Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 05. 31- 2023. 06. 30Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mór Városi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 8060 Mór, Szent István tér 6.
(2a) A képviselő-testület megnevezése: Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Móri Polgármesteri Hivatal, 8060 Mór, Szent István tér 6.
2. § Az önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati gyakorlásáról, a helyi közakarat és a helyi érdek érvényesítéséről.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat címere: Mór város címere kerektalpú pajzs zöld mezejében lebegő aranyleveles és kacsos szőlőfürt. A pajzstalpban két ezüsthullámos sáv között hullámos fekete pólya. A szőlőfürt a város hagyományos szőlőkultúráját jelképezi, a két ezüst hullámos sáv az ipar és a bauxitbányászat, a fekete hullámos pólya a szénbányászat szimbóluma.
(3) Az önkormányzat zászlója: Mór város zászlója zöld színű, a végén arany rojtokkal, közepében a város címere és felette arany betűkkel Mór felirat.
(4) Az önkormányzat pecsétje: köralakú, "Mór Városi Önkormányzat" körfelirattal, középen egyik változatban Magyarország, másik változatban Mór város címerével.
(5) Az önkormányzat Mór város címerével ellátott pecsétje használható, különösen
a) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(6) A (2)–(3) bekezdésben körülírt címer és zászló használatának rendjét és feltételeit a városi címer és zászló használatáról szóló 18/2015. (VI.3.) önkormányzati rendelet szabályozza.
(7) A polgármester és a jegyző hivatalos köralakú pecsétjén középen Magyarország címere van, körülette pedig a következő felirat:
a) Mór Város Polgármestere,
b) Mór Városi Önkormányzat Jegyzője.
(8) Külföldi önkormányzattal hivatalos kapcsolat felvétele, valamint további együttműködési megállapodás megkötése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A partnervárosok névsorát a rendelet 6. függeléke tartalmazza.
(9) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet és Pro Urbe emlékérmet adományoz, valamint további elismerő címeket alapított, amelynek rendjét és feltételeit a városi kitüntető címek és díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 20/2015. (VI.3.) önkormányzati rendeletben szabályozza.
(10) Mór német nemzetiségi jellegére tekintettel, a közhivatalok és közintézmények elnevezését, azok épületeinek utcai homlokzatán – a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok betartásával – német nyelvű feliratban is el kell helyezni.
1/A. Az önkormányzat intézményei
3/A. § Az önkormányzat által fenntartott intézmények a következők:
a) Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely,
b) Nefelejcs Bölcsőde,
c) Móri Napsugár Óvoda,
d) Móri Pitypang Óvoda,
e) Mór Városi Önkormányzat Ellátó Központja.
1/B. Az önkormányzat társulásai
3/B. § Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt tagként:
a) Móri Többcélú Kistérségi Társulás,
b) Mór Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulás,
c) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
A helyi önkormányzás általános szabályai
2. Az önkormányzati jogok
4. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához és mindezek szervezeti, személyi, anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.
(2) Az önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetőleg bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén, törvényességi felügyeleti eljárás keretén belül a kormányhivatal bírálhatja felül.
(3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozói tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) külön döntése alapján közvetlenül vesz részt vállalkozásban
b) a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
(4) Az önkormányzat vállalkozásban való részvételének eldöntéséhez előzetes szakértői véleményt kér, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet – amelyek nélkül a napirend nem tárgyalható.
(5) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(6) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás és a képviselő-testület felhatalmazása alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (3) bekezdésében meghatározott szervek hozhatnak.
(7) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások szervezésében és a helyi gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal és az állami intézményfenntartó központtal.
(8) Az együttműködés koordinálásának szervezése a megyei önkormányzat felé a polgármester feladata, amelynek célja a megyei fejlesztési tervek és koncepciók kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
Települési önkormányzat
3. Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
5. § (1) Az önkormányzat által ellátandó feladatokat a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében az Mötv. 13. §-a határozza meg.
(2) Az önkormányzat által önként vállalt feladatok:
1. önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok fenntartása és működtetése,
2. városi elismerő és kitüntető címek adományozása,
3. egyházak, sport és civil szervezetek támogatása,
4. felsőoktatási ösztöndíjak biztosítása,
5. városi rendezvények megtartása,
6. úszásoktatáshoz való hozzájárulás,
7. logopédusi, gyógytestnevelési és intézmény-pszichológusi ellátás,
8. közalapítványok fenntartása,
9. alapító tagként a TDM szervezet működtetéséhez való hozzájárulás,
10. helyi védelem alá helyezett épületek felújításához történő hozzájárulás,
11. az egészségügyi alapellátáshoz biztosított külön támogatás,
12. első lakáshoz jutás támogatása,
13. rotavírus elleni védőoltás szolgáltatása,
14. újszülöttek családjának támogatása,
15. szünidei gyermekétkeztetés a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult kérelmezők vonatkozásában,
16. lakbértámogatás.
(3) A képviselő-testület az önként vállalt feladatok ellátásának módjáról és mértékéről a tárgyévi költségvetési rendeletben dönt.
(4)1 Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
6. § (1)2 Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzat képviseletét a polgármester – tartós akadályoztatása esetén az alpolgármesterek a polgármester által meghatározott munkamegosztás szerint, a tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke – látja el.
(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben nem említett hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdésben meghatározott szerveire ruházhatja át.
(4) A képviselő-testülettől tartósan átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Az átruházott hatáskör címzettje köteles az átruházott hatáskör gyakorlásáról minden soros ülésen beszámolni.
(6) Veszélyhelyzetben a képviselő-testület által átruházott hatásköröket a polgármester gyakorolja.
7. § (1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából az Mötv. 41. § (6)-(8) bekezdéseiben foglaltak alapján intézményt alapíthat.
(2) A képviselő-testület az intézmény vezetőinek megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá – költségvetési szervek esetében - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.
A képviselő-testület működése
4. A Képviselő-testület képviselő-csoportjainak létrejötte
8. § (1) A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártokhoz, társadalmi szervezetekhez tartozó képviselők képviselő-testületi tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot (továbbiakban: frakció) hozhatnak létre. A pártok, társadalmi szervezetek közös frakciót is létrehozhatnak.
(2) Egy bejegyzett párthoz, társadalmi szervezethez tartozó képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.
(3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.
(4) Frakciót legkevesebb 3 képviselő alakíthat.
(5) A már megalakult frakció elfogadhatja pártokhoz, illetve társadalmi szervezetekhez nem tartozó képviselők csatlakozását.
(6) A frakció működési szabályait maga állapíthatja meg.
9. § (1) A frakció megalakulását és annak tisztségviselőit a megalakulástól számított 15 napon belül a polgármesternek írásban be kell jelenteni.
(2) A frakció megszűnését annak vezetője – a megszűnést követő 8 napon belül – írásban bejelenti a polgármesternek.
5. A képviselő-testület összehívása
10. § (1) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli és rendkívüli ülést, ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 43. §-a tartalmazza.
(3) Megalakulását követően a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik – július hónapot kivéve – lehetőleg a hónap utolsó szerdáján. Amennyiben az összes napirendi pont tárgyalására nem kerül sor az ülésen, úgy a képviselő-testület – a 22/A. §-ban foglalt eset kivételével - egyszerű szótöbbséggel dönt a folytatás időpontjáról.
(4) Az ülések helye általában a Városháza Tanácsterme, azonban az ülés – különös tekintettel az ünnepi ülésre - más helyszínre is összehívható.
(5)3 A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(6) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben.
(7) A képviselő-testület összehívását nemzetiséget érintő ügyekben az érintett nemzetiségi önkormányzat is indítványozhatja.
(8) A polgármester – amennyiben az eldöntésre váró ügyek azt indokolják – a munkatervben tervezett időpontokon kívül soron kívüli ülést hívhat össze.
(9) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a polgármester legkorábban a meghívók kézbesítését követő napra rendkívüli testületi ülést hívhat össze. A képviselő-testület ilyen esetben rövid úton (különösen helyi TV, rádió, telefon útján) is összehívható. Jelen rendelet tekintetében rendkívüli körülménynek minősül különösen az árvíz, földrengés, veszélyhelyzet, katasztrófahelyzet és egyéb, az önkormányzatot vagy intézményeit alapjaiban érintő nagy horderejű ügy.
(10)4 A képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező tagjain kívül
a) tanácskozási joggal meg kell hívni:
aa) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
ab) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,
ac) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét (ha nem tagja a testületnek),
ad) a jegyzőt, aljegyzőt és a hivatal irodavezetőit,
ae) a tárgyban érintett szerveket és személyeket – önkormányzati hatósági ügyek kivételével – az őket érintő napirendhez és
ae) a bizottság nem képviselő tagjait a bizottság beszámolójának tárgyalásához,
b) tanácskozási jog nélkül kap meghívást – csak meghívóval:
ba) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező díszpolgárok,
bb) a városban működő történelmi egyházak,
bc) a helyben működő politikai pártok képviselői,
bd) a Fejér Megyei Hírlap, valamint a Móri Kurír, az Ezerszó című helyi lap, továbbá a Mária Rádió szerkesztősége.
(11) A képviselő-testület ülésén – külön meghívás nélkül – tanácskozási joggal vehetnek részt az egyéb helyi szervezetek képviselői.
(12) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak részére - a (13) bekezdés szerinti módon – az ülés előtt legalább 5 naptári nappal – soron kívüli ülés esetén legalább 3 naptári nappal – korábbi időpontban kell eljuttatni, illetőleg hozzáférhetővé tenni.
(12a) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét és a napirendi javaslatok címét.
(13) Az ülésre tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívót és az írásos előterjesztéseket, a többi meghívottnak a meghívót elektronikus úton vagy papírra megszerkesztve kell eljuttatni..
(13a) Indokolt esetben, a polgármester engedélyével a meghívóban megjelölt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés későbbi időpontban, pótlólag is megküldhető.
(14) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a helyi lakosságot a polgármesteri hivatali hirdetőtáblán, a www.mor.hu honlapon és a helyi televíziós műsorszolgáltatók képújságaiban – az ülést megelőző 5, illetve 3 nappal korábban –az ülés napjáig folyamatosan közzétett hirdetménnyel tájékoztatni kell, melyről a jegyző gondoskodik.
