Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (VII.16.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2023. 05. 20- 2023. 06. 27

Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

2023.05.20.

Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés a) pontja, 37. § (1) bekezdés, 39. § (3) bekezdés, 44. §, 45. §, 48. § (2)-(4) bekezdés, 49. § (2) bekezdés, 50. §, 51. § (2) bekezdés, 52. § (1) bekezdés n) pontja, 53. § (1)-(3) bekezdés, 57. § (1)-(2) bekezdés, 59. § (2) bekezdés, 68. § (3) bekezdés, 82. § (3) bekezdés, 84. § (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat neve, székhelye, jelképei és ünnepei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos neve: Törökbálint Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.

(3) Az Önkormányzat működési területe Törökbálint Város közigazgatási területe. A település közigazgatási területe 2939,5 ha.

(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.torokbalint.hu (a továbbiakban: honlap).

(5) Az Önkormányzat hivatalos Facebook oldala: Törökbálint Város Önkormányzata.

2. § Az Önkormányzat hivatalos jelképei a zászló és a címer, melyek leírását és használatának szabályait az önkormányzat jelképeinek használatáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

2. Az Önkormányzat szervei

3. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, valamint a társulás látják el.

(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület – annak felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, társulása, a polgármester, a jegyző –, továbbá a helyi népszavazás hozhat.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat-és hatáskörei

3. Kötelező és önként vállalt feladatok

4. § (1) Az Önkormányzat gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról.

(2) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja a kötelező önkormányzati feladatok közé nem tartozó feladatok ellátását. Önként vállalt feladat ellátásáról a képviselő-testület vagy helyi népszavazás dönthet.

4. A hatáskör átruházás szabályai

5. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, valamint a társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Átruházott hatáskörben eljárva hozott döntéseket minden esetben írásba kell foglalni.

(2) A hatáskör átruházásáról és az átruházott hatáskör visszavonásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A polgármester és a jegyző által átruházott hatáskörben hozott döntéseket – az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntések kivételével –, valamint a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntéseket a honlapon nyilvánosságra kell hozni, illetve ezekről a Képviselő-testületet a Törökbálinti Testületi AdatTárba (a továbbiakban: TTT) történő feltöltés útján tájékoztatni kell.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója a konkrét ügy összes körülményét mérlegelve dönthet úgy, hogy egy adott ügyben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve – tekintettel az ügy jelentőségére, az ügyben érintettek körére vagy nagy számára, illetve egyéb, az ügy elbírálása szempontjából lényeges körülményre – a döntéshozatalt a képviselő-testület elé utalja. Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a döntés képviselő-testület elé utalásáról bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság – az ügy érdemében történő határozathozatal előtt – egyszerű többséggel dönt.

(5) Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a bizottsági ülésre szóló meghívóban, valamint a bizottsági határozatban fel kell tüntetni, hogy átruházott hatáskörben történik a döntéshozatal.

(6) Amennyiben a polgármester vagy bármelyik képviselő átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát kezdeményezi, a napirendre vételre az általános szabályok az irányadók.

(7) Az átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a fellebbezés beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) Azoknak az átruházott hatásköröknek a jegyzékét, melyek nem a jelen rendeletben kerültek megállapításra, a 4. melléklet tartalmazza. Nem a jelen rendeletben található, átruházott hatáskört érintő rendelet-módosítás vagy új rendelet megalkotása esetén egyidejűleg jelen rendelet 4. mellékletére vonatkozó módosítást is elő kell terjeszteni, úgy, hogy a rendeletek ugyanabban az időpontban lépjenek hatályba. Amennyiben lehetséges, jelen rendelet mellékletének és az átruházott hatáskört szabályozó más önkormányzati rendeletnek a módosítását egy módosító rendeletben kell előterjeszteni.

(9) A polgármesterre és a bizottságokra átruházott, más önkormányzati rendeletekben nem szereplő hatáskörök jegyzékét az 1–2. mellékletek, a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(10) A képviselő-testület hatáskörei közül az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem átruházhatók.

5. Intézmény alapítása

6. § (1) Az Önkormányzat a feladatai közé tartozó közszolgáltatások biztosítása érdekében önállóan, vagy más önkormányzattal, egyéb szervvel történő megállapodás alapján költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet vagy egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat.

(2) Intézmény alapításához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges.

(3) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az intézmény létrehozásának fő célját, főbb feladatait, jogállását,

b) az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközök, tárgyi feltételek biztosítása érdekében teendő intézkedéseket,

c) az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításával kapcsolatban teendő intézkedéseket,

d) a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kapcsolatos intézkedéseket,

e) a szervezeti és működési szabályzat elkészítési kötelezettségére vonatkozó határidőt.

(4) Az intézmény alapító okiratát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

(5) Az önkormányzat által alapított intézmény vezetőjének kinevezésekor a képviselő-testület állapítja meg az intézményvezető besorolását és első illetményét, a továbbiakban pedig gyakorolja az intézményvezetővel kapcsolatos fő munkáltató jogosítványokat. Az intézményvezetőkkel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. A képviselő-testület tagjai

7. § A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

7. A képviselő-testület ülései

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

8. A képviselő-testület alakuló ülése

9. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontja az Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről.

(3) Az alakuló ülésre e rendelet testületi ülésekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a 8. § (2) bekezdése, 10. §, 11. §, 12. § (3) – (4) bekezdése, 14. §, 21–24. § kivételével.

9. A képviselő-testület rendes ülése

10. § (1) A képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább 8 alkalommal tart rendes ülést.

(2) Rendes ülés az az ülés, amelynek előkészítésére, összehívására a 12. §-ban meghatározottak szerint kerül sor, valamint az Mötv. 54. §-a alapján évenként kötelezően megtartandó közmeghallgatás.

(3) Rendes ülés a július 1. és augusztus 20. közötti időszakra nem hívható össze.

11. § (1)1 A képviselő-testület rendes ülése 14.00 órától legkésőbb 19.00 óráig tart, kivétel a közmeghallgatás. A napirend függvényében eseténként a képviselő-testület ezt az időpontot maximum 2 órával egyszerű többségű döntés alapján meghosszabbíthatja.

(2) Amennyiben a képviselő-testület az ülésre meghirdetett napirendi pontokat az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nem tárgyalja meg, az ülés vezetője – legfeljebb 8 napon belüli időpontra - kijelöli az ülés folytatásának napját. Az így összehívott testületi ülésen az elmaradt napirendi pontokon kívül más napirendi pont nem tárgyalható. Az ülés időpontjáról és napirendjéről a meghívó honlapra történő feltöltésével a nyilvánosságot tájékoztatni kell.

12. § (1) A képviselő-testület ülését írásban kell összehívni. A meghívóban fel kell sorolni a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit, továbbá a napirendet tárgyaló bizottságokat. Fel kell tüntetni, ha valamely napirendi pont tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve, ha a képviselő-testület döntése alapján zárt ülés tartható.

(2) Az írásos előterjesztéseket a testületi, illetve amennyiben az előterjesztést bizottság is tárgyalja, az előterjesztést tárgyaló első bizottsági ülés előtt legalább 5 nappal kell a képviselők részére megküldeni. A képviselők részére történő megküldésen az előterjesztések TTT rendszerbe való feltöltését kell érteni. Amennyiben a megküldés határnapján a TTT rendszer nem üzemel, erről a tényről a képviselőket telefonon, vagy SMS-ben tájékoztatni kell. Egyidejűleg tájékoztatni kell őket arról is, hogy a meghívóhoz és az előterjesztésekhez milyen módon juthatnak hozzá.

(3) A bizottsági ülések hetét megelőző héten bizottsági elnöki értekezleten kerül sor a napirend véglegesítésére. A bizottsági elnöki értekezleten a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, a jegyző, az aljegyző, valamint a polgármesteri hivatal meghívó összeállításával foglalkozó ügyintézői vesznek részt. A bizottsági elnöki értekezlet online is megtartható, illetve a személyesen megtartott értekezleten – szükség esetén – online részvétel is lehetséges. A bizottsági elnöki értekezlet feladata:

a) a képviselő-testületi ülés tervezett napirendi pontjainak áttekintése,

b) bizottsági ülések meghívóinak összeállítása, döntés arról, hogy a bizottságok mely ügyekben döntenek átruházott hatáskörben, továbbá, a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket mely bizottságok tárgyalják,

c) döntés a bizottsági ülésekre, illetve a testületi ülésre meghívandó személyekről.

(4) A bizottsági elnöki értekezletet követő napon kerül sor a bizottsági ülésekre szóló meghívók kiküldésére. A képviselő-testületi ülés meghívóját legalább 5 nappal a testületi ülés előtt kell a képviselők részére megküldeni.

(5) A meghívó kiküldését követően – a sürgősségi indítvány kivételével – csak a meghívóban szereplő napirendekhez tartozó előterjesztések, illetve a már feltöltött előterjesztésekhez kapcsolódó pótanyagok kiküldésére van lehetőség. A pótanyagokat az ülést legalább 24 órával megelőzően kell megküldeni. Pótanyagként a már kiküldött előterjesztés értelmezését, az előzmények megismerését segítő kiegészítő melléklet küldhető.

(6) A nyilvánosság számára a bizottsági ülések meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági elnöki értekezletet követő napon, de legkésőbb a bizottsági ülés előtt 3 nappal kell a honlapra feltölteni. A képviselő-testület ülésére szóló meghívót legkésőbb az ülés előtt 5 nappal kell a honlapra feltölteni.

(7) A Polgármesteri Hivatal az anyagoknak a TTT-be történő feltöltéséről a képviselőket és a bizottsági tagokat az önkormányzati (torokbalint.hu) e-mail címeken keresztül értesíti.

10. A képviselő-testület munkaterve

13. § (1) A képviselő-testület minden év június 30-ig és december 31-ig féléves munkatervben határozza meg a következő félév testületi üléseinek várható időpontját és tervezett napirendjét.

(2) A munkaterv tartalmára vonatkozóan javaslatot kell kérni:

a) az alpolgármestertől,

b) a képviselőktől,

c) valamennyi bizottságtól,

d) a jegyzőtől, aljegyzőtől,

e) a jegyzőn keresztül a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

f) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

g) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések várható időpontját (hónap, nap megjelöléssel),

b) a napirendek címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) az előkészítésért felelős megjelölését, az előkészítésben közreműködő képviselő nevét,

e) azoknak a megjelölését, akikkel az előkészítő az előkészítés során köteles egyeztetni,

f) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,

g) a napirend tárgyalásához külön meghívottak nevét,

h) a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni.

11. A képviselő-testület rendkívüli ülése

14. § (1) Rendkívüli ülés az az ülés, amelynek előkészítésére, összehívására nem a 12. §-ban meghatározottak szerint kerül sor.

(2) Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti a rendkívüli ülés indokoltságát tartalmazó indítvánnyal együtt

a) a polgármester,

b) a képviselők egynegyede, azaz 3 képviselő,

c) a képviselő-testület bármely bizottsága vagy

d) a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) vezetője.

(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt az indokolással együtt írásban kell a polgármesternél benyújtani.

(4) A rendkívüli ülés indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell.

(5) Határozatképtelenség megállapítása miatt meg nem tartott, vagy nem folytatható ülést követően a polgármester köteles az ülés napjától számított 15 napon belüli időpontra rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására a polgármester ezen okból még két alkalommal köteles.

(6) A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon és e-mailben is összehívható, az írásos előterjesztést azonban ezekben az esetekben is - a 24. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni a képviselők részére. A rendkívüli ülés összehívásáról és az előterjesztések TTT-be történő feltöltéséről a képviselőket telefonon vagy SMS-ben értesíteni kell. Az ülés időpontjáról és napirendjéről a meghívó honlapra történő feltöltésével a nyilvánosságot tájékoztatni kell.

(7) Rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül más napirendi pontot – kivéve a polgármester által benyújtott sürgősségi indítványt – nem tárgyalhat a képviselő-testület.

(8) A Kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések képviselő-testület által történő megtárgyalása a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. A polgármester köteles eleget tenni a kezdeményezésben foglaltaknak.

(9) Ha a polgármester a (2), illetve a (8) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a Kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a Kormányhivatal eltérhet a jelen rendeletben meghatározott szabályoktól.

(10) A rendkívüli ülésre e rendelet testületi ülésekre vonatkozó rendelkezéseit a 9. §, 10–12. §, 21. §, 23. §, 24. § (1)–(2) bekezdések kivételével alkalmazni kell.

12. A képviselő-testület ülésére meghívottak

15. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt és az aljegyzőt,

c) a polgármesteri hivatal irodavezetőit, az előterjesztés előkészítésében részt vevő ügyintézőt,

d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

e) az állandó bizottságok nem képviselő tagjait,

f) a Kormányhivatal helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervezeti egységének vezetőjét,

g) a napirenddel érintett könyvvizsgálót, intézményvezetőket és azon gazdasági társaság vezetőjét, amelyben az önkormányzat tulajdonos,

h) a napirendi ponttal érintett személyeket, szervezetek képviselőit,

i) a település országgyűlési képviselőjét,

j) az Érdi Járási Hivatal vezetőjét,

k) az Érdi Tankerület igazgatóját.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt meghívottak részére a képviselő-testületi ülések meghívóját elektronikus úton kell megküldeni, és tájékoztatni kell őket arról, hogy az előterjesztéseket hol érhetik el.

(3) A képviselő-testület nyilvános ülésén az állandó bizottságok nem képviselő tagjait tanácskozási jog illeti meg a bizottság feladatkörét érintő napirendi pontok esetében.

(4) Az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a Törökbálinton működő, illetve mindazon civil szervezetekkel, amelyeknek a tevékenysége Törökbálintra is kiterjed, továbbá együttműködik az egyházakkal, felekezetekkel.

(5) Egy vagy több civil szervezetet konkrétan érintő napirendek tárgyalása során az érintetteket tanácskozási jog illeti meg, részükre a meghívót, illetve az őket érintő napirendi pont anyagának elérhetőségét közvetlenül meg kell küldeni.

13. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

16. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülésekről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás az ülés – időpontot, helyszínt, napirendi pontokat tartalmazó – meghívójának a Törökbálinti Polgármesteri Hivatal Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. szám alatt található hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon való közzététellel történik. A honlapon a nyílt képviselő-testületi ülések előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek, a zárt ülés napirendi pontjainak csak a címe kerül feltöltésre.

(3)2 A képviselő-testületi ülések – a zárt ülések kivételével – élőben közvetítésre kerülnek a https://onkormanyzati.tv/ oldalon.

(4)3 A képviselő-testületi ülésekről hang, illetve kép-és hangfelvétel készül.

17. § (1) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben,

b) zárt ülést tart az érintett kérésére az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben,

c) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyek tárgyalását megelőzően az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy kérheti az ügyben zárt ülés tartását. A kérelmet írásban legkésőbb az ülés időpontjáig el kell juttatni a polgármesterhez vagy az ülésen szóban kell előadni.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző. A javaslatot indokolni kell, az indoklás legfeljebb 1 perces időtartamú lehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározottak vehetnek részt.

14. A képviselő-testület üléseinek napirendje, a napirend megállapításának szabályai

18. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint. A meghívóban nem szereplő napirendi pont csak sürgősségi indítványként tárgyalható.

(2) A napirend elfogadása előtt

a) a polgármester, a képviselő és a jegyző – indokolással – javaslatot tehet a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására,

b) az előterjesztőnek joga van a napirendről levetetni az előterjesztést,

c) a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a képviselő és a jegyző – indokolással – javaslatot tehet a meghívóban nem szereplő sürgősségi indítvány napirendre vételére.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt a napirendre vételről.

(4) Az ülés napirendjéről és ezt követően azokról a napirendi pontokról, amelyek esetében az időkorlát alkalmazását mellőzi, a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

19. § (1) Korábbi ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt napirendre tűzésére vonatkozó javaslatot írásban indokolni kell. Ilyen esetben a képviselő-testület a napirend megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint dönt a napirendre tűzésről.

