1. § (1) Az önkormányzat hivatalos neve: Törökbálint Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.

(3) Az Önkormányzat működési területe Törökbálint Város közigazgatási területe. A település közigazgatási területe 2939,5 ha.

(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.torokbalint.hu (a továbbiakban: honlap).

(5) Az Önkormányzat hivatalos Facebook oldala: Törökbálint Város Önkormányzata.

2. § Az Önkormányzat hivatalos jelképei a zászló és a címer, melyek leírását és használatának szabályait az önkormányzat jelképeinek használatáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, valamint a társulás látják el.

(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület – annak felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, társulása, a polgármester, a jegyző –, továbbá a helyi népszavazás hozhat.

4. § (1) Az Önkormányzat gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról.

(2) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja a kötelező önkormányzati feladatok közé nem tartozó feladatok ellátását. Önként vállalt feladat ellátásáról a képviselő-testület vagy helyi népszavazás dönthet.

5. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, valamint a társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Átruházott hatáskörben eljárva hozott döntéseket minden esetben írásba kell foglalni.

(2) A hatáskör átruházásáról és az átruházott hatáskör visszavonásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A polgármester és a jegyző által átruházott hatáskörben hozott döntéseket – az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntések kivételével –, valamint a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntéseket a honlapon nyilvánosságra kell hozni, illetve ezekről a Képviselő-testületet a Törökbálinti Testületi AdatTárba (a továbbiakban: TTT) történő feltöltés útján tájékoztatni kell.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója a konkrét ügy összes körülményét mérlegelve dönthet úgy, hogy egy adott ügyben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve – tekintettel az ügy jelentőségére, az ügyben érintettek körére vagy nagy számára, illetve egyéb, az ügy elbírálása szempontjából lényeges körülményre – a döntéshozatalt a képviselő-testület elé utalja. Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a döntés képviselő-testület elé utalásáról bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság – az ügy érdemében történő határozathozatal előtt – egyszerű többséggel dönt.

(5) Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a bizottsági ülésre szóló meghívóban, valamint a bizottsági határozatban fel kell tüntetni, hogy átruházott hatáskörben történik a döntéshozatal.

(6) Amennyiben a polgármester vagy bármelyik képviselő átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát kezdeményezi, a napirendre vételre az általános szabályok az irányadók.

(7) Az átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a fellebbezés beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) Azoknak az átruházott hatásköröknek a jegyzékét, melyek nem a jelen rendeletben kerültek megállapításra, a 4. melléklet tartalmazza. Nem a jelen rendeletben található, átruházott hatáskört érintő rendelet-módosítás vagy új rendelet megalkotása esetén egyidejűleg jelen rendelet 4. mellékletére vonatkozó módosítást is elő kell terjeszteni, úgy, hogy a rendeletek ugyanabban az időpontban lépjenek hatályba. Amennyiben lehetséges, jelen rendelet mellékletének és az átruházott hatáskört szabályozó más önkormányzati rendeletnek a módosítását egy módosító rendeletben kell előterjeszteni.

(9) A polgármesterre és a bizottságokra átruházott, más önkormányzati rendeletekben nem szereplő hatáskörök jegyzékét az 1–2. mellékletek, a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(10) A képviselő-testület hatáskörei közül az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem átruházhatók.

6. § (1) Az Önkormányzat a feladatai közé tartozó közszolgáltatások biztosítása érdekében önállóan, vagy más önkormányzattal, egyéb szervvel történő megállapodás alapján költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet vagy egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat.

(2) Intézmény alapításához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges.

(3) A határozatnak tartalmaznia kell:

(4) Az intézmény alapító okiratát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

(5) Az önkormányzat által alapított intézmény vezetőjének kinevezésekor a képviselő-testület állapítja meg az intézményvezető besorolását és első illetményét, a továbbiakban pedig gyakorolja az intézményvezetővel kapcsolatos fő munkáltató jogosítványokat. Az intézményvezetőkkel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

7. § A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

9. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontja az Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről.

(3) Az alakuló ülésre e rendelet testületi ülésekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a 8. § (2) bekezdése, 10. §, 11. §, 12. § (3) – (4) bekezdése, 14. §, 21–24. § kivételével.

10. § (1) A képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább 8 alkalommal tart rendes ülést.

(2) Rendes ülés az az ülés, amelynek előkészítésére, összehívására a 12. §-ban meghatározottak szerint kerül sor, valamint az Mötv. 54. §-a alapján évenként kötelezően megtartandó közmeghallgatás.

(3) Rendes ülés a július 1. és augusztus 20. közötti időszakra nem hívható össze.

11. § (1)¹ A képviselő-testület rendes ülése 14.00 órától legkésőbb 19.00 óráig tart, kivétel a közmeghallgatás. A napirend függvényében eseténként a képviselő-testület ezt az időpontot maximum 2 órával egyszerű többségű döntés alapján meghosszabbíthatja.

(2) Amennyiben a képviselő-testület az ülésre meghirdetett napirendi pontokat az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nem tárgyalja meg, az ülés vezetője – legfeljebb 8 napon belüli időpontra - kijelöli az ülés folytatásának napját. Az így összehívott testületi ülésen az elmaradt napirendi pontokon kívül más napirendi pont nem tárgyalható. Az ülés időpontjáról és napirendjéről a meghívó honlapra történő feltöltésével a nyilvánosságot tájékoztatni kell.

12. § (1) A képviselő-testület ülését írásban kell összehívni. A meghívóban fel kell sorolni a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit, továbbá a napirendet tárgyaló bizottságokat. Fel kell tüntetni, ha valamely napirendi pont tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve, ha a képviselő-testület döntése alapján zárt ülés tartható.

(2) Az írásos előterjesztéseket a testületi, illetve amennyiben az előterjesztést bizottság is tárgyalja, az előterjesztést tárgyaló első bizottsági ülés előtt legalább 5 nappal kell a képviselők részére megküldeni. A képviselők részére történő megküldésen az előterjesztések TTT rendszerbe való feltöltését kell érteni. Amennyiben a megküldés határnapján a TTT rendszer nem üzemel, erről a tényről a képviselőket telefonon, vagy SMS-ben tájékoztatni kell. Egyidejűleg tájékoztatni kell őket arról is, hogy a meghívóhoz és az előterjesztésekhez milyen módon juthatnak hozzá.

(3) A bizottsági ülések hetét megelőző héten bizottsági elnöki értekezleten kerül sor a napirend véglegesítésére. A bizottsági elnöki értekezleten a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, a jegyző, az aljegyző, valamint a polgármesteri hivatal meghívó összeállításával foglalkozó ügyintézői vesznek részt. A bizottsági elnöki értekezlet online is megtartható, illetve a személyesen megtartott értekezleten – szükség esetén – online részvétel is lehetséges. A bizottsági elnöki értekezlet feladata:

(4) A bizottsági elnöki értekezletet követő napon kerül sor a bizottsági ülésekre szóló meghívók kiküldésére. A képviselő-testületi ülés meghívóját legalább 5 nappal a testületi ülés előtt kell a képviselők részére megküldeni.