6. A képviselő-testület munkaterve
11. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyben a képviselő-testület féléves időszakra ütemezi soros üléseit és ünnepi ülését.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját és napirendjeit, továbbá az előterjesztő megjelölését,
b) az előkészítésben résztvevők felsorolását és az előterjesztések elkészítésének határidejét,
c) az előterjesztést véleményezők megnevezését, a véleményezés határidejét és
d) annak meghatározását, hogy mely napirendhez kell közmeghallgatást tartani.
(3) A munkaterv következő félévre szóló tervezetét - legkésőbb június, illetve december hónapban - a polgármester terjeszti elő.
12. § (1) A képviselő-testület munkatervében rögzíti, hogy a helyi életviszonyokra jelentősen kiható, vagy más okból kiemelkedően fontos ügyek közül melyek azok, amelyeket két fordulóban tárgyal.
(2) A munkaterv szerint kétfordulós tárgyalásra kijelölt témákban a képviselő-testület az első fordulóban kialakítja elképzeléseit (koncepcióját) amit szükség szerint a 49–52. §-ban meghatározott véleményezésre bocsát és a vélemények ismeretében kidolgozott döntéstervezetet tárgyalja meg a második fordulóban.
7. A képviselő-testület ülése
13. § (1) A (2) bekezdésben megjelölt eseteket kivéve - a képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(4) A zárt ülésen résztvevőket az ülésen elhangzottak tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(5)5 A képviselő-testületi ülés elnökségében a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, továbbá a polgármester által esetenként erre felkért személy foglalnak helyet.
(6) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett nyilatkozatát az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg, amelyet a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.
(7) Ha több érintett van, bármely érintett kérésére zárt ülést kell tartani az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben.
(8) A személyes adatok és a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva a zárt ülésen hozott határozatok is nyilvánosak, a városi honlapon közzétételre kerülnek.
8. Az ülésvezetés szabályai
14. § (1)6 A 10. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.
(2) A levezető elnök a testületi ülés vezetése során
a) megállapítja az ülés szabályszerű összehívását, a jelenlévő tagok létszámát és az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést és előterjeszti az ülés napirendjét,
b) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
c) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a szavazás eredményét, a meghozott döntést,
d) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,
e) fenntartja az ülés rendjét és figyelemmel kíséri annak határozatképességét,
f) legvégül berekeszti az ülést.
(3) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ugyanezen napirendek megtárgyalására ismételten össze kell hívni. Az így tartott ülésen újabb napirendek is tárgyalhatók.
(5) A soron kívüli és rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendektől eltérő más egyéb napirend nem tárgyalható. Egyéb napirend tárgyalására a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján van lehetőség.
15. § (1) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – e szabályzatban meghatározott- intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni nem lehet.
(2) Az elnök a rendfenntartás körében
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
b) rendre utasítja azt a hozzászólót, közbeszólót, aki a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ,
c) rendzavarás esetén a hozzászólótól a szót megvonhatja.
9. Az előterjesztés
16. § (1)7 A polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnok, a bizottságok, a képviselők legalább 1/4-e, valamint a jegyző javasolhatják a testületnek valamely a meghívóban nem szereplő napirend sürgős tárgyalását.
(2) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a Jegyző a hivatal útján segítséget nyújt, amely azonban a hivatal munkarendjét nem zavarhatja oly módon, hogy ezzel jelentős mértékű rendkívüli munkavégzésre kerüljön sor.
(3) A sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel dönt.
(4) Indokolt esetekben, továbbá zárt ülés elrendelésére vonatkozóan elegendő csupán írásbeli döntéstervezet kiküldése, vagy a javaslat szóban is előterjeszthető. A szóbeli előterjesztés engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
17. § (1) Az írásbeli előterjesztés típusa:
a) javaslat,
b) jelentés,
c) tájékoztató vagy,
d) beszámoló.
(2) A javaslat és jelentés minden esetben határozat-tervezetet vagy rendelet-tervezetet tartalmaz, amely a képviselő-testület részéről döntést igényel. A tájékoztató és a beszámoló tudomásulvétel céljából kerül a testület elé.
(3) Az irodavezető által ellenjegyzett előterjesztéseket 9 nappal a képviselő-testület ülése előtt kell leadni a jegyzőnek. A határidőn túl leadott testületi anyagok a következő testületi ülésen kerülnek megtárgyalásra, ettől eltérni csak a polgármester engedélyével lehet. A polgármester és a jegyző szignója nélkül előterjesztés nem kerülhet a képviselő-testület elé. Az előterjesztés előlapján jelezni kell, ha az zárt ülésen tárgyalandó.
(3a) Egyéni képviselői előterjesztést legkésőbb 9 nappal a képviselő-testület ülése előtt lehet benyújtani a jegyzőnél. A határidőn túl benyújtott előterjesztés a következő testületi ülésen kerülhet megtárgyalásra. Az egyéni képviselői előterjesztés képviselő-testületi ülésen történő napirendre vételéről előzetesen a Pénzügyi Bizottság dönt. Amennyiben a Pénzügyi Bizottság a napirendre vételt nem javasolja, az előterjesztés nem kerül a képviselő-testület elé. Ha a Pénzügyi Bizottság a napirendre vételt javasolja, egyúttal megtárgyalja az előterjesztést és véleményezi az abban szereplő határozati javaslatot is. A napirendre vételre javasolt előterjesztés legkésőbb az ülés időpontját 2 órával megelőzően a képviselők részére a 10. § (13) bekezdésében meghatározott módon megküldésre kerül. Az e bekezdésben meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Pénzügyi Bizottság elnöke (távollétében alelnöke) által e minőségében jegyzett előterjesztésekre.
(4) Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:
a) a téma kifejtéséhez és kellő áttekintéséhez szükséges legrövidebb terjedelemben készüljön,
b) megfogalmazása precíz, tömör, szakszerű és közérthető legyen,
c) csak a téma szempontjából lényeges körülmények bemutatására szorítkozzon elemző és értékelő módon, és
d) ha az ügyben dönteni kell, akkor döntési javaslatot tartalmazzon.
(5) Az írásbeli előterjesztésnek minden esetben tartalmaznia kell:
a) a napirend tárgyának meghatározását,
b) annak ismertetését, hogy a téma szerepelt-e korábban a képviselő-testület vagy bizottsága napirendjén és ha igen, akkor milyen döntés született és annak végrehajtása milyen eredménnyel történt meg, s mi az amit a korábbi határozatból célszerű hatályon kívül helyezni, vagy meghagyni, vagy átvenni.
c) az előzetes véleményezésben résztvevők álláspontját a kisebbségi véleménnyel együtt,
d) amennyiben lehetséges a témával kapcsolatos helyzetfeltáró, elemző értékelést az eredmények és gondok bemutatását,
e) a döntési lehetőségek ismertetését, költségvonzatát, alternatív javaslat esetén az egyes változatokkal járó előnyök és hátrányok, a mellettük és ellenük szóló érvek felsorolását,
f) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk ismertetését, amelyek indokolják a meghozandó döntést,
g) ha dönteni kell az előterjesztés megállapításain alapuló döntési javaslatot,
h) amennyiben az előterjesztésről zárt ülést kell tartani, annak jogalapját, zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat esetében annak jogalapját és az erről szóló határozat-tervezetet,
i) arra vonatkozó utalást, hogy az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról egyszerű vagy minősített többséggel kell dönteni, minősített többség esetén annak jogalapját, és
j) rendelet-tervezetet és normatív határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálati lapot,
k) rendelet-tervezet esetén a Jat. 18. §-ában foglalt indokolást.
(6) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.
(7) A döntési javaslat:
a) egyértelműen megfogalmazott rendelkezéseket,
b) alternatív javaslatok esetében az egyes változatok egymástól elkülönült megfogalmazását,
c) határozat-tervezet esetén a végrehajtás felelősét és határidejét (kivéve, ha a döntés további intézkedést nem igényel), és
d) ha a döntésnek költségvonzata is van, akkor a fedezetbiztosításra (költségvetés-módosításra) vonatkozó javaslatot tartalmazza.
17/A. § (1) Veszélyhelyzetben a döntések előkészítésére – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - e rendelet 16–17. §-ában meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni.
(2) Veszélyhelyzetben a polgármester döntései tervezetének előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Előterjesztés helyett elegendő a jegyző, továbbá a szakmai, gazdasági-pénzügyi és a jogi véleményező szignójával ellátott határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet benyújtása a polgármesterhez. A véleményezés történhet email vagy más formájú távkonzultáció útján is, mely esetben a szignó mellőzhető (ide nem értve a jegyző szignóját). Rendelet-tervezet és normatív határozat-tervezet esetén ahhoz csatolni kell a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálati lapot, továbbá rendelet-tervezet esetén a Jat. 18. §-ában foglalt indokolást.
(3) Veszélyhelyzetben a polgármester a képviselő-testület hatáskörében eljárva minden hónap utolsó péntekjén hozza meg a döntéseit, kivéve a december hónapot, amikor a döntéshozatal napja december 24. napja hetét megelőző hét péntekje, valamint kivéve a július hónapot. A polgármester mérlegeli, hogy a képviselő-testület munkatervében meghatározott, továbbá a képviselő-testület soros ülésére tervezett egyéb ügyek közül melyek tárgyában hoz döntést, figyelemmel a jogszabályi határidőkre is. A döntések tervezetét legkésőbb a döntéshozatal napja hetét megelőző héten szerdán kell az Önkormányzati Iroda részére hozzáférhetővé tenni. Sürgősség esetén a polgármester engedélyével e határidőtől el lehet térni.
(3a) A (3) bekezdésben meghatározott döntéshozatali nap hetén kedden 12 óráig az Önkormányzati Iroda megküldi a döntések tervezetét a képviselő-testület tagjainak. A képviselő-testület tagjai a tervezetekkel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat a döntéshozatali nap hetén csütörtökön 12 óráig küldhetik meg a polgármester hivatalos email címére (fenyves@mor.hu).
(4) Veszélyhelyzetben a polgármester halaszthatatlan esetben a (3) bekezdésben meghatározott időpontokon kívül is döntést hozhat. Ebben az esetben a döntés-tervezetek Önkormányzati Iroda számára történő hozzáférhetővé tétele a jegyző által meghatározott határidőn belül történik.