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerint ugyanazon ügyben egy alkalommal, az ülést követő 3 napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni és arról a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönteni. A döntéshez minősített többség szükséges. A kezdeményezés esetén az (1) bekezdésben írtakat nem kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a benyújtás időpontja alatt a képviselők részére történő megküldés napját kell érteni.

(4) A kezdeményezést a polgármester köteles írásban indokolni.

20. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:

a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

b) valamely feladat elvégzéséről, szerv tevékenységéről készült beszámoló, amely határozati javaslatot tartalmaz,

c) tájékoztató jellegű előterjesztés, amely határozathozatalt nem igényel, nem tartalmaz olyan konkrét felvetést, javaslatot, ami a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát tenné szükségessé.

(2) A napirendi pontok tárgyalásánál az alábbi sorrendet kell követni:

a) napirend előtti kérdések, hozzászólások,

b) rendelet-tervezetek,

c) határozati javaslatok,

d) határozati javaslatot tartalmazó beszámolók,

e) képviselői önálló indítványok,

f) interpellációk, kérdések,

g) határozati javaslatot nem tartalmazó beszámolók, valamint tájékoztatók.

(3) A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat lehetőség szerint az ülés végén kell megtárgyalni.

(4) A (2) bekezdés d) és g) pontja keretében a rendes testületi ülésen írásban be kell számolni az előző rendes ülés óta lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a folyamatban lévő – jelentősebb – beruházási és vagyongazdálkodási feladatokról és a pénzügyi táblák helyzetéről. A folyamatban lévő – jelentősebb – beruházási és vagyongazdálkodási feladatokról szóló beszámolóban fel kell tüntetni a képviselő-testületi döntésekhez kapcsolódó, folyamatos végrehajtást igénylő beruházásokat, továbbá mindazokat a beruházásokat, amelyeknek a beszámolóban való feltüntetését a képviselő-testület vagy bármelyik bizottság kéri.

(5) A (2) bekezdés d) pontja keretében a határidőben végre nem hajtott határozatok esetében javaslatot kell tenni a határidő-módosításra, illetve a határozat módosítására vagy visszavonására.

(6)4 Az (5) bekezdés alkalmazása szempontjából lejárt határidejű határozatnak az a határozat minősül, amelynek a határideje a 12. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig lejár.

(7) A lejárt határidejű határozatokról szóló, valamint a folyamatban lévő – jelentősebb – beruházási és vagyongazdálkodási feladatokról szóló beszámolóval kapcsolatban valamennyi bizottsági ülésen kérdéseket lehet feltenni. A bizottsági üléseken feltett kérdésekre a válaszokat a testületi ülést megelőző nap 14 óráig kell a TTT-be feltölteni.

(8) A képviselő-testületi ülésen a képviselők a lejárt határidejű határozatokhoz, illetve a bizottsági üléseken feltett kérdésekre adott válaszokhoz legfeljebb 2 percben hozzászólhatnak.

(9) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjére, az (1) bekezdésben szereplő sorrendtől való eltérésre bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

15. Az interpelláció és a kérdés

21. § (1) Az önkormányzati képviselő a rendes testületi ülésen felvilágosítás, intézkedés kérése céljából az Önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó bármely ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, illetve bármely bizottság elnökéhez.

(2) Az interpellációt írásban, legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 5. nap 9.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani. Az interpellációt abban az esetben is a polgármesterhez kell benyújtani, ha a címzettje nem a polgármester. Az írásos interpellációt a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, illetve annak a személynek a megjelölését, akihez a képviselő az interpellációt intézi.

(4) Az interpelláló képviselő az általa benyújtott interpellációt az ülésen felolvashatja, ezt követően az interpellációra lehetőség szerint az ülésen válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a választ a következő rendes képviselő-testületi ülést megelőző 3. nap 9.00 óráig írásban kell megadni, és arról a képviselő-testületet az interpellációra adott válasz TTT rendszerbe történő feltöltésével kell tájékoztatni. Az írásos választ a válaszadó az ülésen szóban is ismerteti. Amennyiben az ülésen az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpellációra adandó válasz ismertetését a következő rendes ülésig el kell napolni.

(5) Az interpellációt benyújtó képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben nemmel nyilatkozik, válaszát legfeljebb 5 percben indokolhatja. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról.

(6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügyet a képviselő-testület a következő rendes ülésén köteles megtárgyalni (ismételt tárgyalás). Ismételt tárgyalás esetén a napirendi pont előterjesztője a jegyző, ha pedig az interpellációt a jegyzőhöz intézték, akkor a polgármester. Ismételt tárgyalás esetén a vitára a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(7) Ismételt tárgyalás esetén a válasz elfogadásához minősített többség szükséges. Amennyiben a képviselő-testület a választ ismételten nem fogadja el, döntenie kell az interpelláció lezárásának módjáról, illetőleg az általa szükségesnek tartott további eljárásról vagy intézkedésről.

(8) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő, illetve a képviselő-testület elfogadta, ugyanabban a témában újabb interpelláció előterjesztésének csak akkor van helye, ha ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul. Az interpelláció előterjesztésének szándékát írásban indokolni kell.

22. § (1) A képviselő önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, illetve a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás kérése céljából kérdést intézhet.

(2) A kérdés előterjeszthető az ülésen szóban vagy legkésőbb az ülést megelőző 2. nap 9.00 óráig írásban.

(3) A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb 5 perc időtartamúak lehetnek.

(4) A kérdésre lehetőség szerint az ülésen szóban, de legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(5) A válasz elhangzása után a kérdező legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszban foglaltakra.

16. Képviselői önálló indítványok

23. § (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.

(2) A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél – legkésőbb a 12. § (2) bekezdésében szereplő időpontig – kell elektronikusan (e-mail útján) írásban beterjeszteni.

(3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott, a 26. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (3) bekezdés c) – f) pontjaiban meghatározott általános követelményeknek.

(4) A képviselő az önálló képviselői indítvány elkészítéséhez a polgármesteren keresztül igényelheti a hivatal szakmai segítségét.

17. Sürgősségi indítvány

24. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt – a (3) bekezdés kivételével – legkésőbb az ülést 48 órával megelőzően lehet a polgármesterhez benyújtani.

(3) A polgármester sürgősségi indítványt különösen indokolt esetben az ülést megelőző 1 órával írásban vagy legkésőbb az ülésen szóban is benyújthat.

(4) Az indítványozó a sürgősség indokait az ülésen legfeljebb 2 percben kifejtheti.

(5) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület minősített többséggel dönt.

18. Az előterjesztések rendje

25. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igénylő indítvány, javaslat, továbbá a döntést nem igénylő tájékoztató.

(2) A képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések – a 24. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – írásban nyújthatók be.

(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester feladatkörében,

c) a jegyző,

d) a képviselők,

e) a bizottságok,

f) a tanácsnokok,

g) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei.

(4) A (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak az előterjesztés előadásával a polgármesteri hivatal megfelelő szakmai jártassággal rendelkező dolgozóját is megbízhatják. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő, előadó jogait, kötelezettségeit, de az előterjesztést előzetesen köteles egyeztetni azzal, akitől a megbízást kapta.

26. § (1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként – a 23. § (3) bekezdésében meghatározott eltéréssel – olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott, (2)–(3) bekezdésben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen:

a) az előterjesztés fejlécében az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés jobb felső negyedében az előterjesztés tárgyát, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel,

c) az előterjesztés érdemi szövege fölött középen a hivatalos megszólítást („Tisztelt képviselő-testület!”),

d) az előterjesztés érdemi szövege alatt a határozati javaslatot a határidő és a felelős megjelölésével, kivéve a kizárólag rendeletalkotásra irányuló előterjesztést,

e) az előterjesztés határozati javaslata alatt, rendeletre vonatkozó előterjesztés esetén annak érdemi szövege alatt annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala az Mötv., valamint e rendelet figyelembevételével, egyszerű vagy minősített többséget igényel,

f) a döntés meghozatalára vonatkozó tájékoztatás (egyszerű vagy minősített többség) után azt, hogy mely bizottságok tárgyalták meg az előterjesztést („Az előterjesztést véleményezi:”),

g) az előterjesztés végén az anyag készítőjének a nevét („Az előterjesztést készítette:”),

h) az előterjesztés zárásaként az előterjesztés készítésének helyét és idejét, az előterjesztésre jogosult aláírását, valamint a bélyegzőlenyomatot,

i) az előzményi irat iktatószámát.

(3) Az előterjesztésnek – a 23. § (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – meg kell felelnie a következő tartalmi követelményeknek:

a) az előterjesztésben röviden ismertetni kell az ügy előzményeit és a korábban hozott döntéseket, szükség esetén mellékletben csatolni kell a vonatkozó dokumentumokat,

b) az előterjesztésben be kell mutatni az ügy jogszabályi hátterét,

c) az előterjesztésnek röviden be kell mutatnia a javasolt döntés indokát,

d) a határozati javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból önállóan, az előterjesztés ismerete nélkül is megállapítható legyen, hogy miről szól a döntés, röviden a határozati javaslatban szerepelnie kell az előterjesztés tárgyának is,

e) a határozati javaslatban határidő megjelölésként a „folyamatos” és „azonnal” nem alkalmazható, helyette mindig konkrét dátumot vagy testületi ülést kell meghatározni,

f) külön határozati javaslatokat kell megfogalmazni az olyan összetett intézkedéseket igénylő ügyekben, ahol a végrehajtandó feladatok többféle szakterületet érintenek, illetve eltérő végrehajtási határidőket igényelnek,

g) a pénzügyi kihatással is járó előterjesztések esetén a határozati javaslatban szerepelnie kell a várható pénzügyi kihatásnak, illetve, hogy a költségvetés melyik sorából történik az összeg kifizetése (általános tartalék, pénzmaradvány, stb…).

(4) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik.

(5) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja.

(6) Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését a jegyző végzi el. Költségvetést érintő – bármilyen tárgyú – előterjesztésnél a Pénzügyi Iroda vezetője nyilatkozik arról, hogy az előterjesztésben (határozati javaslatban) foglaltak költségvetést érintő részei összhangban vannak-e a költségvetési rendelettel. Ha ez az összhang nem áll fenn, ennek a tényét – az ok pontos megjelölésével – a Pénzügyi Iroda vezetője indokolja.

27. § Amennyiben az előterjesztéseknek a TTT-be történő – 12. § (2) bekezdése szerinti – feltöltését követően az előterjesztésben vagy valamelyik mellékletben módosítás történik, illetve új melléklet kerül feltöltésre, azt a következők szerint kell jelezni:

a) Az előterjesztés szövegében bekövetkezett változásokat piros színnel kell jelezni. Az előterjesztés többszöri módosítása esetén a következő változások jelzése más-más színnel történik.

b) Az előterjesztés szövegében bekövetkezett változások esetén a TTT-ben a módosított előterjesztés jelenik meg, az eredeti előterjesztés mellékletben kerül feltöltésre, annak címében utalni kell arra, hogy az eredeti vagy valamely bizottság által már tárgyalt előterjesztésről van szó.

c) Mellékletben történő módosítás esetén a változásokat az a) pont szerint kell a mellékletben jelezni. A módosított mellékletet és az eredeti mellékletet is az előterjesztés mellékletei között szerepeltetni kell.

d) Az előterjesztés vagy a melléklet módosítása, illetve új melléklet feltöltése esetén az előterjesztés elején piros színnel fel kell hívni a figyelmet arra, hogy milyen változás történt és a változás dátumát is rögzíteni kell.

19. A képviselő-testületi ülések tanácskozási rendje

28. § (1) A polgármester vagy az ülés vezetésére a 8. § (2) bekezdése alapján jogosult személy (a továbbiakban együtt: ülés vezetője)

a) megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet,

b) javaslatot tesz a napirendre,

c) egyes napirendi pontok határozathozatala előtt ellenőrzi a képviselő-testület határozatképességét,

d) megadja a szót az előterjesztőnek és a bizottságok elnökeinek, a hozzászólóknak,

e) felkéri az előadót a hozzá intézett kérdések megválaszolására,

f) szavazásra teszi fel a javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét és kimondja a határozatot,

g) vezeti és összefoglalja a vitát, gondoskodik a rend fenntartásáról,

h) az előterjesztő és a képviselő-testület tagjai kezdeményezésére a napirendi pont tárgyalásának a következő ülésre történő elhalasztását kérheti, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(2) Az ülés vezetője köteles a képviselő-testület ülését pártatlanul, tárgyilagosan vezetni, a szólásra jelentkezőknek e rendelet korlátai között a jelentkezés sorrendjében szót adni.

(3) A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt arról, hogy a hallgatóság köréből szót kérő, az adott napirendi pont tárgyalására meg nem hívott személy részére megadja-e a lehetőséget a hozzászólásra.

(4) Az ülés vezetője bármelyik képviselő kérésére 10 perc szünetet rendelhet el, de erre ülésenként legfeljebb három alkalommal kerülhet sor.

29. § (1) A képviselő-testület ülésén jelen lévő valamennyi képviselő és más részt vevő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülés vezetője az ülés rendjének megzavarása esetében rendfenntartás keretében az alábbi intézkedéseket teheti:

a) rendre utasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ,

b) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól vagy hozzászólásában érdemben nem mond újat, ismételt esetben megvonja tőle a szót,

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti; a képviselőt és a nemzetiségi önkormányzat képviselőjét a terem elhagyására kötelezni nem lehet.

(3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggeszti és rövid szünet után megkísérli az ülés folytatását. Amennyiben az ülés vezetője úgy ítéli meg, hogy az ülés rövid időn belül nem folytatható, az ülést berekeszti és a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja.

20. Az előterjesztések megtárgyalására vonatkozó szabályok

30. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb 5 percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás is született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy – legfeljebb 5 percben – ismertesse a bizottság véleményét. A bizottság elnöke ismerteti a bizottsági határozatot, amennyiben az eltér az eredeti határozati javaslattól.

(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése, valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra.

21. A felszólalások és a hozzászólások szabályai

31. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) napirend előtti kérdés, hozzászólás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) a napirendhez kapcsolódó kérdés, hozzászólás.

22. A napirend előtti kérdés és hozzászólás

32. § (1) A napirend előtti kérdésre és hozzászólásra az ülés vezetőjétől írásban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A kérdés, hozzászólás témáját az ülés megnyitása előtt 1 órával át kell adni az ülés vezetőjének.

(2) Amennyiben az ülés vezetője a kérdés, hozzászólás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról – a képviselő kérésére – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) A napirend előtti kérdés, hozzászólás az első hivatalos nyilvános ülési napirend előtt adható elő és legfeljebb 5 percig tarthat. A kérdéshez, hozzászóláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) A napirend előtti kérdés, hozzászólás során elhangzottakkal kapcsolatban határozat nem hozható.

23. Felszólalás ügyrendi kérdésben

33. § (1) Ügyrendi kérdésnek, illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről – amennyiben e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót.

(3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen:

a) napirendi pont felvétele, levétele,

b) napirendi pont elnapolása,

c) az ülés nyilvános, illetve zárt jellege,

d) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendje,

e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása,

f) a vita, illetve az általános vita lezárása,

g) név szerinti szavazás kérése,

h) titkos szavazás elrendelésének kérése,

i) e rendelet szabályainak megsértése esetén ennek korrigálása.

24. A napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás

34. § (1) A napirendhez kapcsolódó kérdés az előterjesztés jobb megértését, a kérdező számára tisztázatlan pontok megvilágítását célozza.

(2) A napirend tárgyalása során kérdésfeltevésre jogosult:

a) valamennyi képviselő,

b) a tanácskozási joggal jelenlevők,

c) a tanácskozási jog nélkül jelenlevők, amennyiben ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul.

(3) A kérdések megválaszolása az előterjesztő feladata. Az előterjesztő a válaszadáshoz más jelenlevő közreműködését is igényelheti.

35. § (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólások az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeket, továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják. A módosító javaslatokat szövegszerűen meg kell fogalmazni, ismertetni és indokolni kell.

