a ráépített kerítés magassága legfeljebb további 1,0 méter .

(10) ³⁴ Az (1) –(9) bekezdéseket az egyes építési övezetekre, övezetekre vonatkozó részletes-, valamint az egyes városrészekre vonatkozó kiegészítő előírások együttes figyelembe vételével kell alkalmazni.

29. Közterületekre, közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó rendelkezések

29. § (1) A település közterületein, közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:

a)³⁵

b) árusítópavilon,

c) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,

d) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

e) művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor,

f) építési munkával kapcsolatos állvány ideiglenesen,

g) építőanyag és törmelék ideiglenes jelleggel,

h) távbeszélő fülke,

i)³⁶

j) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,

k) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

l) szabadtéri sport épületnek nem minősülő építményei, tárgyai.

(2) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen az (1) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti.

(3) Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50,00 méteren belüli részén csak 0,5 méternél kisebb építmény, köztárgy, berendezés, illetve növényzet telepíthető.

(4) ³⁷ Árusító-, szolgáltatópavilon legfeljebb 6,00 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 méteres épület-magassággal létesíthető.

(5) ³⁸

30. Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések elhelyezése

30. § [³⁹]

31. Zöldfelületek általános előírásai

31. § (1) Az építési övezetekre meghatározott telken belüli minimális zöldfelület arány szerinti zöldfelületet a használatbavételi engedély megkéréséig ki kell alakítani.

(2)⁴⁰ Az Lke, Lf és K-sp jelű építési övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelületi arány számításánál a víz- és légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat nem vehető figyelembe.

(3) Az újonnan létesítendő gazdasági területek telkén a lakóterületekkel, vízfolyásokkal, természeti területekkel határos telekhatáron cserjéből és fasorból álló zöldfelület létrehozása kötelező.

32. Közutak menti zöldfelületek és a közterületi zöldfelületek

32. § [⁴¹]

MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI-, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

VIII. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

33. A kisvárosias (Lk jelű) lakóterületek általános előírásai

33. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterület (a továbbiakban ebben a §-ban Lk) építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) igazgatási és iroda

rendeltetést tartalmazhat, kivéve ha az építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(3) Az Lk építési övezetben lévő építési telken eltérő rendelkezés hiányában:

a) egy főrendeltetésű épület helyezhető el,

b) az 550 m ² és annál kisebb telken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység,

c) ⁴² 550 m²-nél nagyobb telken legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el, melyből egy lehet lakó rendeltetésű. A lakótól eltérő önálló rendeltetés nagysága legfeljebb az épület bruttó szintterületének 25%-a lehet,

d) gépjárműtárolást biztosító helyiség a főépületben helyezhető el.

(4) Az Lk építési övezeteiben nem helyezhető el:

a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

b) haszon állattartás céljára szolgáló építmény,

c) helyhez kötött (nem ideiglenes célú) lakókocsi, lakókonténer és egyéb épületnek nem minősülő lakás céljára szolgáló létesítmény,

d) ⁴³zajos-, bűzös telepengedély bejelentés vagy telepengedély köteles rendeltetés és azt szolgáló építmény.

(5) Az Lk építési övezeteiben lévő építési telken nem helyezhetők el az alábbi melléképítmények:

a) építménynek nem minősülő kirakatszekrény,

b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

c) állat ól, állatkifutó,

d) trágyatároló, komposztáló,

e) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(6) ⁴⁴ Az Lk területek szabályzatban meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei az Lk/1, Lk/2, Lk/3, Lk/4, Lk/5 jelű építési övezetek.

34. Az Lk jelű építési övezetek egyedi előírásai

34. § (1) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit és a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

1. számú táblázat⁴⁵

	a	b		d		f	g
1	Építési övezet jele	A kialakítható telek		Az építési övezetben
2	Építési övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek-szélessége	a beépítési mód	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épületmagasság megengedett (legkisebb)-legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke	a szintterületi mutató maximuma
3		(m²)	(m)	rövidítés	(%)	(m)	(%)	(m²/m²)
4	Lk/1	450	17,0	O	40	(-) - 5,5	20	-
5	Lk/2	750	17,0	O	50	(-) - 7,5	50	-
6	Lk/3	800	17,0	O	40	(-) - 5,5	20	-
7	Lk/4	800	17,0	SZ	50	(-) – 7,5	20	-
8	Lk/5	750	17,0	SZ	50	(-) - 7,5	50	-

(2) ⁴⁶ Az Lk/1 építési övezetben:

a) a jelen rendelet 25. § (7) bekezdés a) pontja helyett az alábbi előírásokat kell alkalmazni:

A 35 métert meghaladó mélységű telken (kivétel saroktelek) egy főépület elhelyezésekor:

aa) utcafronti telekhatártól mért 35 méteren belül, az OTÉK szerinti oldal-, és hátsókerti méretek megtartásával,

ab) az utcai homlokzati sík az utcafronti telekhatártól legfeljebb 10,0 méterre

helyezhető el.

b) az 550 m² és annál kisebb telken egy-, míg az 550 m²-tmeghaladó telken legfeljebb kettő főépület helyezhető el,

c) az 550 m² és annál kisebb telken legfeljebb egy-, míg az 550 m²-t meghaladó telken legfeljebb két önálló lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(3) ⁴⁷ Az Lk/4 és Lk/5 jelű építési övezetekre vonatkozó részletes előírásokat a 3. számú melléklet, „Lehatárolt városrészek egyedi előírásai” elnevezésű táblázata tartalmazza.

35. A kertvárosias (Lke jelű) lakóterület általános előírásai

35. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterület (a továbbiakban ebben a § - ban Lke) építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális,

e) szállás jellegű,

f) sport és

g) egyéb gazdasági rendeltetés, amely használata során a kertvárosias lakóterületen elhelyezhető fő rendeltetések használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, és a vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) ⁴⁸ A Lke építési övezeteiben nem elhelyezhető kiegészítő rendeltetésű épületek

a) 2. számú melléklet 10./ c) és d) pontjában foglaltak.

b) újonnan beépülő telek esetén kiegészítő rendeltetésű épület nem helyezhető el. A tároló funkciók helybiztosításáról főépületen belül kell gondoskodni.

(4) A Lke építési övezeteiben nem helyezhető el:

a) a (2) és (3) bekezdésben nem szereplő rendeltetésű épületek,

b) üzemanyagtöltő,

c) önálló 15 férőhelynél nagyobb parkoló,

d) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

e) szélkerék, 6 m- nél magasabb antenna, távközlési építmény,

f) ⁴⁹ zajos-, bűzös telepengedély bejelentés vagy telepengedély köteles rendeltetés és azt szolgáló építmény, kivétel a vasút-, a 31-es számú főút-, a Katona József utca, továbbá a Fő út-, Kölcsey Ferenc – Deák Ferenc utcai kereszteződéstől a 31. sz. főútig tartó szakaszán, azok 50,0 méteres védőtávolságával érintett telkein,

g) haszon állattartás céljára szolgáló építmény,

h) helyhez kötött (nem ideiglenes célú) lakókocsi, lakókonténer és egyéb épületnek nem minősülő lakás céljára szolgáló létesítmény,

i) árnyékszék.

(5) A Lke építési övezetben nem helyezhetők el az alábbi melléképítmények:

a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

b) trágyatároló, komposztáló,

c) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(6) ⁵⁰ Az Lke építési övezetben eltérő rendelkezés hiányában több épület elhelyezhető: telkenként legfeljebb két rendeltetéssel, melyből egy lehet lakó rendeltetésű. A lakótól eltérő önálló rendeltetés nagysága legfeljebb az épület bruttó szintterületének 25%-a lehet.

(7) Az Lke építési övezetben lévő építési telken - a szabályzat rendelkezéseinek nem megfelelő - kialakult lakásszám megtartható, ebben az esetben további új lakás sem építéssel, sem rendeltetésváltozással nem hozható létre.

(8)⁵¹ Az Lke építési övezeteiben eltérő rendelkezés hiányában telekecsoport újraosztással vagy telekfelosztással kialakításra kerülő

a) új építési telek

aa) minimális mélysége: 25,0 méter, kivéve fekvő telek,

ab) minimális szélessége: a 2. számú táblázat 2c cellához tartozó érték, kivéve fekvő telek.

b) új fekvő építési telek

ba) minimális mélysége: a 2. számú táblázat 2c cellához tartozó érték,

bb) minimális szélessége: 25,0 méter,

bc) szabályozási vonal érintettsége esetén a ba), bb) pontokat nem kell figyelembe venni.

(9) ⁵²A településen a Lke terület meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei az Lke/1, Lke/2, Lke/3, Lke/4, Lke/5, Lke/6, Lke/7, Lke/8, Lke/K, Lke/M jelű építési övezetek.

36. Az Lke jelű építési övezetek egyedi előírásai

36. § (1)⁵³ A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(2) ⁵⁴ Kertvárosias lakóterület építési övezetében:

a) Amennyiben két egymás mellett fekvő, szomszédosan beépített telkekkel közrezárt ingatlanok szélessége nem éri el az előírt érték kétszeresét, úgy a táblázatban szereplő „legkisebb telekszélessége” érték helyett a minimum 14,0 méter telekszélesség kialakítása megengedett.

b) Telekosztás a Dózsa György utca mentén fekvő ingatlanokon nem megengedett.

c) Az Lke/2 jelű építési övezetben saroktelkek esetében a kialakítható telek legkisebb terület: 600 m², a legkisebb telekszélesség: 16,0m.

(3) Az Lke/K jelű építési övezetbe sorolt, 35,0 méternél mélyebb telkek megosztása csak az érintett telek közterületek által határolt tömbjére készülő telekcsoport újraosztásával megengedett.

(4) ⁵⁵ Az Lke/7 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 2. számú melléklet, „Lehatárolt városrészek egyedi előírásai” elnevezésű táblázata tartalmazza.

37. A falusias (Lf jelű) lakóterület általános előírásai

37. § (1) A falusias lakóterület elsősorban lakóépületek, valamint a mezőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület (a továbbiakban ebben a §-ban Lf) építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) igazgatási, iroda,

c) olyan mező- és egyéb gazdasági rendeltetés, amely a falusias lakóterületen elhelyezhető fő rendeltetések használatát nem korlátozza, attól nem igényel védelmet és a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) A Lf építési övezeteiben kiegészítő rendeltetésű épületként elhelyezhető:

a) 2. számú melléklet 10./ a)-i) pontokban foglaltak, ⁵⁶

b) ⁵⁷

c) ⁵⁸

d) ⁵⁹

e) ⁶⁰

(4) Az Lf építési övezeteiben lévő építési telkeken elhelyezhető melléképítmények:

a) közműpótló műtárgy,

b) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

c) kerti épített tűzrakóhely, kemence.

(5) A Lf építési övezeteiben nem helyezhető el:

a) a (2) és (3) bekezdésben nem szereplő rendeltetésű épületek,

b) önálló 15 férőhelynél nagyobb parkoló,

c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

d) szélkerék, 6 m- nél magasabb antenna, távközlési építmény,

e) helyhez kötött (nem ideiglenes célú) lakókocsi, lakókonténer és egyéb épületnek nem minősülő lakás céljára szolgáló létesítmény.

(6) A Lf építési övezetben nem helyezhetők el az alábbi melléképítmények:

a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

b) trágyatároló, komposztáló,

c) ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(7) A Lf építési övezetben eltérő rendelkezés hiányában telkenként több épület elhelyezhető, több rendeltetés kialakítható, melyből egy lehet lakó rendeltetésű.