(5) Az e §-ban meghatározott döntés-tervezetekre a 17. § (7) bekezdés a), c) és d) pontja alkalmazandó.
10. A tanácskozás rendje
18. § (1) A képviselő-testület napirendjének előterjesztője a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Pénzügyi Bizottság elnöke (távollétében alelnöke), a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága és a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozó, illetve tájékoztatásra felkért személy lehet.
(2) A tárgyalás sorrendjére a napirendek elfogadás előtt lehet ügyrendi javaslatot – legfeljebb 1 perces időtartam alatt – előterjeszteni.
(3) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Ügyrendi javaslatnak minősül az, ha a javaslattevő e rendelet valamely szabályának érvényesülésére hivatkozik. Az ügyrendi javaslat időtartama legfeljebb 2 perc lehet.
(5) Bármikor szót kérhetnek:
a) akik ügyrendi javaslatot kívánnak tenni,
b) a jegyző.
19. § (1) A város életét vagy a képviselő-testület munkáját érintő jelentős kérdésekben a képviselő napirenden kívül felszólalhat.
(2) A felszólalási szándékot az ülést megelőző munkanapon 14.00 óráig - a felszólalás témájának rövid leírása mellett, okát megjelölve - írásban kell bejelenteni a polgármesternél.
(3) A felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Ennek elhangzását követően, további vitának helye nincs.
(4) Napirenden kívüli felszólalásra a nyílt ülés elfogadott napirendjeinek tárgyalását megelőzően kerülhet sor.
(5) Nem lehet napirenden kívül felszólalni a soron kívüli és rendkívüli képviselő-testületi ülésen, valamint olyan ügyben, amely az általános szabályok alapján napirendre tűzhető, kérdésként vagy interpellációként előterjeszthető, továbbá személyi kérdésekben. Kétség esetén a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
20. § (1) A képviselő-testület soros üléseinek rendszeresen visszatérő napirendje a tájékoztató az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról adott jelentés.
(2) A levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során az előadó az írásos előterjesztését szóban kiegészítheti, majd a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek hozzá, amelyekre röviden válaszolnia kell.
(3) A bizottsági véleményt - a kisebbségi véleménnyel együtt - a bizottság elnöke, vagy megbízottja ismerteti.
(4) A bizottság bármely előterjesztéshez – a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást terjeszthet a képviselő-testület elé.
(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Ugyanazon napirendhez minden képviselő és tanácskozási joggal meghívott egyszer kaphat szót, legfeljebb 3 percre, de az utána elhangzottakhoz kapcsolódva, egy ízben ismételt felszólalást is tehet maximum 2 percben. A polgármester a további felszólalást megtagadhatja, illetve az időtartam túllépése esetén a szót megvonhatja. A napirend előterjesztőjének 10 perc áll rendelkezésére, a hozzászólások száma nem köti.
(6) A levezető elnök lehetőséget adhat korlátozott időtartamú felszólalásra, a meghívó nélkül résztvevő állampolgároknak, hogy a tárgyalt kérdésekben észrevételt tehessenek, vagy elmondhassák véleményüket.
(7) A hozzászólások idejének korlátozására, vagy a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a testület vita nélkül határoz.
(8) A vita lezárása után a napirendi előadó válaszol a hozzászólásokra és – legfeljebb 1 percben – személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megállapítást kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban előállt félreértéseket akarja tisztázni. Ezt követően további hozzászólásnak nincs helye.
21. § A frakcióvezető a döntéshozatal előtt egyeztetést javasolhat. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
21/A. § A levezető elnök az ülés hosszú időtartamára tekintettel vagy más indokolt esetben szünetet rendelhet el. A szünetet követően a határozatképességet ismételten meg kell állapítani.
22. § (1) Szavazás előtt a levezető elnök összegzi a vita lényegét és az elhangzott módosító, illetve kiegészítő javaslatokat. Egyúttal a jegyzőnek szót kell adnia, ha ezek törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(2) Az ülés kezdetétől egészen a szavazás megkezdéséig a napirend előadója és bármely képviselő – megfelelő indoklással – javasolhatja a téma napirendről történő levételét, amelyről a testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani, oly módon, hogy előbb a módosító és kiegészítő indítványokról határoz a testület, majd ennek figyelembe vételével az eredeti javaslatról.
(4) A napirendek megtárgyalása után kerülhet sor a képviselői kérdések és interpellációk ismertetésére.
22/A. § A képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést félbeszakíthatja, ha az ülésen olyan rendzavarás vagy vis maior esemény történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Ha az ülés félbeszakad, a polgármester a meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalása érdekében 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését ismételten összehívja. A meghívót ebben az esetben legalább 3 nappal az ülést megelőzően kell kiküldeni.
11. A szavazás módja
23. § (1) A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza meg döntéseit, ami kézfelemeléssel, gépi szavazásnál a megfelelő gomb benyomásával, vagy név szerinti szavazással történik.
(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt törvény előírja, továbbá akkor, ha azt a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített szótöbbséggel megszavazza.
(3) Név szerinti szavazásnál a képviselő-testület tagjai nevük említésekor a feltett kérdésre az (5) bekezdés szerint válaszolnak. A képviselők az alábbi sorrendben szavaznak:
a) a polgármester,
b)8 az alpolgármester,
c) a többi képviselő nevük abc szerinti sorrendjében.
(4) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, minősített többséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás szavazócédula urnába történő bedobásával történik, melynek technikai előkészítése, lebonyolítása, és az eredményének megállapítása a jegyző feladata.
(5) Döntésre feltett kérdésekben a szavazás igennel, vagy nemmel, vagy tartózkodással - választás, kinevezés, vezetői megbízás ügyében igennel, vagy nemmel történhet.
12. Határozathozatal
24. § (1) A képviselő-testület – a (3) bekezdés szerinti eseteket kivéve – döntéseit az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű szótöbbséggel hozza.
(2) Minősített többséghez kötött döntéshez az Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározott számú szavazat szükséges.
(3) Azokat az eseteket, amelyeknél a döntéshez minősített többségre van szükség, összefoglalóan és nevesítve a 2. melléklet sorolja fel.
(4) A döntéshez - a nemzetiségek jogairól szóló - törvény által meghatározott esetekben - az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése is szükséges.
(5)
25. § (1)
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, azt követő zárójelben az ülés hónapjával és napjával a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendeletben foglaltak szerint.
(3) Az önkormányzati rendeleteket szintén év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, azt követő zárójelben a kihirdetés hónapjával és napjával a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendeletben foglaltak szerint.
(4) A rendeleteket és határozatokat a végrehajtásban közvetlenül érintettek és felelősök részére az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
(5) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól a döntés számának és tárgyának – a végrehajtás felelősének és határidejének – megjelölésével a hivatal naprakész nyilvántartást vezet.
13. Kérdés-interpelláció
26. § (1) Kérdést és interpellációt lehet benyújtani
a) a polgármesterhez,
b) a jegyzőhöz, vagy
c) a bizottság átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben a bizottság elnökéhez.
(2) Az interpellációt írásban lehet benyújtani. Az interpellációt az ülést megelőző héten csütörtökön 12 óráig kell benyújtani. A benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, illetve annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja adni. Az interpellációk szóbeli ismertetésének és kiegészítésének időtartama, illetve a válaszok időtartama témánként maximum 3 – 3 perc lehet.
(3) Az interpellációra az ülésen kötelező érdemi választ adni. A (2) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén az interpelláció azon a soros ülésen kerül megtárgyalásra, amely vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározott határidő betartása teljesül.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a testület csak az esetben dönt, ha a választ az interpelláló képviselő nem fogadja el és erről kifejezetten nyilatkozik.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amellyel a polgármestert vagy a tárgyban illetékes bizottságot bízhatja meg. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt, ha igényli, be kell vonni.
(7) Kérdést lehet benyújtani írásban, vagy a soros ülés kérdéseket és interpellációkat tárgyaló napirendi pontja keretében szóban.
(8) A kérdésre a kérdés címzettjének döntése alapján az ülésen szóban, vagy a kérdés benyújtását, az ülésen előadott kérdés ismertetését követő 15 napon belül írásban kell válaszolni.
(9) E § alkalmazásában a települési képviselő önkormányzati ügyben előterjeszthető felvilágosítás – kérése
a) interpelláció: ha az számonkérő jellegű – esetleg rosszallást is kifejező – olyan felvetés, amely szerint valamely önkormányzati ügyben illetve annak intézésében nem jól mennek a dolgok, abban hiányosság, visszásság, rendellenesség mutatkozik, vagy adott kérdéssel a feladatkörileg érintett személy, önkormányzati szerv nem az ügy súlyának és fontosságának megfelelően foglalkozik,
b) kérdés: ha az valamely önkormányzati ügy intézésére, megoldására, vagy annak lehetőségére, az ügyben tett, vagy tervezett intézkedésre való rákérdezés, illetőleg ilyen célzatú érdeklődés, tudakozódás, kérdésfeltevés.
(10) Nincs helye interpellációnak:
a) államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,
b) olyan ügyek kapcsán, melyben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre,
c) előkészítést igénylő önálló napirend esetében,
d) olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a képviselő-testület hatásköre.
(11) Kérdést és interpellációt csak soros ülésen lehet előterjeszteni.
(12) Az interpellációkról, valamint a válaszokról a Jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
14. A jegyzőkönyv
27. § (1) A képviselő-testület üléséről szószerinti jegyzőkönyv készül
(2) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal 1 példányban jegyzőkönyv készül, amelyhez mellékelni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az elfogadott rendeleteket és határozat mellékleteket,
d) a titkos szavazás jegyzőkönyvét,
e)
f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, kérdését és interpellációját,
g) az írásban benyújtott módosító indítványokat.
(3) Az ülésekről készített jegyzőkönyvet
a) a jegyző kezeli, amelyet évente be kell köttetni,
b)9 a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII.29.) Korm.rendeletben foglaltak szerint 15 napon belül meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal részére,
c)
(4) A választópolgárok a nyilvános ülések jegyzőkönyveibe és előterjesztéseibe betekinthetnek a polgármesteri hivatalban (hivatali köztisztviselő jelenlétében) és a városi honlapon. A jegyzőkönyvről és annak mellékleteiről – illeték ellenében – másolat kérhető.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe való betekintésre törvényben meghatározott külön szabályok vonatkoznak.
