1. § (1) A fővárosi önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros Önkormányzata.

(2) Budapest Főváros Önkormányzata megjelölésére a Fővárosi Önkormányzat elnevezés is használható.

(3) Budapest Főváros Önkormányzatának székhelye: 1052 Budapest, Városház utca 9-11.

(4) Budapest Főváros Önkormányzatának képviselő-testülete a Fővárosi Közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés).

(5) A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Budapest Főváros Önkormányzatának jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve, amely ellátja Budapest Főváros Önkormányzatának közterület-felügyeleti feladatait, valamint Budapest Főváros Önkormányzatának egyéb, önkormányzati rendészeti szerv útján ellátható feladatait.

2. § Budapest Főváros Önkormányzata önként vállalt feladatai:

3. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata a főváros területén történő összehangolt és hatékony helyi önkormányzati feladatellátás érdekében - a kerületi önkormányzatok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata saját hatáskörét nem sértve - együttműködik a kerületi önkormányzatokkal.

(2) Az együttműködés keretében Budapest főpolgármestere (a továbbiakban: főpolgármester) egyeztetéseket folytat a kerületi önkormányzatokkal

3/A. §¹² Budapest Főváros Önkormányzata az érintett önkormányzatok feladatkörébe tartozó közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében együttműködik a Közép-Magyarországi régió és a Budapest fővárosi agglomeráció területi és települési önkormányzataival.

4. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) szerinti, a nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására, a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról való gondoskodásra vonatkozó kötelezettségét a Nek. tv. 80. §-a szerinti közigazgatási szerződésben foglaltak szerint részben dologi és személyi erőforrások, részben ezekhez szükséges pénzeszközök biztosításával tesz eleget.

(2) A Nek. tv. 80. §-a szerinti kötelezettségek teljesítése során tiszteletben kell tartani az egyes fővárosi nemzetiségi önkormányzatok tekintetében az egyenlő elbánás elvét és a nemzetiségi önkormányzatok önállóságát, és e követelmények teljesítése nem vezethet közvetetten sem a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök átvételére.

5. § (1) A Közgyűlés dönt Budapest Főváros Önkormányzatának magyarországi önkormányzati szövetséghez vagy más hasonló szervezethez, kezdeményezéshez való csatlakozásáról.

(2) Budapest Főváros Önkormányzata elsődlegesen azon, az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezethez vagy kezdeményezéshez csatlakozik, amelynek a létrehozatalára vonatkozó okirat szerinti célja és működése összhangban áll a saját stratégiai céljaival, és amelyben való részvétel hozzájárulhat ezen célok hatékonyabb és eredményesebb megvalósításához.

5/A. §¹³ Budapest Főváros Önkormányzata a budapesti közoktatásban tanulók, illetve budapesti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állók által önszerveződés keretében, demokratikusan megválasztott, fővárosi szintű érdekképviseleti szervekkel együttműködési megállapodást köthet.

6. § Budapest Főváros Önkormányzata közvetlenül kapcsolatot tart és együttműködik az Európai Unió intézményeivel és szerveivel, ennek keretében az európai uniós döntéshozatali eljárásokkal összefüggésben képviseli Budapest Főváros érdekeit.

7. § (1) A Közgyűlés dönt Budapest Főváros Önkormányzatának európai, illetve nemzetközi önkormányzati szövetséghez vagy más hasonló szervezethez, kezdeményezéshez való csatlakozásáról.

(2) Budapest Főváros Önkormányzata elsődlegesen azon, az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezethez vagy kezdeményezéshez csatlakozik, amelynek a létrehozatalára vonatkozó okirat szerinti célja és működése összhangban áll a saját stratégiai céljaival, és amelyben való részvétel hozzájárulhat ezen célok hatékonyabb és eredményesebb megvalósításához.

8. § (1) A Közgyűlés dönt Budapest testvérvárosi megállapodásának megkötéséről, módosításáról és megszüntetéséről.

(2) A testvérvárosi kapcsolatok kialakítása során Budapest Főváros Önkormányzata arra törekszik, hogy minél szélesebb körben, eltérő kulturális és társadalmi viszonyokkal, politikai és jogi hagyományokkal rendelkező, elsődlegesen hasonló nagyságú, hasonló problémákkal szembesülő várossal építsen ki tartósan jó kapcsolatot a városfejlesztés és városüzemeltetés során felmerülő feladatok hatékony és eredményes megoldása érdekében, kölcsönösségen alapuló tudásmegosztás, a legjobb gyakorlatok megismerése és megismertetése, továbbá a városlakók és a városban működő vállalkozások közötti kapcsolatok építése és intenzívebbé tétele céljából.

9. § (1) Budapest Főváros Önkormányzatának európai uniós és nemzetközi kapcsolatait a főpolgármester irányítja, aki gondoskodik a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok kapcsolattartásba való bevonásáról.

(2)¹⁴ Budapest Főváros Önkormányzata nemzetközi kapcsolatairól a főpolgármester negyedévente beszámol a Közgyűlésnek.

10. § (1) Budapest Főváros Önkormányzatának hivatalos lapja a Fővárosi Közlöny, amelyet a budapest.hu honlapon, elektronikus dokumentumként való közzététellel ad ki.

(2) A Fővárosi Közlönyben kell

(3) A főjegyző a normatív utasítást a (2) bekezdés b) pontjától eltérően a Főpolgármesteri Hivatal belső informatikai rendszerében teszi közzé, ha annak korlátozás nélküli nyilvánossága a Főpolgármesteri Hivatal épületének vagy informatikai rendszerének biztonságát hátrányosan befolyásolná.

(4) A Fővárosi Közlönyben a szerkesztő más közlemény közzétételét is engedélyezheti.

(5) A Fővárosi Közlöny szerkesztője a főjegyző, aki annak kiadása során az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.

(6) A Fővárosi Közlöny közzétett számai a budapest.hu honlapról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A Fővárosi Közlöny oldalhű másolata papíron és digitális adathordozón is terjeszthető.

(8) A Főpolgármesteri Hivatal - a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök megismerhetőségének elősegítése érdekében - a Fővárosi Közlöny elektronikus tőpéldányait díj megállapítása nélkül bocsátja újrahasznosításra történő rendelkezésre.

11. §¹⁵ E rendelet alkalmazásában közlés, illetve nyilatkozat írásbeli megtétele:

12. §¹⁷ A Közgyűlés - a közgyűlési munka tervezhetősége érdekében - éves munkatervet fogad el a tárgyévet megelőző utolsó vagy a tárgyév első rendes ülésén.

13. § (1) A munkaterv tartalmazza

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

(3)²³ A főjegyző a tárgyévet megelőző év október 31-éig írásban keresi meg a javaslattételre jogosult személyeket és szervezeteket azzal, hogy javaslataikat november 15-éig írásban tehetik meg a főpolgármesternél. A határidő eltelte után érkezett javaslatot az előterjesztő a munkaterv összeállításakor nem köteles figyelembe venni.

(4) A munkaterv előterjesztésekor a Közgyűlést tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett - határidőben, írásban előterjesztett - javaslatokról és azok mellőzésének indokairól.

14. § A Közgyűlés alakuló ülést és rendes ülést tart, továbbá rendkívüli ülést tarthat.

15. § (1)²⁴ A Közgyűlés alakuló ülését onnantól számított tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni, hogy a Közgyűlés valamennyi tagja megválasztásának eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedett, és a szavazás megismételtetését eredményezhető jogorvoslati eljárások jogerősen, a választás megismételtetése nélkül befejeződtek.

(2) Ha az Alkotmánybíróság az (1) bekezdés szerinti valamely végzés végrehajtását felfüggesztette, a határidőt az adott végzéssel érintett ügy tekintetében az ügy érdemében hozott alkotmánybírósági döntésnek az Alkotmánybíróság honlapján történő közzétételétől kell számítani.

16. § (1) A Közgyűlés - július és augusztus hónapok kivételével - havonta rendes ülést tart.

(2)²⁵

(3)²⁶ Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést a választás kitűzésétől helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása vagy a Közgyűlés feloszlása miatt kiírt időközi választás esetén a következő Közgyűlés alakuló üléséig, illetve időközi főpolgármester-választás esetén a választás eredményének jogerőre emelkedéséig, azzal, hogy a Közgyűlés ilyen esetben is a választás évében legalább hat ülést tart.

17. § (1) A főpolgármester rendkívüli ülést hív össze az Mötv. 44. §-a szerint az összehívás indítványozására jogosultak szabályszerű indítványa alapján, vagy ha azt saját maga szükségesnek tartja.

(2) Ha a Közgyűlés az Mötv. 44. §-a szerinti indítvány szabályszerű előterjesztését követő tizenöt napon belül egyébként is ülést tart, és az indítványban szereplő előterjesztés ezen ülés napirendi javaslatában szerepel, vagy a napirend azzal való kiegészítéséről határozni lehet, a főpolgármester a rendkívüli ülés összehívása helyett erről a körülményről értesíti az indítványozót.

(3) A képviselők, illetve a bizottság az Mötv. 44. § szerinti indítványához mellékelni kell minden megtárgyalni indítványozott előterjesztést.

18. § (1) A Közgyűlés ülését rendszerint Budapest Főváros Önkormányzatának székhelyére kell összehívni.

(2) A Közgyűlés ülése más budapesti helyszínre is összehívható.

19. § (1) A Közgyűlés ülését a főpolgármester a meghívónak a budapest.hu honlapon történő közzétételével hívja össze.

(2) A meghívó közzétételéről - az alakuló ülés kivételével - a Főpolgármesteri Hivatal az általa biztosított elektronikus levelezési címükre küldött elektronikus üzenet útján tájékoztatja a képviselőket.

(3)²⁷ Ha a főpolgármester és a főpolgármestert a Közgyűlés összehívása tekintetében helyettesítő összes főpolgármester-helyettes tisztsége egyidejűleg betöltetlen, vagy harminc napot meghaladóan a feladataik ellátásában mindannyian akadályoztatva vannak, a Közgyűlés ülését a korban legidősebb, feladatainak ellátásában nem akadályoztatott képviselő hívhatja össze.

