1. § (1) A rendelet hatálya Kehidakustány község közigazgatási területe.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken egyaránt területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai mellett, csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

(3)¹ E rendelet hatálya kiterjed Kehidakustány község közigazgatási területén az újonnan beépítésre szánt, illetve rehabilitációra kijelölt területekre előírt kiszolgáló víziközművek megvalósítására, valamint minden egyéb területen az önkormányzat által megvalósított víziközmű beruházásra.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll.

(2) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalait, a tömbön belüli övezethatárokat, közterületi szabályozási vonalakat, valamint a területek övezeti jelölését és egyéb szabályozási elemeket, a védett és védelemre tervezett, valamint a védőterületeket, továbbá építményeket, az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, az Étv. 17. §-a szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását a rendelet 3. mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.

3. § (1) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét a szabályozási tervben meghatározott kötelező vagy irányadó építési vonal esetén e vonalon és attól a telek belseje felé mért 20 m-es sávban, kötelező vagy irányadó építési vonal hiánya esetén az építési hely területén bármely, a telek belseje felé mért 20 m-es sávban kell biztosítani.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható, abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

(3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.

(4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.

(5) A szabályozási terven beépítésre szánt és belterületbe sorolt külterületi területeken a szabályozási tervnek és előírásoknak megfelelő telekalakítás a belterületbe vonás nélkül is megvalósítható.

4. § (1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet. A telek beépíthető, ha az övezetre meghatározott beépíthető legkisebb telekszélesség

(2) Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(3) E rendelet hatálya alá tartozó területen épületet elhelyezni

(4) Az övezetek és építési övezetek területén az adott terület rendeltetését meghatározó épületet elhelyezni

(5) Az elő és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet elhelyezni:

(6) A nem hatályos szabályok szerint elhelyezkedő építménytől telepítési távolságot nem kell tartani, ha a tervezett építmény meglévővel szemben lévő (átfedő) homlokzati szakasza tűzfalas kialakítású.

(7) A meglévő épület rendeltetésének módosítására engedélyt adni csak akkor lehet, ha a megcélzott rendeltetésű épület az adott telken – a telekre vonatkozó övezeti előírások alapján - megépíthető lenne.

(8) Falusias- és kertvárosias lakóterületi övezetekben az előkertben terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(9) Az övezetek területén a beépített alapterületi bővítéssel létrejövő építmény esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság korlátozást a bővítménynél kell betartani.

(10)⁵

(11)⁶

(12)⁷

5. § (1) Közlekedési építmény számára terepszint alatti építmény elhelyezése beépítésre szánt területen az övezetben meghatározott mértékben, beépítésre nem szánt területek közül a közlekedési-, közmű elhelyezési területen magántulajdonú út kivételével korlátozás nélkül történhet.

(2) Közmű létesítmény számára terepszint alatti építmény bármely övezet területén korlátozás nélkül elhelyezhető.

(3) Terepszint alatti építmény az építési telek területén belül szabadon álló építési mód esetén bárhol, így az elő-, oldal- és hátsókertben, oldalhatáros beépítési mód esetén az oldalkert kivételével bárhol elhelyezhető, amennyiben az OTÉK 31. § előírásai teljesülnek.

(4) Terepszint alatti építmény magassági elhelyezésének – zöldtetőnek, térburkolatnak, stb. – igazodnia kell a környező terepszint vonalához. Épülethez közvetlenül kapcsolódó terepszint alatti építmény vagy építményrész által kialakuló rendezett terep magassága nem vehető figyelembe az építménymagasság megállapítása során, amennyiben az, az építést megelőző eredeti terepszint magasságát meghaladja. Az építménymagasság megállapítása során ilyenkor a csatlakozó terepszint alatti építménnyel érintett homlokzati szakasznál rendezett terepnek az építést megelőző eredeti terepszintet kell tekinteni.