(6) A zárt ülési jegyzőkönyvet - belső használatra szolgáló iratanyagként elkülönítve - illetéktelenek számára hozzá nem férhető módon elzárva kell tárolni és kezelni, amelyről a jegyző gondoskodik.
(7) A Képviselő-testület üléséről készült hanganyagot az ülést követő 5 évig meg kell őrizni.
15. Az ülések nyilvánossága
28. § (1) Annak érdekében, hogy a testületi munkát a lakosság széles körben és közvetlenül figyelemmel kísérhesse, a képviselő-testület nyilvános üléseit a városi televízió egyenes adásban közvetíti.
(1a) Amennyiben rövid időn belül nem elhárítható technikai hiba jelentkezik a városi televízió közvetítésében, a képviselő-testület egyszerű többséggel dönthet az ülés élő közvetítés nélküli folytatásáról. Ez esetben a városi televízió utólag az ülésről készült felvételt a lehető legrövidebb időn belül műsorában közreadja.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén meghozott döntésekről az ülések után a polgármester a városi televízión keresztül tájékoztatja a lakosságot.
(3) A képviselő-testület ülésein hozott határozatokat és rendeleteket a települési képviselők a számítógépre vitt hivatali jogtárból, a választópolgárok a városi honlapról is megismerhetik. A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyveket a települési képviselők az interneten keresztül az önkormányzat szerverén érhetik el.
Önkormányzati rendeletalkotás
29. § A képviselő-testület az Alaptörvény értelmében törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére (eredeti jogalkotói hatáskörében), továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.
30. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a települési képviselő, az önkormányzati bizottság, a polgármester és a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a településen működő társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezet, továbbá a választópolgárok az erre irányuló népszavazással.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, amelyet – a jegyző törvényességi véleményével – a képviselő-testület elé terjeszt és az dönt a javaslatról, amelynek elfogadása esetén rendelkezik az előkészítés módjáról és határidejéről is.
(3) A képviselő-testület – a lakosságot vagy annak széles körét közvetlenül érintő egyes rendeleteit – saját elhatározása szerint kétfordulós ülésen alkotja, amelynek során előbb elveket, szempontokat állapít meg.
(4) A tervezetet előzetes megvitatás céljából minden esetben a feladatkörileg illetékes bizottság elé kell terjeszteni, amelyre külső szakemberek is meghívhatók.
(5) A település életében meghatározó jelentőségű rendeletek tervezetét a képviselő-testület – az érdemi vita előtt – szükség szerint közmeghallgatásra, vagy más lakossági fórum elé bocsátja.
(6) A polgármester vagy a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
31. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Az önkormányzati rendeletek hivatalos kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés formájában történik. A kifüggesztés időtartama 15 nap.
(3) A kihirdetetett rendeleteket az állampolgárok a 28. §-ban előírt módon, valamint a Nemzeti Jogszabálytár honlapjáról (www.njt.hu) is megismerhetik.
(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő helyi rendeletekről.
(5) A jegyző feladata, hogy az önkormányzati rendeletek hatályosulását, alkalmazását, a vonatkozó jogszabályok változását figyelemmel kísérje és az alapján - szükség szerint- javaslatot tegyen a módosításukra, hatályon kívül helyezésükre, vagy új rendelet megalkotására
A települési képviselő
32. § (1) A települési képviselőt – e megbízatásából eredően az Mötv. 32. §-ában és e szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselők névsorát a 1. függelék tartalmazza.
16. A képviselő jogai és kötelezettségei
33. § (1) A települési képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:
a) a képviselő-testület külön rendeletében megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult,
b) a város ellátásában, üzemeltetésében, működtetésében résztvevő gazdasági társágoktól, intézményektől felvilágosítást kérhet.
(2) A települési képviselő főbb kötelezettsége
a) a képviselő-testület munkájában, továbbá - felkérés alapján - az ülések előkészítésében és ahhoz kapcsolódó vizsgálatokban való részvétel,
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára
c) a tudomására jutott minősített adat, üzleti (és magán) titok megőrzése
d) kapcsolattartás a választókkal és a különböző helyi önszerveződő közösségekkel.
(2a) A képviselők az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt éves tájékoztatási kötelezettségüket a képviselő-testület munkatervében meghatározott ülésre történő tájékoztató benyújtásával teljesítik.
(3) A Képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált személyek végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a Képviselő-testületnek.
(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.
(5) Az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok – Mötv. 35. §-a alapján megállapítható - tiszteletdíját és természetbeni juttatásait külön önkormányzati rendelet szabályozza. Ha az önkormányzati képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, a Pénzügyi Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére, és arra legfeljebb 30 napos határidőt tűz ki. A határidő elmulasztása esetén a Pénzügyi Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület az Mötv. 33. §-ában foglaltak szerint a tiszteletdíjat, juttatást megvonhatja vagy csökkentheti.
(6) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal a polgármester – a polgármester bejelentési kötelezettsége elmulasztása esetén őt a Pénzügyi Bizottság elnöke - figyelmezteti, ezt követő minden további esetben pedig a következő havi tiszteletdíjából 10%-os mértékű levonásra kerül sor. A képviselő-testület szükség esetén a személyesen érintett képviselő szavazatával meghozott döntés felülvizsgálatát és ismételt megtárgyalását rendelheti el.
A képviselő-testület bizottságai
17. Bizottsági szervezet és feladatok
34. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot alakít.
(2) A képviselő-testület a bizottságaiba szükség szerint külső szakembereket is választ arra figyelemmel, hogy a bizottság elnökét, alelnökét és tagjainak több mint a felét települési képviselők közül kell megválasztani.
(3) A települési képviselő több önkormányzati bizottság tagjának is megválasztható.
35. § (1) A képviselő-testület az ellátandó önkormányzati feladatokra tekintettel a következő bizottságokat hozza létre:
a) Településfejlesztési Bizottság 5 fő (3 képviselővel és két nem képviselő taggal)
b) Pénzügyi Bizottság 5 fő (3 képviselővel és két nem képviselő taggal)
c) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 5 fő (3 képviselővel és két nem képviselő taggal)
d) Szociális és Egészségügyi Bizottság 5 fő (3 képviselővel és két nem képviselő taggal)
Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben felsorolt állandó bizottságain kívül - indokolt esetekben, egy-egy adott feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakít, amelynek megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(3) Ideiglenes bizottság létesítéséhez, feladatainak meghatározásához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges.
(4) Ideiglenes bizottság alakítása esetében, annak feladatát a bizottság létrehozásakor határozza meg a képviselő-testület. Működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
36. § (1) A bizottságok eljárnak és döntenek a képviselő-testülettől hatáskörükbe átruházott (1. melléklet szerinti) és azon ügyekben, amelyekben való döntésre a képviselő-testülettől esetenként felhatalmazást kapnak. Döntés előkészítő feladatot látnak el a képviselő-testület felé és ennek kapcsán véleményeznek, javaslatot tesznek, állást foglalnak, vagy előterjesztést nyújtanak be és ellenőrzést végeznek a (2)–(5) bekezdésben meghatározott döntési hatáskörükbe nem tartozó önkormányzati ügyekben.
(2) Pénzügyi Bizottság
a) önkormányzati költségvetés,
b) (többlet) forrás igények,
c) vagyonhasznosítás,
d) adóügyek,
e) közszolgáltatási díjak,
f) helyhasználati díjak,
g) bérleti- és térítési díjak,
h) önkormányzati szervezet és annak működése,
i) más bizottság feladatkörébe nem tartozó önkormányzati ügyek,
j) a polgármester, a nem képviselő bizottsági tagok és a települési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése,
k) az Mötv. 37. §-ában és 38. § (5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos bizottsági feladatok ellátása,
l) számlavezető kiválasztása,
m) hitelfelvétel.
n) más bizottság feladatkörébe nem tartozó közbeszerzési ügyek.
(3) Településfejlesztési Bizottság
a) önkormányzati beruházások és felújítások,
b) városrendezés,
c) építésügy,
d) környezet- és műemlékvédelem,
e) köztisztaság,
f) közterület- park- és zöldterület-gondozás,
g) önkormányzati vagyonkezelés- vagyonhasznosítás,
h) vállalkozások és közszolgáltatások (a díjakat kivéve),
i) közterület elnevezés.
(4) Oktatási- Kulturális és Sport Bizottság
a) nevelés-oktatás,
b) közművelődés,
c) nevelési-oktatási, közművelődési intézmények és működésük,
d) helyi média ügyek,
e) ifjúsági ügyek,
f) testnevelés,verseny- és tömegsport ügyek,
g) egyházakat, civil és sportszervezeteket érintő ügyek,
h) felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjak.
(5) Szociális és Egészségügyi Bizottság
a) szociális ellátás-gondozás,
b) gyermek- és családvédelem,
c) szociális intézmények és működésük,
d) közfoglalkoztatás,
f) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyek.
18. A bizottságok működése
37. § (1) A bizottságok tevékenységükkel elsősorban a képviselő-testület munkáját segítik. Önkormányzati feladatkörükben öntevékenyen működnek és munkájukba nem bizottsági tag szakértőket is bevonhatnak.
(2) A képviselő-testület munkatervében határozza meg a bizottságok által, vagy bizottsági állásfoglalással (véleményezéssel) benyújtható előterjesztéseket.
(3)10 A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, mindkettejük akadályoztatása esetén az elnök által felkért bizottsági tag hívja össze és vezeti. Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (4) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni, hozzáférhetővé tenni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, az alpolgármestereket, és a jegyzőt, illetve az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét és a könyvvizsgálót. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek elektronikus úton meg kell küldeni.
(4) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság képviselő tagjaihoz elektronikus úton, vagy papírra megszerkesztve, a többi meghívotthoz pedig ez utóbbi formában elkészítve kell eljuttatni.
(5) Több bizottság feladatkörét érintő előterjesztés véleményezésére összevont bizottsági ülés is tartható, de a bizottságok ez esetben is bizottságonként hozzák meg az állásfoglalásukat.
(6) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztására a 33. § (6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a képviselő-testületre vonatkozó 13. § (2) bekezdésében előírt esetekben.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott minősített adatot megőrizni.
