Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (II. 22.) önkormányzati rendelete

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2020. 01. 25 - 2021. 10. 21

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (II. 22.) önkormányzati rendelete

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

2020.01.25.

Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44.§-ában, 45.§-ában, a 48.§ (2), (3), (4) bekezdésében, a 49.§ (2) bekezdésében, 50. §-ában, az 51.§ (2) bekezdésében, 53.§-ában, az 57.§ (1), (2) bekezdésében, az 59.§ (2) bekezdésében, a 68.§ (2) bekezdésében, a 82.§ (3) bekezdésében, valamint a 84.§ (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szarvas Város Önkormányzata.

(2)1 Az önkormányzat székhelye: 5540 Szarvas, Szabadság út 36.

2. § (1) Szarvas város címere álló alapú, csücskös talpú, erősen tagolt tárcsapajzs, melyben kék mező zöld udvarán aranyszarvas szökell jobbra, agancsai között balra megdőlt rubinokkal és zafírokkal ékes háromágú liliomos nyitott arany korona lebeg.

(2) Szarvas város zászlaja a bal alsó sarokból induló, átlóval két mezőre osztott téglalap, felső mezőben fehér színnel, az alsó mezőben kék színnel, középen a város címerével és aranyrojt szegéllyel.

(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: körívben „Szarvas Város Önkormányzata”, középen Magyarország címere.

(4) Az önkormányzat díszpecsétje: körívben „Szarvas Város Önkormányzata 1990.” felirat, közepén Szarvas Város címerével.

(5) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni

a) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon,

b) az önkormányzat által kötött szerződéseken.

(6) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni a képviselő-testület által adományozott okleveleken.

(7) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere található, a köríven a „Szarvas Város Polgármestere” felirat olvasható.

(8)2 A címzetes főjegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere található, a köríven a „Szarvas Város Címzetes főjegyzője” felirat olvasható.

2. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

3. § Az önkormányzat hivatalos külföldi kapcsolatot tart fenn

a) Romániában

aa) Szentegyháza (Vlahita),

ab) Szilágysomlyó (Simleu Silvaniei),

ac) Barót (Baraolt),

b) Finnországban Keuruu,

c) Szlovákiában

ca) Poprád (Poprad),

cb) Malacka (Malacky),

d) Kínában Wuxi,

e) Olaszországban Bucine
települések önkormányzataival.

3. Az önkormányzat feladatai

4. § (1) Az önkormányzat alaptevékenységei szakágazati besorolását és szakfeladatait az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat közreműködik

a) az energiaszolgáltatás és

b) a foglalkoztatás
feladatainak megoldásában.

(3) Az önkormányzat támogatja

a) a közművelődési tevékenységet,

b) a tudományos és művészeti tevékenységet és

c) a sportot.

5. § (1)3 Az önkormányzat Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás keretében ellátott szociális és gyermekjóléti feladatai:

a) ápoló gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás,

b) átmeneti elhelyezést biztosító ellátások,

c) támogató szolgálat

d) házi segítségnyújtás,

e) tanyagondnoki szolgálat,

f) szociális étkeztetés,

g) nappali szociális ellátás,

h) családsegítés,

i) gyermekjóléti szolgáltatás,

j) védőnői szolgáltatás

k) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

l) szarvasi 1. számú gyermek háziorvosi alapellátás.

(2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi felnőtt és gyermekorvosi sürgősségi ügyelet ellátását a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás végzi.

(3)4 Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatok ellátására megállapodást kötött a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás keretein belül.

(4) Az önkormányzat a működési területén keletkező kommunális szilárd hulladék összegyűjtésével, szállításával és kezelésével kapcsolatos feladatait a Gyomaendrődi Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás keretében látja el.

6. § (1) A hatáskörök átruházásához a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a testület által átruházott hatáskörben hozott döntést.

