Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló törvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló jogszabályban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelősminiszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Máriakéménd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési valamint a településképi dokumentumok partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló önkormányzati rendeletében (a továbbiakban Partnerségi Rendelet) meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya

1.        (1)     A rendelet célja Máriakéménd község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. a településképi követelmények meghatározásával;
4. a településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás szabályozásával;
5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
   2. 2.         A rendelet hatálya

          (1)       A rendelet területi hatálya Máriakéménd Község közigazgatási területére terjed ki.

(2)     A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen

1.      jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti- műszaki tervdokumentációt készít,

2.      reklámfeliratot, illetve hirdető- berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

3.      meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.

1. Értelmező rendelkezések

1. E rendelet alkalmazásában:
2. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló jogszabály szerinti épülettartozék.
3. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
5. Előnevelt fa: minimum 10/12 centiméter törzskörméretű (3,5 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.
6. Építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
   • Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
   • Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
7. Épületszélesség: négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret, épületszárnyak esetén (L, T alak) az egyes (külön tetővel fedett) épületszárnyak szélességi mérete.
8. Eredeti állapot: az építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékleltár védendő értékként határozott meg.
9. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit.

Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.

1. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).
2. Főépületek: az építmények azon csoportja, melyek a terület-felhasználási módhoz tartozó funkciók befogadói az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerint.
3. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
4. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
5. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső, lábazat nélküli drótfonatos kerítés, amely nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár.
6. Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.
7. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott berendezések, mint az önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó.
8. Kerítés speciális típusai:
   • áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg
     az 50 cm-t,
   • tömör: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át meghaladja.
   • ipari: előregyártott elemekből épített tömör, beton vagy fém anyagú kerítés.
9. Kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott építmény.
10. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
11. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
12. Közhasználatú építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építmény.
13. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott hirdetőoszlop.
14. Közterület-kezelő: Máriakéménd Község Önkormányzata.
15. Köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott ingatlan.
16. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.
17. Melléképületek: az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek, és nem minősülnek melléképítménynek.
18. Műemléki környezet területe: a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott terület.
19. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
20. Önkormányzati hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
21. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
22. Reklám: a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom.
23. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott eszköz.
24. Tájképi hatásvizsgálat: olyan hatásvizsgálat, mely tartalmazza a létesítmény településszerkezetben elfoglalt helyének bemutatását, a műszaki paramétereket, a társhatóságokkal történt egyeztetések eredményét és a tájban megjelenő hatást bemutató 3D fotómontázst.
25. Településképi szempontból meghatározó terület: a 2. mellékletben lehatárolt területek.
26. Településképi szempontból meghatározó épület: Olyan épület melynek építési ideje 1945 előtti.
27. Utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott építmény.
28. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
29. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
30. Utcai homlokzat: az önálló építménynek az utcai nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, terepcsatlakozása feletti része. Egyenes homlokvonal szakasz egy utcai nézőpontot keletkeztet. Íves vagy tört homlokvonal esetén több utcai nézőpont keletkezik.
31. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai

4. §                  A helyi védelem feladata

a) a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,

b) a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.

5. §                  A helyi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló jogszabályban meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.

6. §        (1)     A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel rendeli el.

1. A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselő-testület is élhet.
2. A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
   1. helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén
      • a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
      • a védendő érték megnevezését,
      • a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,
      • a védendő érték rövid leírását,
      • a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,
      • a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.
   2. helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén
      • a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
      • a védett érték megnevezését,
      • a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,
      • a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,
      • a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását,
      • a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, tervezői jogosultsággal rendelkező építészmérnök és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.
3. Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel.

A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.

7. §       (1)      A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének

szakmai előkészítéséről a települési főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata

• a kezdeményezés előzetes értékelése,
• az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,
• a Képviselő-testület 6. § (1) bekezdésben meghatározott döntésének előkészítése.

1. A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
   • a védendő érték megnevezése,
   • a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,
   • a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,
   • a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.
2. A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
   • a kezdeményezőt,
   • a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát, haszonélvezőjét.
3. A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a településfejlesztési és településrendezési valamint a településképi dokumentumok partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a Partnerségi Rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. A (3) bekezdés szerinti érdekeltek a helyi egyedi védelemre irányuló javaslatról külön írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak.
4. A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.

8. §        (1)     A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.

1. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
   • a védett érték megsemmisült vagy
   • a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
2. A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.

4. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek

10. §      (1)     A helyi védelem az építészeti örökség külön jogszabályban (a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes sajátos jogintézményekről szóló jogszabályban) meghatározott elemeire terjedhet ki.

5. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. §      (1)     A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.

(3)     A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.

1. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
2. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.
3. Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.

1. A helyi védelemhez kapcsolódó helyrehozatali kötelezettség

1.               A településkép javítása érdekében az 1. mellékletben meghatározott

       helyi védelem alatt álló építményekre helyrehozatali kötelezettség írható

a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.

c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:

ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),

cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,

cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek), vagy a teljes építmény megnevezését,

cd) a helyrehozatali kötelezettség teljesítésének végső határidejét,

ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,

cf) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településképi bírság).

7. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása

1. (1)    A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. Támogatás csak a védett érték közterületről látható elemeire adható.
   A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja.
   1. A támogatás mértéke nem lehet több, mint 300 000 forint, amely bruttó összegként tartalmazza az általános forgalmi adót, valamint minden egyéb adót és közterhet.
   2. A támogatás 2019. évben szeptember 30-ig, ezt követően minden év április 30. napjáig kérhető a rendelet 3. mellékletében található kérelem kitöltésével.
   3. A támogatás legalább 5 év eltelte után kérhető azonos ingatlanra vonatkozóan.
   4. A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
   5. Támogatást nem lehet olyan magánszemélynek, vagy vállalkozásnak nyújtani, akinek az Önkormányzattal szemben adótartozása van.

1.       (1)     A kérelmeket a Főépítész javaslata alapján a Képviselő-testület bírálja el legkésőbb május 31. napjáig.
   1. A támogatási rendszer működtetése, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a polgármesteri hivatal feladata.
   2. A döntésről a kérelmezők a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a kérelem újra benyújtható.

15. §       (1)     A kérelmezővel a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási

                        szerződést kell kötni.

1. A támogatott jogosult a támogatási összeg egészét előleg címén felvenni.

1. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig. A teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi.

Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

1.               A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló jogszabály szerinti, településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a
   2. melléklet tartalmazza.

1. §               A településképi szempontból meghatározó területek:

• Történetileg kialakult falusias településrész
• Átalakuló falusias településrész
• Pinceházas területek
• Különleges területek
• Zöldterületek és nem közlekedési célú közterületek
• Gazdasági területek
• Beépítésre nem szánt területek

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények

18. §      (1)     Területi építészeti követelmények:

1.       A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani. Az illeszkedés során az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.

2.       Az épületek telepítési módját az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

3.       Az épületek tömegformálása a településképi, táji adottságok figyelembevételével alakítandó ki, az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő.

4.       Melléképületet a telken álló főépület építészeti kialakításával, anyaghasználatával összhangban, a főépület mögött, utcaképet nem meghatározó módon kell elhelyezni. Lakóépülettől különálló garázs utcafrontra nem telepíthető.

5.      Udvari épület a lakóépülettel építészeti egységet alkotva építendő, gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg. Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra telepítendő.

6.       Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.

7.       Zöldfelületek kialakítása a következők szerint történhet:

a)    A helyi építési szabályzat szerint a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület biológiailag aktív jellegű zöldfelületként legalább gyepfelület és lombos fa (150 m²- enként legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő, előnevelt fa), telepítésével, amennyiben a kialakítandó zöldfelület szélessége 10 m vagy annál több, úgy háromszintes növénytelepítéssel valósítandó meg.

b)    A fás szárú növények ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolságát, az ültetési és fapótlási szabályokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik –

       a 9. melléklet tartalmazza.

c)    Fás növényzet ültetése esetén -környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt -a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető.

d)    A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő zöldfelületi elemekhez, közterület felé eső homlokzaton és kerítésen létesítendő gépkocsi-behajtók kialakításánál a meglévő és megtartandó közterületi növényzethez.

e)    Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

12.     Közlekedési célú és egyéb közterületek kialakítása az alábbiaktól eltérő nem lehet:

• A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
• Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
• Közlekedési terület fásítása, új fasor telepítése kertépítészeti terv alapján történhet.
• Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők.
• A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.
• Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
• A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

(2)   Egyedi építészeti követelmények:

1.       A magastetős épület

a)  utcai főtömege vízszintes vetületi tetőfelülete 10%-ának tetőhajlásszöge,

b) fő tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények tetőhajlásszöge az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet.

2.       Nem alkalmazható kék, zöld, illetve egyéb élénk, a környezetétől elütő színű tetőfedő anyag.

3.       A homlokzatokon a településen hagyományos színezés alkalmazható, bonyolult homlokzatalakítás és színváltások nélkül. A homlokzat kialakítása során nem alkalmazhatók nem illeszkedő anyagok és erős tónusú, hivalkodó színek.

1. Az épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással nem alakítható ki.

5.       Az épületek minden közterület felé néző homlokzata, beleértve a tetőhajlást és tetőformát is, utcaképbe illeszkedően alakítható ki.

Közterület felé néző homlokzat nyílás nélkül nem létesíthető.

6.       A nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat.

7.       Gazdasági területek, Különleges területek és Zöldterületek kivételével lapostető nem létesíthető.

8.       Melléképületek, és 20 m² vízszintes felületet meg nem haladó méretű előtetők, kerti építmények esetében az egyes településképileg meghatározó területek előírásaiban megfogalmazott tetőhajlástól eltérő hajlású tető is építhető, azokon fedésként bitumenes zsindely is alkalmazható.  20 m² bruttó alapterületet meghaladó melléképület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

9.       Ideiglenes kerítés kivételével kerítés a közterület szabályozással érintett telkeknél a szabályozási terven jelölt szabályozási vonalon építhető. Közterület-szabályozással nem érintett telkek esetében az ingatlan telekhatárain építhető kerítés.