5/A. § (1) Az „Lk” jelű kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló terület, melynek telkein elhelyezhető

(2) Az „Lk” jelű kisvárosias lakóövezetre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

(3) Az övezet területén zöldfelület, valamint kiszolgáló út telke kialakítható, mely utóbbi minimális szélessége 12 m.

(4) A szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb telepítési távolság az egymással szemben lévő nagyobbik homlokzat magassága.

(5) Az előkert legkisebb mélységén belül elhelyezhető fedett parkoló és hulladéktároló építmény.

6. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóövezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

(3)⁹

7. § (1) A Lf jelű falusias lakóterület lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf jelű falusias lakóövezetre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

(3)¹⁰

(4)¹¹

8. § (1) A Vt jelű településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban helyi települési szintű, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási, oktatási épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgáló terület, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A rendelet hatálya alá tartozó területen az egyes településközpont vegyes övezeteken az alábbi rendeltetéssel helyezhetők el épületek:

(2)¹³ A Vt jelű településközpont vegyes övezetre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

(3)¹⁴

9. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

(3) A Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

10. § (1) A Gip jelű ipari gazdasági terület olyan gazdasági célú mezőgazdasági és ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A Gip jelű övezet területe elsősorban üzemi-mezőgazdasági és egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.

(2) A Gip jelű ipari gazdasági területen elhelyezhetők mindenfajta mezőgazdasági és gazdasági tevékenységi célú épületek, ha azok létesítési feltételeinek történő megfelelhetősége a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatók, illetve a létesítést a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elfogadja. Az ipari gazdasági területen létesülő fejlesztéseket megelőzően a feltételrendszert minden esetben elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.

(3)¹⁵ A Gip jelű ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

(4)¹⁶ A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeket őshonos fajtájú fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.

11. § (1) Az Üü jelű üdülőházas övezet terület elsősorban üdülőépületek, szállodák, panziók elhelyezésére szolgál. Az Üü jelű üdülőházas övezet területén olyan üdülőépületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. Ennek megfelelően az üdülőházas üdülőterületen szálláshely szolgáltató épületek és üdülő épületek helyezhetők el, melyekkel együtt kialakítható kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató- és egészségügyi létesítmény.

(2)¹⁷ Az Üü jelű üdülőházas övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

(3)¹⁸

12. § (1) Az Üh jelű hétvégi házas övezet terület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A hétvégi házas üdülőterület laza beépítésű terület.

(2) Az Üh jelű hétvégi házas övezet területén elhelyezhető épületek a következők:

(3)¹⁹ Az Üh jelű hétvégi házas övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

(4)²⁰

13. § (1) A K jelű különleges övezet területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az egyéb építési területektől eltérő területek.

(2) A K jelű különleges övezet területek egyes építési övezeteiben a következők helyezhetők el:

(3)²⁸ A K jelű különleges övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

14. §²⁹ (1) A közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület Köu jelű közlekedési és közműelhelyezési övezetre és Köu-f jelű közlekedési- és közműelhelyezési, illetve a fürdőhöz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló övezetre tagozódik.

(2) A Köu jelű közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, zöldterületek és parkok, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A Köu jelű közlekedési. és közműelhelyezési övezet területén elhelyezhető:

(4) A Köu-f jelű közlekedési- és közműelhelyezési, illetve a fürdőhöz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló övezet területe a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.

(5) A Köu-f jelű közlekedési- és közműelhelyezési, illetve fürdőhöz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló övezet területén elhelyezhető:

(6) A Köu-f jelű közlekedési-, közműelhelyezési, illetve a fürdőhöz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló övezet területén épületet a telekhatártól 5 méter elhagyásával lehet elhelyezni, a telek legfeljebb 10%-os beépíthetőségével.

(7) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél:

(8) A település területén a parkolásról szóló helyi önkormányzati rendelet, valamint az OTÉK 42. §-ban meghatározottak szerint a gép- és egyéb járművek elhelyezését saját területen belül kell biztosítani.