7. § (1) Az önkormányzat a területén megalakult nemzetiségi önkormányzatok részére

a) működésükhöz helyiséget biztosít és

b) vállalja az ügyviteli feladatokkal járó költségek viselését.

(2) Az önkormányzat a területén megalakult nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást köt. A megállapodás kiterjed

a) a költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendjére,

b) a költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendjére

c) a számviteli rendre,

d) a személyi juttatásokkal, munkaerővel való gazdálkodás rendjére,

e) a pénzellátás és bankszámlarend rendjére,

f) a vagyontárgyak kezelésének rendjére,

g) a működés feltételeinek biztosítására,

h) a beszámolás és információszolgáltatás rendjére,

i) a belső ellenőrzés rendjére,

j) az elszámolás a központi számfejtő hellyel rendjére.

(3)5 Az önkormányzat Szarvas Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata működési feltételeinek biztosítására határozatlan időre Szarvas Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata használatába adta a Szarvas, Eötvös u. 44/1. szám alatti ingatlant. Az ingatlan használata után fizetendő közüzemi és egyéb díjakat a Szarvas Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata fizeti, köteles vagyonbiztosítást kötni, baleset- és tűzvédelemről gondoskodni. Az ingatlant megállapodás alapján feladatkörének ellátásához szükséges célra ingyenesen használhatja, hasznosíthatja.

(4)6 Az önkormányzat Szarvas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata működési feltételeinek biztosítására határozatlan időre Szarvas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata használatába adta a Szarvas, Arató P. u. 1. szám alatti ingatlant. Az ingatlan használata után fizetendő közüzemi és egyéb díjakat Szarvas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata viseli, köteles vagyonbiztosítást kötni, baleset- és tűzvédelemről gondoskodni. Az ingatlant megállapodás alapján feladatkörének ellátásához szükséges célra ingyenesen használhatja, hasznosíthatja.

4. A képviselő-testület

8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő, a polgármesteren kívül 8 főt egyéni választókerületben választanak,3 fő kompenzációs listáról kap mandátumot.

(2) A képviselők nevét és a lakcímét az 1. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(4) A képviselő-testület ülései időpontját munkatervében szabályozza. Rendes ülést július kivételével minden hónapban kell tartani.

5. A képviselő-testület összehívása

9. § (1)7 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívására és vezetésére az Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke jogosult.

(2) A képviselő-testületi üléseket –a rendkívüli ülések kivételével – lehetőleg a hónap 3. csütörtöki napjára kell összehívni.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, napját,

b) az ülés kezdetének időpontját,

c) a javasolt napirendi pontokat és

d) a napirendi pontok előterjesztőit.

(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés megkezdése előtt kell kézbesíteni.

(5)8 A képviselő-testületi ülés összehívásáról a lakosságot a helyi sajtó útján tájékoztatni kell, azzal a felhívással, hogy a napirendek anyagát a Szarvasi Polgármesteri Hivatal titkárságán, a Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom, Városi Könyvtár olvasótermében és Szarvas város honlapján lehet megtekinteni.

(6) A meghívóhoz mellékelni kell:

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést,

b) a napirendi pontok írásos előterjesztését és

c) a bejelentések írásos előterjesztését.

10. § (1) A képviselő-testület üléseire- az előterjesztések megküldésével- tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a választókerület országgyűlési képviselőit,

d) Szarvas város díszpolgárait,

e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

f) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

g) a hivatal belső ellenőrét és

h) a napirendi pontok előadóit.

(2)9 A képviselő-testületi ülésére meghívót kell küldeni:

a) az önkormányzati intézmények vezetőinek,

b) az állandó bizottságok külső tagjainak,

c) a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

d) az önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőinek,

e) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálónak a tevékenységi körébe tartozó napirendekhez, az azokhoz kapcsolódó előterjesztésekkel,

f) a Szarvasi Járási Hivatal vezetőjének,

g) azon személyeknek és szervezetek képviselőinek, akik jelenléte a napirend tárgyalásánál a polgármester megítélése szerint szükséges.