(8) A településen a Lf területek meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei az Lf/1 jelű építési övezet.

38. Az Lf jelű építési övezetek egyedi előírásai

38. § (1) A falusias lakóterület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

3. számú táblázat

	a	b		d			g	h
1	Építési övezet jele	A kialakítható telek		Az építési övezetben
2	Építési övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek-szélesség	a beépítési mód	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épületmagasság megengedett (legkisebb)-legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke	a szintterületi mutató maximuma
3		(m²)	(m)	rövidítés	(%)	(m)	(%)	(m²/m²)
4	Lf/1	3 000	15*	O	30	(-) - 5,5	40	-

* telekegyesítés csak akkor engedélyezhető, ha az egyik egyesítendő telek nem éri el a kialakítható legkisebb telekméretet vagy a minimális telekszélességet

(2) Az Lf/1 jelű építési övezetben a Kepler János utca felöli utcafronti telekhatárától mért

a) 30,0 méterben helyezhetők el a 37. § (2) bekezdés a)‑b) pontjaiban sorolt rendeltetési célú főépületek,

b) 100,0 méterben helyezhetők el a 37. § (2) bekezdés c) pontja szerinti rendeltetési célú főépületek.

39. A településközpont vegyes (Vt jelű) területek általános előírásai

39. § (1) A településközpont terület elsősorban olyan települési szintű kereskedelmi, szolgáló, ellátó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátás,

c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat elsődlegesen közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató és

f) lakó

rendeltetést tartalmazhat.

(3) A Vt építési övezetekben több épület is elhelyezhető.

(4) A Vt építési övezetekben eltérő rendelkezés hiányában önálló rendeltetésű lakóépület elhelyezése nem megengedett, kizárólag vegyesen több rendeltetéssel.

(5) A Vt építési övezeteiben kiegészítő rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(6) Lakóterülettel határos Vt építési övezetű telken a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetések közül csak azok létesíthetők melyek a lakóterületre vonatkozó környezeti zaj határértékeket az érintett telekhatáron nem haladják meg.

(7) ⁶¹ A Vt építési övezeteiben -eltérő rendelkezés hiányában- nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő, autómosó,

b) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

c) szélkerék, 6 m- nél magasabb antenna, távközlési építmény,

d) zajos, bűzös telepengedély bejelentés vagy telepengedély köteles rendeltetésű építmény,

e) haszon állattartás céljára szolgáló építmény,

f) (helyhez kötött (nem ideiglenes célú) lakókocsi, lakókonténer egyéb épületnek nem minősülő lakás céljára szolgáló létesítmény.

(8) A Vt építési övezeteiben lévő építési telken nem helyezhetők el az alábbi melléképítmények:

a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

b) állat ól, állatkifutó,

c) trágyatároló, komposztáló,

d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.

(9) Zártsorú beépítési mód esetén az épületek zárt sora helyenként, legalább 10,0 m-es épületközzel megszakadhat. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30%-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie.

(10) ⁶²A településen a Vt területek meghatározott és Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei a Vt/1, Vt/2, Vt/3, Vt/4, Vt/5, Vt/6, Vt/7, Vt/F és Vt/8 jelű építési övezetek.

40. A Vt jelű építési övezetek egyedi előírásai

40. § (1) A településközpont vegyes terület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

4. számú táblázat ⁶³

	a	b	c	d	e	f	g	h
1		A kialakítható telek		Az építési övezetben
2	Építési övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek-szélessége/ mélysége	a beépí-tési mód	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett (legkisebb) legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke	a szintterületi mutató maximuma
3		(m2)	(m)	rövidítés	(%)	(m)	(%)	(m²/m²)
4	Vt/1	1500	-	SZ	40	(-) - 7,5	20	-
5	Vt/2	3000	SZ	50	(-) - 9,0	30	-
6	Vt/3	3500	-	SZ	40	(-) - 6,5	30	-
7	Vt/4	K	-	SZ	50	(-) - 6,5	20	-
8	Vt/5	900	-	O	60	(-) - 7,5	10	-
9	Vt/6	1000	-	SZ	60	(-) - 10,5	20	1,8
10	Vt/7	3000	-	SZ	40	(-) - 10,5	20	1,2
11	Vt/F	750	-	Z	10	(-) - 7,5	20	-
12	Vt/8	800	-	O	45	(-) - 12,0	35	1,8

(2) A Vt jelű építési övezetekben az előkert 0,00 értéket is felvehet a szomszédos telkeken álló épületek utcafronti homlokzatához valóilleszkedés céljából.

(3) ⁶⁴A Vt/5 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat a 2. számú melléklet, Lehatárolt városrészek egyedi előírásai elnevezésű táblázata tartalmazza.

(4) ⁶⁵ A Vt/8 építési övezetben hatlakásos lakóépület kialakítható.

40/A. Az intézményi vegyes (Vi jelű) területek általános előírásai ⁶⁶

40/A. § (1) Az intézményi terület elsősorban olyan települési szintű igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A Vi építési övezetben több épület és épületen belül több önálló rendeltetés vegyesen is elhelyezhető.

(2) Az intézményi terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) iroda,

b) kereskedelmi- szolgáltató,

c) szálláhely-szolgáltató,

d) vendéglátó,

e) közösségi szórakoztató,

rendeltetést tartalmazhat.

(3) A Vi építési övezeteiben nem elhelyezhető rendeltetések:

a) lakó

b) üzemanyagtöltő.

(4) A Vi építési övezetben kiegészítő rendeltetésű építmény nem helyezhető el.

(5) A Vi jelű építési övezetben nem helyezhetők el az alábbi melléképítmények:

a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

b) állat ól, állatkifutó,

c) trágyatároló, komposztáló,

d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.

(6) A településen a Vi területek meghatározott és Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei a Vi/1 jelű építési övezet.

40/B. A Vi jelű építési övezetek egyedi előírásai⁶⁷

40/B. § (1) Az intézményi vegyes terület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

4/A. számú táblázat

	a	b	c	d
1	*Építési övezet* *jele*	*A kialakítható telek*		*Az építési övezetben*
2	*Építési övezet* *jele*	*legkisebb területe*	*kialakítható legkisebb telek-szélessége/* *mélysége*	*a beépítési mód*	*a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke*	*az épület-magasság* *megengedett* *(legkisebb) legnagyobb mértéke*	*a zöldfelület legkisebb mértéke*	*a szintterületi mutató maximuma*
3		(m2)	(m)	rövidítés	(%)	(m)	(%)	(m²/m²)
4	Vi/1	750	-	SZ	45	(-) – 7,5	25	-

(2) A Vi/1 jelű építési övezet részletes előírásait a 3. számú melléklet „Lehatárolt városrészek egyedi előírásai” elnevezésű táblázata tartalmazza.

41. Kereskedelemi, szolgáltató (Gksz jelű) területek általános előírásai

41. § (1) ⁶⁸ A kereskedelmi, szolgáltató terület a környezetre jelentős zavaró hatást nem gyakorló termelő, gyártó gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelemi, szolgáltató területek építési övezeteiben több épület is elhelyezhető, az épületek több főrendeltetéssel is kialakíthatóak, melyek lehetnek:

a) mindenfajta kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenységi célú,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Gksz építési övezetben a meglévő ónálló lakó rendeltetés megtartható, legfeljebb 20 m²-el bővíthető, azonban újonnan vagy rendeltetés váltással lakó rendeltetési egység nem létesíthető.

c) építési telket meghaladó védőtávolságot nem igénylő üzemi,

d) igazgatási, iroda,

e) ellátó, szolgáltató,

f) vendéglátó,

g) kutatás, fejlesztés,

h) raktározás,

i) parkolóház, üzemanyagtöltő, autómosó

j) sport,

k) haszonállat tartás céljára szolgáló építmény, kivéve Lk, Lke, Vt építési övezetbe-, és Kb-rek övezetbe sorolt ingatlanok, továbbá élelmiszer-kereskedelemi-, vendéglátó és szálláshely szolgáltató-, nevelési-, és oktatási, valamint élelmiszer alapanyag feldolgozó és csomagoló épületek 100 méteres védőtávolságán belül.

(3) A Gksz építési övezetben elhelyezhető épület kivételesen

a) oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b) közösségi szórakoztató

rendeltetést is tartalmazhat, amennyiben ezen rendeltetés a Gksz területek rendeltetésszerű használatában korlátozást nem okoz.

(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,00 méteres belmagassággal),

d) terepszintnél 1,00 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz,

e) napkollektor,

f) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

g) szabadon álló és legfeljebb 6,00 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(5) A Gksz építési övezeteiben lévő építési telken nem helyezhetők el az alábbi melléképítmények: trágyatároló, komposztáló.

(6) A Gksz építési övezeteiben a kiegészítő rendeltetésű épületek önálló építményként is elhelyezhetőek.

(7) A Gksz építési övezetekben eltérő rendelkezés hiányában az előkert mértéke 10,0 méter , az oldal-, és hátsókert nagyságát az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.

(8)⁶⁹

(9) ⁷⁰

(10) Az építési övezetben

a) 10 000 m² telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét telekhatár mentén egybefüggően kell kialakítani,

b) Meglévő építési telkek lakótelekkel határos telekhatára mentén, attól minimum 2,00 méter távolságra legalább 1 sor, honos fafajokból álló fasort kell telepíteni és fenntartani. A telepítést az épület használatbavételéig meg kell valósítani.

(11) A településen a Gksz területek meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei a Gksz/1, Gksz-/2, Gksz-/3, Gksz-/4, Gksz-/5, Gksz-/6, Gksz-/7, Gksz/F jelű építési övezetek.

(12) ⁷¹ A Gksz/11 építési övezetben az előkert mértéke 5,0 méter, az oldal-és hátsókert nagyságát az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.

(13) ⁷² A Gksz/11 építési övezetben magánút az alábbi szélességgel alakítható ki:

a) Nyílt csapadékvízelvezetés esetén legalább 16 m szélességgel,

b) Zárt csapadékvízelvezetés esetén legalább 12 m szélességgel.

42. A Gksz jelű területek egyedi előírásai

42. § (1)⁷³ A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 5. mellékletben található táblázat tartalmazza:

(2)⁷⁴ A Gksz jelű építési övezetek egyedi előírásait az egyes városrészekhez tartozó,a Városrészek kiegészítő előírásairól szóló X. fejezet tartalmazza.

43. Egyéb ipari (Gip-e jelű) területek általános előírásai

43. § (1) Az ipari, olyan gazdasági célú ipari gyártó, termelő építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari területek építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) mindenfajta, a környezetre nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú építmények,

b) igazgatási, egyéb iroda-,

c) haszonállat tartás és üzemszerű haszonállat tartás céljára szolgáló építmény, kivéve Lk, Lke, Vt építési övezetbe-, és Kb-rek övezetbe sorolt ingatlanok, továbbá élelmiszer-kereskedelemi-, vendéglátó és szálláshely szolgáltató-, nevelési-, és oktatási, valamint élelmiszer alapanyag feldolgozó és csomagoló épületek 100 méteres védőtávolságán belül.

rendeltetést is tartalmazható építmények.

(3) A Gip-e építési övezeteiben több épület elhelyezhető, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(4) A Gip-e építési övezetben eltérő rendelkezés hiányában az oldal-, és hátsókert mértéke minimum 10,0 méter , az előkert nagyságát az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.