(9) A szabályozási területen valamennyi beépíthető ingatlan megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elől elzárt magánúton biztosítani kell. Építési telek közúti kapcsolata gyalogútról és kerékpárútról nem biztosítható.

(10) Az országos közúthálózat melletti ingatlanok esetében a közúthoz történő csatlakozást (útcsatlakozást), kapubejárót létesíteni csak a közút kezelő által meghatározott módon szabad.

(11) A telekalakítási, illetve az épületek, építmények építési- és használatbavételi, valamint fennmaradási engedélyének kiadásakor az építési telek megközelítésére szolgáló út járműközlekedésre való alkalmasságát, használhatóságát, megfelelőségét vizsgálni kell, illetőleg ennek megfelelő minőségű és teherbírású út kialakítását elő kell írni.

(12) A település közigazgatási területén belül található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett az út tengelyétől számított 50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint, a közutak kezelőinek hozzájárulásával helyezhető el.

(13) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen

(14) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet a kertészeti kiviteli tervek szerint kell - a közmű kiviteli tervek figyelembevételével - megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajokat. Útkereszteződéseknél a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezen a területen sem növényzet, sem épített létesítmény nem helyezhető el.

15. § (1) A Z jelű zöldterület övezet a település belterületén állandó növényzettel fedett közterület, közpark.

(2) A zöldterület övezete beépítésre nem szánt, területén köztárgyak helyezhetők el az OTÉK 1. számú melléklet 44. pontja szerint.

16. § (1) Az Eg jelű terület gazdasági rendeltetésű erdők elhelyezésére szolgál.

(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

(3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó területen, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el legfeljebb 300 m ² beépített területtel a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság hozzájárulásával lehet.

17. § (1) Az Ev jelű terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál.

(2) Az erdőterületek telepítése fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet, figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(3) A védelmi rendeltetési erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

18. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület.

(2) Az Mk jelű keretes mezőgazdasági övezet területén a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, elsősorban a növénytermesztés, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és pihenés célját szolgáló épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakó- és üdülőépület nem helyezhető el.

(3) Az Mk kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

(4) A 720 m²-et el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(5)³⁰

19. §³¹ (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület, melyek közül az Má-1 és Má-3 jelű övezet területe elsősorban szántó művelésű terület, az Má-2 és Má-4 jelű övezet területe a Zala árterülete, Natura 2000 természeti védettséggel rendelkező terület.

(2) Az Má-1 jelű övezet területén 20 000 m2 telekterület felett helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettséget nem haladhatja meg. A mezőgazdasági üzemi épület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(3) Az Má-2 és Má-4 jelű övezet területén 6000 m2-nél nagyobb telekterület esetén helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettséget nem haladhatja meg. A mezőgazdasági üzemi épület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(4) Az Má-3 jelű övezet területén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület, lakóépület úgy, hogy azok összessége a megengedett 3%-os beépítettséget nem haladhatja meg. Mezőgazdasági területen lakóépület úgy helyezhető el, hogy annak beépítettsége a megengedett 3% felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága 5 m lehet.

(5) Az Má-1 és Má-4 jelű övezet területén több önálló telekből az OTÉK 1. számú melléklet 55/a pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek terület után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 20 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén az Má-1 jelű övezetben a beépítettség a 20%-ot, az Má-4 jelű övezetben a 10%-ot nem haladhatja meg. A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy mely helyrajzi számú birtokhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bevezetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, melyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra került. Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg. A birtokközpont és a kiegészítő központ kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

(6) Az általános mezőgazdasági területen, annak természeti védettség alatt nem álló részén lehet elhelyezni hírközlési adótornyot.

20. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül. A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a mindenkor érvényes jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.

(2) A természetes vízfolyások partvonalától számított 6m-en belül, csapadékvíz elvezető árkok partvonalától számított 3m-en belül épület, építmény – vízügyi létesítmények kivételével - nem helyezhető el, és a földhasználat a parti sávban a fenntartási munkát nem akadályozhatja.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.