(4)²⁸ A meghívóban meg kell jelölni az ülés helyszínét, időpontját, javasolt napirendjét, a napirendi pontok tárgyát és előterjesztőjét, valamint rendkívüli ülés esetén annak indokát is.

(5)²⁹ A meghívót rendes ülés esetén legkésőbb az ülés napját megelőző hetedik napon, rendkívüli ülés esetén legkésőbb az ülés napját megelőző negyedik napon, alakuló ülés esetén legkésőbb az ülés napját megelőző napon kell közzétenni.

(6)³⁰ Az ülést több ülésnapra is össze lehet hívni.

(7) A budapest.hu honlap tizenkét órát meghaladó időtartamú elérhetetlensége esetén a meghívó és annak mellékletei a képviselőkkel a Főpolgármesteri Hivatal által biztosított elektronikus levelezési címükre küldött elektronikus üzenet csatolmányaként, illetve papíralapon is közölhetőek.

(8) Az alakuló ülés tekintetében, valamint a (7) bekezdésben meghatározott esetben a meghívót a Magyar Távirati Iroda útján is közzé kell tenni.

20. § (1) A meghívóval egyidejűleg a budapest.hu honlapon közzé kell tenni

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket és tájékoztatókat a képviselők a meghívóban megjelölt módon a Főpolgármesteri Hivatal belső informatikai rendszerének erre szolgáló, csak a megismerésre jogosultak számára elérhető felületén való közzététellel vagy a Főpolgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében való betekintés lehetősége útján ismerhetik meg.

(2a)³¹ A nem zárt ülésen tárgyalandó, de a közérdekből nyilvános személyes adat körén kívül eső személyes adatot, üzleti titkot, védett ismeretet vagy törvény által védett egyéb titoknak minősülő adatot (a továbbiakban együtt: védendő adat) tartalmazó előterjesztéseket és tájékoztatókat az ilyen adat felismerhetetlenné tételével az (1) bekezdés szerint, valamint felismerhetetlenné tétel nélkül a (2) bekezdés szerinti felületen is közzé kell tenni.

(3)³² Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a döntés meghozatala halaszthatatlan, a napirendi javaslatban szereplő egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztés és tájékoztató hozzáférhetővé tételére – a halaszthatatlanság okszerű indokának az előterjesztésben való pontos megjelölése mellett – legkésőbb az ülés napját megelőző második nap 12 óráig is sor kerülhet.

21. § (1) A Közgyűlés ülésének napirendjére

(2) Előterjesztést, tájékoztatót nyújthat be a Közgyűlésnek

(3) Az előterjesztést és a tájékoztatót a főjegyzőnél kell benyújtani.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek a megalapozott döntés meghozatalához szükségesek, valamint abban fel kell tüntetni az egyes javaslati pontok elfogadásához szükséges szavazattöbbséget.

(5)³³ A Közgyűlés napirendjére olyan előterjesztés, tájékoztató vehető fel, amelynek tartalmát a főjegyző a benyújtást követő három napon belül törvényességi szempontból megvizsgálta. A főjegyző törvényességi észrevételének hiányát az előterjesztés vagy tájékoztató láttamozásával tanúsítja, vagy törvényességi észrevételeiről a Közgyűlést írásban tájékoztatja.

(6)³⁴

22. § (1) A Közgyűlés az ülésének kezdetén a napirendi vita keretében - az ülés vezetője által meghatározott sorrendben, pontonként - határoz a meghívóban szereplő napirendi javaslat kiegészítéséről, egyes napirendi pontok elhagyásáról vagy sorrendjük felcseréléséről, valamint az ekként módosított napirendi javaslat elfogadásáról.

(1a)³⁵ A napirendi vita keretében bármely képviselő két ízben, legfeljebb kétszer két perc időtartamban szólalhat fel, amelynek során kizárólag a napirendi javaslat kiegészítésére, egyes napirendi pontok elhagyására vagy sorrendjük felcserélésére vonatkozó, továbbá az (1b) bekezdés szerinti javaslatot fogalmazhat meg.

(1b)³⁶ A napirendi vita keretében bármely képviselő kezdeményezésére a Közgyűlés dönthet úgy, hogy a napirendi javaslatban szereplő tájékoztatóban foglaltak felett a 36. § megfelelő alkalmazásával vitát nyit.

(2) A napirend kiegészítéseként a Közgyűlés napirendjére veszi a kormányhivatal azon indítványát, amelynek megtárgyalását a kormányhivatal vezetője legkésőbb az ülés előtti harmadik napon kezdeményezte, kivéve, ha az indítványról való döntés érdekében a főpolgármester rendkívüli ülést hív össze.

(3) A napirend kiegészítéseként a Közgyűlés dönt az olyan előterjesztés, tájékoztató napirendre vétele tárgyában, amelyet

(4) A (2) bekezdés szerinti kormányhivatali indítványt és a (3) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztést, tájékoztatót legkésőbb az ülést megelőző második napon a 20. § szabályai szerint hozzáférhetővé kell tenni.

23. § (1) A Közgyűlés ülésén - a zárt ülés kivételével - az ülés vezetője által kijelölt helyen hallgatóságként bárki részt vehet.

(2) A Közgyűlés ülésének figyelemmel kísérhetőségét - a zárt ülés kivételével - a Főpolgármesteri Hivatal lehetőség szerint élő videóközvetítés útján is biztosítja.

(3) A hallgatóság az ülés menetét nem zavarhatja, és csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülés vezetője engedélyt ad.

(4) A zárt ülés Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elrendelését az előterjesztő, bármely képviselő vagy a főjegyző indítványozhatja a napirendi pont érdemi tárgyalásának megkezdéséig.

(5)³⁸ Ha a zárt ülésre okot adó körülmény a napirendi pont érdemi tárgyalása közben merül fel, az ülés vezetője, az előterjesztő vagy a főjegyző indítványozhatja a zárt ülés elrendelését.

(6) Ha jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására titoktartási, összeférhetetlenségi vagy más, a nyilvánosság korlátozását igénylő szabályt ír elő, e szabály betartását a szükségesség és arányosság követelményei szerint a meghívó és az ahhoz a 20. § (1) bekezdése alapján mellékelt előterjesztések és tájékoztatók hozzáférhetővé tételénél, valamint a Közgyűlés ülésén megfelelően - szükség esetén zárt ülés elrendelésével is - biztosítani kell.

24. § (1) A Közgyűlés ülésének kezdetén az ülés vezetője megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképes-e.

(2) A Közgyűlés határozatképességének fennállását az ülés vezetője a döntéshozatal során a szavazás eredményének kihirdetését megelőzően ellenőrzi, egyébként az ülés ideje alatt ügyrendi javaslatra vagy saját hatáskörben bármikor ellenőrizheti.

25. § Ha az ülés vezetője azt állapítja meg, hogy a Közgyűlés nem határozatképes,

26. § (1) A határozatképesség számítása szempontjából jelenlévőnek azt kell tekinteni,

(2) Ha az érintett képviselő szavazógépe jelenlétet jelez, de a Közgyűlés helyszínén a képviselő nem tartózkodik a számára kijelölt helyen, az ülés vezetője felhívja a képviselőt helyének elfoglalására, a felhívás eredménytelensége esetén pedig elrendeli a jelenlét jelzésének kikapcsolását.

(3)³⁹ Ha az érintett képviselő szavazógépe nem jelez jelenlétet, de a Közgyűlés helyszínén a képviselő a számára kijelölt helyen tartózkodik, az ülés vezetője őt jelenlévőnek minősíti.

27. § (1) A Közgyűlés ülését - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a főpolgármester vezeti.

(2) Ha a főpolgármester és a főpolgármestert a Közgyűlés ülésének vezetése tekintetében helyettesítő összes főpolgármester-helyettes tisztsége egyidejűleg betöltetlen, vagy tizenöt napot meghaladóan a feladataik ellátásában mindannyian akadályoztatva vannak, a Közgyűlés ülését a korban legidősebb, feladatainak ellátásában nem akadályoztatott jelenlévő képviselő vezeti.

(3) A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet - az Mötv.-ben meghatározottakon túl -,

28. § (1) A Közgyűlés az egyes napirendi pontokat az elfogadott napirend szerinti sorrendben tárgyalja meg.

(2)⁴⁰ A Közgyűlés ülés közben is határozhat egyes napirendi pontok sorrendjének megcseréléséről, illetve egyes napirendi pontok levételéről.

(3)⁴¹ A tájékoztató felett a Közgyűlés – a 22. § (1b) bekezdésében meghatározott kivétellel – nem nyit vitát, és annak elfogadásáról nem határoz.

(4) A képviselők a Közgyűlés ülésén az interpellációk elhangzását követően kérhetnek az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja szerint felvilágosítást.

(5) Az ülés vezetője a napirendi pontok megtárgyalását, illetve a (4) bekezdés szerinti felvilágosításkérés és az arra helyben adott válaszok elhangzását követően az ülést berekeszti.

29. § (1) Az ülés vezetője a Közgyűlés ülését elnapolhatja azzal, hogy az ülés a meghívóban feltüntetett következő ülésnapon folytatódik.

(2) Az ülés vezetője

30. § (1) A Közgyűlés ülésén részt vevő képviselők, továbbá jelen lévő minden más személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülés vezetője gondoskodik a közgyűlési ülés rendjének fenntartásáról.

(3) Az ülés rendjének fenntartása érdekében az ülés vezetője

31. § (1) A közgyűlési tanácskozás rendjével összefüggő eljárási kérdésben a képviselő, a főpolgármester-helyettes és a főjegyző bármikor soron kívül szót kérhet, és - legfeljebb két perc időtartamban - ügyrendi javaslatot fogalmazhat meg.

(2) Az ügyrendi javaslat elfogadásáról az ülés vezetőjének hatáskörébe tartozó kérdésben az ülés vezetője, egyéb kérdésben a Közgyűlés - az ülés vezetője vagy a főjegyző esetleges hozzászólását követően - vita nélkül határoz.

32. § (1) A napirend elfogadását követően, de még a napirendi pontok megtárgyalását megelőzően képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint bármely független képviselő - legfeljebb öt perc időtartamban - felszólalhat bármely, a Közgyűlés feladatkörét érintő, de a Közgyűlés ülésének elfogadott napirendjén nem szereplő kérdésben.