(5) A meghívó kiküldését követően – a sürgősségi indítvány kivételével – csak a meghívóban szereplő napirendekhez tartozó előterjesztések, illetve a már feltöltött előterjesztésekhez kapcsolódó pótanyagok kiküldésére van lehetőség. A pótanyagokat az ülést legalább 24 órával megelőzően kell megküldeni. Pótanyagként a már kiküldött előterjesztés értelmezését, az előzmények megismerését segítő kiegészítő melléklet küldhető.

(6) A nyilvánosság számára a bizottsági ülések meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági elnöki értekezletet követő napon, de legkésőbb a bizottsági ülés előtt 3 nappal kell a honlapra feltölteni. A képviselő-testület ülésére szóló meghívót legkésőbb az ülés előtt 5 nappal kell a honlapra feltölteni.

(7) A Polgármesteri Hivatal az anyagoknak a TTT-be történő feltöltéséről a képviselőket és a bizottsági tagokat az önkormányzati (torokbalint.hu) e-mail címeken keresztül értesíti.

13. § (1) A képviselő-testület minden év június 30-ig és december 31-ig féléves munkatervben határozza meg a következő félév testületi üléseinek várható időpontját és tervezett napirendjét.

(2) A munkaterv tartalmára vonatkozóan javaslatot kell kérni:

(3) A munkaterv tartalmazza:

(4) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni.

14. § (1) Rendkívüli ülés az az ülés, amelynek előkészítésére, összehívására nem a 12. §-ban meghatározottak szerint kerül sor.

(2) Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti a rendkívüli ülés indokoltságát tartalmazó indítvánnyal együtt

(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt az indokolással együtt írásban kell a polgármesternél benyújtani.

(4) A rendkívüli ülés indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell.

(5) Határozatképtelenség megállapítása miatt meg nem tartott, vagy nem folytatható ülést követően a polgármester köteles az ülés napjától számított 15 napon belüli időpontra rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására a polgármester ezen okból még két alkalommal köteles.

(6) A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon és e-mailben is összehívható, az írásos előterjesztést azonban ezekben az esetekben is - a 24. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni a képviselők részére. A rendkívüli ülés összehívásáról és az előterjesztések TTT-be történő feltöltéséről a képviselőket telefonon vagy SMS-ben értesíteni kell. Az ülés időpontjáról és napirendjéről a meghívó honlapra történő feltöltésével a nyilvánosságot tájékoztatni kell.

(7) Rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül más napirendi pontot – kivéve a polgármester által benyújtott sürgősségi indítványt – nem tárgyalhat a képviselő-testület.

(8) A Kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések képviselő-testület által történő megtárgyalása a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. A polgármester köteles eleget tenni a kezdeményezésben foglaltaknak.

(9) Ha a polgármester a (2), illetve a (8) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a Kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a Kormányhivatal eltérhet a jelen rendeletben meghatározott szabályoktól.

(10) A rendkívüli ülésre e rendelet testületi ülésekre vonatkozó rendelkezéseit a 9. §, 10–12. §, 21. §, 23. §, 24. § (1)–(2) bekezdések kivételével alkalmazni kell.

15. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt meghívottak részére a képviselő-testületi ülések meghívóját elektronikus úton kell megküldeni, és tájékoztatni kell őket arról, hogy az előterjesztéseket hol érhetik el.

(3) A képviselő-testület nyilvános ülésén az állandó bizottságok nem képviselő tagjait tanácskozási jog illeti meg a bizottság feladatkörét érintő napirendi pontok esetében.

(4) Az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a Törökbálinton működő, illetve mindazon civil szervezetekkel, amelyeknek a tevékenysége Törökbálintra is kiterjed, továbbá együttműködik az egyházakkal, felekezetekkel.

(5) Egy vagy több civil szervezetet konkrétan érintő napirendek tárgyalása során az érintetteket tanácskozási jog illeti meg, részükre a meghívót, illetve az őket érintő napirendi pont anyagának elérhetőségét közvetlenül meg kell küldeni.

16. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülésekről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás az ülés – időpontot, helyszínt, napirendi pontokat tartalmazó – meghívójának a Törökbálinti Polgármesteri Hivatal Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. szám alatt található hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon való közzététellel történik. A honlapon a nyílt képviselő-testületi ülések előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek, a zárt ülés napirendi pontjainak csak a címe kerül feltöltésre.

(3)³ A képviselő-testületi ülések – a zárt ülések kivételével – élőben közvetítésre kerülnek a https://onkormanyzati.tv/ oldalon.

(4)⁴ A képviselő-testületi ülésekről hang, illetve kép-és hangfelvétel készül.

17. § (1) A képviselő-testület

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyek tárgyalását megelőzően az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy kérheti az ügyben zárt ülés tartását. A kérelmet írásban legkésőbb az ülés időpontjáig el kell juttatni a polgármesterhez vagy az ülésen szóban kell előadni.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző. A javaslatot indokolni kell, az indoklás legfeljebb 1 perces időtartamú lehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározottak vehetnek részt.

18. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint. A meghívóban nem szereplő napirendi pont csak sürgősségi indítványként tárgyalható.

(2) A napirend elfogadása előtt

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt a napirendre vételről.

(4) Az ülés napirendjéről és ezt követően azokról a napirendi pontokról, amelyek esetében az időkorlát alkalmazását mellőzi, a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

19. § (1) Korábbi ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt napirendre tűzésére vonatkozó javaslatot írásban indokolni kell. Ilyen esetben a képviselő-testület a napirend megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint dönt a napirendre tűzésről.

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerint ugyanazon ügyben egy alkalommal, az ülést követő 3 napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni és arról a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönteni. A döntéshez minősített többség szükséges. A kezdeményezés esetén az (1) bekezdésben írtakat nem kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a benyújtás időpontja alatt a képviselők részére történő megküldés napját kell érteni.

(4) A kezdeményezést a polgármester köteles írásban indokolni.

20. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:

(2) A napirendi pontok tárgyalásánál az alábbi sorrendet kell követni:

(3) A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat lehetőség szerint az ülés végén kell megtárgyalni.

(4) A (2) bekezdés d) és g) pontja keretében a rendes testületi ülésen írásban be kell számolni az előző rendes ülés óta lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a folyamatban lévő – jelentősebb – beruházási és vagyongazdálkodási feladatokról és a pénzügyi táblák helyzetéről. A folyamatban lévő – jelentősebb – beruházási és vagyongazdálkodási feladatokról szóló beszámolóban fel kell tüntetni a képviselő-testületi döntésekhez kapcsolódó, folyamatos végrehajtást igénylő beruházásokat, továbbá mindazokat a beruházásokat, amelyeknek a beszámolóban való feltüntetését a képviselő-testület vagy bármelyik bizottság kéri.

