Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (X.11.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2013. 10. 09- 2013. 12. 17Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (X.11.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2013. 10. 09- 2013. 12. 17
A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1.§ (6) bekezdés a) pontjában, valamint a 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) alkotja meg..
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§ (1) Az önkormányzat elnevezése:
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
- Az önkormányzat székhelye:
1092 Budapest, Bakáts tér 14.
(2/A)[1][2]Az önkormányzat telephelye:
1093 Budapest, IX. kerület Lónyay u. 19. fsz. II.
Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése:
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzatának Képviselő-testülete
- [3]A Képviselő-testület hivatalának megnevezése:
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal
- A Képviselő-testület tagjainak száma: 17 fő. A Képviselő-testület tagjainak és tisztségviselőinek névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.
- Az önkormányzat jelképei a kerület címere és zászlaja. A kerület jelképeiről a Képviselő-testület külön jogszabályban rendelkezik.
[1] Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 1.§ (1). bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 17/2013. (X.08.) rendelet 1.§-a, hatályos 2013. október 9-től.
[3] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 1.§ (2) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
2.§ (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.
- A Képviselő-testületet a polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy képviseli. A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés kapcsán az önkormányzatot – a polgármester által adott meghatalmazás alapján – a döntést hozó bizottság elnöke, tagja vagy más személy képviseli.
(3)[1] Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:
- a polgármester,
- a bizottságai,
- a Polgármesteri Hivatal,
- a részönkormányzat testülete,
- a jegyző látják el.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 2.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
II. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök
3.§ (1)[1] A Képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és más törvényekben meghatározott kötelező ás a (2) bekezdés szerinti feladatait. (Az önként vállalt feladatokat a 9. számú függelék tartalmazza.)
- [2] A Képviselő-testület – a saját vagy a helyi népszavazás döntése alapján – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
- A Képviselő-testület feladatait a 2. § (3) bekezdésében meghatározott szervei, az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok útján illetve társulási megállapodások, közszolgáltatási szerződések keretében láthatja el. A feladatellátás módjáról a Képviselő-testület dönt.
- [3] [4]A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:
- a polgármesterre,
- a bizottságára,
- a részönkormányzat testületére,
- a jegyzőre,
- társulására.
- A Képviselő-testület az átruházott hatáskört visszavonhatja, gyakorlásához utasítást adhat.
- Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 3.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 3.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[3] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
[4] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 4.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
4.§[1] A Képviselő-testület a következő hatásköröket nem ruházhatja át:
- a rendeletalkotás;
- szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
- a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
- [2]a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele, átadása;
- önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
- közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
- a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
- állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
- a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
- az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
- a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
- területszervezési kezdeményezés;
amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 5.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 17/2013. (X.08.) rendelet 2 §-a, hatályos 2013. október 9-től.
5.§ (1) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntés bírósági jogorvoslattal támadható meg.
(2)[1] A polgármester, a Képviselő-testület bizottságai önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
(3)[2] A fellebbezést az első fokon eljáró hatóság – polgármester, a Képviselő-testület bizottságai – terjeszti a Képviselő-testület ülésére. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az ügy összes iratának megtekinthetőségi helyét.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 6.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 6.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
Szerk
III. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A Képviselő-testület munkaterve
6.§ (1) A Képviselő-testület féléves munkatervben rögzíti az adott időszakra szóló feladatai és célkitűzései teljesítése érdekében tervezett üléseinek időpontját és napirendi pontjait.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
- a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjének címét és előadóját,
- azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják.
(3) munkatervben kötelező napirendként kell szerepelnie:
- a költségvetési koncepció tárgyalásának,
- az éves költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletnek,
- az önkormányzat gazdálkodásának első félévi és háromnegyedévi helyzetéről készített tájékoztatónak,
- az előző évi/félévi költségvetési beszámolónak,
- a megalkotandó rendeleteknek,
- a közmeghallgatás(ok) időpontjának és témájának,
- a jogszabályokban tárgyalási kötelezettségként szereplő témáknak.
- A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
- az alpolgármesterektől,
- a bizottságok elnökeitől,
- a tanácsnokoktól,
- a jegyzőtől,
- [1]a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől,
- a részönkormányzat testületétől,
- az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok vezetőitől.
- A munkaterv-javaslatról a Képviselő-testület – a polgármester előterjesztése alapján – a tárgyidőszakot megelőző utolsó rendes ülésén dönt.
[1] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
A Képviselő-testület ülései
7.§ A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést, valamint közmeghallgatást tart és rendkívüli ülést tarthat.
8.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze és nyitja meg, majd felkéri a legidősebb képviselőt az ülés levezetésére. A polgármester eskütételéig az alakuló ülést a korelnök vezeti.
(2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.
(3) A képviselők és a polgármester az alakuló ülésen esküt tesznek.
9.§ (1)[1] A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2)[2] A rendes ülések időpontja rendszerint minden hónap első csütörtökje, kivéve a januári és szeptemberi testületi üléseket, melyek időpontját a munkaterv rögzíti.
(3)[3] A polgármester indokolt esetben a rendes ülést a munkatervben szereplő időponttól eltérően az adott hónap bármely csütörtökjére is összehívhatja.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 7.§ (1). bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosított a 35/2011. (XII.12.) rendelet 1. §-a, hatályos 2011. december 13-tól.
[3] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 7.§ (2). bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
10.§ (1)A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, melynek indokát a meghívóban fel kell tüntetni.
(2)[1] A polgármester köteles összehívni a rendkívüli ülést a képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés indokát tartalmazó indítványára, valamint ha azt jogszabály előírja.
(3)[2] Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani a tárgy megjelölésével és a határozati javaslattal együtt. A polgármester a Képviselő-testület ülését az indítvány átvételét követően, legfeljebb 15 napon belüli időpontra hívja össze.
(4)[3] A rendkívüli ülést nem kell összehívni, ha a kezdeményezés átvételét követően 15 napon belül a Képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben az indítványt a rendes ülés napirendi javaslatai közé fel kell venni.
(5) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány irányul, illetve amelyet az (1) bekezdés szerinti meghívó tartalmaz.
(6) Rendkívüli ülésen interpelláció, kérdés nem tehető fel, tájékoztatót nem lehet tárgyalni.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 8.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 8.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[3] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 8.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
11.§ (1)[1] A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.
(2) Ha legalább 300 választópolgár írásban kezdeményezi a választópolgárok nagy részét érintő kérdéskör megvitatását, a kezdeményezés előterjesztését követő rendes ülésen a Képviselő-testületnek a közmeghallgatást el kell rendelnie, és azt a kezdeményezéstől számított 30 (harminc) napon belül meg kell tartani.
(3) A közmeghallgatás időpontjáról és témájáról a választópolgárokat legalább 7 (hét) nappal előbb a közzétételi helyszíneken, valamint a helyi újság és televízió útján értesíteni kell.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 9.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
A Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
12.§ (1) A Képviselő-testület ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.
(2)[1] A képviselő-testület
- zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
- zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3)[2][3]A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző(k), továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(4) A zárt ülésre ajánlott napirend anyagai titoktartási kötelezettség alá esnek. A titoktartási kötelezettség megszűnik, amennyiben a Képviselő-testület a napirendet nem zárt ülés keretében tárgyalta.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 10.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
[3] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 10.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
A Képviselő-testület ülésének összehívása
13.§ (1) Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályozatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása, illetve a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a Városfejlesztési, Városgazdálkodási, Környezetvédelmi Bizottság elnöke (a továbbiakban: a testületi ülés elnöke) hívja össze és – a 24. § (2) és (3) bekezdés előírásait figyelembe véve - vezeti.