10.     Tilos utcai kerítést, ideiglenes kerítést nád, fólia, műanyag háló, fémlemez vagy egyéb anyagú takarással létesíteni.

11.     A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok:

• a berendezések az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez nem igazodó módon nem helyezhetők el,
• a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,
• síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,
• síktáblás napelemek, napkollektorok magastetős épületeken a tető síkjától eltérő dőlésszögben nem helyezhetők el, és a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen többirányú (álló vagy fekvő) elemek nem helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el,
• síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságoktól eltérő kialakítással nem lehet elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a 2,0 m-t nem haladhatja meg. 6 db-nál több berendezés az utca felől telepítendő cserjeszinten zárt takaró növényzet ültetése nélkül nem telepíthető.

1. Antenna felépítmény, klímaberendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti, műszaki berendezés a szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, utcai tetőfelületen és az utcai homlokzaton, illetve az attól számított 5 méteren belül, közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el. Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.
2. A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése és szerelt kémény építése műemléki környezetben lévő, de helyi egyedi védelem alatt nem álló építmények utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos.
3. Szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el.
4. Újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

19. §      (1) A Történetileg kialakult falusias településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

1.      Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és tetőidomának illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez.

2.      Új beépítés esetén legfeljebb két főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, a kialakult beépítési módhoz illeszkedően kell elhelyezni.

3.      A területen az épületek csak földszintes és földszint-tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

1. Egyedi építészeti követelmények:

1. • Új tetőzet az épület környezetében kialakulttól eltérő módon nem alakítható ki.
   • A tető hajlásszöge, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképbe nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
   • A településrészen lapostető, zöldtetőként kialakított lapostető és tetőterasz nem létesíthető.
   • Oromfalas kialakítású nyeregtetőtől eltérő tető nem létesíthető, a kontyolás nem megengedett.
   • Zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítésű telkek esetében az utcai épületrész tetőgerince az utcával párhuzamos legyen.
   • Az újonnan épülő tető hajlásszöge vagy meglévő tető hajlásszöget érintő átalakítása esetén a tető hajlásszöge 35 ˚- nál kisebb és 45˚-nál nagyobb nem lehet.
   • Az építési telken elhelyezendő építmény bármely része – az eresz kivételével- közterületi járda vagy zöldfelület fölé nem nyúlhat be.
   • Új beépítés esetén az utcára merőlegesen telepített épületek legnagyobb utcafronti szélessége a telek homlokvonalának fele, de legfeljebb 7,0 méter, legnagyobb hosszúsága 25 méter lehet.
   • Az épületszélesség legfeljebb 8,5 m lehet.

                        2. Homlokzati kialakítás:

a) Utcai homlokzaton erkély, loggia és garázskapu nem létesíthető.

b)  Épületeken fém, műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat, hullámlemez, trapézlemez burkolat nem alkalmazható.

c) Burkolat, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 30%-án alkalmazható.

d) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületeinek aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

e)  Utcai oromfalon nem helyezhető el a földszinti nyílászáróknál nagyobb felületű nyílászáró.

f)  Utcai homlokzaton műanyag nyílászáró csak fa hatású vagy szürke kivitelben építhető be.

g) Álló tetőablak nem építhető be.

h)  Külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.

e)  Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzatra vonatkozó egységes építészeti koncepció hiányában nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől vagy a homlokzat megváltoztatására vonatkozó egységes építészeti koncepciótól.

f)  Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

3. Anyag- és színhasználat

a) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

b) A tetőhéjalás anyaga és színezése: nem antikolt, természetes színű égetett agyagcserép, vagy felületében és színében ahhoz hasonló betoncserép lehet.

d) A vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet.

4. áttört, vagy tömör kerítések létesíthetők a településrészen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával. Tömör kerítés esetén a kapuk csak áttörtek lehetnek. Tégla, terméskő és vakolt felületű, illetve fa és kovácsoltvas kerítések alakíthatók ki.

20. §      (1)     Az Átalakuló falusias településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)     Területi építészeti követelmények

1.      Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és tetőidomának illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez.

2.      Új beépítés esetén telkenként egy főépület helyezhető el. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, a kialakult beépítési módhoz illeszkedően kell elhelyezni.

3.      A területen az épületek csak földszintes és földszint-tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

1. Egyedi építészeti követelmények:
   1. 
      
   1. 
      
   2. A tető hajlásszöge, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképbe nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
      A fő tetőgerinc az utcafrontra merőleges kialakítástól eltérő nem lehet.
   3. 
      