(2) A napirend előtti felszólalásra - legfeljebb öt perc időtartamban - a főpolgármester vagy a feladatkörében érintett főpolgármester-helyettes válaszolhat.

33. § (1) A napirendi javaslatban, illetve a napirend-kiegészítési javaslatok között szereplő előterjesztéshez

(2) A módosító javaslatban és az előterjesztői kiegészítésben az eredeti szöveghez képest egyértelműen jelölni kell, hogy az a szöveg melyik részének elhagyására, illetve a szöveg melyik részében milyen szöveg beillesztésére irányul. A módosító javaslat és az előterjesztői kiegészítés az előterjesztés tárgyán nem terjeszkedhet túl. Az eredeti szöveg eltérő szerkezeti egységeit érintő módosító javaslatokat külön módosító javaslatokként kell megfogalmazni.

(3)⁴⁴ A határidőben érkezett, szabályszerű módosító javaslatot és előterjesztői kiegészítést a főjegyző a 20. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával képviselők számára haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtásra nyitva álló határidő napján 18 óráig hozzáférhetővé teszi.

(4) A Közgyűlés ülésén a főpolgármester az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig szövegszerű írásbeli módosító javaslatot terjeszthet elő, amelyet haladéktalanul a képviselők rendelkezésére bocsát, és azt a főjegyző a 20. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával legkésőbb az ülést követő munkanapon közzéteszi.

(5) A főjegyző a szabályszerű módosító javaslatokról és előterjesztői kiegészítésekről jegyzéket készíthet, amely pontokba szedve tartalmazza a javaslattevő megjelölésével a módosító javaslatok és előterjesztői kiegészítések szövegét. A jegyzékben a főjegyző szükség szerint a módosító javaslatok és előterjesztői kiegészítések érdemét nem érintő kodifikációs pontosításokat tehet, továbbá jelzi törvényességi észrevételeit. A jegyzéket legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani, illetve a 20. § (1) és (2) bekezdésének szabályai szerint közzé kell tenni.

(6) A módosító javaslat és előterjesztői kiegészítés tartalmát a főjegyző törvényességi szempontból megvizsgálja. A főjegyző törvényességi észrevételének hiányát a módosító javaslat vagy előterjesztői kiegészítés láttamozásával, illetve az (5) bekezdés szerinti jegyzékben észrevétel nélkül való feltüntetésével tanúsítja, vagy törvényességi észrevételéről a Közgyűlést írásban tájékoztatja.

(7) A módosító javaslatot a képviselő, az előterjesztői kiegészítést az előterjesztő az ülésen az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja. A visszavont módosító javaslatot az előterjesztő a visszavonás bejelentését követően haladéktalanul megtett szóbeli nyilatkozatával változatlan formában fenntarthatja.

34. §⁴⁵ Az éves költségvetési rendelet megalkotásáról szóló előterjesztéshez, az elfogadott költségvetéshez, a költségvetési rendelet módosítására irányuló előterjesztéshez, valamint a záróbeszámoló keretében meghozandó költségvetési döntéshez forrásigényt támasztó módosító javaslat csak az alábbiak szerint nyújtható be:

35. § (1) A Közgyűlés ülésén az előterjesztő az előterjesztését az arról való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja.

(2) A visszavont előterjesztésről a Közgyűlés nem folytat vitát; a már megkezdett vitát az ülés vezetője - a döntéshozatal mellőzésével - haladéktalanul lezárja.

36. §⁴⁶ (1) Az előterjesztés vitájában bármely képviselő, illetve a főpolgármester-helyettes, a főjegyző és a tanácskozási joggal részt vevő személy az ülés vezetője által meghatározott sorrendben felszólalhat.

(2) Az ülés vezetője a vitához való hozzászólást – szükség szerint időkeret meghatározásával – másnak is engedélyezheti.

(3) Az előterjesztő az (1)–(2) bekezdés szerinti hozzászólásokat követően a vitában elhangzottakra válaszolhat, továbbá nyilatkozik arról, mely módosító javaslatokat támogatja. Az előterjesztő által támogatott módosító javaslat és a szabályszerűen benyújtott, vissza nem vont előterjesztői kiegészítés az előterjesztés részévé válik, kivéve, ha bármely képviselő arról legkésőbb a szavazás megkezdéséig megtett ügyrendi javaslatában külön szavazást kér.

(4) Az ülés vezetője tíz perc után megvonhatja a szót a hozzászólótól, illetve nem köteles kettőnél több ízben szót adni ugyanazon hozzászólónak.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti hozzászólásokat követően vagy azok hiányában az ülés vezetője a vitát lezárja.

37. § (1)⁴⁷ Az előterjesztésről legkésőbb az ülés berekesztését megelőzően az ülés vezetője döntéshozatalt rendel el.

(2) A döntéshozatal során a Közgyűlés elsőként az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról határoz. A módosító javaslatokról való szavazás sorrendjét az ülés vezetője határozza meg.

(3) A Közgyűlés az előterjesztésnek az előterjesztő által támogatott módosító javaslattal és az előterjesztő által szabályszerűen benyújtott kiegészítéssel, valamint a Közgyűlés által elfogadott módosító javaslattal módosított egységes szövegéről zárószavazás keretében egyben dönt.

(4) A zárószavazás megkezdéséig bármelyik képviselő kérheti, hogy az előterjesztés döntési javaslata egységes szövegének a képviselő által megjelölt egyes pontjairól a Közgyűlés külön döntsön. Ebben az esetben a Közgyűlés előbb - az ülés vezetője által meghatározott sorrendben - a külön szavazásra kért pontokról dönt egyenként, majd ezt követően határoz az előterjesztés egységes szövegének egészéről.

(5) Ha a főjegyző a módosító javaslatokról és az előterjesztői kiegészítésekről jegyzéket készített, a döntéshozatal szempontjából - ha a Közgyűlés ügyrendi javaslat alapján eltérően nem határoz - a jegyzékben szereplő szöveget kell irányadónak tekinteni.

38. § (1) A képviselő Budapest Főváros Önkormányzata feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben interpellációt intézhet a főpolgármesterhez.

(2)⁴⁸ Az interpelláció legkésőbb az ülés előtti második napon, írásban nyújtható be.

(3) Az ülésen az előterjesztések megtárgyalását követően képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő legfeljebb öt perc időtartamban ismertetheti a főpolgármesterhez intézett, az ülés napirendjén nem szereplő kérdésre irányuló interpellációt.

(4)⁴⁹ Az interpellációra a főpolgármester vagy a feladatkörében érintett főpolgármester-helyettes az ülésen legfeljebb öt perc időtartamban szóban vagy - legkésőbb öt munkanapon belül - írásban ad érdemi választ.

(5) A válasz elfogadásáról a Közgyűlés - írásbeli válasz esetén a soron következő ülésen - további vita nélkül dönt.

(6) Ha az interpellációra adott választ a Közgyűlés nem fogadja el, az ülés vezetője az interpellációt és az arra adott választ vizsgálat céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező bizottságnak, amely harminc napon belül az interpelláció tárgyában jelentést fogad el.

(7) A Közgyűlés az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján vita nélkül határoz.

39. § (1) A Közgyűlés a döntéseit szavazással hozza.

(2) A szavazás során „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat adható le.

(3) Szavazni csak személyesen lehet.

(4)⁵⁰

(5) A szavazás eredményét - ideértve a határozatképtelenség megállapítását is - az ülés vezetője szóban hirdeti ki.

(6) A szavazás eredményével szemben felmerült kétség esetén a szavazás Mötv. 48. § (5) bekezdése szerinti megismétlésére irányuló ügyrendi javaslatról az ülés vezetője dönt.

(7) Az ülés vezetője a szavazást - egy szavazás tekintetében egy alkalommal - az Mötv. 48. § (5) bekezdésén kívüli esetekben is megismételtetheti.

(8) A főjegyző az ülésen szóban javaslatot tehet az ülés vezetőjének a (7) bekezdés szerinti eljárásra, ha a döntést jogszabálysértőnek tartja.

40. §⁵¹ Minősített szavazattöbbség szükséges - a jogszabályban meghatározottakon túl - az alábbi esetekben:

41. § (1) A képviselő legkésőbb a döntéshozatal megkezdése előtt ügyrendi javaslatként jelenti be az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét, illetve kezdeményezheti saját maga vagy más képviselő döntéshozatalból való kizárását az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettség miatt.

(2) Ha a képviselő döntéshozatalból való kizárására másik képviselő tett javaslatot, az érintett képviselőnek legfeljebb két perc időtartamban válaszadásra van joga.

(3) A döntéshozatalból való kizárásról a Közgyűlés - a főjegyző esetleges hozzászólását követően - vita nélkül határoz.

(4) Ha a döntéshozatalt követően derül fény arra, hogy a képviselő a személyes érintettségét nem jelentette be, de a döntéshozatalban részt vett, a Közgyűlés bármely képviselőnek a mulasztástól számított hat hónapon belül benyújtott javaslatára a mulasztó képviselő következő havi tiszteletdíját 25%-kal csökkentheti. A javaslatra az érintett tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet, illetve a döntéshozatal előtt legfeljebb három perc időtartamban hozzászólhat, de arról egyebekben a Közgyűlés vita nélkül - a főjegyző esetleges hozzászólását követően - dönt.

(5) A tiszteletdíja csökkentéséről szóló döntést a képviselő közigazgatási perben megtámadhatja.

42. § (1) A nyílt szavazást az ülés vezetőjének döntése szerint szavazógép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel kell lebonyolítani.

(2) Ha az érintett képviselő szavazógépe meghibásodik, az érintett képviselő haladéktalanul megtett ügyrendi javaslatára az ülés vezetője a szóban leadott szavazatot az eredmény megállapításakor figyelembe veszi.

(3) Ha a képviselők egynegyede - az Mötv.-ben ki nem zárt kérdésben - a napirendi pont vitájának lezárásáig név szerinti szavazást indítványoz, vagy jogszabály a név szerinti szavazást egyébként előírja, a nyílt szavazást akként kell lebonyolítani, hogy az ülés vezetője a képviselők nevét névsor szerinti rendben felolvassa, az érintett képviselő pedig jól hallhatóan, szóban adja le a szavazatát.