(2) Napirendhez kapcsolódó hozzászólásra a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tanácskozási jog nélkül jelenlevők módosító indítványt nem terjeszthetnek elő.

(3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, napirendi pontonként legfeljebb 5 perc időkeretben, kivéve a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb 10 perc. A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző.

(4) Amennyiben a napirend fontossága indokolja, a testület vagy a bizottság – a napirend elfogadásakor – egyszerű többséggel dönt az időkorlát mellőzéséről.

(5) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően a felszólalást követően azonnal vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni, maximum 2 perc időkeretben. Viszontválasznak helye nincs.

(6) Módosító indítvány határozati javaslatként történő – indokolás nélküli – konkrét tárgyszerű megtétele nem számít bele az időkeretbe.

(7) Az ülés vezetője által szavazásra bocsátott határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség.

(8) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, az ülés vezetője köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót.

25. A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége

36. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjának megfelelően köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő (a továbbiakban: szignalizációs kötelezettség).

(2) A jegyző a szignalizációs kötelezettségét a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülést megelőzően, az ülésen, illetve az ülést követően is gyakorolhatja. Az ülés előtt, illetve az ülés után a jegyző írásban tehet észrevételt.

(3) Az ülésen a napirendi pont tárgyalása során, a vita lezárását megelőzően, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat, illetve az ülés törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

(4) Ha a jegyző az ülést megelőzően tett észrevételt, azt a képviselők részére az ülés előtt el kell juttatni vagy velük az ülésen ismertetni kell. Az ülést követően tett észrevételt a következő ülésen a képviselőkkel ismertetni kell.

26. A vita lezárása

37. § (1) Az előterjesztések vitája során az ülés vezetője vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására.

(2) A vita lezárását minden képviselő napirendi pontonként egyszer kezdeményezheti. Amennyiben a képviselő-testület a vita lezárására irányuló indítványt nem fogadja el, a napirendi pont tárgyalását folytatja. A vita lezárására irányuló indítvány elfogadása esetén is szót kell adni mindazoknak, akik a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkeztek.

(3) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően az ülés vezetője összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat.

27. A döntéshozatal szabályai

38. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele, azaz legalább 7 képviselő jelen van.

(2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

a) Egyszerű többséghez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

b) Minősített többségű szavazathoz a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

39. § Minősített többség szükséges:

a) az Mötv. 42. § 1. 2. 5. 6. 7. és 16. pontjában meghatározott kérdésekben,

b) az Mötv. 50. §-ában felsorolt egyéb kérdésekben,

c) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához, az átruházott hatáskörök visszavonásához,

d) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

e) zárt ülés elrendeléséhez az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén,

f) a polgármester és az alpolgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,

g) hitel felvételéhez,

h) a bizottság tárgyalása nélkül előterjesztés napirendre tűzéséhez,

i) vagyon ingyenes megszerzéséről és átengedéséről szóló döntés meghozatalához,

j) az önkormányzat – e rendelet 68. § a) ponjától eltérő – képviseletéről való döntés meghozatalához,

k) sürgősségi indítvány napirendre vételéhez,

l) titkos szavazás elrendeléséhez,

m) az interpellációra adott válasz el nem fogadása esetén lefolytatott vizsgálat eredményének elfogadásához,

n) manuálisan lebonyolított titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnökének megválasztásához, a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke és alelnöke távolléte esetén,

o) az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezésről szóló döntés meghozatalához.

40. § (1) A személyes érintettség bejelentésére, a döntéshozatalból való kizárásra az Mötv. 49. § (1) és (1a) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, az ügyet a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság kivizsgálja, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a hozott határozat megerősítésére vagy a napirend újratárgyalására.

28. A szavazás módja

41. § (1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat – az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé –, majd a szavazás eredményétől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni. Csak a szövegszerűen megfogalmazott és ismertetett módosító javaslatot lehet szavazásra bocsátani.

(2) Nem kell külön szavazni arról a módosító indítványról, amelyre nézve az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy azt befogadja.

(3) A szavazás megtörténte után az ülést vezető elnök ismerteti a határozatot és kihirdeti a szavazás eredményét.

(4) Abban az esetben, ha az adott ülésen vagy korábbi ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására kerül sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez egyszerű többség szükséges. Ezt követően kerülhet sor a határozati javaslatról történő szavazásra, az általános szabályok szerint.

(5) Szavazni csak személyesen lehet.

42. §5 (1) Kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása során, kettőnél több jelölt esetén a tárgyalás egy vagy két fordulóban történik.

(2) Az első fordulóban a számítógépes rendszerben történő titkos szavazás útján rangsor felállításáról dönt a képviselő-testület. A szavazás az egyes személyekről külön-külön történik és egy képviselő akár több jelöltre is szavazhat igen szavazattal.

(3) Az első forduló eredményétől függően a következők szerint alakul az eljárás:

a) Amennyiben az első fordulóban annyi vagy kevesebb jelölt kapta meg a szükséges számú (a tárgyalt napirendtől függően egyszerű vagy minősített többségű) szavazatot, ahány díj kiosztható, a szavazás lezárult, az ülésvezető ismerteti a szavazás eredményét, második fordulóra nem kerül sor.

b) Amennyiben az első fordulóban egy jelölt sem kapta meg a szükséges számú (a tárgyalt napirendtől függően egyszerű vagy minősített többségű) szavazatot, a szavazás eredménytelen, második fordulóra nem kerül sor.

c) Amennyiben az első fordulóban több jelölt is megkapta a szükséges számú szavazatot, második fordulóra kerül sor.

(4) A második fordulóban a szavazás papíralapon, a (6) - (7) bekezdésekben írtaknak megfelelően történik. A szavazás során minden képviselő annyi jelöltre szavazhat, amennyi a kiosztható díjak száma. A második forduló eredménye lehet:

a) Amennyiben a szavazás során egyik jelölt sem kapja meg a szükséges többséget, a szavazás eredménytelennek minősül.

b) Amennyiben a második fordulóban annyi vagy kevesebb jelölt kapta meg a szükséges számú (a tárgyalt napirendtől függően egyszerű vagy minősített többségű) szavazatot, ahány díj kiosztható, a szavazás lezárult, az ülésvezető ismerteti a szavazás eredményét.

c) Amennyiben a második fordulóban szavazategyenlőség alakul ki 2 vagy több jelölt között, a szavazategyenlőséggel érintett jelöltek között újabb szavazásra kerül sor.

(5) Ha a kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása során két jelölt van, a szavazásra egy fordulóban, számítógépes rendszerben történő titkos szavazás útján kerül sor, azzal, hogy minden képviselő egy jelöltre szavazhat. Amennyiben a szavazatok száma alapján megállapítható, hogy egy vagy több képviselő több jelöltre is szavazott, a titkos szavazást papíralapon meg kell ismételni a (6) – (7) bekezdésekben meghatározott eljárási szabályok szerint.

(6) A számítógépes szavazórendszer meghibásodása esetén a szavazást a hiba kijavításig el kell halasztani. Amennyiben a hiba az ülés végéig nem hárítható el, a szavazást papíralapon kell elvégezni. A szavazólapon történő szavazás lebonyolítása a következők szerint történik:

a) A szavazás lebonyolításának idejére a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság szavazatszámláló bizottsággá alakul át. Amennyiben a bizottságnak legalább három tagja nincs jelen az ülésen, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozattal a bizottság létszámát ideiglenesen kiegészíti. A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke és alelnöke távolléte esetén a képviselő-testület minősített többséggel a bizottság tagjai közül megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét.

b) A szavazás előkészítésére szünetet kell elrendelni, majd a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, és a szavazás idejére újabb szünetet rendel el.

c) Feladatkörében a bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, lebonyolítja a szavazást, összeszámlálja a szavazatokat, majd a szavazás eredményéről beszámol a képviselő-testületnek.

d) A szavazólapra abc sorrendben felvett személyekre érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő név melletti körben tollal két egymást metsző vonallal lehet.

e) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(7) Az ülés vezetője a szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján kihirdeti a szavazás eredményét.

(8) A szavazólapon történő szavazás lebonyolítására bizottsági ülésen a (6) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni. Bizottsági ülésen a bizottság egyszerű többséggel 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a bizottság tagjaiból, illetve a polgármesteri hivatal jelen lévő munkatársaiból.

29. A nyílt szavazás módjai

43. § A képviselő-testület döntéseit – a 42. § (2)–(7) bekezdésben, valamint a 44–46. §-okban meghatározott kivételekkel – számítógéppel segített nyílt szavazással hozza. A számítógépes szavazás nyíltságát a szavazásról – a számítógép által – készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja.

44. § (1) A számítógépes rendszer meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik a szavazás.

(2) Kézfelemeléssel történő szavazás esetén az igennel, a nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát a jegyző vagy a jegyzőkönyvvezető állapítja meg. A szavazás végén a hangfelvétel számára hangosan be kell mondani annak a képviselőnek a nevét, aki nem vett részt a szavazáson.

(3) Amennyiben az összeszámolt szavazatok és a jelenlévők száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni.

(4) A szavazatok összeszámolása után az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét.

30. Név szerinti szavazás

45. § (1) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel dönthet név szerinti szavazás elrendeléséről. A javaslatot nem kell indokolni. Külön képviselő-testületi döntés nélkül név szerinti szavazást kell tartani a képviselők egynegyedének indítványára.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egy borítékból egyenként kihúzza a képviselő-testületi tagok nevét tartalmazó cédulát, és az illető hangosan nyilatkozik a szavazatáról.

(4) Amennyiben a cédula olyan képviselő nevét tartalmazza, aki az ülésen nincs jelen, a nevet a hangfelvétel számára hangosan fel kell olvasni, hozzátéve: “Az ülésen nincs jelen”, illetve “A szavazásnál nincs jelen”.

(5) Név szerinti szavazásnál „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat lehetséges.

31. Titkos szavazás

46. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazásra javaslatot tehet a polgármester, illetőleg bármelyik képviselő. A javaslattevő indítványát legfeljebb 1 percben indokolhatja. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás számítógéppel segített szavazással történik.

(3) A számítógép hibája esetén a szavazás manuálisan történik, a 42. § (5) (6) bekezdésben foglaltak szerint.

(4) A manuálisan lebonyolított titkos szavazás esetén az ülés vezetője a szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján kihirdeti a titkos szavazás eredményét.

(5) A manuálisan lebonyolított titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezi.

(6) A manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b) a szavazásra bocsátott kérdés(ek) meghatározását,

c) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét, valamint a jegyzőkönyvvezető nevét,

d) a kiadott szavazólapok számát,

e) az urnában levő szavazólapok számát, a szavazatok megoszlását, a szavazás eredményét,

f) a szavazás során felmerült észrevételeket, körülményeket,

g) a bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

32. A képviselő-testület döntései

47. § (1) A képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat. A határozat egyedi vagy normatív határozat lehet.

(2) Közbenső döntésnek minősül a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések megtárgyalása során a kiegészítő, módosító indítványok elfogadása tárgyában hozott döntés.

33. A határozat

48. § (1) Határozatnak minősül a képviselő-testület által az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslat ügyében hozott – az elfogadott módosításokat és kiegészítéseket is tartalmazó – döntés.

(2) A határozatban a képviselő-testület

a) elfogadja a javaslatot,

b) elutasítja a javaslatot.

(3) A határozat tartalmazza:

a) a képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtás érdekében teendő szervezési intézkedéseket,

c) a végrehajtás határidejét, felelősét,

d) a határozat közlésére vonatkozó, e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat.

(4) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben a polgármester, a bizottság, a jegyző, illetve a társulás által hozott döntés ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A képviselő-testület döntése ellen az (5) bekezdés szerint van helye jogorvoslatnak.

(5) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül.

49. § (1) A képviselő-testület normatív határozatban szabályozza a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(2) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik, a határozat elfogadását követő 3 munkanapon belül.

34. A képviselő-testület határozatainak jelölése és nyilvántartása

50. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölésének a következőket kell tartalmaznia:

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) ”/” jelet,

c) évszámot,

d) zárójelben a határozat meghozatalának dátumát, ezen belül a hónapot római számmal, a napot arab számmal,

e) „ÖK” rövidítést.

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző elkészítteti a határozatok kivonatát, melyet meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, valamint a határozattal érintetteknek. A bizottsági ülés határozatsorát meg kell küldeni valamennyi bizottsági elnöknek. A határozatok nyilvántartásáról, valamint a határozat kivonatok elkészítéséről és érintettekkel történő közléséről a jegyző gondoskodik.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő.

(4) A normatív határozatok megjelölésére a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megjelöléséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

35. Rendeletalkotás

51. § (1) Feladatkörében eljárva a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkothat.

(2) A rendelet megalkotását kezdeményezhetik a képviselő-testület tagjai, bizottságai, a polgármester, a jegyző. A rendeletalkotás kezdeményezője javaslatot tehet a rendelet (3) bekezdés szerinti kétfordulós tárgyalására.

(3) A nagy jelentőségű, részletes egyeztetést igénylő rendelet-tervezetek – így különösen a költségvetésről szóló, a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló, stb... – két fordulóban is tárgyalhatók. Az első fordulóban a szabályozás fő elvei, koncepcionális kérdései, a második fordulóban a részletes szabályokat tartalmazó rendelet-tervezet tárgyalására kerül sor.

(4) A rendelettervezet a polgármesternél írásban nyújtható be, melyhez indokolást kell csatolni. Az indokolásban be kell mutatni azokat a társadalmi, szakmai és gazdasági körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait, illetve a szabályozás várható hatásait.

(5) Rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálat elvégzésével fel kell mérni a szabályozás várható következményeit. A rendelettervezet készítője az előzetes hatásvizsgálatot a jogalkotásról szóló törvényben foglaltak szerint köteles elvégezni és azt az előterjesztéshez csatolni vagy az előterjesztésben szerepeltetni.

(6) Rendelettervezetet csak a polgármester, a jegyző, bizottság, illetve képviselő terjeszthet elő.

(7)6 A rendelettervezetet a tárgykör szerint illetékes bizottságok - az 57. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel -megtárgyalják. A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság valamennyi rendelettervezetet köteles a képviselő-testülethez történő benyújtás előtt jogi szempontból véleményezni.

(8) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendeletek megjelölésére a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megjelöléséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A polgármesteri hivatal a bizottsági üléseket követően a bizottságok javaslatát tartalmazó rendelet-tervezeteket, valamint a polgármester által elfogadásra javasolt rendelet-tervezetet írásba foglalja. A rendelet-tervezeteket a testületi ülést legalább 24 órával megelőzően fel kell tölteni a TTT-be.

(10) A testületi ülésen bármely képviselő módosító indítványként javasolhatja, hogy a polgármesteri javaslatban ismertetett rendelet-tervezet helyett valamelyik bizottság által javasolt, a (9) bekezdés szerint írásba foglalt rendelet-tervezetről szavazzon a képviselő-testület.

(11) A képviselő a testületi ülést megelőző napon 12 óráig írásban javaslatot tehet a rendelet- módosítás – az eredeti előterjesztésben, valamint a bizottsági javaslatokban szereplőtől eltérő – szövegére. A javaslatot a polgármesterhez kell eljuttatni, a javaslatot a polgármesteri hivatal jogszabály-szerkesztési és törvényességi szempontból megvizsgálja. A képviselő az ülésen kérheti, hogy az általa tett javaslatról – mint módosító javaslatról – szavazzon a testület.

36. A képviselő-testület döntéseinek nyilvánossága, az önkormányzati rendeletek kihirdetése

52. § (1) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal (2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.) hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A rendeleteket 15 napra kell kifüggeszteni. A rendeleteket a kifüggesztéssel együtt a honlapon is meg kell jelentetni.

(2) A normatív határozatokat az (1) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tenni.

(3) A képviselő-testület döntéseiről a lakosságot a honlap útján is tájékoztatni kell, továbbá a helyi nyomtatott és elektronikus médiában történő megjelenésre is lehetőséget kell biztosítani.

37. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve

53. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző a hangfelvétel alapján gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett esetleges intézkedéseit,

b) az elhangzott közérdekű kérdést,

c) a szóban feltett kérdést és a szóban adott választ,

d) a szóban elhangzott tájékoztatók, illetve bejelentések, valamint napirenden kívül történt felszólalások lényegét,

e) a határozathozatal módját,

f) az ülés félbeszakadásának és újrakezdésének időpontját határozatképtelenség esetén,

g) az ülés bezárásának időpontját.

(3) A jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletei az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) a képviselők által benyújtott írásos felszólalások,

d) a képviselők által írásban benyújtott interpellációk és kérdések,

e) a manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

f) név szerinti szavazásnál készült névsor,

g) a képviselő-testület által elfogadott rendelet szövege, a jegyző és a polgármester által aláírtan,

h) a képviselő-testület zárt üléséről készült jegyzőkönyv.

(4) A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a Polgármesteri Hivatalban – minden év anyagát könyv formájában beköttetve – kell elhelyezni.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a testületi ülések előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe. A zárt ülésen hozott döntés nyilvános. A nyilvános ülések jegyzőkönyvei, és a zárt ülésen hozott döntések a honlapon is közzétételre kerülnek.

IV. Fejezet

A települési képviselő jogai és kötelezettségei

38. A települési képviselő jogai

54. § (1) A települési képviselő az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

a) kezdeményezheti a hatáskör-átruházás visszavonását,

b) interpellációt terjeszthet elő, kérdést tehet fel,

c) javasolhatja annak a képviselőnek a döntéshozatalból történő kizárását, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti,

d) javaslatot tehet az ülés vezetője részére a rendfenntartás érdekében teendő intézkedésre,

e) rendszeres fogadóórát tart az általa előre meghirdetett helyszínen és időpontban,

f) képviselői vagy választókerületi fórumot hívhat össze, melyről a polgármestert értesíti,

g) jogosult a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggésben felmerült, általa megelőlegezett számlával igazolt, szükséges költségeinek megtérítésére.

(2) A képviselők tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértékét az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

39. A települési képviselő kötelességei

55. § (1) A képviselő – az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon kívül – köteles:

a) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani,

b) részt venni a képviselő-testület ülésein és munkájában,

c) a napirendek tárgyalására felkészülni,

d) akadályoztatását az ülést megelőzően az ülés vezetője részére bejelenteni,

e) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot, valamint a személyiségi jogokkal összefüggő információkat megőrizni,

f) az ülés során rövid, lényegre törő hozzászólásokkal a képviselő-testület munkáját elősegíteni,

g) személyes érintettségét bejelenteni,

h) az önkormányzat képviseletében történő eljáráskor a képviselő-testület megbízatásához híven, az önkormányzat célkitűzéseivel összhangban eljárni, és e tevékenysége során Törökbálint jó hírnevét szolgálni.

(2) A képviselő az (1) bekezdés b) – c) pontjaiban meghatározott kötelezettségei teljesítéséhez a polgármesteren keresztül igényelheti a hivatal szakmai segítségét.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai, a tanácsnokok

40. A bizottság jogállása

56. § (1) A képviselő-testület tevékenységének segítésére, döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, javaslatok kidolgozására, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint saját és átruházott hatáskörben döntések meghozatalára az 57. § (1) bekezdésében felsorolt állandó bizottságokat hozza létre, és ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(2) A bizottság elnöke határozza meg, hogy a bizottsági meghívót mely helyi társadalmi és civil szervezetek vezetőjének kell megküldeni.

(3) A bizottságok gyakorolják a törvény által részükre megállapított, továbbá a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

(4) Amennyiben a bizottság olyan kérdést kíván napirendjére felvenni, amely nem érinti az e rendelet mellékletében meghatározott feladat-és hatáskörét, erre a jegyző köteles a polgármesternek és a bizottság elnökének a figyelmét felhívni.

(5) A bizottsági ülés időtartama nem haladhatja meg a 6 órát. A bizottság egyszerű többséggel meghozott határozatával dönthet az ülés időtartamának alkalmanként egy órával történő meghosszabbításáról. A hozzászólások időkorlátozására az e rendelet 35. §-ában meghatározott szabályok alkalmazásáról a bizottságok maguk dönthetnek.

(6) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára – az (5) bekezdésben, a 42. § (8) bekezdésében és az Mötv. 60. §-ában meghatározott kivételekkel – a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

41. Az állandó bizottságok

57. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság (PJB)

b) Humánpolitikai Bizottság (HPB)

c) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VFKB).

(2) A bizottságok tagjainak száma 7 fő.

(3) A bizottságok feladat-és hatáskörét, valamint az átruházott hatáskörök felsorolását, továbbá azon ügyek felsorolását, amelyek csak a bizottság előterjesztésében kerülhetnek napirendre, e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4)7 Kivételesen a képviselő-testület olyan napirendeket is megtárgyalhat, amelyeket előzetesen az illetékes bizottság a (3) bekezdésben és az 1. mellékletben foglaltaktól eltérően nem véleményezett. Ilyen kivételes esetnek tekintendő, amikor a bizottság ülését két egymást követő időpontra határozatképtelenség miatt nem lehetett összehívni.

58. § Az állandó bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja a hatáskörébe tartozó ügyeket, állásfoglalásáról a bizottság elnöke útján tájékoztatja a képviselőket,

c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

e) feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

f) a feladatkörébe tartozó ügyekben javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben.

59. § (1) Az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat, az Mötv. 37. § (3) bekezdés szerint az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés vizsgálatát, valamint az Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt lemondó nyilatkozat befogadását a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság végzi.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás részletes szabályait a 6. melléklet tartalmazza.

42. Ideiglenes bizottságok

60. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására, ügy vitelére, vagy kivizsgálására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság létszámát, részletes feladatait az ideiglenes bizottság létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság első ülését a jegyző hívja össze, a további üléseit pedig az ideiglenes bizottság elnöke.

(4) Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére egyebekben az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

61. § Ideiglenes bizottság különösen a következő feladatok ellátására hozható létre:

a) az esetenként jelentkező, a szokásosnál nagyobb mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,

b) egyes önkormányzati rendeletek, határozatok előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,

c) társulási megállapodások előkészítése,

d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

43. A bizottságok létrehozása, szervezete és működési rendje

62. § (1) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, illetve visszahívására – írásbeli indoklással – a polgármester és bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A bizottságok nem képviselő tagjainak megválasztásakor arra kell törekedni, hogy olyan személyek kerüljenek kiválasztásra, akik az adott bizottság feladatköréhez kapcsolódó szakértelemmel rendelkeznek.

63. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az elnök e tisztségének ellátásában akadályozva van, az elnöki teendőket az alelnök látja el. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az elnöki teendőket a bizottság elnöke által kijelölt személy látja el.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

a) képviselő-testület határozata alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok legalább felének az indítványára.

(3) A (2) bekezdés b), c) pontjaiban meghatározott esetekben a bizottságot az indítványban, határozatban megjelölt határidőn belül kell összehívni.

(4) Több, az adott tárgykörben hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke megállapodhat a napirend együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(5) Együttes ülés esetén a bizottsági elnökök az ülés vezetése céljából maguk közül levezető elnököt választanak. Az ülés során valamennyi bizottság elnöke a saját bizottsága vonatkozásában megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megadja a szót a bizottság tagjainak, felteszi szavazásra a határozati javaslatot. A határozati javaslatokról a bizottságok külön-külön szavaznak. Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi érintett bizottság elnöke és jegyzőkönyv-hitelesítője aláír.

(6) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéshez minősített többségű szavazat szükséges. A bizottság határozatai – a saját és átruházott hatáskörben hozott döntések kivételével – csak a bizottság tagjaira nézve tartalmazhatnak kötelezettséget.

(7) A bizottság ülései nyilvánosak, a bizottság zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tart, illetve tarthat.

(8) A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített többségű szavazattal dönt.

(9)8 A bizottsági ülések – a zárt ülések kivételével – élőben közvetítésre kerülnek a https://onkormanyzati.tv/ oldalon.

(10)9 A bizottsági ülésekről hang, illetve kép-és hangfelvétel készül.

64. § (1) A bizottsági munka ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el. Ennek biztosítása érdekében a hivatali dolgozók közül a jegyző minden bizottság mellé érdemi szakreferenst jelöl ki, aki tanácskozási joggal részt vesz a bizottság ülésein.

(2) A Polgármesteri Hivatal feladata:

a) javaslatok kidolgozása a bizottság munkaprogramjához,

b) információk összegyűjtése a bizottsági jogkörök gyakorlása érdekében,

c) az ügyviteli és egyéb működési feltételek biztosítása,

d) a bizottság üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítése és elérhetővé tétele a TTT-n lehetőleg a képviselő-testület rendes ülése előtt legkésőbb 1 nappal.

(3) A bizottság üléséről hangfelvételt kell készíteni, mely alapját képezi az írásos jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.

(4) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét 1 példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság a jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről dönthet esetenként, az ülés kezdetén hozott határozatával vagy általános érvényű határozattal is kijelölheti a jegyzőkönyvet aláíró bizottsági tagot.

(5) A jegyzőkönyvet a jegyző részére kell átadni, aki a jegyzőkönyv tudomásul vétele után gondoskodik a központi irattárban történő elhelyezésről.

(6) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. §-ának és e rendelet 40. §-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni.

65. § (1) A bizottság döntéseit határozat formájában hozza meg. A határozat lehet egyedi vagy normatív határozat.

(2) A normatív határozatokra a 49. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

44. Tanácsnokok

66. § (1) A képviselő-testület tagjai közül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára

a) településfejlesztési,

b) jogi,

c) köznevelési és

d) ifjúsági

tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok a döntéselőkészítést segítő és a képviselő-testület, illetve a polgármester felé tájékoztatási feladatokat ellátó szakképviselő, aki az intézményvezetőkkel, helyi önkormányzati és civil szervezetekkel e tevékenységekre korlátozódóan kapcsolatot tarthat, részükre azonban utasítást adni, őket beszámoltatni nem jogosult. A tanácsnok a polgármesteri hivatal, önkormányzati vezető, illetve intézmény feladatkörébe tartozó tevékenységet nem végezhet, így önállóan nem képviselheti az önkormányzatot harmadik személyek felé, a polgármesteri hivatal munkájában kizárólag a polgármester felkérése alapján, illetve jóváhagyása esetén, az e rendeletben meghatározott feladatkörében eljárva vehet részt.

(3) A tanácsnokok feladatainak részletes meghatározását az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A tanácsnok – a hatósági hatáskörbe tartozó ügyek kivételével – figyelemmel kíséri, felügyeli a képviselő-testület által meghatározott feladatkörök ellátását. Ennek keretében

a) figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó testületi döntések végrehajtását,

b) feladatkörében javaslatot tehet képviselő-testületi, bizottsági, polgármesteri döntés meghozatalára vagy intézkedés megtételére,

c) véleményezheti, illetve az előterjesztő kérésére véleményezi a feladatkörét érintő képviselő-testületi, bizottsági előterjesztéseket,

d) feladatainak ellátásához szükséges információkat, szakmai és ügyviteli segítséget a polgármesteren keresztül igényelheti,

e) más szervek felé önállóan nem járhat el, a polgármester felkérésére tárgyalásokon, megbeszéléseken részt vehet.

(5) A tanácsnok tevékenységéről évente, az első negyedévben írásban beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. A két beszámoló közötti időszakban a tanácsnok tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a polgármestert.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és az aljegyző

45. A polgármester

67. § (1) A polgármester tevékenységét főállásban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napján keletkezik.

(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője.

68. § A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározottakon kívül

a) képviseli az önkormányzatot, biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) képviseli a képviselő-testületet, e feladatkörében aláírja a képviselő-testület által, illetve átruházott hatáskörben elfogadott szövegezésű szerződéseket,

c) kapcsolatot tart más szervekkel, különösen a környező települések önkormányzataival,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, tárgyalásairól tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő ülésén,

e) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel,

f) az önkormányzat működésével összefüggésben:

fa) információkkal segíti a képviselők munkáját,

fb) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

fc) elősegíti és ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

fd) kezdeményezheti a képviselő-testület döntésének felülvizsgálatát,

fe) gyakorolja a képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket.

g) a bizottságok működésével kapcsolatban:

ga) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

gb) az Mötv. 61. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását,

h) meghatározza a polgármesteri hivatal azon köztisztviselőinek körét, akiknek kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához egyetértése szükséges.

69. § A képviselő-testület határozatával a polgármester részére jutalmat állapíthat meg meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom megállapítására bármelyik bizottság javaslatot tehet a képviselő-testületnek.

70. § (1) A polgármester az önkormányzat feladataival összefüggésben a költségvetési rendeletben e célra megállapított összeg erejéig szabadon vállalhat kötelezettségeket az általa szükségesnek ítélt feladatok ellátására. E keretet a költségvetés tervezésekor el kell különíteni, felhasználásáról a zárszámadás tárgyalása során kell elszámolni.

(2) Az összeg esetleges változtatásáról a képviselő-testület a tárgyévi költségvetés elfogadása során dönt.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott, az önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak módosítása és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítási jogosultság részletes szabályait a mindenkori éves költségvetési rendelet tartalmazza.

71. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei közé tartozó ügyek kivételével – a két testületi ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, életet, testi épséget veszélyeztető ügyekben, válság-vagy katasztrófahelyzetben testületi ülés összehívása nélkül jogosult dönteni.

46. Az alpolgármester

72. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy fő főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányítása mellett látja el feladatait.

47. A jegyző

73. § A polgármester határozatlan időre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott képesítési feltételeknek megfelelő jegyzőt nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

74. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl

a) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

aa) elősegíti az önkormányzati vagyon működtetését, gyarapítását, védelmét,

ab) közreműködik a képviselő-testület és a bizottságok üléseinek előkészítésében,

ac) gondoskodik a feladatkörébe tartozó előterjesztések elkészítéséről,

ad) gondoskodik az ügyviteli feladatok ellátásáról,

ae) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésén,

af) a képviselő-testület és a bizottság ülésein a szavazás előtt bármely javaslatot illetően törvényességi észrevételt tehet,

ag) köteles jelezni a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester részére, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel,

ah) a képviselő-testületet szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről,

b) vezeti a polgármesteri hivatalt.

48. Az aljegyző

75. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

76. §10 A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatalban kiadott normatív utasítások szerint, az azokban kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

49. A képviselő-testület hivatala

77. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos elnevezése: Törökbálinti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.

78. § (1) A Polgármesteri Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat a Polgármesteri Hivatal szervezeti- és működési szabályzata tartalmazza.

(2)11 A Polgármesteri Hivatal szervezeti-és működési szabályzatát a jegyző javaslatára a polgármester adja ki polgármesteri normatív utasításban.

VIII. Fejezet

A lakosság közvetlen tájékoztatását szolgáló fórumok

50. A lakosság közvetlen tájékoztatását szolgáló fórumok rendje

79. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátása körében a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok az alábbiak:

a) közmeghallgatás,

b) lakossági fórum.

(2) Az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend bevezetése esetén lakossági fórum a 80–82. §-okban meghatározottaktól eltérő szabályok szerint (így különösen telefonos információ szolgáltatás, videó konferencia útján, stb.) is lefolytatható. A lakossági fórum lebonyolításának módjáról esetenként a polgármester dönt.

(3) A képviselő feladatai ellátása körében a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok az alábbiak:

a) képviselői (választókerületi) fórum,

b) képviselői fogadóóra.

51. A közmeghallgatás

80. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, november 30-ig közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást úgy kell tekinteni, mint nyilvános testületi ülést. Az évi rendes közmeghallgatás időpontját a munkatervben kell meghatározni. Az előző közmeghallgatás óta eltelt időszakról a polgármester beszámolót tesz közzé a honlapon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közmeghallgatást lehet tartani a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő konkrét ügyekben szükséges döntések meghozatala előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében.