(9) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz, amelyet év elejétől kezdődő folyamatos sorszámozással kell ellátni, az évszámot követő zárójelben az ülés hónapjával és napjával a következők szerint: „Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete … Bizottsága …/20... (….) határozata"
(10) A bizottsági ülés előkészítésére értelemszerűen a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések irányadók.
(11) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(12)11 A bizottsági ülés jegyzőkönyvét 1 eredeti példányban a hivatalban el kell helyezni. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII.29.) Korm.rendeletben foglaltak szerint 15 napon belül meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal részére és fel kell tölteni a hivatal szerverére.
(13) A bizottságok működésének szakmai segítését és ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt munkamegosztás szerint látja el.
19. Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás
38. § (1) A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság végzi, amely bizottság gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra az Mötv. 39. §-ának rendelkezései irányadók.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a pénzügyi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Pénzügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
39. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek.
(2) Az önkormányzatnál a Pénzügyi Bizottság látja el a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatának vizsgálatát és nyilvántartását.
(3) A nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére (esedékességére, formai követelményeire, megszegésének jogkövetkezményeire), továbbá a Pénzügyi Bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárására (vagyongyarapodási vizsgálat) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései irányadóak.
(4)12 A Pénzügyi Bizottság által kezelt vagyonnyilatkozatok megismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályait az. 5. melléklet tartalmazza.
A polgármester, alpolgármesterek, jegyző és aljegyző13
20. A polgármester
40. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el, aki egyben a képviselő-testület elnöke.
(2) A polgármester a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait és hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(4) A polgármester jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.
41. § (1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatkörében:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a helyi közszolgáltatásokat,
e) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését,
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
g) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
h) kapcsolatot tart a helyi nemzetiségi önkormányzatok, pártok és társadalmi szervezetek, egyházak, egyesületek, civil szervezetek, intézmények, hivatali szervek vezetőivel,
i) a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés újbóli megtárgyalását kezdeményezheti az Mötv. 68.§ (1) bekezdése alapján.
(2) A polgármester bizottsági működéssel összefüggő feladatkörében
a) segíti az önkormányzati bizottságok munkáját
b) indítványozhatja a bizottság összehívását az Mötv. 61.§ (1) bekezdése alapján,
c) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását az Mötv. 61.§ (2) bekezdésében meghatározott esetben,
(3) A polgármester a képviselő-testület hivatalával kapcsolatosan az Mötv. 67. §-ában meghatározott jogosítványokat gyakorolja.
41/A. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben az alábbi esetekben:
a) vis maior esemény bekövetkezésekor (így különösen természeti katasztrófák, földrengés, tűzesemény, árvíz, szélvihar, villámcsapás),
b) rendkívüli szociális krízishelyzet esetén,
c) olyan előre nem látható esetben, amikor a szükséges döntés késedelmes meghozatala jelentős vagyoni hátránnyal vagy a közszolgáltatások működésének akadályoztatásával járna,
d) olyan pályázat benyújtásáról, amely a költségvetésben külön forrás biztosítást nem igényel és amely esetén a benyújtási határidőre tekintettel soron kívüli ülés összehívása már nem lehetséges.
41/B. § A polgármester munkáját a móri fiatalok ügyeinek koordinálásában „Móri Ifjúságügyi Tanácsadó Testület” megnevezésű, legfeljebb 8 tagú tanácsadó testület segíti. A tanácsadó testület tagjait a polgármester kéri fel. A tagok e tevékenységük ellátásáért díjazásban nem részesülnek, azonban a képviselő-testület a tanácsadó testület működési feladataira az önkormányzat költségvetésében forrást biztosíthat. A tanácsadó testület üléseit a polgármester hívja össze.
21.14 Az alpolgármesterek
42. §15 A képviselő-testület két fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, melyek közül egy fő nem a képviselő-testület tagjai közül kerül megválasztásra.
42/A. §16 Az alpolgármesterek hivatali munkarendje kötetlen, fogadónapot a 46. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott időpontban tartanak.
21/A.17 A tanácsnok
42/B. §18 (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára testvérvárosi kapcsolatokat és városmarketing feladatok ellátását koordináló tanácsnokot választ.
(2) A testvérvárosi kapcsolatokat és városmarketing feladatok ellátását koordináló tanácsnok feladatai:
a) Véleményt nyilvánít a testvérvárosi kapcsolatok éves programjának kialakításához.
b) Javaslatot dolgoz ki a testvérvárosi kapcsolatok kiszélesítéséhez, különös tekintettel a közép-európai térségben történő fejlesztéshez.
c) Kapcsolatot tart a civil szervezetekkel a közép-európai kapcsolataik sikere érdekében.
d) Közreműködik Mór Kárpát-medencei nemzetközi kapcsolataiban.
e) Elősegíti Mór város marketing tevékenységét a hazai és nemzetközi vonatkozásában, különös tekintettel a borászati marketing területén.
f) Részt vesz a hazai borturizmus rendezvényein, népszerűsíti az Ezerjó Hazáját.
g) Figyelemmel kíséri a móri borászok piacra jutási tevékenységét és javaslatokat dolgoz ki a munkájuk segítésére.
h) Véleményt nyilvánít a városmarketinget érintő kérdésekben.
i) Részt vesz a tevékenységi körét érintő előterjesztéseket tárgyaló bizottsági üléseken.
j) Tevékenységéről évente egy alkalommal írásban beszámol a polgármesternek és a képviselő-testületnek.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) a tisztségről történő lemondással,
b) a képviselői megbízatása megszűnésével,
c) a képviselő-testület által – minősített többségű döntéssel - történő visszahívással.
(4) A tanácsnok nevét a 10. függelék tartalmazza.
22. A jegyző
43. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát és gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(2) Az önkormányzat működéséhez kapcsolódó feladatkörében a jegyző
a) biztosítja a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítését, a döntések törvényességét,
b) gondoskodik a testületek működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról,
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
d) rendszeresen tájékoztatást ad részükre az önkormányzati munkát érintő jogszabályokról és a polgármesteri hivatal munkájáról
e) a testületi és bizottsági üléseken szükség szerint törvényességi észrevételt tesz az előterjesztés vitájában és a szavazás előtt,
f) szervezi az önkormányzati rendeletek és határozatok végrehajtását.
(3) A jegyző egyébirányú feladatkörében ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében részére megállapított feladatokat.
23. Az aljegyző
44. § (1) Az aljegyző e munkaköréből adódóan helyettesíti a jegyzőt annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén és ellátja a jegyző által részére meghatározott feladatokat.
(2) Fenti feladatokat az aljegyző akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott személy látja el.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az önkormányzati irodavezető látja el, amennyiben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. Amennyiben ezen munkakör betöltetlen, tartós akadályoztatása áll fenn, vagy a képesítési előírásoknak nem felel meg, úgy a polgármester a képesítési előírásoknak megfelelő másik köztisztviselőt bíz meg e feladat ellátásával.
Polgármesteri Hivatal
45. § (1) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület egységes hivatalaként ellátja az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(2) A polgármesteri hivatal az előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve és egyúttal önkormányzati igazgatási szervezet.
(3) A polgármester – a jegyzővel egyeztetett - javaslata alapján a képviselő-testület határozza meg az egységes hivatal belső tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét, továbbá a működéséhez szükséges előirányzatokat.
(4) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti és a hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, törvényben meghatározott esetekben a polgármester egyetértésével.
46. § (1)19 A polgármesteri hivatal létszáma: 45 fő. A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását a 3. függelék tartalmazza.
(2) A Hivatali munkaidő hétfőtől csütörtökig 07.30 órától 16.00 óráig, pénteki napokon 07.30 órától 13.30 óráig tart. A teljes munkaidőben, valamint a legalább napi 6 órában foglalkoztatott hivatali dolgozók részére a napi munkaidőn belül 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani – a pénteki nap kivételével. A jegyző a hivatali dolgozók részére kérelemre biztosítja a távmunka, a rugalmas munkaidő, illetve a csúsztatható munkakezdés lehetőségét azzal, hogy a távmunka, a rugalmas munkaidő-szervezés, illetve a csúsztatható munkakezdés mellett biztosítani kell a hivatal zavartalan működését.
(3) A polgármesteri hivatalban
a) az ügyfélszolgálati irodán hétfőn és szerdán 8 órától 12 óráig és 13 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 13 óráig van ügyfélfogadás,
b) a polgármester minden hónap 1. és 3. szerdai munkanapján 8 órától 12 óráig és 13 órától 16 óráig tart fogadónapot,
c)20 a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester minden hónap utolsó keddi munkanapján 14 óra 45 perctől 16 óráig, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester minden hónap első keddi munkanapján 14 óra 45 perctől 16 óráig tart fogadónapot,
d) a jegyző minden hónap 1. és 3. szerdai munkanapján 8 órától 12 óráig és 13 órától 16 óráig tart fogadónapot,
e) az irodavezetők minden szerdai munkanapon 8 órától 12 óráig és 13 órától 16 óráig tartanak ügyfélfogadást.
(4) Ha a vezetők fogadónapja képviselő-testületi ülés napjára esik, a fogadónapot a (3) bekezdésben meghatározott időtartamban egy akadályoztatással nem érintett másik munkanapon kötelesek megtartani.
(5) A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei a hivatal szervezeti és működési szabályzatában szabályozott feladatköri munkamegosztás alapján látják el az Mötv. 84. § (1) bekezdésében megjelölt hivatali feladatokat.
(6) A települési képviselőnek képviselői feladatainak ellátásához szükséges tájékoztatásért és intézkedést igénylő kérdésekben a jegyzőhöz kell fordulnia.