(3) A képviselő-testület munkaterv szerinti rendes ülését a Szarvasi Kábeltelevízió élő adásban közvetíti.

6. A képviselő-testület tanácskozási rendje

11. § (1) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.

(2) A határozatképesség megállapítása után a tanácskozást haladéktalanul meg kell kezdeni. Kivétel lehet ez alól:

a) kitüntetés átadás,

b) eskütétel vagy

c) rendkívüli esemény ismertetése.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök

a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,

b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,

c) tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről,

d) javaslatot tesz a napirendekre,

e) szavazásra bocsátja a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának elfogadását,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,

h) biztosítja a képviselők interpellációs kérdezési jogát és

i) berekeszti az ülést.

(4) A levezető elnök jegyzőkönyv-hitelesítőnek a képviselő-testület tagjai közül 2 személyt javasol. A javaslatot a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el.

(5) A képviselő-testületi ülések napirendjét és azok tárgyalási sorrendjét a testület egyszerű többséggel fogadja el.

(6) A napirend előterjesztője

a) a jegyző vagy

b) a polgármester vagy a jegyző által megbízott köztisztviselő.

(7) A vitát megelőzően a napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(8) A vitát a levezető elnök vezeti, aki a jelenlévők közül megállapítja a hozzászólások sorrendjét.

12. §10 (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős.

(2) E jogkörében

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér,

b) rendre utasítja azt, kinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,

b) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,

c) a terem elhagyására kötelezheti –a települési képviselőket kivéve - azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az ülés folytatását veszélyezteti.

(3) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(4) Az a képviselő, aki a levezető elnöknek a (2) bekezdés alapján tett intézkedését sérelmesnek tartja, a képviselő-testületnél kifogást terjeszthet elő, melyről a képviselő-testület – a kifogás benyújtását követően azonnal – egyszerű többséggel határoz.

(5) A polgármester a vita megkezdése előtt biztosítja, hogy az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehessen, amit az előterjesztés eredeti részének kell tekinteni. A vita az illetékes bizottság véleményének ismertetésével kezdődik.

(6) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A képviselő egy napirendi pont keretében 2 alkalommal szólhat hozzá, első hozzászólásának időtartama nem haladhatja meg az 5, a második a 2 percet. A képviselő személyét érintő hozzá szólás esetén a polgármester esetenként 1 percre engedélyezheti az érintett képviselő válaszadását.

(7) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(8) Érdemi módosító javaslat az ülésen, a szavazás megkezdése előtt, írásban, költségvetést érintő módosításnál kizárólag a fedezet megjelölése mellett, nyújtható be, kivéve a címzetes főjegyző indítványát jogsértés elkerülése érdekében.

(9) A szavazást követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.”

13. § Az előterjesztés napirendről történő levételét, a szavazás elrendelése előtt, bármely képviselő, a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.

14. § A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban (két képviselő-testületi ülésen) – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg

7. Az előterjesztés

15. § (1)11 Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, és a jegyző által tárgyalásra javasolt napirend vagy bejelentés.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) a hozandó döntés indoklását,

c) az előterjesztés előkészítésében résztvevők megnevezését,

d) a tárgykört, rendező jogszabályokat, tényeket, adatokat,

e) a világosan megfogalmazott határozati javaslatot és

f) a felelős és végrehajtási határidő megjelölését.

(4) Vagylagos előterjesztés esetén elkülöníthető döntési alternatívát kell megfogalmazni.

(5) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell minden szükséges intézkedést.

(6) A megszövegezésnél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségre és végrehajthatóságra, az előterjesztés és a határozati javaslat logikai kapcsolatára.