   4. Oromfalas kialakítású nyeregtetőtől eltérő tető nem létesíthető, a kontyolás nem megengedett.
   5. Az újonnan épülő tető hajlásszöge vagy meglévő tető hajlásszöget érintő átalakítása esetén a tető hajlásszöge 35 ˚ -nál kisebb és 45˚-nál nagyobb nem lehet.
   6. Az épületszélesség legfeljebb 9 m lehet.

2. Homlokzati kialakítás:

a) Utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.

b) Nem saroktelek esetén utcai homlokzatonként 1 db-nál több és
4 m- nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.

2. 
   
3. Utcai oromfalon nem helyezhető el a földszinti homlokzaton elhelyezett ablaknál nagyobb felületű nyílászáró.

3.      Anyag- és színhasználat:

a) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

b) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely, acél cserepeslemez.

c)  Rikító színű tetőfedő anyagok használata tilos.

4. A vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet.

e) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.

4.      Kerítés kialakítása:

a)  Látszó beton, látszó zsalukő felületű és ipari kerítések nem építhetők.

b)  A szabályozási vonalon épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés, vagy lábazat nélküli sövénykerítés létesíthető.

1.    (1)      A Pinceházas területekre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)     Területi építészeti követelmények

          1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és tetőidomának illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez.

2. Meglévő építmény átépítése, felújítása esetén annak építészeti értékeit, homlokzati struktúráját meg kell őrizni. Amennyiben az építészeti értéket képviselő elem anyagában nem őrizhető meg, az eredetihez hasonló, nemes anyaghasználat mellett cserélhető.

3. A területen a présházak között található közhasználatú zöldfelületeket gyepes felületként kell fenntartani, ahol szórtan telepített, őshonos, vagy honos lombhullató fafajokon kívül más növényzet nem ültethető.

4. Pihenő- és kilátóhelyként csak fából készült utcabútorzat helyezhető el.

(3)     Egyedi építészeti követelmények

1. Tömegformálás:

a)  Újonnan az utcával nem párhuzamos fő tetőgerincű épület nem építhető. A meglévő, utcára merőleges gerincű épületek megtarthatók, a kialakult tetőgerinccel átépíthetők.

b)  Oromfalas kialakítású nyeregtetőtől eltérő tetőzet nem építhető, a kontyolás nem megengedett. Az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet.

c) A tető hajlásszöge 32 ˚-nál kisebb és 42˚-nál nagyobb nem lehet.

d) Az épületszélesség kialakult, új építés esetén legfeljebb 6 m lehet.

e)  Tetőtérbeépítés esetén a tetőfelület megnyitása tetősíkablaktól eltérő megoldással nem lehetséges. Az utcai homlokzaton előtető, erkély, loggia, nyitott, vagy fedett terasz nem jelenhet meg.

2. Homlokzati kialakítás:

1. )  Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

b) Nyílászárók kialakítása a következőktől eltérő nem lehet: tömör, mázolt faajtó, fölötte bevilágító sávval, zsalugáteres árnyékolású fa ablak.

c)  Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet nem kerülhet beépítésre.

e)  Az ereszdeszkázat kiállása 50 cm-nél kisebb, vízszintes nyers vagy vakolt kialakításútól eltérő nem lehet.

3. Anyag- és színhasználat:

a)  A tetőhéjalás hódfarkú vörös-barna színárnyalatú égetett agyagcseréptől, vagy betoncseréptől eltérő nem lehet.

b)  Homlokzat színezése a környező épületeken megjelenő hagyományos színektől eltérő, illetve sima vakolaton festéssel alakított felülettől eltérő nem lehet.

c)  Műanyag felületű nyílászáró nem kerülhet beépítésre.

4.      Kerítés és támfal kialakítása:

         a) Kerítés nem létesíthető.

         b) Támfal nem épülhet előregyártott elemekből, nem hagyományos építőanyagokból.

1.     (1)     A Különleges területekre a (2)-(3) bekezdésben

          meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)     Területi építészeti követelmények

1.      A településrészen tervezett új épületnek a környező beépítéshez és épületekhez történő illeszkedésen túl kortárs megfogalmazású, igényes építészeti minőséget kell képviselniük.

(3)     Egyedi építészeti követelmények

1.      Új tető építése, vagy meglévő tető tetőhajlásszöget érintő átalakítása esetén a magastető hajlásszöge legfeljebb 45˚ lehet.

2.      Lapostetős épület építhető.

3.      Kerítések a hagyományos építőanyagokon kívül (kő, tégla, fa, kovácsoltvas, vakolt felület) más anyag felhasználásával nem épülhetnek.

4.      Közterület felőli kerítés épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas, a hagyományos formák és díszítések felhasználásával épült kerítéstől eltérő nem lehet.

1.     (1)     A Zöldterületek és nem közlekedési célú közterületek

településrészére a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)     Területi építészeti követelmények

          1.  A területen elhelyezett építmények és köztéri bútorok legyenek kortárs megfogalmazásúak, a településkarakterhez illeszkedő, egységes megjelenésűek.