(4) A település felszíni vízelvezetésében jelentős szerepet játszó utak fejlesztése kizárólag a felszíni vízelvezetés tervezésével és a szükséges engedélyek birtokában végezhető.

(5) A szabályozási tervben jelölt, a Zala-folyó vízjárta területe, árterülete nem csökkenthető, azaz ezeken a területeken az árvíz levonulását befolyásoló, korlátozó építmények, területfeltöltések, stb. nem létesíthetők. A vízjárta területet érintő telekalakítási vagy építési engedélyezési eljárás során a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

20/A. § (1) A K jelű különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A K jelű különleges beépítésre nem szánt területek egyes övezeteiben a következők helyezhetők el:

(3) A K jelű különleges övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

22. § (1)³⁴ A szabályozási tervben jelölt, az 1. melléklet szerinti területek nyilvántartott, illetve fokozottan védett régészeti lelőhelyek.

(2)³⁵

(3)³⁶

(4)³⁷

(5)³⁸

(6)³⁹

23. § (1) A település területén az 1. § (2) bekezdés szerinti engedélyek kiadása csak a levegő-tisztaság jogszabályba foglalt követelményei megtartása mellett, a legjobb elérhető technika alkalmazása esetén engedélyezhető

(2) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás (üzemi létesítmény) csak abban az esetben tervezhető, létesíthető, üzemeltethető, építhető, bővíthető, felújítható, korszerűsíthető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben meghatározott határértékeket nem haladja meg.

(3) A beépítésre szánt belterületi építési övezetek közlekedési zajnak kitett területei és a közlekedési területek között – amennyiben védelem nem került kialakításra – az építési engedélyezési eljárás során zajcsökkentést szolgáló kötelezettségeket kell előírni.

(4) A település igazgatási területén állattartás, állattartás célját szolgáló építmény elhelyezése a jelen előírások és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(5) A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a környezet veszélyeztetése nélkül megoldott. Új állattartó telep a beépítésre szánt terület határától mért 1000 m-en belül nem létesíthető. A meglévő állattartó telepeken új építményt elhelyezni, a telep rendeltetését megváltoztatni csak a fenti követelmények megtartásával lehet.

(6) Kommunális hulladék, állati hulla, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el.

(7)⁴⁰ A szennyvíztisztító 300 méteres védőtávolságát a szabályozási terv jelöli, mely területen belül nem helyezhető el lakó-, üdülő-, oktatási-, nevelési-, egészségügyi-, szociális-, igazgatási-, kereskedelmi- és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható.

(8) Az egyes építési övezetekben és övezetekben – hulladékgazdálkodási területek kivételével – csak a tevékenység során keletkező veszélyes hulladék tárolhatók, kizárólag ideiglenesen, fedett helyen és a környezet veszélyeztetését kizáró módon.

(9) Az (5) bekezdés szerinti létesítmények körül 1000 m védőtávolság biztosítandó. A védőtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és feldolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény, továbbá üzemi méretű állattartótelep nem létesíthető.

(10) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén kizárólag az ott folyó termelési tevékenység során keletkező veszélyes hulladék tárolható - átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával. Gazdasági és különleges övezetben használatbavételi engedély csak abban az esetben adható ki, amennyiben a hulladékok átmeneti tárolásának feltételei a környezet veszélyeztetését kizáró módon biztosítottak.

(11) Ipari/gazdasági/különleges övezetben használatbavételi engedély csak abban az esetben adható ki, amennyiben a szennyezett és szennyezetlen csapadékvizek elkülönített gyűjtése, tárolása és kezelése a környezet veszélyeztetését kizáró módon biztosított.

(12) A telek tulajdonosa/használója köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(13) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. Amennyiben ilyen szennyezés történik, akkor a szennyező, illetve ha az nem állapítható meg, akkor az ingatlan tulajdonosa, használója a vonatkozó jogszabályok szerint köteles a szennyezés megszüntetéséről gondoskodni.