(7) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét

a) azonnali határidővel, ha a végrehajtás feltételei 3 munkanapon belül biztosíthatók,

b) folyamatos határidővel, ha a végrehajtás legalább egy éven át tartó, többszöri és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel,

c) konkrét végrehajtási időponttal, ha a végrehajtás pontosan meghatározott időponthoz köthető vagy

d) értelem szerinti határidővel, ha a végrehajtás határideje a határozat szövegéből egyértelműen megállapítható.

(8) A határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását lehetővé tegye.

16. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előadójaként, valamint a végrehajtásért felelősként a következők lehetnek megjelölve

a) a polgármester,

b)12 az alpolgármester

c) a bizottság elnöke,

d) a jegyző,

e) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.

(2) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményezésével együtt kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket

8. A sürgősségi indítvány

17. § (1) A levezető elnök által javasolt napirendektől csak sürgősségi indítvány esetén lehet eltérni.

(2) Sürgősségi indítvánnyal élhet a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselő-testület bizottságának elnöke, képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete valamely előterjesztés, önálló indítvány soron kívüli, vagy a munkatervben előirányzottnál korábban történő tárgyalása végett.

(3) A sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással, legkésőbb az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt kell előterjeszteni.

(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell, ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell jelölni, hogy hányadik napirendi pontként kerül megtárgyalásra.

9. Kérdés, interpelláció

18. § (1) A kérdést, interpellációt szóban vagy írásban lehet megtenni. Amennyiben a kérdést, interpellációt benyújtó képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, úgy a kérdést, interpellációt írásban kell előzetesen benyújtani az ülés előtt 5 nappal a polgármesterhez.

(2) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a képviselő-testület. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület dönt róla vita nélkül. A kérdés és a válasz időtartama legfeljebb 5 - 5 perc.

(5) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet. A polgármester a vizsgálat lefolytatásával a képviselő-testület bizottságát vagy erre az esetre létrehozott eseti bizottságot bízhat meg.

(6) Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az interpelláló részt vehessen a vizsgálatban.

(7) Hozzájárulhat a képviselő-testület ahhoz is, hogy a polgármester 15 napon belül írásban adjon érdemi választ az interpellációra. Az elfogadásról ebben az esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell dönteni.

(8) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

10. Határozathozatal

19. § (1) A levezető elnök a vita során elhangzott módosító javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület – az előterjesztés sorrendjében – először a módosító és kiegészítő javaslatokról szavaz. Az egyes módosító és kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti javaslatról kell dönteni.

(2) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után a képviselő-testület dönt az előterjesztés egészéről.

(3) Bármely képviselő, bármely kérdésben szavazást kérhet. A kérést vita nélkül teljesíteni kell.

(4) A szavazás eredményének megállapítását követően a levezető elnök a képviselő-testület döntését kihirdeti.

(5) Szavaztatni előbb az egyetértők, majd az ellenzők, végül a tartózkodók megszámlálásával kell.

(6) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.

(7) A határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt – szükség esetén – a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a polgármester szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti és kiosztja a határozati javaslat szövegét.

(8) Bármely képviselő indítványozhatja, hogy az előterjesztett javaslatról a szavazás az ülésen később történjen, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(9) Amennyiben a képviselő a szavazás megkezdése előtt nem jelenti be személyes érintettségét, a következő hónapban esedékes tiszteletdíjának 25 %-a megvonásra kerül.

20. § (1)13 Minősített többség szükséges –az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl - az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a) a képviselő-testület munkatervének és gazdasági programjának elfogadásához,

b) a városrendezési terv elfogadásához,

c) az önkormányzati tulajdonban lévő és 1 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,

d) kitüntetés adományozásához,

e) helyi népszavazás kiírásához,

f) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

g) hitelfelvételhez,

h) közfeladat önkéntes felvállalásához, a feladatátvállalás megszüntetéséhez

21. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2) Titkos szavazásról a polgármester vagy bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Titkos szavazás tartása esetén - annak technikai hátterét biztosítandó - az adott testületi ülésen megválasztott szavazatszámláló bizottság működik közre. A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság ismerteti. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet az adott képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendes névsorban felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti és a levezető elnök hirdeti ki.