(2) A rendes ülést az ülés előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülést legalább 3 nappal – amennyiben ez munkaszüneti napra esik, úgy a legközelebbi munkanapon - korábban kell összehívni.
(3) Az ülés összehívása a meghívónak és a közzétehető mellékleteinek – a személyes adatok védelméről szóló előírások figyelembe vételével – az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével történik. Az ülés összehívásáról az érintetteket annak napján SMS-ben értesíteni kell. Az internet hozzáféréssel nem rendelkező nem képviselő bizottsági tagok az ülések előterjesztéseit a Polgármesteri Hivatalban vehetik át.
(4) A rendes ülésre előterjesztést pótlólag legkésőbb az ülést megelőző 2. napon lehet kiküldeni. A pótlólag kiküldött előterjesztésekről az érintettek külön értesítést nem kapnak.
(5) A meghívó tartalmazza:
- az ülés helyét, napját,
- az ülés kezdési időpontját,
- a javasolt napirendek tárgyát és előterjesztőjét,
- az ülés minősítését,
- az ülés összehívójának aláírását, illetve megnevezését.
(6) A javasolt napirendek közé fel kell venni:
- a munkaterv szerinti napirendi javaslatokat,
- az ülés időpontjára elhalasztott napirendi javaslatokat,
- azokat a napirendi javaslatokat, amelyek tárgyalását bizottság vagy frakció indítványozta,
- a szabályoknak megfelelően benyújtott interpellációt, kérdést
(7) A meghívó mellékletei:
- az előterjesztések, hozzá kapcsolódó állásfoglalások,
- az interpellációk,
- tájékoztatók:
- negyedévente a határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatás
- a polgármester a Képviselő-testület részére a 4. számú függelék 5., 6., 7., 8., 9., 36. pontjaiban meghatározott átruházott hatáskörökben az előző ülés óta eltelt időben eljárva tett intézkedéseiről tájékoztatót készít.
- a polgármester az előző ülés óta eltelt időben az Önkormányzatot érintő jelentősebb eseményekről írásban tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.
- a jegyző évente tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a hatósági munka tapasztalatairól, és a törvényesség helyzetéről.
(8) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a Képviselő-testület tagjait,
b) a nem képviselőtestületi tag alpolgármestert,
c) a jegyzőt, aljegyzőt,
d)[1] a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
e) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjét,
f) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőket,
g) a kerületi rendőrkapitányt,
h) az ANTSZ vezetőjét,
i) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
j) önkormányzat gazdasági társaságok vezetőit,
k) oktatási, szociális, egészségügyi intézmények vezetőit,
l) akiket a polgármester, állandó bizottság, vagy képviselőcsoport indokoltnak tart
m)[2] a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát.
(9) A Képviselő-testület ülésén - a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal rendelkeznek:
- nem képviselő alpolgármester,
- jegyző,
- aljegyzők,
- [3]a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
- a könyvvizsgáló,
- a Polgármesteri Hivatal irodavezetői,
- akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve az egyes napirendekhez meghívottak
- [4]a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselője.
[1] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
[2] Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 11.§ (1) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
[3] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
[4] Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 11.§ (2) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
Sürgősségi javaslat
14.§ (1) A polgármester, az alpolgármester, bármely bizottság, a képviselő és a jegyző legkésőbb a Képviselő-testület rendes ülését megelőző három órával indokolással ellátott sürgősségi javaslatot terjeszthet elő valamely nem tervezett, de objektív indok miatt nem halasztható ügy megtárgyalására. A sürgősségi javaslatnak meg kell felelnie az előterjesztésre vonatkozó 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(2) A sürgősségi javaslat rendeletalkotásra, rendeletmódosításra, valamint a költségvetést érintő döntés meghozatalára nem irányulhat.
(3) A sürgősségi javaslatot a Szervezési csoport részére, írásban kell leadni, ahol az átvétel időpontját a sürgősségi javaslatra rá kell vezetni.
(4) Amennyiben a Képviselő-testület a sürgősségi javaslatot nem veszi napirendjére, a soron következő ülésének napirendjére – az okafogyottság esetét kivéve – fel kell venni.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület a sürgősségi javaslatot napirendre veszi, azt – minősítésétől függően nyilvános vagy zárt ülésen – utolsó napirendi pontként tárgyalja.
Az előterjesztések
15.§ (1) Az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 8. napon 12.00 óráig, írásban és - amennyiben az előterjesztés tárgyában dönteni szükséges - határozati javaslattal kell benyújtani a Szervezési csoporthoz. A határidőn túl leadott előterjesztések a Polgármester és a Jegyző együttes engedélyét követően vehetők napirendre.
(2) Előterjesztést tehetnek:
- a polgármester, az alpolgármesterek,
- a képviselők,
- a Képviselő-testület bizottságai,
- a tanácsnokok,
- a részönkormányzat testülete,
- [1]a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
- a jegyző,
- [2]a Képviselő-testület, illetve az a) – g) pontokban megnevezettek által felkért személy vagy szervezet.
(3) Az előterjesztések fajtái:
- részletes indokolással alátámasztott határozati javaslat,
- önkormányzati rendelet-tervezet,
- beszámoló, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt,
- tájékoztató,
- interpelláció,
- sürgősségi javaslat.
(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) az előterjesztés tárgyát,
b) a határozati javaslatot (a tájékoztató és interpelláció kivételével),
c) a végrehajtás határidejét év, hónap, nap, vagy pontos időszak megjelöléssel és felelősét,
d) a jegyző törvényességi vizsgálatát igazoló kézjegyét, illetve törvényességi észrevételét
e) a határozati javaslat elfogadásához szükséges többség jelzését,
f) azt, hogy az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen tárgyalható, vagy kell tárgyalni, a honlapon megjelentethető-e,
g) a korábban hasonló vagy azonos tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatokat.
(5) Az előterjesztések tartalmának és benyújtásának részletes szabályait polgármesteri és jegyzői együttes utasítás szabályozza.
(6) Képviselő-testület ülésén csak az e paragrafus rendelkezéseinek megfelelően készített és benyújtott előterjesztések tárgyalhatók. Az át nem ruházható hatásköröket érintő előterjesztések csak az illetékes bizottság állásfoglalásnak ismeretében tárgyalhatók, kivéve a sürgősségi javaslatot. Az előterjesztés tárgyalását nem akadályozza, ha a bizottság állásfoglalását azért nem alakította ki, mert a bizottság elnöke az ülés összehívásáról nem gondoskodott vagy a bizottság nem volt határozatképes.
(7) A bizottságokkal történő egyeztetésről az előterjesztőnek kell gondoskodnia.
[1] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
[2] Módosította a 35/2011. (XII.12.) rendelet 2. §-a, hatályos 2011. december 13-tól.
Határozatképesség
16.§ (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, 9 fő, jelen van.
(2) Határozatképesség hiánya esetén a Képviselő-testület ülését egy alkalommal, 7 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendek tárgyalására össze kell hívni. A határozatképesség hiánya miatt egy alkalommal összehívott ülés határozatképtelensége esetén a nem tárgyalt napirendi javaslatokat kötelezően fel kell venni a következő rendes ülés napirendjére.