(5)⁷⁵

(6)⁷⁶

(7) Az építési övezetben 10 000 m ² telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét telekhatár mentén egybefüggően kell kialakítani, kivéve ahol építési övezet máshol rendelkezik.

(8) A településen a Gip-e területek meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei a Gip-e/1, Gip-e/2 és Gip-e/3, Gip-e/4, Gip-e/F jelű építési övezetek.

44. A Gip-e jelű építési övezet egyedi előírásai

44. § Az ipari terület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

6. számú táblázat

	a	b		d				h
1	Építési övezet jele	A kialakítható telek		Az építési övezetben
2	Építési övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek-szélessége/ mélysége	a beépítési mód	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett (legkisebb)legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke	a szintterületi mutató maximuma
3		(m²)	(m)	rövidítés	(%)	(m)	(%)	(m²/m²)
4	Gip-e/1	3 000	-	SZ	35	(-) - 7,5	30	-
5	Gip-e/2	3 000	-	SZ	40	(-) - 6,0	30	-
6	Gip-e/3	3 000	-	SZ	40	(-) - 18,0	30	-
7	Gip-e/4	K	-	SZ	25	(-) - 7,5	50	-
8	Gip-e/F	3 000	-	SZ	10	(-) - 7,5	50	-

44/A. Az általános gazdasági (Gá jelű) területek általános előírásai ⁷⁷

44/A. § (1) Az általános gazdasági építési övezet elsősorban gazdasági, raktározási, logisztikai, valamint a környezetre jelentős környezeti hatást nem gyakorló ipari rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Gá építési övezetben elhelyezhető rendeltetések:

a) mindenfajta raktározási és logisztikai,

b) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági,

c) kereskedelmi-szolgáltató,

d) iroda,

e) szálláshely-szolgáltató,

f) üzemanyagtöltő állomás.

(3)⁷⁸

(4) ⁷⁹

(5)⁸⁰

(6) A Gá területeken meghatározott építési övezetek jele a Szabályozási Tervlapon: Gá/1, Gá/2, Gá/3.⁸¹

44/B. A Gá jelű építési övezet egyedi előírásai⁸²

44/B. § [⁸³]

(1) Az általános gazdasági terület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

6/A. számú táblázat⁸⁴

	A	B		D		F	G	H
1	*Építési övezet* *jele*	*A kialakítható telek*		*Az építési övezetben*
2	*Építési övezet* *jele*	*legkisebb területe*	*kialakítható legkisebb telek-szélessége/* *mélysége*	*a beépítési mód*	*a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke*	*az épület-magasság* *megengedett* *(legkisebb) legnagyobb mértéke*	*a zöldfelület legkisebb mértéke*	*a szintterületi mutató maximuma*
3		(m²)	*(m)*	*rövidítés*	*(%)*	*(m)*	*(%)*	(m²/m²)
4	*Gá/1*	*5000*	-	SZ	50	*(-) – 18,0*	25	-
5	*Gá/2*	*2000*	-	SZ	60	*(-) – 18,0*	25	*0,8*
6.	*Gá/3*	*3000*	-	SZ	40	*(-) – 15,0*	30	-"

(2) ⁸⁵ A Gá jelű építési övezetek részletes előírásait a „Városrészek kiegészítő előírásai” című X. Fejezet tartalmazza.

45. Különleges beépítésre szánt (K jelű) területek általános előírásai

45. § (1) A különleges terület építési övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges területek építési övezeteiben elhelyezhető rendeltetésekről az adott övezet előírásai rendelkeznek.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, műhely,

b) az építési övezetben meghatározott rendeltetéseket, funkciókat kiszolgáló építmény.

c) építményen belül elhelyezhető az építési övezetben meghatározott funkciókat kiszolgáló rendeltetések mellett, - iroda, szálláshely, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, és építési telkenként legfeljebb két szolgálati lakás.

(4) A Különleges építési övezeteiben nem helyezhető el:

a) lakóépület,

b) bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény,

c) haszonállat tartás és üzemszerű haszonállat tartás céljára szolgáló építmény.

(5) Különleges építési övezeteiben elhelyezhető melléképítmények:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) kerti építmény.

(6) ⁸⁶ Különleges építési övezeteiben kizárólag a K-sp/1 jelű építési övezetben elhelyezhető kiegészítő rendeltetésű épületként:

a) személygépjármű tároló,

b) egyéb, az önálló rendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés,

c) porta.

(7) A Különleges építési övezeteiben több épület elhelyezhető.

(8) A Különleges építési övezetben az előkert 5,0 méter , az oldalkert és hátsókert nagyságát eltérő rendelkezés hiányában az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.

(9) ⁸⁷ A településen a Különleges területeken meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei: K-t jelű temető és K-sp/1, K-sp/2, K-sp/3 jelű sport és K-Mü/1 jelű mezőgazdasági üzemi építési övezetek.

46. Különleges (K-t, K-sp, K-Mü/1 jelű) építési övezetek egyedi előírásai⁸⁸

46. § (1) A különleges területek telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

7. számú táblázat

	a	b		d	e	f
1	Építési övezet jele	A kialakítható telek		Az építési övezetben
2	Építési övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek-szélessége/ mélysége	a beépítési mód	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett (legkisebb)legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke	a szintterületi mutató maximuma
3		(m²)	(m)	rövidítés	(%)	(m)	(%)	(m²/m²)
4	K-t	K	-	SZ	10	(-) - 4,5	40	-
5	K-sp	K	-	SZ	10	(-) - 7,5	40	-
6	⁸⁹K-sp/2	10 000	-	SZ	10	(-) – 4,5	80	-
7	⁹⁰K-sp/3	8000	-	SZ	40	(-) – 10,5	40	-
8	⁹¹K-Mü/1	10000	-	SZ	30	(-)-6,0	40

(2) A K-t jelű építési övezetben elhelyezhető épület, építmény:

a) temetési, hitéleti, valamint az ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetés,

b) műtárgy (pl.: harangláb, torony, emlékmű) megengedett legnagyobb épületmagassága legfeljebb 10,0 méter lehet.

c) a temető telkét a helyben szokásos módon (fasor, cserje telepítés) vagy max 1,80 méter magas (40- 60 cm magas lábazatra szerelt) dróthálós kerítéssel kell körbekeríteni.

(3) ⁹² A K-sp/1 jelű építési övezetben:

a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény,

b) klubház, lelátó, öltöző,

c) vendéglátó,

d) a terület fenntartásához szükséges

rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(4) ⁹³A K-sp/2 jelű építési övezetben:

a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény,

b) szabadtéri sport,

c) vendéglátó, szolgáltató,

rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(5) ⁹⁴A K-sp/3 jelű építési övezetben:

a) sport,

b) szálláshely szolgáltató,

c) vendéglátó, szolgáltató,

d) nevelési, oktatási, egészségügyi,

rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(6) ⁹⁵ A K-Mü/1 jelű övezet a mezőgazdasághoz kapcsolódó termékfeldolgozást, tárolást, gazdasági rendeltetést is ellátó területek.

(7) ⁹⁶ Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:

a) termékfeldolgozást, -tárolást szolgáló építmények,

b) mezőgazdasági üzemi építmények, raktárak,

c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő, kereskedelmi-szolgáltató, és rendeltetésű kutatási építmények.

IX. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

47. A beépítésre nem szánt övezetek általános előírásai

47. § (1) A Szabályozási Terv a település igazgatási területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint, a területek adottságait figyelembe véve sorolja övezetekbe. A Szabályozási Tervlapon az egyes övezetek jele kerül ábrázolásra a szabályzatban rögzítettek szerint.

(2) Az egyes övezetekben az övezet előírásainak megfelelő rendeltetés olyan módon valósítható meg, amely használata során a terület sajátos használatát nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) Minden övezetben, – kivéve azokat a területeket ahol az műszakilag nem lehetséges – elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény.

48. A közúti közlekedési (KÖ-u jelű) területek övezeteinek előírásai

48. § (1) A közlekedési terület az országos, meglévő és tervezett helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, és mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen az országos, a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közút, a kötöttpályás közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei helyezhetők el.

(3) A Szabályozási Tervben meghatározottak szerint a közlekedési területek a közúti közlekedés területeinek övezetei az alábbiak:

a) a KÖu-I jelű a gyorsforgalmi utak (M0) területének,

b) a KÖu-II jelű, az országos főutak területének,

c) a KÖu-III jelű, az országos mellékutak területének,

d) a KÖu-gy jelű, a helyi gyűjtő utak övezetére, és

e) a közlekedési célú kiszolgáló-, és lakó utak területei,

f) a KÖ-k jelű Budapest-Szolnok vasútvonal területei.

(4) A (3) bekezdés szerinti övezetekben, és a közlekedési célú kiszolgáló-, és lakó utak területen elhelyezett épület, építmény:

a) a közlekedést kiszolgáló,

b) a közbiztonságot szolgáló,

c) üzemanyagtöltő, ahol a szabályozási tervlap építési helyet jelöl,

d) kizárólag KÖu-f és KÖu-m övezetben ahol a szabályozási tervlap építési helyet jelöl:

da) kereskedelmi, szolgáltató,

db) iroda,

rendeltetés is elhelyezhető.

(5) Az újonnan kialakítandó közlekedési célú területeket, utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási területet, a szükséges közmű elhelyezést és legalább egyoldali zöldsáv kialakítást biztosítani tudják, a közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások figyelembevételével.

(6) A közúti közlekedés övezeteinek telkein szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 5,0 %-os beépítettséggel, KÖu övezetben 6,0 méter legnagyobb épületmagassággal építhető a (4) bekezdés szerinti épület.

(7) Az KÖu övezetekben meghatározott közutak javasolt tervezési osztályba sorolása:

a) a KÖu-I jelű övezetben: K.II.A.

b) a KÖu-II övezetben: belterületi szakaszán B.IV.b.C, külterületi szakaszán K.IV.A

c) a KÖu-III övezet belterületi szakaszán B.V.c.B., külterületi szakaszán K.V.C.

d) a KÖu-gy övezetben B.V.c.B.

49. Vasúti (KÖ-k jelű) területek szabályai

49. § (1) Az övezetbe a Budapest-Szolnok vasútvonal KÖ-k jelű övezetbe sorolt területe tartozik.

(2) Az övezetben kizárólag a MÁV létesítményei helyezhetőek el, a meglévő nyomvonal területének megtartásával.

50. A magánút (saját használatú út) létesítésének szabályai

50. § (1) Telektömbök feltárására, annak kiszolgálására magánút kialakítható az alábbiak szerint:

a) magánút kizárólag kiszolgáló út, külterületi földút gyalog vagy lovas - út szerepkörrel alakítható ki,

b) építési telket kiszolgáló magánút a közterületre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően építhető.

(2) Magánút akkor létesíthető ha az

a) belterületen közvetlenül közterülethez,

b) külterületen közvetlenül közterülethez, vagy közterülethez kapcsolódó magánúthoz csatlakozik.

(3) Magánút rendeltetésű telek minimális szélessége:

a)⁹⁷ lakóövezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén minimum 10,0 méter - kivéve legfeljebb három építési telek feltárását szolgálóan, mely esetben minimum 4,0 méter. A gazdasági övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén: minimum 15,0 méter - kivéve, amennyiben az építési övezet a magánút kialakítható szélességének méretéről ettől eltérően rendelkezik - egyéb esetekben: 12,0 méter,

b) gyalogos út esetén: minimum 3,0 méter ,

c) külterületi mezőgazdasági út esetében csapadékvíz szikkasztással: minimum 8,0 méter ,

d) külterületi burkolt mezőgazdasági út esetében csapadékvíz elvezetéssel: minimum 10,0 méter .