11. A képviselő-testület döntései

22. § (1) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően egytől kezdődő sorszámmal kell ellátni. Számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a képviselő-testület

a) a napirendi pontok elfogadásáról,

b) a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről,

c) a 19. § (8) bekezdésében meghatározott esetben,

d) a két képviselő-testületi ülés közötti eseményekről szóló tájékoztatóról.

(2)14

(3) A határozat számozása az alábbi sorrendben

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a”/” jelet,

c) a határozat hozatalának évét arab számmal,

d) zárójelben a határozathozatal hónapját római számmal és napját arab számmal

foglalja magában.

23. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b)15 az alpolgármester

c) a képviselő-testület bizottságai,

d) a települési képviselő,

e) a jegyző,

f) az önkormányzat területén működő nemzetiségi önkormányzat.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendeletalkotás szükségességében a képviselő - testület állást foglal.

(4) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság, a tárgykör szerinti illetékes bizottság, valamint a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelet-tervezet előkészítésében a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai vesznek részt.

(5) A rendelet kihirdetése az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. A rendeleteket közzé kell tenni továbbá – terjedelmétől függően szerkesztett formában – a Szarvas és Vidéke hetilapban és az önkormányzat honlapján, a képviselő-testület által hozott normatív határozatokat az önkormányzat honlapján.

(6)16

(7)17

24. § (1) A módosított rendeletek egységes szerkezetben történő megjelentetése, az önkormányzati rendeletek végrehajtásának ellenőrzése a jegyző feladata.

(2) Az Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal felülvizsgálja az önkormányzat rendeleteit, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek azok módosítására, hatályon kívül helyezésére.

25. § (1) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól nyilvántartást kell vezetni.

(2) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza

a) a rendelet tárgyát és számát,

b) a megalkotás időpontját,

c) hatályba lépésének időpontját és

d) megjegyzés rovatban a későbbi módosított rendelet számát és a változás időpontját.

(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza

a) a határozatok tárgyát és számát,

b) a határozathozatal időpontját,

c) a végrehajtás határidejét és felelősét és

d) a végrehajtásra vonatkozó egyéb fontos adatokat

12. A jegyzőkönyv

26. § (1)18 A képviselő-testület üléséről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyvben – kérésre – rögzíteni kell a kisebbségben maradók véleményét is.

(3)19 A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint a két fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a jelenléti ívet,

b) az ülésre szóló meghívót és

c) az előterjesztések egy-egy példányát.

(4)20 A jegyzőkönyv eredeti példányát évente kötetbe kell kötni és a Polgármesteri Hivatal Titkárságán kell megőrizni. A jegyzőkönyvet elektronikus úton meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvének közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részét közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(6) Az ülésről készült hangfelvétel nem selejtezhető.

13. A képviselő-testület munkaterve

27. § (1) A képviselő-testület a munkaprogram alapján féléves bontásban éves munkatervet készít.

(2) A munkatervhez javaslatot kell kérni

a) a képviselőktől,

b) a bizottságok tagjaitól,

c) a választókerület országgyűlési képviselőitől,

d) az önkormányzat területén működő nemzetiségi önkormányzatoktól,

e) az önkormányzat területén működő civil szervezetektől és

f) a polgármesteri hivataltól.

(3) A lakosság, a városban működő gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és intézmények részére – felhívás útján – lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkatervhez javaslattal éljenek.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) az ülések várható időpontját,

b) a megtárgyalandó témákat,

c) a témák előadóit,

d) az előterjesztések elkészítése határidejét és

e) az előterjesztést megtárgyaló bizottságok felsorolását.

(5) A munkatervet legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó ülésére kell beterjeszteni.

(6) A munkaterv elkészítéséért a polgármester felelős.