2.  Zöldterületek területrendezése, növényfelújítása előnevelt faanyaggal történhet.

3. Növényesítés csak a tájkarakternek megfelelően, őshonos-honos fajokkal történhet.

(3)     Egyedi építészeti követelmények

          1. Az alkalmazott burkolat nem lehet természettől idegen színű és anyagú, erős színezetű vagy mintázatos.

24. §      (1)     A Gazdasági területek településrészre a (2) és (3) bekezdésben

meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)     Területi építészeti követelmények:

1.      A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 7,5 -10 m között lehet, eltekintve az alkalmazott technológiából adódó létesítményektől.

1. Egyedi építészeti követelmények:

1.      50 méternél hosszabb épületek csak technológiai indokok alapján létesíthetők. Ebben az esetben az épület a homlokzat tagolása, vagy növényzettel való takarása nélkül nem valósítható meg.

1. A területen lapostetős és magastetős épületek is elhelyezhetők.
2. A magastetős épületek tetőhajlásszöge 45˚-nál nagyobb nem lehet.
3. A falfelületek felületképzése esetén a szerelt jellegű, szendvicspaneles, elemes burkolatok (pl. szálcement, vagy műanyag elemes) is alkalmazhatók.
4. Építmények falazatának színezése során a gazdasági karakterre jellemző hideg színek alkalmazása is lehetséges, az épített környezetbe való illeszkedés mellett.
5. Kerítés áttört, legfeljebb 1,8 m magasságú lehet.

25. §      (1)     A Beépítésre nem szánt területekre a (2)-(3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak:

1. Területi építészeti követelmények:
   1. A területen az épületek elhelyezése a táji, természeti adottságokhoz illeszkedő legyen.
   2. Az újonnan épülő épületek

1. Egyedi építészeti követelmények:
   1. Az épületek tömegformálása, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományaitól eltérő nem lehet.
   2. A településrészen lapostető, zöldtetőként kialakított lapostető és tetőterasz nem létesíthető.
   3. A helyi építési szabályzatban mezőgazdasági kertes zónába sorolt területen az épület tetőidoma a telek oldalhatárával párhuzamos legyen, piros hódfarkú cseréptől eltérő héjalás nem alkalmazható.
   4. a helyi építési szabályzatban korlátozott használatú mezőgazdasági zónába sorolt telken elhelyezett épületcsoport egyes elemei azonos tetőkialakítással alakíthatók ki, cserépfedéstől eltérő héjalás nem alkalmazható.
   5. A magastető hajlásszöge 35˚-nál kisebb és 45˚-nál nagyobb nem lehet.
   6. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
   7. Burkolat legfeljebb a homlokzatfelület 20%-án alkalmazható, díszítő jelleggel.
   8. Az épületszélesség nem haladhatja meg a 8,0 métert.
   9. 20 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható a helyi építési szabályzat szerinti mezőgazdasági általános területeken sem.

1. Kerítés kialakítása:
   1. A területen 1,5 m magasságot meghaladó kerítés nem létesíthető.
   2. Tömör kerítés nem létesíthető.

1. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

26. §      (1)      Az 1. mellékletben meghatározott helyi védelem alatt álló értékekre a (2)-(15) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

(2)     A védett épületeken végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők, az épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani.

(3)     Az utcai főépületek szélessége nem változtatható. A melléképületek szélessége - átépítés esetén – nem lehet nagyobb a főépület szélességénél.

(4)     A meglévő nyitott tornác nem tehető zárttá, utcai bejárata méretében és kialakításában nem változtatható.

(5)     Az utcai homlokzaton előtető, nyitott, vagy fedett terasz nem létesíthető.

(6)     Tetőidom nem építhető más megoldással, csak szimmetrikus nyeregtetővel, oromfalas kialakítással. Kontyolás nem megengedett.

(7)     Az oromfal kiképzése nem módosítható, a meglévő nyílásméretek nem változtathatók.

(8)     Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatók. Héjalásként nem alkalmazható piros kettős  hódfarkú cseréptől eltérő egyéb tetőfedő anyag. Homlokzatképzés nem lehet más, csak sima vakolaton meszelés, vagy festés hagyományos színezéssel.

(8)     A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a védett értékeik megváltoztatása nélkül bővíthetők. A védett épületet úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, tömegével, szerkezetével, anyag- és színhasználatával összhangban álljon, a védett épület a lehető legkisebb kárt szenvedje.

(9)     Az épület bővítése a melléképületek irányába, az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

(10)   A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(11)   Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

(12)   A védett kerítések az eredeti állapot szerint újíthatók fel, illetve ahol szükséges az eredeti állapotot kell visszaállítani. A többi telken alacsony - legfeljebb 40 cm – lábazatú áttört jellegű kerítés létesíthető.

(13)   Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság

beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

(14)   A helyi egyedi védelem alatt álló épület eredeti tetőformája felújítás és bontás után is visszaépítendő.