(4) A magánút telekterülete eltérhet a vonatkozó építési övezetben, övezetben meghatározott kialakítható minimális telekmérettől.

51. Gépjárművek elhelyezése

51. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek építése, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet telken belül kell biztosítani, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott eseteket, és ha az építési övezet előírása másképpen nem rendelkezik.

(2) A Városközponti városrész területén az oktatási, nevelési, intézményi és kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés esetén az OTÉK - ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű 50%-ának elhelyezése az adott telek 500 méteres körzetében közterületen-, vagy önálló parkoló területen is biztosítható a közterület kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulásával.

(3)⁹⁸ Az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához minden önálló lakó rendeltetéshez kötelezően egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

52. A zöldterületek (Z-kp, Z-kk jelű) övezeteinek általános előírásai

52. § (1) A zöldterületbe tartoznak a település állandóan növényzettel fedett közterületei.

(2) A közigazgatási területen található zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:

a) Z-kp jelű közpark övezet,

b) Z-kk-1 jelű közkert övezet,

c) Z-kk-2 jelű közkert övezet.

(3) Az övezetek telkei maximum 1,8 m magas áttört kerítéssel bekeríthetők, a terület használata időben korlátozható.

(4) A területén lévő értékes faállomány megtartandó.

53. A Z-kp jelű övezet egyedi előírásai

53. § (1) A közpark övezet telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

8. számú táblázat

	a	b		d
1	Övezet jele	A kialakítható telek		Az övezetben
2	Övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek-szélessége/ mélysége	a beépítési mód	a beépíthető legkisebb telek terület	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke
3		(m²)	(m)	rövidítés	(m2)	(%)	(m)	(%)
4	Z-kp	1 600*	-	SZ	800	3	4,0	80

* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

(2) A közpark övezetbe tartoznak a település nagyobb kiterjedésű, elsősorban a szabadtéri rekreációt, pihenést, testedzést, játszótéri tevékenységet szolgáló több funkciós közhasználatú zöldfelületei.

(3) Az övezeten belül elhelyezhetők

a) a dísz és pihenőkert funkcióhoz, rekreációhoz kapcsolódó építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, dísztó, emlékmű),

b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, kutyafuttató),

c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.

54. A Z-kk jelű övezet egyedi előírásai

54. § (1) A közkert övezet telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

9. számú táblázat

	a	b		d	e
1	Övezet jele	A kialakítható telek		Az övezetben
2	Övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek-szélessége/ mélysége	a beépítési mód	a beépíthető legkisebb telek terület	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke
3		(m²)	(m)	rövidítés	(m2)	(%)	(m)	(%)
4	Z-kk/1	700*	-	SZ	700	3	3,5	60
5	Z-kk/2	1 000	-	SZ	800	2	3,5	75

* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

(2) A közkert övezetbe tartoznak a település jellemzően pihenést, testedzést, játszótéri, rekreációs tevékenységet szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületei.

(3) Az övezeten belül elhelyezhetők:

a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),

b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportpálya, kutyafuttató),

c) a terület fenntartásához szükséges építmények.

55. Erdőterületek (Eg, Ev jelű) övezeteinek általános előírásai

55. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:

a) Eg jelű gazdasági erdő övezet,

b) Ev jelű védelmi erdő övezet,

c)⁹⁹ Ek jelű közjóléti erdő övezet.

(2) Az erdőterületeken természetvédelmi és vadvédelmi okokból legfeljebb 2,0 méter magas, áttört kivitelű kerítés létesíthető.

(3) Az övezetek ökológiai hálózattal érintett területein az új erdősítések és erdőfelújítások esetében csak a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő hazai fafajok telepíthetők, továbbá természetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

56. Az Ev jelű erdőterület övezet egyedi előírásai

56. § (1) A védelmi erdő övezet telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

10. számú táblázat

	a	b		d	e
1	Övezet jele	A kialakítható telek		Az övezetben
2	Övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek-szélessége/ mélysége	a beépítési mód	a beépíthető legkisebb telek terület	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke
3		(m²)	(m)	rövidítés	(m2)	(%)	(m)	(%)
4	Ev	-	-	SZ	100 000	0,1	-	-

(2) A szabályozási terven Ev jellel szabályozott védelmi rendeltetésű erdőterületek a település környezetvédelmi, talajvédelmi és tájképvédelmi szempontból érzékeny, környezetvédelmi és természetvédelmi célokat szolgáló erdőterületei.

(3) Az övezetben az erdő védelmi rendeltetését szolgáló épületnek nem minősülő erdészeti létesítmények helyezhetők el, amennyiben a rendeltetést nem akadályozzák.

(4) Az övezet területén nem helyezhető el:

a) épület

b) a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,

c) a nyilvános illemhelyek

d) a megújuló energiaforrások műtárgyai.

57. Az Eg jelű erdőterület övezete egyedi előírásai

57. § (1) A gazdasági erdő övezet telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

11. számú táblázat

	a	b		d				h
1	Övezet jele	A kialakítható telek		Az övezetben
2	Övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek-szélessége/ mélysége	a beépítési mód	a beépíthető legkisebb telek terület	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke
3		(m²)	(m)	rövidítés	(m²)	(%)	(m)	(%)
4	Eg	10 000*	-	SZ	100 000	0,3	4,5	-

* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

(2) A Szabályozási Terven Eg jellel szabályozott gazdasági rendeltetésű erdőterületek, az erdőgazdálkodási, faanyag termelési funkciót betöltő erdőterületek.

(3) Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő erdészeti létesítmények helyezhetők el, amennyiben az erdőt rendeltetésének, ökológiai szerepének betöltésében nem akadályozzák.

(4) Az övezetben lévő telken egy tömegben maximum 300 m2 alapterületű épület helyezhető el. Épületek elhelyezése esetén csak a természetes anyaghasználat megengedett.

57/A. Az Ek jelű erdőterület övezet egyedi előírásai¹⁰⁰

57/A. §¹⁰¹ (1) A közjóléti erdő övezet telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

11/A. számú táblázat

	a	b		d	e
1	*Övezet* *jele*	*A kialakítható telek*		*Az övezetben*
2	*Övezet* *jele*	*legkisebb területe*	*kialakítható legkisebb telek-szélessége/* *mélysége*	*a beépítési mód*	*a beépíthető legkisebb telek terület*	*a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke*	*az épület-magasság* *megengedett legnagyobb mértéke*	*a zöldfelület legkisebb mértéke*
3		(m²)	*(m)*	*rövidítés*	*(m2)*	*(%)*	*(m)*	*(%)*
4	Ek	*20 000*	-	SZ	*20 000*	*0,5*	-	-

(2) A szabályozási terven Ek jellel szabályozott közjóléti rendeltetésű erdőterületek a település szabadidő eltöltésére alkalmas turisztikai célokat szolgáló erdői.

(3) Az Ek jelű övezetben, erdő alrészleten az alábbi közjóléti, erdei turisztikai célú építmények helyezhetők el a tájképvédelmi értékek megóvása mellett:

a) sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló

b) pihenés, testedzés építményei, játszóhelyek, akadálypályák, kötélpályák,

c) erdei kilátó,

d) vadetető,

e) kutatás, fejlesztés,

f) a terület fenntartását, kiszolgálását szolgáló.

(4) Az Ek jelű övezetben a legelő alrészlet faállománnyal fedetlen részén helyezhetők el a (3) bekezdés c) és e) pontokban sorolt, közjóléti és turisztikai rendeltetést szolgáló, nem huzamos tartózkodási célú építmények. Az építmények gerincmagassága legfeljebb 3,0 méter lehet és az egy tömegben elhelyezhető építmény legfeljebb 50 m² nettó alapterületű lehet.

58. Mezőgazdasági (Má, Mko jelű) területek általános előírásai

58. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és állattenyésztés, halászat és a saját termék feldolgozása, tárolása céljára szolgáló területei.

(2) A Szabályozási Terv a település külterületének mezőgazdasági területeit alábbi övezetekbe sorolja:

a) Má/1 jelű általános mezőgazdasági terület,

b) Má/2 jelű általános mezőgazdasági terület

c) Má/3 jelű általános mezőgazdasági terület,

d) Má/4 jelű általános mezőgazdasági terület,

e) Mko/1 jelű ökológiai szempontból korlátos mezőgazdasági területek

f) Mko/2 jelű tájképvédelmi szempontból korlátos mezőgazdasági területek

g) Mko/3 jelű településfejlesztési

(3) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezetiben az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke 10-10- 10 méter .

59. Az Má jelű területek övezeteinek egyedi előírásai

59. § (1) Az általános mezőgazdasági terület telekalakításra és övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

12. számú táblázat

	a	b	c
1	Övezet jele	A kialakít- ható telek	Az övezetben
2	Övezet jele	legkisebb területe	a beépítési mód	a beépíthető legkisebb telek terület	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke lakó épület esetén	a zöldfelület legkisebb mértéke
3		(m²)	rövidítés	(m2)	(%)	(m)	(m)	(%)
4	Má/1	30 000*	SZ	30 000	1	4,5**	-	-
5	Má/2	15 000*	SZ	10 000	3	4,5**	4,5
6	Má/3	10 000*	SZ	10 000	3	4,5	-	-
7	Má/4	6 000*	SZ	10 000	0,5	3,5	-	-

* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

** gazdasági épületbe telepített technológia esetén 6,5 méter

(2) Az Má/1 jelű általános mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a település intenzívebb mezőgazdasági termesztés (szántó), az állattenyésztés, továbbá ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló területei.

(3) Az Má/1, Má/2, jelű övezetekben elhelyezhetők:

a) az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, -tárolása (mezőgazdasági hasznosítás) céljára szolgáló építmények,

b) állattenyésztés kapcsolódó építményei.

(4) Az Má/2 jelű övezetben 15 000 m²-t meghaladó telken továbbá lakóépület is elhelyezhető, amennyiben mezőgazdasági célú gazdasági építmény korábban már megépült, vagy azzal egyidejűleg épül meg. A lakóépület területe a telek területének 1%-át nem haladhatja meg.

(5) Az Má/3 jelű általános mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a település speciálisan halászat, illetve legeltetéses állattartás, továbbá ezekkel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló területei.

(6) Az Má/3 jelű övezetben elhelyezhetők a halászat és avval kapcsolatos termékfeldolgozást, tárolást szolgáló építmények, továbbá a legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást szolgáló építmények.

(7) ¹⁰² Az Má/4 jelű általános mezőgazdasági területek övezetében a gyümölcstermesztés és azzal kapcsolatos saját termék feldolgozására, tárolására szolgáló építmények, helyezhetők el.