43. § (1) A titkos szavazást az ülés vezetőjének döntése szerint szavazógép alkalmazásával vagy szavazólap felhasználásával kell lebonyolítani.

(2) Szavazógép alkalmazásával lebonyolított titkos szavazás esetén biztosítani kell, hogy a leadott szavazatok közvetetten se legyenek képviselőhöz hozzárendelhetőek, ennek érdekében csak a javaslat elfogadásának vagy elutasításának ténye jeleníthető meg.

(3)⁵² A titkos szavazás szavazólap alkalmazásával történő lebonyolításáról a főjegyző gondoskodik. Ennek keretében valamennyi képviselőnek át kell adni a szavazólapot, valamint egy borítékot. A képviselő a szavazólapon az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavak mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonal elhelyezésével adja le a szavazatát, majd a szavazólapot elhelyezi a borítékban, amelyet lezár. A lezárt borítékokat össze kell gyűjteni, majd azokat felbontva a leadott szavazatokat megszámlálni. A szavazatszámlálás eredményéről a főjegyző a Közgyűlést szóban tájékoztatja, majd ez alapján az ülés vezetője kihirdeti a szavazás eredményét.

44. § (1) A Közgyűlés rendeletének kihirdetéséről, valamint normatív határozatának közzétételéről a főjegyző a 10. § szerint - a rendelet megalkotásától, illetve a normatív határozat elfogadásától számított tizenöt napon belül - gondoskodik.

(2) A Közgyűlés egyedi határozatának a budapest.hu honlapon történő közzétételéről - a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok, valamint a törvény által védett titok felismerhetetlenné tétele mellett - az egyedi határozat elfogadásától számított tizenöt napon belül a főjegyző gondoskodik.

(3) A Közgyűlés határozatáról a főjegyző szükség szerint hiteles kiadmányt ad ki.

45. § (1) A Közgyűlés ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről - az ülésről készített hangfelvétel vagy videófelvétel szó szerinti leirata alapján - a főjegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott azon adatokat is, amelyek egyébként a leiratból nem ismerhetőek meg.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját és annak mellékleteit, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, a módosító javaslatokat és az előterjesztői kiegészítéseket, a tájékoztatókat, a főjegyző törvényességi észrevételeit, a képviselő által írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a szavazógéppel lebonyolított szavazások számítógépes adatainak a határozatokhoz rendelt listáját.

(3) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Fővárosi Levéltárban kell elhelyezni.

(4) A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel vagy videófelvétel, valamint a jegyzőkönyvről készített leirat budapest.hu honlapon történő közzétételéről - a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontokra vonatkozó rész kivételével - legkésőbb az üléstől számított tizenöt napon belül a főjegyző gondoskodik.

46. § (1) A Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását az 1. mellékletben meghatározottak szerint a bizottságára, a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre ruházza át.

(2) Az 1. melléklet tartalmazza a más közgyűlési rendeletben bizottságra, a főpolgármesterre, illetve a főjegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét is.

(3) A Közgyűlés az átruházott hatáskört - a közigazgatási hatósági ügyben való döntés kivételével - minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlása - kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában - magában foglalja a döntés meghozatalát, módosítását és visszavonását, valamint a döntésen alapuló jogviszony tartalmának megváltoztatásáról és a jogviszony megszüntetéséről való döntést is.

(5) A hatáskör átruházása - ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik - nem érinti a főpolgármester törvényes képviseletre vonatkozó jogát.

(6)⁵³ A 73. § (1) bekezdése alapján közzétételre kerülő bizottsági döntések kivételével az átruházott hatáskörben meghozott, valamint a 93. § alapján meghozott döntéseket a 44. § megfelelő alkalmazásával, de öt munkanapon belül közzé kell tenni.

47. §⁵⁴ (1) A Közgyűlés állandó bizottságaként működik

(2) Az összeférhetetlenséggel, továbbá a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságként a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság jár el az Mötv.-ben meghatározottak szerint.

(3) Az Mötv. 57. § (2) bekezdése szerinti pénzügyi bizottsági feladatokat a Tulajdonosi Bizottság látja el.

48. § (1) A Közgyűlés normatív határozatával az abban megjelölt feladatok ellátásának időtartamára eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság a feladatkörében végzett tevékenységéről a bizottság létrehozatalára vonatkozó határozatban előírt határidőben, ennek hiányában a feladat teljesülésekor, de legalább évente egyszer beszámol a Közgyűlésnek.

49. § (1) A bizottságok a képviselők közül a Közgyűlés által megválasztott elnökből, valamint további öt képviselő és öt nem képviselő tagból állnak.

(1a)⁵⁵ A bizottság nem képviselő tagjává az választható meg, aki a Közgyűlés tagjává megválasztható és a bizottság feladatköréhez igazodó szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy legalább hároméves, a bizottság feladatköréhez igazodó szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A Közgyűlés egy bizottsági tagot a bizottság alelnökeként választ meg.

(3)⁵⁶ Az eseti bizottság létrehozásakor a Közgyűlés a normatív határozatban akként is rendelkezhet, hogy az eseti bizottság az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően öt képviselő tagból áll.

50. § (1) A bizottság a feladatkörébe tartozó bármely közgyűlési, illetve más bizottságnak benyújtott előterjesztést, tájékoztatót vagy konzultációs kezdeményezést megtárgyalhat és véleményezhet.

(2) A bizottság a feladatkörébe tartozó bármely, Budapest Főváros Önkormányzata hatáskörébe tartozó kérdést megvitathat, illetve javaslatot tehet döntéshozatalra a Közgyűlésnek, más bizottságnak, a főpolgármesternek vagy a főjegyzőnek.

(3) A bizottság a feladatköre szerint konzultáció keretében meghallgathatja

(4) A bizottság a feladatkörét érintően részt vesz Budapest Főváros Önkormányzata nemzetközi kapcsolatainak ápolásában és fejlesztésében.

(5) A bizottság ellátja a Közgyűlés által meghatározott feladatokat.

51. § (1) A bizottság a bizottság elnökének előterjesztésére - a bizottsági munka tervezhetősége érdekében - éves munkatervet fogadhat el a tárgyévet megelőző utolsó vagy a tárgyév első ülésén.

(2) A munkaterv tartalmazza a bizottság üléseinek várható időpontját, valamint az azon megtárgyalni tervezett előterjesztések és tájékoztatók tervezett címét, előterjesztőjét.

52. § (1) A bizottság ülését - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bizottság elnöke hívja össze.

(2) Ha a bizottság elnöki tisztsége betöltetlen, vagy a bizottság elnöke a tisztségből eredő feladatai ellátásában tizenöt napot meghaladóan akadályoztatva van, a bizottság ülését a bizottság alelnöke is összehívhatja.

(3) A bizottság ülését a főpolgármester hívja össze, ha

53. § (1) A bizottság ülését az arra jogosult a meghívónak a budapest.hu honlapon történő közzétételével hívja össze.

(2)⁵⁷ A meghívó közzétételéről a Főpolgármesteri Hivatal - az általa biztosított elektronikus levelezési címükre küldött elektronikus üzenet útján - tájékoztatja a bizottsági tagokat és a képviselőcsoportok vezetőit.

(3) A meghívóban meg kell jelölni az ülés helyszínét, időpontját és javasolt napirendjét.

(4) A meghívó közzétételére legkésőbb az ülés napját megelőző harmadik napon kerül sor.

(5) A budapest.hu honlap tizenkét órát meghaladó időtartamú elérhetetlensége esetén a meghívó és annak mellékletei a bizottsági tagokkal a Főpolgármesteri Hivatal által biztosított elektronikus levelezési címükre küldött elektronikus üzenet csatolmányaként, illetve papíralapon is közölhetőek.

54. § (1) A meghívóval egyidejűleg a budapest.hu honlapon közzé kell tenni

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket és tájékoztatókat a bizottsági tagok a meghívóban megjelölt módon a Főpolgármesteri Hivatal belső informatikai rendszerének erre szolgáló, csak a megismerésre jogosultak számára elérhető felületén való közzététellel vagy a Főpolgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében való betekintés lehetősége útján ismerhetik meg.

(2a)⁵⁸ A nem zárt ülésen tárgyalandó, de védendő adatot tartalmazó előterjesztéseket és tájékoztatókat az ilyen adat felismerhetetlenné tételével az (1) bekezdés szerint, valamint felismerhetetlenné tétel nélkül a (2) bekezdés szerinti felületen is közzé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően különösen indokolt esetben a napirendi javaslatban szereplő egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztés és tájékoztató hozzáférhetővé tételére legkésőbb az ülés napját megelőző napon is sor kerülhet.

(4) A Közgyűlés ülésére szóló meghívó mellékleteként vagy az arra vonatkozó szabályok szerint közzétett vagy közzétételre kerülő előterjesztés és tájékoztató esetében - annak külön közzététele helyett - a meghívóban elegendő az eredeti közzététel helyét megjelölni.

55. § (1) A bizottság ülésének napirendjére

(2) Előterjesztést, tájékoztatót, illetve konzultációs kezdeményezést nyújthat be a bizottságnak

(3) Az előterjesztést, tájékoztatót vagy konzultációs kezdeményezést a főjegyzőnél kell benyújtani.

(4) A bizottság napirendjére olyan előterjesztés, tájékoztató vagy konzultációs kezdeményezés vehető fel, amelynek a tartalmát a főjegyző törvényességi szempontból megvizsgálta. A főjegyző törvényességi észrevételének hiányát az előterjesztés, a tájékoztató vagy a konzultációs kezdeményezés láttamozásával tanúsítja, vagy törvényességi észrevételeiről a bizottságot írásban tájékoztatja.

56. § (1)⁵⁹ A bizottság az ülésének kezdetén a napirendi vita keretében - az ülés vezetője által meghatározott sorrendben, pontonként - határoz a meghívóban szereplő napirendi javaslat kiegészítéséről, egyes napirendi pontok elhagyásáról vagy sorrendjük felcseréléséről, illetve a tájékoztató feletti vita nyitásáról, valamint az ekként módosított napirendi javaslat elfogadásáról.