(15)   Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető. A lezárt/befalazott bejáratokat az épület felújítása során az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani.

(16)   Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

(17)  Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező méretű, anyagú és osztású szerkezet alkalmazható. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.

(18)   Közmű szerelvény (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.

(19)   A helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:

1. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és

befoglaló méreteit,

2. eredeti homlokzati elemeket,

3. eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

4. ha értékvizsgálat alapján ismert, akkor eredeti homlokzati színezést, ha nem ismert, az e rendeletben meghatározott homlokzati színezést,

5. eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(20)   Védett épületek melletti építkezéseknél azok tömegéhez, kialakításához, formaképzéséhez illeszkedni kell.

• A védett területen, a közterületeken és az épületek előkertjében csak őshonos növényeket szabad telepíteni. 2 m-nél magasabb élősövény a telekhatárok mentén nem telepíthető.
• Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható

1. • antenna felépítmény,
   • klímaberendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
   • reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
   • háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés, cégér, üzletfelirat vagy vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés.
2. • reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla,
   • üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,
   • napelem, napkollektor,
   • új parapet-konvektor, klímaberendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
   • háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés, cégér, üzletfelirat vagy vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés.
   • reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet

nem helyezhető el.

• Helyi védelem alatt álló épület építési telkének, valamint helyi védett terület építési telkének utcavonalán tömör kerítés nem építhető.
  
  

1. Táj- és természetvédelem

27. §      (1)     A község területén található táj- és természetvédelemmel érintett területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

              (2)     A Karasica vízfolyás, valamint a település észak-keleti részén a Patkányos- patak völgye, a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben korlátolt használatú mezőgazdasági területbe sorolt rét- és legelőterületek, valamint az erdőterületek, a „természeti terület” övezetbe, illetve „ökológiai (zöld) folyosó” övezetbe tartozó területek, melyek területi lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

              (3)     A település belterülete, valamint az (1) bekezdésben felsorolt területek egyben „tájképvédelmi” övezetek.

1. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

28. §                Máriakéménd közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tktv.), valamint a Tktv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

29. §      (1)     Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2)     Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3)     Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4)     Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5)     Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6)     Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7)     A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

30. §      (1)     Máriakéménd közigazgatási területén egy darab közművelődési célú
hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2)     Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

                     a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk

                     b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos

                     információk

• a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel

kapcsolatos tájékoztatás nyújtása

              d)    idegenforgalmi és közlekedési információk;

e)  a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban

állami információk.

(3)     Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell hogy tartalmazzon.

(4)     A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

1. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

31. §      (1)     Máriakéménd közterületein reklámhordozó

• alumíniumból készült eszközön;
• plexi vagy biztonsági üveg mögött;
• hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
• állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
• egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(2)     A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Máriakéménd önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

1. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

32. §      (1)     A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

              (2)     A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

              (3)     A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

1. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

33. §      (1)     A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

              (2)     Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

1. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére

34. §      (1)     A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

              (2)     A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tktv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(4)     A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

1.               (1)     Településképileg meghatározó területen álló épület:
   1. használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1–1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,
   2. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
   3. homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m² egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
   4. közterületről feltáruló homlokzatán
   5. antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el. Légkondicionáló berendezés kültéri egysége a közterületről feltáruló homlokzaton kizárólag az országos településrendezési és építési követelmények figyelembe vételével helyezhető el,
   6. napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,
   7. szerelt kapcsolószekrények és dobozok helyét és színét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű -üzemeltetők előírásainak figyelembevételével.
   8. a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető.
   9. zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvényben meghatározott középületnek minősül.
   10. közterülettel határos építményrészén és az előkertben 1,0 m²-nél nagyobb felületű hirdetés, reklámtábla, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el.

1. Helyi egyedi védelem alatt álló épület:
   1. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető és légkondicionáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el,
   2. homlokzatán kizárólag az érintett ingatlan használói számára helyezhető el rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db
      • legfeljebb 0,2 m² felületű, az üzemeltető azonosítására szolgáló, az üzemeltető nevét, tevékenységét és jogszabályban előírt egyéb adattartalmat tartalmazó, a homlokzat síkjában elhelyezett cégtábla,
      • a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú, de legfeljebb 2,5 m² méretű és 10 cm kinyúlású, a homlokzat síkjában elhelyezett üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés, melyek nem alkalmazhatnak LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
   3. homlokzatán a 2. pont b) alpontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m² egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
   4. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát vagy üzletfeliratot,
   5. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvényben meghatározott középületnek minősül.

1. Az (1) bekezdés 1-3. és 5. pontjában és a (2) bekezdés 2-4. pontjában meghatározott berendezések az épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

1.       (1)     Az egyéb területeken a helyi építési szabályzatban meghatározott

szabadonálló beépítési mód esetén, az építési helyen belül, az épülettől független kialakítással helyezhető el telkenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 12 m² egyoldali felületű, kétoldalas cégtotem, melyen nem alkalmazható LED- kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológia.