(7) A munkaterv tervezetének benyújtásakor a kimaradt javaslatokat a képviselőkkel ismertetni kell.

14. Közmeghallgatás, egyéb lakossági fórumok

28. § (1) Közmeghallgatást kell tartani:

a) az éves költségvetésről,

b) a város általános rendezési tervéről és

c) a város környezetvédelmi programjáról és

d) ha a képviselő-testület közmeghallgatás tartását rendeli el.

(2) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 10 nappal előbb meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.

(3) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban is el lehet juttatni az önkormányzathoz.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

29. § (1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése érdekében várospolitikai fórumot tarthat a város lakossága, gazdasági, társadalmi szervezetei, az érintett lakossági rétegek részére.

(2) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról

15. A képviselő-testület bizottságai

30. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó és ideiglenes bizottságokat választ.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3)21 A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (7 fő, ebből 2 fő külső tag),

b)22 Gyermekjóléti és Közművelődési Bizottság (7 fő, ebből 3 fő külső tag),

c) Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság (7 fő,ebből 2 fő külső tag),

d) Ifjúsági és Sportbizottság (7 fő, ebből 3 fő külső tag),

e)23 Szociális, Családügyi, Egészségügyi és Nemzetiségi Bizottság (5 fő, ebből 3 fő külső tag).

(4) A képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

a) Döntenek

aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,

ab) önkormányzati rendeletekben a bizottság részére megállapított hatáskörökben.

b) Előkészítik

ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,

bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.

c) Javaslatot tesznek

ca) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére,

cb) november 15-ig a következő évben megtárgyalandó előterjesztésekre,

cc) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre,

cd) „Szarvas város díszpolgára” cím adományozására és visszavonására,

ce) önkormányzati elismerések adományozására és visszavonására.

d) Véleményezik

da) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,

db) az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érinti részét,

dc) a szakterületükhöz tartozó gazdasági társaságok, intézmények szakmai munkáját,

e) Ellenőrzik

ea) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,

eb) a szakterületükhöz tartozó intézmények működését,

f) Beszámolnak a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről, döntéseiről és azok végrehajtásáról.

(5) A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(6) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, valamint a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását az Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság végzi.

(7) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

(8) A bizottsági tagok nevét és lakcímét a 2. függelék tartalmazza

31. § (1) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőző négy nappal – hívja össze.

(2) A. meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket is.

(3) Az elnök köteles az ülést összehívni

a) a képviselő-testület döntése alapján vagy

b) a bizottsági tagok egynegyedének – az ok és cél megjelölésével történő – írásbeli indítványára.

(4) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a polgármestert,

b)24 az alpolgármestert

c) a jegyzőt,

d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

e) a hivatal tárgykör szerint érintett egységének vezetőjét,

f) a hivatal belső ellenőrét a pénzügyi- és ellenőrzési témát érintő napirendekhez,

g) az önkormányzati intézmények vezetőit az őket érintő napirendekhez,

h) az érintett napirendek előadóit és

i) azon személyeket és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke szerint szükséges.

(5) A bizottsági ülésre a nem bizottsági tag képviselőket is írásbeli meghívóval – az előterjesztések nélkül – meg kell hívni.

(6) A bizottság üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Az eredeti példányt a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője kezeli, melyet évente be kell köttetni. A másik példányt 15 napon belül a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének kell megküldeni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(7) A bizottságok együttes ülést is tarthatnak. Az ülésről a résztvevő bizottságok az általános szabályok szerint külön-külön készítenek jegyzőkönyvet.

(8) Egyebekben az együttes bizottsági ülések megtartására a bizottsági ülésekre vonatkozó szabályok az irányadók.