(2) A napirend kiegészítéseként a bizottság dönt

57. § (1) A bizottság ülésén - a zárt ülés kivételével - az ülés vezetője által kijelölt helyen hallgatóságként bárki részt vehet.

(2) A hallgatóság az ülés menetét nem zavarhatja, és csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülés vezetője engedélyt ad.

58. § (1) A zárt ülés Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elrendelését az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag, illetve a főjegyző vagy megbízottja indítványozhatja a napirendi pont érdemi tárgyalásának megkezdéséig.

(2) Ha a zárt ülésre okot adó körülmény a napirendi pont érdemi tárgyalása közben merül fel, az ülés vezetője, illetve a főjegyző vagy megbízottja indítványozhatja a zárt ülés elrendelését.

(3) Ha jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására titoktartási, összeférhetetlenségi vagy más, a nyilvánosság korlátozását igénylő szabályt ír elő, e szabály betartását a szükségesség és arányosság követelményei szerint a meghívó és az ahhoz az 54. § (1) bekezdése alapján mellékelt előterjesztések és tájékoztatók hozzáférhetővé tételénél, valamint a bizottság ülésén megfelelően - szükség esetén zárt ülés elrendelésével is - biztosí-tani kell.

59. § (1) A bizottság ülésének kezdetén az ülés vezetője megállapítja, hogy a bizottság határozatképes-e.

(2) A bizottság határozatképességének fennállását az ülés vezetője a döntéshozatal során a szavazás eredményének kihirdetését megelőzően ellenőrzi, egyébként az ülés ideje alatt ügyrendi javaslatra vagy saját hatáskörben bármikor ellenőrizheti.

60. § Ha az ülés vezetője azt állapítja meg, hogy a bizottság nem határozatképes,

61. § (1) A határozatképesség számítása szempontjából jelenlévőnek azt kell tekinteni,

(2) Ha az érintett bizottsági tag szavazógépe jelenlétet jelez, de az ülés helyszínén a bizottsági tag nem tartózkodik a számára kijelölt helyen, az ülés vezetője felhívja a bizottsági tagot a helyének elfoglalására, a felhívás eredménytelensége esetén pedig elrendeli a jelenlét jelzésének kikapcsolását.

(3) Ha az érintett bizottsági tag szavazógépe nem jelez jelenlétet, de a helyszínen a bizottsági tag a számára kijelölt helyen tartózkodik, az érintett bizottsági tag ügyrendi javaslatára az ülés vezetője őt jelenlévőnek minősíti.

62. § (1) A bizottság ülését - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bizottság elnöke vezeti.

(2) A bizottság ülését a bizottság alelnöke vezeti, ha

(3)⁶¹ Ha a bizottság elnöki és alelnöki tisztsége egyidejűleg betöltetlen, vagy a bizottság elnöke és alelnöke is a tisztségből eredő feladatai ellátásában a bizottsági ülés időpontjában akadályoztatva van, a bizottság ülését a bizottság korban legidősebb, feladatainak ellátásában nem akadályoztatott jelen lévő tagja vezeti.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet - az Mötv.-ben meghatározottakon túl -

63. § (1) A bizottság az egyes napirendi pontokat az elfogadott napirend szerinti sorrendben tárgyalja meg.

(2) Az ülés vezetőjének javaslatára - különösen fontos okból - a bizottság ülés közben is határozhat egyes napirendi pontok sorrendjének megcseréléséről, illetve egyes napirendi pontok levételéről.

(3) Az ülés vezetője szükség szerint szünetet rendelhet el azzal, hogy az ülésnek az adott ülésnapon folytatódnia kell.

(4) A bizottság ülésén az előterjesztő az előterjesztését az arról való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja. A visszavont előterjesztésről a bizottság nem folytat vitát, a már megkezdett vita folyamán visszavont előterjesztés esetén pedig az ülés vezetője a vitát - a döntéshozatal mellőzése mellett - haladéktalanul lezárja.

(5)⁶² A tájékoztatók felett a bizottság – ha a napirendi vita keretében a bizottság eltérően nem határozott – nem nyit vitát és azok elfogadásáról nem határoz.

(6) Az ülés vezetője a napirendi pontok megtárgyalását követően az ülést berekeszti.

64. § (1) A bizottság ülésén részt vevő bizottsági tagok, továbbá jelen lévő minden más személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülés vezetője gondoskodik a bizottsági ülés rendjének fenntartásáról.

(3) Az ülés rendjének fenntartása érdekében az ülés vezetője

65. § (1) A bizottsági tanácskozás rendjével összefüggő eljárási kérdésben az előterjesztő, a bizottság tagja, illetve a főjegyző vagy megbízottja bármikor soron kívül szót kérhet, és legfeljebb két perc időtartamban ügyrendi javaslatot fogalmazhat meg.

(2) Az ügyrendi javaslat elfogadásáról az ülés vezetőjének hatáskörébe tartozó kérdésben az ülés vezetője, egyéb kérdésben a bizottság - szükség esetén az ülés vezetője, illetve a főjegyző vagy megbízottja hozzászólását követően - vita nélkül határoz.

66. § (1) Az ülést megelőző nap 12 óráig beérkezőleg a napirendi javaslatban, illetve a napirend-kiegészítési javaslatok között szereplő előterjesztéshez

(2) A módosító javaslatban és az előterjesztői kiegészítésben az eredeti szöveghez képest egyértelműen jelölni kell, hogy az a szöveg melyik részének elhagyására, illetve a szöveg melyik részében milyen szöveg beillesztésére irányul. A módosító javaslat és az előterjesztői kiegészítés az előterjesztés tárgyán nem terjeszkedhet túl. Az eredeti szöveg eltérő szerkezeti egységeit érintő módosító javaslatokat külön módosító javaslatokként kell megfogalmazni.

(3) A határidőben érkezett, szabályszerű módosító javaslatot és előterjesztői kiegészítést a főjegyző az 54. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a bizottsági tagok számára haladéktalanul, de legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig hozzáférhetővé teszi.

(4) A bizottság ülésén az ülés vezetője az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig szövegszerű írásbeli módosító javaslatot terjeszthet elő, amelyet haladéktalanul a bizottsági tagok rendelkezésére bocsát, és azt a főjegyző az 54. § (1) és (2) bekezdésének szabályai szerint legkésőbb az ülést követő munkanapon közzéteszi.

(5) A módosító javaslatot a bizottsági tag, az előterjesztői kiegészítést az előterjesztő az ülésen az előterjesztésről való döntéshozatal megkezdéséig visszavonhatja. A visszavont módosító javaslatot az előterjesztő a visszavonás bejelentését követően haladéktalanul megtett szóbeli nyilatkozatával változatlan formában fenntarthatja.

67. §⁶³ (1) A napirendi pont vitájának kezdetén az előterjesztő vagy megbízottja szólalhat fel.

(2) A napirendi pont vitájához bármely bizottsági tag, továbbá a tanácskozási joggal rendelkező személy legfeljebb két ízben hozzászólhat.

(3) Az előterjesztő, valamint a főjegyző vagy ezek megbízottja a napirendi pont vitájához a vita bármely pontján hozzászólhat.

(4) Az ülés vezetője a vitához való hozzászólást – szükség szerint időkeret meghatározásával – másnak is engedélyezheti.

(5) Az előterjesztő az (1)–(4) bekezdés szerinti hozzászólásokat követően a vitában elhangzottakra válaszolhat, továbbá nyilatkozik arról, mely módosító javaslatokat támogatja. Az előterjesztő által támogatott módosító javaslat és a szabályszerűen benyújtott, vissza nem vont előterjesztői kiegészítés az előterjesztés részévé válik, kivéve, ha bármely bizottsági tag arról legkésőbb a szavazás megkezdéséig megtett ügyrendi javaslatában külön szavazást kér.

(6) Az ülés vezetője szükség esetén több hozzászólást is engedélyezhet.

(7) Az (1)–(5) bekezdés szerinti hozzászólásokat követően vagy azok hiányában az ülés vezetője a vitát lezárja.

68. § (1)⁶⁴ Az előterjesztésről legkésőbb az ülés berekesztését megelőzően az ülés vezetője döntéshozatalt rendel el.

(2) A döntéshozatal során a bizottság elsőként az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról határoz. A módosító javaslatokról való szavazás sorrendjét az ülés vezetője határozza meg.

(3) A bizottság az előterjesztésnek az előterjesztő által támogatott módosító javaslattal és az előterjesztő által szabályszerűen benyújtott kiegészítéssel, valamint a bizottság által elfogadott módosító javaslattal módosított egységes szövegéről zárószavazás keretében egyben dönt.

(4) A zárószavazás megkezdéséig bármelyik bizottsági tag kérheti, hogy az előterjesztés határozati javaslata egységes szövegének a bizottsági tag által megjelölt egyes pontjairól a bizottság külön döntsön. Ebben az esetben a bizottság előbb - az ülés vezetője által meghatározott sorrendben - a külön szavazásra kért pontokról dönt egyenként, majd ezt követően határoz az előterjesztés egységes szövegének egészéről.

69. § (1) A bizottság a döntéseit szavazással hozza.

(2) A szavazás során „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat adható le.

(3) Szavazni csak személyesen lehet.

(4) A szavazás eredményét - ideértve a határozatképtelenség megállapítását is - az ülés vezetője szóban hirdeti ki.

(5) A szavazás eredményével szemben felmerült kétség esetén a szavazás Mötv. 48. § (5) bekezdése szerinti megismétlésére irányuló ügyrendi javaslatról az ülés vezetője dönt.

70. § (1) A bizottság tagja legkésőbb a döntéshozatal megkezdése előtt ügyrendi javaslatként jelenti be az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét, illetve kezdeményezheti saját maga vagy más bizottsági tag döntéshozatalból való kizárását az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettség miatt.

(2) Ha a bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására másik bizottsági tag tett javaslatot, az érintett bizottsági tagnak legfeljebb két perc időtartamban válaszadásra van joga.

(3) A döntéshozatalból való kizárásról a bizottság - a főjegyző vagy megbízottja esetleges hozzászólását követően - vita nélkül határoz.