Az ülés menete
17.§ (1) Az ülést a testületi ülés elnöke nyitja meg. A jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet. Az ülés ideje alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.
(2) A képviselők az ülés megnyitását követően jelzik a napirend előtti felszólalási igényüket, valamint a feltenni szándékozott kérdésük címzettjét és tárgyát.
(3) A Képviselő-testület vita nélkül dönt a sürgősségi javaslat napirendre vételéről, ezt követően dönt az ülés napirendjéről.
(4) A napirend előtti felszólalások és kérdések a napirend megállapítását követik.
(5) Az ülések ideje alatt a teremben telefonálni tilos.
(6) Az ülésen minden frakció egy alkalommal - legfeljebb 20 perc időtartamra - szünetet kérhet, amelyet az ülés elnöke köteles elrendelni.
Napirend előtti felszólalás
18.§ (1) Napirend előtt rendkívüli önkormányzati ügyben a tárgy megjelölésével bármely képviselő felszólalhat.
(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. Vitának és határozathozatalnak helye nincs.
(3) Napirend előtti hozzászólásra minden képviselőnek ülésenként egyszer van lehetősége.
Kérdés
19.§ (1)[1] Bármely képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke a Képviselő-testület ülésén
- a polgármestertől,
- az alpolgármesterekről,
- a jegyzőtől,
- a bizottság elnökétől,
- a részönkormányzat elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A kérdésnél vitának és határozathozatalnak helye nincs.
(3) A kérdésre az ülésen szóban, vagy 15 napon belül írásban választ kell adni.
[1] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
Ügyrendi javaslat
20.§ (1) Ügyrendi jellegűnek a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat tekinthető.
(2) Ügyrendi kérdésben napirendi pontonként egyszer, bármely képviselő legfeljebb 1 perces időtartamban soron kívül szót kaphat.
(3) Az ügyrendi javaslattételre bejelentkezett képviselőnek a vita lezárása után is szót kell adni.
(4) Az ügyrendi javaslat nem irányulhat már eldöntött ügyrendi kérdésre. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. A vita lezárására vonatkozó javaslatot a 23. § (2) bekezdése szerint kell megfogalmazni.
Interpelláció
21.§ (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez és a részönkormányzat elnökéhez önkormányzati ügyben interpellációt intézhet.
(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 5 (öt) munkanappal a Polgármesteri Titkárságon kell írásban személyesen vagy elektronikus úton benyújtani. A határidő elmulasztása esetén az interpellációt a Képviselő-testület – a válaszadó döntésének megfelelően – az adott vagy a következő ülésén tárgyalja meg.
(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell;
- az interpelláló nevét,
- az interpelláció címzettjét,
- az interpelláció tárgyát.
(4) Az interpellálót az írásbeli előterjesztés mellett a szóbeli kiegészítés joga is megilleti, melynek ideje legfeljebb 3 perc.
(5) A határidőben benyújtott interpellációra a választ a kérdezett az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ a következő rendes Képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.
(6) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak 2 percben viszontválaszra van joga, továbbá nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.
(7) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. Amennyiben a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, akkor azt elbírálásra az illetékes bizottságnak kell kiadni. A bizottság 30 napon belül megvizsgálja az ügyet, majd a kialakított szakmai javaslata alapján a Képviselő-testület a soron következő rendes ülésén beszámol.
(8) A Képviselő-testület a bizottság javaslatára az interpelláció ügyében részletesebb vizsgálatot rendelhet el.
(9) Ha az interpelláló képviselő az interpelláció bejelentésekor nincs az ülésteremben, az interpelláció tárgyalását a következő ülésre kell halasztani.
Módosító indítványok
22.§ (1) Az előterjesztésekhez az előterjesztő, illetve a 15.§ (2) a-f pontjában felsoroltak az alábbiak szerint tehetnek módosító indítványt:
a) a rendes ülésre a meghívóval együtt kiküldött előterjesztésekhez legkésőbb az ülést megelőző 2. nap 12.00 óráig írásban,
b)[1] a rendkívüli ülésre kiküldött illetve a rendes ülésre pótlólag kiküldött előterjesztésekhez, valamint a Képviselőtestület bizottságai legkésőbb az ülés napján 12.00 óráig, írásban,
c) a rendes vagy rendkívüli ülésre kiküldött előterjesztésekhez objektív okból halaszthatatlan esetben legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával írásban,
d)[2] sürgősségi javaslathoz, valamint a vita során elhangzottak alapján objektíve indokolt esetben az előterjesztésekhez azok vitájában, pontosan megfogalmazott javaslat formájában, szóban.
(2) A (1) pont a) pontja szerinti módosító indítványokat legkésőbb az ülést megelőző 2. napon ki kell küldeni, a b) és c) pontok szerinti módosító indítványokat az ülés megkezdését megelőzően ki kell osztani.
A napirendi pontok vitája és a levezető elnök jogai
23.§ (1) A napirendi pontok vitája:
- a napirend előterjesztője legfeljebb 3 percben – rendeletalkotás, módosítás, illetve koncepció esetén 6 percben - kiegészítést tehet,
- az előterjesztést megtárgyaló bizottság legfeljebb 2 percben – rendeletalkotás, módosítás, illetve koncepció esetén 5 percben – ismerteti a bizottsági döntést, igény szerint a kisebbségi véleményt,
- a napirendben érintett - tanácskozási joggal nem rendelkező személynek, közösség képviselőjének a testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével lehet felszólalási lehetőséget adni, legfeljebb 3 percben,
- a napirendhez a képviselők (tanácskozási joggal rendelkezők) két alkalommal 3-3 percben szólhatnak hozzá, a bejelentkezés sorrendjében. A költségvetési előterjesztések (éves költségvetés, évközi módosítás, költségvetési beszámoló, költségvetési koncepció) vitája esetén a tanácskozási joggal rendelkezők további hozzászólásokra is jogosultak alkalmanként legfeljebb 1 percben,
- [1]
- az előterjesztő nyilatkozik a hozzászólásokra, illetve az elhangzott módosító javaslatok befogadására vonatkozóan,
- az ülés elnöke a vitát lezárja.
(2) A vitát akkor lehet lezárni, ha a napirendhez nincs több hozzászóló. A vita lezárását a képviselők is kezdeményezhetik, a testület - minősített többséggel - dönthet úgy, hogy csak az addig szólásra jelentkezett képviselők vagy frakciónként egy-egy tag szólalhat fel.
(3) A jegyző törvényességi észrevétel esetén a vitában soron kívül és több alkalommal, időkorlátozás nélkül is felszólalhat.
(4) Az előterjesztő által befogadott módosító indítványról nem kell szavazni.
(5) Amennyiben bármely képviselő indítványozza a határozati javaslat, vagy annak egyes pontjait érintően a vita újra megnyitását, arról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.
[1] Hatályon kívül helyezte a 35/2011. (XII.12.) rendelet 4. §-a, hatályos 2011. december 13-tól.
24.§ (1) A testületi ülés elnöke a Képviselő-testület ülését megnyitja, levezeti, szünetet rendel el, majd az ülés folytatását rendeli el. A Képviselő-testület ülését a napirendek tárgyalását követően berekeszti, az ülés berekesztése előtt bejelenti a következő képviselőtestületi ülés időpontját.