(3) A (2) bekezdés szerinti közmeghallgatást indítványozhatja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bármely tagja vagy bizottsága. Az indítványt indokolni kell. A képviselő-testület az indítvány elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) A közmeghallgatás időpontjáról 15 nappal előbb a hirdetmények kifüggesztésének helyén, e rendelet 8. mellékletében felsorolt hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel, valamint a honlap útján tájékoztatni kell a lakosságot.

(5)12 A közmeghallgatásról szóló hirdetmény közzétételével egyidejűleg fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatás időpontját megelőzően írásban is eljuttathatják a polgármesteri hivatalba. A közmeghallgatáson megjelent helyi lakosok és helyben érdekelt civil szervezetek képviselői a közmeghallgatáson is tehetnek fel kérdést és a javaslattételhez is joguk van.

(6) A közmeghallgatást megelőzően írásban megküldött, valamint a közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg érdemben azonnal kell válaszolni. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat azonnal nem válaszolható meg, azt annak, akihez a kérdést, javaslatot intézték, 15 napon belül írásban kell megválaszolnia.

(6a)13 A közmeghallgatáson jelen lévő, a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot feltevő helyi lakosok, helyben érdekelt civil szervezetek képviselői a közmeghallgatás megkezdése előtt sorszámot kapnak. Nevük, lakcímük csak akkor kerül nyilvánosságra, ha azt szóban bemondják. A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv a helyi lakos, helyben érdekelt civil szervezet képviselőjének nevét, lakcímét nem, csak részére kiadott sorszámot tartalmazza.

(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület a napirend elfogadásán kívül döntést (határozatot, rendeletet) nem hoz.

(8) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat – a 15. § (1) bekezdése, 16. §, 18. § (1) bekezdése, 36. § kivételével – nem kell alkalmazni.

52. Lakossági fórum

81. § (1) A polgármester lakossági fórumot hívhat össze a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő ügyekben, közérdekű kérdésben, a lakosság véleményének kikérése és megfelelő tájékoztatása érdekében.

(2) A lakossági fórum összehívását elrendelheti a képviselő-testület, illetve arra javaslatot tehet bármely bizottság a feladatkörébe tartozó ügyben.

(3) Rendkívüli esetektől eltekintve a lakossági fórum időpontjáról, témájáról, helyéről, 15 nappal előbb a hirdetmények kifüggesztésének helyén, e rendelet 8. mellékletében felsorolt hirdetőtáblákon, 3 nappal előbb pedig a honlap útján tájékoztatni kell a lakosságot.

(4) Törökbálint egészét vagy egy-egy településrészt érintő, az önkormányzat részvételével megvalósítani tervezett jelentős beruházás lényeges jellemzőiről – így funkciójáról, méreteiről, a várható környezetterhelésről, az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásáról, valamint az egyéb fontos paraméteréről – a képviselő-testület a beruházás előkészítési szakaszában a lakosság véleményének megismerése érdekében lakossági fórumot tart.

53. A képviselői fogadóóra, a képviselői (választókerületi) fórum

82. § (1) A képviselő fogadóórát tarthat a választópolgárok számára. A képviselő kérésére a fogadóóra időpontját a honlapon közzé kell tenni, valamint a képviselői fogadóóra megtartására a Polgármesteri Hivatalban helyiséget kell biztosítani.

(2) A képviselő által összehívott és vezetett képviselői (választókerületi) fórumon a képviselő alkalmi jelleggel tájékoztatja egyéni választókerülete választópolgárait az önkormányzat választókerületet érintő feladatairól, a feladatok ellátásáról, saját tevékenységéről.

(3) A képviselő a képviselői (választókerületi) fórum időpontjáról, helyszínéről, témájáról a honlap útján is tájékoztathatja a lakosságot.

IX. Fejezet

Az önkormányzat bel-és külföldi kapcsolatai

54. Az önkormányzat bel-és külföldi kapcsolatai

83. § (1) Törökbálint Önkormányzata hivatalos megállapodáson alapuló patronálási kapcsolatot tartott fenn a Németországbeli Baden-Württemberg tartományhoz tartozó Süssen községgel. A patronálási kapcsolatról szóló megállapodást az önkormányzat jogelődje, Törökbálint Nagyközség Tanácsa patronálásról kötötte. A megállapodás aláírásának kelte 1990. június 16. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata 2000. augusztus 19-én partnerkapcsolatról szóló megállapodást írt alá Süssen várossal.

(2) Törökbálint Önkormányzata együttműködési szerződésen alapuló partner települési kapcsolatot tart fenn Székelyudvarhely várossal. A megállapodás kelte 2000. július 2.

(3) Törökbálint Önkormányzata testvér-települési megállapodást kötött Bük Nagyközséggel. A megállapodás kelte: 2002. június 2.

(4) Törökbálint Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatával. A megállapodás kelte: 2008. szeptember 19.

(5) Törökbálint Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött Nagytárkány községgel. A megállapodás kelte: 2008. augusztus 20.

(6) Az önkormányzat nevében a partner településekkel történő kapcsolattartás a polgármester feladata.

84. § A partnerkapcsolat célja a települések közötti közigazgatási és kulturális kapcsolatok építése, tapasztalatcserék, cserelátogatások szervezése a lakosság közötti közvetlen barátság elősegítése érdekében. E célok minél teljesebb körű megvalósítása érdekében az önkormányzat – lehetőség szerint anyagilag is – támogatja és elősegíti az intézményei, valamint egyesületei önszerveződő közösségei által a partnertelepülés intézményeivel, szervezeteivel kötött partnerkapcsolatokat.

85. § (1) Hivatalos útnak minősül minden olyan utazás, amelyet a képviselő-testület vagy átruházott hatáskörben a döntésre jogosult hivatalos útként előzetesen jóváhagy. Amennyiben a belföldi vagy külföldi település vezetőjétől, a civil szervezet partner-kapcsolatától hivatalos meghívó érkezik a polgármester részére, abban az esetben a döntésre jogosult előzetes jóváhagyása nélkül is hivatalos útnak minősül az utazás.

(2) Hivatalos út esetén a polgármester és az alpolgármester a kiküldetésre vonatkozó szabályok szerinti juttatásra jogosult.

(3) A hivatalos utazáson az önkormányzat képviseletében részt vevő személy jogosult az utazással összefüggő, indokolt és számlával igazolt költségei megtérítésére.

(4) A többnapos hivatalos utazásról az utazónak rövid írásos úti beszámolót kell készítenie a képviselő-testület számára. A beszámoló tartalmazza legalább az utazás, látogatás időpontját, helyszínét, a résztvevők felsorolását, amennyiben az utazás, látogatás konkrét eseményhez, rendezvényhez köthető, akkor az esemény ismertetését, a tapasztalatok, esetleges javaslatok rövid összefoglalását. Delegáció esetén az úti beszámolót a delegáció vezetésével megbízott személy készíti el. A beszámolót a soron következő testületi ülésen a két ülés között történt eseményekről szóló tájékoztató dokumentumaihoz kell csatolni.

(5) Amennyiben az utazás nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, akkor az út magáncélúnak minősül. Ebben az esetben a látogatás során tett nyilatkozatokért, az elhangzott információkért a képviselő-testület felelősséget nem vállal.

86. § Az önkormányzat nevében vagy megbízásából a partner településekre utazó valamennyi küldött, s egyéb személy kötelessége, hogy e megbízatásához méltó magatartást tanúsítson, az önkormányzat, a település ügyeit illetően felelősséggel és legjobb tudása szerint nyilatkozzon, magatartásával az ország, a város és az önkormányzat hírnevét szolgálja.

X. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés részletes szabályai

55. A nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés

87. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatok működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, szakmai segítségnyújtással, a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásával kapcsolatos szabályokat az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján megkötött közigazgatási szerződés szabályozza.

(2) A közigazgatási szerződés legfontosabb elemei a következők:

a) a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához helyiség biztosítása a (3)–(4) bekezdésben írtak szerint,

b) a jegyző által kijelölt munkatárs részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok ülésein, továbbá szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok részére, a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges adminisztratív feladatok végrehajtását biztosítja,

c) a költségvetés előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek a felelősök konkrét megnevezésével,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan az önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési feladatok,

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, a belső ellenőrzéssel, valamint az ezeket végző személyek megjelölésével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírások.

(3) A Német Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzati feladatokat a tulajdonában álló, a feladatellátáshoz szükséges valamennyi tárgyi és technikai eszközzel felszerelt, 2045 Törökbálint, Baross u. 3. szám alatt található Német Közösségi Házban látja el.

(4) Az önkormányzat a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Törökbálinti Román Nemzetiségi Önkormányzat részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához a Polgármesteri Hivatalban biztosít helyiséget.

XI. Fejezet

Az önkormányzat működésének gazdasági alapjai

56. Az önkormányzat költségvetése

88. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(2)14 Az önkormányzat költségvetésének 1. olvasatát és költségvetési rendeletének tervezetét valamennyi bizottság megtárgyalja.

(3)15 A bizottsági üléseket olyan időpontra kell összehívni, hogy a törvényben a költségvetési rendelet elfogadására megállapított határidők betarthatóak legyenek.

(4) A költségvetés megtárgyalására az intézményvezetőket meg kell hívni.

57. Az önkormányzat vagyona

89. § Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

90. § (1) Az önkormányzat vagyonának védelme érdekében gazdasági társaság alapítására vonatkozó javaslat tárgyalásához kötelező a gazdaságossági számítás (költség-haszon elemzés) benyújtása.

(2) Új intézmény alapítására, illetőleg meglevő intézmény átszervezésére vonatkozó javaslat megtárgyalásához kötelező a várható működési- és bérjellegű kiadások, továbbá bevételek elemzése.

58. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

91. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése a belső ellenőrzés útján történik.

(2) A belső ellenőr tevékenységét éves ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra. A tervet a testületi ülést megelőzően a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményezi.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

92. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A más önkormányzati rendeletekben szereplő átruházott hatáskörök felsorolását tartalmazó 4. mellékletben szereplő egyes rendeletek felülvizsgálatát a 131/2021. (VII.14.) ÖK határozatban foglaltak szerinti tartalommal és határidőben el kell végezni.

(3) A Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII.17.) önkormányzati rendeletet a rendelet teljes körű felülvizsgálatáig, az új vagyonrendelet hatályba lépéséig az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a 10. § (3) bekezdés e) pontban, f) pontban, g) pontban, h) pontban, valamint a 13. § (1) bekezdésben, 14. § (1) bekezdésben, 15. § (1) bekezdésben, 25. § (1) bekezdésben, 32. § (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a döntéshozatalra 5 millió Ft forgalmi értékig a polgármester, 5 millió Ft forgalmi érték felett, legfeljebb 15 millió Ft forgalmi értékig a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság, 15 millió Ft forgalmi érték felett a képviselő-testület jogosult,

b) a 10. § (3) bekezdés i) pontban és j) pontban, a 28. §-ban, valamint a 30. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott ügyekben döntéshozatalra 1 millió Ft forgalmi értékig a polgármester, 1 millió Ft forgalmi érték felett, 5 millió Ft forgalmi értékig a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság, 5 millió Ft forgalmi érték felett a képviselő-testület jogosult,

c) a 13. § (2) bekezdésben, valamint a 25. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben 1 évet meg nem haladó időtartam esetében a polgármester, 1 évet meghaladó, de legfeljebb 5 év időtartam esetében a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság, 5 évet meghaladó időtartam esetében a képviselő-testület dönt.

(4) Hatályát veszti Törökbálint Város Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti-és működési szabályzatáról szóló 28/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Az Önkormányzat bizottságai, azok feladatai, a képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök

1. Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság

1.1. Általános feladatok

A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság az önkormányzat feladatkörébe tartozó vagyon- és pénzgazdálkodással, a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a költségvetés tervezésével és végrehajtásával, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések lebonyolításával kapcsolatos ügyekben, továbbá az önkormányzat működésével, döntéseivel kapcsolatos jogi kérdésekben véleményező, javaslattevő, ellenőrző, döntéshozó szerv.

Ellátja az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, az Mötv. 37. § (3) bekezdés szerint az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés vizsgálatát, valamint az Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt lemondó nyilatkozat befogadását, továbbá az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat.

1.2. A bizottság által benyújtható előterjesztések:

1.2.1. a polgármesterrel kapcsolatos, a képviselő-testület munkáltatói jogainak gyakorlásával összefüggő előterjesztések, amennyiben e rendelet vagy magasabb szintű jogszabály kivételt nem tesz,

1.2.2. az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezésére irányuló javaslat az Mötv. 37. § (2) bekezdése szerint,

1.2.3. az Mötv. 39. § (4) szerinti tájékoztatás a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről.

1.3. A bizottság előzetes véleményével a képviselő-testület elé terjeszthető előterjesztések:

1.3.1.16 a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves, éves beszámoló tervezete,

1.3.2. az önkormányzati intézmény létrehozásáról, megszüntetéséről, társasági forma megváltoztatásáról, alapító okirat elfogadásáról és módosításáról szóló előterjesztések,

1.3.3. a vagyonhasznosítással kapcsolatos ügyek,

1.3.4. valamennyi rendelet-tervezet, amelyeket köteles jogi szempontból véleményezni a testülethez való benyújtás előtt,

1.3.5. mindazon előterjesztések, amelyek esetében a javasolt döntésnek pénzügyi vonzata, költségvetési kihatása van, amennyiben a költségvetésben nincs rá külön előirányzat,

1.3.6. önkormányzat által megkötendő szerződések tervezete, amelyeket jogi szempontból előzetesen véleményez,

1.3.7. az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság pénzügyi beszámolójának, üzleti tervének elfogadásával kapcsolatos előterjesztések,

1.3.8. az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, valamint a Városgondnokság vezetőjének kinevezésére, valamint pályázati eljárás során a pályázati kiírás szövegére vonatkozó előterjesztések.

1.4. Más önkormányzati rendeletben nem szereplő átruházott hatáskörei:

1.4.1. A HPB-vel együttesen gyakorolja az egyetértési jogot az állami fenntartásban lévő, illetve a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményeket érintő döntések esetén, amennyiben a döntésnek pénzügyi vonzata is van.

1.4.2. Dönt a közbeszerzési ajánlattételi felhívás és dokumentáció jóváhagyásáról. A VFKB feladatkörét érintő közbeszerzési eljárásokban a szakmai tartalomról a VFKB előzetes véleményét ki kell kérni.

2. Humánpolitikai Bizottság

2.1. Általános feladatok:

A Humánpolitikai Bizottság az önkormányzat feladatkörébe tartozó szociális, kulturális, közművelődési, köznevelési, egészségügyi kérdésekben, továbbá sporttal, civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az ifjúsággal, az idősekkel, valamint a fogyatékkal élők helyzetével kapcsolatos ügyekben véleményező, javaslattevő, ellenőrző, döntéshozó szerv.

2.2. A bizottság véleményével a képviselő-testület elé terjeszthető előterjesztések:

2.2.1. a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, feladatának megállapítására és módosítására, működtetésére, költségvetésének elfogadására, alapító okiratának módosítására, sportlétesítmények építésére, korszerűsítésére, működtetésére vonatkozó előterjesztések,

2.2.2. a feladatkörébe tartozó koncepciók, tervek, programok tervezete, az azok előkészítése során készülő munkaanyagok,

2.2.3. a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, a kulturális célú civil szervezetekkel, egyesületekkel kapcsolatos együttműködési megállapodások megkötésére és módosítására irányuló előterjesztések,

2.2.4. a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények tekintetében a magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottak jogviszonyával kapcsolatos előterjesztések, utcanevek megváltoztatására irányuló előterjesztések,

2.2.5. a települési szintű közösségi kulturális hagyományok ápolására, ifjúsági- és sportrendezvények, programok támogatására vonatkozó előterjesztések,

2.2.6. a feladatkörébe tartozó, önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek kinevezésére, valamint pályázati eljárás során a pályázati kiírás szövegére vonatkozó előterjesztések,

2.2.7. egyesületek, alapítványok támogatásának ügyeivel kapcsolatos előterjesztések,

2.2.8. a feladatkörébe tartozó intézmények szervezetét, szakmai tevékenységét érintő ügyekben készült előterjesztések,

2.2.9. a feladatkörébe tartozó ügyekben elfogadni tervezett önkormányzati rendeletek tervezete,

2.2.10. egészségügyi alap-és szakellátásokra vonatkozó szerződések megkötésével, módosításával kapcsolatos előterjesztések,

2.2.11. a feladatkörét érintő pályázatokkal kapcsolatos előterjesztések.