(5) A (2) bekezdés d) pontja keretében a határidőben végre nem hajtott határozatok esetében javaslatot kell tenni a határidő-módosításra, illetve a határozat módosítására vagy visszavonására.

(6)⁵ Az (5) bekezdés alkalmazása szempontjából lejárt határidejű határozatnak az a határozat minősül, amelynek a határideje a 12. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig lejár.

(7) A lejárt határidejű határozatokról szóló, valamint a folyamatban lévő – jelentősebb – beruházási és vagyongazdálkodási feladatokról szóló beszámolóval kapcsolatban valamennyi bizottsági ülésen kérdéseket lehet feltenni. A bizottsági üléseken feltett kérdésekre a válaszokat a testületi ülést megelőző nap 14 óráig kell a TTT-be feltölteni.

(8) A képviselő-testületi ülésen a képviselők a lejárt határidejű határozatokhoz, illetve a bizottsági üléseken feltett kérdésekre adott válaszokhoz legfeljebb 2 percben hozzászólhatnak.

(9) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjére, az (1) bekezdésben szereplő sorrendtől való eltérésre bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

21. § (1) Az önkormányzati képviselő a rendes testületi ülésen felvilágosítás, intézkedés kérése céljából az Önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó bármely ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, illetve bármely bizottság elnökéhez.

(2) Az interpellációt írásban, legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 5. nap 9.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani. Az interpellációt abban az esetben is a polgármesterhez kell benyújtani, ha a címzettje nem a polgármester. Az írásos interpellációt a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, illetve annak a személynek a megjelölését, akihez a képviselő az interpellációt intézi.

(4) Az interpelláló képviselő az általa benyújtott interpellációt az ülésen felolvashatja, ezt követően az interpellációra lehetőség szerint az ülésen válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a választ a következő rendes képviselő-testületi ülést megelőző 3. nap 9.00 óráig írásban kell megadni, és arról a képviselő-testületet az interpellációra adott válasz TTT rendszerbe történő feltöltésével kell tájékoztatni. Az írásos választ a válaszadó az ülésen szóban is ismerteti. Amennyiben az ülésen az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpellációra adandó válasz ismertetését a következő rendes ülésig el kell napolni.

(5) Az interpellációt benyújtó képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben nemmel nyilatkozik, válaszát legfeljebb 5 percben indokolhatja. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról.

(6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügyet a képviselő-testület a következő rendes ülésén köteles megtárgyalni (ismételt tárgyalás). Ismételt tárgyalás esetén a napirendi pont előterjesztője a jegyző, ha pedig az interpellációt a jegyzőhöz intézték, akkor a polgármester. Ismételt tárgyalás esetén a vitára a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(7) Ismételt tárgyalás esetén a válasz elfogadásához minősített többség szükséges. Amennyiben a képviselő-testület a választ ismételten nem fogadja el, döntenie kell az interpelláció lezárásának módjáról, illetőleg az általa szükségesnek tartott további eljárásról vagy intézkedésről.

(8) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő, illetve a képviselő-testület elfogadta, ugyanabban a témában újabb interpelláció előterjesztésének csak akkor van helye, ha ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul. Az interpelláció előterjesztésének szándékát írásban indokolni kell.

22. § (1) A képviselő önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, illetve a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás kérése céljából kérdést intézhet.

(2) A kérdés előterjeszthető az ülésen szóban vagy legkésőbb az ülést megelőző 2. nap 9.00 óráig írásban.

(3) A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb 5 perc időtartamúak lehetnek.

(4) A kérdésre lehetőség szerint az ülésen szóban, de legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(5) A válasz elhangzása után a kérdező legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszban foglaltakra.

23. § (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.

(2) A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél – legkésőbb a 12. § (2) bekezdésében szereplő időpontig – kell elektronikusan (e-mail útján) írásban beterjeszteni.

(3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott, a 26. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (3) bekezdés c) – f) pontjaiban meghatározott általános követelményeknek.

(4) A képviselő az önálló képviselői indítvány elkészítéséhez a polgármesteren keresztül igényelheti a hivatal szakmai segítségét.

24. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt – a (3) bekezdés kivételével – legkésőbb az ülést 48 órával megelőzően lehet a polgármesterhez benyújtani.

(3) A polgármester sürgősségi indítványt különösen indokolt esetben az ülést megelőző 1 órával írásban vagy legkésőbb az ülésen szóban is benyújthat.

(4) Az indítványozó a sürgősség indokait az ülésen legfeljebb 2 percben kifejtheti.

(5) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület minősített többséggel dönt.

25. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igénylő indítvány, javaslat, továbbá a döntést nem igénylő tájékoztató.

(2) A képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések – a 24. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – írásban nyújthatók be.

(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehetnek:

(4) A (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak az előterjesztés előadásával a polgármesteri hivatal megfelelő szakmai jártassággal rendelkező dolgozóját is megbízhatják. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő, előadó jogait, kötelezettségeit, de az előterjesztést előzetesen köteles egyeztetni azzal, akitől a megbízást kapta.

26. § (1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként – a 23. § (3) bekezdésében meghatározott eltéréssel – olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott, (2)–(3) bekezdésben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen:

(3) Az előterjesztésnek – a 23. § (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – meg kell felelnie a következő tartalmi követelményeknek:

(4) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik.

(5) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja.

(6) Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését a jegyző végzi el. Költségvetést érintő – bármilyen tárgyú – előterjesztésnél a Pénzügyi Iroda vezetője nyilatkozik arról, hogy az előterjesztésben (határozati javaslatban) foglaltak költségvetést érintő részei összhangban vannak-e a költségvetési rendelettel. Ha ez az összhang nem áll fenn, ennek a tényét – az ok pontos megjelölésével – a Pénzügyi Iroda vezetője indokolja.

27. § Amennyiben az előterjesztéseknek a TTT-be történő – 12. § (2) bekezdése szerinti – feltöltését követően az előterjesztésben vagy valamelyik mellékletben módosítás történik, illetve új melléklet kerül feltöltésre, azt a következők szerint kell jelezni:

28. § (1) A polgármester vagy az ülés vezetésére a 8. § (2) bekezdése alapján jogosult személy (a továbbiakban együtt: ülés vezetője)

(2) Az ülés vezetője köteles a képviselő-testület ülését pártatlanul, tárgyilagosan vezetni, a szólásra jelentkezőknek e rendelet korlátai között a jelentkezés sorrendjében szót adni.

(3) A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt arról, hogy a hallgatóság köréből szót kérő, az adott napirendi pont tárgyalására meg nem hívott személy részére megadja-e a lehetőséget a hozzászólásra.