(4) Ha a döntéshozatalt követően derül fény arra, hogy a bizottsági tag a személyes érintettségét nem jelentette be, de a döntéshozatalban részt vett, a Közgyűlés bármely képviselőnek a mulasztástól számított hat hónapon belül benyújtott javaslatára a mulasztó bizottsági tag következő havi tiszteletdíját 25%-kal csökkentheti. A javaslatra az érintett tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet, illetve a döntéshozatal előtt legfeljebb három perc időtartamban hozzászólhat, de arról egyebekben a Közgyűlés vita nélkül - a főjegyző esetleges hozzászólását követően - dönt.

(5) A tiszteletdíja csökkentéséről szóló döntést a bizottság tagja közigazgatási perben megtámadhatja.

71. § (1) A nyílt szavazást az ülés vezetőjének döntése szerint szavazógép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel kell lebonyolítani.

(2) Ha az érintett bizottsági tag szavazógépe meghibásodik, az érintett bizottsági tag haladéktalanul megtett ügyrendi javaslatára az ülés vezetője a szóban leadott szavazatot az eredmény megállapításakor figyelembe veszi.

(3) Ha a bizottsági tagok egynegyede - az Mötv.-ben ki nem zárt kérdésben - a napirendi pont vitájának lezárásáig név szerinti szavazást indítványoz, vagy jogszabály a név szerinti szavazást egyébként előírja, a nyílt szavazást akként kell lebonyolítani, hogy az ülés vezetője a bizottsági tagok nevét névsor szerinti rendben felolvassa, az érintett bizottsági tag pedig jól hallhatóan, szóban adja le a szavazatát.

72. § (1) A titkos szavazást szavazólap alkalmazásával kell lebonyolítani.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a főjegyző vagy megbízottja gondoskodik. Ennek keretében a bizottság tagjainak át kell adni egy borítékot és a szavazólapot. A bizottság tagja a szavazólapon az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavak mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonal elhelyezésével adja le a szavazatát, majd a szavazólapot a borítékban helyezi el, amelyet lezár. A lezárt borítékokat össze kell gyűjteni, majd azokat felbontva a leadott szavazatokat megszámlálni. A szavazatszámlálás eredményéről a főjegyző vagy megbízottja a bizottságot szóban tájékoztatja, majd ez alapján az ülés vezetője kihirdeti a szavazás eredményét.

73. § (1) A bizottság által elfogadott egyedi határozatnak a budapest.hu honlapon történő közzétételéről - a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok, valamint a törvény által védett titok felismerhetetlenné tétele mellett - a határozat elfogadásától számított tizenöt napon belül a főjegyző gondoskodik.

(2) A bizottság határozatáról a főjegyző szükség szerint hiteles kiadmányt ad ki.

74. § (1) A bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről - az ülésről készített hangfelvétel vagy videófelvétel szó szerinti leirata alapján - a főjegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az Mötv. 52. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával azon adatokat is, amelyek egyébként a leiratból nem ismerhetőek meg.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját és annak mellékleteit, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, a módosító javaslatokat és az előterjesztői kiegészítéseket, a tájékoztatókat, a konzultációs kezdeményezéseket, a főjegyző törvényességi észrevételeit, a bizottsági tag által írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a szavazógéppel lebonyolított szavazások számítógépes adatainak a határozatokhoz rendelt listáját.

(3) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Fővárosi Levéltárban kell elhelyezni.

(4) A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel vagy videófelvétel, valamint a jegyzőkönyvről készített leirat budapest.hu honlapon történő közzétételéről - a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontokra vonatkozó rész kivételével - legkésőbb az üléstől számított tizenöt napon belül a főjegyző gondoskodik.

75. § (1)⁶⁵ Budapest Főváros Önkormányzata a bizottsági elnöknek a Főpolgármesteri Hivatalban irodahelyiség használatát, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig reprezentációs és más dologi kiadások, valamint tárgyi eszközök beszerzésének fedezetét biztosítja.

(2)⁶⁶ Budapest Főváros Önkormányzata a bizottsági elnöknek a bizottsági elnöki feladatok ellátásához kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzéséhez a Főpolgármesteri Hivatal állományából egy köztisztviselő vagy munkavállaló, valamint állandó bizottság esetén a bizottság szakmai munkájának segítéséhez egy, az adott bizottság feladatköréhez igazodó szakértelemmel rendelkező, - a bizottság elnökének javaslatától függően önkormányzati tanácsadói munkakörbe kinevezett - köztisztviselő rendelkezésre állását biztosítja összesen a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig.

(2a)⁶⁷ Ha az állandó bizottság a főpolgármester megbízatásának megszűnését megelőzően megszűnik, a (2) bekezdés szerinti érintett - a munkáltatói jogkör gyakorlójának eltérő intézkedése hiányában - a továbbiakban annak az állandó bizottságnak a munkáját segíti, amely a megszűnő állandó bizottság feladatkörét gyakorolja.

(3)⁶⁸ A bizottsági ülések szervezésével összefüggő adminisztratív és szervezési feladatok ellátásáról a főjegyző a bizottság elnökével együttműködésben gondoskodik.

(4)⁶⁹ A főpolgármester a bizottsági elnöknek - a bizottság feladatköréhez igazodóan - szakértői megbízási keretet biztosíthat.

76. § (1)⁷⁰ A Közgyűlés tagját megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amely a (2) bekezdés szerinti képviselői alapdíjból, valamint bizottsági elnöki tisztség, illetve bizottsági tagság esetén a (3) bekezdés szerinti kiegészítő díjból áll.

(2)⁷¹ A képviselő a főpolgármester illetménye 25%-ával megegyező havi alapdíjra jogosult.

(3)⁷² A képviselő a (2) bekezdés szerinti alapdíjon felül

(4)⁷⁴ A képviselő több bizottsági tagság, illetve több bizottsági elnöki tisztség esetén is csak egy bizottsági tagság vagy egy bizottsági elnöki tisztség után jogosult kiegészítő díjra.

(5)⁷⁵ Ha a megbízatás a naptári hónap egészében nem állt fenn, az érintett a megbízatás fennállásának minden napja után a havi összegnek az adott naptári hónap napjainak számával osztott mértékű összegre jogosult.

(6)⁷⁶ A Közgyűlés kerületi polgármesteri tisztséget nem betöltő tagja megbízatása idejére - ha főpolgármester-helyettesi, bizottsági elnöki vagy tanácsnoki tisztséget nem tölt be - természetbeni juttatásként a Főpolgármesteri Hivatalban irodahelyiség igénybevételére jogosult.

(7)⁷⁷ A kerületi polgármesteri tisztséget nem betöltő képviselő megbízatása idejére - ha főpolgármester-helyettesi tisztséget nem tölt be - természetbeni juttatásként Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonát képező hordozható számítógép, annak tartozékai és a működéséhez szükséges szoftverek a Főpolgármesteri Hivatalra irányadó informatikai szabályzatok szerinti használatára, továbbá a Főpolgármesteri Hivatal által biztosított informatikai szolgáltatások igénybevételére jogosult.

(8)⁷⁸ Budapest Főváros Önkormányzata a kerületi polgármesteri tisztséget nem betöltő, képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő számára - ha főpolgármester-helyettesi, tanácsnoki vagy bizottsági elnöki tisztséget nem tölt be - a feladatainak ellátásához kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzéséhez a Főpolgármesteri Hivatal állományából egy köztisztviselő vagy munkavállaló rendelkezésre állását biztosítja összesen a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig.

77. § (1) A bizottság nem képviselő tagját megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg.

(2)⁷⁹ A bizottság nem képviselő tagja a főpolgármester illetménye 12,5%-ával megegyező havi tiszteletdíjra jogosult.

(3) Ha a megbízatás a naptári hónap egészében nem állt fenn, az érintett a megbízatás fennállásának minden napja után a havi összeg harmincadára jogosult.

(4)⁸⁰ A bizottság nem képviselő tagja - az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel való egyezőségre figyelemmel - az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot.

78. § (1)⁸¹ A képviselő és a bizottság nem képviselő tagja megbízatása idejére természetbeni juttatásként Budapest Főváros közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére, továbbá a BKK Zrt. által üzemeltetett közösségi kerékpáros rendszer használatára jogosító bérletre jogosult.

(1a)⁸² A kerületi polgármesteri tisztséget nem betöltő képviselő és a bizottság alelnöki tisztséget viselő nem képviselő tagja megbízatása idejére természetbeni juttatásként mobiltelefon és - a főpolgármester által meghatározott, a betöltött tisztséghez igazodó keretösszeg erejéig - elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételére jogosult.

(1b)⁸³ Ha a képviselő vagy a bizottság nem képviselő tagja tömegközlekedés igénybevételére mozgáskorlátozottságára tekintettel nem vagy nem teljeskörűen képes, ingyenesen jogosult a Főpolgármesteri Hivatal székhelyéül szolgáló épület területén gépjárművel történő várakozásra.

(2)⁸⁴ A képviselőnek és a bizottság nem képviselő tagjának költségei az Mötv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak szerint téríthetők meg.

79. § (1)⁸⁵ Ha a képviselő a Közgyűlés két egymást követő ülésén a szavazások több mint egynegyedén igazolatlanul nem vesz részt, a Közgyűlés a közgyűlési döntést követő havi tiszteletdíját az igazolatlanul elmulasztott szavazások arányának megfelelően csökkenti.

(2)⁸⁶ Ha a bizottság képviselő, illetve nem képviselő tagja a tárgyhónapban vagy két egymást követő bizottsági ülésen tartott szavazások több mint egynegyedében igazolatlanul nem vesz részt, a Közgyűlés a közgyűlési döntést követő havi kiegészítő díját, illetve tiszteletdíját az igazolatlanul elmulasztott szavazások arányának megfelelően csökkenti.

(2a)⁸⁷ Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában igazoltnak minősül a távollét, ha annak indoka

(3) A kiegészítő díj, illetve tiszteletdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti csökkentésére irányuló indítványt bármely képviselő az utolsó érintett ülést követő hat hónapon belül nyújthatja be. A javaslatra az érintett tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet, illetve a döntéshozatal előtt legfeljebb három perc időtartamban hozzászólhat. A tiszteletdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti csökkentéséről egyebekben a Közgyűlés vita nélkül - a főjegyző esetleges hozzászólását követően - határoz.