2.3. Más önkormányzati rendeletben nem szereplő átruházott hatáskörei

2.3.1. A köznevelési, közművelődési és szociális feladatokat ellátó intézmények, szervezetek, valamint a Védőnői Szolgálat beszámolóinak elfogadása.

2.3.2. Gyakorolja az egyetértési jogot az állami fenntartásban lévő, illetve a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményeket érintő döntések esetén. Amennyiben a döntésnek pénzügyi vonzata is van, az egyetértési jog gyakorlása a PJB-vel együttesen történik.

2.3.3. Tagokat delegál az intézményi tanácsba, iskolaszékbe.

2.3.4. Dönt a köznevelési intézmények munkaterveinek, továbbképzési programjainak, pedagógiai programjainak elfogadásáról, jóváhagyásáról.

3. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

3.1. Általános feladatok

A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az önkormányzat feladatkörébe tartozó, az épített és természetes környezet állapotának figyelemmel kísérésével, védelmével, a településfejlesztéssel, településrendezéssel, környezet-és természetvédelemmel, vízügyi kérdésekkel, önkormányzati beruházásokkal, fejlesztésekkel, közlekedési ügyekkel kapcsolatos véleményező, javaslattevő, ellenőrző, döntéshozó szerv.

3.2. A bizottság véleményével a képviselő-testület elé terjeszthető előterjesztések:

3.2.1. a feladatkörét érintő programok, koncepciók és tervek előkészítésével, elfogadásával és módosításával összefüggő előterjesztések,

3.2.2. a feladatkörét érintő pályázatokkal kapcsolatos előterjesztések,

3.2.3. a várost érintő fejlesztések, beruházások ügyeivel kapcsolatos előterjesztések,

3.2.4. az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésére irányuló előterjesztések,

3.2.5. az ingatlanok tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos előterjesztések,

3.2.6. a beruházási és fejlesztési feladatok helyzetéről a képviselő-testület részére készülő beszámoló,

3.2.7. a Városrendészet és a Városgondnokság éves beszámolója,

3.2.8. a feladatkörét érintő ügyekben elfogadni tervezett önkormányzati rendeletek tervezete,

3.2.9. a közösségi közlekedést érintő ügyek,

3.2.10. Városgondnokság vezetőjének kinevezésére, valamint a pályázati eljárás során a pályázati kiírás szövegére vonatkozó előterjesztések.

3.3. Más önkormányzati rendeletekben nem szereplő átruházott hatáskörei:

Más települések településfejlesztési eszközeit véleményezi, amennyiben a javaslat az egész településre vagy a település Törökbálinttal határos területére vonatkozik, illetve Törökbálintot érinti.

2. melléklet

A polgármester átruházott hatáskörei

1. Módosítja az önkormányzati intézmények alapító okiratát, ha a módosításra jogszabályváltozás, testületi döntés végrehajtása, helyesbítés, illetve javítás miatt kerül sor.

2.17 A jegyző javaslatára meghatározza a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét.

3. Dönt pályázat benyújtásáról, pályázati önrész biztosításáról, amennyiben a tárgyévi költségvetési rendelet pályázati önrész céljára elkülönített keretet tartalmaz.

4. A szociális törvény hatálya alá nem tartozó együttműködési megállapodásokat, feladatellátási szerződéseket módosítja, amennyiben a szerződésmódosítás elmaradása esetén a feladatellátás folyamatossága kerülne veszélybe.

5. Dönt az óvodák nyári zárva tartásáról.

6. Dönt a bölcsőde nyári zárva tartásáról.

7. Dönt az önkormányzati delegáció tagjairól.

8. Dönt közművelődési érdekeltségnövelő támogatás iránti pályázat benyújtásáról.

9. Munkamegosztási megállapodást köt önkormányzati intézményekkel.

10. A jegyző javaslatára igazgatási szünetet rendel el a Polgármesteri Hivatalban.

11. Dönt helyi közösségi közlekedési támogatás igényléséről.

12. Dönt a közút vagy közterület használatával, az azokon végzett beruházásokkal kapcsolatos eljárásokban tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.

13. Más települések településfejlesztési eszközeit véleményezi, kivéve, ha a javaslat az egész településre vagy a település Törökbálinttal határos területére vonatkozik, illetve Törökbálintot érinti.

14. Meghozza a költségvetésben szereplő beruházások, felújítások, fejlesztések megvalósítása érdekében szükséges döntéseket.

15. Eltérő rendelkezés hiányában meghozza a költségvetésben nem szereplő beruházásokkal, felújításokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos előzetes, előkészítő döntéseket (pl. ajánlatkérési felhívások).

16. Elfogadja és módosítja a közbeszerzési tervet.

17. Dönt saját halottá nyilvánításról, saját halott esetében a temetési költségekhez történő hozzájárulásról

18. Dönt a költségvetésben szereplő, a Képviselő-testület által eldöntött beruházásokhoz, fejlesztésekhez, felújításokhoz kapcsolódó forgalmi rend megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekben.

19. Meghozza a közbeszerzési eljárás során szükséges közbenső döntéseket (döntés az érvényes és érvénytelen ajánlatokról, igazolások benyújtására való felkérés), valamint dönt a közbeszerzési eljárás eredményéről.

20. Dönt az utak forgalmának szabályozása, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása kérdésében.

21. Dönt a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben meghatározottak szerint az előirányzat átcsoportosításokról.

22.18 A Helyi Építési Szabályzatban elővásárlási joggal érintett ingatlanok esetében, amennyiben az önkormányzat nem kíván élni az elővásárlási jogával, kiadja az erről szóló nyilatkozatot.

3. melléklet

A jegyzőre átruházott hatáskörök

1. A jegyző gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 35. §-ában, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 41. § (1)–(2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) bekezdésében, és 45. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköröket.

2. Dönt az óvodai felvételi körzetek meghatározásáról, módosításáról.

3. Elbírálja a víziközmű-érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos részletfizetési kérelmeket.

4. Dönt a helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogásról (2013. évi CXXII. törvény 68. § (5) bek.).

4. melléklet19

Önkormányzati rendeletekben szereplő átruházott hatáskörök

1. Pénzügy, Jogi és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök

Önkormányzati rendelet

Átruházott hatáskör

1.1 Az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről, valamint a civil szervezetek támogatásának rendjéről szóló 3/2016. (II. 22.) önkormányzati rendelet

1.1.1 a civil szervezetek pályázat útján történő támogatásáról szóló pénzügyi beszámolót a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság fogadja el ( 16. § (5) bek.)

1.2 Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2021. (XI.29.) önkormányzati rendelet

1.2.1 átruházott hatáskörben tulajdonosi jogokat gyakorol a 13. 14. 15. 25. 28. 30. 32. § - szerint ( 9. § (1) bek.)
1.2.2 telekalakítási eljáráshoz (telekegyesítéshez, telekmegosztáshoz, telekhatár-rendezéshez, telekcsoport újraosztásához), valamint közút, közterület és bármely önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú ingatlan egészének vagy részének a településrendezési eszközök (különösen a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) végrehajtása érdekében szükséges rendezésére vonatkozó döntések meghozatala, megállapodások, adásvételi és csereszerződések megkötése nettó 5 millió és 15 millió Ft közötti forgalmi értékű ingatlan vagy érintett ingatlanrész esetén ( 9. § (2) bek. a) pont);
1.2.3 településrendezési eszközökben (különösen a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben) közlekedési terület, közút, közterület vagy egyéb rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése nettó 5 millió és 15 millió Ft közötti forgalmi értékű ingatlan, területrész, tulajdonrész esetében ( 9. § (2) bek. b) pont;
1.2.4 a 10. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott kivétellel önkormányzati tulajdonú ingatlanra vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 5 millió és 15 millió Ft közötti forgalmi értékű jogosultság esetében, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési eszközök (különösen a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) szerinti felhasználhatóságában ( 9. § (2) bek. c) pont);
1.2.5 a 10. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott kivétellel az önkormányzat, mint jogosult javára vezetékjogot, szolgalmi jogot és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 5 millió és 15 millió Ft közötti forgalmi értékű jogosultság esetében ( 9. § (2) bek. d) pont);
1.2.6 szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására 1 millió - 5 millió Ft közötti forgalmi értékig ( 9. § (2) bek. e) pont),
1.2.7 az 1 millió forintot meghaladó, de legfeljebb 5 millió Ft összegű polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére irányuló döntéshozatal ( 9. § (2) bek. f) pont).
1.2.8 a forgalomképtelen vagyontárgy megszerzése, településrendezési eszközök végrehajtása érdekében szükséges telekalakítás, továbbá a vagyontárgyat illető vagy terhelő szolgalmi jogokra vonatkozó döntés meghozatala, amennyiben a vagyontárgy, a telekalakítással vagy a bejegyzendő szolgalmi joggal érintett ingatlanrész forgalmi értéke az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 15 millió Ft, a PJB hatáskörébe tartozik ( 13. § (1) bek. b) pont)
1.2.9 a forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem értintő hasznosításáról, amennyiben 1 évet meghaladó, de legfeljebb 5 év időtartamra történik, a PJB dönt ( 13. § (2) bek. b) pont)
1.2.10 korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem elidegenítéséről, használati jogának átruházásáról, gazdasági társaságba viteléről, telekalakításáról, a vagyontárgyat illető vagy terhelő szolgalmi jogokról vagy egyéb módon történő hasznosításáról, amennyiben a vagyonelem, a telekalakítással, a bejegyzendő szolgalmi joggal vagy a hasznosítással érintett ingatlanrész forgalmi értéke az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 15 millió Ft, a PJB dönt ( 14. § (1) bek. b) pont)
1.2.11 forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, hasznosításáról, telekalakításáról, a vagyontárgyat illető vagy terhelő szolgalmi jogokról amennyiben a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog, a telekalakítással vagy a bejegyzendő szolgalmi joggal érintett ingatlanrész forgalmi értéke az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 15 millió Ft, a PJB dönt (15. § b) pont)
1.2.12 az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát jelzálogjoggal annak – önkormányzati tulajdonosi döntésbe foglalt – forgalmi értéke mértékéig lehet megterhelni, az erről szóló döntést a 13-15. § szerinti jogosultak hozzák meg ( 18. § (4) bek.)
1.2.13 a vagyon bérleti úton történő hasznosításáról, továbbá a bérleti és használati díjakról, amennyiben a vagyonelem forgalmi értéke az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 15 millió Ft, a PJB dönt ( 25. § (1) bek. b) pont)
1.2.14 az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát az adósok, vevők, és egyéb követelések vonatkozásában a PJB gyakorolja, amennyiben a követelés összege eléri az 1 millió Ft-ot, de nem éri el az 5 millió Ft-ot (28. § b) pont)
1.2.15 önkormányzati követelés megfizetésére részletfizetéssel kapcsolatos döntés 1 millió Ft felett, de legfeljebb 5 millió Ft összegig a PJB hatáskörébe tartozik ( 30. § (2) bek. b) pont)
1.2.16 az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról szóló döntés meghozatala, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 15 millió Ft ( 32. § (1) bek. b) pont)
1.2.17 elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően a 13-15. § -ban felsoroltak jogosultak dönteni ( 33. § (1) bek.)
1.2.18 az önkormányzati vagyon hasznosítására és értékesítésére vonatkozó versenyeztetési eljárásban a pályázati kiírás feltételeit a 13-15. § -ban meghatározott jogosultsággal rendelkező szerv határozza meg ( 38. § (1) bek.)

2. Humánpolitikai Bizottságra átruházott hatáskörök

Önkormányzati rendelet

Átruházott hatáskör

2.1 A szociális gondoskodás keretébe tartozó települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának és felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló 13/2021. (X.25.) önkormányzati rendelet

2.1.1 a szociális tanulmányi ösztöndíj iránti pályázatot a Humánpolitikai Bizottság írja ki és bírálja el ( 23. § (3) bek.)

2.2 A középiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 5/2021. (IV.08.) önkormányzati rendelet

2.2.1 az ösztöndíj iránti pályázat kiírására és elbírálására a Humánpolitikai bizottság jogosult ( 5. § (1) bek.)

2.3 Az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről, valamint a civil szervezetek támogatásának rendjéről szóló 3/2016. (II. 22.) önkormányzati rendelet

2.3.1 civil szervezetek támogatására vonatkozó pályázat kiírására a Humánpolitikai Bizottság jogosult ( 6. § (1) bek.)
2.3.2 a civil szervezetek részére kiírt pályázatok elbírálására – az alapítványok támogatása kivételével – a Humánpolitikai Bizottság jogosult ( 6. § (2) bek.)
2.3.3 a civil szervezetek pályázat útján történő támogatásáról szóló szakmai beszámolót a Humánpolitikai Bizottság fogadja el ( 16. § (5) bek.)

2.4 A pedagógus ösztöndíjról szóló 20/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet

2.4.1 az ösztöndíj pályázat kiírására és elbírálására a Humánpolitikai Bizottság jogosult ( 5. § (1) bek.)

2.5 2.5 A felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 19/2022. (IX.29.) önkormányzati rendelet

2.5.1 ha a kérelmező a személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelemmel kapcsolatban az intézményvezető által hozott döntést vitatja, a kérelemről a Humánpolitikai Bizottság dönt, az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint ( 11. § (3) bek.)

2.6 A helyi sporttevékenység támogatásáról és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló 26/2012. (VI. 25.) önkormányzati rendelet

2.6.1 döntés az önkormányzat költségvetési rendeletében a Bizottság részére nevesített előirányzatok felosztásáról és felhasználásáról ( 4. § (2) bek. e) pont)
2.6.2 a városi sporttámogatások pályázati, döntési rendszerének működtetése a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységeinek közreműködésével ( 4. § (2) bek. f) pont)
2.6.3 az éves költségvetési rendeletben a Bizottsághoz rendelt sporttámogatási összegeket kizárólag pályázat útján ítéli oda a Bizottság az érvényesen pályázó sportszervezeteknek ( 6. § (2) bek.)
2.6.4 a tárgyévi költségvetés kihirdetését követő hónap 15. napjáig kiírja a sportszervezetek részére a működési támogatással kapcsolatos pályázatot ( 6. § (3) bek.)
2.6.5 a költségvetési rendeletben számára meghatározott összegből a 6. § figyelembe vételével a Bizottság dönti el a sportszervezetek támogatásának mértékét, módját ( 7. § (1) bek.)
2.6.6 amennyiben a sportszervezet az önkormányzati sporttámogatást a támogatási szerződéstől eltérően, azt megsértve, azzal ellentétesen használja fel, a sportszervezetnek a támogatási rendszerből történő kizárásáról, a kizárás időtartamáról és a támogatás vagy annak egy meghatározott részének visszafizetéséről a Polgármesteri Hivatal tájékoztatása alapján a Bizottság dönt ( 7. § (10) bek.)

2.7 A közművelődésről szóló 4/2000. (III. 10.) önkormányzati rendelet

2.7.1 az önkormányzati közművelődési intézmények éves munkatervét és az előző év beszámoló értékelését minden év január 31-ig az intézmények szakmai kollektívája fogadja el, majd azt minden év február végéig a HPB hagyja jóvá ( 9. § (1) bek.)
2.7.2 pályázatokat ír ki, dönt a közművelődési célú – éves költségvetésben biztosított – pályázati keretösszegek felosztásáról, kivéve az alapítványi támogatásokat ( 10. § (3) bek.)

3. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságra átruházott hatáskörök

Önkormányzati rendelet

Átruházott hatáskör

3.1 A talajterhelési díjról, a díj alóli mentesség és kedvezmény szabályairól, valamint a csatornára történő rácsatlakozás elősegítéséről szóló 15/2021. (X.25.) önkormányzati rendelet

3.1.1 a kamatmentes kölcsön iránti kérelmekről a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt ( 8. § (5) bek.)
3.1.2 a Bizottság a különös méltánylást érdemlő esetben döntését mérlegelés alapján, meghatározott szempontok figyelembe vételével hozza meg ( 8. § (7) bek.)

3.2 A településkép minőségi alakításáról és védelméről szóló 20/2017. (X. 24.) önkormányzati rendelet

3.2.1 a védett érték fenntartásához szükséges támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a VFKB állapítja meg ( 9. § (3) bek.)

3.3 A közterületek használatáról szóló 28/2022. (XII.16.) önkormányzati rendelet 20

3.3.1 az 1 évnél hosszabb időre szóló közterület-használat engedélyezése a VFKB hatásköre ( 10. § (4) bek.)

3.4. Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2021. (XI.29.) önkormányzati rendelet

3.4.1 közműhálózat elemeinek jogszabályban kötelezően előírt térítésmentes átadásáról – a vagyonelem értékétől függetlenül – átruházott hatáskörben a VFKB dönt ( 17. § (2) bek.)

3.5 A közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról szóló 19/2021. (XI.29.) önkormányzati rendelet

3.5.1 részvétel a körzeti erdőterv jogszabály által előírt felülvizsgálatában ( 11. § (3) bek. a) pont)
3.5.2 telekalakításhoz, terület-felhasználáshoz, építéshez, létesítéshez és használatbavételhez, ha a terület-felhasználás, létesítmény-elhelyezés a parkerdei infrastruktúra körébe tartozó létesítmények, továbbá kutatási és egyéb célokból határozott időre felállított mobil létesítmények elhelyezését célozza, feltéve, hogy az nem építési engedély köteles (3. § c) pont, 11. § (3) bek. b) pont)
3.5.3 erdő, erdősáv, fasor megszüntetése csak a védetté nyilvánító előzetes hozzájárulásával lehetséges, feltéve, hogy a fakivágás maximum 1 hektár területre kiterjedő tarvágás ( 6. § (1) bek., 11. § (3) bek. c) pont)
3.5.4 a helyi jelentőségű természetvédelmi területen a vadgazdálkodással kapcsolatos – a vadállomány kezelésével, fenntartásával foglalkozó – terveket a védetté nyilvánítóval egyeztetni kell ( 8. § (3) bek.)

3.6 A Környezetvédelmi Alap létrehozásáról szóló 12/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelet

3.6.1 a Környezetvédelmi Alap konkrét célra történő felhasználásáról a VFKB dönt ( 3. § (3) bek.)

4. Polgármesterre átruházott hatáskörök

Önkormányzati rendelet

Átruházott hatáskör

4.1 A Dózsa György utcának a Patak utca és a Munkácsy Mihály utca közötti szakaszán gépjárművel történő várakozás rendjéről szóló 20/2018. (XII. 19.) önkormányzati rendelet

4.1.1 a várakozási engedélyt és a hozzá tartozó parkolási kártyát a polgármester adja ki ( 6. § (3) bek.)
4.1.2 a polgármester visszavonja a várakozási engedélyt és a parkolási kártyát, ha megállapítja, hogy a 6. § -ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn ( 9. § (2) bek.)
4.1.3 a polgármester visszavonja az engedélyt, ha megállapítja, hogy a) azt nem az arra jogosult használja b) az engedély hamis ( 10. § (2) bek.)

4.2 A szociális gondoskodás keretébe tartozó települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, és felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló 13/2021. (X.25.) önkormányzati rendelet

4.2.1 az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat-és hatásköröket – a 23. § (3) bekezdés ében, valamint a 26. § (1) bekezdés ében foglalt kivétellel – a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át ( 3. § )

4.3 A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 34/2022. (XII.16.) önkormányzati rendelet 21

4.3.1 rendezési terv rövid eljárásban történő lefolytatása esetén a beérkezett partneri vélemények, javaslatok elfogadásáról vagy el nem fogadásáról, az el nem fogadás indokolásáról a polgármester dönt. ( 8. § (2) bek.)
4.3.2 minden, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos Korm. rendeletben és jelen rendeletben nem szabályozott kérdésben a polgármester dönt, a vonatkozó eljárási szabályok megtartása mellett ( 8. § (3) bek.)

4.4 A Szent István utca 14-20. számú ingatlanok előtti területre gépjárművel történő behajtás rendjéről szóló 10/2017. (III. 31.) önkormányzati rendelet

4.4.1 a behajtási engedélyt a polgármester adja ki ( 6. § (3) bek.)
4.4.2 a polgármester visszavonja a behajtási engedélyt, ha megállapítja, hogy annak az 5. § -ban meghatározott feltételei már nem állnak fenn ( 10. § (2) bek.)

4.5 A megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek helyi közútra történő behajtásához szükséges közútkezelői hozzájárulás kiadásáról szóló 23/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelet

4.5.1 a jelzőtáblával elrendelt megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek helyi közútra történő behajtásához közútkezelői hozzájárulás szükséges; a hozzájárulást a helyi közút tulajdonosa és kezelője nevében átruházott hatáskörben a polgármester adja ki ( 2. § (1) bek.)

4.6 A gépjárművel való várakozás rendjéről szóló 4/2016. (II. 22.) önkormányzati rendelet

4.6.1 a várakozási engedélyt és a hozzá tartozó parkolási kártyát a polgármester adja ki ( 7. § (3) bek.)
4.6.2 a polgármester visszavonja az engedélyt a rendeletben meghatározott körülmények bekövetkezése esetén ( 11. § (2) bek.), illetve, ha megállapítja, hogy a 6. § -ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn ( 10. § (2) bek.)

4.7 Az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről, valamint a civil szervezetek támogatásának rendjéről szóló 3/2016. (II. 22.) önkormányzati rendelet

4.7.1 pályázat, illetve egyedi kérelem útján a civil szervezetek és természetes személyek részére – többek között – a polgármester a polgármesteri keretből nyújthat támogatást ( 4. § (3) bek.)
4.7.2 civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezet által megrendezendő rendezvény, program esetén a polgármester dönt arról, vállalja-e, hogy a rendezvény, program az Önkormányzat rendezésében, illetve társrendezésében valósuljon meg ( 12. § (2) bek. b) pont)
4.7.3 a támogatott különösen indokolt esetben kérheti az elszámolási határidő meghosszabbítását; a meghosszabbításról a polgármester dönt ( 15. § (4) bek.)
4.7.4 államháztartáson kívüli forrás átvételéről 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén a polgármester dönt ( 20. § (2) bek. a) pont)

4.8 A helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díjak mértékéről szóló 7/2014. (III. 31.) önkormányzati rendelet

4.8.1 a polgármester jogosult annak megállapítására, hogy a rendezvény önkormányzat által támogatott vagy preferált rendezvénynek minősül ( 2. § (7) bek.)

4.9 A közterületen elhelyezett képfelvevőkről szóló 6/2014. (III. 31.) önkormányzati rendelet

4.9.1 az ideiglenes telepítésű képfelvevők elhelyezéséről és az elhelyezés időtartamáról való döntést a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át ( 4. § (1) bek.)

4.10 A közterületek használatáról szóló 28/2022. (XII.16.) önkormányzati rendelet 22

4.10.1 a legfeljebb 1 év határozott időre szóló közterület-használat engedélyezésére a polgármester jogosult ( 10. § (4) bek.)

4.11 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 44/2013. (XII. 16.) önkormányzati rendelet

4.11.1 a közszolgáltatási díjra vonatkozó önkormányzati kedvezmények megállapításáról a polgármester határoz ( 15. § (3) bek.)

4.12 A közterületek filmforgatási célú használatáról szóló 35/2013. (IX. 23.) önkormányzati rendelet

4.12.1 a filmforgatási célú közterület-használattal kapcsolatos hatáskörök gyakorlására a polgármester jogosult ( 3. § )

4.13 4.13 A felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 19/2022. (IX.29.) önkormányzati rendelet

4.13.1 a bölcsődei felvétel iránt benyújtott kérelmek elbírálásról szóló intézményvezetői döntés ellen benyújtott észrevételről átruházott hatáskörben a polgármester dönt ( 22. § (8) bek.)

4.14 A helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeitől és eljárási szabályainak megállapításáról szóló 11/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet

4.14.1 a Tervtanács tagjait – a (3) bekezdés szerinti javaslatok figyelembevételével – a polgármester bízza meg ( 6. § (4) bek.)
4.14.2 a tervtanácsi tagok megbízása határozatlan időre szól. Ha a megbízást kizáró körülmény a megbízást követően merül fel, a polgármester a megbízást visszavonja ( 8. § (2) bek.)

4.15 Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2021. (XI.29.) önkormányzati rendelet

4.15.1 a polgármester átruházott hatáskörben tulajdonosi jogokat gyakorol a 13., 14., 15., 25., 28., 30., 32. § -okban meghatározott ügyekben ( 10. § (1) bek.
4.15.2 a közvetlen önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságokban a 10. § (3) bek. a) pontjába nem tartozó, egyéb tulajdonosi döntéseket szabadon hozza meg az önkormányzati célokkal összhangban ( 10. § (3) bek. b) pont)
4.15.3 a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása; a bizottságok kérhetik a szövegszerű szerződés-tervezet elkészítését a testületi ülésig ( 10. § (4) bek. a) pont)
4.15.4 az önkormányzat jogos érdekeinek, továbbá vagyonának védelme céljából szerződés megkötésére, módosítására, felbontására vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása az átruházott hatáskörök értékhatárán belül ( 10. § (4) bek. b) pont)
4.15.5 az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása ezen ügyekben fellebbezés benyújtása értékhatárra tekintet nélkül, azzal, hogy 1 millió Ft értékhatár feletti ügyekben a polgármester az eljárás megindításáról, fellebbezés benyújtásáról tájékoztatja a pénzügyi bizottságot és a jogi tanácsnokot ( 10. § (4) bek. c) pont)
4.15.6 telekalakítási eljáráshoz (telekegyesítéshez, telekmegosztáshoz, telekhatár-rendezéshez, telekcsoport újraosztáshoz), valamint közút, közterület és bármely önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú ingatlan egészének vagy részének a településrendezési eszközök (különösen a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) végrehajtása érdekében szükséges rendezésére vonatkozó döntések meghozatala, megállapodások, adásvételi és csereszerződések megkötése legfeljebb nettó 5 millió Ft-ot meg nem haladó forgalmi értékű ingatlan vagy érintett ingatlanrész esetén ( 10. § (4) bek. d) pont)
4.15.7 településrendezési eszközökben (különösen a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben) közlekedési terület, közút, közterület vagy egyéb rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése, legfeljebb 5 millió Ft forgalmi értékű ingatlan, területrész, tulajdonrész esetében ( 10. § (4) bek. e) pont)
4.15.8 a j) pontban meghatározott kivétellel önkormányzati tulajdonú ingatlanra vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy használati jogot biztosító szerződések megkötése legfeljebb 5 millió Ft-os forgalmi értékű jogosultság esetében, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési eszközök (különösen a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) szerinti felhasználhatóságában;
( 10. § (4) bek. f) pont)
4.15.9 a j) pontban meghatározott kivétellel az önkormányzat, mint jogosult javára vezetékjogot, szolgalmi jogot és használati jogot biztosító szerződések megkötése legfeljebb 5 millió Ft forgalmi értékű jogosultság esetében ( 10. § (4) bek. g) pont)
4.15.10 szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására 1 millió Ft forgalmi értékig ( 10. § (4) bek. h) pont)
4.15.11 az egymillió forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére irányuló döntéshozatal ( 10. § (4) bek. i) pont)
4.15.12 jogszabályon alapuló vezetékjogra vonatkozó szerződések megkötése értékhatárra tekintet nélkül ( 10. § (4) bek. j) pont)
4.15.13 a forgalomképtelen vagyontárgy megszerzése, településrendezési eszközök végrehajtása érdekében szükséges telekalakítás, továbbá a vagyontárgyat illető vagy terhelő szolgalmi jogokra vonatkozó döntés meghozatala, amennyiben a vagyontárgy, a telekalakítással vagy a bejegyzendő szolgalmi joggal érintett ingatlanrész forgalmi értéke legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester hatáskörébe tartozik ( 13. § (1) bek. a) pont)
4.15.14 a forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem értintő hasznosításáról, amennyiben 1 évet nem meghaladó időtartamra történik, a polgármester dönt ( 13. § (2) bek. a) pont)
4.15.15 korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem elidegenítéséről, használati jogának átruházásáról, gazdasági társaságba viteléről, telekalakításáról, a vagyontárgyat illető vagy terhelő szolgalmi jogokról vagy egyéb módon történő hasznosításáról, amennyiben a vagyonelem, a telekalakítással, a bejegyzendő szolgalmi joggal vagy a hasznosítással érintett ingatlanrész forgalmi értéke legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester dönt ( 14. § (1) bek. a) pont)
4.15.16 forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, hasznosításáról, telekalakításáról, a vagyontárgyat illető vagy terhelő szolgalmi jogokról amennyiben a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog, a telekalakítással vagy a bejegyzendő szolgalmi joggal érintett ingatlanrész legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester dönt ( 15. § (1) bek. a) pont)
4.15.17 az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát jelzálogjoggal annak – önkormányzati tulajdonosi döntésbe foglalt – forgalmi értéke mértékéig lehet megterhelni, az erről szóló döntést a 13-15. § szerinti jogosultak hozzák meg ( 18. § (4) bek.)
4.15.18 a vagyon bérleti úton és egyéb módon történő hasznosításáról, továbbá a bérleti és használati díjakról történő döntés, amennyiben a vagyonelem forgalmi értéke legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester dönt ( 25. § (1) bek. a) pont)
4.15.19 a polgármester dönt értékhatár nélkül a bérbeadásról, használatba adásról, ha a szerződésben meghatározott bérleti vagy hasznosítási időszak az 1 évet nem haladja meg (ideiglenes hasznosítás) ( 25. § (2) bek.)
4.15.20 az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát az adósok, vevők, és egyéb követelések vonatkozásában a polgármester gyakorolja, amennyiben a követelés összege nem éri el az 1 millió Ft-ot, valamint a munkáltatói jogkörébe tartozó foglalkoztatottakkal szembeni valamennyi követelésről való lemondás jogát értékhatár nélkül (28. § c) pont)
4.15.21 önkormányzati követelés megfizetésére részletfizetéssel kapcsolatos döntés legfeljebb 1 millió Ft összegig a polgármester hatáskörébe tartozik ( 30. § (2) bek. a) pont)
4.15.22 az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról szóló döntés meghozatala, amennyiben a vagyon értéke legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester dönt ( 32. § (1) bek. a) pont)
4.15.23 elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően a 13-15. § -ban felsoroltak jogosultak dönteni ( 33. § (1) bek.)
4.15.24 az önkormányzati vagyon hasznosítására és értékesítésére vonatkozó versenyeztetési eljárásban a pályázati kiírás feltételeit a 13-15. § -ban meghatározott jogosultsággal rendelkező szerv határozza meg ( 38. § (1) bek.)

4.16 A „Törökbálint” név, valamint az önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 38/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelet

4.16.1 az önkormányzat címerének használatát – az engedély nélküli használat eseteinek kivételével – kérelemre a jegyző javaslatára a polgármester engedélyezi ( 7. § (1) bek.)
4.16.2 a polgármester megtagadhatja a címer használatának, alkalmazásának engedélyezését, illetve a kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a használat vagy a forgalomba hozatal módja, körülményei alkalmasak arra, hogy Törökbálint Város Önkormányzatának vagy a település lakosságának jogait, jogos érdekeit sértsék vagy veszélyeztessék ( 10. § (1) bek.)
4.16.3 a zászló előállításának engedélyezésére a címer használatának engedélyezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni ( 12. § (3) bek.)
4.16.4 a „Törökbálint” név használatát kérelemre, a jegyző javaslatára a polgármester engedélyezi ( 14. § (1) bek.)
4.16.5 a polgármester a névhasználati engedély megadását megtagadja a rendelet 17. § (2) bekezdés ében meghatározott esetekben ( 17. § (2) bek.)