(8) Birtoktest, birtokközpont az Má/1 és Má/2 övezetek területén alakítható ki, melynek beépítésére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

13. számú táblázat

	a	b	c	d	e
1	A kialakítható		A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség	A beépítető legkisebb birtok-központ terület	A birtokközpont területén
2	legkisebb birtoktest területe	legkisebb birtok-központ területe		A beépítető legkisebb birtok-központ terület	a beépítési mód	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke
3	(m²)	(m²)	(%)	(m²)	rövidítés	(%)	(m)	(%)
4	100 000*	40 000	2,0	40 000	SZ	10	6,5	50

* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

60. Az Mko jelű terület övezetei egyedi előírásai

60. § (1) A Korlátos mezőgazdasági terület telekalakításra és övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

14. számú táblázat

	a	b	c
1	Övezet jele	A kialakít- ható telek	Az övezetben
2	Övezet jele	legkisebb területe	a beépítési mód	a beépíthető legkisebb telek terület	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke lakó épület esetén	a zöldfelület legkisebb mértéke
3		(m²)	rövidítés	(m2)	(%)	(m)	(m)	(%)
4	Mko/1	50 000*	SZ	20 000	1	4,0	-	-
5	Mko/2	50 000*	SZ	30 000	1	4,5	-	-
6	Mko/3	30 000	SZ	30 000	1	4,5	-	-

* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

(2) Mko/1 jelű ökológiai szempontból korlátos mezőgazdasági területek természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes, többnyire ökológiai hálózattal érintett, megőrzendő, jellemzően extenzív tájhasználatú gyepes mezőgazdasági területek.

(3) Az Mko/1 övezetben az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást és tárolást szolgáló építmények (karám, fedett karám, állatkifutó, szénatároló), méhészet fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(4) Mko/2 jelű tájképvédelmi szempontból korlátos mezőgazdasági területek a település tájképi feltárulása szempontjából kiemelkedő, értékes jellemzően szántóföldi művelés alatt álló területei.

(5) Mko/2 jelű Az övezetben a növénytermesztéshez kapcsolódó, kizárólag terménytárolás céljára szolgáló építmények, továbbá az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást, méhészetet szolgáló építmények helyezhető el.

(6) Az Mko/3 jelű településfejlesztési szempontból korlátos mezőgazdasági területek a település mezőgazdasági művelés alatt álló, távlati településfejlesztés érdekeit szolgáló területek.

(7) Az Mko/3 jelű övezetben kizárólag a növénytermesztéshez és állattartáshoz kapcsolódó ideiglenes jellegű építmények (fából készült betonalap nélküli építmények illetve fóliasátor, üvegház) helyezhetők el.

(8) ¹⁰³ Az övezetekben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmények nem helyezhetők el. Meglévő lakóépület felújítása, korszerűsítése, bővítése az alapterület bruttó 200 m2-t elérő mértékéig megengedett.

(9) Az övezetekben birtokközpont nem alakítható ki.

(10) Az övezetekben művelési ág váltás csak extenzívebb irányban történhet.

(11) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

61. A vízgazdálkodási (V jelű) területekre vonatkozó általános előírások

61. § (1) A vízgazdálkodási terület övezeteibe tartoznak:

a) állóvizek medre és parti sávja

b) folyóvizek medre és part sávja, továbbá a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja

(2) A szabályozási terv a település vízgazdálkodási területeit az alábbi övezetekbe sorolja:

a) V/1 jelű vízfolyások, árkok övezete,

b) V/2 jelű állóvizek övezete.

62. Vízfolyások, árkok (V/1 jelű) övezetének egyedi előírásai

62. § (1) A V/1 jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint az alábbi területeket:

a) Alsó-Tápió medre és parti sávja

b) Maglódi-17 csatorna és parti sávja

c) csapadékvíz elvezető árkok, vízmosások területe.

(2) Az övezetben a természeti értékek védelme mellett, vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények, helyezhetők el.

(3) Az övezetben egyéb építmény nem helyezhető el.

(4) A vízfolyások mentén a vízfolyás szélétől számított 3,00 méter széles sávot (parti sáv) - a vízfolyás rendeltetésszerű használatának biztosítása, karbantartása érdekében - fenntartási sávként kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott parti savban állandó építmény, épület nem helyezhető el, valamint ezen területsáv művelése és hasznosítása csak a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint történhet.

63. Állóvizek (V/2 jelű) övezetének egyedi előírásai

63. § (1) A V/2 jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint a vasút menti horgásztó medre és parti sávja területét.

(2) Az övezetben a természeti értékek védelme mellett, a külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően az alábbi építmények helyezhetők el:

a) vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,

b) horgászat műtárgyai,

c) közösségi célú köztárgyak,

d) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,

e) kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak (információs építmény),

f) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(3) Az övezetben az (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény, épület nem helyezhető el.

64. Különleges beépítésre nem szánt (Kb-rek/1, Kb-Mü, Kb-Köz, Kb-T, Kb-Hr jelű) területek általános előírásai ¹⁰⁴

64. § (1) Különleges beépítésre nem szánt övezetekbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteiben elhelyezhető rendeltetésekről az adott övezet előírásai rendelkeznek.

(3)¹⁰⁵

(4) A különleges beépítésre nem szánt területek a rendeltetésüknek megfelelően az alábbi övezetekre tagozódnak:

a)¹⁰⁶ Kb-rek/1, Kb-rek/2 jelű különleges beépítésre nem szánt sport, rekreációs célú övezet

b) Kb-Mü jelű különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület övezete

c) Kb-Köz jelű különleges beépítésre nem szánt közmű terület övezete

d) Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető terület övezete

e) ¹⁰⁷Kb-Hr jelű különleges beépítésre nem szánt hulladék-rekultivációs terület övezete.

65. Különleges beépítésre nem szánt (Kb-rek jelű) sport,

rekreációs célú övezet egyedi előírásai

65. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt sport, rekreációs célú övezet telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

15. számú táblázat

	a	b	c			f
1	Övezet jele	A kialakít- ható telek	Az övezetben
2	Övezet jele	legkisebb területe	a beépítési mód	a beépíthető legkisebb telek terület	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke lakó épület esetén	a zöldfelület legkisebb mértéke
3		(m²)	rövidítés	(m2)	(%)	(m)	(m)	(%)
4	Kb-rek/1	3 000	SZ	3 000	5	4,5	-	40
5	¹⁰⁸Kb-rek/2	8 000	SZ	8 000	10	12,0	-	80

(2) A Kb-rek/1 jelű övezetben elhelyezhetők:

a) sport, testedzés és szabadidő eltöltés építményei,

b) sportpályák és ahhoz kapcsolódó egyéb létesítmények (lelátók),

c) a terület fenntartásához szükséges egyéb építmények.

(3) ¹⁰⁹A Kb-rek/2 jelű övezetben több épület elhelyezhető, az alábbi rendeltetéseket szolgálóan:

a) szálláshely szolgáltatás,

b) vendéglátás,

c) közösségi, szórakoztató,

d) kulturális,

e) nevelési, oktatási,

f) egészségügyi-, és szociális ellátó,

g) kutatás-, fejlesztés,

h) sport,

i) állat-, és növénytermesztés

(4) ¹¹⁰A Kb-rek/2 jelű övezetben:

a) Az önálló rendeltetési célú építmény használatát szolgáló, kiegészítő rendeltetésű építmény elhelyezhető.

b) Siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény elhelyezése kizárólag az övezetben megengedett rendeltetéseket kiszolgálóan létesíthető.

66. Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi (Kb-Mü jelű) terület övezete egyedi előírásai

66. § (1)¹¹¹ A különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület övezetének a telekalakításra és az övezetekre vonatkozó előírásait a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A Kb-Mü jelű övezet a mezőgazdasághoz kapcsolódó termékfeldolgozást, -tárolást, gazdasági jellegű tevékenységet is ellátó nagy zöldfelületi arányú területek.

(3) Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:

a) állattartást szolgáló építmények,

b) termékfeldolgozást, -tárolást szolgáló építmények,

c) mezőgazdasági üzemi építmények,

d) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kutatási, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmények,

e) a tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények,

f) a terület fenntartásához szükséges építmények.

(4) Az övezetben az elő-,oldal-, és hátsókert nagysága 7-8- 10 m .

67. Különleges beépítésre nem szánt közmű övezet (Kb-Köz jelű) egyedi előírásai

67. § (1) A különleges beépítésre nem szánt közmű terület övezete telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

17. számú táblázat

	a	b	c			f		h
1	Övezet jele	A kialakít- ható telek	Az övezetben
2	Övezet jele	legkisebb területe	a beépítési mód	a beépíthető legkisebb telek terület	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke lakó épület esetén	a zöldfelület legkisebb mértéke
3		(m²)	rövidítés	(m2)	(%)	(m)	(m)	(%)
4	Kb-Köz	-	-	-	5	-	-	40

(2) A Kb-Köz övezetben elhelyezhető épület, építmény, sajátos építmény az energiaszolgáltatási, a településgazdálkodási, közműellátási, vízelvezetési, környezetvédelmi, valamint az ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetést tartalmazhat.

(3) A Kb-Köz övezetbe tartozó építési telken az építés, a telekalakítás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeken túl az illetékes hatóság követelményei alapján történhet.

68. Különleges beépítésre nem szánt temető övezet (Kb-T jelű) egyedi előírásai

68. § (1) A Különleges beépítésre nem temető övezet (a továbbiakban ebben a § - ban Kb-T) telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.

18. számú táblázat

	a	b	c			f
1	Övezet jele	A kialakít- ható telek	Az övezetben
2	Övezet jele	legkisebb területe	a beépítési mód	a beépíthető legkisebb telek terület	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke lakó épület esetén	a zöldfelület legkisebb mértéke
3		(m²)	rövidítés	(m2)	(%)	(m)	(m)	(%)
4	Kb-T	4 000	SZ	4 000	5	4,5	-	40

(2) A Kb-T jelű övezetben elhelyezhetők:

a) elhelyezhető épület, építmény: temetési, hitéleti, valamint az ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetést tartalmazhat.

b) műtárgy (pl.: harangláb, torony, emlékmű) megengedett legnagyobb épületmagassága legfeljebb 10,0 méter .

c) kiegészítő rendeltetésű épületként elhelyezhető személygépjármű tároló, egyéb a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés;

d) nem helyezhető el:

da) önálló lakó főrendeltetésű épület, bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény, haszon állattartás céljára szolgáló építmény;

db) a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék. és gáztároló melléképítmény.

e) építési telken több épület elhelyezhető.

68/A. Különleges beépítésre nem szánt hulladék-rekultivációs övezet (Kb-H jelű) egyedi előírásai

68/A. § [¹¹²]

A Különleges beépítésre nem szánt hulladék-rekultivációs övezetben kizárólag a rekultiváció elvégzését szolgáló, legfeljebb nettó 100 m² és 4,5 m épületmagasságot meg nem haladó építmény elhelyezése megengedett. Az övezetben legfeljebb 2000 m2 telek alakítható ki.

X. Fejezet

¹¹³VÁROSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI

68/B. Az - Országúti dűlő - városrész területére vonatkozó kiegészítő előírások

68/B. § (1) A Gá/2 és Gá/3 jelű építési övezetekben elhelyezhető

a) a 44/A. § (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően önálló parkolóterület a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek számára,

b) az előkertben porta épület, legfeljebb 15 méter magas reklámtartó építmény, valamint közműpótló berendezések és a közműellátás műtárgyai.

(2) A Gá/2 és Gá/3 jelű építési övezetekben nem helyezhető el trágyatároló és komposztáló melléképítmény.

(3) A Gá/2 és Gá/3 jelű építési övezetben önálló kiegészítő rendeltetésű építmény nem helyezhető el.

(4) A Gá/2 jelű építési övezetben

a) az előkert mérete

aa) 10 000 m² telekméretig OTÉK szerint,

ab) 10 000 m²-t meghaladó telekméret esetén a 31. számú főút felől 15,0 méterben, ettől eltérő előkerti fekvésben OTÉK szerint kell meghatározni.

b) az oldal-, és hátsókert méretét az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.