(4) Az ülés vezetője bármelyik képviselő kérésére 10 perc szünetet rendelhet el, de erre ülésenként legfeljebb három alkalommal kerülhet sor.

29. § (1) A képviselő-testület ülésén jelen lévő valamennyi képviselő és más részt vevő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülés vezetője az ülés rendjének megzavarása esetében rendfenntartás keretében az alábbi intézkedéseket teheti:

(3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggeszti és rövid szünet után megkísérli az ülés folytatását. Amennyiben az ülés vezetője úgy ítéli meg, hogy az ülés rövid időn belül nem folytatható, az ülést berekeszti és a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja.

30. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb 5 percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás is született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy – legfeljebb 5 percben – ismertesse a bizottság véleményét. A bizottság elnöke ismerteti a bizottsági határozatot, amennyiben az eltér az eredeti határozati javaslattól.

(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése, valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra.

31. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

32. § (1) A napirend előtti kérdésre és hozzászólásra az ülés vezetőjétől írásban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A kérdés, hozzászólás témáját az ülés megnyitása előtt 1 órával át kell adni az ülés vezetőjének.

(2) Amennyiben az ülés vezetője a kérdés, hozzászólás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról – a képviselő kérésére – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) A napirend előtti kérdés, hozzászólás az első hivatalos nyilvános ülési napirend előtt adható elő és legfeljebb 5 percig tarthat. A kérdéshez, hozzászóláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) A napirend előtti kérdés, hozzászólás során elhangzottakkal kapcsolatban határozat nem hozható.

33. § (1) Ügyrendi kérdésnek, illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről – amennyiben e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót.

(3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen:

34. § (1) A napirendhez kapcsolódó kérdés az előterjesztés jobb megértését, a kérdező számára tisztázatlan pontok megvilágítását célozza.

(2) A napirend tárgyalása során kérdésfeltevésre jogosult:

(3) A kérdések megválaszolása az előterjesztő feladata. Az előterjesztő a válaszadáshoz más jelenlevő közreműködését is igényelheti.

35. § (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólások az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeket, továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják. A módosító javaslatokat szövegszerűen meg kell fogalmazni, ismertetni és indokolni kell.

(2) Napirendhez kapcsolódó hozzászólásra a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tanácskozási jog nélkül jelenlevők módosító indítványt nem terjeszthetnek elő.

(3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, napirendi pontonként legfeljebb 5 perc időkeretben, kivéve a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb 10 perc. A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző.

(4) Amennyiben a napirend fontossága indokolja, a testület vagy a bizottság – a napirend elfogadásakor – egyszerű többséggel dönt az időkorlát mellőzéséről.

(5) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően a felszólalást követően azonnal vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni, maximum 2 perc időkeretben. Viszontválasznak helye nincs.

(6) Módosító indítvány határozati javaslatként történő – indokolás nélküli – konkrét tárgyszerű megtétele nem számít bele az időkeretbe.

(7) Az ülés vezetője által szavazásra bocsátott határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség.

(8) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, az ülés vezetője köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót.

36. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjának megfelelően köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő (a továbbiakban: szignalizációs kötelezettség).

(2) A jegyző a szignalizációs kötelezettségét a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülést megelőzően, az ülésen, illetve az ülést követően is gyakorolhatja. Az ülés előtt, illetve az ülés után a jegyző írásban tehet észrevételt.

(3) Az ülésen a napirendi pont tárgyalása során, a vita lezárását megelőzően, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat, illetve az ülés törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

(4) Ha a jegyző az ülést megelőzően tett észrevételt, azt a képviselők részére az ülés előtt el kell juttatni vagy velük az ülésen ismertetni kell. Az ülést követően tett észrevételt a következő ülésen a képviselőkkel ismertetni kell.

37. § (1) Az előterjesztések vitája során az ülés vezetője vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására.

(2) A vita lezárását minden képviselő napirendi pontonként egyszer kezdeményezheti. Amennyiben a képviselő-testület a vita lezárására irányuló indítványt nem fogadja el, a napirendi pont tárgyalását folytatja. A vita lezárására irányuló indítvány elfogadása esetén is szót kell adni mindazoknak, akik a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkeztek.

(3) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően az ülés vezetője összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat.

38. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele, azaz legalább 7 képviselő jelen van.

(2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

39. § Minősített többség szükséges:

40. § (1) A személyes érintettség bejelentésére, a döntéshozatalból való kizárásra az Mötv. 49. § (1) és (1a) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, az ügyet a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság kivizsgálja, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a hozott határozat megerősítésére vagy a napirend újratárgyalására.

41. § (1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat – az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé –, majd a szavazás eredményétől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni. Csak a szövegszerűen megfogalmazott és ismertetett módosító javaslatot lehet szavazásra bocsátani.

(2) Nem kell külön szavazni arról a módosító indítványról, amelyre nézve az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy azt befogadja.

(3) A szavazás megtörténte után az ülést vezető elnök ismerteti a határozatot és kihirdeti a szavazás eredményét.

(4) Abban az esetben, ha az adott ülésen vagy korábbi ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására kerül sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez egyszerű többség szükséges. Ezt követően kerülhet sor a határozati javaslatról történő szavazásra, az általános szabályok szerint.

(5) Szavazni csak személyesen lehet.

42. §⁶ (1) Kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása során, kettőnél több jelölt esetén a tárgyalás egy vagy két fordulóban történik.

(2) Az első fordulóban a számítógépes rendszerben történő titkos szavazás útján rangsor felállításáról dönt a képviselő-testület. A szavazás az egyes személyekről külön-külön történik és egy képviselő akár több jelöltre is szavazhat igen szavazattal.

(3) Az első forduló eredményétől függően a következők szerint alakul az eljárás:

(4) A második fordulóban a szavazás papíralapon, a (6) - (7) bekezdésekben írtaknak megfelelően történik. A szavazás során minden képviselő annyi jelöltre szavazhat, amennyi a kiosztható díjak száma. A második forduló eredménye lehet:

(5) Ha a kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása során két jelölt van, a szavazásra egy fordulóban, számítógépes rendszerben történő titkos szavazás útján kerül sor, azzal, hogy minden képviselő egy jelöltre szavazhat. Amennyiben a szavazatok száma alapján megállapítható, hogy egy vagy több képviselő több jelöltre is szavazott, a titkos szavazást papíralapon meg kell ismételni a (6) – (7) bekezdésekben meghatározott eljárási szabályok szerint.

(6) A számítógépes szavazórendszer meghibásodása esetén a szavazást a hiba kijavításig el kell halasztani. Amennyiben a hiba az ülés végéig nem hárítható el, a szavazást papíralapon kell elvégezni. A szavazólapon történő szavazás lebonyolítása a következők szerint történik:

(7) Az ülés vezetője a szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján kihirdeti a szavazás eredményét.