(2) A testületi ülés elnökének jogai:
- megállapítja a határozatképességet, annak hiányában dönt a következő ülés időpontjáról,
- megtagadhatja a napirend előtti felszólalás jogát, ha az nem felel meg a 18.§ rendelkezéseinek,
- a vitát napirendi pontonként megnyitja és lezárja,
- megállapítja a felszólalásra jelentkezettek sorrendjét és megadja a szót,
- figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a témától vagy megfogalmazása másokat sért,
- megvonhatja a szót attól, aki a korábbi figyelmeztetés ellenére sem a tárgyalt témáról beszél vagy aki túllépte a meghatározott időkorlátokat. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirend vitájában nem szólalhat fel újra.
- elrendeli a szavazást, és megállapítja az elhangzott javaslatok feletti szavazási sorrendet,
- megállapítja a szavazás eredményét.
(3) Amennyiben a testületi ülés elnöke képviselőként kíván az előterjesztéshez felszólalni, akkor ezt a szándékát jeleznie kell és a sorrend betartásával szólalhat fel. Ebben az esetben a (2) bekezdés e.) és f.) pontja szerinti jogokat a helyettesítés sorrendjében meghatározott tisztségviselő gyakorolja. Amennyiben a testületi ülés elnöke személyében érintett, illetve ha a napirendi pont előterjesztője, az ülés vezetését átadja a helyettesítés sorrendjében meghatározott tisztségviselőnek.
A napirendi pont tárgyalásának elhalasztása
25.§ (1) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a vita lezárásáig, napirendi pontonként egy-egy alkalommal a polgármester, az alpolgármester(ek), a frakciók és a jegyző indokolással alátámasztott javaslatot tehetnek. A javaslatnak a halasztás időtartamára is vonatkoznia kell.
(2) A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt, és meghatározza a napirendi pont ismételt tárgyalásának időpontját.
A testületi ülés elnapolása
26.§ (1) A testületi ülés elnapolására ülésenként egy-egy alkalommal a polgármester, az alpolgármester(ek). a frakciók és a jegyző indokolással alátámasztott javaslatot tehetnek.
(2) A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
A döntéshozatal szabályai
27.§ (1) A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű többséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többséget igénylő döntés esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének, 9 főnek az igen szavazata szükséges. A minősített szavazati többséget igénylő döntések jegyzékét az 5. számú függelék tartalmazza.
(3) Az az indítvány, amely nem kapta meg a szükséges többséget, elutasítottnak számít.
(4)[1] A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(5)[2] A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt.
(6) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(7)[3] Amennyiben a személyesen érintett képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja és kizárására ennek okából nem került sor, a meghozott döntés a személyes érintettség észlelését követően nem hajtható végre illetve végrehajtása nem folytatható.
(8)[4] A (7) bekezdésben meghatározott döntést a Képviselő-testület a személyes érintettség észlelését követő ülésen ismét megtárgyalja és – figyelembe véve a döntés végrehajtásának dönt annak érvényben tartásáról, vagy visszavonásáról.
(9)[5] A (7) és (8) bekezdésben foglaltakat a bizottságok és részönkormányzat esetében is megfelelően alkalmazni kell.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 12.§ (1) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 12.§ (1) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
[3] Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 12.§ (2) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
[4] Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 12.§ (2) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
[5] Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 12.§ (2) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
A szavazás módja
28.§ (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a jogszabályok feltételei szerint lehetősége van titkos és név szerinti szavazást is tartani.
(2) A nyílt szavazás szavazógéppel vagy kézfelemeléssel történik.
(3) Amennyiben bármely képviselő indítványozza a több pontot tartalmazó javaslat pontonként történő szavazását, azt az ülés elnökének el kell rendelnie.
(4) A határozati javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. A szavazás először a vitában fenntartott módosító indítványokról – az előterjesztések számának, illetve azok elhangzásának sorrendjében -, végezetül az egész határozati javaslatról történik. Bizottsági, illetve az ülésen jelen nem lévő képviselő által benyújtott módosító javaslatról külön szavazás keretében kell dönteni.
(5)[1] A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat:
- választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása,
- vezetői megbízás visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
- önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy tárgyalásakor,
- a vagyonával való rendelkezés, valamint az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor,ha a zárt ülés feltételei fennállnak.
(6) A titkos szavazás elrendelésére indítványt tehetnek a képviselők, a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző.
(7) Az ülés elnöke:
- a (5) bekezdés a), b) és c) pontban szereplő esetekben az indítványra – külön szavazás nélkül – a titkos szavazást elrendeli,
- az (5) bekezdés d) pontja esetében a Képviselő-testület az indítványról minősített többséggel dönt.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 13.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
A titkos szavazás
29.§ (1) A Képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolításához állandó Szavazatszámláló Bizottság elnökét és két tagját az alakuló ülésen megválasztja.
(2) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(3) A titkos szavazás az erre a célra szerkesztett szavazólapon, külön helyiség és szavazóurna igénybevételével történik. A szavazólapon biztosítani kell a döntéstől való tartózkodás lehetőségét is.
(4) A testületi ülés elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás módját és az érvényesség feltételeit.
(5) A Szavazatszámláló Bizottság értékeli és összegezi a szavazás eredményét, és azt jegyzőkönyvbe foglalja.
(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- a szavazás helyét és időpontját,
- a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét,
- a szavazás eredményét,
- a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.
(7) Szavazatszámláló Bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét a Képviselő-testülettel.
A név szerinti szavazás
30.§ (1)[1] A szavazás megkezdése előtt – a bizottság létszáma és összetétele, a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdések kivételével – a Képviselő-testület bármely tagja kérhet név szerinti szavazást, mely indítványról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők egyenként, szóban „igen”, „nem”, tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazatokat a jegyző számlálja össze és kihirdeti a szavazás eredményét.
(3) A név szerinti szavazásról készült hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 14.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
A Képviselő-testület döntései
31.§ (1) A Képviselő-testület döntései:
- önkormányzati rendelet
- határozat, amelyek lehetnek:
ba) normatív határozatok,
bb) önkormányzati hatósági határozatok,
bc) egyéb határozatok.
(2) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot
- a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására, vagy
- a Fővárosi Közgyűlés rendeletének felhatalmazása alapján.
(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítésére a jogalkotásról szóló jogszabályok mindenkor hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(4) A Képviselő-testület a rendelet-tervezeteket két alkalommal tárgyalja. Az első tárgyalás alkalmával a rendelet tervezetként való elfogadásáról és a közzétételi helyszíneken történő kifüggesztéséről dönt.
(5) A rendelet-tervezet kifüggesztésének időtartama alatt az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szerek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján megadott elektronikus levélcímen.
(6) A Képviselő-testület a rendelet-tervezet második alkalommal történő tárgyalása során a vélemények ismeretében a módosító indítványokkal érintett pontok elfogadásáról és a rendelet megalkotásáról dönt.
(7) A Képviselő-testület különösen indokolt esetben - minősített többséggel vita nélkül – dönthet úgy is, hogy a rendeletét ugyanazon napirend keretében tárgyalja és alkotja meg.
(8) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(9) A Képviselő-testület az alábbi témakörökben normatív határozatot hoz:
- a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata,
- a Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata,
- az Önkormányzat gazdasági programja,
- az Önkormányzat koncepciói,
- a Polgármesteri Hivatalban az igazgatási szünet elrendelése,
- a Képviselő-testület munkaterve,
- az Önkormányzati fenntartású intézmények Alapító Okirata,
- valamint minden olyan témakörben, melyben a jogalkotásról szóló mindenkor hatályos jogszabályok ezt lehetővé teszi.