(9) A bizottságok ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

31/A. §25 A bizottságok döntéseinek előkészítésében a következő stratégiai munkacsoportok vesznek részt:

a) közbiztonsági munkacsoport,

b) városüzemeltetéssel, közmunkával foglalkozó munkacsoport,

c) környezetvédelmi munkacsoport,

d) kulturális munkacsoport,

e) fejlesztési munkacsoport,

f) közlekedési, út- és járdafenntartással foglalkozó munkacsoport,

g) gazdaságfejlesztési, vállalkozási munkacsoport,

h) turisztikai munkacsoport,

i) egészségügyi, szociálpolitikai munkacsoport.

16. A települési képviselő

32. § (1) A képviselő köteles a jogszabályokban meghatározott feladatain túl

a) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

b) részt venni a testületi ülések előkészítésében és

c) kapcsolatot tartani választókerületének polgáraival.

(2) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy valamely bizottság ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette vagy utólag igazolta.

(4)26 A képviselő az összeférhetetlensége alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozatát az Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottságnak nyújtja be.

17. A polgármester

33. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester minden pénteki napon 8 és 12 óra között fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

34. § (1) A polgármester minden év február 15-ig előkészíti a tárgyévre vonatkozó saját szabadságolási ütemtervét. Az ütemtervet az Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra.

(2)27 A polgármester szabadságának nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el és az Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke ellenjegyzi

34/A. §28 (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester mindazon ügyekben, melyeknél a döntés elmulasztása az önkormányzat működését veszélyezteti, döntést hozhat.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő, azonnali döntést igénylő olyan halaszthatatlan ügyekben hozhat döntést, melyeknél a döntés elmulasztása az önkormányzat károsodását eredményezheti

18. Az alpolgármesterek

35. § (1)29 A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)30

(3)31

(4)32 Az alpolgármester minden keddi napon 9 és 12 óra között fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, amikor a helyi és helyben érdekelt lakosok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

19. A tanácsnokok

36. § (1)33 A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatkörök ellátására 7 fő tanácsnokot választ, melyből 3 fő vezető tanácsnok.

(2) A tanácsnokok feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

20. A jegyző

37. § (1) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai körében

a) előkészíti a képviselő-testület ülése, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről és

d) haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek, ha az önkormányzat vagy annak szervei működése vagy döntése jogszabálysértő

(2) A jegyző minden keddi napon 8 és 12 óra között fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban.

(3) A jegyzőt – távolléte esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal Hatósági, Szociális és Családvédelmi Osztályának vezetője látja el.

21. A Polgármesteri Hivatal

38. § (1) A képviselő-testület önálló hivatalt hoz létre Szarvasi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítésérő, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

22. Az önkormányzat gazdálkodása, ellenőrzése

39. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését három ülésen tárgyalja. Az első ülésen a költségvetési koncepcióról dönt, a második és harmadik ülésen tárgyal a költségvetési rendeletről. A második ülést követően közmeghallgatást kell tartani.

(2) A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni a költségvetési koncepciót, a rendelettervezetet, a költségvetés végrehajtásáról szóló negyedéves beszámolókat, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelettervezetekkel együtt, továbbá mindazon előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van.

(3) A zárszámadás rendelettervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben írt szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos, pénzügyi tárgyú vagy kihatású előterjesztés csak a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával terjeszthető a képviselő-testület elé.

40. § (1)34 Az önkormányzati feladatokat ellátó önkormányzati intézmények és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felsorolását a 3. függelék tartalmazza

(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül a Polgármesteri Hivatal irányításával történik.

(3) Az intézmény saját bevételeinek – a költségvetésben nem tervezett – többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerint használhatja fel.

23. Záró rendelkezések

41. § (1) E rendelet 2013. február 28-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelet.

1

Módosította: 13/2015.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2015. szeptember 1.

2

Módosította: 18/2019.(XI.22.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2019. november 23.

3

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 1.§. (1) bekezdés Hatályos: 2014. december 20.