47. § (1) A városi közterület-felügyelet feladatkörében:
a) a közterület jogszerű használatának és az ott folyó – engedélyhez, vagy hozzájáruláshoz kötött – tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése során figyelemmel kíséri és ellenőrzi
aa) a közterületen végzett építési, bontási, átalakítási, felújítási munkálatokat, az ahhoz előírt engedély meglétét, a közúti, vagy gyalogos közlekedés akadályozását,
ab) a közterület rendeltetésszerű, illetőleg engedéllyel történő és engedélynek megfelelő használatát, kivéve ha ez nincs engedélyhez kötve,
ac) az elfoglalt közterület használat alatti tisztántartását és használat utáni rendbetételét, a használat során keletkezett hulladék és egyéb szennyeződés eltávolítását,
ad) a hirdető berendezések, hirdető táblák létesítésére, elhelyezésére, hirdetmények kihelyezésére vonatkozó előírások betartását,
ae) a közterületen való fakivágást és ehhez szükséges engedély meglétét,
b) jelentősebb városi rendezvények alkalmával – a polgármester eseti rendelkezése szerint – közreműködik a forgalomelterelés, valamint egyéb önkormányzati feladatok végrehajtásában,
c) a közrend és a közbiztonság védelmében való közreműködése során figyelemmel kíséri és ellenőrzi
ca) a közerkölcsbe ütköző magatartást és tevékenységeket, továbbá az állatok védelmére, illetve az állatkínzás tilalmára és az ebtartásra, a csendháborítás, valamint a tárgyak elhelyezésével, eldobásával való veszélyeztetés, szeszesital árusítás-kiszolgálás és fogyasztás, tiltott helyen való fürdés tilalmára, szabad vizek jegén való tartózkodásra vonatkozó szabályok és a táblával jelzett behajtási tilalom, vagy korlátozás betartását,
cb) a szabálytalan parkolást és közterületen való gépjárműtárolást,
cc) a közlekedési jelzőtáblák, utak, járdák állapotát és ezek hótól, jégtől való megtisztítását, síkosság mentesítését,
cd) a közvilágítási lámpahelyek üzemképességét, illetve azok meghibásodását,
ce) az egészséget, vagy testi épséget veszélyeztető balesetveszélyes helyzetek fennállását,
d) a köztisztaságra vonatkozó szabályok végrehajtásával kapcsolatban figyelemmel kíséri és ellenőrzi
da) a lakó- és középületek előtti járdák, vízelvezető árkok, egyéb közterületek tisztántartását, gyommentesítését, az így keletkező hulladék összegyűjtését és elhelyezését,
db) a közterületek, nyílt vízfolyások szennyezését okozó tevékenységeket és a szennyeződés feltakarítását, eltávolítását,
dc) a köztisztasági szolgáltatás végzésére és a hulladék szállítására vonatkozó szabályok betartását,
dd) a hulladék közterületre való kiöntözését és a szennyvíz közterületre, vízfolyásba, járdára, úttestre való kivezetését, vagy kiöntését,
de) a folyékony és szilárd hulladék e célra kijelölt területen kívüli (illegális) elhelyezését,
e) az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi
ea) a helyi védelem alatt álló területek és épületek állapotát, rendeltetésszerű használatát,
eb) a közterületen végzett útfelbontás, útátfúrás után az eredeti állapot helyreállítását és annak határidőre történő elvégzését,
ec) a városi közparkok és zöldfelületek, játszóterek gondozását, a közcélú használatra kihelyezett berendezések és felszerelések rongálását,
ed) a veszélyes hulladékkal járó tevékenységet végzőknél keletkező hulladék elhelyezését,
f) az állategészségüggyel és ebrendészettel kapcsolatban figyelemmel kíséri a közterületen való állatelhullást és a kóbor ebek megjelenését,
g) az önkormányzati vagyon védelmével kapcsolatosan ellátja a polgármester által esetenként meghatározott őrzési feladatokat,
h) hetente egyszer a rendőrség közreműködésével bejárást tart.
(2) Az (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan a közterület-felügyelő
a) a szabálysértések, rendellenes helyzetek és tiltott tevékenységek megelőzése, megakadályozása, vagy megszüntetése érdekében köteles a jogszabályi hatáskörén belül intézkedni, hatáskör hiányában a szabálytalanságokat és hiányosságokat az intézkedésre jogosult felé jelezni, illetve azok ügyében intézkedést kezdeményezni
b) törvényben, kormányrendeletben, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben jogosult a cselekmény tetten ért elkövetőjével szemben helyszíni bírságot kiszabni, illetve a törvényben, vagy kormányrendeletben részére engedélyezett egyéb irányú intézkedéseket megtenni.
Kapcsolattartási formák és fórumok
24. Helyi népszavazás
48. § A képviselő-testület – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben előírtaknak megfelelően – önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.
25. Lakossági fórumok
49. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, amelyen a város polgárai és civil szerveződések képviselői, a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) Közmeghallgatásra a képviselő-testület elhatározása alapján kerülhet sor és azon a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie.
(3) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az (1) bekezdésben említetteket annak időpontja előtt legalább 1 héttel korábban a helyi műsorszolgáltatók útján és a városházán kifüggesztett hirdetménnyel tájékoztatni kell, melyről a jegyző gondoskodik.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül, értelemszerűen a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott felvetéseket a közérdekű bejelentésekről és javaslatokról szóló törvényben előírt módon kell intézni és a felvetésekre írásban adott válaszokat a hivatali jogtárban is meg kell jeleníteni.
50. § (1) A polgármester –előre meghatározott közérdekű tárgykörben- a lakossági véleményezésre előírt, vagy azt igénylő önkormányzati döntések tervezetének véleményeztetésére városkörzeti (lakossági) gyűlést hív össze.
(2) A lakossági gyűlést a 49. § (3) bekezdésében előírtak szerint kell meghirdetni.
(3) A lakossági gyűlést a polgármester vezeti, amelyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a hivatal irodavezetőit.
(4) A lakossági gyűlésről jegyzőkönyv készül, ami a gyűlés helyét, idejét és tárgyát, az elhangzott véleményeket és javaslatokat rögzíti.
51. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásainak megfelelően az önkormányzat döntése előtt az érintett intézményi szintű reprezentatív szakszervezetekkel – a Városi Érdekegyeztető Tanács keretében – véleményezteti
a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, továbbá
b) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét.
(2)21 Az (1) bekezdés szerinti egyeztető fórumon – munkáltatói oldalról – az önkormányzat képviseletében a polgármester, a polgármester által kijelölt alpolgármester, a bizottsági elnökök vesznek részt, végeznek egyeztetést a reprezentatív szakszervezetek képviselőivel a munkavállalói oldal javaslatairól, melynek során az önkormányzat részéről (szótöbbséggel) olyan elkötelezettséggel nem járó állásfoglalást hozhatnak, ami csak a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válik érvényessé.
52. § (1) A gazdasági kamarákról szóló törvényben meghatározott gazdasági tárgyú önkormányzati előterjesztéseket és döntés-tervezeteket a polgármester az érintett gazdasági kamarákkal és érdekképviseleti szervekkel minden esetben előzetesen véleményezteti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti véleményeztetéssel kapcsolatosan egyebekben a vonatkozó törvényi rendelkezések szerint kell az önkormányzat részéről eljárni.
26. Együttműködés civil szervezetekkel és a nemzetiségi önkormányzatokkal
53. § A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.
54. § (1) A helyi önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(1a)22 A Német Nemzetiségi Önkormányzat Mórral kötött közigazgatási szerződést a 6. melléklet tartalmazza.
(1b)23 A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Mórral kötött közigazgatási szerződést a 7. melléklet tartalmazza.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX. törvényben meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester a törvényben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi ülésen szóban ismertet. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes ismerteti a döntést a képviselő-testület ülésén, mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést megelőző nap 16 óráig az elnök írásban tájékoztatja a jegyzőt a nemzetiségi önkormányzat döntéséről.
(4) A települési nemzetiségi önkormányzatok megnevezését és tagjainak névsorát a rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
27. Az önkormányzat vagyona
55. § (1) A képviselő-testület külön rendeletet alkot az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól.
(2) Azon gazdasági társaságok felsorolását, amelyek tekintetében az önkormányzat tulajdonosi jogokat gyakorol, a 3. melléklet tartalmazza.
28. Az önkormányzat költségvetése
56. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését –annak módosításait és zárszámadását is- önkormányzati rendeletben állapítja meg, amelynek összeállítására vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény állapítja meg.
(2) A költségvetés elfogadása egy tárgyalási fordulóban történik, melynek során a képviselő-testület körültekintő helyzetfelmérést követően a törvény által szabályozott részletezésben tárgyalja meg és hagyja jóvá a költségvetés tervezetét.
(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a Pénzügyi Bizottság átfogóan, a többi bizottság szakterületét érintően véleményezi. A költségvetési rendelet módosításának tervezetét a Pénzügyi Bizottság véleményezi
(4)
(5) A zárszámadási rendelet-tervezetet a Pénzügyi Bizottság átfogóan, a többi bizottság szakterületét érintően véleményezi.
(6) Az önkormányzat hitelt csak az esetben vesz fel, ha a hiány fedezésére más finanszírozási mód nem vehető igénybe, illetve az gazdaságilag célszerűtlen.
(7) Minősített többség szükséges a hitelfelvételről szóló döntés meghozatalához és olyan határozatok elfogadásához amelyekben a képviselő-testület a költségvetésből való pénzügyi fedezetbiztosításra vállal kötelezettséget.
57. § A Képviselő-testület a belső ellenőrzési tevékenységet független belső ellenőr alkalmazásával látja el.