(10) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági határozatot hoz minden olyan esetben, amikor az önkormányzati feladatok és hatáskörök gyakorlása hatósági döntés meghozatalát igényli.
(11) A Képviselő-testület egyéb határozatot hoz minden olyan esetben, amikor az önkormányzati feladatok és hatáskörök gyakorlása a (9) és (10) bekezdésektől eltérő, egyedi, illetve ügyrendi döntés meghozatalát igényli.
(12) A rendeletek jelölése:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének …./…..év (kihirdetés dátuma: hónap, nap) rendelete a ……(tárgy)-ról.
(13) A normatív határozatok jelölése:
…/…év (hó, nap)
Határozat (középen)
a ……(tárgy)-ról
(14) Az önkormányzati hatósági határozatok és egyéb határozatok jelölése:
…./év (hó,nap)
Határozat (középen)
(15) Az önkormányzati rendeletet és a normatív határozatot az Ügyfélszolgálati Irodán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, valamint meg kell jelentetni az önkormányzat honlapján (4. számú melléklet).
(16) Az önkormányzat rendeletei és normatív határozatai hatályos szövegének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. A hatályos szöveget az önkormányzat honlapján a módosító rendelet illetve normatív határozat kihirdetését követő 15 napon belül, illetve amennyiben a hatálybalépés napja későbbi, a hatályba lépés napján meg kell jelentetni.
A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
32.§ (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.
(2)[1] A jegyzőkönyv tartalmazza
- a testületi ülés helyét;
- időpontját;
- a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
- a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
- a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
- az előterjesztéseket;
- az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
- a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
- a döntéshozatalban résztvevők számát;
- a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
- a szavazás számszerű eredményét;
- a hozott döntéseket.
(3) A jegyzőkönyv első két példányának mellékletét képezi:
- a meghívó,
- a jelenléti ív,
- az írásos előterjesztések, interpellációk,
- a név szerinti szavazásról készült névsor,
- a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
- a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólása,
- a jegyző törvényességi észrevételei,
h) elfogadott rendelet(ek) és normatív határozatok hiteles példánya.
(4)[2] A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormányhivatalnak.
(5) Az ülésekről készült hangfelvételeket az ügyirat-kezelési szabályzat szerint meg kell őrizni.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 15.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 16.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
33.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt az ülést követő 15 (tizenöt) napon belül a jegyző köteles megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatal vezetőjének.
(4) A képviselőknek a jegyzőkönyvvel kapcsolatos, az ülést követő 30 napon belül megtett észrevételét a jegyzőkönyvhöz utólag csatolni kell.
(5) A nyilvános képviselő-testületi és bizottsági ülés jegyzőkönyvét valamint a zárt ülésen hozott határozatokat - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – a honlapon meg kell jelentetni.
IV. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE
34.§ (1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az állampolgárokat a Képviselő-testület (1) bekezdés témájában hozott döntéséről a helyi újság és a helyi televízió útján, valamint a közzétételi helyszíneken közzétett hirdetménnyel tájékoztatni kell.
(3) A Képviselő-testület közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot tart, illetve tarthat.
(4) Lakossági fórumot kell tartani a jogszabályban előírt esetekben.
(5) A lakossági fórum időpontjáról és témájáról az állampolgárokat a sajtó, televízió útján és a közzétételi helyszíneken hirdetménnyel kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 7 nappal.
(6) Az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
(7) A lakossági fórumon elhangzott javaslatokat, észrevételeket a Képviselő-testület döntésénél köteles figyelembe venni.
V. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK JOGÁLLÁSA ÉS A FRAKCIÓK
A Képviselő-testület tagjainak jogállása
35.§ (1) A képviselők jogállását a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Minden önkormányzati képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
(2) A képviselő megbízatása választással jön létre. Feladatait társadalmi megbízatásként látja el.
(3) A képviselő Ferencváros egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a Képviselő-testület üléseinek előkészítésében, a testületi döntések végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében.
(4) A képviselő feladatai gyakorlása során hivatalos személyként jár el.
36.§ (1) A kerületi önkormányzati képviselő jogai:
- részt vesz a döntéshozatalban,
- a testületi ülésen a polgármestertől (alpolgármester(ek)től), a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől, a részönkormányzat elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
- kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz csatolni kell, véleményét, valamint szóban megtett határozati javaslatait szó szerint jegyzőkönyvezni kell,
- személyes megtámadtatás esetén napirendi pontonként egyszer, 1 perces időtartamban soron kívül szót kaphat,
- tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja bármely bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni,
- [1]kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének, a részönkormányzat testületének – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,
- megbízás alapján képviselheti az önkormányzatot, részt vehet külföldi kiküldetésen,
- igényelheti a Polgármesteri Hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a Polgármesteri Hivatal 15 napon belül érdemi intézkedést tesz vagy választ köteles adni. A nem kielégítő válasz esetén a képviselő a polgármester vagy a jegyző intézkedését igényelheti. Az iratokba az adatvédelmi és a személyiségvédelmi szabályok szerint jogosult betekinteni,
- a Polgármesteri Hivatal vezetői és köztisztviselői - munkaidő alatt - az önkormányzati ügyben vagy az állampolgárt érintő közérdekű ügyében eljáró képviselőt soron kívül kötelesek fogadni,
- megbízatása időtartamára jogosult Képviselő-testület külön rendeletében meghatározott juttatásokra.
(2) A képviselők kötelessége:
- aktívan és felkészülten részt venni a Képviselő-testület és a bizottságok munkájában,
- a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
- rendszeres kapcsolatot tartani a választóival, a lakosság közösségeivel,
- előzetesen indokolással bejelenteni a Képviselő-testület vagy a bizottság ülése előtt az ülésről való távolmaradását.
[1] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
A frakciók
37.§ A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok, egyéb társadalmi szervezetek, valamint a független képviselők a képviselői tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A képviselőcsoport megalakításához és működéséhez legalább 2 képviselő szükséges.
(2) A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező párt, illetve egyéb társadalmi szervezet csak egy frakciót alakíthat. A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok, illetve egyéb társadalmi szervezetek által alakított frakciók egyikéhez sem csatlakozó képviselők csak egy közös frakciót alakíthatnak.
(3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja. Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.
(4) A frakciók működésének feltételeit a jegyző biztosítja.
(5) A frakció megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül kell a polgármesternek írásban bejelenteni. A bejelentett frakciók listáját a 8. számú függelék tartalmazza.
VI. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok jogállása és feladatai
38.§ (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, döntései végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében vesznek részt. A feladatkörükbe tartozó kérdésekben önállóan tehetnek előterjesztést, terjeszthetnek be indítványt, állásfoglalást, szervezik és ellenőrzik a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a bizottságokra átruházhatja. A bizottságokra átruházott hatásköröket a 4. számú függelék tartalmazza.
(4) A Polgármesteri Hivatal irodavezetői a bizottságok által kért adatokat kötelesek rendelkezésre bocsátani és a szakterületük szerint illetékes bizottság munkájában részt venni.