4

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdés Hatályos: 2014. december 20

5

Beiktatta: 11/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2013. június 29. Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 2.§. (1) bekezdés Hatályos: 2014. december 20

6

Beiktatta: 11/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2013. június 29. Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdés Hatályos: 2014. december 20

7

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 3.§. (1) bekezdés Hatályos: 2014. december 20

8

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 3.§. (2) bekezdés Hatályos: 2014. december 20

9

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 4.§. Hatályos: 2014. december 20

10

Módosította: 18/2019.(XI.22.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2019. november 23.

11

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) bekezdés Hatályos: 2014. december 20

12

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) bekezdés Hatályos: 2014. december 20

13

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 5.§. Hatályos: 2014. december 20

14

Hatályon kívül helyezte: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 10.§ (2) bekezdés Hatálytalan: 2014. december 20

15

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) bekezdés Hatályos: 2014. december 20

16

Hatályon kívül helyezte: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 10.§ (2) bekezdés Hatálytalan: 2014. december 20

17

Hatályon kívül helyezte: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 10.§ (2) bekezdés Hatálytalan: 2014. december 20

18

Módosította: 1/2020.(I.24.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdés Hatályos: 2020. január 25.

19

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 6.§. Hatályos: 2014. december 20

20

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 6.§. Hatályos: 2014. december 20 Módosította: 1/2020.(I.24.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdés Hatályos: 2020. január 25.

21

Módosította: 17/2019.(XI.12.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2019. november 12. Módosította: 1/2020.(I.24.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2020. január 25.

22

Módosította: 17/2015.(X.23.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2015. október 24. Módosította: 12/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2018. április 21.

23

Módosította: 22/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2014. október 27.

24

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) bekezdés Hatályos: 2014. december 20

25

Beiktatta: 22/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos: 2014. október 27. Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 8.§ Hatályos: 2014. december 20

26

Beiktatta: 18/2019.(XI.22.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2019. november 23.

27

Módosította: 11/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2013. június 29.

28

Beiktatta: 18/2019.(XI.22.) önkormányzati rendelet 4.§ Hatályos: 2019. november 23.

29

Módosította: 22/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet 3.§. (1) bekezdés Hatályos: 2014. október 27. Módosította: 9/2017.(III.23.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2017. március 23. Módosította: 17/2019.(XI.12.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2019. november 12.

30

Hatályon kívül helyezte: 22/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet 3.§. (2) bekezdés Hatálytalan: 2014. október 27.

31

Hatályon kívül helyezte: 22/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet 3.§. (2) bekezdés Hatálytalan: 2014. október 27.

32

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 7.§. Hatályos: 2014. december 20 Módosította: 18/2019.(XI.22.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatályos: 2019. november 23.

33

Módosította: 22/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet 4.§ Hatályos: 2014. október 27.

34

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 9.§ Hatályos: 2014. december 20

35

Módosította: 11/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelet 3-4.§ hatályos: 2013. június 29. Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 11.§ Hatályos: 2014. december 20 Módosította: 17/2015.(X.23.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2015. október 24. Módosította: 25/2016.(XI.25.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2016.november 26. Módosította: 18/2019.(XI.22.) önkormányzati rendelet 6.§ Hatályos: 2019. november 23.

36

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 12.§ Hatályos: 2014. december 20 Módosította: 17/2015.(X.23.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2015. október 24. Módosította: 18/2019.(XI.22.) önkormányzati rendelet 7.§ Hatályos: 2019. november 23.

37

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 13.§ Hatályos: 2014. december 20

38

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 14.§ Hatályos: 2014. december 20

39

Módosította: 26/2014.(XII..20.) önkormányzati rendelet 15.§ Hatályos: 2014. december 20 Módosította: 23/2015.(XII.19.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2015. december 19. Módosította: 5/2016.(II.19.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2016. február 20. Módosította: 25/2016.(XI.25.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2016.november 26. Módosította: 23/2019.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2019. december 21. Módosította: 1/2020.(I.24.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2020. január 25.