Záró rendelkezések
58. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2)
1. melléklet
A |
B |
C |
D |
|||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
A képviselő-testületi hatáskör |
A hatáskör jogalapja |
Hatáskör-átruházó |
A hatáskör gyakorlására kijelölt szerv |
||||
2 |
Szociális igazgatás körében |
|||||||
3 |
lakbértámogatás |
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 34. § (3) bekezdés e |
az önkormányzati tulajdonban álló lakások bérletéről szóló 31/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lbr.) 58. § (2) bekezdés e |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
||||
4 |
lakásfenntartási célú települési támogatás |
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: Szt.) 132. § (4) bekezdés g) pontja |
a települési támogatásokkal és a köztemetéssel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 22/2021. (V.14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban Ttr.) 13. § (3) bekezdés e |
Jegyző |
||||
5 |
ápolási céllal nyújtott települési támogatás |
Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontja |
Jegyző |
|||||
6 |
kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás |
Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontja |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
|||||
7 |
temetési céllal nyújtott települési támogatás |
Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontja |
Polgármester |
|||||
8 |
gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás |
Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontja |
Jegyző |
|||||
9 |
adósságkezelési célú települési támogatás |
Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontja |
Jegyző |
|||||
10 |
eseti jelleggel nyújtott rendkívüli települési támogatás |
Szt. 45. § (3) bekezdés e |
Polgármester |
|||||
11 |
meghatározott időszakra nyújtott rendkívüli települési támogatás |
Szt. 45. § (3) bekezdés e |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
|||||
12 |
Élelmiszercsomag formájában nyújtott települési támogatás |
Szt. 45. § (3) bekezdés e |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
|||||
13 |
települési támogatások ellenőrzése |
Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontja |
Jegyző |
|||||
14 |
köztemetéssel kapcsolatos az Szt. 48. § -ban felsorolt ügyek |
Szt. 48. § |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
|||||
15 |
köztemetés költségei alóli mentesítés |
Szt. 48. § |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
|||||
16 |
részletfizetési kedvezmény engedélyezése |
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 46/2022. (XII.15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakás elid.ör.) 4. § (7) és 9. § (5) bekezdése |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
|||||
17 |
az étkezési személyi térítési díjat, a normatív kedvezményeken túlmenően kérelemre csökkentheti vagy elengedheti |
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. § (3) bekezdés e |
a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 28/2021. (VII.6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Gyvr.) 4. § (4) bekezdés e |
Polgármester |
||||
18 |
újszülöttek családjának nyújtott támogatás megállapítása |
az újszülöttek családjának támogatásáról szóló 12/2015. (V.6.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés e |
Polgármester |
|||||
19 |
tűzifa formájában nyújtott települési támogatás |
Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontja |
Polgármester |
|||||
20 |
Az önkormányzat által fenntartott vagy működtetett intézményekkel kapcsolatos hatáskörök |
|||||||
21 |
az önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények esetében a fenntartó egyetértésének megadása, továbbá az önkormányzat által működtetett nevelési-oktatási intézmények esetében a működtető egyetértésének megadása az SZMSZ, a házirend és a pedagógiai program azon rendelkezéseinek az érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, valamint a munkaterv fenntartó általi véleményezése |
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.tv.) 25. § (4) bekezdés e és 26. § (1) bekezdés e, 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 3. § (1) bekezdés e |
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2015. (IV.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) |
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság |
||||
22 |
a köznevelési intézmény továbbképzési programjának jóváhagyása |
Nkt.tv. 83. § (2) bekezdés g) pontja |
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság |
|||||
23 |
óvodai felvételt kijelölő bizottság létrehozása |
Nkt.tv. 49. § (2) bekezdés |
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság |
|||||
24 |
óvodai működési, felvételi körzet és az óvoda nyitvatartási rendjének meghatározása |
Nkt. tv. 49. § (3) bekezdés e |
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság |
|||||
25 |
óvodai beiratkozás időpontjának meghatározása |
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság |
||||||
26 |
Nefelejcs Bölcsőde szervezeti és működési szabályzatának és szakmai programjának jóváhagyása |
Gyvt. 104. § (1) bekezdés d) pontja |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
|||||
27 |
Nefelejcs Bölcsődénél a házirend és más belső szabályzatok jogszerűségének ellenőrzése |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
||||||
28 |
tájékoztatás a Nefelejcs Bölcsőde nyári nyitvatartási rendjéről |
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 37. § (3) bekezdés e |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
|||||
29 |
Mór Városi Önkormányzat Ellátó Központja szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása |
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § b) pont ja |
Pénzügyi Bizottság |
|||||
30 |
meghatározza és jóváhagyja a Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely használati szabályait (ide nem értve a díjak megállapítását), éves munkatervét, megtárgyalja és elfogadja beszámolóját |
a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Közműv.tv.) 50. § (2) bekezdés a) pont ja, 78/I. § (4) bekezdés a) és b) pont ja |
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság |
|||||
31 |
jóváhagyja a Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely szervezeti és működési szabályzatát |
Közműv. tv. 78/I. § (4) bekezdés b) pontja |
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság |
|||||
32 |
jóváhagyja az önállóan működő és gazdálkodó, illetve az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti megállapodást, amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti |
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet(a továbbiakban: Ávr.) 9. § (5) bekezdés e |
Pénzügyi Bizottság |
|||||
33 |
Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos hatáskörök |
|||||||
34 |
dönt az önkormányzati szociális bérlakások határozott idejű bérleti szerződésének meghosszabbításáról |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
||||||
35 |
gyakorolja a bérbeadói jogokat önkormányzati lakás lakáscsere jogcímén történő bérbeadása esetén |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
||||||
36 |
döntés önkormányzati lakás volt bérlő jogcím nélküli lakáshasználó részére díjhátraléka rendezését követő bérbeadásáról |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
||||||
37 |
dönt a nem kötelezően megkötendő bérlőtársi szerződésekről |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
||||||
38 |
írásbeli hozzájárulás önkormányzati lakásba történő befogadáshoz |
Szociális és Egészségügyi Bizottság |
||||||
39 |
önkormányzati lakás elhelyezési kötelezettség jogcímén történő bérbeadása esetén a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlása |
Polgármester |
||||||
40 |
hozzájárulás önkormányzati lakás átalakításához, korszerűsítéséhez |
Településfejlesztési Bizottság |
||||||
41 |
önkormányzati tulajdonú helyiség átalakításáról, korszerűsítéséről, felújításáról szóló megállapodás jóváhagyása, felmerült költségek beszámításának engedélyezése |
az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségek bérletéről szóló 32/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Nlbr.) 11. § (2) bekezdés e |
Településfejlesztési Bizottság |
|||||
42 |
önkormányzati lakás megsemmisülése vagy életveszélyessé nyilvánítása miatti ideiglenes elhelyezéssel kapcsolatos feladatok |
Polgármester |
||||||
43 |
nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárának meghatározása, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítésével kapcsolatos hirdetmény tartalmának megállapítása |
Lakás elid.ör. 9. § (2) bekezdés e, 11. § (3) bekezdés e, 15. § (2) bekezdés e |
Pénzügyi Bizottság |
|||||
44 |
hozzájárul a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy elcseréléséhez, továbbá albérletbe adásához |
Településfejlesztési Bizottság |
||||||
45 |
a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben folytatható tevékenységi kör megváltoztatásának engedélyezése |
Településfejlesztési Bizottság |
||||||
46 |
költségvetési szerv használatában álló forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlan törzsvagyon egy évet meghaladó időtartamú bérbeadásához történő előzetes hozzájárulás |
az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 21/2016. (VII.6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonr.) 21. § (1) bekezdés e |
Jegyző |
|||||
47 24 |
a) önkormányzati ingatlanon a közműszolgáltatók részére történő közművezeték-elhelyezéshez kérelmezett, az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem befolyásoló mértékű vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog engedélyezése, |
Polgármester |
||||||
48 |
a) pénzintézettől igényelt lakáscélú kölcsön felvételéhez kapcsolódóan a kölcsönnyújtó pénzintézet jelzálogjogának bejegyzéséhez történő hozzájárulás ellenjegyzése az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog fenntartása mellett, e jelzálogjog értékével együtt legfeljebb az ingatlan forgalmi értékének határáig, |
Jegyző |
||||||
49 25 |
a) az önkormányzati vagyont érintő olyan szerződések elutasítása, amelyek jogszabályban vagy önkormányzati döntésben előírtakkal ellentétesek, |
Jegyző |
||||||
50 26 |
a) az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötése, |
Pénzügyi Bizottság |
||||||
51 |
a mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok haszonbérbe adására vonatkozó versenyeztetési eljárás megindításáról és a haszonbérbeadásról szóló döntés |
Településfejlesztési Bizottság |
||||||
52 |
Költségvetési rendeletben átruházott hatáskörök |
|||||||
53 |
az általános tartalék összegéből 2.000 eFt polgármesteri kerettel való rendelkezési jog |
Mór Városi Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről szóló 4/2023. (II.20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ktsvr.) 10. § (1) bekezdés e |
Polgármester |
|||||
54 |
az általános tartalék összegéből 2.000 eFt jegyzői kerettel való rendelkezési jog |
Jegyző |
||||||
55 |
a Ktsvr. 15. melléklet C:5 mező jében foglalt sportszervezetek támogatására biztosított 34.000 eFt összegű egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre előirányzat felhasználása feletti rendelkezési jog (az alapítványok támogatása kivételével) |
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság |
||||||
56 |
a Ktsvr. 15. melléklet C:3 mező jében foglalt civil szervezetek programtámogatására biztosított 2.250 eFt összegű egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre előirányzat felhasználása feletti rendelkezési jog (az alapítványok támogatása kivételével) |
Jegyző |
||||||
57 |
a Ktsvr. 2. melléklet E:85 mező jében foglalt felújításra biztosított 480.936 eFt összegű előirányzatból az önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújítására bruttó 19.050 eFt felhasználása feletti rendelkezési jog |
Pénzügyi Bizottság |
||||||
58 |
az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai módosítása, valamint költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítás |
Polgármester |
||||||
59 |
az önkormányzat költségvetésében megtervezett beszerzések esetében a bruttó 2.540.000,-Ft összegű értékhatárt el nem érő értékű beszerzéseknél az ajánlatkérő önkormányzat nevében eljár |
Ktsvr. 17. § (1) bekezdés ca) pontja |
Jegyző |
|||||
60 |
az önkormányzat költségvetésében megtervezett beszerzések esetében a bruttó 2.540.000,-Ft összegű értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseknél az ajánlatkérő önkormányzat nevében eljár bruttó 19.050.000,-Ft értékhatárig |
Ktsvr. 17. § (1) bekezdés cb) pontja |
Pénzügyi Bizottság |
|||||
61 |
Közútkezelői feladat- és hatáskörök |
|||||||
62 |
a közút kezelője a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről |
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 3. § (2) bekezdés e |
a közutak kezelésével kapcsolatos egyes hatáskörök átruházásáról szóló 5/2013. (II.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Közútkez. r.) 1. § |
Jegyző |
||||
63 |
a járművezetőnek a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztető közúti jelzés rongálására, beszennyezésére, a közútra került akadály észlelésére vonatkozó bejelentésével kapcsolatos hatáskör |
Jegyző |