39.§ (1) A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését és főbb feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület esetenként ideiglenes bizottságot választhat:
- meghatározott kérdés kivizsgálására,
- javaslat, tervezet kidolgozására,
- nagyobb jelentőségő feladat végrehajtásának megszervezésére.
(3) Az ideiglenes bizottság feladatait, döntési jogkörét és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület esetenként határozza meg.
(4) Az ideiglenes bizottság szervezetére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A bizottságok tagjai és tisztségviselői
40.§ (1) A bizottságok elnökét és tagjait a Képviselő-testület minősített többséggel választja meg és menti fel.
(2)[1][2]A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. A polgármester nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
(3)[3] A bizottság tagjára bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottság külső tagjára a bizottság feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó, vagy azt igénybe vevő szervezet, egyház, nemzetiségi önkormányzat is javaslatot tehet.
(4) A bizottságok állandó vagy eseti jelleggel szakértőt foglalkoztathatnak.
(5) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.
[1] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
[2] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 17.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[3] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
A bizottságok működése
41.§ (1) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottságok saját működésükre vonatkozó szabályokat ügyrendjükben határozzák meg, amelyet a bizottság megalakulását követő 60 (hatvan) napon belül kell elfogadni.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(4) A bizottságot össze kell hívni:
- a Képviselő-testület határozatára,
- a polgármester indítványára
- a bizottság tagjai több mint felének indítványára.
(5) Bármely képviselő, bizottság kérhet állásfoglalást más bizottságtól a feladatkörébe tartozó és az Önkormányzatot érintő kérdésben. A téma tárgyalásának idejéről a megkeresett bizottság dönt, melyről az indítványozó képviselőt, illetve bizottságot értesíti.
(6) A bizottság ülései – a zárt ülésre vonatkozó rendelkezések kivételével – nyilvánosak.
(7)[1] A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az érintett alpolgármestert, a jegyzőt, az illetések irodavezetőt és a Budapesti és Kereskedelmi Iparkamara képviselőjét.
(8) A bizottságok üléseinek összehívására a 13. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(9)[2] A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
A kizárásról a bizottság dönt.
(10) A bizottságok saját tagjaiból álló, illetve más bizottsággal közösen – a közös munkacsoportot alakító bizottságok tagjaiból álló - munkacsoporto(ka)t hozhatnak létre.
(11)[3] A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. A jegyzőkönyvben bármely tag kérelmére a kisebbségi véleményt is rögzíteni kell. A bizottság jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá az ülést követő 7 napon belül.
(12) A bizottságok működésének feltételeiért a jegyző felel, a működéssel kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.
(13) A bizottsági ülésekről készült hangfelvételeket az ügyiratkezelési szabályzat szerint meg kell őrizni.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 18.§ (1) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 18.§ (2) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
[3] Módosította a 17/2013. (X.08.) rendelet 3. §-a, hatályos 2013. október 9-től.
VII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT
A részönkormányzat jogállása és összetétele
42.§ (1) A Képviselő-testület a IX. kerület 9-12. számú egyéni választókerület szavazókörei, területén – József Attila Városrészi Önkormányzat néven – településrészi önkormányzatot (a továbbiakban: részönkormányzat) hoz létre.
(2)[1] A részönkormányzat 5 tagból áll, akiket a Képviselő-testület választ települési képviselők és más, az adott településrészen élő választópolgárokból.
(3) A részönkormányzat megbízatása a Képviselő-testület megbízatásáig tart.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 19.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
A részönkormányzat feladata, hatásköre és működése
43.§ A részönkormányzat dönt mindazon ügyekben, amelyeket a Képviselő-testület a hatáskörébe utal.
44.§ A részönkormányzat működésére a Képviselő-testület bizottságainak működési szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
VIII. FEJEZET
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK[1]
45.§ (1)[2] Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködését a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79-86. §-ai szabályozzák.
(2)-(7)[3]
[1] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2012. február 22-től.
[2] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos 2012. február 22-től.
[3] Hatályon kívül helyezte a 11/2011. (II.21.) rendelet 2. § (3) bekezdése, hatályos 2012. február 22-től.
IX. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TISZTSÉGVISELŐI,
A TANÁCSNOK ÉS A FŐVÁROSI KÜLDÖTT
A polgármester
46.§ (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2)[1] A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
(3) A Képviselő-testület – jogszabályok keretei között – maga állapítja meg a polgármester munkabérét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(4) A polgármester összeférhetetlenségére és annak megállapítása esetén követendő eljárásra az Ötv. 33/A.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 20.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
A polgármester feladatai és hatásköre
47.§[1] (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
- a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
- segíti a képviselők munkáját,
- összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit,
- biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
- képviseli az Önkormányzatot,
- az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyzővel együtt aláírja,
- szervezi a kerületfejlesztés, valamint a közszolgáltatás körébe tartozó feladatok megoldását,
- szabályozza és megteremti az ellenőrzési feladatok ellátásának feltételeit és biztosítja ezen feladatok folyamatos ellátását, megteszi a vizsgálati megállapítások alapján szükséges intézkedéseket.
- az ülést követő 3 napon belül egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását – a képviselő-testület önfeloszlatásáról, valamint a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége miatt a Képviselő-testület által bíróságra benyújtandó keresetről szóló döntés kivételével – ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt minősített többséggel. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt
(2) A polgármester feladatai a bizottságok működésével kapcsolatosan:
- kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
- felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett bizottsági döntésről – a polgármester előterjesztésére - a Képviselő-testület soron következő ülésén határoz,
- biztosítja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.
(3) A polgármester egyéb feladatai:
- dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási, hatósági ügyekben, egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére,
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
- pályázat útján – a jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
- a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyző(ke)t nevez ki a jegyző helyettesítésére, munkájának segítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző(k)re a jegyzőre vonatkozó szabályok érvényesek.
- az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás visszavonása, valamint a jutalmazás tekintetében.
- a jogszabályok keretei között a jegyzővel közösen rendelkezik az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjéről,
- dönt a kiküldetésben részt vevő személyekről, szakmai kiküldetés esetén az illetékes szakbizottság vagy felügyelő bizottság véleményének figyelembe vételével.
A jegyző, aljegyző kiküldetését a polgármester engedélyezi.
- dönt a külföldi küldöttségek programjáról,
- dönt a nemzetiségi önkormányzatokkal kötendő együttműködési megállapodásokról,
- dönt Ferencváros díszpolgárai temetési költségeihez Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata által történő hozzájárulásról
- dönt költségvetési fedezetet nem igénylő együttműködési megállapodások megkötéséről, szándéknyilatkozatok kiadásáról,
- dönt önerőt nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
- dönt legfeljebb 2 millió forint önerőt igénylő pályázat benyújtásáról, amennyiben az önerő biztosítására a költségvetési fedezet rendelkezésre áll.
- önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
- dönt a pályázathoz kapcsolódó, költségvetési fedezetet nem igénylő esetekben a támogatási szerződések módosításáról.
- gyakorolja - az önkormányzati képviselői frakciókkal történő egyeztetéseket követően - a köznevelésről szóló törvény alapján a működtetőt megillető véleményezés jogát.
- állami kitüntetésre vonatkozó javaslatot tesz a kitüntetés témája szerint érintett, az önkormányzat fenntartásában és működtetésében lévő intézmények illetve az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok vezetőinek javaslatai figyelembe vételével.