(14) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül. Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles folyamatosan gondoskodni.

(15) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útszóró anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(16) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

24. § (1)⁴¹

(2)⁴²

(3)⁴³ Beépítésre szánt területen építési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a közüzemi ivóvíz és tüzivíz ellátás, továbbá a közüzemi villamos energiaszolgáltatás biztosított.

(4) A beépítésre nem szánt területen épület bővítése, rendeltetés megváltoztatása, vagy új épület építési esetén építési engedély hiányos közművesítettség esetén is kiadható. Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy a hiányos közművesítettségen belül az ingatlan rendelkezzen:

(5) A beépítésre nem szánt területen az épületek ivóvízellátása a közüzemi hálózatról, vagy egyedi fúrt vízkútról történik. Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Az építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi engedély megléte után adható ki. Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.

(6) A gáz létesítményekre külön jogszabályban meghatározott biztonsági övezet vonatkozik.

25. § (1) A településrendezést igénylő fejlesztések megvalósítója és az önkormányzat a szabályozási tervben és építési szabályzatban rögzített településrendezési célok megvalósítása érdekében településrendezési szerződést köthet. A szerződésben azon egyéb költségeknek, vagy egyéb ráfordításoknak a megvalósító általi átvállalása is szerepelhet, mely célok megvalósításának előfeltételei vagy következményei az önkormányzatot terhelik.

(2)⁵³ A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében Kehidakustány Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a következő ingatlanok esetében:

25/A. § (1) Az önkormányzat által megvalósított víziközmű építés létesítési költségeit e rendeletben meghatározott szabályok szerint az érdekeltekre áthárítja, közművesítési hozzájárulás formájában, melynek alapja a lakossági vagy gazdasági célú érdekeltségi egység.

(2) Az érdekeltségi egységek számát e rendelet 3. melléklete alapján kell megállapítani.

(3) Ha egy ingatlanon növekszik a közüzemi ivóvíz- és szennyvízhálózatot, valamint a csapadékvízelvezető rendszert igénybevevő érdekeltségi egységek száma, akkor a már meglévő és a létrejövő érdekeltségi egységek számának különbözetét, csapadékvízelvezetés esetén a megnövekedett burkolt felület nagyságát kell figyelembe venni.

(4) Ha gazdálkodó szervezet víziközmű fejlesztés keretében víziközművet hoz létre és az önkormányzat tulajdonába térítésmentesen átadja, abban az esetben a közművesítési hozzájárulás összegének meghatározásakor a kivitelezés összköltségét figyelembe kell venni.

25/B. § (1) A közművesítési hozzájárulás a víziközműhálózatba való bekapcsolási költségeket (tervezés, kivitelezés, vízmérő felszerelés stb.) nem tartalmazza.

(2) A víziközmű gerincvezetékről leágazni a közművesítési hozzájárulás megfizetése után lehetséges.

(3) A közművesítési hozzájárulás megfizetésével szerzett ellátási jogosultság nem személyhez, hanem az érdekeltségi egységhez kötődik, a jogosultság az új tulajdonosra, használóra átruházható.

(4) A hozzájárulást az ingatlannak a fizetési kötelezettséget előíró határozat meghozatalának időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosának vagy használójának kell megfizetnie, közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadok szerint.

(5) A hozzájárulást akkor is meg kell fizetni, ha az ingatlan közhálózatra való rákötése nem történik meg.

(6) A közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha a víziközműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során a közmű megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.

25/C. § (1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben az újonnan beépítésre szánt, illetve rehabilitációra kijelölt területekre előírt kiszolgáló víziközművek megvalósítása – ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez – az önkormányzat feladata.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházásokat az önkormányzat a mindenkori költségvetési rendeletével, a helyi építési szabályzattal és a szabályozási tervekkel összhangban szervezhet.

(3) Az önkormányzat az újonnan beépítésre szánt területeken megvalósuló víziközmű építések beruházási összköltségének igazolt költségeinek 90 %-át az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja át (közművesítési hozzájárulás).