(5) A Gá/3 jelű építési övezetben az elő-, oldal-, és hátsókert méretét az OTÉK szerint kell meghatározni.

(6) A Gá/2 jelű építési övezetben az OTÉK- ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű 50%-ának elhelyezése az adott telek 500 méteres körzetében, a 31-es számú úttól északra eső területen

a) közterületen vagy önálló parkoló területen is biztosítható a közterület kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulásával, vagy

b) biztosítható szomszédos építési telken, az arra előírt parkoló számot meghaladó, többletparkoló kiépítésével és igénybevételével.

(7) A Gá/2 jelű építési övezetben 100 férőhelyes parkoló méretig OTÉK szerinti fatelepítés, azt meghaladó méretű parkolók esetében 4 parkoló állásonként egy lombkoronás fa telepítése kötelező.

68/C. A -Liszt Ferenc utcai- városrész területére vonatkozó kiegészítő előírások¹¹⁴

68/C. § Az Lke/2 jelű építési övezetben, közmű vezetékkel érintett építési telkek vonatkozásában a jelen rendelet 25. § (7) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltak figyelmen kívül hagyhatók.

68/D. A - Homoki zsellér - városrész területére vonatkozó kiegészítő előírások

68/D. § [¹¹⁵]

(1) Műszaki és technológiai berendezés: olyan sajátos technológiájú építmény, amely az épület vagy építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges.

(2) Gá/1 jelű építési övezetben:

a) az előkert mérete 5,0 méter,

b) az oldal-, és hátsókert mértékét az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.

(3) Gá/1 jelű építési övezetben a 44/A. § (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően elhelyezhető:

a) önálló parkolóterület a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek számára is,

b) műszaki és technológiai rendeltetésű építmény, berendezés,

c) telkenként több építmény.

(4) Gá/1 jelű építési helyen kívül elhelyezhető:

a) reklámtartó építmény, melynek legmagasabb pontja 40,0 méter lehet.

b) közműpótló berendezések és a közműellátás műtárgyai, előkertben műszaki és technológiai berendezés valamint porta.

(5) A Szabályozási tervlapon jelölt közműkarbantartásra fenntartott terület határán legfeljebb 2,5 méter magas kerítés építhető.

(6) A Gá/1 jelű építési övezettel lefedett tömb hat építési telket meghaladó számú telekosztása esetén a szabályozási tervlapon a „közműkarbantartásra fenntartott terület” jelöléssel érintett területének (9) bekezdésben meghatározott részén, legalább 15,0 méter széles berendezési sávban közhasználat elől el nem zárt magánút kialakítása és kiépítése kötelező.

(7) A meglévő és a tervezett közüzemű közműhálózatok és létesítményei, továbbá azoknak az ágazati előírásokban rögzített közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, közhasználat elől el nem zárt magánterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(8) A közmű védőtávolság határán kívüli területen szilárd burkolatú út és azok kapcsolódó műtárgyai kialakíthatók.

(9) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 20 m³ mennyiségig az elválasztott rendszerű, közüzemi szennyvízelvezetés kiépítéséig alkalmazható a zárt medencés szennyvízgyűjtés. A szennyvízelvezető rendszert a teljes Gá/1 jelű építési övezettel lefedett gazdasági területre méretezetten kell megtervezni az ütemezett kiépítés lehetőségének figyelembe vételével. A közcsatorna hálózat kiépítését követően, a zárt szennyvíztároló medence felszámolásáról és a közcsatornára csatlakozás kiépítéséről gondoskodni kell.

68/E.¹¹⁶ A Kopaszhegy - városrész területére vonatkozó kiegészítő előírások

68/E. § A Gksz/13 és Gksz/14 jelű építési övezetekben nem elhelyezhető rendeltetések és melléképítmények:

a) építési telekhatáron túlnyúló védőtávolságot igénylő üzem,

b) raktározás,

c) parkolóház, üzemanyagtöltő, autómosó,

d) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,00 méteres belmagassággal),

e) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

68/F.¹¹⁷ A Krisztinatelep – városrész területére vonatkozó kiegészítő előírások

68/F. § A Gksz/12 jelű építési övezetben nem elhelyezhető rendeltetések és melléképítmények:

a) tulajdonos-, vagy használó számára lakó,

b) üzemi, gyártó,

c) vendéglátó,

d) parkolóház, közforgalmú üzemanyagtöltő állomás,

e) sport,

f) a HÉSZ 41. § (3) bekezdésében sorolt, kivételesen elhelyezhető rendeltetések,

g) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

h) szabadon álló és legfeljebb 6,00 méter magas szélkerék, antennaoszlop.

68/G.¹¹⁸ A Wodiáner – városrész területére vonatkozó kiegészítő előírások

68/G. § A 28. § (1) –(7) bekezdéseket nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás esetén nem kell alkalmazni, mely esetben tereprendezés és támfal építés a közvetlenül szomszédos telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz elvezetés) biztosítása mellett megengedett.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

69. Záró rendelkezés előírásai

69. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik Maglód Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 22/2002.(IX.30.)Kt. rendelet és azt módosító alábbi rendeletek:

a) 17/2003.(IX.1.)Kt. rendelet,

b) 31/2004.(IX.27.)Kt. rendelet,

c) 32/2004.(X.29.)Kt. rendelet (városközpont szabályozási terve),

d) 5/2005.(II.24.)Kt. rendelet (Klenova dűlő szabályozási terve),

e) 12/2005.(V.30.)Kt. rendelet (Öregszőlők területének szabályozási terve),

f) 13/2005.(V.30.)Kt. rendelet (Öregszőlők területének szabályozási terve),

g) 1/2006.(I.30.) Kt. rendelet (Liszt Ferenc utcai szabályozási terv),

h) 7/2006(III.21.)Kt. rendelet,

i) 12/2006.(IV.24.) Kt. rendelet (Homoki zsellér területének szabályozási terve),

j) 3/2008.(II.15.)Kt. rendelet (Kopaszhegy területnek szabályozási terve),

k) 13/2008.(VIII.28.)Kt. rendelet,

l) 16/2009.(XI.6.)Kt. rendelet,

m) 18/2009.(XII.11.)Kt. rendelet,

n) 7/2010.(IV.30.)Kt. rendelet,

o) 24/2010.(XI.26.)Kt. rendelet (Rovina területének szabályozási terve),

p) 16/2011.(VI.17.) önkormányzati rendelet (Rovina területének szabályozási terve)

q) 20/2011.(X.21.) önkormányzati rendelet (Országúti dűlő részterületének szabályozási terve),

r) 9/2014.(VII.2.) önkormányzati rendelet,

s) 11/2014.(VIII.26.) önkormányzati rendelet, valamint

t) a Wodiáner ipari park szabályozási tervéről szóló 16/1998.(XII.11.)Kt. rendelet, és annak módosításáról szóló 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, és

u) a Maglód, Országúti dűlő területének szabályozási tervéről és építési szabályzatáról szóló 25/2004.(VII.19.)Kt. rendelet.

(3) E rendelet 34. § (2) bekezdése és 36. § (2) bekezdése 2017. május 1. napján hatályukat vesztik.

A feltételhez kötött és a határozott ideig alkalmazható, paraméterek alkalmazhatóságának feltételeként településfejlesztési szerződés köthető a mindenkori építtető és az önkormányzat között a városközpont fejlesztéséhez kapcsolódó közlekedési-, és közmű infrastruktúra tervezett beruházásaival összefüggésben.

1. melléklet ¹¹⁹

Szabályozási tervlapok, jelkulcs

(A melléklet szövegét a(z) 1. melléklet - TERVLAPOK egyben_2024_11-05-től_kompakt.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet

Jelen rendelet alkalmazásában használt fogalmak magyarázata

1	belterület	A település közigazgatási területének összefüggő, kivett, beépített és a tervezetten beépítésre szánt földrészleteinek összessége.
2	csurgó-távolság	Oldalkertes beépítésnél a nem oldalkerti telekhatár felé eső eresz külső függőleges síkja és az ereszhez tartozó tetősíkkal metszésben lévő fal síkja közötti, 1,0 métert meg nem haladó távolság.
3	fő rendeltetésű épület	Az építési övezetben megengedett funkciót kiszolgáló rendeltetésnek megfelelő épület, nem tartoznak ide a kiegészítő rendeltetésű épületek és a melléképítmények.
4 ¹²⁰	fekvő építési telek	Az építési telek utcafronti telekhatárának mérete (építési telek szélessége) hosszabb az oldalkerti telekhatár méreténél (építési telek mélysége).
5	föld színek	A barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. Ezek természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
6	harsány, rikító színek	A harsány és rikító színek mindazon színek amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába.
7	haszonállat	Gazdasági haszon céljára tartott állat: a) nagytestű haszonállat:ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, b) közepes testű haszonállat: sertés, juh, kecske, c) kistestű haszonállat: baromfi, galamb, házinyúl, nutria, róka, prémgörény, tenyésztési céllal eb és macska, d) egyéb állat: az a)-c) pontban fel nem sorolt valamennyi emlős, hüllő, hal, madár.
8	jelentős zavaró hatás	Mindazon tevékenység, amely: a) környezeti hatásvizsgálat készítéséhez vagy az illetékes szakigazgatási szerv által környezeti hatásvizsgálat készítéséhez kötött tevékenység, b) fémkereskedelmi engedélyköteles anyag kereskedelmével, értékesítésével, felvásárlásával, gyűjtésével, tárolásával, raktározásával, kezelésével, manipulálásával járó tevékenység.
9	kialakult állapot:	Az egyes építési övezetekben meghatározott beépítési paraméterek telekre jellemző, valós értékei a jelen rendelt hatályba lépésének idején. A meglévő állapot vonatkozik a valós (meglévő), a meg nem valósult, de jogerős építési engedéllyel rendelkező és a változtatási tilalom elrendeléséről szóló önkormányzati rendelettel érintett ingatlanokon, a változtatási tilalom elrendelésének idején folyamatban lévő építési engedéllyel érintett eseteire.

10	kiegészítő rendeltetésű építmény	A fő rendeltetés épület egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését kiegészítő, melléképítménynek nem minősülő építmény, mint: a) önálló járműtároló, b) nyárikonyha, mosókonyha, szárító, c) mezőgazdasági tevékenységet szolgáló tároló (pl:szín, fészer, magtár, góré, csűr), d) gazdasági tevékenységet szolgáló tároló (pl: kisipari tevékenység folytatására szolgáló zárt műhely, mely megfelelően szigetelt, valamint az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl) e) egyéb tároló épület (tüzelőanyag, szerszámkamra), f) kazánház, g) barkácsműhely, h) műterem, i) üvegház, j) gazdasági bejárathoz tartozó, 20 m2-t meg nem haladó porta
11	külterület	A település közigazgatási területén belterületnek nem minősülő földrészletek összessége.
12	lapostető	A szabályzat előírásainak alkalmazása során lapostetőnek kell tekinteni minden, 10% alatti lejtésű tetőfelületet.
13	mediterrán színek:	a Földközi-tenger menti országok tájaira és épített környezetére utaló színek gyűjtőneve: a meleg, mélytónusú vörös, sárga, barna, ill. az élénkzöld és - kék tartoznak ide, a földszínek kevésbé intenzív változatai. "
14	nem közlekedési célú közterület (zöldfelület)	Közlekedési célú közterület telkén belüli, közlekedési felületeket határoló (út, járda) kiterjedt, egybefüggő zöldfelület
15	pasztell színek:	A színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs. A pigment minimális kötőanyaggal van keverve.
16	szintterületi mutató	Az egy telken álló építmény(ek) összes szintterületének összege és a telekméret hányadosának értéke (m²/m²), melybe nem kell beszámítani a) a térszín alatti építményszinte(ke)n kialakított, lakás(ok)hoz tartozó tároló területeket, a személygépjármű-tároló területét az OTÉK-ban megállapított férőhely mértékéig, b) nyitott, fedetlen teraszok-, erkélyek padlószinti területét c) az épület 1,90 méternél alacsonyabb szabad belmagasságú területeit.
17	természetes anyagok:	természetes anyag, ami eredendően a föld által képzett és a földön megtalálható szerves és szervetlen alapú átalakított anyag
18	tájba illeszkedő	Az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa.
19	tömör kerítés	Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott
20	üzemszerű állattartás	a) 3 vagy több nagytestű haszonállat tartása, b) 10 vagy több közepes testű haszonállat tartása, c) 150 darabnál több vegyes szárnyas tartása, d) 50 darabnál több prémes állat tartása, e) egyéb állat eladásra történő tenyésztése.
21	zöldtető	Emberi tartózkodásra nem alkalmas, extenzív vagy intenzív növényzettel fedett lapostető.
22.	telek beépítési módja:¹²¹	Az építési telek beépítési módja meghatározásával azonos fogalom.