(4) A kiegészítő díja, illetve tiszteletdíja csökkentéséről szóló döntést a képviselő, illetve a bizottság nem képviselő tagja közigazgatási perben megtámadhatja.

80. § (1) A főjegyző a tárgyhónap 15. napjáig, az állami adóhatóság írásbeli értesítése esetén pedig soron kívül ellenőrzi, hogy a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag szerepel-e az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis).

(2) Ha a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag határidőben nem igazolta az adatbázisba való felvételének megtörténtét, vagy az adatbázisban már nem szerepel, a főjegyző javaslatára a főpolgármester az érintett képviselőt vagy nem képviselő bizottsági tagot hatvannapos határidő tűzésével felhívja arra, hogy az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesítse, vagy igazolja a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését.

(3) Ha a képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a főpolgármester indítványozza az érintett méltatlanságának megállapítását.

(4) Ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítését, vagy a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését, illetve az Mötv. 38. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti kötelezettség teljesítését, a Közgyűlés mellőzi a méltatlanság alapjául szolgáló ezen körülmények fennállásának megállapítását, valamint a méltatlanság kimondását.

81. § A Közgyűlés az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásának megállapítását, valamint az összeférhetetlenség kimondását mellőzi, ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja

82. § (1) A helyi önkormányzati választáson azonos jelölő szervezet jelöltjeként bejelentett és a Közgyűlés tagjaként mandátumot szerzett képviselők képviselői tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot alakíthatnak.

(2) A közös jelölő szervezet jelöltjeként bejelentett képviselők az egyes jelölő szervezetek külön képviselőcsoportjait vagy közös képviselőcsoportját is megalakíthatják.

(3) A képviselőcsoport tagjainak száma legalább két fő.

(4) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(5) A képviselőcsoport a működési rendjét maga alakítja ki, vezetőjét a tagjai közül maga választja meg.

(6) A képviselőnek a képviselőcsoportban fennálló tagsága megszűnik, ha

(7) A képviselőcsoport megszűnik, ha a tagjainak száma hatvan napot meghaladóan két fő alá csökken, vagy ha a megszűnését kimondja.

83. § (1) A képviselőcsoport megalakulását, a képviselőcsoport elnevezésében, tagjaiban és vezetőjében bekövetkezett változást, továbbá a képviselőcsoport megszűnését a képviselőcsoport vezetője a megalakulástól, a változás bekövetkezésétől vagy a megszűnéstől számított öt napon belül a főpolgármesternek írásban bejelenti.

(2) A képviselőcsoport megalakulásáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének nevét, továbbá a képviselőcsoport tagjai-nak a nevét.

(3) A képviselőcsoportból való kilépését az érintett képviselő is bejelentheti írásban a főpolgármesternek.

(4) A képviselőcsoportot az e rendelet szerinti jogosultságok gyakorlásában a képviselőcsoport vezetője képviseli.

84. §⁸⁸ Budapest Főváros Önkormányzata a képviselőcsoportnak a Főpolgármesteri Hivatalban irodahelyiség használatát, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig reprezentációs és más dologi kiadások, valamint tárgyi eszközök beszerzésének fedezetét biztosítja.

85. § (1)⁸⁹ Budapest Főváros Önkormányzata a közgyűlési és bizottsági szakmai munka segítése érdekében valamennyi képviselőcsoportnak együttesen tíz, a Főpolgármesteri Hivatal állományába tartozó önkormányzati tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő vagy munkavállaló, továbbá az adminisztratív feladatok ellátásához együttesen tíz, a Főpolgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagy munkavállaló rendelkezésre állását biztosítja a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig.

(2)⁹⁰ Az (1) bekezdés szerinti álláshelyek és az előirányzat az egyes képviselőcsoportok között azok létszáma szerint azzal a matematikai eljárással oszlanak meg, mint ahogyan a fővárosi listás mandátumokat a listák között szét kell osztani.

(3) A képviselőcsoport létszámát a (2) bekezdés alkalmazása során a tárgyév március 1-jei állapotnak megfelelően kell figyelembe venni.

86. § Budapest Főváros Önkormányzata a képviselőcsoportnak a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig szakértői megbízási keretet biztosít.

86/A. §⁹¹ A 86. § szerinti előirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a zárszámadási rendelet elfogadásával egyidejűleg azonos célra vissza kell hagyni.

87. § (1)⁹² A Közgyűlés – határozott időre vagy a képviselői megbízatásának idejére – a feladatköréhez igazodó szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy legalább hároméves, a feladatköréhez igazodó szakmai gyakorlattal rendelkező képviselők közül legfeljebb két tanácsnokot választhat.

(2) A határozott időre megválasztott tanácsnok megbízatása a határozott idő lejárta előtt is megszűnik a képviselői megbízatásának megszűnésével.

88. § (1) A tanácsnok feladatkörét megválasztásával egyidejűleg a Közgyűlés a főpolgármester javaslatára normatív határozatban állapítja meg.

(2) A tanácsnok a feladatkörében

(3) A tanácsnok feladatainak ellátása során együttműködik a főpolgármester-helyettesekkel, a bizottságokkal és a főjegyzővel; a Főpolgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozó feladat elvégzésére a főjegyző útján tehet javaslatot.

(4)⁹³ A tanácsnok a tevékenységéről évente beszámol a Közgyűlésnek.

89. § (1)⁹⁴ A sem kerületi polgármesteri tisztséget, sem bizottsági elnöki tisztséget nem betöltő tanácsnokot - a képviselői tiszteletdíján felül - megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig kiegészítő díj illeti meg, amelynek havi összege a főpolgármester illetménye 25%-ával megegyező összeg.

(2) Ha a megbízatás a naptári hónap egészében nem állt fenn, az érintett a megbízatás fennállásának minden napja után a havi összeg harmincadára jogosult.

90. § (1)⁹⁵ Budapest Főváros Önkormányzata a tanácsnoknak a Főpolgármesteri Hivatalban irodahelyiség használatát, valamint az állandó bizottságok elnökével azonos összegben reprezentációs és más dologi kiadások, valamint tárgyi eszközök beszerzésének fedezetét biztosítja.

(2)⁹⁶ Budapest Főváros Önkormányzata a tanácsnoknak az adminisztratív feladatok ellátásához a Főpolgármesteri Hivatal állományába tartozó egy, II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő vagy munkavállaló, valamint egy, a tanácsnok feladatköréhez igazodó szakértelemmel rendelkező, önkormányzati tanácsadói munkakörbe kinevezett, legfeljebb a bizottság szakmai munkáját segítő köztisztviselőkével megegyező illetményre jogosult köztisztviselő rendelkezésre állását biztosítja.

91. § A főpolgármester a megbízatását főállásban látja el.

92. §⁹⁷ (1) A főpolgármester harmadik személyekkel szemben ellátja Budapest Főváros Önkormányzata törvényes képviseletét.

(2) A főpolgármester normatív utasításában Budapest Főváros Önkormányzata képviseletére meghatalmazást, illetve Budapest Főváros Önkormányzata nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazást a főpolgármester-helyettes, a tanácsnok, a főjegyző, a Főpolgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagy munkavállaló, a bizottsági elnök, valamint a képviselőcsoport vezetője számára adhat.

(3) Budapest Főváros Önkormányzata nevében jognyilatkozatot - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a Fővárosi Közgyűlés vagy átruházott hatáskörben eljáró szervének előzetes jóváhagyásával, pénzügyi kötelezettségvállalás esetén pénzügyi ellenjegyzés mellett lehet tenni.

92/A. §⁹⁸ A főpolgármester a Kormánnyal és a központi államigazgatási szervekkel, illetve azok vezetőivel való tárgyalásainak eredményeiről a Közgyűlés minden rendes ülésén tájékoztatást ad.

93. § (1)⁹⁹ A főpolgármester a Közgyűlés két ülése között felmerülő halaszthatatlan esetben, a halaszthatatlanság okszerű indokának pontos megjelölésével döntést hozhat az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével az alábbi ügyekben:

(1a)¹⁰⁵ A főpolgármester az (1) bekezdés 1–3. és 5. pontja szerinti hatáskörét egymilliárd forintot meghaladó értékű beruházással vagy felújítással összefüggésben akkor gyakorolhatja, ha az érintett beruházás vagy felújítás lényegi műszaki tartalmát a Közgyűlés vagy a feladatkörrel rendelkező bizottság jóváhagyta, illetve a módosítás a beruházás vagy felújítás célját és lényegi műszaki tartalmát nem érinti.

(1b)¹⁰⁶ A főpolgármester az (1) bekezdés 6–8. pontja szerinti hatáskörének gyakorlása előtt a feladatkörrel rendelkező bizottság elnökét tájékoztatja.

(2)¹⁰⁷ A főpolgármester az (1) bekezdés szerinti hatáskörét a bizottságra a 46. § szerint átruházott határkörök tekintetében is gyakorolja.

(3)¹⁰⁸ A főpolgármester az (1)–(2) bekezdés szerinti hatáskörét akkor gyakorolhatja, ha

(4)¹⁰⁹ A főpolgármester az (1)–(2) bekezdés szerinti döntéséről a Közgyűlést a következő ülésen

94. § A főpolgármester hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozás rendjét a főpolgármester normatív utasításban határozza meg.

95. § (1) A főpolgármester a hatáskörébe tartozó egyes döntések előkészítésében való közreműködésre, valamint egyes önkormányzati döntések végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére főpolgármesteri megbízottat bízhat meg.

(2) A főpolgármesteri megbízott a főpolgármester közvetlen irányításával jár el, az e feladatkörében végzett tevékenységéről kizárólag a főpolgármesternek tartozik beszámolni.

(3) A főpolgármesteri megbízott feladatainak ellátása során együttműködik a főpolgármester-helyettesekkel és a főjegyzővel; a Főpolgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozó feladat elvégzésére a főjegyző útján tehet javaslatot.

(4) A főpolgármesteri megbízott munkavégzéséhez szükséges feltételek biztosításáról a főpolgármester - szükség esetén a főjegyző útján - gondoskodik.