(8) A szavazólapon történő szavazás lebonyolítására bizottsági ülésen a (6) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni. Bizottsági ülésen a bizottság egyszerű többséggel 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a bizottság tagjaiból, illetve a polgármesteri hivatal jelen lévő munkatársaiból.

43. § A képviselő-testület döntéseit – a 42. § (2)–(7) bekezdésben, valamint a 44–46. §-okban meghatározott kivételekkel – számítógéppel segített nyílt szavazással hozza. A számítógépes szavazás nyíltságát a szavazásról – a számítógép által – készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja.

44. § (1) A számítógépes rendszer meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik a szavazás.

(2) Kézfelemeléssel történő szavazás esetén az igennel, a nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát a jegyző vagy a jegyzőkönyvvezető állapítja meg. A szavazás végén a hangfelvétel számára hangosan be kell mondani annak a képviselőnek a nevét, aki nem vett részt a szavazáson.

(3) Amennyiben az összeszámolt szavazatok és a jelenlévők száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni.

(4) A szavazatok összeszámolása után az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét.

45. § (1) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel dönthet név szerinti szavazás elrendeléséről. A javaslatot nem kell indokolni. Külön képviselő-testületi döntés nélkül név szerinti szavazást kell tartani a képviselők egynegyedének indítványára.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egy borítékból egyenként kihúzza a képviselő-testületi tagok nevét tartalmazó cédulát, és az illető hangosan nyilatkozik a szavazatáról.

(4) Amennyiben a cédula olyan képviselő nevét tartalmazza, aki az ülésen nincs jelen, a nevet a hangfelvétel számára hangosan fel kell olvasni, hozzátéve: “Az ülésen nincs jelen”, illetve “A szavazásnál nincs jelen”.

(5) Név szerinti szavazásnál „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat lehetséges.

46. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazásra javaslatot tehet a polgármester, illetőleg bármelyik képviselő. A javaslattevő indítványát legfeljebb 1 percben indokolhatja. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás számítógéppel segített szavazással történik.

(3) A számítógép hibája esetén a szavazás manuálisan történik, a 42. § (5) (6) bekezdésben foglaltak szerint.

(4) A manuálisan lebonyolított titkos szavazás esetén az ülés vezetője a szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján kihirdeti a titkos szavazás eredményét.

(5) A manuálisan lebonyolított titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezi.

(6) A manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

47. § (1) A képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat. A határozat egyedi vagy normatív határozat lehet.

(2) Közbenső döntésnek minősül a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések megtárgyalása során a kiegészítő, módosító indítványok elfogadása tárgyában hozott döntés.

48. § (1) Határozatnak minősül a képviselő-testület által az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslat ügyében hozott – az elfogadott módosításokat és kiegészítéseket is tartalmazó – döntés.

(2) A határozatban a képviselő-testület

(3) A határozat tartalmazza:

(4) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben a polgármester, a bizottság, a jegyző, illetve a társulás által hozott döntés ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A képviselő-testület döntése ellen az (5) bekezdés szerint van helye jogorvoslatnak.

(5) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül.

49. § (1) A képviselő-testület normatív határozatban szabályozza a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(2) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik, a határozat elfogadását követő 3 munkanapon belül.

50. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölésének a következőket kell tartalmaznia:

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző elkészítteti a határozatok kivonatát, melyet meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, valamint a határozattal érintetteknek. A bizottsági ülés határozatsorát meg kell küldeni valamennyi bizottsági elnöknek. A határozatok nyilvántartásáról, valamint a határozat kivonatok elkészítéséről és érintettekkel történő közléséről a jegyző gondoskodik.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő.

(4) A normatív határozatok megjelölésére a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megjelöléséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

51. § (1) Feladatkörében eljárva a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkothat.

(2) A rendelet megalkotását kezdeményezhetik a képviselő-testület tagjai, bizottságai, a polgármester, a jegyző. A rendeletalkotás kezdeményezője javaslatot tehet a rendelet (3) bekezdés szerinti kétfordulós tárgyalására.

(3) A nagy jelentőségű, részletes egyeztetést igénylő rendelet-tervezetek – így különösen a költségvetésről szóló, a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló, stb... – két fordulóban is tárgyalhatók. Az első fordulóban a szabályozás fő elvei, koncepcionális kérdései, a második fordulóban a részletes szabályokat tartalmazó rendelet-tervezet tárgyalására kerül sor.

(4) A rendelettervezet a polgármesternél írásban nyújtható be, melyhez indokolást kell csatolni. Az indokolásban be kell mutatni azokat a társadalmi, szakmai és gazdasági körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait, illetve a szabályozás várható hatásait.

(5) Rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálat elvégzésével fel kell mérni a szabályozás várható következményeit. A rendelettervezet készítője az előzetes hatásvizsgálatot a jogalkotásról szóló törvényben foglaltak szerint köteles elvégezni és azt az előterjesztéshez csatolni vagy az előterjesztésben szerepeltetni.

(6) Rendelettervezetet csak a polgármester, a jegyző, bizottság, illetve képviselő terjeszthet elő.

(7)⁷ A rendelettervezetet a tárgykör szerint illetékes bizottságok - az 57. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel -megtárgyalják. A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság valamennyi rendelettervezetet köteles a képviselő-testülethez történő benyújtás előtt jogi szempontból véleményezni.

(8) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendeletek megjelölésére a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megjelöléséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A polgármesteri hivatal a bizottsági üléseket követően a bizottságok javaslatát tartalmazó rendelet-tervezeteket, valamint a polgármester által elfogadásra javasolt rendelet-tervezetet írásba foglalja. A rendelet-tervezeteket a testületi ülést legalább 24 órával megelőzően fel kell tölteni a TTT-be.

(10) A testületi ülésen bármely képviselő módosító indítványként javasolhatja, hogy a polgármesteri javaslatban ismertetett rendelet-tervezet helyett valamelyik bizottság által javasolt, a (9) bekezdés szerint írásba foglalt rendelet-tervezetről szavazzon a képviselő-testület.

(11) A képviselő a testületi ülést megelőző napon 12 óráig írásban javaslatot tehet a rendelet- módosítás – az eredeti előterjesztésben, valamint a bizottsági javaslatokban szereplőtől eltérő – szövegére. A javaslatot a polgármesterhez kell eljuttatni, a javaslatot a polgármesteri hivatal jogszabály-szerkesztési és törvényességi szempontból megvizsgálja. A képviselő az ülésen kérheti, hogy az általa tett javaslatról – mint módosító javaslatról – szavazzon a testület.

52. § (1) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal (2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.) hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A rendeleteket 15 napra kell kifüggeszteni. A rendeleteket a kifüggesztéssel együtt a honlapon is meg kell jelentetni.