4.17 A közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról szóló 19/2021. (XI.29.) önkormányzati rendelet

4.17.1 az egészségügyi termeléshez a védetté nyilvánító előzetes hozzájárulása szükséges ( 6. § (3) bek., 11. § (2) bek. a) pont)
4.17.2 vadsűrűk, vadbúvók, vadetetők, sózók, szórók, dagonyák helyének kijelölése ( 8. § (2) bek., 11. § (2) bek. b) pont)
4.17.3 a természetvédelmi területen gépjárművel csak a terület tulajdonosa, kezelője közlekedhet. Más szervek, személyek által történő úthasználat csak a védetté nyilvánító előzetes írásos engedélye alapján lehetséges. Indokolt esetben a védetté nyilvánító a védett terület tulajdonosával, kezelőjével való egyeztetés alapján az úthasználati engedély kiadását a parkerdei infrastruktúra, illetőleg az út állagában esetleg bekövetkező károk helyreállításához köti. ( 9. § (1) bek., 11. § (2) bek. c) pont)
4.17.4 a természetvédelmi területen belül szabadon látogatható, korlátozottan látogatható és látogatás alól elzárt területeket kell kijelölni. A kijelölést a védetté nyilvánító végzi el a terület tulajdonosával, kezelőjével való előzetes egyeztetés után. ( 10. § (1) bek., 11. § (2) bek. d) pont)

4.18 A hírközlési optikai gerinchálózatok tulajdonosi hozzájárulásáról szóló 31/2004. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet

4.18.1 az Önkormányzat tulajdonában levő közterületeken hírközlési gerinchálózatok létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt ( 1. § (1) bek.)

4.19 az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésük szabályairól szóló 18/2022. (IX.29.) önkormányzati rendelet 23

4.19.1 a Képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével – az e rendeletben szabályozott kivételekkel – átruházott hatáskörben a polgármestert bízza meg ( 4. § (1) bek.) 4.19.2 Munkaviszonyhoz kötött, az Önkormányzat intézményeihez tartozó, vagy az intézmények területén fekvő önkormányzati tulajdonú lakások esetében a bérbeadói jogokat - az intézményvezető véleményének kikérésével - a polgármester gyakorolja ( 4. § (2) bek.)

4.20 Az Alsóerdősor utcába gépjárművel történő behajtás és az Alsóerdősor utcában történő várakozás rendjéről szóló 8/2022. (VI.27.) önkormányzati rendelet

4.20.1 a várakozási és behajtási engedélyt és a hozzá tartozó várakozási és behajtási kártyát a polgármester adja ki. ( 6. § (3) bek.)
4.20.2 A polgármester visszavonja a várakozási és behajtási engedélyt, és a várakozási és behajtási kártyát, ha megállapítja, hogy a 5. § -ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn. ( 9. § (2) bek.)

4.21 A köztemető rendjéről, használatának szabályairól és díjairól szóló 31/2022. (XII.16.) önkormányzati rendelet 24

4.22 A köztemető üzemeltetésének formájáról, pályázat kiírásáról, a köztemetőt üzemeltető gazdálkodó szervezet kiválasztásáról, az önkormányzat nevében az üzemeltető által kiírt pályázatról a polgármester dönt.

5. Jegyzőre átruházott hatáskörök

5.1 Az útépítési együttműködésről és az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló 5/2019. (II. 27.) önkormányzati rendelet

5.1.1 az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről az útépítés megkezdését követő 30 napon belül a jegyző az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseinek megfelelően, átruházott hatáskörben határozattal dönt ( 10. § (1) bek.)

5.2 A fák védelméről szóló 8/2016. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

5.2.1 a fakivágás engedélyezéséről a jegyző dönt ( 3. § (1) bek.)
5.2.2 amennyiben a fakivágási engedélyben megállapított határidőn belül a kötelezett a kivágott fa (fák) után szükséges fatelepítést nem vagy csak részben teljesítette, a jegyző az el nem telepített famennyiség darabszámának megfelelő számú fa 15 napon belüli pénzbeli megváltását írja elő ( 7. § (6) bek.)

5.3 A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 33/2013. (IX. 23.) önkormányzati rendelet

5.3.1 a hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására átruházott hatáskörben a jegyző jogosult ( 5. § (1) bek.)

5.4 A zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 24/2009. (IV. 24.) önkormányzati rendelet

5.4.1 a (3)-(5) bekezdésekben szabályozott időhatár alól, az e rendelet 1. melléklet ében foglalt kérelem alapján a jegyző felmentést adhat a szabadtéri műsor, koncert, valamint az alkalmi rendezvény felelős szervezője részére ( 8. § (6) bek.)

5.5 Az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló 28/2004. (VI. 14.) önkormányzati rendelet

5.5.1 amennyiben az ingatlan tulajdonosa magánszemély és a hozzájárulást nem tudja megfizetni kérelmére, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeinek továbbá a megfizetendő összeg nagyságának figyelembevételével maximum 3 évi részletfizetés vagy fizetési halasztás adható; a részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése a jegyző jogköre ( 4. § (3) bek.)

5. melléklet

A tanácsnokok feladatai

1. Településfejlesztési tanácsnok:

a) a költségvetés előkészítése során javaslatot tehet a beruházási, felújítási tételek költségvetésbe történő beemelésére,

b) javaslatot tehet a költségvetésben nem szereplő beruházás, fejlesztés, felújítás megvalósítására, az ehhez szükséges költségvetés módosításra,

c) figyelemmel kíséri a költségvetésbe betervezett beruházási, fejlesztési feladatok végrehajtását, ezek helyzetéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet,

d) a polgármester felkérésére részt vehet a polgármester (alpolgármester) részvételével a beruházások előkészítése, illetve végrehajtása tárgyában folytatott megbeszéléseken,

e) részt vehet a tervzsűri és tervtanácsi üléseken.

2. Jogi tanácsnok:

a) a polgármester felkérésére részt vesz az önkormányzat által megkötendő egyes szerződések előkészítésében,

b) a polgármester megbízásából egyes önkormányzati ügyekben jogi szakvéleményt fogalmaz meg,

c) elemzi az önkormányzat szerződéses gyakorlatát, ennek fejlesztése érdekében szükség esetén módszertani ajánlást fogalmaz meg,

d) részt vesz az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzésében, javaslatot tehet önkormányzati rendeletek módosítására, deregulációjára.

3. Köznevelési tanácsnok:

a) a költségvetés előkészítése során együttműködik a Polgármesteri Hivatalban működő köznevelési referenssel, javaslatot tehet a közneveléssel kapcsolatos tételek költségvetésbe történő betervezésére,

b) a köznevelési intézményeket érintő előterjesztéseket készíthet, illetve a polgármester felkérésére – a köznevelési referenssel egyeztetve – közreműködhet az ilyen tárgyú előterjesztések előkészítésében,

c) a polgármester felkérésére a döntéselőkészítés támogatásával és a képviselő-testület tájékoztatásával összefüggésben kapcsolatot tart az önkormányzati fenntartásban lévő óvodák vezetőivel, meghívása esetén részt vehet az óvodavezetői értekezleteken, az óvodákat érintő megbeszéléseken;

d) a polgármester felkérésére részt vehet az Önkormányzat és az Érdi Tankerületi Központ, valamint az Önkormányzat és az állam által fenntartott köznevelési intézmények közötti egyeztetéseken, előzetesen véleményezheti a megállapodások tervezetét, a megtárgyalásra kerülő dokumentumokat,

e) írásban véleményezi a köznevelési intézmények (óvodák, iskolák) éves beszámolóját,

f) részt vesz a köznevelési koncepció kidolgozásában, figyelemmel kíséri a koncepcióban foglaltak megvalósulását, javaslatot tehet a koncepció végrehajtása érdekében szükséges intézkedések megtételére,

g) javaslatot tesz a polgármester részére a költségvetésben az iskolák szakmai programjának támogatására rendelkezésre álló előirányzat felhasználására.

4. Ifjúsági tanácsnok:

a) a köznevelési referenssel és az illetékes irodával együttműködve javaslatokat fogalmaz meg az ifjúsági szempontok érvényesítésére az önkormányzati döntéshozatalban,

b) a döntéselőkészítés támogatásával és a képviselő-testület tájékoztatásával összefüggésben kapcsolatot tart a Törökbálinti Ifjúsági Önkormányzattal, valamint az ifjúsággal kapcsolatos, illetve az ifjúságot érintő kérdésekkel foglalkozó civil szervezetekkel,

c) figyelemmel kíséri az Önkormányzat által szervezett gyermek-és ifjúsági rendezvényeket, programokat, felkérésre részt vesz azok megszervezésében, javaslatot tesz ilyen jellegű programokra,

d) javaslatot tesz a fiatalok számára szórakozási lehetőséget biztosító közösségi terek kialakítására,

e) szervezi, koordinálja Törökbálint Város Ifjúsági, illetve Sport koncepciójának elkészítését,

f) közreműködik a drogprevenciós program kidolgozásában.

6. melléklet

A vagyonnyilatkozat-tétel eljárási szabályai
A polgármester, a képviselők és a külsős bizottsági tagok (a továbbiakban együtt: vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek) vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat e rendelet 59. § (1) bekezdése szerint a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) látja el. A Bizottságot a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatainak ellátása során az alábbiakban részletezettek szerint a Bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a Bizottság alelnöke) képviseli, aki a feladatokat a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője (a továbbiakban: kijelölt köztisztviselő) útján teljesíti.
A vagyonnyilatkozat-tételre, a vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra az Mötv., valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

1. A vagyonnyilatkozatok leadása, nyilvántartása, őrzése:

1.1. A Bizottság elnöke – a kijelölt köztisztviselő útján - gondoskodik

a) a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos tájékoztatásról, figyelmeztetéssel e kötelezettség elmulasztásának következményeire (az alakuló ülésen, illetve a megválasztásukat követő 15 napon belül és évente január 10-ig),

b) a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek részére a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok átadásáról,

c) a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának gyűjtéséről, átvételéről (vagyonnyilatkozatonként a másolati példányok visszaadásával és átvételi elismervény kiállításával), nyilvántartásáról,

d) a vagyonnyilatkozatok és nyilvántartásaik tűzbiztos lemezszekrényben, illetve páncélszekrényben való őrzéséről.

1.2. A Bizottság elnöke legkésőbb a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 7 nappal áttekinti a nyilvántartást, és írásban figyelmezteti azt a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. E felszólítással egyidejűleg tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, úgy az érintett vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.

1.3. A Bizottság elnöke minden év február 28-ig tájékoztatja a Bizottságot, hogy valamennyi vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az előírt határidőn belül eleget tett-e vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

2. A vagyonnyilatkozatok visszaadása:

2.1 Az Mötv. 39. § (3) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett részére visszaadja.

2.2 Amennyiben az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik, a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül a Bizottság elnöke értesíti a vagyonnyilatkozat visszaadásának időpontjáról. Ha a vagyonnyilatkozat átvételére nem kerül sor, a megadott átvételi időpontot követő 30. napon a vagyonnyilatkozat megsemmisítésre kerül.

3. A vagyonnyilatkozatokba történő betekintés szabályai:

3.1 A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános.

3.2 Vagyonnyilatkozatba történő betekintés iránti kérelmet bárki benyújthat a Polgármesteri Hivatalba. A kérelmet a kijelölt köztisztviselő eljuttatja a Bizottság elnökének, aki a kérelemnek a kérelmező által kívánt formában, illetve módon köteles eleget tenni, figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásaira.

3.3 A Bizottság elnöke a kérelmezővel előre egyeztetett időpontban biztosítja a vagyonnyilatkozatba történő betekintést. A betekintésről az érintett vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet értesíteni kell.

3.4 A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről nyilvántartást kell vezetni, ami tartalmazza:

- a betekintés időpontját,

- a betekintő nevét,

- a betekintő aláírását a betekintés időpontjáról és megtörténtéről.

3.5 A hozzátartozó vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokba való betekintésről vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

- a betekintés időpontját,

- a betekintés okát,

- a betekintő nevét, minőségét,

- a betekintő aláírását.

4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

4.1 Bejelentés esetén/kezdeményezést követően a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.

4.2 A képviselő-testülethez, polgármesterhez, a jegyzőhöz, a polgármesteri hivatalhoz érkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottság elnökének.

4.3 Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Névtelen bejelentés/kezdeményezés alapján eljárásnak nincs helye.

4.4 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

4.5 A Bizottság elnöke felszólítja az érintett képviselőt, polgármestert a saját, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozói vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatok haladéktalanul történő írásbeli bejelentésére.

4.6 A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja. A Bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

4.7 A Bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásának eredményéről a következő ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet.

4.8 A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokról vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

- az eljárás kezdeményezésének idejét,

- az eljárás kezdeményezőjének nevét,

- az eljárás kezdeményezésnek okát röviden,

- az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket vagy

- az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,

- az eljárás eredményét, az eljárás eredményéről a képviselő-testület tájékoztatásának időpontját,

- az eljárás jogerős befejezését követően az azonosító adatok törlésének időpontját.

7. melléklet25

Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolása:

1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

3. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

4. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

5. 031030 Közterület rendjének fenntartása

6. 041232 Start munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

7. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

8. 045120 Út, autópálya építése

9. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

10. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

11. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

12. 066010 Zöldterület-kezelés

13. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

14. 072111 Háziorvosi alapellátás

15. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

16. 072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása

17. 072311 Fogorvosi alapellátás

18. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

19. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

20. 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)

21. 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása

22. 084031 Civil szervezetek működési támogatása

23. 084032 Civil szervezetek programtámogatása

24. 084040 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása

25. 104012 Gyermekek átmeneti ellátása

26. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

27. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

8. melléklet

A hirdetmények kifüggesztésének helye

1. Dózsa Gy. u. 15. (Zimándy Ignác Általános Iskola) szám előtti hirdetőtábla

2. Polgármester Hivatal (Munkácsy M. u. 79.) előtti hirdetőtábla

3. Rudák-telep buszforduló

4. Baross utcai SPAR előtti hirdetőtábla

5. Bajcsy-Zs. utcán a szolgáltatóházaknál

6. Bálint Márton Általános- és Középiskolánál

7. Kastély utca elején

8. Temető

9. Széchenyi tér

10. Orvosi rendelő

11. Harangláb

12. Annahegy, Séta utcai buszforduló

13. Annahegy, Viola utcai buszforduló

1

A 11. § (1) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-a szerint módosított szöveg.

2

A 16. § (3) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 16. § (4) bekezdését a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

4

A 20. § (6) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A 42. § a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

6

Az 51. § (7) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

7

Az 57. § (4) bekezdését a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

8

A 63. § (9) bekezdését a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

9

A 63. § (10) bekezdését a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

10

A 76. § a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

11

A 78. § (2) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

12

A 80. § (5) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 80. § (6a) bekezdését a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

14

A 88. § (2) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

15

A 88. § (3) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

16

Az 1. melléklet 1.3.1. pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdés - 1. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.

17

A 2. melléklet 2. pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 2. melléklet 22. pontját a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.

19

A 4. melléklet a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

20

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat „3.3 A közterületek használatáról szóló 28/2022. (XII.16.) önkormányzati rendelet” sora a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 4. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat 4.3 A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 34/2022. (XII.16.) önkormányzati rendelet. sora a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 4. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat 4.10 A közterületek használatáról szóló 28/2022. (XII.16.) önkormányzati rendelet. sora a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 4. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat 4.19 az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésük szabályairól szóló 18/2022. (IX.29.) önkormányzati rendelet. sora a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 4. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat 4.21 A köztemető rendjéről, használatának szabályairól és díjairól szóló 31/2022. (XII.16.) önkormányzati rendelet. sorát a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

25

A 7. melléklet a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.