(4) A Körjegyzőségi Hivatal a beruházás megindítását megelőzően postai úton tájékoztatja az érintett ingatlanok tulajdonosait a beruházás megvalósításáról, valamint a tervezett bekerülési költségről.

25/D. § (1) Az önkormányzat által megvalósított víziközművekre történő csatlakozásért az érdekelt érdekeltségi egységenként, utólag, közművesítési hozzájárulást köteles fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott közművesítési hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a víziközműre történő csatlakozásért a hozzájárulást korábban megfizette és a megfizetését - hitelt érdemlően - igazolni tudja.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott közművesítési hozzájárulás mértékét és az érdekeltségi egységek meghatározását a polgármester hatósági határozatban állapítja meg.

(4) A víziközművek mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekelt a Körjegyzőségi Hivatalnál kezdeményezheti.

25/E. § (1) Amennyiben az érdekelt a hozzájárulást korábban nem fizette meg, a polgármester a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai alapján Kehidakustány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben, határozatban dönt a közművesítési hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról. Az érdekelt a hozzájárulás összegét a határozat jogerőre emelkedését követően 90 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat költségvetési számlájára.

(2) A polgármester az érdekeltet külön kérelemre – legfeljebb 1 éves időtartamra - részletfizetési kedvezményben részesítheti, amennyiben a közös háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 200 %-át.

(3) A kérelemnek teljes egészében helyt adó első fokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(4) A hozzájárulás kizárólag a víziközmű hálózat fejlesztésére használható fel.

26. § (1) Természetes állapotában 50 %-nál (26,5 ^o) meredekebb domboldalak beépítése során az épületek engedélyezési tervének részeként geotechnikai elemzést kell készíteni a terület csúszásveszélyességének feltérképezése érdekében. Az épület helyén 1 m-nél nagyobb feltöltés, 20 %-nál (11,3 ^o) meredekebb tereplejtés esetén, valamint csúszásveszélyes területeken az építési hatóság bármely építési övezetében elrendelheti az építési engedélykérelemhez a talajmechanikai szakvélemény készítését. 20 %-nál (11,3 ^o) meredekebb lejtésű terep, valamint 1,0 m-nél mélyebb bevágásba kerülő épület esetén, az építéshatóság előírhatja terep-beavatkozási terv készítését, melynek keretében a felszíni és a rétegvizek elvezetésének műszaki megoldása meghatározandó.

(2) Az építési telek közszolgálati járművek – különösen tűzoltó járművek – általi megközelíthetőségének eldöntésére az építési hatóság az érintett szervezetet(ket) szakértőként igénybe veheti. A szakértő szervezet(ek) köteles(ek) arról nyilatkozni, hogy a jelenlegi út megfelelő-e és a tervezett építmény életvédelmet szolgáló járművek számára hozzáférhető-e, illetve ennek hiányában határozza meg a megközelíthetőség minimális – rendezési tervnek megfelelő – feltételeit (út, útszakasz kiépíthetőségét).

(3) A szabályozási terven jelölt helyeken a telken belül kötelezően előírt védőfásításokat a használatba-vételi engedélyezési eljárás lefolytatásáig meg kell valósítani. (4) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

26/A. §⁵⁸ Értelmező rendelkezések:

27. § Ez a rendelet 2008. augusztus 15-én lép hatályba.

28. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 4/2002. (III. 13.), 8/2002. (VI. 6.), 11/2002. (VIII. 15.), 16/2002. (XII. 5.), 1/2003. (I. 13.), 8/2003. (III. 27.), 14/2003. (VI. 26.), 2/2004. (II. 9.), 5/2004. (II. 26.), 12/2004. (XI. 18.), 2/2005. (II. 15.), 9/2005. (IV. 29.), 29/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendeletekkel módosított Kehidakustány község helyi építési szabályzatáról szóló 6/2001. (II. 27.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.