(2) A normatív határozatokat az (1) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tenni.

(3) A képviselő-testület döntéseiről a lakosságot a honlap útján is tájékoztatni kell, továbbá a helyi nyomtatott és elektronikus médiában történő megjelenésre is lehetőséget kell biztosítani.

53. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző a hangfelvétel alapján gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az alábbiakat kell tartalmaznia:

(3) A jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletei az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül:

(4) A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a Polgármesteri Hivatalban – minden év anyagát könyv formájában beköttetve – kell elhelyezni.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a testületi ülések előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe. A zárt ülésen hozott döntés nyilvános. A nyilvános ülések jegyzőkönyvei, és a zárt ülésen hozott döntések a honlapon is közzétételre kerülnek.

54. § (1) A települési képviselő az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

(2) A képviselők tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértékét az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

55. § (1) A képviselő – az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon kívül – köteles:

(2) A képviselő az (1) bekezdés b) – c) pontjaiban meghatározott kötelezettségei teljesítéséhez a polgármesteren keresztül igényelheti a hivatal szakmai segítségét.

56. § (1) A képviselő-testület tevékenységének segítésére, döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, javaslatok kidolgozására, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint saját és átruházott hatáskörben döntések meghozatalára az 57. § (1) bekezdésében felsorolt állandó bizottságokat hozza létre, és ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(2) A bizottság elnöke határozza meg, hogy a bizottsági meghívót mely helyi társadalmi és civil szervezetek vezetőjének kell megküldeni.

(3) A bizottságok gyakorolják a törvény által részükre megállapított, továbbá a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

(4) Amennyiben a bizottság olyan kérdést kíván napirendjére felvenni, amely nem érinti az e rendelet mellékletében meghatározott feladat-és hatáskörét, erre a jegyző köteles a polgármesternek és a bizottság elnökének a figyelmét felhívni.

(5) A bizottsági ülés időtartama nem haladhatja meg a 6 órát. A bizottság egyszerű többséggel meghozott határozatával dönthet az ülés időtartamának alkalmanként egy órával történő meghosszabbításáról. A hozzászólások időkorlátozására az e rendelet 35. §-ában meghatározott szabályok alkalmazásáról a bizottságok maguk dönthetnek.

(6) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára – az (5) bekezdésben, a 42. § (8) bekezdésében és az Mötv. 60. §-ában meghatározott kivételekkel – a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

57. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

(2) A bizottságok tagjainak száma 7 fő.

(3) A bizottságok feladat-és hatáskörét, valamint az átruházott hatáskörök felsorolását, továbbá azon ügyek felsorolását, amelyek csak a bizottság előterjesztésében kerülhetnek napirendre, e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4)⁸ Kivételesen a képviselő-testület olyan napirendeket is megtárgyalhat, amelyeket előzetesen az illetékes bizottság a (3) bekezdésben és az 1. mellékletben foglaltaktól eltérően nem véleményezett. Ilyen kivételes esetnek tekintendő, amikor a bizottság ülését két egymást követő időpontra határozatképtelenség miatt nem lehetett összehívni.

58. § Az állandó bizottság általános feladatai:

59. § (1) Az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat, az Mötv. 37. § (3) bekezdés szerint az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés vizsgálatát, valamint az Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt lemondó nyilatkozat befogadását a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság végzi.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás részletes szabályait a 6. melléklet tartalmazza.

60. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására, ügy vitelére, vagy kivizsgálására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság létszámát, részletes feladatait az ideiglenes bizottság létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság első ülését a jegyző hívja össze, a további üléseit pedig az ideiglenes bizottság elnöke.

(4) Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére egyebekben az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

61. § Ideiglenes bizottság különösen a következő feladatok ellátására hozható létre:

62. § (1) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, illetve visszahívására – írásbeli indoklással – a polgármester és bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A bizottságok nem képviselő tagjainak megválasztásakor arra kell törekedni, hogy olyan személyek kerüljenek kiválasztásra, akik az adott bizottság feladatköréhez kapcsolódó szakértelemmel rendelkeznek.

63. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az elnök e tisztségének ellátásában akadályozva van, az elnöki teendőket az alelnök látja el. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az elnöki teendőket a bizottság elnöke által kijelölt személy látja el.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

(3) A (2) bekezdés b), c) pontjaiban meghatározott esetekben a bizottságot az indítványban, határozatban megjelölt határidőn belül kell összehívni.

(4) Több, az adott tárgykörben hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke megállapodhat a napirend együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(5) Együttes ülés esetén a bizottsági elnökök az ülés vezetése céljából maguk közül levezető elnököt választanak. Az ülés során valamennyi bizottság elnöke a saját bizottsága vonatkozásában megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megadja a szót a bizottság tagjainak, felteszi szavazásra a határozati javaslatot. A határozati javaslatokról a bizottságok külön-külön szavaznak. Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi érintett bizottság elnöke és jegyzőkönyv-hitelesítője aláír.

(6) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéshez minősített többségű szavazat szükséges. A bizottság határozatai – a saját és átruházott hatáskörben hozott döntések kivételével – csak a bizottság tagjaira nézve tartalmazhatnak kötelezettséget.

(7) A bizottság ülései nyilvánosak, a bizottság zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tart, illetve tarthat.

(8) A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített többségű szavazattal dönt.

(9)⁹ A bizottsági ülések – a zárt ülések kivételével – élőben közvetítésre kerülnek a https://onkormanyzati.tv/ oldalon.

(10)¹⁰ A bizottsági ülésekről hang, illetve kép-és hangfelvétel készül.

64. § (1) A bizottsági munka ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el. Ennek biztosítása érdekében a hivatali dolgozók közül a jegyző minden bizottság mellé érdemi szakreferenst jelöl ki, aki tanácskozási joggal részt vesz a bizottság ülésein.

(2) A Polgármesteri Hivatal feladata:

(3) A bizottság üléséről hangfelvételt kell készíteni, mely alapját képezi az írásos jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.

(4) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét 1 példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság a jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről dönthet esetenként, az ülés kezdetén hozott határozatával vagy általános érvényű határozattal is kijelölheti a jegyzőkönyvet aláíró bizottsági tagot.

(5) A jegyzőkönyvet a jegyző részére kell átadni, aki a jegyzőkönyv tudomásul vétele után gondoskodik a központi irattárban történő elhelyezésről.

(6) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. §-ának és e rendelet 40. §-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni.

65. § (1) A bizottság döntéseit határozat formájában hozza meg. A határozat lehet egyedi vagy normatív határozat.