1. A cégtotem legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve legfeljebb 8 m lehet, de magassága a szomszédos telkeken álló épületek legmagasabb pontját legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg.

1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak, energiaellátási és hírközlési berendezések elhelyezésének településképi követelményei

37. §      (1)     Az egyes sajátos építmények, műtárgyak, energiaellátási és hírközlési berendezések elhelyezésének általános szabályai a következők:

1. 
   
2. A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
3. 
   

4.      A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomás- csökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

4.      Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.

1. Belterületen, újonnan kialakuló közterületen a villamos energia- és távközlési hálózat csak földkábellel létesíthető.
2. A község belterületén és a külterület beépítésre szánt területén legfeljebb egy oszlopsor állhat a villamos energia és hírközlés ellátására, egyébként földkábeles megoldást kell alkalmazni fejlesztésük és átépítésük során. Ahol a gyenge- és erősáramú villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. A közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
3. Természetvédelmi oltalom alatt álló területen légvezeték vagy aszfaltburkolatú út nem helyezhető Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető..

(2)     Villamosenergia- ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:

1. A belterületeken beépítésre szánt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken
   • az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül, földkábelbe kell fektetni,
   • a hálózati rekonstrukció során földkábelre kell áttérni,
   • elosztószekrények elhelyezését az a) pontban leírt területen süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve, takartan kell megoldani,
2. A Történetileg kialakult falusias településrészen és az Átalakuló falusias településrészen az a) pontban lehatárolt területeken kívül:
   • kis helyigényű kompakt transzformátorok az Önkormányzattal egyeztetett módon alkalmazhatók,
   • a hálózati bővítés földkábeles elhelyezéssel történhet,
3. A beépítésre nem szánt és külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni
4. elentősebb energiaigény- növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan, a környezetbe illesztve kell kijelölni. Alkalmazhatók épített házas transzformátorok, kis helyigényű kompakt transzformátorok, föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.
5. Lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni tilos. Kerülendő a hideg, fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz; ennek megfelelően 3000 K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.
6. A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt lefelé irányítsa, oda, ahol arra szükség van. A kibocsátott fény ne jusson a gyalogosok, járművezetők szemébe, épületek ablakai, illetve az égbolt felé.
7. Az utcai világítás egyenletes és alacsony intenzitású legyen, a tényleges közterület- használat idejéhez igazítva.
8. Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.
   1. Településkép-védelmi szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a belterületen
      • újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, amennyiben a meglévő légvezetékes villamosenergia hálózatokkal a közös oszlopsoron történő elhelyezés nem megoldható,
9. meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
10. elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve, takartan kell megoldani.

1. Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni,
2. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó,
3. A távközlés- ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak tájképi hatásvizsgálat alapján történhet. A meglévő magas építmények (templomtorony, víztorony stb.) felhasználását kell előnyben részesíteni, de templomtorony felhasználása esetén kizárólag a homlokzat síkján belül helyezhető el az antenna. Az új tornyokat lehetőség szerint külterületen, erdősávok mellett kell elhelyezni, vagy belterületen olyan telekrészen, ahol a torony a tömb bármely határától legalább 50 m távolságba kerül. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe leginkább belesimuló kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is. A tájképvédelemmel érintett területeken újonnan antenna, vagy adótorony nem hozható létre.
   1. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
      1. 
         

építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas

területek:

1. beépítésre nem szánt területek

1.2  amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés,

• elsősorban meglévő magas építmények,
• 
  
• 
  
• 
  

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP- ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

20. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

38. §      (1)      A települési Főépítész kérelemre, a településképi követelményekről

a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2)     A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

a)  a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység esetén,

b) a helyi védelem alatt álló épületet tartalmazó, vagy azzal közvetlenül határos ingatlanon végzett tevékenység esetén,

c)  a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály szerinti egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység esetén,

d) az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez

e)  fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

f)  közterületen nyílt árkon átvezető kapubeálló híd építése, átépítése,

g)  új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén.

1. E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban főépítészi konzultáció kérhető.

39. §      (1)              A szakmai konzultációt

a)  építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 7. mellékletben

b)  az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a
8. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.

(2)              A kérelemhez

a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 43. § (2) bekezdésben,

• az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén az 47. § (2) bekezdésben,

a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

40. §      (1)              A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet,
az építtető vagy kérelmező részére elektronikus úton jelzett időpontban és helyszínen.

                        (2)     A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.

41. §      (1)    A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben

• a kérelem nem tartalmazza a 43. § (2) és 47. § (2) bekezdésében meghatározott munkarészeket, vagy
• az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy telefonon értesíthető, vagy
• a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg.
• A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a települési Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.

21. A településképi véleményezési eljárás

42. §                Máriakéménd Község Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le az EljR. szerint, az 5. mellékletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.