96. § A főpolgármester a tisztsége megszűnése esetén - főpolgármester-helyettes vagy új főpolgármester hiányában, illetve azok akadályoztatása esetén - a legidősebb, feladatai ellátásában nem akadályoztatott képviselőnek adja át a munkakörét.

97. § A főpolgármester-helyettes a megbízatását főállásban látja el.

98. § A főpolgármester-helyettes feladatait a főpolgármester normatív utasításban állapítja meg.

99. § A főpolgármester-helyettes a tisztsége megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét a főpolgármesternek, a főpolgármester által kijelölt másik főpolgármester-helyettesnek vagy a Főpolgármesteri Hivatal vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőjének.

100. § (1) A főjegyző az Mötv.-ben, más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottakon túl

(1a)¹¹¹ Az (1) bekezdés h) pontja szerint közzétett vagyonnyilatkozat – a közélet tisztaságának előmozdítása céljából – a budapest.hu honlapról akkor távolítható el, ha az érintettnek öt teljes éven át nem volt Budapest Főváros Önkormányzatánál betöltött tisztsége alapján az Mötv. szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége.

(2) A főjegyző hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozás rendjét a főjegyző normatív utasításban határozza meg.

101. § A főjegyzői és az aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy az e tisztségeket betöltő személyek tizenöt napot meghaladó együttes akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a főpolgármester a Főpolgármesteri Hivatalból olyan főosztályvezetőt bíz meg a főjegyzői feladatok ellátásával, aki a jegyzői kinevezés törvényi feltételeinek egyébként megfelel.

102. § (1) A Közgyűlés Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal megjelölésére a Főpolgármesteri Hivatal elnevezés is használható.

(3) A Főpolgármesteri Hivatal főosztályokra, törzskari irodákra, valamint önálló osztályokra tagozódik. A főosztályok és a törzskari irodák osztályokra tagozódhatnak. A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata más, szervezeti egységnek nem minősülő munkaszervezési formákat is meghatározhat.

103. § (1) A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a főjegyző javaslatára a főpolgármester az irányítási jogkörében kiadott normatív utasításban állapítja meg.

(2) A főpolgármester a Főpolgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában határozza meg az Mötv. 81. § (4) bekezdése szerinti egyetértési jogának terjedelmét.

104. § (1)¹¹² A Főpolgármesteri Hivatal létszáma az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzat terhére megengedett kötelezettségvállalás mértékéig közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak száma.

(2)¹¹³ A Főpolgármesteri Hivatalban az önkormányzati főtanácsadói, tanácsadói munkakörben foglalkoztatottak száma tizenöt fő és a bizottságok, illetve a képviselőcsoportok munkáját segítő önkormányzati tanácsadók számának összege.

105. § (1) A Főpolgármesteri Hivatal munkarendjében a dolgozók munkaideje ötnapos osztatlan munkaidő-beosztásban heti 40 óra azzal, hogy a munkaidő hétfőtől csütörtökig 8 órától 16 óra 30 percig, pénteken 8 órától 14 óráig tart.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója egyes dolgozók munkaidejét vagy munkarendjét az (1) bekezdéstől eltérően is meghatározhatja, illetve a Főpolgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata a munkarendet rugalmasan is meghatározhatja.

106. § (1) A Főpolgármesteri Hivatal az ügyfélfogadást hétfőn és szerdán 8 óra és 18 óra között, kedden és csütörtökön 8 óra és 16 óra 30 perc között, pénteken 8 óra és 14 óra között biztosítja.

(2)¹¹⁴ A főjegyző az ügyek meghatározott csoportjára, az igazgatási szünet idejére, továbbá a munkaszüneti napok körül, a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó munkarend esetére az ügyfélfogadás idejét az (1) bekezdéstől eltérően is meghatározhatja.

(3)¹¹⁵ Az ügyfélfogadást a Főpolgármesteri Hivatalban a dolgozók - a főjegyző által meghatározottak szerint - személyes megjelenéssel, vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevétele útján is biztosíthatják.

107. § (1) A Közgyűlés helyi népszavazást rendel el, ha azt a kezdeményezés támogatására jogosult választópolgárok legalább tíz százaléka kezdeményezte.

(2) A kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számáról a szervezőt az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának átadásával egyidejűleg tájékoztatni kell.

108. § (1) A Közgyűlés évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A Közgyűlés Budapest egyes területei, városrészei vonatkozásában külön közmeghallgatást tarthat, amelyre az érintett kerületek polgármestereit is meg kell hívni.

(3) A Közgyűlés egyes tárgykörökben külön közmeghallgatást tarthat.

(4) A közmeghallgatás külön jogszabály szerinti lakossági fórumként is meghirdethető.

109. § (1) A közmeghallgatásra - a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - közgyűlési ülés szabályai vonatkoznak.

(2) A közmeghallgatás időpontját a főpolgármester legkésőbb az azt megelőző tizenötödik napon a budapest.hu oldalon teszi közzé.

(3) A közmeghallgatáson feltenni kívánt kérdéseket, illetve megtenni kívánt javaslatokat legkésőbb a közmeghallgatás időpontja előtti harmadik napon írásban is be lehet nyújtani a főpolgármesternek.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre és javaslatokra lehetőleg azonnal, szóban kell megadni a választ vagy tájékoztatást; ha ez nem lehetséges, a választ vagy tájékoztatást a főpolgármester vagy az általa kijelölt személy tizenöt napon belül írásban adja meg.

110. § (1)¹¹⁶ A Közgyűlés, illetve a főpolgármester kezdeményezheti, hogy a fővárosi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, tizennegyedik életévüket betöltött polgárok valamely, Budapest Főváros Önkormányzata feladatait érintő kérdésben a kezdeményező döntése szerint írásban, illetve a budapest.hu oldalon erre létrehozott felületen véleményt nyilvánítsanak.

(1a)¹¹⁷ A Közgyűlés határozatban dönt a Budapesti párbeszéd pontos tartalmáról és lebonyolításának rendjéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás kötelező erővel nem rendelkezik, azonban annak eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

(3)¹¹⁸ Az (1) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás érdekében a Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal mint adatkezelő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelő) kezeli

(4)¹¹⁹ Ha az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésre kizárólag abból a célból kerül sor, hogy valamely olyan döntés előkészítése során, amelyre vonatkozóan törvény vagy kormányrendelet külön, a résztvevők azonosítását igénylő előzetes egyeztetési eljárást ír elő, a jogosultak széles körének véleménye az ilyen egyeztetési eljárás lebonyolítását megelőzően is megismerhető legyen, akkor a véleménynyilvánítás a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatkezeléstől eltérve a jogosult elektronikus levelezési címének, a jogosultságáról szóló nyilatkozatának, valamint postai irányítószámának a kezelésével is lebonyolítható. Ebben az esetben az adatkezelő az érintett személyes adatait a véleménynyilvánítás lezárását követő legfeljebb öt napig kezeli.

(5)¹²⁰ A véleménynyilvánítás érdekében szükséges feladatokat a Főpolgármesteri Hivatal látja el.

(6)¹²¹ Az adatkezelés részletes szabályait, valamint az érintett adatkezeléssel összefüggő jogait és jogorvoslati lehetőségeit tartalmazó adatkezelési tájékoztatót az adatkezelő a budapest.hu honlapon teszi közzé.

111. § (1) A budapesti polgári kezdeményezés az Alaptörvény XXV. cikkében elismert jog érvényesülését szolgálja.

(2)¹²² A Közgyűlés a budapesti polgári kezdeményezés keretében legalább tízezer, fővárosi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, tizennegyedik életévét betöltött polgár kezdeményezésére bármely, Budapest Főváros Önkormányzata feladatait érintő kérdést a főpolgármester előterjesztésére a tízezredik csatlakozástól számított hatvan napon belül megtárgyal.

(3)¹²³ A főpolgármester vagy a főpolgármester kijelölése alapján főpolgármester-helyettes vagy más, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy a budapesti polgári kezdeményezés keretében legalább ezer, fővárosi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, tizennégy évnél idősebb polgár kezdeményezésére bármely, Budapest Főváros Önkormányzata feladatait érintő kérdésben a kezdeményezés szervezőjével a csatlakozásra nyitva álló határidő lejártát követő harminc napon belül az érdemi megvitatására alkalmas észszerű időkeretben személyes egyeztetést folytat.

(4) A budapesti polgári kezdeményezést - a tárgykör megjelölésével - a kezdeményezéshez való csatlakozásra jogosult személy nyújthatja be a főjegyzőnél.

(5)¹²⁴ A főjegyző az önkormányzati rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő kezdeményezést a budapest.hu oldalon közzéteszi. A kezdeményezéshez a közzétételétől számított hatvan napon belül lehet csatlakozni.

(6)¹²⁵ Ha a csatlakozásra nyitva álló határidő lejártáig a kezdeményezéshez nem csatlakozott legalább a (3) bekezdésnek megfelelő számú csatlakozásra jogosult, a főjegyző a kezdeményezést a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerint intézi el.

(7)¹²⁶ A 111. § (2) bekezdésének megfelelő budapesti polgári kezdeményezés kezdeményezője vagy az általa meghatalmazott személy a Közgyűlés vagy bizottsága ülésén a kezdeményezés megtárgyalása során tanácskozási joggal részt vehet azzal, hogy a vitában elsőként, legfeljebb hét perc időtartamban felszólalhat, illetve a vita lezárását követően a vitában elhangzottakra - az előterjesztőt megelőzően - legfeljebb hét perc időtartamban válaszolhat.

112. § (1)¹²⁷ Ez a rendelet - a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 75. § (1)–(2) bekezdése, 76. § (8) bekezdése és a 36. alcím, valamint a 39. alcím 2020. március 1-jén lép hatályba.

(3)¹²⁸ A 10. § (2) bekezdés b) pontja, 10. § (3) bekezdése, valamint a 46. alcím 2021. március 1-jén lép hatályba.

(4)¹²⁹ A 47. alcím 2021. március 1-jén lép hatályba.

112/A. §¹³⁰ A 100. § (1) bekezdés h) pontját és 100. § (1a) bekezdését a főpolgármester, a főpolgármester-helyettes és a képviselő vonatkozásában a helyi önkormányzati képviselők 2014. évi általános választását követően tett vagyonnyilatkozatokra kell alkalmazni.