(2) A normatív határozatokra a 49. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

66. § (1) A képviselő-testület tagjai közül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára

(2) A tanácsnok a döntéselőkészítést segítő és a képviselő-testület, illetve a polgármester felé tájékoztatási feladatokat ellátó szakképviselő, aki az intézményvezetőkkel, helyi önkormányzati és civil szervezetekkel e tevékenységekre korlátozódóan kapcsolatot tarthat, részükre azonban utasítást adni, őket beszámoltatni nem jogosult. A tanácsnok a polgármesteri hivatal, önkormányzati vezető, illetve intézmény feladatkörébe tartozó tevékenységet nem végezhet, így önállóan nem képviselheti az önkormányzatot harmadik személyek felé, a polgármesteri hivatal munkájában kizárólag a polgármester felkérése alapján, illetve jóváhagyása esetén, az e rendeletben meghatározott feladatkörében eljárva vehet részt.

(3) A tanácsnokok feladatainak részletes meghatározását az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A tanácsnok – a hatósági hatáskörbe tartozó ügyek kivételével – figyelemmel kíséri, felügyeli a képviselő-testület által meghatározott feladatkörök ellátását. Ennek keretében

(5) A tanácsnok tevékenységéről évente, az első negyedévben írásban beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. A két beszámoló közötti időszakban a tanácsnok tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a polgármestert.

67. § (1) A polgármester tevékenységét főállásban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napján keletkezik.

(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője.

68. § A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározottakon kívül

69. § A képviselő-testület határozatával a polgármester részére jutalmat állapíthat meg meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom megállapítására bármelyik bizottság javaslatot tehet a képviselő-testületnek.

70. § (1) A polgármester az önkormányzat feladataival összefüggésben a költségvetési rendeletben e célra megállapított összeg erejéig szabadon vállalhat kötelezettségeket az általa szükségesnek ítélt feladatok ellátására. E keretet a költségvetés tervezésekor el kell különíteni, felhasználásáról a zárszámadás tárgyalása során kell elszámolni.

(2) Az összeg esetleges változtatásáról a képviselő-testület a tárgyévi költségvetés elfogadása során dönt.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott, az önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak módosítása és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítási jogosultság részletes szabályait a mindenkori éves költségvetési rendelet tartalmazza.

71. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei közé tartozó ügyek kivételével – a két testületi ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, életet, testi épséget veszélyeztető ügyekben, válság-vagy katasztrófahelyzetben testületi ülés összehívása nélkül jogosult dönteni.

72. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy fő főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányítása mellett látja el feladatait.

73. § A polgármester határozatlan időre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott képesítési feltételeknek megfelelő jegyzőt nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

74. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl

75. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

76. §¹¹ A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatalban kiadott normatív utasítások szerint, az azokban kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el.

77. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos elnevezése: Törökbálinti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.

78. § (1) A Polgármesteri Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat a Polgármesteri Hivatal szervezeti- és működési szabályzata tartalmazza.

(2)¹² A Polgármesteri Hivatal szervezeti-és működési szabályzatát a jegyző javaslatára a polgármester adja ki polgármesteri normatív utasításban.

79. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátása körében a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok az alábbiak:

(2) Az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend bevezetése esetén lakossági fórum a 80–82. §-okban meghatározottaktól eltérő szabályok szerint (így különösen telefonos információ szolgáltatás, videó konferencia útján, stb.) is lefolytatható. A lakossági fórum lebonyolításának módjáról esetenként a polgármester dönt.

(3) A képviselő feladatai ellátása körében a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok az alábbiak:

80. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, november 30-ig közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást úgy kell tekinteni, mint nyilvános testületi ülést. Az évi rendes közmeghallgatás időpontját a munkatervben kell meghatározni. Az előző közmeghallgatás óta eltelt időszakról a polgármester beszámolót tesz közzé a honlapon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közmeghallgatást lehet tartani a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő konkrét ügyekben szükséges döntések meghozatala előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében.

(3) A (2) bekezdés szerinti közmeghallgatást indítványozhatja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bármely tagja vagy bizottsága. Az indítványt indokolni kell. A képviselő-testület az indítvány elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) A közmeghallgatás időpontjáról 15 nappal előbb a hirdetmények kifüggesztésének helyén, e rendelet 8. mellékletében felsorolt hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel, valamint a honlap útján tájékoztatni kell a lakosságot.

(5)¹³ A közmeghallgatásról szóló hirdetmény közzétételével egyidejűleg fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatás időpontját megelőzően írásban is eljuttathatják a polgármesteri hivatalba. A közmeghallgatáson megjelent helyi lakosok és helyben érdekelt civil szervezetek képviselői a közmeghallgatáson is tehetnek fel kérdést és a javaslattételhez is joguk van.

(6) A közmeghallgatást megelőzően írásban megküldött, valamint a közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg érdemben azonnal kell válaszolni. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat azonnal nem válaszolható meg, azt annak, akihez a kérdést, javaslatot intézték, 15 napon belül írásban kell megválaszolnia.

(6a)¹⁴ A közmeghallgatáson jelen lévő, a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot feltevő helyi lakosok, helyben érdekelt civil szervezetek képviselői a közmeghallgatás megkezdése előtt sorszámot kapnak. Nevük, lakcímük csak akkor kerül nyilvánosságra, ha azt szóban bemondják. A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv a helyi lakos, helyben érdekelt civil szervezet képviselőjének nevét, lakcímét nem, csak részére kiadott sorszámot tartalmazza.

(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület a napirend elfogadásán kívül döntést (határozatot, rendeletet) nem hoz.

(8) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat – a 15. § (1) bekezdése, 16. §, 18. § (1) bekezdése, 36. § kivételével – nem kell alkalmazni.

(9)¹⁵ A közmeghallgatást követő 2. rendes testületi ülésre a jegyző beszámolót készít a közmeghallgatáson elhangzott problémák végrehajtásáról.

81. § (1) A polgármester lakossági fórumot hívhat össze a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő ügyekben, közérdekű kérdésben, a lakosság véleményének kikérése és megfelelő tájékoztatása érdekében.

(2) A lakossági fórum összehívását elrendelheti a képviselő-testület, illetve arra javaslatot tehet bármely bizottság a feladatkörébe tartozó ügyben.

(3) Rendkívüli esetektől eltekintve a lakossági fórum időpontjáról, témájáról, helyéről, 15 nappal előbb a hirdetmények kifüggesztésének helyén, e rendelet 8. mellékletében felsorolt hirdetőtáblákon, 3 nappal előbb pedig a honlap útján tájékoztatni kell a lakosságot.

(4) Törökbálint egészét vagy egy-egy településrészt érintő, az önkormányzat részvételével megvalósítani tervezett jelentős beruházás lényeges jellemzőiről – így funkciójáról, méreteiről, a várható környezetterhelésről, az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásáról, valamint az egyéb fontos paraméteréről – a képviselő-testület a beruházás előkészítési szakaszában a lakosság véleményének megismerése érdekében lakossági fórumot tart.