- [2]dönt a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben erre a célra elkülönített összeg erejéig támogatási szerződések megkötéséről.
- A polgármestert a törvényekben, illetve a törvényi felhatalmazás alapján meghozott kormányrendeletekben meghatározott saját feladatai és hatásköre gyakorlása esetében a Képviselő-testület nem utasíthatja és döntéseit nem bírálhatja felül.
- A Képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében vagy határozatában a polgármesterre ruházhatja. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az 5. számú melléklet tartalmazza.
- A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatait a Polgármesteri Hivatal
közreműködésével látja el, e körben a Képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörben irányítja a Polgármesteri Hivatalt, oly módon, hogy a jegyző javaslatai alapján határozza meg, hogy a Polgármesteri Hivatal milyen módon vesz részt az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 21.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Kiegészítette a 17/2013. (X.08.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2013. október 9-től.
Az alpolgármesterek
48.§ (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A Képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, az új alpolgármester megválasztásával, valamint ha a Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.
(2) Azon alpolgármester, akit nem a Képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a Képviselő-testületnek, a polgármestert a Képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el az általa meghatározott feladataikat.
(4) A polgármestert tartós akadályoztatása esetén az alpolgármesterek a polgármester által meghatározott helyettesítési rend szerint helyettesítik, a helyettes jogai és kötelezettségei ebben az esetben azonosak a polgármesterével.
(5) A polgármester a (3) és (4) bekezdések alapján hozott döntéseiről, annak megváltoztatásáról a Képviselő-testületet írásban tájékoztatja.
A jegyző, az aljegyző
49.§[1] (1)
(2).
(3)
[1] Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (V.21.) rendelet 22.§-a, hatályát veszti 2013. május 22-től.
A jegyző feladatai és hatásköre
50.§ A jegyző:
- gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében biztosítja a munkatervi előterjesztések előkészítését,
- elkészíti a kerületi önkormányzat gazdasági programtervezeteit, a költségvetésről szóló koncepciót, a költségvetési és a kapcsolódó rendeletek tervezeteit, melyet a polgármester terjeszt a Képviselő-testület elé,
- elkészíti az éves zárszámadás tervezetét, melyet a polgármester terjeszt a testület elé,
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
- vezeti a Polgármesteri Hivatalt és szervezi a hivatali munkát, biztosítja a folyamatos belső ellenőrzés végzésének feltételeit, megteszi az ellenőrzés alapján szükséges intézkedéseket,
- [1] gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, melynek során biztosítja a polgármester által meghatározott egyetértési jog érvényesítését
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
- dönt a polgármester által részére átadott hatósági ügyekben,
- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
- a munkatervben rögzített időpontban beszámol Polgármesteri Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
- állást foglal a benyújtott előterjesztések törvényességéről,
- köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
- törvényességi észrevételét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni,
- [2]gondoskodik az önkormányzati rendeletek, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati normatív határozatainak kihirdetéséről és hatályos szövegének naprakészségéről,
- gondoskodik az SZMSZ függelékeinek naprakészen tartásáról,
- gondoskodik az Önkormányzat helyi rendeleteinek jogharmonizációjáról.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 23.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
A tanácsnok
51.§ (1) A Képviselő-testület valamely önkormányzati feladatkör ellátásának felügyeletére, tagjai közül minősített többséggel tanácsnokot választ. A megválasztott tanácsnokok feladatkörét az 3. számú melléklet, a névsort a 3. számú függelék tartalmazza.
(2) A tanácsnoki feladatkör képviselő-testületi megszüntetése esetén a tanácsnoki megbízás is megszűnik.
A Fővárosi Közgyűlés kerületi küldöttje (kerületi küldött)
52.§ (1) A Fővárosi Közgyűlés ülésén a Fővárosi Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon tanácskozási joggal vesz rész a kerületi küldött.
(2) A kerületi küldöttet a Képviselő-testület saját soraiból, minősített többséggel választja és menti fel.
(3) A kerületi küldött a Fővárosi Közgyűlésben Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának érdekeit, a Képviselő-testület döntéseit köteles képviselni.
(4) A munkatervben rögzített időpontokban a kerületi küldött köteles beszámolni tevékenységéről.
X. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYEI
A Polgármesteri Hivatal
53.§ (1) A Képviselő-testület az 1.§ (4) bekezdésében meghatározott elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, melynek személyi és tárgyi feltételeinek pénzügyi fedezetét éves költségvetésében biztosítja.
(2)[1] A Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.
(3) A Polgármesteri Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
(4) A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését és működésére vonatkozó szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a Képviselő-testület fogad el.
(5)[2] A Polgármesteri Hivatal köteles a nemzetiségi önkormányzatok munkáját segíteni.
(6) A Polgármesteri Hivatal vezető állású köztisztviselői: az irodavezetők, az irodavezető helyettesek. Kötelesek a Képviselő-testület, valamint a szakterületüknek megfelelő bizottság ülésén tanácskozási joggal részt venni.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 24.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
Az önkormányzati költségvetési szervek
54.§ (1) A Képviselő-testület határozatával az önkormányzati feladatok ellátására költségvetési szervet alapíthat, tarthat fenn. Az általa alapított, illetve fenntartott költségvetési szervet megszüntetheti, illetve átszervezheti. A költségvetési szervek jegyzékét a 6. számú függelék tartalmazza.
(2) A költségvetési szerv alapító okirata a határozat mellékleteként tartalmazza:
- a költségvetési szerv által ellátandó alap és vállalkozási tevékenységeket,
- a felügyeleti és ellenőrzési joggal rendelkező bizottság és hivatali szervezet megnevezését,
- az önkormányzat felügyeleti jogait,
- a költségvetési szerv használatába kerülő ingatlanok felsorolását,
- a költségvetési szervre vonatkozó gazdálkodási szabályokat,
- a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő adatokat és szabályokat.
(3)[1] A költségvetési szerv vezetőjét – pályázati úton – a Képviselő-testület nevezi ki, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A nemzetiségi költségvetési szervek vezetőinek kinevezéséhez az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.
(4) A költségvetési szervek a működésükre és gazdálkodásukra vonatkozó felsőbb szintű jogszabályok és a helyi önkormányzati rendeletek szerint kötelesek működni, az önkormányzat felügyeleti és ellenőrzési jogait a költségvetési szerv autonómiájának tiszteletben tartásával gyakorolja.
[1] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
XI. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
Az önkormányzat vagyona
55.§ (1) Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás, valamint a tulajdonosi képviselet gyakorlásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2)[1] A vagyongazdálkodás alapelveit a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7-10. §-ai tartalmazzák.
[1] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 4. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
A költségvetési koncepció
56.§[1]
(1) A költségvetési koncepció a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13.§.(1) bekezdése szerinti döntés figyelembevételével elkészített, a következő évi költségvetés összeállításának alapjául szolgáló iránymutatás.
(2) A költségvetési koncepcióban meghatározásra kerülnek azok a kiemelt szempontrendszerek, prioritási sorrendek, amelyekre építkezve a következő évi költségvetési tervezési munka elkezdődhet.
(3) A költségvetési koncepció elkészítéséért a Jegyző felelős.
(4) A következő évre vonatkozó koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a Képviselő-testületnek.
(5) A Polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a bizottságok véleményét kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia.
(6) A költségvetési koncepció tervezetét a Képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés készítés további teendőiről.