||||||
64 |
a közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja |
Jegyző |
||||||
65 |
a közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt jogosult |
Jegyző |
||||||
66 |
a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez történő hozzájárulás |
Kkt. 36. § (1) , (3) és (4) bekezdés e |
Jegyző |
|||||
67 |
útcsatlakozás létesítéséhez való hozzájárulás |
Kkt. 39. § -a |
Jegyző |
|||||
68 |
a közút kezelője a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére, ennek eredménytelensége esetén a közút kezelője kérheti az építmény engedélyezésére jogosult hatóságtól vagy a közlekedési hatóságtól az építmény, útcsatlakozás tulajdonosának (kezelőjének) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezését |
Jegyző |
||||||
69 |
a közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez történő hozzájárulás |
Jegyző |
||||||
70 |
A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges |
Jegyző |
||||||
71 |
Civil szervezetek támogatásával kapcsolatos hatáskörök |
|||||||
72 |
pályázat kiírása, a pályázati feltételek meghatározása |
a civil szervezetek pályázati és eseti önkormányzati támogatásáról szóló 21/2015. (VI.3.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Civil.r.) 5. § (2) bekezdés |
Polgármester |
|||||
73 |
a "civil keretből" tartalék címén elkülönített forrásból történő eseti támogatás elbírálása |
Civil r. 6. § |
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság |
|||||
74 |
Egyéb hatáskörök |
|||||||
75 |
házszám megállapítás |
Mötv. 143. § (3) |
a közterület elnevezés és a házszámozás rendjéről szóló 13/2013. (IV.3.) önkormányzati rendelet 11. § |
Jegyző |
||||
76 |
eljárás lefolytatása és közigazgatási bírság kiszabása közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetében |
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 25/2013. (IX.4.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdés e |
Jegyző |
|||||
77 |
bejelentés alapján történő közterület-használat jóváhagyása |
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdés e |
a közterület-használat szabályairól szóló 49/2015.(XI.4.) önkormányzati rendelet 4. § (5) bekezdés e |
Polgármester |
||||
78 |
közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása |
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdés e |
a közterület-használat szabályairól szóló 49/2015.(XI.4.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés e |
Polgármester |
||||
79 |
hirdetőtáblák használatának engedélyezése |
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdés e |
a közterület-használat szabályairól szóló 49/2015.(XI.4.) önkormányzati rendelet 20. § és 22. § (1) bekezdés e |
Polgármester |
||||
80 |
veszélyes hulladéknak nem minősülő törmelék és föld elhelyezésének előzetes engedélyezése |
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdés e |
a közterület-használat szabályairól szóló 49/2015.(XI.4.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdés e |
Polgármester |
||||
81 |
filmforgatási célú közterület-használatról szóló hatósági szerződés jóváhagyása |
a mozgóképről szóló 2004 évi II. törvény 35. § (1) bekezdés e |
a közterület-használat szabályairól szóló 49/2015.(XI.4.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdés e |
Polgármester |
||||
82 |
díszsírhely adományozása |
a köztemetők használatának rendjéről szóló 33/2015. (IX.2.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés e |
Polgármester |
|||||
83 |
az ország vagy a város életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyének, síremlékének és a művészettörténeti vagy művészi értéket képviselő síremlékek megőrzéséről szóló döntés |
a köztemetők használatának rendjéről szóló 33/2015. (IX.2.) önkormányzati rendelet 11. § (7) bekezdés e |
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság |
|||||
84 |
város saját halottjának történő nyilvánítás a jegyző javaslata alapján |
a köztemetők használatának rendjéről szóló 33/2015. (IX.2.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés e |
Polgármester |
|||||
85 |
piaci helybiztosítási szerződéssel kapcsolatos hatáskör |
az önkormányzati piactartás szabályairól szóló 61/2015. (XII.2.) önkormányzati rendelet 3. § (8) bekezdés e |
Jegyző |
|||||
86 |
hivatali helyiségen kívüli, valamint hivatali munkaidőn kívüli családi esemény engedélyezése |
hivatali helyiségen kívüli, valamint hivatali munkaidőn kívüli családi esemény engedélyezésének szabályairól és a többletszolgáltatások ellentételezéséről szóló 28/2017. (IX.6.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés e |
Jegyző |
|||||
87 |
az egyedi szennyvíztisztító létesítmények telepítésének támogatására benyújtott kérelem elbírálása |
egyedi szennyvíztisztító létesítmények telepítésének támogatásáról szóló 26/2021. (VI.4.) önkormányzati rendelet 8. § -a |
Településfejlesztési Bizottság |
|||||
88 |
az egyedi szennyvíztisztító létesítmények telepítésének támogatásáról szóló kérelem elutasítása forráshiány miatt |
egyedi szennyvíztisztító létesítmények telepítésének támogatásáról szóló 26/2021. (VI.4.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés e |
Településfejlesztési Bizottság |
|||||
89 |
a településkép védelmével kapcsolatos önkormányzati hatáskörök |
a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § -a |
a településkép alakításáról és védelméről szóló 45/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet 33/A §-a |
Polgármester |
||||
90 |
veszélyhelyzeti lakásfenntartást segítő települési támogatással kapcsolatos hatáskörök |
Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontja |
a veszélyhelyzeti lakásfenntartást segítő települési támogatásról szóló 39/2022. (XII.1.) önkormányzati rendelet 2. § -a |
Polgármester |
2. melléklet
1. törvény rendelkezése alapján:
A |
B |
|
---|---|---|
1. |
ügytípus |
minősített többség jogalapja |
2. |
az önkormányzati rendeletalkotás |
Mötv. 42. § 1. pontja |
3. |
saját szervezet kialakítása, működésének meghatározása, hatáskörbe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, megbízás visszavonása |
Mötv. 42. § 2. pontja |
4. |
önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, társulási megállapodás jóváhagyása, módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás |
Mötv. 42. § 5. pontja, 88. § (2) bekezdése |
5. |
megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás |
Mötv. 42. § 6. pontja |
6. |
intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése |
Mötv. 42. § 7. pontja |
6/A. |
a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés |
Mötv. 42. § 16. pontja és 50. §-a |
7. |
képviselő – személyes érintettség miatti – kizárása |
Mötv. 50. § |
8. |
zárt ülés elrendelése az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdeket sértene |
Mötv. 50. § |
9. |
a képviselő-testület feloszlásának kimondása |
Mötv. 55. § (1) bekezdése |
10. |
polgármester elleni kereset benyújtása |
Mötv. 70. § (1) bekezdése |
11. |
a 2007. évi CLXXXI. törvény hatálya alá tartozó támogatások vonatkozásában indított, a pályázatból való kizárást kezdeményező ügyben történő döntéshozatal |
2007. évi CLXXXI. tv. 12. § (3) bekezdés |
12. |
a polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó kezdeményezésről való döntés |
Mötv. 68. § (1) bekezdése |
13. |
alpolgármester választása, megbízása visszavonása |
Mötv. 74. § (1) bekezdése, 76. § d) pontja |
14. |
képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága megállapítása, a képviselő megbízatás megszűnéséről való döntés |
Mötv. 50. § |
2. az önkormányzat rendelete alapján:
A |
B |
|
---|---|---|
1. |
ügytípus |
minősített többség jogalapja |
2. |
név szerinti szavazás elrendelése |
23. § (2) bekezdés |
3. |
titkos szavazás elrendelése |
23. § (4) bekezdés |
4. |
hitel felvételéről szóló döntés és olyan határozat, amelyben a képviselő-testület a költségvetésből való pénzügyi fedezetbiztosításra vállal kötelezettséget |
56. § (7) bekezdés |
5. |
díszpolgári cím és Pro Urbe Emlékérem adományozása |
a városi kitüntető címek és díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 20/2015. (VI.3.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése |
6. |
soron kívüli és rendkívüli testületi ülésen egyéb napirend tárgyalása |
14. § (5) bekezdés |
7. |
ideiglenes bizottság létrehozása, megszüntetése |
35. § (3) bekezdés |
8. |
sürgősségi indítvány kérdésében |
16. § (3) bekezdés |
9. |
tanácsnok visszahívása |
42/B § (5) bekezdés c) pontja |
3. melléklet
A |
B |
|
---|---|---|
1. |
Társaság megnevezése |
Tulajdoni hányad mértéke |
2. |
MÓRHŐ Kft. |
100,00% |
3. |
Mór Városi Televízió Nonprofit Kft. |
100,00% |
4. |
MÓR-HOLDING Kft. |
100,00% |
5. |
MÓRI SZABADIDŐKÖZPONT Kft. |
100,00% |
6. |
Fejérvíz Zrt. |
4,4162% |
7. |
FMÖ Temetkezési Kft. |
3,95% |
8. |
Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Zrt. |
1,51% |
9. |
Forrás Nyrt. |
0,07% |
4. melléklet27
A |
B |
|
---|---|---|
1 |
funkciószám |
funkció-megnevezés |
2 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
3 |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
4 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
5 |
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
6 |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
7 |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
8 |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
9 |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
10 |
042180 |
Állat-egészségügy |
11 |
045110 |
Közúti közlekedés igazgatása és támogatása |
12 |
045120 |
Út, autópálya építése |
13 |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
14 |
045170 |
Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása |
15 |
047120 |
Piac üzemeltetése |
16 |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
17 |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
18 |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
19 |
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
20 |
064010 |
Közvilágítás |
21 |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
22 |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
23 |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
24 |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
25 |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
26 |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
27 |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
28 |
081061 |
Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás |
29 |
083050 |
Televízió- műsor szolgáltatása és támogatása |
30 |
086030 |
Nemzetközi kulturális együttműködés |
31 |
104060 |
A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok |
32 |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
33 |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
Az 5. § (4) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 6. § (1) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 10. § (5) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (10) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (5) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 13. § (5) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 14. § (1) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg. A 16. § (1) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdés b) pontja a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdés b) pontja a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (12) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (4) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A VIII. Fejezet címe a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 21. alcím címe a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 21. alcím címe a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg. A 42. § a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 42/A. § a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg. A 42/A. § a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. alcím címe a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 42/B. § a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (1) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg. A 46. § (1) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 46. § (1) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 46. § (1) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (3) bekezdés c) pontja a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg. A 46. § (3) bekezdés c) pontja a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 46. § (3) bekezdés c) pontja a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (2) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg. Az 51. § (2) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (1a) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (1b) bekezdése a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 47. sora a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 49. sora a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 50. sora a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be. A 4. melléklet a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. mellékletet a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 7. § (4) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 7. § (5) bekezdése iktatta be.