3. melléklet

Lehatárolt városrészek egyedi előírásai

	A	B	C
1.	városrészrész lehatárolás sorszáma	vonatkozó építési övezet, övezet jele	részletes előírás
2.	1.	Gksz/6	A (4287/1) hrsz út és (4287/15) hrsz-úttól északra eső építési övezetekben meghatározott maximális épületmagasság önálló reklámhordozó részére max. 30,0 méter magasságig növelhető.
3.	2.	Lke/2	Amennyiben a telek mérete az építési övezetben megállapított minimum telekméret másfélszerese vagy azt meghaladó méretű, telkenként két lakó rendeltetés elhelyezése megengedett.
3/A.	2	¹²²Vi/1	1. Az építési övezetben csoportház kialakítása megengedett. 2. Fekvő telek esetén az előkert a telek DNy-i homlokvonala felől értelmezendő, ahol az előkert mértéke 2, 00 méter, az oldal-, és hátsókert mérete az OTÉK szabályai szerint számítandó csakúgy, mint a nem fekvő telek esetén az építési helyet meghatározó elő-, oldal-, hátsókerti méretek. 3. A kialakított rendeltetésre OTÉK szerint számított parkolószám 50%-át kell csak telken belül teljesíteni, a fennmaradó parkolószám telken kívül, annak 100 méteres körzetében közforgalom elől el nem zárt magánúton vagy közterületen is biztosítható az önkormányzattal kötött településrendezési szerződésben rögzített feltételekkel.
4.¹²³	4.	Lke/7	Az építési övezetben: a) Az Lke/7 jelű építési övezet területén az utcafront felől 80 méter mélységben épületet elhelyezni maximum 6,5 méter épületmagassággal lehet. b) Az Lke/7 jelű építési övezet területén több főépület is elhelyezhető. c) Lke/7 jelű építési övezetben új épület építése esetén telkenként 600 m2/telek egységszámú lakó rendeltetés helyezhető el.”
5.¹²⁴ ^és¹²⁵	6.
6.	9.	Lk/1	Az építési övezetben új épület kizárólag lakó rendeltetést tartalmazhat.
6.	11.¹²⁶
7.	12.	Vt/5	1. Az építési övezet területén önálló parkolóterület kialakítható. 2.¹²⁷

8.	13	Lk/5	Az építési övezetben új épület építése esetén telkenként 145 m2/telek egységszámú lakó rendeltetés helyezhető el.
9.	16.¹²⁸
10.
11.
12.

4. melléklet

Városrész lehatárolások térképi ábrázolása

(A melléklet szövegét a(z) 4_sz_melleklet - varosreszerk lehatarolasa.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

1. függelék

A településen a szabályozási terven jelölt területeken
– a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény erejénél fogva
általános védelem alatt álló – nyilvántartott régészeti lelőhelyek

	L.hely azonosító:	Lelőhely-szám:	Név:	Hrsz.
1.	30839	7	M0 7. lelőhely	053/18, 053/19, 053/20, 053/21, 053/22, 053/23, 053/24, 053/25, 053/26, 053/27, 053/28, 053/29, 053/30, 053/31, 053/32, 053/33, 053/2, 053/5, 053/4, 053/6, 051
2.	30886	1	M0 1. lelőhely	057/9, 057/10, 057/13, 057/14, 057/15, 057/16, 057/17, 057/18, 057/20, 059/1, 059/2, 062/50, 057/11, 057/12, 02/27, 02/18, 04/67, 04/155, 02/33, 02/60, 03/1, 04/65, 02/16, 02/17, 02/19, 02/20, 02/21, 02/22, 02/23, 02/24, 02/25, 02/26, 02/28
3.	30891	2	M0 2. lelőhely	062/70, 062/62, 062/64, 062/68, 062/66, 062/71, 062/69, 062/65, 062/67
4.	35638	3	Szilhát, Wodiáner-tanya	089/10, 089/11, 089/85
5.	35642	4	Szilhát K-i része	089/28, 089/91
6.	39462	5	Lapos	047/4, 049/1, 050/5, 043, 045/8, 045/14, 045/13, 050/6, 042/20, 052
7.	42573	6	Katona József u. 55.	1847, 1891, 1892
8.	45782	7	ÁRT 10. lelőhely	0135
9.	45784	8	ÁRT 9. lelőhely	0135
10.	45786	9	ÁRT 7. lelőhely	017/8, 049
11.	45787	10	ÁRT 8. lelőhely	017/8
12.	53343	11	Kovács-dűlő	098/34, 0102
13.	71411	12	Őrház-dűlő	054/4, 054/6, 054/7, 054/8, 054/9, 054/10, 054/11, 054/24
14.	71413	13	Sáros-földek	053/8, 053/9, 053/10
15.	71417	14	Széles-dűlő 1.	09/6, 09/7, 09/8, 09/5
16.	71419	15	Széles-dűlő 2.	05, 09/4, 011/20, 011/21
17.	71423	16	Ecseri-oldal	728
18.	71425	17	Gyömrői-oldal	0185/6
19.	71855	18	Túzberek-puszta	067/6, 0171/12, 0171/14, 0171/13, 0171/10, 0171/11, 0181/6

Maglód nyilvántartott régészeti lelőhelyei

2. függelék

Jelen rendelet alkalmazásában használt fogalmak magyarázata

Műemléki védettség:

A műemléki nyilvántartás szerint Maglód területén a következő épületek, építmények műemléki védelem alatt állnak:

Nyilvántartott műemlékek:

s.sz.	Törzs-szám:	Azonosító:	Név:	Cím:	Hrsz.
1.	7097	7117	Wodiáner-kastély	Bacsó Béla u. 4.	720
2.	7096	7118	Evangelikus templom	Sugár út 66.	499/10

Nyilvántartott műemléki környezetek:

s.sz.	Törzs-szám:	Azonosító:	Név:	Hrsz.
1.	7097	29236	Wodiáner-kastély ex-lege műemléki környezete	499/17, 499/16, 499/22, 499/23, 499/4, 499/5, 499/6, 499/7, 499/8, 499/9, 523, 522, 521, 520, 519, 518, 517, 516/12, 516/11, 516/8
2.	7096	29238	Evangelikus templom ex-lege védett műemléki környezete	719, 718, 717, 716, 060/2, 721, 263, 723/11, 723/4, 604, 676, 605/1, 606/2, 607/1, 609, 610, 613/1, 614, 617, 631, 630, 628/2, 628/3, 627, 626, 621, 618

3. függelék

Természetvédelem

Védett természeti területek

Maglód közigazgatási területét érintő természetvédelmi kategóriák:

Védett természeti területek és Országos Ökológiai Hálózati elemek

1) Maglód közigazgatási területét érintő Országos jelentőségű természetvédelmi kategória a Maglódi 17 vízfolyás ex-lege védett forrása.

2) Maglód közigazgatási területét érintő Országos Ökológiai Hálózat - ökológiai folyosó elemei:

a) Alsó-Tápió völgyében a patak mentén hosszan elnyúló, átlagosan 180 méter szélességű, természetes és természetközeli területekkel kísért ligetekkel tagolt nedves rétek,

b) az Alsó Tápiótól ÉK-i irányban a Túzbereki-erdő és annak sávjában elhelyezkedő legelő területek,

c) a Petróczy-hegy összefüggő legelőterületei

d) a település Pécel menti határán lévő, a közigazgatási határon belül átlagosan 30 méter szélességű erdősáv.

4. függelék

¹²⁹

A településrendezési célból elővásárlási joggal érintett ingatlanok listája

Maglód, Wodiáner utcai városközpontrészt érintő ingatlanok:

1. Városközponti önálló parkolóterület vagy közintézményi funkciójú épület kialakíthatóságának szándékával érintett ingatlan:

Maglód 193 hrsz

Jogcím: HÉSZ 13. § értelmében az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a városközpontban önálló parkolóterület vagy közintézményi funkciójú épület tervezett kialakítása, mint településrendezési cél megvalósítása érdekében.

2. Az újonnan kialakított Egészségházhoz kapcsolódó közhasználat céljára átadandó zöldfelület fejlesztés céljából érintett ingatlanok:

Maglód 200, 201/2 hrsz

Jogcím: HÉSZ 13. § értelmében az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a városközpontban közhasználat céljára átadandó zöldfelület fejlesztés tervezett kialakítása, mint településrendezési cél megvalósítása érdekében (tervezett telekösszevonás az 199 hrsz-on álló egészségház telkével).

3. Az újonnan kialakított Egészségházhoz kapcsolódó egészségügyi vagy városi szintű ellátó-szolgáltató funkciókat tovább erősítő fejlesztés céljából érintett ingatlan:

Maglód 198 hrsz

Jogcím: HÉSZ 13. § értelmében az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a városközpontban egészségügyi vagy városi szintű ellátó-szolgáltató funkciók tervezett kialakítása, mint településrendezési cél megvalósítása érdekében.

4. Az újonnan kialakított Trianoni emlékmű és környezetének rendezése és bővítése céljából közhasználatra átadandó zöldfelület fejlesztéssel érintett ingatlanok:

Maglód 280, 282/1, 282/2 hrsz

Jogcím: HÉSZ 13. § értelmében az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a városközpontban egészségügyi vagy városi szintű ellátó-szolgáltató funkciók, valamint annak részeként a Trianoni emlékmű és környezetének rendezése és bővítése céljából közhasználatra átadandó zöldfelület fejlesztésre tervezett kialakítás, mint településrendezési cél megvalósítása érdekében.

5. A városközpont közlekedése és közösségi szolgáltatásainak fejlesztése céljából érintett ingatlanok:

Maglód 207/1, 279, 290/1, 290/2 hrsz

Jogcím: HÉSZ 13. § értelmében az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a városközpontban a közlekedés és közösségi szolgáltatások fejlesztésének tervezett kialakítása, mint településrendezési cél megvalósítása érdekében.