(7) A nemzetiségi önkormányzatra az (1) , (2)és (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
- a Képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja,
- polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke látja el.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 25.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
A költségvetési rendelet
57.§[1] (1) Az önkormányzat költségvetését a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.
A költségvetést az Áht. 23. §-a, 24. §-a, 102.§-a, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm.rendelet (továbbiakban: Ávr.) 24. §-a és a 28. §-a szerinti szerkezetben, és az Áht. 5 §.-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.
(2) Az Áht. 23. § (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján elkülönülnek egymástól
a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek (ide értve a Polgármesteri Hivatalt is) költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai.
(3) A költségvetési rendelet-tervezet elkészítéséért a Jegyző felelős.
(4) A Jegyző – az Ávr. 27. §-a alapján – a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a költségvetési szerveket érintő táblaszerkezet bemutatásával a Polgármester a Képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.
(5) A Polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelet tervezetet, amelyhez csatolja legalább a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság írásos véleményét.
(6)A Jegyző által elkészített költségvetési rendelet tervezetet a Polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a Képviselő-testületnek.
- A nemzetiségi önkormányzatra az (1) , (2) és (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
- költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni,
- a Képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja,
- polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke látja el.
(8) A költségvetési rendelet megalkotásáig a polgármester jogosult a bevételek beszedésére, valamint az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.
(9) A Képviselő-testület költségvetési rendeletét az Áht. 34 §. és az Ávr. 42.§-ában meghatározottak szerint módosítja. A módosítás tartalmazza az önkormányzat számára az eltelt időszakban juttatott pótelőirányzatoknak, előirányzat zárolásoknak, többletbevételeknek, vagy a bevételek tervezettől történő elmaradásának, valamint a költségvetési rendeletben az intézményeknek, a polgármesternek, a bizottságoknak biztosított jogkörökből adódó előirányzat módosításoknak az átvezetését
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 26.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
Évközi beszámolás[1]
58.§[2] (1)[3] A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről az Áht. 87. §-a szerinti időpontban, írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza az önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását.
(2) A nemzetiségi önkormányzat a gazdálkodásról az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően beszámol a Képviselő-testületnek. (2)[4] A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke az (1) bekezdésben előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat.
[1] Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 27.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
[2] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 27.§-a, hatályos 2013. május 22-től
[3] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
[4] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
Szerk
Zárszámadás[1]
58/A.§ (1) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet az Áht. 91. § (2) bekezdésében foglalt mérlegekkel és kimutatásokkal, továbbá az Áht. 102.§ figyelembe vételével a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A zárszámadási rendelet-tervezetet –az összehasonlíthatóság érdekében- a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben kell összeállítani.
(3) A Képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.
(4) A nemzetiségi önkormányzat zárszámadásának megalkotására az (1)-(3) bekezdést kell alkalmazni.
[1] Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 28.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
XII. FEJEZET
A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
KAPCSOLATRENDSZERÉNEK ELVEI
59.§ (1) A Képviselő-testület együttműködik a Fővárosi Önkormányzattal.
(2) A polgármester a fővárosi és a kerületi polgármesterekkel egyeztetést folytathat és – külön felhatalmazás nélkül – az együttműködési szándéknyilatkozatokat aláírhatja. Erről a Képviselő-testület legközelebbi ülésén beszámol.
(3) A kerület érdekeit a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének ülésein a kerületi küldött képviseli.
XIII. FEJEZET[1]
Rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése
59/A. § (1)Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a költségvetésről és annak módosításáról,
b) a helyi adóról és annak módosításáról,
c) a költségvetés végrehajtásáról,
d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról,
e) a közszolgálati tisztviselők juttatásainak és a közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló tervezetet,
f) az önkormányzati rendeletet módosító tervezetet, ha az kizárólagosan magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
[1]Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 29.§ (1) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
59/B §[1](1) A tervezet véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az önkormányzat
www.ferencvaros.hu honlapon megjelenített rendelettervezet mellett lehetővé teszi, illetőleg az erre célra kialakított e-mail postafiókon keresztül biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetéről.
- A tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet
érdemi megvitatásához, illetőleg a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegeléséhez.
A véleményezésre minimum 3 napot kell biztosítani, úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-testületi ülések előkészítését.
- A tervezet társadalmi egyeztetés keretében a közzétett tervezethez megküldött vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a tervezet esetleges módosításáról vagy kiegészítéséről.
[1] Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 29.§ (2) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
XIV. FEJEZET[1]
ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
60.§ E rendelet alkalmazásában:
- a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga – az alpolgármesterek kivételével – magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát,
- az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot érteni kell.
[1] Módosította a 13/2013. (V.21.) rendelet 30.§-a, hatályos 2013. május 22-től.
Záró rendelkezések
61.§ Az SZMSZ mellékletei:
1. számú melléklet: Az állandó bizottságok elnevezése és feladatai
2. számú melléklet: A részönkormányzat és a hivatali kirendeltség feladatai
3. számú melléklet: A tanácsnokok feladatai
4. számú melléklet: A közzététel helyszínei
5. számú melléklet:[1] A polgármesterre és az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke
[1] Kiegészítette a 13/2013. (V.21.) rendelet 32.§ (1) bekezdése, hatályos 2013. május 22-től.
62.§ Az SZMSZ függelékei:
1. számú függelék: A Képviselő-testület tagjainak és tisztségviselőinek névsora
2. számú függelék:[1] A nemzetiségi önkormányzat tagjainak és tisztségviselőinek névsora
3. számú függelék: A Képviselő-testület állandó bizottságainak és tisztség-viselőinek, valamint tanácsnokainak névsora.
4. számú függelék:[2]
5. számú függelék: A minősített többséget igénylő döntések jegyzéke
6. számú függelék: Az Önkormányzat által fenntartott intézmények és társaságok neve és címe.
7. számú függelék: A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök meghatározásáról.
8. számú függelék: A bejelentett frakciók.
9. számú függelék: A Képviselő-testület önként vállalt feladatai
[1] Módosította a 11/2012. (II.21.) rendelet 7. §-a, hatályos 2012. február 22-től.
[2]Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (V.21.) rendelet 32.§ (3) bekezdése, hatályát veszíti 2013. május 22-től.
63.§ E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 5/1999. (IV.30) rendelete, valamint az azt módosító 20/1999. (X. 27.), 31/1999. (XII. 30.), 4/2000. (III. 1.), 15/2000. (X. 02.), 26/2000. (XII. 05.), 12/2001. (V. 09.), 22/2001. (IX. 28.), 27/2002. (XI. 22.), 18/2002. (X. 10.), 8/2003. (II. 7.), 4/2004. (II. 16.), 13/2004. (III. 16.), 8/2005. (III. 30.), 13/2005. (IV. 27.), 29/2005. (XII. 07.), 10/2006. (IV. 13.), 34/2006. (XII. 21.), 1/2007. (I. 19.), 6/2007. (III. 09.), 16/2008. (VI. 06.), 26/2008. (XI. 07.), 18/2009. (IX. 18.), 29/2009. (XII. 18.), 3/2010. (II. 05.), 9/2010. (III. 05.), 28/2010. (IX. 10.), 30/2010. (X. 15.), 33/2010. (XII. 03.), 37/2010. (XII. 17.), 8/2011. (III. 07.), 11/2011. (IV. 11.) számú rendeletek hatályukat vesztik.