43. §      (1)     A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a
7. mellékletben meghatározott kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus ÉTDR-tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

1. A kérelemhez az EljR. szerinti munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni, a következő tartalommal:
   1. a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, melynek részei
      • M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,
      • M = 1:100 léptékű alaprajzok,
      • a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,
      • homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M = 1:100 léptékben,
      • településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
      • ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolása,
   2. a rendeltetés meghatározását,
   3. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírást, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának rövid leírását is.
2. Amennyiben a benyújtott kérelem a tartalmi előírásoknak nem felel meg teljeskörűen, a Polgármester 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

44. §      (1)  A véleményezési eljárás során a (2) bekezdésben foglalt részletes szempontokat kell vizsgálni.

1. Az EljR. alapján a véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy
   1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a IV. fejezetben meghatározott településképi követelményeknek,
   2. a közterület mentén az épület kialakításának módjával és feltételeivel kapcsolatban
      • az épület megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
      • közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát,
      • közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
   3. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység az építészeti minőség és szakmai igényesség, ezen belül a telepítés, településkép, az esztétikus megjelenés, a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelés szempontjából
      • megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait,
      • megfelelően veszi-e figyelembe a rálátás és kilátás követelményeit,
      • az épület homlokzata és tetőzete megfelelően illeszkedik-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
      • a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
      • a terv településképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
      • a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e az épített környezet adottságaihoz,
      • az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásainak, ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

45. §      (1)     A Polgármester településképi véleményét az 5. mellékletben meghatározott építési tevékenységek esetében a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

               (2)     A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

22. A településképi bejelentési eljárás

46. §                A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le az EljR. szerint, a
6. mellékletben meghatározott

47. §      (1)     A bejelentési eljárást a 8. mellékletben meghatározott kérelemmel papíralapon, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.

1. A bejelentéshez az EljR. alapján– a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti- műszaki tervet kell benyújtani:

1. építési tevékenység esetén
   • a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,
   • helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
   • 
     
   • homlokzatok rajza,
   • utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
2. reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén
   • a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,
   • helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
   • a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,
   • az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,
     • az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,
     • utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
   • rendeltetésváltoztatás esetén
     • a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti,
     • helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,
     • a tervezett rendeltetés parkolási igényét alátámasztó alaprajz.
3. A (2) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.

1.                A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám-vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

1. § A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Polgármester a magatartás elkövetőjével szemben településképi kötelezési eljárást indít.

1. A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Máriakéménd Község Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el.

23. A településképi kötelezés

51. §                (1)       A Polgármester a IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településkép védelméről szóló törvény szerint jár el.

(2)     A Polgármester

1. az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,
2. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településkép védelméről szóló törvény szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki.

1. Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott hatóságot.
2. A Polgármester településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el.

24. A településkép-védelmi bírság

52. §      (1)     A Polgármester az 51. § (2) bekezdés szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

1. Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege
   1. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén
      50 000 forint,
   2. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével
      • a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően

aa) magánszemély esetében legfeljebb 100 000 forint,

ab) nem magánszemély esetében legfeljebb 200 000 forint,

• a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén

ba) magánszemély esetében 100 000 forint,

bb) nem magánszemély esetében 20

0 000 forint,

1. a döntésben foglaltak végre nem hajtása
   • és magánszemély esetén legfeljebb 200 000 forint,
   • és nem magánszemély esetén legfeljebb 400 000 forint.

1. A településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
   • a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,
   • a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,
   • a jogsértő állapot időtartamát.
2. A Polgármester településkép-védelmi bírságot kiszabó döntésével szembeni fellebbezést Máriakéménd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. §      Hatályát veszti:

• Máriakéménd Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2017. (XII.22.) számú rendelete a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről

• Máriakéménd Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2018. (IX.6.) számú rendelete a településkép védelméről

• Máriakéménd Község Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2005. (XII.30.) számú rendeletének (Máriakéménd Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletének) következő részei:

1. 4. § (3) c.) „és tetősíkban fekvő ablakokkal” szövegrész,

              d.), e.)

                                         (7)

1. 6. § (3) e.)
2. 7. § (7)   „Közműcsatlakozási szekrények, vagy falra szerelt vezetékek és berendezések az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el.” szövegrész

     (8)

1. 10. § (1) d.) „Az épület tetőidoma az oldalhatárral párhuzamos, tetőfedése hódfarkú piros cserép, a tető hajlásszöge 35-45 közötti legyen.” szövegrész
2. 10. § (2) d.) „”és magastetővel, 35- 45˚ közötti tetőhajlásszöggel” szövegrész
3. 10. § (3) b.) „”és magastetővel, 35- 45˚ közötti tetőhajlásszögű magastetővel és cserépfedéssel” szövegrész
4. 14. § (6)

1.    E rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

Máriakéménd, 2019. június 3.

                  Jeszán Csabáné                                                    dr. Szlávecz Tamás

                polgármester                                                                jegyző

Ez a rendelet Máriakéménd Községben 2019. június 5-én kihirdetésre került.

                                                                                     dr. Szlávecz Tamás

                                                                                                jegyző