Maglód, Wodiáner utcai városközpontrészen kívüli városközponti ingatlanok:

255/1, 258, 259, 260, 261, 262/1, 262/2, 1391, 1392/2, 1393, 1424, 2502

5. melléklet a 4/2016. (III. 3.) önkormányzati rendelethez¹³⁰

1	a	b		c	d	e		f	g	h
2	Építési övezet jele	A kialakítható telek			Az építési övezetben
3	Építési övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek- szélessége/ mélysége		a beépítési mód	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett (legkisebb)- legnagyobb mértéke		a zöldfelület legkisebb mértéke	a szintterületi mutató maximuma
4		(m²)	(m)		rövidítés	(%)	(m)		(%)	(m²/m²)
5	Gksz/1	3000	-		SZ	35	(-) - 10,5		20	-
6	Gksz/2	3000	-		SZ	40	(-) - 6,0		30	-
7	Gksz/3	3000	-		SZ	40	(-) - 18,0		20	-
8	Gksz/4	3000			SZ	40	(-) - 6,0		30	-
9	Gksz/5	3000	-		SZ	40	(-) - 10,5		30	-
10	Gksz/6	2000	-		SZ	40	(-) - 14,0		20	-
11	Gksz/7	800	-		SZ	40	(-) - 6,0		30	-
12	Gksz/8	3000	-		SZ	40	(-) - 15,0		30	-
13	Gksz/9	3000	-		SZ	50	(-) - 15,0		20	-
14	Gksz/10	1500	-		SZ	35	(-) - 10,5		20	-
15	Gksz/F	3000	-		SZ	10	(-) - 6,0		30	-
16¹³¹	Gksz/11	1500	-		SZ	35	(-) - 12,5		20	-
17	Gksz/12	800	-		SZ	40	(-) - 7,5		20	-
18	Gksz/13	2000	-		SZ	40	(-) - 14,0		20	-
19	Gksz/14	2000	-		SZ	50	(-) - 14,0		20	-

6. melléklet a 4/2016. (III. 3.) önkormányzati rendelethez¹³²

Az Lke jelű építési övezetek egyedi előírásai

	a	b		d		f	g
1	Építési övezet jele	A kialakítható telek		Az építési övezetben
2	Építési övezet jele	legkisebb területe	kialakítható legkisebb telek-szélessége	a beépítési mód	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épületmagasság megengedett (legkisebb)-legnagyobb mértéke	a zöldfelület legkisebb mértéke	a szintterületi mutató maximuma
3		(m²)	(m)	rövidítés	(%)	(m)	(%)	(m²/m²)
4	Lke/1	400	17,0	O	30	(-) - 5,5	50	-
5	Lke/2	800	17,0	O	30	(-) - 5,5	50	-
6	Lke/3	1 000	17,0	O	30	(-) - 5,5	50	-
7	Lke/4	900	17,0	O	30	(-) - 5,5	50	-
8	Lke/5	1 800	17,0	SZ	30	(-) - 5,5	50	-
9	Lke/6	650	17,0	CS	30	(-) - 5,5	50	-
10	Lke/7	6 000	30,0	SZ	30	(-) - 7,5	50	-
11	Lke/K	1 800	17,0	O	25	(-) - 5,5	60	-
12	Lke/M	7 000	17,0	SZ	10	K	50	-
13	Lke/8	800	17,0	SZ	30	(-) - 6,5	50	-

7. melléklet a 4/2016. (III. 3.) önkormányzati rendelethez¹³³

A Kb-Mü jelű övezetek egyedi előírásai

	a	b	c	d	e	f	g	h
1	Övezet jele	A kialakítható telek	Az övezetben
2	Övezet jele	legkisebb területe	a beépítési mód	a beépíthető legkisebb telek terület	a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett (legkisebb)-legnagyobb mértéke	az épület-magasság megengedett (legkisebb)-legnagyobb mértéke lakó épület esetén	a zöldfelület legkisebb mértéke
3		(m²)	rövidítés	(m²)	(%)	(m)	(m)	(%)
4	Kb-Mü	5000*	SZ	5000	5	6	-	65
5	Kb-Mü/1	3000*	SZ	3000	10	6	-	65

* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁴

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁵

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁶

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁷

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁸

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁹

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

¹⁰

Módosította a 9/2021. (IV.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. április 28-tól.

¹¹

Módosította az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

¹²

Módosította az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

¹³

Módosította a 9/2021. (IV.27.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2021. április 28-tól.

¹⁴

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

¹⁵

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

¹⁶

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

¹⁷

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

¹⁸

A 24. § a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

Módosította a 9/2018. (VI.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2018. június 26-tól.

²⁰

Módosította a 16/2020. (X.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020. október 27-től.

²¹

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

²²

Módosította az 5/2017. (III.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. április 4-től.

²³

Módosította a 9/2021. (IV.27.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2021. április 28-tól.

²⁴

Módosította az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

²⁵

Módosította az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

²⁶

Hatályát vesztette az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 8. §-a által. Nem hatályos 2022. március 1-től.

²⁷

Beiktatta a 9/2021. (IV.27.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2021. április 28-tól.

²⁸

Beiktatta az 5/2017. (III.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. április 4-től.

²⁹

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

³⁰

A 26. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

³¹

Módosította az 5/2017. (III.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. április 4-től.

³²

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

³³

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

³⁴

A 28. § (10) bekezdését a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

³⁵

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

³⁶

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

³⁷

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

³⁸

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

³⁹

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁴⁰

Módosította a 2/2022. (I.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. február 5-től.

⁴¹

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁴²

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁴³

Módosította a 9/2018. (VI.25.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2018. június 26-tól.

⁴⁴

Módosította a 16/2020. (X.26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2020. október 27-től.

⁴⁵

Módosította a 16/2020. (X.26.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2020. október 27-től.

⁴⁶

Módosította az 1/2018. (I.17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2018. január 18-tól.

⁴⁷

Beiktatta a 16/2020. (X.26.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2020. október 27-től.

⁴⁸

Módosította az 5/2017. (III.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2017. április 4-től.

⁴⁹

Módosította a 9/2018. (VI.25.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2018. június 26-tól.

⁵⁰

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁵¹

A 35. § (8) bekezdése a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁵²

Módosította a 2/2022. (I.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. február 5-től.

⁵³

A 36. § (1) bekezdése a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁵⁵

Beiktatta a 17/2020. (X.26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2020. november 5-től.

⁵⁶

Módosította az 5/2017. (III.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2017. április 4-től.

⁵⁷

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (III.20.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Nem hatályos 2017. április 4-től.

⁵⁸

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (III.20.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Nem hatályos 2017. április 4-től.

⁵⁹

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (III.20.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Nem hatályos 2017. április 4-től.

⁶⁰

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (III.20.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Nem hatályos 2017. április 4-től.

⁶¹

Módosította a 16/2020. (X.26.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2020. október 27-től.

⁶²

Módosította a 16/2022. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. június 29-től.

⁶³

Módosította a 16/2022. (VI.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. június 29-től.

⁶⁴

Módosította a 16/2020. (X.26.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2020. október 27-től.

⁶⁵

Beiktatta a 16/2022. (VI.27.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2022. június 29-től.

⁶⁶

Beiktatta a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁶⁷

Beiktatta a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁶⁸

Módosította az 5/2017. (III.20.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2017. április 4-től.

⁶⁹

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁷⁰

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁷¹

Beiktatta 33/2020. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020. december 30-tól, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni

⁷²

Beiktatta 33/2020. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020. december 30-tól, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni

⁷³

A 42. § (1) bekezdése a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴

A 42. § (2) bekezdését a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁵

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁷⁶

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

⁷⁷

Beiktatta a 9/2021. (IV.27.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2021. április 28-tól.

⁷⁸

Hatályon kívül helyezte a 19/2022. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Nem hatályos 2022. augusztus 30-tól.

⁷⁹

Hatályon kívül helyezte a 19/2022. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Nem hatályos 2022. augusztus 30-tól.

⁸⁰

Hatályon kívül helyezte a 19/2022. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Nem hatályos 2022. augusztus 30-tól.

⁸¹

Módosította a 19/2022. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. augusztus 30-tól.

⁸²

Módosította a 19/2022. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. augusztus 30-tól.

⁸³

Beiktatta a 9/2021. (IV.27.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2021. április 28-tól.

⁸⁴

Kiegészítette a 9/2022. (IV.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. április 26-tól.

⁸⁵

Módosította a 19/2022. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. augusztus 30-tól.

⁸⁶

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁸⁷

Módosította a 3/2022.(I.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. január 22-től.

⁸⁸

Módosította az alcím címét a 3/2022.(I.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. január 22-től.

⁸⁹

Beiktatta a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁹⁰

Beiktatta a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁹¹

Beiktatta a 3/2022.(I.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. január 22-től

⁹²

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁹³

Beiktatta a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁹⁴

Beiktatta a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

⁹⁵

Beiktatta a 3/2022.(I.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. január 22-től

⁹⁶

Beiktatta a 3/2022.(I.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. január 22-től

⁹⁷

Módosította a 2/2022. (I.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2022. február 5-től.

⁹⁸

Beiktatta a 2/2022. (I.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2022. február 5-től.

⁹⁹

Beiktatta az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

¹⁰⁰

Beiktatta az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

¹⁰¹

Beiktatta az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

¹⁰²

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

¹⁰³

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

¹⁰⁴

Módosította a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 16. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

¹⁰⁵

Hatályát vesztette az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 9. §-a által. Nem hatályos 2022. március 1-től.

¹⁰⁶

Módosította az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

¹⁰⁷

Beiktatta a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 16. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

¹⁰⁸

Beiktatta az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

¹⁰⁹

Beiktatta az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

¹¹⁰

Beiktatta az 5/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2022. március 1-től.

¹¹¹

A 66. § (1) bekezdése a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (VIII. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹²

Beiktatta a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 17. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

¹¹³

Beiktatta a 9/2022. (IV.25.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. április 26-tól.

¹¹⁴

Beiktatta a 10/2022. (IV.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. április 27-tól.

¹¹⁵

Beiktatta a 19/2022. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2022. augusztus 30-tól.

¹¹⁶

A 68/E. alcímet (68/E. §-t) a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.

¹¹⁷

A 68/F. alcímet (68/F. §-t) a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.

¹¹⁸

A 68/G. alcímet (68/G. §-t) a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.

¹¹⁹

Az 1. melléklet - Szabályozási tervlapok, jelkulcs a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet - Szabályozási tervlapok, jelkulcs a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet - Szabályozási tervlapok, jelkulcs a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet - Szabályozási tervlapok, jelkulcs a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (VIII. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet - Szabályozási tervlapok, jelkulcs a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁰

A 2. mellékletben foglalt táblázat 4 . sora a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²¹

Beiktatta a 4/2021. (II.12. )önkormányzati rendelet 18. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

¹²²

Beiktatta a 4/2021. (II.12. )önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatályos 2021. március 14-től.

¹²³

Beiktatta a 17/2020. (X.26. ) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2020. november 5-től.

¹²⁴

A 17/2020. (X.26.) önkormányzati rendelet módosításaképp átszámozva a 8-ik pontig.

¹²⁵

Hatályon kívül helyezte a 9/2022. (IV.25.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Nem hatályos 2022. április 26-tól.

¹²⁶

Hatályon kívül helyezte a 10/2022. (IV.25.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Nem hatályos 2022. április 27-től.

¹²⁷

Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.12.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Nem hatályos 2021. március 14-től.

¹²⁸

Hatályon kívül helyezte a 19/2022. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Nem hatályos 2022. augusztus 30-tól.

¹²⁹

Módosította a 16/2020. (X.26.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2020. október 27-től.

¹³⁰

Az 5. mellékletet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete 9. § (3) bekezdése iktatta be.

¹³¹

Az 5. mellékletben foglalt táblázat 16. sora a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (VIII. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³²

A 6. mellékletet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

¹³³

A 7. mellékletet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (VIII. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.