82. § (1) A képviselő fogadóórát tarthat a választópolgárok számára. A képviselő kérésére a fogadóóra időpontját a honlapon közzé kell tenni, valamint a képviselői fogadóóra megtartására a Polgármesteri Hivatalban helyiséget kell biztosítani.

(2) A képviselő által összehívott és vezetett képviselői (választókerületi) fórumon a képviselő alkalmi jelleggel tájékoztatja egyéni választókerülete választópolgárait az önkormányzat választókerületet érintő feladatairól, a feladatok ellátásáról, saját tevékenységéről.

(3) A képviselő a képviselői (választókerületi) fórum időpontjáról, helyszínéről, témájáról a honlap útján is tájékoztathatja a lakosságot.

83. § (1) Törökbálint Önkormányzata hivatalos megállapodáson alapuló patronálási kapcsolatot tartott fenn a Németországbeli Baden-Württemberg tartományhoz tartozó Süssen községgel. A patronálási kapcsolatról szóló megállapodást az önkormányzat jogelődje, Törökbálint Nagyközség Tanácsa patronálásról kötötte. A megállapodás aláírásának kelte 1990. június 16. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata 2000. augusztus 19-én partnerkapcsolatról szóló megállapodást írt alá Süssen várossal.

(2) Törökbálint Önkormányzata együttműködési szerződésen alapuló partner települési kapcsolatot tart fenn Székelyudvarhely várossal. A megállapodás kelte 2000. július 2.

(3) Törökbálint Önkormányzata testvér-települési megállapodást kötött Bük Nagyközséggel. A megállapodás kelte: 2002. június 2.

(4) Törökbálint Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatával. A megállapodás kelte: 2008. szeptember 19.

(5) Törökbálint Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött Nagytárkány községgel. A megállapodás kelte: 2008. augusztus 20.

(5a)¹⁶ Törökbálint Önkormányzata testvértelepülési együttműködési megállapodást kötött Negyed községgel. A megállapodás kelte: 2023. október 23.

(6) Az önkormányzat nevében a partner településekkel történő kapcsolattartás a polgármester feladata.

84. § A partnerkapcsolat célja a települések közötti közigazgatási és kulturális kapcsolatok építése, tapasztalatcserék, cserelátogatások szervezése a lakosság közötti közvetlen barátság elősegítése érdekében. E célok minél teljesebb körű megvalósítása érdekében az önkormányzat – lehetőség szerint anyagilag is – támogatja és elősegíti az intézményei, valamint egyesületei önszerveződő közösségei által a partnertelepülés intézményeivel, szervezeteivel kötött partnerkapcsolatokat.

85. § (1) Hivatalos útnak minősül minden olyan utazás, amelyet a képviselő-testület vagy átruházott hatáskörben a döntésre jogosult hivatalos útként előzetesen jóváhagy. Amennyiben a belföldi vagy külföldi település vezetőjétől, a civil szervezet partner-kapcsolatától hivatalos meghívó érkezik a polgármester részére, abban az esetben a döntésre jogosult előzetes jóváhagyása nélkül is hivatalos útnak minősül az utazás.

(2) Hivatalos út esetén a polgármester és az alpolgármester a kiküldetésre vonatkozó szabályok szerinti juttatásra jogosult.

(3) A hivatalos utazáson az önkormányzat képviseletében részt vevő személy jogosult az utazással összefüggő, indokolt és számlával igazolt költségei megtérítésére.

(4) A többnapos hivatalos utazásról az utazónak rövid írásos úti beszámolót kell készítenie a képviselő-testület számára. A beszámoló tartalmazza legalább az utazás, látogatás időpontját, helyszínét, a résztvevők felsorolását, amennyiben az utazás, látogatás konkrét eseményhez, rendezvényhez köthető, akkor az esemény ismertetését, a tapasztalatok, esetleges javaslatok rövid összefoglalását. Delegáció esetén az úti beszámolót a delegáció vezetésével megbízott személy készíti el. A beszámolót a soron következő testületi ülésen a két ülés között történt eseményekről szóló tájékoztató dokumentumaihoz kell csatolni.

(5) Amennyiben az utazás nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, akkor az út magáncélúnak minősül. Ebben az esetben a látogatás során tett nyilatkozatokért, az elhangzott információkért a képviselő-testület felelősséget nem vállal.

86. § Az önkormányzat nevében vagy megbízásából a partner településekre utazó valamennyi küldött, s egyéb személy kötelessége, hogy e megbízatásához méltó magatartást tanúsítson, az önkormányzat, a település ügyeit illetően felelősséggel és legjobb tudása szerint nyilatkozzon, magatartásával az ország, a város és az önkormányzat hírnevét szolgálja.

87. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatok működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, szakmai segítségnyújtással, a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásával kapcsolatos szabályokat az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján megkötött közigazgatási szerződés szabályozza.

(2) A közigazgatási szerződés legfontosabb elemei a következők:

(3) A Német Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzati feladatokat a tulajdonában álló, a feladatellátáshoz szükséges valamennyi tárgyi és technikai eszközzel felszerelt, 2045 Törökbálint, Baross u. 3. szám alatt található Német Közösségi Házban látja el.

(4) Az önkormányzat a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Törökbálinti Román Nemzetiségi Önkormányzat részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához a Polgármesteri Hivatalban biztosít helyiséget.

88. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(2)¹⁷ Az önkormányzat költségvetésének 1. olvasatát és költségvetési rendeletének tervezetét valamennyi bizottság megtárgyalja.

(3)¹⁸ A bizottsági üléseket olyan időpontra kell összehívni, hogy a törvényben a költségvetési rendelet elfogadására megállapított határidők betarthatóak legyenek.

(4) A költségvetés megtárgyalására az intézményvezetőket meg kell hívni.

89. § Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

90. § (1) Az önkormányzat vagyonának védelme érdekében gazdasági társaság alapítására vonatkozó javaslat tárgyalásához kötelező a gazdaságossági számítás (költség-haszon elemzés) benyújtása.

(2) Új intézmény alapítására, illetőleg meglevő intézmény átszervezésére vonatkozó javaslat megtárgyalásához kötelező a várható működési- és bérjellegű kiadások, továbbá bevételek elemzése.

91. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése a belső ellenőrzés útján történik.

(2) A belső ellenőr tevékenységét éves ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra. A tervet a testületi ülést megelőzően a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményezi.

92. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A más önkormányzati rendeletekben szereplő átruházott hatáskörök felsorolását tartalmazó 4. mellékletben szereplő egyes rendeletek felülvizsgálatát a 131/2021. (VII.14.) ÖK határozatban foglaltak szerinti tartalommal és határidőben el kell végezni.

(3) A Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII.17.) önkormányzati rendeletet a rendelet teljes körű felülvizsgálatáig, az új vagyonrendelet hatályba lépéséig az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

(4) Hatályát veszti Törökbálint Város Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti-és működési szabályzatáról szóló 28/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.